MIÉRT ÉS HOGYAN LEHETRENDÕR BELÕLEM?A Közigazgatási és Belügyminisztérium keretében mûködõoktatási intézmények képzési ajánlata.

1. A rendõri pálya elõnyei

Milyen elõnyöket nyújt egy rendõrképzõ intézmény elvég-zése?

– biztos munkahely a Román Rendõrség keretében (azátlagfizetésnél magasabb kezdõ fizetés);

– továbbképzés a kívánt szakterületen;– a pálya által nyújtott elõrelépési lehetõségek.

2. Felvételi feltételek. Szükséges okmányok

A Közigazgatási és Belügyminisztérium keretében a következõoktatási intézmények mûködnek:

– „Alexandru Ioan Cuza“ Rendõrakadémia, Bukarest;– „Vasile Lascãr” Rendõrképzõ Iskola, Câmpina;– „Septimiu Mureºan“ Rendõrképzõ Iskola, Kolozsvár.

2.1. Felvételi feltételekAz érdeklõdõknek a következõ feltételeknek kell eleget tenniük:

– román állampolgárság és állandó romániai lakhely;– a román nyelv ismerete (írott és beszélt nyelv);– középiskolai végzettség, érettségi oklevél;– korábban nem zárták ki valamely oktatási intézménybõl

fegyelmi eljárás eredményeként;– legfennebb 25 életéves a felvételi évében;– teljes cselekvõképesség a feladatok ellátásában;

TARTALOMJEGYZÉK

Miért és hogyan lehet rendõr belõlem? ............................1

1. A rendõri pálya elõnyei............................................1

2. Felvételi feltételek. Szükséges okmányok ..................1

3. A rendõriskolák felszerelése. Szakképzés ..................3

4. Az európai követelményekhez való felzárkózás ..........6

Milyen kapcsolatnak kellene léteznie a rendõrség

és a több etnikumot magukba foglaló közösségek között? ..8

1. Általános elvek ......................................................9

2. Toborzás és képviselet ..........................................10

3. Képzés és szakmai fejlõdés ..................................10

Milyen kapcsolat létezik a rendõrség és a több etnikumot

magukba foglaló közösségek között? ..............................12

1. Multietnikus/multikulturális közösségek ..................12

2. A rendõrség és a nemzeti közösségek közötti

kapcsolat ............................................................13

A kiadvány szerkesztõi: Ádám Gábor, Cãluºer Monica és Szakáts Rariþa. Készülta Bûnmegelõzési és Bûnügyi Kutatási Intézet támogatásával „A minõségi kor-mányzás multikulturális közösségekben – A nemzeti kisebbségek jelenléte ésrészvétele a közéletben“ címû projekt keretében.

© 2006 augusztus, kiegészítve 2007 februárjában

3. A rendõriskolák felszerelése. Szakképzés

3.1. A bennlakásos oktatási intézményként mûködõRendõrakadémia és rendõriskolák a szállás és ellátásmellett szakképzést is biztosítanak az erre a célra felsze-relt egységek keretében, amelyek általában a követ-kezõkbõl álló anyagi alappal rendelkeznek:

– informatika laboratóriumok és internet-terem;– kriminalisztikai laboratóriumok;– könyvtárak;– olvasótermek;– hálószobák és ebédlõk;– edzõpályák;– sportpályák.

3.2. Szakképzés

A rendõriskolák rendõröket képeznek ki.

A Rendõrakadémia rendõrtiszteket képez ki:

A Jogi Kar keretében szaktiszteket oktatnak, „Jogtudományi”alapképzéssel; az egyetemi tanulmányok területe: „jog”.

A Tûzoltóképzõ Kar szaktiszteket képez ki, „Mérnöki tudo-mányok” alapképzéssel; az egyetemi tanulmányok területe:„Berendezések”, „Épület- és tûzvédelmi berendezések”.

A Levéltárosképzõ Kar szakértõket készít fel, „Humán-tudományok” alapképzéssel; az egyetemi tanulmányok terü-lete: „Történelem”, „Levéltártan és Történelem” szakiránnyal.

3.3. A rendõriskolákban oktatott általános tantárgyak

TaktikaA rendõri feladatok ellátásához szükséges alapismeretekátadását biztosítja az egyének alapvetõ jogainak és szabadsá-

– a középiskolai évek során kapott magaviseleti jegyekátlaga legalább 8,00.

– egészségügyi, fizikai és pszichológiai alkalmasság;– a társadalom által elfogadott magatartási normáknak

megfelelõ viselkedés;– büntetlen elõélet, illetve a jelentkezõ ellen nincs folya-

matban bûnvádi vagy bírósági eljárás valamely bûncse-lekmény elkövetése miatt;

– férfiak esetében legalább 1,75 m-es, nõk esetében1,70 m-es testmagasság.

2.2. A versenyvizsgára való beiratkozáshoz szükséges dokumentumok1. sz. dokumentum: beiratkozási kérelem;2. sz. dokumentum: a besorolási feltételek ismeretérõl és elfo-gadásáról szóló nyilatkozat;3. sz. dokumentum: érettségi oklevél másolata a korábbi évekvégzõsei esetében, vagy a középiskolát érettségi vizsgával valóbefejezését tanúsító igazolás azok esetében, akik a beiratkozásévében végezték a középiskolát;4. sz. dokumentum: leckekönyv / foaia matricolã (másolat);5. sz. dokumentum: orvosi adatlap;6. sz. dokumentum: a személyazonosító okmány (személyi iga-zolvány) másolata;7. sz. dokumentum: a születési bizonyítvány másolata;8. sz. dokumentum: önéletrajz;9. sz. dokumentum: a beiratkozó rokonainak névjegyzéke;10. sz. dokumentum: erkölcsi bizonyítvány / cazier judiciar;11. sz. dokumentum: a pszichológiai vizsgálatról szóló bizo-nyítvány vagy a humán erõforrások osztály feljegyzései, ha apszichológiai vizsgálat eredményét névjegyzék alapjánközölték.12. sz. dokumentum: 3 darab személyi igazolvány típusú, 3x4cm-es, színes fénykép.

Friss információkat a megyei rendõr-felügyelõségek HumánErõforrás Management Osztályairól lehet beszerezni.

2 3Lehetséges küldetés Miért és hogyan lehet rendõr belõlem?

Büntetõeljárás-jogE tantárgy lehetõvé teszi az általános büntetõeljárás-jogiismeretek elsajátítását, a nyomozási tevékenységek folytatásáhozés az ezeknek megfelelõ okmányok kiállításához szükséges kész-ségek kialakítását.

Az emberi jogok védelmeA tantárgy Románia Alkotmányának legfontosabb elõírásait,alkotmányjogi, közigazgatási jogi, emberjogi, közösségi jogialapfogalmakat, a polgárok alapvetõ jogait, szabadságait éskötelességeit tárgyaló román és nemzetközi okmányokat, abüntetõeljárásban érintett személyek esetében alkalmazandóeljárásjogi garanciákat ismerteti.

LõgyakorlatokA fegyverek mûszaki-taktikai jellemzõinek, használati elveinekés szabályainak megismerését, valamint a fennálló operatívhelyzetnek megfelelõ fegyverhasználathoz szükséges gyakorlatikészségek kialakítását biztosítja.

Beavatkozási taktikák Az önállóan vagy rendõrségi testületek keretében történõ, elõ-írásszerû és biztonságos beavatkozásra készíti fel a rendõröket;méltóságteljes, határozott és tiszteletteljes magatartás kiala-kítását célozza meg; a rend és fegyelem megerõsítésát irányoz-za elõ, a jogszabályokkal és belsõ szabályzatokkal összhangban.

Testnevelés és önvédelemCélja a hallgatók optimális egészségi állapotának megõrzése, amotorikus készségek valamint az értelmi, akarati és érzelmiképességek fejlesztése, a szervezet ellenálló képességénekfokozása hosszan tartó fizikai és mentális erõfeszítést igénylõfeladatokhoz.

gainak védelme, a bûncselekmények megelõzése és meg-akadályozása, valamint a magán- és közvagyon védelmeérdekében.

Szabálysértési jogAzokkal a cselekményekkel kapcsolatos jogi képzést biztosítja,amelyek a jogszabályok értelmében szabálysértésnek minõsül-nek és amelyek esetében a rendõrök megállapítási és bírság-kiszabási hatáskörrel rendelkeznek.

Közlekedési jogA közutak forgalmának irányításához, felügyeletéhez ésellenõrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítására irányul, ame-lyek a zökkenõmentes közforgalom biztosítása, a balesetekmegelõzése és a jogszabályi elõírásoknak a közlekedésbenrésztvevõk általi tiszteletben tartása céljából szükségesek.

A bûnözés megelõzése és leküzdése; kriminológiaA tantárgy segítségével a rendõrök megismerkednek a bûnözésokaival, a bûnözést elõsegítõ feltételekkel, a sajátos jogsértõmagatartásformákkal és a bûnözés leküzdésében leg-hatéko-nyabbnak bizonyuló eszközökkel.

Kriminalisztika A nyomok és tárgyi bizonyítékok feltárásához, összegyûjtéséhezés felhasználásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekátadását biztosítja; ezek feltárására a helyszíni vizsgálatokilletve a bûnjelekkel kapcsolatos mûszaki-kriminalisztikai vizs-gálatok során kerülhet sor.

BüntetõjogBüntetõjogi ismeretek átadását, illetve a rendõrök megállapításiés nyomozási hatáskörébe tartozó bûncselekmények ésjogsértések vizsgálatával és jogi besorolásával kapcsolatoskészségek és jártasságok elsajátítását öleli fel.

4 5Lehetséges küldetés Miért és hogyan lehet rendõr belõlem?

5. Elérhetõségek

Az említett oktatási intézményekkel és a felvételi vizsgákkalkapcsolatban további információkat a következõ elérhetõ-ségeken lehet igényelni:

Academia de Poliþie „Alexandru Ioan Cuza”Rendõrakadémia – BukarestAleea Privighetorilor nr. 1A sector 1, BucureºtiTelefon: 021-317 55 23 Fax: 021-317 55 17e-mail: secretar@academiadepolitie.rowww.academiadepolitie.ro

ªcoala de Agenþi de Poliþie „Vasile Lascãr“ RendõrképzõIskola – CâmpinaBulevardul Carol I nr. 145, Câmpina, judeþul Prahova,Telefon : 0244-336 251, 0244-336 252, 0729-807 905;0742-265 979Fax: 0244-333 650e-mail: campina@scoalapolitie.rowww.scoalapolitie.ro

ªcoala de Agenþi de Poliþie „Septimiu Mureºan“ Rendõrképzõ Iskola – KolozsvárStr. Corneliu Coposu nr. 89-91, Cluj-Napoca, judeþul ClujTelefon: 0264-439 772Fax: 0264-439 904e-mail: scpolcj@yahoo.com; scoala.cluj@cj.politiaromana.rowww.scoalapolcj.ro

7Miért és hogyan lehet rendõr belõlem?6

A közösség és a rendõr közötti kapcsolat, pszichológiaAzon erkölcsi értékek fontosságának tudatosítását tûzi céljául,amelyek bizonyos szakmai státust nyújtanak a rendõröknek. Azemberi pszichés folyamatoknak és jelenségeknek jogi szem-pontból való jobb megismerésére irányul, a rendõri feladatokmegfelelõ elvégzéséhez szükséges sajátos magatartási formákszakmai téren való kialakítása céljából.

Alkalmazott idegen nyelv (angol és francia)Könnyed kommunikációs készségek fejlesztését követi célkénta nyelvi ismereteknek szituációs párbeszédekben vagy szakmaijellegû beszélgetésekben való alkalmazása, gyakorlása, integ-rálása révén.

Informatika A rendõrségi informatikai rendszer jövõbeli használatához szük-séges számítógép-kezelési és számítástechnikai alapismeretekelsajátítását segíti elõ.

Adminisztratív munkaAz adminisztrációban tisztviselõi feladatokat ellátó rendõrökszámára szükséges készségek és fogalmak elsajátítását teszilehetõvé.

4. Az európai követelményekhez valófelzárkózás

Jelenleg, a rendõriskolák megkülönböztetés nélkül biztosítanakbeiskolázási helyeket nõk és férfiak számára.

Továbbá, a nemzeti kisebbségek számára is lehetõséget bizto-sítanak a rendõri pálya választásához, ezért a kisebbségek tag-jainak jelentkezését is kívánatosnak tartják.

A 2007. évvel kezdõdõen, mindhárom rendõrségi oktatásiintézmény elkülönített helyeket tart fenn a roma közösségekbõlszármazó jelentkezõk számára.

Lehetséges küldetés

9Európai ajánlások

reprezentatív eszközévé váljék, nemcsak megerõsítették azinteretnikus kapcsolatokat, de a rendõrség operatív haté-konyságát is növelték.

A nemzetközi követelmények és a rendõrségi gyakorlatértékelése alapján a Fõbiztos számos ajánlást fogalmazottmeg, amelyek legfontosabb üzenetét a következõképpen lehetösszefoglalni: multietnikus közösségekben a rendõrség abbanaz esetben végezheti megfelelõ módon tevékenységét, ha arendõrség és a kisebbségek között bizalomra, kommuniká-cióra, együttmûködésre épülõ kapcsolat alakul ki. Mindkét félnyerhet az ilyen kapcsolatból. A nemzeti kisebbségnek azelvárásaikkal szemben érzékenyebb, biztonsági igényeikregyorsabban válaszoló és az igazságszolgáltatáshoz való hoz-záférést biztosító rendõrség áll rendelkezésére, míg arendõrség sokkal eredményesebbé válhat, hiszen a jó kommu-nikáció és az együttmûködés minden közösségben a hatékonyadminisztráció kulcsfontosságú tényezõjét képezik. Ezzel azállam egyrészt jobban tudja integrálni a kisebbségeket, más-részt a rendõrség hatékonyságát is növeli. Ezek az ajánlásokigen hasznosak lehetnek azoknak az országoknak az esetében,amelyek a nemzeti kisebbségek jobb integrációját ésközösség-orientált szolgáltatás kialakítását kívánják elérni.

1. Általános elvek

Az államoknak hangsúlyosan olyan interetnikus kapcsolatokrairányuló politikákat kell elfogadniuk, amelyek szélesebb körûprogramok részét képezik, és a nemzeti kisebbségek helyi ésországos szinten való integrációját teszik lehetõvé. Biztosí-taniuk kell továbbá, hogy a rendõrség és a lakosság, beleértvea nemzeti kisebbségeket, megértik a rendõrség szerepét azinteretnikus kapcsolatok javításában. Ezen kívül a rendõrségetmegfelelõen fel kell szerelni, illetve fel kell készíteni e szerepjobb megértésére és ellátására. A központi hatóságoknak – arendõrséggel és a nemzeti kisebbségek képviselõivel szorosan

MILYEN KAPCSOLATNAKKELLENE LÉTEZNIE ARENDÕRSÉG ÉS A TÖBB ETNIKUMOTMAGUKBA FOGLALÓKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTT? Európai ajánlások*

Az 1992. júliusában meghozott helsinki döntés keretében azEurópai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (OSCE) létre-hozta a Nemzeti Kisebbségi Fõbiztosi tisztséget (HCNM), ame-lyet a „konfliktusok lehetõ legkorábban való megelõzésérealkalmas eszköznek” tekintettek.

A Nemzeti Kisebbségi Fõbiztos által felvállalt problémák egyikea rendõrség multietnikus közösségekben betöltött szerepérevonatkozott. A Fõbiztos viszonylag sok országban szembesült arendõrség és a nemzeti kisebbségek közötti interakciót ésegyüttmûködést lehetõvé tevõ intézményes mechanizmusokhiányával. E hiányt fokozta a multietnikus kontextushoz ido-muló képzés hiánya, a rendõrség nemzetiségi szempontbólhomogén, egyoldalú jellege és bizonyos diszkriminatív gyakor-latok is, amelyek miatt a rendõrség sok esetben éppen a kon-fliktusok elõidézõjévé válik.

Más államokban a Fõbiztos éppen ennek az ellenkezõjétfigyelte meg: azok az erõfeszítések, amelyek arra irányultak,hogy a rendõrség és a nemzeti kisebbségek közötti kommu-nikáció javítása útján a rendõrség az általa szolgált közösség

A kisebbségek sajátos problémáival és az interetnikus kapcso-latokkal összefüggõ képzésnek mind a kezdeti felkészülésnek,mind a terepen zajló munkának részét kell képeznie, amit atisztek minden csoportja esetében alkalmazni kell. A képzéstervezésébe és kialakításába a kisebbségek képviselõit is bekell vonni.

A rendõrség magatartási szabályzatának tartalmaznia kell amultietnikus társadalmakban folytatott tevékenységrevonatkozó elõírásokat és követelményeket, a képzési pro-gramoknak pedig ismertetniük kell az említett követelményekelérésére kifejlesztett eszközöket, módszereket.

* Kivonatok az Ajánlások a rendõrség és a multietnikus közösségek

közötti kapcsolatok tekintetében (Recommendations on Policing in

Multi-Ethnic Societies. February 2006 – www.osce.org/hcnm/) címû kiad-ványból

10 11Lehetséges küldetés Európai ajánlások

együttmûködve – cselekvési terveket kell kidolgozniuk azemlített politikák végrehajtása és ellenõrzése céljából.

2. Toborzás és képviselet

A rendõrség összetételének – helyi, regionális és országos szin-ten – tükröznie kell a lakosság sokszínûségét, beleértve minda pályakezdõk, mind a vezetõk csoportját, illetve a civil sze-mélyzetet. Aktív módon kell törekedni arra, hogy a rendõrsé-grõl, mint etnikai szempontból reprezentatív testületrõlmegfelelõ kép alakuljon ki a közvéleményben.

Statisztikai célokat kell kitûzni a rendõrség kötelékeiben dolgo-zó kisebbségiek arányának növelése érdekében; ennekellenõrzését is be kell vezetni.

A rendõrség kötelékébe felvett kisebbségiek számának nö-velése céljából toborzó akciókat is kezdeményezni kell. Ezekolyan intézkedéseket ölelnek fel, amelyek a jelentkezõk ösz-tönzésére és segítésére irányulnak, hogy az említett személyekeleget tudjanak tenni a követelményeknek, illetve a közvetlenvagy közvetett diszkriminációt hivatottak kiküszöbölni.

Továbbá, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy anemzeti kisebbségek körébõl toborzott rendõrtisztek egyenlõbánásmódban részesüljenek, egyenlõ esélyük legyen azelõrelépéshez az etnikailag semlegesnek tekinthetõ munka-környezet kialakítására törekvõ szervezet keretében.

3. Képzés és szakmai fejlõdés

A rendõrséget felkészítik arra, hogy megértse és megfelelõmódon reagáljon a kisebbségek problémáira, illetve hogy fela-datainak tisztességesen eleget tegyen.

13A romániai helyzet

Romániában mintegy 20 kisebbség él (albánok, örmények,bulgárok, csehek, horvátok, zsidók, németek, görögök, ola-szok, makedónok, magyarok, lengyelek, romák, orosz-lipovánok, rutének, szerbek, szlovákok, tatárok, törökök,ukránok), amelyek a 2002. évi népszámlálás adatai alapján alakosság 10%-át teszik ki.

Az említett közösségek történelmi hagyományait és nagyságátfigyelembe véve, a közösségek helyzete és problémái tekin-tetében a következõ tipológiát lehet felállítani:

– A magyarok (1.434.377 személy, a lakosság 6,6%-a) és anémetek (60.088, a lakosság 0,3%-a): igen erõs azonosság-tudattal rendelkezõ kisebbségek.

– A roma kisebbség (535.250, a lakosság 2,5%-a; számuk avalóságban sokkal nagyobb), amely komoly szociális ésoktatási problémákkal küzd, számos elõítélet és megkülön-böztetés ellen kell küzdenie.

– Más kisebbségek, amelyek a kulturális értékek és hagyo-mányok megõrzésére törekednek. Ezek tagjainak lélekszámapár ezer és 60.000 között van.

2. A rendõrség és a nemzeti közösségekközötti kapcsolat

Az ország kulturális sokféleségébõl adódó következményekkezelésére tett erõfeszítéseit tekintve Románia számos pro-blémával szembesül mind a konszolidáltan demokratikus tár-sadalom kialakítása felé vezetõ úton, mind az Európai Unióhozvaló csatlakozás kontextusában. Ezek közül az egyik arendõrség és a multietnikus közösségek közötti kapcsolat. Azigen gazdag romániai jogi keret az emberi jogok területéheztartozó általános elõírásokat, az emberi jogok és a nemzetikisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi megállapodá-

MILYEN KAPCSOLATLÉTEZIK A RENDÕRSÉG ÉS A TÖBB ETNIKUMOTMAGUKBA FOGLALÓKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTT?A romániai helyzet

1. Multietnikus/multikulturális közösségek

A multietnikus/multikulturális közösségek alatt azokat a cso-portokat kell érteni, amelyek tagjai eltérõ nemzetiségi, kul-turális vagy vallási közösségekhez tartoznak, de amelyekugyanabban a földrajzi térségben élnek, ugyanazokon az erõ-forrásokon osztoznak, érdekeik azonosak és ugyanazokkal aproblémákkal küzdenek.

E vonatkozásban két általános esetet lehet megkülönböztetni:

1) olyan multietnikus/multikulturális közösségek, ahol két vagytöbb nemzeti, kulturális vagy vallási csoport ugyanazonközösségben él;

2) egymás szomszédságában élõ és nemzetiségi, kulturálisvagy vallási szempontból némileg elkülönülõ közösségek.

A közösség multietnikus/multikulturális jellegének legfontosabbmutatóját az adott térségben élõk különbözõ kultúrájának jelen-létét jelzõ és meghatározó kulturális intézmények képezik. Ezekelsõ sorban kulturális intézmányek (templomok, iskolák), de ölt-hetik különbözõ magatartási szokások, hagyományok formáját is.

15A romániai helyzet14 Lehetséges küldetés

– jóllehet minden megyében létrehozták a Helyi Rendvé-delmi Hatóságot / Autoritatea Teritorialã de Ordine Publicã,ezek a legtöbb esetben nem tudják elérni a létrehozásukatindokolttá tévõ célkitûzéseket, fõként ami a közösségnek arendõrség tevékenységébe való bevonását illeti.

A Közigazgatási és Belügyminisztérium erõfeszítéseket tettarra, hogy a multietnikus közösségek minõségi kormányzásaterén következetes politikát dolgozzon ki, amely segítségévelhatékonyan kezelhesse az etnokulturális sokszínûség következ-ményeit. Ezek közül kiemelhetõk a rendõrség helyi és közpon-ti tevékenységében azonosítható pozitív példák, valamint anem kormányzati szférával való együttmûködési kezdemé-nyezések, amelyek az említett problémák megoldását célozták.

Számos helységben, ahol az országos szinten kisebbségnekszámító, de helyileg többségben lévõ nemzeti közösség él, ésahol a többséghez tartozó rendõrségi dolgozók – felismerve,hogy a lakossággal minél jobb kommunikációt kell kialakítani –megtanulták az adott kisebbségek nyelvét (gyakori jelenségHargita és Kovászna megyében, illetve a tömbben élõ romaközösségekben).

Egyes helységekben, ahol az országos szinten kisebbségnekszámító, de helyileg többségben lévõ nemzeti közösség él(fõként Hargita és Kovászna megyében), a rendõrhivatalokbankétnyelvû feliratok léteznek, ami hozzájárul ahhoz, hogynövekedjen a lakosság rendõrségbe vetett bizalma.

Megfigyelhetõ a rendvédelmi erõk (rendõrség, csendõrség)beavatkozási kapacitásának a növelése is az interetnikusszínezetû konfliktusok erõszakos cselekményekké való elfa-julásának megelõzése érdekében (egyik legfrissebb példa errea Maros megyei Hadrév, ahol mindeddig sikerült megfelelõenkezelni a konfliktust).

sok, egyezmények jóváhagyását és az átfogó nemzeti jog-szabályt foglalja magába.

Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek inkább a többségi lakosságintézményének tartják a rendõrséget – és általában a rend-fenntartó testületeket –, mintsem az õ szolgálatukban lévõ,helyi és országos közösségekhez tartozó intézménynek, amely-ben saját magukat is fellelhetik.

A rendõrség és a multietnikus közösségek közötti kapcsolatbanmegjelenõ problémák a következõk:

– a megfelelõ jogi keret mellett és az elvi nyitás ellenére, ahatóságok egyelõre nem foglalkoznak módszeresen,intézményes keretek között a multietnikus közösségekminõségi kormányzásának kérdésével;

– a különbözõ nemzeti közösségek nem megfelelõ szintûképviselete a rendõrség soraiban. Jóllehet a 2002. évinépszámlálási adatok szerint Románia lakosságának10%-a a többségtõl eltérõ nemzeti közösséghez tartoznak,a belügyminisztérium dolgozóinak csupán 1%-a tartozikvalamely kisebbséghez;

– a kisebbséghez tartozó fiatalok érdektelensége a rendõripálya iránt; a romák esetében ez a problémát az is súlyos-bítja, hogy a potenciális jelentkezõknek csak kis arányatesz eleget a Közigazgatási és Belügyminisztérium kereté-ben mûködõ oktatási intézmények összes felvételi követel-ményének;

– jóllehet minden megyei rendõrfelügyelõségen dolgoznakroma ügyekért felelõs tisztek, akik gazdag tapasztalattalrendelkeznek és kellõ tapintattal tudnak eljárni a romaközösséggel való kapcsolatban, helyi szinten még mindigléteznek problémák ezen a téren;

16 Lehetséges küldetés

Mind központi szinten, a Rendõrség Fõfelügyelõsége kere-tében, mind helyi szinten, a megyei rendõr-felügyelõségekendolgoznak roma ügyekért felelõs tisztek.

A felsorolt intézkedések ellenére nem egy esetben hiányoznaka szükséges költségvetési és egyéb erõforrások, amelyeklehetõvé tehették volna, hogy a tisztek eleget tegyenek ahatáskörükbe tartozó feladatoknak.

A rendõrség és a kisebbségek közötti kapcsolat kérdéskörébenaz egyik lényeges célkitûzés a nemzeti kisebbségek tagjainakminél nagyobb számban való bevonása a Közigazgatási ésBelügyminisztérium oktatási intézményeibe, sajátos, a célcso-portra kidolgozott tájékoztatási kampányok, vagy pozitív,ösztönzõ intézkedések végrehajtása révén. Az állami intéz-mények és az érintett közösségek egyaránt arra törekednek,hogy a kérdéskört minél árnyaltabban, differenciáltabbantükrözõ ágazati politikát dolgozzanak ki, amely mindháromközösségkategória sajátos problémáit venné figyelembe.

Az európai csatlakozás kontextusában nagy hangsúlythelyeznek a minõségi kormányzás koncepciójára, a multiet-nikus és/vagy etnokulturális szempontból vegyes közösségekigazgatásának hatékonysága, valamint a hatóságok és a helyiközösségek közötti kapcsolatok szorosabbá tétele céljából.

Mindezek jelzik a multietnikus és multikulturális közösségekkérdéskörének jelentõségét Romániában.