SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, …...Általános iskolai kompetenciamérés...

SEGÉDANYAG

az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények

kiértékeléséhez

2017. március 3.

2 Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Általános iskolai kompetenciamérés adatainak elemzése .......................................................... 3

Gimnázium / szakgimnázium országos mérési adatainak elemzése ........................................ 11

Szakképző iskolai mérési eredmények elemzése ..................................................................... 20

3 Általános iskolai kompetenciamérés adatainak elemzése

Általános iskolai kompetenciamérés adatainak elemzése (kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg)

Gyógypedagógiai intézményben az országos kompetenciamérés elkészítése nem kötelezettség.

Amennyiben gyógypedagógiai feladatot ellátó intézményben is sor került kompetenciamérésre

(az intézmény saját döntése alapján, és azok beküldésre is kerültek), az adatok elemzését az

alábbiak szerint lehet megtenni.

Hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló

iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

Az információ megtalálható a Telephelyi összefoglaló jelentésben az Átlageredmények

című táblázatban:

Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben?

1. Egy telephelyi jelentésben a telephely saját korábbi eredményei vannak összegyűjtve

két helyen is:

a. A Telephelyi összefoglaló jelentésben A telephely eredménye az eddigi

kompetenciamérésekben című táblázatban:


Figyelem! A táblázat NEM az egymást követő eredményeket hasonlítja össze

egymással, hanem a legutóbbi év eredményét hasonlítja össze egyenként a többi év

eredményével, azaz a fenti táblázatban a 2015. évi átlagot külön a 2014-es, a 2013-as

eredménnyel, és így tovább. Tendencia megállapításához össze lehet vetni az egymást

követő évek átlagértékeit és megbízhatósági tartományait. Két eredmény statisztikai

értelemben nem különbözik szignifikánsan, ha az egyik átlageredmény beleesik a másik

eredmény megbízhatósági tartományába. Ha a megbízhatósági tartományok nem

metszik egymást, akkor szignifikánsan különböző a két átlageredmény. Ha a két

megbízhatósági tartomány metszi egymást, de egyik átlageredmény se esik bele a másik

eredmény megbízhatósági tartományába (például a fenti táblázat első sorában a 2013-

2014-es összehasonlítás ilyen), akkor ezzel a módszerrel nem tudjuk megmondani, hogy

különböznek-e.

b. A Telephelyi jelentésben a 4a Az átlageredmény alakulása a 6./8./10. évfolyamon

című ábracsoportban:


Figyelem! A nyilakkal jelölt összehasonlítás itt is mindig a legutolsó évre vonatkozik.

Például a 2011-es és 2012-es eredmény nem különbözik egymástól szignifikánsan, de a

2015-ös eredmény mindkettőhöz képest gyengébb.

2. Az országos átlaggal vagy a hozzá hasonló iskolákkal való viszony változását csak

a különböző évek telephelyi jelentéseinek egyedi vizsgálatával lehet elemezni.

Megjelenik-e az iskola CSH-indexe a telephelyi jelentésben? (mért évfolyamonként)?

Az erre vonatkozó információk a telephelyi jelentésben két helyen is megjelennek:

1. A Telephelyi jelentésben A Tanulói háttérkérdőívre és a családiháttér-indexre

vonatkozó létszámadatok című táblázatban látható, hogy hány tanulónak van CSH-

indexe. Ha valamilyen okból az iskola CSH-indexe nem jelenik meg a jelentésben,

akkor a táblázat alatt szerepel egy megjegyzés. Például: A telephely CSH-indexének


számításához nem áll rendelkezésre elegendő adat. Legfeljebb a tanulók kétharmadának

volt családiháttér-indexe a telephelyen:

2. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a Telephely létszámadatai című táblázatban a

CSH-indexszel rendelkezők oszlopban piros betűszín jelzi, ha a Telephelyi jelentésben

nem jelenik meg a CSH-index.

Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (mért évfolyamonként)?

Egy adott év telephelyi jelentésében ez az információ nem jelenik meg. Több évre

vonatkozó következtetést a különböző évek jelentéseinek összevetéséből lehet levonni.

Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása

(kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál

jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)?

Akkor mondhatjuk, hogy az adott telephelynek az adott kompetenciaterületen az

átlagosnál jobb a hátránykompenzáló hatása, ha a telephely eredménye szignifikánsan

jobb, mint amit a hasonló CSH-indexű iskoláktól várnánk. Ez az információ a CSH-index

segítségével végzett regressziós elemzésből származik.

A kérdés természetesen csak akkor vizsgálható, ha a telephelynek az adott évben van CSH

indexe (ld. az előző kérdésre adott választ). Ebben az esetben az erre vonatkozó

információk a telephelyi jelentésben két helyen is megjelennek:


1. A Telephelyi összefoglaló jelentésben A telephely eredménye a tanulók CSH-

indexének tükrében című táblázatban:

2. lehetőség: A Telephelyi jelentésben a 2a Átlageredmény a CSH-index tükrében

ábracsoportnál:


Milyen az iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya?

Erre a kérdésre a telephelyi jelentésben két helyen található információ:

1. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a képességszintek alapján két táblázat mutatja meg

a gyengébben teljesítő tanulók arányát: Az alapszintet el nem érő tanulók aránya és A

minimumszintet el nem érő tanulók aránya.


Alapszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelynek elérése – a mérés tartalmi kerete

szerint – a tanulmányok további eredményes folytatásához szükséges.

Minimumszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelyet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet 80.§-ának alkalmazásakor figyelembe kell venni.

2. A Telephelyi jelentésben az 1c Képességeloszlás ábracsoportnál A tanulók

képességszintek szerinti százalékos megoszlása című ábráról leolvashatók az arányok:


Milyen az iskolában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya?

Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az információk a Telephelyi jelentésben az 1c

Képességeloszlás ábracsoportnál A tanulók képességszintek szerinti százalékos

megoszlása című ábráról olvashatók le. Összehasonlításképpen szerepel az országos

eloszlás, és a hasonló iskolák eloszlása:

11 Gimnázium / szakgimnázium országos mérési adatainak elemzése

Gimnázium / szakgimnázium országos mérési adatainak elemzése (országos mérések, kompetenciamérés, érettségi vizsga, valamint OKTV eredmények

eredménye öt tanévre visszamenőleg)

Hogyan viszonyul az gimnázium/szakgimnázium mérési teljesítménye az országos átlaghoz

és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?





két helyen is:






eredményével, azaz a fenti táblázatban a 2015. évi átlagot külön a 2014-es, a 2013-as

eredménnyel, és így tovább. Tendencia megállapításához össze lehet vetni az egymást

követő évek átlagértékeit és megbízhatósági tartományait. Két eredmény statisztikai

értelemben nem különbözik szignifikánsan, ha az egyik átlageredmény beleesik a

másik eredmény megbízhatósági tartományába. Ha a megbízhatósági tartományok

nem metszik egymást, akkor szignifikánsan különböző a két átlageredmény. Ha a két

megbízhatósági tartomány metszi egymást, de egyik átlageredmény se esik bele a

másik eredmény megbízhatósági tartományába (például a fenti táblázat első sorában a

2013-2014-es összehasonlítás ilyen), akkor ezzel a módszerrel nem tudjuk

megmondani, hogy különböznek-e.




Figyelem! A nyilakkal jelölt összehasonlítás itt is mindig a legutolsó évre

vonatkozik. Például a 2011-es és 2012-es eredmény nem különbözik egymástól

szignifikánsan, de a 2015-ös eredmény mindkettőhöz képest gyengébb.

2. Az országos átlaggal vagy a hozzá hasonló iskolákkal való viszony változását

csak a különböző évek telephelyi jelentéseinek egyedi vizsgálatával lehet elemezni.

Megjelenik-e a gimnázium/szakgimnázium CSH-indexe a telephelyi jelentésben? (mért

évfolyamonként)?



vonatkozó létszámadatok című táblázatban látható, hogy hány tanulónak van

CSH-indexe. Ha valamilyen okból az iskola CSH-indexe nem jelenik meg a

jelentésben, akkor a táblázat alatt szerepel egy megjegyzés. Például: A telephely


CSH-indexének számításához nem áll rendelkezésre elegendő adat. Legfeljebb a

tanulók kétharmadának volt családiháttér-indexe a telephelyen:

2. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a Telephely létszámadatai című táblázatban

a CSH-indexszel rendelkezők oszlopban piros betűszín jelzi, ha a Telephelyi

jelentésben nem jelenik meg a CSH-index.



vonatkozó következtetést a különböző évek jelentéseinek összevetéséből lehet

levonni.

Megállapítható-e a gimnázium/szakgimnázium szociokulturális hátránykompenzáló hatása



Akkor mondhatjuk, hogy az adott telephelynek az adott kompetenciaterületen az

átlagosnál jobb a hátránykompenzáló hatása, ha a telephely eredménye szignifikánsan

jobb, mint amit a hasonló CSH-indexű iskoláktól várnánk. Ez az információ a CSH-

index segítségével végzett regressziós elemzésből származik.

A kérdés természetesen csak akkor vizsgálható, ha a telephelynek az adott évben van

CSH indexe (ld. az előző kérdésre adott választ). Ebben az esetben az erre vonatkozó






ábracsoportnál:


Milyen a gimnáziumban/szakgimnáziumban iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó

tanulók aránya?


1. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a képességszintek alapján két táblázat mutatja

meg a gyengébben teljesítő tanulók arányát: Az alapszintet el nem érő tanulók aránya

és A minimumszintet el nem érő tanulók aránya.


Alapszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelynek elérése – a mérés tartalmi kerete

szerint – a tanulmányok további eredményes folytatásához szükséges.

Minimumszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelyet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet 80. §-ának alkalmazásakor figyelembe kell venni.


képességszintek szerinti százalékos megoszlása című ábráról leolvashatók az arányok:


Milyen a gimnáziumban/szakgimnáziumban a többiekhez képest kifejezetten jobb

eredményt elérő tanulók aránya?





– Hogyan viszonyul a gimnázium/szakgimnázium érettségi vizsga teljesítménye az országos

átlaghoz és a hozzá hasonló gimnáziumok átlagához?

Az érettségi vizsgaeredmények országos átlagai évekre visszamenőleg az alábbi linken

érhetők el:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/prezentaciok_tanulmanyok

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

szerint:

„23. § (3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül

tartalmazza

e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit,(…)”

Az intézmény érettségi eredményei tehát e listában találhatók meg.

– Hogyan viszonyul a gimnázium/szakgimnázium OKTV teljesítménye az országos átlaghoz

és a hozzá hasonló gimnáziumok átlagához?

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/prezentaciok_tanulmanyok

https://uj.jogtar.hu/

https://uj.jogtar.hu/


Az iskola OKTV eredményeiről vagy magától az iskolától vagy a

https://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/intezmenyek_a_szamok_tukreben/okt

v_statisztikak oldalon található keresőprogramból szerezhetők be információk.

Az OKTV eredményekre vonatkozó országos és egyéb rétegátlagok nincsenek.

Szakgimnázuim esetében vizsgálhatók még az intézmény szakmai versenyeredményei,

amelyekről az információk az intézménytől szerezhetők be. Országos és rétegátlagok ez

esetben sincsenek.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/intezmenyek_a_szamok_tukreben/oktv_statisztikak

https://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/intezmenyek_a_szamok_tukreben/oktv_statisztikak

20 Szakképző iskolai mérési eredmények elemzése

Szakképző iskolai mérési eredmények elemzése

(országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg)

Hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló

iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?





két helyen is:






eredményével, azaz a fenti táblázatban a 2015. évi átlagot külön a 2014-es, a 2013-

as eredménnyel, és így tovább. Tendencia megállapításához össze lehet vetni az

egymást követő évek átlagértékeit és megbízhatósági tartományait. Két eredmény

statisztikai értelemben nem különbözik szignifikánsan, ha az egyik átlageredmény

beleesik a másik eredmény megbízhatósági tartományába. Ha a megbízhatósági

tartományok nem metszik egymást, akkor szignifikánsan különböző a két

átlageredmény. Ha a két megbízhatósági tartomány metszi egymást, de egyik

átlageredmény se esik bele a másik eredmény megbízhatósági tartományába

(például a fenti táblázat első sorában a 2013-2014-es összehasonlítás ilyen), akkor

ezzel a módszerrel nem tudjuk megmondani, hogy különböznek-e.




Figyelem! A nyilakkal jelölt összehasonlítás itt is mindig a legutolsó évre

vonatkozik. Például a 2011-es és 2012-es eredmény nem különbözik egymástól

szignifikánsan, de a 2015-ös eredmény mindkettőhöz képest gyengébb.

2. Az országos átlaggal vagy a hozzá hasonló iskolákkal való viszony változását csak

a különböző évek telephelyi jelentéseinek egyedi vizsgálatával lehet elemezni.

Megjelenik-e az iskola CSH-indexe a telephelyi jelentésben? (mért évfolyamonként)?



vonatkozó létszámadatok című táblázatban látható, hogy hány tanulónak van

CSH-indexe. Ha valamilyen okból az iskola CSH-indexe nem jelenik meg a

jelentésben, akkor a táblázat alatt szerepel egy megjegyzés. Például: A telephely


CSH-indexének számításához nem áll rendelkezésre elegendő adat. Legfeljebb a

tanulók kétharmadának volt családiháttér-indexe a telephelyen:

2. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a Telephely létszámadatai című táblázatban

a CSH-indexszel rendelkezők oszlopban piros betűszín jelzi, ha a Telephelyi

jelentésben nem jelenik meg a CSH-index.



vonatkozó következtetést a különböző évek jelentéseinek összevetéséből lehet levonni.

Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása



Akkor mondhatjuk, hogy az adott telephelynek az adott kompetenciaterületen az átlagosnál

jobb a hátránykompenzáló hatása, ha a telephely eredménye szignifikánsan jobb, mint amit

a hasonló CSH-indexű iskoláktól várnánk. Ez az információ a CSH-index segítségével

végzett regressziós elemzésből származik.

A kérdés természetesen csak akkor vizsgálható, ha a telephelynek az adott évben van CSH

indexe (ld. az előző kérdésre adott választ). Ebben az esetben az erre vonatkozó






ábracsoportnál:


Milyen az iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya?


1. A Telephelyi összefoglaló jelentésben a képességszintek alapján két táblázat

mutatja meg a gyengébben teljesítő tanulók arányát: Az alapszintet el nem érő

tanulók aránya és A minimumszintet el nem érő tanulók aránya.


Alapszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelynek elérése – a mérés tartalmi

kerete szerint – a tanulmányok további eredményes folytatásához szükséges.

Minimumszintnek azt a képességszintet nevezzük, amelyet a 20/2012. (VIII. 31.)

EMMI rendelet 80.§-ának alkalmazásakor figyelembe kell venni.


képességszintek szerinti százalékos megoszlása című ábráról leolvashatók az

arányok:


Milyen az iskolában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya?





SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, …...Általános iskolai kompetenciamérés...

Documents

Transcript of SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, …...Általános iskolai kompetenciamérés...