SCAPULARIS DYSKINESIS, AVAGY SZÁRNYAK NÉLKÜL...

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Ápolás és betegellátás alapszak

Gyógytornász szakirány

SCAPULARIS DYSKINESIS, AVAGY

SZÁRNYAK NÉLKÜL SZÁRNYALJ

Kiss-Kondás Dóra Lepp Kitti

belső konzulens hallgató

ME EK Fizioterápiás Intézeti Tanszék

Dr. Némethné Dr. Gyurcsik Zsuzsanna

külső konzulens

DE NK Fizioterápiás Tanszék

2018

TARTALOM

1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 1

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................... 2

2.1 A scapularis dyskynesis ............................................................................................... 2

2.2 A sapcularis dyskinesis előfordulásának okai ............................................................. 4

2.2.1 Tartási rendellenességek, anatómiai eltérések ...................................................... 5

2.2.2 Idegsérülések ......................................................................................................... 5

2.2.3 Impingement szindróma ........................................................................................ 6

2.3 A scapularis dyskinesis kezelési lehetőségei ............................................................... 6

2.4 Az aerobik, a versenytánc és az esztétikus testképző gimnasztika bemutatása ........... 8

3. HIPOTÉZISEK ................................................................................................................ 11

4. ANYAG ÉS MÓDSZER ................................................................................................. 12

4.1 A vizsgálat körülményei, célcsoportok bemutatása ................................................... 12

4.2 Fizikális vizsgálat, állapotfelmérés módszerei .......................................................... 13

4.3 Az intervenciós program bemutatása ......................................................................... 15

5. EREDMÉNYEK .............................................................................................................. 18

5.1 A scapularis dyskinesis megjelenése ......................................................................... 18

5.2 A csoportokon belüli eredmények elemzése.............................................................. 18

5.3 A célcsoportok összehasonlító vizsgálata, korrelációk az intervenció előtt és után .. 30

6. MEGBESZÉLÉS ............................................................................................................. 33

6.1 Hipotézisek elemzése ................................................................................................. 33

6.2 Következtetések ......................................................................................................... 36

6.3 Javaslat ....................................................................................................................... 37

7. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................... 38

8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ......................................................................................... 39

9. IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 40

1

1. BEVEZETÉS

Számos előnye mutatkozik meg, ha rendszeresen sportolunk, melyek közé a testi-

lelki fejlődés, az önbizalom és a pszichés egyensúly is tartozik. A betegségek

megelőzésében is fő szerepet játszik. A mindennapos mozgással csökkenthető annak

a rizikója, hogy kialakuljon krónikus betegség, mint az elhízás, a cukorbetegség, vagy

az anyagcserezavar. A gerinc megfelelő fejlődésének és a tartási rendellenességek

elkerülésének is meghatározó tényezője, valamint, hogy a normál csonttömeget

kialakítsuk már fiatal kortól kezdve. Aki gyermekkorában aktív életet él, annak

felnőttkorban is élete részévé válik a rendszeres testmozgás. Gyógytornászként

nagyon fontos feladatunk a sportra és a helyes, rendszeres testmozgásra való

ösztönzés, hogy bebizonyítsuk mennyire fontos ez az életben.

A scapularis dyskinesis témakörét tanulmányaimon kívül ismertem meg, s

érdeklődésemet felkeltve kezdtem el információkat gyűjteni. Célom volt a scapularis

dyskinesis feltárása az aktív haladó versenytáncosok, rekreációs aerobikosok,

valamint az esztétikus testképző gimnasztikások körében. Érdeklődésem

középpontjában volt annak vizsgálata, hogy van-e rendellenes scapula mozgás a

különböző sportoló-táncosok körében, és ha igen, milyen mértékben. Szándékomban

állt a scapularis kontroll fejlesztése, abnormális mozgások leépítése, valamint egy

zárt kinematikus láncú tornaprogram kidolgozása a célcsoportok részére a thoraco-

scapulo-humeralis egység és ritmus javítása érdekében. A kapott eredmények által, a

három csoport összehasonlító vizsgálatát terveztem. Meg szerettem volna határozni,

hogy a csoportok értékei mennyiben térnek el egymástól az ugyanolyan

korosztályban, és a csoportokon belül milyen mértékű lesz a pozitív irányú javulás.

Ezzel rávilágítva arra, hogy a táncos elemeket magában foglaló mozgások kockázati

tényezőként (rizikófaktorként) tekinthetők a scapularis dyskinesis megjelenésében.

Véleményem szerint fontos, hogy foglalkozzunk a táncosok tartásával, mivel

egyre divatosabb és elterjedtebb sportág az aerobik, valamint rengeteg a

versenytáncos, így a pontos mozgás kivitelezése szempontjából elengedhetetlen a

megfelelő lapockaállás.

2

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1 A scapularis dyskinesis

A scapularis dyskinesis a scapula normál statikus, illetve dinamikus helyzetének

vagy mozgásának megváltozását jelenti a thoraco-scapulo-humeralis ritmusban. A

dyskinesis definíciója: a scapula fiziológiás kinematikája megváltozik. A dyskinesist

szétbontva 2 szót kapunk: „dys” jelentése valaminek a megváltozása, „kinesis”

jelentése mozgás. A dyskenesis önmagába nem egyfajta sérülést vagy

musculosceletalis diagnózist jelent. Feltételezik, hogy kapcsolatban áll a

glenohumeralis ízülettel, az acromioclavicularis ízület ficamával, subacromialis tér

csökkenésével, vállizmok működésével és a testtartás megváltozásával. Többfajta

elnevezése is van, az egyik a „floating scapula”, magyarul repülő lapocka, míg a

másik legelterjedtebb elnevezése a „lateral scapularslide”, ami magyarul annyit tesz,

mint oldalirányban elcsúszott lapocka (Sevinsky,2013; Kibler, 2013; Ou, 2016).

Ahhoz, hogy meghatározzuk, mi az a scapularis dyskinesis, először a fiziológiás

viszonyokat kell ismernünk. A scapula anatómiailag és biomechanikailag is a

vállízületi mozgások elengedhetetlen része, ha nem megfelelő irányú, síkú a scapula

elmozdulása, akkor az a vállízületet is nagymértékben befolyásolja. A scapulo-

thoracalis funkcionális összeköttetés stabilitása és a fájdalommentes, teljes funkciójú

felső végtagi mozgások alapja az aktív kontroll. A scapula a mellkasfallal frontális

síkban 30°-os szöget zár be, ami elengedhetetlen a felső végtag mozgásaihoz. A

scapulán elhelyezkedő cavitas glenoidalis megfelelő helyzetbe történő beállítása az

izmok fő feladata. Egyrészt ez nélkülözhetetlen a vállízület teljes

mozgástartományának eléréséhez, másrészt a cavitas glenoidalis optimális helyzetbe

történő beállítása növeli az ízületi kongruenciát és stabilitást a mozgások alatt. A

scapula a kar emelésekor egyszerre több mozgást is végez, ahogy elkezdjük karunkat

fülünk mellé emelni, a scapula lateral fele csúszik, és kifelé rotál a mellkasfalon. A

vállízület optimális izom aktivitása csak akkor lehetséges, ha a scapula retractiós és

kirotált helyzetben van. A scapula retractiója a csípő- és törzsizmok

szinergizmusának eredménye. A retractiós helyzetben levő scapula stabil alapként

3

szolgál a róla eredő izmoknak (rotátor köpeny izmai) (Kibler, 2003; Ou, 2016; Oláh,

2009; Tompos, 2013) (1. táblázat).

1. táblázat A scapularis dyskinesis megjelenési formái, következményei

(Sevinsky, 2013; Kibler, 2002)

I.típus II.típus III.típus IV.típus

Látható

elváltozások a

mellkasfalon

Nyugalmi

helyzetben az

angulus inferior

elemelkedik a

mellkasfaltól.

Nyugalmi

helyzetben a

scapula margo

medialisa

elemelkedett a

mellkasfaltól.

Nyugalmi

helyzetben a

scapula supero-

medialis széle

kitüremkedik, és

anterior irányban

megbillenti a

scapulát.

Nyugalmi helyzetben a

2 scapula látszólag

szimmetrikus

elhelyezkedésű, de

mozgás során már

elmaradás tapasztalható

az érintett oldal felől.

Mozgás alatti

következmény

Kar mozgása

közben az

angulus inferior

dorsal, míg az

acromion

ventral irányba

billen a

mellkasfalon.

Az elmozdulás

tengelye a

horizontális

síkban található.

Karmozgás

során a margo

medialis

dorsalis irányba

billen a

mellkasfalon.

Az elmozdulás

tengelye ezúttal

a frontális síkba

tehető.

A kar fülhöz

emelése közben a

vállízület a scapula

winging-je nélkül

indítja a mozgást,

ami fiziológiás

esetben

nélkülözhetetlen a

maximális

vállízületi

mozgások

kivitelezéséhez. Az

elmozdulás

tengelye a sagittális

síkban található.

Az érintett oldalon a

scapula lassabban fog

rotálni és csúszni a

mellkasfalon.

Lágyrész-

képletek

flexibilitásá-

ban

bekövetkező

változások

M. serratus

anterior, m.

pectorlais minor

gyengesége,

melynek

köveztekében az

angulus inferior

dorsal irányba

billen.

M.

rhomboideus,

m.trapezius,

m.serratus

anterior

gyengesége,

izomdysbalance

miatt a scapula

margo medalisa

elemelkedik.

A m. pectoralis

minor és m. biceps

brachialis

caput brevise ha

kontraktúrás, akkor

ezen kapcsolatuk

révén anterior

irányba billentik a

scapulát. Ide kell

sorolnunk a m.

pectoralis majort is,

mert, ha

zsugorodott, akkor

korlátozni

fogja a clavicula

posterior rotatióját,

ami szintén

kihatással lesz a

scapulo-thoracalis

ritmusra.

A glenohumeralis

ízületben történő

elváltozások is. Ha a

tok posterior

részén kontraktúra

alakul ki, a caput

humerit superoanterior

irányba forgatja,

aminek

következménye, hogy a

glenohumeralis ízület

berotatiós

mozgásterjedelme

csökken. Ha a

humerus feje berotált

helyzetű, ez magával

rántja a scapulat is, ami

ennek következtében lateralisabb

elhelyezkedésű lesz.

4

2.2 A sapcularis dyskinesis előfordulásának okai

A scapularis dyskinesis sok vállízületi patológiás elváltozással kapcsolatba

hozható, de a pontos kapcsolata még nem tisztázott. A legfrissebb kutatások szerint

a scapularis izmok fokozott aktivitása fontos szerepet játszik a subacromialis

impingement csökkentésében, vállfájdalomra panaszkodó betegek körében.

Scapularis dyskinesis lehet oka vagy eredménye a vállsérülésnek, ami súlyosbítja a

vállízületi tüneteket, hátráltatja a kezelést, illetve annak sikerességét, hatékonyságát.

Scapularis dyskinesis okozhat SICK szindrómát is (=Scapular malposition, Inferior

medial border prominence, Coracoid pain and malposition, and dysKynesis of

scapular motion = Scapula eltérő helyzete, angulus inferior mediális szélének

kiemelkedése, processus coracoideus fájdalma és megváltozott helyzete, valamint

eltérés a lapocka mozgásaiban). Jellemzője a leesett váll, amit gyakran láthatunk

túlterhelt sportolóknál. (Moura, 2016)

Idegsérülés, törés, acromioclavicularis ízület szeparációja vagy izomszakadás

esetében a sérülés következménye a dyskinesis, ami hatással van a vállízület

funkciójára. Más esetekben, mint a rotátor köpeny szakadásánál, labrum sérülésnél

vagy a többirányú instabilitásnál a dyskinesis az okozó faktor, ami miatt

patomechanikai elváltozások keletkeznek, amit a kar sérülésre hajlamosítja, vagy a

sérülésre válaszol/reagál, ami tovább növeli a diszfunkciót (Kibler, 2003; Tompos,

2013; Kibler, 2006; Postacchini, 2013).

Kebaetse és munkatársai szerint (1999) a scapula erőteljes protractiós helyzete

jellemzően olyan betegeknél látható, akiknek scapularis dyskinesise van. Ennek

következtében a rotátor köpeny izomereje 23%-kal csökkent. Kibler és munkatársai

tanulmánya alapján a vállfájdalomra panaszkodó betegek körében a m. supraspinatus

izomereje 24%-kal nő a scapula retractiós helyzetében, és csak 11%-kal nő

panaszmentesek körében.

5

2.2.1 Tartási rendellenességek, anatómiai eltérések

Tartási rendellenességet okozhat a megnövekedett nyaki lordózis és/vagy egy

erőteljesebb thoracalis kyphozis, ami a hanyag testtartás miatt is kialakulhat, ennek

következménye, hogy a vállízület mozgásterjedelme beszűkül. Így, a scapula a

fiziológiás elhelyezkedéséhez képest eleváltabb és fokozott protractiós helyzetű lesz,

ami miatt a rotátor köpeny izmai komprimálják a subacromiális teret (Sevinsky,

2013; Kibler, 2003; Lee, 2016).

A vállövi sérülések is hatással lehetnek a scapulara. Ha a clavicula resectiójára kerül

sor, nagyban hatással lesz a scapula mozgásaira is, mert ilyenkor a scapulo-thoracalis

ritmusban a clavicula posterior rotatiójának mozgásterjedelme kórosan megnő

(Sevinsky, 2013; Nijs, 2005).

A vállövhöz tartozik az acromioclavicularis ízület is, aminek sérülése,

instabilitása, arthrosisa esetén beleavatkozik a clavicula támasztó funkciójába és

megváltoztatja a scapula kinematikáját (Sevinsky, 2013; Rockwood, 1998).

2.2.2 Idegsérülések

Legtöbbször műtéti beavatkozás következtében alakul ki tompa vagy éles trauma

hatására. 3 ideg érintettség következhet be a leggyakrabban. Nervus accessorius (XI.

agyideg) bénulása az általa beidegzett m. trapezius gyengeségét okozza, aminek

következtében a scapula depressáltabb és lateralisabb elhelyezkedésű lesz. A nervus

thoracicus longus bénulása esetén az általa beidegzett m. serratus anterior gyengesége

tapasztalható, amelynek az egyik fő feladata a scapula mellkasfalhoz történő

rögzítése, de ha ez a funkciója sérül, a scapula elemelkedik a mellkasfalról dorsalis

irányba. Ezt nevezzük repülő lapockának. Nervus dorsalis scapulae bénulása esetén

a m. rhomboideusok gyengeségét látjuk, ezáltal lateralisabb elhelyezkedésű lesz a

scapula, sérül a retractiós képessége (Sevinsky, 2013).

6

2.2.3 Impingement szindróma

1934-ben megjelent Codmann első cikke a kritikus zónáról. Ez a zóna a m.

supraspinatus ínnál található, ahol csekély vérálltás van. Így az izom a humerus elülső

részén körbefutó értől, az avascularis zónától is kapja a vérellátást. Ez a zóna, ahol a

leggyakoribb az impingement. Kialakulhat még a subacromialis tér szűkületétől, a

rotator köpeny sérülésétől, a bursa fibrózisától, a coracoacromialis ív meszesedésétől,

a hajlott vállcsúcsból, a távolabbi claviculától, vagy az acromioclavicularis szalag

degenerációjától is.

A subacromialis tér szűkülete a fiatal populációban a leggyakoribb, amely gyakran

ered a glenohumeralis ízület instabilitásából, vagy a tok hátsó részének

gyengeségéből. Előfordul, hogy a heges, meszes rotator köpeny részlet beszorul a

humerusfej és az acromion közé, így a felkar mozgásának igen fájdalmas elakadását

észleljük.

Mindezen sérülések a versenytáncosok körében a próbák és versenyidőszak

alatt, részben vagy teljesen előfordulhatnak.

2.3 A scapularis dyskinesis kezelési lehetőségei

A scapula legtöbb abnormális mozgása vagy poziciója kezelhető fizioterápiával

a tünetek enyhítése érdekében. Célunk az izomerő és a mozgásminta helyreállítása.

A következő problémák fennállása esetén célszerű előbb műtéti beavatkozást végezni

annak érdekében, hogy a strukturális probléma ne befolyásolja a rehabilitációt:

acromioclavicularis ízület resectiója, clavicula törése, labrum szakadása, rotátor

köpeny sérülései (Tompos, 2013)

A kezelés alapelve, hogy proximaltól haladunk distal felé, ugyanis a proximalis

stabilitás elengedhetetlen a distalis mobilitáshoz. Minden egyes ízültben együtt van

jelen a stabilitás és a mobilitás. Ahhoz, hogy egy elmozdulást eredményesen

létrehozzunk sértetlen mozgásdinamikai láncra van szükségünk, amelyhez a

végtagok koordinációja elengedhetetlen.

Ha sérülés következik be, akkor ez a lánc megszakad. Helyreállításához

nagymennyiségű kinetikai energia szükséges (Lévainé, 2000; Tompos, 2013).

7

Ahhoz, hogy a rotátor köpeny funkciója javuljon nélkülözhetetlen az alsó végtag

stabilitásának fokozása és a törzs extensiós, stabilizációs képessége. A rehabilitációt

a kinematikus lánc alapjainál érdemes kezdeni, tehát először a törzsön kell

helyreállítani az izomerőt, flexibilitást, és csak ezután következhet a lapocka

mobilizálása. Ez a rész magába foglalja a törzsizmok nyújtását és erősítését, illetve a

testtartásbeli rendellenességek korrigálását. A vállízület mozgástartománya is

hatékonyan növelhető a tok posterior részének nyújtásával.

Ezek után rátérünk a scapulára. A cél egy szimmetrikus, fiziológiásnak megfelelő

lapockamozgás elérése, koordináció fejlesztése a törzs és a csípőízület mozgása által.

Ha a lapocka mozgását helyreállítottuk, akkor ezek a mozgásminták stabil alapjául

fognak szolgálni a scapuláris izmok erősítéséhez (Kibler, 2003).

A beteg képességeihez adaptáljuk a gyakorlatokat a kezelési protokollt (1. - 2.

ábra) figyelembe véve (Sevinsky, 2013).

1. ábra A SD kezelési algoritmusa a szöveti flexibilitás javítása érdekében

(Ellenbecker, 2010)

8

2.4 Az aerobik, a versenytánc és az esztétikus testképző gimnasztika

bemutatása

” Mindegyik mozgásvilág, bármennyire is eltér egymástól formájában és

céljában, bizonyos tekintetben azonos. Csak az emberi testalkati, anatómiai

felépítéséből indulhat ki, az ízületek mozgékonyságát, az izmok erejét,

rugalmasságát, az érzelmi impulzusokat és nem utolsó sorban az értelem erejét

használja instrumentumául” (E. Kovács É.).

Aerobik

Az aerobik sportág az aerob, azaz oxigén jelenlétében végzett munkavégzésről

kapta a nevét. Az aerobik gyakorlatokkal szerzett állóképesség, az edzett keringési és

légzőrendszer hosszabb, intenzívebb munkavégzést tesz lehetővé. A sportágnak két,

alapjaiban megegyező, de céljában eltérő ága van, a fitnesz-aerobik, és a verseny-

aerobik (Fritz, 2011).

2. ábra A scapularis dyskinesis kezelési algoritmusa az izomaktivitás alapján

(Ellenbecker, 2010)

9

Versenytánc

Két csoportra lehet osztani, standard táncra (keringők és foxtrott), és a latin-

amerikai táncra, amelyeket a 2-3. táblázat foglal össze.

Angolkeringő Bécsi keringő Foxtrott

Lassú, és egyenletesen

lendülő, térben haladó

fordulómozgásokban nyilvánul

meg.

Gyors, egyenletes,

szárnyaló, teret betöltő

lépésekben és forgásokban

fejeződik ki.

Lassú és gyors, előre és

hátralépések sasszéval variált

tetszés szerinti változásokból

áll, ami slow foxtrottra és

quickstepre vált szét.

2. táblázat A standard táncok jellemzői

(Fritz, 2011)

Rumba A izzó szerelmi versengés jellemzi, melynek kifejezőeszköze a csípő- és

medencemozgások.

Cha-Cha-cha Mesterségesen alkotott tánc, a rumbának és a mambónak egy változata.

Viszonylag gyors, kis teret betöltő, ötletdús, és játékos hangvételű

Szamba A párok hullámmozgással haladnak a teremben, ezt a mozdulatot a medence előre-

és hátralendítésével valósítják meg.

Paso doble

A tánc alapjául szolgál a kettős lépés, a sarok és féltalp hangsúlyos lehelyezése,

valamint a ritmikus haladó lépések. Egyik jellemző eleme az appel, amely egy

energikusan, talpon, helyben táncolt lépés, a térdek enyhe süllyesztésével.

Jive Eleven, fiatalos, élénk, ritmusos tánc, mely többnyire ringó lépésekből és a sasszé

elemeiből épül fel.

3. táblázat A latin táncok jellemzői

(Fritz, 2011)

10

Esztétikus Testképző Gimnasztika (ETG)

Az esztétikus testképzés alapja Mensendieck funkcionális szemlélete, valamint a

Madzsar-rendszer korrekciós, egészségügyi gondolkodásmódja. Mégis túllép

mindezen, és önálló formastílussal dolgozik, követi az esztétikai törvényszerűségeket

amennyiben a mozgásokat, mozdulatokat a tér-idő-erő összefüggéseiben vizsgálja.

Szemlélete „központcentrikus”. A medence-lumbális gerinc adja a törzs

kidolgozásának alapját, de nem izomcsoportok analízisében, hanem az egyes

testrészek egymásra épített kapcsolatrendszerében. Kihasználja a gerinc összes

mozgáslehetőségeit, új nomenklatúrát vezet be, a gerincet szakaszokra bontja: nyaki,

háti, ágyéki és keresztcsonti szakaszra. Ezeket a szakaszokat az összes síkban,

fokban, irányban, mélységben és magasságban dolgozza ki.

A Mandzsar-féle izometriás megfeszítés elvét tovább fejleszti, és kimondja, hogy

a gerinc elongációja két irányba történjen. Ennek feltétele, hogy a csigolyák egymás

felett helyezkedjenek el, tekintet nélkül a testhelyzetre (E. Kovács É.).

11

3. HIPOTÉZISEK

1. Feltételezem, hogy az aerobik csoportnál az intervenciós program nélkül

kialakulhat izomdysbalance, vagy a scapularis dyskinesis valamely típusa az

aerobik órákon kapott terhelések miatt.

2. Feltételezem, hogy a versenytáncosoknál fellelhető a scapularis dsykinesis, és

aszimmetrikus scapularis pozíciót tapasztalunk.

3. Feltételezem, hogy a versenytáncosoknál a vizsgálat során aszimmetrikusabb

lapocka mozgást tapasztalok, mint a másik két célcsoport esetén.

4. Feltételezem, hogy zárt láncú gyakorlatok beépítése az edzésprogramokba a

célcsoportok esetében különböző elemek befolyásolása révén módosítja a

scapularis kontrollt.

5. Feltételezem, hogy a mintatanterv szerint megtartott ETG órák időtartamuk és

intervallumuk okán kisebb mértékű változásokat hoznak a másik két

célcsoporthoz képest.

12

4. ANYAG ÉS MÓDSZER

4.1 A vizsgálat körülményei, célcsoportok bemutatása

A dolgozatomban bemutatott kísérletes (intervenciós) vizsgálat során, az

intervenció előtt és után vizsgálatokat végeztem, a mozgásprogram hatását a

különböző stílusú táncos mozgásformákat végzők körében elemeztem. A

célcsoportok értékeit a fizikális vizsgálat eredményeinek összehasonlításához

használtam fel. A beválogatás feltétele az volt, hogy a résztvevő aktív legyen az adott

sportágban, a rekreációs aerobikos hetente két alkalommal részt vegyen az

edzéseken, a versenytáncosnál, hogy minimum 10 éve versenyszinten táncoljon, az

ETG csoportnál pedig, hogy a mintatanterv alapján megtartott, 15 alkalomból álló

kurzuson rendszeresen részt vegyen.

Az aerobikos csoportban 10 fővel dolgoztam együtt, 9 lánnyal, 1 fiúval. Az

átlagéletkor 21±0,8 év. A méréseket az első torna előtt és a 15. torna után végeztem

el. 15 alkalommal tartottam tornát, a 2016/2017-es tanév második félévében, 2017.

február 13-tól 2017. április 3-ig, hetente két alkalommal, 8 héten keresztül. A helyszín

a Miskolci Egyetem 4-es kollégium tornaterme volt. A torna 30 percből állt.

A versenytáncosok csoportját a debreceni Valcer Táncstúdió és Alapfokú

Művészeti Iskola táncosai alkották, ahol az átlagéletkor 20±0,8 év. 8 fővel dolgoztam

együtt, 4 lánnyal és 4 fiúval. A csoportban profi versenytáncosok voltak, akik

legalább 10 éve űzik ezt a sportot. A méréseket 2 alkalommal végeztem el. A torna

2017. május 30-tól 2017. július 18-ig minden kedden és szerdán, tehát hetente két

alkalommal, 8 héten keresztül zajlott, Debrecenben, a táncstúdió próbatermeiben. A

torna itt is 30 percből állt.

Az esztétikus testképző gimnasztikásokat 8 fő alkotta, 5 lány és 3 fiú. Az

átlagéletkoruk 20±0,6 év. A résztvevők a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar

Fizioterápiás Tanszék II. éves gyógytornász hallgatói voltak. A tornaprogram

megkezdése előtt, 2017. február 17-én, valamint 2017. május 25-én végeztem el a

méréseket. A hallgatóknak egy 15 alkalomból álló kurzus volt a tanévükbe

beleépítve, ahol főként a lapocka körüli izmok voltak terhelve, melyet a tantárgy

oktatója tartott.

13

4.2 Fizikális vizsgálat, állapotfelmérés módszerei

Az állapotfelmérést egy tájékoztató óra előzte meg, ahol tartottam egy rövid

prezentációt a témával kapcsolatban, és ha kérdés merült fel igyekeztem rá legjobb

tudásom szerint válaszolni. A versenytáncos csoport esetén az egyesület vezetője

nyilatkozat aláírásával járult hozzá, hogy a sportoló-táncosok heti kétszer az edzésük

keretein belül célzott tornaprogramban részesülhessenek (1. számú melléklet). Az

állapotfelmérés 2 alkalommal történt. Minden résztvevő saját kódot kapott, ezáltal a

felmérés anonim volt. Vizsgálatomban speciális teszteket használtam a scapulára

adaptáltan, és izomerőmérést végeztem a lapocka körüli izmoknál, hogy felmérjem

azok állapotát. Minden vizsgálati lapra felkerült a táncos kódja, a mérés dátuma,

illetve a mérést végző személy neve (2. számú melléklet).

A mozgásszervi vizsgálat során célzottan a lapockára kiterjedő vizsgálatokat

végeztem, speciális tesztek segítségével. Ezekhez a mérésekhez centiméter szalagot

használtam a távolságok megállapításához. Elsőként bejelöltem a 3 referencia pontot,

a thoracalis gerincszakaszon a 2-es (T2), 4-es (T4) és a 8-as (T8) csigolyák processus

spinosusait, melyekhez a lapocka aktuális pozícióit viszonyítottam. A következőkben

a rövidítéseket alkalmaztam a tesztek ismertetésében.

Lennie-teszt: megnéztem, hogy a thoracalis szakaszon bejelölt pontok, neutrális

helyzetben egy magasságba esnek-e a lapocka 3 pontjával, nevezetesen a T2-angulus

superior, T4-spina scapulae, T8-angulus inferior (Munaf, 2014).

Lateral Scapular Slide Teszt: az angulus inferior scapulae és a T8 távolságát mértem

cm-ben, 3 kartartásban: kar törzs mellett/neutrális helyzetben, kezek a csípőn /45°-os

vállízületi abductio, karok nyújtva vállmagasságban/90°-os vállízületi abductio

(Kibler, 1998).

Lapocka Terheléses Tesztje: az angulus inferior scapulae és a T8 távolságát mértem,

de az előzőtől eltérően 2 kartartásban: 120°-os vállízületi abductio illetve 150°-os

vállízületi abductio mellett (Sevinsky, 2013; Kibler, 2003).

Push-up Teszt (falnál): a résztvevő a fal előtt állt, és megkértem, hogy közelítsen

hozzá addig, amíg vállban, könyökben 90°-os flexio jön létre (fekvőtámasz helyzet).

Ezt a helyzetet fent kellett tartani 10 másodpercig, majd a lapockahelyzet fenntartása

közben lemértem az angulus inferior-T8 távolságát (Cools, 2014).

14

Push-up Teszt (talajon) (női fekvőtámasz): tenyereken és térdeken támaszkodva,

törzset egyenesen tartva, könyököket 90°-ig hajlítva megkértem, tartsa meg a

helyzetet 10 másodpercig, utána a lapockahelyzet fenntartása közben lemértem az

angulus inferior-T8 távolságát centiméterben.

Scapula Retractios Tesztje (SRT): azt vizsgáltam, hogy neutrális helyzetben, erős

lapockazárás mellett, mennyi idő elteltével érez a résztvevő fájdalmat, égő érzést,

zsibbadást a lapocka záróizmainak területén, illetve a lapocka bemozdulásakor a

stopperórával kivitelezett időmérés leállításra került, mert az előbbi azt jelenti, hogy

az izom nem tudja tovább a vizsgálati pozícióban tartani a lapockát (Kibler, 2006).

Az izomerőmérés során 3 izom erejét mértem le, 3-as izomerőtől indulva és így

haladtam a 4-es, 5-ös izomerő felé.

m. serratus anterior hagyományos mérése: 3-as izomerőt mérve, háton fekvésben a

két karját nyújtsa ki maga elé, és nyújtózzon felfelé, amennyire csak tud, ellenállás

nélkül. 4-es, 5-ös izomerőnél kisebb, majd nagyobb manuális ellenállást alkalmazok

az alkar distalis részén gyűrűfogással.

m. serratus anterior módosított tesztje: ülő helyzetben 2-es izomerőtől kezdve a

mérést, 90º-os vállízületi flexioban, a két kart alátámasztva nyújtózzon előre. 4-es, 5-

ös izomerő felé haladva a táncosoknak 30 másodpercig 1 kg súlyt kellett álló

helyzetben 90º-os vállízületi flexioban kitartania. Ha ez sikerül, akkor 5-ös az izom

ereje.

m. trapezius alsó része: hason fekvésben, 2 karját rézsútosan nyújtsa ki, majd karokat

elemelve a talajtól, és ezt megtartva, lapockája alsó csúcsait közelítse egymáshoz. 4-

es, 5-ös izomerőnél kisebb, majd nagyobb manuális ellenállást alkalmaztam az alkar

distalis részén gyűrűfogással.

mm. rhomboidei: hason fekvésben elhelyezkedő pácienst megkérem, hogy tegye 2

kezét derekára, majd könyökét közelítse plafon felé lapockazárással. 4-es, 5-ös

izomerő mérésénél kisebb, majd nagyobb manuális ellenállást alkalmaztam a scapula

margo mediálisára keresztfogással (Hazel és Clarkson, 2000)

(2. számú melléklet).

15

4.3 Az intervenciós program bemutatása

Tornaprogramom során zárt láncú gyakorlatokat végeztettem a scapularis izmok

erősítésére. A gyakorlatsor 7 feladatot tartalmaz, mindegyiket 3 sorozatban, 10

ismétlésszámmal csináltattam meg.

A gyakorlatok a következők:

Falnál fekvőtámasz 3 különböző kartartásban: a mérésben szereplő Lateral Scapular

Slide teszt 3 kartartását alkalmazva végeztettem el a gyakorlatot

‒ 45º-ban végzett karhajlítás

Kiinduló helyzet: A karok alsó rézsútos tartásban, 45º-os vállízületi flexios

helyzetben, tenyereket a falra tesszük.

Kivitelezés: Rádőlünk a falra, közben könyökünket hajlítjuk, lapockáinkat zárjuk,

hátunk egyenes, majd vissza kinyomjuk magunkat. 15 mp-ig tartjuk a pozíciót.

Megjegyzés: Maximális lapockazárás megtartása adott időintervallumban, törzs

egyenes tartása mellett.


Kiinduló helyzet: 2 karunk vállmagasságban, 90º-os vállízületi flexioban, nyújtott

helyzetben a falon.

Kivitelezés: A falhoz közelítve, könyökünket hajlítjuk addig, amíg felkarunk és

alkarunk derékszöget zár be egymással, mint fekvőtámasz során, közben

lapockáinkat zárjuk, majd felegyenesedünk. 15 mp-ig tartjuk a helyzetet.

Megjegyzés: Törzsünket egyenesen tartjuk, a kiinduló és véghelyzet során is.

16


Kiinduló helyzet: 2 karunkat rézsútosan, felfelé nyújtjuk ki, 150º-os vállízületi

flexioban.

Kivitelezés: Rádőlünk a falra, közben könyökünket hajlítjuk, lapockáinkat zárjuk. A

feladatot 15 mp-ig tartjuk.

Megjegyzés: A lapockazárásra való koncetrálás közben fontos a törzs egyenes

helyzetének megtartása.

Bordásfalnál guggolás

Kiinduló helyzet: A bordásfallal szemben állunk, 2 kezünkkel csípőnk magasságában

megkapaszkodunk, alsó végtagok csípőszéles terpeszben.

Kivitelezés: Lapockánkat összezárjuk, hátunkat egyenesen tartva leguggolunk. A

testhelyzetet 15 másodpercig tartjuk.

Megjegyzés: Térdünket derékszögben tartjuk, figyelünk a térd előre helyezett

pozíciójának elkerülésére.

Plank helyzet

Kiinduló helyzet: hason fekvésben helyezkedünk el, ezután alkartámaszt veszünk fel,

lábujjhegyen támaszkodunk.

Kivitelezés: Testsúlyunkat előrébb helyezve, hátunk végig egyenes, lábujjunkon

éppen támaszkodva, lapockákat összezárjuk és megtartjuk a helyzetet. 15 mp-ig

tartjuk a pozíciót maximális lapockazárással.

Megjegyzés: Törzsünk és lábunk egyenes, megfeszítve tartjuk a pozíciót.

17

Törzs kirotatio lapockazárás mellett

Kiinduló helyzet: jobb lábunkkal kilépünk előre, behajlítjuk, térdünkben 90º-os

flexiot hozunk létre.

Kivitelezés: Bal kezünkkel jobb lábunk mellett támaszkodunk, jobb karunkat

kinyújtjuk oldalra vállmagasságban, addig visszük a kart, amíg nem érezzük a

lapockák záródását, ezt a helyzetet fenntartva kifordulunk törzsünkkel, majd

visszajövünk középre. Utána bal lábunkkal lépünk előre, és bal kezünkkel is

elvégezzük ugyanezt. Mindkét oldalon 12 ismétlésszámmal dolgozunk.

Megjegyzés: A tempóra figyelni kell, lassú, koncentrált kivitelezést alkalmazunk.

Nyújtott könyök és lábtartás, ülő helyzetből

Kiinduló helyzet: nyújtott ülésből indulunk ki, karok a hátunk mögött, kezek előrefelé

néznek.

Kivitelezés: Medencét elemeljük a talajról, mellkast kiemeljük, és a lapockákat

erősen összezárjuk, és tartjuk a helyzetet, 15 mp-ig.

Megjegyzés: Fejet nem lógatjuk, mellkast kiemeljük.

Statisztika, adatelemzés

A paramétereket a mozgásterápia előtt és után is felmértem, az adatokból átlagot,

szórást számoltam. A csoportok közötti különbség szignifikanciáját Microsoft Excel

programban, nem párosított t-próbával állapítottam meg. Csoporton belül a kezelés

előtt és után mért adatok közötti különbség szignifikanciát párosított t-próbával

vizsgáltam. A szignifikanciaszinteket a következőképpen határoztam meg: *p<0,05

a gyenge, **p<0,01 a közepes, ***p<0,001 az erős szignifikáns változást jelöli.

18

5. EREDMÉNYEK

5.1 A scapularis dyskinesis megjelenése

A scapualris dyskinesis valamely formája az intervenciós program előtt látható

volt egyes résztvevőknél. Az aerobikos csoportban 3 résztvevőnél volt nyugalmi

helyzetben I-II. típus, 2 alanynál pedig a IV. típus jelent meg. A versenytáncos

csoportban 2 táncosnál az I-II. típus volt látható nyugalmi helyzetben, 3 táncosnál

pedig a IV. típus volt észrevehető. Az ETG csoportban 2 résztvevőnél szintén az I-II.

típus volt jelen.

5.2 A csoportokon belüli eredmények elemzése

A diagramokban ábrázolt oszlopok a célcsoport átlagértékeit, a függőleges vonalak

a standard deviációt mutatják az intervenció előtt és után. A függőleges tengely a

retractiós időt mutatja másodpercben kifejezve, vagy az angulus inferior távolságát

mutatja a thoracalis 8-as csigolyától centiméterben kifejezve. Az oszlopokban lévő

számok a kiindulási helyzet és az intervenció után értéket mutatja percben vagy

centiméterben kifejezve.

Az aerobik csoport eredményeinek ismertetése

3. ábra A Scapula Retractiós Teszt eredményei jobb és bal oldali lapocka esetében, az aerobik

csoportnál az intervenció előtt és után (sec) (n=10)

2:028:28

2:028:28

0:00

4:48

9:36

14:24

19:12

0:00

4:48

9:36

14:24

Idő

tart

am (

mp)

Scapula Retractiós Teszt bal előtt Scapula Retractiós Teszt bal után

Scapula Retractiós Teszt jobb előtt Scapula Retractiós Teszt jobb után

***

***

19

A tornaprogram előtt átlagosan 2:02 percig tudták megtartani a scapula

maximális retractiós helyzetét, a program hatására szignifikáns különbséget találtam

a lapocka körüli izmok terhelhetőségét illetően (***p<0,001), átlagosan 8:28 percig

tudták megtartani a scapula maximális retractiós pozícióját, ami 6:23 perccel több,

mint az intervenció előtt (3.ábra).

4. ábra Lateral Scapular Slide Teszt jobb oldalon az aerobikos csoportnál (cm) (n=10)

Az intervenciós program hatására a glenohumeralis ízület neutrális (p<0,001)

és 90°-ban abducalt helyzetében szignifikánsan (p<0,001) javult az izmok

terhelhetősége. Az ábrán látható, hogy mindhárom mérés esetében csökkent az átlag

a kiindulási értékekhez viszonyítva, ami azt mutatja, hogy az izmok statikus

működése javult, ezáltal a scapulat szimmetrikusabb helyzetben tudják tartani a

mellkasfalon. A legnagyobb javulást a 90°-ban abducalt helyzetben mértem, ahol

átlagosan 4,3 cm-rel került közelebb a scapula a gerinchez. A 45°-os abductióban

mért eredmény átlaga 3,15 cm-rel javult. Neutrális helyzetben jobb oldalon 1,75 cm-

rel csökkent a kiindulási értéktől (4.ábra).

11,5 9,75 13,25 10,1 15 10,7

0

5

10

15

20

25

30

35

Angulu

s in

feri

or-

T8 t

ávols

ága

(cm

)

jobb előtt neutral jobb után neutraljobb előtt 45˚ jobb után 45˚jobb előtt 90˚ jobb után 90˚

**

******

20

5. ábra Lateral Scapular Slide-Teszt bal oldalon az aerobikos csoportnál (cm) (n=10)

A bal lapocka 45º-ban és 90°-ban abducalt helyzetében szignifikáns változást

észleltem a tornaprogram hatására (p<0,001). A 45°-os helyzet kiinduló értéke 12,45

cm volt, és a második mérésnél 10,2 cm-re csökkent. 90°-os kartartási helyzetben az

első méréskor 14,45 cm volt az érték átlagot tekintve, ami az intervenciós program

hatására 10,2 cm-re csökkent. Az átlagokat tekintve a legkisebb változás a kar 45°-

os abductiója mellett látható, ahol 2,8 cm-rel lett mediálisabb helyzetű a scapula a

tornaprogram hatására, de ez is kiemelkedő szignifikanciájú. A legnagyobb változást

90º-ban abducalt helyzetben mértem, ahol a távolság 4,25 cm-rel csökkent a

thoracalis 8-as csigolyától. A legnagyobb javulást annál a résztvevőnél állapítottam

meg neutrális helyzetben, ahol a kiinduló érték 20 cm-volt, majd az intervenciót

követően 12 cm lett. A scapulák szimmetriáját tekintve, elhelyezkedésük változása

szignifikáns javulást mutat (5.ábra).

10,9 9,3 12,45 9,65 14,45 10,2

0

5

10

15

20

25

30

35

Angulu

s in

feri

or-

T8 t

ávols

ága

(cm

)

bal előtt neutral bal után neutralbal előtt 45˚ bal után 45˚bal előtt 90˚ bal után 90˚

*** ******

21

6. ábra Lapocka Terheléses Tesztje az aerobik csoportnál, 120º és 150º-os abducalt helyzetben,

az intervenció előtt és után, jobb és bal oldalon (cm) (n=10)

120°-ban abducalt vállízület mellett az angulus inferior és a T8-as csigolya

távolsága jobb oldalon 17,15 cm volt, míg az utómérést követően ez a távolság 13,35

cm-re csökkent. Bal oldalon az interventció előtt 16,6 cm volt, míg a program után

szintén 13,35 cm lett az átlag. 150º-ban abducalt vállízület mellett az angulus inferior

és a T8-as csigolya távolsága jobb oldalon 18,25 cm volt, míg az utómérést követően

ez a távolság 14,9 cm-re csökkent. Bal oldalon az intervenció előtt 17,6 cm volt, míg

a program után szintén 15 cm lett az átlag, ahol 2,6 cm-rel csökkent a referenciapont

és a scapula között a távolság (6.ábra).

17,15

13,35

16,6

13,35

18,25 14,9 17,615

0

5

10

15

20

25

előtt után előtt után előtt után előtt után

120 120 120 120 150 150 150 150

jobb bal jobb bal

Angulu

s in

feri

or-

T8

táv

ols

ága

(cm

)*** ***

22

7. ábra Push-up Teszt (talaj) az aerobik csoportnál az interveció előtt és után, jobb és bal

oldalon (cm) (n=10)

A terheléses Push-up tesztnél az intervenciót követően a jobb lapocka angulus

inferiorjának távolsága a T8-as csigolyától szignifikánsan csökkent a tornaprogram

hatására (p<0,001). A jobb lapocka esetében 3,85 cm-rel csökkent a távolság, a bal

lapockánál szintén átlagosan 3,85 cm-rel került közelebb az angulus inferior a

thoracalis 8-as csigolyához (7.ábra).

A Lennie-Teszt eredményeit tekintve az aerobikos csoportnál, a kiinduló

helyzetben, jobb oldalon a T2 és T4-es csigolyától 4, a T8-as csigolyától 7

résztvevőnek tért el a scapula helyzete a referencia pontokhoz viszonyítva. A bal

oldalon viszont csak a T8-as csigolyától tért el az angulus inferior helyzete 3

résztvevőnél. A tornaprogram hatására a scapulák helyzete a mellkasfalon

optimálisabb lett, jelentős a javulás mértéke, mivel az utómérést követően csak a jobb

oldalon találtam eltérést a T8-as csigolyához viszonyítva 2 résztvevőnél.

A Push up (fal) Tesztnél a jobb oldalt vizsgálva a kiinduló helyzet átlagosan

15,35 cm volt és 10,59 cm-re csökkent az átlagérték. Bal oldalt tekintve a kiinduló

14,8 cm-hez képest 10,75 cm-re csökkent szignifikáns javulással az átlagérték.

15,3 11,45 15 11,15

0

5

10

15

20

25

30

35

An

gu

lus

infe

rio

r-T

8 t

ánco

lság

a (c

m)

Push-up Teszt (talaj) jobb előtt Push-up Teszt (talaj) jobb után

Push-up Teszt (talaj) bal előtt Push-up Teszt (talaj) bal után

******

23

A továbbiakban a versenytáncos csoport eredményeit ismertetem.

8. ábra A Scapula Retractiós Teszt eredményei jobb és bal oldali lapocka esetében, a

versenytáncos csoportnál az intervenció előtt és után (sec) (n=8)



a lapocka körüli izmok terhelhetőségét illetően (***p<0,001), átlagosan 16:30 percig



9. ábra Lateral Scapular Slide Teszt bal oldalon a versenytáncos csoportnál (cm) (n=8)

8:09 16:30 8:09 16:30

0:00

4:48

9:36

14:24

19:12

0:00

4:48

9:36

14:24

Idő

tart

am (

mp

)



******

10,56 9,1 10,8 9,3 11 9,8

0

5

10

15

20

25

Angulu

s in

feri

or-

T8 t

ánvols

ága

(cm

)

bal előtt neutral bal után neutralbal előtt 45˚ bal után 45˚bal előtt 90˚ bal után 90˚

***

**

24

A bal lapocka neutrális, 45º és 90°-ban abducalt helyzetében is szignifikáns

változást észleltem a tornaprogram hatására (p<0,05, p˂0,01). Az átlagokat tekintve

a legkisebb változás a kar 90º-ban adbucált helyzetében látható, az angulus inferior

1,25 cm-rel lett mediálisabb helyzetű a lapocka a tornaprogram hatására, a kiinduló

11 cm-hez képest. 45º-ban abducált vállízületi helyzetben 10,8 cm-ről 9,3 cm-re

változott a scapulák helyzete. Neutrális helyzet mellett a kiindulási értékhez képest

(10,56 cm) 1,43 cm-rel csökkent a távolság a thoracalis 8-as csigolyától (9.ábra).

10. ábra Lapocka Terheléses Tesztje a versenytáncos csoportnál, 120º és 150º-os abducalt

helyzetben, az intervenció előtt és után, jobb és bal oldalon (cm) (n=8)


távolsága jobb oldalon 12,81 cm volt, míg az utómérést követően ez a távolság 11

cm-re csökkent, ami 1,81 cm-es javulást jelent. Bal oldalon az intervenció előtt 12,93

cm volt, míg a program után 10,68 cm lett az átlag. 150º-ban abducalt vállízület

mellett az angulus inferior és a T8-as csigolya távolsága jobb oldalon 14 cm volt, míg

az utómérést követően ez a távolság 11,75 cm-re csökkent. Bal oldalon az intervenció

előtt értékhez képest (14 cm), 2 cm-rel csökkent, így a program után 12 cm lett az

átlagérték (10.ábra).

12,81

11

12,93

10,68

1411,75 14

12

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18


120 120 120 120 150 150 150 150

jobb bal jobb bal

Lapocka Terheléses Tesztje

Angulu

s in

feri

or-

T8

táv

ols

ága

(cm

)

*** ***

25

11. ábra Push-up Teszt (talaj) a versenytáncos csoportnál az intervenció előtt és után, jobb és bal

oldalon (cm) (n=8)

A terheléses Push-up tesztnél az intervenciót követően a jobb lapocka angulus


hatására (p<0,001). A jobb scapula esetében 2 cm-rel csökkent a távolság, a bal

scapula, amelynek kiinduló értéke 13, 68 cm volt, 1,93 cm-rel került közelebb az

angulus inferior a thoracalis 8-as csigolyához (11.ábra).

A Lennie-Teszt eredményeit vizsgálva a versenytáncos csoportnál nem találtam

szignifikáns különbséget, ugyanis a thoracalis szakaszon bejelölt 3 referencia pont

egy magasságba esett a lapocka 3 pontjával, nevezetesen a T2-angulus superior, T4

spina scapulae, T8-angulus inferior, az intervenció előtt és után is.

A Lateral Scapular Slide Tesztnél jobb oldalon neutralis helyzetben az átlag

10,3 cm volt, a tornaprogram előtti mérések alapján, és az intervenció hatására 9,1

cm-re csökkent. 45º-os abducalt kartartásban a kiinduló érték átlaga 10, 7 cm volt, és

az erősítés által 9,3 cm-re csökkent az átlagérték. 90º-os kartartási helyzetben 10,8

cm a kiinduló érték átlagban tekintve, ami 9,6 cm-re csökkent kedvező irányába. 45º-

os kartartási helyzetben 1,6 cm-rel változott az átlagérték, ezek alapján itt

tapasztaltam a legkiemelkedőbb változást. Bal oldalon neutralis helyzetben a kiinduló

átlagérték 10,56 cm volt, ami 9,31 cm-re csökkent. 45º-os kartartási helyzetben 10,8

cm volt az átlag, 9,3 cm-re csökkent az érték. 90º-os abducalt kartartásban a

tornaprogram előtti átlagérték 11 cm, ez az érték 9,8 cm-re csökkent. A bal oldalon

13,62 11,62 13,68 11,75

0

5

10

15

20

25

30

An

gu

lus

infe

rio

r-T

8 t

ávo

lság

a (c

m)



******

26

is a 45º-os kartartási helyzetben lett a legkiemelkedőbb pozitív irányú változás,

ugyanis 1,5 cm-rel csökkent az átlagérték.

A Push up (fal) Tesztnél szignifikáns javulást eredményezett a tornaprogram,

mivel a jobb oldalon 2,25 cm-rel csökkent átlagosan, míg a bal oldalon 2 cm-rel

csökkent az angulus inferior és a T8-as csigolya távolsága, ami kedvező irányú.

A továbbiakban az ETG csoport eredményeit ismertetem.

12. ábra Scapula Retractiós Teszt eredményei jobb és bal oldali lapocka esetében, az ETG

csoportnál az intervenció előtt és után (sec) (n=8)



a lapocka körüli izmok terhelhetőségét illetően (**p<0,01), átlagosan 15:43 percig



10:56 15:43 10:56 15:43

0:00

4:48

9:36

14:24

19:12

0:00

4:48

9:36

Időta

rtam

(m

p)



****

27

13. ábra Lapocka Terheléses Tesztje az ETG csoportnál, 120º és 150º-os abducalt helyzetben, az

intervenció előtt és után, jobb és bal oldalon (cm) (n=8)


távolsága jobb oldalon 15,3 cm volt, míg az utómérést követően ez a távolság 14,3

cm-re csökkent. Bal oldalon az intervenció előtt 14,5 cm volt, míg a program után

14,25 cm lett, viszont itt nem tudtam szignifikáns javulást értékelni. 150º-ban

abducalt vállízület mellett az angulus inferior és a T8-as csigolya távolsága jobb

oldalon 16,75 cm volt, míg az utómérést követően ez a távolság 15,1 cm-re csökkent.

Bal oldalon az intervenció előtt 15,87 cm volt, míg a program után 15,25 cm lett az

átlagérték. A legkiemelkedőbb változást a jobb oldalon 120°-ban abducalt vállízület

mellett állapítottam meg, ahol az átlagérték 1,01 cm-rel csökkent (13.ábra).

15,3

14,3 14,5 14,25

16,75 15,1 15,87 15,25

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20


120 120 120 120 150 150 150 150

jobb bal jobb bal

Angulu

s in

feri

or-

T8

táv

ols

ága

(cm

)

****

28

14. ábra Push-up Teszt (talaj) az ETG csoportnál az intervenció előtt és után, jobb és bal oldalon

(cm) (n=8)

A terheléses Push-up Tesztnél az intervenciót követően a bal lapocka angulus


hatására (p<0,001). A bal lapocka esetében 1,06 cm-rel csökkent a távolság, a jobb

lapockánál 0,81 cm-rel került közelebb az angulus inferior a thoracalis 8-as

csigolyához (14.ábra)

A Lennie-Tesztnél jobb oldalon 5, bal oldalon 4 résztvevőnek javult a scapula

helyzete a referencia pontokhoz mérve az intervenciós programot követően.

A Lateral Scapular Slide Tesztnél jobb oldalon neutralis helyzetben az átlag 11,8

cm volt a kiinduló érték, az intervenció hatására 11,3 cm-re csökkent. 45º-os abducalt

kartartásban a kiinduló érték átlaga 11,6 cm volt, ebben a helyzetben nem változott.

90º-os kartartási helyzetben 12,8 cm a kiinduló érték átlagban tekintve, ami 11,8 cm-

re csökkent kedvező irányába, így 1 cm-rel változott az átlagérték, ezek alapján itt

tapasztaltam a legkiemelkedőbb változást. Bal oldalon neutralis helyzetben a kiinduló

átlagérték 11,2 cm volt, itt nem tapasztaltam változást. 45º-os kartartási helyzetben

11,2 cm volt az átlag, ahol szintén nem lett eltérő a változás. 90º-os abducalt

kartartásban a tornaprogram előtti átlagérték 12,1 cm ez az érték 11,8 cm-re csökkent.

A Push up (fal) Tesztet tekintve a jobb oldalon átlagban kifejezve 0,5 cm-t, bal

oldalon 1 cm-t javult a scapula helyzete az angulus inferiorhoz képest.

15 14,18 15,43 14,37

0

5

10

15

20

25

30

35

An

gu

lus

infe

rio

r-T

8 t

ávo

lság

a (c

m)



****

29

Izomerő adatelemzése

SA MSA Ta Rh


5-ös 7 9 6 9 4 5 5 9

4-es 3 1 4 1 4 5 4 1

3-as 0 0 0 0 2 0 1 0

4. táblázat Az aerobik csoport izomerő változása

Az aerobik csoporton belül m.serratus anteriornál és a mm. rhomboideinél

értem el nagyobb változást. Látható, hogy a m.serratus anteriornál a kiinduló 4-es

értékű izomerő 3 alanyszámról 1-re csökkent, míg az 5-ös izomerővel értékelt

táncosok száma 2-vel nőtt. A módosított m.serratus anteriornál a kiinduló 4-es

izomértékű aerobikosok száma 1-re csökkent, míg az 5-ös izomerő 4 alanyszámmal

nőtt. A m.trapesiusnál a 4-es, 5-ös izomerő értéknél 1 aerobikosnál változott, viszont

2 táncosnál 3-as volt az izomerő, ami a tornaprogram hatására növekedett. A

mm.rhomboideit vizsgálva szintén 1 táncosnál 3-as izomerő volt a kiinduló helyzet,

ami az intervenció után pozitív irányba változott. 5-ös izomerő 9 aerobikosnak lett a

visszaméréskor. (4.táblázat).

SA MSA Ta Rh


5-ös 4 6 4 6 2 6 4 5

4-es 4 2 4 2 4 2 3 3

3-as 0 0 0 0 2 0 1 0

5. táblázat A versenytáncosok csoportjának izomerő változása

Az eredményeket megfigyelve a versenytáncosok csoportjánál a m.trapezius

alsó részénél értem el nagyobb számú változást. A m.serratus anteriornál és a

módosított m.serratus anteriornál a 4-es izomerő érték 2 táncosnál 5-ös izomerőre

növekedett, és az 5-ös izomerőt a tornaprogram hatására 6 táncosnál állapítottam

meg. A m.trapesisusnál az első felméréskor 3-as izomerőt két táncosnál tapasztaltam,

majd az intervenció hatására 5-ös izomerőt a kiinduló 2 alanyszámhoz képest 6

táncosnál tudtam megállapítani. A mm. rohmboidei izom erejét vizsgálva az első

méréskor még egy táncosnál 3-as volt az izomerő, ami a program végére megváltozott

és az 5-ös izomerőérték száma is növekedett (5.táblázat).

30

SA MSA Ta Rh


5-ös 1 5 1 4 0 4 4 5

4-es 7 3 5 4 6 4 2 3

3-as 0 0 2 0 2 0 2 0

6. táblázat Az ETG csoport izomerő változása

Az ETG csoportnál a m. serratus anteriornál látható a legnagyobb változás. A m.

serratus anteriornál 7 tanuló közül 3-ra csökkent a 4-es izomerőérték száma, míg 5-

ös izomerőt a tornaprogram hatására 5 tanulónál tudtam megállapítani. A módosított

serratus anteriornál a 3-as izomerőt tekintve 2 tanulónál is mérhető volt, viszont

szintén javuló tendenciát mutatott a 4-es és 5-ös izomerő száma. A m. trapesiust

vizsgálva az első felméréskor 5-ös izomereje senkinek sem volt, de az intervenciót

követően 4 tanulónak növekedett kiemelkedően. A mm. rhomboidei izomerejét

tekintve szintén volt az első felméréskor 3-as izomerő, ami a program után növekedett

és 5-ös izomerőt állapítottam meg a legtöbb tanulónál (6.táblázat).

5.3 A célcsoportok összehasonlító vizsgálata, korrelációk az intervenció

előtt és után

Szignifikáns különbségek ábrázolása táblázatban

AEROBIK

VS.VERSENYTÁNC AEROBIK VS.ETG

VERSENYTÁNC VS.

ETG

p érték

előtt után előtt után előtt után JOBB

OLDAL 0,01 0,01 0,001 0,01 n.s. n.s.

BAL

OLDAL 0,01 0,01 0,001 0,01 n.s. n.s.

7. táblázat Scapula Retractiós Teszt intervenció előtt és után

A három csoport eredményeit megvizsgálva az intervenciós program előtt és után

is találtam szignifikáns különbséget az aerobik és versenytánc (p˂0,01, p˂0,001),

valamint az aerobik és az ETG csoport között, az intervenciós program előtt és után

is (7.táblázat).

31

AEROBIK


VERSENYTÁNC VS.

ETG

p érték


OLDAL n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. 0,05

BAL

OLDAL n.s. n.s. n.s. 0,05 n.s. 0,05

8. táblázat Scapula Lateral Slide Teszt, neutrális helyzet

Jelentősebb szignifikáns különbséget a versenytáncosok és az ETG csoport

(p<0,05) között találtam, az intervenciós program után, valamint az aerobikosok és

az ETG csoport (p<0,05) között az intervenciós program után (8.táblázat).

AEROBIK


VERSENYTÁNC VS.

ETG

p érték

előtt után előtt után előtt után

JOBB

OLDAL 0,05 n.s. n.s. n.s. n.s. 0,05

BAL

OLDAL 0,05 n.s. n.s. n.s. n.s. 0,05

9. táblázat Scapula Lateral Slide Teszt, 90º-os helyzet

Az eredményeket vizsgálva szignifikáns különbséget az aerobik és a

versenytáncosok között a tornaprogram előtt, valamint a versenytáncosok és az ETG

csoport (p<0,05) között találtam (9.táblázat).

AEROBIK


VERSENYTÁNC VS.

ETG

p érték


OLDAL 0,05 0,05 n.s. n.s. n.s. 0,05

BAL

OLDAL 0,05 0,0,5 n.s. n.s. n.s. 0,05

10. táblázat Lapocka Terheléses Tesztje 150º-os helyzet

A 150º-os terheléses tesztnél jelentősebb különbséget az aerobikosok és a

versenytáncosok (p<0,05) között az intervenciós program előtt és után, valamint a

versenytáncosok és ETG csoport (p<0,05) között a tornaprogram után észleltem

(10.táblázat).

32

AEROBIK

VS.VERSENYTÁNC

AEROBIK VS.ETG VERSENYTÁNC VS.

ETG

p érték


OLDAL n.s. n.s. n.s. 0,05 n.s. 0,05

BAL

OLDAL n.s. n.s. n.s. 0,05 n.s. 0,05

11. táblázat Push up (talaj) Teszt

A Push-up Tesztet vizsgálva az aerobikosok és az ETG csoportnál (p<0,05) a

tornaprogram után, a versenytáncosok és az ETG csoportnál (p<0,05) is az

intervenciós program után találtam különbséget (11.táblázat).

33

6. MEGBESZÉLÉS

6.1 Hipotézisek elemzése

1. Feltételezem, hogy az aerobik csoportnál az intervenciós program nélkül

kialakulhat izomdysbalance, vagy a scapularis dyskinesis valamely típusa az

aerobik órákon kapott terhelések miatt.

Az edzések előtti hozott állapotra, ami azt bizonyíthatná, hogy egyértelműen az

aerobik mozgás anyaga okozta a scapularis dyskinesis valamely formáját, nem terjedt

ki a vizsgálatom. Viszont az aerobik órákon kapott terhelés a kutatásomat

megelőzően nem célzottan a scapulák korrekciójára volt adaptálva, ezért az

eredményeket vizsgálva feltételezésem igaznak bizonyult, ugyanis a scapularis

dykinesis I. és II. típusa, illetve izomdysbalance is fellelhető volt. Ezt a tornaprogram

hatására pozitív/ fiziológiás irányba befolyásoltam. Az intervenció végén a scapulák

helyzetének és mozgásának szignifikáns korrekcióját értem el. Az aerobik órák során

a nyílt és zárt kinematikus láncú gyakorlatok egyaránt szerepelnek a gyakorlatsorok

között. A bemelegítésnél, az ízületek minden irányú átmozgatása, a terheléshez való

hozzászoktatás a cél, inkább a nyílt láncú gyakorlatok kerülnek előtérbe, amikor a tér

bármely pontjába eljuttathatjuk a végtagot. Az erősítés alatt már domináns a zárt

láncú gyakorlatok alkalmazása, akár plank helyzetnél, vagy páros feladatnál. Egy

plank helyzetet megfigyelve, a cél a törzs egész izomzatának erősítése. Fontos a

pontos kivitelezés, ahol a könyök-váll egy magasságban van, a tenyér a föld felé néz,

a medence a hasizmokkal és a farizmokkal tartva nem billenhet előre, lumbális

lordosist korrigálni kell, nyakat pedig egyenesen kell tartani. A scapulák helyzetét

figyelve cél a mellkasfalon történő stabilizálás. Megfelelő kivitelezéssel a gyakorlat

egy korrekt zárt kinematikus láncú feladat. A scapulák megfelelő helyzetben

tartásáért a m.serratus anterior, m.trapezius középső és alsó része, m.pectoralis minor

et major (indirekt módon) a felelős. Mint zárt láncú gyakorlat, jótékony hatással lehet

a dinamikus stabilitásra, és stimulálja a vállöv-vállízületi komplexum

proprioceptorait is (Kang, 2014). A dyskinesis kialakulásának oka lehet a pontatlan

kivitelezés vagy a scapulák körül izmok gyengeségének problémája, ezért az

34

optimális helyzet a kapott terhelés miatt megváltozhat. Ebben a tekintetben szükség

van az intervencióra, a megfelelő korrigálásra.

2. Feltételezem, hogy a versenytáncosoknál fellelhető a scapularis dsykinesis, és

aszimmetrikus scapularis pozíciót tapasztalunk.

Gondolatmenetem arra irányult, hogy a koreográfiák közben az egyik oldalon

stabilan rögzíti a m.serratus anterior, m.latissimus dorsi, m trapezius középső és alsó

része a scapulát a mellkasfalhoz, a másik oldalon a m.pectoralis minor, m.levator

scapulae, mm. rhomboidei is segíti a kart és a scapulát eljuttatni különböző

mozdulatoknál a térbe, így más-más izmot használva kialakulhat egy izomdybalance,

valamint a scapularis dyskinesis egyik formája is megjelenhet.

Feltételezésem így ugyan nem igazolódott be, mert a scapularis dyskinesis, I., II. és

IV. típusa jelen van a táncosok körében, viszont a jobb és bal oldali scapulák

eredményeit vizsgálva nem találtam különbséget.

3. Feltételezem, hogy a versenytáncosoknál a vizsgálat során aszimmetrikusabb a

lapocka mozgást tapasztalok, mint a másik két célcsoport esetén.

A versenytáncosok párt alkotva egyik karjukkal egy állandó zárt kinematikus

láncot alkotnak, míg a másik karral szabadon mozogva, nyílt láncban dolgoznak.

Gyakran teljesen elengedik egymást, így megszűnik a scapula egyoldali stabil

helyzete. Feltételezésem azon alapult, hogy a táncosok a táncpárjuk miatti állandó

kartartásuk egy aszimmetriát eredményez a scapula pozíciójában, viszont külön a

jobb és bal oldalt tekintve nem találtam szignifikáns különbséget a két oldal között,

így a hipotézisem nem igazolódott be.

35

4. Feltételezem, hogy zárt láncú gyakorlatok beépítése az edzésprogramokba a

célcsoportok esetében különböző elemek befolyásolása révén módosítja a

scapuláris kontrollt.

Feltételezésemet megvizsgálva, az eredményekkel alátámasztva beigazolódott,

ugyanis mind a három célcsoportnál a speciális teszteket újramérve különböző

mértékű szignifikáns javulást tapasztaltam, más izmoknál értem el izomerő

növekedést, illetve a pozitív hatás mellett is más mértékben értem el a fiziológiás

korrekciót. A sportoló-táncosok edzésébe beépített zárt láncú gyakorlatok

hozzájárultak a szimmetrikus statikus pozíciók és a dinamikus-funkcionális helyzetek

kivitelezéséhez és megtartásához. A zárt kinematikus gyakorlatok a thoraco-scapulo-

humeralis ritmus harmonikusabb működését tették lehetővé. Ha erősítjük a mm.

rhomboidei-t, akkor ezáltal jobban tudja kontrollálni a scapula elmozdulásait,

valamint a m. trapezius középső részével szinergizmusban dolgozva tudják

stabilizálni a scapulát a mellkasfalon a vállízületi elmozdulások során.

5. Feltételezem, hogy a mintatanterv szerint megtartott ETG órák időtartamuk és

intervallumuk okán kisebb mértékű változásokat hoznak a másik két célcsoporthoz

képest.

Az esztétikus testképző gimnasztika statikus, dinamikus, nyílt és zárt láncú

elemekkel felépített mozgásforma, amely kedvező hatással bír az egész törzs

izomzatára, így a scapula helyzetére is. A zárt láncú gyakorlatsorozatokkal a scapula

helyzetét, és a thorcao-scapulo-humeralis ritmus megfelelő működését teszik

lehetővé. A függetlenítés, ami által az egyes testrészek rögzített helyzetben vannak,

a többi testrész pedig mozgásban van, a scapula helyzetét tekintve ismét előnyös

pozíciók felvételét teszik lehetővé. A megfelelő kiindulási helyzet felvétele után a

scapula helyzetére fokozott figyelem hárul, lassan kell húzni lefelé az angulus

inferiort, ezután pedig közelíteni a csigolyákhoz, illetve a mellkasfalra billenteni a m.

serratus anterior aktivitásával. Ez a scapula helyes helyzete. Azért kell a scapulát

lefelé és összehúzni, mert a scapulát záró és lefelé húzó izmok általában gyengék, az

izomrostok megnyúlnak. Ilyenek a m. trapezius, mm.rhomboidei izmok (E. Kovács

Éva: Szintek és irányok). Azonban, az eredményeket vizsgálva beigazolódott, hogy a

36

heti egy alkalommal, hosszabb ideig történő scapula körüli izmok terhelése nem

elegendő ahhoz, hogy funkcionálisan változást hozzunk létre pozíciójában, illetve

mozgásában. (13.-15. ábra, 11. táblázat)

6.2 Következtetések

A Scapula Retractiós Teszt eredménye alapján tapasztaltam, hogy a legtöbbször

nem az izom fáradása, hanem az ujjak zsibbadása miatt nem tudták tovább tartani a

pozíciót. Ennek ellenére a tornaprogram után szignifikánsan növekedett az időtartam,

mivel a mozgásprogram egy részét a mm. rhomboidei erősítése tette ki, ami a scapula

retractiós helyzetbe húzásáért felelős. Ha erősítjük a mm. rhomboidei-t, akkor ezáltal

jobban tudja kontrollálni a scapula elmozdulásait, valamint a m. trapezius középső

részével és a m. serratus anterior szinergizmusban dolgozva tudják stabilizálni a

scapulát a mellkasfalon a vállízületi elmozdulások során. A Lennie-Teszt

eredményei mutatják, hogy a versenytáncosoknál kivétel nélkül tökéletes helyzetben

van a lapocka állása a referencia csigolyákhoz képest. A Lateral Scapular Slide

Tesztnél minden csoportnál volt eltérés a jobb és bal oldali lapocka között, viszont a

legjobb eredményeket és szignifikáns javulást az intervenciót követően az aerobikos

csoportnál tapasztaltam. A Lapocka Terheléses Tesztnél a három csoport esetében

nem találtam szignifikáns különbséget az intervenció előtt, bár minden csoportnál

volt eltérés a fiziológiáshoz képest, de szignifikáns változást az tornaprogramot

követően az aerobik és a versenytáncos csoportnál tudtam elérni. Push-up Tesztnél

szintén minden csoportnál volt szignifikáns javulás. A szakirodalom szerint olyan

sportolóknál, betegeknél, akiknek vállproblémái vannak a Push-up Teszt gyakorlatba

történő átültetése hatékonynak bizonyult mind a vállizmok nyújtásában, mind az

impingement syndroma megelőzésében (Yoo, 2015).

Izomerőt mind a három célcsoportnál mértem. Ennek tekintetében mindhárom

esetben javulás történt, a m. serratus anterior hagyományos és módosított izomerő

mérésének eredménye a tornaprogram hatására az Oxford skála szerinti 5-ös értékű

lett, a m. trapezius alsó részének izomereje az intervenciót követően 4-es kategóriába

került, a versenytáncosoknál ez az izom mutatkozott a leggyengébbnek, valószínűleg

azért nem tudtam rá nagymértékben hatni, mert a folyamatos táncpróbák időtartamát

nem ellensúlyozta teljes mértékben a korrekciós torna. A mm. rhomboidei az egyik

37

izom, ami a scapula retractiós helyzetéért felelős, amiben jelentős javulást tudtam

elérni, így azt gondolom, hogy ha nem is lett mindenkinek 5-ös izomereje, az izom

munkája viszont gazdaságosabb lett, növeltük a statikus stabilitási képességét a

programot követően.

A célcsoportok összehasonlító vizsgálata során meg szerettem volna

határozni, hogy melyik az a két csoport, akiknél kiemelkedően eltérő eredményeket

kapok. A táncosoknak, mivel az alaphelyzetnél sem találtam nagy eltéréseket, ezért

az aerobikosoknál és az ETG-s csoportnál minél jobb eredményeket szerettem volna

kapni. A táblázatok (7-11.táblázat) azt szemléltetik, hogy az összehasonlítás során

melyik az a két csoport, ahol szignifikánsan nagy a különbség, így nem egy csoport

kiemelése volt a cél, hanem a két csoport közötti különbség ábrázolása. A

legkiemelkedőbb szignifikáns különbséget a Scapula Retractios Tesztnél

tapasztaltam, az aerobikos és a versenytáncos, valamint a versenytáncos és az ETG-

s csoport között. Pozitív irányú különbséget tapasztaltam, ugyanis a vizsgálat alapján

látható, hogy a kiinduló helyzethez képest a javulás tendenciája lép fel a célcsoportok

között.

6.3 Javaslat

Kedvező irányt vehet a scapula fiziológiás pozíciója, ha a kapott terhelések

mellett a sportoló-táncosok végeznek olyan gyakorlatokat is, amely funkcionális

korrekciót jelent a scapulák számára, ugyanis minden csoportban fellelhető a

scapularis dyskinesis valamely típusa. Ahhoz, hogy a mozgások precízebb

kivitelezése tökéletes legyen, az eredményekkel bizonyítottan szükség lehet egy

célzott, zárt láncú tornaprogram beépítésére az edzésekbe, és az abnormális

mozgások leépítésére egy szakember által összeállított funkcionális

mozgásprogrammal.

A kutatásban szerzett tapasztalataim alapján, megítélésem szerint ez igaz minden

olyan aszimmetrikus sportágra, ahol a törzs egyik oldala jobban igénybe van véve,

mint például a tenisz, a tollaslabda, az asztalitenisz és a különböző küzdősportok. A

gyakorlatok elvégzésével rengeteg sérülés, kóros tartás, fájdalom elkerülhető lenne a

sportoló számára.

38

7. ÖSSZEGZÉS

Vizsgálataim során 26 fővel dolgoztam együtt. A tornaprogramon mindenki

rendszeresen vett részt. Az aerobik csoportnál (n=10) 21±0,8 év, a versenytáncos

csoportnál (n=8) 20±0,8 év, az ETG csoportnál (n=8) 20±0,6 év volt az átlagéletkor.

Azt szerettem volna megtudni, hogy a tornaprogramnak milyen hatásai lesznek a

scapulára, ezért a különböző táncos mozgásformát végző célcsoportoknál vizsgáltam

a témakört. A tornaprogram megkezdése előtt megvizsgáltam a scapularis dyskinesis

megjelenési formáit és szerettem volna elérni a scapuláris kontroll fejlesztését,

valamint a thoraco-scapulo-humerális ritmus javítását egy célzott, scapulára adaptált

zárt láncú gyakorlatsorral.

A célcsoportok statisztikai analízise azt mutatja, hogy az aerobikosok

rendelkeznek szignifikánsan jobb scapula kondíciókkal. A versenytáncosok csoportja

nem mutat szignifikáns aszimmetriát a jobb és bal oldalon. A tornaprogram előtt

észlelt eltérések a scapula helyzetére vonatkozóan megszűntek, a scapulák fiziológiás

helyzetbe kerültek a mellkasfalon A táncos-sportolók edzésébe beépített zárt láncú

gyakorlatok a thoraco-scapulo-humaralis ritmus szimmetrikusabb működését

eredményezték. Az intervenciót követően az aerobik csoport mutatott erős, a

versenytáncos inkább közepes, míg az ETG csoport gyenge szignifikáns javulást.

Ami mind a három célcsoportra igaz, hogy a scapula körüli izmok terhelhetőségénél

szignifikáns javulást mutatkozott, csökkent az izomdysbalance és a két scapula

szimmetrikusabb elhelyezkedésű lett.

Az intervenció eredményeit tekintve szükség lenne az edzéseket kiegészítő,

funkcionális szemléletre alapozott mozgásformák alkalmazására, a sportoló-táncosok

körében.

39

8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és

tiszteletemet fejezzem ki mindazoknak, akik a szakdolgozatom elkészítéséhez

nagyban hozzájárultak.

Rendkívül inspirálónak találtam első éves hallgató koromban a gyógytornász

tanulmányaim előadóinak tudását és előadásmódját. Látva az emberi test gazdag

megjelenési formáit, és még számos területének fel nem ismert rejtelmeit, célommá

vált, hogy a számomra legérdekesebb területen kutatást végezzek. Szeretném

megköszönni tanárainknak, gyakorlati oktatóinknak az előadások keretében átadott

tudásanyagot, a széleskörű támogatást tanulmányaim alatt.

Szeretném megköszönni témavezetőmnek Kiss-Kondás Dórának, aki

rugalmasságáról, precízségéről és segítőkészségéről tett bizonyságot. Rendkívül

hasznos és rengeteg építő jellegű információt kaptam. Alapos, célszerű, praktikus

tanácsai és türelmes odafigyelése által vált valóra, valamint az új ötletei, rálátásai

lendítették előre szakdolgozatom megírását, amiért hálás vagyok.

Külön köszönöm Dr. Némethné Dr. Gyurcsik Zsuzsannának, külső

konzulensemnek, aki észrevételeivel és tanácsaival segítette munkámat, ha kérdésem

támadt, mindig hasznos, célravezető válasszal tudott szolgálni, vezetett utamon,

kitartást és erőt adott számomra. Lelkes segítőkészsége, odaadó odafigyelése, a

nyugodtságának jelenléte rendíthetetlen elszántságot, és az elhivatott célkitűzést

segített megvalósítani.

Továbbá szeretném megköszönni az Aerobik csoportomnak, a Valcer Táncstúdió

és Alapfokú Művészeti Iskola táncosainak, és a Debreceni Egyetem

Népegészségügyi Kar II. éves gyógytornász hallgatóinak együttműködő munkáját,

kitartását, idejét.

Végül, de nem utolsó sorban szeretném kifejezni megbecsülésemet,

köszönetemet családomnak és páromnak, akik szeretetükkel és segítségükkel támaszt

nyújtottak tanulmányaim során, és szakdolgozatom elkészítésének teljes ideje alatt

türelmet, megértést tanúsítottak irántam, illetve igyekeztek nyugodt környezetet

biztosítani gondolataim és a rendelkezésre álló tényanyag lehető legoptimálisabb

feldolgozásához! Köszönöm!

40

9. IRODALOMJEGYZÉK

‒ Cools AM., Struyf F., De Mey K., Maenhout A., Castelein B., Cagnie B. (2014):

Rehabilitation of scapular dyskinesis: from the office worker to the elite overhead athlete.

Br J Sports Med 48(8):692-697.

‒ Dr. Fritz P. (2011): Mozgásos rekreáció: Bába és Társa KFT Kiadó, 241-248.

‒ E. Kovács É.: Szintek és irányok (tanári jegyzet), 12-15.

‒ Ellenbecker TS., Cools A. (2010): Rehabilitation of shoulder impingement syndrome

and rotator cuff injuries: an evidence-based review. Br J Sports Med 44:319-327.

‒ Hazel M. Clarkson M.A (2000): Musculoskeletal assessment joint range of motion and

manual muscle strength, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia.

‒ Kang DH., Jung SY., Nam DH., Shin SJ., Yoo WG. (2014): The Effects of Push-ups

with the Trunk Flexed on the Shoulder and Trunk Muscles. J Phys Ther Sci 26(6):909-

910.

‒ Kebbatse M., Mclure P., Pratt NA. (1999):Thoracic position effect on shoulder range

of motion, strength, and three-dimensional kinematics. Arch Phys Med Rehabil

80(8):945-950.

‒ Kibler WB, Uhl TL., Maddux JW., Brooks P., Zeller B., McMullen J. (2002):

Quantitative clinical evaluation of scapular dysfunction: a reliability study. J Shoulder

Elbow Surg 11(6):550-556.

‒ Kibler WB. (1998): Shoulder rehabilitation: Principles and practice. Med Sci Sports

Exerc 30(4):40-50.

‒ Kibler WB., McMullen J. (2003): Scapular dyskinesis and it’s relation to shoulder pain.

J Am Acad Orthop Surg 11(2):142-151.

‒ Kibler WB., Paula M., Ludewig, Phil W. McClure, Lori A. Michener, Klaus Bak,

Aaron D. Sciascia (2013): Clinical implications of scapular dyskinesis in shoulder injury:

the consensus statement from the ‘scapular summit’

‒ Kibler WB., Sciascia A., Dome D. (2006): Evaluation of apparent and absolute

supraspinatus strength in patients with shoulder injury using the scapular retraction test.

Am J Sports Med 34(10):1643-1647.

http://bjsm.bmj.com/content/47/14/877 (Utolsó letöltés: 2018.04.05.)

‒ Lee ST., Moon J., Lee SH., Cho KH., Im SH., Kim M., Min K. (2016): Changes in

Activation of Serratus Anterior, Trapezius and Latissimus Dorsi With Slouched Posture.

Ann Rehabil Med 40(2):318-325.

http://bjsm.bmj.com/content/47/14/877

41

‒ Lévainé P. B., Csürős É. (2000): A koordinált mozgásdinamikai lánc jelentősége a

vállsérültek rehabilitációjában. A magyar gyógytornászok lapja: Mozgásterápia 1:8-10.

‒ Moura KF., Monteiro RL., Lucareli PR., Fukuda TY. (2016): Rehabilitation of

subacromial pain syndrome emphasizing scapular dyskinesis in amateur athletes: a case

series. Int J Sports Phys Ther 11(4):552-563.

‒ Munaf M. (2014): Scapular Dyskinesis in relation to shoulder pain

https://www.slideshare.net/munafpt/scapular-dyskinesis-34510109 (Utolsó letöltés:

2018.04.05)

‒ Nijs J., Roussel N., Vermeulen K., Souvereyns G. (2005): Scapular positioning in

patients with shoulder pain: a study examining the reliability and clinical importence of

3 clinical tests. Arch Phys Med Rehabil 86(7):1349-1355.

‒ Oláh B., Hantó Zs., Horváth L., Veres V. (2009): A subacromiális tér növelése a

scapula dinamikus orientációjának megváltoztatásával az aktív terápia során. Magyar

Gyógytornászok Társaságának Lapja, Fizioterápia 18(4):20-22.

‒ Ou HL., Huang TS., Chen YT., Chen WY., Chang YL., Lu TW., Chen TH., Lin JJ.

(2016): Alterations of scapular kinematics and associated muscle activation specific to

symptomatic dyskinesis type after conscious control. Man Ther 26:97-103.

‒ Postacchini R., Carbone S. (2013): Scapular dyskinesis: Diagnosis and treatment. OA

Musculoskeletal Medicine 18;1(2):20.

‒ Rockwood CJ., Williams G., Young D. (1998): Disorders of the AC joint. In The

Shoulder 483– 553.

‒ Scott S. MSPT: Scapular dyskinesis

http://www.smogshoulder.com/images/Scapular_dyskinesis.pdf (Utolsó letöltés:

2018.04.05.)

‒ Tompos T. (2013): Scapular dyskinesis

https://www.slideshare.net/TonyTompos/scapular-dyskinesis [Hozzáférés dátuma: 2.

október 2016 (Utolsó letöltés: 2018.04.05.)

‒ Won-gyu Yoo (2015): Effect of the dual-wall pushup plus exercise in patients with

scapular dyskinesis with a winged or tipped scapula. J Phys Ther Sci 27(8): 2661–2662.

https://www.slideshare.net/munafpt/scapular-dyskinesis-34510109

http://www.smogshoulder.com/images/Scapular_dyskinesis.pdf%20(Utolsó

42

Mellékletek

1. számú melléklet: Nyilatkozat

2. számú melléklet: Vizsgálati lap

3. számú melléklet: Tesztek kivitelezése képekben

4. számú melléklet: Gyakorlatok kivitelezése képekben

5. számú melléklet: Eredmények

1.számú melléklet: Nyilatkozat

VALCER ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

4029 Debrecen, Monti ezredes u. 3.

06-52/419-113; 06-301279-07-22

[email protected]

www.valcer.hu

Adószám: 18562848-2-09

NYILATKOZAT

Alulírott Bíró Csaba, a Valcer Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója hivatalosan igazolom,

hogy LEPP KITTI (szül: Debrecen, 1996. 01. 05.) a Miskolci Egyetem III. éves

gyógytornász hallgatója intézményünkben 15 alkalmas tornaprogramot tartott,

szakdolgozata céljából a 18-22 éves korosztály körében, beleegyezésük által.

Debrecen, 2017. augusztus 16.

mailto:[email protected]

2.számú melléklet: Vizsgálati lap

Scapularis Dyskinesis - Vizsgálati lap

Kód: ___________________________________

Mérés dátuma: ___________________________

Mérést végezte: ___________________________

ÁLLÓ HELYZET

bejelölt pontok: T2, T4, T8

Scapula Retractios Tesztje (SRT)

(10-15 mp-ig)

Lennie-Teszt (jobb) T2: T4: T8:

Lennie-Teszt (bal) T2: T4: T8:

Lateral Sapular Slide

(ang.inf-T8, jobb) neutral: 45º: 90º:

Lateral Scapular Slide

(ang.inf-T8, bal) neutral: 45º: 90º:


(ang.inf-T8, jobb) 120º: 150º:


(ang.inf-T8, bal) 120º: 150º:

Push-up Teszt (fal)

(ang.inf-T8, jobb) J: B:

Push-up Teszt (talaj)

(ang.inf-T8, bal) J: B:

IZOMERŐ 0-5

m. serratus anterior J: B:

m. serratus anterior - módosított J: B:

m. trapezius alsó része J: B:

mm. rhomboidei J: B:

3 .számú melléklet: Tesztek kivitelezése képekben

Scapula Retractiós Teszt Lennie-Teszt

Lateral Scapular Slide Teszt

Lapocka Terheléses Teszt

Push-up Teszt

4.számú melléklet: Gyakorlatok kivitelezése képekben

Fekvőtámasz három különböző kartartásban

Guggolás

Plank helyzet

Törzs kirotatio lapockazárással

Nyújtott ülés és kartámasz lapockazárás mellett

5.számú melléklet: Eredmények

A Scapula Retractios Teszt eredményei (sec)

Aerobik Előtt Előtt Után Után

Jobb Bal Jobb Bal

AE1 0:54 0:54 10:00 10:00

AE2 3:46 3:46 9:14 9:14

AE3 3:00 3:00 10:00 10:00

AE4 1:04 1:04 1:52 1:52

AE5 1:28 1:28 7:49 7:49

AE6 1:51 1:51 5:04 5:04

AE7 1:24 1:24 10:00 10:00

AE8 0:42 0:42 10:39 10:39

AE9 3:21 3:21 10:00 10:00

AE10 2:55 2:55 10:05 10:05

ÁTLAG 2:02 2:02 8:28 8:28

SZÓRÁS 0,046491 0,046491 0,118598 0,118598

T-PRÓBA 4,13885E-05 4,13885E-05

Versenytánc Előtt Előtt Után Után

Jobb Bal Jobb Bal

VT1 5:15 5:15 13:00 13:00

VT2 7:00 7:00 17:00 17:00

VT3 7:00 7:00 16:00 16:00

VT4 5:33 5:33 15:00 15:00

VT5 6:00 6:00 15:00 15:00

VT6 12:00 12:00 18:00 18:00

VT7 6:00 6:00 18:00 18:00

VT8 16:30 16:30 20:00 20:00

ÁTLAG 8:09 8:09 16:30 16:30

SZÓRÁS 0,155626 0,155626 0,085898 0,085898

T-PRÓBA 4,10744E-05 4,10744E-05

ETG Előtt Előtt Után Után

Jobb Bal Jobb Bal

ETG1 5:30 5:30 14:00 14:00

ETG2 18:00 18:00 20:00 20:00

ETG3 17:00 17:00 18:00 18:00

ETG4 8:00 8:00 10:00 10:00

ETG5 6:00 6:00 7:50 7:50

ETG6 7:00 7:00 15:00 15:00

ETG7 12:00 12:00 18:00 18:00

ETG8 14:00 14:00 16:00 16:00

ÁTLAG 10:56 10:56 15:43 15:43

SZÓRÁS 0,2084 0,2084 0,2205 0,2205 T-PRÓBA 0,001608468 0,001608468

Aerobikosok Lennie-Teszt eredményei (0- nincs eltérés; 1-eltérés tapasztalható)

Lennie-Teszt (jobb oldal) Lennie-Teszt (bal oldal)

Előtt Előtt Előtt Után Után Után Előtt Előtt Előtt Után Után Után

T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8

AE1 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0

AE2 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1

AE3 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE4 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE5 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0

AE6 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE7 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE9 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

AE10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

SUM 4 4 7 0 0 1 0 0 2 0 0 1

Versenytáncosok Lennie- Teszt eredményei


Előtt Előtt Előtt Után Után Után Előtt Előtt Előtt

Után

Után Után

T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8

VT1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

VT8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

SUM 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

ETG csoport Lennie-Teszt eredményei


Előtt Előtt Előtt Után Után Után Előtt Előtt Előtt Után Után Után

T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8 T2 T4 T8

ETG1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0

ETG2 1 0 1 0 0 1 1 1 0 0 0 1

ETG3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

ETG4 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0

ETG5 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

ETG6 0 1 1 0 0 1 0 0 0 0 0 1

ETG7 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0

ETG8 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1

SUM 1 2 5 0 0 3 1 2 4 0 0 3

Aerobikosok Lateral Scapular Slide Teszt eredményei (cm)

Lateral Scapular Slide Teszt (jobb oldal)

Előtt Előtt Előtt Után Után Után

neutral 45 90 neutral 45 90

AE1 14 16,5 20 13,5 14 12,5

AE2 11 12 13 9 8,5 9,5

AE3 13,5 14 15 10 10 11

AE4 12 16 18 8,5 9 12

AE5 14 15 16 10 10 10

AE6 8 9,5 11 7 7,5 9

AE7 12 16 17 12 13 13

AE8 9,5 10 13 9 9 10

AE9 11 13 15 10 11 11

AE10 10 10,5 12 8,5 9 9

ÁTLAG 11,5 13,25 15 9,75 10,1 10,7

SZÓRÁS 2 2,64 2,82 1,85 2,03 1,43

T-PRÓBA 0,003924863 2,07994E-

05

Lateral Scapular Slide Teszt (bal oldal)



AE1 14 16 20 13 14 12

AE2 11 12 13 9 8,5 10

AE3 12 13 14 9,5 9,5 10

AE4 10 13 16 8,5 9 12

AE5 12 13 15 8,5 8,5 8,5

AE6 8 9 11 6 6,5 8

AE7 11 14 15 11 12 12

AE8 10 10,5 13 9 9 10,5

AE9 11 13,5 15,5 10 10,5 10

AE10 10 10,5 12 8,5 9 9

ÁTLAG 10,9 12,45 14,45 9,3 9,65 10,2

SZÓRÁS 1,595 2,02 2,521 1,828 2,08 1,45

T-PRÓBA 0,00054 4,34611E-

05

Versenytáncosok Lateral Scapular Slide Teszt eredményei (cm)




VT1 9,5 9,5 10 8 8 8,5

VT2 12 12,5 13 10 10,5 11

VT3 9,5 10 11 8 8 8,5

VT4 12 12 13 10 11 11

VT5 9 10 10 9 9,5 9

VT6 9 10 9 8 8 8

VT7 11,5 11 11 10 10,5 11,5

VT8 10 11 10 10 9 10

ÁTLAG 10,31 10,75 10,87 9,12 9,31 9,68

SZÓRÁS 1,3 1,06 1,45 0,99 1,25 1,36

T-PRÓBA 0,00402 0,014025278




VT1 9,5 9,5 10 8 8 8,5

VT2 12,5 12,5 13,5 10 10 11

VT3 9,5 10 11,5 8 8,5 9

VT4 13 13 14 10 11 10,5

VT5 9 10 9,5 9 9,5 9

VT6 8,5 9,5 9 8 8 9

VT7 12 11,5 11,5 10 10,5 11,5

VT8 10,5 10,5 9,5 10 9 10

ÁTLAG 10,56 10,81 11,06 9,12 9,21 9,81

SZÓRÁS 1,72 1,36 1,89 0,99 1,13 1,09

T-PRÓBA 0,00612 0,046416158

ETG csoport Lateral Scapular Slide Teszt eredményei (cm)




ETG1 12 13 13 11 12,5 12

ETG2 14 13 14 12,5 13 12

ETG3 13 12 13 12,5 12 12,5

ETG4 11,5 12 14 10,5 12 12,5

ETG5 9 10 10,5 10 10 10,5

ETG6 14 12 14 13,5 14 11,5

ETG7 10,5 10 11,5 11 11 11

ETG8 11 11 13 10 10 12,5

ÁTLAG 11,87 11,62 12,87 11,37 11,81 11,81

SZÓRÁS 1,74 1,18 1,27 1,30 1,41 0,75

T-PRÓBA 0,138179951 0,01025955




ETG1 11 11 12 11 12 12

ETG2 11,5 11,5 12,5 13 14 13,5

ETG3 13 13,5 13 12,5 11,5 12

ETG4 9,5 10,5 12 10 11 12

ETG5 9 9,5 10,5 9,5 10 10

ETG6 14,5 12 14 13,5 13 12

ETG7 10 9,5 10,5 10,5 10,5 11

ETG8 11,5 11,5 13 11 11 12

ÁTLAG 11,25 11,12 12,18 11,37 11,62 11,81

SZÓRÁS 1,83 1,32 1,22 1,45 1,32 0,99

T-PRÓBA 0,66823104 0,303090534

Aerobikosok Lapocka Terheléses Tesztjének eredményei (cm)

Lapocka Terheléses Tesztje (jobb

oldal)

Lapocka Terheléses Tesztje (bal oldal)

Előtt Előtt Után Után Előtt Előtt Után Után

120 150 120 150 120 150 120 150

AE1 22 21 16 16,5 22 20 17 18

AE2 15 16 13 13 15 16 12 13

AE3 16 17 12,5 14 15,5 16 11,5 13

AE4 19 21,5 14 16,5 17,5 20 14 17

AE5 17 19 13,5 15 16 17 13 14,5

AE6 16 14 11 14 15 14 10,5 14,5

AE7 17 18 14,5 15 16 17 15 16

AE8 16 19 12 14 16 19 12,5 14,5

AE9 16,5 18 13 15 16 18 14 13,5

AE10 17 19 14 16 17 19 14 16

ÁTLAG 17,15 18,25 13,35 14,9 16,6 17,6 13,35 15

SZÓRÁS 2 2,26 1,39 1,17 2,05 1,95 1,87 1,69

T-PRÓBA 4,63239E-

05

0,000399858

Versenytáncosok Lapocka Terheléses Tesztjének eredményei (cm)


oldal)



120 150 120 150 120 150 120 150

VT1 10 10,5 8 9 10,5 11 8 9

VT2 14 15,5 12 12,5 14 15 11 12

VT3 12,5 13 10 10,5 12,5 13 10 11

VT4 15,5 17 13 13,5 16 17 12,5 13,5

VT5 11,5 12,5 10,5 11,5 11,5 12,5 10,5 11,5

VT6 10,5 12 10,5 10 11 13 10 12

VT7 14 15,5 12 13 13,5 15 11,5 12,5

VT8 14,5 16 12 14 14,5 15,5 12 14,5

ÁTLAG 12,8 14 11 11,75 12,93 14 10,68 12

SZÓRÁS 1,99 2,29 1,58 1,79 1,89 1,94 1,41 1,64

T-PRÓBA 9,58459E-

05

0,000617694

ETG csoport Lapocka Terheléses Tesztjének eredményei (cm)


oldal)



120 150 120 150 120 150 120 150

ETG1 15 16 15 15 14 15 14,5 15

ETG2 15 18 14,5 17 15 17 16 17

ETG3 16 18 16 17 16,5 17,5 15 16

ETG4 17,5 18 15 16 14 15 14 16

ETG5 14 15 12 13 13,5 14,5 14 15

ETG6 16,5 18 16 17 16 18 15 16

ETG7 14 16 13 13 13 15 12,5 13,5

ETG8 14,5 15 13 13,5 14 15 13 13,5

ÁTLAG 15,31 16,75 14,31 15,18 14,5 15,87 14,25 15,25

SZÓRÁS 1,25 1,38 1,48 1,81 1,22 1,38 1,25 15,25

T-

PRÓBA 0,000509162 0,160414547

Aerobikosok Push-up Tesztjeinek eredményei (cm)

Push-up Teszt (fal) Push-up Teszt (talaj)


J B J B J B J B

AE1 21 21 11 10,5 18 16 12,5 12

AE2 14 14 13 13 15 15 12 12,5

AE3 15 14 11 11 14,5 14 11 10,5

AE4 16 15 10 9,5 18 17 12 11,5

AE5 14 15 8,5 8,5 13 15 8,5 9

AE6 15 13 11 10,5 12 11 10,5 10

AE7 17 15 12,5 12,5 17 16 15 14,5

AE8 14 14 11,5 11,5 16 16 11 10,5

AE9 13,5 13 13 12,5 14,5 15 13 12

AE10 14 14 8 8 15 15 9 9

ÁTLAG 15,35 14,8 10,95 10,75 15,3 15 11,45 11,15

SZÓRÁS 2,26 2,29 1,72 1,7 1,98 1,63 1,90 1,70

T-

PRÓBA 0,000693025 0,002310017 8,09063E-

05

0,000104285

Versenytáncosok Push-up Tesztjeinek eredményei (cm)



J B J B J B J B

VT1 11 11,5 9 9 12 11,5 10 10

VT2 16 16 12 13 15 15 13 13,5

VT3 13,5 13 10 11 13,5 14 11,5 11,5

VT4 16 15,5 14 14 16 16 13 13

VT5 12,5 12,5 9,5 9,5 11,5 11,5 9 9

VT6 12 11,5 10 9 12 13 11,5 11,5

VT7 15 14 14,5 14,5 15 14,5 12,5 12,5

VT8 12,5 12 11 11 14 14 12,5 13

ÁTLAG 13,6 13,25 11,25 11,37 13,62 13,68 11,62 11,75

SZÓRÁS 1,89 1,75 2,07 2,21 1,66 1,60 1,45 1,58

T-

PRÓBA 0,000678341 0,002918247 0,000139247 8,54318E-

05

ETG csoport Push-up Tesztjeinek eredményei (cm)



J B J B J B J B

ETG1 12 13 11,5 11,5 13 14 12 13

ETG2 18,5 20 17 17 16 17 16,5 16,5

ETG3 17,5 17,5 17 16,5 17 17 17 16

ETG4 11 13 12,5 12,5 14 15 14 14,5

ETG5 13 15 12,5 14 14 15 14 13,5

ETG6 15 15 14 12,5 15,5 16 14 14,5

ETG7 15 15 15 14,5 16 15 13 13,5

ETG8 14 14,5 14 14 14,5 14,5 13 13,5

ÁTLAG 14,5 15,37 14,18 14,06 15 15,43 14,18 14,37

SZÓRÁS 2,57 2,34 2,05 1,93 1,33 1,11 1,73 1,27

T-

PRÓBA 0,350616663 0,006197521 0,08871273 0,000177116

Aerobikosok izomerő felmérésének adatai (SA=m.serratus anterior, MSA=módosított

m.serratus anterior, Ta=m.trapesius, Ra=mm.rhomboidei)

Izomerő

SA MSA Ta Ra

Előtt Után Előtt Után Előtt Után Előtt Után

AE1 5 5 5 5 5 5 5 5

AE2 5 5 5 5 5 5 5 5

AE3 5 5 5 5 3 4 4 5

AE4 5 5 4 5 5 5 5 5

AE5 5 5 5 5 4 5 4 5

AE6 4 4 4 5 4 4 4 4

AE7 4 5 5 5 3 4 4 5

AE8 4 5 4 5 4 4 5 5

AE9 5 5 4 4 4 4 3 5

AE10 5 5 5 5 5 5 5 5

Versenytáncosok izomerő felmérésének adatai

Izomerő

SA MSA Ta Ra


VT1 4 5 4 5 4 5 5 5

VT2 5 5 5 5 5 5 5 5

VT3 5 5 4 5 3 4 4 4

VT4 5 5 4 4 5 5 4 5

VT5 5 5 5 5 4 5 5 5

VT6 4 5 4 4 3 5 3 4

VT7 5 5 5 5 4 4 4 4

VT8 5 5 5 5 4 5 5 5

ETG csoport izomerő felmérésének adatai

Izomerő

SA MSA Ta Ra


ETG1 4 4 3 4 3 4 3 4

ETG2 5 5 5 5 4 5 5 5

ETG3 4 5 4 4 4 5 4 5

ETG4 4 5 3 4 3 4 4 4

ETG5 4 4 4 5 4 5 5 5

ETG6 4 5 4 5 4 5 5 5

ETG7 4 5 4 4 4 4 5 5

ETG8 4 4 4 5 4 4 3 4

Életkor és átlagéletkor az aerobikos, versenytáncos, ETG-s csoportnál (év)

AE1 22 VT1 20 ETG1 20

AE2 22 VT2 21 ETG2 22

AE3 20 VT3 20 ETG3 21

AE4 21 VT4 21 ETG4 20

AE5 21 VT5 20 ETG5 20

AE6 20 VT6 19 ETG6 20

AE7 20 VT7 19 ETG7 21

AE8 22 VT8 20 ETG8 21

AE9 21

AE10 21

ÁTLAG 21 20 20,625

SCAPULARIS DYSKINESIS, AVAGY SZÁRNYAK NÉLKÜL...

Documents

Transcript of SCAPULARIS DYSKINESIS, AVAGY SZÁRNYAK NÉLKÜL...