SNI nebuló a csoportban,

osztályban

Romvári Eszter, FMPSZ Székesfehérvári Tagintézmény

2016. május

Különleges bánásmódot igénylők (Knt. 4. §)

12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

SNI (Knt 4. §)

23. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

47. § SNI, BTM tanulók oktatása

Tanuló jogai: állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógia, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön – szakértői vélemény szerint Iskolát a szülő választ a szakértői vélemény alapján (integráltan, vagy gyógypedagógiai int.) Feltételek rögzítése: szakember, spec. tanterv, tankönyv, segédlet, gyógyászati és technikai eszközök, szakértői bizottság által meghatározott fejlesztési területek Szakértői vizsgálat (Kormányhivatal kötelezheti rá a szülőt) Az iskolai létszám számítása integrált nevelés esetén

47 § folyt.

A tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult (többféle keretben valósulhat meg) Utazó gyógypedagógiai hálózat útján is biztosítható a szakember Tehetséggondozás kereteit a nemzeti tehetség program jelöli ki

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

Általános elvek Irányelvek „A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető...”

A siker kulcsai a pedagógusok és feltételeik!

Tanári elköteleződés (EGY CSAPAT, KIHÍVÁS)

A gyermekek ismerete (pozitívumok!) Differenciált oktatás Kooperatív tanulás Egyéni értékelési rendszer kialakítása Pedagógus továbbképzés Együttműködés a szakemberek között

Sérülésspecifikusan

Hallássérült tanulók

Mozgáskorlátozott gyerekek

Tanulásban akadályozott gyerekek

Látássérüléssel, vaksággal élő gyermekek

Magatartási zavart mutató tanulók

Beszédsérült gyermekek

Hallássérült tanulók

Nagyothalló (98%) - siket Következményei: kiejtés, szókincs, nyelvtani szabályok elsajátításának nehézsége, szövegértés Technikai feltételek: hallókészülék (egész nap viseli, kivéve testnevelés és úszás), cochleáris implantátum, adó-vevő készülék Figyelem! Tartalék elem, sípolást jelezni, 2-3 méterre legyünk, ütésveszély, műanyag csúszda elektrosztatikája Akkor hasznosítható igazán, ha egy személy beszél egyidejűleg, viszonylag csendes tanteremben. Gyógypedagógussal, szülőkkel kapcsolattartás

Óra- és tanulásszervezés

Ültetés Padtárs (önkéntes segítők) Információközlés a gyermekhez fordulva Szemléltető eszközök Írásbeli instrukciók – feladatértés! Tanár jó, ha nevén szólítja a gyerekeket Ének-tánc – dallam nehezebb, ritmus ok Tanórán kívül is tagja legyen az osztálynak

Mozgáskorlátozott gyermekek

Tág kategória (végtagredukciós fejlődési rendellenességek, szerzett végtaghiányok, petyhüdt bénulást kiváltó kórformák, korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, egyéb vagy halmozott sérülés) Következményei: mozgástervezés, önkiszolgálás, kommunikáció, észlelési folyamatok akadályozottsága, olvasási nehézség (komplex érintettség) Integrációt segítő feltételek: akadálymentes közlekedés, földszinti osztályterem, terem belső elrendezése, állítható magasságú asztal, szék ülésmagassága, asztallapot szegéllyel ellátni, csúszásgátló alátét füzetek alá, nagyobb vonalközű füzet, speciálisan kialakított íróeszköz

Óra- és tanulásszervezés

· ültetés - táblával szembe, középre (testtartási asszimmetria miatt) elöl (figyelemproblémák) · lassabb munkatempóra ügyelni kell · egyénre szabott feladatadás, differenciálás · szövegszerkesztő használata (kézírás ha problémás) · táblakép pontos, könnyen áttekinthető legyen · ha szem fixálása nehezített, nem ajánlatos tábláról másolási feladatot adni · felmentés helyett differenciált feladat- és értékelési rendszer · rehabilitációs órakeret terhére mozgásnevelés-óra (szakember vezetésével, nem célszerű osztályozni) · együttműködés szomatopedagógussal, konduktorral

Tanulásban akadályozott gyermekek

· enyhe értelmi fogyatékos és tanulási nehézséggel küzdő tanulók (15%) · kihat az észlelésre, memóriafunkciókra, kivitelezés-végrehatjtási problémák, szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések · nincs külön technikai igény · fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztő játékok, feladatsorok (számítógépes is) beszerzése, differenciált tanul során az alkalmazásuk · fejlesztőhelység kialakítása (eszközök, szakirodalmak gyűjtőhelye) · NAT és „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” program, külön kerettanterv, a helyi programban szerepeltetni kell az integrált gyermekekre vonatkozó területeket (értékelés!) · integráltan tanuló gyermekek számára tankönyvcsalád :) · tér többfunkciós berendezése (kiscsoportos, egyéni foglalkozáshoz)

Óra- és tanulásszervezés

· optimális befogadó osztálylétszám 20 fő, ebből 1-2, max. 4 fő sajátos nevelési szükséglettel · gyógypedagógus (tanítóval közösen kialakított munkamegosztás, akár kéttanáros modell) · lehetőleg minimális legyen a speciális szükségletű tanulóval való tantermen kívüli foglalkozás · differenciálás – heterogén, együttműködő formák (tempó, segítségadás: kisebb lépésekre bontás, egyszerűbb nyelvi minta, példaadás, feladatok mennyisége, szóbeli/írásbeli számonkérés, más feladat, más célok) · minimális, de biztos tudás · saját tanterv, annak követelménye szerint értékelendő

Látássérüléssel, vagy vaksággal élő gyermekek

· látássérülés (WHO) két szem korrekcióval 33%re képes, vagy a látótér 10°-os, vagy szűkebb · 10-20% teljes vaksággal, 80-90% funkcionális látással élők · hallott ismeretek megjegyzése, felidézése jó · technikai eszközök: pontírógépek, Braille-tábla, pontozó, Braille papír, számítógép, pontírásos tankönyvek, hangos könyvek, domború ábrák, térképek, fehér bot, személyes segítő a közlekedéshez · Vakok Általános Iskolájának Módszertani Központja tanítja ezek használatát, utazótanári szolgálatot működtet, tanfolyamokat tart az integráló tanároknak

Óra- és tanulásszervezés

· nagyítás (nagyított fénymásolat, nagyobb képernyő, csökkentjük a távolságot, nagyító, kézi távcsövek) · táblai munka egyedi példányban kézbe adva, felolvasni · speciális füzetek, puha, vastag nyomatékú grafitceruza · helyi világítás (fény hátulról, felülről érkezzen a munkafelületre) · tanár ne álljon fényforrás előtt · fekete tábla (nem zöld) · Braille-rendszer · valódi tárgyak megismerésének biztosítása, szómagyarázatokra több idő · szemléltetésben a tapintható, hallható, szagolható és ízlelhető tulajdonságokra felhívni a figyelmet · épületben egyszerű jelzések segítsék a gyermek tájékozódását (sárga öntapadós csík) · társas kapcsolatok támogatása (önkéntes segítő osztálytárs, nevén szólítani, szólni ha bementünk, kimegyünk a helyiségből) · kapcsolattartás szülőkkel, utazó pedagógussal (napló)

Magatartási zavart mutató tanulók

· iskola = szocializációs rendszer · nevelési tanácsadó, szakértői bizottság · hátterében tartós/átmeneti személyi tényezők, környezeti tényezők · alternatív iskolák · magántanulóság (gyermekpszichiáter javaslata alapján)

Szempontok az

oktatásszervezéshez · 20 fős osztálylétszám · lehetőség szerint egy osztályban max. egy magatartási zavarokat mutató tanuló · a pedagógus legyen elfogadó, legyenek ismeretei a zavarról, annak korrekciós lehetőségeiről, jó problémamegoldó képessége legyen · „az egyes gyermekek egyéniségét felismerjük, és ezt pozitív minőségként lássuk, ami felhasználható a tervezett osztály tevékenységének gazdagítására” (UNESCO) · ismerjük: előző tapasztalatok az iskolával kapcsolatban, készségek és ismeretek, érdeklődési kör, attitűdök

Oktatásszervezés folyt.

· ültetés, sorrendezés (tanár aktivitási terébe) · figyelemfenntartás · túlkövetelés elkerülése (otthon is) · alkalmazkodás segítése · szabályok kialakítása (közösen hozottak, megszegésük következményeinek ismerete) · együttműködés a családdal (az iskolai problémákat ne zúdítsuk rájuk, közös megoldásokon gondolkozzunk) · reális énkép kialakítása (nem csak negatívumok visszatükrözése) – szorongóknál is fontos · tanár-diák kapcsolat · együttműködés a szakemberekkel

Resztoratív technikák

Megtorló szemlélet

Milyen szabályszegés

történt?

Ki tette?

Miért tette?

Mit érdemel?

Helyreállító szemlélet

Mi történt? Kit érintett? Hogyan érintette? Mire van szükség, hogy a dolgok rendbe jöjjenek?

Beszédsérült gyermekek

· beszéd- és nyelvfejlődési elmaradások, beszédészlelés és/vagy értés sérült, specifikus nyelvi zavar, pöszeség, orrhangzós beszéd (ajak- és/vagy szájpadhasadék), diszlexia (intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási nehézség), hadarás, dadogás · logopédiai ellátás (korai felismerés, ellátás) · felmentés, egyéni fejlesztés, hosszabb felkészülési idő, segédeszközök, számoló-, számítógép, szinonima szótár, oktatási segédanyagok: vázlat, táblázatok), írásbeli/szóbeli számonkérés előnye

Óra- és tanulásszervezés

· a pedagógus gesztusa, mimikája, szájmozgása látható legyen (osztály felé fordulva, megfelelő hangerő, tempó, hangsúly, artikuláció) · vizuális szemléltetés · táblai vázlat, vagy előre közreadott formája · írásban rögzített házi feladat · ...türelmes, elfogadó, megértő, bátorító, a pozitívumokat kiemelő, hiteles pedagógusi magatartás...

És a többiek...

Egyéb, tartós betegségben szenvedő gyermekek

(pl. diabetes, epilepszia) vagy családi

kapcsolataikban sérült gyerekek (válás, intézeti

nevelés), gyermek-ideggondozó ellátottjai,

multikulturális, roma, bevándorló gyerekek...

Felhasznált irodalom

Fótiné Hoffmann Éva(2003): Az integráció kihívásai - sajátos nevelési igényű gyermekek a többségi általános iskolában. In: Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak, osztályfőnököknek. 43. kiegészítő kötet. RAABE. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV 2/2005. éve (III.1.) OM rendelet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154929.229239 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154929.229239

Link és irodalomajánló

http://www.gyermekekhaza.hu/ Becsöngettek – Integráció és iskola (Duna TV, 2007) http://nava.hu/id/340246/ Lépésről – lépésre: Gyermekközpontú pedagógia http://www.lepesrollepesre.eoldal.hu/ Könyvtár, filmtár és sokmindenmás:

http://www.tanitonline.hu/ Integrációs kisokos:

http://www.baptistaoktatas.hu/adat/dokumentum/114/fajlok/kisokos_integracio.pdf

Link és irodalomajánló (folyt.)

Gyerekközpontú módszerek – Módszertani válogatás alternatív iskolák jó gyakorlataiból: http://www.educatio.hu/bin/content/tamop311/download/tamop₃11/kiadvanyok/Alternativ/gyermekkozpontu_konyv_net.pdf

Adaptációs kézikönyv – Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak:

http://tanitonline.hu/uploads/655/adaptacios_kezikonyv.pdf Iskolai agresszió, resztoratív technikák: http://www.fovpi.hu/data/cms133531/Kolcsonhatasok.pdf http://hu.iirp.edu/articles.html?articleId=681

Szakszavakhoz/ BNO kódokhoz

Veszprém Nevelési Tanácsadó: http://www.veneta.hu/?page=content&content_id=10 Szolnok Ped. Szakszolg: http://www.szolnok-pedszakszo.hu/fogalomtar.php

http://www.orvosok.hu/bno-kod-kereso

Köszönet!

Külön köszönöm Királyné Révész Ágnes, gyógypedagógusnak és Dr. Pirisi Edina, pszichológusnak a forráskeresésben nyújtott segítségüket!

És Nektek a figyelmet!

romvarieszter@yahoo.com