PIAC, ÉS PIACI VISZONYOK
-
Upload
graiden-brady -
Category
Documents
-
view
26 -
download
6
description
Transcript of PIAC, ÉS PIACI VISZONYOK
Vállalatgazdaságtan 2007
PIAC, ÉS PIACI VISZONYOK
A piac fogalma: sokféle definíció. Tágabb értelmezés: • A piac valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a
tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. (Hunyadi).
A csere önkéntes, meghatározott feltételei vannak.• * Két partner, • * Rendelkeznek olyan jószággal, amire a másiknak szüksége van, • * Kommunikációképesek legyenek, • * Érdeke legyen a csere• * A vevő rendelkezzen a vételár összegével Küldetés: lényegében kijelöli azokat a piacokat is, ahol tevékenykedni,
eladni, illetve vásárolni akar.• A vállalat vevőként, eladóként, versenytársaként és kooperációs
partnerként jelenik meg. Meghatározó az eladói szerep.
Vállalatgazdaságtan 2007
A piacra történő be- és kilépés
A piac helyes meghatározása fontos.Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek.Nagyon fontos a piac helyes behatárolása térben és időben.A piac határainak kijelölése. Egy a piachoz tartozó az egymást helyettesítő termékeket, azok eladóit és vevőit jelenti. Helyettesíthetőség: hasonló minőséget, árat és technológiai megoldást feltételez.Az igény kielégítés konkrét területeit a hosszú távú jövedelmezőségi viszonyok határozzák meg a kockázattal együttelemezve.Belépés: nemcsak a belépni szándékozó, de az ott lévő szereplők ügye is. Egyrészt meg kell felelni bizonyos követelményeknek, másrészt a belépés a bent lévők érdekeit is sérti. Az összes érintett szempontjait, reagálásait mérlegelni kell. Egy új piacra való belépés stratégiai jellegű döntést igényel.
Vállalatgazdaságtan 2007
A piacralépés akadályai
• A belépés előtti korlátok erős védőbástyákat jelentenek. A versenytársak távoltartása mindig kényelmesebb piaci pozíciót eredményezhet.
• Leggyakoribb korlátok:• 1. Állami szabályozás: segíthetik vagy korlátozhatják ,
esetleg meg is akadályozhatják a belépést:– egészségügyi előírások (pl. EU állategészségügy).– technológiai követelmények,– beszerzési ért. Csatornához való hozzáférés korlátozása,– szabadalmaztatási eljárás: új ismeretek elterjeszt. Akadályozása– preferált piaci szereplők, (kedv. Hitelhez juttatást,
megrendeléshez juttatás)– vámok, kedvezmények adása és megvonása.
Vállalatgazdaságtan 2007
Méretgazdaságosság• Vállalatméret: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt
egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám,) kifejezett nagysága.
• Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként, technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága.
• A méret növekedésével a fajlagos költségek csökkennek. Bizonyos szint alatt nem kifizetődő a termelés. Így a legkisebb gazdaságos üzem fontos információ. A piacra való belépéshez szükséges termékmennyiség. Fontos a minimális piaci részesedés meghatározása. Ha ez utóbbi a piaci mérethez képest kicsi, akkor a belépés nem idegesíti nagyon a piac szereplőit. Ha a hatékony belépés magas piaci részarány megszerzését célozza, akkor a fogadtatást nem megy zökkenők nélkül.
• Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya. Annak mértéke a versenytársak szemében a döntő kérdés.
Vállalatgazdaságtan 2007
Termékdifferenciálás - Tőkekorlátok
• Ha a piacon lévők márkanevükkel és egyéb szolgáltatásaikkal megszerezték a f maguknak a fogyasztók ragaszkodását. Meg kell ismertetni a termékét az új eladónak, és el kell fogadtatni azt. Különösen olyan termékeknél fontos, ahol a fogyasztói hűség könnyebben megszerezhető.
• Tőkeelőlegezés szükséges, amíg a bevételekből meg nem térül a beruházás. Induló eszköz állomány, készletek, és a kezdeti nehézségekből, üzlet beindításából származó veszteségek is.
• A tőkekorlát nagysága gazdasági áganként változik. Pl. hajógyártás, tengeralattjáró gyártás tőkeigényes. Szemben a kereskedelmi vállalkozásokkal. A tőkekorlát jelentősen védi a piacon bent lévőket. A kutatás-fejlesztés magas tőkeigénye szintén visszatartó erővel bír.
Vállalatgazdaságtan 2007
Partnerváltás költségei• Egyszeri költség. Akkor lép fel, ha a vevő megváltoztatja
szállítóját. Pl. a dolgozók betanítási költsége. Új termék, új partner esete. De új szállítási technikák, az új feladatokkal összefüggő kényelmetlenségek.
Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége• A piacon lévő vállalatok szigorúam ellenőrzik az egyes
értékesítési csatornákat. A kereskedőket meg kell győzni, hogy az ő termékeiket ajánlják a vevőknek. Különböző kedvezmények adása: árengedmények, készletfinanszírozáshoz hozzájárulás. Különösen nehéz, ha a kereskedőt szerződés köti tradicionális partneréhez. A beszerzési piacon előfordul, hogy a vevő a beszállító teljes kapacitását megveszi, kizárva ezzel a verseny lehetőségét. (Monopolhelyzet). Megoldás: saját boltok nyitása, de ez is költséges.
Vállalatgazdaságtan 2007
Egyéb korlátok
A piacon bent lévők további előnyei: a belépő nem juthat hozzá a licenccel védett technológiákhoz, eljárásokhoz.
• Kedvező földrajzi elhelyezkedés (nyersanyag lelőhelyek megvásárlása) annak idején kevesebb pénzzel történhetett meg.
• Régóta a piacon működő vállalatok átlagköltsége alacsony. A dolgozók felhalmozódott tapasztalata is versenyelőny.
• A bent lévők, ha sokat veszíthetnek, akkor agresszívebbek. A technológia konvertálás problematikája. Az agresszív fogadtatás sok pénzt emészthet fel.
Vállalatgazdaságtan 2007
Kilépés a piacról
• A belépés a kilépés akadályaival is szorosan összefügg. Sikertelen belépés után meg kell szabadulni a termelőeszközöktől vagy alacsony hatékonyság mellett folytatni kell a termelést. Mindkettő ráfizetéses, de dönteni mégis kell. Vagyis: a belépés nagyon meggondolandó.
• A kilépéskor: • a kapacitásokkal csak meghatározott termékek
szolgáltatások állíthatók elő.• konvertálhatósági szintje alacsony. Sok esetben
megoldás: túladni rajta, de veszteséget le kell nyelni.• A sikeres kilépés jelentősen segíti a szervezet
adaptációját. A tőkeátcsoportosítás lehetősége adott.
Vállalatgazdaságtan 2007
Árupiacok és erőforráspiacok• Árupiac: ahol a vállalat termékeivel, szolgáltatásaival
megjelenik, azok értékesítésre kínálja.• De a vállalat a piacon lehet: eladó és vevő is. Az árupiac is
kétfelé bontandó: • értékesítendő termékek piaca és • b. az erőforrások piaca. Pénz és tőkepiac, munkaerőpiac
és információ piac.• Erőforráspiaci árak nélkül nincs valós kalkuláció, nincs
a vállalkozóknak döntési alternatívája. A gazdasági haszonszerzést célzó racionalitás csorbát szenved. A piaci szabályozás feltételezi ezen részpiacok létezését, összefonódását és egymásra hatását.
• Árupiac erőforráspiac nélkül is létezhet, de jóval nehezebben alkalzmakodóképes, ha nincs tőkepiac.
Vállalatgazdaságtan 2007
Árupiac – erőforráspiac (II)
• A vállalat a piacon mint a belső és külső érintettek bonyolult kapcsolat rendszerében jelenik meg.
• Menedzserek: valamennyi piaccal kapcsolatban vannak.
• A tulajdonosok: fő mozgásterülete a tőkepiac, az információ és a menedzserek piaca.
• Munkavállalók: munkaerő- és információ piac.• A különböző piacok, mint áru, tőke, munkaerő,
információ stb. a piacgazdaságban egymást feltételezve léteznek. Ezért volt a szocialista országok reformja kudarcra ítélve, mert csak árupiacot akartak létrehozni, a többi piacfajta nélkül.
Vállalatgazdaságtan 2007
Verseny és együttműködés a piacon
• Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége. A verseny és a piac nem szétválasztható. . A szabályokat egyrészt a gazdaság belső logikája, másrészt a hozott törvények határozzák meg.
• A verseny lényege a vevők kegyének elnyerése. Gazdasági jelentősége: olcsó és jóminőségű javak előállítására készteti a gazdasági szereplőket (Stigler, 1989). A verseny nem kikerülhető. A lét feltétele a versenyben való helytállás folyamatos bizonyítása. Vagyis a küldetésben rögzített céloknak alapján versenyelőnyhöz kell jutni. Azt kell bizonyítani mit tudunk jobban másoknál.
• A verseny nemcsak a termékpiacokon zajlik. Az sokrétű, ahol a vállalati képességek a meghatározók.
Vállalatgazdaságtan 2007
Vállalati képességek
• Vállalati képességek: a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak.
• A tartós versenyelőny megszerzése nem könnyű, de olykor hosszabb rövidebb mégis lehetséges. Itt fontos: bizonyítania kell, hogy a vállalat képes a külső és belső környezeti változásokhoz alkalmazkodni. Ez kiterjed: termékválasztékra, innovációra, fajlagos költségcsökkentésre, jó minőségre, hatékony logisztika kialakítására. A kérdés azonban az, hogy a fogyasztó a polcról kinek a termékét veszi le végül.
Vállalatgazdaságtan 2007
Verseny és koordinációA piac kényszerit a hatékonyabb koordinációra. A verseny hármas funkciója: • jóléti funkció: a vevők saját szempontjaik szerint választhatnak a
kínálatból • allokációs funkció: arra ösztönöz, kényszerit hogy a termelők a
fogyasztók által kért termékek előállítására használják fel az erőforrásokat.
• hatékonysági funkció: a fogyasztóért való küzdelem arra készteti a termelőket, hogy a lehető legolcsóbban állítsák elő a keresett javakat.
A saját érdekében mindenki elfogadja a versenyszabályokat. • De átmeneti gazdaságok tapasztalatai!! Magyar tapasztalatok!! Végülis a
verseny a gazdasági tevékenység céltudatos megszervezésének eszköze. Döntő szerepe van a koordinációban az árak és a jövedelmek meghatározásában.
A versenyszabályok kialakítása és betartatása rendkívül fontos, erősen befolyásolja az üzleti morált. Annak pedig a koordinációra és ezáltal a hatékonyságra van hatása.
• Az állam szerepvállalása nem hátrány, sőt. Lényeg: A piac egyedüli szabályozó gyengeségeit kell elsősorban kiküszöbölnie, de a verseny gyengítése nélkül. Fontos: a MÉRTÉKE.
Vállalatgazdaságtan 2007
Verseny - koordináció
• A vállalatok nem igen szeretik a versenyt. A monopolhelyzetre való törekvés minden kisméretű vállalkozás számára is vonzó állapot.
• A jól megfogalmazott versenyszabályok: megfelelő erősségű és orientációjú hatást fejtenek ki.
• Az iparágban már piacon lévő vállalatok félnek a belépőktől és a többiektől is. Vállalati döntések: válaszreakciókat váltanak ki a többiekből.
Vállalatgazdaságtan 2007
Együttműködés - Kooperáció
• Kooperáció: két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. A verseny mellett, esetenként helyette alakul ki. Cél: az érdekek egyeztetése a kölcsönös előnyök alapján.
• Az együttműködés két alapformája:• pozitív, gazdaságszervező lépések: az a várakozás hozza létre, hogy a
közös akciók bővítik a piacot, fokozzák a hatékonyságot, így az érintettek jól járnak. Pl. fejlesztések koordinálása, standardizálás, közös marketing akciók. A kooperáció nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is (szállító-vevő) megvalósulhat. Ez utóbbi kerete a vertikális integráció, vagy kooperáció. A kooperáció lehet jogi alapon nyugvó vagy informálisa alapon szervezett.
• Verseny tisztaságát fenyegető lépések: a piaci szereplők mások rovására kötött előnyös megállapodások a versennyel egyidősek. Együttműködés: a verseny korlátozására. A fejlett országokban ezt jogilag szankcionálják. Ok: a piaci koordináció hatékonyságának csökkenéséhez vezet.
Vállalatgazdaságtan 2007
Verseny - koordináció• A megállapodások lehetnek horizontális vagy vertikális
jellegűek. A fogyasztóval szembeni együttes fellépést is jelenthet.
• Horizontális megállapodás: ármeghatározás, piacfelosztás, információ csere, várakozások egyesítése, csoportos bojkott, kereskedelem megtagadása, áruhoz jutás korlátozása stb.
• Vertikális kötöttségek: viszontvásárlás kikötése.• A verseny tisztasága a hatékony gazdaságirányítás
alaptétele Erőfölényre való törekvés természetes. Önmagában nem baj, csak ha azt mások rovására használják.
• Versenytörvény preambuluma: „ Az állam jogi szabályozással biztosítsa a verseny tisztaságát és szabadságát”.
Vállalatgazdaságtan 2007
Verseny - koordináció
• A vállalati hálók: A fogyasztói igények kielégítésében a vállalatok hálózatszerűen dolgoznak együtt. A verseny és az együttműködés ezen a hálózaton keresztül zajlik. Szorosabb, mint egyszerű piaci tranzakció, de lazább, mint szervezeten belüli hierarchia.
• A kapcsolatrendszer leírható: kölcsönös függőség, hatalom, és a bizalom kifejezésekkel.
• Kölcsönös függőség oka: reláció-specifikus befektetést kell eszközölni.
• Reláció-specifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés.