Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző ...

Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az

időjárási riasztásokKatasztrófavédelmi szakmai találkozó

2010. március 16-18.

Sándor ValériaOrszágos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály

2/86

A Földön a természeti katasztrófák legnagyobb része meteorológiai

eredetű (1993-2002)

Földcsuszamlások6%

Szárazság9% Földrengés

8%

Extrém hőmérséklet

5%

Árvízek37%

Erdő tűzek5%

Szél28%

Vulkán kitőrések

2%

3/86

A társadalom világszerte egyre érzékenyebb az elemi

csapásokra Felértékelődik az előrejelzések,

veszélyjelzések, riasztások szerepe.A meteorológia felelőssége növekszik

– a szélsőséges események,– a csapadék anomáliák (nagy csapadék,

havazás, ónos eső), a hőmérsékleti anomáliák (kánikula, hideghullám),

– viharok, heves zivatarok (felhőszakadás, viharos szél, villámlás, jégeső)

előrejelzésében.

4/86

Extrém időjárási helyzetek

Az extrém jelenségek száma növekedése az emberiség sebezhetőségét növeli.

A fejlett társadalmakban felkészülnek a jelenségek jelzésére, elkerülésére, hatásuk csökkentésére, alkalmazkodnak ezekhez az extrém jelenségekhez, felkészülnek a hatások kivédésre.

A fejletlen társadalmakban mindezek katasztrofális következményekhez vezethet-nek.

5/86

Időjárási és természeti katasztrófák

Károk mértéke:• Évente közel 250.000 emberélet• Anyagi kár 50 és 100 milliárd

dollár között

6/86

Korai riasztó és előrejelző rendszerek kialakítása következtében az áldozatok száma egyre csökken.

Trópusi ciklonok áldozatai:

– 1970: 300.000 áldozat– 1992: 13.000 áldozat– 1994: 200 áldozat

7/86

Néhány példa a közelmúltból:

8/86

2005. április 18. Mátrakeresztes

9/86

2005. május 4. Mád

10/86

A szupercella vonulásában letarolterdő Létavértes és Bánk között.

Viharkárok Hosszúpályi községtől északnyugatra

2005. május 18.szlovéniai instabilitási

vonal

11/86

2006. március 13.

Balaton

http://www.met.hu/pages/vihar20060312.php

12/86

2006. június 29.

Felhőszakadás Budapesten

13/86

2006. augusztus 20.

Budapest

14/86

2008. május 20.

Gátér

tornádó

15/86

2009. június 7.Jégeső

Szabolcsban

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Aralship2.jpg

http://www.szon.hu/hirek/Szabolcs-Szatmar-Bereg/cikk/szemtol-szemben-a-viharral/cn/news-20090608-12432491

16/86

Az extrém időjárási helyzetek

megszaporodása • Klímaváltozás?– Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések

jelenleg egy-egy lehetséges verziónak tekinthetők, hozzárendelt valószínűségek nélkül

– A tendenciák megállapításához hosszabb mérési idősorokra, több adatra lenne szükség

• Gyorsabb és részletesebb információk• Távérzékelő eszközök fejlődése (műhold,

radar, stb.)• Média hírek gyors megjelenése

17/86

A Magyarországra jellemző katasztrófa típusok

1. Természeti eredetű veszélyek Hidrológiai Árvíz Belvíz Geológiai Földrengés Meteorológiai Szélviharok Aszály Rendkívüli hideg - meleg Nagy csapadékok (eső, havazás) Jegesedés (ónos eső) Villámlás (zivatar) Felhőszakadás2. Civilizációs eredetű veszélyek Nukleáris, vegyi Veszélyes anyagok előállítása Veszélyes anyagok szállítása Közlekedési3. Humán és ökológiai eredetű veszélyek, természetet károsító tűzesetek Járványok Migráció Terrorizmus Tűzesetek

18/86

Az időjárási kártételek megelőzése, károk

enyhítéseMit tud tenni a meteorológia?• Korai riasztó rendszer működtetése• Állami szervezetek értesítése -

fogadókészség• A lakosság értesítése• A nagyközönség ismereteinek

fejlesztése (nemcsak meteorológiai ismeretek, hanem pl. a veszély-helyzetekben követendő eljárások, stb.)

19/86

Mit tehet a meteorológia?Éghajlati információk, feldolgozások védekezési, megelőzési célokra

• A területi veszélyeztetettség mértékének vizsgálata• Klíma kutatások

– statisztikai alapú elemzések– klíma modellezés

20/86

Előrejelző és riasztó rendszer kiépítése

Szakmai-módszertani fejlesztések (K+F)Nowcasting és ultrarövid távú előrejelző rendszer kifejlesztése

21/86

A riasztások közreadásaGrafikus rendszer kifejlesztése a meteorológiai riasztások real-time eljuttatására a döntéshozó, intézkedő szervek számára

22/86

Mit tud nyújtani a meteorológia?

100% beválású előrejelzések nincsenek!

Modell alapú, napra, időjárási elemre lebontott előrejelzés csak 7-10 napra előre adható

Az előrejelzések pontossága az időtartammal csökken

23/86

Előrejelezhetőség Minél nagyobb léptékű időjárási

eseményről van szó, annál nagyobb időelőnnyel lehet előrejelezni (pl. egy nagy mennyiségű, országos esőt, vagy havazást) akár több nappal korábban is.

A mikro léptékű jelenségeket csak nagyon rövid idővel korábban lehet előre látni (az időelőny fél és néhány óra között van).

24/86

Az időjárási jelenségek méretei

Az időjárási jelenségek különböző léptékben mennek végbe:

A globális mérettől kezdve (makro méret) a regionális méreten (mezo méret) keresztül a lokális jelenségekig (mikro lépték) minden méret előfordul.

A méretek, az időbeli kiterjedés ismerete fontos az előrejelzés szempontjából is, mert az előrejelzési időelőny eszerint nagymértékben különbözik.

25/86

Makro léptékű jelenségek• Ciklonok időjárása (akár több napig

tartó intenzív csapadék – hó, eső)• Anticiklonok időjárása (tartós

meleg – hőhullám, aszály)• Trópusi ciklonok

26/86

Makro léptékű jelenségek• Ciklonok időjárása (akár több napig

tartó intenzív csapadék – hó, eső)• Anticiklonok időjárása (tartós

meleg – hőhullám, aszály)• Trópusi ciklonok

27/86

Makro léptékű jelenségek

• Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső)

• Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály)

• Trópusi ciklonok

28/86

Mezo léptékű jelenségek• Vonalba rendeződött zivatarok

(instabilitási vonal)

29/86

Mikro léptékű jelenségek

• Zivatar, szupercella, jégeső, tornádó, por- és homokvihar

A meteorológiai előrejelzések szerepe a katasztrófa elhárításban

38/86

A katasztrófa elhárítás szakaszai, a meteorológia

szerepe• Megelőzési szakasz – meteorológiai

előrejelzések, nemzetközi kapcsolatok szerepe

• Mentési (védekezési) szakasz – a helyzet változásának és a kiváltó okok megszűnésének előrejelzése

• Helyreállítási szakasz – a katasztrófahelyzet okainak feltárása

39/86

OMSZ és a katasztrófavédelem

együttműködése• 1970 – tiszai árvíz (naponta készültek

csapadék előrejelzések a veszélyeztetett területre)

• 1986 – Csernobil (napi időjárás előrejelzések és trajektória számítások)

• 1990-es évek – hóhelyzetek, árvízhelyzetek (napi kapcsolat a döntéshozókkal)

40/86

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei

Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés

Nukleárisbaleset-elhárításÁrvízvédelemmel kapcsolatos

előrejelzésekVeszélyes időjárási jelenségek

jelzése

41/86





jelzése

42/86

A viharjelző szolgálatI. fokú riasztás: 12 mps-ot meghaladó szélsebesség eseténII. fokú riasztás: 17 mps-ot meghaladó szélsebesség eseténJelzés elmaradása miatt bekövetkező haláleset az utóbbi kb. 10 évben nem volt, viszont gyakori a jelzések figyelmen kívül hagyása.

43/86

A jelző rendszer1987-ig rakétás jelzés, 1988-tól fényjelző rendszer

44/86





jelzése

45/86

Nukleárisbaleset-elhárítás

Egy nagyon ritkán előforduló, de igen súlyos következményekkel járó esemény

46/86

A radiológiai mérőhálózat elemei

• Gamma dózisteljesítmény mérő hálózat (25)

• Automata aeroszol mintavevők üzemeltetése (3)

Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer, OSJER

OMSZ Internetes honlapján

47/86

Az OMSZ radiológiai mérőhálózata

48/86

Előrejelzési szolgáltatások a nukleárisbaleset-elhárítás

során• Tájékoztatás az időjárási helyzetről• Trajektória számítások

(Veszélyhelyzeti riasztást követően 1 órán belül továbbításra kerülnek az információk)

• Szakértők részvétele a döntés előkészítésben (NBVMB, OpT, KKB)

49/86

2003. 04. 11.

50/86

Az FVM mérései (a környezetbe jutott radioizotópok

mennyisége)

51/86





jelzése

52/86

Árvízvédelem 21 vízgyűjtőre készített

előrejelzések, naponta 2 alkalommal

53/86

Az OMSZ riasztó rendszerének szegmenseiBalatoni és Velence-tavi vihar-

előrejelzésNukleárisbaleset-elhárításÁrvízvédelemmel kapcsolatos

előrejelzésekVeszélyes időjárási jelenségek jelzése

– Katasztrófavédelem számára nyújtott élet- és vagyonvédelmi figyelmeztető előrejelzések, riasztások

– Publikus riasztási felület kezelése

54/86

1005/2006. (I. 20.) Korm. Határozat

a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos

előrejelzési és riasztási rendszerről

2006. február 1.

55/86

Csapadék tendenciák1901-2004-es időszakban a csapadék

csökkenése 11%.Ebben az időszakban a csapadékos napok

száma és a csapadék éves összege csökkent, de az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége növekedett.

Budapesten a csapadékos napok száma 20-al csökkent, a napi csapadékmennyiség néhány mm-el növekedett.

Az 1901 óta előfordult legnagyobb csapadékú hónap 2005. augusztus

56/86

Mérföldkő: 2006. augusztus 20.

Azóta:Együttműködési megállapodások,

Eljárásrendek pontosításaMeH Operatív Törzs megalakítása, állami

rendezvények esetén folyamatos ülésezésRendezvények meteorológiai biztosítása ma

már fontos kérdés – számos megrendelésFejlesztések, módosítások a veszélyjelző

rendszer működésében

57/86

Általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető

rendszerműködtetésének fő célja, hogy

kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően egy mindenkori hivatalos információt biztosítsunk.

58/86

A veszélyjelzés két szinten valósul meg

Első szint:Előzetesen készül egy, az adott napra,

valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő előrejelzés (előzetes figyelmeztetés), amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg.

59/86

Második szint:Ezt követően, amikor az időjárási feltételek

adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor sor kerül a következő néhány órára vonatkozó, veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó térképes formában megjelenő riasztás kiadására.

A riasztás a veszélyes időjárási eseményt 0-3 órával előzheti meg.

60/86

Az előzetes figyelmeztetés és riasztás nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján!

Egy térségre kiadott figyelmeztetés azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett és ahhoz közel eső területeken.

61/86

Az időjárás előrejelzés, veszélyjelzés mindig egy meghatározott időszakra vonatkozik és nem egy adott időpontra, továbbá nem a különböző időjárási események közvetlen, vagy közvetett következményeinek, azokból esetlegesen eredő káreseményeknek előrejelzésére.

62/86

Az időjárás előrejelzés korlátai

Az adott veszélyes időjárási eseménytől, ő helyzettől függ, hogy annak bekövetkezte előtt mennyivel korábban kerülhet ki a veszélyjelzés.

Az időjárás előrejelzés korlátaiból adódóan – hazai és nemzetközi gyakorlattal összhangban – nem mindig lehetséges a megfelelő, időben történő riasztás, előzetes figyelmeztetés kiadása.

63/86


Ezért tudni kell azt, hogy a legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása!

Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni.

64/86


A nagyon kis területre korlátozódó, illetve rövid ideig (néhány perctől 10-15 percig) tartó jelenségek jelzése nem is célja a veszélyjelzési rendszerünknek.

Ennek oka, hogy nem áll rendelkezésre olyan jellegű mérőhálózat, nincsenek olyan megbízható eszközök, amelyek alapján megfelelően detektálhatók, ezáltal előrejelezhetők lennének az ilyen lokális skálájú események.

65/86


Ilyen jelenségek például:• rendszerint a nyári félévben, száraz időben

előforduló néhány percig tartó tölcsérszerű forgószél (portölcsér, más szóval porördög),

• a hegyek eltérő szélviszonyaiból származó eseményeket, hevesebb zivatarokhoz alkalmanként társuló tornádókat,

• a rövid életű (15-30 percnél nem hosszabb élettartamú), rendszerint kis területen megjelenő, akár intenzívebb zivatarok is.

66/86

A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek

jelentéseElső szint (sárga) Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási

események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.

67/86


jelentéseMásodik szint (narancs) Veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely

káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő figyelmeztetés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.

68/86


jelentéseHarmadik szint (piros) Veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben

emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek.

69/86

időelőny Időjárási kategória jel Időjárási esemény / küszöbérték

~1-3ó ~24ó

60 km/h-t meghaladó széllökések x x

90 km/h-t meghaladó széllökések x x SZÉL

110 km/h-t meghaladó széllökések x x

zivatar (villámtevékenység, kisebb méretű jég, vagy a zivatarfelhő közelében viharos, 60 km/h fölötti széllökés) x x

néhol előforduló heves zivatar (90 km/h-t meghaladó széllökések, vagy 2 cm-t meghaladó

jégméret) x x

ZIVATAR

többfelé előforduló heves zivatar x x

néhol vagy helyenként intenzív záporokhoz/zivatarokhoz

kapcsolódó rövid idő (1-3 óra) alatt lehulló nagy mennyiségű (50 mm <) csapadék

x x ESŐ (rövid idő alatt

nagy mennyiség)

többfelé előforduló intenzív záporokhoz/zivatarokhoz kapcsolódó rövid idő (1-3 óra) alatt lehulló nagy mennyiségű (50 mm <)

csapadék x x

12 óra alatt több mint 20 mm csapadék

(1-2 megyére vagy 1 régióra kiterjedő területi átlagban értelmezve)

x

12 óra alatt több mint 30 mm csapadék


x ESŐ

(tartósabb és kiterjedtebb)

12 óra alatt több mint 50 mm eső


x

legfeljebb helyenként előforduló és rövidebb ideig tartó, vékony

jégbevonatot képző gyenge ónos eső/szitálás x x

többfelé előforduló gyengébb, esetleg néhol kialakuló intenzívebb

és tartósabb ónos eső x x ÓNOS ESŐ

többfelé erős jegesedést (vastag jégpáncélt) eredményező ónos eső x x

néhány óra alatt lehulló 2-5 cm friss hó x

néhány óra alatt lehulló 5 cm-t meghaladó friss hó x

helyenként 24 óra alatt 5 cm-t meghaladó friss hó x

helyenként 24 óra alatt 10 cm-t meghaladó friss hó x HAVAZÁS

helyenként 24 óra alatt 20 cm-t meghaladó friss hó x

helyenként kialakuló hófúvás alacsony hótorlaszokkal x x

helyenként magas hótorlaszokat és rossz látási viszonyokat

eredményező hófúvás x x HÓFÚVÁS

Többfelé magas hótorlaszokat eredményező hófúvás x x

KÖD helyenként sűrű köd (250 m alatti látástávolsággal) x x FAGY talajmenti fagy (csak az áprilistól októberig tartó időszakban) x

EXTRÉM HIDEG helyeként -10 C fok alatti napi középhőmérséklet x

70/86

A riasztások továbbítása

Állami szervek számára:OKF – Együttműködési Megállapodásban meghatározott küszöbértékek esetén (piros és narancs fokozatok), Marathon rendszeren keresztül

Vízügy – folyamatos kapcsolat, automatikus előrejelzés és riasztás továbbítás

HM – az OMSz és a HM meteorológiai szolgálata folyamatos kapcsolatot tart

ORFK – Marathon rendszeren keresztül

71/86

A riasztások továbbítása az OKF

számára 6.Az OMSZ a 7 tervezési térségre 1-3 órás időelőnnyel rendelkező nowcasting jellegű értesítést továbbít az OKF számára a) extrém erős szél (110 km/h fölötti széllökés),

b) heves zivatar (jégesővel, viharos széllel), c) lokális, nagy csapadékkal járó (3 óra alatt 50 mm-nél nagyobb eső) időjárási jelenségekről, azok várható bekövetkezéséről és időbeli lefolyásáról. Az értesítés mindaddig érvényben van, amíg a feloldását, vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet nem kerül kiadásra.Együttműködési megállapodás (2009. október)

72/86

Hogyan tesszük közzé az információkat?

Kormányzati szervek számára:• EKG – adatátvitel• Számítógépes kapcsolat – ftp• Internet• Telefon• Fax• E-mail• Marathon Terra

Lakosság számára:OMSZ honlapján (www.met.hu)

TúlbiztosításTöbb csatornán keresztülDe: veszélyhelyzetben mi a biztosíték a rendszerek működésére?

http://www.met.hu/

http://www.met.hu/

http://www.met.hu/

http://www.met.hu/

73/86

Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval

szemben támasztott követelmények

• Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból

• Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó• A felhasználó is ugyanazt értse, mint a

meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata?)

• Felesleges pánikkeltés elkerülése• Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a

helyzeten (csak a negatív hír a hír)

74/86

2006. augusztus 20-án reggel egy magánmeteorológiai honlapon megjelent „tájékoztatás”

RENDEZVÉNYEK BIZTONSÁGA konferencia, 2007. április 12.

75/86








76/86

Felhívás 2007. májusában

77/86








78/86

Média – nézettség növelő tényező

2006. szeptemberében másfélszer annyit foglalkoztak az időjárással, mint az előző hónapokban

Forrás:TÁRKI

79/86

Tervek, fejlesztésekA jelenlegi regionális riasztórendszer túlbiztosítással működik.

Oka: a konvektív viharok (heves zivatarok) karakterisztikus mérete jóval kisebb, mint a régió nagysága. Így akkor is riasztani kell az egész régiót, ha a veszélyes jelenség annak csak egy kis részét érinti.

Cél:•A régiós riasztási rendszer helyett kistérségekre lebontott riasztási rendszer kifejlesztése

•Módszertani fejlesztések a beválás javítása érdekében

80/86

A célok eléréséhez vezető út

• Előrejelzési módszertani fejlesztések – saját erőforrás

• A számítógép kapacitás növelése, hogy térben és időben pontosabb előrejelzések készülhessenek – pályázati forrás 1.8-2-szeres számítógépes kapacitás bővítés

• Web-es felület és szétosztó rendszer kifejlesztése a riasztások terjesztéséhez – saját erőforrás

Pályázati forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

81/86

Célkitűzések

1.Kistérségre lebontott riasztás 1-3 órára előre

2.Figyelmeztető előrejelzés 6-12 órára előre

3.Beválás növelése (nagyobb felbontású modell +

módszertani fejlesztések)

4.Infrastruktúra biztosítása az információk

szétosztására

5.Jogszabályi követelményeknek való megfelelés

82/86

Szakmai feladatok1.szint.: Kistérségi automatikus riasztások elkészítése

Kapcsolódó szakmai feladat: új számítógép „belakása”, modellfejlesztés, MEANDER módszertani fejlesztések

2. szint: A felajánlott riasztások ellenőrzése, felülbírálata, módosítása

Kapcsolódó szakmai feladat: interaktív felület létrehozása

3. Az információk továbbításaKapcsolódó feladat: a riasztások lebontása,

tárolása kistérség, fokozat, paraméter szerint, igény szerinti szétküldés ( e-mail, ftp), web-es megjelenítés

4. Nem közvetlenül a projekthez kapcsolódóan: a web-es riasztási oldal további fejlesztése egyéb, kiegészítő információkkal

83/86

Régiós riasztás

84/86

Kistérségi riasztás

85/86

Köszönöm a figyelmet!

Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző ...

Documents

Transcript of Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző ...