RENESZÁNSZ, 1416. század - users.atw.huusers.atw.hu/premtanarno/jegyzetek/reneszansz_pdf.pdf ·...
Transcript of RENESZÁNSZ, 1416. század - users.atw.huusers.atw.hu/premtanarno/jegyzetek/reneszansz_pdf.pdf ·...
RENESZÁNSZ, 1416. század
Legfejlettebb területek: ÉszakItália, Németalföld
trecento – 1300as évek – az építészetben és szobrászatban még a gótika koraquattrocento – 1400as évek – érett reneszánsz kora Itáliábancinquecento – 1500as évek – késő reneszánsz kora Itáliában
gazdaságitársadalmi háttér: ÉItália a polgárság a céhes iparról áttért a manufakturális formára a → →kézműipar és kereskedelem felvirágzott tőkefelhalmozás új polgári réteg → →jött létre → bankárok, pénzarisztokraták (pl. Firenzében a Medicicsalád, Milánóban a Sforzacsalád, Mantovában a Gonzagacsalád) → kezükben összpontosult a politikai és gazdasági hatalom ezek a családok felkarolták →a művészeket, a művészetek mecénásai lettek
renaissance, fr. → újjászületés → a „sötét” középkor után a művészet →visszatért minden szépség forrásához, a természethez és az ókori művészetekhez (Giorgio Vasari)
humanizmus – a kor szellemi irányzata: sequere naturam = a természet követése, emberközpontú világnézetaz embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követeltékaz emberben rejlő hatalmas alkotóerőt akarták kiaknázni – a kor embereszménye a polihisztor (uomo universale), aki a tudományok és művészetek területén is jártas (matematika, zene, költészet, festészet, szobrászat– pl. Leonardo, Michalengelo)újra felfedezték az ókori irodalmat, az antik görög és római művészetet – minden mértéke az ember
előtérbe került az ember egyénisége az egyén kibontakozása és →érvényesülése a cél ekkor alakul ki a művész fogalma (már nem névtelen →mesteremberek, mint a középkorban)
a túlvilági életre összpontosító középkori gondolkodásmódot felváltja a valóság, a természet lázas kutatása tanulmányozták az emberi test felépítését, hogy a →művészet tökéletesen tükrözze a valóságot → anatómiai ismeretek (boncoltak) →tudományos alapon történő ábrázolás → perspektíva (Brunelleschi, Alberti)
TRECENTO, 1300as évek
A trecento freskóművészetének jellemzői:
vallásos témák, a drapériák követik az alakok mozgását a legtöbb esetben még díszletszerű a háttér (maketthatású épületek), de már megjelenik a természeti környezet
Giotto di Bondone (1267 k. 1337): Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat
Jellemzők: az érzelmek megragadása, a lényeg kiemeléseSzent Ferenc elajándékozza köpenyét – centrális szerkezet, a kontúros vonalvezetés és a meleg árnyalatok az előtérben fokozzák a térszerűség élményétKrisztus siratása – átlós kompozíció (újszerű Krisztusábrázolási mód), a fájdalmat hangsúlyozzák a felalá repdeső angyalok zaklatott figurái is
Giotto di Bondone: Assisi Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat
Simone Martini (kb. 12841344): Angyali üdvözlet
Simone Martini: Guidorocco da Fogliano Montemassi ostromakor (freskó)az egyik első világi témájú festmény, megformálása még merev, díszletszerű háttér, az egyik első portré
QUATTROCENTO, 1400as évekközpont: Firenze
Filippo Brunelleschi: Santa Maria del Fiore kupolája, Firenze
Ghiberthi: Paradicsomkapua firenzei dóm keresztelőkápolnájának kapuja
Filippo Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, (Lelencház), Firenze
Filippo Brunelleschi: Pittipalota
Leon Battista Alberti: Rucellaipalota, Firenze
Michelozzo di Bartolomeo: MediciRicardi palota, Firenze
Leon Battista Alberti: Santa Maria Novella, Firenze
Donatello: Gattamelata lovasszobra, Padova
Verocchio: Colleoni lovasszobra, Velence
Paolo Ucello: Szent György harca a sárkánnyal
Paolo Ucello: San Romanoi csata
Andrea Mantegna: Pieta
Sandro Botticelli: Primavera
Sandro Botticelli: Vénusz születése
Filippo Lippi: Madonna
Filippo Lippi: Madonna
Pierro della Francesca: Federigo da Montefeltro és felesége
Ghirlandaio: Nagypapa unokájával
CINQUECENTO, 1500as évekközpont: Róma
Donato Bramante: Tempietto, Róma
MICHELANGELO BOUNAROTTI(14751564)
Dávid szobor, Firenze
Giuliano Medici síremléke, Firenze
Pieta, Róma
Mózes, II. Gyula pápa síremlékéhez készült
Sixtuskápolna mennyezetfreskói, Róma
Delphoi szibilla
Utolsó ítélet,a Sixtuskápolna főfalán látható
LEONARDO DA VINCI(14521519)
Mona Lisa
Sfumato technika
Hermelines hölgy
Sziklás Madonna
Szent Anna harmadmagával
Az utolsó vacsora
RAFFAELLO SANTI(14831520)
Athéni iskola, Stanza della Segnatura, Vatikán
Mária eljegyzése
Sixtusi Madonna
EsterházyMadonna
VELENCE
Bellini: Lorenzo Loredan dózse portréja
Bellini: Madonna
Tiziano: Urbinói Vénusz
Vittore Carpaccio: Velencei kurtzánok
Canaletto: Velencei tájkép (=veduta)
NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ
Albrecht Dürer: Önarckép
Albrecht Dürer: Az Apokalipszis lovasai
Albrecht Dürer: Melankólia
id. Pieter Brueghel: Parasztlakodalom (ParasztBrueghel)
Ifj. Hans Holbein: Követek
Ifj. Hans Holbein portréja Boleyn Annáról és VIII. Henrikről
Jan van Eyck: Arnolfini házaspár
olajfestmény!!!
Hyeronimus Bosch: Gyönyörök kertje
RENESZÁNSZ MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON
Gian Cristoforo Romano: Mátyás és Beatrix domborműje
Corvinák
M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása
A visegrádi vár díszudvara a Herkuleskúttal
Bakóczkápolna
BáthoriMadonna
A sárospataki vár loggiája
RENESZÁNSZ, 1416. század – ÖSSZEFOGLALÁS
Legfejlettebb területek: ÉszakItália, Németalföld
trecento – 1300as évek – az építészetben és szobrászatban még a gótika koraquattrocento – 1400as évek – érett reneszánsz kora Itáliábancinquecento – 1500as évek – késő reneszánsz kora Itáliában
gazdaságitársadalmi háttér: ÉItália a polgárság a céhes iparról áttért a manufakturális formára a kézműipar és kereskedelem felvirágzott tőkefelhalmozás → → → →új polgári réteg jött létre bankárok, pénzarisztokraták (pl. Firenzében a Medicicsalád, Milánóban a Sforzacsalád, Mantovában a →Gonzagacsalád) kezükben összpontosult a politikai és gazdasági hatalom ezek a családok felkarolták a művészeket, a → →művészetek mecénásai lettek
renaissance, fr. újjászületés a „sötét” középkor után a művészet visszatért minden szépség forrásához, a természethez és az → → →ókori művészetekhez (Giorgio Vasari)
humanizmus – a kor szellemi irányzata: sequere naturam = a természet követése, emberközpontú világnézetaz embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követeltékaz emberben rejlő hatalmas alkotóerőt akarták kiaknázni – a kor embereszménye a polihisztor (uomo universale), aki a tudományok és művészetek területén is jártas (matematika, zene, költészet, festészet, szobrászat– pl. Leonardo, Michalengelo)újra felfedezték az ókori irodalmat, az antik görög és római művészetet – minden mértéke az ember
előtérbe került az ember egyénisége az egyén kibontakozása és érvényesülése a cél ekkor alakul ki a művész fogalma (már nem → →névtelen mesteremberek, mint a középkorban)
a túlvilági életre összpontosító középkori gondolkodásmódot felváltja a valóság, a természet lázas kutatása tanulmányozták az →emberi test felépítését, hogy a művészet tökéletesen tükrözze a valóságot → anatómiai ismeretek (boncoltak) tudományos alapon →történő ábrázolás → perspektíva (Brunelleschi, Alberti)
a kor legfontosabb felfedezései:Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama felfedezőútjaiKopernikusz heliocentrikus világképe1455, Gutenberg, könyvnyomtatás
Trecento
az építészetben és a szobrászatban még a virágzó gótika időszaka, a templomok belső falfelületét monumentális freskók díszítikA trecento freskóművészetének jellemzői:vallásos témák, a megjelenítés merevsége oldódika képek előterében a cselekmény mozgalmassá válika figurák tekintete és mozgása érzelmet fejez ki, a drapériák követik az alakok mozgásáta színek, színátmenetek növelik a térszerűség élményéta legtöbb esetben még díszletszerű a háttér (maketthatású épületek), de már megjelenik a természeti környezet
Giotto di Bondone (1267 k. 1337): Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat Jellemzők: az érzelmek megragadása, a lényeg kiemeléseSzent Ferenc elajándékozza köpenyét – centrális szerkezet, a kontúros vonalvezetés és a meleg árnyalatok az előtérben fokozzák a térszerűség élményétKrisztus siratása – átlós kompozíció (újszerű Krisztusábrázolási mód), a fájdalmat hangsúlyozzák a felalá repdeső angyalok zaklatott figurái is
Simone Martini (kb. 12841344): Angyali üdvözletGuidoroccio da Fogliano Montemassi ostromakor (freskó) – az egyik első világi témájú festmény, megformálása még merev, díszletszerű háttér, az egyik első portré
Quattrocento
az egyház építőtevékenysége kissé háttérbe szorult és megnőtt a világi építészet szerepe – palazzok, városházák, könyvtárak, ispotályok, egyetemek épülteka quattrocentoban Firenze a kulturális élet központja – a fejedelmi udvarokba sereglett mesterek művészeti műhelyeket alkottakaz építészetben jellemző a centrális, azaz középpontos térképzés, a festészetben megjelenik a tondó (kör alakú festmény)
1401 a firenzeiek pályázatot hírdettek a Battistero (keresztelőkápolna) bronzkapujának elkészítésére – ez a pályázat volt a quattrocento nyitánya – a pályázatot Lorenzo Ghiberti nyerte el – a második bronzkapuját Michelangelo a „Paradicsom kapujának” nevezte el (Porta del Paradiso) – ószövetségi témák 10 domborművön megjelenítve (az ótestamentumi jelenetekbe Firenze, mint az antik Róma örököse dicsőítése is bele van rejtve, az egyik jeleneten Jeruzsálemet a korabeli Firenze látképe helyettesíti) – egy domborművön több jelenet is látható, pl. Ádám teremtése, Bűnbeesés, Kiűzetés a Paradicsomból) – Ghiberti volt az első, aki a lineáris perspektívát a domborműszobrászatban is megvalósította az előtér figurái valósűggal kiemelkednek a síkból, →a középtér alakjai domborműszerűek, míg a háttér vonalas, karcolt jellegű
Filippo Brunelleschi: a Santa Maria del Fiore kupolája, Firenzeromán és gótikus stílusú bazilika, a campanielet (harangtorony) Giotto tervezteBrunelleschi többek között a római Pantheon kupoláját is tanulmányozta – nyolcszögű kupoladobra húzta fel a gótikus szerkezetű, bordás ívű kupoláját, amely 100 méteres magasságba emelkedik – mérnöki bravúr: a 40 méteres fesztávolságot kettős héjszerkezetű kupola fedi le (később Michelangelo is ebből a szerkezetből indult ki a Szent Péterbazilika kupolájánál)– a kupola tetején lanterna (a felső megvilágítást biztosító toronyszerű építmény)
Filippo Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti (Lelencház), Firenzea homlokzat klasszikus reneszánsz alkotás az antik görög és római építészet formakincsét használja fel (pl. az ablakok felett →tympanon) a gótika vertikalitása helyett a nyugodt, vízszintes irányt hangsúlyozza a homlokzatot vízszintesen körbefutó → →övpárkányok tagolják loggia (=oszlopokra vagy pillérekre támaszkodó nyitott árkádos folyosó vagy erkély) a homlokzaton kör → →alakú majolika domborműveken csecsemőket láthatunk
Leon Battista Alberti: San Andreatemplom, Mantova – tympanon, féloszlopos tagolás, félköríves ablakok, boltíves kapuzat
Reneszánsz palotaépítészet palazzok→
A gazdag kereskedőcsaládok hatalmuk és társadalmi rangjuk kifejezésére impozáns lakóépületeket emeltek a palazzok (városi paloták) →reprezentatív alkotások (a portréfestészethez hasonlóan) Filippo Brunelleschi: Palazzo Pitti, FirenzeLeon Battista Alberti: Palazzo Rucellai, Firenzejellemzők: szabályos alaprajz, szimmetrikus homlokzat, zárt, nyugodt épülettömeg, hálósan tagolt homlokzat: a vízszintes irány hangsúlyozása a párkányokkal, a függőleges irány hangsúlyozása oszlopszerű tagolással, félköríves ablakokColosseummotívum, kváderkő (négyszögű, faragott kő) vagy rusztikus nyers kő, nagy belmagasság (810 méter), az alsó szinten félemelet kis négyszögletes ablakokkalcentrális udvar tágas,négyszögletű belső udvar , oszlopos árkádokkal az antik római lakóházak átriumos udvarának mintájára pl. → → →MediciRicardi palota belső udvara, Firenze
Reneszánsz lovasszobrokaz emberi test természethű ábrázolására törekedtek, előképük Marcus Aurelius ókori lovasszobraDonatello: Gattamelata lovasszobra, Padovaaz egyik első önálló reneszánsz körplasztika, az emlékműszobrászat egyik első példája ló és lovasa egységben van, merev kompozíció, →túlzottan egyirányú mozgás, kevésbé életszerű ábrázolásAndrea Verrochio: Colleoni lovasszobra, VelenceVerrochio ismerte a ló anatómiáját, ló és lovasa egységben van, harmonikus a mozgásuk, életszerű ábrázolás, a lovas tekintete portrészerű
Reneszánsz portréfestészeta quattrocento első harmadában jelentkezett új műfajként reprezentatív alkotások, a polgárság erejét szimbolizálják, jellemábrázolás, az →egyéniség hangsúlyozásaPiero della Francesca: Federico da Montefeltro és felesége„éremszerű”, profilban történő beállítás, realisztikus, valósághű arc, a háttérben természeti táj, már nem paravánszerű a térmélység →fokozza a porté életszerűségéta perspektivikus ábrázolás fajtái 1. → vonalperspektíva=a közeli vonalak erőteljesebbek, a távoliak halványabbak, 2. levegőperspektíva=a távolba vesző épületek vagy hegyek színét a levegő „elszínezi”, halványabban és kékes árnyalatban jelennek meg, 3. színperspektíva=a közeli színek telítettebbek, a távoliak tompábbak, a meleg színeket közelebbinek érzékeljük, mint a hideg színeket
Sandro Botticelli: Vénusz születéseSandro Botticelli: Primaveraantik mitológiai témák, a virágos rét közepén Vénusz látható, fölötte Ámor, jobb oldalon Zefír szélisten megérinti a nimfát, aki Flórává, a tavasz jelképévé változik, jobboldalon Vénusz kísérői, a három Grácia körtáncot lejtenek, mellettük Merkúr űzi el a közeledő felhőket egy kígyós bottal, a szereplők határozottan emelkednek ki a sötét háttérből, a kép a atavsz és a szerelem ébredésének a jelképe festői →allegória
Cinquecento, 1500as évekérett reneszánsz előrevetíti egy új stíluskorszak megjelenését (manierizmus), a kiemelkedő művészegyéniségek kora→Amerika felfedezése a gazdasági súlypont áttevődött az Atlantióceán partvidékére a polgárság meggazdagodása lelassult az → → →Egyház hatalma megerősödött a pápák nagyszabású építkezésekbe fogtak a cinquecento központja → → RómaDonato Bramante: Tempietto, Róma kör alaprajz antik előképe a római Vesztaszüzek temploma, harmonikus arányok, centrális → →alaprajz, balusztrád (bábos kőkorlát), laterna (= a kupola tetején lévő, ablakokkal áttört tornyocska)Bramante II. Gyula pápa főépítésze volt, ő kezdett hozzá a Szent Péter székesegyház újjáépítéséhez, amelyhez centrális, görög kereszt alaprajzot tervezett
Leonardo da Vinci (14521519) → festő, szobrász, hadmérnök, természettudós polihisztor, tükörírással írt→élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király meghívására Franciaországba költözött, itt is halt meg, Amboiseban, ahol ma Leonardomúzeum mutatja be munkáit, elsősorban találmányait, felfedezéseitMona Lisa (=Gioconda), háromszög kompozíció, → sfumato=a fény és árnyékhatár gyengéd, füstszerű átmeneteAz utolsó vacsora, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostorban található, centrális, szimmetrikus kompozíció, egyiránypontos perspektivikus térbe szerkesztve, a háttérben természeti táj, az ablakok kihangsúlyozzák Krisztus alakját, az apostolok hármas csoportokban jelennek megSzent Anna harmadmagával gúlakompozíció, levegőperspektíva, sfumato, a kép hármas tagolása: előtér, középtér, háttér→Sziklás Madonna
Michelangelo Buonarroti (14751564) elsősorban szobrász, de építész és festő is, szonetteket is írt→Dávid szobor Firenze jelképévé vált, antik görög póz, kontraposzt, nyugalmat árasztó, harmonikus szobor, a kor szépségeszményét →mutatja be, a tökéletes arányú testet, a testi tökéletesség erkölcsi erénnyel párosul (Donatello és Verocchio is készítettek Dávid szobrot)Mózes szobor, Róma II. Gyula pápa síremlékéhez készítette Mózes alakját, egynézetre készült szobor→Giuliano és Lorenzo de Medici síremléke, Firenze architektonikus szerkezetű síremlék, Giuliano szarkofágján a Nappal és az Éjszaka →allegorikus alakjai fekszenek, Lorenzo szarkofágján a Hajnal és az Alkony allegorikus alakjai láthatóak, háromszög kompozícióba foglalva, Lorenzo és Giuliano alakjait ókori római öltözetben mintázta megPieta az egyetlen műve, amelyet szignált, carrarai márványból készült, gúlakompozíció→Sixtuskápolna mennyezetfreskói, Róma, Vatikán 15081512 között, II. Gyula pápa megbízásából készítette az 54 négyzetméteres →freskót, a mennyezet középső kilenc sávjában: a Világ teremtése, az Ember teremtése, Bűnbeesés, Kiűzetés, Noé története, Özönvíz, oldalt lunettákban, az épületszerkezethez igazodva Krisztus eljövetelét megjövendölő Próféták és Szibillák alakjaiUtolsó ítélet → a Sixtuskápolna főfalán, manierista stílusjegyek
Raffaello Santi 14831520)Sixtusi Madonna → a felhőn sétáló Madonna megjelenik Szent Borbála és II. Sixtus pápa előtt, Mária alakjában a festő szerelmét láthatjuk, háromszög kompozícióEszterházy Madonna, Mária eljegyzése, Három gráciaAthéni iskola → A vatikáni Stanza della Segnaturaban található (stanza=pápai lakosztály), antik építészeti környezetbe helyezi az ókori tudósok, filozófusok alakjait, dongaboltozatos, kazettás mennyezet, középen Platón és Arisztotelész alakjai, Platón felfelé mutat, az ideákra utalva, míg Arisztotelész lefelé mutat, a metafizika fontosságát hangsúlyozza, a világról alkotott felfogásukat kéztartásukkal is jelzik, Platón alakját valószínűleg Leonardóról mintázta, míg Arisztotelészét Bramanatéról, a két főalak előtt Hérakleitosz egy nagy kőkockára könyököl (Michelangelo arcvonásail), és Diogenész hever előttük
Reneszánsz a Németalföldön kereskedelem, városiasodás megerősödött polgárság, megrendelők→ a természeti környezet valósághű, részletes megjelenítése
Jan van Eyck: Arnolfini házaspár → németalföldi reneszánsz belső, egészalakos kettős portré, valószínűleg az eljegyzés alkalmából készült, a háttérben a tükörben a festő alakját láthatjuk, a tükör fölött felirat: Jan van Eyck fuit hic. (Jan van Eyck itt járt), Jan van Eycknek tulajdonítják az olajfestés technikájának feltalálását, ez az első olajfestmény
Albrecht Dürer (14711528) → faés rézmetszeteket készített, részletgazdagság, természetszeretetApokalipszis fametszet sorozat , Az Apokalipszis lovasai a halál, a háború, a pestis és az éhínség lovasai→Melankólia, rézmetszet → a középkorban a melankolikus természetet az alkotó ember tulajdonságának vélték, Dürer szellemi önarcképe is lehet a grafikaÁdám és Éva, rézmetszet
rézmetszet mélynyomás→fametszet magasnyomás→
Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertjeszárnyas oltár, triptichon középső táblája, fantasztikus, mágikus világ, a képzelet különös élőlényei furcsa játékot űznek az emberekkel, a Fiatalság kútja látható középen, Bosch festészete a szürrealizmus előfutárának tekinthető
ifj. Hans Holbein: Követeka középen levő csendélet jelképes tárgyai (a lant elpattant húrja, az időmérő eszköz számlapjáról leolvasható pontos idő) a szépség és az élet mulandóságára emlékeztetnek, anamorfózis (optikailag eltorzított ábra, amely csak egy bizonyos szemszögből nyer értelmet), a kép előterében egy eltorzított koponya látható
id. Pieter Brueghel: Parasztlakodalom, Farsang és böjt harcaparaszti életből vett zsánerképeket festett „Paraszt Bruegel”→
Reneszánsz művészet Magyarországon
Mátyás király pártfogásának köszönhetően az 1470–es években honosodik meg Magyarországon (nagy szerepe van Vitéz Jánosnak és Mátyás olasz származású felségének, AragóniaBeatrixnak) Mátyás udvarában számos itáliai művész dolgozottA reneszánsz elterjedése már II. Ulászló és II. Lajos uralkodásának idejére esik
1470es évek – visegrádi palota építése– díszudvar, Herkuleskútbudai várpalota építése (elpusztult a reneszánsz része)Tatai vadászkastély1500as évek – ekkor épült a sárospataki vár Perényiloggiája (loggia = oszlopokra vagy pillérekre támaszkodó nyitott árkádos folyosó vagy erkély), jellemző még a bábos korlátBakóczkápolna, Esztergom – Bakócz Tamás esztergomi érsek emeltette, saját sírhelyének szánta, görögkereszt alaprajz, centrális elrendezés (!), vörösmárvány lapok, fehér márványoltár, 1800as években 1600 elemre szedték szét és az új székesegyházba építették
Báthorimadonna – Báthori András számára készült dombormű – firenzei quattrocento hatásaGian Cristoforo Romano: Mátyás és Beatrix domborműve
M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása későgótikus stílus, reneszánsz elemekkel (gótikus Ssziluett, reneszánsz stílusjegy: a háttér tájkép, Selmecbánya látképe, a háttér és a drapériák mozgása utal az alakok érzelmi állapotára, az előtérben anatomikus pontossággal megrajzolt virágok)
Corvinák – a Corvina könyvtár gyűjteménye 2500 kötetből állt – a kódexek egy része itáliai, flamand, cseh műhelyekben készült, de Mátyás létrehozott egy budai könyvmásoló és miniátorműhelyt is pl. Philostratuskódex (Mátyás király hiteles portréjával), könyvkötészettel is foglalkoztak – aranyozott és festett borjúbőr vagy selyemkötéssel borították a könyveket