SEMJÉN ZSOLT Megharcolunk minden magyarért! - kdnp.hu · maradtunk. Pedig Attila király...

SEMJÉN ZSOLT

Megharcolunk minden magyarért!

SEMJÉN ZSOLT

Megharcolunkmindenmagyarért!

Mozaikok a magyar nemzet közjogi egyesítésérõl, a keresztény politika kísérletérõl

BARANKOVICS ALAPÍTVÁNYBudapest, 2011

© Semjén Zsolt, 2011

ISBN 978 963 88032 9 0

ELÕSZÓ

Pro Fide et Populo

Régi emlékem, egyszer Erdélyben járva egy meg-lett korú férfi elkezdett sírni: magyar vagyok és mégsoha nem jártam Magyarországon! A trianoni béke-diktátum után nemcsak az elszakadt részeken élõmagyarság sírt, hanem azok is, akik megmaradhat-tak csonka Magyarország területén.

A II. világháború után mesterséges amnéziát bo-rítottak a tudatunkra, már csak keveseknek fájt, hogynemzettestvéreink számosan élnek és szenvednek ahatárokon túl.

Ezért is következhetett be a rendszerváltás utánérthetetlen módon a fölerõsített propaganda és meg-félemlítés hatására a 2004. december 5-i szánalmasnépszavazás. A kinnrekedtekben mélységes fájdalomés csalódottság, a bennlévõkben tehetetlen szé-gyenérzet lett úrrá.

Egy év múlva a Hold utcai református temp-lomban a nemzeti érzésû politikusokkal együtt is-tentiszteleten vettünk részt, ahol Izajás próféta sza-vait magyaráztam, akinek az Úr megparancsolta ababiloni szétszóratás idején, hogy az egyik fiátszimbolikusan „rabolj gyorsan, prédálj hamar”-nak(Mahér-Salal-Has-Baz ) nevezze el, a másikat pedig„a maradék visszatér”-nek (Seár Jasúb 7,3:8,3).

Vigasztalásként hatott az akkori rabló idõben,hogy a megmaradt maradék magyarság visszatérjobbik énjéhez.

SEMJÉN ZS.: MEGHARCOLUNK MINDEN MAGYARÉRT! 5

2010-ig kellett várni, amíg az országgyûlés szinteegyöntetûen e könyv írójának apostolkodása folytánmeghozta a kettõs állampolgárság gyógyító döntését.

Egyszerre magyarnak, kereszténynek, demokra-tának lenni nem kizáró dolog, hanem egymást föl-erõsíti, olyan eszmény, amely a legnagyobb keresz-tény politikusokat hevítette. Az Egyesült Európa egyikmegálmodója, a boldoggá avatásra váró RobertSchuman azt írta: „A demokráciát végképp nem le-het csak úgy rögtönözni. Európa a kereszténységtöbb mint egy évezredét szentelte annak, hogy kifor-málja. A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nemis lesz.”

Magyar földön Barankovics István a háború utániidõk kereszténydemokrata politikusa, akinek az ígé-retes kezdet után már csak a számûzetés jutott, aztmondotta egy nagy történelmi tabló fölvázolásaután: „embernek lenni az embertelenségben annyitjelent, mint hasonlítani Isten képére.”

Mindkét politikus eszményképe Semjén Zsolt ke-reszténydemokrata politikusnak, akinek parlamentiés országos küzdelmeirõl, tevékenységérõl szól ez akönyv, amit jó szívvel ajánlok az olvasónak. Az õ fá-radozása ’Pro fide et Populo', 'a hitért és a népért'való.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET6

„Az üldözõk, anélkül, hogy akarnák, segítenek az üldözötteknek, hogy szentté váljanak…De: jaj az ilyen 'segítõknek'!”

Szent Josemaría Escrivá

I. Ellenzékben,ellenszélben

A 2010-ES PARLAMENTIVÁLASZTÁSOK ELÕTT

POLITICA CHRISTIANA

– A baloldali értelmiség önmagát modernnek,haladónak, progresszívnek állítja be, Önöket pedigkonzervatívnak, múltba nézõnek, tradicionalistának.

– Az õ „modernségük” rég lejárt, a jakobinus-szabadkõmûves-bolsevik ötletekben gyökeredzõ, mára múlt században megbukott ideológiák, poros lo-mok, még akkor is, ha idõnként leporolják és át-címkézik. A mi felfogásunk definitíve azért modern,mert éppen az a lényege, hogy tudatosan és ál-landóan visszalendül az örök értékekhez. Ami pedigaz örökkévalóságban gyökeredzik, az bármilyen õsi,mégis mindig fiatal. Olvasson bele mondjuk a fel-világosodás enciklopédistáinak könyveibe. Olvasha-tatlan, legfeljebb kortörténeti szempontból lehet ér-dekes, ma már semmit sem jelentõ kacatok. És ol-vasson bele Szent Ágostonba: eleven, friss, itt ésmost nekünk szól. Ágoston élõ, az enciklopédistákporos könyvtárak moly-abrakja. Azért, mert Ágostonaz Örökkévalósághoz kötõdik, az enciklopédistákpedig egy elmúlt kor idõleges ideológiájához. Hátezért vagyunk modernek mi és avittak õk.

– Az utóbbi évtizedben Önnek három fontoskönyve jelent meg a kereszténydemokrata politikáról,amelyek jószerivel minden pap könyvespolcán meg-találhatók.

– Ez azért is lehet így, mert tudatosan hangsúlyosbennük az egyházpolitikai rész, nem csak a filozófiai,de a praktikus szempontok tekintetében is. Én fontos-nak gondolom a személyes aspektust is, mert – egy



keresztény politikusnál különösen – a politikája õszin-teségét, hitelességét kérdõjelezné meg, ha az ellen-tétben lenne a személyes életével. De a súlypontkétségtelenül a magyar kereszténydemokrácia filo-zófiáján, ethoszán, annak kidolgozásán van, érte-lemszerûen kifuttatva a Kereszténydemokrata Nép-párt konkrét politikájára.

– Akár hívei, akár politikai ellenfelei reakcióit né-zem, Önt tekintik Magyarországon a keresztényde-mokrácia ideológusának.

– Nem szívesen nevezném ideológiának, mégpe-dig azért, mert a teológiából következik az egyháztársadalmi tanítása, és ennek a világ adott szitu-ációjában való megvalósítási kísérlete a keresztény-demokrata politika, ezért, bár közvetlenül nem teo-lógia, de nem is pusztán ideológia. Ezért nevezzükinkább keresztény politikai filozófiának.

– Nyiri János ezért nevezhette az Ön szerepléseit,beszédeit, megnyilvánulásait kereszténydemokrata ho-míliáknak?

– Gondolom igen. Erre a magyar történelembenhárom kísérlet volt. Az elsõ Giesswein Sándor, akimintegy elõfutára volt a kereszténydemokrata-ke-resztényszociális politikának. Azért õ az elsõ, mert õkapcsolta össze elõször ténylegesen a kereszténytársadalomfilozófiát a gyakorlati politikával. Ez atörténelmi tett a politikai gyakorlatban két ok miattnem volt – talán nem is lehetett – sikeres. Részint,mert az elsõ világháború elõtti és utáni magyaregyháziak többsége nem értette meg az idõk szavát,például a nagybirtok kérdésében, és így GiessweinSándor papi emberként – a legenyhébb kifejezéssel –nem tudhatta maga mögött az egyháziak támo-gatását. Részint pedig az õ keresztényszociális po-litikája mintegy felõrlõdött az akkor lendületben lévõ

liberális kapitalizmus és az osztályszocializmus illú-zióinak malomkövei között.

– A II. világháború után Barankovics István bon-totta ki a kereszténydemokrácia zászlaját.

– Pontosan így van. Õ lehetett volna a magyarAdenauer, ha nem a szovjet Vörös Hadsereg meg-szállása alatt lett volna Magyarország. Barankovics-ban megvolt a teljes elméleti felkészültség és a gya-korlati politikához szükséges minden talentum. De eza kis idõ, ami a politikában adatott neki – amíg megnem fojtotta a Rákosi féle kommunista diktatúra –,arra volt elég, hogy a Parlamentben utóvédhar-cokban megvillantsa politikai karizmáját, de arranem, hogy kormányerõként alkothasson, országotépíthessen.

– A harmadik kísérlet itt és most történik a KDNP-vel?

– Igen. Amint Barankovics sem volt egyedül, hi-szen ott volt mögötte, mint társadalmi bázis a KA-LOT, élén a zseniális szervezõvel, Pater Kerkaival,vagy ott volt mellette a nagy tudós és szent emberBálint Sándor, akinek boldoggá avatása – RobertSchumannhoz hasonlóan – folyamatban van, ugyan-így én se tehetnék sokat, ha nem állt volna mellettemVarga László és nem állna mellettem a KDNP frak-ció, a párt és a keresztény – világi és egyházi – ér-telmiségi „holdudvar”.

Az viszont a történelmi szerencsés konstellációbóladódott, hogy például egyházpolitikában az elsõOrbán-kormány idején nem csak meghirdetni, ha-nem megvalósítani is sikerült a kereszténydemokrataprogramot. Természetesen ki lehet jelölni sarokkö-veket és pilléreket a magyar kereszténydemokráciatörténetében, de azért ez egyetlen ívet alkot. Az olyanfelfogásnak, amely az Örökkévalóságban gyökerezik,


van egy sajátos ereje. Engem nem csak ez a frakcióvesz körül, akikkel ma együtt vitézkedünk a parla-mentben, hanem körülvesz egy égi frakció is: Baran-kovics és Bálint Sándor, Varga László és Kovács Zolibácsi, Isépy Tamás és Rapcsák András. És ez ígyegyütt az, amit én a magyar keresztény politika kí-sérletének nevezek, és amiért ezt az egészet csiná-lom: politica christiana.

(Hazánk, 2008. július,az interjút Kárpáti Katalin készítette)


SZENT ISTVÁN-NAPI ÜNNEPI BESZÉD

Kalocsa, 2008. augusztus 20.

Ünneplõ Honfitársaim, Szent István király népe!Minden ünnepségnél, minden megemlékezésnél

felmerül az a kérdés, hogy voltaképpen mi az értelmemindennek? Mi az értelme annak, hogy az év egy ki-tüntetett napján összejövünk, szép szavalatokat hall-gatunk meg, lobognak a zászlók, beszédek hangza-nak el? Mi ennek az értelme az egyes ember és anemzet egészének életében? Mindennek két értelmevan. Az egyik az, hogy hitet és erõt merítsünk õseinkpéldájából. A másik pedig, hogy levonjuk a történel-münkben rejlõ tanulságokat.

Hitet és erõt meríteni, mert egy létszámában kisnép számára nincs megmaradási esély csak akkor,ha minden egyes tagjában benne él az egész magyartörténelem, az egész magyar kultúra. Annak a tudataés büszkesége, hogy érdemes ehhez a nemzetheztartozni, hogy nincs még egy nép a földkerekségen,aki annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek,mint a magyarság, és nincs még egy család az egészvilágtörténelemben, aki annyi szentet adott volna azegyháznak, mint az Árpád-ház. A másik pedig, hogylevonjuk a történelmünkben rejlõ tanulságokat, hogyez útravalóul szolgáljon a következõ magyar évtized-re, évszázadra, évezredre.

Szent István idején pontosan ugyanaz volt a meg-maradás parancsa, mint ami 1848-ban, vagy 1956-


ban. Szent István korában ezt úgy fogalmazták meg,hogy a keresztény Európához való csatlakozás és aszuverén magyar állam megteremtése. 1848-ban ezúgy hangzott, hogy haza és haladás, vagyis a nem-zeti függetlenség kivívása, illetve a polgári átala-kulás. 1956-ban ugyanez volt a feladat: a polgári de-mokrácia, a jogállam megteremtése, véget vetni adiktatúrának és a nemzeti függetlenség kivívása,magyarul az, hogy menjenek ki az oroszok. És ez akettõs egy feladat: a szükséges társadalmi átala-kulás, az idõk szavának megértése és a nemzeti füg-getlenség biztosítása, ez a magyar megmaradás fel-tétele! A magyar nemzet sírásója, aki a kettõ közülbármelyiket is feladja.

Szent István korában két zsákutca fenyegette amagyar megmaradást, és Szent István bölcsessége,hogy mindkettõtõl megvédte a magyarságot. Azegyik zsákutca Koppány volt, aki nem értette meg azidõk szavát. Én nem tudom, hogy Koppány magya-rabb volt-e, mint Szent István, de azt pontosan tu-dom, hogy a magyar megmaradást Szent Istvánjelentette. A másik zsákutca a nemzeti függetlenségfeladása, aminek szimbóluma Orseoló Péter, aki fel-ajánlotta hûbérbe Magyarországot a Német-rómaiCsászárságnak. Szent István történelmi mûvében aza zseniális és azért jelenti a magyar megmaradást,mert úgy kapcsolódott a keresztény Európához, hogyeközben nem lettünk sem a Német-római Császár-ság, sem a Bizánci Birodalom hûbérese.

Szent István mûve a kereszténység, az európaiságés a magyarság hármas oltárképe, annak a tudata,hogy ez a három nem egymással szembenálló, ha-nem egymásra mutató valóság. És ez a három együttjelenti a magyar megmaradást.


Nézzük az elsõt, a kereszténységet. Barátaim! Hamost reálpolitikailag nézzük a dolgot, azért ténylegfel kell tennünk a kérdést, hogy mi a magyarázataannak, hogy megmaradtunk itt a germán és a szlávtenger közepén? Tisztán politikai, szociológiai szem-pontból nem sok esélye volt a magyarságnak, ésmégis megmaradtunk. Itt vagyunk, magyarul beszé-lünk, õrizzük a történelmünket, a kultúránkat. És fölkell tenni a kérdést, hogy miért van az, hogy a hoz-zánk hasonló többi keleti nép, a hunok, az avarok, abesenyõk eltûntek a történelembõl, mi pedig meg-maradtunk. Pedig Attila király birodalma nem voltrosszabbul szervezve, mint az államalapítás koriMagyarország, az avar kaganátus nem volt gyen-gébb, mint a honfoglalás körüli magyar törzsszö-vetség. A besenyõk egy hajszállal sem voltak gyen-gébb harcosok, mint honfoglaló eleink. Õk mégiseltûntek a történelembõl, mi pedig megmaradtunk.Miért? Azért, mert Szent István a kereszténység szik-lafundamentumára építette fel a magyar nemzetkatedrálisát. Ezért maradtunk meg mi magyarok ésezért tûntek el a történelembõl a hozzánk hasonlókeleti népek, a hunok, az avarok, a besenyõk.

És ahogy fõtisztelendõ atya is említette az imént aszentmisén, a Szent István-i mû nem érthetõ meg, haSzent Istvánból ki akarják hagyni a szentet. Ugyanisvalóban az a helyzet, hogy azzal a jellel, ahogy SzentIstván a szentkoronát felajánlotta a Szûzanyának,ezzel az immanens magyar történelemnek transz-cendens távlatot adott. És Szent István nemcsak amúltbeli kereszténységet jelenti, hiszen éppen 2000-ben a millennium évében egyedülálló ajándékotadott az egyetemes kereszténységnek: az egyház-szakadás óta Szent István az elsõ közös szentje ke-


letnek és nyugatnak. Szent István az az öltés, amivelmegkíséreljük összevarrni azt, ami ezer évvel ezelõtt1054-ben elszakadt. Szent István mindig megha-tározó volt a magyar nemzet tudatában. Ezért sohanem tudták rákényszeríteni a magyar népre az ünnepmeghamisítását, amikor nem Szent Istvánt akartákünnepelni, hanem például a Rákosi-féle alkotmányt,vagy amikor elnevezték Új Kenyér Ünnepének. Amagyar nép mindig tudatában volt annak, hogySzent István nem pusztán I. István, hanem SzentIstván.

Másik az európaiság. Barátaim, botrány, amikornekünk magyaroknak azt kell hallgatnunk, hogy mipár évvel ezelõtt Európához csatlakoztunk, mert hollennénk ezeregyszáz éve – vagy ki tudja mióta –, hanem Európában? És megfordítva, hol lenne ez azEurópa, ha mi nem lettünk volna Szent István ótaminden szellemi gyökerünkkel egy évezrede ebben azEurópában? Mert mi véreztünk pajzsként védve eztaz Európát a tatárral szemben, a törökkel szembenés – hogy diplomatikusan fogalmazzak – a keletipogányság más formációjával szemben ezer évenkeresztül. És ezért van, hogy nekünk nem a cseléd-lépcsõn kell bekullognunk ebbe az Európai Unióbaés ott szegény rokonként meghúzni magunkat, ha-nem történelmi munkánk révén kiérdemelt helyünketkell méltósággal elfoglalni, mert ha mi nem becsüljükmagunkat, senki sem fog megbecsülni minket. És hami nem tudjuk és tudatosítjuk a saját értékeinket,akkor senki sem fog értékelni minket.

És a harmadik Szent István-i oltárkép: a ma-gyarság. Szent István szuverén magyar államot ho-zott létre, a magyarság önálló történelmi mûhelyét,hogy az a magyarság politikai önkifejezõdése legyen.A Szent István-i mûben az a zseniális, hogy úgy lett


része a keresztény Európának, hogy egy pillanatigsem tûrte, hogy a magyar szuverenitást kétségbevonják, úgy lettünk része a keresztény Európának,hogy nem lettünk egy provinciája a Német-rómaiCsászárságnak és nem lettünk provinciája a BizánciBirodalomnak. Szent István vaskézzel vezette ezt azországot a keresztény Európába, de amikor uralko-dásának vége felé a megváltozott német-rómaipolitikai viszonyok következtében a német császármegpróbálta hûbéresévé tenni Magyarországot, úgykiverte innen, hogy a lába sem érte a földet. Ez aSzent István-i mû politikai fundamentuma: a szu-verén magyar állam, mint a magyarság történelmimûhelye, a magyarság intézményes önkifejezõdése.

Barátaim, amikor a magyarságról beszélünk, lát-nunk kell, hogy ma oda jutottunk, hogy ha kiejtjükazt a szót, hogy magyar, kiejtjük azt a szót, hogynemzet, akkor bizony-bizony könnyen megkaphatjuka bélyeget, hogy magyarkodunk, nacionalisták va-gyunk, ezért pontosan meg kell mondanunk, hogymit értünk nemzeti elkötelezettség alatt. Mindennemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Egysajátos arc, Istennek egy gondolata. Senki nem ad-hatja azt az értéket, ami a magyarság, csak mi ma-gyarok. Ami a horvátság, csak a horvátok, ami alengyelség, csak a lengyelek. Senki nem adhatta avilágirodalomnak Dosztojevszkijt, csak az oroszság.Senki sem adhatta a zeneirodalomnak Wagnert,csak a németség. És senki nem adhatta és adhatjaaz egyetemes emberiségnek Arany Jánost, AdyEndrét és Bartók Bélát, csak a magyarság. Csak mi.És ha mi eltûnünk a történelembõl, akkor az egye-temes emberiség lesz örökre pótolhatatlanul sze-gényebb egy sajátos arccal, egy dallammal, Istennekegy gondolatával, azzal, amit magyarságnak neve-


zünk. Éppen ezért nekünk magyaroknak az egye-temes emberiség felé elsõdleges kötelességünk asaját magyarságunk megõrzése, kimunkálása és fel-mutatása. Mert ez az a gazdagság, amit csak mi ad-hatunk az egyetemes emberiségnek.

Ha végignézünk a magyar történelmen, azt látjuk,hogy a magyar történelem mindig akkor torkollottkatasztrófába, amikor lecsúsztunk a Szent István-iútról, akár jobbra, akár balra. És akkor gyarapodott,gazdagodott a nemzet lelkileg, szellemileg és anya-gilag is, amikor hûségesek voltunk Szent István örök-ségéhez!

Persze joggal lehet azt mondani, hogy kedves kép-viselõ úr, ez nagyon érdekes beszéd volt, szép gon-dolatokkal, de hát itt élünk a mindennapok gondjaiközött, a kenyérgondok közt, ezer probléma szo-rításában. Ez igaz. De nekünk, Szent István népénekvan egy különleges erõnk, az, hogy van felettünk egyvédõpajzs, az örök magyarok védõpajzsa: Szent Ist-ván és Szent László, Hunyadi János és HunyadiMátyás, Rákóczi és Széchenyi örök magyarsága. Õka mi útmutató csillagaink és ezek között a csillagokközött is Szent István a sarkcsillag, és ha a magyar-ság útkeresztezõdéshez ér – mint ahogy most útke-resztezõdésnél áll –, akkor õ az a csillag, aki a ma-gyar megmaradás felé vezetõ utat mutatja!

Köszönöm, hogy meghallgattak.

(Gondola, 2008. augusztus 22.)


ÖTLETTELEN ÖTLETELÉS

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2008. szeptember 15.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Amit ma reggelhallhattunk, és amit korábban olvashattunk, az nemkülönbözött attól az ötleteléstõl, amit már évek ótahallhatunk és olvashatunk. Azzal az egy különb-séggel, hogy egyre kevesebb benne az új ötlet.Mindez szép illusztrációja annak, hogy GyurcsányFerenc a gondolatokból már sokszor kifogyott, aszóból még soha. (Közbeszólás az MSZP soraiból:Jaj!) Azokkal a problémákkal birkózik, iszapbirkózik,amelyeket õ maga csinált. Ezek a következõk:Medgyessy Péter idején kiváló tanácsadóként azegyensúly felbomlása, amirõl Fodor Gábor is szólt;majd utána éveken keresztül a növekedés lefojtása,lesöpörve mindazokat a módosító javaslatokat,amelyeket tucatjával nyújtott be az ellenzék. Majd ahitelesség problémája: most nem akarok Õszödrerátérni (Moraj az MSZP soraiból.), de az adótör-vények tekintetében hogyan lehet hitelességrõl be-szélni akkor, amikor például 2005 végén elfogadnakegy adócsomagot arról, hogy adót csökkentenek,majd a választások után a szöges ellentétét teszik,visszavonják, és adót emelnek; az államadósság kér-dése, ami már szinte mindent maga alá temet; káoszaz egészségügyben, káosz az oktatásban. (Közbe-szólások az MSZP soraiból.)


Ha tényleg úgy gondolja, hogy abban a prog-ramban, amit most meghirdetett, támogatottságraszámíthat, akkor mi az akadálya annak, hogy akármost, a napirend elfogadásánál, négyötödös több-séggel eltérve a Házszabálytól, szavazzunk róla? Miaz akadálya annak, hogy nézzük meg, ennek aprogramnak van-e támogatása az Országgyûlésben?Ha van, nosza rajta, sok sikert hozzá! Ha nincs, ak-kor pedig mi az értelme a politikai agónia meg-hosszabbításának? Hiszen ez a politikai agónia árt azországnak. A versenytársaink, Szlovákia, Romániagyorsvonatsebességgel húz el Magyarország mellett.(Moraj, közbeszólások az MSZP soraiban.) Mindenhét, minden hónap árt az országnak. Nincs veszte-getnivaló idõnk.

Ahhoz, hogy az országot ki lehessen vezetni amostani válságból – most minden politikai hovatar-tozástól függetlenül, tisztán technikai értelemben –,két feltételt teljesíteni kell. Az egyik a tényleges tár-sadalmi támogatottság, a másik pedig a stabil par-lamenti többség. E nélkül, ha Adenauer feltámadna,õ sem tudná kivezetni az országot ebbõl a válságból.Ahhoz, hogy tényleges parlamenti többség jöhessenlétre, stabil parlamenti többség, mögötte ténylegestársadalmi támogatottsággal, ezt egyetlen módonlehet elérni: új választásokkal.

Tisztelt Ház! Magyarország ettõl a parlamenttõlmár nem sokat várhat (Moraj az MSZP soraiból. – Dr.Vadai Ágnes: Tõletek biztosan nem!), legfeljebbegyetlenegy dolgot: adjuk vissza az emberek kezébea döntést, és mondják meg az emberek, hogy õkhogyan látják, és hogyan legyen tovább. Mert nemaz emberek vannak a parlamentért, hanem a par-lament van az emberekért. Ezért demokrataként és


az ország válságából kivezetõ utat mutatva a MagyarOrszággyûlés a legtöbb, amit az emberekért tehet,az, ha megszavazza saját maga feloszlatását, ésvisszaadjuk az emberek kezébe a döntést, és mond-ják meg az emberek, hogy hogyan legyen tovább.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)


A MOSTANI PÉNZÜGYI VÁLSÁGA NEOLIBERÁLIS

GAZDASÁGPOLITIKATÖRTÉNELMI CSÕDJÉNEK

ELÕJELE

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2008. október 13.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az a világméretûválság, amelynek tanúi vagyunk, tovább mélyítette azamúgy is meglévõ magyarországi válságot, és ezértindokolt egy szélesebb kitekintéssel élve reflektálniazokra a világfolyamatokra, amelyeknek tanúi le-hetünk.

A mostani válság a neoliberális gazdaságpolitikaválsága, történelmi csõdjének elõjele. A „láthatatlankéz” mítoszának csõdje, annak az ideológiának acsõdje, amely azt hirdette, hogy a gazdaságban, apénzügyekben nem szükséges az állami szerepvál-lalás, majd a gazdaság, majd a piac szabályozzaönmagát. Ennek a liberális politikának a nevébenrombolták az államot, és most azt várják, hogy azállam mentse meg a helyzetet. II. János Pál pápa amarxizmus bukása után prófétai módon arra figyel-meztette a világot, hogy a létezõ szocializmus törté-


nelmi csõdje nem jelentheti a neoliberális vadkapi-talizmus megdicsõülését.

És, Tisztelt Ház, azt gondolom, az erkölcsi szem-pontok sem tehetõk zárójelbe. Erkölcsi botrány az,hogy a korrupt bankok és bankárok gátlástalankapzsiságának következményeit az adófizetõkkel, akisemberekkel, Mari nénivel és Józsi bácsival akarjákmegfizettetni.

Elhangzott, hogy a tabukkal le kell számolni. Én isígy gondolom. A felelõsök, azok a bankárok, akikfelelõsek mindezért, ami történt, vállaljanak részt aterhekbõl. Hogyan lehet azt mondani a bérbõl, fi-zetésbõl élõ embereknek, hogy húzzák meg a nad-rágszíjat, miközben azok, akik elképzelhetetlen va-gyonokat loptak össze, nem hajlandók ezekbõl a ter-hekbõl semmit sem vállalni? Vagy magyar vonatko-zásban: hogyan lehet azt mondani, hogy a kis- ésközépvállalkozások terhei nõjenek, amikor a multikkülönbözõ kedvezményei változatlanok maradnak?Mi azt mondjuk, hogy mindenki vállaljon arányosterhet.

Gyurcsány Ferenc bérbefagyasztást javasolt, pén-teken is (Közbeszólások az MSZP soraiból.), most islényegében ez volt – sajátos retorikai megfogalma-zásban –, ami a kereszténydemokraták számára el-fogadhatatlan. Mégpedig azért elfogadhatatlan,mert a bérbõl és fizetésbõl élõket sújtja, azokat,akiket amúgy is a legközvetlenebbül érint a növekvõhitelek drágulása és az infláció. S ennek a bérbefa-gyasztásnak – a svájci indexálásból való – követ-kezménye az is, hogy így a nyugdíjak is csökkennifognak, és azok megélhetési lehetõsége is romlik,akik amúgy is a legnehezebben élnek, és akiknek aközvetlen megélhetésérõl van szó.


Gyurcsány Ferenc 12 pontot említett, ami közöttvan persze elfogadható is, nem véletlenül javasoltukpéldául a költségvetési tanácsot; és van számunkraelfogadhatatlan is, ilyen a bérbefagyasztás. De ezek-kel a programokkal kapcsolatban némileg szkep-tikussá tesz minket az, hogy ez volt körülbelül a szá-zadik programja és az ezredik pontja.

Azt halljuk, hogy Gyurcsány Ferencnek van prog-ramja. Persze; Gyurcsány Ferencnek minden kérdés-ben van legalább nyolc-tíz programja, amelyek szö-ges ellentétei egymásnak. De ezekben a programok-ban kétségkívül van két közös vonás: mindegyiketmeghirdette már, némelyiket többször is, mindegyi-ket ellenezte már, némelyiket többször is, de egy biz-tos: eddig egyikbõl sem lett semmi.

Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc mostani javas-latának kommunikációs célja napnál világosabb: PR,a felelõsség áthárítása és a figyelem elterelése. (Tapsa Fidesz és a KDNP soraiban.) De a közjogi rele-vanciája több mint homályos.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)


A MAGYARKERESZTÉNYDEMOKRÁCIA

SZENTJEI

Két portré: Kerkai Jenõ és Bálint Sándor

A magyar kereszténydemokráciának voltak állam-férfiai, mint Barankovics István és Varga László. Ésvoltak szentjei: mint P. Kerkai Jenõ és Bálint Sándor.

Kerkai Jenõ

„Életem egyetlen és legnagyobb szerelme a ma-gyar nép volt”. Ezekkel a szavakkal összegezte életéthalálos ágyán az az ember, aki talán a legtöbbettette a XX. században a falusi ifjúság fölemeléséért.

Czinder Jenõ Zala szülötte volt, s zalaegerszegiiskolás évei alatt csírázott ki lelkében a vágy: tenni amagyar faluért. Megérett benne a hivatástudat is:jezsuita szerzetesnek jelentkezett. Amikor tízéviegyetemi képzés után fölszentelték, szülõföldje tisz-teletére fölvette a Kerkai nevet. Kerkai Jenõ atya akülföldi tanulóévek után harmincévesen a szegediszemináriumba kapott tanári kinevezést, ekkor ne-


kilátott nagy álma megvalósításához. Segítõtársakatválasztott maga mellé, akikkel közösen kezdte meg aparasztifjúság szervezését, s vele párhuzamosan aszervezet kiépítését, elvi és gyakorlati kereteinek ki-dolgozását. A mag, amelyet elvetett, hamar virágbaborult s termõre fordult. Kiderült: óriási a vágy a ma-gyar agrárifjúságban az értelmes, önálló életre, s amiennek elsõ föltétele: a tanulásra, a hasznos szaktu-dás megszerzésére.

A KALOT – a Katolikus Agrárifjúsági Legény-egyesületek Országos Testülete – két éven belül or-szágos mozgalommá terebélyesedett. Falvak százai-ban alakultak egyletek. Ezrek jártak a különbözõtanfolyamokra. Az 1939 karácsonyára megszerzettegykori érdi jezsuita noviciátusi épületben 1940-benmegkezdõdött a népfõiskola, amelynek tanfolyamaizsúfolt termekben zajlottak. A KALOT százezres szer-vezetté bõvült.

Voltak, akik rossz szemmel nézték a KALOT-ot ésmunkatársait, mindenekelõtt Kerkai Jenõt. Gyûlöltéka nyilasok, gyûlölték a kommunisták. A szovjet meg-szállás alatt a megerõsödõ kommunisták 1946-banlátták elérkezettnek az idõt a KALOT fölszámolására.Ehhez egy nyilvánvaló hazugságot hoztak föl ürügyül:két részeg szovjet tiszt összeverekedett a Királyutcában, és egyikük lelõtte a másikat – ehhez azesethez költötték hozzá azt a bornírt ostobaságot,hogy egy „KALOT-egyenruhát viselõ” fiatalemberlõtte volna le a szovjet tisztet egy „körúti ház pad-lásáról”, majd „öngyilkos lett”.

Ezt a világraszóló hazugságot használták fölürügyül arra, hogy 1946-ban betiltsák a KALOT-ot.Szervezõire, aktivistáira nehéz évek vártak. A KALOT-os múlt bélyegnek számított. Magát Kerkai Jenõ


atyát 1949 elején tartóztatták le, s 1959 szeptem-beréig sínylõdött Rákosi meg Kádár börtöneiben.Miután kiszabadult, évekig segédmunkásként ke-reste kenyerét, 1964-tõl haláláig a pannonhalmipapi öregotthonban élt.

Kerkai Jenõ atya abban látta meg saját küldetését,amit a KALOT négyes jelszavában foglaltak össze:Krisztusibb embert! Mûveltebb falut! Életerõs népet!Önérzetes magyart!

Krisztusibb embert! – „Valláserkölcsi felfogásunknem puszta templomügy, vagy magánügy, több!Krisztusibb embert akarunk a kapa, kasza mellett, deaz üzemekben, gyártelepeken, munkaviszonyokbanis!” – hirdette a KALOT. „Nem tûrhetjük a zse-bünkben, s gyakorta a torkunkon kotorászó kezetcsak azért, mert szelídek, alázatosak, katolikusokvagyunk. Minden jogunk megvan annyira keresz-ténynek lenni, mint amennyire keresztényellenesekellenségeink. Senki sem kívánhatja tõlünk azt, hogy aszelídség, alázat, felebaráti szeretet jelszava mellettkifosztani engedjük magunkat és sutba dobjuk azokosságot, mely keresztény erény, vagy feladjuk azönvédelemhez való jogunkat, mely a keresztényerkölcs tanítása szerint életünk és javaink védelméremegillet bennünket.”

Mûveltebb falut! – „A mûveltebb falu és tanyavilágfelépítése során arra a hatalmas munkára is vállal-koztunk, hogy az egyéni képzés mellett népmûvelést,népkultúrát is végzünk. Ott, helyben a sokszor meg-irigyelt városi kultúrszínvonalra emeljük a falut és atanyát. Visszaszerezzük, megõrizzük, megmentjüksajátos népi értékeinket, szokásainkat, viseletünket,hagyományainkat. Ezek megmentése a falu meg-mentését jelenti.”


Életerõs népet! – „Félreérthetetlenül kenyérre, ru-hára, biztos otthonra gondolunk. Éspedig a szociálisigazságosság nevében.”

Önérzetes magyart! – „Ezen elsõsorban a helyesés tiszta nemzeti öntudatot értjük, mely komoly,népmentõ munkára kötelez minden színes, hazafiasszólamáradat helyett. Önérzetes magyarságunk lé-nyege tehát erkölcsi, kulturális és szociális kötele-zettségeinek teljesítése a magyar család és a magyarnép iránt. Magyar család, magyar nép nélkül nincsmagyar nemzet!”

A KALOT nemzedék üzenetét a legszenvedé-lyesebben Varga László jezsuita páter így fogalmaztameg a ma keresztényei számára is érvényes módon:„Könnyû belátni, milyen szomorú torzítás és hitványkis utánzat a keresztény humanitás mellett min-denféle pogány filantrópia, s azért mi keresztényekvagyunk bûnösök abban, hogy ma mégis a meg-váltás kontárjai csinálják a történelmet, mialatt miostoba közönnyel, vagy botrányosan gyáván nézzükaz emberiesség nevében folyó emberirtást. Amíg minem akarjuk oly komolyan a családi bért és otthontminden magyarnak, a vasmunkásnak, utcaseprõnek,kubikusnak és cselédnek, mint örök boldogságunkat,nincs jogunk az üdvösségre, se földön, se égben, ésmegérdemeljük, hogy mint rossz pelyva, elégjünkIsten haragjának tüzében.”

Bálint Sándor

Sokan megfordultak a Parlament falai között, debizonyára nem járunk messze a valóságtól, ha azt


mondjuk: talán senki sem ismerte olyan mélyen amagyarságot, mint Bálint Sándor. A világszerte el-ismert néprajztudós a szeged-alsóvárosi magyarkultúra kutatója, de helyesebb, ha így fogalmazunk:megélõje volt. Ha valakire, hát Bálint Sándorra ér-vényes a kifejezés: tõsgyökeres magyar. Ez a magyarkultúrsziget intakt egységben vészelte át a török hó-doltság másfél százados megpróbáltatásait, és azu-tán is megõrizte színmagyar jellegét (nyelvét, szo-kásait, vallásosságát, ünnepeit). Ebbõl a tájból sar-jadt Bálint Sándor, elõdünk a magyar törvényho-zásban.

Bálint Sándor az 1945-ös választásokon kapottmandátumot kisgazda színekben, de már akkor is aKereszténydemokrata Néppárt tagja és politikusavolt. Képviselõi munkáját az 1947-es választásokután a mi pártunk képviselõcsoportjában folytatta.Idõtálló példát mutatott, hozzászólásai a magyarságügye iránti elkötelezettségrõl tanúskodnak, s mélyfelelõsségtudat, az erkölcsi értékek feltétlen tiszteletehatotta át minden mondatát. Szavaival, viselkedé-sével mindenkor megõrizte a parlamentáris normá-kat egy olyan korban, amelyben elhatalmasodott azerõszak: az Országgyûlésben szavakban, kint az ut-cán és az éjszakában pedig az ávós terror gyakor-latában.

Szûzbeszédét az 1946. évi VII. tc. – a „hóhértör-vény” – ellen tartotta. Rámutatott: „a köztársaság vé-delmérõl” szóló tervezet szándékoltan homályos fo-galmi készletével lehetõséget teremt a politikai el-lenfelekkel való leszámolásra. Bálint Sándor, amikorfelmérte, hogy az Országgyûlésben véget ért a ma-gyarság tényleges szolgálatának lehetõsége, lemon-dott mandátumáról. Ennek a szomorú eseményneképpen hatvan éve.


Hazatért a gyökereihez: folytatta szegedi egyetemitanári és kutatói hivatását. Õ a politikától távol tar-totta magát, a Kádár-féle szellemi-lelki terror azon-ban nem kerülte el õt. Az a tény, hogy Szegeden egyprofesszor – aki katolikus hitét mélyen megéli – anépi vallásosság témakörével foglalkozik, gyanússátette a rezsim szemében. 1959-1964 között ügynö-kökkel figyeltették, telefonját lehallgatták, lakásáttöbbször – titkosan – átkutatták, naplóját ellopták.Naplója felhasználásával, valamint a besúgói jelen-tések alapján házkutatást tartottak nála, és kon-cepciós pert kreáltak ellene.

Az 1965. októberi bírósági ítéletben az akkor 61éves professzort hat hónap – három évre felfüg-gesztett – börtönbüntetésre ítélték. A szegedi egye-tem fegyelmi vizsgálatot folytatott ellene, amelynekvégeredményeképpen nyugdíjazták. A per tárgya:államellenes izgatás volt. Bálint Sándor olyan köny-veket és folyóiratokat hozott be az országba külföldikongresszusokról hazatérve, amelyeket a Kádár-rezsim tiltott, pl. Milovan Gyilasz: BeszélgetésekSztálinnal; Szász Béla: Minden kényszer nélkül; aMater et Magistra… kezdetû pápai enciklika stb.Némely könyveit kölcsönözte barátainak, és beszél-getett velük azokról – ez lett a vád. Bálint Sándor ötnapon át kényszerült vallomást tenni olyan „fõ-benjáró bûnökrõl”, mint pl. „Mi volt a véleményeGyilasz könyvérõl?” vagy „Mit mondott X. Y.-nakSzász Béla könyvérõl?” A válaszadásban (öt naponkeresztül!) azt kockáztatta, hogy egy rossz mondattalbörtönbe juttat valakit. Bámulatra méltó szellemi éslelki teljesítmény, hogy õmiatta senki sem ült avádlottak padjára.

Saját – ismeretlen – följelentõjérõl azt mondta:Isten bocsássa meg neki, aki „éngöm ide juttatott”.


A professzorról mindenki, aki csak találkozott vele, alegnagyobb elismerés hangján szólt. Egész életével,minden szavával és cselekedetével példát mutatott.Még az egyik besúgója is így jellemezte: „szikla-szilárdan áll meggyõzõdése mellett” és „a nagyvo-nalú és zseniális emberek közé sorozom.”

Mi lehetett a titka Bálint Sándor minden próbátkiálló emberségének? A válasz kulcsa: az Anyaszent-egyház tanítását minden részletében követõ, és an-nak az élet minden pillanatában megfelelni akaróhit. A szeged-alsóvárosi római katolikus népi vallá-sosság szellemi kincsei annyira fontosak voltak szá-mára, hogy egész személyiségét, tudományos pá-lyáját ennek a kincsnek az összegyûjtésére és meg-örökítésére tette föl. A szeged-alsóvárosi népi kul-túrát kezdetben mint a szüleitõl kapott örökségetszerette meg, késõbb a magyar népi kultúra legtisz-tább megjelenésének tekintette. A magyar népi kul-túra vizsgálatát idõvel kiterjesztette az egész ma-gyarságra, és több gyûjtõutat tett a történelmi Ma-gyarország területén.

Nagy megtiszteltetés számunkra Bálint Sándor, aMagyar Országgyûlés egykori képviselõje, akinekéletszentsége nemcsak kortársai megbecsülését ér-demelte ki, hanem örömmel számolhatunk be arról,hogy boldoggá avatása – reményünk szerint – márnincsen messze, és ha megtörténik, akkor büszkénmondhatjuk el magunkról, hogy a nagy francia ke-reszténydemokrata politikus, az európai megbékélésés egység egyik megteremtõje, Robert Schumanmellett a mi elõdünk, Bálint Sándor – a MagyarOrszággyûlés és a Kereszténydemokrata Néppártegykori tagja – olyan politikus volt, akit boldoggáavatva példaként állít ország-világ elé az Anyaszent-egyház.


Legyen Bálint Sándor öröksége figyelmeztetõ jel,hogy erkölcstelenül hazudni, felelõtlenül politizálninem szabad, és az igazmondás parancsa az OrszágHázában kétszeresen is kötelezõ! Aki tényleg fölakarja emelni Magyarországot, a helyes útra akarjaterelni a nemzet sorsát, az erõt és példát meríthetBálint Sándor életébõl és munkásságából.

Kerkai Jenõ és Bálint Sándor, könyörögjetek éret-tünk!

(Gondola, 2008. Mindenszentek ünnepén)


AZ TETSZELEG A CSÕDTÕL VALÓ MEGMENTÕ

SZEREPÉBEN, AKI A FÕ FELELÕSE

A CSÕDNEK

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2008. november 3.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc-tõl már sok valótlanságot hallhattunk, de a mostanitalán a legnagyobb volt és a legabszurdabb. Már acíme is, tisztelt Ház, amely úgy szólt, hogy „Biztonságés növekedés” – amikor feltûnõen se biztonság, senövekedés nincs. Sõt, az ország jellemzõje éppen abizonytalanság: az emberek megtakarításainak bi-zonytalansága, a munkahelyek bizonytalansága, azország helyzetének bizonytalansága. A növekedéstekintetében pedig a benyújtott elsõ költségvetésitörvény még 3 százalékos növekedéssel számolt,most már 1 százalékos csökkenéssel. Tehát se bizton-ság, se növekedés. Az pedig maga az abszurditás,hogy az a Gyurcsány Ferenc tetszeleg a csõdtõl valómegmentõ szerepében, aki a fõ felelõse annak, hogycsõd közeli állapotba jutott az ország.


Tisztelt Ház! Vagy azért kell felvenni ezt a hitelt,mert tényleg államcsõd fenyeget – akkor viszont felkell tenni a kérdést, hogy miért fenyeget államcsõd,miért pont Magyarországot fenyegeti az államcsõdaz egész Európai Unióból –, vagy ha nincs csõd-helyzet, akkor meg miért kell felvenni ezt a hitelt? Haállamcsõd fenyeget, államcsõd közeli állapot van,akkor az a kérdés, hogy az egész Európai Unióbólmiért Magyarországot fenyegeti az államcsõd. Miértnem Romániát? Miért nem Szlovákiát? Miért nem aBaltikumot? Erre nem válasz a világválság, ez csakegy részválasz. Mert ha a világválság lenne az egye-düli ok, akkor a többi európai uniós országot isugyanígy érintené – de nem érinti.

Tehát nem valamifajta természeti csapással állunkszemben, hanem az ok alapvetõen az, hogy legyen-gítették az ország immunrendszerét. Legyengítettéka rossz kormányzással, a korrupcióval, legyengítettékgazdaságilag, legyengítették szociálisan, legyengí-tették politikailag, legyengítették nemzeti szempont-ból, legyengítették erkölcsileg, és legyengítették lel-kileg is. Ha pedig nincs államcsõd közeli helyzet,akkor felelõtlen a hitelfelvétel.

Csaba László professzor úr tegnap azt mondta,hogy bárkitõl jobb lett volna felvenni ezt a hitelt, minta hírhedt Valutaalaptól. S ezzel az a helyzet, tiszteltHáz, hogy az unokáinkat is eladósították. Ráadásulmindezt – lényegében megint a régi Fekete János-i,kádári idõket idézve – a parlament kikerülésével, anyilvánosság kizárásával. Ezért követeljük a teljesnyilvánosságot. Mert ezt az adósságot nem Gyur-csány Ferenc és nem Veres János fogja visszafizetni,hanem a magyar emberek. Én is, önök is, az itt ülõsajtósok is, a tévénézõk is, a bérbõl és fizetésbõl élõemberek, a nyugdíjasok, a kisgyerekek, tehát a ma-


gyar emberek fogják visszafizetni. És ezektõl a ma-gyar emberektõl Gyurcsány Ferenc nadrágszíj-meg-szorítást kér; az ellenzéktõl statisztálást, az SZDSZ-tõl és az MDF-tõl mamelukságot.

Gyurcsány úr, ön ettõl az országtól és ettõl a nem-zettõl már csak egyetlenegy dolgot kérhet: bocsá-natot. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

A két frakcióvezetõ a parlamenti arénában


A SZLOVÁKIAI MAGYARELLENESATROCITÁSOKRÓL

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2008. november 10.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elítéljükminden nemzet és nemzetiség megsértését, és el-ítélünk minden provokációt – a KereszténydemokrataNéppárt ezt teszi immár 64 év óta. (Moraj az MSZPsoraiban.)

Három megjegyzést engedjen meg nekem a Tisz-telt Ház! Elhangzott, hogy nem vagyunk könnyûhelyzetben. Valóban nem vagyunk könnyû helyzet-ben, több szempontból sem, például a szlovák rend-õri brutalitás elítélésekor bizony-bizony Magyaror-szágra vetül Gergényi árnyéka. (Közbeszólások ésderültség az MSZP soraiból. – Dr. Géczi József Alajos:Micsoda?! Az is szlovák volt, vagy mi?!) A jelenlegiszlovák kormánykoalíció vezetõ ereje az önök poli-tikai családjába tartozik, és ezért arra kérem Gyur-csány Ferenc urat, hogy tegyen lépéseket a szoci-alista európai fórumokon. (Moraj, közbeszólások azMSZP soraiban.) Megjegyzem: hasonló esetben énaz Európai Néppártban biztos, hogy kezdeményez-nék megfelelõ lépéseket. (Közbeszólások és derült-ség az MSZP soraiban.) És fel szeretném hívni azOrszággyûlés figyelmét azokra a méltánytalanul ke-


vés publicitást kapott erõfeszítésekre, amelyeket ErdõPéter bíboros úr tett a szlovák–magyar megbéké-lésért egyházi vonalon. (Dr. Géczi József Alajos: Ezviszont igaz! Ez jó!)

Összefoglalólag: készen állunk a tárgyalásokra, ésarra is, hogy hazai és nemzetközi fórumokon a szük-séges lépéseket megtegyük.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP so-raiban.)


ABSZTRAKCIÓK HELYETTANTROPOLÓGIAI FORDULATRA

VAN SZÜKSÉG

(részlet)*

– Azt gondolom, alapvetõ szemléletbeli fordulatralenne szükség, amely helyén kezeli az absztrakciókat,a gazdasági makroadatok mögött képes meglátni azembereket, mert nem az emberek vannak a gaz-daságért, hanem a gazdaság az emberekért. A máremlített szemlélet, ami mindent a gazdasági prak-tikum szempontjából vizsgál, az emberi létezés vég-letes leszûkítése, hiszen az ember mégsem azért élezen a világon, hogy termeljen, árut állítson elõ,hanem hogy megélje az életét, kiteljesítse önmagát,felnevelje a gyermekeit, kultúrája legyen és folytat-hatnám. A termelés-fogyasztás ennek eszköze ésnem célja.

Gyurcsány Ferenc mondataiban a jól ismert bol-sevik metódus fedezhetõ fel, ami mindenkor azt hir-deti, dolgozz ma sokat, viselj el mindent szó nélkül,és akkor késõbb, néhány év vagy évtized múlva jobblesz neked vagy az unokádnak. Sándor György fo-


*A cikkek és interjúk mindig az eredeti, teljes szöveget hoz-zák, jelezve, ha a témaismétlés elkerülése szükségessé teszi arövidítést. Ugyanakkor néhány alkalommal tudatosan hagytukmeg ezeket, azért, hogy a cikkek egészének gondolati íve netörjön meg.

galmazta meg ezt máig érvényesen annak idején azEgyetemi Színpadon, amikor Kádár Jánost utánozvaazt mondta: „Fiatalok, tiétek a jövõ! Úgy volt, hogy amiénk lesz…”

Úgy gondolom, mindenféle kormányzati és mé-diabéli nyomás ellenében, nekünk az absztrakciókhelyett az emberek valóságával kell foglalkoznunk,tehát a makrogazdasági és GDP-adatok – bár ezekalapján talán minden eddiginél jobban ostorozhatólenne a kormányzat – helyett azzal kell foglalkoz-nunk, hogy ezek mit jelentenek Mari néninek és Józsibácsinak. Tud-e fûteni télen, el tud-e menni azunokájával gyermeknapon mondjuk a Vidám Park-ba? Mert a lényeges kérdés nekünk maga az élet ésnem különféle, gyakorta manipulált absztrakt, sta-tisztikai adatsorok. Tehát szerintem valamiféle antro-pológiai fordulatra van szükség.

(Gondola, 2009. január 14., az interjút Brém-Nagy Ferenc készítette)


A POLITIKAI PROSTITÚCIÓKORSZAKÁT ÉLJÜK

Magyarországon a szocialista és a liberális ideológiábólis kizárólag a negatívumok valósultak meg a kormány-zati gyakorlatban – nyilatkozta lapunknak adott interjú-jában Semjén Zsolt. A KDNP elnöke szerint az EurópaiUnió jelenleg bûnben él, de nem bûnben fogant. Az el-lenzéki politikus ezen kívül beszélt még Románia EU-csatlakozásáról, a székelyföldi autonómia ki nem kény-szerítésérõl, a homoszexuálisok regisztrált élettársi kap-csolatáról, a segélyezés politikájáról és az egyre nö-vekvõ bûnözésrõl.

– Magabiztosan nyerte a Fidesz–KDNP jelöltje aferencvárosi választás elsõ fordulóját, ám kevesenmentek el szavazni, a helyi választópolgárok 75 szá-zaléka nemet mondott a parlamenti elitre. Mindentfigyelembe véve sikerként értékeli a választást?

– Az emberek torkig vannak azzal a politikai pros-titúcióval, ami bizonyos pártoknál a kopogtatócédu-lák gyûjtésénél is megmutatkozott. Ez okozhat kiáb-rándulást a parlamenti demokráciából. Ugyanakkorközel hatvanszázalékos eredményt ért el a Fidesz-KDNP, vagyis a polgárok nagy része bennünk látja amegoldást.

– Mit szól ahhoz, hogy a már visszalépett SZDSZnagyon alacsony részvétel mellett is az ötszázalékosküszöb környékén áll negyedikként?


– A ferencvárosi környezet egyfajta mikroklíma, ittaz eredményeket a korábbiakhoz viszonyítva kellszemlélni. Az SZDSZ vereségét külön kidomborítja,hogy korábban ennek a pártnak a képviselõje nyert aIX. kerületben, bár kétségtelen, Gegesy Ferenc na-gyobb súlyú személyiség, mint John Emese.

– Lehet annak bármilyen kézzelfogható következ-ménye, ha az ellenzék eggyel több képviselõvel leszjelen a parlamentben?

– A költségvetési törvény módosító javaslatainakszavazásainál például több esetben egy vokson múltazok támogatása vagy elutasítása. Emellett mégis-csak egy polgári politikus veszi át a 2006-ban szoclibszínekben elnyert mandátumot.

– Sokszor volt olyan érzése az embernek, minthanem is kisebbségi kormány, hanem hárompárti koa-líciós kabinet lenne hatalmon. Az SZDSZ és az MDFfelváltva segítette ki az MSZP-t…

– Napi parlamenti tapasztalat, hogy csiki-csukijáték zajlik az MSZP részérõl. Gyurcsány Ferenc ha-talomban maradását hol az SZDSZ, hol az MDFbiztosítja. Olyan ez, mint egy színházi elõadás, hiszenmindeközben próbálják fenntartani az ellenzéki lát-szatot. A költségvetést – amit ha leszavaz a Ház, újválasztást eredményezhetett volna – az SZDSZ, azadótörvényeket pedig az MDF támogatta. A politikaiprostitúció olyan esetével állunk szemben, ahol aprostituált még arra is igényt tart, hogy erényes úri-hölgynek látszódjék.

– A miniszterelnöki megbízott Császár Antalt ésLengyel Zoltánt – mindketten exfideszesek, az utóbbiaz MDF frakcióvezetõ-helyettese lett – minek nevez-né? Õk még kis túlzással egyes szocialistáknál is fe-gyelmezettebben támogatták a kormányt.


– Náluk az erkölcs látszata sem számít, csupán azár. Császár Antal szerepe a szimpla áruláson túlnagyon súlyos alkotmányossági problémát is fesze-get. A végrehajtó hatalom ugyanis politikai hatal-mának fenntartásáért egyszerûen megvette a tör-vényhozás egyes tagjait, és fiktív módon, de Császártbevette a kormányzati struktúrába. Miközben az al-kotmányosság alapköve éppen a törvényhozói és avégrehajtói hatalom elválasztása, addig GyurcsányFerenc a hatalomban maradásáért a kormányoldalapraját-nagyját és néhány álellenzékit és álfüggetlentjól fizetõ kormányzati megbízásba helyezi, magyarulegész egyszerûen megveszi. Ez az államhatalmi ágakszétválasztásának mint alkotmányos alapelvnek alábbal taposása.

– Az ellenzék is leszalámizhatta volna a válságosidõkben a szocialistákat…

– Azon túl, hogy mi nem tudunk pozíciókat osz-togatni, nem is akarunk, mert nem a mi stílusunk. Eztipikusan a szocialistákra jellemzõ módszer, akik aliberálisokhoz hasonlóan Magyarországon a leg-rosszabb énjüket érvényesítik. Mindkét oldalnak anegatívuma érvényesült a Gyurcsány-kormányban. Aszocialisták súlyosan eladósították az országot, ámpozitívumuk, hogy általában védik az állami tu-lajdont, itt egyáltalán nem érvényesült. A liberálisokkifejezetten államellenesek, és mindent privatizálnak,kiszolgáltatottá teszik az országot, amely így is tör-tént. Javukra lehet azonban írni, hogy általában nemengedik eladósodni az államokat. Magyarországonez is másképp történt, a liberálisok hagyták adós-ságcsapdába jutni hazánkat. A Gyurcsány-kormány-ban mindkét ideológia a rosszabbik énjét adta. Gyur-csány Ferenc egymaga nagyobb adósságot csinált azországnak, mint Kádár János, a liberálisok pedig


porig rombolták az államot, tönkreverték az alapvetõoktatási, egészségügyi rendszert, és a privatizációfolytán eltüntették a nemzeti vagyont, kiszolgáltatvaaz országot a globalista tõkének. Ennek a követ-kezménye, hogy az állampolgárnak már nemcsak aszolgáltatást kell kifizetnie, hanem a befektetõk pro-fitját is, ezért drágább itt minden.

– Hamarosan európai parlamenti választásoklesznek. Magyarország öt éve tagja az uniónak, ám amagyar vállalkozások jelentõs része egy euró támo-gatást nem kapott még, a magyar gazdákat továbbrais diszkriminálják, egyáltalán nem rendezõdött a ha-táron túli magyar kisebbségek helyzete, s utalás sincsaz EU alkotmányában a kereszténységre. Megértebelépnünk?

– Az a brüsszeli bürokrácia, amelyik ma országol,olyan alma, ami már nagyon messze elgurult azalapító atyák fájától. Az Európai Uniót három keresz-ténydemokrata politikus álmodta meg, Adenauer,Schuman és De Gasperi. Mi minél inkább az alapítóatyák örökségéhez akarjuk visszanavigálni az Unióhajóját. Éppen ezért a KDNP – egyedüliként – nemszavazta meg a magyar parlamentben az uniós al-kotmányt, és a lisszaboni szerzõdést sem, mert nincsbenne hivatkozás a kereszténységre. Az Uniónakmárpedig egyetlen identitása lehet, a keresztény civi-lizáció öröksége. Ha ezt elutasítja, akkor pusztán egygazdasági tömörülés lesz, amelynek az a következ-ménye, hogy a történelem elsõ zökkenõjében szét-esik. Kritikusak vagyunk az Unióval szemben, dehûek vagyunk az alapító atyák örökségéhez. Személyszerint úgy látom, hogy az EU bûnben él, de nembûnben fogant. Mindenesetre el kell kerülni az Unióiránti szervilitást, ami a szocialista párt sajátja. AKGST-bõl örökölt mentalitással szolgai módon adja


fel a magyar érdekeket, hogy megveregessék a vál-lát, milyen európai.

– Ez történt Románia uniós csatlakozásánál is,amelyet mindegyik párt feltétel nélkül támogatott, szósem esett az Európa egyes részein egyébként ter-mészetes területi autonómiáról a Székelyföld vonat-kozásában.

– A nemzeti érdek szolgai módon történõ feladásamellett veszélyes az unióellenesség is, mert a való-ságban nem vezet sehová. Félreduzzogással még alehetõségét is elveszítenénk, hogy a nemzeti érde-keket érvényesítsük, és az unió egészét keresztényértékeink felé mozdítsuk el. Románia csatlakozásavonatkozásában a KDNP volt az egyedüli, amelynem nyomott gombot az Országgyûlésben, mertRománia tagsága nemzeti szempontból nem vál-lalható addig, amíg a Székelyföld autonómiája nincsbiztosítva. Történelmi bûnt követett el a jelenlegikormány, hogy még csak kísérletet sem tett ennekkikényszerítésére. Azonban nem szavazhattunknemmel sem, hiszen december 5-én nemzetárulómódon a Gyurcsány-kormány kirekesztette az erdélyimagyarságot a magyar állampolgárságból, és ezekután vállalhatatlan és felelõtlen lett volna az, ha amagyar Országgyûlés még az uniós állampolgár-ságot is elveszi tõlük.

– Az ország egyik legnagyobb problémája a né-pességfogyás. Jelenleg napirenden sincs ez a kérdés.Vannak javaslataik a probléma kezelésére?

– Igen, s ha kormányra kerülünk, azt meg is fogjukvalósítani. Ma Magyarország a demográfiai ka-tasztrófa szélén áll. Ez azt jelenti, ha nem születiktöbb gyerek, akkor a most harminc-negyven évesembereknek nem lesz nyugdíja. A KDNP egyik élet-célja, hogy tegyük lehetõvé: az emberek választ-


hassanak a személyi jövedelemadó és a családiadózás között. Európában Franciaországban tudtákmegfordítani a demográfiai trendet, éppen a családiadózással. Ennek az a lényege, hogy ne csak aztnézzük, valakinek mekkora a jövedelme, hanem aztis, hány emberrõl gondoskodik. Adjuk össze a családtagjainak jövedelmét, s osszuk el a családtagok szá-mával. A családi adózás azokon segít, akik dolgozniakarnak, tisztességgel adóznak, a gyerekeikért élnek,és nem a gyerekekbõl akarnak megélni. Sajnos azerrõl szóló javaslatunkat – amelyrõl parlamenti vita-napot is tartottunk – érdemi válasz nélkül söpörte le akormánytöbbség. Viszont sikerült nyilvánosságra hoz-nom azt a titkosított anyagot, amelyben a kormányegymillió ázsiai migráns betelepítését készítette elõ.Miután ezt a vitanapon elmondtam, pár napig ta-gadták, ám amikor nyilvánosságra hoztam a teljesdokumentumot, elálltak ettõl a tervüktõl. Mulatságoseset volt, amikor nagy tudású Petrétei miniszter úr afelszólalásom után azt mondta: nincs ilyen dokumen-tum, de már keresik azt, aki kiadta…

– December végén szavazott az Országgyûlés aszociális törvény módosításáról, ám semmi lényegesdolog nem változik: a megélhetési gyerekgyártóknak,munkakerülõknek a jövõben sem éri meg a legálismunkavállalás, hiszen a segély összege adott esetbenmagasabb lehet. Pedig ezen a területen ténylegesreformot lehetett volna véghezvinni, amely jelentõsencsökkentette volna az állami kiadásokat…

– Teljes joggal irritálja a dolgozni akaró embereketa mostani segélyezési rendszer. A KDNP már a Horn-kormány kezdetén benyújtotta azt a javaslatát, hogykössék közmunkához a segélyeket, illetve csak azo-kat segélyezzék, akik önhibájukon kívül nem tudnakdolgozni. Szent Pál is azt mondta, hogy aki nem


dolgozik, ne is egyék. Abszurd, hogy életerõs em-berek tömege segélyekbõl és feketézésbõl él, mi-közben számos feladatot lehetne elvégezni köz-munkával. Az az ember, aki dolgozhatna, de nap-lopóként él éveken át, az már aligha fog dolgozni,ráadásként tovább örökíti családjában ezt a tár-sadalomellenes életmódot. Egyfelõl munkalehetõsé-get kell biztosítania az államnak, másfelõl viszontpresszionálni kell ezeket az embereket, hogy ne se-gélyekbõl vegetáljanak, hanem munkával jussanakelõre.

– Miközben az iskolai integrációról papol a kor-mány, nem ösztönzi a cigányságot a tanulásra. A se-gélyezést, illegális munkavállalást és bûnözést ösz-tönzõ politika meddig tartható fenn?

– Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek ezért lehet ez azérdeke, hogy a cigányság egy részének szavazataitmegkaparintsa. Ezzel ugyanúgy árt a magyarságnak,mint a cigányságnak. Az Orbán-kormány idején ho-zott törvényt megszüntették, amely szerint csak akkorjár támogatás a gyerekek után, ha bizonyíthatóaniskolába jár. Eltörölték az iskolalátogatási kényszert.Mi lett ennek a következménye? Például az a ci-gánygyerek, aki 2002-ben hatéves volt, így távolrólsem biztos, hogy most iskolába jár. Mire mi vissza-állítjuk az iskolába járás kötelezettségét, akkor ez azember 14 éves lesz. Ebben a korban már nem kezdiel az elsõ osztályt. Az MSZP tehát a cigányság egyrészét egy életre tönkretette, hiszen soha nem leszesélyük a munkaerõpiacon. Ráadásul nagy való-színûséggel az ilyen iskolába nem járó gyerek nap-jában egyszer se lakik jól, miközben a magyar adó-fizetõk adójából utánuk kifizetett pénzeket a szülõknapok alatt eldajdajozzák. Mi azt mondjuk, hogy a


tanulás és a munkára szorítás a járható út, ez teszilehetõvé a cigány-magyar együttélést, a cigányságszámára a szegénységi csapdából való kitörést.

– Érezhetõen növekszik a bûncselekmények szá-ma, naponta hallani egyre brutálisabb, életellenesbûnesetekrõl. A romák érintettsége ebben ugyanígyvitathatatlan, mint ahogy az egyre terjedõ szegény-ségé is.

– Megjegyzem, ha a liberálisok álláspontja érvé-nyesülne az egészségügy és az oktatás területén, smegtörtént volna a társadalombiztosítás privatizá-ciója, akkor a cigányság nagyon nagy része kiszorultvolna mindenfajta egészségügyi ellátásból… Ennyit aliberálisok humanizmusáról. A cigányokkal kap-csolatos bûnelkövetésnél sajátos manipuláció folyik.A kisebbségek érzékenységére tekintettel kell lenni,de a „politikailag korrekt” álláspont nem jelenthetkettõs mércét, a nyilvánvaló szociológiai tények le-tagadását, ami érthetõen a társadalomban lévõ fe-szültségek, indulatok növekedéséhez vezet. Szoci-ológusként is mondom, súlyos felelõtlenség elõ-ítéletnek bélyegezni valami olyat, ami napi tapasz-talat, szociológiai tény, hiszen ezek után a ténylegeselõítéletesség is relativizálódik. A közbiztonság te-kintetében a programunk, hogy legyen minden fa-luban rendõr, és persze ne lehessen pártpolitikaicélokra felhasználni õket. Ezenkívül szigorítani kell abüntetõ törvénykönyvet, például a személy ellenierõszakot súlyosabban szükséges megítélni. Van üd-vös szigor, gondoljunk Szent László törvényeire. Azúgynevezett megélhetési bûnözésre pedig azt apéldát hoznám fel, hogy ha valaki fázik, akkor el-lenõrzött módon legyen joga az erdõben lehullottágakat összeszedni, és azzal fûteni. Azonban sen-


kinek nincs joga méter magasságban levágni másfáit, komplett erdõt kiirtani és utána eladni azt afeketepiacon.

– Decemberben hatálytalanította az Alkotmány-bíróság a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló tör-vényt a KDNP beadványa kapcsán. Ön kiegyezneazzal, hogy az állam elismeri a homoszexuálisok élet-társi kapcsolatát, cserébe pedig újra elfogadja azegyházi esküvõt, mint hivatalos házasságkötést?

– A kettõnek semmi köze egymáshoz. A vallásosállampolgárokat ne kényszerítsük egy kiüresedett,számukra semmit sem jelentõ önkormányzati kváziszertartásra. A környezõ országokban vagy példáulaz Egyesült Államokban is elfogadják külön-külön azállami vagy egyházi házasságot egyaránt hiva-talosnak. Az egynemûek vonatkozásában a liberálistörekvések a természet rendjével állnak szemben.Nem gyõzöm hangsúlyozni, senkit sem akarunk disz-kriminálni, de két dolog védelméhez a végsõkig ra-gaszkodunk: az egyik, hogy két azonos nemû emberkapcsolata ne lehessen házasság, mert az meg-szentelt fogalom és intézmény. A másik, hogy nefogadjanak örökbe gyermeket, mert annak egész-séges fejlõdéshez való joga erõsebb, mint az egy-nemû párok gyermekre való igénye. Ha egyszerkinyitjuk ezt a kaput, hol lesz ennek a vége? Ha kétférfi házasodhat, akkor három miért nem? Ha acsaládjogi törvénybõl, amely szerint a házasság egyférfi és egy nõ között lehetséges, az SZDSZ kivetetiazt, hogy férfi-nõ, akkor az egy-egy milyen alaponmarad benne? Akkor milyen alapon „diszkriminál-ják” a mozlim többnejûséget vagy a szimpla bigá-miát? Hol van ennek a vége? Amikor XVI. Benedekpápa a magyar püspökök ad limina látogatásán azt


mondta, hogy a Gyurcsány-kormány által áterõltetettregisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvény nem-csak a keresztény tanítással és a természet rendjéveláll szemben, hanem a magyar alkotmánnyal is, akormánypárti sajtó durván megtámadta a pápát. AKDNP az Alkotmánybírósághoz fordult, és a talárostestület megsemmisítette úgy, ahogy van az egészjogszabályt.

(Magyar Nemzet, 2009. január 21.,az interjút Pál Gábor készítette)


A CSALÁDOKCSÕDVÉDELMÉRÕL

ÉS A SZOCIÁLIS BANKRÓL

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2009. február 16.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valóban úgy van,hogy ha lehámozzuk a kommunikációs csomagolást,akkor ami marad, az végeredményben egy újabbmegszorító csomag. Újabb adóemelés, újabb pénz-behajtás, újabb Gyurcsány-csomag.

Az pedig már tragikomikusnak tekinthetõ, amikor2016-ról meg 2024-rõl értekezik ilyen orákulum-szerûen, hiszen ön mögött egy olyan költségvetésvan, ami saját bevallása szerint két hetet nem éltmeg. Egy olyan költségvetés, aminek a benyújtása-kor még plusz 3 százalékos GDP-növekedéssel szá-moltak, most pedig elismerik, hogy mínusz 3 szá-zalékos GDP-csökkenés van, és ez még tovább ro-molhat. Ha egy költségvetést két hétig sikerült élet-ben tartaniuk, akkor miért gondolják, hogy 2016-rakijelentéseket tehetnek? Nem beszélve arról, hogyaddig még azért lesz legalább két választás.


Ahhoz, hogy egyrõl a kettõre tudjunk jutni, négykérdésre válaszolni kell. Hová jutottunk? Kik a fele-lõsök? Mik a javaslatok? Mi a megoldás? (Közbeszó-lás az MSZP soraiból: Na, halljuk! – Kezdjük a javas-latokkal!)

Hová jutottunk? Tisztelt Ház! Hárommillió emberél a létminimum közelében vagy az alatt, és a szá-muk napról napra nõ. 8 százalék a munkanélküliség,és a munkanélküliek száma napról napra nõ. Ezeriskolát zártak be, 10 ezer tanárt tettek az utcára. Aközbiztonság olyan, mint az ötvenes évek Harle-mében. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) A külföldi ésbelföldi bizalomvesztés miatt a forint megrendült.300 forintos euró van, ami az adósok ellehetetle-nüléséhez vezet. Megjegyzem, hogy mióta a csomagnyilvánosságra került, tovább romlott a forint árfo-lyama.

Eltüntették az állami vagyon még megmaradtrészét, és mindent elborít és megfojt az államadós-ság. Magyarország az IMF markába került. Emlékez-tetek arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökségeidején visszafizettük az IMF-hitelt. Amikor Strauss-Kahn úr Magyarországra jön tárgyalni önhöz, akkoraz legalábbis bennem azt a képet idézi fel, amikorCecil Rhodes Szváziföldön a bennszülött törzsfõnö-köktõl üveggyöngyökért vette meg az országukat éstette rá a kezét. (Felzúdulás és derültség az MSZPsoraiban.) Az ön személyes pozíciójának biztosításánés gazdagodásán túlmenõen mindenben kudarcotvallott. A Gyurcsány-kormány története kudarcoktörténete.

A felelõsség tekintetében pedig ön azzal kezdte,hogy a világválság a felelõs. Ha csak a világválság afelelõs, akkor válaszolni kellene arra a kérdésre, hogy


miért csak Magyarország szorult az egész EurópaiUnióból IMF-hitelre. Miért nem Románia? Miért nemBulgária? Miért nem Litvánia? (Szûcs Erika: – Várjálmég!) Miniszter asszony azt mondja, hogy várjakmég. De akkor is fennmarad a kérdés, hogy miértMagyarország szorult elõször IMF-hitelre, Pakisztán-nal és Ukrajnával egy kategóriában?

Önök elõször letagadták azt, hogy válság van.Utána azt mondták, hogy minket nem érint a válság,és mi Navracsics Tiborral a válság prófétái vagyunk.Aztán félrekezelték a válságot, és most itt leng fe-lettünk Damoklesz kardjaként az államcsõd réme.

A javaslatok tekintetében ön korábban bankmentõcsomagról beszélt. Én azt gondolom, hogy a csa-ládok csõdvédelmérõl is kellene beszélni. Családoktízezrei állnak a csõd szélén. Az elhibázott gazda-ságpolitika miatt nõ a munkanélküliség, emberekvesztik el az állásukat. Az elhibázott pénzügypolitikamiatt a valutahitelesek lehetetlen helyzetbe kerültek,ezrek kerültek uzsorások karmai közé. Az elhibázottközmû-privatizációk miatt drámaian nõ a közmûtar-tozásos családok száma. Családok tízezrei állnak acsõd szélén.

Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt nevében aztjavasolom, hogy a családtámogató hálózatokon ke-resztül építsük ki a családok csõdvédelmét, és ren-deljünk hozzá egy olyan szakosított pénzintézetet,ami szociális bankként lehetõvé teszi a hitelek át-ütemezését, a likviditási problémák áthidalását vagyakár moratórium biztosítását. Mert ezzel családokezrei és emberek tízezrei menthetõk meg attól, hogyelveszítsék a munkahelyüket, elveszítsék a lakásukat,az utcára kerüljenek, a gyerekek pedig iskolábólállami gondozásba.


Ami talán a legfontosabb számunkra: GyurcsányFerenc korábban azt mondta, hogy az áfa a sze-gények adója. Így van, igaza van. Azt is mondta,hogy áfacsökkentést fognak végrehajtani. Ez helyeslett volna. Ehhez képest áfaemelés van. Ön egy Szo-cialista Párt elnöke. Helyesnek tartja-e azt, hogy aluxuscikkek ugyanolyan áfa alá esnek, mint a lét-fenntartási cikkek, hogy a kaviár, a helikopter, azuszoda, a jacht azonos áfakulcs alá esik, mint a tej, akenyér, a szalonna és az étkezési zsír? (Közbeszó-lások az MSZP soraiból.) Ezért a Kereszténydemok-rata Néppárt nevében szövetségesünkkel együtt (De-rültség az MSZP soraiban.) azt kérjük és azt java-soljuk, hogy az áfát csökkentsük 5 százalékra mind-azon árucikkek esetében, ami az alapvetõ létfenn-tartáshoz szükséges: a tej, a kenyér, a szalonna, azétkezési zsír.

A megoldáshoz négy dolog mindenképpen szük-séges: hitelesség, növekedésorientált gazdaságpo-litika, ehhez pedig valós társadalmi támogatottság,stabil parlamenti többség. A hitelesség tekintetébenÕszöd óta errõl kegyetlenség lenne beszélni önnelkapcsolatban. A növekedés nem azonos újabb meg-szorításokkal, és nem azonos az adóemeléssel, ésnem azonos pár kommunikációs panellel sem. A tár-sadalmi támogatottság tekintetében – ami nélkülnyilvánvalóan nem lehet semmit csinálni – a szociálisnépszavazás feketén-fehéren bebizonyította, hogyönöknek nincs társadalmi támogatottságuk. A par-lamenti többség pedig nem azonos politikai kor-rupcióval megvett, álellenzéki és álfüggetlen képvi-selõk kormányhivatalba ültetésével. (Közbeszólásokaz MSZP soraiból.)


Tisztelt Ház! Emberekkel nem lehet kísérletezni;fehér egerekkel lehet, emberekkel nem. Ezért az len-ne a tisztességes, ha visszaadnánk az embereknek adöntés lehetõségét, hiszen az õ életükrõl van szó, ésmondják meg az emberek, hogy hogyan legyentovább. Döntsön a nép!

Köszönöm szépen. (Dr. Navracsics Tibor tapsol.)*

* Miután a Fidesz és a KDNP persona non grata-nak tekintiGyurcsány Ferencet, ezért amikor felszólal, a két frakciókivonul az ülésterembõl, így egyedül a két frakcióvezetõ –Navracsics Tibor és Semjén Zsolt – marad bent.


A SZOCIALISTÁK BÉLYEGKÉNTÉGETTÉK A HOMLOKUKRA

GYURCSÁNY FERENCKÉPMÁSÁT*

Reagálás Gyurcsány Ferenc napirend elõttifelszólalására – 2009. március 23.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Keresztényde-mokrata Néppárt semmifajta kamarilla-paktumpoli-tikához nem asszisztál. (Derültség és taps az MSZPsoraiban.) Nem asszisztálunk ehhez (Az elnök csen-get.) alapvetõen erkölcsi szempontból, mert egy de-mokráciában elfogadhatatlan és mélységesen er-kölcstelen az, amikor politikai trükkökkel azt próbál-ják megakadályozni, hogy a nép, az emberek ki-fejthessék politikai álláspontjukat. (Folyamatos köz-beszólások és derültség az MSZP padsoraiban.) Ezerkölcsileg elfogadhatatlan. (Az elnök csenget.) Depragmatikus szempontból sem jelent megoldást ez akamarillapolitika, hiszen az országot csak akkor lehetkivezetni a válságból, hogyha mögötte stabil par-lamenti többség van (Közbeszólások az MSZP pad-


* Április 14-én Gyurcsány Ferenc megbukott. Leváltották aminiszterelnökségrõl és elvesztette pártelnöki posztját is.

soraiból. – Közbeszólás: Úgy van!), és bármit csakakkor lehet tenni, hogyha mögötte tényleges társa-dalmi támogatottság van. Ehhez pedig vissza kelladni a népnek a döntés jogát, és vissza kell adni azemberek kezébe a lehetõséget, hogy az emberekmondják meg – és nem a politikusok, nem a pártok,nem a Szocialista Párt –, hogy hogyan legyen to-vább, és milyen irányba menjünk. (Közbeszólások azMSZP padsoraiból. Közbeszólások: – Négy év!)

Gyurcsány Ferenc mostani trükkje arra irányul,hogy miközben brutális megszorításra készülnek aszocialisták, mégis hatalomban maradjanak; úgy csi-náljanak brutális megszorítást, hogy ne engedjék kikezükbõl a hatalmat. Ennek a közjogi trükkje az,hogy kijátsszák a köztársasági elnököt (Közbeszó-lások és derültség az MSZP padsoraiban.), a politikaitrükkje pedig az, hogy kijátsszák az embereket.(Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc csõdbe vitte azországot – ezt a szocialisták nem elõször tették, ha-nem az elmúlt száz évben immáron negyedszer (Fo-lyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) –,gazdasági, társadalmi, morális csõdbe. Elõször KunBélával, másodszor Rákosi Mátyással, harmadszorKádár Jánossal, negyedszer Gyurcsány Ferenccel.(Közbeszólások az MSZP padsoraiból. – Taps a Fi-desz és a KDNP soraiban.) Az is tanulságos, hogy azegész világsajtóban – az egész világsajtóban! – egye-dül az orosz sajtó kesereg Gyurcsány Ferenc bu-kásán. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Éshogy ne legyek politikai elfogultsággal vádolható(Moraj és derültség az MSZP padsoraiban.), CsabaLászló… (Folyamatos zaj. – Az elnök csenget.) CsabaLászló professzor úr szavait szeretném idézni, aki aztmondotta: „A Gyurcsány-kormány egyetlen olyan


intézkedésbe sem kezdett bele, ami hozzájárult volnaa gazdasági egyensúly megteremtéséhez (Moraj azMSZP padsoraiban.) vagy az euró bevezetéséhez.Számtalan programot megígért, de egyet sem tel-jesített. Soha egyetlen makroökonómiai elõrejelzésenem teljesült.”

Tehát, tisztelt Ház, a Gyurcsány-kormány történetekudarcok története. Ezeknek a kudarcoknak a kö-vetkezménye pedig az, hogy már nemcsak pusztánállamcsõd fenyeget, hanem országcsõd; nemcsak azfenyeget, hogy nem tudjuk az adósságokat fizetni,hanem a gazdaság összeomlása, az önkormány-zatok csõdhulláma és a szociális robbanás is. Ezértnagyon fontos, hogy világosan lássuk: a neolibera-lizmus válságát nem lehet neoliberális megoldásokkalkezelni, ugyanúgy, ahogy a marxizmus csõdjét semlehetett neomarxista megoldásokkal elkerülni.

Önöknek ebben praxisuk van, mert eddig, rövidéletük során két ideológiának is a katonái voltak,mind a kettõ látványosan megbukott, legyen az amarxizmus vagy a neoliberalizmus. Tehát új politikakell és új parlament. (Közbeszólások az MSZP pad-soraiból.)

Kedves szocialista Képviselõk! Önök a bizalmiszavazásnál felállva igennel szavaztak GyurcsányFerencrõl és ezáltal arról az ámokfutásról, amitmûvelt, és aminek a végén itt van a csõd. És ezáltalbélyegként ide, (Mutatja.) a homlokukba beleégettékGyurcsány Ferenc képmását. Beleégették akkor,amikor az õszödi beszéd után nem volt a szocialistákközött egy olyan ember, aki feláll, és azt mondja,hogy azért ezt már nem, hanem hazudtak az or-szágnak, hazudtak itt az Országgyûlésben, és ha-zudtak a választókerületben a választópolgáraiknak.(Közbeszólások az MSZP padsoraiból. – Taps a Fi-


desz és a KDNP soraiban.) Ide beleégették a hom-lokukba Gyurcsány Ferenc képmását akkor, amikorama december 5-én (Közbeszólások az MSZP pad-soraiból.) kicsinyes pártpolitikai megfontolásokból amagyar nemzet egyharmadát közjogi értelemben ki-rekesztették a nemzetbõl. (Közbeszólások az MSZPpadsoraiból.) És beleégették ide a homlokukba Gyur-csány Ferenc képmását akkor, amikor például a tár-sadalombiztosítás vagy a kórházak privatizációjatekintetében elárulták azt, ami a szociáldemokrataethosz. Ide beleégették Gyurcsány Ferenc képmását.(Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Ésezt a bélyeget… (Az elnök csenget.)

DR. SZILI KATALIN (elnök): Frakcióvezetõ úr…

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): …ezt a bélyegetnem lehet lemosni…

ELNÖK: …kérem, fejezze be felszólalását.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): …kommunikációstrükkökkel. Ez a bélyeg ott van…

ELNÖK: Frakcióvezetõ úr...

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): …mindegyikük hom-lokán…

ELNÖK: Frakcióvezetõ úr, lejárt az idõ sajnos, azötperces idõkeret, kérem, fejezze be. (Közbeszólásokaz MSZP padsoraiból.)


DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): (Mikrofon nélkül:)Elnök Asszony, az a helyzet, hogy ez a bélyeg (Mik-rofonba:) ott van Kiss Péter homlokán…

ELNÖK: Frakcióvezetõ úr…

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): …ott van VeresJános (Mikrofon nélkül:) homlokán, és az Ön hom-lokán is, Elnök Asszony, mert megszavazta…

ELNÖK: Frakcióvezetõ úr, kérem, fejezze be afelszólalását, jó? Kérem, fejezze be, lejárt az öt perc.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): (Mikrofon nélkül:)Tehát, tisztelt Ház…

ELNÖK: Frakcióvezetõ úr, kérem, lejárt az öt perc,fejezze be a felszólalását!

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): (Mikrofon nélkül:)Döntsön a nép! (Derültség és taps a Fidesz és aKDNP soraiból.)


A NÉPKÉPVISELETRÕL, 500 CIVIL SZERVEZETNYILATKOZATÁRÓL ÉS

A DESTRUKTÍVBIZALMATLANSÁGI

INDÍTVÁNYRÓL

Vezérszónoklat Bajnai Gordonminiszterelnökké választásakor -–

2009. április 14.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót,elnök asszony. Tisztelt Ház! A népképviselet azt je-lenti, hogy a nép jogos akaratát képviselni és anemzet szavának hangot adni az Országgyûlésben.Ezért most felkérésüknek eleget téve, ismertetemtöbb mint 500 civil szervezet nyilatkozatát, ami aszociológiai felmérések tanúsága szerint tükrözi amagyar társadalom többségének politikai akaratát.(Dr. Magda Sándor: Nem nyertetek!) Teszem ezt úgyis, mint Kalocsa megválasztott képviselõje, elegettéve az ottani emberek akaratának. És jelzem azt is,hogy a civil szervezetek nyilatkozata megfelel a Ke-reszténydemokrata Néppárt álláspontjának, aminekszociális-családügyi részét Harrach Péter, pénzügyi-gazdasági részét pedig Hargitai János képviselõ urakfogják kifejteni.


Így szól több mint 500 civil szervezet nyilatkozata:

„Nyilatkozat a nép nevében. Tisztelt KépviselõHölgyek és Urak! 2009. április 5-én, a Hõsök terénsoha nem látott tömeg, negyedmillió ember gyûltössze. (Derültség az MSZP soraiban.) A nép közfel-kiáltással megvonta a bizalmat a kisebbségi kor-mánytól (Általános zaj. – Az elnök csenget.), közfel-kiáltással megszavazta követelését az Országgyûlésazonnali feloszlatásáról és az elõrehozott választásokmielõbbi kiírásáról. Ennek nyomatékosítására a mainapon, amikor a képviselõk a Gyurcsány-kormány el-len benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványttárgyalják, tömeggyûlést hívtunk össze a Parlamentelé. A nép hangja zúg az utcán, és behallatszik aTisztelt Házba is: döntsön a nép, döntsön a nemzet,döntsenek a választók!

A nép nevében követeljük a képviselõktõl, hogyfejezzék be a nép feje fölötti mutyizást. Követeljük ahatalomhoz görcsösen ragaszkodó, maroknyi, alig200 fõs csoporttól, hogy ne akadályozzák meg a sza-bad választásokat. Határozottan követeljük, hogy neültessenek a nyakunkra a nép akarata ellenében Baj-nai Gordonokat. Hallgassanak inkább a lelkiisme-retükre, vállalt küldetésükre és fogadott esküjükre.Követeljük, hogy a nép bizalmát, legitimációját el-vesztett politikusok ne alakítsanak újabb kormányt,és az Országgyûlés mondja ki azonnali feloszlatását.

Sólyom László köztársasági elnök urat pedig kér-jük, hogy mielõbb írja ki az elõrehozott választásokat.Még kér a nép, most adjatok neki!

Követelésünket az utcán tüntetõ százezrek mellettaz ország minden részébõl érkezõ, 150 polgármesterélõlánca is erõsíti. A tömeg körbefogta az ország há-zát, a nemzet épületét. Petíciónkat eljuttatjuk a köz


szolgálatára hivatott tévé- és rádiócsatornáknak,valamint a sajtónak is. Párbeszédet akarunk a kép-viselõkkel. Meg akarjuk õket gyõzni arról, hogy itt azideje, hogy döntsön a nép, döntsön a nemzet, dönt-senek a választók.

A nép kéri, követeli önöktõl, hogy legyenek nép-képviselõkhöz méltóak, és adják vissza a hatalmatannak, akitõl ered: a népnek, a magyar népnek. Nefeledkezzenek el arról, hogy mit is ír a jelenleg ha-tályos alkotmány 2. §-ának (2) bekezdése. Ez ígyszól: »A Magyar Köztársaságban minden hatalom anépé, amely a népszuverenitást választott képviselõiútján, valamint közvetlenül gyakorolja.«

Gondolkozzanak nemzetben, és lépjenek túl sajátpártérdekeiken! Legyenek most végre hazában gon-dolkodó, bölcs honatyák, oszlassák fel magukat, demost azonnal! (Derültség az MSZP soraiban.) Ha eztnem teszik meg, akkor figyelmeztetnünk kell önöketa magyar alkotmány 2. § (3) bekezdésére, amely ígyszól: Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a ha-talom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására,illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvé-sekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult ésegyben köteles fellépni.

Önök, ha a nép akarata ellenére megszavazzák akonstruktív bizalmatlansági indítványt, akkor a hata-lom kizárólagos birtoklását valósítják meg a nép aka-ratával szemben. Ebben az esetben törvényes útonjogosultak vagyunk az önök döntésével szemben fel-lépni. Ennek összes következményét önöknek kell vál-lalni, akik megszavazták a konstruktív bizalmatlan-sági indítványt.

Az ország sorsa a tét. A haza minden elõtt! Fegyel-mezettek vagyunk, de a végsõkig elszántak. Emeltfõvel, méltósággal küzdünk. Tiltakozásunkat mind-


addig folytatjuk, amíg nem kapjuk vissza jogunkat,hogy mi válasszunk. Döntsön a nép, döntsön a nem-zet, döntsenek a választók!

Civil Összefogás Fórum, 500 civil szervezet ne-vében, a nép által megszavazva Budapesten, 2009.április 14-én.”

(Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Tisztelt Ház! Mindehhez a KereszténydemokrataNéppárt nevében annyit kívánok még hozzátenni,hogy amit itt és most az MSZP-SZDSZ-koalíciómûvel, az morálisan illegitim, ezért az így megvá-lasztott Bajnai úr is, az õ miniszterelnöksége is il-legitim. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Nempusztán azért, mert õt soha senki, semmire nemválasztotta meg, hanem azért, mert ami itt történik,az nem konstruktív bizalmatlansági indítvány, hanemdestruktív bizalmatlansági indítvány. (Taps a Fidesz ésa KDNP soraiban.) Mégpedig azért destruktív bizal-matlansági indítvány, mert a célja közjogilag az,hogy kikerülje és kijátssza a köztársasági elnököt,politikai célja pedig az, hogy kikerülje és kijátssza anépet. Tehát erkölcsi értelemben ez a joggal valóvisszaélés. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ráadásul Bajnai Gordon úr személyében alkal-matlan és méltatlan. Alkalmatlan, mert miniszterkéntõ az egyik felelõse a mostani csõdnek és a mindentelborító korrupciónak. És méltatlan, mert saját frak-ciótársa tanúsága szerint is emberéletekért és nyo-morba döntött családok százaiért felelõs. (Zaj, fel-zúdulás az MSZP soraiban. – Taps a Fidesz és aKDNP soraiban.) Ezért ezt az embert Magyarországminiszterelnöki székébe ültetni egyszerûen provoká-ció az erkölcsi rend ellen. (Taps a Fidesz és a KDNPsoraiban.)


Tisztelt Ház! A pénzügyi és szociális összeomlást újválasztásokkal lehet elkerülni. Ezzel a mai színjá-tékkal csak idõt veszít az ország, csak súlyosbodik azamúgy is súlyos helyzet, amiért az MSZP–SZDSZ-koalíció a felelõs.

A Kereszténydemokrata Néppárt nem tárgyalBajnai úrral, egyrészt azért nem, mert a nép kiját-szására épülõ paktumkormány eleve illegitim. Más-részt azért nem, mert a válságból, amibe a Gyur-csány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot,csak erõs parlamenttel, mögötte pedig erõs társa-dalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni(Zaj, közbeszólás az MSZP soraiból: – Például aKDNP.), amihez új politika kell, amihez új parlamentkell, amihez új választás kell.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)


A FIDESZ–KDNP-SZÖVETSÉGABSZOLÚT TÖBBSÉGGELMEGNYERTE AZ EURÓPAI

UNIÓS VÁLASZTÁST

Reagálás Bajnai Gordon miniszterelnöknapirend elõtti felszólalására –

2009. június 8.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót,elnök asszony. Tisztelt Ház! Ismert a történelembõl aBourbonok példája, akik tudvalevõleg nem tanultakés nem felejtettek. Ezt Gyurcsány Ferenc is bemu-tatta a szociális népszavazás után: nem tanult ésnem felejtett. És amit itt hallhattunk, az sem voltmás: szánalmas magyarázkodás és a bukott kam-pányszövegek egyfelõl; másfelõl pedig annak a nyil-vánvaló bizonyítása, hogy nem értette meg sem azidõk, sem a nép szavát.

Szembe kellene nézniük azzal, hogy tönkretettékezt az országot, pénzügyileg, gazdaságilag, szociá-lisan, belpolitikailag, külpolitikailag, erkölcsileg ésminden szempontból. (Moraj az MSZP soraiból.) Ésezért érthetõ az elszegényített és kifosztott emberekelkeseredése. Mi, önökkel ellentétben, az õ szavukatis értjük.

Miniszterelnök Úr! A magyar nép a tegnapi napfolyamán beírta az elégtelent az ön bizonyítványába.


Félreértés ne essék: ez nem évismétlést, hanemkicsapást jelent! A Fidesz–KDNP-szövetség pedigabszolút többségû támogatást kapott, ami azt a hitetés reményt jelzi, hogy az emberek úgy látják, önöknem tudják annyira lerombolni az országot, hogy mine tudjuk újraépíteni. (Derültség az MSZP soraiban.– Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) És ideje lennebelátni azt, hogy az önök rossz és korrupt politikája,ez a politikai agónia nem vezet sehova.

A két pártelnök bajtársi szövetségben

A józan ész és a minimális erkölcsi belátás alapjánönnek ma be kellett volna jelentenie a lemondását,és meg kellett volna szavazniuk az új választás ki-írását. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) S em-lékeztetem önöket arra, hogy ha pár hónappal ez-elõtt elfogadták volna azt a javaslatot, amelyet Nav-racsics Tibor képviselõtársammal nyújtottunk be, a


tegnapi nap folyamán egyszerre és egy költséggelmeg lehetett volna tartani a parlamenti választásokatis, és ma lenne olyan stabil kormánytöbbsége azországnak, olyan társadalmi támogatottsággal, amivalóban ki tudná vezetni az országot a válságból.

Addig is, amíg erre a belátásra eljutnak, fölszó-lítjuk a legitimációját vesztett kormánykoalíciót, hogyne privatizáljon, ne adósítsa el jobban az országot, ésszorítkozzék egyfajta kvázi ügyvezetõi teendõk el-látására. (Gõgös Zoltán: Jaj, ne bosszants!) Már le-romboltak mindent; ne akadályozzák a romeltaka-rítást és az újraépítést!

Befejezésül pedig gratulálni szeretnénk a határontúl élõ magyaroknak, erdélyi és felvidéki barátaink-nak, akik nagyszerû eredményt értek el, és ami le-hetõvé teszi az erõs Kárpát-medencei magyar kép-viseletet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) És gra-tulálunk az Európai Néppártnak a jobbközép gyõ-zelemhez. S még egyszer mondom önöknek, a parla-mentnek, az egész országnak: nem tudják annyiralerombolni ezt az országot, hogy mi ne tudjuk újra-építeni.

Köszönöm. (Közbeszólások az MSZP soraiból. –Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)


A SZLOVÁK NYELVTÖRVÉNYTVISSZA KELL VONATNI!

Reagálás Bajnai Gordon miniszterelnöknapirend elõtti felszólalására –

2009. szeptember 14.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ha az ország nemvolna ilyen tragikus helyzetben, akkor még vicces islehetne az, ahogy a miniszterelnök úr azon prob-lémák töredékes megoldásával büszkélkedik, ame-lyek egyáltalán nem lettek volna – vagy legalábbismessze nem ilyen mértékben –, ha önök nem csi-nálták volna.

Nézzük a tényeket! A második negyedévben aGDP 7,6 százalékkal csökkent. Ezzel a térségben azutolsók vagyunk. 10 százalék fölött van a munka-nélküliség. 4,1 százalékos a hiány. 2,2 százalékos areálkereset-csökkenés. Ebbõl a költségvetésbõl, amititt beharangozott, semmi nem fog épülni a következõévben Magyarországon. A világon semmit nem fog-nak ebbõl a költségvetésbõl építeni. S az egészség-ügy, az oktatás vagy a közbiztonság helyzetérõl egészegyszerûen már kegyetlenség lenne beszélni. Éskorrupció, korrupció, korrupció.

No hát ezért van az, miniszterelnök úr, hogy már alátszatát sem tudja kelteni annak, hogy hiszi is azt,amit mond. S miközben emberöltõkre eladósították


az országot, kistafírozva belõle azokat a külföldibankokat, amelyek a konjunktúra idején talicskávaltolták ki a pénzt, most pedig az adófizetõk pénzébõleszük ágában sincs hitelezni az embereknek, a vál-lalkozóknak, és a saját etikai kódexüket is pároslábbal tapossák. Ehhez képest a kormány azt mond-ja, hogy bízzunk bennük, és majd megpróbáljukrábeszélni õket, hogy legalább a minimális etikaikövetelményeket tartsák be. S az õ kistafírozásukattették az adófizetõk pénzébõl, mert ezeket a hiteleketa magyar embereknek kell majd kifizetniük.

S ha miniszterelnök úr esetleg szólt volna arról egymondatot, hogy hány milliárd forintot vittek ki amultinacionális cégek profitként az országból, azok amultinacionális cégek, amelyeknek önök olyan ked-vezményeket biztosítottak, amikrõl a magyar vállal-kozók nem is álmodhatnak. Azok a multinacionáliscégek, amelyek az erõfölényükkel visszaélve meg-fojtották a kiskereskedõket, a kisvállalkozókat, és agazdákat is nehéz helyzetbe hozták. Azok a multi-nacionális cégek, amelyek – miután önök lebontot-ták a munkásvédelmi jogokat – páros lábbal tapos-sák a legelemibb munkásvédelmi jogokat, a „szoci-áldemokrácia nagyobb dicsõségére”.

Ennek a következménye az, hogy az ország olyanhelyzetben van, mint egy vesztes háború után. S eznemcsak belföldön van így, hanem külpolitikai ér-telemben is. Ön, miniszterelnök úr, két mondattalmegpróbálta elintézni a szlovák ügyet. Miniszterelnökúr, ez a magyar nemzet egyik legfontosabb kérdése.A helyzet az, hogy két olyan példátlan provokáció istörtént a magyar nemzettel szemben, amire évti-zedek óta nem volt példa. Az egyik a nyelvtörvény,ami nem pusztán egy magyar nemzetiségi sérelem,hanem az egyetemes emberi jogok legdurvább meg-


sértése, a másik pedig a köztársasági elnök úrkitiltása Szlovákiából, ami megint csak nem egypolitikai kérdés – az is –, de alapvetõen szerzõdé-sekbe ütközik, az Unió ethoszát a legalapvetõbbponton érinti, például a személyek szabad közleke-dése terén.

A szlovák nyelvtörvény kapcsán – s ebben volt akonszenzus –, miután alapvetõen emberi jogokatsért, az egyetlen elfogadható megoldás a törvényvisszavonása. Azt mondani, hogy van egy jogtipró, azemberi jogokkal és a magyar nemzeti érdekekkelszögesen ellentétes törvény, és akkor próbáljunkbelemenni abba, hogy ezt az emberi jogokkal el-lentétes törvényt ne hajtsák végre, nem elégséges.Magát a törvényt kell visszavonni. Megjegyzemegyébként, hogy ebben a szellemben tárgyaltunkelnök asszony vezetésével négypárti delegációként. Amagyar nemzettõl milyen felhatalmazást kapott önahhoz, hogy azt mondja: nem szükséges a törvényvisszavonása, hanem majd úgy variálják át a vég-rehajtási utasításokat, hogy mégse büntessék megazokat az embereket, akik a saját szülõföldjükönmeg mernek szólalni magyarul? (Taps a KDNP és aFidesz soraiban.)

S miért jutottunk ide, miniszterelnök úr? Azértjutottunk ide, és azért merik ezt velünk megtenni,mert egy legyengült ország vagyunk. Azért, mertönök gazdaságilag tönkretették az országot. Azért,mert belpolitikailag felhatalmazás nélküli, a lakosságtámogatása nélküli kormányzást valósítanak meg. Ésazért, mert a külpolitikában teljesen súlytalan lett azország az önök kormányzása idején. Ha Magyar-ország egy erõs ország lenne, ezt nem merték volnavelünk megcsinálni.


De hát ott van minden mögött az õsbûn: 2004.december 5-e. Önök akkor kicsinyes pártpolitikaimegfontolásból a magyar nemzet egyharmadát köz-jogi értelemben kizárták a magyar nemzetbõl. Haönök ezt elkövették a határon túli magyarokkal,akkor valóban nem sok alapjuk van ahhoz, hogy atrianoni utódállamoknál a magyar kisebbség védel-mében emeljenek szót.

S hadd mondjak még egy dolgot a szocialistafrakciónak; sajnálom, hogy Lendvai Ildikó kiment aterembõl, mert õt szerettem volna kérni, mint aSzocialista Párt elnökét. Az a helyzet, kedves szo-cialista barátaink, hogy az önök testvérpártja a Fico-féle szocialista párt. Azt gondolom, hogy önöknekmint szocialistáknak az Európai Szocialisták Pártjánálhathatós lépéseket kellene tenni annak érdekében,hogy a Fico-féle szocialista pártot ne vegyék vissza azEurópai Szocialisták Pártjába addig, amíg egy virtiglifasisztoid párttal van koalícióban. Tehát az a kérésemLendvai Ildikóhoz és a szocialistákhoz, minden fó-rumon tegyenek hathatós lépéseket, hogy Fico szo-cialistái ne kerülhessenek be az európai szocialistákközé. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Erkölcsi szempontból még egy dolgot szeretnékidézni önöknek. S hogy ne lehessen jobboldali el-fogultsággal vádolni, egy emblematikus balliberálisszemélyiség sorait szeretném idézni. (Zaj az MSZPsoraiban.) Örülök, hogy önök is ennyire találónakérzik a sorokat, és feltehetõleg sejtik is, hogy milyenlesz ez az idézet. Bächer Iván, a Népszabadságpublicistája így ír önökrõl – az MSZP-rõl és azSZDSZ-rõl van szó –: „Õk antifasiszták? Hát õkidézték elõ a kórt gyávasággal, kulturálatlansággal,hitványsággal és mindenekelõtt az eszelõs korrup-


cióval. Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró –lopás. Posta – lopás. Autópálya – lopás. BKV – lopás.Villamos mûvek - lopás. Margit híd – lopás. Nemtudnak lopás nélkül lenni, javíthatatlanok.” (Taps aKDNP és a Fidesz soraiban.)

Pontosan illenek önökre Pilinszky János szavai:„azok, akik számára a világ már semmi más, minttárgyi bizonyíték.” Köszönöm. (Taps a KDNP és aFidesz soraiban.)


800 ÉVES A FERENCES REND

Napirend elõtti felszólalás – 2009. szeptember 15.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen aszót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most ünnepeljük aferences rend alapításának 800. évfordulóját, és mi-után a ferencesek szorosan kapcsolódnak a magyartörténelemhez és jelenhez, ezért úgy helyes, hogy itta parlamentben is megemlékezzünk errõl, mégpedigoly módon, ahogyan Szent Ferenc lelki fiai látják ésláttatják magukat.

A magyar ferencesek üzenete az Országgyûléshezés a magyar nemzethez a rendalapítás 800. évfor-dulóján:

„Nyolcszáz esztendõvel ezelõtt az itáliai Assisi egyfiatal polgára, a késõbbi Szent Ferenc elnyerte III.Ince pápa áldását az emberek szolgálatának egykülönleges, a szegénységet tudatosan vállaló élet-formájára. Azóta nem csupán a keresztények, deszinte minden vallás emberei és a nem hívõk szá-mára is példamutató, vonzó személyiség. Az általa800 éve alapított szerzetes közösség a magyar néptõla barátok elnevezést kapta, közvetlen, egyszerû ésszeretetre méltó életmódjukért. Üzenetük ma isidõszerû. Assisi Szent Ferenc és követõi széles körûelfogadottságukat és hatásukat a megbékélés és a


párbeszéd melletti elkötelezettségüknek köszönhetik.Ma különösen aktuális a rendalapító természetközeliszemlélete, radikális egyszerûségük pedig utat nyitottszámukra az elesettek és a kitaszítottak felé, lelki ésanyagi segítséget nyújtva számukra.

A ferencesek már 1225-tõl megjelentek Magyar-országon, jelen voltak nemzetünk életében, végeztékszolgálatukat, reményt és hitet adva honfitár-sainknak. A tatárjárás utáni idõszakban IV. Béla ki-rály segítõiként szolgálták az újjáépítést. A barátok atörök megszállás alatt a nép körében maradva se-gítették a mindennapi életet, erõt, bátorítást adtak aszenvedõknek. Szent Ferenc követõi között tudjukKapisztrán Szent Jánost, aki a török elleni küzdel-mekben szerzett múlhatatlan érdemeket, TemesváriPelbártot, a középkori magyar irodalom jeles alakját,és szintén hozzájuk köthetõ a legrégebbi magyarkönyvünk, az úgynevezett Jókai-kódex.

Rendtársaink a lelkipásztori feladatok ellátásamellett már a kora idõktõl kivették részüket a fiatalokoktatásából, a betegek ápolásából, a szegényekgondozásából, és a kultúra, illetve a tudományokterületén is maradandót alkottak. Gyógyszertárakatvezetve a legegyszerûbb embereknek is elérhetõvétették a gyógyulást, a járványok idején a pestisesbetegeket ápolták. A reformkor és a szabadságharcéveiben kiálltak a nép törekvései mellett, nemzetünktudós fiainak pedig szellemi táplálékot nyújtottak.Kazinczy például rendszeres hallgatója volt AlbachSzaniszló páter prédikációinak a Ferenciek terén állókolostortemplomban. A barátok a tiltás ellenére pestirendházuk kriptájában titokban temették el az elsõfelelõs magyar kormány miniszterelnökét, gróf Bat-thyány Lajost.


A XX. század elsõ felében játszótereket, kultúr-házakat és filmszínházakat építettek a köz szolgá-latára. A második világháború idején a testvéreknemzetiségi vagy társadalmi hovatartozásuktól füg-getlenül védelmezték a legkiszolgáltatottabbakat.Kolostoraikat megnyitották az otthonukat elvesztõkelõtt, ápolták a sebesülteket, és bújtatták az üldö-zötteket, így sok zsidó származású honfitársunkatmentették meg a haláltól. A kommunizmus éveinekkezdetén a rend tagjainak több mint háromnegyedétmegfosztották a közösségi élettõl, addigi munkájától,sokan kerültek börtönbe, és haltak vértanúhalált. Azelnyomatás éveiben a közösség engedéllyel mûködõrésze két iskolát tarthatott fenn, ahonnan tisztesállampolgárok, értelmiségiek és kétkezi munkásokkerültek ki, köztük olyan emberek, akik az országvezetõi között is megállják a helyüket.

Napjainkban a lelkipásztori munkán túlmenõenközoktatási intézményeinkbõl évente százak kerülnekki komoly tudással bíró, tisztességes állampolgá-rokként. Esztergomi intézményünkhöz kapcsolódóancsak ebben az esztendõben közel száz hátrányoshelyzetû, fõként roma származású felnõttet készítünkfel az érettségire. Családok ezrei fordulnak hozzánktámogatásért plébániáinkon és kolostorainkban.Szociális intézményeinkben idõsek, betegek és ott-hon nélkül maradottak kapnak rendszeres ellátást.Gyöngyösi központunkban speciális ellátást nyújtunkaz autisták részére. Kulturális intézményeinkben amagyar mûvelõdéstörténet remekeit õrizzük éskutatjuk, bemutatva azt a nagyközönség számára.

A magyarországi ferencesek ezúton szeretnékkifejezni köszönetüket azoknak a honfitársainknak,akik a kezdetektõl napjainkig jó szándékkal voltak


irántuk, segítették munkájukat, egyben továbbra isszívesen fogadják honfitársaik testvéri jelenlétét ésjólelkû partnerségét a széles körû társadalmi fele-lõsségvállalások során. A magyarországi ferences kö-zösségek a jövõben is építõ tagjai kívánnak lenni amagyar társadalomnak. Ehhez kérik minden jóaka-ratú ember támogatását, s egyben a Jóisten áldásátvalamennyiük életére.

Magyar Gergely tartományfõnök, a magyarországi ferences közösség nevében.”

Köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps.)


A HATALOM NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ

„A választások után kutya kemény idõszak jön, de aMedgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kkormányok nem tudják úgylerombolni az országot, hogy a nemzet a leendõ polgárikabinettel ne tudja újjáépíteni” – mondta lapunknakadott interjúban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, hozzá-téve: a Fidesz–KDNP-sszövetség a magyar történelemlegsikeresebb konstrukciója. Az egyházak elleni táma-dásokról megjegyezte: „Azt az egyházat, amely túlélteNérót, Diocletianust és Sztálint, aligha fogja megrendí-teni Gyurcsány és Magyar Bálint. Végül is, ki az aMagyar Bálint Diocletianushoz képest?”

– A balliberális média azzal vádolja önt és OrbánViktort, hogy a hatalmat akarják.

– Nyilván azt várják, hogy tördeljük a kezünket,hogy á dehogy… De a valóság az, hogy azt állítani,hogy egy politikai párt ne akarja a hatalmat, pontolyan abszurd, mint azt mondani, azért alapítanakhorgász egyesületet, hogy ne fogjanak halat. A ha-talom nem cél, hanem eszköz, amivel meg lehetvalósítani egy pozitív programot. A hatalom önma-gában se nem jó, se nem rossz. Amint például a késjó, ha kenyeret vágok vele a gyerekemnek és rossz,ha hasba szúrom vele a szomszédomat. Ugyanígy, ahatalom akkor rossz, ha eszköz helyett célnak te-kintik, mert akkor egyfajta bálvány lesz. Rossz, ha a


jóval szemben, rossz célra használják. És jó, ha élnekvele, nem pedig visszaélnek vele, ami azt is jelenti,hogy akinek megadatott, de nem él a hatalom le-hetõségével egy jó cél érdekében, az sem helyes.

Tehát mi a hatalmat – amint a Fidesz–KDNP szö-vetséget is – az országépítés eszközének tekintjük,amivel élni is fogunk.

– Három éve jelentette be a Kossuth-téren aNapkelte elleni bojkottot. Mára Orosz Józsefet, AczélEndrét, Gyárfást és az egész Napkeltét kitették aköztévébõl.

– Megmondtuk, kitartottunk, elértük. – A köztársasági elnök úr tiltakozása ellenére a

balliberális kormánytöbbség kivette a népszámláláskérdései közül a vallási hovatartozásra vonatkozót. Mierrõl a véleménye?

– Ez teljesen ellentétes az európai gyakorlattal ésa józan ésszel. Emögött az a zsigeri vallásellenességvan, hogy az elõzõ, 10 éve tartott népszámlálásnál isnyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom há-romnegyede a történelmi keresztény egyházakhoztartozónak vallotta magát. Tehát Magyarország nemcsak történelmileg, hanem szociológiai értelemben iskeresztény Magyarország. Természetesen az új kor-mány vissza fogja tenni a népszámlálás kérdései kö-zé a vallásra vonatkozót.

– Mélyponton van a szocialista kormány és azegyházak kapcsolata. Miért?

– Ezen nincs mit csodálkozni, brutális diszkrimi-náció van az egyházak, különösen az egyházi iskolákellen. Évente átlagosan kétszázezer forint körüliösszeget vesz el az MSZP–SZDSZ kormány mindenegyes egyházi iskolába járó gyerektõl! Az ÁSZ-je-lentésbõl feketén-fehéren kiderül, hogy például az


idén járó kiegészítõ normatívából több mint 4,5 mil-liárdot vett el a kormány az egyházi oktatási intéz-ményektõl* – megsértve a vatikáni szerzõdést, a ha-tályos törvényeket és az alkotmányt. Mi két dolgottehetünk és teszünk: most is, mint korábban, azAlkotmánybírósághoz fordulok és most is, mint ko-rábban meg is nyerem. Másodszor: az új Fidesz-KDNP kormány visszaállítja az egyenlõ finanszíro-zást, úgy mint az államtitkárságom idején volt. 2002-ben azt mondtam Magyar Bálintnak, mikor elkezdteezt a mesterkedést az egyház ellen, hogy van egy régimondás: Aki az egyházba harap, annak elõbb-utóbbkitörnek a fogai. Az az egyház, amelyik túlélte Nerot,Diokletianust és Sztálint, azt aligha fogja megren-díteni Gyurcsány és Magyar Bálint. Végül is ki az aMagyar Bálint Diokletianushoz képest?

– Fidesz–KDNP-szövetségben indulnak?– Igen. A Fidesz–KDNP-szövetség a magyar tör-

ténelem – sõt az EU történetének – legsikeresebbpolitikai konstrukciója. Például a legutóbbi – európaiparlamenti – választáson stabilan az abszolút több-ség fölötti támogatottságunkhoz hasonló eredménymég nem sikerült senki másnak az EU történetében.És amint Orbán Viktor bejelentette a KeresztényÉrtelmiségiek Szövetségének kongreszszusán: Fidesz-KDNP-kormány lesz.

– Nem lesz könnyû dolguk…– Kutyakemény idõszak lesz. De a Medgyessy-

Gyurcsány–Bajnai-kormány nem tudja úgy lerom-bolni az országot, hogy azt a magyar nemzet mi-velünk ne tudja újjáépíteni!


* A második Orbán-kormány azonnal visszaadta az egy-házi iskoláknak.

– Azért próbálkoznak… Milyen az ország helyzete?– A kormány egész politikája három szóban fog-

lalható össze: utánunk a vízözön…Az ország olyan beteghez hasonlít, mint akinek

mind a két kezén az ütõere el van vágva: az egyikenaz államadósság formájában – ami már a GDP többmint 80%-a – folyik ki a pénz; a másikon spriccel kiaz a pénz, amit a multik profitként és más módonvisznek ki az országból. A kormány terápiája pedigkörülbelül az, hogy a beteg szedjen vastablettát, mertaz jót tesz a vérképzõdésnek…

– Külpolitikailag sem jobb a helyzet, Szlovákiábanhatályba lép a magyarokat sújtó nyelvtörvény, aLisszaboni Szerzõdésben meg kivételt akarnak adniCsehországnak, hogy a Beneš-dekrétumok hatálybanmaradjanak.

– Mindkettõ az EU szégyene és a kormánydiplomáciai csõdje. Az MSZP morális állapotát éspolitikai súlytalanságát mutatja, hogy Fico szocialistapártját visszavették az Európai Szocialisták Pártjába,miközben kormánykoalícióban van a Slota-féle vir-tigli fasisztoid párttal. Most vagy nem akarta azMSZP ezt megakadályozni, vagy nem tudta. Ha nemakarta, akkor morálisan alkalmatlan, ha meg nemtudta, akkor politikailag alkalmatlan. Esetleg mind-kettõ.

A Beneš-dekrétumok pedig elõször Klaus elnökszégyene; azután az unióé, akik ezzel semmibevették Adenauer és Schuman örökségét, és meg-tagadták az emberi jogok ethoszát; harmadszor megBalázs Péter külügyminiszteré, aki mielõtt ehhezasszisztált, elfelejtette megkérdezni azokat, vagyazok gyerekeit, akiket a Felvidékrõl a Beneš-dek-rétumok alapján üldöztek el, jogfosztottak és rabol-


tak ki, sok esetben nyomorítottak meg vagy gyilkoltakle. Most azzal próbálnak nyomást gyakorolni ránk,hogy egyszerre szavazzunk Horvátország EU-s fel-vételérõl, és a cseheknek adandó felmentésrõl aLisszaboni Szerzõdés emberi jogi passzusai alól aBeneš-dekrétumok vonatkozásában. Innen is üze-nem nekik: Horvátország felvételét lelkesen támo-gatjuk, a Beneš-dekrétumok hatályban maradásátpedig nem engedjük. Úgyhogy akár be se terjesszék,mert a második Orbán-kormány ezt megakadá-lyozza. És a határontúli magyaroknak – amint ezerkölcsi kötelességünk – természetesen megadjuk amagyar állampolgárságot.

(Magyar Hírlap, 2009. december 31.,Az interjút készítette: Kacsoh Dániel)


„Éppen az a feladatunk: ennek az életnek aprózáját isteni versmértékbe önteni és ígyhõskölteménnyé alakítani.”

„Isten kegyelmével vállalkoznod kell a lehetetlenre,és meg is kell valósítanod…, mert a lehetségestmindenki meg tudja tenni.”

Szent Josemaría Escrivá

II. Romeltakarításés újjáépítés

A 2010-ES PARLAMENTIVÁLASZTÁSOK UTÁN

POLITIKAI REALIZMUS ÉS PRÓFÉTAI JEL

– Történelmi gyõzelmet arattak!

– Deo gratias! Isten a történelem ura!

– Gratulálunk Önnek a fölényes elsõ fordulósegyéni gyõzelméhez Kalocsán.

– Az elismerés és köszönet elsõsorban a válasz-tókerületben élõket illeti bölcsességükért és az akti-vistáinkat nagyszerû munkájukért.

– És gratulálunk a Fidesz-KDNP elsöprõ – többmint kétharmados – gyõzelméhez. Ilyen mandátum-többség soha nem volt Magyarországon, mióta de-mokratikus választások vannak!

– Sõt, ilyenre az EU történetében sem volt példa.Azt a politikai konstrukciót – és politikai irányt –, amitOrbán Viktorral megalkottunk, a választópolgárokmagukénak fogadták el és a történelem fényesenigazolt.

– A KDNP megerõsödve került ki a küzdelembõl,miközben két rendszerváltó párt, az MDF és azSZDSZ – erkölcsileg és politikailag is – megsemmi-sült, és kiesett a parlamentbõl. Hogy látja pártja hely-zetét?


– Mi maradtunk az egyetlen történelmi párt amagyar politika színpadán. 36 képviselõvel a rend-szerváltoztatás óta ez lesz a legnagyobb parlamentifrakciónk és a legerõsebb kormányzati pozícióinklesznek.

– Ez különösen akkor imponáló, ha visszaem-lékszünk rá, hogy alig egy évtizede, Giczy idõsza-kában a KDNP megsemmisült.

– Varga Lászlónak – aki politikai testamentu-mában rám bízta a Barankovics-párt vezetését – ahalála elõtt megígértem, hogy nem hagyom a Ke-reszténydemokrata Néppártot kiesni a történelem-bõl. 2003-ban újraépítettük a pártot, 2006-ban par-lamenti, 2010-ben pedig kormánypárt lettünk. Meg-cselekedtem, amit megígértem neki.

– Többször nyilatkozta, hogy a KDNP nem csak azegyetlen történelmi párt, hanem az egyetlen világ-nézeti párt is. Ez különbözteti meg Önöket a Fi-desztõl? Egyáltalán mit értenek azon, hogy világ-nézeti párt?

– Egy keresztény indíttatású párt elõtt két le-hetõség van: az egyik az, hogy komolyan veszi azegyház társadalmi tanítását, tehát tartja magátegyfajta „ideológiai ortodoxiához”, de ekkor – a tár-sadalom beállítottságából, közvélekedésébõl követ-kezõen, amely láthatóan nem kedvez a keresztényértékeknek – le kell mondania arról, hogy a társa-dalmat érdemben alakító politikai erõ legyen. Vagypedig azért, hogy kormányra kerülve társadalom-formáló erõ legyen, mintegy „engedményeket” kell


tennie a közvéleménynek, ami – akárhogy csûrjük-csavarjuk – valamiféle szellemi önfeladás, a keresz-tény tanítás kiüresítése.

Én ilyen tinglitangli kereszténységet nem csinálok.Ugyanakkor az sem inspirál, hogy a katakombából –quasi „politikai gettóból” – mondjak igazságokat,tudván tudva azt, hogy nem lesz belõle társadalmivalóság.

A megoldás egy gyûjtõpárt és egy világnézeti pártszövetsége: ez a Fidesz–KDNP. A gyûjtõpárt biztosítjaa tömegtámogatást, a világnézeti párt a politika-filozófiai forrásvidéket, a szellemi fundamentumot éserkölcsi iránytût.

Szerintem Barankovics is valami ilyesmire gon-dolhatott, amikor 1945-ben megállapodott a kisgaz-dákkal. Hogy ez akkor nem vált be, az nem a ke-reszténydemokrata képviselõkön, pl. Bálint Sándo-ron, hanem egyfelõl a világtörténelmi helyzeten – aszovjet megszálláson –, másfelõl az FKgP vezetõkegy részének alkalmatlanságán múlott. Ma, hálaIstennek, minden szempontból más a helyzet! Az ismegér egy reflexiót, hogy nem a KDNP változott, miugyanazt mondjuk immár 66 éve, hanem – nagyonhelyesen – a Fidesz fejlõdött egy szabadelvû pártbólegy a kereszténydemokráciára nyitott néppárttá. Ezkifejezõdik abban is, hogy az európai politika szintjénis átjöttek az Európai Liberális Pártból az EurópaiNéppártba – ahol mi is vagyunk –, és aminek OrbánViktor immár emblematikus alelnöke.

Mindezen megfontolások alapján keresztényde-mokrata ars poeticám az, hogy: politikai realizmus ésprófétai jel.


– Az újságokban napvilágot látott cikkek szerint Önnemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes lesz. Mon-dana néhány konkrétumot, hogy mit szeretnénekelérni ebben az új ciklusban?

– Az említett nemzetpolitika vonatkozásában ahatáron túli magyaroknak a magyar állampolgárságmegadását, és ebben az értelemben a nemzetszellemi és közjogi egyesítését; a KDNP elnökeként acsaládok számára biztosítani a családi adózásválasztásának lehetõségét; egyházpolitikusként azegyházak szabadságának teljes biztosítását, bele-értve az egyházi fenntartású, közfeladatot vállalóintézmények állami-önkormányzati intézményekkelegyenlõ finanszírozásának visszaállítását. És mindeztmég ebben az évben!

(Gondola, 2010. április 29.,Az interjút készítette Kárpáti Katalin)


MERÜNK NAGYOK LENNI

– Fölvitte az Isten a dolgát. Ha meg nem sértjük.

– Dehogy. Teológiai értelemben is stimmel, mivel:Isten személyes életünk és a történelem ura is egy-ben. Deo gratias!

– Miniszterelnök-helyettesként is beleférnek azilyen kiszólások, a katolikus identitás hangsúlyozása?

– Hogyne. Éppen azért tudok megérteni más val-lásúakat, mert megvan a saját identitásom. Aki eb-ben problémát lát, annak azt is állítania kell, hogypéldául a férfiak érdekeit csak férfiak képviselhetik –ami nyilvánvaló abszurditás.

– A pozíciót nem csak Istennek – Orbán Viktornakis köszönheti. Jutalom a sokéves hûségért, vagy va-lódi feladat, amely számon kérhetõ?

– A bajtársához az ember nem a jutalomért hû-séges. Csodálatos feladat például a határon túli ma-gyarok állampolgárságának megteremtése, de ter-mészetes a kormányzás egészéért való általános fe-lelõsségvállalás is.

– Akkor az általánosságokról: Orbán Viktor szerintvége az oligarchák korának.

– Így van.


– Csányi Sándor oligarcha? Vagy Demján Sándor,esetleg Széles Gábor…

– Oligarcha az, aki politikai hátterû maffiózóként,vagy maffia hátterû politikusként az állam csecsétszívva hizlalta fel magát. Ilyen mondjuk GyurcsányFerenc és Bajnai Gordon, vagy Veres János. Emlé-kezzünk a KISZ-vagyon ellopására… Ezek az oli-garchák nem az üzleti világban állták meg a he-lyüket, hanem – megkockáztatom: hálózati – kap-csolataikat tõkésítették.

– Akár meg is ismételhetjük a kérdést.

– A kérdésben említett urak egyikével kapcso-latban sem vetõdött föl, hogy bûncselekmény általszerezte volna a vagyonát, sem az, hogy külföldrevitte azért, hogy elkerülje az adófizetést. Ellentétbenmondjuk a Nemzeti Bank elnökével, aki olyan, minta szomszéd faluban kocsmát mûködtetõ detox-igazgató.

– Nincs itt kettõs mérce? Ha az erkölcs ilyen fontosSimornál, hogyhogy Gergényi Péter 2006 utáni üz-lettársa lehet a belügyminiszter?

– Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértükföl. Az ország számos részén katasztrofális a közbiz-tonság. Csak egy par excellance rendõr tud rendetrakni. Amikor elõször belügyminiszter lett, másnapmegszûntek a robbantgatások, amelyek addigraKuncze belügyminisztersége idején mindennapo-sakká váltak. A dolga most is ez. 2006 õszével kap-csoltban nem lehet semmilyen maszatolás. Ezért ka-pott erre megbízást Balsai István. A Simor-párhuzam


ráadásul sánta. Ha az MNB-elnök az egyetlen emberlenne, akinek monetáris zsenije kihúzhatná az or-szágot a csávából, akkor állna meg. De nem áll.

– Ön viszont nem az egyetlen ember, aki az ál-lampolgársággal foglalkozik – mi a dolga, ha egyszera külügy is viszi a témát?

– Akármilyen fontos része is a nemzetpolitikának akülpolitika, mégis: egy terület a diplomácia, nem pe-dig maga a nemzetpolitika. Martonyi Jánossal perszea legszorosabban együttmûködünk állampolgárság-ügyben, a külföld tájékoztatása, a diplomáciai ösvé-nyek végigjárása például a külügy dolga. Hangsú-lyozom: a feladat a tájékoztatás, semmiképp sem akonzultáció.

– Pedig belföldön nagyon szeretik ezt a szót.

– Persze, hiszen azt jelenti, hogy a döntésünk függannak a véleményétõl, akivel konzultálunk. Mi amagyar emberekkel konzultálunk, például a nemzetikonzultáció keretében. Az állampolgárság viszontnem függhet más ország véleményétõl. Mindenország szuverén joga eldönteni, kinek ad állam-polgárságot és kinek nem.

– Eddig azt hallottuk, erõs külpolitikát csak erõsország folytathat, márpedig ez már egy erõs országminiszterelnök-helyettesének hangja. Mégsem gyen-gítette volna le az elmúlt nyolc év?

– De. Csakhogy ez egy ezeréves ország, SzentIstván országa. Ezzel a történelmi tõkével és azzal apolitikai felhatalmazással, amellyel a választók ki-


tüntettek, merünk nagyok lenni. S ahogy én nemérzem veszélyesnek, sem helytelennek, ha mondjukegy pilisi faluban élõ, szlovák identitású honfitársunkfölveszi a szlovák állampolgárságot is, ugyanígyelvárom, hogy szomszédos országban élõ magyarokezen jogát se vonja kétségbe senki. Ha pedig az Unió– helyesen – nem látott kivetnivalót abban, hogy ro-mán barátaink Unión kívüli állampolgároknak adtakromán, egyúttal uniós állampolgárságot, ezen a fó-rumon sem okozhat gondot egy ugyanilyen törvénymagyar vonatkozásban. Alapvetõ kötelezettségünkaz összmagyarság felé, hogy azonnal lépjünk, hogyletöröljük december 5-e lelki Trianonjának szégyenét– amennyire lehet.

– Ezek szerint június 4-én szavazzák majd meg.

– Nem bánom, hogy közel esik a kilencvenedikévforduló, de nem. Nincs direkt összefüggés, és márcsak azért sem, mert a félremagyarázás lehetõsége –igaz, alap nélkül – támadási felületet adna. Másrésztezt a törvényt akkor is meg kellene hozni, ha nem lettvolna Trianon: gondoljunk csak a csángókra.

– A csángók identitása nem kifejezetten magyar.Leginkább csángó.

– Nem akarjuk megmondani, hogy mondjuk egypusztinainak milyen identitása legyen. Annyi a dol-gunk, hogy a lehetõséget biztosítsuk: aki tud ma-gyarul, õsei egykor Magyarországról származtak el, smagyarnak érzi magát, ha közjogilag is ehhez anemzethez akar tartozni, megtehesse. Egyéni kére-lemre, gyorsított eljárásban.


– Milyen gyors lesz az a gyorsított eljárás?

– Személyes véleményem szerint az iratok be-nyújtásától úgy három hónapot vesz majd igénybe.Konzulátuson, nagykövetségen lehet majd kérel-mezni, de akár a határ menti önkormányzatokban is.

– Édesanyja Erdélybõl érkezett a háború után,bátyja a hetvenes években disszidált Svédországba.Ezért szívügye a kérdés?

– Nem szoktam összekeverni a család magán-életét és a politikát. Ezúttal kivételt teszek, mert atörténet remekül mutatja a mai helyzet abszurdi-tását: bátyám politikai menekültként megkapta asvéd állampolgárságot, majd a rendszerváltoztatásután besétált a stockholmi követségre, és automati-kusan megkapta magyar útlevelét. Édesanyám roko-nai, ismerõsei, akik a falujukat sem hagyták el, nemis álmodhattak errõl.

– Most már igen. A nagy kérdés, hogy szavazhat-nak-e majd?

– Németh Zsolttal és Simicskó Istvánnal még aBajnai-kormány idején benyújtottuk ezt a konst-rukciót. Az MSZP hajlott is volna rá - már csak azértis, mert a nemzetáruló pozícióból így tudott volnanémileg kinavigálni. Az SZDSZ viszont úgy felpu-hította volna, hogy a végén lettek volna A és B-ka-tegóriás állampolgárok. Ez elfogadhatatlan. Egy ma-gyar nemzet van és egy magyar állampolgárság.Persze, akinek nincs lakcíme Magyarországon, nyil-ván nem fog tudni szavazni egy adott választóke-rületben.


– Lakcímkártyát lehet szerezni. De mégis miértszavazhasson a külhoni magyar arról, hogy az itte-niek adóforintjait ki, hogyan költse el, miközben õnem ide fizet?

– Azzal az erõvel, amit mond, azt a magyarállampolgárt is meg kellene fosztani szavazati jo-gától, aki Hollandiában dolgozik egy-két évig. El-végre oda fizeti az adót. Elég abszurd gondolat. Azpersze egyértelmû, hogy társadalombiztosítási el-látást, nyugdíjat mindenki onnan kap, ahová a já-rulékokat fizette. Ez nem állampolgárság kérdése,hanem azé, hogy melyik biztosítóval van jogvi-szonyban – ezért is volt végtelenül aljas és hazug aszocialisták hat évvel ezelõtti propagandája. Ebben akérdésben tehát messzemenõen liberális vagyok:mindenkinek olyan és annyi állampolgársága lehes-sen, ahány valós identitása van.

– Ön, ha tehetné, felvenné a vatikáni állampol-gárságot?

– Nincs vatikáni identitásom, úgyhogy nem.Katolikus identitásom van. A kettõ nem ugyanazmég akkor sem, ha egyes balliberális közírók kép-telenek ezt megérteni s „kereszténydemokrata kém-pártnak”, a Vatikán ügynökének titulálnak minket.Megjegyzem, ezt az ötletet Rákosi Mátyás találta ki1947-ben…

– Azért a várható egyházügyi változások – mond-juk az egyházalapítás szigorítása – vélhetõleg nem akatolikus egyházat érintik majd hátrányosan.


– Csak a vallásszabadsággal visszaélõ szélhámo-sokat, mára az etnobizniszhez hasonlóan elburján-zott eklézsiabiznisz haszonélvezõit, akik adóelkerüléscéljából alapítottak egyháznak becézett biznisz-társulatokat. Megtehették, mert nincs definiálva, mitért a törvény valláson. Mi most itt hárman a fotóskollégával nyugodtan megalapíthatjuk például aSzent Diktafon egyházát. Csak nyilatkozni kell róla,hogy van száz diktafonhívõ, s máris a katolikus egy-házzal azonos jogok, kedvezmények illetnek megminket.

– Miért, az állam hogyan is mondhatná meg, hogyJézus vagy Szent Diktafon?

– A hitét mindenki szabadon megélheti, ezt azállam nem korlátozhatja. A distinkció azonban nemdiszkrimináció: közlekedési eszköz az utasszállítórepülõgép és a bicikli is, de õrültség lenne a bicik-listákra vonatkoztatni a légi közlekedés szabályait.Más valóság egy intézmények tömegét fenntartónagyegyház és egy tegnap kitalált – fogalmazzunkjóhiszemûen – vallási kísérlet. A társadalmi súlyt,szolgálatot és a történelmi múltat érdemes figye-lembe venni. Ez ügyben viszont a legszélesebb kon-szenzusra kell törekedni. Ennél a témánál azonbanfontosabb a jelenlegi diszkrimináció kiszûrése: azutóbbi években – változó módon és mértékben – azegyházi iskolába járó gyerekek nem kaphattak aszerzõdéseknek megfelelõ kiegészítõ normatívát,kollégiumi-, tankönyv-, étkezési támogatást, és pá-lyázati pénzekhez sem juthattak hozzá. Ez elfogad-hatatlan. Az egyházak egyébként soha nem kértekplusz pénzt, csak azt, hogy fillérre annyit kapjanak


ugyanannak a közfeladatnak az ellátásáért, amennyiaz önkormányzati intézményeknek jár.

– Miért kellene ugyanazt a közpénzt kapniuk?Kérte az állam az egyházakat, hogy tartsanak fennhelyette iskolákat?

– Nem. Az állampolgárok viszont kérték. Ne azállam mondja meg, ki milyen iskolába járjon. Ma avallásos embert, akinek az adójából egyébként azönkormányzati iskolákat is fenntartják, plusz anyagitehervállalásra kényszerítik, ha – az egyébként ál-lamilag akkreditált – egyházi intézménybe íratja agyerekét. Ez kettõs adófizetés, azaz õ másodrendûállampolgár. Nem fogjuk tudni egy összegben ki-fizetni az elmúlt években jogellenesen visszatartottösszeget, de természetesen elismerjük, amit az Ál-lami Számvevõszék is megállapított és tárgyalásokatkezdünk az egyházakkal az adósságrendezés üte-mezésérõl.

– És Orbán Viktorral, hogy mondjuk együttesentöröljék el az abortuszt? Hitvallásukból ez következne.

– A KDNP a legjogfosztottabb és legkiszolgál-tatottabb kisebbség, magzati korukat élõ ember-társaink legkövetkezetesebb képviselõje, de nem az adolgunk, hogy politikai irrealitásokat követeljünk aFidesztõl. A társadalomra nem lehet ráerõltetni olyantörvényeket, amelyek nem találkoznak a közfelfo-gással, s amelyeket ezért nem is lehet kikényszeríteni.Az a dolgunk, hogy prófétai jel módjára képviseljükazt, ami meggyõzõdésünk szerint az igazság. Ma, haegy állapotos nõ férje meghal, a törvény kirendeli agondnokot, aki védi a gyerek vagyonhoz való jogát.


Az özvegy ehhez nem juthat hozzá – kivéve, haabortálja a gyereket. Abszurd, hogy a magzati kor-ban lévõ embertársunk tulajdonát a törvény védi, azéletét viszont nem.

– Ezért nem fontos, hogy kormányon legyenek.Beszélni akár civil szervezetként is lehet.

– Ha így tennénk, ahogy mondja, és nem lennénkválasztási és kormányzási szövetségben a Fidesszel,amolyan katakomba-kereszténységként mûködhet-nénk, amelynek nincs releváns közjogi hatása azországra és a társadalomra.

– De hiszen így sincs! Lásd fent.

– Van. Nem csak beszélünk, hanem hangsúlyosanrészt veszünk a társadalmi valóság formálásában.Például abban, hogy a gyerekvállalás ne legyenegyenlõ a szegénység vállalásával. A családi adózáspéldául, amely jövõre megvalósul, KDNP-s kezde-ményezés. A valóság alakítása és az igazság kimon-dása együttesen vezethet el oda, hogy a közvéle-kedés megváltozzon az élethez való joggal kapcso-latban is. Politikai realitás és prófétai jel, ez az arspoeticám.

– Mennyire ártja majd bele magát a média-visszhangot kiváltó szimbolikus témákba? Melegügy,házasság, hûség a ptk-ban…

– A magánéletében tõlem aztán mindenki azt tesz,amit akar. Az állam ebbe sem avatkozhat bele – azilletõ a Jóisten elõtt elszámol, ahogy tud. Azt semellenzem mereven, hogy a meleg pároknak legyen


valamilyen jogintézménye. Ha tehát õk valamilyenszimbolikus állami intézményesülésre vágynak, ta-láljanak rá egy szót és egy intézményi formát. Amiellen protestálok: hogy ez kvázi házasság legyen.Akár nyelvileg, akár a jogkövetkezmények tekin-tetében. A házasságot, családot ugyanis nem azérttámogatja az állam szimbolikus és anyagi módon,hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósításátfinanszírozza, hanem azért, mert gyerekek születnek,akik fenntartják a nemzetet és eltartják az idõsebbnemzedéket. Ráadásul nem lehet csak kicsit feladnia természetjogot. Ha föladjuk, hogy a házasság egyférfi és egy nõ kapcsolata, mégis miért ne adjuk fölaz „egyet” is? Milyen jogon bünteti akkor az állam abigámiát? Hasonló a helyzet azzal is, amikor kiveszika hûség követelményét a polgári törvénykönyvbõl.Ha nem eleme a házasságnak, mégis milyen alaponvélelmezi az állam a férjet apának? Ezeken a jog-szabályokon tehát nem valamilyen „vallási funda-mentalizmus” miatt, hanem a józan ész alapján isváltoztatni kell.

(Heti Válasz, 2010. május 13.Az interjút készítette: Stumpf András)


HOGY NEMZETTÁRSAINKPOLGÁRTÁRSAINK

LEHESSENEK*

Expozé a kettõs állampolgárságitörvényjavaslatról – 2010. május 20.

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Soron következik amagyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tör-vény módosításáról szóló törvényjavaslat általánosvitája. Orbán Viktor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP),Kövér László, Németh Zsolt, Kósa Lajos (Fidesz)képviselõk önálló indítványát a T/29. számon meg-ismerhették.

Tisztelt Országgyûlés! Most az elõterjesztõi expozékövetkezik. Megadom a szót Semjén Zsolt úrnak, anapirendi pont elõadójának, 25 perces idõkeretben.(Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP), a napirendi pontelõadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt KépviselõHölgyek és Urak, és minden magyarok, akik a rádióés a televízió közvetítése útján figyelemmel kísérikmai ülésünket itt a Magyar Köztársaság területén, aKárpát-medencében és szétszóratva a nagyvilágban!


*Az országgyûlés a törvényjavaslatot 2010. május 26-án –Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Szanyi Tibor ellenszavaza-tával – 97,7%-os többséggel elfogadta.

Tisztelt Ház! A kettõs állampolgárságról szólótörvény meghozatalának evidenciának kellene len-nie, mert a Magyar Országgyûlésnek nem arról kellszámot adni a történelem színe elõtt, hogy miérttárgyaljuk ezt a törvényt, hanem arról kell számotadnunk, hogy miért nem tárgyaltuk réges-régen, köz-felkiáltással elfogadva.

Tisztelt Ház! Miért kell ez a törvény? Egész egy-szerûen azért, mert ez következik a nemzeti szo-lidaritásból. Ezt a törvényt akkor is meg kellene hoz-nunk, ha nem lett volna Trianon; amint bölcs elõ-deink a törvényhozásban 1886-ban hasonló törvénythoztak, természetesen más történelmi körülményekközött, de hasonló gondolat ihlette õket, hogy abukovinai székelyek és a csángó magyarok részeseilehessenek közjogi értelemben is a magyar nem-zetnek, amint nyelvi, szellemi, kulturális értelembenegyébként is részei.

Ha nem lett volna Trianon, akkor is meg kellenehoznunk ezt a törvényt, de volt Trianon, aminekkövetkeztében a magyar nemzet egyharmada másországok joghatósága alá került; úgy ment át felettüka határ, hogy el sem hagyták a szülõföldjüket. Avelük való szolidaritás és ennek a gesztusnak a meg-tétele a trianoni határokon kívül rekedt magyarságfelé a legelemibb erkölcsi kötelességünk (Általánostaps.), és egy súlyos igazságtalanság orvoslásánaklehetõségét is jelenti.

Mondok önöknek egy példát. Ausztriában azausztriai magyarság nagy része emigráns magyar,akik 1956-ban vagy a '70-es években, a Kádár-korszak idején emigráltak Ausztriába. Ausztria be-fogadta õket, osztrák állampolgárságot, osztrák út-levelet kaptak, és a rendszerváltás megnyitotta szá-


mukra a lehetõséget, hogy megkapják a magyarútlevelet. Nagyon helyesen, van magyar útlevelük.De a Lajta menti magyarságnak, a burgenlandi ma-gyarságnak, akik soha életükben a falujukat semhagyták el, az õshonos magyarságnak nem lehetállampolgársága. Ez mélységes igazságtalanság,amit most ezúton orvosolhatunk.

Van még egy szempont, tisztelt Ház: 2004. de-cember 5-ének a szégyene; az a szégyen, amikor egykormány a saját nemzete ellen kampányolva amagyarság egyharmadát közjogi értelemben kire-kesztette a magyar nemzetbõl. Ezt a határon túlimagyarság egyfajta lelki Trianonként élte meg. En-nek a sebnek a begyógyítása, amennyire lehet, leg-elemibb erkölcsi kötelességünk. (Taps a Fidesz, aKDNP és a Jobbik padsoraiból.) De december 5-énekvan még egy üzenete. Mindennek ellenére, a kor-mányzati propaganda ellenére december 5-én amagyar emberek többsége igennel szavazott, és az õpolitikai akaratuk természetes küldetést és kötele-zettséget jelent számunkra, hogy ennek a politikaiakaratnak megfelelõen is ezt a törvényt meghozzuk.

Tisztelt Ház! Elmondok önöknek egy történetet.Nem szoktam magánéleti dolgokkal elõhozakodni,azt gondolom, hogy teljesen más a közélet és más amagánélet, de most hadd mondjak el önöknek egycsaládi természetû dolgot. Édesanyám erdélyi, amásodik világháború után jöttek át Magyarországra,a bátyám pedig a '70-es évek folyamán valamikordisszidált Svédországba, ahol politikai menedéketkapott, megkapta a svéd állampolgárságot, a svédútlevelet. A rendszerváltást követõen, néhány évvelezelõtt besétált a stockholmi magyar nagykövet-ségre, azt mondta, hogy õ Semjén György, itt vannak


a papírjai, és kéri a magyar útlevelet. Azt mondták,hogy Isten hozta, drága Semjén úr, és postafor-dultával megkapta a magyar útlevelet. Tehát a bá-tyám megkaphatta a magyar útlevelet. De édes-anyám rokonsága, a barátai, az egykori szomszédai,akik soha nem hagyták el Erdélyt, akár a városukvagy a falujuk határát sem, õnekik nem lehet magyarállampolgárságuk. Ezt az igazságtalanságot kell or-vosolnunk ebben a törvényben. (Taps a Fidesz, aKDNP és a Jobbik padsoraiból.)

Vagy gondoljunk a Vajdaságban élõ magyarokra.Nemrég voltam Szabadkán, ahol értelemszerûenszerb állampolgárok voltak a társaságunkban, akikkülönbözõ nemzetiséghez tartoztak. Az ott lévõ szerbállampolgárságú, román nemzetiségû embereknekvolt román állampolgársága, az ott élõ szerbállampolgárságú, szlovák nemzetiségû embereknekvolt szlovák állampolgársága, a szabadkai horvá-toknak volt horvát állampolgársága, csak az õshonosszabadkai magyaroknak nem volt magyar ál-lampolgársága.

Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartom leszögezni,nem gondolom azt, hogy a magyar nemzetre, amagyar nemzeti érdekekre bármilyen kárt vagy ve-szélyt jelentene az, ha egy Pilisben élõ szlovák pol-gártársunk szlovák identitásának megfelelõen föl-veszi a szlovák állampolgárságot is, ha egy gyulairomán fölveszi a román állampolgárságot, vagy aválasztókerületemben egy Bátyán élõ, horvát kul-túrát, horvát nyelvet bíró ember él a lehetõséggel ésfölveszi a horvát állampolgárságot, ez nem meg-szegényesülést, hanem gazdagodást jelent nekünk,és természetesnek tartom, hogy õk fölvehessék aszlovák, a román, a horvát állampolgárságot.


De ugyanúgy természetesnek tartom, hogy a ha-tárainkon kívül élõ magyarok ezekben az orszá-gokban szintén felvehessék a magyar állampolgár-ságot. (Taps.) Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy min-denkinek lehessen annyi állampolgársága, ahány va-lós identitása van.

Mirõl szól ez a törvény? Azért kell ezt nagyonpontosan elmondanunk, mert számos félreértés, fél-reértetés vagy rosszindulatú félremagyarázás tapasz-talható. Egyedi kérelemre történik az állampolgárságmegadása, mégpedig egyszerûsített, könnyített, gyor-sított eljárással, kedvezményes eljárással azok szá-mára, akik vagy akiknek felmenõi magyar állam-polgárok voltak, vagy vélelmezhetõen a valamikoriMagyarországról származtak el, és valamilyen szin-ten beszélik a magyar nyelvet. Fontosnak tartom tisz-tázni, hogy a vélelem azért fontos, mert például acsángó magyarok esetében okiratilag, családilagvisszamenõleg aligha igazolható ilyesmi. Viszont aMagyarországról való származás az õ esetükben vé-lelmezhetõ. Ne rekesszük ki õket ebbõl a lehetõ-ségbõl!

A nyelvtudás esetén nem az az elvárás, hogy anyelvtudományok doktora legyen a TudományosAkadémián, hanem az, hogy a saját nyelvjárásában,a saját környezetében el tudjon egy ügyet intézni,például ezt az ügyet, magyarul. Azt is nagyon fon-tosnak tartom, hogy a személyi okmányok, az anya-könyvi iratok kiadásánál a név, a családnév, a sze-mélynév és a helységnév magyar helyesírással ke-rüljön bejegyzésre. Számos könny, fájdalom, sérelemés megaláztatás eredt abból, hogy azt írták aszemélyi okmányaiba Kolozsvár helyett, hogy Cluj.Nem azt írták, hogy Kovácsné, hanem azt, hogy

SEMJÉN ZS.: MEGHARCOLUNK MINDEN MAGYARÉRT!103

Ková ová. Azt gondolom, a legelemibb kötelessé-günk, hogy Magyarországon, ahogy õ kéri, az ok-mányaiban ezek a helységnevek és személynevekmagyarul szerepeljenek. (Taps.)

Tisztelt Ház! Néhány ellenvetés is volt, szeretnékezekre röviden reflektálni. Fõleg a választójog körülmerültek fel kérdések, nyilván rossz a lelkiismeretbizonyos helyen, ebbõl kifolyólag aggodalmak van-nak, de fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.Ez az állampolgársági törvény, nem pedig a vá-lasztójogi törvény. Ez a törvény sem pluszjogot nemad, sem jogot el nem vesz senkitõl. Hasonló a hely-zetük, mint a külföldön élõ magyar állampolgá-roknak. Tehát nincs A és B kategóriájú, nincs elsõ- ésmásodrangú magyar állampolgár. Egy magyar nem-zet van, egy magyar állampolgárság van. (Taps aFidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) És bár mél-tatlan, hogy ilyen kérdésekrõl szólni kell itt, de mi-után ama december 5-én ez komoly formában el-hangzott, és egy kampány épült erre, ezért azegészségügyi és nyugdíjellátás tekintetében is szól-nom kell néhány szót.

Tisztelt Ház! A helyzet a napnál világosabb. Min-denkinek ott van az egészségügyi ellátása, ahová azegészségügyi járulékát fizeti. Mindenki onnan kapnyugdíjat, ahová a nyugdíjjárulékát fizette. Tehátahogy ez a törvény nem a választójogi törvény,ugyanúgy ez a törvény nem a társadalombiztosításitörvény. Egyébként azt gondolom, végtelenül sértõ ahatáron túli magyarokra, amikor azzal vádolják õket,hogy azért akarnak magyar állampolgárok lenni,hogy a magyar egészségügyi ellátást vegyék igénybe.Világos, hogy aki át akart jönni, már átjöhetett. Aki aszülõföldjén akar magyar lenni, tegyük lehetõvé neki


ilyen megaláztatás nélkül, hogy magyar állampolgárlehessen. Megjegyzem egyébként, hogy a legna-gyobb létszámú magyarság, a romániai és a szlo-vákiai magyarság esetében nem azon az alapon jo-gosultak bizonyos ellátásokra, hogy magyar állam-polgárok, hanem azon az alapon, hogy uniós ál-lampolgárok. Mint román állampolgár uniós állam-polgár, ebbõl kifolyólag jogosult az ellátásokra, ha-sonlóképpen, mint egy német, egy francia vagy egyspanyol.

A legsúlyosabb állítás körülbelül úgy fogalmazhatómeg, hogy mivel nem itt fizet adót, ne lehessenállampolgár. Tisztelt Ház! Akkor aki ezt állítja, annakazt is állítania kellene, hogy aki mondjuk, öt évrekimegy Münchenbe dolgozni, miután ott kapja afizetését és oda fizeti az adóját, annak fel kellenefüggeszteni vagy korlátozni kellene az állampolgár-ságát? Vagy netán annak, aki külföldre megy férjhez,külföldre megy feleségül valakihez, és nem is jönvissza Magyarországra, õt meg kellene fosztani amagyar állampolgárságától? Abszurd, tisztelt Ház, eza gondolkodás. Ezért nagyon pontosan szeretnémleszögezni azt, hogy az adózás és az állampolgárságközött nincs ok-okozati viszony.

A másik széltében-hosszában hangoztatott kér-désfelvetés az, hogy mit szól majd ehhez az EurópaiUnió, és mit szólnak a szomszédaink. Tisztelt Ház!Nem ez a végsõ szempont, de vegyük komolyan.Nem ez a végsõ szempont, mert a Magyar Ország-gyûlés elõször, másodszor és harmadszor az egye-temes magyarságnak tartozik felelõsséggel, nem pe-dig valaki másnak. (Nagy taps a Fidesz, a KDNP, azLMP és a Jobbik soraiban.) Az egyetemes magyar-ságnak – térben és idõben. Térben: itt, a mai Ma-gyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilá-


gon, és idõben: mert felelõsséggel tartozunk a tör-ténelem színe elõtt az õseink felé, akiktõl ezt a hazát,akiktõl a nyelvünket örököltük, akiktõl a kultúránkatörököltük, és felelõsséggel tartozunk az utódaink te-kintetében is, akik majd el fognak számoltatni egy-szer minket, hogy hogyan sáfárkodtunk ezzel azörökséggel.

Az Unió tekintetében, tisztelt Ház, az EurópaTanács 1997. november 6-án az európai egyez-ményben feketén-fehéren kimondta, hogy mindenállam saját joga, minden állam szuverén joga, hogymaga döntsön állampolgársági ügyeiben. Akkor len-ne probléma az Európai Unió fórumai elõtt, ha ez atörvény diszkriminatív lenne. De ez a törvényjavaslatnem diszkriminatív. Akkor lenne diszkriminatív, haetnikai megkülönböztetést tartalmazna. Ez a törvénynem tartalmaz etnikai megkülönböztetést. Ha pél-dául egy brassói szász, akinek a felmenõi a magyarkirályságból származnak, és valamilyen szinten tudmagyarul, úgy érzi, hogy ragaszkodnia kell a magyarhagyományokhoz, az erdélyi örökségéhez, a magyarkultúrához, és valamilyen szinten tud magyarul, õsincs kizárva abból a lehetõségbõl, hogy amennyibenkéri, szabad akaratából felvehesse a magyar állam-polgárságot. Nincs etnikai diszkrimináció, tehát sem-milyen szempontból nem ütközik az Európai Unióelõírásaiba.

És még egy szempont, tisztelt Ház; Romániahasonló szisztémát alkalmaz: egyedi kérelemmel,gyorsított eljárással. Románia havonta 10 ezer útle-velet ad ki vagy igyekszik kiadni, elsõsorban a MoldávKöztársaság területén élõ román identitású emberekrészére, akik egyébként az Unión kívül vannak, ésezzel az útlevéllel mint európai uniós polgárok je-lentõs részük rögtön megy Olaszországba, Spanyol-


országba és Franciaországba munkát vállalni. AzEurópai Unió ezt – egyébként nagyon helyesen –nem sérelmezte. Ha Romániának szabad, akkornekünk is szabad. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik ésaz LMP soraiban.) Ha a román, a szerb, az olasz, anémet, a portugál és a francia állam megteheti,akkor mi, mint a Magyar Országgyûlés, mi is meg-tehetjük.

És nézzük a szomszédainkat, tisztelt Ház! Alegtöbb magyar a Román Köztársaság területén él, smint mondottam, a mi törvényjavaslatunk lénye-gében a román mintát követi. Tehát probléma etekintetben nem lehet. Örömmel értesültünk róla,hogy Traian B sescu elnök úr pozitívan nyilatkozott etekintetben, mondván, ha Románia ezt megteheti akülföldön élõ románok tekintetében, akkor termé-szetes, hogy Magyarország is megteheti ezt a kül-földön élõ magyarok tekintetében. Ha Romániamegteheti ezt a Moldáviában élõ románok tekinte-tében, akkor Magyarország is megteheti ezt az Er-délyben élõ magyarok tekintetében.

Szlovákia tekintetében, tisztelt Ház, néhány do-loggal érdemes tisztában lennünk. Miután választásikampány, nem is akármilyen választási kampányzajlik Szlovákiában, nyilván semmilyen szempontbólnem lenne szerencsés, ha mi bármi módon be-szállnánk ebbe a választási kampányba. Ugyanakkorfontos, hogy ne hagyjuk magunkat provokálni. Denagy naivság kell azt gondolni, hogy a Szlovákiávalvaló problémáink e miatt a törvényjavaslat miattvannak. Szlovákiában mégiscsak hatályban vannak aBeneš-dekrétumok, amelyek alapján legellenté-tesebben a legalapvetõbb emberi jogi normákkalmagyarok százezreit – nem beszélve a németekrõl –


üldözték el a szülõföldjükrõl, vették el a tulajdonukat,nyomorították meg, rabolták ki, és számos esetbentragikus módon ölték meg ezeket az embereket. Sezek a törvények – még akkor is, ha nem alkal-mazzák õket, de így vagy úgy – a hatályos szlovákjoganyag részei.

Emlékezzünk Malina Hedvig kálváriájára vagy adunaszerdahelyi rendõrterrorra, vagy arra a pél-dátlan botrányra, amikor Sólyom László köztársaságielnökünket nem engedték be Szlovákiába. Amikoregy összpárti delegációval Brüsszelben voltunk, akkorpontosan azt mondtuk el a francia nemzetiségûpartnerünknek: el tudja azt képzelni franciaként,hogy Sarkozy elnök urat ne engedjék be Német-országba? Vagy elképzelhetõ az nyugat-európaiésszel, hogy Merkel asszonyt ne engedjék be Elzász-Lotaringiába? Vagy a nyelvtörvény kapcsán: elkép-zelhetõ Elzász-Lotaringiában az, hogy egy németorvos ne beszélhessen németül a német betegévelvagy a német asszisztensével? Ez elképzelhetetlen.Tehát a problémáink nem emiatt a törvényjavaslatmiatt vannak.

Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak érzem itt nagyonvilágossá tenni, hogy a szlovák kormánnyal való vitákés a szlovák kormány magatartása, különösen aszélsõséges Ján Slota-féle politikai csoport tekin-tetében nem összetévesztendõ a szlovák néppel. Aszlovák néppel történelmi sorsközösségben voltunk,és történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, ezértnagyon fontos, hogy világos különbséget tegyünk aszlovák belpolitika és a szlovák nép között, akik felé akinyújtott kezünk mindig kinyújtva van. (Taps aFidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Szerbia tekintetében világos a helyzet: Szerbia is


biztosította – nagyon helyesen – minden szerb szá-mára a lehetõséget a szerb állampolgárságra, füg-getlenül attól, hogy hol él, és a nyilatkozataikban istámogatják a mi kezdeményezéseinket.

Ukrajna vonatkozásában valóban vannak alkot-mányossági problémák, hiszen az ukrán állam elvilegtiltja a kettõs állampolgárságot, de világosan látnunkkell, hogy ez nem a maréknyi kárpátaljai magyarságmiatt van, hanem a Dnyeperen túli közel 20 millióorosz vonatkozása miatt. Megindultak a tárgyalásokMartonyi miniszter úr tekintetében is, és magam isfolytattam tárgyalásokat, és azt kell mondanom,hogy meg fogjuk tudni oldani ezeket a problémákat.De itt hadd mondjam azt, hogy ha az ember,mondjuk, Ungváron van, akkor napi tapasztalat,hogy a Kárpátalján élõ románoknak van románállampolgárságuk, az ott élõ szlovákoknak vanszlovák állampolgárságuk, és azt kell mondanom,hogy az Ukrajnában élõ oroszok tömegének vanorosz állampolgársága. Ha nekik lehet, nekünk islehet. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMPsoraiban.)

Osztrák, szlovén és horvát barátaink tekintetében,hála Istennek, nincs probléma.

Összefoglalásul azt mondhatom önöknek, tiszteltHáz, hogy akikkel szót lehet érteni, azokkal szótértünk. De akik nem akarnak szót érteni velünk, azokmiatt nem adhatjuk fel természetes jogainkat.

Tisztelt Ház! Ama december 5-e után a csík-somlyói zarándoklat alkalmával az ottani emberekegy fekete gyertyát küldtek nekünk ide a parla-mentbe. (Fekete gyertyát helyez tartóval a szónokiemelvényre.) Ez nem a harag, hanem a fájdalomkifejezése volt. Most, pünkösd idején adja meg a


Szentlélek bölcsessége és vezessen mindnyájunkatúgy, hogy nemzettársaink polgártársaink lehessenek,és jövõ ilyenkor székelyföldi testvéreink fehér gyer-tyát* küldjenek ide nekünk az Országgyûlésbe, azország Házába, ami az õ házuk is, ami az egyetemesmagyarság közös háza. Adja Isten, hogy így legyen!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartótaps.)


* A beszédet és a szavazást követõen a korondi székelyekfehér gyertyát küldtek Semjén Zsoltnak, illetve a magyarOrszággyûlésnek.

MEGJÖTTÜNK!

Kossuth-téri ünnepi beszéd a Kormány eskütételét követõen,

2010. május 29-én

Mi nem kértünk 100 napot, 10 napot, egy napotsem kértünk, még meg sem alakult a Kormány, ésmegteremtettük azt, hogy a Nemzet közjogi érte-lemben egyesült!

Megdöntöttük a nemzetellenes gyurcsányizmust,és megalapítottuk a nemzeti együttmûködés rend-szerét, ami azt jelenti, hogy folytatjuk Szent Istvánkirályunk országépítõ nagy mûvét!

Megjöttünk! – Ünneplés a Parlament elõtt


KÉT POGÁNY KÖZT

„A közjó gondolata nélkül nem lehetséges emberineknevezhetõ társadalmat építeni" – véli Semjén Zsolt, aKDNP elnöke, az új kormány miniszterelnök-hhelyettese,akinek szavaiból kitûnik: új korszak kezdõdik a kor-mányzásban. A változások garanciája az az eddigiektõlgyökeresen elütõ szemléletmód, amely a felálló kor-mányzat sajátja. „A mi szövetségünknek ma is megvanaz a sajátossága, ami végigvonul a magyar történe-lemben: a »két pogány közt« gondolata. Ami a bukottszocialisták, kommunisták ópogánysága és a megje-lenõ szélsõjobb neopogánysága közötti Szent István-iiörökségnek a védelmezését jelenti” – fogalmaz a politi-kus a történelmi gyökerekre és az elmúlt hetekben be-következett politikai fordulatra is célozva.

Semjén Zsolt a Fidesz és a KDNP együttmûködé-sét jellemezve úgy véli: „megõrizni a hiteles, auten-tikus keresztény tanítást azokban a kérdésekben is,amelyek nem csiklandozzák a hallgatóság fülét;ugyanakkor meghatározó állam- és társadalomala-kító erõ lenni, ezt jelenti számunkra a Fidesz–KDNPszövetség”.

Némely ellenlábas szerint magyar keresztényde-mokrácia voltaképpen nem is létezik, vagy ha mégis,egy „fantompárt” keretei között. Semjén Zsolt KDNP-elnöknek errõl érthetõen gyökeresen más a véle-ménye. Egyúttal kíváncsiak voltunk álláspontjára azó- és neopogányságról, a gyurcsányizmussal vívottharcról, a közjóról és arról, hogy a választási gyõze-lem történelmi elégtétellel szolgál-e a párt meghur-colt hajdani politikusainak.


– Elnök úr, fantom-e ön, illetve fantompárt-e aKDNP, ahogyan azt egy, a napokban a Népszabad-ságban megjelent írásban olvashattuk?

– Megértem Révész Sándor frusztrációját, miutánkedvenc pártja, az SZDSZ kiesett a történelembõl, ésa KDNP – a kétharmados választói felhatalmazástkapott szövetségben – hangsúlyos kormányzati té-nyezõ lett. De hát a bukott MSZP-SZDSZ mögött állómédia szereplõinek pszichiátriai problémáival igazánnem tudok foglalkozni, továbbá nem érzem maga-mat hivatottnak arra sem, hogy az õ politikai disz-lexiájukat kezeljem.

– Néha úgy tûnik fel, mintha a Kereszténydemok-rata Néppárt állandó céltáblája lenne a baloldaliorgánumoknak, az utóbbi idõben pedig talán mégsûrûsödtek is a pártot érõ támadások…

– Nézzük meg a jelenség gyökerét, nézzük meg,hogy mibõl ered ez! Két okot találunk: egy racionálispolitikait és egy pszichológiait. Kezdjük talán az utób-bival, a pszichológiaival. Ez a zsigeri antikrisztianiz-mus. A jakobinus, szabadkõmûves gyökerû társulatzsigerileg gyûlöl mindent, ami keresztény. Ez az anti-krisztianizmus húzódik a KDNP-vel szembeni ellen-szenv mélyén. Nyilván van ennek személyes dimen-ziója is, ami számomra rendkívül megtisztelõ, hiszen– talán a szerénytelenség látszatába keveredés nélkülelmondhatom – néhány szeget beütöttem az SZDSZkoporsójába, amely a magyar politikában a KDNPantitézise volt.

Ha a racionális, politikai okot nézzük, a cél egy-értelmû: éket verni a háború utáni magyar történe-lem és az Európai Unió történetének legsikeresebb


politikai konstrukciójába, mert ha ezt ketté tudnákfeszíteni, akkor számukra is politikai mozgástér nyíl-na. Egy gondolati játékot javasolok. Képzelje el bárki,hogy a KDNP vagy én hasonló módon kezdene,kezdenék el viselkedni, mint ahogy azt Dávid Ibolyatette. Vajon mit írna rólam ugyanez a sajtó? Okkalfeltehetõ, hogy abban a pillanatban én lennék a ked-venc, az ünnepelt hõs, az ügyeletes zseni. De mivelsemmilyen módon nem tudtak rávenni minket a baj-társi szövetség elárulására, ellentétben Dávid Ibo-lyával, ezért van a politikai ellenszenv a mély, zsigeriellenszenv mellé.

– Azon a napon beszélgetünk, amikor megkötöttea Fidesz és a KDNP a szövetségi szerzõdést a kor-mányzásról, illetve a nemzeti együttmûködés rend-szerének felépítésérõl. Elhangzott a sajtótájékozta-tón, hogy ez a pártszövetség egynemû politikai erõ,amelyben a KDNP-re bizonyos feladatok hárulnak,részben a történelmi hagyományai okán, részben an-nak az értékrendnek a folyományaként, amit csak aKDNP képvisel a magyar politikai életben. Ez azt je-lenti, a KDNP módot kap rá, hogy mindazokat azértékeket, amelyeket megalakulása óta vall, mostkormányzati erõként a magyar társadalom javára ér-vényre tudja juttatni?

– Ez a dokumentum, amit elfogadtunk, szellemitermészetû, ami történeti értelmezésében rögzíti azegyüttmûködésünket. Ennek a lényege az, hogy a mitörténetünk 1944-re megy vissza, a Demokrata Nép-párt és a keresztényszociális mozgalmak hagyomá-nyára, amelyek egyszerre mondtak ellent a vadkapi-talizmusnak, illetve a barna és a vörös diktatúrának.Annak volt erkölcsi alapja, hogy ellene mondjon a


vörös diktatúrának, aki ellene mert mondani a barnadiktatúrának. Minden analógia állítása nélkül, mertegyenes analógiák nincsenek a történelemben, de ami szövetségünknek ma is megvan az a sajátossága,ami végigvonul a magyar történelemben: a „kétpogány közt” gondolata.

Ami a bukott szocialisták, kommunisták ópogány-sága és a megjelenõ szélsõjobb neopogányságaközötti Szent István-i örökség védelmezését jelenti. Akereszténydemokráciának általában, tisztán logikai-lag, de itt és most Magyarországon is, két lehetõségeadódik. Az egyik az, hogy valóban keresztény pártvagyunk, és ez azt jelenti, hogy a keresztény társa-dalmi tanítást minden részletében, teljességében vál-laljuk, olyan kérdésekben is, amely kérdések nem ta-lálkoznak a közfelfogással. Ilyen például az emberiélet feltétlen szentségének védelmezése. Minthogypedig a markáns keresztény álláspont nem találkozika közízléssel, politikai értelemben egyfajta katakom-balétet is vállalnunk kell. Ezzel viszont lemondunkarról, hogy reálpolitikailag társadalom- és állam-alakító erõ tudjunk lenni. A másik lehetõség, hogyazt mondjuk: a legfontosabb az, hogy társadalom- ésállamalakító erõ legyünk. Akkor viszont engedmé-nyeket kell tennünk a közízlésnek, hogy a szavazó-tábort növelni tudjuk, ami egyfajta önfeladással éskiüresedéssel jár. Ennek a végén viszont fel kell tennia kérdést: mitõl vagyunk akkor keresztény párt? Egyikút sem járható.

Én nem vagyok partner egy önfeladó, papírmasékereszténységben, ugyanakkor az sem inspirál külö-nösebben, hogy egyfajta politikai gettóból esszéketírjak, tudván tudva, hogy abból soha nem lesz tár-sadalmi valóság. A két lehetõség megvalósítása egy-szerre: megõrizni a hiteles, autentikus keresztény


tanítást azokban a kérdésekben is, amelyek nemcsiklandozzák a hallgatóság fülét; ugyanakkor meg-határozó állam- és társadalomalakító erõ lenni, eztjelenti számunkra a Fidesz–KDNP szövetség, amely-ben a Fidesz egy nagy jobbközép néppárt, gyûjtõpárt,a KDNP pedig egy kifejezetten keresztény világnézetipárt. Így, a világnézeti pártiságból eredõen, módunkvan arra, hogy prófétai jel módjára képviseljük azigazságot akkor is, ha az nem találkozik mindentekintetben a közízléssel; másfelõl pedig mint poli-tikai realitás képesek vagyunk a társadalom és az ál-lam alakítására.

Ebbõl a Fidesznek is számos elõnye származik.Elég, ha megnézzük a szocialisták bukását, amineknagyon sok oka volt, de az egyik alapvetõ oka az,hogy elvesztették a saját szellemi forrásvidéküket. Aszocialista párt mindent feladott és elárult, amit aszociáldemokrácia jelent. Ez a szociális népszava-záskor látszott a legvilágosabban. Hasonló volt ahelyzet a másik oldalon Spanyolországban, az Aznarvezette néppárttal, amely bizony-bizony elveszítette akeresztény szellemi forrásvidéket. Ennek nagyon sú-lyos következménye lett Spanyolországban, mert amarkánsabb keresztény csoportok elfordultak az az-nari néppárttól. Miután elveszítette a szellemi hátor-szágot, elvesztette a választást, és azután a Zapa-tero-kormány mindent lerombolt, ami akár a nép-pártnak, akár a markáns keresztény oldalnak fontosérték volt. Ezért tehát a bajtársi hûség és szövetségmind a nagy néppártnak, mind a keresztény világ-nézeti pártnak részint erkölcsi parancs, részint ajózan ész diktálta követelmény. A szerzõdés magábafoglalja ennek a gyakorlati megvalósulását is: hogymind az önkormányzatokban, mind a parlamentben,mind pedig az Európai Unióban együttmûködünk, és


a kereszténydemokraták mindenütt jelen vannak.Ezért mondhatom, készen állunk arra, hogy a má-sodik Orbán-kormányban ma is betöltsük azt a sze-repet, amelyre hatvanhat év kereszténydemokráciájafeljogosít, sõt kötelez minket.

A nemzeti együttmûködés rendszerének megala-pítása tekintetében világosan beszélünk. Nem azzalfoglalkozunk, hogy különféle politikai szekér- és szek-tatáboroknak mi a véleménye, hanem megkaptuk azemberektõl a felhatalmazást, és ezzel a felhatal-mazással élni kell. Ezzel nem fogunk visszaélni, deazt is látni kell, hogy a visszaélésnek az is egy for-mája, ha nem élünk vele. Ezért, mivel ez egy szabadország, mindenki azt gondol, amit akar; mindenkiolyan politikai elemzést csinál, amilyet akar; min-denki azt mond, amit akar. De mi lecövekeljük, hogymire kaptunk felhatalmazást, mi az önértelmezé-sünk, és mivel emögött óriási parlamenti támo-gatottság van, ami mögött pedig a magyar emberektöbbségének akarata, ezért legitim módon le tudjukszögezni a nemzet akaratát. Ehhez képest termé-szetesen a Jobbik, az LMP, az MSZP – egyébként egy-mással homlokegyenesen ellentétes módon – meg-fogalmazhatják a saját szembenállásukat vagy rész-leges együttmûködési szándékukat. Az együttmû-ködésnek – legyen bármilyen részleges – örülünk, azadott szembenállást tudomásul vesszük, de ez egyjottányit sem változtat azon, hogy mi a magyar em-berekkel való együttmûködés alapján leraktuk a nem-zeti együttmûködés rendszerének fundamentumát.

– Érthetõ logika, ha a kétharmadnál nagyobb vá-lasztói felhatalmazást kapott politikai erõ, a párt-szövetség, tehát a két párt véget akar vetni a mögöt-tünk hagyott két évtizedet jellemzõ folyamatoknak,


amelyek egy töredezett, önbizalmában megrendült,pesszimista társadalom kialakulásához vezettek. Anemzeti együttmûködés rendszere elhatározható, po-litikai alapjai megteremthetõk, de elhozza-e ez vajonazt a fajta mentális, kulturális változást, ami ahhozkell, hogy a magyar társadalom tagjai, különféle cso-portjai együttmûködõk legyenek, hogy energiájuk,kreativitásuk nagy része végre ne a puszta túlélésrefecsérelõdjön el?

– Itt nyilvánvalóan a kormányzás – ha úgy tetszik,az ország vezetése – minõségérõl kell beszélnünk.Van pusztán technokrata kormányzás – ez zajlott Ma-gyarországon az elmúlt nyolc évben –, és van olyankormányzás, amelyik emellett szellemi természetû is.A társadalmi valóság formálása, ugye, nem pusztánés kizárólagosan közigazgatás vagy szakigazgatásés végrehajtási utasítások meg jogszabályok kér-dése. Van egy ilyen része a dolognak, de van egy ki-fejezetten szellemi természetû valóságrésze is. Néz-zük meg például a családtámogatás kérdését! Mi aztmondjuk, egy államnak természetszerû kötelezett-sége az, hogy olyan jogszabályokat, olyan család-támogatási formákat, olyan államigazgatási és jog-szabályi keretet hozzon létre, amelyek lehetõvé te-szik, hogy az anyaság vállalása ne legyen egyenlõ aszegénység vállalásával. Hogy például részmunka-idõben lehetõséget adjon az anyának, hogy a gye-rekével is legyen és a szakmai karrierje se szakadjonmeg. Ez a kormány tipikus államigazgatási fele-lõssége.

De van egy másik természetû dolog is: az anyaságtámogatásához hozzátartozik az is, hogy olyan szer-vezeteket, olyan programokat támogasson a kor-mány, amelyek elismerik és felmutatják az anyaság


méltóságát. Mert ha nincs a szellemi, lelki, erkölcsimegalapozottság, akkor önmagában a jogszabályoknem fognak lendíteni a dolgon. Másfelõl viszont hacsak a szellemi, lelki, erkölcsi megalapozás van,ugyanakkor nincsenek tételes jogszabályok mögétéve, akkor az meg egyfajta szemforgatás lenne.Ezért tehát egyfelõl jó technikájú kormányzásra tö-rekszünk, de ugyanakkor világossá tesszük azokat azértékeket, amelyek megvalósítására szövetséget kö-töttünk, mert az emberek erre hatalmaztak fel ben-nünket, sõt küldetést adtak nekünk. Azt gondolom, ekét szegmens párhuzamos érvényesítése vezethet elaz együttmûködõ társadalomhoz.

– Mostanában elég gyakran hangzik el, hogy aválasztás gyõztesei nem beszélhetnek nemzeti együtt-mûködésrõl vagy nemzeti egységrõl, hiszen a válasz-tásra jogosultaknak csak az ötvenhárom százalékaszavazott rájuk…

– A helyzet az, hogy a választók, amikor a nemzetiegyüttmûködésnek nevezett felfogás és értékorien-táció képviseletével megbíztak minket, végsõ soronegy centrális politika megvalósításával bíztak meg. Arendszerváltoztatás kori széttöredezettség annak akövetkezménye is volt, hogy a választók nem adtakilyen felhatalmazást egyetlen politikai erõnek sem.Abból viszont az következett, hogy számos kis- ésközéppárt volt a politikai palettán, töredéktámoga-tottsággal, kormányzásuk tehát csak paktumok általvolt lehetséges. A társadalmi és politikai fejlõdéskövetkeztében kialakult késõbb egy olyan helyzet,hogy az MSZP–SZDSZ és a Fidesz–KDNP részvé-telével egyfajta duális rendszer formálódott, amitnem a paktum, hanem a természetszerû szemben-


állás jellemzett. De most – nem a mi politikai spe-kulációnkból következõen, hanem a választópolgá-rok akaratából – egy centrális politikai mezõ jöttlétre.

– Volt már kétharmados parlamenti többség arendszerváltoztatás óta máskor is. A mostani hely-zettel kapcsolatban gyakorta elhangzik, hogy a Horn-kormány idején a kormányzó koalíció önmérsékletettanúsított…

– 1994 és 2010 között alapvetõ különbségek van-nak. Ugyanis 1994-ben egyetlen választópolgár semszavazott Horn Gyula kétharmados felhatalmazá-sára. Sõt, az SZDSZ – emlékezzünk vissza – még aztis kizárta, hogy egyáltalán hajlandó koalícióra lépniaz MSZP-vel. A választók akarata ellenére egy pak-tumkormány hozta létre a parlamenti kétharmadot,amely mögött semmiféle választói akarat nem volt.Ellentétben a mi kétharmadunkkal, ahol a másodikfordulóban – már az MSZP által is deklarált – tét akétharmad léte vagy nem léte volt. Paradox módonéppen azáltal, hogy az MSZP úgy definiálta a má-sodik forduló tétjét, hogy lesz kétharmad vagy nemlesz kétharmad, az MSZP szolgáltatta a bizonyítékotrá – azok számára is, akiknek egyébként nem lettvolna világos –, hogy a magyar polgárok kéthar-mados többségre adtak nekünk felhatalmazást. Azellenzék helyzetében sincs hasonlóság. Ugyanis1994-ben az ellenzék – az MDF, a KDNP, a Kis-gazdapárt és a Fidesz – végeredményben egy politi-kai oldalon volt, hasonló politikai értékrendet vallott.

Egyfajta jobbközép felfogást, amihez képest volt aballiberális kétharmados parlamenti többségû kor-


mány. Most viszont ennek épp az ellentéte valósultmeg. A népakaratból kifolyólag nekünk van ha-talmas, kétharmados támogatottságunk, és nem ve-lünk szemben van egy egyharmados ellenzék, ha-nem ez az egyharmadnál kisebb ellenzék – egyéb-ként szintén a választói akaratból kifolyólag – három,egymással szögesen ellentétes oldalon helyezkedikel. Ebbõl eredõen, míg 1994-ben az „ellenzék” ki-fejezésnek volt egy egységesen értelmezhetõ, vala-mifajta értékrendi közössége, addig a mostani el-lenzéknek sem értékrendi, sem politikai, sem sem-miféle közössége nincs. Sõt, az ellenzék három pártjanagyobb távolságra van egymástól, mint bármelyiküktõlünk. Ezért politikai irrealitás velünk szemben vala-miféle ellenzéki összeállás, mint amilyen például Itá-liában az Olajfa volt.

– A választás óta megszaporodott a közbeszédbena „közjó” fogalma mint a politikus célja. Korábban ezvalamiért nem volt annyira közkeletû fogalom. Amost felhatalmazást kapott politikai erõ valóban úgygondolja, hogy a politika célja a közösség jólétének aszolgálata?

– Boldog vagyok, hogy ez így van. Világéletembenküzdöttem azért, hogy a közjó gondolata minél in-kább a politika középpontjába kerüljön. Ez a ke-resztény társadalmi tanításnak az alapgondolata, éstételes megfogalmazása Aquinói Szent Tamásigmegy vissza. Sajátos aktualitást ad ennek világvi-szonylatban a neoliberális ideológia és gazdaság-politika, illetve a hozzá kapcsolódó világértelmezésiideológia – beleértve annak mûvészeti, politikai, min-denféle aspektusát – nyilvánvaló összeomlása. Ez az


összeomlás világossá tette, hogy a közjó gondolatanélkül nem lehetséges emberinek nevezhetõ társa-dalmat építeni. Az az individualista szemlélet, amelykizárólagosan a hasznot és a piacot állította minden-nek a középpontjába, nyilvánvalóan antropológiaitévedés is volt, elvégre az anyámmal és a gyere-kemmel nem piaci viszonyban vagyok.

Az életnek vannak olyan területei, amelyeken piaciviszonyoknak kell érvényesülniük – alapvetõen ilyen agazdaság –, és vannak olyan területei, ahol pedig aszolidaritásnak és az állami felelõsségvállalásnak.Ilyen például az egészségügy, az oktatás és a kultúra.A mi viszonyaink között a gyurcsányizmus volt enneka szélsõ-neoliberális ideológiának az ámokfutása. Ezannak a következménye volt, hogy ezek az emberekaz üzleti életbõl jöttek; megjegyzem, valójában nemaz üzleti életben állták meg a helyüket, hanem egysajátos hálózati kapcsolatrendszert mûködtetve, apolitikai lét és a maffialét határmezsgyéjén alapoztákmeg a vagyonukat. Ez az egész gyurcsányizmus azértis akarta az államot mint olyat lerombolni, mertegyetlen egy dolgot tekintett valóságnak: a szemé-lyes hasznot. Vagyis a közérdeket gátlástalanul alá-rendelte a magánérdeknek. Ezért nevezhetjük ezt akorszakot az oligarchák korának. A mi szemléletünkennek épp az ellentéte.

Mi azt mondjuk, helyes és természetes dolog az,hogy a piacgazdaságban az emberek az anyagiérdeküket érvényesítsék. Ugyanakkor az államnak afeladata a társadalom olyasfajta formálása, hogyrészint állami eszközökkel, részint pedig szellemieszközökkel világossá tegye, az a gazdagodás legi-tim, amelyik másnak is jó, a közösségnek is jó, nemcsak annak, aki gazdagodik. A gyurcsányi felfogás azvolt, hogy jó az, ami nekem jó. A mi felfogásunk az,


hogy nekem az jó, ha azon túlmenõen, hogy nekemjó, valamilyen formában másnak is jó. Tehát ezért azállamnak mindig figyelemmel kell lennie arra, hogy aközjót érvényre segítse. A keresztény tanítás nagyonfontos eleme, hogy a magántulajdon természetesenjogos, de a magántulajdon nem szentség. A ma-gántulajdonnak mindig van valamilyen közösségiaspektusa. És ha ez a magántulajdon nyilvánvalóanellentétes a közösség érdekeivel, akkor a közösség-nek, megfelelõ módon, de ezt a tulajdont joga vankorlátozni.

– Ön miniszterelnök-helyettes lesz az új kormány-ban, nemzetpolitikával foglalkozó miniszterelnök-helyettes. Ennek a legelsõ témája a kettõs állam-polgárság, amely most éppen elég nagy hullámokatver…

– Mindenekelõtt látni kell Szlovákia vonatkozá-sában legalább három dolgot. A kiindulópont az,hogy provokációnak nem ülünk fel sem tartalmilag,sem stílusbelileg. A másik az, hogy Szlovákiában vá-lasztási kampány van. A szlovákiai kampányjelen-ségek a Magyarországon elképzelhetõ durvaságotlényegesen felülmúlják, tehát ilyen értelemben kellértékelni az ottani kijelentéseket. Mivel választásokvannak, a helyes álláspont az, hogy ha lesz új szlovákkormány, majd azzal a kormánnyal beszélgetünk. Dene felejtsük el, hogy Szlovákiában mégiscsak ha-tályban vannak azok a Beneš-dekrétumok, amelyekkollektív jogfosztás alapján kirabolták a magyar és anémet kisebbséget, egy részüket elüldözték, egy ré-szüket meggyilkolták. Ez sem emberi jogi, sem ma-gyar szempontból nem tehetõ zárójelbe.


Ott van Malina Hedvig koncepciós pere, a duna-szerdahelyi magyarellenes rendõrbrutalitás, ott van aköztársasági elnök kiutasítása, ami teljesen ellentétesminden európai normával. És azért látni kell azt,hogy Fico szocialista kormányában Ján Slota sze-mélyében a fasisztoid jellegû politika kormányténye-zõként van jelen. A nyelvtörvényrõl is emlékezzünkmeg, amely teljesen ellentétes minden emberi jogiszemponttal. A szlovák politikának része a magyar-ellenesség, függetlenül attól, hogy van-e nálunk ál-lampolgársági törvény vagy nincs. Fontos leszögezniazt is, hogy én nem tartom veszélyesnek vagy sé-relmesnek, ha mondjuk egy pilisi szlováknak szlovákállampolgársága, egy gyulai románnak román ál-lampolgársága van, vagy ha egy bátyai horvát fel-veszi a horvát állampolgárságot is. Azt mondom rá,hogy Isten éltesse! Teljesen természetesnek tartom,hogy mindenkinek annyi állampolgársága legyen,ahány valós identitása van. Ha ezt elismerjük aszlovákság vonatkozásában, a románság vonatkozá-sában, a horvátok, a szerbek és a többiek vonat-kozásában, akkor, azt gondolom, elvárható, hogy amagyarság vonatkozásában más se vonja kétségbeaz ehhez fûzõdõ jogunkat.

Maga az állampolgársági törvény a magyar népakaratából születik meg. Részint mert ez volt aprogramunkban és így választottak meg minket, ré-szint 2004. december 5-én a népszavazáson a ma-gyar emberek többsége erre szavazott. Tehát ezterkölcsi kötelességünk meghozni. Törvényjavasla-tunk lényege az, hogy egyedi kérelemre, gyorsítotteljárással megtörténhet a honosítás abban az eset-ben, ha az illetõ a saját vagy felmenõinek magyarszármazását bizonyítani tudja vagy valószínûsíti ésvalamilyen szinten beszél magyarul. Amennyiben


ezek a szempontok fennállnak, akkor kérelmezheti amagyar állampolgárságát, amit gyorsított eljárássalmegkap. Nincs A vagy B kategóriájú állampolgár.Egy magyar nemzet van egy állampolgársággal.

A kétharmados, alkotmányozó többség

– A választás nagy gyõzelem a Keresztényde-mokrata Néppártnak, amely hányattatott sorsot éltmeg a háború, majd a rendszerváltozás után is.Mennyire érzi ezt történelmi elégtételnek: igazságotszolgáltatott-e a párt meghurcolt hajdani politikusai-nak?


– Épp a napokban gondoltam arra, hogy Ba-rankovics István valóban egy Adenauerhez méltó fel-készültségû államférfi volt, akinek, ha a nagyhatalmipolitika másként alakul, és nem löknek minket aszovjet megszállásba, ott lenne a helye Adenauer,Schuman és De Gasperi mellett a sorban negye-dikként. Neki akkor ez nem adatott meg, hiszen az1947-es választást hiába nyerte meg, a kék céduláscsalások következtében pártja nem lehetett kor-mánypárt. A legerõsebb ellenzéki párt lett, és utánamásfél év alatt emigrációba vagy börtönbe kény-szerítették a Demokrata Néppárt képviselõit. Tehátaz õ szerepük egy utóvédharcokra berendezkedõellenzéki pártnak a szerepe volt.

1956-ban úgy tûnt, hogy megnyílik a lehetõség:az akkori KDNP Bibó Istvánt támogatta, de ez inkábbcsak egy gesztus lehetett, hiszen itt tényleges kor-mányzatról nem volt szó. 1990-ben az Antall-kor-mányban kísérlet történt ennek a megvalósítására,de mivel nem volt meg a centrális politika lehe-tõsége, így a paktumkényszer áldozata lett a párt.Tisztességgel helytálltak akkori képviselõink, de apolitikai szituációból kifolyólag nem volt meg az alehetõség, ami valóban barankovicsi léptékû lehetettvolna. És most, akárhogy is nézem, ezzel a centrálispolitikával, a Fidesz-KDNP szövetség elsöprõ gyõzel-mével megnyílik a lehetõség arra, hogy azt, amitBarankovics nem tehetett meg 1947-ben, most meg-valósítsuk. Ezt a kereszténydemokrata küldetést ne-vezem én úgy, hogy politikai realizmus és prófétai jel.

(Nagyítás, 2010. június 2., az interjút készítette: Brém-Nagy Ferenc)


AHÁNY IDENTITÁS, ANNYIÁLLAMPOLGÁRSÁG LEHESSEN

„De ha marjátok és rágjátok,vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást!”

Szent Pál Galatáknak írt levele, 5,15.

Nemzetpolitikai stratégiai célból rendkívül fontos-nak tartom, hogy a Kárpát-medence országaibanlegyenek etnikai magyar pártok, ugyanis ezek aka-dályozhatják meg az asszimilációt, ezek a legalkal-masabbak a magyarság érdekeinek képviseletére.Mivel náluk ez nem járulékos ügy, hanem lényegadókarakter. Természetesen a határon túli magyarság-nak joga van arra, hogy ideológiai- vagy rétegér-dekek alapján válasszon pártot, s ennek is lehet ho-zadéka, de szerintem ez a politizálás már az asszimi-láció felé sodródás.

A nemzetpolitikai szempontokat sosem szabad azaktuálpolitika alá rendelni. Szlovákiában igenis él ak-kora lélekszámú magyarság, ráadásul érte õket azelmúlt években annyi sérelem, ami indokolja egy et-nikai alapú magyar párt létét. (…)

Az erdélyi helyzet egyértelmû: súlyos következ-ményekkel jár, ha az etnikai alapú magyar politikakiesik a bukaresti parlamentbõl. Amennyiben Ro-mániában megszûnik a magyar parlamenti képvise-let, az a veszély fenyeget, hogy a román pártokideológiai alapokon „szívják fel” az erdélyi magyar


értelmiséget. A romániai pártok már régóta próbál-koznak ezzel a „csábítással”.

A magyar etnikai alapú politika csak minél szé-lesebb magyar összefogással tud bekerülni a buka-resti törvényhozásba.

Azt távolról sem állíthatjuk, hogy Erdélyben rend-ben mennek a dolgok. A magyar politika támo-gatottsága egyre csökken. A negatív trend nem ma-gyarázható pusztán az erdélyi magyarság csökke-nésével, mert a szavazatvesztés mértéke ennél na-gyobb. Ebben nyilván benne van a magyar szavazókkritikája az RMDSZ-rõl, és a magyar szervezetekmarakodása miatti kiábrándultság.

A sokszínû erdélyi magyar politikai élet össze-fogása változatlanul stratégiai cél – másként nemlehet stabilan átlépni a parlamenti küszöböt. Min-den, ami az összefogás ellen irányul – akár az egyik,akár a másik oldalról –, az pont az etnikai alapúmagyar politikai érdekképviseletet teszi kockára. Amagyar kormány természetesen nem avatkozik belea romániai magyar szervezõdések belsõ ügyeibe. Aztviszont mindenkinek látnia kell: ha az etnikai alapúmagyar érdekképviselet kiesik a bukaresti parlament-bõl, oda roppant nehéz lesz visszakerülni. S mégerõsebbé válik a kísértés, hogy az erdélyi magyarértelmiség ideológiai alapon beintegrálódjon a ro-mán pártokba.

A mostani romániai utam két legfontosabb ak-tuális témája a kettõs állampolgárság és az erdélyimagyar oktatás szempontjából kulcsfontosságú tan-ügyi törvény* volt. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy


* Végül is a magyar szempontból sorsdöntõ fontosságútanügyi törvényjavaslatot a román törvényhozás elfogadta ésB sescu államelnök aláírta.

a kettõs állampolgárság ügyében nem állt össze a„kis antant”. A hét szomszédunk közül csak egyben,nevezetesen Szlovákiában tört ki hisztéria. Ami azautonómiát illeti, mi az EU-ban már bevált területi éskulturális autonómia-formákat támogatjuk. (…)

Naivitás lenne azt hinni, ha más tartalmú kettõsállampolgársági törvényt hoztunk volna, akkor aszlovák politika, különösen a Fico-Slota-koalíció nelendült volna frontális támadásba. Az a koalíció,amely egy sor kérdésben – a Beneš-dekrétumok, Ma-lina Hedvig, a dunaszerdahelyi rendõri erõszak ügyé-ben, a nyelvtörvénnyel vagy Sólyom László államfõbeutazásának megakadályozásával – egyetemes em-beri jogokat sértett meg.

Az Iveta Radicova vezette új szlovák kormánnyalnyitottak vagyunk a párbeszédre. Gesztusokra is.Mindezzel együtt az egyetemes emberi jogokbóleredõ nemzeti érdekeinket nem tehetjük függõvé egymásik ország politikájától. A kettõs állampolgárság-gal olyan törvényt hoztunk, ami természetes a szom-szédok többségénél. Bukarestben éppen ezért üdvö-zöltem, hogy Romániában olyan kitûnõ állampol-gársági törvényt alkottak, amely megfelel nekünk is.Semmi veszélyt nem látok abban, ha egy pilisszent-kereszti szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot.Viszont ugyanúgy elvárom, hogy a szlovákok se te-kintsék nemzetbiztonsági kockázatnak, ha valakiDunaszerdahelyen magyar állampolgárságért folya-modik. Ebben liberális vagyok, mert azt vallom: min-denkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány va-lós identitása van.

Még egyszer szeretném leszögezni: Magyarországnem fogadott el olyan törvényt, amely szembe men-ne az Európai Unió vagy a környezõ országok gya-korlatával. A Fico-Slota-koalíció viszont mondjuk a


botrányos nyelvtörvénnyel súlyosan megsértette azalapvetõ emberi jogokat. Milyen dolog az, hogy egyfelvidéki magyar orvos nem beszélhet magyarul amagyar asszisztensével, vagy ha azt teszi, akkor ezértmegbüntethetik? Vagy ha a szlovák állampolgárságelvesztésével fenyegetik azokat, akik felveszik amagyar állampolgárságot? Úgy látom, az új szlovákkormány számára is tarthatatlanok ezek a diszkri-minációk. A jövõre nézve jó kiindulási alap lehet, haaz alapvetõ emberi jogok érvényesülését tekintjükmérvadónak.

(Népszabadság, 2010. július 13.Az interjút készítette: Móricz Simon)


KELET LÁNDZSÁJA

Magyarország legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát

(…)– Az érdekérvényesítés új eszköze az egyre mar-

kánsabban körvonalazódó keleti nyitás politikája is?– Látni kell a világpolitikai változást, a Pax Ame-

ricanára épülõ világrend, tetszik vagy sem, több-pólusúvá kezd válni. Magyarország a nyugati, euro-atlanti világhoz tartozik, ennek szempontjai meg-határozóak és éppen saját jól felfogott európai ér-dekeink okán ezen euroatlanti világot ki kell nyitniOroszország felé. Az ortodox hagyományokra épülõOroszország nélkül ugyanis a keresztény európai ci-vilizáció nem tudja megõrizni meghatározó szerepét.II. János Pál pápa azt mondta, Európa két tüdõvellélegzik: a nyugati és a keleti kereszténységgel.Visszatérve a világ többpólusúvá válására, tény-kérdés, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unióés Oroszország mellett ott van már Kína és India is.Magyarországnak nemzeti érdeke rugalmasan al-kalmazkodni ehhez, ki kell építeni pozícióinkat Kí-nában. Ez ázsiai gyökereink miatt nekünk könnyebb,mint más európai népeknek. Itt a pillanat, amikortörténelmi hagyományainkat aktuálisan kamatoztat-ni tudjuk.

– Miként?– Kínaiul Magyarország egyik neve: kelet lán-

dzsahegye. Ottani partnereink számára fontos, hogy


van egy ország Európa közepén, melyik õrzi ázsiaigyökereit. Méginkább ez a helyzet egyébként Tö-rökország vagy Kazahsztán vonatkozásában. Buta-ság lenne nem kiaknázni. Fontos leszögezni, hogyazért maradtunk meg itt a Kárpát-medencében, mertSzent István a nyugati kereszténységhez kötötte amagyarságot, de azt is látni kell, hogy nagy királyunknem pusztán egy keresztény államot hozott létre,hanem a magyar keresztény államot szervezte meg!Az Apostoli Magyar Királyság nem volt senki hû-bérese, vazallusa. Ez ma annyit jelent, hogy Magyar-ország a nyugati civilizáció szerves része, de õrzisajátos keleti gyökereit. Akkor járunk el bölcsen, hakihasználjuk mindezt érdekeink érvényesítésére, ésjelen leszünk a világ minden hatalmi központjában.Amikor Szent István megalapította a magyar ál-lamot, egyik legfontosabb teendõje volt, hogy za-rándokházat hozott létre Rómában, Aachenben, Bi-záncban és a Szentföldön, vagyis az akkori világminden fontos helyén, világpolitikai csomópontjánjelen volt a magyar államiság. Minden együttmû-ködés jó, mely nemzeti érdekeinket szolgálja.

(Demokrata, 2010. szeptember 15.,az interjút Ágoston Balázs készítette)


NEMZETPOLITIKA

„A nemzetek jogait emberi jogoknak kell tekintenünk

a közösség szintjén”II. János Pál pápa

„A nemzet az emberiség termõformája.”

Szabó Dezsõ

Nemzetpolitikánk filozófiai fundamentuma: min-den nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték.Olyan értékgazdagság, amit csak õ adhat az egye-temes emberiségnek. Ebbõl pedig az következik,hogy minden nemzet – így a magyar nemzet – alap-vetõ küldetése – önmaga és az egyetemes emberiségfelé –, hogy saját magát megõrizze, saját értékeitkibontakoztassa és fölmutassa.

Ennek a küldetésnek eszköze az állam. Az állam: anemzet politikai-közjogi önkifejezõdése. Tehát a ma-gyar állam értelme és célja nem abban merül ki,hogy kiállítsa a lakcímkártyát és megkátyúzza az uta-kat. A magyar állam értelme és célja, hogy a magyaremberek életminõsége javuljon és a magyar nemzetfennmaradjon.

Ma – nem elõször a történelemben – a magyarnemzet léte veszélyeztetett. Az anyaországban a sú-lyos demográfiai helyzet miatt, a határon túli ma-gyarságnál – ezen túlmenõen – az elvándorlás és azasszimiláció miatt. Ehhez jön az anyaországban 2004.


december 5-e nemzetárulása, lelki Trianont jelentõnemzetfeladó politikája és országrontása. Határontúl a kényelmes, konfliktusmentes asszimiláció mo-csara, némely esetben ötödik hadoszlopa, kiegészül-ve konkurens érdekek – akárhányszor titkosszolgálati– aknamunkájával. Fájó szívvel, de tiszta szemmellátnunk kell, hogy nem mind magyar, ami magyarnyelven van!

A magyar nemzet – történelmi okokból kifolyólag –egy háromlábú székhez hasonlítható. Egyik lába amagyarországi magyarság, másik lába a határontúli, Kárpát-medencei magyarság, harmadik lába azemigráció magyarsága. Ha bármelyik láb kiesik,vagy eltörik, a szék felborul.

Nyilvánvaló, hogy a magyar megmaradáshoz kétdolog kell: az anyaországban: nemzeti politika, nem-zeti evidencia, erõs állam. A határon túl pedig: azasszimiláció megállítása és megfordítása. Ehhez aszokásos támogatásformák szükségesek, de nemelégségesek. Ehhez nagyon erõs impulzus kell! Ez anagyon erõs impulzus: a magyar állampolgárságmegadása, a nemzet közjogi újraegyesítése.

Mielõtt továbblépnénk, érdemes megfontolni,hogy Szent István óta a magyar nemzet nem csakkultúr nemzet volt – a magyar nyelv, kultúra és tör-ténelmi sorsközösség alapján –, hanem politikainemzet, amelyet a közjog tartott össze. Gondoljunk aSzentkorona jelentõségére.

Ebben az összefüggésben állítom, hogy a szó teljesértelmében történelmi tett volt, hogy a kettõs ál-lampolgárság lehetõségét megteremtettük. Mindeztúgy, hogy Trianon óta elõször nem állt össze ellenünka „kisantant”!

A magyar állam az egyetemes magyar nemzetértfelelõs, ezért a nemzet ügyeiben nem dönthet a


határon túliak nélkül. Ugyanakkor nem mondhat learról, hogy a nemzet egészéhez vagy bármelyiknemzetrészhez közvetlenül küldjön üzenetet.

A határon túli magyar nemzetrészek tekintetében– az állampolgárság megadásán kívül – három sar-kalatos pont van: az anyaországi intézményes támo-gatás (a határon túliakat támogató állami alap, dip-lomáciai és jogsegély, stb.); az autonómia-elköte-lezettség (szórványban a kulturális autonómiák, atömb magyarságnak területi autonómia) soha-fel-nem-adása; és az etnikai alapú magyar párt/szer-vezet. Metszõ élességgel kell látnunk, hogy a ki-sebbségi létben a vegyes párt már csúszás az asszi-milációba, az önfeladás elõszobája, az asszimilációkiolajozása. Mégpedig azért, mert ott a nemzeti létpusztán egy járulékos jegy, nem pedig a lényegadókarakter.

Az emigráció, a nyugati magyarság esetében isfontos a magyar – és ezzel Európai Uniós – állam-polgárság megadása. Sok olyan család van, ahol anagypapa megõrizte a magyar identitást, állampol-gárságát, az apák nemzedéke nem foglalkozott vele,de az unokában felébredt a gyökerek keresése, anemzethez kötõdés vágya, és nem is tudta, hogypotenciálisan magyar állampolgár. Õket se engedjükelveszni a magyarságból. Akiket lehet, meg kelltartani a magyar nyelvben. De azokról sem mond-hatunk le, akik a 3.-4.-5. generációban már nembeszélik a nyelvünket, de kötõdni akarnak a nem-zethez.

Érdemes tanulni lengyel barátainktól. Például azamerikai emigráció sokadik nemzedékében már nembeszélnek lengyelül, de kõkemény lengyel tudatukvan, és mozgósíthatók a lengyel ügyért. Ezért õk az


emigráns szervezetekben két szekcióban vannak,lengyel és angol nyelvûben, így azokat sem vesztik el,akiktõl reálisan nem várható, hogy az USA-ban jólmegtanulnak lengyelül. Nekünk is ezt kell tennünk.Egyetlen magyarról sem mondunk le!

Martini bíboros kezdte úgy egy beszédét, hogy: Ihave a dream. Az én álmom az összmagyar regiszter.Így magyar szervezeti és perszonális értelemben isszámon tarthatunk és elérhetünk minden magyart anagyvilágban. Húsz éve ez még nehézkes lett volnapostai úton, de ma interneten nem jelenthet prob-lémát aktuális üzeneteket, híreket, kulturális érté-keket küldeni és kapni. Nemzeti ügyeink érdekébenhihetetlen erõt jelentene egy világméretû magyarmozgósítás lehetõsége, és sokakban megerõsítené amagyar identitást. Igen, megharcolunk minden ma-gyarért!

(Magyar Nemzet, 2010. szeptember 18.)


A nemzetpolitikáért felelõs miniszter


EXPOZÉ A BETHLEN GÁBORALAPRÓL

2010. december 7.

ELNÖK: Tisztelt Országgyûlés! Soron következik aBethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat általá-nos vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot a T/1811.számon, a bizottsági ajánlásokat pedig a T/1811/3.és 4. számokon ismerhették meg képviselõtársaim.

Most az elõterjesztõi expozé következik. Megadoma szót Semjén Zsolt miniszter úrnak, miniszterelnök-helyettesnek, a napirendi pont elõadójának, 25 per-ces idõkeretben. Miniszterelnök-helyettes úr, öné aszó, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter, anapirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! TiszteltOrszággyûlés! Mindenekelõtt engedjék meg, hogyelõterjesztésemet Szalárdi János krónikájának né-hány összefoglaló sorával indítsam.

„Bethlen Gábor fejedelem kincstári jószágaibanvaló majorkodásukra, gazdálkodásra jó gondvise-lõket állíttatván mindenütt a sóaknák, arany, ezüst,higany és rézbányáknak míveltetéseket, ottan jóhelyben állíttatta, és azoknak míveltetésükre nagyköltséggel azokhoz jól értõ, tudós fõmesterekethozatott vala. De mindenek felett az Isten tiszteletétminden tehetsége szerint nagy szorgalmatossággaligyekezte a hazában felállítani, schkolákat építtetni,azokban a deák széptudományokat taníttatni, a


belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagyköltséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni, ahazát keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkalmegékíteni fõgondja volt.”

Úgy gondolom, hogy ez a néhány sor kitûnõenérzékelteti, miért is kívánja a kormány a külhonimagyarság sokrétû támogatására létrehozandó álla-mi pénzalapot Bethlen Gáborról elnevezni. Olyantörvényjavaslat fekszik most önök elõtt, amely négyfõ szempont érvényesítésére tesz kísérletet: egysé-gesség, átláthatóság, kiszámíthatóság, elszámoltat-hatóság, nem tévesztve szem elõl a fõ célt, a kü-lönféle körülmények között külhonban élõ magyarközösségek szülõföldjén való boldogulásának és azanyaországgal való szoros kapcsolatának elõsegí-tését.

(…)

Jövõre lesz tíz éve, hogy a Magyar Országgyûléselfogadta a kedvezménytörvényt, és az eltelt idõszakbebizonyította, hogy ennek támogatási rendszererévén sikerült szinten tartani a magyar nyelvû ok-tatási intézménybe jelentkezõk számát, de sajnosaggasztó jelek is megfigyelhetõk. Nem szeretnékelébe menni a dolgoknak, de fel kell készülnünk rá,hogy igen beszédes adatokat fogunk kapni a 2011-es népszámlálásokból a környezõ államokban, vi-szont az már most látszik, hogy a demográfiai hul-lámvölgy és az asszimilációs folyamatok – elsõsorbana szórványvidéken – súlyosan befolyásolják a helyimagyar közösségek és intézmények életképességét.

Ezért is tartom fontos lépésnek, hogy újra ki fogjukterjeszteni az oktatási, nevelési támogatást az óvo-dáskorúakra, valamint külön szórványstratégiát alko-


tunk. A szórványvidékeken pedig kiemelt hangsúlytkapnak az egyházi fenntartású intézmények, iskolák,szórványkollégiumok, szociális jellegû intézetek, hi-szen minden, magyarok által lakott település szá-mára egyfajta utolsó mentsvár a templom és az is-kola.

A külhoni nemzetrészeknél, egy másik nemzettelvaló együttélés során különösen is fontos, hogy azönazonosság, a kulturális és önkormányzati ön-rendelkezés, valamint a nyelvhasználat szabadságalehetõséget adjon az önszervezõdés sajátos for-máinak kialakítására, olyan intézményrendszereképítésére és fejlesztésére, amelyek a kisebbségihelyzetben is élhetõ szülõföldet teremtenek közös-ségeik számára. Ehhez is eszköz kíván lenni a Beth-len Gábor Alap.

A törvényjavaslat tárgyalása során az egyik par-lamenti bizottsági meghallgatáson felmerült a kér-dés, hogy miért ilyen gyorsan nyújtunk be egy ilyenhorderejû javaslatot a parlamentnek. Én úgy látom,hogy mindabból, amit elmondtam, világossá válha-tott, hogy a külhoni magyarság támogatása immárnem elõkészítetlenül folyik, hiszen húsz év ta-pasztalataiból meríthetünk, másrészt pedig egysze-rûen szeretnénk újra kiemelten kezelni a nemzet-stratégiai ügyeket a határon túl is. Azzal pedig, hacsak 2011-ben nyújtanánk be ezt a törvényjavas-latot, elodáznánk annak a lehetõségét, hogy már akövetkezõ költségvetési évben a tényleges problé-mákra tudjuk összpontosítani a forrásokat. Az álta-lam felsorolt számos, nemzetstratégiailag kiemelt te-rület nem képes elviselni további egyévnyi kiszá-míthatatlanságot, ezért is kérem a parlamentet, hogytárgyalja meg a törvényjavaslatot, fogadja el, hogy újalapokon kezdhessük meg a munkát.


Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy Bethlen Gábortábori instrukciójának szavaival zárjam elõterjesz-tésemet, amely így hangzik: „Mert ha ugyanis a jótörvények által az országok nem oltalmaztatnának,ennek az megagzott világnak már régen el kellettvolna vesznie.”

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormány-pártok soraiban.)

(…)

ELNÖK: Megkérdezem Semjén Zsolt miniszter-elnök-helyettes urat, hogy kíván-e válaszolni a vitá-ban elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Önéa szó, miniszterelnök-helyettes úr.

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Na-gyon szépen köszönöm. Igen tisztelt Elnök Úr! TiszteltHáz! Mindenekelõtt szeretném megköszönni akülügyi bizottságnak, az emberi jogi bizottságnak, akulturális bizottságnak és az oktatási bizottságnak aszinte egyhangú támogatását, és szeretném jelezni,hogy természetesen a különbözõ pontosításokbanpartnerek vagyunk. Tehát javító meglátásokat öröm-mel fogadok, amint azt Pálffy István képviselõ úr isjelezte, illetve Lukács Tamás az emberi jogi bizottságelnökeként szintén jelezte. Ezeket örömmel fogadjukés várjuk.

Ha megengedik, néhány reflexiót tennék az el-hangzottakra, elsõsorban Szabó Vilmos (MSZP) kép-viselõ úr által elmondottakra, aki legalább ötször el-mondta azt a sajátos meglátását, hogy ez a törvénylényegében a Szülõföld Alap változatlan formábanvaló beterjesztése. Na most, drága jó képviselõ úr, haez valóban így lenne – nem így van egyébként, de ha


valóban így lenne –, akkor mirõl beszélt húsz percet?Hogyha ez az önök által megfogalmazott SzülõföldAlap szó szerinti átvétele, akkor ezt önnek lelkesenüdvözölnie kellene, nem pedig opponálni.

A másik sajátos logikai érdekesség volt, amitmondott, hogy miért nem egyeztettünk a MÁÉRT-tel.*Ez azért vicces egy picit, mert önök szüntették meg aMÁÉRT-et. Mi visszaállítottuk a MÁÉRT-et, éppenazért, hogy egyeztessünk vele. Önök már csak azértsem tudtak egyeztetni vele, mert éppen megszün-tették. Tehát mi pontosan azért állítottuk vissza aMÁÉRT-et, hogy a MÁÉRT észrevételei, meglátásaibekerüljenek ezekbe a döntésekbe. És itt szeretnémjelezni, hogy pontosan a MÁÉRT-on elhangzottakszellemében fogantatott mindez, és a MÁÉRT szak-bizottsága általi elõkészítettség fogja jellemezni eze-ket a döntéseket.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen gyorsan hoztukaz Országgyûlés elé: képviselõ úr, ön pontosan tudja,hogy nincs vesztegetnivaló idõnk. Pontosan tudja,hogy nagyon határozott és gyors lépéseket kelltennünk annak érdekében, hogy ne roggyanjanakmeg bizonyos alapvetõ határon túli magyar intéz-mények. Ezért fontos, hogy a 2011-es költségvetéstekintetében már ez az új Bethlen Gábor Alap érvé-nyesüljön.

A fõvád, ha jól értettem, a centralizáció volt. Fo-galmazhatunk így is, de éppen az a lényege az elõ-terjesztésnek, hogy egy helyen, átlátható, áttekint-hetõ és ellenõrizhetõ módon szülessenek a döntések.Mert az elõzõ idõszakban éppen azok a bizonyos –

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET142* Magyar Állandó Értekezlet

hogy úgy mondjam – zavaros vízként jellemezhetõpárhuzamosságok voltak a jellemzõk, amin keresztülcsorgott ki a pénz. Ezért nagyon fontos, hogy éppenaz ÁSZ által ellenõrizhetõ módon mi megteremtjükaz átláthatóságot, az ellenõrizhetõséget és az el-számoltathatóságot.

Szávay (Jobbik) képviselõ úrnak egy megjegy-zésére szeretnék reflektálni; azt mondta, hogy azlenne a szerencsés, ha a magyar iskolába járó gyer-mekek támogatása közvetlenül a családokhoz jutnael. Magam is úgy gondolom egyébként, hogy ezlenne a hatékony. Ugye, ezt szlovák nyomásra aszocialista kormány változtatta meg. Elvileg töké-letesen egyetértek önnel. Azonban a helyzet az, hogyvannak külpolitikai realitások. Számunkra a leg-fontosabb az állampolgárság megadása és ennekzavartalan és zökkenõmentes biztosítása. Ez azt je-lenti – ez most a személyes véleményem –, hogy nemterhelném a Szlovákiával való kapcsolatunkat mostezzel az egyébként jogos kérdéssel. Csak jelzem azt,hogy meg fogjuk találni a jogilag és külpolitikailag isjárható utat e tekintetben.*

Amire még szeretnék reflektálni, az, hogy lé-nyegében egybecsengett, amit részint Szávay Istvánképviselõ úr, Dorosz Dávid (LMP), illetve Mile Lajos(LMP) képviselõ úr mondott, aminek az volt a gon-dolati lényege – azt hiszem, Mile Lajos képviselõ úr kiis mondta –, hogy többpárti kuratórium lenne helyes,vagy egy másik megfogalmazás szerint úgy hangzotta vád, hogy a kormány a saját embereit ülteti döntési


*A 2011 tavaszán hozott döntéseknek megfelelõen atámogatás közvetlenül a családokhoz jut el.

pozícióba. Hát kiket kellene döntési pozícióba ültetni,hogyha nem azokat az embereket, akikben a kor-mány bizalma megvan? Az ellenzéki pártok kép-viselõit kellene odaültetni? Ilyen alapon azt is mond-hatnák, hogy delegálni akarnak képviselõket, mond-juk, a minisztériumokba.

A helyzet az, hogy azt teljesen természetesnek éshelyesnek tartom – ezért is csináltuk így egyébként –,hogy a MÁÉRT-be meghívást kaptak az ellenzékipártok. Mégpedig azért, hogy a nemzetpolitikai kon-cepciót az egyetemes magyarság együtt alakítsa ki: ahatáron belüli összes párt és a határon túli szerve-zetek, éljenek azok a Kárpát-medencében vagy bár-hol a nyugati emigrációban. Tehát a nemzetpolitikakialakításában helyes, hogy minden politikai párt éserõ részt vegyen. Azonban a parlamentáris demok-ráciának éppen az a lényege, hogy az ilyen típusúdolgokban, mint a Bethlen Gábor Alap, a kormányéa döntés és a kormányé a felelõsség.

Mile Lajos képviselõ úrnak arra az észrevételéreszeretnék még reflexiót tenni, hogy a Bethlen Gábornév különbözõ alapítványok és egyesületek formá-jában foglalt. Ebben persze van igazság, de az éremmásik oldala az, hogy ha a magyar történelem leg-nagyobb személyiségeinek a nevét nézem, nincsolyan név – Szent Istvántól Széchenyin át PázmányPéterig –, akinek a neve valamilyen alap, valamilyenegyesület, valamilyen alapítvány tekintetében, hogyúgy mondjam, ne lenne foglalt. Ezért azt gondolom,hogy persze jogos észrevétel, amit mond, de vannakolyan dolgok, aminek nincs megoldása abban azértelemben, hogy nincs optimális megoldás. Mertcsak úgy lehetne ezt akkor kikerülni, hogyha nem anemzetünk egy mindenki által elismert, nagy for-mátumú személyiségérõl neveztük volna el ezt az


alapot. Ezért azt gondolom, hogy kisebb problémaaz, hogy hasonló nevû alapítvány már létezik, mint-sem az, hogyha nem olyan személy nevét viselné ezaz alap, aki általánosan elfogadott módon a magyarnemzet egészét és célkitûzéseit testesíti meg.

Befejezésül örömmel jelenthetem – mint az a mos-tani költségvetési számokból bárki által látható –,hogy a határon túli támogatások összege jelentõsennõtt, és szeretném jelezni, mint azt bevezetõmbenelmondtam, hogy ha vannak racionális javaslatok,akkor arra természetesen nyitottak vagyunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai-ban.)


ERKÖLCSI KÖTELESSÉGÜNK

Nagyon fontosnak tartom – mintegy egyházpoli-tikai küldetésemnek is tekintem –, hogy a másodikOrbán-kormány idején a katolikus egyház is ará-nyosan megkapja azt az örökjáradék-kiegészítést,amit az elsõ Orbán-kormány idején protestáns test-véreink már megkaptak.*

(Új Ember, 2010. december 15.)


* A Magyar Köztársaság kormánya 2011. január 1-tõl évi5,3 milliárd forint örökjáradék-kiegészítést biztosított a MagyarKatolikus Egyháznak.

NÉPAKARAT ÉS TERMÉSZETJOG

– A kormánypártok kétharmados többsége X al-kalommal módosította az alkotmányt fél év alatt, amiigencsak szokatlan megállapodott demokráciákban.Hogy látja, biztosítottak-e a jogállami normák és ajogbiztonság ma Magyarországon?

– Hát persze. Miért gondolja, hogy a mostani tol-dozott-foldozott alkotmány jobban garantálja a jog-államiságot, mint a nép által választott legitim több-ség? Személy szerint botránynak tartom, hogy a de-mokráciánk alapjait lefektetõ alkotmány 1949-es dá-tumozású. A Rákosi-korszak egyik legsötétebb évérõlvan szó, igaz, tartalmilag már átvariálták az egészet.De hogyan? A rendszerváltás paktuma szülte megezt az alkotmányt. Az Ellenzéki Kerekasztal legiti-mációja nem múlja felül a mostani parlament legi-timációját. Mert a parlamentet ezzel a többséggelúgy választotta meg az ország, hogy alkotmányozófelhatalmazást kértünk és kaptunk a néptõl. Ennélerõsebb felhatalmazást nem lehet elképzelni, ráadá-sul ez az alkotmány a preambulumában önmagárólmondja ki, hogy ideiglenes, itt az idõ tehát, hogyvégre készítsünk egy újat.

– Navracsics Tibor másfél hete egy interjúbanhelytelenítette, hogy „hetente egy-egy újabb hivatalt”tesz be a parlament az alkotmányba. Pár nappalkésõbb már õ is megszavazta az újabb alkotmány-módosítást. Miért kell ilyen gyakran módosítani az


alaptörvényt, ha egyszer tavaszra kész lesz az újalkotmány?

– Ez egy logikus felvetés, és a megoldás az lesz,hogy az új alkotmány elfogadása után már nem leszszükség több módosításra. Azért voltunk kénytelenektöbbször hozzányúlni az alkotmányhoz, mert amostani nem volt alkalmas arra, hogy a nyilvánvalónépakarat érvényre jusson. A magyar nemzet szerintvérlázítóak voltak a hatalmas végkielégítések. Min-den közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a nép-akarattal egybecsengett az a törvény, amely kivetettea 98 százalékos különadót. Azonban az Alkotmány-bíróság – amely elismerte, hogy a hatalmas végki-elégítések a jó erkölcsbe ütköznek –, ám a mostanialkotmány passzusai nem tették lehetõvé, hogy anépakarat érvényesüljön.

– Mindenben a népakaratra hivatkoznak…

– Mire lehetne vagy kellene még hivatkozni?

– A hatalmi ágak kiegyensúlyozására figyelõjogállami demokráciában akadnak azért egyéb szem-pontok is. De hogy egy másik nézõpontból közelítsek:XVI. Benedek még pápává választása elõtt a baloldalifilozófussal, Jürgen Habermasszal folytatott vitájábanutalt arra, hogy a népakaraton, sõt még a jogon felülis vannak bizonyos morális alapok, amiket tiszte-letben kell tartani ahhoz, hogy a társadalom kohé-ziója megmaradjon.

– Ez a mi álláspontunk, a kereszténydemokratáké:hogy az írott alkotmány, a pozitív jog felett létezik atermészetjog, és mivel a természet rendje a teremtés


rendjét tükrözi, ezért ebben az összefüggésben ez avégsõ valóság. Viszont azok a kérdések, amikrõl azimént beszélgettünk inkább a kormányzás technikairészéhez tartoznak. A korábbi példánál maradva:erkölcsi szempontból és a népakaratot tekintveegyértelmû volt, hogy a végkielégítéseket meg kelladóztatni, azonban technikailag az Ab döntése utánnem maradt más lehetõség, mint az alkotmánymódosítása. Ez a kérdés viszont nem érinti azt atermészetjogi valóságot, amely szerintünk felette állminden tételes jognak. Ez azért kulcsfontosságú,mert ha elutasítjuk a természetjog létezését, akkorvalóban nem marad más szempont, mint az, hogyeljárásjogilag a parlament szabályos törvényt hozott-e vagy sem.

Láttunk már olyat a történelemben, amikor egypárt demokratikus választásokat nyert, majd eljárás-jogilag szabályosan úgy módosították a törvényeket,hogy azok nyilvánvalóan ellentétesek voltak a ter-mészet rendjével. A nürnbergi perben nagyon he-lyesen kimondták azt, hogy a természetjoggal el-lentétes tételes jogra nem lehet hivatkozni. Hiszenmáskülönben nem ítélhették volna el a háborúsbûnösöket, akik arra hivatkoztak, hogy õk nemszegték meg a törvényeket, hiszen a birodalmi tör-vények szerint jártak el. Ezért gondolják azt akereszténydemokraták, hogy végsõ kérdésekben aparlament nem játszhat Istent. Ebbõl vezethetõ lepéldául a magzatvédelemrõl vallott álláspontunk is.Miután az emberi élet szempontjából nincs se lo-gikai, se filozófiai, se természettudományos különb-ség aközött, hogy a magzat egy, négy vagy nyolchónapos, hogy a hasfalon belül vagy kívül van, ha amagzat pusztán a kora alapján halálra ítélhetõ –mert a parlament eljárásjogilag szabályosan így dön-


tött –, akkor logikailag ezen az alapon bármely em-beri élet elpusztítható kora vagy egészségi állapotaalapján.

– Az említett vitában Joseph Ratzinger azt mondta,a közügyek intézésében „nem az erõsebb jogának,hanem a jog erejének kell érvényesülnie”. A parla-ment elé viszont úgy kerülnek a törvényjavaslatok,hogy azokról nincs társadalmi vita, kivételnek számít,ha az ellenzék módosítói közül befogadnak valamit, akét párt képviselõi pedig rendszeresen lekiabálják azellenzéki felszólalókat. Minden arra utal, hogy önökerõbõl politizálnak.

– Ez abból az elõfeltevésbõl indul ki, hogy a mioldalunkon lenne az erõ, a másikon a jog.

– A játékszabályokat meghatározó tételes jog ahatályos törvényekben és az alkotmányban van, amita Fidesz és a KDNP rohamtempóban ír át.

– Ez meg azt a burkolt állítást tartalmazza, hogy eznem helyes, nem igazságos, nem jogszerû.

– Tény, hogy hatályos alkotmány szerint valóbanmegtehetik, a döntések jogszerûek: akinek kéthar-mada van, az átszabhatja a teljes rendszert. Csaknem méltányos.

– Nem azért tesszük meg, mert megtehetjük: ponterrõl beszéltem az imént, amikor a természetjogjelentõségére hívtam fel a figyelmet. Meggyõzõdé-sünk, hogy ezek a törvények az igazság irányába tettszükséges és helyes lépések. Ezért tesszük meg.


– Nem kéne ennek az igazságnak valamivelszélesebb bázison alapulnia? Nem kellene figyelembevenni az egyharmad igazságait is?

– Miért feltételezi, hogy a frakciók létszámátólfüggne az igazság, miért nem inkább az állampol-gárok által leadott szavazatoktól?

– Az ellenzéki pártok mögött álló több mint két-millió szavazó nem számít?

– Persze, hogy számít. A parlamenti játékszabá-lyoknak és súlyuknak megfelelõen.

– Az Alkotmánybíróságnak ön szerint honnan vana legitimációja?

– A parlamenttõl.

– Kizárólag? Itt már nem számít az eljárás- vagyakár a természetjog?

– Miért gondolja azt, hogy az Ab felkentebb atermészetjog tekintetében, mint a parlament? A kon-cepció, amely alapján a jelenlegi Alkotmánybíró-ságot létrehozták, abból a feltételezésbõl indul ki,hogy a nép megõrülhet, és ha ez bekövetkezik, akkorlegyen még egy fórum, ami ezt megpróbálja hely-rebillenteni. Ez a német modell, mellyel szemben állaz angolszász, mert õk abból indulnak ki, hogy azõrülettel szemben a legjobb védekezés a szabadválasztások garantálása, mert olyankor a nép ön-maga korábbi döntését korrigálhatja. Teszem hozzá,az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Sólyom László


által lefektetett elvek alapján az Ab sokszor nem azalkotmányt értelmezte, hanem a „láthatatlan alkot-mányra” hivatkozva alkotmányozott. Mi alapján ál-lítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy õvalamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a„láthatatlan alkotmányt”, amit a többiek nem lát-nak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimációszempontjából szembe állítani a parlamenttel vagy anéppel. Mégiscsak a nép választja meg az Ország-gyûlést, a parlament meg az Ab-t. Ezért az Alkot-mánybíróságnak az Országgyûlés által meghatáro-zott jogkörben kell eljárnia. Így az imént emlegetett,az Ab jogköreit megváltoztató alkotmánymódosításteljesen legitim, különösen alkotmányossági szem-pontból.

– Honnan tudja, hogy a nép nem õrült meg ta-vasszal?

– Ilyen alapon honnan tudja, hogy az Alkot-mánybíróság nem õrült meg?

– Bocsánat, innentõl kezdve minden relatívvá válik,ami a politikai cinizmusnak nyit teret. Bármilyenkormányzati döntés és annak az ellenkezõje ismegmagyarázható azzal, hogy egyik vagy másik in-tézmény megõrült, a nép nevében rendet kell rakni.

– Ezért mondom azt, hogy én egyetlen végsõvalóságot ismerek el e tekintetben: ez a természet-jog. A természet rendje tükrözi a teremtés rendjét.De ez a transzcendens valóság nem fordítható le úgy,hogy ez az adott helyzetben az Alkotmánybíróság,amely abszolút módon a parlament és a nép felett


áll. Ugyanígy helytelen az a felfogás, amely abszo-lutizálja a rendszerváltás paktumát. Mert az egy perpillanatnyi – az akkori erõviszonyokat tükrözõ – párt-politikai alku eredménye volt. Ide tartozik SólyomLászló azon felfogása, hogy a köztársasági elnöknekellensúlyt kell képeznie. Valójában a korábbi államfõ,Göncz Árpád az volt, de csak praktice és nemteoretice. Mert az akkori kormányfõvel, az MDF-esAntall Józseffel úgy egyezett meg az ellenzékiSZDSZ, hogy õk adhatják a köztársasági elnököt. Ezta rossz paktumlogikát görgettük magunk elõttegészen mostanáig. Ugyanígy az Alkotmánybíróság-nak nem az a szerepe, hogy a kormánytöbbség el-lensúlya legyen, erre ott van a politikai ellenzék.

– Folyton a népakaratra hivatkozik. Miért olyanbiztos abban, hogy a néptõl az alkotmányozásra kap-tak felhatalmazást?

– Lényeges elem, hogy a Fidesz és a KDNP szö-vetségben indult a választásokon, nem koalíciótkötött. A koalíciókban ugyanis olyan pártok vesznekrészt, melyek különbözõ társadalmi csoportoktólkapott felhatalmazást próbálják a kormányzás soránérvényre juttatni. A kormány mûködését megalapozómegállapodást már a pártok elitjei kötik. Nálunknem ez volt a helyzet, mi közösen álltunk ki aválasztók elé, és így kértük a felhatalmazást. Ebbenkülönbözik a Fidesz-KDNP kétharmad az 1994-esMSZP–SZDSZ-es kétharmadtól. Ugyanakkor mi ele-ve megmondtuk a választásoknál, hogy mi alkot-mányozni fogunk.

– Mikor?


– Százszor elmondtuk a kampány alatt. 1990 ótahangsúlyozzuk, hogy ez az alkotmány nem ma-radhat.

– A KDNP-rõl beszél? Mert én arra nem em-lékszem, hogy a Fidesz ezt nyíltan felvállalta volna akampányban.

– Szerintem a Fidesz is ezt mondta.

– Tud egy olyan konkrét esetet mondani, amikorfideszes politikus kijelentette, hogy egy új alkotmánymegalkotásához kérik a szavazók támogatását?

– Én azt tudom mondani, amit én mondtam.Számtalan alkalommal elmondtam az utóbbi évek-ben, hogy nem kezdõdhet az 1949-es évszámmal azalkotmány, hogy a lengyel alkotmányhoz hasonlóanbenne kell legyen az Istenre, az egységes magyarnemzetre, a Szent Koronára való hivatkozás. Azelõzõ ciklusban Simicskó István képviselõtársammalegyütt még egy alkotmánymódosítást is benyújtot-tam ennek érdekében a preambulum vonatkozá-sában. Egyébként az MSZP kampánya a legékesebbbizonyíték arra, hogy alkotmányozó felhatalmazástkaptunk. A szocialisták folyamatosan azt hangsú-lyozták, hogy azért ne szavazzanak a választók aFidesz–KDNP-re, hogy ne legyen kétharmados,vagyis alkotmányozó többségünk. Mégis lett.

– Kicsavart érvelésnek tûnik. Jól értem, hogy azMSZP ellenkampányára építik a legitimációjukat?

– Az ténykérdés, hogy a kétharmados többség le-hetõvé teszi az alkotmányozást. A szocialisták kam-pánya már csak hab volt a tortán. Annak ellenére


kaptuk meg a minõsített többséget, hogy a szocia-listák rosszallóan jelezték, ezt alkotmányozásra lehethasználni. Nemcsak mi, hanem az ellenzék is ígyhatározta meg a második forduló tétjét.

– Hogyan képzõdik a nép igazsága? Mi garantálja,hogy a nép akarata letéteményese az igazságnak?

– Nem mindig és mindenütt, de van abban némiigazság, hogy a nép szava, Isten szava. Vox populi,vox Dei. A nép hangja mégiscsak kifejez valamifajtaigazságot. Ha nagyon sok embernek egybehangzó avéleménye, a mögött van valami igazság. A választásvégeredményben az õ életükrõl szól, tehát jogukbanáll akár tévedni is. Ha a nép belátja, hogy tévedett,akkor majd változtat rajta a következõ választáson.Ugyanakkor a népakaraton túl és a természetjogoninnen nincs más valóság. Míg a természetjogot csaka kereszténydemokrata ihletettségû gondolkodókfogadják el, a többinek nem marad más, mint apozitív jog, de az nem származhat másból, mint anépakaratból.

– Az új alkotmánnyal egy új politikai rendszerkereteit teremtik majd meg. Közvetlenül utána nemírnak ki új választást, hogy kiderüljön, a váltásról és afolytatásról mit gondol a nép?

– A nép úgy választott meg minket tavasszal, hogyalkotmányozó felhatalmazást adott és négy évrekaptuk a mandátumot.

– Ha menet közben az egyik játékos megváltoz-tatja a játékszabályokat, az lenne a legkorrektebb, haújra kezdenék a játékot.


– Ez akkor lenne logikus felvetés, ha az elõzõ vá-lasztás elõtt azt mondtuk volna, hogy az új alkot-mány megalkotása után választásokat írunk ki.

– Miket szeretne az új alkotmányban viszontlátni aprogramjából a KDNP?

– Kezdjük azzal, hogy az alkotmánynak nemcsakaz a feladata, hogy az ország mûködését, az emberi,állampolgári jogokat biztosítsa. Legalább ilyen fon-tos, hogy az alkotmányhoz érzelmileg is kötõdjenekaz emberek. Adjon identitást, ahogy azt az amerikaialaptörvény is megteszi. Ezért a KDNP-nek kulcs-fontosságú az egységes magyar nemzetre való hivat-kozás. A mostaniban az szerepel, hogy a magyarállam felelõsséget „érez” a határon túli magyarokért.Ez szintén magán viseli azt a paktumszituációt, amiaz 1989-1990-es évekre jellemzõ volt.

– Vagy egy másik nemzetfelfogásból indult ki, melyszerint egy dolog a közügyekben való részvételtlehetõvé tevõ állampolgárság, és más lapra tartozik akulturálisan, nyelvileg egységes nemzet.

– A nemzet és az állampolgárság nem esik fel-tétlenül egybe, de az a helyes, ha a kettõt közelítjükegymáshoz. Hiszen lehet a magyar nemzetnek olyantagja, aki nem magyar állampolgár, sõt, lehet olyanmagyar állampolgár, aki nem tekinti magát amagyar nemzet részének. Viszont az a mondat, hogya magyar állam felelõsséget érez a határon túli ma-gyarokért nem elégséges. Deklarálni kell, hogyegyetlen magyar nemzet létezik, és mivel a magyarállam mégis csak a magyar nemzet állama, tehátnemcsak érez, hanem felelõsséggel tartozik.


– Akik nem lelkesednek a Szent Koronáért vagynem hisznek Istenben, azok hogyan és miért kötõd-nek majd érzelmileg az új alkotmányhoz?

– Ezért fogalmaztuk meg úgy, hogy abba mindenkibeletartozzék. Ezért vetettem fel, hogy az „Isten, álddmeg a magyart!”-mondattal kezdõdjön az alaptör-vény szövege. A Himnuszt mindannyian énekeljük,azok is elfogadják és magukénak érzik, akik nemhívõ emberek. A Szent Korona tekintetében fontoshangsúlyozni, hogy nem akarunk évszázadokkalezelõtti törvényeket beemelni az alkotmányba, csakrögzítenénk azt a tényt, hogy maga a Szent Koronamegtestesíti és kifejezi a magyar nemzet történelmisorsközösségét. Nincs összefüggésben az államfor-mával, a különféle alkotmányos konstrukciókkal, egysajátos, identitást adó és kifejezõ történelmi ha-gyomány.

– Biztos benne, hogy a Szent Korona ilyetén fel-fogása annyira általános lenne és ilyen sokan lel-kesednek érte?

– El nem tudom képzelni, hogy ezt valaki direktelutasítsa, legfeljebb azt mondhatja, hogy õt érzel-mileg nem érinti meg. Történelmi ténykérdés, hogytíz évszázadon keresztül a Szent Korona fejezte ki amagyar etnikumon túli nemzeti sorközösséget. Teháttöbbet jelent, mint a szorosan vett etnikai magyar-ság, hiszen a nemzetiségek is kötõdnek a SzentKoronához.

– A szlovákok vagy a románok lelkesednének alegfõbb magyar szimbólumért?


– A magyarországi nemzetiségekre gondolok,akikre a magyar alkotmány vonatkozik. Egyébként aSzent Korona a közjogi nemzetet is jelképezi, amiSzent István óta mindig meghaladta az etnikai ke-reteket.

– Jogtechnikailag mi következik abból, hogy azalkotmány kimondja a nemzet egységét?

– Ez egy elvi deklaráció. De utalhat az állam-polgárság megadására. Meggyõzõdésem, hogy min-denkinek annyi állampolgársága lehessen, ahányvalós identitása van.

– Megadják a választójogot is?

– Semmilyen érv nincs amellett, hogy egy határontúli magyar állampolgárnak ne legyen választójoga.

– Ez a jog már nem az egységes nemzetrõl szól,hanem a politikai közösségrõl.

– Miért ne lehetne tagja a politikai közösségnek is?Miért kellene kirekeszteni?

– Magyar–román kettõs állampolgár vagyok, desoha nem szavaztam Romániában, amióta Magyar-országon élek. Nem látom át annyira a romániaiközügyeket, hogy felelõs döntést hozhassak, ráadásula döntésemnek rám nézve semmilyen következ-ménye nem lenne, az ott élõkre viszont annál na-gyobb.

– Nem élt a szavazati jogával, ez az ön egyénidöntése volt, pedig Románia szintén megadta a sza-


vazati jogot a határain túl élõ román állampolgá-roknak. Az én Bács-Kiskun megyei választókörzetemhorvát lakosai a rokonságukon keresztül benne élneknem csak a magyarországi, de a horvátországi po-litikai közösségben is. Ráadásul, aki közülük úgydönt, hogy él a horvát szavazójogával, az négyéventeveszi a fáradságot és felutazik Budapestre, hogy akövetségen voksolhasson. Eddig egyetlen érvet hal-lottam a külföldön élõ magyarok választójoga ellen:aki nem itt fizet adót, az ne szavazhasson itt. Ezviszont azért tévedés, mert elég sok magyarországimagyar állampolgár él és dolgozik külföldön, deszerencsére még senkiben nem merült föl, hogy megkellene vonni tõlük a választójogot. Sõt, ugyanezenlogika mentén meg lehetne azoktól is vonni a vá-lasztójogot, akik Magyarországon élnek, de vala-milyen oknál fogva nem vesznek részt a közterhekviselésében. Ez nyilvánvalóan abszurditás lenne.

– Hogyan szavazhatnak majd? Lesz néhány különnekik fenntartott mandátum a parlamentben?

– Ennél van jobb megoldás is. Miért jó, ha ahatáron túliaknak van szavazati joguk? Mert akkorkomolyan kell õket venni, a pártoknak versengeniükkell a szavazatukért. A speciális, nekik fenntartottmandátum ebbõl a szempontból kissé súlytalanlenne. A románok például felosztották a világot, és akülönféle kontinenseknek mandátumaik vannak, amiaz adott régióban élõ románok lélekszámáhozigazodik. Én úgy gondolom – hangsúlyozom, hogy eza magánvéleményem, nem kormányálláspont –, azlenne a jó, ha a határon túli magyarok a magyarpártlistára szavazhatnának. Ugyanarra Budapesten,Esztergomban, Sepsiszentgyörgyön, Los Angelesben.


Egyéni választókerületben persze csak az szavazhat,akinek ott van lakcímkártyája, de nem látom okát,hogy a határon túliakat kizárjuk a listás szavazásból.Minderrõl persze a választójogi törvényben kell majddönteni.

– Ön a határon túli magyarokért felelõs miniszt-erelnök-helyettesként mostanság gyakran megfordulközöttük. Mit gondol, a nagy többségük kire sza-vazna?

– Nagy valószínûséggel a Fidesz–KDNP szövet-ségre. De ez nem érv a választójog megadása ellen.A szocialistákat senki és semmi nem akadályozzameg abban, hogy olyan gesztusokat tegyenek ahatáron túli magyaroknak, hogy rájuk szavazzanak.Elõször is nem kellett volna 2004. december 5-étcsinálni. Nem is értem, hogy Gyurcsány Ferenc miértnem állt – akár hatalomtechnikai szempontokat kö-vetve – a kettõs állampolgárságot támogatók élére.Pedig akkor még szó sem volt választójogról. Hamegtette volna, soha többet nem lehetett volna aztmondani a baloldalra, hogy nemzetellenes. Ez volttalán a legnagyobb politikai baklövése, pontosabbanbûne. Mindenesetre ezt a bûnt – annyira amennyirelehet – jóvá tettük tavasszal, megadva mindenmagyarnak az állampolgárság lehetõségét.

(Hírszerzõ, 2010. december 27,az interjút készítette: László Ferenc)


A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR A MAGYAR

MEGMARADÁS SZIMBÓLUMA

Napirend elõtti felszólalásra adott válasz –2011. április 11.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõ Úr!Valóban, ez az esemény, aminek tanúi és résztvevõilehettünk, háromszoros szimbólumot jelent. Az elsõszimbólum Mátyás királyunk személye, mint a ma-gyar megmaradás és a magyar élni akarás szim-bóluma, hiszen a Hunyadi-ház az Árpádok után azelsõ magyar dinasztia, a szívünk, lelkünk és gyö-kereinkbõl való nemzeti királyság szimbóluma. Ésévszázadokon keresztül mindig is úgy tekintett anemzet a nagy királyra, mint a magyar megmaradáskifejezõdésére.

És szimbolikus maga a szobor is, a szobor meg-maradásának a története.

Határváltozások, Ceausescu- és post-Ceausescu-diktatúrák és -figurák ármánykodása ellenére a szo-bor megmaradt. És itt érzem kötelességemnek azt,hogy ezért köszönetet mondjunk azoknak a ma-gyaroknak és azoknak a román értelmiségieknek,akik a rossz emlékû Funar polgármester idején oda-álltak a szobor mellé, és személyes kockázatot isvállalva kiálltak az egyetemes kultúra és a nemzetimegbékélés mellett.


S valóban úgy van, ahogy képviselõ úr említette,ez a szobor szimbóluma a magyar–román együtt-mûködésnek. A két kormány 400-400 ezer eurós tá-mogatást biztosított a szobor rekonstrukciójához, ésnagyon fontosnak érzem elmondani azt, hogy az1902-es állapot szerint történt meg a rekonstrukció.Tehát nincs körülötte román zászlóerdõ, és nincsrajta a Iorga-idézet. Ez a szobor úgy áll, ahogy al-kotója megálmodta, úgy áll, ahogy a történelmiigazság azt megköveteli. S azt gondolom, ez az apillanat, amikor fontos tudatosítani magunkban, amagyarságban és Magyarországnak azt, hogy azerdélyi magyarság boldogulása szorosan összefüggRománia sikerességével. Romániának és a román-ságnak pedig tudatosítania kell magában azt, hogy amagyarok nélkül nem lehet sikeres Románia. Ez amagyar-román együttmûködés alapja.

S valóban úgy van, ahogy képviselõ úr is említette,hogy elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amennyi-ben Kolozsvár megpályázza, Magyarország teljes sú-lyával támogatja azt, hogy Kolozsvár lehessen Euró-pa kulturális fõvárosa.

Képviselõ úr, ahogy ezen a gyönyörû ünnepségenszemélyesen találkoztunk, itt most a gondolataink ta-lálkoztak, én ezzel köszönöm önnek meg napirendelõtti felszólalását, az ország Házának pedig a meg-tisztelõ figyelmét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso-rokban.)


HOGY ÁLDOTT GYÜMÖLCSÖTTEREMJÜNK

– üzenet a csíksomlyói búcsúból –

– Minden évben itt látom a hegyen, a pünkösdizarándokok tömegében. Mióta jár a csíksomlyói bú-csúba?

– Mindig is jártam. Édesanyám erdélyi, úgyhogyezer szállal kötõdöm Erdélyhez, a Székelyföldhöz ésCsíksomlyóhoz. Emlékszem még azokra az idõkre,amikor minden fa mögött volt egy egyenruhás rendõrés egy civil ruhás szekuritátés. Hála Istennek, azértma már más idõket élünk.

– Az ide érkezõk sokasága számára sorsfordítóélmény a csíksomlyói zarándoklat. Mit jelent az Önéletében ez az esemény?

– Mint katolikus számára a Szûzanya oltalmát éstiszteletét, ami számomra lelkileg is meghatározó.Magyarként pedig Csíksomlyó számomra az össz-nemzeti szentély, a magyar küldetés kézzel foghatóhelye, és a magyar megmaradás és élni akarás szim-bóluma.

– Mit érez az egy akaratú, sok százezer hívõmagyar jelenlétében?


– Megrendültséget, évrõl évre mindig újra és újramegrendít a látvány és a tudat, hogy az egyetemesmagyar nemzet van ma itt, minden magyarlaktaterületrõl érkeznek zarándokcsoportok és ezáltal azegyetemes magyarság van jelen a Somlyó-nyereg-ben. De itt azért többrõl van szó, mint érzésrõl. Amiitt történik az faktum, tény, tanúságtétel. Egyfelõlhûség a saját gyökereinkhez és történelmünkhöz,másfelõl pedig – megkockáztatom a szót – demon-strációja annak, hogy meg akarunk maradni és nemhagyjuk magunkat.

És még jobban kellene tudatosítanunk azt, hogysok százezer magyar itt nem pusztán úgy gyûl össze,mint egy profán eseményre, mint pl. egy foci-meccsre, ami persze szintén lehet fontos összetartóerõ, hanem sokkal többrõl van szó! Itt imádkoznigyûlnek össze az emberek. Az imádság erejét pedigmindannyian megtapasztalhatjuk. Ahogy azt SzentJosemaría Escrivá mondta: az imádság mindenható,még a tiéd is.

– És amikor egyszerre mindenki megfogja a másikkezét?

– A szó teljes értelmében testvériség. Ez a kézfogásinspirálta bennem annak idején a magyar regisztergondolatát. Hiszen Csíksomlyón sok százezren va-gyunk itt, meg tudjuk fogni fizikailag is egymás kezét,noha a magyarlakta területek legkülönbözõbb ré-szeirõl jöttünk. Kik a Felvidékrõl, kik Csángóföldrõl,kik Kárpátaljáról, kik a Délvidékrõl, kik Budapestrõl,kik Nyugatról. Fizikailag itt vagyunk és megfoghatjukegymás kezét. De a magyarság történelmi okokbólkifolyólag szétszórva él a világban és sok olyan nem-


zettársunk van, aki sok ezer kilométerre él tõlünk ésnem lehet itt évrõl évre velünk. Ez inspirálta azt agondolatot, hogy létrehozzuk a nemzeti regisztert,hiszen az interneten keresztül minden magyart eltudunk érni, bárhol éljen is a világban. Ez az in-ternetes kézfogás, ami a nemzeti regiszter, lehetõvéfogja tenni, hogy megerõsítsük identitásukban min-den magyar testvérünket, bárhol is él a világban, éslehetõvé teszi azt is, hogy a magyar szolidaritás je-gyében mozgósítsuk az egyetemes magyarságot, haa magyar nemzet bármely részét sérelem, támadásvagy bántás éri.

– Pedig senkit nem hívnak ide. Mindenki a sajátszándékából jön el a búcsúba.

– Valóban nem hívnak senkit az állami vagy azegyházi protokoll értelmében. Ugyanakkor a nagy-betûvel írt hívás a legteljesebb, spirituális formábanvan meg. Hiszen végeredményben a Szentlélek hívide minket, a Szûzanya hívására jövünk össze évrõlévre ide évszázadok óta. Valójában itt van az egye-temes magyarság – térben és idõben –, és ez az amély lelki közösség, amely megérinti a magyar em-berek szívét és lelkét, felekezeti határoktól függet-lenül.

– Mit jelent ez? Felfoghatjuk ezt népünk spontánhitvallásának?

– Igen. Azt gondolom, hogy ez teológiai érte-lemben is megáll, hiszen ez a sensus fidei, a hitérzék,Isten népének hitérzéke. Spontán hitvallást említett.Egyfelõl valóban spontán hitvallás, másfelõl egy


nagyon is tudatos hitvallás, hiszen itt hitet teszünk,tanúságot teszünk a Szent István-i örökség mellett, akeresztény és magyar értékek vállalása mellett. MivelIsten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk,ezért valamiképpen az égi hazához is hûtlen az, aki aföldi haza sorskérdései elõl dezertál. Ebben az ér-telemben a csíksomlyói pünkösdi búcsú sajátos ma-gyar hitvallás is!

– A Csíksomlyói Szûzanya évente egyszer biztosanösszegyûjti gyermekeit. De elég lesz ez nemzetünksorsfordításához?

– Ez az évente egyszeri pünkösdi szentmise fel-töltõdés, vagyis egyfajta lelki akkumulátor, ami kihataz egész évre. Hiszem azt, hogy ennek a lelki akku-mulátornak szerepe volt abban a csodában, hogymegkezdõdhetett Magyarország szellemi és lelki ésminden értelemben vett újjáépítése. Gondoljunk csakarra, hogy pár évvel ezelõtt még azzal a fájdalommalvoltunk itt, amit 2004. december 5-e jelentett, egy-fajta lelki Trianonként. Ma pedig már azzal a büsz-keséggel lehetünk itt, hogy lehetõvé tettük a magyarállampolgárságot minden magyarnak, bárhol éljen avilágban, és ezáltal folytatva Szent István nagymûvét, közjogi értelemben is újraegyesítettük amagyar nemzetet. Vannak köztünk, akik már letettéka magyar állampolgársági esküt, és ott van a zse-bükben a magyar útlevél. Vagy gondoljunk arra,hogy néhány héttel ezelõtt, Húsvétkor megalkottukMagyarország új Alaptörvényét, ami egyértelmûenhivatkozik a kereszténységre, a keresztény Európára,Szent Istvánra, a Szentkoronára, az egységes magyarnemzetre. És ami határon túli testvéreink tekinte-


tében nem csak azt mondja, mint a korábbi alkot-mány, hogy Magyarország felelõsséget érez irántuk,hanem deklarálja azt, hogy Magyarország felelõs-séget visel a határon túli nemzetrészekért. Mi ez, hanem csoda?

2004. december 5-én a székelyek fekete gyertyátküldtek a régi Országgyûlésbe,

2010. május 26-án pedig fehér gyertyát Semjén Zsoltnak és az új Országgyûlésnek


– Látja amott a réteket? Ott az erdõ alatt. Márnem kaszálják, nem mûvelik. A mai fiatalok közülcsak nagyon kevesen vállalják eleik hagyományoséletmódját.

– A magyar megmaradás attól függ, hogy har-móniába, egységbe tudjuk-e fogni hagyományainkmegõrzését egyfelõl, másfelõl pedig azt, hogy a mo-dernizáció élén álljunk. A magyar nemzetnek akkorvan megmaradása, hogyha megõrizzük õseink ha-gyományát, tradícióit, és a kor élén tudunk járni.Gondoljunk arra, hogy a magyar Nobel-díjasok, ma-gyar tudósok mennyi mindent adtak az egyetemesemberiség fejlõdéséhez, és miután õrájuk büszkéklehetünk, ezáltal lényegileg járulnak hozzá a magyarmegmaradáshoz. Tehát a mi feladatunk az, hogyegyfelõl az idõk élén járjunk, másfelõl pedig meg-õrizzük megszentelt hagyományainkat, fel tudjuk is-merni az idõk jelét és meg tudjuk õrizni tradícióinkat.

– Amióta a fogyasztás elhatalmasodott a világonsaját életterünk megõrzéséért már a globális folya-matokkal is szembe kell szegülnünk.

– Ez valóban így van, sõt az EU soros elnöksé-geként szembesülnünk kellett bizony mélyen keresz-tényellenes, sõt a természet rendje ellen irányulótörekvésekkel is. Azt gondolom, hogy nekünk keresz-tényeknek küldetésünk az, hogy ellene mondjunk atermészet, következésképpen a teremtés rendje ellenirányuló devianciáknak, amelyek pl. a házasságotvagy a családot támadják.

– „Az ember a hatalmát egyre jobban kiterjeszti atermészetre és a dolgokra, de – úgy látszik – magán a


hatalmon nem tud úrrá lenni. Uralma alá hajtotta atermészetet, de ugyanakkor rablógazdálkodást ûz aföld kincseivel, szennyezi a levegõt, a tengerek ésfolyók vizét…” prédikálta negyven esztendõvel ezelõttbérmaútján Márton Áron.

– A szentéletû püspök prófétai szavait bizonyítjamindaz, ami Verespatak kapcsán történt és történnifog, ha az emberi felelõtlenség ezt engedi. Nagyonfontos, hogy világosan lássuk, hogy a teremtésbenmindennek megvan a természet rendje szerinti helye.És ennek megfelelõ tisztelete és védelme. Istenmintegy kertet ránk bízta a világot, hogy gondozzukazt. Ez persze nem jelentheti azt, hogy betonozzuk lea kertet, hogy ne kelljen bajlódni a fûnyírással és afák metszésével. De nem jelentheti azt sem, hogy negyomláljuk ki a gyomnövényeket, vagy nem metsszükmeg a túlburjánzott fát, hiszen akkor nem foggyümölcsöt teremni. Mert ha nem mûveljük a kertet,akkor egy dzsumbuj lesz a virágoskertbõl. A ke-resztény embernek tudnia kell azt, hogy Istennektartozik számadással a kertért, tehát nincs kénye-kedvére hagyva. Másfelõl viszont a Bibliai hagyo-mány épp ebben is különbözik a keleti vallásoktól-filozófiáktól, hogy a természeti világ nem valamiféleszent tehén, amihez nem lehet nyúlni. A mi fela-datunk az, hogy a teremtés rendje szerint, a ránk bí-zott világot ésszerûen használjuk és bölcsen gondoz-zuk, mint egy kertet Isten dicsõségére és az emberjavára.

– Itt állt Márton Áron is, ahol most állunk. Szentember volt, próféta. Gondolatai és intelmei aktuáli-sabbak, mint valaha. Miként lehet üzeneteit a maiifjúsághoz eljuttatni?


– Életének és tanításának megismertetésével. Mertma talán nagyobb szükség van a szentekre éskonkrét életpéldájukra, mint valaha. Az a MártonÁron, aki a nácizmus idején kiállt az akkor üldözöttekmellett, neki volt erkölcsi alapja, hogy a kommu-nizmus idején is kiálljon a kommunisták által ül-dözöttek mellett. Az õ történelmi szerepe útjelzõ amindenkori magyarság számára. Szívbõl remélem,hogy boldoggá avatása minél elõbb megtörténik, sezáltal a szentéletû nagy püspök életpéldájára irá-nyul a figyelem.

Érdemes megfontolnunk Weöres Sándornak egymondatát, aki azt mondta, hogy milyen érdekes,hogy birodalmak, amelyeket szinte korlátlan pénz,fegyver és propagandagépezet támogat, szinte sohanem élnek túl egy-két emberöltõt. A szerzetesrendekpedig örökek, pedig csak egy-két imádkozó koldusalapította õket. Ha megnézzük Márton Áron hely-zetét a Szovjet világbirodalommal szemben vagy anáci Harmadik Birodalommal szemben, vagy aCeausescu rendszerrel szemben, a szekuritátévalszemben ugyan milyen erõt jelentett? Mégis az élet-szentség legyõzte a hatalmi logikát. Hiszen hol vanma Hitler, hol van Sztálin, és hol van Ceausescu? Éshol vannak ezek a rendszerek? A történelem sze-métdombján, saját kiszolgálóiktól is megtagadva.Márton Áront pedig reményeink szerint rövidesenoltárainkon tisztelhetjük.

– Lám ott, a Szék útja kanyarulatában van azegykori somlyói gimnázium és tanítóképezde épülete,ahol Márton Áron is kezdte tanulmányait. Most BöjteCsaba ferences atya védencei közül él ott százötvengyermek. Az õ sorsuk biztos kezekben van…


– Õk valóban köztünk élõ prófétai jelek. Boldogvagyok, hogy Böjte atya védencei is megkaphatják amagyar állampolgárságot s így õk is nemzettársa-inkból polgártársaink lehetnek. S ezzel szerepet éslehetõséget kapnak a magyar történelem formálá-sára.

– Üljünk le ide a Szent Antal kápolna elé. Olyan jólenézni innen a csíki medencére és látni a Hargitabüszke ormait. Tudja hányan ültek már itt hívõ lé-lekkel és telve népünk iránti szeretettel?

– Nagyon-nagyon sokan, de azt hiszem, hogylélekben minden magyar itt ül ugyanúgy, ahogymindnyájan ott vagyunk lélekben a Munkácsi várTurul-szobránál, a pozsonyi koronázási templomban,vagy Szabadka fõterén. Még akkor is, hogyha fizi-kailag még talán nem is jártak ott. Mert részei ésörökösei az egyetemes magyarságnak, az egyetemesmagyarságban pedig mindezek az értékek bennevannak. Tehát mindezek mindnyájunk közös örök-ségei.

– Megkondult a kegytemplom harangja. A feren-ces testvérek hívnak imára. Õk biztosítják a kapcso-latot ezen a vidéken a múlt, a jelen és az eljövendõközött immár félezer éve.

– Én is a ferencesekhez kötõdöm, hiszen szüle-tésem óta az õ országúti templomukba járok, elsõhitoktatóm is Faddy Ottmár ferences atya volt. Õ ta-nított meg engem arra, hogy a harangszó az nempusztán a déli ebédet jelenti, a húslevest és a rántotthúst, hanem azt a magyar küldetést, ami Nándor-


fehérvárnál a kereszténység pajzsa volt és azt, hogy adéli harangszó három dologra emlékeztet minket:Isten dicsõségére, a magyarság küldetésére, Hunya-di és Kapisztrán Szent János emlékezetére.

– Ereszkedjünk le a borvízkúthoz. A gyergyószár-hegyi keresztalja mindig ott fejezi be gyalogos zarán-doklatát. A menetük ritmusát adó csengettyûk kely-hébõl isszák a somlyói borvíz éltetõ nedvét. Kortyol-junk egyet mi is. Bízva abban, hogy jövõre ugyanittbeszélgethetünk a lelkünk és a világ állapotáról.

– Adja Isten! Végsõ soron miért jövünk ide,Csíksomlyóra évrõl évre? A Szûzanya áldásáért. Miértkérjük az áldását? Azért, hogy az életünk ne legyengyümölcstelen, hogy teljesítsük a küldetésünket. Ésmi a küldetésünk, amihez a Csíksomlyói Szûzanyaáldását kérjük? Az, hogy áldott gyümölcsöt terem-jünk! Mindenki azon a helyen, ahová a Gondviselésállította. A lényeg az, hogy állapotbeli kötelessé-günket, munkánkat tudatosan jól végezve, annakmintegy természetfölötti távlatot adjunk. Mert mind-nyájan – kivétel nélkül – arra kaptunk meghívást,hogy megszenteljük a munkánkat és – ebben az ér-telemben – szentek legyünk!

(Csíksomlyó Magazin, 2011. Pünkösdjén,az interjút Gulyás László készítette)


KERESZTÉNYDEMOKRATÁK:SZÍVÜNK SZERINTI

ALKOTMÁNY

– A kiszivárgott hírek szerint a viharos siófokiFidesz-KDNP együttes frakcióülésen azt mondta,hogy soha nem bocsájtanák meg maguknak, hamost, amikor kétharmaduk van, nem szívük szerintialkotmányt hoznának.

– Ilyen alaptörvényt alkottunk. Minden benne van:a kereszténység hangsúlyos elismerése – így akeresztény Európa kifejezés is –, Szent István, Szent-korona, a történelmi alkotmány értékei, az egységesmagyar nemzet és az, hogy Magyarország nempusztán felelõsséget érez a határon túli magyarokért– mint ahogy a régi szövegben volt –, hanem fele-lõsséget visel értük.

– És az is úgy lett, amint egy éve nyilatkozta, hogyIsten nevével fog kezdõdni, úgy, hogy: Isten, álddmeg a magyart!

– Ép ésszel nehéz ezt támadni, világnézeti beállí-tottságtól függetlenül.

– Azon viszont már késhegyig menõ vita volt – méga szövetségesükkel is –, hogy a magzat védelmebekerüljön. Ön még azt is mondta a képviselõknek,hogy ez mindegyiküknek személy szerint üdvös-ségébe vágó döntés. Igaz, hogy egy pont vagy vesszõmiatt feszítette a húrt ennyire?


– Ez a pont vagy vesszõ élet-halál kérdés. Perszemár az komoly eredmény, hogy bent van a szö-vegben, hogy a magzat életét fogantatásától kezdvevédelem illeti meg. Azonban, ha az embernek azélethez való jogát kimondó rész, és a magzati életvédelmét kimondó rész között pont van, akkor van azemberi élet, és van a magzati élet – mint két különvalóság. Ha a kettõ között vesszõ van, akkor azemberi élet egy része a magzati élet. Ezért ez nemegy jelentéktelen stilisztikai, hanem szó szerint élet-halál kérdés. Ezért itt szükséges egyfajta szent hajt-hatatlanság. Személy szerint is sokat jelentett nekem,amikor a nuncius úr az Apostoli Szentszék nevébenkinyilvánította – teológiai értelemben is vett – elisme-rését.

– A balliberális cikkek és európai uniós jogvédõkszerint viszont sima kereszténydemokrata erõszakos-ság volt, hogy a házasság vonatkozásában beírták azalkotmányba, hogy a házasság csak és kizárólag egyférfi és egy nõ között lehetséges, tehát – sokak szerintdiszkriminatív módon – lehetetlenné tették a melegekházasságkötését.

– Kulcsfontosságú, hogy metszõ élességgel lássukés láttassuk: amint diszkriminatív azonos dolgokatkülönbözõképpen kezelni, ugyanúgy diszkriminatívkülönbözõ dolgokat azonos módon kezelni. A ter-mészet rendje szerint sem tehetõ egyenlõségjel aházasság megszentelt intézménye és mindenféle de-viancia közé, már csak azért sem, mert ha feladjukaz egy férfi egy nõt, akkor hol van ennek határa? Hapéldául két férfi házasodhat, akkor három miértnem? Vagy akkor milyen alapon tiltják a bigámiát?Az állam nem azért támogatja szimbolikus és anyagi


módon a házasságot, hogy az állampolgárok szexu-ális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért,mert a gyermekek születése és felnevelése által ezbiztosítja a nemzet fennmaradását és az idõsebb ge-nerációk eltartását. Persze lehet erõszakossággalvádolni, de valójában Szent Escrivá megfogalmazásaa pontos: a népek életében két döntõ fontosságúpont van: a házasságról szóló törvények és az ok-tatásról szóló törvények, és ezen a ponton Isten fiai-nak határozottaknak kell lenni.

– A szívük szerinti alkotmányon kívül mik voltak alegfontosabb programok, amiket a KDNP megvaló-sított a második Orbán-kormányban?

– A családtámogatás az adórendszerben, amineka lényege, hogy az állam nem vonhatja el a családtólazt, ami a gyerekek felneveléséhez szükséges, ami agyakorlatban azt jelenti, hogy például három gyerekután százezer forint marad a családnál. És ami ne-kem a legfontosabb: az állampolgárság megadásahatáron túli véreinknek, ami a magyarság közjogiújraegyesítése. És õsszel meglesz a szavazati jog is!

– Támadja is ezért a balliberális média…

– Erre pedig azt mondta Josemaría Escrivá: hanincsenek nehézségek, foglalatosságainknak nincsemberi vonzereje… de természetfeletti sem. Amikorbeversz egy szöget a falba, és nem talál ellenállást,mit akaszthatsz utána arra a szögre?

(Gondola, 2011. június 14.,az interjút készítette Kárpáti Katalin)


A SZÁZEZREDIK HONOSÍTÁSIKÉRELEM

Napirend elõtti felszólalásra adott válasz a Parlamentben – 2011. június 27.

DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (elnök): Tisztelt Ország-gyûlés! Most a további napirend elõtti felszólalásokkövetkeznek. Elsõként Potápi Árpád úrnak, a Fideszképviselõjének adom meg a szót, aki „Jól halad azegyszerûsített honosítási eljárás a külhoni magyarokkörében” címmel fog szólni. Parancsoljon, képviselõúr!

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm aszót, elnök úr. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Minisz-terelnök Úr! Miniszterelnök-helyettes Úr! TiszteltKépviselõtársaim! 1920 után a Kárpát-medenceimagyarság egyharmada került az utódállamok fenn-hatósága alá, legtöbbjük elveszítette rokoni, baráti,ismerõsi kapcsolatainak nagy részét. Gazdasági,politikai és kulturális értelemben is kiszolgáltatotthelyzetbe kerültek, elveszítették az impériumváltássala magyar állampolgárságukat is, amelyet az 1938-45 közötti években csak egy részük kapott vissza.Évtizedeken keresztül beszélni sem volt ildomos anemzetünk egyharmadát képezõ magyarságról. Akommunista hatalom elhallgattatta õket, látványo-san lemondott róluk, semmit nem tett meg oktatási,kulturális és alapvetõ emberi jogaik érvényesítése


érdekében. Ezért is volt rendkívül bátor, egybenõszinte Antall József miniszterelnök 1990. június 2-ikijelentése: „Törvényes értelemben, a magyar köz-jog alapján minden magyar állampolgárnak, enneka 10 milliós országnak a kormányfõjeként lélekben,érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánoklenni.”

A következõ nemzetpolitikai mérföldkõ az Orbán-kormány által benyújtott és a parlament által 2001.június 19-én elfogadott, a szomszédos államokbanélõ magyarokról szóló törvény, amely többek között aSzent Koronával díszített, számos kedvezményt ma-gában foglaló magyarigazolványt biztosított a kül-honi magyaroknak.

2003-ban indult el a vajdasági magyarság kö-rében az a kezdeményezés, amelynek célja a kettõsállampolgárság lehetõségének biztosítása volt a ha-táron túli magyarok számára. Ez a kezdeményezésvezetett el a 2004. december 5-ei népszavazáshoz.

A szomorú eredménnyel záruló voksolást követõensokan gondoltuk úgy, hogy Magyarország nem leszképes lemosni magáról azt a gyalázatot, amelyet aszocialista politikusok, Gyurcsány Ferenccel az élü-kön, követtek el a nemzet ellen. Sebeink gyógyí-tására a tavalyi kormányváltást követõen adódottlehetõség. Élve a választópolgárok által nyújtott biz-tos támogatással, sor kerülhetett, kerülhet a nemzetközjogi értelemben vett egyesítésére. 2010. május26-át követõen Magyarország már nemcsak sza-vakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viselinemzettársai sorsát, felelõsen gondoskodik róluk,legyenek itt a Kárpát-medencében, vagy a világ leg-távolabbi szegleteiben.

Az elsõ állampolgársági eskütételekre a 2011.március 15-ei hétvégén került sor. Legelsõként Mo-


hácson, március 12-én a horvátországi magyar ve-zetõk tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közelszáz moldvai csángó, aztán Kolozsvárott, illetve Csík-szeredában és Szabadkán. Azóta bebizonyosodott,hogy az egyszerûsített honosítási eljárás sikertörténet.

Engedjék meg, hogy két külhoni magyar vélemé-nyét idézzem. „Szerintem egy magyar embernél azegyszerûen nem kérdés, hogy él-e a lehetõséggelvagy sem. Itt nem a határokról van szó: a legfon-tosabb dolog a nemzet egyesítése.” Nagy Sándorgazdálkodó, Kárpátalja.

A csángó magyar Iancu Laura költõ, a honosításindítékát kérdezve csak annyit mond: „Mivel mi so-sem voltunk magyar állampolgárok, számunkra eztényleg olyan történelmi pillanat, melyre mindig isvágytunk. Idõbe telik, míg teljes egészében felfogomaz esemény súlyát.”

Kedves Képviselõtársaim! A nemzeti összetartozásbizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondanimindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgo-zásában és elbírálásában részt vesznek, a megnö-vekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfele-lõen látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormány-zó pártok padsoraiban, szórványos taps az LMP pad-soraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Semjén Zsolt minisz-terelnök-helyettes úr fog válaszolni, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes:Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõ Úr! TiszteltHáz! Valóban történelmi tett volt, amikor 2010. má-jus 26-án az újonnan megválasztott Országgyûlés,97,7 százalékos többséggel, javaslatunkra megal-


kotta az egyszerûsített honosításról szóló törvényt,ami lehetõvé teszi azt, hogy véreink, akik az elcsatoltterületeken élnek, úgy lehessenek magyar állampol-gárok, hogy ne kelljen elhagyni szülõföldjüket. Ezál-tal megindítottuk a nemzet közjogi egyesítését.

Lemostuk 2004. december 5-e szégyenét, és hû-ségesek voltunk Szent István királyunk örökségéhez,hiszen Szent István óta a magyar nemzet nemkizárólag kultúrnemzet, amit a közös nyelv, a közöskultúra és a történelmi sorsközösség tart össze,hanem egyúttal közjogi nemzet is, és ez a közjogiabroncs volt az, ami évszázadokon keresztül, a tör-ténelem viharaiban is megtartotta a nemzetet. És ezaz, ami lehetõvé teszi az asszimiláció megállítását ésmegfordítását.

Ezekkel a gondolatokkal jelentem az Országgyû-lésnek, hogy elértük a százezredik állampolgárságikérelmezõt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban,szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) És itt vanvelünk a Házban Balog Virág László és kedvescsaládja Délvidékrõl, õk a százezredikek. (Nagy taps.– A vendégek felállva köszönik meg a tapsot.) Azunokák most nem tudtak jönni, mert nem kaptákmeg Belgrádban idõben az útlevelet, de miutánnemzettársainkból polgártársaink is lesznek, rövide-sen magyar útlevéllel õk is itt lehetnek köztünk. Istenhozta önöket! (Taps a kormányzó pártok padsorai-ban, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Tehát jelentem az Országgyûlésnek, hogy zökke-nõmentesen zajlik a honosítás, amihez hatalmasszervezés, képzés, infrastrukturális és informatikaifejlesztés kellett. Ez a százezer kérelem benyújtásaazt jelenti, hogy napi 800 kérelmet bírálunk el, ésehhez jön még 43 ezer névváltoztatási kérelem,hiszen természetesnek tekintettük azt, hogy ezeken


az okmányokon magyar névvel, magyar helység-névvel és magyar helyesírás szerint történjen abejegyzés. Ettõl csak akkor van kivétel, hogyha azilletõ ragaszkodik ahhoz, hogy ne magyar nyelventörténjen mindez, ne a magyar helyesírás szerint. Ezegyébként félmillió mellékletet jelent.

A számok nyelvén: 69 külképviseleten zajlik ahonosítás Tallintól Bejrúton át Tokióig, 1135 polgár-mesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampol-gársági Hivatal 23 hivatalában, illetve a kormány-ablakok tekintetében 29 helyen. Tanulságosak aszámok: külképviseleteken 41 százalék adta be,anyakönyvvezetõknél 39 százalék, a Bevándorlási ésÁllampolgári Hivatalban, illetve a kormányhivatalnál20 százalék. Ez azért is van, hiszen a felvidékiek,érthetõ okokból, nem szívesen adnák be a nagy-követségen, illetõleg a konzulátuson, és ezért át-jönnek Magyarországra, és itt adják be a kérelmüket.Itt szeretném õket biztosítani arról, hogy Magyar-ország se Szlovákiának, se más államnak állam-polgársági információt nem ad ki.

Tehát 100 ezer honosítási kérelem feldolgozásafolyamatos; 65 ezer esetben teljesen feldolgozott,beleértve nem kizárólag az államigazgatási, hanema közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenõrzést is. Avisszahonosítások tekintetében 90 százalék fölötti afeldolgozottság, 10 ezren már le is tették az állam-polgársági esküt, és az újabb fejlesztéseinknekköszönhetõen ez ugrásszerûen nõni fog a közeljö-võben. Az útlevélkiadás is beindult.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy mun-katársaink, egyetlen forintnyi állami pénz igény-bevétele nélkül, létrehozták az alábbi honlapot:allampolgarsag.gov.hu, ahol minden ûrlap megtalál-ható, és minden kérdésre választ kap az érdeklõdõ.


Külön köszönet illeti meg az államigazgatást,amelyik valóban felülmúlta önmagát, és heroikusmunkát végez. Azt gondolom, méltó, hogy meg-említsük azokat az önkormányzatokat, ahol a leg-több ügyet intézik: Létavértes, Debrecen, Biharke-resztes és Hódmezõvásárhely.

Tisztelt Ház! A dolgok természetébõl eredõenszámos olyan dolgot csinálunk itt a Házban, amimajd ki fog esni a nemzet emlékezetébõl. De aztgondolom, hogy az a munka, amit a honosítás kap-csán végzünk a kormányhivatalokban, az önkor-mányzatokban (Az elnök a csengõ megkocogtatá-sával jelzi az idõkeret lejártát.), a külképviseleteken ésitt a Házban, meg fog maradni a nemzet em-lékezetében – ez történelem!

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsorai-ban.)


TARTALOMJEGYZÉK

Bábel Balázs: ELÕSZÓ 5

I. ELLENZÉKBEN, ELLENSZÉLBEN(A 2010-es parlamenti választások elõtt)

Politica Christiana 9Szent István-napi ünnepi beszéd 13Ötlettelen ötletelés 19A mostani pénzügyi válság a

neoliberális gazdaságpolitika történelmi csõdjének elõjele 22

A magyar kereszténydemokrácia szentjei 25Az tetszeleg a csõdtõl való megmentõ

szerepében, aki a fõ felelõse a csõdnek 33A szlovákiai magyarellenes atrocitásokról 36Absztrakciók helyett antropológiai

fordulatra van szükség 38A politikai prostitúció korszakát éljük 40A családok csõdvédelmérõl és a

szociális bankról 50A szocialisták bélyegként égették a

homlokukra Gyurcsány Ferenc képmását 55A népképviseletrõl, 500 civil szervezet

nyilatkozatáról és a destruktív bizalmatlansági indítványról 60


A Fidesz–KDNP-szövetség abszolút többséggel megnyerte az európai uniós választást 65

A szlovák nyelvtörvényt vissza kell vonatni! 68800 éves a ferences rend 73A hatalom nem cél, hanem eszköz 77

II. ROMELTAKARÍTÁS ÉS ÚJJÁÉPÍTÉS(A 2010-es parlamenti választások után)

Politikai realizmus és prófétai jel 85Merünk nagyok lenni 89Hogy nemzettársaink polgártársaink

lehessenek 99Megjöttünk 111Két pogány közt 112Ahány identitás, annyi állampolgárság

lehessen 127Kelet Lándzsája 131Nemzetpolitika 133Expozé a Bethlen Gábor Alapról 138Erkölcsi kötelességünk 146Népakarat és természetjog 147A kolozsvári Mátyás-szobor a magyar

megmaradás szimbóluma 161Hogy áldott gyümölcsöt teremjünk 163Kereszténydemokraták: szívünk szerinti

alkotmány 173A százezredik honosítási kérelem 176


Kiadja a BARANKOVICS ALAPÍTVÁNY

Felelõs kiadó: a kuratórium elnöke

Szerkesztés: Jenik PéterTördelés, korrektúra: Agócs SándorNyomdai munka: Antológia Kiadó és Nyomda Kft6065 Lakitelek, Felsõalpár 3.Felelõs vezetõ: Agócs Sándor ügyvezetõ igazgató

Készült Lakiteleken a 2011. évben

ISBN 978 963 88032 9 0

SEMJÉN ZSOLT Megharcolunk minden magyarért! - kdnp.hu · maradtunk. Pedig Attila király...

Documents

Transcript of SEMJÉN ZSOLT Megharcolunk minden magyarért! - kdnp.hu · maradtunk. Pedig Attila király...