Prof. Dr. Mihályi Pétertanszékvezető egyetemi tanár

Pénzügytan tanszék

Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform

kontextusában

Pannon Tudományos Műhely Tudományos Műhelyek 7. előadás

Veszprém, 2007. február 28.

A dohányosok aránya a felnőtt népességben (2000)

15

20

25

30

35

40

Ausztria Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia

%

2

TARTALOM

Mi a baj? Vízió

I. Egészség-mérlegII. A közfinanszírozás problémáiIII. Sok vagy kevés a kórház?

3

Mi a baj a magyar egészségügyben? Ki mit

mond?Betegek Orvosok Külső szakértők

(közgazdászok, piacok, kormány, EU stb.)

1. A kórházakban rémesek a körülmények.

1. Gyalázatosak a keresetek az EU-hoz képest és a belső arányokat tekintve.

1. A pénzügyi hiány finanszírozhatatlan; sem a biztosítási, sem a szolidaritási elv nem érvényesül.

2. A hálapénz terhes és igazságtalan.

2. A magyar nép beteg, állapota romlik.

2. Torz a struktúra, torz a verseny.

3. A betegre senki sem figyel.

3. A hálapénz megalázó. 3. A rendszer átláthatatlan és korrupt.

4

Vízió

Legyen a rendszer a mainál sokkal inkább szolgáltatáselvű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő. Érezhető mértékben javuljon az orvosi gyógyító-megelőző munka átlagos minősége, szakmai- és költséghatékonysága, továbbá a kórházi betegek komfort érzete. Vissza kell szorítani a hálapénz és a korrupció minden formáját.

5

A reform kiindulópontjai1. A népegészségügyi (demográfiai) gondok nem kapcsolódnak közvetlenül makro-gazdasági

és/vagy finanszírozási problémákhoz és – a szakmai közvélekedéssel ellentétben - nincs számottevő negatív hatásuk a növekedésre.

2. A megoldható és megoldandó feladatok alapvetően a poszt-szocialista állapot ellentmondásaiból, az ágazaton belüli költségvetési korlátok felpuhulásából, ezen belül (fontossági sorrendben)

a) a biztosítás rendszer, b) a gyógyszertámogatási rendszer és c) az ápolás-szűkétől elviselhetetlen kórházi rendszer

anomáliáiból vezethetők le.

3. Csak fejlesztésre, beruházásra lesz többlet-forrás (EU). Működésre nem lehet a jelenleginél többet költeni.

6

I. Egészség-mérleg

7

Születés és halál

„Előbb-utóbb valamennyien meghalunk. A halálozási helyzet minősége abban ragadható meg, hogy milyen életkorban és miben.” (Bondár, 2005)

8

A betegség, az öregedés és a halás egymással összefüggő természetes folyamatok

normál időskor

egészség elgyengülés rokkantságcsökkenő önállóság halál

betegségek

A társadalomtudományos szempontból vizsgálandó kérdés a korai halálozás (15-65 év).

9

10

11

12

… és a két fontos ellenpélda:

13

A GDP/fő szinten kívül csak az önállóak aránya fontos magyarázó változó

(38 ország adatai#)

A 15-65 éves korosztály halálozásának oksági magyarázata*

-10 0 10 20 30 40 50 60 70

GDP

Önállóak aránya

Illegális gazdaság

Jövedelem egyenlőtlenség

Szénhidrát fogyasztás

Alkohol-fogyasztás

Egyéb

%* Standardizált adatok

# Forrás: Brenner (2006)

14

Mit mutatnak még a demográfiai adatok?*.

* Augusztinovics M. (2005)

15

Férfiak Nők

40

45

50

55

60

65

70

75

80

1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990

élet

év

Japán

Svédorsz.

Görögo.

Svájc

Hollandia

Franciao

Anglia-W.

Norvégia

Ausztria

USA

Belgium

Finnorsz.

Olaszorsz.

Spanyolo.

Portugália

Cseh Közt.

Lengyelo.

Magyaro.

Litvánia

Lettorsz.

Oroszorsz

Bulgária

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990

élet

év

Japán

Svédorsz.

Görögo.

Svájc

Hollandia

Franciao

Anglia-W.

Norvégia

Ausztria

USA

Belgium

Finnorsz.

Olaszorsz.

Spanyolo.

Portugália

Cseh Közt.

Lengyelo.

Magyaro.

Litvánia

Lettorsz.

Oroszorsz

Bulgária

Forrás: Bondár (2005)

16

A halandóság és az életkilátásokban tapasztalható javulás a rendszerváltás legfontosabb eredményei közé tartozik! *

1. 1966-93 között Magyarország – elsősorban a férfiakat érintő – epidemiológiai válságot élt át. 1994 óta a várható élettartam mintegy 3,9 évvel nőtt ( ebből 1,64 év a szív- és érrendszeri halandóság csökkenése miatt).

2. 2004-ben a halálozások 32%-a 80 év felett következett be, a nőknél ez 44%.

* Józan P. (2006)

17

Igaz, a várható élettartam még mindig alacsony, de nem csak Ausztriához képest!

Ez elsősorban a poszt-szocialista örökség és – ezen belül – az önpusztító életmód kumulatív hatásainak következménye.

76

7371 70 69

59

50

55

60

65

70

75

80

Év

Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Oroszország

Születéskor várható élettartam (Férfiak, 2004)

Forrás: WHO

A 35-64 éves férfiak halálozásának 1/3-a a dohányzásnak ¼-e a túlzott ivásnak tulajdonítható.

18

Egy csábító gondolat…

A többlet halálozás, az „elkerülhető halálesetek” magyarázatát sokan és sokszor az egészségügyi rendszer működési hibáiban keresik.

Valójában ez csak a halálhoz vezető oksági láncolatban az utolsó láncszem.

19

Ugyanaz a rendszer – mégis szisztematikusan nagy a nemek közötti

eltérés

6 6

8 8 8

13

0

2

4

6

8

10

12

14Év

Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Oroszország

A várható élettartam különbsége nők és férfiak között (2004)

Forrás: WHO

A férfiak és nők eltérő életkilátásai, és az ebben bekövetkezett változások különbségei – részben legalábbis – azzal magyarázhatók, hogy a férfiak „coping” mechanizmusát elsősorban a családon kívüli küzdelmek merítik ki, míg a nők kapcsolódása és érdeklődése a gyorsan változó gazdasági és politikai helyzetekhez ennél jóval kisebb.

20

Minden az iskolázottságon múlik: A 30 éves korban várható további élettartam (év)*

Nők

43.80

47.80

42.2

52.4

30

35

40

45

50

55

Nincs alapfok Felsőfok

A rendszerváltás óta a 8,9 év élettartam-olló a férfiaknál 16,5 évre (!!!!) növekedett, a nőknél a különbség 4,0 évről 10,2 évre nőtt. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb férfiak között a különbség ma több, mint 20 év.

* Forrás: Kovács – Hablicsek (2006)

Férfiak

43.7

34.8

48.4

31.9

30

35

40

45

50

55

Nincs alapfok Felsőfok1986-19902000-2004

Év

21

Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, 2001.

60

65

70

75

80

85

90

95

100

105

25-34 35-44 45-54 55-64 65-75

Korcsoportok

%

felsőfokú8 osztálynál kevesebb8 osztályszakmunkásképzőérettségi

*: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva

Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet

22

Dohányzás

Az OECD-ben előttünk jár még Hollandia (32,0 %) és Törökország (32,1%).

A dohányosok aránya a felnőtt népességben (2000)

15

20

25

30

35

40

Ausztria Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia

%

A magyar férfiak 65%-a dohányzott, vagy jelenleg is dohányzik.

Forrás: OLEF 2003.

A nemdohányzó nők 32%-a, a férfiak 47% passzív dohányos.

Forrás: Uo.

23

ElhízottságAz elhízottak aránya a felnőtt népességben (2000)

5

7

9

11

13

15

17

19

Magyaro. Szlovákia Csehország Lengyelo. AusztriaForrás: OECD

Az elmúlt években nagy elemszámú országos reprezentatív vizsgálat az elhízáselőfordulásáról nem történt. Adataink megbízhatatlanok!Forrás: Eü. M. szakmai protokoll

24

Alkohol *

* 15 évnél idősebbek fogyasztása. Halálozás standardizált adatokból.

Itt szerepet játszhat, hogy az elfogyasztott – főként iparilag gyártott - tömény-alkohol féleségek minősége is szub-standard.

Alkoholfogyasztás és májzsugor halálozás

02468

101214

Liter

0102030405060

100

ezer

lako

sra

jutó

ese

t

Fogyasztás HalálozásForrás: WHO HFA

25

2004-ben 100 ezer lakosra számítva* Magyarországon 782, Ausztriában 459 ember halt

meg.

Magyarország - Ausztria összehasonlítás: A többlet-halálozás eredete megbetegedések szerint (%)

Egyéb; 7

Szív- és érrendszer; 49

Rosszindulatú daganatok; 23

Emésztőszervi megbetegedések;

12

Balesetek; 9

Forrás: WHO

0

Orvosi szempontból a két fő ok: a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések.

* Kor szerint standardizálva

A többlet-halálozás jó részt az idősebbeket sújtja: 60%-uk a 65-89 éves korosztályba tartozik.

26

Az iskolázottsági szinttől függő várható élettartam eltérésnek súlyos következményei

vannak a nyugdíj-rendszerre is

A 30 éves kort már megélt• felsőfokú végzettséggel rendelkező nők

94%-a, a férfiak 91%-a megéli a 60 éves kort;

• az alapfokú képzettséggel sem rendelkező nőknél ez az arány 76%, a férfiaknál 54%.

27

II. A közfinanszírozás problémái

28

Az alapprobléma

Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szja-fizetés alól, az megússza a tb-járulékfizetést is (eü. + nyugdíj).

29

A járulékmérték csökkentése drámai következményekkel járt.

A tb-alapok járulékbevételei (számított egyenérték a keresetek %-ában)

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

%

Nyugdíj

Egészségbiztosítás

30

Az E. Alap és az Ny. Alap problémái egy tőről fakadnak és nagyságrendileg azonosak. Mindkét alap puha költségvetési

korláttal működik.

A puha és kemény „költségvetési korlát” fogalmát Kornai János magyar közgazdász 1979-ben vezette be a nemzetközi szakiroda-lomba.

A központi költségvetés hozzájárulása a tb-alapokhoz

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006*

Kum

ulat

íve,

a G

DP%

-ába

n

E. Alap Ny. Alap

31

A mai magyar rendszer sem a biztosítás-matematikai korrektség, sem a

társadalombiztosítás bismarcki elveinek nem felel meg.

Miben különbözik a társadalom- (helyesen: szociális-) biztosítás a

biztosítás-matematikailag korrekt, üzleti biztosítástól?

Változás most?

1. Számottevő jövedelem-átcsoportosítás társadalmi csoportok (férfiak-nők, fiatalok-öregek, szegények-gazdagok, város-vidék) között. Szolidaritás.

NEM

2. A részvétel és a díj-fizetés szabályait jogszabá-lyok rögzítik. Majdnem 100%-os lefedettség. NEM3. Puha költségvetési korlát: a járulékok nem fedezik a kiadásokat. Direkt költségvetési támogatás.

IGEN

III. SOK VAGY KEVÉS A KÓRHÁZ?

Tényleg kórház-centrikus a magyar egészségügy?

33

Másutt is hasonló gondokkal küzdenek, sőt rosszabb a helyzet.

Kórház sűrűség (100 ezer lakosra, 2004)

1

1.5

2

2.5

3

3.5

4

4.5

5

5.5

Franciaország Németország Csehország Ausztria Szlovákia Lengyelország Magyarország Szlovénia

db

Forrás: WHO

34

Lehet, hogy túl nagyok a magyar kórházak? Átlagos kórház nagyság (2003)

100 150 200 250 300 350 400 450 500

Írország

Törökország

Olaszország

Németország

Csehország

Ausztria

Szlovákia

Lengyelország

Dánia

Hollandia

Magyarország

Ágyszám (db)Forrás: WHO

A helyzet rosszabb: Egyszerre sok a túl kicsi (95 kórház < 300 ágy) és a túl nagy (60 kórház > 600 ágy) kórház!

35

Akut ágyból is sok van – de itt sem kiugró a magyar adat

Akut ágyak száma 1000 lakosra (2003)

4.0

4.5

5.0

5.5

6.0

6.5

7.0

Ausztria

Csehorsz

ág

Mag

yarorsz

ág

Szlov

ákia

Lengy

elorsz

ág

Db

Forrás: OECD

Aktív ágyak száma 1000 lakosra

0.0

1.0

2.0

3.0

4.0

5.0

6.0

7.0

8.0

1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2008*

Db

Forrás: OECD

EU-15 átlag

Kórházak száma:

Hajdú-Bihar megye: 3 (547 e fő)

Veszprém megye: 10 (365 e fő)

Budapest: 43 (100 telephely)

36

Inkább az a baj, hogy nagyon kevés (az extra minőséget kínáló) magánkórház …

Magánkórházak aránya (ágyak %-ában, 2004)

05

10152025303540

%

Forrás: WHO

… és az 1 ágyra jutó alkalmazotti létszám elfogadhatatlanul alacsony*.

Írország 4.1Dánia 4.1Hollandia 2.8Olaszország 2.7Ausztria 1.9Szlovákia 1.7Csehország 1.5Németország 1.3Magyarország 1.3Törökország 1.2

* Forrás: WHO, OECD 2003.Ezt érzik úgy a betegek, hogy nem folyik ápolás. (Az orvosok ezt úgy mondják: iatrogén ártalom.)

37

… és közben túl sok ember kerül kórházba (pl. kivizsgálás címén)

1415161718192021222324

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

Magyar EU 15 EU 10

Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra

38

Műtétek száma 1000 lakosra

50

100

150

200

250

MagyarországHollandiaSzlovéniaEgyesült Királyság

Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October

39

Ami rossz a fekvőbeteg szakellátás struktúrájában:

1. Méret nagyság (ágyszám szerint)

2. Tulajdonosi összetétel3. Területi aránytalanságok4. Tevékenységi összetétel

(„minden szinten szinte minden”)

Köszönöm a figyelmet!.

Elérhetőség: peter@mihalyi.com