Egészségügy, magánegészségügy, biztosításügy makrogazdasági szempontjai

Prof. Dr. Bod Péter Ákos, tanszékvezető egyetemi tanárGazdaságpolitikai Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem

s

Kempinski Hotel2013. Január 25.

petera.bod@uni-corvinus.hu

Témacsokrok

A magyar gazdaság állapota és kilátásai A magánvállalkozások társadalmi, politikai

megítélése Az öngondoskodás mint érték: a pénzügyi

közvetítő rendszer szerepe

Reálgazdasági konvergencia a KKE térségben (a GDP/fő relatív szintje vásárlóerő-paritáson; EU15=100%)

Forrás: Neményi -Obláth

35%

45%

55%

65%

75%

85%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

CZ HUPL SISK

Az egészségügyi ellátás fő finanszírozási típusainak megoszlása OECD országokban

2009-es adatok. OECD Health Data 2011

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Out-of-pocketOtherPrivate insurance Private sectorGeneral government

A magyar makropálya néhány (aggasztó) következménye

A lassú gazdasági növekedés nagy kulturális, pénzügyi, munkaerőpiaci nyitottság mellett

migrációs hatással jár; a társadalombiztosítási rendszerek

fenntarthatóságát gyengíti, társadalmi konfliktust élez, populizmust erősít

Európai vélekedés a vállalkozóról: respektáljuk, nem szeretjük

Eurobarometer 2012

Mi szeretnél lenni: alkalmazott (ma inkább, mint 3 éve)

A vállalkozók megítélése Európában nem rosszabb, mint a szakértelmiségé

Mi szeretne lenni: vállalkozó vagy alkalmazott (EU és Magyarország)

Kormánypolitikák Európában: szégyenlős privatizálás az egészségügyben

A ‘technikailag már lehetséges – pénzügyileg még (már) nem”: az ellentmondás éleződni fog, őszinte kitárgyalását gátolja a PC és a PP (politikai populizmus).

Éppen ezek hajtják valójában a privatizációs folyamatot: ne az államnak kelljen állást foglalni méltányosság dolgában.

EU – lassú intézményi és jogi harmonizációs folyamat: tendenciájában gyengíti az egészségügy korábbi államközpontúságát. EU Directive 24/2011 on the application of patients’ rights in cross-border healthcare.

A magyar gazdaságpolitikai viszonyulás az egészségügyi ágazathoz

A korábbi politikák korrekciója/tagadásaként más az államfelfogás: aktív („neo-weberiánus”) állam (ám gyakran mikromenedzsel, pl. a fejlesztési irányok kijelölésében, az oktatási szerkezet alakításában)

Az anyagi ágazatok preferálása, bizalmatlanság a pénzügyi közvetítőkkel szemben („spekuláció, eltőzsdézés”)

Jogias, szabályozói kormányzati attitűd: következményeiben nem kedvez a kis magánvállalatnak

A kormányszerkezet nehezíti fontos szakterületek szempontjainak kormányszintű ütköztetését (így a folyamat kevésbé transzparens)

A gazdasági és a politikai folyamatok néhány következménye

A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek nőnek: tovább strukturálódnak az egészségüggyel kapcsolatos igények, fizetési képességek

A pénzügyi válság maga és a válságkezelés ‘zajos’ gyakorlata a megtakarítási ráta növekedéséhez, az öngondoskodás erősödéséhez vezetett.

A családi/helyi kötődések jelentősége nő; a generációk viselkedési jegyei erősen eltérnek, foglalkozási rétegek karrierstratégiái különböznek

A magyar egészségügyi magánvállalkozások kínálati oldala

A magánszolgáltatás terjed, de a piacról nincs hiteles adat

A prevenció, rekreáció támogatás a SZÉP kártya feladata lesz

A biztosítók érdeklődése nő, de óvatosak (okkal) A banki nézőpont: az egészségügyi magánvállalkozó jó

adottságú ügyfél, a kórház vagy önkormányzat kevésbé az.

Ezen a téren is: koncentrációs folyamatnak kellene bekövetkezni (méretgazdaságosság miatt); fontosabb lesz az együttműködési és hálózatosodási képesség