Németh Ferenc

ÚRI VILÁG TORONTÁLBANMűvelődéstörténeti írások

Forum Könyvkiadó

A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Tartományi Oktatási

és Művelődési Titkárság támogatta

© Németh Ferenc, 2003

TARTALOM

KASTÉLYOK ÉS LÁTOGATÓK

Bánáti kastélyok, kúriák, úrilakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Egy régi bánáti Georgikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Ferenc Ferdinánd bánáti vadászatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33Bánáti nábobok régi húsvéti kéjutazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

KALLÓDÓ ÉRTÉKEINK

Vékony Náci, az utolsó vajdasági bohém . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Nagybecskereki házak és középületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87Régi bánáti találmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

Németh Ferenc

ÚRI VILÁG TORONTÁLBAN

Forum KönyvkiadóÚjvidék

2003

A kiadásért felel Bordás Győző főszerkesztőRecenzens: Bori Imre és Kalapis Zoltán

Szerkesztő: Buzás MártaA fedőlapot ifj. Oldal István 1910 körül készült fotójának

a felhasználásával Csernik Előd tervezteTördelőszerkesztő: Csernik Előd

Korrektor: Čekić IdaPéldányszám: 500

Készült az Agapé Nyomdában Újvidéken, 2003-ban

KASTÉLYOK ÉS LÁTOGATÓK

BÁ NÁ TI KAS TÉ LYOK, KÚ RI ÁK, ÚRI LAK OK

A rég múlt idők bá ná ti épí té sze ti em lé kei kö zött sa já tos he lyet fog lal nak el a kas té lyok. Vi dé kün kön épí té sük zöm mel 1779 (a vár me gyék vis sza ál lí tá sa) után, pon to sab ban a ka ma rai bir to kok ár ve ré sét kö ve tő en kez dő dött. Az el ső ár ve rést 1781-ben, a má so di kat pe dig 1782-ben tar tot ták. Már az el sőn nem ke ve sebb mint huszonkét pusz ta ta lált gaz dá ra. Ek kor ala poz ták meg ura dal mu kat a Marczi-bányiak, Karátsonyiak és még so kan má sok. Az új bir to ko kon csak ha mar dí szes, park kal öve zett, nagy mé re tű úri lak ok épül tek. Egye sek sze ré nyebb, föld szin tes kú ri ák vol tak, má sok pe dig nagy, eme le tes, kö zép ko ri han gu la tot idé ző kas té lyok. Egy ré szüket a 20. szá zad el ső fe lé ben le bon tot ták (pél dá ul a Kiss csa lád elem éri és begaszentgyörgyi kas té lyát), a fenn ma rad tak egy ré sze vé de lem alatt áll, más ré szén pe dig las san az enyé szet lesz úr rá.

A mű em lék vé dők hi va ta lo san mint egy húsz kas télyt tar ta nak szá mon Bánát jugoszláviai részében, tény le ge sen azon ban jó val több van be lő lük. Rend sze-rint pom pás park övez te őket, és gyak ran pél dás min ta gaz da ság egé szí tette ki. A ben nük élő ne me si csa lá dok (a Dá ni e lek, Damaszkinok, Talliánok, Láz árok, Karátsonyiak, Pa pok, Botkák stb.) a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén nem-csak Torontál me gye, ha nem az ak ko ri Ma gyar or szág po li ti kai éle té ben is fon tos sze re pet ját szot tak: Dá ni el Er nő ke res ke del mi mi nisz ter volt, Tallián Bé la egy ide ig a me ző gaz da sá gi tár ca élén állt, Dá ni el Já nos Torontál me gye al is pán ja volt, Botka Bé la fő is pán ja stb. E vi dé ki úri lak ok ban egy kor moz gal mas élet zaj lott: az écskai kas tély ban a gyer mek Liszt Fe renc zon go rá zott, Tallián Emil Törökkani-zsán, Harnoncourt Felix pe dig Écskán va ló sá gos va dász mú ze u mot ren dez ett be eg zo ti kus va dász tró fe ák ból. A 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén Harnon-court gróf écskai úrilaka több ször is ven dé gül lát ta a vadászszenvedélyének hó do ló trón örö köst, Fe renc Fer di nán dot. A fi a tal fes tő, Mun kácsy Mi hály, an nak ide jén a Karátsonyiak beodrai kú ri á já ban is meg for dult, Lauka Gusz táv „ko szo-rús köl tő” pe dig szí ve sen lá tott ven dé ge volt az óléci Dá ni el-kas tély nak. A dí szes bá ná ti úrilakokban egy kor ér té kes fest mé nyek, va gyont érő bú to rok, gaz dag csa lá-di könyv tá rak, ese ten ként pe dig ér té kes régipénz- és bé lyeg gyűj te mé nyek vol tak. Szin te mind egyik hez fű ző dik va la mi re gé nyes tör té net. A há bo rúk, zen dü lé sek, rend szer vál tá sok azon ban szin te nyom ta la nul el tün tet ték ezt a gaz dag sá got: itt-ott ma radt csak fenn – szin te mu ta tó ban – egy-egy fest mény vagy ér té ke sebb bú tor da-rab, eset leg né hány vas kos csa lá di fényképalbum.

7

Az utób bi évek ben, úgy tű nik, megnövekedett az ér dek lő dés kas té lya ink iránt. Mind több írás je le nik meg egyik ről-má sik ról, mind több szó esik vé del mük szük-sé ges sé gé ről, mind gyak rab ban ke re sik fel őket a kíváncsi lá to ga tók.

Az aláb bi ak ban a leg je len tő sebb (fenn ma radt) bá ná ti úri la ko kat mu tat juk be, épí té sze ti sa já tos sá ga ikat, de szó lunk egy ko ri tu laj do no sa ik ról is.

A KANAKI DÁ NI EL-KAS TÉLY

Ka nak Dél-Bá nát ban, a nagybecskerek–verseci au tó út men tén he lyez ke dik el. E nagy köz ség ne vét is (konak=éjjeli szál lás, egy na pi út) az egy ko ri uta zók, ke res ke dők éj je li szál lás he lyé ről, meg ál ló he lyé ről kap ta, mert föld raj zi fek vé sé-nél fog va a Pancsova–Temesvár és a Becskerek–Versec út vo nal ke resz te ződé sén

8

Torontál megye egykori alispánja, Dániel László

A kanaki Dániel-kastély az 1910-es években

A kanaki Dániel-kastély az 1910-es években

he lyez ke dik el. Ezt a hely sé get vá lasz tot ta lak he lyül a 19. szá zad vé gén a szamos-újvárnémeti ör mény Dá ni el csa lád egyik sar ja, Dá ni el Lász ló.

A Dá ni el (vagy Daniel) csa lád ősei 1725. jú li us 3-án III. Kár oly tól nyer tek cí me res ne mes le ve let. A csa lád Torontál me gyei ágá nak meg ala pí tó ja, a 19. szá zad ele jén Dá ni el Pál, a ké sőb bi 1848-as or szág gyű lé si kép vi se lő. Négy fia volt: Pál, Já nos, Jó zsef és Lász ló. A négy test vér kö zül Lász ló futott be po li ti kai kar ri ert: a 19. szá zad má so dik fe lé ben or szág gyű lé si kép vi se lő, majd Torontál vár me gye al is pán ja, vé gül, az 1890-es évek vé gén Nóg rád vár me gye fő is pán ja. Nos, Dá ni el Lász ló volt az, aki 1898-ban Kanakon pom pás klas szi cis ta stí lu sú úri la kot épít te tett ma gá nak. A kas tély a vas út ál lo más és a Brzava fo lyócs kát át íve lő híd kö ze lé ben áll, park kal kö rül vé ve. Föld szin tes épü let, és az egy sze-rűbb klas szi cis ta stí lu sú al ko tá sok kö zé so rol ható. Eré nyei kö zé tar to zik a szim-met ria, a rész ará nyos ság.

Egy fő- és egy ker ti be já ra ta, va la mint két ki sebb ol dal aj ta ja van, igen egy sze-rű dí szí tés sel. Az épü le tet hos szá ban egy fo lyo só oszt ja sza bá lyo san ket té. Alat ta, tel jes hos szú ság ban bolt íves pin cét ta lá lunk.

A fő be já rat hat jón osz lo pon fek szik, me lyek nek fel ső ré sze dí szí té ses. A be já rat nál ta lál juk a park ba ve ze tő, fél kör ala kú lép csőt. A hat osz lop al só ré sze in ko vá csoltvas ke rí tés sel van ös sze köt ve. A be já rat tól jobb ra és bal ra az épü let nek hét-hét ab la ka van. A két szél ső alak ja el tér a töb bi től: nem négy szög le tes, ha nem csúcs íves.

A te tő zöld és sár ga szí nű cse re pek kel fe dett, és hat stí lu so san meg for mált szel-lő ző nyí lás van raj ta.

A hát só be já ra tot négy jón osz lop tart ja, ame lyen nincs dí szí tés. A be já rat mind-két ol da lán eny hén lej tő, úgy ne ve zett ko csi fel já rat van.

A Dá ni el-kas tély park já ban és kert jé ben szép szám ban akad tak nö vény rit ka sá-gok. Volt ott egy kor több délkí nai, te re bé lyes ko ro ná jú ginkgófa (Ginkgo biloba), azaz páfrányfenyő, ame lyet – ér de kes ség ként em lít jük – Ke let-Ázsi á ban szent fá nak tar ta nak, s amely csak a 19. szá zad de re kán ke rült vidékünkre.

A gon do zott pá zsi tú kert ben akadt még pál ma, több örök zöld cser je és rit ka bo kor fé le. A kas tély park já nak egyik szeg le té ben nagy üveg ház állt, tel ve kü lön fé-le kak tu szok kal, pál mák kal, fi ku szok kal, ró zsák kal és páf rány fé lék kel. Volt ott töb-bek kö zött abudilon, kla u dia, dracéna, sok fé le vi rág és dísz nö vény. On nan ül tet ték ki és gaz da gí tot ták a kas tély kert gon do san ös sze vá lo ga tott nö vé nye it.

Az el múlt év ti ze dek so rán a sze met gyö nyör köd te tő par kon je len tős nyo mot ha gyott az enyé szet, de még így, meg cson kít va is ér de kes pél dá ja a vidéki kas tély-ker tek nek.

Dá ni el Lász ló ról, a kas tély tu laj do no sá ról a kró ni ká sok fel je gyez ték, hogy 1887-ben vár me gyei fő jegy ző, 1891-től Torontál me gyei al is pán, 1896/97-ben pe dig Nóg rád me gyei fő is pán volt, ugyan ak kor or szág gyű lé si kép vi se lő is. Öz vegy Rét há ti Kö vér Viktornét vet te fe le sé gül s há rom l á nyuk szü le tett: Már ta, Er zsé bet és Mag da.

Dá ni el Lász ló 1898-ban épít tet te a kas télyt, saj nos, nem tud ni, ki nek a ter vei alap ján. Az úri la kot an nak ide jén gyö nyö rű kert és mint egy húszhek tár nyi min ta-gaz da ság övez te a szük sé ges mel lék épü le tek kel együtt.

9

Borovszky Sa mu sze rint „Dá ni el nek . . . százezreket érő, rit ka gaz dag sá gú és rend kí vül tel jes eu ró pai bé lyeg gyűj te mé nye”, to váb bá mint egy kétezer kö te tes könyv tá ra volt. Hol is ke res het nénk ma már eze ket a rit ka sá go kat? Egy ko ri kas té-lyá nak fa lai kö zött már alig ha.

A köz élet ben be töl tött tiszt sé gei le he tő vé tet ték szá má ra az utaz ga tást, gyűj te mé-nye i nek gya ra pí tá sát. Kanaki bir to ka 2758 hol das volt, ezen kí vül Tolvádián is volt ura dal ma. Gu lyá ja 1000 jó szá got szám lált. Ak kor tájt Kanakon bő ven akadt le ge lő: mint egy 500 hek tár nyi, ami igen csak ked ve zett az ál lat te nyész tés nek. Mé ne se 150 ló ból ál lott. Te li vé re ket te nyész tett, és ki vá ló ménesgazda hí ré ben ál lt.

1906 jú ni u sá ban az ara tó sztrájk ok Kanakot is el ér ték. A Dá ni el-ura da lom ban a gaz da sá gi cse léd ség és fő leg a föld mun kás ok ta gad ták meg a mun kát. A zsel lé rek és nap szá mo sok ugyan is nem nyu god tak be le a hol dan kén ti bér be, amely ak kor tájt tizenkettedrészből (70 ki lo gramm bú zá ból és 40 fil lér hold pénz ből) ál lt, ha nem nyol cad-ti zed részt kö ve tel tek.

A kas tély to váb bi sor sa így ala kult: 1921-ben, a föld re form után Dá ni el Lász ló bir to ka i nak zö mét el vesz tet te. A kas télyt a húszhek tár nyi gaz da ság gal, park kal, kert tel és gyü möl csös sel együtt Kos ta Ilić belg rá di gyá ros vá sá rol ta meg, fi a i val. Az új tu laj do no sok tex til gyá rat épí tet tek Kanakon. A má so dik vi lág há bo rú be fe jez-té vel Vlada Ilićtől mint ha za áru ló tól a kas télyt el ko boz ták, és a köz ség ren del ke-zé sé re bo csá tot ták. Ele in te ár va ház ként szol gált, 1959-től pe dig a Vuk Karadžić Ál ta lá nos Is ko la ka pott ben ne he lyet.

TÖRÖKKANIZSAI KAS TÉ LYOK

Az el ső törökkanizsai kas tély a cin cár Đurković csa lád ne vé hez fű ző dik. A Đurkovićok gaz dag új vi dé ki kel me ke res ke dők vol tak, a csa lád hír ne vét pe dig Marko Đurković ala poz ta meg, aki 1781-ben a ka ma rai bir to kok ár ve re zé sén 90 000 fo rin tért meg vá sá rol ta a törökkanizsai ura dal mat, és ez zel együtt a ne me si le ve let is. Az óta hasz nál ja a csa lád a de Servijski utó ne vet. E név a do ku men tu-mok ban több változatban is elő for dul: Szerviszky, Szerviczky stb. Marko Đurković jó val a ne me si le vél meg szer zé se előtt hi va ta lo san is hasz nál ta a Servijski ne vet. 1793-ban, egy év vel a ha lá la előtt kezd te el épít tet ni a kas télyt. Ha lá la után az ura-dal mat a kas tél lyal együtt fia, Đorđe örö köl te. Ő töb bek kö zött ar ról is em lé ke ze tes ma rad, hogy Jovan Jovanović Zmaj ke reszt ap ja volt. Đorđét bő ke zű me cé nás ként tart ják szá mon. Je len tős ös sze get ha gyott ap ja ala pít vá nyá ra, amely ha lá la után 50 000 fo rin tos lett. Még 1862-ben a Servijski-féle ösz tön dí jat húsz fi a tal ér tel mi sé gi vet te igény be. Mi vel nem volt csa lád ja, a bir to kot a kas tél lyal együtt uno ka hú ga, Katarina Schulpe (ké sőbb Luk ács) örö köl te.

A kas tély egy eme le tes épü let, a hom lok zat kö ze pén egy hang sú lyo zott rizalit-tal és ma gas manzárdtetővel, va la mint egy sze rű fal dí szí tés sel. A köz pon ti rizalit ab la kai bolt íve sek, a kas tély töb bi ab la ka pedig szög le tes. Az eme le ti ré szen szép ko vá csolt vas er kély ta lál ha tó. A kú ria klas szi cis ta stí lus ban épült 1793-ban, s egyi-ke a leg ré gibb bá ná ti kas té lyok nak. Az ud var fe lő li ré sze tel je sen kü lön bö zik az

10

ut ca i tól. A kas tély föld szin ti ré szén egy nyi tott osz lo pos tor nác van, az eme le ti ré szen ab la kok kal. Schulpe Vil mos ide jé ben a kas tély ban 3000 kö te tes könyv tár, altwien és meis se n por ce lán, szép ezüst öt vös mű vek, bronz tár gyak, ré gi bú to rok, met sze tek és gaz dag fegy ver gyűj te mény volt ta lál ha tó. A má so dik vi lág há bo rú után a kas télyt is ko la épü let ként hasz nál ták, nap ja ink ban pe dig a köz sé gi bí ró ság és a köz sé gi kép vi se lő-tes tü let ka pott ben ne he lyet. 1952-ben vet ték fel a tar to má-nyi mű em lé kek jegy zé ké be. Törökkanizsán a Servijski-féle kas tély mel lett még két úri lak ról van tu do má sunk. Az egyi ket Feilitsch Fedor épí ttet te 1856-ban, a má si kat pe dig a Maldeghem gró fok 1910-ben. A Feilitsch-féle kú ria a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén Tallián Bé láé volt, aki nek gaz dag és ér té kes könyv tá ra mel lett szép vadásztrófeái is vol tak. A Maldeghem-kastély pe dig test vé réé, Tallián Emil fő szol ga bí róé, a vi lág uta zóé és szen ve dé lyes va dá szé volt, aki ott he lyez te el hí res va dász gyűj te mé nyét.

A NAGYGÁJI DÁ NI EL-KAS TÉLY

Az egy ko ri dí szes vaj da sá gi úri la ko kat szí ve sen lá to gat ták az ar ra uta zók, de a meg hí vott ven dé gek is. A nagygáji (Veliki Gaj) Dá ni el-kas tély egyik ked ves ven-dé ge az 1890-es évek ben Lauka Gusz táv (1818–1902) ko szo rús köl tő volt, Pe tő fi egy ko ri ba rát ja, aki az idő tájt Nagybecskereken a Torontál cí mű la pot szer kesz tet-te. Sze re tett utaz ni, fő kép pen pe dig fő úri kas té lyok ban ven dé ges ked ni. Él mé nye it azu tán rend sze re sen meg is ír ta lap já ban.

11

A törökkanizsai Schulpe-kastély 1910 körül

Egyik lá to ga tá sá ra 1888. jú li us 21-én ke rült sor, ami kor Lauka le uta zott Dél-Bá nát ba, pon to sab ban Nagygájba, Dá ni el Er nő (1843–1923) bá ró nak, a ké sőb bi Bánffy-kormány ke res ke del mi mi nisz te ré nek úrilakába.

A 19. szá zad el ső fe lé ben Nagygájt a Malenicza csa lád ural ta. Az ot ta ni föld-szin tes va dász la kot Malenicza Já nos lo vag 1783-ban kap ta ado mány ként II. Jó zsef csá szár tól. A kú ria az ado mány le vél ben va dász kas tély ként van fel tün tet ve, ami egy ben ak ko ri ren del te té sé re is utal. Nos, ez az épü let 1885-ben ke rült, vá sár lás út ján, Dá ni el Er nő bir to ká ba. Mind ös sze né hány év alatt pa za rul be ren dez te, kert-jét pe dig nö vény rit ka sá gok kal gaz da gí tot ta. A kas tély ban Dá ni el Er nő élt fe le sé gé-vel, Sze ré ná val, és két fi á val, Elem ér rel és Ti borc cal. A bir tok gaz da sá gi ügye it egy bi zo nyos Schmitt ne vű al kal ma zott in téz te. Lauka 1889 jú li u sá ban három na pot töl tött Dánieléknél, s er ről a Torontálban a töb bi kö zött így írt: „Te kin tet tel rit ka pél dány sze rű, ősi szá za dos fá i ra és cél sze rű be osz tá sá ra, va la mint 18 hold nyi ter je del mé re néz ve, a nagygáji park ok vet le nül egyi ke az or szág leg szebb park já-nak. Van ben ne töb bek kö zött egy olyan ter je del mes lom bo za tú, vas tag tör zsű és ma gas mo gyo ró fa, ami lyen alig van több ha zánk ban. Kő ri sei pe dig, Gingófája és Pavlovniája egy po zso nyi és egy fő her ce gi ker tet ki vé ve se hol sem ta lál ha tók. A kas tély 18 szo bá ja tisz ta, íz lé ses be ren de zé sek kel, a leg fi no mabb igé nye ket is ki elé gít he ti. – Ma ga a pi pá ló szo ba, az el ne ve zés nek megfelelőleg, mind azo kat az igé nye ket ki elé gí ti, ame lye ket a dél utá ni szi esz ta kö ve tel het. A ked ves és sze re tet-re mél tó há zi as szony mun ka-, pi he nő- és tár sal gó-ter mei kép vi se lik a leg el ra ga-dóbb vissz han got a va ló és a köl té szet kö zött, és ap róbb rész le tek ben is fel tün te tik azt az idő ző vál to za tos sá got, amely nél kül éle tün ket ked ves nek igen, de szép nek és von zó nak so ha sem ne vez het nők.

Az U alak ban épült kas tély, kes keny, de elég vi lá gos és hű vös fo lyo só i val, né mi-leg zár da i lag aposzt ro fál ja ugyan az egész épü le tet, de egy szer smind csak is azon zár dák ra em lé kez tet, me lyek ben az eszes, az élet böl cse let ben és tu do má nyok ban ott ho nos Benczések, Do mi ni ká nu sok és Premonstrátiak él tek és él vez tek. A két-ezer hold nyi kül ső gaz da ság az idő sza ki ha la dás nak meg fe le lő, ok sze rű és cél sze-

12

A nagygáji Dániel-kastély 1899-ben

rű in téz ke dé sek re és ke ze lés re vall, és a ter mé szet se gé lye zé se mel lett azt his szük, hogy a gon dos sá got és a fá rad sá got meg is jutalmazza.”

Ma már hi á ba ke res nénk Nagygájon e fő úri ké nye lem és szép ség szín hely ét, amely ről Lauka oly el ra gad ta tás sal tu dott ír ni! A rit ka nö vény zet nek és az egy ko ri min ta gaz da ság nak is alig akad lát ha tó je le. Csak a fa lu be li ek száj ha gyo má nya él te-ti még az egy ko ri Dá ni el-kas tély pom pá ját.

AZ ISTVÁNVÖLGYI KÚ RIA

A bá ná ti Hajdučicán, az egy ko ri Istvánvölgyén is fenn ma radt egy dí szes, klasz -szi cis ta stí lu sú úri lak a 20. szá zad ele jé ről, pom pás park já val egye tem ben.

A kas tély klas szi cis ta stí lu sú fő be já ra tát négy dór osz lop éke sí ti. A be já rat két ol da lán ko csi fel já ró is van. A be já ra ti aj tó csúcs íves ala kú. Az épü let jobb és bal ol da lán öt-öt ab lak ta lál ha tó, szim met ri kus el osz tás ban. A park felőli hát só be já ra-tot hat dór osz lop tart ja. Köz vet le nül a be já rat mel lett egy-egy négy szár nyú ab la ka van, az elül ső rész hez ha son ló an a park felőli ré szen is öt-öt ab lak ta lál ha tó.

Az úri lak bel ső dí szí té sé ből egyéb ként a mai na pig ke vés ma radt fenn. A kas-tély köz pon ti ter mé ben a mennyezeten két ere de ti, dí szes csil lár fog la lat ta lál ha tó, a kas tély töb bi ter mé ben pe dig né hol fenn ma radt a fal dí szí tés.

13

Báró Dániel Ernő

Istvánvölgye va la mi kor kincs tá ri bir tok volt, s a 18. szá zad vé gén, a kincs tá ri ja vak elár ve re zé se kor vá sá rol ta meg a Damaszkin csa lád. Ne vét is Damaszkin Ist ván ról, a csa lád egyik sar já ról kap ta. A Damaszkinok kö zött a 19. szá zad de re-kán még vár me gyei fő is pán is akadt, de a csa lád ha ma ro san el sze gé nye dett, s a 19. szá zad má so dik fe lé ben az istvánvölgyi ura da lom Dungyerszky Láz ár (Lazar Dunđerski) tu laj do na lett, aki a bir to kon 1901-ben pom pás kas télyt épít te tett. Ké sőbb az úri lak ban le á nya, Ol ga Jovanović (szü le tett Dungyerszky) élt, aki a 20. szá zad el ső év ti ze de i ben kor sze rű min ta gaz da sá got ve ze tett. A Bá ná tot já ró Toša

14

Olga Jovanović istvánvölgyi úrilaka 1910 körül

Iskruljevnak az 1930-as évek ben al kal ma volt el lá to gat ni a kas tély ba, amely ről az ak ko ri saj tó ban rész le tes le írást ha gyott.

Az ura da lom ban le vő kas tély – ír ja Iskruljev – ki mon dot tan ma gas épü let, no ha nem eme le tes. Gyö nyö rű park öve zi szé les, gon do zott sé tá nyok kal. A par kot örök zöld fe nyők, pla tá nok, töl gyek dí szí tik, akár csak szá mos dísz cser je és vi rág. A kas tély alag so rá ban van a kony ha, és itt ta lál ha tók a cse léd szo bák is. Az épü let ből fél kör ala kú lép cső ve zet le a park ba.

Az úri lak lá to ga tó ja elő ször egy tá gas elő szo bá ban ta lál ja ma gát, amely ben bőr ülő gar ni tú ra van, a he lyi sé get pe dig egy nagy tü kör, va la mint szob rok, pál mák, ki tö mött sa sok, fest mé nyek éke sí tik.

Az épü le tet egy szé les fo lyo só sze li ket té, amely ből jobb ra és bal ra szo bák nyíl nak, a fo lyo só két vé gén pe dig tá gas ab la kok ta lál ha tók. A sze met gyö nyör-köd te tő ebéd lő egyik ol da lán van a tár sal gó, a má si kon pe dig a dísz te rem. Eb ben cso dál hat juk meg – ír ja Iskruljev – a módosi Stevan Aleksić Du dás cí mű fest mé-

nyét, akár csak Kolesnikov belg rá di fes tő négy al ko tá sát, ame lyek a négy év sza-kot áb rá zol ják.

Az uta zó sze rint a kú ria min den he lyi sé ge íz lé ses, ki vá ló mi nő sé gű bú tor ral volt be ren dez ve. A kas télyt kö rül ve vő huszonnégy hek tár nyi te rü le ten he lyez ked-tek el a kü lön fé le gaz da sá gi épü le tek. Je len tős meg em lí te ni az ura da lom mé ne sét is, amely a har min cas évek ben or szá gos vi szony lat ban is pár ját rit kí tot ta. Ol ga Jovanović több mint negyven faj lo vat ne velt, több nyi re ne mes, Fran ci a or szág ból és Ang li á ból drá gán be szer zett mé ne ket. A leg ér té ke seb bek kö zé tar to zott az Eagle ne vű kan ca, amely an nak ide jén Pá rizs ban is szá mos dí jat nyert.

Az istvánvölgyi ura da lom ban a 20. szá zad ele jén mint egy ötszáz ser tést és ezerkétszáz me ri nó ju hot te nyész tet tek. A bir to kon vi rág ker té szet tel is fog lal koz-tak. Ol gá nak egy igen nagy üveg há za volt, s en nek kö szön he tő en a kas tély kö rü li park már ko ra ta vas szal telis-tele volt ki ül te tett vi rá gok kal és szé pen meg for mált vi rág ágyás ok kal, pál mák kal és kü lön fé le dísz nö vé nyek kel.

Mi vel a bir to kon negyven–ötven mun kást fog lal koz ta tó ken der gyár is műkö-dött, ezért az ezerszáz hol das ura da lom egy ne gye dén ken dert ter mesz tet tek, ame-lyet töb bek kö zött Né me tor szág ba ex por tál tak.

A ha tal mas bir tok nagy szá mú mun kást igé nyelt. Az ura da lom ban negyven-négy csa lád élt, mely nek tag jai cse léd ként vagy föld mun kás ként dol goz tak az ura da lom ban.

Az 1920–1930-as évek ben Hajdučicán egy ér de kes jár mű köz le ke dett: a ló ré. A hely ség től ugyan is mint egy öt ki lo mé ter nyi re van a vas út ál lo más, s ezért a Dun-gyerszky ura da lom tól az ál lo má sig egy kes keny vá gá nyú vas utat épí tet tek. A „sze rel-vény” ti zen nyolc nyi tott kis va gon ból állt, ame lyet ló val von tat tak. A ló rét nem csak te her-, ha nem sze mély szál lí tás ra is hasz nál ták. A kis va go nok ba szük ség sze rint pa do-kat, szé ke ket he lyez tek, s így „ko csi káz tak” a vas út ál lo má sig meg vis sza.

A kas tély to váb bi sor sá ról a kö vet ke ző ket mond hat juk el: Ol ga Jovanovićnak négy le á nya volt, s egyi kük Vlada Ilić belg rá di mág nás hoz ment férj hez. Így ke rült az 1940-es évek ben a kas tély az ura da lom mal együtt Vlada Ilić tu laj do ná ba. A há bo rú után hajdučicai bir to kát, akár csak a kanakit is, el ko boz ták tő le. A kas tély egy ide ig üre sen állt, je len leg pe dig egy ag rár ipa ri kom bi nát tu laj do ná ban van.

A TEMESVAJKÓCI KAS TÉLY

A dél-bá ná ti Vlajkovacon (Temesvajkóc) a fő út men tén el ha la dók rend sze rint meg-meg áll nak, hogy né hány per cig rá cso dál koz za nak az egy ko ri Mocsonyi-, il let ve Bissingen-kastélyra. A va la mi kor dí szes, pa zar kül se jű és gaz dag be ren de-zé sű épü let ma már ala pos ta ta ro zás ra szo rul. Te tő szer ke ze te be ázik. Je len leg több la kó is lak ja, de mind ed dig nem akadt pénz a fel újí tá sá ra. Jól ki kezd te már az enyé szet. A szép, tor nyos, egy eme le tes úri la kot Foeni Mocsonyi György épít tet te 1859-ben, majd há zas ság ré vén, az 1890-es évek ben ke rült Bissingen-Nippenburg Re zső és fe le sé ge, Foeni Mocsonyi Ge or gi na bir to ká ba. A 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén a kas tély nak több ezerkö te tes könyv tá ra, ér de kes ré gi bú tor-

15

és por ce lán gyűj te mé nye volt, to váb bá rit ka öt vös mun kák ból ál ló kol lek ci ó ja. Ho gyan is ke rült a sok be cses rit ka ság e vi dé ki, bá ná ti kas tély ba? Nem vé let le nül! Egy igen ré gi ne me si csa lád több év szá za dos csa lá di örök sé ge ként. A Bissingen- Nippenburg gró fi csa lád württenbergi ere de tű volt, amely őse it a 11. szá za dig tud ta vis sza ve zet ni.

Egyes tag jai a 19. szá zad el ső fe lé ben ke rül tek Ma gya ror szág ra. Nem csak Temesvajkócon, ha nem Mély kas té lyon (Kuštilj) és Temespaulison (Pavliš) is volt bir to kuk. Kö ze leb bi ada tok hí ján csak ta lál gat hat juk, mi lyen ér tékes ré gi sé gek és rit ka sá gok vol tak a csa lá di gyűj te mé nyek ben. Ezek ből ma már, saj nos, sem mi sem ma radt. Ám Vaj kóc kör nyé kén nem ez volt az egyet len em lí tés re mél tó, rit ka-sá gok ban gaz dag kas tély. A Vaj kóc hoz tar to zó Il ka te lek-ma jor ban 1890-ben Hein-rich Nán dor épít te tett ma gá nak egy úri la kot, amely 2000 kö te tes könyv tá rá ról és gaz dag ré gi pénz-gyűj te mé nyé ről volt hí res. Vaj kó con nem csak a kas tély bel ső be ren de zé se volt pa zar, ha nem az őt kö rül ve vő kas tély kert is. Az úri lak gon do san ki mun kált kör nye ze té ben volt egy íz lé se sen meg for mált park ta vacs ká val és szö-kő kút tal, meg egy pa tak, hi dak kal. Te hát va ló sá gos gyer mek pa ra di csom, ami nek meg épí té se ak kor vá lik ért he tő vé, ha tud juk, hogy Bissingenéknek négy le á nyuk volt: Má ria, Lí via, Ve ra és Ge or gi na. Pil lant sunk be azon ban a Bissingen-féle úri-lak hét köz nap ja i ba is. A kas tély in té ző je – e so rok író já nak déd ap ja – a cse léd had-nak min den reg gel ki osz tot ta a na pi fel ada to kat, majd azok el vég zé sé ről rend sze re-sen be szá molt a gróf úr nak. A gyö nyö rű par kot gon do zó és ápo ló fő ker tész Vi rág An tal volt, aki a kas tély mel let ti üveg ház ban ne vel te a ki ül te tés re szánt pa lán tá kat,

16

A temesvajkóci Bissingen-kastély 1910 körül

to váb bá gon dos ko dott a park kar ban tar tá sá ról is. Té len ba nya ke men cé vel fű töt te az üveg há zat, hogy a fagy el ne pusz tít sa a gyen ge haj tá so kat.

Ha gond akadt vol na a gró fi ló ál lo mány szer szá ma i val, vagy új ló szer szám ra volt szük ség, Bissingenék azt rend sze rint Ludwig Lorbert hí res alibunári szíj-gyár tó nál sze rez ték be. A csa lá di száj ha gyo mány sze rint a négy gróf kis as szony szí ve sen csó na ká zott a ta von, és gyak ran te ni sze zett is a kas tély kert ben. Ilyen kor a cse léd lány ok vol tak a lab da sze dők, és ezért kü lön pénzt is kap tak. Bissingenék kül föld ön is ko láz tat ták l á nya i kat, akik leg in kább a nyá ri és té li szün időt töl töt ték a vaj kó ci kas tély ban.

A csa lád tag jai a má so dik vi lág há bo rú vé gé ig lak ták a kas télyt, azt kö ve tő en az épü le tet na ci o na li zál ták. Ma a vi har vert úri la kot több csa lád lak ja. S ha az épü let-nek tör té ne te sen nem is, de a kas tély kert nek még is jobb ra for dult a sor sa: a hely be-li ek egyi ke, a Bécs ben dol go zó Bí ró Ist ván vet te bér be, s ő vi se li gond ját.

A BEODRAI ÚRI LAK

Az észak-bá ná ti Novo Miloševón, az egy ko ri Beodrán, va la mi kor két kas tély lé te zett. Az el sőt Karátsonyi Lász ló épít tet te 1842 és 1846 kö zött, a má so di kat pe dig 1857-ben Karátsonyi La jos. Az utób bi úri lak ma már nem lé te zik, de az előb bi szin te vál to zat la nul fennma radt az utó kor nak. Ma a leg szebb bá ná ti kas té-lyok egyi ke. Rados Je nő a ma gyar kastélyokról írt kö te té ben a beodrai kú ri át a 19. szá zad el ső né hány év ti zed ének „je len tő sebb al ko tá sai” kö zé so rol ja.

Beodrát 1781-ben a kincs tá ri bir to kok ár ve ré sén vet te meg Karátsonyi Bog dán (Deodat) 103 000 fo rin tért. A ma is lé te ző, egy eme le tes, klas szi cis ta (bie der - mei-er) stí lu sú épü le tet a múlt szá zad kö ze pe tá ján Karátsonyi Lász ló épít tet te, aki ak ko ri ban szá mos tisztséget töl tött be a me gyé nél. Ele in te Torontál vár me gye szol ga bí rá ja, majd al is pán ja volt, ké sőbb or szág gyű lé si kö ve te, 1848-ban, 1861-ben és 1867-ben pe dig an nak fő is pán ja. 1869 jú li u sá ban halt meg. Borovszky Sa mu sze rint „hig gadt, elő re lá tó és meg fon tolt ter mé sze té vel igen sok jó szol gá-la tot tett a vár me gyé nek”. Ha lá la kor a vár me gye is mél tón le rót ta ke gye le tét: hat hó na pi gyászt ren delt el, s az idő alatt még az ügy irat ok hoz is fe ke te pe csé tet hasz-nál tak (!). A kas télyt és az ura dal mat Karátsonyi Lász ló ha lála után fia, Fe renc, majd uno ká ja, An dor örö köl te, aki ről Borovszky a 19. szá zad ele jén meg je gyez te, hogy „kas té lyá ban sok ér de kes mű tárgy és kb. 2500 kö te tes könyv tár van el he-lyez ve”.

A beodrai kas tély egy eme le tes épü let, kö zé pen ki hang sú lyo zott tor nác cal, amely nek eme le ti ré szét ko rin tho szi osz lop csar nok dí szíti meg egy há rom szög le-tes tim pa non. Az ab la kok a klas szi cis ta stí lus kö ve tel mé nye i nek meg fe le lő en szi-go rú an rész ará nyos el he lye zé sű ek. Az épü let föld szin ti ré szén, az ab lak kö zö ket jón osz lop fős, ki ug ró pil lé rek dí szí tik, de ta lá lunk itt fél kör ala kú, lép cső ze tes hom lok zat dí sze ket is, az eme le ti ré szen pe dig ko rin tho szi osz lop fős pil lé re ket, az ab la kok fö lött meg egye nes vo na lú, ki ug ró hom lok zat dí sze ket szép tar tó pil-lé rek kel.

17

Az épü let ud var fel őli ré sze a föld szin ten és az eme le ten is jón osz lo pos fo lyo só-ból áll. A fo lyo só osz lop kö ze i be utóbb ab la ko kat és aj tó kat épí tet tek be. Kö ze pén elő re ug ró hom lok zat rész ta lál ha tó.

A kas tély eme le ti ré szén fél kör ala kú ak a hom lok zat dí szek, az épü let két szé lén pe dig egye nes vo na lú ak. Az úri lak cse rép pel fe dett, s a te tő egy han gú sá gát csu pán a ké mé nyek sza bály ta lan el ren de ző dé se bont ja meg. A kú ria ol dal só ré szén ta lál-juk az eme let re ve ze tő lép cső ze tet.

A föld szin ti he lyi sé gek ben bolt íves a mennyezet, az eme le ti ré szen pe dig egye-nes. A kas tély ban itt-ott fel lel he tő még né hány ere de ti fal dísz meg né hány fa jansz cse rép kály ha. A fo lyo sók pad ló bur ko la ta ró zsa szín és vö rös már vány ból ké szült.

A mel lék épü le tek, az is tál ló, a mag tá rak és a cse léd la kás stí lus szem pont já ból is a kas tél lyal szer ves egy sé get al kot.

A má so dik vi lág há bo rú után a kú ri át is ko la épü let ként és in ter ná tus ként hasz nál-ták. A mel lék épü le te ket a hely be li me ző gaz da sá gi bir tok vet te hasz ná lat ba. Utána ve gyi üzem ka pott ben ne he lyet.

A beodrai kas tély – akár csak a fenn ma radt bá ná ti kas té lyok zö me – je len tő sé gé-nél fog va jobb sors ra len ne ér de mes. A négyhek tár nyi el ha gya tott par kot fel kel le-ne újí ta ni rit ka nö vé nyek kel, és vis sza ad ni ere de ti alak ját. Az épü let tá gas ter me it pe dig célszerűbben is ki le het ne hasz nál ni.

AZ ÓLÉCI BOTKA-FÉLE KAS TÉLY Kö zép ko ri vá rak han gu la tát idé zi a szé pen fel újí tott Botka-féle kas tély (ma:

Kapetanovo), amely a fa lun kí vül, ma gá nyo san áll a bá ná ti ró nán – szin te me sé be il lő en. A szak em be rek sze rint pár ját rit kí tó épí té sze ti em lé künk, amely ér de kes pél dá ja a vi dé ki úri lak ok nak, an nál in kább, mert több stí lus öt vö ze te: egy for mán

18

A ma is létező beodrai Karátsonyi-kastély 1900 körül

felismerhetők rajta a gó ti kus, a neo gó ti kus és a klas szi cis ta je gyek. Egyik lát vá-nyos sá ga a két eme let nyi to rony, amely dí szí té se i vel és épí té sze ti meg ol dá sa i val sze ré nyebb kö zép ko ri vár kas tély jelleget ad az épületnek.

Hang sú lyo zott a kö zé pen le vő, lép cső ze tes szé lű rizalit, amely nek ol da la it két sok szö gű tor nyocs ka dí szí ti. A kas tély föld szin ti ré sze kő imi tá ci ós dí szí té sű. Azt a lát sza tot kel ti, mint ha négy szög le tes kő koc kák ból épí tet ték vol na. A kú ria egyéb-ként tég lá ból épült, né hol be ton fel hasz ná lá sá val, ami a 20. szá zad el ső éve i ben még nem volt oly el ter jedt a Vaj da ság ban. Saj nos, az épü let szi ge te lé se na gyon si lány, s emi att idő vel a te tő szer ke zet is meg ron gá ló dott.

A föld szin ten az ab la kok eny he bolt ív ben fe je ződ nek be, az eme le ten pe dig, a gót stí lus nak meg fe le lő en, csúcs íve sek. A kas tély to rony te te je, akár csak a te tő-szer ke zet egy ré sze, a kö zép ko ri vár kas tély ok min tá já ra fo ga zott szé lű. Az úri lak ke le ti ol da lán lát ha tó a Botka csa lád cí me re: a hat ágú arany csil la got tar tó arany-orosz lán.

19

Az óléci Botka-féle kastély 1900 körül

Az épü let köz pon ti, föld szin ti ré szé ben két na gyobb te rem van, jobb- és balol-dalt pe dig hat szo ba ta lál ha tó. A kas tély jobb szár nyá ba lépcső vezet fel, fá ból ké szült, egy sze rű dí szí té sű kar zat tal. A kú ria eme le ti ré szén hét he lyi ség és két für dő szo ba kapott helyet. Az épü let ben csu pán a köz pon ti te rem ben ma radt fenn né mi fal dí szí tés.

A kas télyt öve ző par kot va la mi kor an gol min tá ra ala kí tot ták ki. Több rit ka nö vény is meg ta lál ha tó ben ne, jól le het a park nem tar to zik a dí sze seb bek kö zé. Az úri lak előtt egy kis szö kő kút is mű kö dött va la ha.

Az eme le tes kú ri át Botka Bé la épít tet te 1904-ben. Nagy volt ott egy kor a sür-gés-for gás: négy lo vas hin tók áll tak meg be já ra ta előtt, pa rá dés ko csis sal a ba kon. Kü lön fé le ügy ben, meg be szé lé sek vagy tanácskozások, eset leg ba rá ti ös sze jö ve te-lek vagy bá lok mi att gyak ran meg for dult ott Torontál me gye szí ne-ja va. A kas tély

20

Botka Béla

ura az idő tájt 1400 hol das, szép bir tok kal di cse ked he tett. Kosárfonó telepet tar tott, je len tős volt to váb bá mé ne se, gu lyá ja és ser tés farm ja. Így élt Botka Bé la fe le sé-gé vel, Em má val, vi szony la gos jó lét ben egé szen az el ső vi lág há bo rú ig. Akkor minden nek vé ge sza kadt.

A kislapási Botka csa lád a kró ni ká sok sze rint Nyitra me gyé ből szár ma zik, s a 19. szá zad ele jén ke rült Bá nát ba. 1835-től Ólécpusztán volt je len tős bir to kuk, ame lyet 1907-ben köz igaz ga tá si lag a köz ség hez csa tol tak. Torontál vár me gye 1834-ben hi te le sí tet te ne mes sé gü ket. Botka Bé la, a kas tély tu laj do no sa 1861-ben szü le tett, s a szá zad for du lón több je len tős tiszt sé get töl tött be a vár me gyé nél. Volt or szág gyű lé si kép vi se lő, 1906 és 1910 kö zött pe dig Torontál me gye fő is pán ja.

A Botka csa lád vi rág zó gaz da sá gá ra az el ső csa pást az 1920-as évek ben vég-re haj tott ag rár re form mér te. A több mint ezerhol das bir tok ból csak hatszáznyolc-vannégy hek tár ma radt meg. Az 1930-as évek ben a csa lád min den igye ke zete el le né re sem tud ta meg tar ta ni gaz da sá gát, mind na gyobb és na gyobb adós sá gok ba ke ve re dett. Egye sek azt me sé lik, hogy Botka Bé la va gyo ná nak leg na gyobb ré szét el kár tyáz ta. Má sok azt ál lít ják, hogy te te mes ös sze ge ket köl tött fe le sé ge gyó gyít-ta tá sá ra, aki sú lyos lel ki be teg volt, s ké sőbb ön gyil kos is lett. Azt me sé lik, hogy Botka gyak ran vit te fe le sé gét Pest re gyó gyít tat ni, s ilyen kor rend sze rint egy tel jes sze mély va gont bé relt az uta zás ra . . .

Vég té re is a té nyek azt bi zo nyít ják, hogy az 1930-as évek ben a Botka csa lád el adó so dott. A köl csö nö ket már nem tud ta vis sza fi zet ni, s 1938-ban a tönk szé lé re ju tot t. Van nak, akik tud ni vé lik, hogy Botka Em mát ép pen a kas tély elár ve re zé se ker get te a ha lál ba 1938 au gusz tu sá ban. Ami kor fér jé től meg tud ta, hogy a Nagy-becskereki Bank az ura dal mat és a kas télyt min den in gó ság gal együtt ár ve rés re bo csát ja, fel ment a kas tély to rony te te jé re, és ott ál lí tó lag fel gyúj tot ta ma gát. Azon a bi zo nyos ár ve ré sen a bocs ári Franz Maj vet te meg a kas télyt, és ho zo mány ként le á-nyá nak, Emí li á nak aján dé koz ta, ami kor az há zas sá got kö tött Milan Kapetanovval.

A má so dik vi lág há bo rú után a föl det ál la mo sí tot ták, a kas télyt pe dig a hely be li me ző gaz da sá gi bir tok vet te hasz ná lat ba. Egy ide ig a bir tok dol go zó i nak szol gált lak he lyül, ké sőbb az épü let la kat lan volt, s las san ki kezd te az enyé szet. Be ázott, ab la kai be tör tek s a pad ló is rot had ni kez dett.

Az 1970-es évek ben több el kép ze lés is volt meg men té sé re. Előbb egy szlo vén mun ka szer ve zet akar ta bér be ven ni, az zal a szán dék kal, hogy vendéglátóipari lé te-sít mén nyé ala kít ja. Egy ide ig an nak a le he tő sé gét is la tol gat ták, hogy az úri lak mel-lé für dő me den cét és benzintöl tő ál lo mást épí te nek, te kin tet tel ar ra, hogy a kas tély a nagybecskerek–verseci au tó út men tén he lyez ke dik el.

Az 1980-as évek ben ta ta roz ták, s még ma is vár ja bi zony ta lan jö ven dő be li ren-del te té sét.

A CSÓ KAI KAS TÉLY

A kincs tá ri bir to kok bé csi ár ve ré sén 1781. au gusz tus el se jén a csó kai ura da lom is el adás ra ke rült. A ki ki ál tá si ára 82 860 fo rint volt. Vé gül is Marczibányi Lő rinc vet te meg 95 000 fo rin tért. (Nem azo nos a kamenicai Marczibányi Lő rinc cel.) Az

21

új tu laj do nos a 19. szá zad ele jén fo gott hoz zá a kas tély épí té sé hez, de nem fe jez-te be. 1868-ban a Marczibányi-birtokot Barber Ágos ton és Klusemann kő bá nyai ser fő ző vá sá rol ták meg, a fé lig fel épült kas tél lyal együtt. Az úri lak azon ban még ak kor sem ké szült el tel je sen. Sor rend ben har ma dik tu laj do no sa, Sváb Kár oly fe jez te be. Tő le ke rült a kas tély Lederer Ar túr és Kár oly tu laj do ná ba. Ők nem vál-toz tat tak a kül alak ján, de an nál nagyobb fi gyel met szen tel tek a bir tok és a park ren-de zé sé nek. A 9500 hol das ura da lom az ak ko ri Torontál vár me gye egyik leg szebb min ta gaz da sá ga volt.

A kas tély egy eme le tes, szim met ri kus el ren de ző dé sű, klas szi cis ta stí lu sú épü let, ame lyen az épít ke zés el hú zó dá sa mi att né hol már az ek lek ti ciz mus je gyei is fel is-mer he tők. Elül ső hom lok za tát két ol dal só és egy köz pon ti rizalit éke sí ti. Ez utób bi alatt egy osz lo po kon nyug vó, ki ug ró er kély ta lál ha tó, három ab lak kal és ko vá csolt-vas ke rí tés sel. Az eme le ti rész ab la kai bolt íve sek, a föld szin ten pe dig szög le te sek. A kú ria elül ső hom lok za tán huszonhat ab lak ta lál ha tó.

Az épü let park fel őli ré szén a köz pon ti rizalit két szin tes, egy ki ug ró, négy egy sze rű osz lop ra tá masz ko dó fe dett er kél lyel. Az épí té szek az épü let ol dal só ré sze i nek is ele gen dő fi gyel met szen tel tek: azo kon egy-egy ki ug ró er kély ta lál ha tó ko vá csolt vas ke rí tés sel.

A kú ri át széles, egy kor hoz zá ér tő en gon do zott park ve szi kö rül. A csó kai kas-tély a szak em be rek vé le mé nye sze rint a je len tő sebb bá ná ti úri lak ok egyi ke.

A Lederer-birtokot az 1920-as évek ben vég re haj tott föld re form sem csor bí tot ta meg je len tő seb ben, mert az ura da lom nak mind ös sze tizennégy szá za lé kát vesz tet-

22

A csókai kastély az 1930-as években

ték el. A bir tok és a kas tély utol só tu laj do no sa Lederer György volt, aki zsi dó szár-ma zá sa mi att a né met meg szál lás elől kül föld re me ne kült. A má so dik vi lág há bo rú ide jén az ura da lom Hermann Göring tu laj do na lett. A fel sza ba du lás után ál la mo sí-tot ták, és ott ala kult meg a Csó ka Me ző gaz da sá gi Bir tok.

1960-ban az épü let te tő szer ke ze te ki gyul ladt, s az eter nitla po kat ak kor cse rép-pel vál tot ták fel. Ak kor dön töt ték le a kas télyt és a par kot öve ző ré gi ke rí tést is.

NAGYSZEREDI KÚ RI ÁK

A dél-bá ná ti kas té lyok kö zül ket tő Veliko Središtén, az egy ko ri Nagy sze re den ta lál ha tó. Mind ket tőt a Lazarovićok épít tet ték.

A na gyobb, úgy ne ve zett ré gi kas tély klas szi cis ta stí lus ban épült az 1860-as évek ben. Ott is meg ta lál ha tó a vi dé ki kas té lyok ra oly jel lem ző tá gas, osz lo pos be já-rat a szo ká sos ki ug ró hom lok zat rés szel. Az ab la kok fö lött há rom szög le tes hom-lok zat dí szek, úgy ne ve zett frontonok van nak, ame lyek meg bont ják az épü let egy-han gú sá gát. A kú ri át szép, tá gas park öve zi. A kas tély 1896-ig volt a Lazarovićok bir to ká ban, majd Frisch Gyu la vá sá rol ta meg, vé gül örö kö se ié, Klier Kár olyé és Ró nai Györ gyé lett. A há bo rú után ál la mo sí tot ták, és is ko la ka pott ben ne he lyet.

A ki sebb, úgy ne ve zett új kas télyt is a Lazarovićok épít tet ték a 20. szá zad ele-jén. Az ek lek ti ciz mus je gyé ben épült kú ri á nak lép cső ze tes a hom lok zatdí szí té se,

23

Léderer Magda és György (Tóth Veronika hagyatékából)

a sar ka it pe dig sok szö gű, gó ti kus tor nyocs kák éke sí tik. A hom lok zat te tő alat ti ré szét pá ros, bolt íves ab la kocs kák dí szí tik. Az egész kas tély hom lok za ta ta golt. A hoz zá ér tő épí tész a kú ria ol dal só épü let ré sze i nek is kel lő fi gyel met szen telt.

Az új kas télyt a 20. szá zad ele jén Hauser Kár oly vá sá rol ta meg a Lazarović csa lád tól. A má so dik vi lág há bo rú után ezt az épü le tet is ál la mo sí tot ták. Most disz-

24

. . . és az új nagyszeredi Lazarović-kastély 1910 körül

A régi . . .

kó és if jú sá gi ott hon ka pott ben ne he lyet. Akár csak az előb bi kú ri át, ezt is park ve szi kö rül, amely ben a Lazarovićok csa lá di krip tá ja ta lál ha tó. Egyéb ként mind két nagyszeredi kas tély há rom-há rom hek tár nyi te rü le ten fek szik.

A kró ni ká sok sze rint a Lazarovićok 1803-ban Szer bi á ból te le pül tek Bá nát ba. Ele in te Kevevárán él tek, mígnem 1823-ban a csa lád ala pí tó Golub Lazarović meg-vá sá rol ta a kincs tár tól a nagyszeredi ura dal mat, 1839-ben pe dig a kisszeredit is. 1841 jú li u sá ban V. Fer di nánd Golub Lazarovićot ne me si rang ra emel te „nagy- és kis-szredistyei” elő név vel. Golub 1849-ben hunyt el, és öt gyer me ke gyászolta: két fi ú és há rom leány. Ők lép tek örö ké be. Az úgy ne ve zett ré gi kas tély épí té sé hez öz ve gye, Ana Milković fo gott hoz zá az 1860-as évek ben. Golub Lazarović fia, Vasilije, to vább öreg bí tet te a csa lád hír ne vét: 1866-tól 1869-ig Temes vár me gye má sod al is pán ja, majd ki rá lyi ta ná cso sa, 1876-ig pe dig Te mes vár vá ros fő is pán ja volt. A csa lád bir to ka it is je len tő sen bő ví tet te. 1887 jú li u sá ban hunyt el Veliko Središtén.

Ér de kes ség ként em lít jük, hogy a verseci mú ze um gyűj te mé nyé ben őr zik a nagyszeredi Lazarovićok bir tok le ve le it és egyéb ira ta it, ame lyek ér té kes csa lá di és kor do ku men tu mok.

*

Vaj da ság ban a töb bi fenn ma radt kú ria is – az itt em lí tet tek hez ha son ló an – szá-mos re gé nyes tör té ne tet, ér de kes sé get rej te get még. E tör té ne te ket – ame lyek ből itt csak íze lí tőt ad tunk – a száj ha gyo mány még to vább szí ne zi, sőt fel na gyít ja, rej-té lye seb bé, von zób bá te szi. Ám hol van nak már a letűnt ko rok ne me sei, a gró fok és a bá rók?!

Hi szen ha va la mi lyen cso da foly tán egyik-má sik csa lád ban meg is ma radt a ku tya bőr, a be ke re te zett csa lá di cí mer, a ké sei uno kák már igen csak el pol gá ri a-sod tak. S hol van nak ma már az egy ko ri kas té lyok ré gi sé gei, rit ka sá gai: a drá ga bú to rok, az ér té kes fest mé nyek, a cso mó zott ke le ti sző nye gek, a be cses köny vek?! Amit meg kí mél tek a há bo rúk, azt a ke ve set ké sőbb el ado gat ták a rá szo ru ló utó dok. Ke vés ke rült be lő lük a mú ze u mok ba. Itt-ott le het csak fel lel ni egy-egy fest ményt, tük röt vagy por ce lánt – in kább csak mu ta tó ban a di cső, gaz dag ősök em lé ke ként.

Ke vés ki vé tel lel a gon do zat lan vaj da sá gi kas tély ker tek ben a rit ka nö vé nyek kö zött el bur ján zott a gaz, s a kí ván csi lá to ga tót a ren de zett sé tá nyok és ápolt ös vé nyek meg dísz cser jék he lyett több nyi re csak át ha tol ha tat lan bo kor ren ge teg fo gad ja, amely ből né hány év szá za dos fa me re de zik az ég fe lé. Csak az épü le tek ma radtak nagy já ból ép ség ben, s kö zü lük is sok nak hu za tos a te tő te re, szétmál lott a dí szí té se, a va ko la ta. Sok he lyen a csa lá di cí me re ket is le ver ték a hom lok zat ról. Szin te nyom ta la nul el tűn tek az egy ko ri többezer hol das min ta gaz da ság ok, a rit ka nö vény ze tű par kok meg a pa za rul be ren de zett kas tély bel sők.

Csak az épü le tek, a fa lak maradtak, ame lyek – ha be szél ni tud ná nak – még sok ér de kes tör té ne tet me sél het né nek az egy ko ri vaj da sá gi föl des urak ról.

(1986)

25

EGY RÉ GI BÁ NÁ TI GEORGIKON

A 19. szá zad el ső ne gye dé ben Bá nát még nem igen di cse ked he tett fej lett me ző-gaz da ság gal, még ke vés bé tet sze tős dísz ker tek kel, hi szen ar ra még nem vol tak meg a kel lő fel té te lek. Gya ko ri ak vol tak az ár vi zek, a mo csa rak egy ré sze is még le csa po lás ra várt, az utak is elég gé ren de zet le nek vol tak. Ta vas szal és ős szel csak-nem át ha tol ha tat lan sár ten ge ren, nyá ron vas tag por ten ge ren ke resz tül vitt a Bá nát-ba lá to ga tók út ja. S ha az imént fel so rol tak elég gé le han gol hat ták az ar ra ve tő dő utast, a Becskerek mel let ti Écskának, pon to sab ban a Láz ár-fé le ura da lom nak még is volt az idő tájt egy figyelemre mél tó dí sze, büsz ke sé ge, amit ér de mes volt meg te kin te ni, ami ért ér de mes volt oda utaz ni: a pom pás dísz kert. Nos, „e bá ná ti, min dent ter mő, vagy ígé rő pa ra di csom ba” uta zott le 1817. jú li us 16-án Sze ged ről Ved res Ist ván (1765–1830) „in zsel lér”, hogy meg szem lél je és ta nul má nyoz za Láz-ár Ágos ton „obester úr” bir to ká nak félt ve őr zött gyöngy szem ét, „az Al föld el ső Georgikonját” – aho gyan ne vez te. E ta nul mány út já nak ér de kes ta pasz ta la ta it Ved-res előbb a Nem ze ti Gaz dá ban is mer tet te Etska kis ded rajzolattya cím mel, mun-ká ja pe dig kü lön ki ad vány ként is meg je lent. E fü ze tecs ke nem csak hely tör té ne ti, ha nem gaz da ság tör té ne ti szem pont ból is ér té kes, hi szen hoz zá ha son ló nem sok je lent meg Bá nát ról a múlt szá zad el ső fe lé ben.

SZE GED SZÉ CHE NYI JE

Mi e lőtt rá tér nénk Ved res ér de kes écskai ta nul mány út já nak is mer te té sé re, hadd szól junk előbb őró la. 1765. szep tem ber 22-én szü le tett egy sze ge di szűr sza bó csa-lád ban. Sze ged tör té ne té ben ol vas suk, hogy „dal ma ta be ván dor lók le szár ma zott-ja” volt, te kin tet tel arrra, hogy ap ja ve ze ték ne ve az ok má nyok ban még Vidrovits és Vödrits alak ban is fel buk kan. Iskoláit szü lő vá ro sá ban vé gez te, majd Pes ten beiratkozott a ma gyar mér nök kép zés el ső in té ze té be, az Institutum Geometri-cumba. Tanulmányai befejeztével, 1786. au gusz tus 1-jé től Sze ged vá ros hi tes föld mé rő je lett.

A fel vi lá go so dás szel le mé től át hat va ér dek lő dé se az épí té szet től a szín há zig, az ár víz vé de lem től az iro da lo mig szin te min den re ki ter jedt. Pé ter Lász ló jog gal ír ja ró la a Sze ge di örök ség ben, hogy „a pol gá ri ha la dás le le mé nyes út tö rő je, Sze ged Szé che nyi je” volt. Emi att ne héz is dió héj ban ös sze fog lal ni mun kás sá gát.

26

Sze ged tör té ne té ben ol vas suk a sok ré tű, fi a tal mér nök ről, hogy „a ter mő te rü let nö ve lé sé vel, a né pes ség fo ko zá sá val fog lal ko zik, élés tá ra kat ál lí ta na az éhín ség és a spe ku lá ció le küz dé sé re, ju tal ma kat tűz ne ki gaz da sá gi kér dé sek meg ol dá sá ra, il let ve új kul tú rák meg ho no sí tá sá ra – a fé lig fi zi ok ra ta, fé lig mer kan ti lis ta kincs tá-ri szem lé let, az ál lam jó lét ének eme lé se hat ja át Ved res eszmevilágát. (. . .) Ved res ké szí ti az új vá ros há za ter ve it (s el éri, hogy ott szín ház te rem is lé te sül jön), ott bá bás ko dott a kór ház és az új iskolaépületek létesítésénél. (. . .) A se lyem ter mesz-tés fel len dí té sé re eper fá kat ül te tett, több sző lő faj tát ho za tott, ön tö ző mű ve ket lé te-sí tett, és ga bo na szó ró machinát szer kesz tett. 1800-ban ő szer ve zi meg Sze ged el ső nyil vá nos hang ver seny ét. Könyv tá ra, ré gi ség gyűj te mé nye egye dül ál ló a vá ros ban. Ter ve it és tu dá sát az or szág egé sze szá má ra pró bál ja ka ma toz tat ni”.

27

Vedres István

Szer te ága zó te vé keny sé gé ből min den kép pen ki kell emel nünk ví zi mér nö ki mun ká ját. Ré gi ma gyar ví zi mér nö kök ről ér te kez ve Fo dor Fe renc ír ja ró la, hogy 1808-ban „egy 3600 hold nyi mo csa rat szá rí tott ki Sze ged ha tá rá ban, itt te le pült Vedresháza köz ség. E te rü let ről egy tér ké pe is fenn ma radt az Ószentiván és Gyála köz ti mo csa rak kal”. En nek kap csán buk kan fel a ne ve Torontál vár me gye ira ta i ban is. 1819-ben Gyála köz ség pa nasz ko dik az „in zsel lér re”, mert az „el fog lal ni igyek-szik” az ura ság tól ki áren dált le ge lő jü ket. 1820. ja nu ár 20-án kelt (2369. szá mú) ren de le té vel a hely tar tó ta nács meg in tet te a szentiványi la ko so kat, hogy Ved res nek ne me ré szel jék a leg ki sebb kárt se ten ni. 1826-ban Torontál me gyé nél már az a pa nasz rá, hogy cse lé de it va sár nap is dol goz tat ta, egy év vel ké sőbb pe dig az, hogy a gyálai köz le ge lőt és a bel ső tel kek egy ré szét is el sa já tí tot ta.

Ved res szá mos le csa po lá si és ki szá rí tá si ter vet ké szí tett, ra jon gó ja volt minden-nek, ami új, ami kor sze rű. Sze ge den hunyt el 1830. no vem ber 4-én.

SZE GED TŐL ÉCSKÁIG

Mér nö kün ket Sze ged től Écskáig Sevtsik Aloizius, a sze ge di pi a ris ta kol lé gi um rek to ra, „a me zei gaz da ság nak több esz ten dő kig volt ta ní tó ja” ka la u zol ta. Úgy tű nik, Ved res tő le hal lot ta, hall hat ta az écskai min ta gaz da ság hí rét, s ar ról a hely-

28

Vedres Écskáról szóló művének címoldala (1817)

szí nen is meg akart bi zo nyo sod ni. Écskáig va ló uta zá suk ról mér nö künk az aláb bi-a kat ír ja: „Men tünk be: Bébtül fog va Bessenyőn, Kis és Nagy Teremián ke resz tül Kikindáig lát ván min den fe lé az idei ár vi zek nek szo mo rú nyo ma it, az a föl sé ges re mény ség tá ma dott föl ben nünk, hogy: tsak ugyan lészen va la mi kor még olly üdő, a mi dőn a Torontál vár me gyei föl des ura sá gok és la ko sok el un ván a víz ár jai ál tal, ször nyű károk szen ve dé se mel lett okoz ta tott há bor gat ta tá so kat, öszvekapcsolt erő vel és te het ség gel azon fog nak mun kál kod ni, hogy a Ma ros vi ze da gá lyá nak egy ré szét vagy az Aran kán, vagy más, újjonnan ása tan dó tsatornán a vár me gyén ke resz tül lebotsássák, és gyö nyö rű föld je i ket s ga bo ná i kat an nak elpusztításátul meg ment sék! (. . .) Minekutánna Kikindán túl Ba sa híd ját, Melentzét és azt a szép kis me ző vá rost, Betskereket, hol a ne mes vár me gye gyű lé sei is tartattatnak, meg-ha lad tuk, ke vés üdő múl va Etskára be ér kez tünk. – Én nyúghatatlanul kí ván ván azon dol gok szem lé lé sét, mellyeket tsak szó val le raj zol va adott elő uta zó ba rá tom, különössen meg ör ven dez tet tem abéli megjádzottatásomon, hogy meg ér ke zé sem-mel töb bet és szeb bet lát tam, mint reményitem!”

LÁZ ÁR ÁGOS TON „OBESTER ÚR” VEN DÉ GE I KÉNT

Ved res és Sevtsik egy hé tig, 1817. jú li us 16-ától 23-áig vol tak Lázárék úrilakának ven dé gei. A min ta gaz da ság ok iránt ra jon gó „in zsel lér” fi gyel me ott el ső sor ban a keszt he lyi Georgikon (a Fes te tics ala pí tot ta keszt he lyi gaz da sá gi aka-dé mia) „ér de mes testvérjére”, az écskai dísz kert re ter jedt ki, ame lyet az Al föld el ső Georgikonjának ne ve zett. Mint ír ta, „az eggyik, al kot má nyos ren den, el mél ke dés és gya kor lás; a má sik ta pasz ta lás és gya kor lás ál tal ta nít”. A to váb bi ak ban mér nö-künk még az er dők ül te té se, az ura dal mi pusz ták gaz dál ko dá sa, a me ző gaz da sá gi ter me lés meg szer ve zé se és a Bega víz sza bá lyo zá sa iránt ta nú sí tott ér dek lő dést.

A mint egy 30 000 hol das écskai ura dal mat az ör mény szár ma zá sú Láz ár Luk ács vá sá rol ta meg 1781 au gusz tu sá ban 217 000 fo rin tért a ka ma rai bir to kok bé csi ár ve-ré sén. Előbb ő, majd csa lád ja igye ke zett fel fej lesz te ni a me ző gaz da sá gi ter me lést, s ez az erő fe szí tés si ker rel is járt: mind ös sze né hány év ti zed alatt az écskai ura da lom (huszonöt hol das, pár ját rit kí tó park já val együtt) ne ves min ta gaz da ság lett. En nek meg te kin té sé re szán ta rá ma gát Ved res Ist ván 1817. jú li us 16-a és 23-a kö zött, biz-tos ka la u zával, Sevtsik Aloiziussal (1776–1826).

Sevtsiket, a Trencsén me gyei szár ma zá sú tu dós pi a ris ta ta nárt több szál fűz te a Láz ár csa lád hoz. A föl des úr négy fi á nak egyi ke, Ágos ton ná la ta nult Po zsony-ban, ké sőbb pe dig a csa lád házitanára lett. Sevtsiket Láz ár Ágos ton még 1806-ban Écskára hív ta, hogy ki kér je vé le mé nyét az ura da lom fej lesz té sé ről és a me ző gaz-da sá gi ter me lés kor sze rű sí té sé ről. Egyes for rá sok sze rint Sevtsik ak ko ri ta ná csai dön tő en be fo lyá sol ták az écskai ura sá got, aki ép pen ta ná rá nak ösz tön zé sé re szán ta rá ma gát – nem cse kély anya gi ál do zat tal – a pár ját rit kí tó dísz kert ki ala kí tá sá ra, il let ve a kor sze rű nö vény ter mesz tés meg szer ve zé sé re.

Ami kor Sevtsik 1817. jú li us 16-án Ved rest Écskára kí sér te, bi zo nyá ra büsz ke is volt ar ra, hogy va la me lyest jó ma ga is hoz zá já rult az ak kor pár ját rit kí tó min-

29

ta gaz da ság ki ala kí tá sá hoz. Meg ér ke zé sük után szí vé lyes ven dég lá tás ban volt ré szük Lázárék úrilakában. Ved res ezt ír ja: „Ma ga a föl des ura ság, mél tó sá gos Láz ár Ágos ton obester úr, mihelyest ha za ér ke zett uta zá sá ból, több nyi re min den-kor ve lünk volt és tekéntetes Lapádi Jó zsef praefektus és planipotentiarius úr ral va ló tár sa sá gun kat je len lé té vel ne vel te és meg tisz tel te. (. . .) Átal já ban ollyantén tár gyak fo rog tak előt tünk, mellyek a Nem ze ti Gaz da kü lö nös fi gyel mé re mél tók vol tak.”

TÖBB MINT SZÁZFÉ LE FA ÉS CSER JE

Az écskai úri lak ven dé ge ként Ved res min de nek előtt a bog lár fa cse me ték kel kö rül ül te tett kú ri át szem lél te meg tüzetesebben, elé ge det ten le szö gez ve, hogy ott „ele gen dő al kal ma tos ság készült . . . a ven dé gek, uta zók s tu do mányt ked ve lők tisz tes sé ges fo ga dá sá ra”, te kin tet tel ar ra, hogy ott „nagy tisz ta ság, szép rend tar tás és jó zan tsendesség mel lett a leg vi dá mabb ele ven ség” ural ko dott. A to váb bi ak ban „in zsel lé rünk” ki tér a „kel le me tes er dős kert” be mu ta tá sá ra, amely nek „nem is kép zel he tő meg lá tá sán az em ber bá mul va el mo so lyog”. Ved res le ír ja, hogy az el ső ker tet, „mely az ak ko ri üdőben Bá nát ban leg szebb nek tar ta tott”, még az ura-da lom szer ző Láz ár Luk ács lé te sí tet te, de ké sőbb, ami kor az Láz ár Já nos bir to ká ba ke rült, las san ki pusz tult. Csak Láz ár Ágos ton ide jé ben éledt új já, aki 1811-ben egy huszonöt hol das „er dős ker tet” kez dett te le pí te ni. Ágos ton nak csep pet sem volt kön nyű dol ga, kü lö nö sen a rit ka fa cse me ték be szer zé se (és meg ho no sí tá sa) oko zott gon dot. Egy részt azért, mert igen költ sé ges volt, más részt, mert szak sze rű kar ban tar tást igé nyelt.

A fa cse me ték be szer zé sé ről ír ja Ved res, hogy az écskai föl des úr Hebien urat Bécs be és an nak kör nyé ké re küld te „ül tet ni va ló fi a ta lo kért és mag va kért”, pon to-sab ban „kül föl di rit ka fák és tserjék” pa lán tá i ért. Hebien 14 000 fo rin tért vá sá rolt fa cse me té ket és mag va kat, s eze ket ha jón szál lí tot ta Écskára. Lichtenstein her ceg hí res kert jé ből pél dá ul száz da rab ka na dai nyár fa cse me tét vá sá rolt 2500 fo rin tért. Ugyan ak kor Bretsneider úr, az ura da lom „perceptora” a Kár pá tok ból ho zott ju har-, nyír- és fe nyő cse me té ket, meg min den fé le er dei cser je pa lán tát.

Bretsneider ös sze sen 46 000 da rab „ujj nyi hos szú sá gú palántátskát” ra kott ko csi ra és ho zott ha za a bá ná ti ura da lom ba. 1812 ta va szán hoz zá is lát tak a fá sí tás-hoz, er dő sí tés hez. Alig né hány év le for gá sa alatt a huszonöt hold nyi te rü let rit ka fa faj ták és cser jék szív de rí tő és sze met gyö nyör köd te tő gyűj te mé nye lett, ame lyet – mint Ved res ír ja – „ha meg néz az em ber, szí vé ben gyö nyö rű ség, s el mé jé ben tsudálkozás ger jed föl”. Min den fa faj ta előtt egy bádoglemezke volt fel szö gez ve desz ka karóra, ame lyen szép fe ke te be tűk kel fel tün tet ték an nak la tin ne vét. „A nyár, fűz, agátz, tölgy, más kö zön sé ges fák ne me in kí vül . . . több mint száz fé le faj ta, részszerént ha zai, részszerént kül föl di fák és tserjék van nak it ten s esz ten dőn ként min dig sza po rít tat nak” – ál la pí tot ta meg írá sá ban Ved res. Kalapis Zol tán ír ja a bá ná ti kas tély ker tek ről szól va, hogy „azok múlt szá za di ala pí tá sá nak ép pen ez volt a kép le te: a rit kább, az eg zo ti ku sabb pél dá nyok a Bécs és a Pest kör nyé ki ura-

30

dal mak ból, a hegy vi dé ki fák, cser jék pe dig a Kár pá tok ból ke rül tek er re az egy kor ko pár vi dék re, a fü ves pusz ták ra”.

A KEL LE MES LÁT VÁNY

„In zsel lé rünk” igen szép, rész le tes le írást ad a ko ra be li écskai „er dős kert ről”, ame lyet ér de mes bő veb ben is idéz ni: „Ezen er dős kert, két las san emel ke dő part ol da lon fek szik na gyobb ré szint; a Billiárd szo ba tornáczábul va gyon ab ba, bal fe lől az Ihar, jobb fe lől a Nyír fa er dő szé li be a hos szú kás bémenetel, s úgy ál la nak eb ben egye nes so rok ba a szép egész sé ges fi a tal fák, mint a két-há rom öles hos szú fe hér vi asz gyer tyák, köztök a ve res fe nyők föld től fog va min de nütt a tetejekig le haj la do zott zöl del lő ága ik kal a sze mek nek eggy gyö nyö rű tár gyat mu to gat ván. Eggy tsinos kő osz lo pon ál ló nap órá hoz ve zet ez a követtsel min de nütt ki ra kott út, mely kö rül több ka ri kák ra, kül ső or szá gi kü lönb fé le rit ka fák ül tet tet tek, s az itt lé vő fél ke rek sé gű vi rá gos kertetske ol da la mel lett pe dig Agátz fábul lé vő sű rű lu gas alatt a szép nem szá má ra ülő pa dok helyheztettek. A nap órá nál a kert nek na gyobb ré sze szem be tű nik, s a ren des ren det len ség szerént, kis ded s na gyobb tsoportokba ül tet te tett sok fé le fa faj ták, más más szí nek kel és formákkal ked ves-ked ve, azon ka szá ló me zőt, mellyet sok he lye ken el lep nek és föl éke sí te nek kel le-me tes te kin te tű vé változtattyák; közöttök a tö rök Hibik több fé le szí nű vi rá gi mint a tsillagok tün dö köl vén. A völgy nek kö ze pén jó ko ra ke rek ség ben ül te tett bá na tos fűz fák, négy öl nyi magosságú tetejükrül föl dig le eresz tett szomor szá la ik alatt pihenéssre ugyan de egy szer smind ko moly gon dol ko dás ra nyúj ta nak al kal ma tos-

31

Az écskai Lázár-, később Harnoncourt-kastély a 19. században

sá got, an nak kö ze pén azomba eggy sok kal föllyebb ne ve ke dett je ri kói Lontz ál tal kö rül folyt olasz Je ge nye Nyár, az égfelé si e tő egye nes sé gé vel, jó re mény ség re buzdíttya az azt visgáló té pe lő dőt. (. . .) A jobb fe lől va ló ré sze Dió fa er dő, vir gi ni-ai Bog lár sze líd gesz te nye s más több fé le fák; bal fe lől pe dig az Ihar, Gyer tyán és Tölgy fa er dők kö zött el rejt ve két nagy táb lát vá lo ga tott Kört ve és Al ma, jó ré szint már ter mő olt vá nyok lep nek el.”

Az écskai Georgikon „erdőoskolájábul” több szá zan kap tak ül tet ni va ló fa cse me-tét. A föl des urak kö zül Kiss An tal, Karátsonyi Bog dán, to váb bá a Marczibányi-ak, Endrődiek, Hertelendiek, de Lázárföld, Zsigmondfalva és Lukácsfalva la kos sá ga is, akik kö zött több mint kétezer fa cse me tét osz tot tak ki. Egy he tes écskai ta nul mány út-já ról ké szült fü ze tecs ké jét Ved res Ist ván 1818. feb ru ár 20-án Sza bad ka vá ros ta ná-csá nak is meg küld te „eggy nehány pél dá nyok ba”, még hoz zá „a vé gett leg alább, hogy ha va la mi ben kö vet he tő vol na”. E so rok író ja Ma gyar Lász ló né hai sza bad kai le vél tá ros jó vol tá ból ju tott hoz zá an nak fény má so la tá hoz, amely ma már be cses, rit ka do ku men tum ér té kes hely- és gaz da ság tör té ne ti ada tok kal.

Mun ká já ban Ved res töb bek kö zött azon sopánkodott, hogy Écskán, Sevtsikkel, 1817 jú li u sá ban egy hét alatt nem tud tak min dent tü ze te sen meg te kin te ni: „Min-den üdőnk kur ta volt, no ha féléjtzakákkal is tol dot tuk nap ja in kat; és on nét va ló eljövetelünkkör is sok ma radt még, amit meg nem lát hat tunk, ami be nem gyö nyör-köd het tünk, és a mi ket még más üdőre kel le tett ha lasz ta nunk.”

(1996)

32

FE RENC FER DI NÁND BÁ NÁ TI VA DÁ SZA TAI

Ke vés sé is me re tes, hogy Fe renc Fer di nánd fő her ceg (1863–1914), oszt rák trón-örö kös, aki 1914 jú ni u sá ban Sza ra je vó ban me rény let áldozata lett, a 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén szen ve dé lyes va dász ként több ször is járt Bá nát ban. Négy lá to ga tá sá ról tu dunk, ame lyek egyet len cél ja a va dá szat, a szó ra ko zás volt. Ép pen ezért ér ke zé se sem volt hi va ta los jel le gű. Igaz, en nek el le né re a becskereki Torontál rend sze re sen be szá molt a trón örö kös ka land ja i ról. „Am bi ci ó zus, ha ta lom-ra tö rő po li ti kus volt, nagy cél tu da tos ság gal mun kál ko dott a Mo nar chia ügye i re va ló be fo lyá sa ál lan dó nö ve lé sén. Fő leg a had se reg re gya ko rolt köz vet len és köz-ve tett be fo lyá sa volt je len tős” – ol vas suk a Ma gyar Élet raj zi Le xi kon ban po li ti kai te vé keny sé gé ről. Nem min den ki vé le ke dett azon ban így ró la. Van nak, akik azt ál lít ják, hogy Fe renc Fer di nán dot a po li ti ká nál is job ban ér de kel te a va dá szat. Mint Konrad H. Klaser ír ja, „ha Fe renc Fer di nánd pus kát ér zett a ke zé ben, ak kor

33

Ferenc Ferdinánd trónörökös Chotek Zsófia grófnő

csak egy vá gya volt, öl ni”! Kas té lyát agan csok ez rei dí szí tet ték. Amely va dá-sza ton részt vett, rend sze rint ra kás ra mé szá rol ta az ál la to kat. A Ré vai Le xi kon ír ja ró la, hogy „Ma gya ror szá gon több ször meg for dult, kü lö nö sen va dá sza tok al kal má val”. 1892 vé gén, ami kor vi lág kö rü li út ra in dult, ezt a szen ve dé lyét sem tud ta oda ha za hagy ni. Fel je gyez ték ró la, hogy „még az In di án vagy Ame ri kán ke resz tül ro bo gó vo nat ab la ká ból is rá pus ká zott min den re, ami négy láb vagy szár nyak se gít sé gé vel moz gott”. Uta zá sai so rán az ál la tok szá zai es tek ál do za tul va dász szen ve dély ének.

Az ak kor tájt hí res, vad ban bő vel ke dő bá ná ti va dász te rü le tek igen csak von-zot ták a trón örö köst. Csak ha mar mó dot is ta lált ar ra, hogy le utaz zon. Fel vet te a kap cso la tot ré gi ismerősével, egy kor sze mé lyes ad ju tán sá val, Felix Harnoncourt gróf fal, aki nek Elem éren szép bir to ka, tet sze tős kas té lya és – ami igen fon tos volt – gaz dag va das kert je is volt.

Eöttevényi Oli vér Fe renc Fer di nánd ról írt mo nog rá fi á já ban elem éri va dá sza- ta i ról is meg em lé ke zik rö vi den. „Gya ko ri ven dég volt a torontálmegyei Écskán is, d’Harnoncourt Felix gróf nál, akit még ak tív lo vas tiszt ko rá ból is mert. Écskán egy szer ró ka va dá sza tot ren dez tek, és a te rí ték re ke rült 19 ál do zat ból 14-et a trón-örö kös lőtt le. De ez sem mi ah hoz a re kord hoz ké pest, ame lyet ugyan itt egy má sik al ka lom mal je gyez tek fel, ami kor is egyet len va dá sza ton nem ke ve sebb mint 75 ró kát lőtt a fő her ceg. Kép zel he tő, hogy ilyen kor ő kap ta a leg jobb stand-ot, s a ren-de zők leg főbb gond ja az volt, hogy a ven dég mi nél meg elé ge det teb ben hagy ja el a va dász te rü le tet. Így ért jük meg az tán azt is, hogy egyszer ugyan csak Écskán az össze sen le lőtt 26 ró ka kö zül 25 az ő fegy ve ré nek ál do za ta volt. A d’Harnoncourt-féle ura da lom ban egy szer farkasvadászatot is akar tak ren dez ni, de az nem si ke rült, el len ben sza lon kát gyak ran tu dott lő ni a fő her ceg, aki kü lön ben a ví zi szár nya so-kat is szí ve sen lö vö get te.”

EL SŐ LÁ TO GA TÁ SA 1898 NO VEM BE RÉ BEN

Harnoncourt egy ré gi lu xem bur gi ne mes csa lád sar ja volt, a mál tai lo vag rend tu laj do no sa, aki 1887-ben egy sze rű en „be nő sült” az Écskát bir tok ló Láz ár csa lád-ba, fe le sé gül vé ve Láz ár Ma ri an nát. Az es kü vő után Harnoncourt fel ha gyott a ka to-nai szol gá lat tal, el hagy ta Bé cset, és ne je bir to ká ra köl tö zött. Az écskai ura da lom ve ze té sét és csa lá di éle tét is bé csi mo dor ban szer vez te meg. Új em be re ket ho zott Bécs ből, né hány év vel ké sőbb pe dig gyer me kei mel lé fran cia ne ve lő nőt fo ga dott. Az écskai kas tély ban kü lön hang súlyt he lye zett a színvonalas csa lá di élet re, a fő úri szó ra ko zás ra. Gya ko ri ak vol tak ott a hang ver se nyek, álarcosbálok, ame lyek vá lo-ga tott ven dég se reg je len lét ében zaj lot tak le.

Harnoncourt gróf is, akár csak Fe renc Fer di nánd, szen ve dé lyes va dász volt, aki nagy ös sze ge ket köl tött af ri kai és in di ai va dász ki rán du lá sok ra. Écskai va das-kert jé nek kü lön fel ügye lő je is volt, név sze rint Kunics Jó zsef. Kas té lyá nak egyik ter mét va dász tró fe ái fog lal ták el, vá lo ga tott fegy ver gyűj te mény tár sa sá gá ban. Har-noncourt gróf mégsem volt köz ked velt a to ron tá li ne mes ség kö ré ben. A hoz-

34

zá ér tők sze rint egy részt azért, mert fi gyel me több nyi re Bécs fe lé irá nyult, más-részt, mert le néz te a to ron tá li bir to ko so kat. Ezért azok nem is igen érint kez tek ve le, egy sze rű en ke rül ték. Ám ez nem igen oko zott fej fá jást ne ki, hisz ő ak kor is a Csekonicsokkal, a Karátsonyiakkal, a Rónayakkal, a Dá ni e lek kel és Demkókkal ba rát ko zott.

35

Ferenc Ferdinánd écskai vadászaton 1898-ban (Oroszy Lajos felvétele)

Fe renc Fer di nánd fő her ceg el ső bá ná ti lá to ga tá sa, no ha nem volt hi va ta los, és nem is volt po li ti kai vo nat ko zá sa, még is gon do san elő volt ké szít ve. Er ről egy-részt há zi gaz da ként Harnoncourt gróf gon dos ko dott, más részt Torontál me gye elöl já ró sá ga, Rónay Je nő fő is pán nal az élen. A fő her ceg tu laj don kép pen egye ne-sen Cse h-or szág ból ér ke zett Bá nát ba, ahol hó ban, fagy ban vad disz nó ra va dá szott. Kü lön vo nat tal érkezett Nagybecskerekre 1898. no vem ber 25-én 21.50-kor. Elő-ző leg Zsom bo lyán Rónay Je nő fő is pán és Dellimanics al is pán vár ta be, és ve le együtt ér kez tek meg a Bega-parti vá ros ba, ahol a sza lon ko csi ból ki lé pő Fe renc Fer di nán dot több száz kí ván csi becskereki pol gár kö szön töt te. Az ál lo má son ott volt Felix Harnoncourt gróf, a fő her ceg há zi gaz dá ja, Dá ni el Fe renc fő szol ga bí ró, dr. Grandjean pol gár mes ter, Reitter Osz kár rend őr ka pi tány és Zadubány ál lo más fő-nök. Ter mé sze te sen ott to lon gott szá mos, szen zá ci ó ra éhes hír lap író is.

Az ese mény ről a Torontál a kö vet ke ző ket ír ja: „A vo nat a meg ha tá ro zott idő-ben ro bo gott be a pá lya ud var ra. El ső nek Fe renc Fer di nánd fő her ceg szállt ki a vo nat ból, akit lel kes él jen zés sel fo ga dott a kö zön ség. Ő Fen sé ge igen jó szín ben van, s da cá ra an nak, hogy 14 órá ig uta zott meg sza kí tás nél kül, sem mi fá radt-ság nem lát szott üde ar cán. A fő her ceg min de nek előtt fo gad ta a pol gár mes ter, a fő szol ga bí ró és a rend őr ka pi tány je lent ke zé sét, kik nek ugyan csak ma gyar nyel ven kö szön te meg fi gyel mü ket. Azu tán Harnoncourt gró fot, ked ves, ré gi is me rő sét üd vö zöl te a leg me le geb ben. (. . .) Az üd vöz lé sek és je lent ke zé sek után a fő her ceg Harnon-court gróf fal ko csi ba szállt, míg a má so dik ko csi ba Dá ni el fő szol ga bí ró és Ő Fen sé gé nek szol gá lat te vő ka ma rá sa, Bronn szá za dos, a kö vet ke ző ko csik ban pe dig a kí sé ret fog lalt he lyet. A tár sa ság egye ne sen Écskára ment . . .”

A fá rad sá gos uta zás el le né re a trón örö kös már más nap reg gel fél hétkor tal pon volt, s „a leg pom pá sabb ke dél lyel ér dek lő dött a nem so ká ra kez dő dő va dá szat elő ké-szü le tei fe lől”. A ró ka va dá szat fél kilenckor kez dő dött a bótosi ré ten, a hí res Só zó-ná das ban, amely az idő tájt még nagy ki ter je dé sű nád er dő volt, s gaz dag va dász te rü-let. A trón örö kös nek az idő já rás is ked ve zett, hi szen Cse hor szág ban hó ban, fagy ban vadászott, ám itt, Bá nát ban vi szony lag tűr he tő, őszi es idő já rás fo gad ta, így ma gá val ho zott té li hol mi ját ki se kel lett cso ma gol nia. A Torontál sze rint nem is győz te di csér ni a va dá szat nak igen ked ve ző időjárást. „Fö lös le ges in nen a Ri vi é rá ra men-ni, hi szen Ri vi é ra ma ga ez a vi dék” – mond ta a fő her ceg vendéglátóinak.

Fe renc Fer di nánd el ső bá ná ti va dá sza tán a szol gá lat te vő ka ma rá sán, bá ró Bronn szá za do son kí vül részt vett még Hardegg gróf né, a Hardegg com tesse, Felix Harnoncourt gróf „a kö rül te kin tő s ezer sze mű há zi gaz da”, to váb bá Rónay Je nő fő is pán, dr. Dellimanics La jos al is pán, Dá ni el Fe renc fő szol ga bí ró és Winkler Ig nác jó szág igaz ga tó. Mi köz ben a Só zó fe lé haj tat tak, a trón örö kös ko csi ja előtt „egy ró ka dressz be öl tö zött ful laj tár lo va golt”. Más fél órás ko csi ká zás után ér tek ki a szín-hely re. Út köz ben át ha lad tak Zsigmondfalván (Lukićevo), ahol a la kos ság „lel kes ová ci ó ban ré sze sí tet te a trón örö köst, a mit ő szí vé lyes ka lap len ge tés sel fo ga dott”. A bótosiak is meg él je nez ték a fő her ce get. Az nap az idő já rás is jó volt, s a va dász sze-ren cse is ked ve zett. Mint a Torontál meg je gyez te, még a szél is ked ve ző irány ból fújt. Di a na is ten as szony leg in kább a trón örö kös nek ked ve zett. Ös sze sen tizenkilenc ró ka ke rült te rí ték re, s ezek kö zül őfel sé ge egy ma ga tizennégyet lőtt.

36

Már az el ső va dá sza ton fel tűnt, hogy Fe renc Fer di nánd ki vá ló an cé loz. A va dá szat leg ele jén gyors egy más után ban három ró ka ke rült Sprin ger tí pu sú va dász-pus ká ja csö ve elé. A va dász tár sa ság a reg ge lit is a sza bad ban köl töt te el. Harnon-court gróf már jó előre meg szer vez te, hogy a trón örö kös egy rög tön zött, „fe je del mi pa zar ság gal be ren de zett sá tor ban” reg ge liz zen. A fő her ceg el ső va dá sza ta no vem-ber 25-én dél után öt óra táj ban ért vé get. Mi u tán vis sza tér tek Écskára, a fő her ceg az est ebé det a kas tély ban, ven dég lá tó ja csa lád já nak tár sa sá gá ban köl töt te el. A va dá sza tot más nap, no vem ber 26-án is a Só zó ban foly tat ták, szép ered mén nyel: tizenhárom ró ka ke rült te rí ték re, s eb ből Fe renc Fer di nánd egy ma ga he tet lőtt le.

No vem ber 26-án es te, az écskai kas tély ban a trón örö kös kí ván sá gá ra az ot ta ni ma gya rok, szer bek, né me tek és ro má nok mu tat ták be nép vi se le tü ket, tán ca i kat, szo ká sa i kat. Ter mé sze te sen az al kal mi mű sort a há zi gaz da, Harnoncourt gróf szer-vez te, őfel sé ge pe dig „nagy ér dek kel szem lél te a fes tői cso por to kat”.

No vem ber 27-én is a va dá szat volt mű so ron, s ez út tal is jó zsák mány adó dott: tizenkilenc ró ka ke rült cső vég re, s eb ből a fő her ceg ti zen egyet ej tett el. El uta zá-sa előtt Fe renc Fer di nánd, no vem ber 28-án dél után, rö vid időt Nagybecskereken töl tött. A ko ra be li la pok sze rint becskereki lá to ga tá sá nak két oka volt. Meg akar ta te kin te ni a vár me gye szék há zát (Lechner Ödön épí tész mű vét), „mely ről na gyon sok szé pet hal lott”, s kí ván csi volt Vá gó Pál fes tő mű vész al ko tá sá ra is. A me gye meg ren de lé sé re az idő tájt fes tet te meg a to ron tá li ban dé ri um mil len ni u-mi dísz fel vo nu lá sát. Ami kor es te hét óra táj ban a fő her ceg fo ga ta be ka nya ro dott a becskereki fő ut cá ra, ott szin te hem zse gett a nép. Az ut ca ün ne pé lye sen ki volt vi lá gít va, s mint a Torontál ír ja, „ott égett min den kis ab lak ban a gyer tya láng”. A me gye ház előt ti tér és a ka to li kus temp lom is kel lő kép pen ki volt vi lá gít va. A na gyobb ha tás vé gett „a katholikus plé bá nia temp lom ha rang ja i nak ün ne pé lyes zú gá sa je lez te, hogy a trón vá ro má nyo sa be ér ke zett a vá ros ba”. A fő her ceg bal ján Fe lix Harnoncourt gróf fog lalt he lyet, a ko csi mel lett pedig „két drapp li bé ri á ba öl tö zött ful laj tár lo va golt”.

A ma gas ran gú ven dé get a me gye ház ka pu já ban Rónay Je nő fő is pán és dr. Dellimanics La jos al is pán kö szön töt te. A me gye há zat szem lél ve Fe renc Fer di- nánd ki je len tet te, hogy „a pa lo ta ar chi tek tú rá ja igen szép”. A me gye ház ba be vo-nu ló trón örö köst a tiszt vi se lők is kö szön töt ték. Rónay Jenőné, a fő is pán fe le sé ge „gyö nyö rű szép safranó ró zsák ból, fe hér or go na vi rág ból, gyöngy vi rág ból és fi nom asparagus zöld ből ál ló vi rág bok ré tát” nyúj tott át a fő her ceg nek, az aláb bi sza vak kal: „Ke gyes ked jék csá szá ri és ki rá lyi Fen sé ged ezen vi rá go kat mély tisz-te le tünk je lé ül a leg ke gye seb ben el fo gad ni.” A trón örö kös nem tar tot ta ran gon alu li nak a me gyei tiszt vi se lők kel va ló tár sal gást. Így szó ba ele gye dett – vagy aho-gyan ak kor tájt mond ták: meg szó lí tás sal tün tet te ki Zsí ros Jó zsef kú riabí rót, Bra un Vil mos pénz ügy igaz ga tót, He ge dűs Já nos anya köny vi fel ügye lőt, Botka Bé la me gyei fő jegy zőt, dr. Grandjean Jó zsef pol gár mes tert és Sza bó Fe renc apát plé bá-nost. A Torontál új ság író ja sze rint „a ki rá lyi her ceg nek min den ki hez volt né hány ba rát sá gos sza va, majd vé gez ve a be mu ta tá sok kal, gyö nyör rel szem lél te meg a dísz ter met, több ször ad va ki fe je zést el is me ré sé nek”. Ter mé sze te sen meg te kin tet te Vá gó Pál al ko tá sát is, ame lyet kü lön er re az al ka lom ra füg gesz tet tek ki a me gye-

37

ház nagy ter mé ben. Több ször is vis sza-vis sza tért a kép hez (ame lyen a fes tő őt is meg örö kí tet te), mond ván: „Nagy sze rű, pom pás!” A lá to ga tás be fe jez té vel Rónay fő is pán ké ré sé re Fe renc Fer di nánd be je gyez te ne vét a me gye em lék köny vé be. Csak en nyit írt: „Ferencz Fer di nánd fő her ceg, no vem ber 27-én 1898.”

A me gye ház ról va ló tá vo zá sa előtt meg ígér te, hogy 1899-ben új ra el látogat Torontálba, meg kö szön te a szí vé lyes fo gad ta tást, mond ván, hogy „Ő Fel sé gé nek, Fe renc Jó zsef nek er ről re fe rál ni fog, an nál is in kább, mi vel itt-tar tóz ko dá sa na gyon kel le mes volt”. A me gye ház ról va ló tá vo zás köz ben va la ho gyan ott ter mett a fő her-ceg kö ze lé ben Rácz Gyu la, a jó hírű becskereki prímás is, aki nek rá ter mett sé gé ről Fer di nánd nak az écskai kas tély ban már al kal ma volt meg bi zo nyo sod ni. Ami kor a trón örö kös meg pil lan tot ta, ba rát sá go san in tett ne ki. A prímás ezt bá to rí tás nak vet-te, és azon nyomban rá zen dí tett Fer di nánd ked venc da lá ra: Megy a gő zös, megy a gő zös Ka ni zsá ra . . .

A me gye ház ról a trón örö kös már a becskereki pá lya ud var ra haj ta tott. Ott is te kin té lyes tö meg kö szön töt te, s a me gyei elöl já ró ság is ott vett tő le bú csút. Es te nyolc óra kor szállt be a fő her ceg a kü lön vo nat sza lon ko csi já ba. „A vi szont lá tás ra” – mond ta el uta zá sa előtt az egy be gyűl tek nek.

Mi u tán tá vo zá sa után le csil la pod tak a ke dé lyek, s új ra a ré gi ke rék vá gás ba te re lő dött az élet Nagybecskereken és kör nyé kén, a becskereki Torontál szük sé gét érez te an nak, hogy leg alább utó lag, le szűr ve a ma gas ran gú ven dég lá to ga tá sá nak ta pasz ta la ta it, s a ve le kap cso la tos él mé nye ket, köz zé te gyen né hány „ap ró sá got” is a fő her ceg ről. Az el ső fel tű nő rész let az volt, hogy ér ke zé se kor a becskerekiek egy cso mó ma gyar új sá got is ta lál tak sza lon ko csi já ban. Ami kor ezt szóvá tet ték ne ki, a fő her ceg tré fá san ezt vá la szol ta: „Hi szen ér te ni min dent meg ér tek ma gya rul. Csak azok az ikes igék ne vol ná nak!” A Torontál új ság írói azt is ki szá mí tot ták, hogy Fer-di nánd há rom na pos va dá sza ta alatt Bá nát ban pon to san harminckét ró kát ej tett el.

A va dá szat el ső nap ján tör tént, hogy Oroszy La jos becskereki fény ké pész is ki ruc cant Écskára, hogy több fel vé telt ké szít sen a trón örö kös ről és a te kin té lyes va dász tár sa ság ról. A si ke res va dá szat után Oroszy le is fény ké pez te a lel kes nim-ródokat, elő tér ben a te rí ték re ke rült zsák mán nyal. Ezt kö ve tő en kö zös fel vé telt ké szí tett Fer di nánd ról és Harnoncourt gróf ról. Fény ké pe zés köz ben Oroszy kis sé hos sza san igaz gat ta gé pét, mi re a tár sa ság ból va la ki rá szólt, hogy si es sen már. A nó ga tást a fő her ceg is ész re vet te, és ke dé lye sen oda szólt: „Fotografust hi á ba si et-tet, az mit sem hasz nál.”

A fő her ceg nek a va dá szat so rán fel tűnt, hogy há zi gaz dá já nak, Harnoncourt gróf nak pom pás lo vag ló nad rág ja van, és ki tű nő en sza bott va dász ka bát ja. Ami kor meg tud ta, hogy mind két ru ha da rab Nagybecskereken ké szült, ő is ren del ni akart. Harnoncourt gróf azon nyomban ki hí vat ta Écskára Dékány és Sajovicz sza bó kat, s ott a trón örö kös mér té ket vé te tett ma gá nak va dász ru há ra. A kró ni ká sok azt is fel je gyez ték, hogy a fő her ce get Nagyvinszki Dá vid becskereki bor bély mes ter bo rot vál ta, aki eme te en dői mi att na pon ta ki ko csi ká zott Écskára. Fá rad sá gát, ta lán mon da ni sem kell, „fe je del mi leg ho no rál ták”.

Aho gyan a becskerekiek nem fe led kez tek meg a trón örö kös ről, úgy tá vo zá-sa után a trón örö kös sem fe led ke zett meg a becskerekiekről. 1898 ka rá cso nya

38

tá ján Harnoncourt gróf köz ve tí té sé vel né hány aján dé kot to váb bí tott egyik-má sik becskereki elő ke lő ség nek. Így Rónay Je nő fő is pán a trón örö kös ara nyo zott arc-kép ét kap ta, nagy vö rös bőr rá má ban, Fer di nánd sa ját cí me ré vel és alá írá sá val. Ugyanilyen em lé ket ka pott Dellimanics al is pán és Dá ni el fő bí ró is. A há rom vas úti fő tiszt vi se lő, aki a kü lön vo nat út já ra vi selt gon dot, Hajda, Hornicsek és Schölnaszt, gyé mánt mell tűt ka pott aján dék ba, ame lyen ott dí szel gett a fő her-ceg cí me re és ne vé nek kez dő be tűi. Vé ge ze tül, Rácz Gyu la, a buz gó prí más sem ma radt aján dék nél kül. Ki vá ló mu zsi ká ját nem igen tud ta fe led ni a trón örö kös. En nek je lé ül a becskereki ci gány prí más is egy arany mell tűt ka pott tő le. Egy év vel el ső bá ná ti lá to ga tá sa után, az ese ményt meg je lö len dő, az écskai Harnoncourt-kastély elé em lék kö vet ál lí tot tak az aláb bi szö veg gel: „Fe renc Fer di nánd csá szá ri ki rá lyi fen sé ge itt lét ének em lé ké re emel te Ro mán és Német-Écska kö zön sé ge. 1898. no vem ber 25.” Ugyan ilyen em lék kö vet szán dé koz tak ál lí ta ni a bótosi ré ten is, ahol a fő her ceg va dá szott.

MÁ SO DIK LÁ TO GA TÁ SA 1899 NO VEM BE RÉ BEN

A becskereki Torontál már 1899 jú li u sá ban be ha ran goz ta, meg bíz ha tó for rá-sok ra hi vat koz va, hogy Fe renc Fer di nánd fő her ceg ősz re új ra Bá nát ba érkezik, s Harnoncourt gróf ven dé ge lesz. A hír sze rint a trón örö kös sel Écskára lá to gat La jos Vik tor fő her ceg is. 1899 szep tem be ré ben a becskereki lap már né mi leg mó do sí tot-ta a hírt, mond ván, hogy a trón örö kös meg tart ja ígé re tét, ám La jos Vik tor kül föl di uta zá sai mi att nem jö het ve le. Fe renc Fer di nánd azt is je lez te, hogy nem csak a va dá sza ton kí ván részt ven ni, ha nem a becskereki őszi ló ver se nyen is. A lap fon tos-nak tar tot ta hang sú lyoz ni, hogy „az écskai kas tély ban egyéb ként már ké szül nek a fe je del mi ven dég fo gad ta tá sá ra, hogy min den a leg na gyobb rend ben le gyen, mi re meg ér ke zik Ma gyar or szág ko ro ná já nak jö ven dő ura”.

A trón örö köst elő ször ok tó ber 25-ére vár ták, a bá ná ti ró ka va dá sza tok kez de-té re, ame lyet ok tó ber 30-án a ha gyo má nyos őszi becskereki ló ver seny kö ve tett vol na. Ok tó ber ele jén vé gül az a hír ér ke zett, hogy a fő her ceg csak no vem ber 2-án vagy 3-án tud jön ni, te hát csak a becskereki ló ver seny után. S amíg a me gyé hez kö zel ál ló becskereki Torontál nem cse kély öröm mel és lel ke se dés sel cik ke zett a trón örö kös kö zel gő ér ke zé sé ről, ad dig a Feymann Gyu la szer kesz tet te, he ten te há rom szor meg je le nő pancsovai Vég vi dék, 1899 ok tó be ré ben komp ro mit tá ló cik-ket kö zölt Felix Harnoncourt gróf ról, Fe renc Fer di nánd le en dő ven dég lá tó já ról. A Harnoncourt gróf szen nye sét te re ge tő cikk a vé gén ar ra szó lít ja fel Torontál me gye fő ura it, aka dá lyoz zák meg, hogy „egy ilyen em ber nek le gyen ven dé ge Ma gyar or-szág jö ven dő ki rá lya”.

Amint Harnoncourt ér te sült a Vég vi dék pro vo ká ló cik ké ről, azon nyom ban pisz toly pár baj ra hív ta ki Feymann Gyu la fe le lős szer kesz tőt. Harnoncourt sze kun-dán sa Papp Gé za és Wahrmann Er nő, Feymanné pe dig dr. Karattur Ar túr és Hódy Im re volt. A pisz toly pár baj ra ok tó ber 18-án ke rült sor Pancsován. A fe lek az aláb-bi fel té te lek ben ál la pod tak meg: „két sze ri go lyó vál tás 25 lé pés ről, 5 lé pés előny -

39

nyel”. Sze ren csé re se be sü lés nem tör tént. Sőt, a fe lek ki bé kül tek, s „Feymann a leg elő zé ke nyeb ben ki je len tet te, hogy haj lan dó a cik ket, me lyet té ves in for má ció alap ján írt, lap já ban hely re i ga zí ta ni”.

Alig hogy a Harnoncourt-féle rá gal ma zá si ügy el si mult, a Torontál „fel tét le nül meg bíz ha tó for rás ra” hi vat koz va be ha ran goz ta, hogy a fő her ceg vé gül is no vem ber 3-án reg gel hét óra kor ér ke zik Zsom bo lyá ra, on nan ud va ri kü lön vo na ton utazik Nagybecskerekre. Itt-tar tóz ko dá sá nak to váb bi prog ram já ról a Torontál rö vi den ezt ír ja: „Mint hogy ő Fen sé ge inkognito uta zik, min den ne mű fo gad ta tás el ma rad, ha nem a fő her ceg rög tön ki megy Écskára, s há zi gaz dá ja, Fé lix Harnoncourt gróf bir to kán még az nap, Szent Hu ber tus nap ja lé vén, meg kez di a va dá sza tot.” S ha már Fer di nánd uta zása im már „in kog ni tó ba” tör tént, ez an nyit je len tett az idő tájt, hogy el ma radt a hi va ta los fo gad ta tás, de a la pok azért ve zér cikk ben szá mol tak be az ese mény ről.

Fe renc Fer di nánd kí sé re té vel, Rumerskirch ka ma rás sal és két hu szár já val 1899. no vem ber 3-án reg gel hét óra kor ér ke zett Zsom bo lyá ra, majd on nan 10.15-kor Nagybecskerekre. Ott a pá lya ud va ron több száz fő nyi kö zön ség kö szön töt te, és ter mé sze te sen a me gyei elöl já ró ság Rónay Je nő vel az élen. A te kin té lyes ven dé get el ső ként ven dég lá tó ja, Harnoncourt gróf üd vö zöl te, majd Rónay fő is pán. Fer di-nánd „meg kö szön te a fi gyel met, s örö mé nek adott ki fe je zést, hogy is mét el jö he tett Torontálba”. A pá lya ud va ri ki já rat nál zárdáslányok áll tak sor fa lat, s kö zü lük Reitter Edit egy dí szes, sza la gos vi rág bok ré tát nyúj tott át az ér ke ző trón örö kös nek.

40

Felix Harnoncourt gróf

A fő her ceg nem állt meg Nagybecskereken, ha nem azon nal Écskára haj ta tott, aho va tizenegy óra után ér ke zett meg. A kas tély ban azon nal át öl tö zött, evett, majd dé li tizenkét óra kor meg nyi tot ta a ró ka va dá sza tot az écskai ha tár ban. Leg alábbis így szá molt be a no vem ber 3-i ese mé nyek ről a becskereki Torontál.

Nem min den új ság tu dó sí tott a ró ka va dá sza ti idény meg nyi tá sá ról. A pes ti la pok né me lyi ke si ke res szok nya va dá szat ról is ér te sült! A la pok nagy já ból azt ír ták, hogy a fő her ceg no vem ber 5-én „Écskán, a csen des kis oláh fa lucs ka misz-ti kus temp lo má ban egy be kelt Chotek gróf nő vel”. Ez ugyan té ves in for má ció volt, mert a há zas ság ra csak 1900. jú li us 1-jén ke rült sor Reichstadtban, de ak kor már a nyil vá nos ság tu dott Fer di nánd és Chotek Zsó fia kap cso la tá ról. Amel lett az Écskáról ki szi vár gó hí rek is ta lál ga tás ra ad tak okot. No vem ber 5-én (va sár nap) reg-gel nyolc óra kor ugyan is Fer di nánd va ló ban az écskai temp lom ban volt, ahol Kögl Bé la écskai plé bá nos mi sé zett. Furcsa volt to váb bá az is, hogy a trón örö kös a mi se után csak mint egy há rom óra hos szá ig va dá szott. Gya nak vás ra va ló okot adott az is, hogy a (szép idő el le né re) fö löt tébb rö vid re sza bott va dá szat ról Ferdinándék már dél ben vis sza tér tek a kas tély ba, ahol (la ko da lom nak is be il lő) im po záns nép-ün ne pélyt ren dez tek. Vé ge ze tül fur csa volt az is, hogy az el sőd le ges ter vek től el té rő en Fer di nánd két nap pal meg hos szab bí tot ta écskai lá to ga tá sát. Mind ent egy-be vet ve Fer di nánd a kí vül ál lók nak alapot szol gál ta tott a ta lál ga tá sok ra.

De tér jünk csak egy per cre vis sza Chotek gróf nő és a trón örö kös kap cso la-tá ra. Fer di nánd 1893 őszén tért ha za vi lág kö rü li út já ról, s a sok szép tró fea és em lék tárgy mel lett tü dő bajt is szer zett. E lap pan gó be teg sé ge mi att volt kény-te len 1895-ben meg vál ni a ka to nai szol gá lat tól. Ezt kö ve tő en hos szabb ide ig Lussinpiccoló-ban (Ma li Lošinj) tar tóz ko dott, s ez nyil ván eny hí tett tü dő ba ján. Konrad H. Klaser ír ja, hogy „ha za tér te és tü dő baj ból va ló ki gyógy ulá sa után Po zsony ban, Fri gyes fő her ceg nél, aki an nak ide jén ott volt had test pa rancs nok, be le sze re tett Chotek Zsó fia gróf nő be”. Amint fény de rült a kap cso lat ra, azon nyom ban nyil ván va ló lett, hogy a Habs burg-ház csa lá di tör vé nyei sze rint Chotek Zsó fia gróf nő so ha sem le het oszt rák csá szár né, de ma gyar ki rály né sem. Fer di-nán dot el ma rasz tal ták e „ran gon alu li” kap cso la ta mi att, s ami kor a do log már ko moly ra for dult, és 1900. jú li us 1-jén há zas ság ra is sor ke rült, az il le té ke sek si et tek jo gi lag is ren dez ni, hogy sem Zsó fia, sem szü le ten dő gyer me kei ne ve hes-se nek részt a ha ta lom gya kor lá sá ban. Ez si ke rült is, el ső sor ban az zal, hogy a meg kö tött há zas sá got hi va ta lo san mor ga na ti kus nak te kin tet ték, te hát ér vé nyes há zas ság nak, de amely ben a fe le ség és a szü le ten dő gyer me kek nem ré sze sül nek a férj ki vé te les jo ga i ban.

1900. jú li us 28-án mon dott le Fer di nánd mor ga na ti kus há zas sá gá ból szü le ten-dő gyer me kei trón örök lé si jo gá ról. E há zas sá gá ból három gyer me ke szü le tett: Zsó fia (1901), Mik sa (1902) és Er nő (1904). Az igaz ság hoz tar to zik, hogy az ural-ko dó csa lád még a há zas ság kö tés előtt igye ke zett „ja ví ta ni” Chotek Zsó fia rang ján. Fe renc Jó zsef a stutt gar ti szü le té sű gróf nőt Hohenberg név vel „oszt rák örö kös her-ce gi rang ra emel te”. 1909 ok tó be ré ben már Herzogin ti tu lust ado má nyo zott ne ki Fen ség cím mel. Zsó fi á nak azon ban en nek el le né re az ud va ri protokoll igen csak kor lá toz ta a trón örö kös sel va ló hi va ta los meg je le né sét.

41

Klaser sze rint a trón örö kös pár nak egy „vi sel ke dé si” prog ra mot dol goz tak ki. „A fő ud var mes ter át nyúj tott pél dá ul, a trón örö kös nek egy lis tát, amely töb bek kö zött ilyen dol go kat tar tal ma zott. Szín ház lá to ga tás: a trón örö kös fe le sé gé nek az ud va ri pá holy ba be lép ni ti los; ugyan csak ti los szá má ra az ud va ri fo gat. Más ün ne-pé lyek: min den ün ne pély nek, amely a fő her ceg-trón örö kös véd nök sé ge alatt zaj lik le, a trón örö kös fe le sé gé nek je len lé te nél kül kell le foly nia” stb.

De tér jünk vis sza Fer di nánd má so dik lá to ga tá sá ra. A trón örö kös no vem ber 4-e és 6-a kö zött egy ma ga hetvenöt ró kát lőtt, s ta lán ez a gaz dag zsák mány kész tet te ar ra, hogy lá to ga tá sát két nap pal meg told ja. A kró ni ká sok ezen kí vül azt is fel je-gyez ték, hogy a fő her ceg lőtt egy Bá nát ban „igen rit kán elő for du ló gö rényt (iltis), még pe dig igen szép, öreg ál la tot”.

A va dá szat ról egyéb ként Rónay fő is pán ama tőr fény kép fel vé te le ket is ké szí tett. No vem ber 5-én es te az écskai kas tély ban gaz dag nép ün ne pélyt ren dez tek. „Egy-más után vo nul tak fel a nem ze ti sé gek, s el jár ták a tán ca i kat jó kedv vel, vi dá man, hi szen nincs min den nap olyan al kal muk, hogy fő her ceg nek mu tas sák meg, mit tud nak” – ír ta a Torontál új ság író ja. Szer bek, ro má nok, né me tek, bol gá rok vo nul-tak fel dí szes nép vi se let ben. A kör nye ző hely sé gek ből ér kez tek: Katalinfalvá-ról, Becskerekről és Muzslyáról. Dél után ér kez tek meg a muzslyai ma gya rok. „Ez volt egyéb ként is a leg dí sze sebb cso port. Víg ci te ra szó mel lett vo nul tak be Écskára, s jár ták a tán cot még az úton is” – ol vas suk a ko ra be li tu dó sí tás ban. Es tig las san meg telt a kas tély tá gas ud va ra. Hét óra kor kez dő dött a „lam pi on-sze re nád” a tűz ol-tó ze ne kar mu zsi ká ja mel lett, majd tánc és tű zi já ték kö vet ke zett. Ott volt ter mé sze-te sen a trón örö kös is, igen vígan és ke dé lye sen.

A Torontál in diszk rét tu dó sí tó ja egy ér de kes moz za na tot is el árul a nép ün ne-pély ről: „Bödő muzslyai al bí ró nak volt egy élet re va ló esz mé je, ami re azon ban nem le he tett rá vin ni a lá nyo kat, akik szé gyen lő sek vol tak egy ki csi két. El akar ta ugyan is da lol tat ni ve lük (Fer di nánd előtt) azt a nó tát hogy: De sze ret nék a csá szár-ral be szél ni, de még job ban szo bá já ba be men ni . . .”

42

Az écskai kastély 1898-ban (Ifj. Oldal István felvétele)

No vem ber 6-án to vább folyt a va dá szat a Pet ra-dű lő ben, s dél előtt tizenöt ró ka ke rült cső vég re. Dél után pe dig kez dő dött az aga rá szat, ame lyen nyolc lo vas vett részt. A fő her ce gen kí vül ott volt Hardegg Icy gróf nő, bá ró Rumerskirch ka ma rás, Rónay fő is pán, dr. Dellimanics al is pán, dr. Papp Gé za or szág gyű lé si kép vi se lő, Dá ni el Fe renc fő szol ga bí ró és Fe lix Harnoncourt gróf. Ös sze sen három nyu lat haj tot tak fel, egy nek pe dig nyo ma ve szett. A fő her ceg, aki elő ször vett részt „nyúl-agarászaton”, igen jól érez te ma gát, és né hány szor meg je gyez te: „Iga zán nagy sze rű.” Ter mé sze te sen Oroszy La jos fény ké pész is ott volt, hogy meg örö kít se a va dász tár sa sá got.

43

Ferenc Ferdinánd a zsibovai vadásztanyán 1900-ban (Oroszy Lajos felvétele)

No vem ber 7-én Jankahídon folyt a ró ka va dá szat. Igaz, az nap Fer di nánd nak már el kel lett vol na utaz nia, de „ész re vet te, hogy van még egy te rü let, ahol nem va dá-szott, de ahol ró kák le het nek.” Így hát még egy na pot ma radt. Vé gül is no vem ber 8-án 11 óra 35 perc kor uta zott el Écskáról. Ek kor is a to ron tá li urak nak csak ennyit mon dott: „A vi szont lá tás ra.” Tud ták jól, hogy el fog jön ni a következő évben is.

Kró ni ká sai e má so dik bá ná ti va dá sza tá ról azt is pon to san fel je gyez ték, hogy össze sen százhárom ró kát ej tett el. El uta zá sa előtt az ak kor hatvanéves írói ju bi le-u mát ün nep lő Lauka Gusz tá vot száz fo rint tal aján dé koz ta meg.

HAR MA DIK LÁ TO GA TÁ SA 1900 NO VEM BE RÉ BEN

Az 1899 no vem be ré ben kez dő dött ta lál ga tá sok, hogy Fer di nánd há zas sá got kö tött-e Chotek gróf nő vel, még 1900 feb ru ár já ban is foly ta tód tak, no ha min den alap nél kül, hi szen ak kor még ar ra nem ke rült sor. Így a becskereki Torontál, a Ma gyar Szó cí mű sze ge di lap „megbizható for rás ból” szer zett ér te sü lé se i re hivat-kozva jo go san cá fol ta ezt a min den ala pot nél kü lö ző ál lí tást. Egyéb ként a becsker-eki lap már 1900 áp ri li sá ban a trón örö kös ér ke zé sé ről cik ke zett. Ér te sü lé sei sze rint Fe renc Fer di nánd ok tó ber ben ér ke zik, s új ra az écskai kas tély ven dé ge lesz, ahol „ő fen sé ge oly szí ve sen tar tóz ko dik”.

Harnoncourt gróf Pancsova kö ze lé ben egy ötvenhek tá ros va dász te rü le tet bé relt a ró ka va dá szat ra ér ke ző trón örö kös ré szé re. Ké sőbb e hírt oly képp pon to sí tot ták, hogy Harnoncourt gróf nak nem is kel lett e te rü le te ket ki bé rel nie, hi szen azt „a jo go sul tak kész sé ges öröm mel en ged ték át a köz sze re tet nek ör ven dő fő her ceg ren del ke zé sé re”. Az écskai nagy bir to kos csu pán „az át en ge dett te rü let va dá sza ti be ren de zé sé ről és fel ügye le té ről” gon dos ko dott. A terv va ló já ban az volt, hogy Fer di nánd 1900 őszén egy he tet tölt majd Écskán, egy he tet pe dig Pancsován. 1900 má ju sá ban a de le gá ci ók fo ga dá sa kor ma ga Fe renc Jó zsef is ér dek lő dött a hí res bá ná ti va dá sza tok iránt: „Meg szó lít ván Papp Gé za de le gá tust, élén ken kér-de zős kö dött a to ron tá li va dá sza tok ról, me lye ken tudvalevőleg Papp Gé za is részt vett. A ki rály örö mé nek adott ki fe je zést, hogy a trón örö kös oly jól mu lat a to ron tá li va dá sza to kon.”

Mi u tán 1900 nya rán Fer di nánd meg es kü dött Chotek Zsó fi á val, Pancsova vá ros elöl já ró sá ga is jó nak lát ta, hogy fel irat ban üd vö zöl je (az oda ősz re ér ke ző) trón-örö köst. Mattanovich Adolf pol gár mes ter az aláb bi szö ve get küld te el: „Fen sé ges csá szá ri és ki rály Fő her ceg Úr! A Mo nar chia ös szes né pei osz tat lan öröm mel és lel ke se dés sel vet tek tu do mást Fen sé ged nek a kö zel múlt ban meg tar tott es kü vő-jé ről. Vá ro sunk kö zön sé ge, mint a mely min den kor törthetetlen ra gasz ko dás sal osz to zott a leg ma ga sabb ural ko dó ház örö mé ben és bá na tá ban, nem mu laszt hat ja el, hogy Fen sé ged nek ezen ör ven de tes al ka lom ból hó do lat tel jes sze ren cse kí vá na-ta it ne tol má csol ja, kér ve a Min den ha tót, hogy ad ja osz tály ré szül Fen sé ged nek a leg tel je sebb csa lá di bol dog sá got, s le gyen az fenkölt lel ke ne mes tö rek vé se i nek ki apad ha tat lan erő for rá sa.”

Fer di nán dot előbb ok tó ber 20-a tá já ra vár ták, ám köz be jött hi va ta los te en dői mi att csak no vem ber 3-án ér ke zett, még hoz zá a fe le sé ge nél kül. Ad dig Torontál me gye ha tó sá ga in téz ke dett, hogy út hen ger rel ki ja vít tas sák a Nagybecskerek és Écska kö zöt ti sza kaszt. Ok tó ber má so dik fe lé ben (Fe renc Fer di nán dot meg előz-ve) te kin té lyes ven dé gek ér kez tek az écskai kas tély ba: Fe renc Jó zsef braganzai her ceg, Khewenhüller gróf és Hardegg gróf a le á nyá val. Szá muk ra a gon dos há zi gaz da, Felix Harnoncourt gróf már október 26-án nagy va dá sza tot szer ve zett, amely nek zsák má nya „57 fá cán és egy dám vad bi ka volt”. A tár sa ság ok tó ber 27-én dél előtt ró ká ra va dá szott a lukácsfalvi ha tár ban. Ér de kes ség ként em lít jük, hogy a va dá sza ton részt vett Pick bé csi fes tő mű vész is, nyil ván az zal a feladattal, hogy va dá szat köz ben meg örö kít se a te kin té lyes nimródokat.

44

Dél után Écskán ga lamb lö vé szet volt, amely ben a leg jobb va dá szok vet tek részt. Va la men nyi kö zött „ki tűnt a braganzai her ceg bra vú ros és gyors lö vé sei ál tal”. Fő úri ven dé gei tisz te le té re az écskai há zi gaz da ok tó ber 28-án fé nyes es télyt adott. An nak el ső ré szé ben „nagy él ve zet tel hall gat ta a tár sa ság a braganzai her ceg mű vé szi zon go ra já té kát, kü lö nö sen az ál ta la elő a dott ma gyar nó tá kat”. Azu tán tánc kö vet ke zett, amely a reg ge li órá kig tar tott.

A trón örö kös csak no vem ber 3-án, Zimonyon ke resz tül ér ke zett meg Pancsová-ra, s ez út tal – ta lán a vál to za tos ság ked vé ért vagy ép pen a cél sze rű ség mi att – az volt el ső ál lo más he lye. „Mi u tán a ma gas ran gú ven dég a leg szi go rúbb in kog ni tó-ban ér ke zett, min den ne mű hi va ta los fo gad ta tás el ma radt” – ír ta a Torontál. Még is tud juk, hogy a ha jó nál Rónay fő is pán, Harnoncourt gróf, Zsíross Im re fő szol ga bí-ró, va la mint a va dá sza ti fel ügye lők kö szön töt ték a trón örö köst, aki Rumerskirch ud va ri ka ma rás tár sa sá gá ban ér ke zett meg. A lap tu dó sí tá sok sze rint „a fő her ceg na gyon jó ked vű volt, és is mé tel ten ki fe je zést adott a fö lött va ló örö mé nek, hogy is mét Torontál vár me gyé be jö he tett va dász ni”. Pe dig ez út tal az idő já rás nem ked-ve zett a trón örö kös nek, mert esett az eső, és hi deg szél fújt. „A tár sa ság, da cá ra en nek, rög tön ki ment a Nadelához va dász ni, még pe dig an nyi ra ked ve zett szent Hu ber tus a mes szi ről jött ma gas ran gú ven dég nek, hogy a nagy szél és foly to nos eső da cá ra 21 ró ka ke rült te rí ték re.”

Pancsovai tar tóz ko dá sa ide jén Fer di nánd a Weiss Szál lo dá ban volt el szál lá sol-va, s az em lí tett va dá szat után ott adott est ebé det a va dász tár sa ság nak. „Va cso ra köz ben jó ked vű en el mond ta a fő her ceg, hogy men nyi re irigy lik Bécs ben az ő si ke-res to ron tá li va dá sza ta it, me lyek nek fé nyes ered mé nyét alig akar ják el hin ni. Az új va dász te rü let nagy sze rű sé gé től a fen séges ven dég egé szen el volt ra gad tat va, és több-ször is mé tel te, hogy szí ve sen vis szajön, ha né hány nap múl va jobb ra for dul az idő.”

No vem ber 4-én (va sár nap) reg gel a fő her ceg csen des mi sét hall ga tott a mi no-ri ták temp lo má ban. A va dá szat ra gon dol ni sem le he tett, mert sza ka dat la nul esett, s a szél még in kább fel erő sö dött. Fer di nánd a rossz idő lát tán már azt kezd te la tol-gat ni, hogy vis sza uta zik Bécs be, de Harnoncourt gróf ké ré sé re még is úgy dön tött, hogy né hány nap ra Écskára lá to gat, ahol szá má ra farkasvadászatot he lyez tek ki lá-tás ba. Gon dol ta, ha jobb ra for dul az idő, még vis sza tér Pancsovára. 1900. no vem-

45

Az écskai kastély télikertje 1899-ben (Oroszy Lajos felvétele)

ber 4-én dél után vo nat tal meg is ér ke zett Becskerekre, s on nan azon nal Écskára haj ta tott, a Harnoncourt-kastélyba, ahol a ven dég lá tó „meg fe le lő en gon dos ko dott a nagy úri ven dég szó ra koz ta tá sá ról”. No vem ber 5-én már a Pet ra-dű lő ben ta lál juk, ró ka va dá sza ton. A ná das ból egy más után tizennégy ró kát ug rasz tot tak ki a haj tók, ame lye ket a trón örö kös egyen ként cső vég re ka pott. A va dá sza tot est ebéd kö vet te, s ott volt a leg jobb becskereki ci gány ze ne kar is.

46

Harnoncourt gróf vadásztrófeái 1900-ban (Ifj. Oldal István felvétele – Németh Mátyás gyűjteményéből)

„A trón örö kös ma ga is több ma gyar nó tát ren delt” – je gyez te fel a Torontál új ság író ja. Az ét ke zés után „csa lá di as jel le gű tánc mu lat ság” vet te kez de tét, ame-lyen csak a trón örö kös és kí sé re te vett részt. No vem ber 6-án reg gel új ra a va dá szat volt na pi ren den: ez út tal az ígért farkasvadászat. A tár sa sá got kü lön vo nat szál lí tot ta Sur ján ba, ahon nan a fő urak ko csi val foly tat ták az utat Zsibovára, a Gyertyánffyak ál tal ki bé relt va dász te rü let re, ahol né hány or dast sze ret tek vol na fel haj ta ni a trón-örö kös nek. A va dá szok Oroszy La jos becskereki fény ké pészt is ma guk kal vit ték, hogy meg örö kít se az ese ményt. Elő ző leg a kö rül te kin tő há zi gaz da, Harnoncourt gróf, fő er dé szé vel már ki nyo moz tat ta, hogy „a zsibovai ná da sok ban és bo zó tok-ban több far kas tanyázik, köz tük egy óri á si nagy pél dány”. A jó idő ked ve zett a tár sa ság nak, és zsák mány is akadt: több ró ka és er dei sza lon ka ke rült te rí ték re, ám far kas egy sem. A Torontál sze rint „a haj tók lát tak is a süp pe dé kes ta la jon far kas-tól ere dő láb nyo mo kat, de a haj tás ba egyet len far kas sem ke rült”. (Né hány nap pal a trón örö kös tá vo zá sa után Kajtár Je nő alibunári fő szol ga bí ró szer ve zett farkas-vadászatot Jarkovac kör nyé kén, ahol az egyik ná das ban „bá mu la tos nagy, ki hí zott vén pél dány” ke rült cső vég re.)

Az il luszt ris va dász tár sa ság kü lön vo na ta csak es te hat óra után ér ke zett meg Écskára. A há zi gaz da ide jé ben gon dos ko dott ar ról, hogy az est be áll ta ne aka dá-lyoz za a for gal mat. Az écskai or szág utat át sze lő vas úti át já ró, pon to sab ban az ott le vő kis bak ter ház igen csak ki volt vi lá gít va. De nem csu pán az. Mint a ko ra be li tu dó sí tás ban ol vas suk, „a for gal mi fő nök ség ren del ke zé sé ből min den fa ka pott egy-egy lám pát, sőt Reitter rend őr fő ka pi tány vi har fák lyá kat is ho za tott, és így vár-ták a Sur ján ból vis sza ér ke ző kü lön vo na tot”.

A kas tély ban már pom pás va cso ra vár ta a tár sa sá got, ter mé sze te sen ze ne kar ral együtt. No vem ber 7-én Ferdinándék a Só zó ne vű ná das ban pró bál tak sze ren csét, ami kor tizenhét ró ka ke rült cső vég re. A va dá szat ra meg hí vást ka pott Rónay fő is-pán, dr. Dellimanics al is pán és Dá ni el fő szol ga bí ró is. Ami kor es te fe lé mind an -nyi an vis sza tér tek az écskai kas tély ba, fé nyes va cso ra kö vet ke zett, mi köz ben az oda ren delt ci gány ze ne kar sem ült tét le nül. Va cso ra köz ben Fer di nánd „több ször hang sú lyoz ta, men nyi re meg tet szett ne ki a pancsovai va dász te rü let, me lyet rö vid idő múl va le is akar va dász ni”.

No vem ber 8-án, te hát el uta zá sa nap ján reg gel a trón örö kös még ki ment tár sa sá-gá val a Só zó má sik ré szé be va dász ni. Ez út tal sem tér tek vis sza üres kéz zel. Egyéb-ként har ma dik lá to ga tá sa al kal má val, mind ös sze né hány na pos itt-tar tóz ko dás után Fer di nánd egy ma ga hetven ró kát ej tett el. A fő her ceg az ál ta la el ej tett ró kák nak csu pán a fe jét vá gat ta le, s ezt egy hoz zá ér tő pre pa rá tor ral ké szí ttet te ki gyűj te mé-nye szá má ra. No vem ber 8-án es te fél kilenckor uta zott el a trón örö kös kí sé re té vel együtt Bécs be. A pa za rul ki vi lá gí tott écskai vas úti át já ró nál Harnoncourt gróf mel lett Torontál me gye elöl já rói vet tek tő le bú csút. Fer di nánd a meg je lent ura kat sor ra meg szó lí tot ta, s „több ször is mé tel te, hogy men nyi re jól töl töt te itt az ide jét, ki lá tás ba he lyez vén, hogy a fa gyo sabb idő szak be áll tá val is mét meg lá to gat ja ezt a ked ves vi dé ket”.

Rónay fő is pán a pancsovai va dász te rü le ten ké szí tett ama tőr fény ké pei egyi két aján dé koz ta Fer di nánd nak, „amely egy ná das szé lén tün te ti föl a va dász tár sa sá got, kö ze pén a fő her ceg si ke rült fény ké pé vel”. A fel vé tel ál lí tó lag na gyon meg nyer te a fő her ceg tet szé sét.

A ko ra be li lap hí rek ből Fer di nánd ról az is ki de rült, hogy tizenhét ma gyar lap elő fi ze tő je volt, sőt bá ná ti tar tóz ko dá sa ide jén na pon ta ol vas ta a Torontált, amely Balliére Sán dor sza va i val él ve „itt idő zé sé ről, va dá sza ta i ról min den nap a leg ki me-rí tőbb tu dó sí tást hoz ta”.

A Torontálnak kö szön he tő en tud juk azt is, hogy „itt lé te alatt több ször be bi zo-nyí tot ta, hogy örö mest tár sa log ma gyar nyel ven, ame lyet kis sé ide gen sze rű ki ej tés-sel, de gram ma ti kai sza ba tos ság gal, fo lyé ko nyan be szél”.

NE GYE DIK LÁ TO GA TÁ SA 1901 NO VEM BE RÉ BEN

A fő her ceg el ső há rom lá to ga tá sá ról vi szony lag sok ada tot gyűjt het tünk ös -sze, ne gye dik lá to ga tá sá ról azon ban elég gé gyér, és mond hat nánk, bi zony ta lan ada ta ink van nak. Bo ris Pav lov ír ja Écska tör té ne té ben, hogy Fer di nánd ne gye dik lá to ga tá sá ra 1901 no vem be ré ben ke rült sor. A kö vet ke ző kép pen ír ja le: „A nagy-

47

szabasú va dá szat ban, ame lyet tisz te le té re szer vez tek az écskai rét ben, részt vett: Fe renc Jó zsef braganzai her ceg, Mihálovics Ödön ár va szé ki el nök, Damaszkin Ar zén föld bir to kos, dr. Gyertyánffy Je nő föld bir to kos, Winkler jó szág igaz ga tó, Hardegg gróf nő, le á nyá val, Ici komtesszel és Dá ni el Fe renc. A va dá sza tot a Fe hér-tó környékén foly tat ták. Va cso ra után a kas tély ban es télyt ren dez tek, ame lyen töb-bek kö zött Lauka Gusz táv ol vas ta fel no vel lá it.”

Pav lov nem tün te ti fel, hogy hon nan vet te a hírt, de an nyi bi zo nyos, hogy nem a Torontálból. Mert az em lí tett becskereki lap 1901-es év fo lya ma ilyen hírt nem tar tal maz. Ezért tá maszt hat ta lán ké te lye ket Pav lov köz lé se, hi szen ha Fer di nánd va ló ban ott járt vol na 1901 no vem be ré ben, ak kor azt a Torontál (amely min den al ka lom kor bő ven cik ke zett a trón örö kös ről) bi zo nyá ra nem hall gat hat ta vol na el.

S ha a Torontálban nem is ta lá lunk hír adást Fer di nánd ne gye dik lá to ga tá sá ról, még is több ve le kap cso la tos cik ket ol vas ha tunk. Így, még 1901. ja nu ár 11-én, A trón örö kös Torontálban cím mel, a becskereki lap ar ról ad hírt, hogy Fer di nánd új ra bá ná ti lá to ga tás ra ké szül: „Fe renc Fer di nánd fő her ceg, ami kor az ős szel Torontál vár me gyé ben tar tóz ko dott, nem va dász hat ta le az egész te rü le tet, mert a ná da sok ban sok víz volt. Da cá ra en nek azon ban an nyi ra tet szett ő fen sé gé nek a va dász te rü let, hogy ki je len tet te, mi képp még az idén akar ja le va dász ni a te rü le tet. A ke mény té li idő be áll tá val a ná da sok be fagy nak, ami ről a trón örö kös kí ván-sá gá hoz ké pest ő fen sé gé nek je len tést tet tek. Te hát is mét ki lá tás van ar ra, hogy fen sé ges va dász ven dé günk, ki Torontál vár me gyé ben oly jól ér zi ma gát, ma gas lá to ga tá sá val tisz te li meg vár me gyén ket.”

Ter mé sze te sen nem csak Torontál me gyé ben érez te jól ma gát a trón örö kös, ha nem min de nütt, ahol gaz dag va dász te rü let volt, min de nütt, ahol iz gal mas va dász ka land ígér ke zett. 1901 áp ri li sá ban adja hírül a helyi lap, hogy Fer di nánd új bir to kot vá sá rolt, pon to sab ban egy gaz dag va dász te rü le tet. Szerémségben meg-vet te az Obedi-láp (Obedska bara) bir to kot, ezen kí vül tár gya lá sok ba kez dett a kö ze lé ben le vő, Zimony mel let ti kupinovói va dász te rü let bér be vé te lé ről. Itt egy kis va dász kas télyt szán dé ko zott épí te ni. 1901 áp ri li sá ban a fő her ceg ki lá tás ba he lyez te, hogy fe le sé gé vel ha ma ro san leuta zik a kupinovói bir tok ra. Ott már ak kor ké szül tek a má jus ra ter ve zett ven dég ség re, hogy „a va dá szat ra oda ér ke ző Fe renc Fer di nánd trón örö köst tel jes elő ké szü let tel fo gad has sák”.

Fer di nánd fő va dá sza, Hodek Ede már áp ri lis de re kán le uta zott Kupinovóra, hogy meg te gye a szük sé ges in téz ke dé se ket. Fer di nánd ez út tal szár nyas ra ga do-zók ra akart va dász ni, ami ért is „az er dő ség egyes he lye in ló húst tesz nek ki, hogy a sa sok és ke se lyűk, me lyek a Bal kán he gye ken át re pül ve ide lá to gat nak, ide szok ja nak. A csa lét kek kö ze lé ben pe dig al kal mas les he lye ket ál lí ta nak, ahon nét a szár nya sok el ej té se le het sé ges sé vá lik”.

A Szá va fo lyó mint egy hat négy zet ki lo mé te res, el mo csa ra so dott fo lyó med re bu ja nö vény ze tű va dász te rü let volt, gaz dag ma dár vi lág gal. Mint a Torontál ír ja, „az Obedska bara ne vű lá pos föld te rü le ten nagy szá mú és a leg rit kább ví zi ma da-rak ta nyáz nak; ami ért is a bol do gult Ru dolf trón örö kös is gyak ran meg lá to gat ta e vi dé ket, s em lé ké re az er dő ség ben szép kő osz lo pot is emel tek. A va dász te rü let az egész kupinovói er dő ség ben örök idők re Fe renc Fer di nánd trón örö kö sé. Ugyan is a mitrovicai er dő igaz ga tó ság még bol do gult Ru dolf trón örö kös nek aján dé koz ta

48

ezen ér de kes va dász te rü let jo gát, mely jog a trón örö kös el ha lá lo zá sa után az ural-ko dó ház ra szállt át. Így bír ja ezt most Fe renc Fer di nánd fő her ceg”.

1901 má ju sá ban a Torontál új ra Fer di nánd ki lá tás ba he lyett pancsovai lá to ga-tá sá ról ír: „Ő fen sé ge Fe renc Fer di nánd trón örö kös Pancsova ha tá rá ban va dász-te rü le tet bé relt, és ősz kor el is jő hoz zánk.” Ám er ről a lá to ga tás ról a Torontál a ké sőb bi ek ben nem ad hírt. Nyil ván azért, mert nem is ke rült rá sor. Hi szen Ferdinándéknak idő köz ben (1901 szep tem be ré ben) le á nyuk szü le tett, Zsó fia her-ceg nő. Ez zel az ör ven de tes csa lá di ese mén nyel kap cso lat ban Torontál me gye is il lő fel irat ban fe jez te ki a trón örö kös nek sze ren cse kí vá na ta it. A trón örö kös a gra-tu lá ci ót kü lön meg is kö szön te, mond ván, hogy őt „na gyon kel le me sen érin tet te azon vár me gye kö zön sé gé nek szí ves fi gyel me és ra gasz ko dá sa, mely vár me gye te rü le tén oly sok kel le mes per cet töl tött”.

1901 no vem be ré ben, a va dász idény be áll tá val, Écskán igen csak fel élén kült az élet a Harnoncourt-kastélyban. No vem ber ele jén a há zi gaz da haj tó va dá sza tot ren-de zett, ame lyen részt vett Hardegg gróf a ne jé vel és lá nyá val, bá ró Heimerle, dr. Dellimanics al is pán, Papp Gé za or szág gyű lé si kép vi se lő, Mihalovits Ödön ár va szé-ki el nök, Dá ni el Fe renc fő szol ga bí ró, Samarjay fő had nagy és Winkler Ignác jó szág-igaz ga tó. A si ke res va dá szat után ös sze sen ötvennyolc fá cán és hatvan nyúl ke rült te rí ték re. No vem ber kö ze pe tá ján a va dász tár sa ság hoz csat la ko zott Fe renc Jó zsef braganzai her ceg és Damaszkin Ar zén föld bir to kos. Mint ol vas suk, „a braganzai her ceg kí ván sá gá ra a tár sa ság előbb (az écskai) va das kert re mek fá cá no sát ke res te

49

Rónay Jenő, aki a trónörökös vadászatait fényképezte

fel, ahol dél után két órá ig tar tott a va dá szat. Ez után a fő va dász lak ban ma gya ros la ko má hoz te rí tet tek, amely után a Fe hér-tó hoz vo nult a tár sa ság, ahon nan csak ké ső es te, te mér dek vad lúd dal tért vis sza a há zi gaz da gróf kas té lyá ba la ko má ra, ame lyen so ká ig vi dám han gu lat ban volt együtt a tár sa ság”.

Fe renc Jó zsef braganzai her ceg a ké sőb bi évek ben is szí ve sen va dá szott Écska kör nyé kén. Ezt nem csak az Écska mel let ti gaz dag va dász te rü le tekért tet te, ha nem Harnoncourt gróf szí vé lyes ven dég lá tá sáért is. Egyéb ként az écskai úri lak min den te kin tet ben meg fe lelt az elvárásoknak.

A pi ros kas tély nak em le ge tett, an gol stí lu sú, tor nyos, man zárd te tős úri la kot az Écskát bir tok ló Láz ár csa lád egyik sar ja, Láz ár Ágos ton épít tet te a 19. szá zad el ső fe lé ben, pon to sab ban 1817-ben. A va dász kas tély ra em lé kez te tő kú ri át az idő tájt ter je del mes park vet te kö rül, amely az idő múl tá val mind in kább zsu go ro dott. A kas télyt Láz ár Ágos ton le á nya, Ma ri an na örö köl te, aki Harnoncourt gróf hoz ment férj hez. Az úri la kot ké sőbb gyer me kei lak ták: ifj. Harnoncourt Felix és Alice. Az 1920-as évek ben Pallavicini György őr gróf, a kons tan ti ná po lyi osztrák–magyar nagy kö vet fia lak ta csa lád já val. Borovszky ír ja, hogy a kas télyt a 19. szá zad vé gén tu laj do no sa je len tő sen bő ví tet te: „Ha tal mas csar no ká ban gaz dag gyűj te mé nye van az Af ri ká ból ho zott va dász tró fe ák nak.”

Lauka Gusz táv, a Torontál bo hém szer kesz tő je a szá zad utol só éve i ben gya ko ri ven dé ge volt az écskai kas tély nak. Harnoncourt gróf ról ír va egy he lyen meg je gyez-te: „Országhírűen be ren de zett kas té lyá ban, el te kint ve a még emelkedő nagy úri be ren de zés től, amely a trón örö kös, Fe renc Fer di nánd főherceg legközelebb múlt lá to ga tá sá nak a kö vet kez mé nye, és nem is em lít ve azt a ter met, amely ben a vi lág min den ré szé ből ál ta la lőtt va dak ban és sze lí debb ál lat-pél dá nyok ban a leg rit kább és leg ne me sebb fa jok pél dá nyai van nak fel mu tat va, az egész kas tély, nagy szá mú ter me i vel és szo bá i val azon nal el árul ja a há zi gaz dá nak nem csak ki vá ló íz lé sét, ha nem azt is, hogy na gyon sok vi lág ré sze ket be utaz va, nem csak mu la tott, ha nem so kat ta nult és ta pasz talt is.”

Az écskai kas tély kert egy idős a kú ria épü le té vel. Sza bá lyos, ará nyos fel épí té sű park volt va la ha, szob rok kal és szö kő ku tak kal dí szít ve. 1820 tá ján ke let kez he tett mint egy harminc ka taszt rá lis hold te rü le ten. A pom pás kas tély kert a 19. szá zad ban rit ka, eg zo ti kus nö vé nyek, cser jék, bok rok, fák gyűj te mé nye volt. Egy uta zó pon to-san százöt faj ta fát és cser jét szám lált meg ben ne. Csu pán íze lí tő ként mond juk el, hogy ott egy kor hat fé le fe nyő, öt fé le akác, nyolc fé le kő ris, hat fé le ju har, hat fé le ga la go nya és hét fé le nyár fa zöl dellt.

Ilyen vad ban gaz dag, fes tői kör nye zet, pa za rul be ren de zett kas tély szo bák kal, mél tó szál lá sa le he tett ma gá nak Fe renc Fer di nánd trón örö kös nek is. Hi szen ha nem lett vol na az, nem is for dult vol na ott meg négy szer az egy ko ri trón örö kös.

(1994)

50

BÁ NÁ TI NÁ BO BOK RÉ GI HÚS VÉ TI KÉJ UTA ZÁ SA

Az elem éri Bobor csa lád ha gya té ká ból ke rült elő nem rég egy mind ed dig is me-ret len, ér de kes és rit ka út le írás kö tet. Cí me: Hús vé ti kéj uta zás. Nagybecskereken nyom tat ták 1908-ban, s a raj zok kal il luszt rált, több mint száz ol da las könyv szer ző-je J. Á., va gyis Jan kó Ágos ton, Torontál me gye egy ko ri al is pán ja, aki a 20. szá zad elején egy ta va szon, pon to sab ban áp ri lis 12-én, Tri eszt ből in dult há rom úti tár sá val gö rög or szá gi, tö rök or szá gi és ma ce dó ni ai „hús vé ti kéj uta zás”-ra. E „ma gán hasz ná-lat ra” ké szült kö tet rit ka sá gát pél dáz za, hogy „csak azok szá má ra író dott, akik a ki rán du lás ban részt vet tek, és leg fel jebb azok nak kö ze li hoz zá tar to zó it ér de kel he ti még”, ezért a bib li og rá fi ák sem jegy zik.

A NÉGY SZE REP LŐ

A tár sa ság pe dig va ló ban il luszt ris volt! A négy úti társ kö zül ket tő bá ná ti volt, ket tő pe dig Budapestről ér ke zett.

51

Papp Géza és Dániel László

Thallóczy Lajos Farkas Gyula

A kö tet szer ző je, Jan kó Ágos ton, aki sa ját el mon dá sa sze rint „a meg írás ke ser-ve in felül még a ki nyo ma tás költ sé ge it is” vi sel te, egy ré gi, Po zsony me gyei csa lád sar ja volt, aki 1881-ben köl tö zött Bá nát ba, s ott a me gye köz igaz ga tá sá ban csi nált kar ri ert: előbb tisz te let be li fő jegy ző, majd fő szol ga bí ró, 1903 má ju sá tól pe dig

Torontál me gye al is pán ja lett, dr. Dellimanics La jos fő is pán sá ga ide jén. Több ta nul mány szer ző je volt, né hány éven át a Torontál megyei Ma gyar Köz mű ve lő-dé si Egye sü let al el nö ke, de ár víz men te sí tő szak em ber is, meg az al-du nai szé kely te le pí tés hely ha tó sá gi biz to sa.

Az út má sik bá ná ti rész ve vő je az igen ala csony ter me tű, ör mény szár ma zá sú, gaz dag elem éri föld bir to kos, dr. Papp Gé za volt, a Kiss csa lád egyik sar ja, aki a 20. szá zad ele jén Torontál me gye or szág gyű lé si kép vi se lő je volt, a To ron tá li Gaz da sá gi Egye sü let al el nö ke, aki ér de me i ért bá rói ran got nyert. Mű velt, több nyel vet be szé-lő, Heidelbergben, Pá rizs ban és Bécs ben ta nult ügy véd volt, vi lág lá tott em ber.

A har ma dik úti társ, Thallóczy La jos bu da pes ti tör té nész, a Ma gyar Tu do má-nyos Aka dé mia tag ja, pénzügyminiszteri osz tály fő nök, va ló sá gos bel ső tit kos ta ná csos. Mun kás sá ga so rán so kat fog lal ko zott Hor vát or szág, Szer bia, Bosz nia és Al bá nia tör té nel mé vel. Mond hat nánk, hogy a 20. szá zad ele jén af fé le Bal kán-szak-ér tő volt, aki töb bek kö zött ki ad ta a Ma gyar or szág és Szer bia köz ti ös sze köt te té sek ok le vél tá rát, Al só-Szla vó nia ok mány tá rát, a szerb fel ke lés tör té ne tét, Jajce mo nog-rá fi á ját stb. Emel lett ké sőbb, az el ső vi lág há bo rú ide jén, 1915-ben, a meg szállt Szer bia pol gá ri kor mány zó ja volt.

Thallóczy hoz ta ma gá val Pest ről ne gye dik utas nak Far kas Gyu lát, a je les fi zi kust és egye te mi ta nárt, a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia tag ját, „a páduai egye tem tisz te let be li dok to rát”, aki az el mé le ti fi zi ka ki vá ló művelőjeként ter mo-di na mi ká val és a li ne á ris egyen lőt len sé gek el mé le té vel fog lal ko zott.

A négy utas – stí lu so san – Tri eszt ben adott egy más nak ta lál kát (1908) áp ri lis 12-én reg gel nyolc óra kor a Café Municipaléban, ahon nan az oszt rák Lloyd Helios ne vű ha jó ján in dul tak Gö rög or szág fe lé.

Ha nyag ele gan ci á val kel tek út ra jó szó ra ko zás re mé nyé ben, a pénz pe dig – mint utóbb ki de rült – nem szá mí tott. Az uta zás in dí té ka it Jan kó Ágos ton így mond ta el:

„Thallóczy La jost el fog ta az idő sza ki Bal kán-vágy, és el ha tá roz ta, hogy hús-vét kö rül egy 10–14 na pos ki rán du lást tesz a hel lé nek klas szi kus föld jé re. Ezen út ra meg hív ta ré gi cim bo rá ját: Papp Gé zát, és en nek aján la tá ra, is me ret le nül en gem is. Hogy azon ban egy né gyes Ta rok kot, vagy Ka lá ber-par tit le hes sen csi-nál ni, ma gá val hoz ta Far kas Gyu lát is. Amint ké sőbb ki fog de rül ni, e szá mí tá sá-val ugyan fel sült a jó öreg – de hát a könnyelmű jó hi sze mű ség hoz zá tar to zik a bo hém ter mé sze té hez.”

Az aláb bi ak ban e „kéj uta zás” ér de ke sebb rész le te it Jan kó Ágos ton nyo mán is mer tet jük.

AZ A HÍ RES THALLÓCZY

„Reg gel nyolc órá ra volt meg ha tá roz va a ta lál ko zás úti tár sa ink kal (Thallóczyval és Far kas sal) a Café Municipaléban, mi azon ban már jó val előbb ott vol tunk, és vár tuk ér ke zé sü ket. Én kü lö nö sen nyug ta lan vol tam már, mert alig vár tam ta lál-koz ni az zal a hí res Thallóczyval. Alig hogy a vá ros ház tor nyá nak órá ja a nyol cat el ütöt te, elő ro bog egy konflis. Gé za öröm mel fel ki ált:

52

– Ni ni, ott jön Thallóczy!A ko csi csak ugyan meg áll, és két úr ká szá ló dik ki be lő le.Az egyik: nyí rott baj szú, kar csú, jó ké pű fi a tal em ber – ez le het Far kas. A má sik,

kecs ke sza kál las, ha tal mas ter me tű, göm böly ded bá csi, aki vad ga lamb szí nű ló den va dász ru há ba van öl töz ve, zöld mel lén nyel, tér dig érő nad rág gal, ri kí tó zöld szí nű ha ris nyák kal, fe jén pe dig va la mi le ír ha tat lan ala kú pi ros bőr sap ka.

Nya ká ban ko pott, fe ke te bőr ta risz nya lóg, olyan, mint a vas úti ka la u zo ké, ke zé-ben pe dig ha tal mas, kam pós végű bot.

Ámu la tom ból még ma gam hoz sem tér tem, be lép a ká vé ház ba. Tisz te let tu dó an elé be men tem, és be mu tat koz tam. Mi re ha tal ma san meg ráz za ke ze met, és csak annyit mond:

– Szer vusz s csók!Az tán he lyet fog lalt, és a szol gá lat ké szen kö rü löt te szor gos ko dó pin cé rek nek

ma gya rul, né me tül és ola szul har sány han gon osz to gat ja a pa ran cso kat reg ge li, szi va rok és ké pes le ve le ző lap ok irá nyá ba.

53

A négy utazó felvonul (Jankó Ágoston illusztrációja)

Amíg ő reg ge li jé vel volt el fog lal va, én szót la nul ül tem he lye men ve le szem ben.Ez hát az a hí res Thallóczy!? . . . Az az Eu ró pa-szer te is mert tu dós, a ne ves író,

a Bal kánt leg ala po sab ban is me rő ma gyar po li ti kus, a ki vá ló ma gyar tör té nész, a lágy szí vű em ber ba rát és az örök ké tré fál ko zó vi dám bohém. (. . .) Az öreg ter mé-sze te sen azon nal át vet te a ve zér sé get, és el lent mon dást nem tű rő erél lyel ad ta tud-tunk ra az útiprogramot, és osz tot ta ren del ke zé se it. Mi u tán pog gyá szun kat ko csi val kül döt tük ki a ha jó hoz, ma gunk gya log in dul tunk a ki kö tő fe lé.”

A RÁK VÁ SÁR LÁS

„Út köz ben el vitt még ben nün ket a hal pi ac ra, ahol nagy ér dek lő dés sel szem lél-tük a sok fé le pi ros, kék, zöld szí nű, hos szú kás, la pos és göm bö lyű ha la kat, rá ko-kat, pó ko kat és egyéb ten ge ri disznóságokat. (. . .) A nagy to lon gás ban és a ten ge ri ször nyű sé gek vég te len hal ma zá ban egy he lyütt a ve zér sas sze me meg pil lan tott egy nagy, vö rös, rák fé le ál la tot, egy úgy ne ve zett scampit. Rög tön al ku ba bo csát ko-zott, és meg vet te tő le hét ko ro ná ért. Nem tud tuk, mi szán dé ka le het ez zel a nagy rák kal. Ta lán há zi ál lat nak akar ja meg sze lí dí te ni, vagy pe dig va la mi menagéria szá má ra ve szi, de szó nél kül nyu god tunk be le in téz ke dé se i be – csak ak kor mo rog-tunk egy kis sé, ti tok ban, ami kor a rák árát ránk is ki ve tet te, és rög tön be is haj tot ta tő lünk a re ánk eső ös sze get. Far kas nak még azonfölül az a meg tisz tel te tés is ju tott, hogy ne ki kel lett a leg alább há romki lós, ele ven ször nye te get vin nie.

Így vo nul tunk fel, vi rág va sár nap ján, gyö nyö rű ve rő fé nyes idő ben, a temp lom-ba igye ke ző, ün ne pi ru há ba öl tö zött, nagy kö zön ség élénk ér dek lő dé se köz ben, gya log a ha jó ki kö tő höz.

Elöl ment Papp Gé za a fo tog ra fá lóké szü lék kel, utá na Far kas Gyu la, a ka pá ló-dzó nagy rák kal, azu tán a ve zér és én.

A ha jó ra ér ve a ve zér egye ne sen a kony há ba tar tott, és a sza kác csal va ló rö vid ta nács ko zás után a rá kot an nak gond ja i ra bíz ta. Most már tud tuk, hogy a rá kot mi fog juk el fo gyasz ta ni, mert di csér te a sza ká csot, hogy mily in tel li gens ember. (. . .)

Csak ha mar széj jelosz tot tak ben nün ket úgy, hogy ő Far kas sal, én pe dig Papp Gé zá val ke rül tem egy ka bin ba.

Ha jón kat Heliosnak hív ták, 3000 ton nás ré gi al kot mány, amely ál lí tó lag azon-ban igen nyu god tan jár. (. . .) A ha jón raj tunk kí vül le he tett még mint egy húsz el ső osz tá lyú utas, akik leg in kább né me tek vol tak, és Kor fu ba igyekeztek. (. . .) Gé zá nak igen tet szett egy új don sült, sző ke, né met me nyecs ke, akit va la mi cin gár, bor bély le gény-ki né zé sű, gö rög jo gász ho zott ma gá val Ber lin ből. De az én mű ér tő sze mem ezen az egyéb ként is igen pu ha szép sé gen csak ha mar ta lált ki fo gá sol niva-lót, mert kons ta tál tam, hogy ször nyű nagy lá bai van nak.

Gé za azon ban ez zel nem tö rő dött, ha nem le fo tog ra fál ta, sőt kokettírozni is kez-dett ve le, és ta lán már be is mu tat ko zott vol na ne ki, ha az ál lí tó la gos férj gyil kos pil lan tá sai le nem hű töt ték vol na lel ke se dé sét. Ta ná csos is volt ne ki odébb áll ni, mert et től a ci gány ké pű, vad gö rög től még az is ki telt vol na, hogy leszúrja. (. . .) Dél után a fe dél ze ten sé tál tunk, tré csel tünk, tré fál tunk és ne vet gél tünk, mint va la mi va ká ci ó zó di á kok, leg ke vés bé se tö rőd ve kör nye ze tünk kel, akik azon ban, úgy lát szik, kü lö nös érdeklődéssel vi sel tet tek irántuk. (. . .) Az est ebéd hez ne künk né gyünk nek kü lön te rí-tet tek, azért, mert kü lön ételt kap tunk, tud ni il lik a hí res rá kot.

Hogy az ilyen mó don ki bő ví tett la ko má hoz pezs gőnk is le gyen, ün ne pé lye sen meg gra tu lál tuk Far kas Gyu lát, aki ről a ve zér ki sü töt te, hogy nevenapja van. A gra-tu lá ció olyan őszin te és fél re ért he tet len for má ban tör tént, hogy Far kas va ló ság gal sze ren csés nek érez te ma gát, hogy a la ko má hoz a pezs gőt szol gál tat hat ja.”

54

AZ AL IS PÁN NEM TUD KÁR TYÁZ NI!

„Azt hit tük, hogy csu pa bol dog ság és öröm az élet, pe dig a kö vet ke ző perc ben már egy ke se rű csa ló dás ér te de rék ve zé rün ket. Úgy lát szik, szo ká sá hoz tar to zik, hogy est ebéd után, le fek vés előtt kár tyáz ni sze ret. Most is hoz zá ké szült te hát: el ta-ka rít tat ta az asz talt, elő vet te a ko pott bőr tás ká ból a kár tyát, és már osz ta ni kez dett, ami dőn én, a szé gyen től föl dig sújt va, he be gő han gon be val lot tam, hogy nem tu dok ka lá be rez ni.

Hát ra ve tet te fe jét, szi go rú an rám né zett, mert azt hit te, hogy ízet len tré fát űzök. De ami kor bo csá na tért es dő te kin tet tel és ko moly sá gom ból meg győ ző dött ró la, hogy iga zat be szé lek, egy da ra big még né mán fi xí ro zott, vé gig jár tat ván raj tam te kin te tét, te tő től tal pig, azu tán azt mon dot ta:

– No nem baj!De ami dőn el ko mo lyo dott hi deg te kin te tét el for dí tot ta ró lam, ab ban an nyi le né-

zés volt, hogy azt le ír ni nem bírom. (. . .) Ami dőn te hát én úti tár sul ajánl koz tam, bi zo nyá ra szá mí tott rá, hogy kár tyáz ni is tu dok. És tel jes jog gal, mert azt csak nem kép zel het te, hogy le gyen Ma gya ror szá gon egy al is pán, aki nem tud kár tyáz ni.

(. . .) Az Iszt ri ai-fél szi get utol só pont ját is el hagy tuk, te hát ha jónk most már az olasz par tok mel lett, an nyi ra kinn járt a ten ge ren, hogy csak vi zet és eget lát tunk. A né me tek már rég le fe küd tek, mi azon ban még so ká ig sé tál gat tunk a fe dél ze ten, él vez tük a föl sé ges le ve gőt. Éj fél fe lé járt az idő, ami dőn ka bin ja ink ba vis sza vo nul-tunk. Őszin te rész vé tet érez tünk Far kas iránt, aki az öreg gel kény te len egy ka bin-ban hál ni, mert van nak ne ki né mely, nem ép pen kel le mes éj je li szo ká sai, ame lyek kö zé tar to zik töb bek kö zött az is, hogy ré me sen hor tyog.”

A négy emi nens uta zó: Thallóczy La jos, a je les tör té nész, dr. Papp Gé za ügy véd, or szág gyű lé si kép vi se lő, elem éri föld bir to kos, Jan kó Ágos ton, Torontál me gye al is pán ja, és Far kas Gyu la fi zi kus, egye te mi ta nár a Helios ne vű ha jó fe dél-ze tén foly tat ták út ju kat Kor fu szi ge té re. On nan pe dig Athén fe lé vet ték az irányt.

THALLÓCZY ÉK TE LEN HOR KO LÁ SA

E ha jó út sem mú lott el ese mény te le nül és él mé nyek nél kül, a ke dé lyes tár sa ság jól szó ra ko zott. Jan kó Ágos ton, a kéj uta zás kró ni ká sa az ér de ke sebb tör té né sek ről így szá molt be kö te té ben:

Patrasz fe lé utaz va „az öreg Thallóczy a ha jón csak hor kolt, oly ször nyű ré me-sen, mint ha va la mi vul kán hor kolt vol na. A kö zön ség nyug ta lan sá ga és a fő pin cér za va ra nőttön nőtt, és ta lán már te tő fok ára is há gott vol na, ami dőn egy erős, rö vid hor kan tás sal az öreg hir te len el hall ga tott . . . Úgy lát szik, föl éb redt . . .

Egy da ra big még vi tat koz tak a né me tek a fő pin cér rel afö lött, hogy van-e jo ga az utas nak éj sza ka hor tyog ni, és kö te les sé ge-e a fő pin cér nek a hor tyo gó utast fel-köl te ni, de a fő pin cér a vi tát az zal dön töt te el, hogy bos szú san el tá vo zott . . .

Ez után a nyug ta lan ko dók szin tén vis sza vo nul tak, utol já ra a pa na szos höl gyek is be csap ták a ka bin aj ta ját . . . Csend lett megint . . . mi is el alud tunk, és pe dig oly mé lyen, hogy már ma ga san fönn járt a nap, mi re föl éb red tünk.

55

Ami dőn a reg ge li nél a ve zér rel ta lál koz tunk, nem akar tuk szó ba hoz ni az éj sza-ka ese mé nye it, vár tuk, hogy ő ma ga fog ja fel em lí te ni. De bi zony ő hall ga tott, mint-ha nem is tud na róla. (. . .) Saj nál tuk Far kast is, mert akár mi lyen jó al vó le gyen, még is csak nyug ta lan éj sza ká ja le he tett. Úgy lát szik, hogy csak ugyan ros szul is aludt sze gény, és nap pal akar ta pó tol ni, mert csak tíz óra fe lé ke rült elő, még most is ál mo san és fá rad tan. Ő is el me sélt egyet s mást éj sza kai él mé nye i ről, de ezek már olyan ma gán jel le gű ek, ame lyek csak a de li becskereki tár sa ság elé va lók.”

A TEN GE RI BE TEG SÉG

A him bá ló dzó ha jón, a tár sa ság ke vés bé edzett tag ja it le vet te lá bá ról a kel le met-len ten ge ri be teg ség. Min den ki úgy vé de ke zett el le ne, aho gyan tu dott. Al is pá nunk is ne he zen bol do gult ve le.

„Far kas foly ton man du lát eszik. Ho zott ma gá val vagy két ki lót, mert egy ten-ge rész tiszt el hi tet te ve le, hogy a ten ge ri be teg ség nek a leg jobb el len sze re. Én is me get tem már egy fél ki lót, de bi zony nem igen ér zem jó ha tá sát, sőt el len ke ző leg, min dig kel le met le nebb ér zé sem tá mad . . . An nyi ra va gyok, hogy dél ben nem is tud tam en ni, ha nem föl me ne kül tem a fe dél zet re a pa rancs no ki híd ra, ahol a ha jó kö zép pont ja van, te hát leg ki sebb a him bá lás.

A ka pi tány vi gasz tal, és ar ra biz tat, hogy ne gon dol jak a ten ge ri be teg ség re, mert a leg jobb el len szer az az erős el ha tá ro zás, hogy nem akar az em ber be teg lenni. (. . .)

El in du lá sunk előtt te le vol tak az új sá gok ve le, hogy rég nem vol tak olyan gya-ko ri, mond hat ni ál lan dó vi ha rok az Ad ri án, mint az idei ta va szon . . . Alig né hány nap előtt tör tént, hogy a né met csá szár nak Brindisiből Kor fu ba me net olyan kel le-met len út ja volt, ami nőt, sa ját nyi lat ko za ta sze rint, ami ó ta a ten ge re ket jár ja, még nem pró bált.

A ten ge ren ház ma gas sá gú hul lá mok jár nak. A ha jó erő sen him bá ló dzik. A gyom-rom éme lyeg. A fe jem fáj. És én hi tes sem el ma gam mal, hogy nincs sem mi ba jom. Más ta lán el hi szi, de én ma gam nem hi szem, mert an nyi ra nem va gyok hü lye.

Gyen ge sé gem in kább bos szan tott, mint sem fél tem, de né mi vi gasz ta lá som ra szol gál ha tott, hogy má sok is vol tak ha son ló ál la pot ban. (. . .) Cim bo rá im azon ban áll ták a sa rat, kü lö nö sen a ve zér volt az, aki csak úgy fity mál ta a helyzetet. (. . .) Reg gel öt óra táj ba ar ra éb red tem fel, hogy az elő csar nok ban el he lye zett kof fe rek ide-oda gu rul nak, szé kek és asz ta lok dől nek fel. Ér zem, hogy a ha jó mi lyen ré me-sen him bá ló dzik. Hol azt hi szem, hogy a fel hők kö zé emel ked tünk, majd meg úgy ér zem, mint ha a pok lok ra szál la nánk alá. Amel lett sü völt a szél, vil lám lik, menny dö rög. Fel emel tem egy kis sé a fe je met, és ki te kin tet tem az ab la kon. Fel sé-ges lát vány volt. Olya nok vol tak a hul lá mok, mint egy-egy hegy, a vi lá gí tás pe dig túl vi lá gi. Egy-két má sod per cig lát hat tam csak, de so ha sem fo gom el fe lej te ni.”

56

A FÖLD BIR TO KOS ÖL TÖZ KÖD NI PRÓ BÁL

Dr. Papp Gé zán nem is an nyi ra a ten ge ri be teg ség lett úr rá, ha nem a fé le lem. A him bá ló dzó ha jó ros szat sej te tett.

„Gé za is meg moz dult, és szo mo rú an kons ta tál ta, hogy nagy vi har van.En nek az örök ké ne ve tő, tré fás ked vű, víg em ber nek a ko moly, ag gó dó te kin te te

olyan ko mi ku san ha tott rám, hogy min den nyo mo rú sá gom da cá ra is ka cag nom kel-lett. Kü lö nö sen cir kusz ba va ló je le net volt az, ami kor ke ser ves só haj to zá sok kö zött le má szott eme le tes ágyá ból, és pa kol ni kez dett. Azt mond ta, hogy be pa kol és fel öl tö-zik, mert most még ta lán ké pes reá, de hogy ké sőbb mi lesz, azt nem le het tud ni . . .

Nagy tornászati ügyes ség kel lett hoz zá, hogy a ha jó nak ilyen in gá sai köz ben va la ki meg tud jon a lá bán áll ni. Gé za is bor zasz tó an tán tor gott, de nem csak tán tor-gott, buk dá csolt ide-oda.

Hol az egyik sa rok ban fe küdt ha nyatt egy pár ci pő vel a ke zé ben, ég fe lé me re-dő lá bak kal, hol pe dig a má sik sa rok ban lát tam rá ha sal va az ép pen ke zé be vett fo tog ra fá lóké szü lék re.

Én pe dig ez alatt foly ton ka cag tam, pe dig a ked vem in kább a sí rás ra haj lott.Mi kor már nagy vi szon tag sá gok kö zött be pa kolt, ak kor öl töz köd ni kez dett.Azt a gro teszk tán cot, mit Gé za vég hez vitt, amíg nad rág já nak mind a két szá rá-

ba be le tu dott lép ni, iga zán sze ret tem vol na le moz gó fény ké pez ni.”

VÁ ROS NÉ ZÉS KOR FU BAN

A ke dé lyes tár sa ság a vi ha ros éj sza ka után vég re ki kö tött Kor fu szi ge tén, ame-lyet az idő tájt ép pen a né met csá szár is meg lá to ga tott.

„Ott fe küdt a hí res »Hohenzollern« a ki kö tő be já ra tá nál né met, an gol, fran cia, olasz, osztrák–magyar és gö rög ha di ha jók tár sa sá gá ban.

Nagy volt az élet a ki kö tő ben, mert ma a csá szár és a gö rög ki rály az an gol ha di ha jón ebé del nek.

Ez a ha jó ször nye teg leg kö ze lebb esett a mi ha jónk hoz, de azért alig le he tett raj ta va la mi éle tet lát ni. Nagy, idom ta lan, ko mor, fe ke te tes té vel in kább va la mi bör tön höz ha son lí tott. Szin te meg le pő volt, hogy né ha-né ha ze ne hang jai ju tot tak ró la hoz zánk. Bi zo nyo san a csá szár mon dott tósz tot.

Mi u tán ha jónk a pos ta le adá sa és föl vé te le vé gett két órát szán dé ko zott itt időz ni, ki szál lot tunk, hogy a vá rost meg szem lél jük. Gé za és Far kas ko csi ra ül tek, mi ket ten az öreg gel csak gya lo go san őgye leg tünk a vá ros ban. Kor fu vá ro sa nem olyan nagy, és nincs sok oly kü lö nös ne ve ze tes sé ge, hogy egy óra alatt az em ber meg ne néz het né, úgy, hogy a má sik órá val már alig tud tunk mit csi nál ni. Le te le-ped tünk te hát a pál mák és egyéb tro pi kus nö vé nyek tár sa sá gá ba a sé tá nyon egy ká vé ház ba, meg ozson náz tunk, néz tük a hem zse gő nép tö me get, és ké pes le ve le-ző la po kat írtunk. (. . .) A tar tóz ko dás ra ki tű zött idő vé gé re jár ván vis sza tér tünk a ha jó ra, aho vá már Gé za és Far kas is vis sza ke rül tek.

57

Ha va la ki Kor fut, il let ve an nak kli ma ti kus elő nye it és ter mé sze ti szép sé ge it kel lő en él vez ni akar ja, an nak leg alább nyolc na pot kel le ne ott töl te nie, de ar ra, hogy e bá jos szi ge tet és Kor fu vá ro sát en passant meg néz zük, egy dél után tö ké-le te sen ele gen dő. Most pe dig, hogy a né met csá szár itt lé te mi att az Achilleonba be nem bo csá ta nak, a két órai tar tóz ko dás is elég fo gal mat adott er ről a ne ve ze tes helyről. (. . .) Mi kor a ki kö tő ből ki men tünk, el me reng ve néz tem Kor fu szi ge té nek el tű nő part ja it, és éb re dez ni kezd tek ben nem a ré gi klas szi kus kor nak tör té nel mi em lé kei.”

PATRASZBAN

Négy uta zónk más nap reg gel Patraszban kö tött ki, ahol vá ros né zés kö vet ke zett.„Patraszba reg gel hat óra táj ba kel lett vol na megérkeznünk. (. . .)Ké sés sel érkeztünk. (. . .) Még a ha jó hor gonyt sem ve tett, mi kor már az ap ró

bár kák nak egész ra ja ro han ta meg, és egy más há tán, fején ke resz tül kúsz tak fel az élel mes hor dá rok és szál lo dai por tá sok a lép csőn a hajóra. (. . .) A reg gel hét óra kor Athén be in du ló gyors vo na tot már úgy is el mu lasz tot tuk, te hát van időnk elég. (. . .) Patrasz igen szép, élénk ke res ke del mi ki kö tő. A vá ros a hegy ol da lá ról le nyú lik a ten ger part já ig. Föl fe lé a hegy nek ko pár si va tag, lenn a sí kon azon ban kul ti vált ker tek és sző lő he lyek sze gé lye zik. Ré gi fel leg vá rá nak rom jai a hegy fe lől ér de kes, ódon ke re tet ad nak a vá ros nak. De sem mi olyat nem ta lál tam, ami a ré gi gö rög di cső ség re em lé kez te tett vol na, akár épü let ben, akár másban. (. . .) Rend kí vül ér de-ke sek és fes tő i ek ezek a ren det len, pisz kos, kis vi tyil lók, ame lyek azon ban mind-amel lett igen ba rát sá go sak és poetikusan lakályosak. (. . .) Gé za a vis kók kö zül töb bet le fo tog ra fált, ami a ház tu laj do nos ok nak, úgy lát szik, nagy örö möt oko zott, mert utóbb már mind egyik azt kí ván ta, hogy az ő há zát is levegyük. (. . .) Akár Zsom bo lyán is le het nénk, mert úgy van nak öl töz ve az em be rek, mint a to ron tá li né me tek. Pan tal lót, za kót és szé les ka ri má jú posz tó ka la pot hor da nak, ép pen úgy, mint ná lunk. Nem is hi szem, hogy nem a zsom bo lyai ka lap gyár szál lít ja ne kik a ka la po kat, a kész ru hát meg a nagybecskereki Grünbaum cég, akik az egész bá ná ti sváb sá got ru ház zák.”

AZ EM LÉ KE ZE TES EBÉD Mi u tán az ut cán bics kát kö szö rül tet tek és ké pes le ve le ző la po kat vá sá rol tak, a

tár sa ság tag jai ebé del ni in dul tak. Ak kor még nem is sej tet ték, hogy men nyi re em lé-ke ze tes lesz majd az az ebéd.

„Út köz ben el in dul tunk gö rög csár dát ke res ni. Sze ren csé re csak ha mar rá akad tunk egy ilyen helyiségre. (. . .) Az ut ca fe lé eső rész ben né hány ke rek asz tal pisz kos, tar-ka ab ro szok kal be te rít ve: ez az ét te rem. Az ud var fe lé eső ré sze a he lyi ség nek, aho vá két lép cső fo kon le he tett fel jut ni: ez a kony ha. Itt egy óri á si ta ka rék tűzhely mel lett,

58

sok nagy fém edény kö zött fog la la tos ko dott egy va la mi kor fe hér szí nű vá szon ru há ba öl tö zött, fel gyűrt ing uj jú, ci gány ké pű bog lyas fér fi: ez meg a sza kács volt.

Mint hogy a gö rög csár dák ban ét lap nincs, ha nem a kony há ban min den ven dég ma ga vá lo gat ja ki az ételt, fel men tünk mi is szem lét tar ta ni a me nü fö lött. An nyi fé-le étel volt ott és oly nagy men nyi ség ben, mint ha az egész vá ros oda jár na ét kez ni. Mi min den fa zék ba be kuk kant va, asze rint, ami lát szat és szag sze rint leg job ban meg tet szett, a kö vet ke ző ét la pot ál lí tot tuk ös sze: bab le ves; csi ga fű sze res lé ben; pá rolt kecs ke fej; sült hal; tú rós csu sza; fe hér bor, vö rös bor.

A bab le ves, az iga zán jó volt, af fé le ha tal mas, vas tag zöld sé ges bab le ves, ami-nőt ná lunk is ké szí te nek télen. (. . .) A csi ga a töb bi ek nek nem íz lett, én azon ban igye kez tem rá jön ni az ízére. (. . .) A kecs ke fej ál lí tó lag igen jó volt, de ta nú sá got nem igen te he tek ró la, mert az egé szet a ve zér et te meg, ne künk csak egy-egy kis fa la tot jut ta tott kós to ló nak. A sült hal, az már iga zán jó lett vol na, ha tá la lás előtt a sza kács az egé szet be nem ken te vol na fok hagy má val, vé ge ze tül né hány da ra bot még a hal bel se jé be is belegyömöszölt. (. . .) A fű szer po ko li mó don éget te a gyom-ro mat. Se baj, gon dol tam, majd a tú rós csu sza ne ut ra li zál ja . . .

De ez zel sem volt sze ren csém, mert az bi zony csak a kony há ban, a nagy üst ben ha son lí tott né mi leg a tú rós csu szá ra, amen nyi ben tész ta és tú ró lát szott ben ne. A va ló ság ban azon ban úgy ál lott a do log, hogy te nyér nyi nagy sá gú gyúrt tész ta da ra-bok vol tak egy más ra he lyez ve, köz ben pe dig sár gás, enyv sze rű, ra ga dós kecs ke tú-ró ré teg. Szem re na gyon kí vá na tos, de az íze és a sza ga olyan pi káns és sa vany kás volt, ami re ha son la tot nem is me rek mon da ni.

A víz iha tat lan volt, te hát a hí res gö rög bor ban ke res tem vi gasz ta lást. Azt hit-tem, hogy ez majd el olt ja azt a po ko li tü zet, amit a szo kat lan fű sze rek gyom rom-ban tá masz tot tak, és kár pó tol csa ló dá sa i mért.

Le het, hogy a bor jó volt, de egy korty nál töb bet nem bír tam be lő le le nyel ni, mert olyan kü lö nös mel lék íze volt, ami nőt bor nál még ed dig so ha sem érez tem. Ta lál gat tuk, ku tat tuk, de nem bír tunk rá jön ni, hogy mi le het az; csak ké sőbb, Athén ban si ke rült meg tud nunk, hogy ez a kö zön sé ges gö rög bo rok nak ren des mel-lék íze, mert gyan tát: kolofoniumot ke ver nek be le, hogy a kecs ke bőr töm lők ben, ame lyek ben hor dó he lyett tart ják, meg ne romoljék.

Te hát a gö rög ebéd del né mi leg meg csa lat koz tam; még sze ren csém volt, hogy a bab le ves ből jó nagy tá nyér ral me get tem. Éhes ta lán nem is ma rad tam, csak a gyom rom lett el ront va.”

VÁ ROS NÉ ZÉS ATHÉN BAN

A vi dám, él mé nyek után vá gya ko zó elő ke lő tár sa ság út ja Patraszból vo na ton Athén ba ve ze tett. Eköz ben meg is mer ked tek An tal Osz kár ral, a Ma gyar Ke res-ke del mi Mú ze um athé ni le ve le ző jé vel, to váb bá Ko rin thosz után meg cso dál ták a 6100 mé ter hos szú és 22 mé ter szé les Türr-féle csa tor nát. Ez utób bi nak az az ér de kes sé ge, hogy Türr Ist ván ma gyar tá bor nok ter vei alap ján, ma gyar or szá gi mér-nö kök ve ze té sé vel Ti sza men ti ku bi ko sok ás ták.

59

Az utat ko mó to san, el ső osz tá lyú fül ké ben tet ték meg, az zal a je len tős hely-ze ti előn nyel, hogy Athén ban Thallóczyéknak az ot ta ni ma gyar fő kon zul, Ippen Theodor fog lalt szál lást. A vo nat es te hét óra után ro bo gott be az athé ni vas út ál lo-más ra. Jan kó al is pán er ről így szá molt be:

„A vas út nál Ippen Theodor fő kon zul várt ben nün ket, aki Thallóczynak ré gi jó barátja. (. . .) Sö tét volt már, mi re a ko csik ra föl ká szá lód tunk, és nagy to lon gás ban, nagy zaj ban haj tot tunk be a Tourist-Pallace Ho tel ba, aho vá el szál lá sol va vol tunk.

A ho tel eu ró pa i a san be ren de zett, el ső ren dű szál lo da. Tá gas szo bá i nak ké nyel-mes be ren de zé se szin te hí vo gat ta a hos szú vas úti uta zás ál tal meg sa nyar ga tott tes tün ket pi he nő re, de leg fel jebb csak ötperc nyi időnk volt a tisz tál ko dás ra, mert Ippen fő kon zul nyolc órá ra va cso rá ra hí vott ma gá hoz, és az zal ijeszt ge tett, hogy ha ké sünk, el rom lik az étel.

60

Jankó Ágoston kötetének címlapja (1908)

Gya log men tünk a fő kon zul la ká sá ra, mely a ki rá lyi pa lo ta és kert kö ze lé ben, a sta di on nal szem ben, igen szép he lyen fek szik.

Mond ha tom, hogy Auszt ria–Ma gya ror szá got a fő kon zul kel lő mél tó ság gal kép-vi se li, mert olyan szép fő úri la ká sa van, akár egy her ceg nek. Az asz ta la is kiál-laná a ver senyt bár me lyik gö rög nagyhercegével. (. . .) Fe ke te ká vé után a te rasz ra vo nul tunk ki, ahon nét gyö nyö rű ki lá tás nyí lik a vá ros ré gi ré szé re: az Ak ro po lisz fe lé. A pom pás va cso ra és a fi nom fran cia pezs gő ál tal fo gé kon nyá lett lel künk tel jes mér ték ben él vez te azt a pa zar lát ványt, ame lyet a te li hold ál tal misz ti ku san meg vi lá gí tott vá ros, az Ak ro po lisz, az Aeropagus, a Sta di on és a ki rá lyi kert pál-mái nyúj tot tak.

Eb ben a han gu lat ban és eb ben a vi lá gí tás ban oly fön sé ges nek ta lál tuk Athént, hogy va ló ság gal iri gyel tük a fő kon zult, hogy e vá ros ban lakhatik. Ő azon ban, úgy lát szik, még eb ben a han gu lat ban sem tu dott a mi lel ke se dé sünk ma gas la tá ra emel-ked ni, mert gú nyos mo sol lyal je gyez te meg:

– Majd más képp gon dol koz ná nak az urak, töl töt tek vol na csak hét évet itt, mint én. Ál da ni fo gom a pil la na tot, ami kor meg sza ba dul ha tok eb ből a klas szi kus vá ros ból.

A fő kon zul ki je len té se kis sé le hű töt te lel ke se dé sün ket, és én kü lö nö sen fel tet-tem ma gam ban, hogy ha majd hol nap kö rül né zem a vá rost, meg fo gom cá fol ni el fo gult vé le mé nyét.

Mi u tán a más na pi prog ra mot meg ál la pí tot tuk, el bú csúz tunk ked ves há zi gaz-dánk tól, mert már éj fél fe lé járt az idő, és ha za tér tünk a szál lo dá ba. Az az, hogy csak ket ten Far kas sal, mert az öreg és Gé za, a lum pok, el ma rad tak tő lünk, hogy Athén éj je li éle tét ta nul má nyoz zák. Úgy lát szik azon ban, hogy a ta nul mány nem jól ütött ki, és a ré gi Hébék iva dé kai nem tet szet tek ne kik, mert egy óra múl va már ők is ha za ke rül tek.”

LA CI KONY HÁK ÉS EM LÉK TÁR GYAK

Más nap vá ros né zés sel egy be kö tött athé ni mú ze um lá to ga tás volt so ron. Ezt al is pá nunk így ecse tel te: „A nagy kő há zak ban lé vő üveg táb lás ki ra ka tok csu pa eu ró pai gyá ri ké szít mé nyek, csu pa meg szo kott se lej tes tár gya kat tartalmaznak. (. . .) Köz be-köz be, vi gasz ta lá sul azon ban még is csak esik itt-ott va la mi ere de ti: pél dá ul, va la mi élel mi sze res bolt, amely ben kü lön bö ző ke le ti gyü möl csök, fő ze-lé kek, szá rí tott ten ge ri ha lak és ná lunk is me ret len cse me gék kap ha tók. Vagy egy sziva-csosbolt, amely ben ke rék nagy sá gú szi va cso kat po tom áron le het kap ni. De leg in kább meg ra gad ja az em ber fi gyel mét – és ez már nem egé szen eu ró pai –, hogy a jár dán, az asz fal ton, ki sebb kony hák van nak, ahol egész ben sü tik a bir kát és a kecs két. Ez olyan la ci kony ha fé le, ahol az em ber kap egy da rab ci pót, az tán le vá gat az egész kecs ké ből vagy bir ká ból egy tet szés sze rin ti da ra bot, és ott az ut cán meg ebé del. A szom széd ban eset leg kap hoz zá va la mi ré tes fé le tész tát is, a má sik szom széd ban bort, a har ma dik ban pe dig fe ke te ká vét. El ha tá roz tuk, hogy mi is fo gunk ebé del ni, ha majd a mú ze um ból visszajöttünk. (. . .) Saj nos, a la ci kony-

61

há ban már nem ebé del het tünk, mert dél után ket tő fe lé jár ván az idő, el kés tünk; már a leg jobb da ra bo kat le et ték elő lünk, csak a so vány csont vá zak mereszkedtek a nyár son. Ha mar já ban meg ebé del tünk te hát a ho te lünk ben, azu tán si et tünk a fő kon-zul hoz, aki fe ke te ká vé ra hí vott bennünket.

Itt várt már Hebberdey ré gész pro fes szor, aki a fő kon zul köz ben já rás ára szí ves volt vál lal koz ni ar ra, hogy meg mu to gat ja az Ak ro po liszt és a vá ros töb bi ne ve-ze tes ré gi sé ge it. Ko csi val és ilyen szak ér tő ka la u zo lá sa mel lett, tu laj don kép pen rö vid idő alatt igen so kat lát tunk, mert dél után hat órá ra ha za is ke rül tünk.

Gé za, a szen ve dé lyes gyűj tő, min den mű em lék ből sze re tett vol na va la mit ma gá-val vin ni, úgy, hogy mi re ha za ér tünk, te le volt a zse be min den fé le kö vek kel.”

AN TAL OSZ KÁR ÉS OL GA NAGY HER CEG NŐ

Thallóczyék Athén ban, az ut cán, egy sze ren csés vé let len foly tán, ko ráb bi úti tár-suk kal, An tal Osz kár ral fu tot tak ös sze, aki ve lük ment ebé del ni az Amphios ne vű gö rög ét te rem be. A fi nom ebéd fo gyasz tá sa köz ben a tár sa ság nak si ke rült meg tré-fál nia se gí tő kész kí sé rő jü ket.

„An tal ki kér te, hogy bíz zuk reá a me nü ös sze ál lí tá sát; meg tet tük ne ki ezt a szí ves sé get, hi szen ros szab bul ta lán már nem jár ha tunk, mint a patraszi gö rög kocs má ban.

Hon fi tár sunk ki tett ma gá ért, és iga zán pom pás ebé det kap tunk gö rö gös stí lus-ban. Én már nem tu dom, mi min dent et tünk, de azo kat a re mek crevetteket nem fe lej tet tem el, mert olya no kat sem az előtt, sem az óta nem et tem; itt még a bor sem volt gyantaízű.

An tal ba rá tunk ezen si ke rén fel me le ged ve, csak ha mar a hely zet ma gas la tá ra ka pasz ko dott, és kezd te a ban kot ad ni, elő ke lő ön tu da tos ság gal óhajt ván fö löt tünk gya ko rol ni a ga val lér protector sze re pét.

Mi ket ten az öreg gel ös sze néz tünk, nem szól tunk sem mit, de meg ér tet tük egy-mást.

Egy ide ig bá mész fi gye lem mel hall gat tuk An tal nak di csek vé se it, amely ből azt lát hat tuk, hogy a leg elő ke lőbb kö rök be, sőt még az ud var hoz is be já ra tos, és a mi nisz te rek kel csak úgy ko má zik.

Egy szer re csak az öreg, aki úgy lát szik, tel je sen tá jé koz va volt már sze re tett hon fi tár sunk fe lől, úgy fél han go san, de csen des ko moly ság gal oda szól ne ki:

– De azért ar ra fi gyel mez te tem ám, ked ves An tal úr, hogy amint ér te sül tem, ki fe lé áll a rúd ja, és már nem so ká ig ma rad hat Athén ban.

– Ugyan? – szól az meg döb ben ve.– Igen bi zony, mert az az ér dek lő dés, amel lyel Ol ga nagy her ceg nő ön iránt

vi sel te tik, már az il le té kes kö rök ben is fel tű nést kel tett.– Ez már csak ugyan kel le met len – fe lel ő né mi té to vá zás után a tit ko ló dzó

di csek vés ga val lé ros, diszk rét mo so lyá val, de a gya nú sí tás ál tal lát ha tó an kel le me-sen érint ve. – Pe dig a ré szem ről csak ár tat lan ko kett volt az egész.

– No, no! – fe nye ge ti meg az öreg su nyi mo soly gás sal.

62

Mi az el ső pil la nat ban szin tén meg vol tunk lep ve, de csak ha mar ész re vet tük, hogy az öreg An talt ug rat ni akar ja, te hát se gí tet tünk ne ki, amen nyi ben úgy tet tünk, mint ha el hin nénk, és fe jün ket csó vál va, irigy ke dő ag gó dás sal hüm mög tünk, a ve sze del mes sze rel mi ka land hő sét bá mul va.

To vább nem be szél tünk a do log ról, de An tal el ko mo lyo dott, és hall ga tag lett.Bi zo nyá ra afö lött té pe lő dött, hogy va jon az öreg nem tré fált-e. A gya nú sí tás

bi zo nyá ra jó le sett ne ki . . . És utó vég re, mi ért ne ér dek lőd het nék őirán ta Ol ga nagy her ceg nő, hi szen ő szép sző ke für tű és de li fi a tal em ber. A nagy her ceg nő fér je pe dig bla zírt és ko pasz.”

KECS KE FE JÉS, CSIZ MA TISZ TÍ TÁS, BOR KÓS TO LÁS

Ebéd után a par la ment lá to ga tá sa kö vet ke zett, majd utá na új ból vá ros né zés, né hány él mén nyel tar kít va.

„Gö rö gor szág ban kecs ke te jet isz nak az em be rek. Er re néz ve pe dig a kecs ke-tej-ke res ke dők a le he tő leg egy sze rűbb rend szert kö ve tik, ami ab ból áll, hogy a kecs ké ket vé gig hajt ják az ut cá kon, és ott fe jik meg a ház előtt azok, akik nek tej re szük sé gük van. Ez az el já rás igen egy sze rű, ké nyel mes és meg bíz ha tó. Nem kell hoz zá üz le ti be ren de zés, és ki van zár va a tejhamisítás. (. . .) Más nap a dél előt töt őgyel gés sel töl töt tük. Sze ret tünk vol na va la mi em lé ket vá sá rol ni, va la mi ere de ti és ér de mes tár gyat, azért a bol tok kö rül ácso rog tunk, be jár tuk az elő ke lőbb mű ke-res ke dé se ket, va la mint a kül vá ros pisz kos zsib árus zu ga it.

Per sze leg in kább Gé za űzött-haj tott ben nün ket, mert ő min dent meg akart ven-ni, amit csak lá tott. Sző nyeg, szö vet, vi selt ru ha da rab, fegy ver, ócs ka kép rá ma, szo bor mű, bú tor da rab, ló szer szám stb. stb., mind ez in ge rel te vá sár lá si ked vét, és nem volt az a lim lom, ami re nem al ku do zott vol na.

Köz ben be té ved tünk az orosz temp lom ba, ahol az egy há zi ének kar ép pen pró-bát tar tott a nagy hé ti la men tá ci ók ból . . . So ha éle tem ben ilyen gyö nyö rű zen gé sű mély bas szu so kat még nem hallottam. (. . .) Ebéd után is mét ta lál koz tunk An tal Osz kár ral, aki ép pen ná lunk akart lá to ga tást ten ni; ő is el jött ve lünk bol toz ni, és igye ke zett gö rög nyelv tu do má nyá val se gít sé günk re lenni. (. . .) Azu tán el vitt ben-nün ket An tal egy bor pin cé be, amely azon ban nem volt tu laj don kép pe ni pin ce, mert a hor dók föld szin tes rak tár fé lé ben vol tak el he lyez ve, mely nek aj ta ja a jár dá ra nyílt; ha son lí tott a ná lunk is me re tes pá lin ka de pó hoz. A tu laj do nos ki tett a jár dá ra egy asz talt, öt szé ket, az asz tal ra meg fe le lő szá mú po ha rat és egy üveg bort adott; azon kí vül tett még oda bor kor cso lyá nak egy tá nyér ban va la mi ap ró, po gá csa fé le kecs ke tú rós cse me gét, ami mel les leg meg je gyez ve, igen íz lett. A bor, amit adott, ki tű nő gö rög cse me ge bor volt, olyan fé le, mint a cherry, csak hogy an nál jobb ízű. Gé za per sze eb ből is mind járt ren delt egy lá dá val.

Alig hogy le ül tünk, ott ter mett egy csa pat ut ca gye rek; egy ré szük mind járt ne ki-esett a ci pő ink nek, és kezd te tisz tí ta ni. Itt ugyan is a csiz ma tisz tí tás igen ked velt fog lal ko zás, és min den ut cá ban van 30–40 csiz ma tisz tí tó, mert min den ki az ut cán tisz tít tat ja csiz má it, még ge ne rá li sok is.

63

A ci pő tisz tí tók sár ga réz zel ki vert cif ra szek ré nyek kel jár nak, me lyen még tü kör is van, és an nyi ra gyor sak és ügye sek, hogy ta lán még sé ta köz ben is meg tud nák az em ber láb be li jét tisztítani. (. . .) Nem aka rok a gö rög höl gyek szép sé gé ről kri-ti kát mon da ni, mert le het, hogy akik ott hon van nak, azok mind gyö nyö rű ek, de aki ket én az ut cán két nap alatt lát tam, azok kö zött alig volt csi nos. Az athé ni kor zó a női szép sé gek te kin te té ben jó val mö göt te áll a becskerekinek.”

THALLÓCZYNAK JÓ SOL A CI GÁNY AS SZONY

Vá ros né zés köz ben tör tént, hogy a cso port az ut cán ci gá nyok kal ta lál ko zott.„Az egyik fi a tal, csi nos me nyecs ke egy szer re a ve zér elé pat tan, meg fog ja a

ke zét, és rop pant bő be szé dű ség gel a te nye ré ből jó sol ni kezd, ami az öre get na gyon mu lat tat ta.

64

Thallóczynak jósol a cigányasszony (Jankó Ágoston illusztrációja)

Nem tu dom, hogy hon nan vet te ez a ci gány me nyecs ke az in for má ci ó it, de any -nyi bi zo nyos, hogy ér de kes dol go kat mon dott.

El mon dot ta töb bek kö zött, hogy az öreg öz vegy, de so ká ig fog bús la kod ni, mert egy igen szép le ány sze re tet tel gon dol rá ja. A le ány most egy igen elő ke lő úr nál van – egy őr mes ter nél. Har so gó ka ca gás sal ju tal maz tuk e jós la tot, és né hány réz pénz el le né ben fa kép nél hagy tuk a ci gá nyo kat.

A fő kon zul nak meg kö szön tük azt az iga zán ba rát sá gos fi gyel met és gon dos ko-dást, amely ben ben nün ket ré sze sí tett, és el bú csúz tunk tő le. De ő nem akart még bú csúz ni, ha nem ki kí sért ben nün ket Faleronba, il let ve Pi re usz ba, a ki kö tő be.”

A ke dé lyes tár sa ság út irá nyá ban Faleron és Pi re usz kö vet ke zett több ér de kes ese mén nyel fű sze rez ve, amely nek sze rep lői ez út tal – zöm mel höl gyek vol tak. Az Athén és Faleron kö zöt ti né hány ki lo mé te res tá vot Thallóczyék he lyi ér de kű vas-úton tet ték meg, és ek kor pil lan tot ták meg az el ső szép gö rög höl gyet. Jan kó, az uta zás kró ni ká sa így szá molt be a tör tén tek ről:

„Ezen az úton lát tuk az el ső szép gö rög as szonyt; de ez az tán va ló ság gal szép volt. A vas úti ko csi ban ült ve lünk szem ben a fér jé vel és bá jos négyéves le ány ká-já val; olyan sza bá sú volt az ar ca, mint a leg szebb Aphro di té-szob ro kon lát ha tó, gyö nyö rű, sö tét szür ke sze mek kel.

Ilye nek le het tek a ré gi gö rög nők! Csak is az ilyen szép sé gek lel ke sí tő és meg-ih le tő ha tá sa alatt le het tek ké pe sek a gö rög mű vé szek oly tö ké le tes plasz ti kai al ko-tá so kat lét re hoz ni.

Bá mul tunk is szí vünk és lel künk mé lyé ből, tel jes áhí tat tal. Ele in te úgy lát szik, jó le sett ne ki a tisz tes sé ges, né ma hó do lat, de mi kor Gé za le akar ta fo tog ra fál ni, bos szú san há tat for dí tott. Ami ért esz té ti kai él ve ze tün ket ily ke gyet le nül el ron tot ta, bos szú ból most azt kons ta tál tuk ró la, hogy a fe je ugyan gyö nyö rű, de a ter me te for mát lan, mert ki csi és el hí zott.”

TÁN COS NŐK A LE BUJ BAN

A pi re u szi ki kö tő ben Thallóczyéknak hos szabb ide ig vá ra koz ni uk kel lett a ha jó-ra, te kin tet tel ar ra, hogy an nak ér ke zé sét a Kré ta szi ge te kö rül dú ló vi ha rok kés lel-tet ték. Ez a több órás es ti vá ra ko zás adott le he tő sé get ar ra, hogy fel tér ké pez zék a ki kö tő ha mi sí tat lan kis kocs má it is.

„Va cso rál ni megint egy ké tes gö rög ét te rem be men tünk, de most nem azért, mint ha ezt ke res tük vol na, ha nem mert a szám ta lan pisz kos korcs ma kö zött ez volt a leg tisz tes sé ge sebb.

Va cso ra után a par ton azok előtt az ap ró le bu jok előtt sé tál gat tunk, ame lyek szá zá val van nak egy más mel lett, ve tél ked ve egy más sal egy sze rű ség ben és tisz tá-ta lan ság ban.

Ezek a gya nús és közegészségellenes le bu jok zsú fo lá sig töm ve van nak dő zsö lő mat ró zok kal, te her hor dók kal és a mun kás nép sa lak já val.

Sze ret tünk vol na egyik be-má sik ba be men ni, hadd is mer jük meg ezt is, de nem igen mer tünk, mert ez a mű ve let len, or dí to zó, ré szeg mat róz nép nem ép pen ud va ri as, sőt el len ke ző leg, né ha olyan go rom ba, hogy min den igaz ok nél kül még meg is bics káz za az em bert. Mi vel pe dig sem tes ti ép sé gün ket koc káz tat ni, sem pe dig bu gyel lá ri sun kat vagy órán kat el ve szí te ni nem akar tuk, in kább csak kí vül ről néz tük mu la to zá sa i kat.

Egy ilyes fé le he lyi ség be azon ban még is be me rész ked tünk, mert be csalt ben nün-ket a ze ne. Igaz, hogy ez a lokalitás va la mi vel tisz tes sé ge sebb nek lát szott, mint

65

a töb bi, az tán meg ke ve sen is vol tak benn, úgyhogy egy kis asz tal ká nál egé szen ma gunk le het tünk.

A szo bá nak egy ne gyed ré szét pó di um fog lal ta el, ame lyen va la mi mű vész tár-sa ság szo ron gott. Há rom fér fi volt he ge dű vel, azon kí vül még há rom as szony és há rom fi a tal le ány ka.

A fel nőt tek fe ke te, bo zon tos fe jű, el kény sze re dett, ki élt, be te ges ala kok, akik üz let sze rű, ri deg ko moly ság gal, ér zé ket le nül ad ták elő ze ne da rab ja i kat vagy ének-szá ma i kat; a há rom le ány ka pe dig az idő seb bek kel ki rí vó el len tét ben, csu pa élet, vi dám ság, de rült ség és jó kedv vol tak, akik oly őszin te lel ke se dés sel, an nyi fi a ta-los tűz zel, ha mi sí tat lan, paj kos jó kedv vel éne kel tek és tán col tak, hogy az em bert va ló ság gal be le ra gad ták a vi dám ság ba. Lát szott raj tuk, hogy ami az idő seb bek nek ke ser ves ke nyér ke re set, az ezek nek ked ves szó ra ko zás.

An nyi ke re set len ele gan cia, báj és ke cses ség volt ezek nek a szép, üde gye rek-lá nyok nak a tán cá ban és éne ké ben, hogy iga zán nem il let tek be le eb be a dur va és ri deg mi li ő be.

Szin te el szo mo ro dik az em ber, ha rá gon dol, hogy ez a há rom gond ta lan, üde, vi dám, rom lat lan gyer mek, akik ma még pi ros ron gya ik ban és a ré szeg mat ró zok tap sa i ban oly tisz ta és igaz örö möt ta lál nak, ma hol nap ta lán szin tén olya nok lesz-nek, mint anyjuk. (. . .) Sze gény le ány kák! Ha me cé ná suk nem akad, aki in nen ki ra-gad ja őket, va ló szí nű leg a ré szeg mat ró zok fok hagy ma sza gú csók jai alatt fog nak el her vad ni. Gé zát biz tat tuk, hogy ve gye párt fo gás ba őket, de nem vál lal ko zott.”

A TI TOK ZA TOS TÖ RÖK NŐ

Hos szas vá ra ko zás után a ka land vá gyó úti tár sak a pi re u szi ki kö tő ben a Polluce ha jó fe dél ze tén foly tat ták út ju kat.

„Sa ját sá gos, hogy a ten ge ren men nyi re el lus tul az em ber. Nem volt ott ked vünk se ír ni, se ol vas ni, ha nem óra szám ra he ve rész tünk tét le nül, szót la nul a fe dél ze ten, és szin te pas szi ó val unat koz tunk. Csak az evés re nem vol tunk lus ták, és alig vár-tuk a ha rang szót, mely asz tal hoz szó lít.

Az ebéd nél csak mi né gyen vol tunk a ka pi tány tár sa sá gá ban, mert a töb bi utas nem olyan jeg gyel uta zik, mel lyel ét ke zés is jár; ezek a ma guk kal ho zott ta risz-nyák ból él nek.

Az uta sok kö zül fi gye lem re mél tó csak is egy fi a tal tö rök ka to na tiszt volt, de ez is csak azért, mert egy ti tok za to san be bur kolt és el fá tyo lo zott nő vel uta zott, aki kí ván csi sá gun kat fel kel tet te.

Az as szony egész dél előtt a ka bin ban tar tóz ko dott, csak dél után jött fel a fe dél zet re, ahol, mint va la mi macs ka, úgy ku po ro dott föl egy pad ra, leg há tul, a kor mány ke rék mel lett. Óva to san ke rül get tük, kü lö nö sen Gé za, aki nek fan tá zi á ját rop pan tul iz gat ta. An nyit már meg ál la pí tott, hogy ki csi szil fid alak, és mi u tán egyik pi ros papucskája le esett, azt meg lát ta, hogy pi ci a lá ba és fe hér-sár ga csí kú a ha ris nyá ja; de hogy egyéb ként szép-e, azt még csak sej te ni sem le he tett, mert fe ke-te bur nu szá ba an nyi ra be volt csa var va, hogy sze mén és orra hegyén kí vül sem mi

66

egyéb nem lát szott; de ezt se igen le he tett meg néz ni, mert ha va la mi fér fi ar ra fe lé te kin tett, rög tön el for dí tot ta a fe jét.

Én azt sej tet tem, hogy nem le het va la mi üde, fi a tal, gyö nyö rű vi rág szál, mert kü lön ben nem ült vol na oly hi de gen és kö zöm bö sen a kö zön ség nek áll ha ta to san há tat for dít va. Mert el kép zel he tet len, sőt ter mé szet el le nes az, hogy egy fi a tal nő, aki egész éle tét a há rem ben, a vi lág tól el zár va töl ti, ne ér dek lőd nék a vi lág iránt, és ha al kal ma van em be rek kö zé ke rül ni, ne re a gál na, ne árul na el sem mi iz ga-tott sá got, ha lát ja, hogy ide gen fér fi ak ér dek lőd nek irán ta. Ezt an nál is in kább ve szély te le nül te het te vol na, mert hoz zá tar to zó ja, a ka to na tiszt nem so kat tö rő dött ve le. Ezen utób bi kö rül mény is az én vé le mé nye met lát szott tá mo gat ni, de Gé za és Far kas szen tül meg vol tak győ ződ ve ró la, hogy a sű rű lep lek alatt va ló sá gos tün-dér rejtőzik. (. . .) Mi dőn a fe dél zet ről le me nő ben a lép cső kar fá já ra ka pasz kod va, las san le fe lé eresz ke dett, a szél le kap ta fe jé ről a kám zsát. Ő el si kol tot ta ma gát, mi oda néz tünk, és nagy meg le pe tés sel egy ös sze tö pö rö dött vén as szony nak ősz be csa va-ro dott ha jú, fon nyadt fe jét lát tuk. Bi zo nyo san a ka to na tiszt nek a nagy any ja volt.

Én nem na gyon cso dál koz tam, mert né mi sej tel mem volt már ró la, de Gé za és Far kas, il lú zi ó ik ban ily ször nyen csa lat koz va, egé szen el szo mo rod tak.”

VÁ ROS NÉ ZÉS LÓVÁSÁRLÁSSAL

Thallóczyék ha jó út ja vé gül is a szaloniki ki kö tő ben ért vé get. Ott is vá lo ga tott „kül dött ség” vár ta őket: Para Bo gu mil osztrák–magyar fő kon zul, Adamkievicz at ta sé és dr. Ka rá cso nyi Im re tör té nész, a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia tag ja. Hús vét va sár nap ja lé vén, jó ke resz té nyek mód já ra uta sa ink szent mi sét hall gat tak, a mi se után pe dig vá sá rol ni in dul tak a ba zár ba. Azu tán ebéd kö vet ke zett, ame lyen meg is mer ked tek Bilinszky Szi lárd lo vaggal, kö vet sé gi tit kár ral és fe le sé gé vel. Ké sőbb vá ros né zés volt Szalonikiben: Thallóczyék meg cso dál ták a Demetriusz me cse tet, amely ben Szent De me ter sír ja ta lál ha tó, az Aja Ge or gi át meg az Aja Szófiát. Ez utób bi már dű le de ző fél ben volt. Jan kó ír ja, hogy „a már vány osz lop fők és gyám kö vek gyö nyö rű plasz ti kus dí szí té se it a tu ris ták cse kély bak sis el le né ben le tör de lik és el hord ják. De a mo za ik ké pe ket nem le het el lop ni, azok las san kint el pusz tul nak ma guk tól, leg fel jebb a le po tyo gott szí nes és ara nyo zott üveg koc ká-kat sze dik ös sze a lá to ga tók. Gé za gyűj tött vagy há rom zseb re va lót”.

Más nap is vár- és vá ros né zés volt mű so ron, majd be vá sár lás, ami nek egyik ér de kes epi zód ja az volt, hogy dr. Papp Gé za, a tár sa ság nagy meg rö kö nyö dé sé re – lo vat akart ven ni! Ez pe dig így tör tént:

„A vá sár csar nok ból ki jö vet, ta lál koz tunk egy ér de kes lo vas alak kal. For más kis szür ke arabs lo von nyar galt egy ha tal mas ala kú tur bá nos tö rök. A kis lo vacs ka oly kön nye dén és ne gé de sen vit te ezt a má zsás, po ca kos tö rö köt, hogy va ló sá gos gyö nyö rű ség volt néz ni. Gé za a kis lo vacs ká ba va ló ság gal be le sze re tett, és ön kén te-le nül kí sér tük a lo vast, aki egy kocs ma ud va rá ba lo va golt be. Ide is utá namentünk. (. . .) Amint a gaz da a ló ról le szál lott, ala po san szem ügy re vet tük a ne mes kis ál la tot, és mi u tán raj ta sem mi ki fo gá sol ni va lót nem ta lál tunk, érint ke zés be akar tunk lép ni

67

a tu laj do nos sal, aki kö zöm bö sen csi bu koz va, va ló sá gos ke le ti nyu ga lom mal néz te, hogy mi lyen szor gos ana tó mi ai vizs gá lat nak ve tet tük alá az ő pa ri pá ját. Csak hogy a tár gya lást il le tő leg né mi ne héz sé gek be üt köz tünk, mert ez az em ber a tö rö kön kí vül más nyel vet nem be szél, mi pe dig egy kuk kot se tu dunk tö rö kül.

Az élet re va ló Gé zát nem hoz ta za var ba, mert né mi gon dol ko dás után csak ha-mar se gí tett ma gán, amen nyi ben a né mák volapükjének in te ge tő jel be széd éhez fo lya mo dott. Ezek se gít sé gé vel az tán az ér te ke zés, il let ve az al ku do zás a kö vet ke-ző kép pen folyt le:

68

Papp Géza lóra alkuszik (Jankó Ágoston illusztrációja)

Gé za ki vesz a mel lény zse bé ből egy Napoleon d’ort, azt hü velyk- és mu ta tó uj ja kö zé fog va, a tö rök nek sze me elé tart ja, má sik ke zé vel a ló ra mu tat, és aköz ben a fe jé vel kér dő leg int.

A tö rök egy ide ig csak néz, mint ha nem tud ná, mit aka runk, azu tán az övé be szúr ja a csi bu kot, és mind a két ke zé nek ös szes uj ja it ki me reszt ve, kö nyö ke it ol da-la i hoz szo rít va, al só kar já val le fe lé két len dü le tet csi nál, azu tán az egyik kar já val még egyet.

Ez a né mák nyel vén huszonötöt je lent. Meg ér tet tük te hát, hogy a lo vat hu-szonöt Napoleon d’or ra, va gyis kétszázötven fo rint ra tart ja.

Gé za er re ak ként vá la szolt, hogy ijedt moz du lat tal két ke zét védőleg ma ga elé tar tot ta, és aköz ben fe jét jobb ra-bal ra in gat ta, mely gesz tu sok kal azt akar ta ki fe jez-ni, hogy a jel zett árat so kall ja.

A ló ért ilyen sok pénzt ugyan Gé za nem is ad ha tott vol na, mert már min de nét el vá sá rol ta, és alig ma radt an nyi pén ze, amen nyi a ha za u ta zás ra kell. (. . .) Mi u tán ezek sze rint az al ku nem si ke rült, ud va ri a san kö szön ve eltávoztunk. (. . .) Út köz-ben még egy rossz ló szer szá mot akart meg ven ni, de si ke rült le be szél nem ró la, te hát in kább tú rós le pényt vett egy olyan ut cá ra nyí ló nyil vá nos kony ha, va gyis job ban mond va, tűz hely tu laj do nos nál.

Kül se jé re néz ve igen kí vá na tos volt a le pény, de íze mi att él vez he tet len, mi- u tán a sült kecs ke tú ró ániz zsal a mi eu ró pai gyom runk nak egy elő re szo kat lan.”

EST EBÉD CI GÁNY ZE NE KAR NÉL KÜL

Ke dé lyes uta sa ink est ebéd re Bilinszkyékhez vol tak hi va ta lo sak a Pallace Szál ló ba.

„A ki tű nő francia ebé det egé szen ma gya ro san foly tat tuk, mert fe ke te ká vé ra át vo nul tunk há zi gaz dá ink la ká sá ra, ahol po ha ra zás köz ben már nó tá zás ra is sor ke rült. De meg kell je gyez nem, hogy a nó tá zást nem a ve zér, sem Papp Gé za, ha nem a há zi gaz dánk, a len gyel Bilinszky kezd te, aki szebb nél szebb ré gi ma gyar nó tát éne kelt, ame lye ket még ak kor ta nult, mi kor egyéves ulá nus ön kén tes ko rá-ban Ma gya ror szá gon tar tóz ko dott.

Mi u tán a há zi as szony nak is tet szett ez a mu lat ság, bi zony egy szer re csak azon vet tük ész re ma gun kat, hogy da lo lunk mind an nyi an. Per sze itt is Gé za fúj ta a prí-met; igaz, hogy az ő éne ke csodálatosan ha son lí tott ah hoz, amit a vizs la kö lyök visz vég hez, ami kor a far ká ra lép nek, de már ab ban a ró zsás, optimisztikus han gu-lat ban vol tunk, hogy ezt is el tűr tük.

Sze ren cse, hogy Szalonikiben nem volt ci gány ban da, mert az az egy bi zo nyos, hogy eb ből a ke dé lyes est ebéd ből olyan mu ri ke re ke dett vol na, ami nőt e vá ros ban még nem lát tak. A ma ce dón kér dés egy elő re va ló szí nű leg hát tér be szo rult vol na, és egy hé tig nem be szél tek vol na egyéb ről, mint a ma gya rok mu lat sá gá ról. Va la-hány szor a ve zér meg moz dult, min dig at tól tar tot tam, hogy no, most mind járt oda-üt ha tal mas ök lé vel az asz tal ra, a li kő rös po ha rak kö zé, és el ki ált ja ma gát, hogy:

»Száz ic ce bort, száz szál gyertyát!«De nem tör tént baj.És mi vel Szalonikiben még öt szál ci gány sem akadt, si ke rült ma gun kon erőt

ven ni, és ak kor hagy ni ab ba a mu lat sá got, ami kor leg job ban esett.”Ezt kö ve tő en ha za fe lé vet ték út ju kat. Szalonikiből Ma ce dó nia fe lé utaz tak. A

Vardar fo lyó völ gyé ben ha lad tak vo na ton. Út köz ben „a pá kosz tos Gé za már éhes volt, és ös sze vá sá rolt kü lön bö ző le pé nye ket és sül te ket. Töb bek kö zött vett né hány da rab olyan sült kol bász fé lét is, amely mint a kö tél volt ös sze csa var gat va va la mi húszsi ne gek ből. Ezt a kol bász fé lét da ra bok ra vag dal va nagy fa tá lon árul ták, és mond ha tom, kül ső leg igen kí vá na to sak vol tak. Gé za úgy fal ta, mint ha va la mi delikatesse lett vol na, és ránk dis pu tált egy-egy darabot. (. . .) Hogy mi le he tett ez a tet sze tős kol bász, nem tud tuk el kép zel ni, de hogy ol csó volt, az bi zo nyos, mert kü lön ben Gé za nem trak tált vol na olyan ga val lé ro san ben nün ket. Ké sőbb én ki de rí tet tem a kol bá szok ere de tét, mert a ke rí tés mel lett sü töt ték. Bi zony nem

69

volt az egyéb, mint bir ka bél, ame lyet nyárs ra fon tak, be ken tek va la mi fű szer rel, és pa rá zson meg sü töt tek.”

Szer bi á ba ér ve Ristovacon es tek át a vám vizs gá la ton.Kö vet ke zett Niš, majd Belg rád, vé gül Zimony, ahol a négy úti társ nak el vál tak

út jai: Jan kó Ágos ton és dr. Papp Gé za Pancsován ke resz tül Becskerekre igye ke-zett, Thallóczy és Far kas pe dig Bu da pest re.

Mi e lőtt bú csút vet tek vol na egy más tól, Thallóczy in dít vá nyá ra egy han gú lag el ha tá roz ták, hogy meg ala kít ják a kéj uta zók tár sa sá gát, és min den esz ten dő ben, így né gyen, tíz–tizennégy na pos út ra men nek. (Hogy ezt a ké sőb bi évek ben be tar-tot ták-e, nem tud juk.)

Útiélményeit kö te té ben Jan kó Ágos ton az aláb bi so rok kal zár ta:„Nem is vol tunk oda to vább két hét nél, de azért ami dőn meg pil lan tot tam a

to ron tá li sí kot, öröm töl tött el, és jó le sett kons ta tál nom, hogy van nak még Eu ró-pá ban ál la mok, ame lyek hez ké pest úgy gaz da sá gi, va la mint kul tu rá lis te kin tet-ben, épp úgy az ad mi niszt rá ció és a köz er kölcs szem pont já ból – mi is óri á sok va gyunk.”

(2001)

70

KALLÓDÓ ÉRTÉKEINK

73

VÉ KONY NÁ CI, AZ UTOL SÓ VAJ DA SÁ GI BO HÉM

Va ló ban az utol só vaj da sá gi bo hém volt, vö rös ha jú, kék sze mű, chaplinos meg je le né sű, Lavalliére-nyakkendős szer kesz tő, aki ben meg in gat ha tat la nul élt az új ság írói hi va tás ér zet. Majtényi sza vai sze rint „ha nem pusz tít ja el a má so dik vi lág há bo rú, eny hén hát ra tolt nagy ka ri má jú ka lap ja ta lán még most is itt úsz na kö zöt tünk, hir det ve Bohémia bi ro dal má nak ha tár ta lan sá gát”.

László B. Jenő

Ho gyan is kezd het nénk Vé kony Ná ci (László B. Jenő) jel lem zé sét? Hi szen rend ha gyó sze mé lyi ség gel ál lunk szem ben, olyan nal, aki nek fö löt tébb ne héz len ne meg ír ni az élet raj zát, hi szen, mint mond ják, az ő ese té ben meg le pő en sok szá lon fut a cse lek mény, ne héz len ne mind ki bo goz ni. Va ló já ban ép pen zi lált

74

élet út ja, ér de kes mun kás sá ga, fur csa ma ga tar tá sa és örö kös nyug ta lan sá ga ad ta meg sze mé lyi sé gé nek azt a sa já tos színt, amely mi att igaz bo hém nak ne vez ték, ne vez het ték.

Lász ló B. Je nő ről csak is anek do táz va le het ne szól ni, egyik-má sik is mer tebb csíny te vé sé nek fel so ra koz ta tá sá val, mert csu pán így jut nánk kö ze lebb jel le mé hez, s csak így ért het nénk meg, hogy éle te tel jes egészében anek do ti kus po é nek ből volt fel épít ve. Olyan csat ta nók ból, ame lyek a ke ser nyés ízű hét köz nap ok, a szür ke, ko pott, vi dé ki kis vá ro si lét prob lé mák kö ze pet te szü let tek, s ame lye ket hő sünk a szó szo ros ér tel mé ben át élt vagy he lye seb ben: túl élt! Ezért volt egy kor is fö löt tébb idő sze rű, s nyil ván ezért idő sze rű ma is. Hi szen a min den nap ok bo hém po é tá ja fur-csa mód, tu dott „örök ér vé nyű en” is fo gal maz ni, s bök ver se i ben is volt köl té szet. Egyik-má sik fél év szá zad dal ez előt ti bök ver se (hi szen ezt a mű fajt ápol ta ren dü let-le nül), sem mit sem ve szí tett idő sze rű sé gé ből, mint ha csak ma író dott vol na.

Éle te tra gi ko mi kus ele mek ke ve ré ke. Több éves le vél tá ri ku ta tá sok után, a té nyek tük ré ben, rö vi den a kö vet ke ző kép pen foglalhatnám ös sze pá lya fu tá sát.

Lász ló Ber nát Je nő (csa lá di ne vén Löbl) 1883. jú ni us 10-én szü le tett Tor zsán (Savino Selo). Há rom éves volt, ami kor szü lei Új vi dék re köl töz tek (1886), itt mint-egy két évet töl töt tek, s öt éves ko rá ban hő sünk új ra Be csén van, s az ele mit is ott vé gzi. Rossz ta nu ló volt, s tíz éve sen (1893) Uzdinba kül dik gaz dász nak Si mon nagy báty já hoz. Ott ta nult meg ro má nul. Nagy báty ja ma gán úton to vább ta nít tat ta. Mi kor az tönk re ment, Ná ci 16-17 éve sen vis sza tért Be csé re, ahol köny ve lő ként dol go zott, majd Gi ga Jovanović nyom dász hoz ke rült. Ak kor (1901) kez dett el sze-rel mes ver se ket ír ni, ame lyeket az Óbecse és Vi dé ke cí mű lap nak kül dött.

Felbátorodva kez de ti si ke re in, 1906-ban, huszonhárom éve sen meg in dí tot ta a Tö rök be cse cí mű he ti la pot. Öt éven át (1910-ig) nyu ga lom mal szer kesz tett, egy es te azon ban Gi gá val kár tyá zott, és reg gel re el kár tyáz ta a sa ját lap ját, de to vább ra is egy ide ig szer kesz tő je ma radt. Ami kor on nan is tá voz nia kel lett, egy hét re rá már a Pecarszki Nyom dá ban nyom tat ta a Tö rök be cse és Vi dé ke cí mű he ti lap ját. A be csei jegy ző el len írt cik ke mi att az idő tájt nagy gond jai vol tak. 1910-ben már egy bu da pes ti lap, Az Est mun ka tár sa és a Ma gyar Táv ira ti Iro da tu dó sí tó ja volt.

1908-tól pár ba jo zás mi att több ször ült a sze ge di ál la mi fog ház ban. 1911-ben Be csé ről Aradra ke rült, ahol a Füg get len ség mun ka tár sa volt, majd a Dél vi dék cí mű iro dal mi la pot szer kesz tet te, to váb bá a sa ját be val lá sa sze rint meg in dí tot ta az Ara di Szín pad és a Di ák cí mű he ti la pot. 1914 és 1918 kö zött az Arad és Vi dé-ke mun ka tár sa ként dol go zott. 1917-ben Ara don Há bo rús szín folt ok cím mel je lent meg el ső (is mert) ver ses kö te te. 1919/20-ban hor gony zott le vég re Nagybecske-reken, ahol a Sza bad Szó mun ka tár sa, 1919 de cem be ré ben pe dig Rehorovszky Je nő vel meg in dí tot ta a Nagybecskereki Fu tárt, az el ső becskereki ri port la pot.

Ott bök ver se i vel és szí nes írá sa i val je lent ke zett, és gyak ran kü lön fé le ál néven dol go zott. 1920 vé gén gon dolt egyet, ott hagy ta az új ság írást, Be csé re köl tö zött, és fel csa pott ven dég lős nek. 1920-ban csa lá di okok mi att új ra Arad ra ke rült, és 1926-ig Er dély ben ba ran golt, ahol több lap nál dol go zott. 1927-ben vis sza tért a Bega-parti vá ros ba, s a Tü kör cí mű ri port la pot szer kesz tet te. 1932 ka rá cso nyán meg nő sült, Sofija Paunović ta ní tó nőt vette el.

75

A Tük röt sza bad hang vé te le mi att több ször is be til tot ták. 1941. már ci us 22-én je lent meg utol só (is mert) szá ma. A meg szál lók a töb bi zsi dó val együtt Vé kony Ná cit is de por tál ták. A zrenjanini gyűj tő tá bor ban lát ták utol já ra 1941 nya rán. Onnan Zimonyba vit ték, ahon nan so ha sem tért vis sza.

Több mint fél év szá zad után Vé kony Ná ci „költőietlensége” új ra idő sze rű, il let ve pon to sab ban ta lán ép pen most idő sze rű, s ta lán most vél jük új ra fel fe dez ni sán ta rí mes köl té sze tét. Ér de kes, hogy köl tőnk sze re tet tel ápolt egy szo kat lan zsá-nert, a ve rses rek lám szö ve get. Eb ből is bíz vást ki tel ne egy kötetrevaló. Több mint négy év ti ze dig ott ho no san moz gott a bá ná ti iro dal mi ber kek ben. Majtényi e táj utol só bo hém já nak ne ve zi, s ta lán ez a fo ga lom jel lem zi a leg pon to sab ban mind-azt, ami ő volt: lap szer kesz tő, köl tő, tu dó sí tó s a két há bo rú kö zött becskereki írók párt fo gó ja, töb bek kö zött Majtényié is, aki nek el ső ver se it, iro dal mi zsen gé it is ő je len tet te meg.

AMI KOR A SZER KESZ TŐ EL KÁR TYÁZ ZA A LAP JÁT

Ná ci el ső iro dal mi zsen gé i ért, sze rel mes ver se i ért, mint mond ta, ho no rá ri u-mot ugyan nem ka pott, de vér sze met an nál in kább. Egyik ön élet raj zi vo nat ko zá-sú írá sá ban a kö vet ke ző kép pen me sé li el újságíróskodásának éve it: „1906-ban haláltmegvető el szánt ság gal meg in dí tot tam a Tö rök be cse cí mű he ti la pot. Öt éven át vi szony lag csend ben szer kesz tet tem az el ső újságomat. És ek kor ki tört a há bo-rú. Nem a vi lág há bo rú, ha nem a la pom kö rüli had já rat. Én tud ni il lik már ak kor is nagy szó ki mon dó ter mé szet vol tam, aki a kesz tyűt mint ru ha da ra bot hasz nál tam, nem pe dig mint igaz ság szű rőt.

A Tö rök be cse szé pen fej lő dött. De már na gyon un tam a sok hős kö dést a kard-dal. És egy éj sza ka Jovanovity Gigóval kár tyáz tam . . . a sze ren cse el pár tolt tő lem. Mi kor fel kel tem a kár tya asz tal mel lől, ak kor már Jovanovity Gi ga volt a Tö rök be-cse tu laj do no sa.

El kár tyáz tam a he ti la po mat!Eb ből per sze óri á si szen zá ció ke let ke zett. Íme, ho gyan ír er ről egy ak ko ri

új ság: »1910-ben az egész ma gyar saj tó ha sá bos cik kek ben fog lal ko zott Lász ló B. Je nő vel: Szerkesztő, aki a lap ját el kár tyáz ta. Tud ni il lik szó ról szó ra el kár tyáz tam a Tö rök be cse cí mű he ti la pot, amely nek ha sáb ja in ve re ke dett, pár ba jo zott, nyílt té-ri-csa tá kat vívott . . .« De azért to vább ra is szer kesz tő je ma rad tam a lap nak. Ez egy cso mó úr nak nem volt az ínyé re, és ezért egy csúnya trük kel ki ütöt tek a szer-kesz tői nye reg ből.

A trükk ma ga elég ér de kes volt. Én a Tö rök be csé nél szer ző dé si leg vol tam szer-kesz tő, amely szer ző dés nek egyik zá ra dé ka úgy hang zott, hogy a Tö rök be cse cí mű he ti la pot, amíg az Jovanovity Gi ga tu laj do na, ki zá ró lag Lász ló B. Je nő szerkesz-theti. Nos, Jovanovitynak, aki kez dett kle ri ká lis vi ze ken evez ni, nem tet szett az én stí lu som, és ezért szö vet sé get kö tött dr. Könczöl Jó zsef és Amb rus Arthur plé bá nos-sal egy fik tív kon zor ci u mot ala kí tot tak, amely lát szó lag meg vet te a Tö rök be csét. Most már nem volt aka dá lya an nak, hogy en gem a lap élé ről el tá vo lít sa nak.

76

Szó val itt áll tam mint új ság nél kü li szer kesz tő!De nem so ká ig. Egy hét tel ké sőbb már új ra volt új sá gom: a Pecarszki Nyom da

már nyom ta is a Tö rök be cse és Vi dé ke cí mű új he ti la po mat, amely ben foly tat tam mun kás sá go mat.”

Az idő tájt tör tént, hogy Ná ci szel lőz tet ni kezd te a be csei jegy ző hi va ta los ügye it. An nak ez ter mé sze te sen nem volt ínyé re, és gyak ran tör tént ös sze zör dü lés. Egy al ka lom mal a be csei ka szi nó ud va rán tett le ges ség re is sor ke rült. A jegy ző egy ha tal mas bot tal há tul ról le ütöt te Ná cit, aki azu tán re vol vert rán tott, de azt a tár sa ság egyik tag ja, dr. Bizek De zső gyógy sze rész ki csa var ta a ke zé ből, és így nem tör tént gyil kos ság.

A szabadszájú új ság írás mi att Ná ci nak 1908 után egy re több kel le met len sé ge akadt, pár bajok ra ke rült sor, s ezért a sa ját be val lá sa sze rint gyak ran „inspiciálta” a sze ge di M. Kir. Ál lam fog há zat. Eb ből az idő ből szár ma zik egy hi te les iga zol vány is.

M. kir. ál lam fog ház Sze ge den.Iga zol ványHi va ta lo san iga zo lom, hogy Bács me gye tor zsai szü le té sű és Torontál me gye

tö rök be csei il le tő sé gű Lász ló B. Je nő a nagybecskereki kir. tör vény szék 1908. év már ci us hó 10-én 877/1908. sz. íté le té vel az el le ne pár vi a dal vét sé ge mi att ki sza-

Az Óbecse és Vidéke meg a Törökbecse című lap fejléce

77

bott négy na pi ál lam fog ház bün te té sét a mai na pon d. e. 8 órá ig ki töl töt te. Sze ged, 1908. évi áp ri lis hó 17-én.

Mecsér igaz ga tó

Ná ci nak ezek sze rint nem sok sze ren csé je volt az igaz ság szol gál ta tás szer ve i vel. Az egyik pár baj utá ni fegy há zi „üdü lé s”-e kor ér de kes él mény ben volt ré sze bo hé-münk nek. „A szom széd cel lá ban dr. Srobár Lő rinc volt cseh mi nisz ter el nök, a nagy szláv po li ti kus ül te le bün te té sét. Nos, hát ő ka pott hetenkint 2–3 li ter bo ro vics kát. Én ilyen kor át rán dul tam az ő cel lá já ba – mert meg volt a moz gá si sza bad sá gom – és per sze nagy ivást csap tunk. Jó ba rá tok let tünk. Az eme le ten is ér de kes fo goly töl töt te ki 1 évi iz ga tá sért va ló fog ház bün te tés ét: Hlinka pá ter. És né ha ha ki néz tem az ab la ko mon, ak kor a szom széd cel la ab la kon cé du lát lát tam kö ze led ni, amely spár-gán ló gott. Így le ve lez tek egy más sal dr. Srobár Lő rinc és Hlinka pá ter . . .

Vajjon mi lyen fo gad ta tás ban ré sze sül nék, ha je lent kez nék dr. Srobárnál, aki az (el ső) vi lág há bo rú után cseh mi nisz ter el nök lett?”

A FU TÁR SZER KESZ TŐ SÉ GÉ BEN

Meg un ván a „lovagiaskodás”-t, 1911-ben ott ha gyott min dent, és Arad ra rán dult. Ele in te a Füg get len ség mun ka tár sa, ké sőbb pe dig a Dél vi dék, az Ara di Szín pad és a Di ák cí mű la pok szer kesz tő je. El ső ver ses kö tet ét (Há bo rús szín folt ok) is Ara don je len tet te meg 1917-ben, a Dél vi dék ki adá sá ban. A kilencvenhat ol da las kö te tecs-ke, amely Zlinszky Ist ván és tár sa nyom dá já ban ké szült, hatvankét köl te mé nyét tar tal maz za. E kö te té ről mind ed dig nem igen tud tak, ezért kü lön is fel hív juk rá a fi gyel met. 1919-ben hor gony zott le Becskereken, ahol a rö vid éle tű Sza bad Szó mun ka tár sa ként dol go zott, 1919 de cem be ré ben pe dig Rehorovszky Je nő vel meg in-dí tot ta a Nagybecskereki Fu tárt, a Tü kör előd jét, az el ső becskereki ri port új sá got. Saj nos, a Fu tár sem volt hos szú éle tű, mert már 1921-ben meg szűnt.

Az év ben je lent meg Nagybecskereken Ak tu á lis szín folt ok cí mű ver ses kö te te is.A Fu tár ban Vé kony Ná ci ki tű nő bök ver sek kel je lent ke zett. Íme egy 1920-ban

írt versének részlete, amely, úgy his szük, ma is időszerű:

Nin csen Becskereken má ma,Mi nem len ne ma xi mál va,Ma xi mál va a kő olaj,Ma xi mál va a köz óhaj,Ma xi mál va só, pap ri ka,Har csa, piszt ráng, csu ka-ik ra,Zsír, sza lon na, csir ke, kap pan,Ko csi ke nőcs és a szap pan,Mar ha, bor jú, ser tés, juh-hús,Ma xi mál va a víg, a bús,Ma xi mál va van a te jünk,

78

Amit, ó őszü lő fe jünk,Azt se tud juk, hon nan fe jünk.Ma xi mál va tüs szen té sed,A jobb és a bal lé pé sed,Egész sé ged, a ha lá lod,S fo ga dok ki nem ta lá lod,Most, hogy min den ma xi mál va,Mi ért ko pik fel az ál la,Sze gény em ber tüs kés ál la.

A Fu tár, amelyet szen zá ci ós ri port lap nak mi nő sí tet tek, ko moly szo ci á lis vo nat-ko zá sú cik ke ket is kö zölt, és saj ná la tos, hogy rö vid éle tű volt. Egyéb ként jó tár-sa ság ve rő dött ös sze, és szép em lé ké ben ma radt az egy ko ri mun ka tár sak nak is. A lap szer kesz tő sé ge az egy ko ri Úri ut ca 3-as szám alat ti ház ban volt, ahol gyak ran meg for dul tak a lap mun ka tár sai: Vé kony Ná ci, Végh Vil ma, Godányi Zol tán, Bor-so di La jos, Ju hász Fe renc és má sok.

Végh Vil ma er ről a kö vet ke ző ket ír ta: „Itt sze rény ke dett a Fu tár szer kesz tő-sé ge, egy fő ut cai ház ud va ri la ká sá ban. Ki csi ke két szo ba. En nél ke dé lye sebb szer kesz tő sé get el kép zel ni sem le he tett.” Ugyan csak Végh Vil má tól tud juk, hogy a Fu tár szer kesz tő sé gé ben volt min dig bő ven snapsz, li kőr, ci ga ret ta és szi var. Csu-pán az volt a baj, hogy né ha több szi var fo gyott, mint kéz irat pa pír.

Rehorovszky Je nő, a Fu tár szer kesz tő je, Ná ci tes ti-lel ki jó ba rát ja volt. Rehorovszkyval együtt az idő tájt a Vár al jai ut cá ban, az öreg Tö rök kis as szony ok-nál kosz tolt, hi szen ak kor még mind ket ten „if jú agg le gé nyek” vol tak.

1920/21-ben hő sünk gon dolt egyet, há tat for dí tott az új ság írás nak, és vis sza tért Be csé re. Ven dég lős lett. Er ről a meg le pe tés sze rű át ál lás ról Ná ci kol lé gái nagy cik-ket kö zöl tek a Becskereki Futárban: „Szerkesztőből korcs má ros. Lász ló B. Je nő ki szol gál. Lász ló B. Je nő, aki 15 évi éj jel-nap pal va ló bo hém szak kép zett ség re tett szert a ven dég lő ipar te rén, most vissza tért pát ri á já ba és azok, akik kel ak ko ri ban csa tá zott, most szí ve sen tér nek be hoz zá egy-egy po hár sör re. Mi kor be lé pünk az ét te rem be, Lász ló ép pen ki szol gál. Ke zé ben fe hér ken dő, a »hangli«. Ku szált ha já val úgy tű nik fel, mint egy Dickens -re gény be li alak. Mi kor a (becskereki) Ró zsá ban pin cé rek sür gö lőd tek kö rü löt te és ver se nyez tek azon, ki tölt se ne ki a hab zó champagneirt, alig ha gon dolt ar ra . . . (. . .) Egyik úri em ber me sél te el, hogy ami kor Lász ló nak jó ked ve ke re ke dik, »rimekben« szolgál ja ki ven dé ge it. (. . .) Éj fél után, mi kor el hal kul a ci gány he ge dű jén a mu zsi ka, Lász ló B. Je nő új ra vék-onynáci lesz. Fél re vo nul az egyik sa rok ba, »kutyanyelvet« vesz elő, és ír . . .”

A TÜ KÖR

Vé kony Ná ci vendéglátóipari ki ruc ca ná sa nem volt hos szú éle tű. Aho gyan ba rá tai is mon do gat ták: ha ku tyá ból nem lesz sza lon na, szer kesz tő ből sem lesz kocs má ros. Csa lá di okok mi att csak ha mar Er dély be kel lett utaz nia. 1922-től

79

1926-ig Er dély ben ba ran golt, ahol több lap nál dol go zott. Egyéb ként ott élt a hú ga is, Bod nár Iza bel la író nő. Ná ci 1927-ben tért vis sza Becskerekre, s azon nal la pot ala pí tott.

Ná ci irá nyí tá sá val a Tü kör sa já tos hang vé te lű, szó ki mon dó lap volt, egye sek sze rint az el ső becskereki re vol ver lap, amely nek utol só (is mert) szá ma 1941. már-ci us 22-én, alig két hét tel a meg szál lás előtt je lent meg.

A Tükör címlapja

A Tü kör, ri port új ság lé vén, „a sze gé nyek, az igaz ság ta lan sá got szen ve dők lap-ja, s azok nak a szó csö ve, aki ket egyen ként nem hall gat nak meg, akik nek a ba ja it tü rel met len kéz le gyin tés sel intézik el. (. . .) Min dent meg ír szé pí tés, ker te lés nél-kül, ha az a köz ja vat szol gál ja és nem egyé ni be csü le tet bánt”. Lász ló B. Je nő nek ép pen ez a szó ki mon dá sa, és a so ka kat kel le met le nül érin tő éles lá tá sa von zot ta

80

az ol va só kö zön sé get s tet te nép sze rű vé a la pot, ugyan ak kor sok kel le met len sé get oko zott szer kesz tő jé nek. Hisz a har min cas évek becskereki kis ki rá lyai nem tűr tek sem mi fé le bí rá la tot, bár a gaz da sá gi vál ság éve i ben sok bí rál ha tó do log tör tént, s ami kor Vé kony Ná ci ri port lap ja ezt kö vet ke ze te sen ki ak náz ta, bi zony sok kel le-met len sé ge szár ma zott be lő le. He ti Mó ka cí mű ver sé ben er ről így ír:

Em ber tár sam azt hi szed, hogyKü lö nös egy él ve zet,Ha va la ki Becskereken,Ko moly la pot szer keszt het.Kész ne vet ség, hidd el ne kem.Mert ha fir kálsz iga zat,Rög vest fej be kólintanakÉs ki ütik a fo gad.Hát mi a csu dá ról ír jak,Oh, mondd ked ves ol va sóm,Ha meg nyo mom a pen ná mat,El ko boz zák a la pom.

S ez volt az igaz ság. A Tü kör meg je le né sé nek ide jén több ször is meg esett, hogy a lap szer kesz tő sé gé nek el né zést kel lett kér nie az ol va sók tól, ami ért „a szer kesz tő másirányú el fog lalt sá ga mi att” (értsd: bör tön bün te tés ének le töl té se mi att) nél kü-löz ni ük kel lett bi zo nyos ide ig a la pot.

A Tü kör kon cep ci ó já nak meg fe le lő en, he ten te ki te re get te a vá ros kel le met len, bí rá lat ra mél tó, el íté len dő, pi káns ese mé nye it és dol ga it, s ha ezt gyak ran ken dőz-ve is tet te, ne vek em lí té se nél kül, né ha-né ha pe dig vers be fog lal va, en nek el le né re szin te min den al ka lom mal ma gá ra is mert a „tet tes”, s azon túl, köz meg elé ge dés re, a kö zön ség is jól de rült az ese ten.

Ná ci a fi a tal becskereki új ság írók és po é ták út ját is egyen get te, töb bek kö zött Ke le men Já no sét, Kas sai K. Jó zse fét (Kollin Jó zsef) és Majtényi Mi há lyét is. Ho gyan vé le ked tek a ké sőb bi ek ben ezek, az ak kor még if jú te het sé gek Vé kony Ná ci ról?

Ke le men Já nos 1936-ban a kö vet ke ző ket val lot ta Vé kony Ná ci ról: „Az is ko-la pad ok ból ke rül tem a re dak ci ó ba, ahol bi zony na gyon ba rát ság ta la nul fo gad tak. Írá sa i mat Lász ló B. Je nő szed te fel a nagy, öb lös re dak ci ós pa pír ko sár ból, ő hí vott vis sza az aj tó ból és a ga bo nás vagy mit tu dom én mi lyen szak má ból.

– Fi am – mond ta –, te het sé ges em ber nek tar ta lak, itt ma radsz.”Kollin Jó zsef nem csak ba rá ti, ha nem csa lá di kap cso lat ban is állt Vé kony Ná ci-

val, hi szen an nak uno ka hú gát, Löbl Pi ros kát vet te fe le sé gül, s Ná ci ar ra az al ka-lom ra a ko ma sá got is vál lal ta. Kas sai K. Jó zsef, aho gyan ak kor je gyez te írá sa it, egy ide ig a Cse veg je el, ked ves Tü kör cí mű köz ked velt plety ka ro va tot ve zet te a lap ban, ké sőbb más írá sok kal is je lent ke zett. Az ő zsen gé it is Ná ci vet te párt fo-gás ba. Lász ló B. Je nő ről a 40-es évek ben így szá molt be: „Hal lot tam be szél ni bi zo nyos ne ve ze tű Vékony Ná ci szer kesz tő úr ról, de bár min de nütt is mer ték,

81

aho vá csak for dul tam, se hol sem tud ták meg mon da ni, hol la kik, vagy hol van a szer-kesz tő sé ge. Egyik ven dég lő ből a má sik ba uta sí tot tak, min de nütt az zal, hogy ép pen most ment el. De azért csak meg ta lál tam. Ha ma el mon dom, mer re ta lál tam rá vé gül még is Vé kony Ná ci ra, ta lán el sem hi szik . . . Sok kal ak tí vab ban vett részt az éj sza-kai élet ben és sok olyan he lyen for dult meg, aho va ma már nem jár hat, mert nincs. Ott ta lál koz tam ve le rend sze re sen And rá si anyu ka zon go rá ja fe lett, ott ad tam át ver-se im kéz ira tát, és ott biz ta tott sli go vi cás jó aka rat tal: »Csak raj ta, fiam.«”

BÖK VER SEI

A nem rég el hunyt Kollinné Löbl Pi ros ká val, Ná ci uno ka hú gá val e so rok író ja 1986 ok tó be ré ben be szél ge tett: „Vé kony Ná ci az én nagy bá tyám volt. 1932 tá ján nő sült meg. A szerb Sofija Paunović tanítónőt vet te fe le sé gül, aki nek már há rom csa lád ja volt az el ső há zas sá gá ból. Egyéb ként Vé kony Ná ci nak nem volt gye re ke. A csa lád ról an nyit mond ha tok, hogy apá mék hár man vol tak test vé rek: Lász ló Már-ton, Lász ló B. Je nő és Bod nár Iza bel la.

Az Ákom-bákom, irka-firka című kötet (1931)

Az Aktuális színfoltok címlapja (1936)

Zsi dó szo kás sze rint ha el hal az idő sebb fér fitest vér a csa lád ban, a fi a ta lab bik ve szi el az özvegyet. Ami kor apám, Lász ló Már ton 1930 tá ján meg halt, Vé kony Ná ci ha za jött Er dély ből, mert el kel lett vol na ven nie anyá mat. A há zas ság ból azon-ban nem lett sem mi, mert anyám nem akart iszá kost a ház ban. (. . .) 1932-ig, amíg meg nem nő sült, Vé kony Ná ci ná lunk élt, Becskereken, a Du sán cár ut ca 4-es

82

szám alat ti ház ban. Ott volt egy ide ig a Tü kör szer kesz tő sé ge is, egy egy sze rű kis füs tös szo bács ka.

Ná ci na gyon sze re tett in ni és kár tyáz ni. Már nős volt, és meg esett, hogy négy na pig sem jött ha za. De nem a nők, ha nem a kár tya mi att. Hogy mi lyen em ber volt? Ha ne ki volt pén ze, min den ki nek volt. Meg esett, hogy a nyom da költ sé ge i-ket sem tud ta ki fi zet ni. Tud tom mal leg in kább az egy ko ri Só lyom ven dég lő be járt kár tyáz ni. Ké sőbb fér jem mel, Kollin Jós ká val egy becskereki kup le ráj ba járt, egy bi zo nyos Csicsó né ni hez, de nem a nők mi att, ha nem a ze ne mi att. Volt ott va la ki, aki na gyon szé pen zon go rá zott . . .”

Majtényi Mi hály a Ga ra bon ci ás cí mű re gé nyé ben ál lí tott em lé ket az utol-só bo hém nak, még pe dig ab ban a meg ka pó rész let ben, ami kor Kolontai Ábris (Vé kony Ná ci) nagy ka lap do bo zá val vá rat la nul be top pan a he lyi nyom dá ba.

„Ami kor azon az au gusz tu si na pon ab ban a ku tya hő ség ben, ke zén egy nagy női ka lap do boz zal be nyo mult bol tunk ba, sem mit sem árult el her ku le si ké pes sé -ge i ből. In kább olyan cin gár em ber volt, ko moly nagy ko po nyá val. Csak a ha ja, az volt va la mi kü lö nös: hal vány szür ke volt, és ol dalt a szi vár vány sok-sok szí né ben ját szott, leg fel tű nőbb volt a szí nek ben a zöld meg a sár ga . . .

Le tet te a ka lap do bozt. Szé pen a sa rok ba tet te, hogy ne le gyen láb alatt, az tán oda lé pett az asz tal hoz, és fel ra gad ta egyi két gaz dám ku ba szi var ja i nak . . .

S mi volt ab ban a ka lap do boz ban? A ka lap do boz ban hoz ta ő a lel két. Te lis-te le volt az pa pír ral, ré gi új ság ki vá gás ok kal, az volt az ő le vél tá ra, min de ne. Csak be le-mar kolt, és szer kesz te ni kez dett.

Két tá gas szo ba, ez most a Ken gyel fu tár szer kesz tő sé gi iro dá ja, ab ban har sog-tat ja hang ját . . . toll ba mond va leg újabb írá sát, és ré gi szo ká sa sze rint be le mar-kolt szép ezüst szür ke ha já ba: ó, most már ér tem, mi ért ko szos a ha ja, mi ért sár ga szí nű és zöld szí nű, most már ér tem: tin tás ke zé vel be le mar kol, s et től pisz ko ló-dik a ha ja.

Cik ket mond toll ba az Ábris, súg ják egy más nak áhí tat tal az ina sok, akik kéz-irat ért jön nek.”

A Tü kör szer kesz té sén kí vül versírásra is ju tott ide je. 1931 őszén je lent meg az Ákom-bákom, ir ka-fir ka hetvenhét ver sé vel, a Tü kör ki adá sa ként. Né hány év vel később, 1936-ban pe dig ki ad ta az Ak tu á lis szín fol to kat, amely nem más, mint bökversgyűjtemény, vá lo ga tás a Tü kör ben meg je lent ver se i ből.

Az Ákom-bákom, ir ka-fir kát be ve ze tő he lyett a kö vet ke ző ver sé vel ajánl ja a kö zön ség nek:

Höl gyek, urak, fi úk, lá nyokItt a köny vem ol vas sá tok,Ös sze hord tam né hány rí met,Hogy a sok bú su ló szí vet,Fel han gol jam vi dám ság ra,Leg alább egy pár órá ra.Itt van hát az ir ka-fir ka,Lé ha éccakázó ír ta.

83

Szól a köny vem egy ről-más ról,Ka ca gó nyo mo rú ság ról,Tar ka-bar ka szar ka láb ról,Min den fé le ka ba lák ról . . .

Vé kony Ná ci ver ses kö te te még egy szem pont ból rend ha gyó. A könyv vé gén ugyanis szá mos vers be fog lalt rek lám, ap ró hir de tés dí sze leg, s nem té ve dünk, ha azt ál lít juk, hogy ő ezt a hét köz na pi mű fajt is mű vé szi szintre emel te.

SAJ TÓ PE REI

A meg pró bál ta tá sok, kel le met len sé gek el le né re a Tü kör ke mé nyen áll ta a sa rat a becskereki új ság írás ban. Ná ci szer kesz tés po li ti ká já nak ugyan is két alap el ve volt: a meg nem al ku vás és a meg fé lem lít he tet len ség. En nek kö vet ke ze tes be tar tá sa szá-mos el len sé get szer zett neki, és meg an nyi saj tó pert. A vá ros ügyes-ba jos dol ga i nak szel lőz te té sét hő sünk nem úsz ta meg min dig szá ra zon.

Egy Vékony Náciról készült kari-katúra az 1930-as évekből

1929 áp ri li sá ban Lász ló B. Je nő el len osz tály el le nes iz ga tás mi att saj tó pert in dí-tot tak. Mun ka idő eme lés vagy jobb mun ka ki hasz ná lás cím alatt cik ket me ré szelt ír ni a nyolc órás mun ka idő ér de ké ben: eré lye sen bí rál ta a becskereki mun ka adó kat, akik tíz–húsz órás mun ka idő meg ál la pí tá sát kér ték a ha tó sá gok tól. Az ügyészség „ink ri mi-nál ta a cikk ten den ci á ját”, és osz tály el le nes iz ga tás mi att el já rást in dí tott el le ne.

84

1929 jú ni u sá ban már az zal di cse ked he tett, hogy nyol cad szor ve szik zár alá a lap-ját. Aho gyan Ku bán End re a Te mes vá ri Hír lap ban meg fo gal maz ta, „Vé kony Ná ci szo mo rú di cső sé ge” volt ez. Hogy mi ért ke rült sor mind er re? Azért, mert hó na po kon át erős bí rá lat tár gyá vá tet te a vá ros igaz ga tá sát és va gyo ni gaz dál ko dá sát. Azért is akar tak le szá mol ni ve le. Csak hogy ke mény dió volt Ná ci, nem hagy ta ma gát.

„Nem ha gyom ma gam el gán csol ni” – hir det te a Tü kör 1929. jú ni us 8-i szá má-nak vezércikkében, ki tű nő ké pet fest ve a becskereki köz ál la pot ok ról: „Becskerek min dig a meg al ku vá sok vá ro sa volt. Em ber em lé ke zet óta nem in téz tek itt sem mit egye ne sen, ge rin ce sen. A vá ros kö rül fek vő óri á si gaz da sá gok kis ki rá lyai de mo-ra li zál ták a la kos sá got, mert hi szen csak az tör tén he tett meg, amit ők akar tak. Becskereken so ha sem le he tett egy sza bad szót hal la ni. Itt ta lán egy-két eset ki vé te-lé vel min dig csak kor mány pár ti kép vi se lőt vá lasz tot tak. Itt az új sá got nem nyom-da fes ték kel, ha nem va la mi fe ke te szi rup pal nyom ták, amely édes volt, és se me lyik irány ban sem akart sen ki nek igaz sá got mon da ni. Oh, mert hi szen nyil ván va ló, hogy az igaz mon dó em be rek na gyon kel le met len frá te rek, akik nem he lyez ked het-nek el Becskerek mo csa ras ta la ján.”

1930 feb ru ár já ban új ra per be fog ták, s tizenöt na pi fog ház ra ítél ték, mert nem tud ta be bi zo nyí ta ni azt az ál lí tá sát, „hogy a becskereki mun kás biz to sí tó pénz tá rá-tól nyu god tan meg hal hat a be teg”. No ha ez vá ros szer te köz tu dott do log volt, Ná cit még is el ítél ték, mert ki mer te mon da ni, le mer te ír ni. El ke se re det ten ál la pí tot ta meg, hogy „az új ság író a pré di ká to rok ne héz kö te les sé gét vég zi és vi se li fog lal ko-zá sá nak ter heit, ak kor is, ha azért, amit írt, fogházzal sújt ják”.

„Be vo nu lá sa” al kal má val Ná ci még tré fál ko zott is a sa ját szám lá já ra: „Eh, mit ta kar ga tom, nincs ab ba sem mi szé gyen, gye rünk ki nyíl tan a farbával: hét főn reg gel be vo nu lok a – du tyi ba. Hi á ba, ké rem, ez az új ság író sor sa, a du tyi úgy hoz-zá tar to zik az új ság írás hoz, mint az ol ló . . . Ez már be van szá mít va a re zsi be. Kéz-irat pa pír, ce ru za, író gép sza lag és fog ház – ezek az új ság író ki adá si té te lei. Ez zel szem ben áll a be vé te li ol dal, amely – üres.

Nem mon dom, hogy örü lök ne ki, de azért nem va gyok két ség be es ve. Higgyék el ké rem, rám fér egy kis pi he nés. Az tán meg nyá ron nem is olyan kel le met len hű vös re ke rül ni. Ami pe dig a legkellemesebbé te szi fog há zi ki lá tá sa i mat: azt hi szem, na gyon jó dol gom lesz ne kem oda bent. Ugyan is egész Becskerek meg-ígér te, hogy gon dos ko dik ró lam er re az eset re. Egyik azt ígér te, hogy küld be en ni va lót, pom pás ebé de ket, va cso rá kat he lyez tek ki lá tás ba, má sok itó kát ígér tek, bort, pá lin kát. (. . .) Te hát höl gye im és ura im, hét főn be vo nu lok. Hét főn el le het kez de ni. El le het kez de ni az ebé dek, va cso rák, itó kák, szi va rok, ci ga ret ták be szál-lí tá sát. Két hé tig tart csak az egész, ba ga tell . . .”

1931 áp ri li sá ban Najman Mar git in dí tott el le ne pert. Ná ci ugyan is Margita és a sző lő cí mű ver sé ben e kikindai gyógyszerésznét sző lő lo pás sal és egye bek kel rá gal-maz ta meg. Lett is nagy fel haj tás be lő le, s Ná cit el ső fo kon há romha vi bör tön re és te kin té lyes ös sze gű pénz bün te tés re ítél ték. 1933 már ci u sá ban Vé kony Ná ci cik ket írt egy fő ut cai ke res ke dő ről és a fe le sé gé ről. A férj fi ze té si ne héz sé gek kel küzd, a nagy sá gos as szony 20 to a let tet ren del cí mű írá sá ban ma gá ra is mert Stagelschmidt Je nő és fe le sé ge, Margita. Ter mé sze te sen ez az ügy is bí ró ság ra ke rült, s Ná ci két

85

he tet ült bör tön ben. Cso dál ko zott is sze gény ele get: „Az, hogy elő ke lő főuccai ke res ke dő, hogy ros szul megy az üz le te, hogy ki egye zett, hogy nem tud fi zet ni, hogy szép sző ke fe le sé ge van, hogy nya ral ni ké szül, hogy húsz to a let tet csi nál tat stb. ezek nem olyan ál lí tá sok, ame lyek ből azon nal rá le het is mer ni Stagelschmidt Jen őre és fe le sé gé re.” Ná ci nak még is be kel lett vo nul nia . . .

A VÉG

Ná cit rend ha gyó iro dal mi egyé ni sé ge is mert té tet te a két há bo rú kö zöt ti vaj da-sá gi ma gyar iro da lom kö re i ben is. Ben ső sé ges, iga zi ba rát ság fűz te Csu ka Zol tán-hoz, aki Chap lin cí mű ver sét ne ki szen tel te. Íme né hány sor be lő le, amely hí ven jel lem zi hő sün ket:

Két ka lim pá ló láb vagy,s min den vi lág ré szek mo zi ja i bólki sé tálsz a ho ri zon tok ra,fáj dal mas hety ke ség gel mégy áta felhők fölött és át buk dá cso lod a vi lá got.

Egy má sik al ka lom mal Csu ka a Tü kör tíz éves ju bi le u mán le vél ben kö szön töt te becskereki ba rát ját. Eb ben a le vél ben nagy sze rű elem zést adott Vé kony Ná ci ról és köl té sze té ről: „Té ged oda lenn min den ki ri por ter nek is mer, egy kön nyű stí lu sú kis he ti lap szer kesz tő jé nek, de én tu dom, hogy szí ved mé lyén ott ke ring az örök köl té-szet el nem mú ló vér ára ma s né ha Te is ér zed újjaid he gyén azt a bol dog rü gye zést, amit csak a ta va szi fák érez het nek ma guk ban: ki bon ta koz ni és ver set ír ni, fáj dal-mun kat s min den bel ső kí nun kat ki zeng ni pár sor ban, nem pén zért s nem meg él he-té sért, ha nem azért, mert ez tör vény mi ben nünk, írat lan és vé rünk ben szí vó dott ősi tör vény. S hogy Te ezt az ősi tör vényt csak ir ka-fir ká ban, ákom-bákomban fe jez ted ki né ha s nem nagy igé nyű ver sek ben, ez sem mit nem von le a Te köl tői ér té ked ből, mert Te is az vagy: örök szé pe kért bom ló, meg szál lott po é tá ja en nek az élet nek. S így szer kesz ted a Tük röt, aho gyan az éle te det is szer kesz tet ted – bo csáss meg az ava tag nak tetsző szó ért – bo hé men s leg vé gül még is fáj da lom mal.

S en nek a bo hém ség nek bel ső tar tal ma és nagy ki su gár zó ere je volt, amely még az olyan ko moly »iro da lom szer ve zőt« is, mint én vol tam, nemegy szer ej tett bá mu lat ba és so dort ma gá val.”

Úgy tű nik, Csu ka Zol tán meg ál la pí tá sa ma is helyt ál ló. Az, hogy Vé kony Ná ci nem nagy igé nyű ver sek ben, ha nem ákom bá ko mok ban, ir ka fir kák ban fe jez te ki ma gát, sem mit sem ve sz el köl tői ér té ké ből. Vé kony Ná ci a min den na pi élet ki csi-nyes sé ge it és fo nák sá ga it ön töt te bök ver sek be. A min den nap meg úju ló Ma, az örö kös, min den na pi Ma köl tő je volt.

Ver sei több mint fél év szá zad táv la tá ból is üdék, s bár kön nyed, hu mo ros han-gu la tú ak, még is ki ér ző dik be lő lük egy mé lyebb ér te lem is. Aho gyan Csu ka Zol tán mond ja ver sé ben, hu mo rá ból „tra gé di ák rej tett szimfóniája hul lám zik elő”.

86

Majtényi Mi hály is azon a vé le mé nyen volt, hogy „Vé kony Ná ci ver ses kró ni-kái is be le tar toz nak iro dal munk ba, de be le kívánkozik ki csit hazafiverai-jánosos köl té sze te is. (. . .) Az öreg bo hém ver ses-kró ni ká it an nak ide jén mind azért ol vas-ták, amit én most ki ros tá lok be lő lük – a plety kás, for ró ak tu a li tá so kért, és sen ki sem vet te ész re a po é tát, az ér ző és me leg szí vű nagy szó kin csű köl tő em bert a so rok kö zött”.

Vé kony Ná ci a Tü kör utol só szá mát 1941. már ci us 22-én je len tet te meg, két hét-tel a meg szál lás előtt. S ta lán nem vé let len, hogy eb ben az utol só szám ban mint ha már sej te né a tra gi kus sor sát.

Most ami kor Eu ró pa ég,És ki tud ja, hogy mi vár mégSze gény föl di ha lan dó ra,A haj na li ka kas szó ra.Bár még akad egy-egy fa lat,De ki tud ja, hogy a hol napMit tar to gat a szá munk ra,Tán ke resz tet sír hal munk ra . . .

Bal jós la ta ha ma ro san be iga zo ló dott. Majtényi is em lí ti, hogy „va la mi kor 1941 kö rül – az év ele jén ak kor – szó já té ko kat csi nált a köl tői ne vé vel. Ha a ne ve met hal-lom – mon dot ta – a hi deg min dig vé gig fut a hátamon. Miért? – Na hal lod? Ná ci! A ná cik Ber lin ben, a ná cik Bécs ben, Prá gá ban, Var só ban, Pá rizs ban . . . a ná cik hol nap itt lesz nek majd!”

Úgy is tör tént.A meg szál lók a töb bi de por tá lás ra ös sze gyűj tött zsi dó val együtt a lak ta nyá ba

te rel ték, és egy ide ig ott őriz ték. Sor sá ról uno ka hú ga a kö vet ke ző fel vi lá go sí tás sal szol gált: „1941 áp ri li sá ban, a né met meg szál lást kö ve tő en a fa sisz ták a becskereki zsi dó kat in ter nál ták. 1941. jú ni us 4-én már a ve gyes há zas sá gú ak nak (ahol egyik fél zsi dó volt) is je lent kez ni ük kel lett.

Ak kor je lent ke zett ő is. Előbb Zimonyba vit ték, utá na ál lí tó lag Né me tor szág ba, sőt olyan vál to za tot is

hal lot tam, hogy Cseh szlo vá ki á ba. Becskerekről a töb bi in ter nált tal együtt ha jón vit ték Zimonyba.”

En nél töb bet mi sem tu dunk.Sem ki vég zé sé nek pon tos he lyét, sem dá tu mát nem is mer jük. Lász ló B. Je nő

tra gi kus ha lá lá val ta lán az egy ko ri vér be li becskereki lap szer kesz tők utol só kép vi-se lő je tá vo zott, akit bo hém éle te, bök ver sei és ri port lap ja tet tek is mert té.

(1990)

NAGYBECSKEREKI HÁ ZAK ÉS KÖZ ÉPÜ LE TEK

Az utób bi fél év szá zad in ten zív, de terv sze rűt len (és elvszerűtlen) épít ke zé si vállalkozásai igen csak fel gyor sí tot ták Nagybecskerek, az egy ko ri me gye szék hely ér té kes épí té sze ti örök sé gé nek szét rom bo lá sát. Ez a ma is érez he tő fo lya mat kü lö-nö sen az 1960-as évek ben volt ki fe je zett, ami kor is né hány ki vé te le sen ér té kes ob jek tu mot tün tet tek el a föld fel szí né ről, meg bont va ez ál tal a ré gi vá ros mag épí-té sze ti össz hang ját, hangulatát.

LE ROM BOLT ÉR TÉ KEK

Azok ban az évek ben a min den áron újí ta ni aka ró vá ros atyák ügy buz gó sá ga foly tán meg bo csát ha tat lan (és te gyük hoz zá: hely re hoz ha tat lan) mel lé fo gá sok történtek, és je len tős épí té sze ti és művelődéstör té ne ti ér té kek mentek tönkre. Pél-dá ul ak kor tün tet ték el a föld fel szí né ről a ré gi vá ros mag leg ré gibb lé te sít mé nyét, a becskereki ma giszt rá tus 18. szá za di, egy eme le tes épü le tét (hogy he lyé re egy épí té sze ti szem pont ból sem mi kép pen sem oda il lő több eme le tes be ton ko los szus, a „víz to rony” ke rül jön). Le bon tot ták A Ma gyar Ki rály hoz cím zett szál lo da egy ko ri épü le tét – amely nek he lyé re épült az új Vojvodina Szál lo da – a Bukovac-pa lo ta és a Stagelschmidt-féle ház kö zöt ti né hány épü le tet –, hogy he lyük re egy alak ta-lan, többemeletes la kó töm böt emel je nek –, az idő tájt bon tot ták le a vá ros egyik jel ké-p ét, az úgy ne ve zett nagy hi dat, amely több szem pont ból is fon tos művelődés-tör té ne ti ér té ket kép vi selt, hogy he lyé re egy egy sze rű, jel leg te len be ton gya log híd ke rül jön. Ma már csak nosz tal gi á val em lé kez he tünk a nagy híd mel let ti egy eme-le tes, stí lu sos ré gi mú ze um épü let re, amely nek he lyé re a Bá nát Építőipari Kom bi-nát épí tet te meg több eme le tes ob jek tu mát. Ez az és sze rűt len épít ke zé si hul lám az 1960-as és 1970-es évek ben je len tő sen meg cson kí tot ta a ré gi Bú za tér kül le mét is. Sok ré gi épü le tet bon tot tak le, ut cá kat szel tek át, s minden nek az „ered mé ny”-e (le egy sze rű sít ve) egy nagy ki be to no zott par ko ló hely lett! A kisamerikai rész ben ak kor tájt bon tot ták le a vá ros egyik művelődés tör té ne ti ne ve ze tes sé gét, a ré gi ka szi nó épü le tét, amely a Plank-kerttel és a kád für dő vel szer ves egy sé get al ko tott. He lyét az If jú sá gi Ott hon új épü le te fog lal ta el, amely nem csak hogy el tün tet te az egy ko ri (kaszinó előt ti) hal pi ac nyo mát, ha nem ter jen gős sé gé nél fog va a Plank-kert meg ma radt ré szét még ki sebb re zsu go rí tot ta. A becskereki vá ros ren de zés az utób bi évek ben újabb „ered mé ny”-ek kel di cse ked het. A vá ros köz pont ját át sze lő

87

Begá-ból há rom mes ter sé ges tó lett (mi köz ben egy híd fo lyó nél kül ma radt!), a Ko ro na Szál ló (Ti sza) egy ko ri épü le te előt ti Er zsé bet tér nek még a nyo mát is el tün-tet te a mas szív be ton fel já ró, mi köz ben ott is több tör té nel mi je len tő sé gű há zat bon tot tak le. A fő ut cai Fetter-féle ház (az egy ko ri Na-Ma épü le te) ma már szin te fel is mer he tet len, no ha át ala kí tói a stí lus hű ség re es küd tek. A Fetter-féle ház és a Grünbaum ház kö zöt ti föld szin tes épü le tet is egy sze rű en le bon tot ták, majd pe dig a becskereki fő ut ca kel lős kö ze pét (!) fá sí tot ták.

88

Elveszett értékek: A régi magisztrátus épülete; A magyar királyhoz címzett vendégfogadó; A nagy híd; A kaszinó

So rol hat nánk to vább is a mel lé fo gá so kat, de már az el mon dot tak ból is ki tű-nik, hogy egye sek ön ké nyes sé ge, ha nyag sá ga mi att az utób bi né hány év ti zed ben mi lyen épí té sze ti ér té ke ket ve szí tett el a vá ros. Ma radt-e hát va la mi Becskerek épí té sze ti örök sé gé ből? – te het né fel a kér dést az ol va só. Igen, ma radt né hány szép, meg őr zött köz épü let (a temp lo mok, a me gye há za, az igazságügyi pa lo ta, a pénz ügyi pa lo ta, a ke res ke del mi aka dé mia épü le te, a szín ház, to váb bá több épü let a fő ut cán és a ve le pár hu za mos Gim ná zi um ut cá ban). Ezek iránt az utób bi egy-két év ben ör ven de te sen meg nőtt az ér dek lő dés. Mond hat nánk, hogy több év ti zed után fel éb redt a szun nya dó lel ki is me ret, amely ta lán ha nem is hoz hat ja már vis sza az el vesz tett ér té ke ket, még meg ment he ti a fenn ma rad ta kat. Nos, ezek kö zül mu ta-tunk most be né há nyat.

AZ IGAZ SÁG ÜGYI PA LO TA

Még a 19. szá zad utol só éve i ben élénk saj tó vi ta tár gya volt a becskereki bí ró-ság szűk épü le te, amely az egy ko ri Gyertyánffy-féle ház ban volt el he lyez ve (a mai szín ház épü le te), s amely nek tár gya ló ter me alig fo ga dott be húsz em bert! A 20. szá zad el ső éve i ben azu tán az il le té ke sek ben is tu da to so dott, hogy a me gye szék-hely igaz ság szol gál ta tá si szer vei na gyobb, tá ga sabb épü le tet igé nyel nek. Vé gül is az egész ügyet az igazságügy-miniszter vet te a ke zé be: 1902 ja nu ár já ban Fabinyi Fe ren cet, a sze ge di bí ró ság el nö két küld te ki, hogy Nagybecskerek vá ros elöl-já- ró i val az új bí ró sá gi épü let he lyé ről kezd jen tár gya lá so kat. A vá ros te rü le tén ugyan is három he lyet ja va sol tak a bí ró sá gi épü let nek: a do hány fel vá sár ló ál lo más tel két (az egy ko ri kincs tá ri kocs ma mel lett), a Ná dor ut cai ka szár nya tel két és a Bega part ján le vő Wachtl-féle tel ket. Az egyez ke dés so rán vé gül csak az el ső két ja vas lat ról tár gyal tak, mert azok min den szem pont ból meg fe lel tek a kö ve tel mé-nyek nek. A becskerekiek kö zül vol tak, akik a Steigerwald-uszoda he lyét ta lál ták a

89

Az igazságügyi palota 1907 körül (Ifj. Oldal István felvétele)

leg meg fe le lőbb nek, vol tak, akik a me gye ház mö göt ti Záp olya ut cát ja va sol ták er re a cél ra, egye sek pe dig a Ka rá cso nyi-fé le há zat is meg fe le lő nek ta lál ták, de mind ez csak öt let ma radt. Az igazságügy-miniszter vé gül is 1903 már ci u sá ban a hely szín re küld te dr. Zaborszki Ist vánt (egy mér nök kí sé re té ben), s a le het sé ges tel kek kö zül a vá lasz tás a kincs tá ri kocs ma és a mel let te le vő do hány fel vá sár ló ál lo más tel ké re esett. Ezt az igazságügy-miniszter 1903. jú li us 11-én kelt 21 374. szá mú át ira tá val szen te sí tet te, s ez után meg is kezdődhettek az elő mun ká lat ok. 1904 no vem be ré ben meg is hirdették a jel igés pá lyá za tot az épí té si terv ki dol go zá sá ra. A ki kö tés az

volt, hogy az épít ke zés költ sé gei – be le ért ve a bel ső fel sze re lést is – nem ha lad hat-ják meg az 550 000 ko ro nát. A jel igés pá lyá zat 1905. ja nu ár 10-én dél ben zá rult, s a há rom leg jobb terv szer ző jét meg ju tal maz ták. Az el ső dí jat (2000 ko ro na) Bí ró jel igé vel Aigner Sán dor bu da pes ti épí tész mér nök ér de mel te ki, a má so di kat (1400 ko ro na) Mar ton Ákos és Rimer Már kus osz tot ta, a har ma di kat (800 ko ro na) pedig Jablonszki Fe renc kap ta. A becskereki igaz ság ügyi pa lo ta vé gül is Aigner Sán dor (1854–1912) ter vei alap ján ké szült el. A te mes vá ri szár ma zá sú épí tész mér nök ről ír ja Kalapis Zol tán, hogy „a his to riz mus meg in gat ha tat lan hí ve volt. Ez az épí-té sze ti irány 1850 és 1900 kö zött volt ural ko dó, de ő még a 20. szá zad ele jén is ra gasz ko dott hoz zá, nyil ván a meg ren de lők íz lé sé hez is iga zod va, jól le het ek kor már több mo dern irány zat, így a sze ces szió is nagy te ret hó dí tott. A sze ge di Ró kus-temp lo mot pél dá ul neo gó ti kus stí lus ban ter vez te, a becskereki tör vény há zat pe dig neo ro mán stí lus ban: tö mör és zö mök fa lak kal, a tor nyok erős ér vé nye sí té sé vel, fél kör íves nyí lá sok kal és díszítésekkel”. A pá lyá zat le zár ulása után azon ban még vi szony lag sok idő nek kel lett el tel nie az igaz ság ügyi pa lo ta át adá sá ig.

1906 jú li u sá ban zá rult a ki vi te le zők szá má ra ki írt pá lyá zat, amely nek fel tét elei sze rint a mun ká la to kat azon nal meg kel lett kez de ni, és leg ké sőbb 1907. no vem ber 1-jé ig tel je sen be fe jez ni. A tizenkilenc pá lyá zó kö zül Hof Kár oly pes ti vál lal ko zó volt a leg si ke re sebb, aki vé gül 1906. szep tem ber 3-án reg gel lá tott hoz zá az épí-té s hez. 1907 nya rán fe jez ték be a kő mű ves mun ká kat s kezd ték el a te tő szer ke zet el ké szí té sét. 1907 szep tem be ré ben már a bel ső mun ká la tok nál tar tot tak. Az épü let-be va ló be köl tö zés vé gül csak 1908 áp ri li sá ban kezd ődött, 1908 jú li u sá ban pe dig a hely szín re ér kez tek az igaz ság ügy-mi nisz té ri um kép vi se lői (Luk ács Jó zsef és Tö rök Sán dor), hogy hi va ta lo san is át ve gyék az épü le tet. Ek kor de rült ki, hogy a kí vül ről szem re va ló, dí szes pa lo tá nak hi bái van nak, ame lyek el ső sor ban a túl zott ta ka ré kos ság kö vet kez mé nyei. Pél dá ul etázsfűtés hí ján szin te min den he lyi ség-ben más kép pen ol dot ták meg a fű tést, a vil lany vi lá gí tást csak né hány te rem be ve zet ték be, s a bí rók egy ré sze to vább ra is gyer tya mel lett dol go zott. Ezenkívül az épü let ben nem volt ele gen dő hely a szük sé ges do ku men tá ció rak tá ro zá sá hoz, s ami ta lán a leg ki rí vóbb mu lasz tás volt: ki spó rol ták be lő le a víz ve ze té ket is! Eze-ket a hi á nyos sá go kat kel lett azu tán – már amen nyi re le he tett – ki kü szö böl ni. Az igaz ság ügyi pa lo ta az el mon dot tak el le né re is Becskerek egyik leg szebb köz épü le-te, amely ma is bí ró sá gi épü let, a vá ros egyik fel is mer he tő jel leg ze tes sé ge.

A ME GYE HÁZ

Mai alak ját 1888-ban nyer te el, ak kor ad ták át ün ne pé lye sen ren del te té sé nek. Ez volt sor rend ben a har ma dik me gye ház. Az el ső, amely a 18. szá zad má so dik fe lé ben épült, 1807. au gusz tus 30-án égett le a ben ne őr zött, fel be csül he tet len ér té-kű le vél tá ri anyag gal együtt. A má so dik me gye ház ter vét Fischer Jó zsef mér nök dol goz ta ki 1808-ban, köz vet le nül a tűz vész után. Fel épí té se 213 000 fo rint ba ke rült, s en nek az ös szeg nek egy ré szét a la kos ság te rem tet te elő. 1817 és 1820 tá ján ké szült el, s több mint fél év szá za dig nem is volt ve le baj, de a me gyei

90

ad mi niszt rá ció nö ve ke dé sé vel az 1880-as évek ben már szűk nek bi zo nyult. Ek kor me rült fel a gon do lat, hogy ki kel le ne bő ví te ni. 1876-ban Dá ni el Já nos al is pán a me gyei fő mér nö köt bíz ta meg a szék ház ki bő ví té sé re vo nat ko zó terv ki dol go zá sá-val. Ez azon ban nem vált va ló ra, mert a me gyei elöl já rók vé le mé nye sze rint „az épü let már elő re lát ha tó lag szűk nek mu tat ko zott”. A hely zet or vos lá sa ér de ké ben vé gül is Tallián Bé la al is pán 1881-ben Lechner Ödönt és mun ka tár sát, Pár tos Gyu lát szer ződ tet te a vár me gye ház na gyobb sza bá sú ki bő ví té sé re, il let ve az er re vo nat ko zó ter vek ki dol go zá sá ra. A mun ká la tok elő szá mí tá si ára csak nem 200 000 fo rint volt, de a több szö ri mó do sí tás mi att a költ sé gek is nö ve ked tek.

Az új me gye ház meg nyi tá sa kor, 1888. ja nu ár 16-án, Dá ni el Lász ló al is pán már 500 000 fo rint ban ál la pí tot ta meg az épít ke zé si költ sé ge ket, ame lye ket a me gye la kos sá ga fe de zett.

91

A megyeház 1900 körül (Ifj. Oldal István felvétele)

Lechnerék el gon dolá sá hoz hí ven a ré gi szék ház fő épü le te, igaz, je len tő sen át ala kít va, fenn ma radt, ké tol dalt pedig egy-egy hos szú, új épü let szárn nyal bő vült. A te tőt zöld és sár ga fa jans szal bo rí tot ták be, a fő épü let két ki ug ró ré szét és a man-zárd te tő köz pon ti ré szét pe dig to ron nyal dí szí tet ték. Így nyer te el mai alak ját a klas -szi cis ta stí lus ban épült me gye ház. Lechner Ödön (1845–1914) Pes ten szü le tett s a ber li ni épí tészeti aka dé mi án vé gez te ta nul má nya it, majd ta nu ló tár sá val, az apatini szü le té sű Pár tos Gyu lá val (1845–1916) nyi tott ter ve ző iro dát.

Lechner ko rai mun ká in még a „historizáló stí lus” nyo mai lel he tők fel, ké sőbb a né pi or na men ti ka hasz ná la tá ra fi gyel he tünk fel, vé gül a sze ces szi ó ra, amely nek Lechner nem zet kö zi leg is hí res kép vi se lő je volt. A becskereki me gye ház, ame lyet a Ré vai Le xi kon a leg szebb mun kái kö zött tart szá mon, mun kás sá gá nak ko ráb bi szakaszához tar to zik. Egyéb ként Lechner ter vei alap ján épült pél dá ul a sze ge di és

a kecs ke mé ti vá ros há za, a kar ló cai gim ná zi um, a bu da pes ti Ipar mű vé sze ti Mú ze-um és a Pos ta- ta ka rék pénz tár épü le te. Mun ka tár sa, Pár tos Gyu la is ha gyott azért ma ra dan dót ma ga mö gött. Az ő ter vei alap ján épült fel pél dá ul a Zombori Szín ház. Pár tos és Lechner a 20. szá zad el ső év ti ze dé ig együt te sen több ér té kes épí té sze-ti al ko tást hagy tak ma guk mö gött: köz épü le tet, pa lo tát, bér há zat. A becskereki me gye ház épí té se kor ket tő jü ket bíz ták meg az épít ke zés „mű ve ze té sé vel”, ab ból ki in dul va, hogy ép pen a ter ve ző mű épí té szek tud ják majd a leg ha té ko nyab ban el len őriz ni a ki vi te le ző ket, de ugyan ak kor, szük ség ese tén, ők tud nak majd a leg-jobb ta nác csal is szol gál ni.

Ők ket ten te hát sze mé lye sen is je len vol tak, és köz vet le nül el len őriz ték a mun-ka me ne tét.

A mun ka ki vi te le zés ét Neuschloss és Freund bu da pes ti vál lal ko zók ra bíz ták, az épít ke zé si mun ká la to kat pe dig (a ter ve ző kön kí vül) egy kü lön bi zott ság el len őriz-te, amely nek élén Bartsch Ró bert ki rá lyi fő mér nök állt.

A ré gi épü let bon tá sá hoz 1885 jú ni u sá ban lát tak hoz zá, s a mun ká la tok so rán töb bek kö zött rá akad tak az egy ko ri becskereki vár ma rad vá nya i ra. Csont vá zak, cse rép edé nyek, vas tár gyak és fal ma rad vá nyok ke rül tek fel szín re. Az 1885. évi al is-pá ni je len tés ben a me gye ház épí té sé ről a töb bi kö zött ezt ol vas hat juk: „A fa la zá si mun ká lat elő ször az is tál lón vet te kez de tét jú ni us 17-én; a szék há za szár nya i nak fel eme lé se csak jú ni us 28-án vet te kez de tét s a fal egyen ma gas sá ga szep tem ber 16-án ére tett el; no vem ber 30-án pe dig mind két szárny már te tő alatt is volt.” Ter-mé sze te sen épít ke zés köz ben rend kí vüli ki adá sok ra is sor ke rült. A leg na gyobb té tel a vil lany vi lá gí tás be ve ze té se volt, amely meg ha lad ta a 22 000 fo rin tot. 1885 no vem be ré ben (a be ál lt fagy mi att) a mun ká la to kat be szün tet ték, s csak 1886 már ci u sá nak vé gén foly tat ták. A két épü let szárny tel jes egé szé ben 1886. au gusz-tus 7-én lett kész, az is tál ló épü let pe dig jú ni us ele jén. Ezt kö ve tő en ke rült sor ra a (köz pon ti) ré gi épü let át ala kí tá sa, amely 1886 au gusz tusának má so dik fe lé ben vet te kez de tét. A mun ká la tok ha la dá sá val sor ke rült az alap kő elhelyezésére is. 1886. no vem ber 4-én dél után három óra kor te kin té lyes tö meg gyűlt ös sze a vá ros fő te rén a me gye ház előtt. Ek kor helyezték el ün ne pé lyes ke re tek kö zött az épü let alap kö vét. A becskereki vá ros atyák s ál ta lá ban a me gyei elöl já ró ság rend kí vül nagy je len tő sé get tu laj do ní tottak en nek a vál lal ko zás nak. Ezért az alap kő elhely-ezésén je len volt Hertelendy Jó zsef fő is pán, Rónay Je nő al is pán, Schäffer An tal apát plé bá nos és Pár tos Gyu la is, aki be szé det is mon dott. Az alap kő alatt egy réz-ur nát he lyez tek el, amely az épít ke zés re vo nat ko zó ha tá ro za to kat, a szo ká sos évi al is pá ni je len tést, a tisz ti kar név so rát, a for ga lomban le vő pén ze ket és a hely be li la pok egy-egy pél dá nyát volt hi va tott meg őriz ni sa já tos üze net ként az utó kor nak. Rónay al is pán az ün nep sé gen a töb bi kö zött ezt mond ta: „Le gyen e föl épí tett ház a bé ke, az egyet ér tés di cső csar no ka.”

Az új épü le tet 1888. ja nu ár 16-án ad ták át ren del te té sé nek, s ak kor tar tot ta ben ne a vár me gye rend kí vü li közgyűlését. A becskereki me gye ház a vá ros egyik leg jel leg ze te sebb köz épü le te, dí sze, s ép pen ezért az egy ko ri és mos ta ni ké pes lap-ok ta lán leg gya ko ribb mo tí vu ma.

92

A KIS HÍD

A Bega menti vá ros fa híd jai a 19. szá zad ban sok fej fá jást okoz tak az il le té kes vá ro si és me gyei ha tó ság nak, mert gyak ran kel lett őket ja ví ta ni, el kor hadt ré sze i ket pó tol ni. Te her bí ró ké pes sé gük sem volt nagy, tar tós nak sem bi zo nyul tak, s a múlt szá zad nyolc va nas éve i ben már vol tak, akik a fa hi dak he lyett (cél sze rűbb meg ol-dás ként) vas hi dak fel ál lí tá sát szor gal maz ták, de te gyük hoz zá, nem nagy si ker rel. Így 1885-ben a vá ro si költ ség ve tés tár gya lá sa kor egy tü rel met len vá ro si kép vi se lő kér dést in té zett a pol gár mes ter hez: „Va jon mi van a vas hi dak kal?” A kér dés in do-kolt volt, hi szen a fa hi dak ja ví tá sá val kap cso la tos gya ko ri ki adá sok sze met szúr tak a vá ro si kép vi se lők nek. So kan (jo go san) úgy vél ték, hogy a ja ví tás ra köl tött ös sze-gek ből új vas hi da kat épít het tek vol na. Min den eset re a vas hi dak öt le te, ha las san is, de utat tört ma gá nak, s a 19. szá zad utol só éve i ben már il le té kes he lyen is meg be-szé lés tár gya volt. 1894. ok tó ber 2-án a kis és nagy híd épí té se ügyé ben „hely szí ni be já rást” tar tot tak, az zal a cél lal, hogy fel mér jék, mi lyen hi dat épít se nek, s meg ha-tá roz zák an nak mű sza ki sa já tos sá ga it. Vé gül, há rom év vel a hely szí ni szem le után, 1897. jú li us 27-én, a ke res ke de lmi mi nisz ter 43 928. szá mú ren de le té vel már a ter ve ket is jó vá hagy ta, s a szük sé ges en ge dé lyek és egyéb épít ke zé si do ku men tá ció meg szer zé se után meg kez dőd he tett a mun ka.

A kis híd a fes tő i en szép kisamerikai vá ros részt kö ti ös sze a vá ros köz pont já-val. Amíg fa szer ke ze te volt, gyak ran megron gá ló dott. En nek oka az volt, hogy a Du na Gőz ha jó zá si Tár su lat ál lo má sa a túl só par ton, a kisamerikai rész ben volt, az áru for ga lom leg na gyobb ré szét azon ban az in nen ső par ton bo nyo lí tot ták le. A ví zen ér ke ző áru túl nyo mó ré szét te hát a kis hí don kellett át hoz ni. A ne héz te her ko-csik ál lan dó köz le ke dé se idő vel erő sen meg ron gál ta, s mi u tán a ke res ke de lem ügyi mi nisz té ri um en ge dé lyez te, hogy vas híd dal vált sák fel, 1903 ja nu ár já ban pá lyá za-tot ír tak ki ennek épí té sé re.

A pá lyá zat 1903. ja nu ár 12-én dél ben zá rult, s ös sze sen hét vál lal ko zó aján la ta ér ke zett be. Va la men nyi ked ve ző nek mu tat ko zott, s Perisics Zol tán pol gár mes ter a be ér ke zett aján la to kat el bí rá lás vé gett azon nal fel is ter jesz tet te a ke res ke de lmi mi nisz ter hez. Nagybecskerek vá ros egye dü li ki kö té se az volt, hogy a híd épí té sé hez „a vál lal ko zó le he tő leg he lyi szak em be re ket és mun ká so kat al kal maz zon”. A fel ter-jesz tett hét aján lat kö zül 1903 má ju sá ban a ke res ke de lmi mi nisz ter, „te kin tet tel a költ sé gek re, de szé pé sze ti szem pont ból is”, a Rauch és Fe ke te bu da pes ti cég nek a ma gyar ki rá lyi ál lam vas utak resicai vas gyá rá val va ló kom bi ná ci ó ját tar tot ta a leg-meg fe le lőbb nek. Ezt a vá ro si köz gyű lés 1903. má jus 28-i ülé sén el is fo gad ta. A mi nisz ter a to váb bi ak ban fel szó lí tot ta a vá rost, hogy al kal maz zon kü lön szak em bert a híd épí tés el len őr zé sé re. A vá lasz tás egy je les híd épí tő re, Gom bos Mi hály lugosi ki rá lyi mér nök re esett, aki 10 000 ko ro ná ért vál lal ta el a híd épí tés el len őr zé sét.

A mi nisz té ri um egyéb ként ki lá tás ba he lyez te, hogy 50 000 ko ro ná val já rul hoz-zá a költ sé gek hez. Gom bos mér nök mel lett 1903 jú ni u sá ban Becskerekre ér ke zett Bu dai Bé la ki rá lyi fő mér nök is, hogy „se gít sé gé vel, il let ve szak vé le mé nyé vel a vá ros a vál lal ko zók kal a szer ző dést meg köt hes se”. Vé gül 1903. jú li us ele jén meg is kez dőd het tek a mun ká la tok.

93

El ső ként a gya lo gos for ga lom za var ta lan le bo nyo lí tá sát kel lett meg ol da ni, s ezért a ka szi nó épü le te és a já rás bí ró ság épü le te kö zött a Begán ide ig le nes fa hi dat épí tet tek. 1903. jú li us 22-én lát tak hoz zá a ré gi kis híd fa szer kezeté nek le bon tá sá-hoz. 1903 au gusz tu sá ban sok vi ta folyt ar ról, hogy a híd fel já ró kat mi lyen kő vel fog ják be bo rí ta ni, vé gül is a híd épí tés fel ügye le té re ala kult vá ro si bi zott ság úgy dön tött, hogy nem trachit kő vel, sem ke ra mit tal, ha nem ipolydamazsdi ba zalt tal fog ja bur kol tat ni. 1903 szep tem be ré ben a híd épí tő mun ká sok éj jel-nap pal dol goz-tak, se ré nyen folyt a mun ka. A kis híd ese té ben a hídfőalapozási mun kák vol tak kü lö nö sen igé nye sek és bo nyo lul tak. Ezt ál lan dó mér nö ki fel ügye let mel lett vé gez-ték. Az alap hoz 293 köb mé ter be tont hasz nál tak fel, va gyis mint egy 60 ton na anya got. Idő köz ben Perisics Zol tán pol gár mes ter a vas szer ke zet el ké szí té sét sür-get te a resicai gyár ban. 1903. no vem ber vé gén sze mé lye sen is ott járt, s no ha két mű szak ban folyt a mun ka, a fel vo nó szer ke zet el ké szí té se na gyon las sí tot ta an nak be fe je zé sét. Csak 1903. de cem ber vé gé re ígérték be fe je zé sét. Csu pán a vas szer ke-zet sze re lé se hat hé tig tar tott. Vé gül a mun ká la tok még is el hú zód tak, s a kis híd ter he lé si pró bá já ra csak 1904. már ci us 24-én ke rül he tett sor, át adá sá ra pe dig két nap pal ké sőbb, már ci us 26-án. A ter he lé si pró ba al kal má val „a híd a fo lyó mé te ren-ként 5820 ki lo gramm ka vic csal meg ter hel ve az elő re ki szá mí tott és meg en ge dett be haj tá si ma xi mu mot nem ér te el”.

Hi va ta lo san Fe renc Jó zsef híd nak nevezték el, de mint a Torontál ko ra be li új ság író ja he lye sen meg ál la pí tot ta, „a kö zön ség még hos szú ide ig csak kis híd nak fog ja ne vez ni az új vas hi dat”. Fel ava tá sa nem volt túl ün ne pé lyes, ha nem in kább for má lis és hi va ta los. 1903. már ci us 26-án dél előtt kilenc óra kor „csak hi va ta los for ma li tá sok tör tén tek”. Meg je lent a hely szí nen a vá ro si elöl já ró ság Perisics Zol-

94

A kis híd 1910 körül (Ifj. Oldal István felvétele)

tán pol gár mes ter ve ze té sé vel, a ke res ke de lem ügyi mi nisz ter ki kül dött je ként pe dig Beke fő mér nök, aki hi va ta los jegy ző köny vet vett fel, majd pe dig „a for ma li tá sok be fe jez té vel a bi zott ság a hi dat át ad ta a for ga lom nak, s a kö zön ség nyom ban meg is in dult az új hí don”.

A fa la zott híd fők re épült, szür ke szí nű, íves vasszerkezet kö zép ső, „12,2 mé ter hos szú ré szé ben oly be ren de zés sel ké szült, hogy az em lí tett ma gas ság a híd pá lya e ré szé nek fel eme lé sé vel szük ség ese tén 5,6 mé ter nyi re fo koz ha tó”. Ez an nyit je lent, hogy a híd kö zép ső ré szét egy kü lön le ges fel vo nó szer ke zet tel szük ség ese tén (na gyobb ha jók zök ke nő men tes át ha la dá sa mi att) fel le he tett emel ni. Ez a szer ke zet a két há bo rú kö zöt ti idő szak ban is üze melt, sőt ké sőbb is, s csak az 1963-ban vég zett át ala kí tás és re no vá lás ve tett ne ki vé get. A kis híd an nak ide jén ös sze sen 224 015 ko ro ná ba ke rült. Eb ből a leg több pénzt az ala po zó és elő ké szí-tő mun kák emész tet tek fel: 172 130 ko ro nát, ma ga a vas szer ke zet csu pán 51 885 ko ro ná ba ke rült. Ér de kes ség ként mond juk el, hogy a kis híd ki épí té se (több tíz ezer ko ro ná val) töb be ke rült, mint a nagy hí dé! Az egye dü li ki fo gá sol ha tó hi á nyos sá ga a 80 565,68 ki lo gram mos vas híd nak az volt, hogy az eme lő szer ke ze te az át adás-kor nem volt üzem ké pes. A mű sza ki le írás sze rint a szer ke ze tet nyolc em ber nek öt perc alatt kel lett vol na föl emel nie a kel lő ma gas ság ra, de az al kat ré szek rossz össze il lesz té se mi att ez nem si ke rült. A vál lal ko zó nak tizennégy na pot ad tak, hogy ezt a hi á nyos sá got pó tol ja. Mi u tán ezt ki kü szö böl ték, a fel vo nó szer ke zet to váb bi fel ügye let ét a vá ros Beck Gyu lá ra bíz ta.

Mit is nyert Becskerek a kis híd dal? An nak ide jén nem csak a köz le ke dé sen ja ví tott, ha nem „a híd fel épí té sé vel a vá ros jo got nyert ar ra, hogy a ví zen szál lí tott ga bo na ne mű ek után két sze res vá mot szed het, va gyis min den métermázsa ví zen szál lí tott ga bo na után 4 fil lért”. Ter mé sze te sen az esz té ti kai szem pont sem volt mel lé kes, hi szen egy kor is, s ma is a kis híd a vá ros egyik dí sze, amely re mél he tő-en nem jut majd a meg gon do lat la nul lebontott nagy híd sor sá ra.

A RE FOR MÁ TUS TEMP LOM

A gót stí lu sú épí té sze ti re mek mű, a becskereki re for má tus temp lom, amely a kisamerikai rész ben he lyez ke dik el, az egy ko ri Kál vin té ren, az igaz ság ügyi pa lo ta mel lett, vol ta kép pen egyet len em ber, Szalay József éve kig tar tó, fá rad-ha tat lan ado mány gyűj té sé nek ered mé nye. E mű velt, ügy buz gó lel kész, aki az egy há zi iro da lom ban is ma ra dan dót al ko tott, 1880. de cem ber 19-én kezd te meg Nagybecske-reken lel ki pász to ri mű kö dé sét. Mint Mar ton Ilo na ír ja, ott „nád te tős, fe hér re me szelt, ala csony épü let fo gad ja – ez az is ko lá ja, temp lo ma és pap lak ja az ek lé zsi á nak”. A kis szá mú becskereki gyü le ke zet ugyan is sa ját ere jé ből nem épít-he tett ma gá nak tet sze tő sebb temp lo mot és pap la kot. Szé le sebb körű ös sze fo gás ra volt szük ség, és Szalay Jó zsef vál lal ta az ado mány gyűj tés cseppet sem kön nyű fel-ada tát, amely tízévi ki tar tó mun ka után hoz ta csak meg a várt ered ményt. Ugyan is ak kor állt ös sze a temp lom fel épí té sé hez szük sé ges pénz. Az ado mány gyűj tés ről ma ga Szalay ír ta 1891. au gusz tus 30-án a Torontálban: „Men tem én egy ház ról egy-

95

ház ra, kö zel 200 hely re. (. . .) Iga zán hul lott a pénz. Sze gény, gaz dag, re for má tus és nem re for má tus, ma gyar és nem ma gyar egy aránt hul lat ta azt. Nagybecskerek – va la mi varázsereje van e szó nak ha zánk ban – ma gá nak a pusz ta név nek nagy ha tá sa van. Ne ke rül jön el en gem se – mondá egy zsi dó nő, aki nek bolt ja előtt el akar tam men ni – hisz én is becskereki va gyok, szí ve sen adok, amit ad ha tok. (. . .) Deb re cen ben hét főn reg gel még ágy ban vol tam, mi kor fut hoz zám egy em ber csak nem egész lel ken dez ve – egy fo rin tot lobogtatott a ke zé ben, s ezen sza vak kí sé re té ben nyújt ja fe lém: csak hogy ad ha tok, csak hogy ad ha tok . . .” Így gyűlt ösz sze tíz év alatt 23 000 fo rint a re for má tus temp lom fel épí té sé hez. A becskereki hí vek ezen fe lül egy ma guk 4652 fo rin tot gyűj töt tek ös sze, s mint Mar ton Ilo na ír ja, „eb ből ké szült el 1886. ok tó ber 24-ére a 6000 fo rint ba ke rü lő pap lak, majd a mel-lék épü let”, a temp lom ün ne pé lyes be szen te lé sé re pedig csak 1891. au gusz tus 30-án ke rült sor. A fel épí té se mint egy 20 000 fo rint ba ke rült. Az ada ko zás sal kap cso la-to san em lí tést ér de mel, hogy Fe renc Jó zsef száz fo rin tot, to váb bá egy te lek föld te me tő he lyet, va la mint a temp lom- és pap lak hely két har mad ré szét ado má nyoz ta a becskereki re for má tus hí vek nek. (A te lek to váb bi egy har mad ré szét Bu da pest ado má nyoz ta.)

A becskereki re for má tus temp lom épí té sé hez 1889 má ju sá ban lát tak hoz zá, és a Torontál öröm mel nyug táz ta, hogy „meg va ló sul hat most már a becskereki re for má-tu sok ré gi óha ja, hogy sa ját ima há zuk ban hall gat hat ják az Is ten igé jét”. A lap még meg je gyez te, hogy „va ló ban szebb és ked ve sebb he lyet az Is ten há za szá má ra nem is le he tett vol na ta lál ni Becskereken, mint ép pen a nép kert köz vet len szom széd sá-gá ban az ár nyas lom bú, fák kal kö rí tett Bega-parti te ret”.

1889 má ju sá nak el ső nap ja i ban va ló já ban csak az ala po zó föld mun ká kat kezd ték el, a tény le ges épít ke zés, il let ve a fa la zás va la mi vel ké sőbb, 1889 ál do-zó csü tör tö kén vet te kez de tét, a dél előtt tíz óra kor meg tar tott re for má tus is ten-tisz telet után. Mi köz ben folyt a mun ka, to vább folyt az ado má nyok gyűj té se is: mű ked ve lői elő adá so kat, szín da ra bo kat ren dez tek, amely nek tisz ta jö ve del mét az épít ke zés költ sé ge i nek fe de zé sé re for dí tot ták. Igen szer ve zet ten és kö rül te kin tő en fog tak hoz zá a becskerekiek a temp lom épí tés hez. A ma is sze met gyö nyör köd te-tő, kar csú, szép vo nal ve ze té sű, gót stí lu sú temp lom ter vét Zaboreczky Fe renc dol-goz ta ki, ki vi te le ző je pe dig Vaskovich An tal volt, aki Szalay sze rint „rit ka be csü-le tes ség gel és rit ka lel ki is me ret ség gel” vé gez te a mun ká ját, be le ért ve ide azt a kö rül ményt is, hogy igen ju tá nyos árat (20 000 fo rint) kért az épít é sért. Mi köz ben folyt a mun ka, a re for má tus egy ház ré szé ről is töb ben el len őriz ték me ne tét. Így Zolnay Bé la volt a temp lom ter ve zet egy ház me gyei fe lül vizs gá ló ja, Réczey Gyu-la és Var ga György az épít ke zést fel ügyel te, amel lett volt egy ki ne ve zett hatta gú „épí té si bi zott ság” is- a mun ká val kap cso la tos te en dők ko or di ná lá sá ra. A fel me-rült jo gi kér dé sek meg ol dá sá ban dr. Kiss Já nos se géd ke zett, „épí tész-mű vé sze ti kér dé sek ben” Streitmann An tal rajz ta nár, a ki vá ló ipar mű vész és je les fes tő szol-gált szak ta nács ok kal.

1889 jú ni u sá nak vé gén ír ja a Torontál, hogy „a re for má tus temp lom épí té se szé pen ha lad. Az ala po zá si mun ká la tok már be van nak fe jez ve, és a fa lak gyor san emel ked nek ki a föld ből”. Ami kor 1889 jú li u sá nak má so dik fe lé ben az épü let fa lai

96

el ér ték a te tő ma gas sá got, a vál lal ko zó, Vaskovich An tal és a hit köz ség csi nos „bok-ré ta-ün ne pet” ren de zett a mun ká sok szá má ra. En nek so rán „ki osz tot ták a mun kás-nők kö zött a ha gyo má nyos ken dő ket”, az al kal mi ün nep ség ről, mu lat ság ról pe dig a ze ne sem ma radt el: „húz ták a ci gá nyok két hor dó árpalé mel lett” – ál la pí tot ta meg a Torontál egy ko ri cikk író ja.

1889. szep tem ber 8-án ke rült sor a temp lom alap kö vé nek elhelyezésé re és a csil lag fel te vé sé re, még hoz zá va ló sá gos nép ün ne pély kö ze pet te. Zász lók kal, galy lyak kal dí szí tett di a dal ívek, lég göm bök, nép ze ne, tom bo la, es te tű zi já ték, a ka szi nó ud va rán pe dig ének- és ze ne hang ver seny vár ta a kö zön sé get. A mulatság a ké ső éj sza ká ba nyúlott, és vi dám tánc olással ért vé get. Mi köz ben tar tott az épít-ke zés, az is ten tisz te le tet a pap lak ban vagy az evan gé li kus temp lom ban tar tot ták. 1890 nya rán még úgy tűnt, hogy szep tem ber vé gé re már el ké szül a temp lom, de a mun ka el hú zód ott, és csak 1891 nya rán ad hat ták át ren del te té sé nek. A temp lom-

97

A református templom 1900 körül

szen te lés re 1891. au gusz tus 30-án ke rült sor ben ső sé ges is ten tisz te let ke re té ben. „Le het, hogy az ün nep ség re le rán dul Jó kai Mór, a ko szo rús re gény író is” – ír ta elő ze tes ként a becskereki Torontál. Jó kai ugyan nem jött el, de a temp lom szen te lé-sen ott volt Száz Kár oly püs pök, Sza bó Já nos es pe res, Endrue Moody an gol pap és má sok. A pa zar ün nep ség után egy ház me gyei gyű lést is tar tot tak a me gye ház nagy ter mé ben.

A je les ese mény ma ra dan dó em lé ke ként Temp lom szen te lő imák és be szé dek cím mel Szalay Jó zsef 1892-ben al kal mi kö te tet je len te tett meg, amely ben a nagy-becskereki re for má tus temp lom fel szen te lé se kor el hang zott imák és be szé dek mel-lett meg ta lál ha tó a becskereki re for má tus egy ház rö vid tör té ne te, az ado má nyok gyűj té sé nek me ne te, az ada ko zók név so ra, de az új temp lom fény ké pe is. Szalay Jó zsef amel lett, hogy meg épí tet te a re for má tus pap la kot és temp lo mot, harminchét évig lel kész ke dett Becskereken, s ott is hunyt el 1917-ben.

A PI A RIS TA GIM NÁ ZI UM

A becskereki gim ná zi um ügye vi szony lag so ká ig ér le lő dött, pon to san egy év ti ze-dig. Ugyan is még 1836-ban Becskereken moz ga lom in dult egy hat osz tá lyú ki rá lyi gim ná zi um fel ál lí tá sá ra, de ki zá ró lag az anya gi a kon mú lott, hogy er re nem ke rült sor. Csak 1846-ban si ke rült ezt az elképzelést va ló ra vál ta ni. Idő köz ben 1839. ok tó ber 1-jén meg nyílt az „egye sült evangelikus nem ze ti gram ma ti kai os ko la”, amely vol ta kép pen négyosz tá lyos fe le ke ze ti gim ná zi um volt. El ső évé ben ös sze sen har-mincegy ta nu ló ja volt, s egy év ti ze dig mű kö dött. Mi vel a vá ros pol gár sá gá nak igé nye it ez az is ko la nem tud ta ma ra dék ta la nul ki elé gí te ni, egy kö zép is ko la ala pí tá-sa to vább ra is ak tu á lis kér dés ma radt, amely idő ről idő re na pi rend re ke rült a vá ro si köz gyű lé se ken.

Így pél dá ul 1838-ban Nagybecskerek vá ro sa át ira tot in té zett Torontál me gyé-hez, hogy fel sőbb he lyen esz kö zöl je ki egy gim ná zi um fel ál lí tá sát, s ad jon hoz zá anya gi tá mo ga tást is. A me gye az ügy lel kes fel ka ro lá sát ígérte, se gé lyül pe dig „a fel ke lő se reg tő ké je után be fo lyan dó egyesz ten dei ka ma tok sum má ját”, ám en nek el le né re nem tör tént konk rét elő re lé pés.

Aho gyan azon ban múl tak az évek, mind több becskereki pol gár ha gyott ki sebb-na gyobb ös sze get a gim ná zi um fel épí té sé re. Adamovits Pé ter nagybec-skereki ke res ke dő pél dá ul 3480 fo rint 32 kraj cárt ha gyott vég ren de le ti leg erre a cél ra, Cser-venka-Kovács An tal pe dig egy bú zá val telt de reg lyét 71 391 fo rint 32 kraj cár ér ték ben. Ter mé sze te sen vol tak más ada ko zók is. A becskereki gim ná zi um ügyé ben azon ban ak kor tör tént csak lé nye ges elő re lé pés, ami kor az egész ügyet Csörgeő An tal nagybecskereki ki rá lyi ka ma rai ügyész vál lal ta ma gá ra, aki fá rad ha-tat lan szer ve ző nek és jó dip lo ma tá nak bi zo nyult, kü lö nö sen a pi a ris ta rend del va ló egyez ke dés ben. Er re 1842-ben ke rült sor, ami kor Lonovics Jó zsef csanádi püs pök és is ko lai fel ügye lő aján lá sa foly tán a vá ros a ke gyes tanítórenddel, a pi a ris ták kal kez dett el egyez ked ni a gim ná zi um fel ál lí tá sá nak fel tét eleiről.

98

E csep pet sem kön nyű mun ká ban a vá ros ré szé ről és meg bí zá sá ból je len tős részt vál lalt Csörgeő An tal kincs tá ri biz tos, pi a ris ta ré sz ről pe dig Gruber Kal. Jó zsef, a sze ge di pi a ris ta rend ház ak ko ri fő nö ke. Nagybecskerek vá ro sa a ma ga ré szé ről 40 000 fo rin tot aján lott fel a köz pénz tár ból erre a célra. Több szö ri le vél vál-

99

A piarista gimnázium 1910 körül (Ifj. Oldal István felvétele)

tás és sze mé lyes tár gya lás után 1842-ben már si ke rült kör vo na laz ni a gim ná zi um fel ál lí tá sá val és mű kö dé sé vel kap cso la tos kö ve tel mé nye ket, és nagy já ból egyez tet-ni is az ál lás pon to kat. Ennek ered mé nye ként Nagybecskerek vá ros ta ná csa 1843. de cem ber 16-án meg kö töt te a szer ző dést („Egye zés”-t) a pi a ris ta rend del. Ez a do ku men tum kör vo na laz ta a vá ros és a pi a ris ta rend jog vi szo nyát a lé te sí ten dő gim ná zi um mal kap cso lat ban. Ter mé sze te sen rész le te sen sza bá lyoz ta az anya gi kö te le zett sé ge ket is.

A gimnázium épületter vé nek ki dol go zá sá val még 1842 őszén Orszler Jó zsef kincs tá ri épí tész mér nö köt bíz ták meg, a le vél tá ri for rá sok ta nú sá ga sze rint azon-ban eb ben a mun ká ban Gruber Kal. Jó zsef, a sze ge di rend ház fő nö ke, 1842–43-ban jó ma ga is ké szí tett né hány váz la tos raj zot, amely nek fi gye lem be vé te lé vel

raj zol ta meg Orszler a mai épü let terv raj zát. A le vél tá ri anyag ból az is ki de rül, hogy Orszler 1843-ban és 1844-ben kény te len volt (anya gi és egyéb okok mi att) ki sebb-na gyobb vál to zá so kat esz kö zöl ni ter vén.

A becskereki pi a ris ta gim ná zi um vol ta kép pen három fő rész re ta go ló dott: a „gymnasiális épü let ”-re, ahol a ta ní tás folyt (ma a Gim ná zi um ut cá ra né ző épü let-rész), a „ká pol ná ”-ra vagy gim ná zi umtemp lom ra (a Gim ná zi um ut ca sar kán), ahol az is ten tisz te le tet tar tot ták, és a „szer ze te sek la kó ház á”-ra, va gyis a rend ház ra (a Bega fe lé eső rész ben, amely az egy ko ri Bega ut cá ba nyúlt be). A két eme le tes, klasszi kus vo nal ve ze té sű épü let bel ső fel épí té se, bel ső el ren de zé se is fontos volt. Ez zel kap cso la tban ér de kes idéz ni egy 1843-ban kelt do ku men tu mot, amely a pi a-ris ta rend kö ve tel mé nye it tar tal maz za: „A szer zet kí ván ja: hogy erős és tisz tes sé-ges Collegium, Is ko lák és Ká pol na épít tes se nek. A Collegium eme let re egy re vagy ket tő re, tar tós ság és tű zi ve sze de lem te kin te té ből bolt haj tás és cse rép alá. Az épü-let alatt le gyen egy zöld sé ges és egy bo ros pincze, mely be leg alább 250 akó bor el fér jen. Föld szint le gyen 2 kam ra, gaz da sá gos tűz he lyű kony ha, egy mel lé kes szo-bá val, az ebéd lő, 1 szo ba Vi ce Rectornak, 1 szo ba az ina sok szá má ra. Fel ső eme-le ten Rector és Director szá má ra 2 szo ba, 6 ta ní tó nak 6 szo ba, könyv tár bolt haj tás alatt, 1 Provincialatus 2 szo ba egy más ba nyí ló, Secretarius szá má ra egy, össze sen 15 szo ba, mellyek hos sza 3,2 mé ter, szé les sé ge 2,2 mé ter len ne. Ár nyék szék. A cse lé dek há za áll jon 2 szo bá ból, 1 kony há ból (mo sás, sü tés vé gett), 1 ko csi szín, 1 fa tar tó szín, és 1 is tál ló 4 ló ra, 6 te hén re, jól épült kút, ár nyék szék. Az Is ko lák is le het nek 1–2 eme let re, olly tá ga sak, hogy mind egyik be 50–80 ta nu ló el fér hes sen. Az Is ko lák kö zül ket tő, föld szint tá ga sabb le gyen a töb bi nél, ho va bi zo nyos al kal-mak kal az egész ta nu ló if jú ság öszve seregelhessen. Fa tar tó szín. Ár nyék szék. A Ká pol na is olly tá gas len ne, hogy nem csak 200–250 ta nu ló if jú, ha nem a pol gá ri áj ta tos ko dók is ben ne meg fér het né nek. (. . .) A Ká pol ná ban 3 ol tár, mellyek kö zül egyik Sz. Kalasantius Jó zsef ké pé vel, ezek hez ün ne pi és min den na pi ru ha, 3 vas-tag, 3 vé kony könyv, 3 ezüst ke hely, 6 akó bor éven ként, pa dok, kó rus, kis or go na, tor nyocs ká ban 3 ki sebb-na gyobb ha rang. Az Is ko lá ban szük sé ges: 6 asz tal ka, 6 szék, 6 nagy fe ke te táb la tar tó já val együtt, még 12 öl fa éven ként kály ha fű tés re, hogy a sze gény ta nu lók famillatio va gyis os ko la pénz fi ze té sé től fel men tes se nek.”

Mi u tán pon to san el ké szült a gim ná zi um bel ső el ren de ző dé sé nek ter ve, ki kel-lett még vá lasz ta ni a meg fe le lő tel ket a két eme le tes épü let fel épí té sé re. Több hely is szá mí tás ba ke rült (töb bek kö zött a pol gá ri is ko la tel ke is), de vé gül is a vá ros-há za épü le te mö göt ti 624 szögöl nagy sá gú te rü let re esett a vá lasz tás, a Kis pos ta ut cá ban (ma Gim ná zi um ut ca), Plechl pin tér mel lett. A gim ná zi um alap ja it 1845. már ci us 19-én vetették meg, az év szep tem ber 24-én pe dig az épü let már te tő alatt volt. 1846 jú li u sá ban már ké szen is állt. Be fe je zé se kor ér té két 94 000 fo rint ra be csül ték. Vi szony lag gyor san ké szült el, még pe dig azért, mert a vá ro si ta nács lel ki is me re te sen be se gí tett a mun ká ba az zal, hogy idejé ben pá lyá za tot hir de tett a kő mű ves-, ács-, la ka tos-, üve ges- és egyéb mun kák ra, és pe dán san le is bo nyo lí tot-ta a mes te rek kel az al ku do zást.

A hat osz tá lyos becskereki pi a ris ta gim ná zi um vé gül is 1846. ok tó ber 3-án nyi-tot ta meg ün ne pé lye sen ka pu it, ös sze sen kétszáztizenegy ta nu ló val. Igaz ga tó ja

100

Gruber Jó zsef, a sze ge di pi a ris ta rend ház fő nök lett, aki nek je len tős ér de mei vol tak a gim ná zi um meg nyi tá sá ban. Még az el ső tan év be fe je zé se előtt, 1847. jú ni us 11-én fel szen tel ték a gim ná zi umtemp lo mot is. Bel ső mun ká la ta i nál Kopf Mi hály apatini

101

szár ma zá sú „kép fa ra gót” is al kal maz ták, aki fa rag vá nya i val az ol tá ro kat dí szí tet te. Egyéb ként a fő ol tárt és a két mel lék ol tárt Quirin Já nos „épí tő mes ter” ké szí tet te hetvenhét fo rin tért, az asz ta los mun kák kal Mesznik An tal lett meg bíz va, a fes tői te en dő ket pe dig Wippler Jó zsef becskereki „festész” (ké sőbb fény ké pész) vál lal ta el. A fel szen te lés kor tör tént meg a tan tes tü let tör vé nyes be ik ta tá sa s az ala pí tóle vél „1847. év ja nu ár 16-án kelt ki rá lyi meg erő sí té sé nek ün ne pé lyes ki hir de té se”.

A RÓ MAI KA TO LI KUS PLÉ BÁ NIA TEMP LOM

A becskereki ka to li kus hit köz ség el ső em lí té se csak nem egy be esik a vá ros el ső em lí té sé vel. Az 1332. évi pá pai ti zed jegy zék ta nú sá ga sze rint Já nos becskereki pap tíz ga rast adó zott, ami an nyit je lent, hogy a vá ros ban már volt szer ve zett egy há zi éle tük a ró mai ka to li kus hí vek nek. Ezt bi zo nyít ják a titeli káp ta lan fel jegy zé sei is 1330-ból, s egy, a 14. szá zad má so dik fe lé ből szár ma zó do ku men tum is, amely sze rint „egy Gerardus ne vű pap hi va ta los út ján meg be te ged vén, be teg sé gét a bec-skereki parochián he ver te ki”.

A tö rök ura lom ide jén, a há bo rúk és pusz tí tás kö vet kez té ben Becskereken meg-szűnt a ka to li ku sok egy há zi éle te. Csak az 1720-as évek ben, a tö rök ki űzé se után éledt új já, pon to sab ban 1723-tól, ami kor a te mes vá ri ad mi niszt rá ció ren de le te

A piarista gimnázium Bega felőli része 1900 körül (Ifj. Oldal István felvétele)

alap ján Becskerekre, ál lan dó lel ké szi mi nő sí tés ben egy Führenberg ne vű pa pot ne vez tek ki, aki nek buz gól ko dá sá ra ott egy ká pol na is épült. Fel te he tő en ez le he-tett a Szent Ven del-ká pol na, amely egy kor a Hon véd ut ca és a Szent Ven del ut ca sar kán állt, a ké sőb bi Bukovac-féle ház tel kén.

A 17. szá zad vé gén Becskereken még lé te zett né hány me cset, s nyil ván ide ig le nes kény szer meg ol dás ként a vá ros köz pont ban le vőt – amely a mos ta ni plé bá nia temp lom he lyén áll ha tott – ka to li kus temp lom má ala kí tot ták át. Hogy er re mi kor ke rül he tett sor, ar ról nin cse nek pon tos ada ta ink. Ám dr. Weiterschan Jó zsef, a becskereki ka to li-kus hit élet múlt já nak egyik je les is me rő je er ről az aláb bi a kat ír ja: „Egy me cset ál lott kö rül be lül a mai temp lom he lyén is. Mi kor a becskereki vár 1686-ban Li pót csá szár bir to ká ba ke rült, s ez a vár meg erő sí té sé re oszt rák ka to na sá got he lyez te tett ide, en nek a me cset nek katholikus temp lom má va ló át ala kí tá sát is el ren del te. Hogy mi kor ala-kí tot ták át a me cse tet temp lom má, hogy mi kor ad ták azt át ren del te té sé nek, nem tud juk. Va ló szí nű, hogy Savoyai Je nő her ceg vég le ges győ zel mei ide jén, 1700 kö rül. De, hogy az át ala kí tás meg tör tént, bizonyítja Má ria Te ré zi á nak egy 1758-ban ki adott ren de le te, mely ben új kath. temp lom épí té sét ren de li el, mert a me cset ből át ala kí tott ősi kath. temp lom om la do zó ál la po ta ag gá lyo kat kez dett már okoz ni.”

No ha Má ria Te ré zia még 1758-ban el ren del te az új ka to li kus temp lom épí té sét, ar ra csak né hány év vel ké sőbb, 1762/63-ban ke rült sor. Ter mé sze te sen elő ző leg le bon tot ták a ré gi, me cset ből át ala kí tott temp lo mot, s an nak he lyén, tég lá ból, egy barokk stí lu sút épí tet tek, amely egy év szá za dig állt fenn. Erős La jos ír ja ró la, hogy „tűz vész is pusztította, s tor nya emi att vált hasz nál ha tat lan ná. Ha rang lá bon négy ha rang ja volt. Le bon tá sá ra 1863-ban ke rült sor. A temp lom az ak ko ri hí vek nek csak egy har ma dát tud ta be fo gad ni”. Ko vács Ist ván pre lá tus sze rint „1863-ban alap jai meg la zul tak, a ha ran gok pe dig már ko ráb ban a temp lom előt ti té ren vol tak fel ál lít va. Már a rá kö vet ke ző év ben (1864-ben) hoz zá lát tak az új, nagy temp lom épí té sé hez, amely ma is fenn áll”.

A ré gi temp lo mot a bon tás meg kez dé se előtt (1860-ban) fény ké pen örö kí tet te meg id. Ol dal Ist ván, a je les becskereki fény író, s e fény ké pe, akár csak az új, épü lő temp lom ról ké szí tett fel vé te lei ma is ér té kes, rit ka kor do ku men tu mok.

A mos ta ni ka to li kus plé bá nia temp lo mot, amely neo ro mán stí lus ban épült, Stevan Đorđević becskereki épí tész mér nök ter vez te, s ugyan csak ő el len őriz te az épít ke zés me ne tét. A temp lom alap kövének elhelyezésére 1864. szep tem ber 18-án ke rült sor, ami kor azt Bonnaz Sán dor csanádi püs pök ün ne pé lyesen meg ál dot ta. Ez nem volt vé let len, hi szen ép pen a jó té kony sá gá ról hí res püs pök volt az, aki az épít ke zés költ sé ge i nek jó ré szét ma gá ra vál lal ta, s aki részt vett az épít ke zési ügyek ren de zé sé ben. Ter mé sze te sen a hí vek is ada koz tak, va gyo ni ál la po tuk hoz ké pest. Így a jobb mó dú né met bir to ko sok szál lí tot ták a tég lát, a te tő be bo rí tá sá hoz a cse re pet pedig a Weiterschan csa lád aján dé koz ta az egyháznak.

Az új, há rom ha jós, neo ro mán stí lu sú temp lom Váradi Já nos lel kész ke dé se ide-jén ké szült el, 1868-ban, és Nepomuki Szent Já nos nak szen tel ték. Fa la it ér té kes fest mé nyek dí szí tik: a fő ol tár fe let ti nagy mé re tű olaj fest mény Szé kely Ber ta lan al ko tá sa, akár csak az egyik mel lék ol tár fest mé nye is (A Se gí tő Bol dog as szony). A má sik mel lék ol tár ké pét (Szent Ja kab) Mantler August fes tet te.

102

Az újon nan fel épí tett plé bá nia temp lom nak fur csa mód csak nem két év ti ze dig, pon to sab ban 1885-ig nem vol tak fal fest mé nyei. 1884 nya rán vál lal ta el Jozef Goigner becskereki fes tő mű vész (és fény ké pész) a temp lom bel ső dí szí té sét. Goigner már ko ráb ban több temp lo mot megfes tett, s jó hí rű, ügyes mű vész hí ré-ben állott, aki is mer te a fal fes tés for té lya it.

A mun ká hoz még 1884 nya rán hoz zá lá tott. 1884 ok tó be ré ben ol vas suk a To-rontálban, hogy dr. Arány La jos nyu gal ma zott egye te mi ta nár Nagybecskereken Goignernek ta ná cso kat ad, hogy mi ként fes se a temp lo mot. Több váz lat el ké szí-té se után ha ladt is a mun ka, s 1885 nya rán már azt ol vas suk, hogy a temp lo mot nem csak be lül csi no sít ják, ha nem kí vül ről is res ta u rál ják, s ké kes szür kére fes tik.

103

A római katolikus templom 1910 körül

Vé gül, Goigner mun ká já nak be fe jez té vel, 1885 de cem be ré ben a Torontál két ha sá-bos cikk ben szá mol be az új fal fest mé nyek ről. Fes tőnk az Ó- és Új tes ta men tum je le ne te it örö kí tet te meg tizennégy kép ben, több je les mű vész al ko tá sa nyo mán. Így pél dá ul fel hasz nál ta Gustave Doré fran cia gra fi kus mun ká it, min tá ul szol gált ne ki Le o nar do da Vin ci Utol só va cso rá ja, va la mint Mun kácsy Mi hály egyik al ko-tá sa is (Jé zus Pi lá tus előtt). Goignernak ez volt az utol só na gyobb mun ká ja.

*

Az eddigiek so rán több je les becskereki épü le tet mu tat tunk be, több ér té kes, is mert alkotást, mond hat nánk, a vá ros épí té sze ti örök sé gé nek leg jel lem zőbb da rab-ja it. Igaz ság ta la nok len nénk azon ban, ha nem szól nánk leg alább rö vi den a töb bi em lí tés re mél tó, ma is lé te ző ré gi épü let ről.

A pénz ügyi pa lo ta, vagy aho gyan a századfordulón ne vez ték, a to ron tá li bank pa lo-ta 1894-ben épült fel, azon a he lyen, ahol egy ko ron a kincs tá ri ügyész ség föld szin tes há zi kó ja állt. Épí té sé ről már az 1890-es évek ben tár gyal tak az il le té ke sek, de csak 1892 feb ru ár já ban ad ta hí rül a Torontál, hogy „a pénz ügy mi nisz ter egyik leg utób bi leiratában en ge dé lyez te, és most már csak a rész le tes ter vek ki dol go zá sa van hát ra,

104

A Bukovac-palota 1908-ban

úgyhogy mi re ki ta va szo dik, hoz zá fog nak az új, gyö nyö rű pa lo ta épí té sé hez, amely ki vá ló dí sze lesz a nagybecskereki fő tér nek”. S va ló ban az is lett: iga zi gyöngy sze me a mai vá ros köz pont nak. A két eme le tes, im po záns épü let ter ve ző je Kiss Já nos épí tész-mér nök, egye te mi ta nár volt, a má so dik eme le ti hom lok zat részt pe dig négy jel leg ze-tes szo bor éke sí ti, amely a szak em be rek sze rint a vá ros négy jel lem ző te vé keny sé gét jelképezi: a föld mű ve lést, az ipart, a kéz mű ves sé get és a tu do mányt.

Az épít ke zést 1892 ok tó be ré ben kezd ték, mi u tán pá lyá za tot hir det tek az épít-ke zé si mun ká la tok ra. A pá lyá zat ra két aján lat ér ke zett: az egyik a Milkó, Er dé lyi és Tár sa cég től, amely 194 000 fo rin tért vál lal ta az épít ke zést, a má sik Pavlicsák Jó zsef től, aki 197 000 fo rin tért szán dé ko zta el vál lal ni a mun kát. A prob lé ma ab ban volt, hogy a me gyei nyug díj alap nak (amely az épít ke zést pén zel te) er re a cél ra csu-pán 186 000 fo rint állt ren del ke zé sé re. Ezt úgy ol dot ták meg, hogy Kiss mér nö köt meg kér ték, mó do sít sa (ma gya rán: te gye ol csób bá) ter vét, s a ki vi te le zést vé gül a Milkó, Er dé lyi és Tár sa sze ge di cég re bíz ták.

1893 szep tem be ré ben a Torontál már ar ról ad hírt, hogy az épít ke zés se ré nyen fo lyik, s hogy a ter vek sze rint 1894 má ju sá ban az épü le tet már át is ad ják ren del te té-sé nek. Hogy a vállalkozók szor gal ma san dol goz tak, azt az a tény is bi zo nyít ja, hogy 1893. ok tó ber 8-án az épü let már te tő alá ke rült, pon to sab ban be fe jez ték az alap ve tő kő mű ves mun ká kat. En nek örö mé re a vál lal ko zók (a Milkó, Er dé lyi és Tár sa cég) al kal mi ün nep sé get ren dez tek, és a leg szor gal ma sabb mun ká sok pénz ju ta lom ban ré sze sül tek. 1894 ta va szán azu tán át is ad ták ren del te té sé nek a pénz ügyi pa lo tát. Egyik ér de kes sé ge töb bek kö zött az volt, hogy há rom ut cá ra né zett. A má sik ér de-kes sé ge, hogy mi u tán Jó kai Mórt Becskerek dísz pol gá rá vá vá lasz tot ták, az új pénz-ügyi pa lo ta előt ti Kis híd ut cát 1894. áp ri lis 20-án Jó kai ut cá nak ne vez ték el.

A pos ta előt ti két eme le tes Bukovac-palota (ko ráb ban Savić-féle ház) is a vá ros köz pont egyik dí sze, kü lö nö sen gaz da gon dí szí tett hom lok za ta mi att. Épí té-sé ről a Wochenblatt adott hírt 1895. már ci us 30-án, mond ván, hogy a „fő ut ca egy két eme le tes sa rok épü let tel gaz da go dik, ame lyet Ivan Savić épít”. Csak ké sőbb lett Stevan Bukovac tu laj do na, s ma is in kább Bukovac-palota né ven is me re-tes. Nos, épí té sze ti sa já tos sá gain kívül ez a ház ar ról ne ve ze tes, hogy alap ásás köz ben buk kan tak rá a mun ká sok az úgy ne ve zett „becskereki kincs re”, amely vol ta kép pen több ró mai ko ri ezüst tárgy ból állt, túl nyo mó részt ék szer ből, de több más ró mai ko ri le le tet is ta lál tak, s nem cse kély men nyi sé gű ré gi pénzt. Ez a le let, amely az idő tájt igen csak fel csi gáz ta az ér dek lő dést, vé gül is a te mes vá ri mú ze um ba ke rült.

A Bega-parti vá ros ré gi épü le tei kö zül meg kell em lí te ni az egy ko ri Ró zsa Szál-lo dát (a ké sőb bi Vojvodina Szál lo dát), ame lyet Ró zsa Fe renc épít te tett 1886-ban egy föld szin tes ház he lyén, s amely a szá zad for du lón je len tős sze re pet töl tött be a vá ros mű ve lő dé si éle té ben, mivel ott ad tak egy más nak leg gyak rab ban ta lál kát a me gyei tiszt vi se lők, a vá ros előkelőségei meg az írók és új ság írók is. Nem csak kert he lyi sé ge, ha nem ud va ri ré szé ben egy szín kö re is volt, ahol a 19. szá zad vé gén színházi előadásokat tar tot tak.

Ugyan csak em lí tést ér de mel az 1882-ben épült Bauer-féle ház (a mai Vá ro si Könyv tár épü le te), ahol egy ide ig, az 1890-es évek ben a Torontál szer kesz tő sé ge volt, s ame lyet a múlt szá zad vé gén is már a vá ro si ér tel mi ség egyik ta lál ka he lye-ként tar tot tak szá mon.

Hadd szóljunk né hány szót a Bega part ján álló Ol dal-mű te rem ről is, amely 1895-ben épült, s ame lyet so kan ös sze té vesz te nek a Vá gó-fé le mű te rem mel, amely ma már nem lé te zik, de amely egy kor az Ormódy-féle ház ud va rá ban volt (a ré gi pos ta épü le té ben). Itt dol go zott idősb és if jabb Ol dal Ist ván, s mind ket ten „becskereki

105

fény írók” vol tak, aho gyan Kalapis Zol tán ne ve zi őket. Eb ben a ma is lé te ző mű te rem-ben fény ké pez ték a vá ros elő ke lő sé ge it, s ezek a fény ké pek ma nem csak mű vé szi, ha nem művelődés tör té ne ti szem pont ból is meg be csü len dők.

A to váb bi ak ban meg kell még em lí te nünk a szerb temp lo mot (1746), az evan-gé li kus temp lo mot (1836), de ugyan ak kor a becskereki fő ut ca né hány épü le tét is: pél dá ul a sze ces szi ós Bencze-féle há zat, az ere de ti min ták kal gaz da gon dí szí tett Tunner házat – a fő ut ca egyik leg dí sze sebb épü le tét –, majd a Ke res ke del mi Aka-dé mia és a Zár da épü le tét.

E fel so ro lá sunk ter mé sze te sen ko ránt sem tel jes, hi szen hi á nyoz nak még be lő le a vá ros ré gi (ma is lé te ző) ipa ri lé te sít mé nyei, az in ter ná tu sok, az is ko la épü le tek, a kór há zak, a ka szár nyák, a ven dég fo ga dók és a sport lé te sít mé nyek. Ezek is mind meg őr zés re mél tó, ér té kes épí té sze ti al ko tá sok, ame lyek ta lán el ke rü lik majd a nagy híd, a zsi na gó ga, a vá ro si ma giszt rá tus, a ka szi nó és még sok más vá ro si épü let mos to ha sor sát.

(1995)

106

RÉ GI BÁ NÁ TI TA LÁL MÁ NYOK

A 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén Bá nát ban is akad tak agya fúrt, csa va-ros eszű em be rek, akik nem szű köl köd tek le le mé nyes ség ben s en nek kö szön he- tő en több ér de kes ta lál mány, ke vés bé is mert vagy ré gen el fe le dett újí tás szü le tett. Egy sze rű, sze rény, de ta lá lé kony em be rek vol tak, s nem is érez ték ma gu kat a mai ér te lem ben vett fel ta lá ló nak. Vol tak kö zöt tük ta ná rok, ügy vé dek, so fő rök, ka zán-ko vács ok, de egy sze rű föld mű ve sek is. Ta lál má nya ik kal nem tet tek szert világ-hírnévre, és szű kebb pát ri á ju kon kí vül sem igen is mer ték őket. Több nyi re csak a he lyi la pok ha sáb jai őriz ték meg em lé kü ket, s en nek kö szön he tő en tu dunk ma lé te zé sük ről. Pe dig, mint alább ki de rül, egyik-má sik fel ta lá ló és ta lál mány va ló ban rá szol gált ar ra, hogy megmentsük a fe le dés től.

Ez út tal több mint ne gyed száz ré gen el fe le dett, ér de kes bá ná ti ta lál mány ról szá mo lunk be, el ső sor ban az zal a szán dék kal, hogy be bi zo nyít suk: meg le pő en ke ve set tu dunk vidékünk mű sza ki kul tú rá já nak múlt já ról, an nak fej lő dé sé ről, gaz dag ha gyo má nya i ról. Kö vet ke zés kép pen mű sza ki kul tú ránk fej lő dé sé ről sem al kot ha tunk tel jes ké pet, ha nem ves szük fi gye lem be és nem mél tá nyol juk eze ket az előz mé nye ket.

Egy-egy ta lál mány hos szabb-rö vi debb tag la lá sát a ren del ke zé sünk re ál ló ada-tok szab ták meg.

JOSIP SPOLJARIĆ „ELEKT RO MÁG NE SES ŐRE” (1870)

A nagybecskereki gim ná zi um egy ko ri ta ná rai kö zül tu do má sunk sze rint Josip Spoljarić volt az el ső, aki szabadalmaztatta ta lál má nyát, s aki nek ké szü lé ké ről kül föld ön is hal lot tak. Spoljarić 1870-ben ké szí tet te el szer ke ze tét, amely hi va-ta lo san „elekt ro mág ne ses őr”, va ló já ban pe dig egy uni ver zá lis vész jel ző ké szü-lék volt. Al kal ma zá si le he tő sé ge i ről szól va a Wochenblatt azt ír ja, hogy „je lez min den víz-, tűz-, be tö rés- és lo pás ve szélyt, meg je löl ve egy ben a ve szély he lyét is”. A ko ra be li saj tó ál lí tá sa sze rint a ké szü lék jól al kal maz ha tó a különféle me ző-gaz da sá gi ter mé kek (ga bo na fé lék, do hány stb.) tá ro lá sához, mert jel zi a ter mény rom lá sá nak kez de tét. A becskereki fi zi ka ta nár szer ke ze te a hő in ga do zást ér zé kel-te, s úgy volt be ál lít va, hogy a hő mér sék let je len tő sebb nö ve ke dé se kö vet kez té-ben azon nal üze mel ni kez dett. Milyenségéről ke ve set tu dunk. A ko ra be li új ság író csak an nyit árul el, hogy üze mel te té sé hez ha von ta né hány ka nál nyi vizet kel lett

107

be le ön te ni, emel lett háromhavonkénti kar ban tar tá sa igen ol csó volt: mind ösz sze egy fo rint ba ke rült.

A ta lál mányt a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi án is be mu tat ták, és Spoljarićnak az volt a vá gya, hogy 1871 má ju sá ban a lon do ni vi lág ki ál lí tá son is be mu tas sa. A Wochenblatt sze rint a ké szü lék üze me lé sét a becskerekiek a Ma gyar Ki rály hoz cím zett szál lo dá ban te kint het ték meg 1871. feb ru ár 26-án.

SZATHMÁRY ÁKOS KÉ SZÜ LÉ KE A PON TOS IDŐ EL LEN ŐR ZÉ SÉ RE (1880)

Akár csak Spoljarić, Szathmáry Ákos is a becskereki gim ná zi um fi zi ka ta ná ra volt. Tan köny ve ket, tu do má nyos ér te ke zé se ket is írt, s 1880 ja nu ár já ban a Torontál meg elé ge dés sel nyug táz ta szer ke ze tét, amely a pon tos idő el len őr zé sé re szol gált: „Vég re-va la há ra ren des idő jel zé sünk lesz. Ugyan is Szathmáry Ákos hely be li gymnasiumi ta nár a vá ros költ sé gén a gymnasiumi physicai mú ze um órá já val egy-be kö tött vil la mos csen get tyűt al kal ma zott a to rony ra, mely a már meg ren delt óra já rá sát sza bá lyoz ni fog ja.”

A ta lál mány to váb bi sor sá ról nem tu dunk.

NASZÁDY JÓ ZSEF BÚ VÁR HA JÓ JA (1887)

Még 1887 jú ni u sá ban, két év vel John P. Hol land ten ger alatt já ró ja előtt, Naszády Jó zsef kikindai ügy véd nek si ke rült sza ba dal maz tat nia a nyil ván ha dicé lo-kat szol gá ló víz alatti szer ke ze tét. A Torontál ír ja 1887. jú ni us 23-án, hogy „az ál ta-la fel ta lált bú vár ha jó ra mind két ál lam ban (Auszt ria, Ma gyar or szág) sza ba dal mat nyert. Nyil ván ha dá sza ti jel le ge mi att nem ta lá lunk bővebbet er ről az egyéb ként ér de kes ta lál mány ról.

NYÁRY FE RENC AK KU MU LÁ TO RA (1887)

Két évi mun ka után dr. Nyáry Fe renc, a becskereki gim ná zi um vegy tan ta ná ra, 1887 nya rán egy kü lön le ges ak ku mu lá tort sza ba dal maz ta tott. 1887. jú li us 28-án a Torontál ter je del mes cikk ben mél tat ja a „to ron tá li ta lál mányt”, hang sú lyoz va, hogy az ak kor is me re tes Plante-féle „electromos ak ku mu lá tort”, amely kez det le-ges sé ge mi att „ke vés elekt ro mos sá got vett fel”, Nyáry előtt so kan sze ret ték vol na tö ké le te sí te ni. „Ez azon ban már ne he zen ment, mert ma ga a fém ólom ke ve set hal-moz fel. Az ólom ve gyü le tek pe dig nem igen tart ha tók ös sze szi lár dul.”

A to váb bi ak ban a lap rész le te zi a becskereki ta nár ta lál má nyát: „Dr. Nyáry Fe renc 1885 óta szin tén ta nul má nyoz ta az ak ku mu lá to rok szer kesz té sé nek mód ját. Kétévi sza ka dat lan mun kás ság után oly cél sze rű ak ku mu lá to ro kat si ke rült ös sze ál lí-

108

ta nia, hogy míg azok tar tós ság te kin te té ben az ed di gi e ket mind fe lül múl ják, ad dig electrom halmozóképességük a leg job bak kal ki áll ják a ver senyt. Eze ken kí vül rend-kí vü li elő nyük, hogy igen egy sze rű ek, és az ad dig is mer tek közt leg ju tá nyo sab ban elő ál lít ha tók. Mind ezen elő nyök foly tán ér de mes nek lát ta ta lál má nyá ra sza ba dal-mat kér ni. Úgy a ma gyar mint az oszt rák szak ér tőbi zott ság sza ba dal ma zás ra mél tó-nak is ta lál ta, és így a Mo nar chia mind két fe lé re a sza ba dal mi ok mány ki ál lít ta tott és kéz be sí tés vé gett Torontál megye al is pá ni hi va ta lá hoz meg is ér ke zett.”

Mi lyen elő nyei, sa já tos sá gai vol tak en nek a száz év vel ez előt ti becskereki ak ku-mu lá tor nak?

„Hogy a vi lá gí tás nál men nyi re túl ha lad ja a dinamo-gépek mű kö dé sét, azt a ta nár úr (1887) feb ru ár 9-én a Torontálvármegyei Köz mű ve lő dé si Egy let es té lyén nagy szá mú elite kö zön ség előtt mu tat ta be. Mint hogy a sza ba dal ma zott ak ku-mu lá to rok tar tós sá ga nem csak ab ban mu tat ko zik, hogy tel jes évi hasz ná lat után (foly ton tölt ve és ki ürít ve) sem mit sem szen ve dett, ha nem ab ban is, hogy 9 ha vi foly to nos hányavetés, ráz kó dás után a le me zek ben sem mi hi ba sem esett, föl ta lá ló úr meg kí sér tet te az ak ku mu lá to rok nak ed dig fi gyel men kí vül ma radt al kal ma zá-sát, tud ni il lik ko csik ra: oly mó don, hogy a leg sö té tebb éj sza kán az ak ku mu lá to-rok ál tal fej lesz tett elekt ro mos fén nyel a ko csi előt ti utat erő sen vi lá gít sa be. Dr. Haidegger vár me gyei fő or vos kész ség gel en ged te át kí sér let re kön nyű úti hin ta ját, mely föl sze rel tet vén (jú li us) 17-én es te 9 s 10 óra kö zött a kí sér let vá rat la nul szép ered mén nyel meg is ej te tett.”

A kí sér le te zés alatt ki de rült, hogy a fény a lo va kat egy ál ta lán nem za var ja, s hogy „a tért mint egy 250–300 lé pés nyi re ke rü let ben meg vi lá gít ja. A vi lá gos ság a szem közt jö vőt már 35 lé pés ről fel is mer he tő vé te szi. Ár kot, göd röt vagy egyéb aka dályt már 40–50 lé pés ről ész re le het ven ni. A fény ve tí té sé re al kal ma zott ref lek-tor úgy van beállítva, hogy a lo vak lá ba előtt egyarasz nyi ra tel je sen vi lá gos a ta laj, a fény fókusa azon ban a rúd előtt mint egy 12 lé pés re esik. Itt van a leg erő sebb fény, 15 lé pés nyi re a rúd előtt még kön nyen le het nyom tat ványt ol vas ni. Az ak ku-mu lá to rok a ko csis ülé se alatt van nak el he lyez ve, sú lyuk 5 ki ló”.

Dr. Nyáry ak ku mu lá to rát több ször is be mu tat ta a becskerekieknek, ké sőb bi sor-sá ról, al kal ma zá sá ról sem mit sem tu dunk.

SZA BÓ SÁN DOR SZÁ MO LÓ GÉ PE (1887)

Sza bó Sán dor becskereki ta ní tó 1887 szep tem be ré ben egy új is ko lai tan esz-közt, egy új rend sze rű szá mo ló gé pet szer kesz tett. A Torontál 1887. szep tem ber 8-án köz li a hírt: „A nagy-becskereki köz sé gi is ko la ki vá ló ta ní tó ja, Sza bó Sán dor, új rend sze rű szá mo ló-gé pet szer kesz tett. A mód szer ta ni kö ve tel mé nyek nek meg fe-le lő en ter ve zett tan esz köz teg nap a ki rá lyi tan fel ügye lő ség ben be mu tat va lőn, és ked ve ző bí rá la tot nyert.”

Ké sőb bi al kal ma zá sá ról nincs tudomásunk.

109

A DEMKÓ-FÉLE FER TŐT LE NÍ TŐ GÉP (1894)

Mi vel a ko le ra még a 19. szá zad vé gén is szed te ál do za ta it, Bá nát ban is kü lön-fé le mód sze rek kel pró bál ták meg fé kez ni az ak kor még gyó gyít ha tat lan be teg ség ter je dé sét. Ak kor tájt kezd ték el tö me ge seb ben al kal maz ni a kü lön fé le, leg több eset ben igen pri mi tív fer tőt le ní tő gé pe ket. Ezek nek min de nek előtt az volt a cél juk, hogy el pusz tít sák a kolera kór oko zó it. Ré geb ben a fer tő zött tár gyat tűz be dob ták, el éget ték, a fer tőt le ní tő gé pek viszont ezt már ki kü szö böl ték. Ter mé sze te sen igen sok pa nasz volt ezek re a kez det le ges szer ke ze tek re: „A leg több fer tőt le ní tő gép ből pl. egy ka bát – nem lé vén fel akaszt ha tó – oly gyű röt ten ke rül ki, hogy azt töb bé sza bó va sa ló ja hely re nem hoz hat ja.”

Az új mű sza ki cso da nem csak a gyá ro sok nak volt nagy ki hí vás, „akik nek túl nyo mó ré sze tisz tán az ol csó ság el vét tart ván szem előtt, né ha még bí rá lat alá sem es he tő gé pek kel” ál lott elő, ha nem a fel ta lá lók nak, újí tók nak is. Becskereken is akadt egy vál lal ko zó szel le mű em ber, név sze rint Demkó Fe renc, aki ma ga is szer kesz tett egy fer tőt le ní tő gé pet. Ter mé sze te sen nem volt kön nyű be bi zo nyí ta nia ta lál má nyá nak mű sza ki elő nye it. Vé gül si ke rült ki esz kö zöl nie a me gyei ha tó ság-nál, hogy egy nyil vá nos pró ba dönt se el a vi tát.

A „ver senyt” 1894. au gusz tus 13-án tar tot ták meg a me gye ház udvarában. A „küz-dő té ren” há rom cég je lent meg: a Walser, a Tarnóczy és az El ső Délmagyar-országi Gép gyár. Ez utób bi állította elő a Demkó-féle gé pet. A pró ba több mint két óra hos -szat tar tott, és tel jes mér ték ben be iga zo ló dott a Demkó-féle találmány elő nye: a gőz-fej lesz tés nyolc, a fer tőt le ní tés negyvenkét, a szá rí tás pe dig öt per cet vett igény be.

A me gye ál tal ki je lölt bi zott ság a gőz fer tőt le ní tők pró bá ja után ta nács ko zás ra ült ös sze, s vé gül úgy ha tá ro zott, hogy „a já rá sok ré szé re be szer zen dő gőzfertőtlenítő gé pek fe le rész ben a Walser, fe le rész ben a Tarnóczy cég nél ja va sol ja meg ven ni, a köz sé gek nek pe dig a Demkó-féle gé pet, mint sok kal ol csób bat ajánl ja”.

A BROSCHKO–PETROVIĆ-FÉLE KET TŐS ÁT TÉ TE LŰ KE RÉK PÁR (1899)

A so kak sze rint kor szak al ko tó két ke re kű mű sza ki ta lál mány, a ke rék pár 1887 áp ri li sá ban vo nult be Becskerekre, ami kor Ludvig Handke a Hillman, Herbert& Cooper cég től vá sá rolt egyet. Azt kö ve tő en ro ha mo san nőtt a ke rék pá ros ok tá bo-ra, oly an nyi ra, hogy a becskereki bi cik lis ták 1896 au gusz tu sá ban már egy le tet ala kí tot tak. A Bega menti vá ros ban azon ban olya nok is akad tak, akik nem csak haj ta ni sze ret ték a ke rék párt, ha nem kü lön fé le újí tá sok kal is meg pró bál koz tak, még pe dig az zal a cél lal, hogy biz ton sá go sab bá, ké nyel me seb bé te gyék a ve le va ló köz le ke dést.

A ke rék pár, fej lő dé se so rán, több vál to zá son esett át. Egyik sar ka la tos mű sza ki prob lé ma a ket tős át té tel meg ol dá sa volt, amely a Torontál sze rint „oly sok fej tö-rést oko zott az em be ri ség nek”. Broschko Ede becskereki fegy ver ko vács nak és

110

Petrović ne vű se géd jé nek kö szön he tő en a 19. szá zad vé gén a ket tős át té tel prob lé-má ja is meg ol dó dott.

A Torontál 1899. jú li us 4-én új sá gol ta, hogy e két becskereki fel ta lá ló meg szer-kesz tet te a ket tős át té te lű ke rék párt: „Mint min den találmányra, úgy er re is vé let le nül jöt tek rá, s az ös szes szak em be rek, azon kí vül mind azok, akik ki pró bál ták, az el ra-gad ta tás hang ján nyi lat koz tak ró la. Broscko már meg sze rez te a gép re a sza ba dal mat Auszt ria–Ma gya ror szág ra néz ve, míg a töb bi or szá gok ra most fo lyik a tár gya lás. A szer ke zet egé szen egy sze rű, mind azo nál tal hi vat va van ar ra, hogy új for du la tot ad jon az egész ke rék pár-sport nak. Két szer te ke ve sebb ve le a mun ka, mert egy sze ri tip rás ra 11 mé tert fut, s nem lát az em ber li he gő, el fúlt ala ko kat, akik iz zad va ér nek el arány lag kis ered ményt. Meg be csül he tet len hasz not hoz kü lö nö sen a ver se nyek-nél. A je len le gi elő ál lí tá sa még költ sé ges és nem oly tö ké le tes, mint ké sőbb lesz, ha meg ér kez nek mindenfelől a sza ba dal mak, s Broscko gyá ri lag ál lít ja elő.”

Ér de kes len ne meg tud ni, hogy sor ke rült-e a so ro zat gyár tás ra.

A VAS ÚTI VA GO NO KAT ÖS SZE KAP CSO LÓ KOLB-FÉLE SZER KE ZET (1899)

Kolb Vil mos kikindai „nép ta ní tó” ta lál má nyá val ve szély te len né tet te a vas úti va go nok ké zi ös sze kap cso lá sát. 1899 szep tem be ré ben egy olyan szer ke ze tet konst-ru ált, „mely a vas úti va go no kat ma gá tól ös sze kap csol ja”. A ko ra be li saj tó sze rint „a ké szü lék igen egy sze rű, és min tá ja hi ba nél kül mű kö dik. (. . .) Kolb Vil mos, mint a nagykikindai gőz mal mi tár sa ság nak ve zér ta ní tó ja, na pon ta ész lel het te az is ko lá ja mö gött a gőz ma lom hoz ve ze tő ös sze kö tő vas pá lyán a vas úti ko csik nak kez det le ges és ve szé lyes ös sze kö té se it, mely éven te ál do za ta it meg kí ván ja. Szem ügy re vet te job ban a ko csi kat, és a mé ré sek foly tán több ap pa rá tust ké szí tett, me lye ket azon ban nem elég gé ta lált prak ti kus nak, el ve tet te. Hos szabb ta nul má nyo zá sok és ja vít ga tá-sok után vég re si ke rült ne ki egy oly ön mű kö dő ös sze kap cso ló au to ma tát szer kesz te-nie, mely min den te kin tet ben meg fe lel. (. . .) Kí vá na tos vol na azt elő ször is ná lunk al kal maz ni. A ta lál mány, sza ba da lom vé gett már be is lett je lent ve”.

Em lí tés re mél tó, hogy Kolbnak nem ez volt az el ső be je len tett ta lál má nya: 1892-ben egy ál ta la szer kesz tett is ko la pad ért „ál lan dó fel ső tám- és asz tal desz ká-val és moz gat ha tó ülés sel” ezüstér met nyert a te mes vá ri ki ál lí tá son.

A HECHT–BAMBACH-FÉLE GYU FÁS DO BOZ (1903)

Hecht Márk és Bambach Kár oly becskereki la ko sok 1903 ok tó be ré ben egy kü lön le ges s igen prak ti kus gyu fás do bozt sza ba dal maz tat tak, sőt az új ta lál mányt a Torontál szer kesz tő sé gé ben is be mu tat ták. A gyu fa ska tu lya „igen prak ti kus szer ke ze-tét te kint ve, kön nyen ki szo rít hat ja az ed di gi e ket. Alak ja és nagy sá ga meg fe lel a mos-ta ni ak nak, azon ban hasz ná lat kor nem kell s nem is le het ki nyit ni, ha nem rá gyúj tás kor

111

min dig csak egy szál gyu fát le het kön nyen s gyor san egy kis nyí lá son ki hul lat ni, s így az el szó rás ki van zár va, ami a mos ta ni ak nál nemrit kán szo kott elő for dul ni. (. . .) A fel ta lá lók máris több ol dal ról kap tak aján la tot a sza ba da lom meg vé te lé re”.

A gyu fás do boz nyil ván, amen nyi re ki csi, an nyi ra köz ked velt ta lál mány volt.

A MAYERING-FÉLE OP TI KAI FO LYA DÉK LEN CSE (1905)

Mayering Kár oly zichyfalvi (Banatsko Plandište) gyógy sze rész azok kö zé tar to zott, akik nem ké szül tek ugyan fel ta lá ló nak, s akik nek a vé let len adott öt le tet egy-egy szer ke zet el ké szí té sé re, ám ta lál má nya, mint utóbb ki de rült, igen hasz nos és hasz nál ha tó volt. Gyógy sze ré szünk nek éve ken át jól me nő gyógy szer tá ra volt, s ta lán so ha sem gon dolt ar ra, hogy egy na pon fel ta lá ló lesz.

Ál lí tó lag min den úgy kez dő dött, hogy Mayering Kár oly a sza bad ban reg ge liz ve ar ra lett fi gyel mes, hogy az asz ta lon le vő, víz zel telt, fél gömb ala kú üve gpalackon úgy tör nek meg a nap su ga rai, il let ve úgy össz pon to sul nak, hogy ki ége tik az ab roszt. Ez ad ta ne ki az öt le tet, hogy fo lya dék len csék elő ál lí tá sá val kí sér le tez zen. Ter mé sze-te sen előt te is so kan próbálkoztak ez zel, de kel lő si ker nél kül. Gyógy sze ré szünk 1890 tá ján lá tott hoz zá a kí sér le tek hez, s több éves ku ta tás, sok fá rad ság és még több ta nul má nyo zás után a 19. szá zad vé gén si ke rült ne ki el fo gad ha tó mi nő sé gű, jó tu laj don sá gok kal ren del ke ző fo lya dék len csé ket elő ál lí ta ni, ame lyek bi zo nyos szem-pont ból elő nyö seb bek vol tak, mint a tö mör üveg ből ké szül tek.

A becskereki Torontál már 1901 ja nu ár já ban be szá molt Mayering nagy hor de re jű ta lál má nyá ról, ame lyet a ké sőb bi évek ben még tö ké le te sí tett. 1905 au gusz tu sá ban, ol vas suk a Torontálban, hogy a bá ná ti fel ta lá ló már Bu da pes ten ala pí tott cé get Maye- ring és tár sai op ti kai fo lya dék len cse- és mű szer gyár cím mel, a Ke re pe si út 30. alatt, ahol meg kezd ték az új ta lál mány so ro zat gyár tá sát. A Torontál ér té ke lé se sze rint Mayering len csé je „a fény ké pe zés re nagy hor de re jű ta lál mány”, amely ről a ko ra be li szak lap ok is el is me rés sel ír tak, mond ván, hogy „kor sza kot al ko tó je len tő sé gű”.

1908-ban a fel ta lá ló be mu tat ta len csé it a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mi án, sőt Bécs ben is a Chemisch-Physikalische Gesellschaft es té lyén is. Ezenkívül a lon-do ni ki ál lí tá son is be szerette volna mu tat ni szer ke ze tét. Mi ben is állt Mayering len csé jé nek az elő nye? El ső sor ban ab ban, hogy sok kal ol csóbb volt a csi szolt, tö mör üveg len csék nél. Egyben ki vá ló op ti kai tu laj don sá gai vol tak. Bár mely vas-tag ság ban a len csé ben le vő fo lya dék ke ve rék egyen le tes volt, s ami fon tos volt: hő mér sék let-in ga do zás ese tén nem volt ész lel he tő op ti kai vál to zás. A ré gi fo lya-dék len cse-kí sér le tek nél ép pen ezek vol tak az át hi dal ha tat lan prob lé mák. Ugyan is úgy ké szí tet ték őket, hogy két üveg lap kö zött egy kis nyí lást hagy tak, és azon át beöntötték a fo lya dékot, a nyí lást pe dig va la mi lyen anyag gal be fed ték. Tíz–húsz fo kos hő mér sék let -kü lönb ség esetén azon ban a tö mí tés re hasz nált anyag szét fe-szí tet te a két üve get, és a fo lya dék ki folyt. A má sik gond a fel hasz nált fo lya dék nem meg fe le lő összetétele volt. Idő vel, né hány hét vagy hó nap alatt a be töl tött fo lya dék meg rom lott. Mayering újí tá sa ab ból állt, hogy egy részt meg ta lál ta a meg fe le lő fo lya dék ke ve ré ket, amely nem volt rom lan dó, de nem is vol tak ne ga tív

112

op ti kai tu laj don sá gai, a má sik pe dig, hogy a len cse ké szí té se tel je sen új mód szer-rel tör tént.

A szak iro da lom erről így számol be: „A két al kal mas üveg hé jat a fo lya dék ke-ve rék be alá me rít ve te szik ös sze, az tán ki eme lik és hi deg úton kö rül üve ge sí tik. Te hát nyí lás nél kül meg tölt ve olyan ré teg gel van lég men te sen kö rül zár va, amely ugyan olyan ki ter je dé si té nye ző jű, mint az ol dal fa lak. És mi u tán a fo lya dé kok is úgy van nak vá laszt va, hogy nem rom lan dók, va la mint ki ter je dé sük is az üve gé hez le he tő leg kö zel áll, a Mayering-féle fo lya dék len csék év ti ze de ken át vál to zat la nok ma rad nak. A Mayering-féle fo lya dék ke ve ré kei oly nyu god tak, hogy ha aka rat tal ha gyunk a len csé ben lég bu bo ré kot, és ez zel moz gat juk a fo lya dé kot, ak kor sem ta pasz ta lunk op ti kai vál to zást.” Mayering Kár oly 1908-ban ké szí tett el egy 175 cm át mé rő jű óri ás len csét, amely az Or szá gos Pe da gó gi ai Könyv tár és Tan szer mú ze-um Hi va ta los Ér te sí tő je sze rint „a vi lág leg na gyobb len csé je” volt. Vé ge ze tül még csak any nyit, hogy 1908-ig a zichyfalvi gyógy sze rész tizenhat or szág ban sza ba-dal maz tat ta ta lál má nyát, ame lyet min de nek előtt a fény ké pé szek és az op ti ku sok hasz no sí tot tak.

AZ OSZTIE-FÉLE ÉNEK GÉP (1906)

A 19. szá zad vé gén és a 20. szá zad ele jén a ha la dó szem lé le tű bá ná ti ta ní tók „csi náld ma gad” ala pon pró bál ták kor sze rű sí te ni az el avult tan esz kö zö ket (sőt an nak meg fe le lő en a ta ní tá si mód szert is), mi köz ben egyik-má sik újí tá suk az il le-té kes szak mai kö rök fi gyel mét is fel kel tet te.

Osztie Bé la becskereki ál la mi ele mi is ko lai ta ní tó 1906-ban az ének ta ní tás elő-re moz dí tá sá ra tett kí sér le tet. Egy „ének gép”-et szer kesz tett, amely for ra dal ma sí tot-ta a kot ta utá ni ze ne ta ní tást. Az aláb bi ak ban er ről az ér de kes, de ma már fe le dés be me rült becskereki tan esz köz ről szó lunk.

1906. feb ru ár 24-én ad ta hí rül a Torontál, hogy Osztie Bé la becskereki ta ní tó „ének gép”-et ta lált fel, s azt az em lí tett na pon be is mu tat ta Torontál me gye tan fel-ügye lői hi va ta lá ban. Osztie fog lal ko zá sá ra néz ve ta ní tó, ám fő kedv te lé se a ze ne. Ze ne szer zés sel is meg pró bál ko zott. 1905 áp ri li sá ban pél dá ul, Som fai Já nos szö ve-gé re meg ír ta a Szép Ilon ka cí mű ope ret tet. Amel lett több al kal mi szer ze mé nye is volt. Ő szer kesz tet te Nagybecskereken a Pleitznál meg je le nő Ta ní tói Elő jegy zé si Szak nap tárt, amel lett te vé ke nyen részt vett a Délmagyarországi Ta ní tó egy let mun-ká já ban. Ta ní tón kat élén ken fog lal koz tat ták az ének ta ní tás mód szer ta ni kér dé sei. Az ének ta ní tá si tan ter vek gya kor la ti meg ol dá sai ugyanis a két mód szer: a hal lás után va ló ének ta ní tás és a hang jegy után va ló ének ta ní tás kö zött té ve lyeg tek, hol az egyi ket, hol pe dig a má si kat ré sze sít ve előny ben. A ré gi, 1877. évi nép is ko lai tan terv a hang jegy után va ló ének ta ní tást kö ve tel te meg, de ez a gya kor lat ban – a ta ní tók hi á nyos ze nei kép zett sé ge és a di á kok ér tel mi szint je mi att – so ha sem va ló sult meg, ha nem min de nütt a hal lás után tör tént az ok ta tás. 1905-ben új tan-ter vet hoz tak, amely meg pró bál ta ös sze bé kí te ni a két mód szert. Még hoz zá úgy, hogy az ele mi is ko la el ső és má so dik osz tá lyá ban a hal lás után va ló ének ta ní tást,

113

a har ma dik osz tály tól kezd ve pe dig a hang jegy utá ni ének ta ní tást irá nyoz ta elő. Mind két mód szer nek vol tak elő nyei, de hát rá nyai is. A hang je gyek ta ní tá sa „tönk-re tet te a leg több gyer mek nek a da lo ló ked vét”, ugyan ak kor a hal lás után va ló ta ní tás, a ren ge teg is mét lés mi att „nyo masz tó lag ha tott a gyer mek ke dé lyé re”.

A szá zad el ső éve i ben is ko moly vi ták foly tak a két mód szer hí vei kö zött. Mind két tá bor szi lár dan meg volt győ ződ ve sa ját iga zá ról. Osztie Bé la mint kép-zett ta ní tó és ze ne szer ző ma gá tól ért he tő en a hang jegy utá ni ének ta ní tás nak adott előnyt, és e mód szert fej leszt ve szer kesz tet te meg ének gé pét, amely a hang je gyek ta ní tá sát volt hi va tott meg gyor sí ta ni, meg kön nyí te ni. A Torontál meg fo gal ma zá sa sze rint „a gyer mek ez esz köz se gít sé gé vel a leg al sóbb fo ko za ton is játsz va sa já tít ja el nem csak a kottaolvasást, de a kot ta utá ni ének lést is”. Új tan esz kö zét csak ha mar bu da pes ti szak em be rek nek is be mu tat ta, majd ké sőbb a bá ná ti ta ní tó ság nak is, s fel csi gáz ta az ér dek lő dé st.

Er re a be mu ta tó ra 1906. jú li us 5-én ke rült sor a Délmagyarországi Ta ní tó egy-let becskereki fi ók já nak ren des, ta va szi köz gyű lé sén. A becskereki ta ní tók gyű lé-sén Az ének ta ní tá sa az Osztie-féle ének gép pel cím mel fel ta lá lónk egy ér de kes elő adást tar tott, mely nek ke re té ben be mu tat ta szer ke ze tét is. A Dél vi dé ki Tan ügy 1906. jú li us 1-ji szá má ban ol vas suk az elő adás ról, hogy Osztie sze rint „a be mu ta-tott gép ar ra lészen hi vat va, hogy a gyer me kek játsz va ta nul ja nak hang je gyek után éne kel ni”. Ta ní tónk a to váb bi ak ban még el mond ta, hogy „a gép szer kesz té sé nél fő gond ját – úgy mond – az ké pez te, hogy a ta nu ló rög tön tisz tá ban le gyen a ze ne 5 vo nal rend sze ré vel és a ze ne alap hang ja i val”. Ki emel te to váb bá, hogy „ta ní tá sá nál a hang el ta lá lá si ké pes ség fej lesz té se ké pe zi a fő célt”.

Osztie saj ná la tát fe jez te ki, hogy gé pét nem tud ja tel jes egé szé ben be mu tat ni a becskereki ta ní tók nak, mert ere de ti szer ke ze tét „az érc hang min ták kal együtt” fel küld te Pest re, így csak hé za go san is mer tet het te an nak mű kö dé sét. Ta ní tónk még ki emel te, hogy ta lál má nya – meg győ ző dé se sze rint – a di á kok nál „örö met, ked vet és ön mun kás sá got éb reszt és fej leszt”. A becskereki ta ní tók kö zül Bá nyai Ja kab, Baaden Kár oly és Kiss Ir ma szólt el is me rő en a be mu ta tott újí tás ról, erény ként hang sú lyoz va, hogy Osztie „mód sze ré ben a cse lek vés el ve ér vé nye sül, mi a pe da-gó gi á ban min dig nagy ha la dás”. Vé gül fel kér ték a szor gal mas ta ní tót, hogy mű vét mu tas sa be a Délmagyarországi Ta ní tó egy let nagy gyű lé sén is.

A Délmagyarországi Ta ní tó egy let 1906. jú li us 10-én, 11-én és 12-én Újaradon tar tot ta negyvenedik „nagy- és köz gyű lés ét”. An nak má so dik nap ján (1906. jú li us 11-én) Osztie Béla egy elő adás ke re té ben mu tat ta be ének gé pét. Ének ta ní tás a nép-is ko lá ban cím mel ta ní tónk be mu tat ta új tan esz kö zét, „de monst rál ta a hang jegy ol-va sás-ta nu lás gyors és si ke res el sa já tí tá sát és a hang el ta lá lá si ké pes ség fej lesz té sét az ének gép se gít sé gé vel. To váb bá a hang jegy utá ni ének lés elő nye it, szem beál lít va a hal lás utá ni ének lés hát rá nya i val”. Osztie „ha tá ro zott ál lást fog lalt amel lett, hogy a nép is ko lá ban az ének lés hang jegy után taníttassék, mely re néz ve az ál tala fel ta-lált ének gé pet, mint alkamas tan esz közt, a nagy gyű lés fi gyel mé be ajánl ta”. Mind-ez he lyén is lett vol na, ha a nagy gyű lés tag jai kö zött nem let tek vol na je len (az egy sze rűbb és el ter jed tebb) hal lás utá ni ének ta ní tás hí vei. Azok ugyan is el vi sí kon ki fo gá sol ták Osztie mód sze rét, nem mé lyed ve be le részletesebben új tan esz kö zé-

114

nek je len tő sé gé be. Elő adá sá nak vé gén Me ző Dá ni el ta ní tó kez dett el ve le po le mi-zál ni, el is mer ve ugyan, hogy Osztie ének gé pé nek gya kor la ti al kal ma zá sá val „a nép is ko lai ének ta ní tás mód sze ré ben új irányt je lölt meg”, de ki fo gá sol va, hogy az ének ta ní tás ki zá ró lag a hang jegy utá ni ta ní tás mód sze rén ala pul jon. Me ző Dá ni el ki fej tet te még, hogy a hal lás utá ni ének ta ní tás mód sze re „a nép és gyer me ké nek ter mé sze té hez kö ze lebb áll, kön nyeb ben és gyor sab ban el ér he tő”. A nagy gyű lés el nök lő je nem akart egyik fél mel lett sem ál lást fog lal ni, s így az újaradi ös sze jö ve-tel ha tá ro za ta Osztie ének gé pé vel kap cso la to san az lett, hogy „a fi ók kö rök, ülé se ik al kal má val az Osztie-féle ének gé pet és az azt kö ve ten dő ének ta ní tá si mód szert be ha tó an ta nul má nyoz va, az ének ta ní tás nak a nép is ko lá ban kö ve ten dő, cél hoz ve ze tő mód ját és he lyes irá nyát meg be szé lés tár gyá vá te gyék”.

Ez zel, úgy tű nik, fél re is tet ték az ének gép ügyét, nem is me re tes előt tünk, hogy tár gyal tak-e va la ha is új ra ró la. Hi va ta los ének ta ní tá si tan esz köz sem lett so ha be lő-le, leg fel jebb csak Osztie Bé la becskereki órá in.

A BECK-FÉLE RE PÜ LŐ GÉP (1909)

A nagybecskereki vil lany te lep igaz ga tó ja, Beck Gyu la 1909 no vem be ré ben, sza-bad ide jé ben szer kesz tett egy Bleriot rendszerű re pü lő gé pet, pon to sab ban an nak egy tö ké le te sí tett vál to za tát, amely „egy kéz fo gás sal monoplánból bip lán ná ala kít-ha tó át”. Az új re pü lő al kal ma tos sá got a Torontál új ság író ja a következőképpen ír ta le: „A mo dell nagy sá ga az ere de ti nek har mad ré sze, a haj tó ere jét elekt ro mos mo tor szol gál tat ja. Szer ke ze te an nyi ra egy sze rű, hogy a re pü lő gé pek alap esz mé jé nek fel-fo gá sát és meg ér té sét pusz ta meg te kin tés re is le he tő vé te szi.”

Beck a pro to tí pust 1909 no vem berének vé gén fe jez te be, s a he lyi saj tó Re pü-lő gép Nagybecskereken cím mel szen zá ci ó ként szá molt be az új ta lál mány ról: „Nagy, mond hat ni ne ve ze tes szen zá ció pat tant ki egy szer re Nagybecskereken. Nagybecskereknek ugyan is re pü lő gé pe van. Va ló sá gos nagybecskereki re pü lő gép, amely egy elő re ugyan még csak min tá ban van meg, de szak ér tők, akik meg vizs-gál ták, olyan ked ve ző en nyi lat koz tak ró la, hogy a leg szebb re mén nyel le he tünk az iránt, hogy Nagybecskerek is egyik ne ve ze tes pont ja lesz az avi a ti ká nak.

Beck mint je les me cha ni kus szak em ber az avi a ti kus moz gal mak fel len dü lé se óta élén ken fog lal ko zik a re pü lő gé pek kel, s egy re ter vez ge tett, dol goz ga tott, míg vég re si ke rült ne ki egy re pü lő gép min tát szer kesz te ni, amely min ta olyan, hogy a leg jobb re mé nyek kel biz tat.”

A je les becskereki fel ta lá ló azon ban 1909 no vem be ré ben csak köz szem lé re te het te a gé pét, de a ked ve zőt len idő já rás mi att nem pró bál hat ta ki. Beck a re pü-lő gé pet a becskereki fő gim ná zi um nak ado má nyoz ta az zal az ígé ret tel, hogy „a ked ve ző időjárás beálltával a nagy kö zön ség előtt a sza bad ban is be mu tat ja és ki pró bál ja”. Ezt a ne ve ze tes ese ményt a vá ros kö zön sé ge „a leg na gyobb ér dek lő-dés sel és re mén nyel” vár ta. Nincs tu do má sunk ar ról, hogy Beck mi kor re pült fel elő ször, s hogy egy ál ta lán fel re pült-e gé pé vel. Jel lem ző azon ban, hogy a Torontál ho gyan köny vel te el az új ta lál mányt: „Még ha a gép ma ga az el ső eset ben ta lán

115

nem is mu tat na föl olyan ered ményt, az avi a ti ká val va ló ko moly fog lal ko zás már ma ga is je len tős ered mény.”

ÁRPÁSY JÁ NOS OL VAS TA TÓGÉ PE (1911)

A tan esz kö zök ka te gó ri á já ba so rol hat juk Árpásy Já nos bá ná ti ta ní tó ké szü lé-két, ame lyet a szak iro da lom „ol vas ta tógép” né ven is mer. A ta lál mány 1911. má jus 30-án, a Délmagyarországi Ta ní tó egy let nagybecskereki kö ré nek Katalinfalván (Ravni Topolovac) tar tott ös sze jö ve te lén ke rült be mu ta tás ra. A gé pet Árpásy elő-ző leg már sza ba dal maz tat ta. A ko ra be li tu dó sí tás sze rint előbb egy szak elő adás ke re té ben szá molt be ered mé nye i ről, és „ma gas szak kép zett ség re val ló fej te ge té-sek kö zött mu tat ta be sza ba dal ma zott ol vas ta tógé pét”.

A szer ke zet tel kap cso la tos rész le te ket nem is mer jük.

A MOHAUPT–FEHÉR-FÉLE AU TO MA TI KUS KÖ PŐ CSÉ SZE (1933)

A becskereki ke res ke del mi és gyá ri pa ri ka ma ra 1933 áp ri li sá ban adott üzem nyi-

tá si en ge délyt Mohaupt Jó zsef ke res ke dő nek és Fe hér Mi hály bor bély nak. E két becskereki polgár au to ma ti kus kö pő csé szé ket ál lí tott elő. Fe hér Mi hály bor-bély ugyan is va la mi vel ré geb ben au to ma ti kus kö pő csé szét szer kesz tett, ta lál má-nyát sza ba dal maz tat ta is, s 1933 áp ri li sá ban meg fe le lő üz let fe let ta lál va sze ret te vol na ka ma toz tat ni.

Saj nos, nem tud ni, mek ko ra si ker rel.

NENAD COCIĆ „HÓ LÁN CA” (1934) Nenad Cocić becskereki ta xi so főr ta lál má nyá nak 1934 ja nu ár já ban ter jedt el a

hí re. Szer ke ze te a té li, ha vas uta kon könnyítette meg az au tó sok köz le ke dé sét. Ő ugyan is „egy olyan szer ke ze tet konst ru ált, amit az au tó hát só ke re ke i re le het fel sze rel-ni, még pe dig bár me lyik gép ko csi ra, te kin tet nél kül a ke re kek mé re te i re. (. . .) Azt szá-mos becskereki szak em ber al kal maz ha tó nak és rendkívül prak ti kus nak nyil vá ní tot ta. (. . .) Elő nye az, hogy al kal ma zá sá val bár mi lyen csú szós, ha vas úton fél an nyi ben zin-fo gyasz tás mel lett még is a ren des 60–80 kilométeres óránkénti se bes ség ér he tő el”.

AZ EICH-FÉLE ÖN MŰ KÖ DŐ FOR GAL MI REND ŐR (1934) Ke vés becskereki fel ta lá ló ért el ta lál má nyá val olyan si kert, mint Eich Ti ha mér,

a fi a tal becskereki ka zán ko vács, aki nek ne ve kül föld ön is is mert té vált. 1934-ben

116

meg hí vót ka pott a pá ri zsi ki ál lí tás ra, ami igen csak nagy meg tisz tel te tés nek szá mí-tott. A Foire de Pa ris ren de ző bi zott sá ga ar ra kér te fel, hogy ta lál má nyá val je len jen meg az (1934) má jus 9-én meg nyí ló pá ri zsi ipar ki ál lí tá son.

Eichnek „több prak ti kus és nagy je len tő sé gű” ta lál má nya volt, me lyek kö zül né há nyat sza ba dal maz ta tott is. Min den kép pen leg ér de ke sebb az ön mű kö dő for gal-mi rend őr, „amely vil la mos jel ző ké szü lék ből áll, és az a cél ja, hogy a nagy vá ro- s ok for gal mas út tes te in ki kü szö böl je az au tók ös sze üt kö zé sét”.

Ez a szer ke zet a Hír adó sze rint a vas úti sí nek re is fel sze rel he tő, és rend kí vül meg bíz ha tó an há rít ja el a vo nat-ös sze üt kö zé se ket. Eich szer ke ze te ab ban kü lön-bö zött más ha son ló ta lál má nyok tól, hogy fel épí té sé re néz ve egy sze rűbb, amel lett je len tő sen ol csóbb is volt, nem utol sósor ban pe dig pon to san mű kö dött, és üze me-lé sét az idő já rá si vi szo nyok sem be fo lyá sol ták.

Itt em lít jük meg, hogy 1934-ben Eichnek volt egy má sik ér de kes ta lál má nya is, a kéziventilátor, „amely nek elő ál lí tá si ára alig 40–50 di nár, és tel je sít mé nye egye-zik a nagy vil lany ven ti lá to ré val”.

A HAL MAI-FÉ LE KI VI LÁ GÍ TOTT ÓRI Á SI PA PÍR SÁR KÁNY (1934)

A becskereki vas út ál lo más kör nyé kén Hal mai Bé la mű hely mun kás 1934 au gusz tu sá ban egy ki vi lá gí tott óri á si sár kányt bo csá tott fel es tén ként, a hely be-li ek nagy cso dál ko zá sá ra. A vi lá gí tást több ügye sen el he lye zett zseb lám pa szol-gál tat ta, és a sö tét ég bol ton kí sér te ti es lát ványt nyúj tott az im boly gó, ki vi lá gí tott pa pír sár kány. Hal mai egyéb ként 1925-ben pró bál ko zott elő ször óri á si sár ká nyok fel bo csá tá sá val, 1934-ben pe dig egy tizenöt és egy huszonnégy négy zet mé te res pa pír sár kány el ké szí té sén dol go zott.

NEMANJA GRUNČIĆ TRAK TO RA (1934)

Az ér de ke sebb mű sza ki újí tá sok hoz so rol hat juk Nemanja Grunčić becskereki gépész ta lál má nyát. Ő ugyan is 1934 szep tem be ré ben meg ta lál ta a mód ját an nak, hogy fá val és csut ká val üze mel tes se trak to rát. „Hó na po kon ke resz tül dol go zott dr. Tirš ut cai mű he lyé ben a trak tor cél sze rű át épí té sén, és si ke rült fa- és csut ka tü ze lés re be ren de zett trak tort al kot nia. A pró ba szán tás nál az át épí tett 13–30 HP Cormickkal si ke rült egy hold föl det két ko sár csut ká val ke vert fá val 7–8 hü velyk mély ség re öt eke vas sal fel szán ta nia.” Ez bi zo nyá ra mai vi szony lat ban is szá mot te vő tel je sít mény len ne. A ta lál mány to váb bi sor sá ról nem ma rad tak fenn ada tok.

A HIRSCH-FÉLE RÁ DIÓ ÉB RESZ TŐ (1934)

Hirsch Ala dár becskereki gépész test vér báty ja, Hirsch Izi dor új vi dé ki ke res ke-dő „egy rá dió éb resz tőt sza ba dal maz ta tott, amely au to ma ti ku san be kap csol ja és

117

ki kap csol ja a rá di ót”. A ta lál mány ról 1934 szep tem be ré ben adott hírt a Hír adó. Az órá nak is szol gá ló ol csó ké szü lé ket Hirsch tizenhét or szág ban sza ba dal maz tat ta, s egy al ka lom mal a becskereki Torontál szer kesz tő sé gé ben is be mu tat ta mű kö dé sét.

ĐURĐEVIĆ HÁ ZI VIL LANY KÖZ PONT JA (1934)

Milorad Đurđević fe hér temp lo mi gépész, aki hos szú időt töl tött kül föld ön, ha za jö vet, 1934 no vem be ré ben ér de kes ta lál mán nyal lep te meg a bá ná ti a kat: „há zi vil lany köz pon t”-ot konst ru ált. A Hír adó el ra gad ta tás sal ál la pí tot ta meg: „a prak ti-kus szer ke ze tű mo tor haj tó ere je olyan nagy, hogy min den ki há zi vil lany köz pon tot lé te sít het, amely nek üzem költ sé ge mi ni má lis, és nem éri el a köz vi lá gí tás mos ta ni áram dí ját. Egy ilyen há zi vil lany köz pont mind ös sze 3000 di nár ba fog ke rül ni”.

Ké sőb bi al kal ma zá sá ról már nin cse nek ada ta ink.

A HEGEDŰS–GYURICS-FÉLE ÖN MŰ KÖ DŐ VAS ÚTI SO ROM PÓ (1934)

Két becskereki la ka tos, He ge dűs Sán dor és Gyurics Lász ló, 1934 no vem be ré-ben meg szer kesz tet ték az ön mű kö dő vas úti so rom pót. Az elekt ro mág nes se gít sé-gé vel mű kö dő so rom pó rend kí vül biz ton sá gos volt, an nál in kább, mert már két kilométerre a moz dony előtt le zár ta a for gal mat. „A moz dony 2 kilométerre a so rom pó előtt a távíródrót ára má val érint ke zik, s ez az érin tés ele gen dő a so rom-pó üzem be he lye zé sé hez, il let ve le eresz té sé hez. A so rom pó las san fel emel ke dik, ami kor a vo nat túl ha ladt a so rom pón, és to váb bi két kilométert ha ladt. A moz dony ugyan is is mét érint ke zés be ke rül az áram mal – a te te jé re sze relt szer ke zet ré vén – és ez az érin tés is mét meg nyit ja a so rom pót. (. . .) Ar ra is gon dol tak a fel ta lá lók, hogy a ké szü lék el rom lik. Er re az eset re biz to sí tó jel zés szol gál, amely azon nal jel zi a moz dony ve ze tő nek, hogy az előt te ál ló so rom pó el rom lott.”

He ge dűs és tár sa 1934-ben me cé nást ke re sett a pro to tí pus ki dol go zá sá ra. A fel ta lá lók a Hír adó szer kesz tő sé gé ben egy ki csi nyí tett mo del len mu tat ták be a találmányt, amely ki fo gás ta la nul mű kö dött.

Ér de mes meg em lí te ni, hogy az ön mű kö dő so rom pón 1929 óta dol goz tak a becskereki fel ta lá lók. Ugyan csak fi gyel met ér de mel, hogy He ge dűs Sán dor a harmincas évek ben Weber Vik tor cu kor gyá ri tit kár anya gi tá mo ga tá sá val egy vas úti ko csit konst ru ált, „amely nek al ja ket té vá lik és per cek alatt ki ürí ti a va gon tar tal mát, fe les le ges sé te szi te hát a költ sé ges ki va go ní ro zást”. Ezt a ta lál má nyát a becskereki cu kor gyár ban al kal maz ták a cu kor ré pa-szállításra.

A WEISZ-FÉLE CSO DA KÁLY HA (1934)

Weisz Jó zsef becskereki „gép-, mű la ka tos és nik ke le ző” 1934 de cem be ré ben egy cso da kály há val lep te meg a Bega menti vá rost. A rend kí vül ol csó kály hát

118

fű rész por ral vagy ha son ló hul la dék kal le he tett fű te ni. „Az új rend sze rű kály ha elő nye, hogy egy sze ri be fű tés nél tíz óra hos szat ég, meg tart ja a le ve gő tisz ta sá gát, és amel lett üdí tő, ba rát sá gos me le get áraszt. Aki a kály hát meg te kin tet te, mind el is me rés sel nyi lat ko zik az új kály ha ta ka ré kos fű té sé ről. A na pi fű tés nem ke rül töb be na pi 2–3 di nár nál”.

A Hír adó a to váb bi ak ban ar ról is be szá mol, hogy Weisz „új rend sze rű ki lin cse ket és zár tar tó kat konst ru ált, ame lyek nik ke le zet tek, te hát so ha sem igé nyel nek tisz tí tást, és ezüs tös fé nyük min dig tisz tán ra gyog”. A lap meg ál la pí tá sa sze rint nem csak új ki lin csek re és zár tar tók ra vo nat ko zik ez az újí tás, ha nem a réz- vagy vas ki lin csek re is, ame lye ket Weisz ju tá nyos áron be nik ke lez. A cikk ből a to váb bi ak ban azt is meg-tud juk, hogy „Becskereken már több he lyen al kal maz tak ilyen nik ke le zett ki lin cse-ket, és a háziaszonyok el ra gad ta tás sal nyi lat koz nak prak ti kus vol tuk ról”.

A SEVERIN–GLAVAŠKI-FÉLE SZÉL ENER GI ÁT HASZ NO SÍ TÓ BE REN DE ZÉS (1934)

A becskereki Hír adó 1934. de cem ber 11-én ter je del mes cik ket kö zölt két szor-gal mas becskereki fel ta lá ló ról, aki nek si ke rült hasz no sí ta ni a szél ener gi át, pon to-sab ban gé pe ket üze mel tet ni a szél ener gi á val elő ál lí tott áram mal.

Aleksandar Severin tech ni kus és se gí tő tár sa, Živojin Glavaški egy úgy ne ve zett szél fo gó ké szü lé ket szer kesz tet tek, amely azu tán vil lany ára mot ter melt. A ta lál-mányt sza ba dal maz tat ták is. Kí sér le te i ket Čeda Mišković becskereki ke res ke dő pén zel te. Ami kor a Hír adó cik ke zett ró luk, ak kor még ti tok ban tar tot ták a szél fo-gó be ren de zés mű kö dé si el vét. Ez ért he tő is volt, hi szen állítólag si ke rült ne kik meg ol da ni uk a szél ál tal fej lesz tett ener gia (nyil ván a vil lany ener gia) tá ro lá sát is. Emel lett ta lál má nyu kat kül föld ön is hasz no sí ta ni akar ták.

Ké szü lé kük ele in te igen költ sé ges volt, de hos szú tá von ki fi ze tő dött vol na. „Egy száz ló erős gép haj tá sá hoz szük sé ges szél fo gó ké szü lék pél dá ul két és fél mil-lió di nár ba ke rül, de a nagy be fek te tés bő sé ge sen amor ti zá ló dik, mert az üzem költ-ség a mi ni má lis ra re du ká ló dik, mert a nyers anyag a jö vő ben a drá ga szén he lyett az in gye nes szél lesz” – ál la pí tot ta meg a lap de rű lá tó új ság író ja.

A ĆIROVIĆ-FÉLE ÖN MŰ KÖ DŐ SO ROM PÓ (1936)

A becskereki Hír adó 1936 ja nu ár já ban új sá gol ta, hogy Dobrosav Ćirović becskereki fi a tal em ber nek „si ke rült egy vas úti sze ren csét len sé get el há rí tó au to ma-ta-ké szü lé ket és egy ön mű kö dő vas úti so rom pót konst ru ál ni. A két ta lál mány terv-raj zai már el ké szül tek, csu pán a modellek ki dol go zá sa szük sé ges. Eh hez azon ban nincs ele gen dő pén ze, és azért tő kés tár sat ke res, aki meg fe le lő ré sze se dés mel lett haj lan dó vol na ve le tár sul ni a ta lál mány ki ak ná zá sá ra”.

Hogy vé gül is si ke rült-e ne ki, nem tud juk.

119

PAJA NINKOV KOORDINATOMÉTERE (1936)

A becskereki he lyi lap ban, a Hír adó ban 1936 ok tó be ré ben ol vas suk, hogy Paja Ninkov becskereki mér nök egy koordinatométert szer kesz tett, „amely va ló sá gos for ra dal mat je lent a föld mé rés te rü le tén. Min den ed di gi rend szert és mé rő szer ke ze-tet fe les le ges sé tesz, és az ed di gi bo nyo lult mé ré si mód sze rek he lyett me cha ni kai úton, egy sze rű le ol va sás sal, pillanatok alatt meg ál la pít ja a föld te rü let nagy sá gát”. Az új ta lál mány ról a szak lap ok is nagy el is me rés sel ír tak, s nyil ván a föld mé rők hasz no sí tot ták a leg job ban. Eset le ges sorozatgyártásáról nem tu dunk.

*

Ha vé ge ze tül ele mez zük ezek nek a ré gi bá ná ti ta lál má nyok nak a sor sát, ak kor min de nek előtt ar ra a meg ál la pí tás ra ju tunk, hogy egy-két ki vé tel lel va la men nyi csak a pro to tí pus ki dol go zá sá nál ma radt, mert anya gi ak hí ján nem tud ták nagy ipa-ri lag hasz no sí ta ni. Több nek ugyan si ke rült is sza ba dal maz tat nia öt le tét (nem csak itthon, ha nem kül föld ön is), de leg több eset ben ezek nél is csak pa pí ron ma radt ter vek ről volt szó. Nyil ván ez is az oka an nak, hogy az egy kor ha la dó, jó elkép-zelések, ki tű nő mű sza ki újí tá sok csak ha mar fe le dés be me rül tek. Pe dig így, egy he lyen ös sze gyűjt ve, tel je sen más ké pet fes te nek Bá nát mű sza ki kul tú rá já nak múlt-já ról, s va ló já ban an nak gaz dag ha gyo má nya it pél dáz zák. Ezért is volt ér de mes el ra gad ni őket a fe le dés től.

(1989)

120