SZAKDOLGOZAT

Nagy Zoltán2007.

J. L. Seagull Szakképző Iskola

EGY GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

SZAKDOLGOZAT

KonzulensMurányi Beáta Nagy Zoltán

Pedagógiai-asszisztens hallgató

Salgótarján

2007.

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető......................................................................................................................................31. A gyermekvédelem múltja.....................................................................................................52. Az intézmény rövid története..................................................................................................8

3. Az intézmény jelene............................................................................................................93.1. Óvoda.............................................................................................................................10

3.1.1. Az óvoda múltja......................................................................................................113.1.2. Tevékenységi köre..................................................................................................123.1.3. Az óvodába kerülés módja, általános helyzetkép...................................................12

3.2. Iskola, módszertani speciális szakképző intézmény......................................................133.3. Diákotthon......................................................................................................................173.4. Gyermekotthon..............................................................................................................193.5. Lakásotthonok................................................................................................................253.6. Család-, és utógondozás.................................................................................................273.7. A gyermekotthon egy napjának bemutatása..................................................................293.8. Jövőkép..........................................................................................................................30

Utószó.......................................................................................................................................30IRODALOM JEGYZÉK..........................................................................................................31MELLÉKLET..............................................................................................................................I

3

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Bevezető

A gyermekvédelem az idők folyamán nagyon sok változáson ment keresztül. Volt

olyan időszak, amikor a gyermekeket kizsákmányolták, munkára kényszerítették,

ha házasságon kívül, vagy nem egészségesen született, kitették az utcára, és

sorsára hagyták, esetleg megölték őket.

Szakdolgozatom témájaként azt az intézményt szeretném bemutatni, ahol én is

dolgozom, mint gyermekfelügyelő és szeretném eloszlatni az emberekben azt a

tévhitet, hogy a gyermekotthon, - régebben lelencház, árvaház, állami intézet –

elvesz a gyermekektől, és kizsákmányolja őket.

Azért is választottam ezt a témát, mert nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni,

örömmel figyelem a fejlődésüket, örömükben, bánatukban egyformán osztozom,

és hiszem, hogy a munkám eredményes, tudok a gyerekeknek újat, jobbat adni,

ami a későbbi életükben hasznukra válhat.

Hiszem és tudom, hogy kollégáim, akikkel naponta találkozom, és együtt

dolgozom velük, ugyanezt érzik, és minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a

gyermekotthonban lévő gyermekek napjait jobbá, tartalmasabbá tegyék. Ha

lehetséges, családiasabbá változtassák a gyermekek környezetét, mivel Ők, akik ki

lettek emelve a családi körből, a szeretetet, megértést, odafigyelést igénylik a

legjobban, amit bár nem lehet teljes egészében pótolni, de valamennyit vissza

lehet hozni belőle.

Ahhoz, hogy valaki gyermekekkel foglalkozzon, nem elég az iskolai végzettség,

elhivatottnak kell lennie a szakmája iránt, mert a pedagógusoknak,

asszisztenseknek, és mindenkinek, aki gyermekekkel foglalkozik, tanítja, neveli

őket, óriási felelőssége van abban, hogy milyen lesz a felnövekvő nemzedék.

Kutatómunkám az iskola könyvtárába vezetett, ahol az iskola történetét is

megtaláltam, illetve gyermekvédelmi könyveket, gyermeklélektant, pszichológiát,

pedagógiát használok fel a dolgozat írása folyamán, amit a címjegyzékben sorolok

fel részletesen. Természetesen nem feledkeztem meg a gyermekvédelmi

törvények felhasználásáról sem, hiszen ezek segítik a gyermekvédelem munkáját.

4

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Először a távoli múltba tekintek vissza vázlatosan, amikor még nem nagyon

beszéltek a gyermekvédelemről, illetve nem volt állami feladat a gyermekek

védelme. Ez után a Csalogány utcai gyermekotthon múltját vizsgálom meg, és

haladok a jelen kor felé, megcélozva a jövő lehetőségét.

Az iskola történetét leíró könyvet is felhasználom, amiben sok mindent meg lehet

tudni, az intézmény létrejöttéről. A gyermekvédelem hazánkban történő

megvalósítását is könyvben keresem meg, és itt is először a múltat vizsgálom,

amiből kiderül, hogy milyen is volt a gyermekvédelem régen, milyen most, és mi

a cél.

Interjút szeretnék készíteni

az intézmény vezetőjével

az óvoda vezetőjével

a diákotthon vezetővel

a gyermekotthon vezetővel

egy nevelőtanárral

azért, hogy közelebbi képet kapjak az intézmény felépítéséről, munkájáról.

A gyermekvédelmi felelőst is felkeresem, akitől pontosabb képet kaphatok arról,

hogy milyen szintű gyermekvédelmi gondoskodás van megvalósítva az

intézményben, milyen kapcsolattartási rendszer működik a szülők, illetve a

gyermekvédelmi szervek között.

Mivel a szakdolgozatom címében a gyermekvédelmi intézmény bemutatását

választottam, és én is itt dolgozom, ezért a dolgozatom legnagyobb részében erről

a témáról értekezek, kollégákat is megkérdezek, és a gyermekek egy napját is

igyekszem bemutatni.

5

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

1. A gyermekvédelem múltja

Már az ősi közösségekben is a szülő - gyermek viszonyt bizonyos fokú védelem

jellemezte.

Az ókori társadalmak sajátos jogintézménye az apai hatalom volt, mely kezdetben

a rabszolgák feletti hatalomhoz hasonlított. A pater familitast megillette a

gyermek élete és halála feletti rendelkezés, a gyermekkitétel és a gyermekeladás

joga. A császári jog már jelentősen enyhítette az apai hatalom szigorát és lehetővé

tette, hogy a hatalom alatti gyermek panasszal fordulhasson a bíróságon apja

ellen.

A feudális korban az apai hatalom felett kontrollt gyakoroltak a céhek, a

faluközösségek és a keresztény erkölcs.

A felvilágosodás korában elvi változások következtek be a gyermek

megítélésében. Rousseau alapelve az volt, hogy az ember és a gyermek

természettől fogva jó. Így a nevelés feladata elhárítani mindent, ami akadályozza

természetes fejlődésének folyamatát. A francia forradalom idején kimondták,

hogy intézményesen kell foglalkozni az elhagyott gyermekekkel. Ausztriában

jótékonysági egyesületek kezében lévő menhelyek és lelencházak látták el az

intézményes gyermekvédelmet. Angliában családias jellegű, közadakozásból élő

intézeteket hoztak létre, melyekben általában tizenöt gyermeket helyeztek el.

A korai kapitalizmus korában a kialakuló állami gyermekvédelem még nem a

megelőzéssel foglalkozott, de már némi segítséget nyújtott az árva, az elhagyott, a

család nyomora miatt veszélyeztetett helyzetbe került gyermekeknek.

A XIX. század második felében, Angliában megalkották a gyári törvényeket,

melyek büntetni rendelték a tizenhárom évnél fiatalabb gyermekek dolgoztatását.

Egyidejűleg kötelezővé tették az elemi iskolai oktatást.

A modern állam fő szerepe a gyermekvédelemben a pénzeszközök biztosítása, a

koordináció megszervezése a részvevők között, és a jogszabályi háttér

megteremtése az intézmények és szervek működtetéséhez, azok ellenőrzése.

Egy 1724-es királyi rendelet értelmében minden község maga gondoskodott a

szegényeiről és árváiról. A városokban a céhek vagy a városi hatóságok látták el

6

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

ezt a feladatot. Sándor István író végrendeletében jelentős vagyont hagyott a köz

javára, “az árva gyermekek elkallódástól, züllésről való megóvása” érdekében.

Hatvani István debreceni professzor iskola-egészségügyi munkálatokat

kezdeményezett, melyeket tanítványa, Tessedik Sámuel folytatott.

Jótékony célú egyesületek jöttek létre, ilyen volt az 1885-ben alapított Fehér

Kereszt Országos Lelencház Egyesület, majd az 1889-ben létrejött Gyermekvédő

Egyesület. Eddig már 105 szeretetház működött, körülbelül 2000 gondozottal.

Az állami gyermekvédelem az 1898. évi XXI. törvénycikkel kezdődött, mely

kimondta, hogy az elhagyott gyermekekről hét éves korukig az Országos

Betegellátási Alapból kell gondoskodni. Az állami gyermekmenhelyekről szóló

1901. évi VIII. törvénycikk a talált és elhagyottnak nyilvánított, hét éven aluli

gyermekek részére gyermekmenhelyek (lelencházak) felállítását rendelte el, majd

1903-ban kiterjesztették az állam gondoskodását a gyermekek tizenöt éves koráig.

A két világháború között a társadalmi és karitatív szervezetek mellett nőtt az

állam szerepvállalása, ami azonban még mindig kevésnek bizonyult.

A Stefánia Szövetség és az Országos Gyermekvédő Liga holland családokhoz

szervezett üdüléseket. Továbbra is problémát jelentett a “törvénytelen”

gyermekek megbélyegzése. A gyermekmenhelyekre és nevelőszülőkhöz kerülő

gyermekek mintegy fele házasságon kívül született.

1945. után a gyermekvédelemnek meg kellett oldania a háborúban elárvult,

nyomorgó, kóborló életmódot folytató gyermekek ellátását. Erről a Nemzeti

Segély gondoskodott. A Magyar Királyi Állami Gyermekmenhelyek nevét a

Kormány Állami Gyermekvédő Intézetre változtatta.

1946-ban a XXIX. törvényt, amely rendezte a házasságon kívül született

gyermekek helyzetét, kimondta teljes jogegyenlőségüket.

1952. évi IV. törvény eltörölte az “elhagyott gyermek” kifejezést, helyette

bevezette az “állami gondozott” fogalmát és a gondoskodás időtartamát

kiterjesztette a gyermekek tizennyolc éves koráig.

A létrejött intézményhálózatot az életkor és a nemek szerinti homogén

szerveződés, a meghatározott időnként kötelező intézményváltás jellemezte. A

gyermekek előbb csecsemőotthonokban, óvodásotthonokban, majd alsó tagozatos,

felső tagozatos és végül ifjúsági otthonokba kerültek.

7

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

131/1970 létrehozta a hivatásos pártfogói rendszert. Feladatukká tette a

fiatalkorúak elő- és utógondozását, valamint a kiskorúak úgynevezett megelőző

pártfogolását.

1971. évi IV. törvény az ifjúságról a gyermekvédelem céljaként jelölte meg a

gyermekek veszélyezettségének megelőzését, a veszélyeztető okok feltárását,

felszámolását, védelmük és nevelésük mellett. Nem épült ki erre a feladatra

megfelelő intézmény.

A nevelőotthonok tevékenységében az 1980-as év hozta a szemléletváltozást: az

otthonok fokozatosan széles korhatárúvá váltak, és a testvéreket lehetőség szerint

nem választották szét egymástól. A csoportszerveződés is a testvérkapcsolaton

alapult. Létrejött néhány speciális nevelőotthon a nehezen nevelhető, túlkoros,

neurotikus vagy súlyosan sérült gyermekek részére. A fővárosban és néhány

megyében létrehoztak gazdaságosan fenntartható lakásotthont. A kialakult

intézményrendszer napjainkban sem eléggé korszerű.

Szükségessé vált a gyermekvédelem céljainak, eszközrendszerének,

szabályozásának megújítása. Így megszületett az 1997. évi XXXI. törvény a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

A gyermekvédelem állami irányítása 1954-ig a Népjóléti és a Belügyminisztérium

hatáskörébe tartozott, azt követően az Oktatási, később a Művelődési

Minisztériumhoz került. 1988-ben létrejött a Szociális és Egészségügyi

Minisztérium; 1998-tól a gyermekvédelem állami irányítása a Szociális és

Családügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik. (5)

8

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

2. Az intézmény rövid története

1875. november 1-én Frim Jakab (M I.) nyitotta meg először az értelmi

fogyatékosok számára, az intézményt, „Munka” elnevezéssel, egy növendékkel, a

szabadkőműves páholy támogatásával.

1877. februárig működik az intézet, de nem véglegesen szűnik meg, mert

ugyanott magánintézetként megnyitja „Első magyar hülye-nevelő és ápoló

intézet” –ét. 1877-ben átköltözik a Váci útra egy bérelt házba. Az

1880-as évek elején átköltözik Budára, az Alkotás u. 16. szám alá, majd

1888. január 2-án az Alkotás u. 53. szám alá, önálló épületbe. Erre az épületre

Frim Jakab a „Hülyék és gyengeelméjűek budapesti intézete” elnevezést írta ki.

1896. augusztusban az intézetet államosítják, az intézet új igazgatója Berkes

János, aki 1925-ig vezette az intézményt.

1925-től Szabó Károly vette át az intézet vezetését, működése idején új tanterv

született. A gyermekek értékelési rendje Bárczi Gusztávhoz kötőik, aki egy ideig

az intézet igazgatója, majd Kossuth díjas, országgyűlési képviselő és a

Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója. Az intézet ekkor „Az iskola és a környezet

számára elviselhetetlen – fejlődési zavarokkal küzdő gyermekeket nevel”.

1937 – 1950-ig Dr. Bárczi Gusztáv (M II.) volt igazgatója az intézetnek, jelentős

sikereket ért el, emellett értelmi akadályozott gyermekek számára óvodák

alapítása mellett érvelt, és a felvételi diszkrimináció megszüntetését sürgette.

1950-től Essősy József (M III.) lett sorban az ötödik igazgató.

1950-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója lett, Kossuth-díjas

országgyűlési képviselőként a közéletben is munkát vállalt. 11; 12; 13;

1951. augusztus 15-én jelenlegi épületébe (Budapest, II. Csalogány u. 43)

költözött az intézet. Itt volt elhelyezve a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola is

1956-ig, ekkor átköltözött a Bethlen Gábor térre.

A 60-as években a Csalogány utcai épületben működött az önálló

gyógypedagógiai iskola is tanulásban akadályozott gyermekek számára, ahol

9

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

tankönyveket próbáltak ki. Ekkor dolgozták ki például a beszédfejlesztés és

környezetismeret tantárgyak anyagát, de az áthelyezési feladatokat is ellátták.

1970-ben választották szét az - akkori szakszavakkal - imbecillis és debilis

tanulókat, hogy az eltérő oktatási módszerek célzottabbá válhassanak.

1987. Intézményünk neve Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális

Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon lett, önálló telephelyeken folytatódott

az óvodai képzés, ideiglenes, átmeneti és tartós nevelésre utalt gyermekek

gyermekotthoni ellátása is lehetségessé vált. Készségfejlesztő speciális szakiskola

foglalkozott a szakoktatással, lehetővé téve a munkába állást. (2)

3. Az intézmény jeleneBurján Lászlóné 2002-ben lett az intézmény igazgatója. Célja az intézmény hazai

színvonalának emelése a hagyományok megőrzésével, és a hamarosan új épületbe

költöző intézménnyel szemben támasztott követelmények megvalósítása.

Intézményünk új neve Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális

Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon,

Gyermekotthon.

A Burján Lászlóné igazgató asszonnyal készített interjú (melléklet) sokat lendített az intézmény megismerésében. Mivel az igazgatóasszonnyal készített interjú az egész intézmény munkájára kiterjed, a megfelelő helyeken beillesztettem az ide vonatkozó részeket.

Részlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

Kérdés: Az iskola igazgatójaként mi a feladatod az iskolában? Eléggé összetett az

intézmény, hiszen rendelkezünk gyermekotthonnal, diákotthonnal, iskolával, és

óvodával is.

Válasz: Többszörösen összetett az intézmény, a rám bízott gyermekek érdekeit

képviselni, minél magasabb színvonalra eljuttatni őket, és a kollégáim érdekeit is

képviselem.

10

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

3.1. ÓvodaRészlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

Kérdés: Hogyan épül fel az intézmény szerkezete?

Válasz: Az intézménynek van egy frontális, és egy horizontális felépítése. A

frontális felépítés alatt azt értem, hogy korcsoportonként foglalkozunk a

gyermekekkel. Van az óvodánk, ami gyógypedagógiai óvoda. Erről azt kell tudni,

hogy ide minden olyan gyermek bekerülhet, akinél másféle fejlődési tempó

mutatható ki. Fejlődési zavar, vagy fejlődési elmaradás. Gyógypedagógiai óvoda

fejlődésben elmaradottaknak, vagy tanulásban akadályozottaknak nincsen!

Egészségügyi gyermekotthonba való, tehát képzési kötelezetteknek sincsen, ehhez

lényeges információ, hogy az Oktatási Törvény is, azért hogy ne előlegezzük meg

a gyermeknek a rosszabb helyzetet, nem mondja ki azt, hogy fogyatékos valaki, öt

éves korig, hanem azt mondjuk, hogy „fejlődési elmaradás, vagy eltérő fejlődési

ütem, fejlődési zavar.

Munkám során elmentem az óvodába, és interjút kértem az óvoda vezetőjétől,

Németh Gyöngyi igazgató helyettes asszonytól, aki szívesen teljesítette kérésem.

Interjú Németh Gyöngyi igazgató helyettes asszonnyal:

Kérdés: Az óvoda csak budapesti gyermekeket fogad?

Válasz: Igen, budapesti és környéki gyermekeket fogadunk, illetve olyan vidéki

szülők gyermekét, akiknek van bejelentett budapesti lakcíme.

Kérdés: Bentlakásos óvodaként működik az intézmény?

Válasz: A gyermekotthon mellett diákotthon is működik, és fogadunk bejáró

gyermekeket is. Ugyanúgy működünk, mint az iskola, 3-7 éves korosztályt

fogadunk.

Kérdés: Mi alapján kerülhet felvételre egy gyermek az óvodában?

Válasz: A szülő kérheti a felvételt, vagy a csecsemőotthon jelzi a kérelmet,

esetleg egy másik óvodai intézmény kérheti, hogy a gyermek itt járjon óvodába.

Ebben az esetben elküldik a gyermeket a Szakértői Bizottsághoz, és a Bizottság

11

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

javasolja azt, hogy a gyermek ide kerüljön. Ha a Bizottság javasolja az

intézményben történő elhelyezést, a szülő eljön, megnézi az óvodát, és vagy

elfogadja, hogy a gyermeke ide járjon, vagy visszautasítja a lehetőséget. A szülők

kénytelenek elfogadni ezt az intézményt, mert nincs se a fővárosban, se Pest

Megyében olyan gyógypedagógiai, óvodai szintű intézmény, mint a Csalogány

utca, Kavics utcai részlege.

Kérdés: Milyen fejlesztő foglalkozásban részesülnek a gyermekek?

Válasz: Négy csoportban tanóraszerű foglalkozás, ugyanúgy, mint az iskolában.

Reggel 8-tól - ¾12-ig tartanak a foglalkozások. Ezt kiegészítve a szakszolgálat

részeként dolgozik két logopédus és egy gyógy testnevelő tanár, akik egyéni

foglalkozásban részesítik a gyermekeket, vagy kiscsoportos foglalkozást tartanak.

Van, aki 1-3 gyermeket visz egyszerre, ezt az év eleji, vagy új gyermekek

esetében az év közbeni 4-6 hónapos megfigyelés után választják ki, illetve az

egyéni foglalkozási terv alapján tartják a foglalkozásokat.

Kérdés: Az iskolában működik pszichológiai megsegítés. Ez az óvodában is

megtalálható?

Válasz: Igen, ez nálunk is működik, a pszichológus hétfőn délutánonként, 4

órában tart az általa kiválasztott gyermekekkel játékos foglalkozást.

Kérdés: Azok a gyermekek, aki a gyermekotthonban vannak, tudják tartani a

családjukkal a kapcsolatot?

Válasz: Jelenleg 6 gyermek van az intézményben állandó jelleggel, közülük

három gyermekkel tartja a kapcsolatot a családja, ami azt jelenti, hogy

rendszeresen meglátogathatják a gyermeket, de csak az intézmény területén belül.

Kérésemre megkaptam az óvoda Nevelési Programját, amiből ki tudtam bővíteni

az interjún feltett kérdésekre kapott válaszokat plusz adatokkal.

3.1.1. Az óvoda múltjaA telephelyül szolgáló épület eredetileg a Mahunka Imre bútorgyáros családi

villája volt, mely 1925-ben épült. Az épületet 1931-ben özv. Mahunka Imréné

ajándékozta férje emlékére: a szegény sorsú gyermekek számára legyen üdülési

lehetőség. A II. Világháború kezdetéig mint gyermeküdülő működött, a háború

után a GYIF kezelésébe került, mint gyermekotthon. 1948-ban az intézmény

12

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

felvette Móra Ferenc nevét és átmeneti nevelőotthonként működött 1961-ig. 1989-

ig a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztályához tartozott. 1989-től lett az

intézmény a Csalogány utcai intézmény óvodai részlege. Alapítója: Budapest

Főváros Önkormányzata (Budapest, V. ker. Városház u. 9-11.), mint jogutód.

Felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése (Budapest, V. ker. Városház u.

9-11.).

3.1.2. Tevékenységi köreAz ellátandó alaptevékenység: időben elkezdett korai megsegítés,

gyógypedagógiai nevelés és fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelése, iskolai életre való felkészítése diákotthoni ellátása, valamint

ideiglenes és tartós nevelésbe utalt gyermekek gyermekotthoni ellátása. A

nevelési feladatok mellett a pedagógiai szakszolgálat logopédiai fejlesztést és

gyógy-testnevelést biztosít.

3.1.3. Az óvodába kerülés módja, általános helyzetkép

Az óvodába kerülés módjai: A szülő vagy bölcsőde, óvoda saját kérésére a Fővárosi Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ írásos véleménye és javaslata

alapján, amelyben az óvoda címe meg van jelölve.

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által;

Csecsemőket, Kisgyermekeket és Fogyatékosokat befogadó és Ápoló

Intézményekből;

Intézményünk tehát „bemenet-szabályozott”.

Az óvodába kerülő gyermekeket folyamatosan itt töltött 6 hét próbaidő

beiktatásával vesszük fel. Amennyiben a próbaidő alatt a kollégiumi bentlakás

nehézséget okoz, a továbbiakban csak bejáróként tudjuk fogadni.

Óvodai helyzetkép

13

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Óvodánkba 3-7 éves korú gyermeket vehetünk fel. A csoportok kialakításánál

figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, mentális fejlettségét, mozgás- és

beszédállapotát.

Az autista tüneteket mutató gyermekek számának növekedése teszi indokolttá az

ilyen tüneteket mutató óvodások egyéni fejlesztés keretében történő ellátásukat.

Óvodánkban működő csoportok száma kiegészült az iskolára felkészítő óvodai

csoporttal, melynek célja és feladata a gyermekek óvodából az iskolába történő

átmenetének megsegítése.

Az óvoda így négy csoportra tagolódik:1. kiscsoport,

2. középső csoport,

3. nagycsoport,

4. iskolára felkészítő csoport.

Átjárhatóság az óvodákba és más oktatási intézményekbe: integrált óvodába egészségügyi gyermekotthonba – egyéni gyógypedagógiai fejlesztéssel:

- korai fejlesztéssel,- képzési kötelezettként.

KimenetA tankötelezettségikor elérésével a gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló

Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok javaslatára:

vagy az anyaintézményben: középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóként

elnyújtott képzési formában kezdhetik el tanulmányaikat,

vagy enyhe értelmi fogyatékosként speciális általános iskolában elnyújtott

első, vagy első osztályban tanulhat,

egészségügyi gyermekotthonba kerülhet, ahol fejlesztő felkészítést kap,

képzési kötelezettként.

3.2. Iskola, módszertani speciális szakképző intézményRészlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

14

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Kérdés: Tudnál mondani egy pár szót az iskoláról, szakiskoláról?

Válasz: Mikor az iskolába bekerül a gyermek, akkor kap egy szakértői vizsgálatot,

egy szakértői javaslatot, ahol elmondják róla, hogy milyen téren és miben

fogyatékos esetleg. Ennyit kell tudni az óvodánkról. Utána jön az általános iskola,

ide az általános iskolába 1 – 8 osztályig járnak a gyermekek, és a bekerülés csak

tanulási képességet vizsgáló szakértői javaslat alapján történhet. Tehát ide

mindenféle képen meg kell, jelölni, hogy ebbe az iskolába, konkrétan bármelyik

gyógypedagógiai intézménybe kell bekerülnie, azon kívül melyik osztály fokra, és

magát a fejlesztést is meg kell határozni. Ez egy team munkában végzett nagyon

komplett vizsgálat, ami nagyon fontos a gyermek fejlődését tekintve. Ezen kívül a

szakértői bizottságok kötelezettek kontroll vizsgálatokra is. Van egy úgynevezett

kötelező kontroll, és van egy csoportos kontroll. A csoportos kontroll annyit

jelent, hogy mindig a bekerüléstől számított első évben be kell ülniük abba a

csoportba, és meg kell nézni, hogy az ajánlott csoportba beilleszkedett-e a

gyermek, az a csoport alkalmas lesz-e a gyermek további fejlődéséhez, és

fejlesztéséhez. Az általános iskola után következik a készségfejlesztő speciális

szakiskola. Lényeges megjegyezni, hogy készségfejlesztő, mert a speciális

szakiskola a tanulásban akadályozottak szakiskolája, a mienk a készségfejlesztő

speciális szakiskola és ide olyan növendékek járnak, akik értelmileg

akadályozottak, tehát középsúlyos értelmi akadályozottak, OKJ bizonyítványt

nem kaphatnak, a gyermekek, annak ellenére, hogy van az iskolának OKJ száma.

Azért nem kapnak, mert ők csak betanított munka szinten tudnak elsajátítani

mindenféle tevékenységet. Ez a Szalvavita Alapítvány együttműködésével nagyon

jól működik körülbelül 5 vagy 6 féle munkahelyre tudnak járni a gyerekek, ahol

kipróbálják magukat, és vetésforgóban mindenki kipróbálhatja, hogy ki milyen

tevékenységet végez. Megemlíteném az Állatkertet, nagyon fontos a kertészet,

ami érdekes módon a temetőben fognak dolgozni. A BKV-nál, Postán dolgoznak

a gyermekek, tehát sok mindennel foglalkoznak. Az Állatkertet azért tartom

nagyon fontosnak, mert ott állatgondozás, és a növények, kertgondozása is benne

van, és a legtöbb felnőtt intézményben erre nyílik a legtöbb lehetőség. A

készségfejlesztő speciális szakiskolába 9 – 12 csoportig járnak a gyermekek. Ez

annyit jelent, hogy 18 -24 éves korig kitolódhat. Az Oktatási Törvény és a

15

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Gyermekvédelmi Törvény itt nincs szinkronban, mert a Gyermekvédelmi Törvény

kimondja, hogy ha a gyermek oktatása megszűnik, a gyermekotthonokban és a

lakásotthonokban utógondozottként 24 éves korig lehet és utána lehet elhelyezni

felnőtt intézményben. Mivel mi összetett intézmény vagyunk, nagyon nehéz azt

megoldani, hogy oktatás és fejlesztés nélkül miképp helyezzük el a gyermekeket.

Az Oktatási Törvény viszont azt mondja, hogy az értelmileg akadályozott

gyermekek tankötelezettsége annak, aki 1989 után kezdte meg a tanulmányait, 18

éves korig tart, annak, aki előtte, annak 16 éves korig. Fogyatékosság esetén kettő

évvel meghosszabbítható ez, ami annyit jelent, hogy 18 éves koruktól most már

20 éves korukig tankötelesek lehetnek ezek a gyermekek. Itt differenciálni kell,

hogy fejleszthető-e a gyermek, vagy foglalkoztatható-e a szakiskolában.

Frontálisan elmondanám még, hogy ugyanúgy az óvodában, a szakiskolában,

gyermekotthonban és a diákotthonban is működik bejárással az intézményünk. Ez

annyit jelent, hogy a szülő behordja a gyermekét, vagyis reggel hozza, és este

haza viszi őt, teljes joggal a családban él a gyermek, teljes felügyeletet

biztosítanak számára.

Kérdés: Mennyivel másabb az iskola helyi tanterve, mint a NAT?

Válasz: A NAT alapján kellett nekünk is elkészíteni. A 93-as oktatási törvényben

szerepel, hogy minden magyar állampolgárnak a képességeihez mérten jár a

képességeinek megfelelő fejlesztés. Ezért a legsúlyosabb fogyatékosnak is jár a

fejlesztés, ezért mondtam, hogy ez nagyon fontos dolog. A NAT alapján minden

intézmény típusban ki kell dolgozni a gyermekek képességeihez mért nevelési-, és

oktatási programot. Annyiban tér ez el a NAT-tól, amennyire a fogyatékosságuk

ezt megkívánja. Nálunk nem az a legfőbb cél – bár nagyon szeretnénk, ha így

lenne – hogy folyamatosan írjanak, olvassanak, hanem az, hogy minél jobban

megközelítsék az önálló életvezetést és életvitelt. Úgy épül fel a tantervünk, hogy

ezekre a gyermekekre adoptáltuk a NAT-ot. Nálunk is vannak kultúrtechnikai

tárgyak, például írás, olvasás elemei, számolás, mérés elemei. Amelyik gyermeket

tudjuk, azt eljuttatjuk arra a szintre. Van olvasó-író gyermekünk, de van olyan

gyermekünk is, aki abszolút képtelen elsajátítani ezeket az ismereteket, mert

esetleg beszélni sem tud. A NAT alapján kifejlesztett helyi tantervet a mi

kollégáink készítették, ugyanúgy, mint a tankönyveket is ők dolgozták ki ehhez.

16

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Az egész országban az értelmileg akadályozott gyermekeket ezekből, a

tankönyvekből tanítják. Ezt azért tartom jó dolognak, mert ezek a könyvek a

gyermekek saját igényeit veszik figyelembe, míg a NAT, és az oktatási

törvényben bármilyen rendeletet hoznak, csak az épekkel foglalkoznak. Nem

tudják, és nem is várható el, hogy egy egész országra szólóan mi beleférjünk

minden kategóriába, de ettől függetlenül kell, hogy foglalkozzanak ezzel a

populációval, mert elég jelentős számban élnek Magyarországon. Az első

szakdolgozatomat 1985-ben írtam, már akkor az volt a szakdolgozatom témája,

hogy a fogyatékosok helyzete Magyarországon, és nincs egyetlen egy pontos,

számszerű adat arról, hogy mennyi fogyatékos él, azon belül hány értelmi

akadályozott él Magyarországon. Olyan tantárgyakat olyan, a gyermekek fejlődési

ütemüknek megfelelő igényszintet választottunk. Ami nagyon fontos, hogy itt

lehetőség van az egyéni fejlesztésre, sőt kötelező, hogy minden gyermek számára

egyéni fejlesztési tervet készítsenek, mert két egyforma gyermek az általános

iskolákban sincs, nem csak nálunk.

Kérdés: Mekkora lehet egy csoportnak a létszáma, és ez miért van így?

Válasz: Az Oktatási Törvény szerint az értelmileg akadályozott, vagyis

középsúlyos gyermek a csoportlétszám számításnál három főnek számít egy

gyermek. Ez benne van a Szakértői Javaslatokban is általában, és ez annyit jelent,

hogy nálunk egy gyermekhez hárommal meg kell szorozni az osztálylétszámot,

vagyis nyolcnál több gyermek nem nagyon van egy csoportban. Éppen ezért 8*3

= 24 gyermeknek számít. És valóban, mivel te is itt dolgozol, látod, hogy egy

gyermek kitesz hármat.

Kérdés: A csoportok összeállítása mi alapján történik, mert van vegyes életkorú

csoport is.

Válasz: Véletlenszerűen történik, csak a Szakértői Bizottság javaslata alapján. Ha

a Szakértői Bizottság azt javasolja, hogy egy gyermeknek a hatodik csoportba kell

mennie, akkor oda kerül, annak ellenére, hogy esetleg már elérte a 18. életévét, de

életében nem tanult, és nem járt iskolába. Amit felmértek gyógypedagógiai

szempontból, oda kell besorolnunk. A véletlenek egybeesése nagyon érdekes

helyzeteket tud produkálni, mert vannak olyan csoportok, hogy rendkívül jó

képességű gyermekek, és vannak sajnos olyan „szerencsétlenül” összeeső

17

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

évfolyamok is, ahol nagyon gyenge a „gyerekanyag”. Ehhez még hozzá jön az a

lényeges tény, hogy milyen a pedagógus, aki fejleszti a gyermeket.

Az intézményünkben magasan képzett, jó gyógypedagógusok dolgoznak, és jó a

gyermekek fejlesztése, de rajta van a tanár névjegye a gyermeken.

Kérdés: Ez a nevelési attitűd, hogy nevelek egy gyereket, milyen kapcsolatot

teremtek vele, hogy használom ki azt a kapcsolatrendszert, amit ki tudok építeni

egy-egy gyermekkel.

Válasz: Ebben benne van az, hogy szereti-e a szakmáját, nem fásult-e még el,

milyen magánéleti problémája van, ha van, ezt el tudja-e különíteni a munkájától.

Nagyon sok összetevője van ennek. Éppen ezért törekszem én arra, és ez is az

igazgatói feladatok egyike, amit én magam elé állítottam mércének, hogy minél

egységesebben próbáljuk meg nevelni a gyermeket. Mert ha végig nézzük, hogy

egy fogyatékos gyermek, egy nap, hány felnőtt közt kell, hogy alkalmazkodjon,

hány felnőttnek a kezén megy keresztül, ezért szorgalmazom a team munkát,

amikor még az éjszakás is ott van, hogy mindenki lehetőleg ugyanúgy viselkedjen

a gyerekkel.

3.3. DiákotthonRészlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

Kérdés: Hogyan járnak iskolába a gyermekek?

Válasz: Van a kollégium, vagyis diákotthon, ahol a szülő felügyeleti joga és

mindenféle megsegítése a szülőt illeti meg és abszolút ő rendelkezik a

gyermekével. Ez olyan mintha egy normál iskolába elküldené a gyermekét tanulni

egy kollégiumba. Hétvégén és a szünetekben otthon van a gyermek. Ennek

ellenére van egy-két erdélyi gyermekünk, és ha nagyon problémás a hazavitel,

azért tudjuk biztosítani hétvégi felügyeletet. Ez annak köszönhető, hogy a

gyermekotthonunk is működik, így a kollégák tudják biztosítani a gyermekek

felügyeletét. Ezeket, a növendékeket a hosszabb szünetekben bejárással tudjuk

fogadni, ugyanis a gyermekotthon életét nem szeretném, ha befolyásolná, mert

volt már olyan eset, hogy a szülő azzal érvelt: „Úgyis van itt gyerek…”.

18

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

19

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

3.4. GyermekotthonA gyermekotthon munkafolyamatai több részre bonthatóak, különböző területeken

működő szakemberek összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a

gyermekek mindig a számukra legjobb ellátásban, fejlesztésben, nevelésben

részesülhessenek.

Részlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

Kérdés: Hogy kerülhetnek be a gyermekotthonba a gyermekek?

Válasz: Van a gyermekotthonunk, ahol csak gyámhatósági beutalással kerülhet be

gyermek és a gyermekotthonok létszámát az 1997-es Gyermekvédelmi Törvény

úgy maximálta, hogy 40 fő fölött nem lehet növendék a gyermekotthonban, ezért

kénytelenek voltunk két lakásotthont is szervezni. Van a Reguly Antal utcában, és

egy a Hattyú utcában két lakásotthonunk, ami jól működik. Az én feladatom a

felépítésben a maximálisan jó üzemeltetése, működtetése és a gyermekek

fejlesztése egy olyan szintre, ahol legjobban meg tudják közelíteni az önálló

életvezetést.

Kérdés: Említést tettél a gyermekotthonról. A szakdolgozatom témájában egy

gyermekvédelmi intézmény bemutatását céloztam meg. Mivel ez egy komplex

intézmény, minden részéről szeretnék valamilyen képet felvázolni a

szakdolgozatomban. A gyermekotthonban, úgy tudom, hogy a gyermekek kirendelt

gyámja az iskola igazgatója, ez minden esetben így van?

Válasz: 40 főig igen. Ez az igazgató jogkörrel és hatáskörrel rám ruházott, nem

kért feladat. 2003-ig csak a gyámi feladatokat, a vagyoni kezelés nélkül kellett

ellátni mindenkor. Ez úgy van a törvényben, hogy a mindenkori intézményvezető.

Mivel mi hibrid intézmény vagyunk, azért az intézményvezető, mert egyébként a

gyermekotthon vezetője kell, hogy legyen a gyám. Mivel mi az oktatáshoz

tartozunk, és nem a szociális ügyosztályhoz, éppen ezért nekem, mint igazgatónak

kell 40 főig ellátnom a gyámságot. Mivel nálunk több állami gondoskodásban

lévő gyermek van, hiszen az óvodában is 16 férőhellyel rendelkezünk, és két

lakásotthonunk is van, így megemelkedik a létszám, ami nem teszi lehetővé, hogy

20

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

minden gyermeknek én legyek a gyámja. Ezért megosztottuk úgy a feladatokat,

hogy az óvodában lévő gyermekek gyámja részben Németh Gyöngyi, az ottani

óvoda igazgató helyettes a gyámja, míg a lakásotthonokban élőké pedig a

gyermekotthoni igazgató helyettes, Zsigmond-né Ács Krisztina a gyámja.

Kérdés: Mi a gyám kötelessége, feladata, mit lát el egy gyermekotthoni gyám?

Válasz: Először is azt kell tudni, hogy a gyámot gyámhatósági határozat alapján

kirendelik. Nagyon sok esetben automatikusan az intézmény vezetője lesz a

kirendelt gyám. Nekünk erre javaslatot kell tenni, hogy ki lássa el a gyermek

gyámságát. A törvény meghatározza, hogy ki lehet, és milyen paraméterekkel.

A gyám feladatát a legegyszerűbben úgy tudom elmondani, azt kell ellátnia, amit

egy anyának otthon. Tehát a gyermek érdekeit kell képviselnie, ami annyit jelent,

hogy a vagyonát kezeli, vagyis a pénzét. Nálunk ez úgy működik, hogy saját

számlája van minden gyermeknek, amihez nem nyúlunk. Arra jön az emelt

összegű családi pótlék. Ez egy olyan összeg, amiről minden fél évben hivatalos

jelentést kell tennünk, anyagi elszámolást a gyámhivatal felé, ami tulajdonképpen

egy elő-takarékosság a gyermek részére. Mire innen kikerül, azért van olyan

gyermek, akinek milliói vannak, és azt viszi magával a felnőtt intézménybe.

Ehhez a pénzhez mi nem nyúlhatunk hozzá. Ha valamiért fel kell mentetnünk

ebből a pénzből, azt nagyon meg kell indokolni, és csak gyámhivatali engedéllyel

lehet. Ez a vagyoni része, a másik z, ha bármilyen orvosi beavatkozásra van

szükség, ugyanúgy, mint a családban, nekünk nyilatkoznunk kell, és ott kell lenni

a helyszínen, aláírni a papírokat. Ezen kívül mindenféle hivatalos irat intézése, a

személyi igazolvány, útlevél megkérése, az összes hivatalos teendő intézése

mindig a gyám feladata. Még egy feladata van a gyámnak, a gyermek későbbi

elhelyezése felnőtt intézményben. Sok esetben előfordul az, hogy kötelességünk

az eredeti családdal is tartani a kapcsolatot. A meglévő családi szálakat fel kell

bontanunk, meg kell keresnünk, és a kapcsolattartást ösztönözni. Az egész

gyermekvédelemnek az lenne a feladata, hogy a gyermeket visszagondozni az

eredeti családjába, mert elméletileg így van, és én ezzel teljes mértékben egyet is

értek, hogy minden gyermeknek a családjában lenne a legjobb helye. De nem

véletlen, hogy vannak állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek, nagyon sok

esetben jobb az intézményben a helyzete. Azzal is egyetértek, hogy a

21

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Gyermekvédelmi Törvény azt mondja ki: szociális indokkal nem lehet egy

gyermeket állami gondoskodásba venni. Ettől függetlenül vannak olyan esetek,

amikor a gyermeknek az életfeltételei sincsenek biztosítva, akkor valószínűleg ki

kell emelni a családjából. Ilyenkor nekünk kell ösztönözni ezt a kapcsolatot, azon

kívül a gyermek érdekét néha a szülővel szemben is nekünk kell gyakorolni.

Minden gyermeknek az anyukáját, a testvér kapcsolatát, a kapcsolatrendszerét,

magát a gyermeket, és a jogi státuszát, az anyagi helyzetét, mindent végül is

fejben kell tartani, és ismerni kell.

Kérdés: Nem csak a gyermekotthonban élő gyermekeknek kell sok felnőtthöz

alkalmazkodniuk, hanem a bejárósoknak, és a diákotthonos gyermekeknek is.

Miben másabb a gyermekotthoni gyermekek élete ebből a szempontból?

Válasz: Nem az itt lévő gyermekek helyzete más, hanem az itt dolgozó felnőttek

hozzáállásának kell másmilyennek lenni. Ezeknek a gyermekeknek mi vagyunk a

stabil pont. A bejáró, és diákotthonos gyermeknek azt mondjuk, hogy „Na majd

megmondom az anyukádnak”, itt ilyet nem tehetek. A gyermekotthonos

gyermeknek csak az itt lévő felnőtt van, nagyon sok esetben rosszabb helyzetben

van otthon a mama, nem tud neki úgy enni adni, mert még az otthoni létére, az

élelmezését is mi fizetjük, sőt még a hazautazását is, de ettől függetlenül az

érzelmi kötődés abba az irányba kell, hogy a legnagyobb legyen. Úgy gondolom,

hogy olyan kiegyensúlyozottságot kell biztosítani, ami sok esetben a diákotthonos

gyermekeknél nincs meg.

Kérdés: A testvér kapcsolatra szerettél volna kitérni…

Válasz: Azt nagyon fontosnak tartom, hogy itt is szükség lenne a

gyermekvédelemben egy bizonyos kitétel, vagy odafigyelnének erre, mert a

szakértői bizottsági munkám során nagyon sokszor tapasztaltam ezt, hogy az

örökbe adás, vagy a nevelőszülőhöz való kiadásuk a gyermekeknek nagyon sok

esetben „üzlettársításként” működik.

Elmondom, hogy mire gondolok. Elmegy valaki egy normál gyermekotthonba, és

örökbe akar fogadni, akár csecsemőotthonba is elmehet, kinéz magának egy

aranyos, szép gyermeket, és kiderül, hogy van neki fogyatékos testvére is. Nagyon

sok esetben azt mondja a gyámhivatal, hogy akkor adjuk ezt a gyereket, ha viszi

vele a testvérét is.

22

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Normális dolognak tartanám, hogy ha azt mondják: 6 gyermeket fogadhat

nevelőszülő magához, és abban legyen egy fogyatékkal élő is.

Ahhoz, hogy közelebbről meg lehessen ismerni a gyermekotthonban dolgozó

nevelőtanárok munkáját, megkértem Kántor Bernadett nevelőtanárt, hogy

válaszoljon néhány kérdésemre a munkájával kapcsolatban.

Interjú Kántor Bernadett nevelőtanárral:

Kérdés: Mit jelent az, hogy „nevelő tanár”?

Válasz: Több területen is vannak nevelő tanárok, a feladatuk is ahhoz igazodik,

hogy hol dolgoznak.

Kérdés: Neked, aki a gyermekotthonban dolgozol, mik a feladataid?

Válasz: Itt a gyermekotthonban az életre nevelés, ha innen kikerülnek, meg tudják

állni az életben a helyüket, bár ezek a gyermekek az önálló életvitelre sohasem

lesznek képesek, de felnőtt intézményen belül is szükség van az önálló életvitelre.

Ebbe a tevékenységbe bele tartozik a magatartással kapcsolatos viselkedés, a

felnőttekkel, tárasaikkal való kapcsolattartás, az önellátás. Különböző

játékfoglalkozások vannak. Nagyon fontos a differenciálás, mivel minden

gyermeknek más a szintje.

Kérdés: Mit jelent, hogy „minden gyermeknek más a szintje”?

Válasz: Van olyan gyermek, akivel komolyabb, bonyolultabb társasjátékot is lehet

játszani, de van olyan is, aki legfeljebb a Puzzle játékot tudja kirakni, ezen belül is

van olyan gyermek, aki a 45 darabos játékot ki tudja rakni, de van olyan is, aki

csak a 16 darabossal boldogul.

Kérdés: Neked, mint nevelőtanárnak „csak” ennyi a feladatod, hogy felkészíted a

gyermekeket az életre, vagy más tevékenységi köröd is van?

Válasz: Az a legfontosabb feladat, hogy az életre felkészítsük a gyermekeket.

Kérdés: A nevelőtanárok mellett dolgoznak gyermekfelügyelők. Nekik mi a

feladatuk?

Válasz: Segítik a munkánkat, mivel nélkülük nem tudnánk megvalósítani azokat a

feladatokat, amiket mi kitűzünk magunk elé. Mivel differenciált bánásmód van,

ezért nem biztos, hogy nyolc gyermekkel tudok egyszerre foglalkozni, azért, mert

nem mindegyik vonható be ugyanabba a játéktevékenységbe. Ugyanakkor,

23

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

ugyanazok a feladatok itt is megvannak, mint egy normál lakásban, mint például a

mosás, tisztálkodás felügyelése.

Kérdés: Van-e lehetőségük a gyermekeknek az intézmény épületén kívüli

szabadidős tevékenységek lebonyolítására?

Válasz: Nagyon fontos ez, minden hétvégén szervezünk a gyermekeknek

programokat, színházba járunk, mozi látogatások szerepelnek a programok között.

Ezeken kívül játszótérre is sokat járunk a gyermekekkel, kirándulni megyünk

velük Nagymarosra, Királyrétre, szalonnát sütünk velük. Ezek a programok nem

csak hétvégeken, hanem a tanítási szünetekben is rendszeresen megszervezésre

kerülnek. Nagyon fontos, hogy ilyen programok szerepeljenek a gyermekek

életében, mert ez is része az életre való felkészítésnek, hiszen a közlekedést is így

tanulhatják meg.

Kérdés: Van az intézményben egy rövid ideje bevezetett hagyomány, a „Családi

Nap”. Mit jelent ez a gyermekek számára?

Válasz: Ez a mi megállapodásunk szerint van, hogy gyermekotthonon belül is

foglalkozva legyen a gyermekekkel. Ilyenkor minden gyermeket elhozunk a

délutáni foglalkozásokról, és itt a gyermekotthonban foglalkozunk velük, hogy itt

is mindannyian együtt legyünk, mert erre nagyon ritkán adódik lehetőség. Vagyis

a gyermekek 16 óra után érkeznek a gyermekotthonba, és ilyenkor már fáradtak,

nem biztos, hogy érdemben is lehetne foglalkoztatni őket. Így nem tudunk

ugyanolyan aktív tevékenységet folytatni velük, mintha kora délután jönnének

ide. A családi nap keretén belül szoktuk megünnepelni a születésnapokat,

névnapokat, sétálunk, kirándulunk, a gyermekek is élvezik ezeket az alkalmakat.

A többi napon egyénileg kérjük ki a gyermekeket az osztályból, és egyéni

fejlesztő foglalkozásokat szervezünk nekik.

Kérdés: A különböző kirándulásokat milyen anyagi forrásból finanszírozzátok?

Válasz: A kirándulásokat úgy tudjuk megvalósítani, hogy van az intézménynek

egy autóbusza, amit egy alapítványi est szervezése során kaptunk jótékonysági

adományból. Ez a busz direkt erre a célra van, hogy bármilyen nagyobb

kirándulás van szervezve, a gyermekek el tudjanak menni oda. Szoktunk menni

tömegközlekedéssel is, ilyenkor a zsebpénzből van finanszírozva az utazás.

24

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Utaztunk már a kisvasúttal, és normál vonattal is, ami nagyon nagy élmény volt a

gyermekek számára.

Kérdés: Mi az a „zsebpénz”?

Válasz: A zsebpénzt a gyermekek a törvényben meghatározott keretből kapják az

államtól. Minden gyermek havi szinten kap egy meghatározott összeget, ami arra

van, hogy ha valami kívánsága van a gyermeknek, azt meg lehessen vásárolni.

Kérdés: Tehát ha kér a gyermek egy gombóc fagyit, az a zsebpénzéből lesz

megvéve?

Válasz: Nem. Minden gyermeknek joga van egy gombóc fagylaltot megenni, de

ha még egyet szeretne, az már levonható a zsebpénzből.

Kérdés: Hogy történik a zsebpénz elszámolása?

Válasz: Egy normál gyermekotthonban a gyermekek megkapják a zsebpénzüket,

és gazdálkodnak vele. Nálunk ez a gyermekek állapota miatt nem lehetséges,

mivel sokuknak nehézséget okoz még a tízes számkörben való számolás is, ezért a

nevelőtanárok gazdálkodnak vele, szoros elszámolás alapján.

Kérdés: Ez mit jelent?

Válasz: Azt jelenti, hogy bármit kér a gyermek, amit a zsebpénzéből lehet

megvásárolni, számlát kell róla kérni, és azt elszámoltatni.

Kérdés: Hogy zajlik a szülőkkel való kapcsolattartás? Neked, mint nevelőtanárnak

van e kompetenciád a kapcsolattartás területén?

Válasz: Nekem nincs beleszólási jogom, ezek a dolgok a családgondozó és a

gyámhivatalokkal való kapcsolattartás területére tartoznak. Sajnos a gyermekek

40-50%ának nincs kapcsolata egyik szülőjével sem. Van olyan gyermek, aki 18

éve van az intézményben, és egyszer sem látogatták meg a szülei. Van olyan

gyermek, akit különböző anyagi okok miatt vettek állami gondozásba, őt a

gyámhivatal engedélyével a szülők haza vihetik hétvégén és szünetekben. Ezen

kívül vannak külső segítők, több gyermeket segítenek, akár innen a munkahelyről,

vagy a külvilágból.

Kérdés: Jól tudom, hogy 6-18 éves korig lehetnek a gyermekek a

gyermekotthonban?

Válasz: Mivel ezek a gyermekek értelmileg akadályozottak, nálunk vannak 24

éves gyermekek is utógondozásban.

25

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Kérdés: Mit jelent az utógondozás?

Válasz: Az a gyermek, aki betölti a 18. életévét, gondnokot kap, mivel 18 éves

korában a gyámság automatikusan megszűnik.

A gyermekfelügyelőket a nevelőtanárok „jobb kezének” is lehet nevezni, mivel a

csoportszobában ők vannak leginkább együtt a gyermekekkel, az ő feladatuk a

higiénés/önkiszolgálási követelmények betartatása, a rend megtartása a

csoportban. Ezen kívül a gyermekfelügyelő mindenben segíti a nevelőtanár

munkáját, kíséretet ad a külső programokhoz, besegít a foglalkozásokon azoknak

a gyermekeknek, akik nehezebben tudják megoldani a kapott feladatot.

3.5. LakásotthonokRészlet Burján Lászlóné Igazgató asszonnyal készített interjúból:

Kérdés: Említetted, hogy van két lakásotthon. A gyermekvédelmi törvény arra

törekszik, hogy a gyermekek minél családiasabb környezetben nevelkedjenek,

vagyis a kimondottan gyermekotthoni intézményeket igyekszik megszüntetni, és

lakásotthonokba átültetni. Az intézmény hogy próbálja ezt elérni?

Válasz: Ez megint egy kétélű dolog a részemről. Először is egyetértek a

törekvéssel, elméletben. Ugyanis valóban az lenne a cél, hogy minél családiasabb

környezetben, és kisebb lakóegységekben biztosítsuk. Gazdasági és gyakorlati

szempontból ez háromszor annyi apparátust, vagy ahány lakásotthon, annyiszor

annyi apparátust igényel, ebből kifolyólag ez nem igazán gazdaságos. Hiába

rakom én azt a gyermeket több helyre, tehát kevesebben vannak együtt, de nem

tudok nekik olyan biztos felnőtt gárdát biztosítani, ami a célja lenne a dolognak.

Tehát a család-modellt ott sem tudom igazán megteremteni. Mert jön egy ember,

elmegy egy kolléga, nincs az, hogy mindig az anyu várja otthon, nem lehet

biztosítani, mert annak a dolgozónak is biztosítani kell a magánéletét, a

szabadságát. Az értelmi fogyatékosság szempontjából ezt nem tartom ideálisnak.

Ugyanis az értelmi fogyatékos gyermekeknek a testvérkapcsolatuk, illetve a baráti

viszonyaik sem olyan tartósak, mint az épeké. Fél óráig játszanak valakivel, utána

26

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

megharagszanak, jobban szeretnek mazsolázni, bármilyen tevékenységre nagyobb

társaságból választani.

A lakásotthonban viszont azokkal a gyerekekkel vannak összezárva, akikkel

együtt lakik. Van egy olyan tapasztalatom, hogy minél később kerül ki a

lakásotthonba, annál kevésbé találják a helyüket. Ha a gyermek óvodából kerül a

lakásotthonba, és azt szokja meg, és onnan megy el felnőtt intézménybe, az már

egy aránylag ideálisabb helyzet, de ettől függetlenül ezek a nem tartós

kapcsolatok megnehezítik ezt az életet, azon kívül a lakásotthonnak az a célja,

hogy minél jobban megtanulják a családi életet és így az önálló életvezetést. Ettől

függetlenül egyetértek a lakásotthonokkal, mert nagyon jól működnek, nagyon

sokat harcoltunk vele, nagyon sokat próbálkoztunk, míg eljutottunk egy aránylag

ideális helyzetbe. Ami még megnehezíti az életünket, az utazás. Az hogy a

városon át kell utazni, nem úgy van, mint egy normál gyermeknél, hogy elmegy

iskolába, vagy bárhova, volt olyan gyermekünk, akivel mire eljutottunk a Reguly

Antal utcába, bekakilt, hogy le tudjon ülni a metrón, mert rájött, hogy ha büdös,

akkor nincsenek körülötte sokan. Ez anyagi megterhelés az intézménynek, mert

kocsival kell őket oda szállítani, a felnőtt kíséretet duplán biztosítani, ezek mind

összetett dolgok.

27

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

3.6. Család-, és utógondozásNagyon fontos a gyermekek életében a család. Bár ki vannak emelve a

gyermekotthonban élő gyermekek a családi kötelékből, ez nem jelenti azt, hogy

nem is tarthatják velük a kapcsolatot a szüleik, testvéreik, hozzátartozóik. Ezért

fontos a feladata a család-, és utógondozónak.

Pintér Dóra család-, és utógondozóval készítettem egy rövid interjút a munkájáról,

és annak területeiről

Interjú Pintér Dóra család-, és utógondozóval:

Kérdés: Mi a szereped az intézmény életében?

Válasz: Család-, és utógondozás, ez a feladatom is egyben.

Kérdés: Mit takar az a szó, hogy utógondozás?

Válasz: Azok a gyermekek, akik betöltötték a 18. életévüket, válnak

utógondozottá. Az ő sorsuk figyelemmel kísérése, jövőjük intézése. Utógondozói

jelentés készítése ½ évenként.

Kérdés: Mivel foglalkoznak azok a fiatalok, akik a hatáskörödbe tartoznak?

Válasz: Praktikus ismeretek segítése, önállóság fejlesztése a fő feladat.

Kérdés: A családgondozás mit jelent?

Válasz: A családok, elsősorban a gyermek segítése, visszagondozás lehetővé

tétele a családgondozás fő feladata.

Kérdés: Mi a visszagondozás?

Válasz: Feladatunk, hogy segítsünk a gyermeknek, és családjának a feltételek

megteremtésében, azért, hogy a gyermek visszakerülhessen a családjához.

Kérdés: Egy összetett intézményben dolgozol. Csak a gyermekotthonban élő

gyermekek tartoznak hozzád?

Válasz: Igen. A hatályos jogszabály szerint ellátom az ideiglenes hatállyal

elhelyezett, az átmeneti-, és tartós nevelésbe vett gyermekek családgondozását,

utógondozását, vezetem a szükséges adminisztrációt.

Kérdés: Ezek szerint csak irodai munkát végzel?

28

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Válasz: Rendszeresen részt veszek a felülvizsgálatokon, a fiatalokat kísérem

hivatalos helyre, a családok látogatása is a feladatomhoz tartozik,

környezettanulmányt végzek.

Kérdés: Hogy segíted elő a gyermek „visszagondozását”?

Válasz: Ez egy nagyon nehéz feladat, a szülőnek biztosítani kell, hogy tarthassa a

kapcsolatot. Tanácsadással is foglalkozom, a szülők nem mindig vannak tisztában

a jogszabályokkal, a lehetőségeikkel, ezekről tudomást kell szereznie, ebben is a

család segítségére lehetek. Másrészről támogatni kell a szülőt abban, hogy a

gyermekét visszakaphassa, minden búját-baját meghallgatom, és lehetőség szerint

segítek.

Kérdés: Tudnál mesélni a munkádról, például mik a napi teendőid?

Válasz: A munkám elég sokrétű, napi szinten foglalkozom a postával, mindig van

olyan gyermek, akit a szülők elvisznek például hétvégére, ennek a feladatnak az

adminisztrációs részét is én intézem, a szülőkkel való kapcsolattartás is része a

munkámnak. Havonta szükséges megírni az átmeneti, illetve tartós neveltek

gyámi tájékoztatóját. A gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás teljesen

folyamatos, hiszen mindig tudnom kell róla, hogy került-e a rendszerbe gyermek,

aki esetleg az intézményben kap elhelyezést.

A családba való visszagondozás azoknál a gyermekeknél, akik itt élnek az

intézményben, nagyon nehezen megoldható, mivel az értelmi akadályozottságuk

mellett egyéb problémáik is lehetnek. Például autizmus, hiperaktivitás, különböző

fokú magatartás zavarok, amiket a szülők nem mindig tudnak kezelni.

29

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

3.7. A gyermekotthon egy napjának bemutatásaMájus 1. kedd.

Ma reggel, mint mindig, amikor tanítás nélküli nap van, 8 órakor volt az ébresztő.

Bár ez nem azt jelenti, hogy akkor ébredeznek a gyerekek, mivel ilyenkor már

majdnem mindenki ébren van. Ilyenkor kényelmesen felkelnek, felöltöznek, a

reggeli tisztálkodásokat elvégzik, és ½ 9-kor lemegyünk az ebédlőbe reggelizni.

Reggeli után külső programra mentünk, a Millenáris Parkba, ahol a munka ünnepe

alkalmából rengeteg program volt megtartva. A gyerekek egy része agyagozott,

mások tutajt építettek, vagy éppen gyöngyöt fűztek. A programokon délig vettünk

részt, majd visszamentünk az intézménybe, ebédelni. Ebéd után általános csendes

pihenő van, 3 óráig, majd uzsonna, és délutáni szabad foglalkozás. Ezt az időt a

gyerekek sokféle képen tölthetik el, leginkább az intézményhez tartozó udvaron

voltunk, ahol a nagyobbak labdáztak, beszélgettek, a kisebbek a homokozóban

játszottak, illetve hintáztak. A diákotthonba ilyenkor érkeznek meg a gyerekek,

mivel szerdán már tanítási nap van. Vacsora után általános fürdés volt, majd ismét

szabadon választhattak a gyerekeke, hogy mivel töltik az idejüket. A kicsik

mesefilmet néztek, a nagyok zenét hallgattak, illetve TV-t néztek. Az egyik

csoportnál van egy számítógép, amin különböző játékok vannak, a gyerekek

nagyon szívesen foglalkoznak vele, ilyenkor a diákotthonból is át szoktak jönni a

gyerekek, játszani egy kicsit.

30

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

3.8. JövőképKérdés: Mit hoz a jövő?

Válasz: 2008. szeptemberében költözünk új intézménybe, ahol ugyanilyen 40 fős

gyermekotthoni részben lesznek elhelyezve a gyermekek. A diákotthoni rész is

ugyanilyen felépítésű és rendszerű lesz, mert az átjárást biztosítani kell. Nem egy

esetben előfordul, hogy diákotthonos gyermekünkből gyermekotthonos diák lesz,

annak ellenére, hogy visszafele is volt már példa, mert van olyan gyermekünk,

akit sikerült hazagondoznunk, és a gyermekotthonosból lett diákotthonos. Ezt a

bizonyos fajta átjárhatóságot biztosítani kell. Ott lakóegységek lesznek, ami

annyit jelent, hogy 8 fő fog egy lakóegységben lakni, ugyanúgy, mint egy

lakásotthonban. Amerikai konyhával, nappalival, külön fürdőszoba, külön

mellékhelyiségek, mint egy lakásban, úgy fognak élni a gyermekek.

UtószóRemélem, a szakdolgozatomban sikerült részleges képet adnom arról az

intézményről, ahol dolgozom. Bár igyekeztem összefogni a feladatainkat, ez nem

lehetséges pár oldalon megtenni, viszont képet ad arról, hogy mennyire

felelősségteljes munkát végeznek a pedagógusok, tanárok, és mindenki, aki

gyermekekkel foglalkozik, különösen igaz ez akkor, ha ezek a gyermekek

valamilyen területen sérültek. Bár nem rég dolgozom itt, megfogott az intézmény

szelleme, és nagyon remélem, hogy még hosszú ideig tudom itt végezni a

munkámat, hiszen nincs annál nagyobb élmény, ha egy gyermeknek örömet

szerez valaki, és azt teljes szívből meghálálják. Bármennyire is szomorú, de a

gyermekotthonokra is szükség van, hiszen sok gyermeket azért tagad ki a családja,

mert önhibáján kívül lett olyan, amilyen, és ez ellen tenni sem tud, hiszen nincs

tisztában a helyzetével. Ezért különös gondossággal kell őt megvédeni, sokszor

saját magától is, hiszen ők azok, akik a legkönnyebben becsaphatóak,

kihasználhatóak.

Akik ebben az intézményben dolgoznak, mindenki azon van, hogy ez a lehető

legritkábban fordulhasson elő, a gyermekek teljes életet élhessenek.

31

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

IRODALOM JEGYZÉK

1. Gyermekvédelem-történet I. Szöveggyűjtemény PszichopedagógiaBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (1996)

2. Szervezeti és Működési Szabályzat Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat (2006)

3. Szemelvények Intézetünk Pedagógiai Munkájából A Centenáriumát ünneplő foglalkoztató iskola és nevelőotthon (1975)

4. Kalauz Gyermekvédelmi feladatok ellátásához a közoktatásban és a szociális ellátásban (1994)

5. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1996.

6. Vock József: Nevelőotthoni gyermekfelügyelők kézikönyveA Szociális Munka Alapítvány Kiadványai (1993)

7. A függőségtől az autonómiáig (Helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakásotthonokról)

Kézenfogva Alapítvány – Soros Alapítvány (1998)8. Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv

JK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 20019. http://csaloganyiskola.uw.hu 10. http://www.kormend.hu/?ugras=hirolvaso&hirszama=623 11. http://www.bg-bp.sulinet.hu/Text/Tbarczi.htm 12. http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1rczi_Guszt%C3%A1v 13. http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/B1.xml/Barczi_Gusztav__Nyitraudvarnok.html

32

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

MELLÉKLET

Frim Jakab 1852. május 1-én született Körmenden. Mint tanító szülővárosában, Varsadon, Sárvárott és Szentpéterfán működött. Húsz évesen érkezett Budapestre.Frim egész életét a hazai gyógypedagógia megalapozásának szentelte. 1919 április 29-én halt meg Budapesten. Lehet, hogy mai szemmel nézve nem volt szakszerűen képzett gyógypedagógus, mégis életművével és munkásságával,

mély humanizmusával nagyban hozzájárult a magyar elmebetegügy és a gyógypedagógia helyzetének és színvonalának javításához. 10

Bárczi Gusztáv (eredetileg 1898-ig Kratina Gusztáv; Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) gyógypedagógus, orvos. Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság (surdomutitas corticalis) kórképét, s a kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Essősy József (1950-1970) vette át az intézmény vezetését. Ebben az időben jelent meg az intézményhálózatra való törekvés is - a munka legnevesebb résztvevői Bárczi Gusztáv és Illyés Gyuláné. Játékos beszédfejlesztéssel, átfogó tesztekkel bővítették az értelmi fogyatékosság elméletét és gyakorlatát, nevelési programot alkottak (Dr. Molnár Ilona, Dr. Lukács Béláné, Káli Istvánné).

Hittig Ágoston (1970-1986) vette át az igazgatóságot. 1974-től napjainkig az épületben működik az Áthelyező és Szaktanácsadó Állomás, jelenlegi nevén 4. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ. 1977 óta létezik ének-zene oktatás az iskolatípusban, és nagyjából ebben az időben alakult ki a mai testnevelés, illetve a gyógy-testnevelés elmélete és gyakorlata is.

Szigetvári Árpád 1987-től lett az iskola igazgatója. Intézményünk neve Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon lett, önálló telephelyeken folytatódott az óvodai képzés, ideiglenes, átmeneti és tartós nevelésre utalt gyermekek gyermekotthoni ellátása is lehetségessé vált. Készségfejlesztő speciális szakiskola foglalkozott a szakoktatással, lehetővé téve a munkába állást.

M I

Nagy ZoltánSZAKDOLGOZAT

Burján Lászlóné Végzettségei: oligofrén-pedagógia-pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár közoktatásvezető, gyermek- és ifjúsávédelmi szakértő

Speciális területei: diagnosztika és dyslexia-prevenció

Amire büszke:

Rendkívül magasan képzett, jól felkészült szakemberekből álló csapat (95%-os a törvényi előírások által megszabott végzettségek aránya).

Óvodánkban a korai fejlesztés is magas színvonalon valósul meg. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolánkban betanított munka szintjén több területet

lefed a képzés. (Állatkert, gyertyaöntés, stb.…) A Salva Vita Alapítvánnyal együttműködve a "Csaliban" valósult meg először az

intézményes védőmunkahelyek látogatása. Magyarországon a Csalogányban valósult meg egyedülállóan az emelt szintű ének-

zeneoktatás - nagy sikerrel -, sok fellépésnek tud eleget tenni a kórus, pl. UNICEF-rendezvényeken is.

Kutyaterápiás szakemberünk utazópedagógusként az integráltan nevelkedő ért. akadályozott gyerekeket is kezeli.

A Hattyú utcai és a Reguly utcai lakásotthonok magas szintű működtetése. A Tajón működő "tanyánk" erdei iskola, valamint nyaraltatások céljából történő

kihasználása. A Csalogány Alapítvánnyal és neves sportolók, művészek közreműködésével sikeres

jótékonysági gálát rendeztünk 2005-ben, azóta busz könnyíti meg növendékeink utazását.

2002. szeptembere óta aktívan részt veszek a San Marco utcában létesítendő, új, EU-konform intézmény tervezésében, kivitelezésében, és reméljük, hogy 2008. szeptemberétől az üzemeltetésében is.

M II