Pluralizmus és disneyworld
Transcript of Pluralizmus és disneyworld
PLURALIZMUS ÉS DISNEYWORLD
• - A művészet törénet végének tétele egy új múzeumi logika érvényesülésének kezdetét is jelenti.
• - Megszűnik a nagy művészet és az outsider art kettőségének elképzelése
• - a múzeumok emlékezetpolitikai jellege/funkciója leértékelődik
• -> Tate Modern – A High and Low közti különbségtétel zárójelbe kerül -> a Tate Modern kiállítás filozófiáját cinizmussal vádolják egyesek.
• - A múzeumi terek kizárólagossága, elzártsága feloldódik a városi tér szerkezetében -> a szegregációnak, elkülönültségének vége
• - Múzeum = Mall -> a tömeg a múzeumi viselkedés új formáját tapasztalja, tanulja, továbbítja
• - Egy időben: a British Museum is távolodik a koloniális muzeológia politikailag terhelt hagyományától
• - Queen’s House of National Maritime megrendezi a The Story of Time kiállítást -> a kultúrák az egymásra utaltsága evidencia, nem csak a 21.század politikai üzenete.
• - A múzeum találkozik a városi térrel és ezzel együtt a kortárs fogyasztói társadalom szemantikájával
• Pl. Louvre -> piramis , Bécs -> Museums Quartier• = egyszerre posthistoire és kommercialista
• Ugyanezek a jelenségek felfedezhetőek más európai nagyvárosokban mint Berlinben
• - Marc Augé -> alkalmas-e a múzeumi tér arra, hogy a fizikai valóságból társadalmi környezet legyen ?
• - Múzeum = elit shopping, exklúzív kávéház
• - Felfedezhető múzeumi ipar és a szórakoztató ipar hasonlósága
• - Vajon pozitív vagy negatív ennek a tömegkultúrának a térhódítása ?
• DE!
- A média és a múzeum találkozása nem mindig békés folyamat.
A cél : a figyelem megszerzése és fenntartása.
- Disneyworld
Kitör a gyermekkultúrában és a korszellem torz képeként tűnik fel. -> A múzeumok és ehhez a tömegkultúrális normarendszerhez adaptálódnak
- Ezeket az összefüggő megagépezeteket egyre több radikális kritika éri -> ezzel együtt a kultúrális identitást generáló rendszerek kritikája eléri a múzeumokat is.
• - Ezekben a múzeumokban az emberek a fogyasztás minden egyes pillanatában érzik a világörökség közelségét -> különböző üzletek elkezdenek ennek jegyében kifejlesztett design-al dolgozni
• Pl.• USA – Banana Republic• Armani – Múzeumi elmélyedést kínál vásárlás közben• Montreal – Biodome – szafarik, utazások eredeti
környezetben stb.• Tyrrell múzeum – a látogató paleontológusként
szemlélődhet• Los Angeles – Getty Center (Filmek : Kínai negyed,
Szárnyas fejvadász, Tarantino noirjai)
Armani
Los Angeles – Getty Center
Montreal - Biodome
Tyrrell Museum
• - Új múzeumok = nemzetgazdasági tényezők
• - Elütnek a 19.századi múzeumi ideáltól -> Befogadó és műalkotás néma dialógusa.
• - Ebből következik a minél több interaktivitás és technológiai interface, annál kevesebb dialógus.
• - A modern múzeum besorol a fogyasztás térszerkezetébe, ezáltal az elmerülés élménye megszűnteti az emelkedettség érzését.