Bessenyei Antal

Praktikus ábrázolás az óvodában

Nemzeti Tankönyvkiadó

Előszó

Ez a könyv egy olyan, óvónők számára készült példa-tár, amely ötleteivel továbbgondolkodásra, kreativitás-ra serkent. Önbizalmat ad azoknak, akik rajzkészségü-ket hiányosnak érzik, hiszen egyszerű, geometrikus formákból kiindulva fogalmazza meg a bonyolultabb, összetettebb alakzatokat. Megmutatja: így is lehet raj-zolni; arra is buzdít, hogy önmagát ne csak szóban, hanem vizuális nyelven is kifejezze az ember. A külön-féle technikai eljárásokkal alakított képi ötletek; a ter-mények, termések, bábok változatai megmutatják a gyerekekkel együtt felfedezett világ forma- és szín-gazdagságát, részleteinek finom szépségét. Megmutat-ják azt is, hogy az általuk kiváltott gondolat, érzelem számtalan módon, eszközzel, anyagban megnyilvá-nulhat.

A vizuális kifejezés lehetőségére és különféle techni-káira már az óvodában kezdik rávezetni a gyerekeket. Lehet-e jobb pedagógiai ráhatás, mint az a követni ér-demes példa: maga az óvónő, aki rajzol, fest, mintáz, bábot készít - együtt a gyerekekkel!

De ez a könyv nemcsak az óvodában hasznosítható. A gyermekét okosan szerető szülő is segítséget kaphat belőle. A hétvégi kirándulásokon a növényeket, állato-kat (embereket) felfedező-megfigyelő együttes öröm remek alkalom a neveléshez, az érzelmi kapcsolatok elmélyítésére. A finom részletek szépségeinek felfede-zése, megfigyelése és azokat vizuálisan is közlő kifeje-zések lehetősége szinte felmérhetetlen módon gazdagít-ja a gyerekek személyiségét.

Végül, de nem utolsósorban ez a könyv segítheti a nyelv, az irodalom és képzőművészet kapcsolatának óvodai alapjait megteremteni a köré font mesemondás-sal. Segítheti annak elfogadását, hogy az irodalmi gon-dolat, játékosság, érzelem természetes módon kifeje-ződhet vizuális nyelven - és viszont.

Kívánom, hogy segítse ez a könyv az óvónőket, a szülőket gyermekeik értelemben, érzelemben gazdag felnőtté nevelésében.

Budapest, 1993. november Kőhegyi Jánosné

Bevezető

A sokoldalú és harmonikus nevelésnek szerves része a vizuál-esztétikai nevelés. A vizuálisan és esztétikai-lag művelt ember többet fog fel a világból, a kör-nyezet hatásaiból, annak téri, formai, szerkezeti, szín-és egyéb összefüggéseiből, mint a kevésbé művelt. A kiművelt látással finomul, differenciálódik az érzéke-lés, és konkrétabbá válik a képalkotás, ami éppen a fejló'dó' gyermekek nevelésénél kap különös jelentősé-get. Az óvónő ilyen nevelő-oktató munkájához kíván segítséget nyújtani ez a könyv.

A tartalmi kialakításnál az a törekvés vezette a szerzőt, hogy olyari „analitikus szemléletmódot" ala-kítson ki az óvónőkben, amelynek segítségével kriti-kusan és ábrázolási, alkotói aspektustól irányítottan tudják majd környezetük formavilágát szemlélni. Kritikusan elemzik azt, kutatják összefüggéseit, egymáshoz és máshoz való kapcsolatát, a dolgok tartalmi-formai lényegét.

így válik majd az óvónő felkészültségével a gyermekek vizuál-esztétikai fejlődésének szakszerű irányítójává és a kreatív, szocialista szellemű alkotó embertípus formálójává. A szemléletformálást a reali-tásokból indítva, a megláttatás, az analízis-szintézis és a hozzákapcsolt azonnali ábrázoló tevékenység módszerével végezzük.

A könyv az „élővilág" sokoldalú ábrázolásával foglalkozik, az óvodai igények szerint. Főként óvónők által elkészíthető, — sok esetben — gyermeki szinten is megoldható nagyszámú megoldást nyújt, és még többet sugall.

Az objektív formát mutató fénykép és a fázisváz-latok is segíteni kívánják munkánkat. A reális forma (a tárgy) jellemző' főtömegét a geometrikus térformára, majd síkformára, utána vonalra redukáljuk. Ebből a vázvonalból indítjuk a rajzot, majd fokozatosan épít-jük a felismerhető, sőt kifejezhető formáig.

A mértani térforma a térképzetek fejlesztéséhez és a térjellegű ábrázoláshoz (mintázás, termésmunka, do-boz- és flakonalakítások) nyújtanak vizuális támaszt. A síkba redukált térforma a síkforma, az ábrázolás sík jel-legű technikáit segítik (festés, papírtépés, nyírás, levél-mozaik stb.). — A vonal forma a vonalas jellegű tech-nikákat segíti (rajz, fonal-, huzal-, szalmamunka stb.).

A gazdag ábraanyag nem az imitatív (utánzó) kész-séget kívánja szolgálni, hanem éppen ellenkezőleg, az egyéni alkotóképzelet kibontakozásához ad biztatást. Az elvonatkoztató képességet fejleszteni készteti, s ezzel az is a célja a könyvnek, hogy a látvány natu-ralista részleteitől elszakadva, magasabb vizuális szin-

ten, a szubjektív tényezőktől átitatva, ábrázolásaiban segítse az óvónő munkáját.

Az óvodai foglalkozások is egyre szélesebb skálán mozognak tematikailag, fogalmilag és technikailag egyaránt. Az itt közölt, széles skálán mozgó ábrázo-lási ötlettár arra ösztönöz, hogy merjen az óvónő még több helyi lehetőséget bevonni a vizuál-esztétikai ne-velés ábrázolási keretébe. Ezzel nem csak neveltjei-nek, hanem saját személyiségét is tartalmasabbá teszi az óvónő.

Külön is kell szólni — ha röviden is — a táblai rajzról (VI. fejezet). A táblai rajzot határozottan el kell különíteni a más jellegű pedagógiai ábrázolása-inktól, mert a táblai rajz sajátos követelményeket tá-maszt a pedagógussal szemben.

Általában kétféle táblai rajzról beszélünk: magya-rázó és illusztratív.

A magyarázó rajz a szöveges magyarázat jobb megértését nagymértékben segíti. Az illusztratív rajz a pedagógus által elmondottak képi illusztrálását, a belső fantáziakép amorf bizonytalanságát teszi kissé konkrétabbá. A korábban már átélt élmények, emlék-képek felidézésében, vagy a fiktív fogalmak konkrétab-bá tételéhez nyújt segítséget. A táblai rajz tehát az ismeret- és az élménynyújtás folyamatában nélkülöz-hetetlen szerepet tölt be, és semmiféle más módszer-rel nem helyettesíthető!

Első pillanatra szemünkbe tűnik, hogy merőben eltér a korábbi, reális jellegű pedagógiai rajztól. For-mailag kétféle pedagógiai rajzot alkalmazunk: A realisztikus jellegű pedagógiai rajzban a valós, reá-lis formaelemek a jellemzőek, és így realisztikus azaz valós, látványhűbb hatást érünk el. Ezt főképpen a szemléltetőképek, szemléltetőlapok készítésénél alkal-mazzuk és a megértést segítő más területeken, pl. filc tapadó formák, sík formák, manipuláló eszközök.

A táblai jelrajz, mint illusztratív rajz, csak jelzés-szerűen, egyes kiemelt karakterjegyében villantja fel az állat vagy más forma karakterét. A táblai jelrajz magasfokú absztrakció eredménye. Ennek megismeré-sére, gyakorlati alkalmazására csak a realisztikus jel-legű forma alapos megismerése után kerüljön sor, mert csak így válik érthetővé. így tudatosul az a nagy-fokú absztrakció, amely a forma ilyen csekély jelzésé-ben is benne látja a forma lényegét, tartalmát, és mind-ezt meggyőzően. A forma ilyen szimplifikált rajzát nevezzük jelrajznak. Ezt alkalmazzuk táblai rajzként, mert csak ilyen nagyon egyszerű jelekkel követhetjük mondandónkat táblai illusztrálással.

A korszerű pedagógia egyre jobban hangsúlyozza a gyermekek nagyfokú verbális foglalkoztatottságának ellensúlyozására a hatékony vizuális foglalkoztatott-ságot, és ide sorolható a táblai rajz is.

Más vonatkozású — már ismert — fontos peda-gógiai elvre is utalni kell. Minden táblai rajz az óvo-dában csak rövid ideig — a mondott szöveg befeje-zéséig, vagy csak kissé tovább — maradhat a táblán, hogy elkerüljük a sémaadást.

Minden gyakorló pedagógus a gyakorlatból tud-

ja — ha alkalmazta —, hogy milyen nagy a pedagógiai jelentó'sége a táblai rajznak.

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a gyer-mekek vizuál-esztétikai nevelését végző nevelők ré-szére készült a „Praktikus ábrázolás az óvodában" című könyv, amely címében hordozza a célirányos, gyakorlatias elvet is.

Alkalmazásához kívánok sok sikert

a szerző

Formakategóriák

8

Mostani vizsgálódásunk tárgya az élővilág formái. Ennek keretében is azok, amelyek az óvodai nevelő-oktató munka kapcsán, valamilyen formában szere-pet kapnak az óvodában történő ábrázolások során.

Nagymértékben megkönnyíti és kifejezőbbé teszi ábrázolásainkat, ha a környezetünkben lévő tárgya-kat — gondos vizsgálat alapján — bizonyos jellemző mértani formához közelítjük, hasonlítjuk.

Ez az alapforma lehet sík- vagy térforma. A ké-sőbbiekben látni fogjuk, hogy az élővilág formáiban főként a görbe vonallal és a görbe lappal határolt formák a gyakoriak, sőt csaknem kizárólagosak. Azt is hamarosan tapasztaljuk, hogy főként görbe lappal határolt térformák találhatók, pl. gyümölcsök, ter-mések, zöldségfélék, bogarak, madarak stb. Ezeket a térformákat gyakran kell síkba redukálnunk, pl. fes-tésnél, papírtépésnél stb.

Vannak olyan tárgyak, amelyek formailag köny-nyen meghatározhatók, azonnal sugallják hovatarto-zásukat, pl. gömb jellegű az őszibarack, a hónapos-retek, a szőlőszem stb. Kúp jellegű a petrezselyem, a fenyőfa, a madárcsőr. Ezeket a jellemző formacso-portokat formakategóriának nevezzük. Az óvodai kö-vetelményekből irányítottan kiemelünk:

1. Gömb jellegű 2. Kistengelyű forgási ellipszoid, ez az alma

forma 3. Hossztengelyű forgási ellipszoid, ez a narancs—

szilva—makk—uborka forma 4. Kúp jellegű forma

Az alapforma jelentkezhet önállóan, pl. narancs, dinnye, répa, de jelentkezhet halmazként is, mint pl. a szőlőfürt szemei, egy csomó retek, fenyőerdő stb. Az önálló forma is lehet ép egész vagy csonkolt, pl. egy szelet dinnye, egy cikk alma, fél dió. Egy tárgyon belül több formakategória is találkozhat, ezt vegyes formáknak vagy formahalmazatnak nevezzük, pl. hóvirág, szegfű, bogár, madár stb.

A forma jellegének helyes analízise nélkül nem várható kellő ábrázolási eredmény. Az ábrázolás tuda-tossága sem. Ez saját és csoportos ábrázolásra egy-aránt vonatkozik. A formák helyes értelmezése, tar-talmi és formai jellege meggyőzően hat az ábrázolás-ban, és harmóniájával esztétikai élményt is jelent. A forma pedig nem nélkülözhető szerepet tölt be az ábrázolásban, mert a forma a tartalom kifejezője, hordozója.

I. NÖVÉNYVILÁG

20

25

28

<g>0®® ®0® 29

32

29

36

1

II. BOGARAK, HÜLLŐK

K\i X

y*-i f

m x j j s w ' : ^

40

©

^

i 43

45

49

59

IV. NÉGYLÁBÚ ÁLLATOK

" •v, Ví 5' ffi'í'.v V

txl'M ' Ü

mtéé!

\ :

63

64

69

71

72

HHWÜ . "wíwn* , mÉf - A war> >i-

73

75

-í > > - h x . -7, .. V", 1 ! - - , - > - .. - * « »'

Sflíft r m ^

v I í f H M i P l í " i;f |# ír «

77

83

K7\ n /Tft KA

( í ^ tC gC tf gC f(

V. AZ EMBER

VI. PEDAGÓGIAI, TÁBLAI JELRAJZ

97

99

Tartalom és névmutató

Előszó Kőhegyi Hánosné 5 — saláta 24 Bevezető 6 — sárgadinnye 8,18 Formakategóriák 8 — sárgarépa 9,21

— szegfű 28 — szilva 9 — szőlő 8,13

I. Növényvilág 11 — toboz 25 — tuja 33

— alma 8,15 — tulipán 29 — barack 13 —uborka 9,21 — birsalma 20 — virágok 27,30,31,32 — borsó 25 — zöldbab 24 — burgonya 26 — búzavirág 28 — citrom 17 — cseresznye 20 II. Bogarak, hüllők 37 — dió 17 — fák 33,34,35,36 — béka 39 — fenyőfa 33 — csiga 40 — földieper 23 — gyík 10,41 — gesztenye 9,14 — h a l 41,42 — gomba 9,26,27 — hangya 42 — görögdinnye 9,18 — hőscincér 44 — gyöngyvirág 10 — katicabogár 42 — hagyma 16 — kígyó 41 — hóvirág 10,30 — lepke 10,43 — karalábé 8 — méh 10 — körte 9,19,20 — nünüke 44 — köszméte 9 — sárkány 44 — kukorica 24 — szarvasbogár 44 — makk 9,21 — szitakötő 44 — mák 9,18,19 — teknős 45 — málna 8,23 — tücsök 10 — margaréta 27 — meggy 20 — mogyoró 14 — napraforgó 28 III. Madarak 47 — narancs 16 — nád, gyékény 32 — bagoly 55 — növények 30,31 —cinke 55 — orgona 10 — csirke 10,49 — őszibarack 8,13 — fácán 10 — paprika 8,9,22,23 — fecske 56 — paradicsom 15 — feketerigó 56 — petrezselyem 22 — galamb 58 — pipacs 9,29 — gólya 57 — retek 14 — harkály 57 — répa 9,22 — hattyú 58 — ribizli 8 — kacsa 52

— kakas 51 — medve 76 — liba 53 — mókus 77,78 — páva 54 _ nyúl 78,79 — pulyka 54 — oroszlán 83 — sirály 58 — őz 80 — szarka 54 — púposteve 83 — tyúk 10,50 —róka 80,81 — varjú 59 — sertés 69,70

— sün 82 — szamár 70,71 — szarvas 82, 83

IV. Négylábú állatok 61 — tehén 71,72 — vakond 84

— egér 72,73 —zebra 84 — elefánt 74 — zsiráf 85,86 — farkas 74 — juh 63 — kecske 63,64 — kenguru 75 V. Az ember 87 — kutya 65,66 — ló 66,67 — macska 68,69 — majom 75 VI. Pedagógiai, táblai jelrajz 95

E könyv elsősorban óvónők részére készült, de eredményesen használhatják tanítók, napközi otthonos nevelők, szakkörök, valamint a szülők is, mert jó ötleteket, tanácsokat ad gyermekeik vizuálesztétikai neveléséhez. A könyv jól használható mind a közösségi, mind az egyéni nevelésben. Felkelti az érdeklő-dést az óvodai ábrázoló foglalkozások iránt, fejleszti a didaktikus jellegű rajzi képesség kibontakoztatását, és új ötletek megvalósítására ösztönöz. Ezzel hoz-zásegít ahhoz, hogy a bennünket körülvevő élővilág titokzatos formáiban el-igazodjunk, majd bensőnkben átfogalmazva „újraalkossuk", ábrázoljuk azt.

A művész-pedagógus szerző sokéves kísérleteinek, kutatómunkájának eredmé-nyeit, tapasztalatait adja közre mindazoknak, akik értelemszerűen akarják megismerni és kiaknázni környezetünk élő formavilágának nagyszerű lehetősé-geit, s kreatív módon felhasználni a vizuálesztétikai nevelésben. Külön figyel-met érdemel a nagyszámú, célirányos, rajzos tanácsadás, a különböző anya-gokban történő sokféle újrafogalmazás, amely gyermekben és felnőttben egyaránt kiváltja a vizuális megértés és alkotás - semmi mással nem pótolható -nagyszerű érzését.

284 +áfa 55140