PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA - bereg-szakkepzes.hubereg-szakkepzes.hu/files/pedprogram.pdf ·...

BEREGI GIMNÁZIUM, SZAKGIMNÁZIUM ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

2016

BEREGI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. / 77.

TARTALOMJEGYZÉK

1 BEVEZETÉS .................................................................................................................... 4

2 FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE.......... 5

3 HELYZETKÉP ................................................................................................................. 7 3.1 Speciális földrajzi helyzet .................................................................................................................... 7 3.2 Társadalmi környezet .......................................................................................................................... 7 3.3 Az iskolahasználók összetétele ............................................................................................................ 7 3.4 A beiskolázási lehetőségei .................................................................................................................... 8 3.5 Motiváltság ........................................................................................................................................... 9

4 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................ 10 4.1 Pedagógiai alapelveink, célok és feladatok ....................................................................................... 10 4.2 Feladatok, eljárások, módszerek ....................................................................................................... 10 4.3 nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések

jegyzéke ................................................................................................................................................ 11 4.4 Személyiségfejlesztés ........................................................................................................................... 11

4.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 12 4.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és formák ..................................... 12

4.5 egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................................ 13 4.6 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 13 4.7 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................. 14 4.8 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......... 14 4.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................... 16

4.9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése ............................................................... 16 4.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................. 16 4.9.3 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 16 4.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................... 17 4.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 17

4.10 Felnőttoktatási sajátosságok, lehetőségek ........................................................................................ 17 4.10.1 Egyéni haladási ütemterv .................................................................................................... 17

4.11 Kapcsolattartás az iskola partnereivel ............................................................................................. 18 4.11.1 Tanuló, pedagógus együttműködésének formái ................................................................. 18 4.11.2 Tantestületi együttműködés ................................................................................................. 18

4.12 Együttműködés sajátos felnőttoktatási vonatkozásai ...................................................................... 19 4.13 A tanulók munkájának mérése, értékelése ....................................................................................... 20

4.13.1 A tantárgyi ismeretek számonkérésének formái és követelményei .................................. 20 4.13.2 A tanuló tantárgyi tudásának értékelése ............................................................................ 20

4.14 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..... 21 4.14.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata ........................................................................ 21 4.14.2 A pedagógusok feladatai ...................................................................................................... 21 4.14.3 Szaktanárfeladatai, szaktárgya körében ............................................................................ 22 4.14.4 Az osztályfőnökök feladatai................................................................................................. 22

4.15 Pedagógiai munka értékelése, ellenőrzése ........................................................................................ 23 4.16 A tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................................................ 23

4.16.1 Osztályozó vizsga .................................................................................................................. 24 4.16.2 Különbözeti vizsga ............................................................................................................... 24 4.16.3 Javítóvizsga ........................................................................................................................... 24 4.16.4 Pótló vizsga ........................................................................................................................... 25 4.16.5 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok ............... 25 4.16.6 Vizsgaidőszakok ................................................................................................................... 25

4.17 A felvétel és átvétel helyi szabályai ................................................................................................... 25 4.17.1 A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások ............................. 25 4.17.2 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei .......................................................... 26 4.17.3 Nappali tagozat ..................................................................................................................... 26


3. / 77.

4.17.4 Esti tagozat............................................................................................................................ 26 4.17.5 Átiratkozás más iskolából .................................................................................................... 26

4.18 Tanulói jogviszony keletkezése .......................................................................................................... 26 4.19 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................. 26

4.19.1 Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei ........................................................... 27 4.20 Magasabb évfolyamba való lépés feltételei ....................................................................................... 27 4.21 Szakmai vizsgára bocsátás feltételei ................................................................................................. 28 4.22 Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése ................................................................. 28

5 HELYI TANTERV ......................................................................................................... 29 5.1 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................. 29 5.2 Gimnázium esti tagozat tanterve ...................................................................................................... 29 5.3 Gimnázium, esti tagozatának heti óraszáma ................................................................................... 29 5.4 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ........................................................................... 31 5.5 Érettségire való felkészítés ................................................................................................................. 31 5.6 A közép/ emelt szintű érettségi témakörei ........................................................................................ 32 5.7 tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, .................................. 37 5.8 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása ...................................... 38 5.9 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................ 38 5.10 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................... 38 5.11 Beszámoltatás, az ismeretek számonkérése...................................................................................... 38 5.12 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának

megismerését szolgáló tananyag........................................................................................................ 39 5.13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................. 39 5.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.......................................................................... 39 5.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, minősítéséhez kapcsolódó elvek .......................................... 40

6 SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................. 41 6.1 A szakgimnázium ............................................................................................................................... 41 6.2 Érettségire felkészítő két évfolyam (12–13. évfolyam) .................................................................... 42

6.2.1 Célok és feladatok ................................................................................................................ 42 6.3 Az érettségi témakörei........................................................................................................................ 43 6.4 Oktatott szakmák ............................................................................................................................... 46

6.4.1 Szakmai középfokú oktatás ................................................................................................. 46

7 ZÁRADÉK ...................................................................................................................... 76 7.1 A Pedagógiai program hatálybalépése.............................................................................................. 76 7.2 A Pedagógiai Program felülvizsgálata .............................................................................................. 76 7.3 A Pedagógiai Program fenntartóra háruló többletkötelezettsége .................................................. 76 7.4 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .......................................................... 76 7.5 Fenntartói nyilatkozat ....................................................................................................................... 77


4. / 77.

1 BEVEZETÉS

A „BEREG SZAKKÉPZÉSÉÉRT” Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2004-ben közoktatási

intézményt alapított azzal a céllal, hogy megvalósítsa az iskola használók színvonalas

oktatását, nevelését, képzését, a munkaerőpiac igényeit — iskolarendszerű oktatás és

felnőttképzés keretében — szolgáló közoktatást, illetve bővítse az egész életen át tartó

tanuláshoz való alkotmányos jog gyakorlásának lehetőségét.

Az intézmény létrehozásának célja, az volt; hogy megteremtsen egy állami normatívából

finanszírozott; a tanulók számára teljesen ingyenes, mindenki számára elérhető, olyan oktató-,

nevelő-, és szakképző oktatási központot, amely megteremti a térségében és az azzal

szomszédos területeken élőknek munkaerő-piaci esélyeik növelését.

Az alapítás óta eltelt időszakban valódi iskolává sikerült fejlődnünk, saját épületet, nagyobb

és állandóbb tantestületet hoztunk létre, megalapoztuk jelen és jövőbeli helyzetünket. Jelen

pillanatban céljainkat, terveinket, lehetőségeinket ismerjük, tudjuk, mit, miért, hogyan

akarunk tenni, kiket, milyen formában fogunk tanítani, és hogy ebben mit vár el tőlünk az

alapító iskolafenntartó és az iskola közössége.

Napjainkban sok- sok felnőtt, fiatal kerül ki úgy az iskolából, hogy valójában nincsen a

birtokában alkalmazható, használható tudás. Az országokat árhidaló felmérések riasztó

eredménye szerint sokan elemi olvasási, számolási nehézségekkel küzdenek, képtelenek

eligazodni a mindennapjainkat körülvevő információhalmazban. Célunk hogy javítsunk ezen

a helyzeten.

Iskolánk kiemelt célja és fontos vállalt feladata, hogy biztosítsa a felzárkózás lehetőségét is

azon tanulók számára, akik valami oknál fogva nem teljesítették az alapfokú oktatás

követelményeit. Ezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy számítunk az egyén tudatos, célirányos

közreműködésére, a kisebbségi és civil szervezetek aktív, valóságos támogatására, s az

intézmény biztosítja a célok eléréséhez szükséges szervezeti és egyéb kereteket.

A mai munkavállalónak fel kell készülni az egész életen át tartó tanulásra. A termelés

mobilitása, a rohamos technikai fejlődés, a munkaerőpiac változása egyre magasabb

követelményeket állít a munkavállalók elé. Csak az egész életen át, iskolában, tanfolyamon,

munkában, autodidakta, vagy bármely más módon folyó tanulás képes szinten tartani a

szaktudását.

Arra kell az iskolának felkészíteni tanulóit, hogy tanulni tudjon, szeressen, tanulni akarjon

minden ember élete végéig. Hogy a tanulás természetes, magától értetődő tevékenysége

legyen. Ez annyit jelent, hogy az iskola nem az ismeretek minél nagyobb halmazát kell, hogy

adja, hanem ezt a szemléletet, ezt a tanulási képességet, és az ehhez nélkülözhetetlen

kompetenciákat.


5. / 77.

2 FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

Az intézmény közoktatási feladatainak mindegyikét a „felnőtt” korosztály nevelése, oktatása,

képzése céljából végzi.

Az utóbbi évtizedekben sok más változás között a felnőtt tanulók átlagéletkora csökkent, a

munkáltatók érdekeltsége, iskolába járó dolgozóikat támogató figyelme megszűnt. Ma már

nem elsősorban a munka mellett, munkáltatói ösztönzésre továbbtanuló felnőttek iskolájáról

van szó, hanem inkább a fiatal, későn érő, pályatévesztett vagy munkanélküli, a nappali

iskolákból kisodródott, veszélyeztetett helyzetű, beilleszkedési zavarokkal küszködő fiatalok,

a közoktatási rendszerünk hiányosságai (vagy családi, anyagi gondok) miatt kimaradt,

kudarcok sorozatát elszenvedett tanulók utolsó lehetősége a felzárkózásra.

Súlyos társadalmi gond a munkanélküli fiatalok, a pályájukat el sem kezdő szakmunkások

képzése, továbbléptetése.

Mára már nem csak az oktatási szakma előtt vált világossá, hogy a legfejlettebb

demokráciákban Európa-szerte működnek a felnőttoktatás legváltozatosabb formái, az

állampolgárok minden korosztálya és rétege előtt nyitva áll a tanulási lehetőségek teljes

választéka. Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom széles rétegének

munkaerőpiaci helyzetét, jövőjét kilátástalanná teszi iskolázottságának hiányos volta.

Szükség van felnőttképzésre, oktatásra, hogy megértsük a fejlett technológiákat, a gazdasági

összefüggéseket, a folyamatosan fejlődő műszaki, tudományos ismereteket, de akár az emberi

kapcsolatokat is, a szocializációt is elősegíti. Általánosságban tehát megállapítható, hogy

szükség van a tanulásra, fejlesztésre, amire felnőttkorban a felnőtt képzés keretein belül van

mód. Ezen felül a felnőttképzésnek, a folyamatos önfejlesztésnek kimagasló szerepe van

abban, hogy a munkavállalók a munkaerőpiacon naprakész, piacképes tudással

rendelkezzenek. Ez az alábbi okok miatt lényeges:

meg tudjunk felelni a folyamatosan változó környezetnek, új ismeretet, tudást szerezzünk

meg, általánosan, vagy saját szakmánkban;

új szakismeretek, új területek elsajátítása, a munkanélkülivé válás megelőzése vagy

megszüntetése érdekében;

elavult ismeretek helyett új piacképes szakmák megszerzése fiatal felnőttkorban, amikor a

pályakezdő fiatal nem tud elhelyezkedni.

Nagyon fontos szerepe van a felnőttképzésen belül a gyakorlati oktatásnak. Mint minden

képzésnél, kevés csupán az elmélet elsajátítása, képessé kell válnunk arra, hogy a gyakorlati

életben is alkalmazni tudjuk azt, amit tanultunk. Számtalan esetben találkozunk nagyon jó

elméleti háttérrel rendelkező emberekkel, akik mégsem tudnak érvényesülni a gyakorlati

életben, mert nem tudják a tudásukat átvinni vagy egyszerűen nem látják át a gyakorlatot.

Fontos, hogy rugalmasan, inkább az igények elé menve, és nem lemaradással lekövetve

képezzen intézményünk.

Iskolánk az alap-, középiskolát tanköteles korban, nappali tagozaton el nem végzett bármely

tanuló számára biztosítja a második esélyt azzal a céllal, hogy sikeres munkaerő-piaci

helyzetüket vagy felsőfokú továbbképzésüket megalapozzuk.

Iskolarendszerben végezzük:

a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítését alapvizsgára és érettségi

vizsgára, szakmai vizsgára;

Felnőttek alapműveltségi felkészítését a magasabb szintű szakmai átképzésre,

továbbképzésre, továbbtanulásra;

Az általános iskolából idő előtt lemorzsolódott fiatalok felzárkóztató jellegű oktatását,

vizsgákra felkészítését;


6. / 77.

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló, különféle oktatási formában tanulók és az önálló

felkészülést választók vizsgáztatását;

Felzárkóztató szakiskolai képzést („túlkoros”, hiányos általános iskolai végzettségű

tanulók számára);

Felnőttek szakmai képzését (iskolarendszerű oktatási formán kívül tanfolyami,

felnőttképzési keretekben is).


7. / 77.

3 HELYZETKÉP

3.1 SPECIÁLIS FÖLDRAJZI HELYZET

Magyarország legkeletibb részében, kevéssé fejlett gazdasággal, szociálisan hátrányos

helyzetű lakossággal, a népesség hiányos iskolázottságával, munkanélküliségével sújtott

területen, Szabolcs Szatmár Bereg megye északkeleti sarkában fekszik Vásárosnamény.

Környékének, a beregi kistérségnek a központja, egy közepes méretű város. Több

középiskolája, szakközépiskolája, általános iskolái vannak, de a népesség jelentős része

alacsonyan képzett, szegény, munkanélküli. Jelentős arányú a roma népesség.

3.2 TÁRSADALMI KÖRNYEZET

Sajátos probléma térségünkben, megyénkben az aluliskolázottak, a csonkán iskolázottak

magas száma. Igen sokan nem rendelkeznek általános iskolai végbizonyítvánnyal, ily módon

szakképesítéssel sem.

A magyar gazdaság és a társadalom jogos igénye, hogy a közoktatási intézmények ezekkel az

iskolázatlan, szociális, mentális, egzisztenciális problémákkal sújtott rétegekkel

foglalkozzanak, előrelépésüket, mobilitásukat a képzés, oktatás eszközeivel elősegítsék. Ezt a

feladatot elsősorban a felnőttoktatás és képzés láthatja el, hiszen ezek az emberek nagyrészt

túl vannak a tankötelezettség korhatárán.

A közoktatási intézmények közül csak kevés vállalja fel ezt a pedagógiai szempontból nem

könnyű munkát.

Egyes szakmai ill. földrajzi területeken a munkavállalók körében súlyos minőségi és iskolai

végzettségbeli hiányosságok, jelennek meg, melyek eltüntetése alapvető társadalmi érdek.

Elsődleges cél ezért a képzés szélesítése, olyan intézmények működtetése, melyek a fenti

problémák megoldását elősegítik.

Célunk az, hogy minden felnőtt ember tekintse állampolgári kötelezettségének azt, hogy

képessé váljon önmagát eltartani. Ezt a célt csak az oktatás útján, a közoktatási intézmények

segítségével lehet elérni.

3.3 AZ ISKOLAHASZNÁLÓK ÖSSZETÉTELE

Mindezek az adottságok nyilvánvalóvá teszik, hogy az oktatásnak fontos és nagy jelentőségű

a szerepe, a hátrányokat ledolgozni” csakis a tanulással sikerülhet.

Mivel nagyszámú felnőtt és már nem tanköteles korú fiatal iskolázatlan, szakképzetlen, van

helye és tennivalója a felnőttoktatást folytató iskolának.

Az iskolahasználókat két nagy csoportra oszthatjuk:

a már valóban felnőtt, idősebb korúak,

és az éppen a 16 évet betöltöttek

A 16 és 21 év közöttiek nappali iskolába is járhatnak (amennyiben ennek kötelezettségeit

felvállalni hajlandók), a náluk idősebbek esti iskolába.

A felzárkóztató oktatás alanyai a leghátrányosabb, legnehezebben kezelhető rétegből kerülnek

ki.

A hagyományos esti gimnáziumban a kép sokkal vegyesebb, előfordulnak jó anyagi helyzetű,

rendezetten élő tanulók is, bár a többség itt is az előbbivel azonos.

Harmadik iskolatípusunk az érettségi utáni szakmai képzés nappali tagozaton ismét a

fiatalabbaknak szól, azoknak, akik nem jutottak be a felsőoktatásba illetve nem is

jelentkeztek, de szeretnének piacképes szakmához jutni. Másik részük, érettségizett lévén,


8. / 77.

már sokkal jobb, társadalmilag elfogadottabb helyzetben van, de motiváltak a tanulás egy új

szakma megszerzésére.

Kevés az olyan tanuló, akinek állandó munkája van. Sokan alkalmilag dolgoznak, gyesen,

kényszer szabadságon vannak, vagy éppen „vállalkozóként” igyekeznek a megállni a lábukon.

Csak elvétve fordul elő olyan, akinek munkáltatója elfogadja, támogatja, segíti tanulását.

A fiatalabb korosztály nagyrészt szüleinél él, vagy látszólag „önállóan”, elsősorban az esti

gimnáziumban sok a családos, gyermekeket nevelő ember. Sokkal több a nő, mint a férfi.

Természetesen az érettségi utáni szakképzésben ez mindenkinél azonos, egy két fő más

szakmával is rendelkezik.

A gimnázium tanulói között vannak szakmunkások, rési típusú szakmunkásképzőt végzettek,

vagy a középiskolából egy két osztály után kimaradtak is. A szakiskolában csak kevesen

vannak rendesen befejezett általános iskolai bizonyítvánnyal, vagy másik szakmai

végzettséggel.

3.4 A BEISKOLÁZÁSI LEHETŐSÉGEI

A felnőttoktatás egyik alapvető sajátossága, a beiskolázhatóság feltételei nehezen

prognosztizálhatók. Így sem azt nem mondhatjuk meg előre, hogy mely (hányadik)

évfolyamokkal indulhat a képzés, sem azt, hogy milyen tanuló-létszámmal. Minthogy egyik

fő alapelvünk a jelentkező tanulói igények azonnali és rugalmas kiszolgálása, nem volna

célszerű eleve maximalizált csoportszámok, létszámhatárok korlátai közé szorítani a

működést.

A szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy bármely más előképzettséggel jelentkező valamennyi

tanulót gimnáziumi osztályba írhatjuk be. Ilyenkor alkalmazni kell — a tanuló igényeinek és

eddigi eredményeinek mérlegelésén túl — azt a törvényi előírást, hogy a tanuló jogosult az

elvégzett évfolyam beszámításával folytatni tanulmányait, de az iskola különbözeti,

szintfelmérő, stb. vizsgához is kötheti a felvételét, vagy a tanuló saját kérésére, ill. az iskola

javaslatára bármely évfolyamot meg is ismételheti.

Ebből következik, hogy nem egyetlen rövid beiratkozási időszakunk van, hanem gyakorlatilag

(a törvényes kereteken belül) folyamatosan, egész évben lehetőséget adunk a tanulásba való

bekapcsolódásra.

Mindez azzal is együtt jár, hogy nálunk az oktatás nem mindenki számára kezdődik a 9.

évfolyamon.

Más oldalról ez azt jelenti, hogy a beiratkozásnál kell személyre szabottan eldönteni, hol

léphet be a tanulási folyamatba, és hogy csak a létszámok lezárásával, osztályba sorolás után

derül ki, milyen osztályokat indíthatunk.

Alapelvünknek tekintjük továbbá, hogy menet közben is tudjunk másik utat, új lehetőséget

ajánlani a tanulónak, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik. (Pl. halasztott és

előrehozott vizsga, felmentett és vendégtanuló, modulrendszerű vizsgáztatás, más iskolával

való koordináció)

Kiemelten felnőttoktatási sajátosság a nagyon jelentős számú tanév közbeni kimaradás,

átiratkozás, ami sok gondot okoz a tanárok, osztályfőnökök munkájában, de legtöbbet az

iskolai adminisztrációban (a tanulói jogviszony nyilvántartása, az igazolások, a

diákigazolványok).

E gondok ellenére mégis fontosnak tartjuk, hogy feltétlenül megadjuk a lehetőséget minden

hozzánk fordulónak, így nem szabunk gátat tanév közben az átlépésnek, de a késedelmes

beiratkozásnak sem.

További létszám-alakulási anomáliát okoz a tanulók VÁLTOZATOS BELÉPTETÉSE. Nagy

valószínűséggel éveken át sokkal több lesz a 10. évfolyamos tanulónk, mint amennyi előtte


9. / 77.

nálunk volt 9. osztályos. Más szóval: nem lesz egyszerűen követhető a felmenő évfolyamok

sora.

Fontos alapelvünk az is, hogy tegyük lehetővé a TANULÓK EGYÉNI HALADÁSI ÚTJÁT.

Ehhez módot ad az előrehozott, különbözeti, „szintemelő” vizsgák rendszere. Ez azt jelenti,

hogy egy tanuló tanév közben is évfolyamot válthat.

3.5 MOTIVÁLTSÁG

Tanulóink különböző indíttatásból iratkoznak be hozzánk. Nem elhanyagolható részük jól

átgondolt tanulási tervvel, az elképzelt munkahelyi előnyök reményében jön.

Sokak számára csak időtöltés az iskola, még nem érzik eléggé fontosnak a tanulást.

Akadnak családi „ráhatás” miatt érkezők is.


10. / 77.

4 NEVELÉSI PROGRAM

Az iskola jellegéből adódóan hagyományos nevelőmunkáról nem beszélhetünk, hiszen

tanulóink többsége életkoruk folytán kialakult személyiséggel, adott társadalmi státusszal lép

be az intézménybe. A heterogén élethelyzetű és élettapasztalatú tanulók csupán abban

egységesek, hogy önálló elhatározásból, önként vállalják a tanulói státuszt – így nevelő

tevékenységünk erre építkezik.

4.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLOK ÉS FELADATOK

A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos fejlesztése a

tanár-diák interakcióban.

Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése.

A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése – hiszen többségüket

a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba.

Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból

adódó előnyöket – az idősebbek „nevelik” a fiatalabbakat.

Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai

humanista értékrend hatja át

Az iskola valamennyi tanulója és dolgozója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi

méltóságát.

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre, és önművelésre

Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok

leküzdéséhez

Az általános társadalmi modernizáció és fejlődésünk megkívánja, hogy lépést tartsunk az

informatikai fejlődéssel, valamint azt, hogy iskolánk segítse a világban való eligazodást az

idegen nyelvek oktatásával

Az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált

beállítódást, az önálló tanulás képességét.

A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes

világunkban való eligazodás képességét.

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány

illetve pálya kiválasztását.

Alapvető értéknek tartjuk, a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk

megismerésének és megóvásának igényét.

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét, hogy tanulóink

későbbi életükben hatékony társadalmi magatartásra váljanak képessé.

Céljainkat összegezve tehát, arra törekszünk munkák során, hogy a társadalom számára

hasznos embereket neveljünk, akik alkotásra, boldogságra képes emberek, szabad és gazdag

személyiségek, tisztességes, felelős polgárok, önállóan el tudnak igazodni a társadalom,

változó viszonyaiban, akik magas színvonalú, és sokrétű ismeretekkel rendelkeznek, valamint

képesek az önálló problémamegoldásra, kreativitásra, saját gyakorlatban hasznosítható

önértékelésre, és az általános normákhoz igazított önfegyelem megtartására.

4.2 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK

Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett

kommunikációs kultúrájának kialakítását. A kommunikációs képességek fejlesztését különös

tekintettel, az idegen nyelv, a kommunikáció, illetve az informatika órák keretén belül

valósítjuk meg.


11. / 77.

A tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. A

tanulók önálló ismeretszerzését önálló otthoni feladatokkal, projektmunkákkal, kiselőadások

kidolgozásával és megtartásával szorgalmazzuk. Az önálló felkészülés és tudás

megszerzésének tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára

hozzáférhetővé tesszük. Mindezen eszközök önálló felhasználására az órai keretben készítjük

fel őket.

A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanulók önismeretét, önértékelését mind

a tanórákon, mind a tanár – diák kapcsolat keretein belül segítjük és fejlesztjük.

Felelős állampolgári szerepvállalás kompetenciája a társadalmi ismeretek, vállalkozási

ismeretek és egyéb ilyen tematikájú tantárgyak tanítása lehetőséget nyújtanak az órai keretben

történő kompetenciafejlesztésnek.

A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása. A gyakorlati jellegű

foglalkozások biztosításához mind az iskolában mind a gyakorlati helyeken nagy hangsúlyt

fektetünk a jól felszerelt tárgyi adottságú helységek megléte mellett a magas szakmai tudással

rendelkező oktatók kiválasztására.

Pályaorientáció biztosítása a tanulók egyéni képességrendszeréhez igazodva. A képzésben

résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok minimalizálása. Egyéni

igényektől függően az iskolapszichológiai szolgáltatás keretén belül lehetőséget biztosítunk az

egyéni illetve csoportos képesség és személyiség felmérésének és differenciált

pályaorientációs tanácsadásnak. Mindezek mellett a tanórákon kialakított kiscsoportos oktatás

alkalmazása is nagy segítséget nyújt a különböző tanulási és pályaorientációs

kompetenciafejlesztésnek

4.3 NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT

SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A mindenkor indítani tervezett kezdő évfolyamok számára a hatályos törvényben

meghatározott kötelező minimális felszereltséggel rendelkezünk. Kivétel ez alól a

szakképzésnek azon gyakorlati része, melyet külső munkahelyeken oldunk meg.

Fontos része felszereléseinknek az informatika tantermünk az iskola székhelyén, melyet

tanirodaként is használunk.

4.4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Fontos, hogy a fiatalkorú felnőttek nagyobb hányada középiskolai végzettséggel hagyja el a

közoktatást, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. A tanulók rendelkezzenek

informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert

tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési

képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai

gondolkodás, az együttműködési képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség

birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez.

Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz

szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és

képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a

tanulásban.

A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a

szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség

ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A kerettantervek alapján

meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz, a munkatevékenységhez szükséges

tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag


12. / 77.

feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli.

Összességében célunk olyan kínálatbővítő stratégia megfogalmazása, amelyben a tanulási

folyamat szervezése és irányítása a jelenleg működő felnőttoktatásnál jóval nagyobb szerepet

kap.

4.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása,

fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció

elsajátítása.

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló

helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a

nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet

érzésének felébresztése.

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az

iskolai és helyi közéletben való részvételre.

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása

Környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges

edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának

tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

4.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere az oktatási- képzési folyamatba

illeszkedő tanítási óra. Iskolánk nevelői kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a

tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük és fenntartsuk azokat az indítékokat,

amelyek tanulásra, továbbtanulásra ösztönzik őket.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják.

Kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok munkája a

lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,

képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi

problémákkal küzdő tanulóinkra mind az iskolai tanórai foglalkozásokon, mind a

felzárkóztató és csoportfoglalkozásokon kiemelt figyelmet fordítunk

A pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin a lehetőségekhez mérten előnyben

részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, főként azon tantárgyaknál,

amelyeket csoportbontásban tanítanak (idegen nyelvi, informatikai, matematikai órák)

A 11-12. évfolyamokon az érettségire való felkészítés, illetve a továbbtanulás sikeressége

érdekében egyes tantárgyakból – a csoportbontáson túl – előkészítő foglalkozásokat

szervezünk, amelyek keretében lehetőség nyílik a kiemelkedő képességű tanulókkal való

egyedi foglalkozásokra.


13. / 77.

4.5 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az

egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési

alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő

egészségvédő magatartásra.

Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly

állapotát fejezi ki

Az egészségnevelés célja, hogy a megfelelő tudás megszerezése és ösztönzés az egészséges

életvitelhez. Ezért szükséges önmagunk megismerése és egészségi állapotunk feltárása.

Tisztában kell, hogy legyenek a mozgás fontosságával a helyes táplálkozás jelentőségével.

Képesek legyenek a személyi krízishelyzetek felismerésére, s ismerjék a kezelési stratégiákat.

El tudják kerülni a szenvedély betegségeket. Érezzék a rizikó vállalás határait.

Megfelelő viszonyt alakítsanak ki a természettel. Ismerjék az egészséges környezet

jelentőségeit.

Az iskola egészségfejlesztésének fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót

arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek

egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel.

Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden pedagógus, elsősorban

az osztályfőnök számára: tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel a tanulók testi,

lelki és szociális fejlődését kell biztosítani, amelyben a pedagógusok életvitelének is jelentős

szerepe van.

Ezért az egészségnevelés során foglalkozni kell:

az egészséges táplálkozással

a testedzés, mozgás, helyes testtartás fontosságával

a szenvedélybetegségekkel

a testi higiéniával

a szexuális felvilágosítással

a környezeti ártalmakkal

a személyes biztonsággal

a betegség és a gyógyulást segítő magatartással

Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában valamennyi

műveltségterületre kiterjedő, összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell

alapulnia.

Az egészségnevelés főbb színterei:

tanórák

osztályfőnöki órák, biológia órák

egyéb programok (tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók,

közösségépítő programok)

4.6 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A tanulók fizikai állapotának mérése „módszertani segédeszköz” a pillanatnyi fizikai

állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához.

Felmérések mutatják, hogy a tanulók fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek

(pl. elhízás, magas-vérnyomás, tartáshibák stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek, s az

egészségügyi és statisztikai adatok szerint, az iskolában eltöltött évek alatt nő a gyakorisága

és az esetek súlyossága. Ennek okai lehetnek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító


14. / 77.

életmód, táplálkozási hiányosságok, lehet az iskolai padok az otthoni székek, asztalok mérete

(görnyedés), a számítógép elhelyezése és használata, stb.

A tanulóink tanköteles kor után jelentkeznek az intézménybe, fizikai állapotuk méréséhez

nem vezetünk be módszereket, de fontosnak tartjuk, hogy a fent említett rendellenességekre

felhívjuk a figyelmet, beszéljünk róla.

Az iskolaorvosokkal együttműködve, hatékony prímér prevenció, mert a tanulók egészségi

állapotát a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük. Előadások keretében hívjuk fel

tanulóink figyelmét a helyes életmódra, a fizikai állapotuk javítására.

Osztályfőnöki óra keretében ismertetjük velük a „Mini Hungarofit” motorikus próbarendszer

mérési és értékelési útmutatóját az egyének fizikai állapotának méréshez

4.7 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

A terv célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását.

Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére

és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére

való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés.

További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények

között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet

kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű

ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében

hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak.

Iskolánk a 10. évfolyamon osztályfőnöki órák keretében kívánja elsajátíttatni az elsődleges

elsősegély-nyújtási ismereteket. Lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk

megvalósítani, előadó segítségével.

Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás

tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi

lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit szükség szerint külső szakember

bevonásával biztosítjuk

A modul végére elsajátított kompetenciák:

elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén.

biztosítani a helyszínt.

értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén.

felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket.

elsősegélyt nyújtani.

biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket.

vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni.

elsődleges sebellátást végezni

4.8 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek,

képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy

az „Egységes Európa” eszméje megvalósulhasson.

Tudatosítani kell a tanulókban, mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért,

mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia.

Fontos, hogy az iskolából kikerülők tudjanak kommunikálni a sajátjukon kívül egy másik

nyelven is.


15. / 77.

Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének

valamennyi megnyilvánulási formája ellen.

A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb

lehetőségei bármilyen közös programok.

A tárgyiasult szaktárgyi oktatásnál fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének

formálását, nevelését, aminek pedig az iskolában, közösségben, legfőbb eleme a közösségi

emberré nevelés, a közösség megteremtése, fejlesztése. Ennek terepe elsősorban a tanóra.

Jelentős - de esetlegesebb - alkalmak a tanórán kívüli ünnepek, rendezvények, közös

tevékenységek, amelyeket kötelezően nem tervezünk, az iskola sajátosságából adódóan. Itt a

pedagógus személyiségének, kisugárzásának van döntő szerepe.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

megteremti. Iskolánk feladatait ebben a folyamatban az alábbi közös követelmények

határozzák meg:

A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi

környezettel

A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Törekedjünk ara, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlenül környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok

közös kezelése és megoldása terén

A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és

kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei

állnak.

Iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó

fiatalokat kell nevelnie.

Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és

segítőkész magatartást.

Munkánk során osztályközösségekkel ill. az iskolaközösséggel érintkezünk. E szerveződési

szinteken túl azzal is foglalkozunk, hogy felkészítjük diákjainkat a társadalmi életben való

eligazodásra. A legfontosabb iskolai közösség az osztály. A felnőtt korú tanulók is igénylik a

közösség kialakítását és a jól működő osztályközösségben jobb teljesítmény nyújtására

képesek.

Az osztályfőnök főbb feladatai a tanórán és a tanórákon kívüli tevékenységek során:

a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerése

a közösség és a közösségi érzés kialakítása

bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása

a rend és fegyelem elfogadtatása

képességek szerinti teljesítmény elérése

a tudásvágy, a tanulási képesség kialakítása

távlatadás

környezetünk értékeinek megőrzése és gyarapítása

a kommunikációs kultúra fejlesztése

az egészséges életmód

pozitív példaadás

tanulói nyomkövetési rendszer működtetése


16. / 77.

4.9 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Kiemelt figyelmet igénylőgyermek, tanuló:

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

kiemelten tehetséges tanuló,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

4.9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése

Minden iskolai tevékenységünk eleve magában hordozza ezt a feladatot is, minden tanár

minden óráján és minden egyéb foglalkozás alkalmával. Kiemeltebb mégis az általános

iskolai, a felzárkóztató és a nappali munkarendű osztályokba járóknál, ezért a

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, A KOMMUNIKÁCIÓ modul kiemelt szerepével próbáljuk

külön is kezelni e gondot, de magától értetődően az „osztályfőnök” és minden szaktanár

legfőbb feladata, kiváltképpen a hátrányos helyzetben lévő, a fiatalabb korosztálynál, a kezdő

évfolyamon és a (nagyon gyakori) újonnan érkező tanulókkal kapcsolatosan. EGYÉNI

foglalkozással, személyes meghallgatással nem csak a pszichológus szakembernek kell

segítenie a „beilleszkedést”. Ez alatt természetesen nem annyira az iskolában, mint inkább

magában a TÁRSADALOMBAN VALÓ HELY MEGTALÁLÁSÁT értjük, s mint ilyet,

oktató-nevelő munkánk legfőbb céljának tekintjük.

4.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Tanulóink döntő többsége értelemszerűen nem egyetemi továbbtanulásra készülve iratkozik

hozzánk, tehát a felzárkóztatás, a hátrányok kezelése sokkal inkább leköti erőinket, mint a

tehetségek támogatása. Mégis akadhat egy két tehetséges, szorgalmas tanuló, aki a siker

reményében jelentkezhet a felsőoktatásba. Őket kivételes támogatásban kell részesítenünk,

hiszen nem szabad, hogy az iskolatípus (felnőttoktatás) tovább növelje helyzetük hátrányait.

4.9.3 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nagykorúsághoz közel, fiatalabb tanulóink körében ennek a feladatnak a klasszikus esete

kevésbé gyakori, a mégis előforduló problémák kezelése az osztályfőnök feladata, szükség

lehet azonban külső támogatásra e téren. Ilyenkor az iskola speciális felkészültségű

pedagógus szakemberektől kérhet segítséget (pszichológus, fejlesztő, drogprevenció), ők

veszik kezükbe a tanuló ügyét.

Iskolánkban kimunkáljuk a „patronáló tanár” intézményét, aki egy-két tanulóval közvetlen,

”spontán” kapcsolatban van, és egyéni gondjaik megoldásában támogatja pártfogoltjait. (Itt a

kulcsszó a spontaneitás, ami nehezen feloldható ellentmondásban áll azzal, hogy ezt mégis

szervezett, tudatos módon kívánjuk megvalósítani.)

Az ifjúságvédelmi tájékoztatás megvalósításának egyik alapvető módja nálunk a meghívott

előadó (rendőrségi, drogmegelőzési szakember, iskolaorvos) beszélgetése a tanulókkal,

személyes tanácsadása, de bármilyen aktuális téma kapcsán sort keríthetünk az önsorsrontó

életmód, a káros szenvedélyek elleni fellépésre.

Éppen tanulóink „felnőttebb” korosztálya miatt mindegyik képzési formában kiemelt

fontosságúnak tartjuk, hogy a családalapításhoz közel (vagy már túl) lévő fiatalokban

megerősítsük a testi-, lelki egészség igényét, ráébresszük felelősségükre önmaguk és


17. / 77.

családjuk életéért, jövőjéért. Erre sajátosan jó alkalmat szolgáltat, hogy egy-egy csoportban

különféle élethelyzetben, családi állapotban lévő tanulók vannak együtt.

Iskolánknak sajátossága, hogy ezek az eltérő élethelyzetek ráadásul etnikai különbözőséggel

„súlyosbítva” is előfordulnak, így kiváló alkalmat szolgáltatva — és kihívást jelentve — a

köznapi DISZKRIMINÁCIÓ tetten érésére és az ellene való nevelésre.

4.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Lényegében iskolánk egyik fő profilja, a felzárkóztatás szolgál erre, de a más típusú osztályok

tanulóinál szintén használjuk ennek több-kevesebb elemét. Biztosítjuk, hogy egyes

foglalkozásokon, speciális modulokon „áttanuljanak”, vagyis egyénileg részt vehessenek az

őket segítő órákon.

4.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szintén iskolánk fő profiljáról van szó, nem nagyon választható le az összes többi nevelő,

oktató tevékenységünkről.

Pedagógiai programunkban említésre kerül szinte minden e témába vágó tevékenységünk,

ezirányú feladatunk, hiszen teljes tevékenységünket e cél szolgálatában végezzük, s munkánk

minden momentuma a szociális, a szocializációs, mentális, etnikai, kommunikációs, stb.

hátrányokra tekintettel történik.

Erre a kihívásra adható komplex válasz a felzárkóztató osztály, mellyel évfolyamonként 15 -

25 fiatal (és családja) gondjainak megoldásában vállalhatunk főszerepet.

Minden vonatkozásban tekintettel vagyunk a tanulók szociális gondjaira, kerülünk minden

költséges iskolai előírást (kötelező taneszközök), igényt. Arra is ügyelünk, hogy a tanulók

saját maguk se tegyenek társaikra anyagilag megterhelő kezdeményezéseket.

A súlyos szociális hátrányok kezelését (taneszköz-juttatás, anyagi támogatás) pályázati

források felkutatásával, civil szervezetek, kisebbségi szervezetek támogatásával próbáljuk

megoldani.

4.10 FELNŐTTOKTATÁSI SAJÁTOSSÁGOK, LEHETŐSÉGEK

4.10.1 Egyéni haladási ütemterv

A nagyon lassan haladókat nem utasítjuk folytonos évismétlésekre, hanem egyedi elbírálással

engedélyezzük a későbbi javítóvizsgát, amihez külön felkészítést adunk.

Aki különös tehetségével, szorgalmával, igyekezetével egy vagy több tantárgyból korábban

fel tud készülni, osztályozó vizsgával léphet feljebb, esetleg már félévkor.

Lehetséges egy tárgy anyagából teljes vizsgát tenni, hogy annak sikeressége után több idő

maradjon más tantárgyakra. Ez pl. az érettségi évében, a kötelező érettségi tárgyak

óraszámára nagyon előnyös lehet.

Előképzettség beszámítása

A szakképzésben szokásos szakmai munkatapasztalatot, gyakorlatot beszámítani a képzésbe,

ez alapján felmentést adni tanórák, foglalkozások, esetleg vizsgarészek alól. Kevésbé

megszokott ez az általános (pl. a gimnáziumi) oktatásban. Elvi, jogszabályi akadályai

nincsenek ugyan, de az ügyintézést, a tanév menetét bonyolítja, gondot jelent a megvalósítás.

Mi arra törekszünk, hogy tanulóink minden előzetes tanulmányát figyelembe vehessük,

munkában szerzett ismereteit akár vizsgával, akár anélkül elismerjük, ezzel tanulmányaiban

előrehaladását segítsük.

Rugalmasság

Az előbbivel összhangban csak akkor szolgáljuk igazán célunkat, ha a lehető legnagyobb

rugalmassággal kezeljük tanulóinkat, ha akadályoztatásuk esetén megtaláljuk a kiutat, ha nem


18. / 77.

az iskolából való kizárással oldjuk meg a problémákat, akár tanulmányi, akár viselkedési,

egyéb téren jelentkezzenek.

4.11 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLA PARTNEREIVEL

4.11.1 Tanuló, pedagógus együttműködésének formái

Az iskola, a tanár, diák (esetleg szülője) közötti kapcsolattartás, együttműködés a mi

„klienseink” esetében sok akadályba ütközik.

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a szülő vagy a felnőtt tanuló mindig választ kapjon

problémáira. Ennek kiemelt szerepe van a beiratkozásnál, nappaliról való átiratkozásnál.

Ilyenkor a szülőt vagy a tanulót mindig személyesen fogadja az iskolatitkár és az intézmény

vezetője, s meghallgatásuk alapján dönti el az osztályba sorolást.

Hangsúlyozzuk, hogy személyes gondjaikkal mindig keressenek meg bennünket, hogy

optimális megoldást találjunk, hiszen oktatásrendszerünk mai változó állapotában —

különösen a nálunk jelentkező réteg számára — az eligazodás nagyon nehéz.

Valójában ez a „kapcsolattartás” szerves része oktató-nevelő, a tanulót támogató, irányító

munkánknak, hiszen ez a személyes, bizalmas „felmérés” tartalmazza a tanuló

személyiségének felmérését, az egyénre szóló tanulási stratégia tervezését, miközben pl. a

kommunikációs hátrányok terápiáját jelenti. Legnagyobb előnye pedig a tanuló saját

kezdeményezésében, a „nem hivatalos” formában rejlik.

Segítjük a továbbtanulók jelentkezését is.

4.11.2 Tantestületi együttműködés

A tantestület az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, mely az iskolán belül

saját munkájában, intézményegységenként önálló közösséget képez. Tanévenként szükség

szerint az aktuális feladatokról munkaközösségi tanácskozást tartanak (iskolafokozat,

szakmák szerint), ahol sajátos problémáikról — az iskola más közösségeit nem érintő

kérdésekben — önálló döntést hozhatnak.

Ezek a munkaközösségek egyben a pedagógusok együttműködésének elsődleges szervei.

(Ezen belül: egy osztályban tanítók, azonos szaktárgyat tanítók, aktuálisan egy

vizsgabizottságot, egy érettségi-bizottságot alkotók közösségei is az együttműködést,

munkánk összehangolását szolgálják.)

A tanulók személyiségét fejlesztő célkitűzéseinknek, felzárkóztató és tehetséggondozó

(tehetség-felkutató) munkánknak kulcsszereplői a tanárok. Csak ezeket a célokat elfogadó,

elveinket magáénak valló, jól képzett és példás személyiségű pedagógusokkal valósíthatjuk

meg terveinket.

A felnőttoktatás, a hátránykezelés, felzárkóztatás specialitásai további szempontokat adnak,

amelyek érvényre juttatása vagy elhanyagolása rányomja bélyegét munkánkra, a testületünk

közös tevékenységére, eredményességére, tanulóink és környezetünk elégedettségére,

munkánk általános megítélésére.

Tanulóink szinte kivétel nélkül többé-kevésbé veszélyeztetett helyzetben vannak, sérültek,

önértékelésük, kritikai érzékük, igazságérzetük nem megfelelő mértékű, magatartásuk,

viselkedésük különböző irányú szélsőségeket mutat. Ebben a helyzetben „taníthatóságuknak”

alapfeltétele a tanár, az iskola részéről az ő másságuk elfogadása, személyiségük tiszteletben

tartása, maximális tapintat, tolerancia, stb. Ezeket a — minden közösségben élő embertől

elvárható — vonásokat, viselkedési normákat minden pedagógustól meg kell követelni. A

felnőttoktatásban dolgozó „andragógus szakemberekre” olyan mértékben kötelező érvényűek

ezek a követelmények, hogy akár az alkalmassági vizsgát is be lehetne vezetni. Minthogy erre

mód nincs, célszerű bizonyos alapvető személyiségjegyeket (higgadtság, türelem) és a


19. / 77.

szakmai gyakorlottságot, felnőttoktatói tapasztalatot kiemelt alkalmazási szempontként

kezelni.

Ezek a tények arra mutatnak, hogy az adott feladatokra, a felnőttoktatói munkára csak a

szívesen és önként vállalkozó tanárt célszerű alkalmazni.

A kiemelt jelentőségű kötelező tantárgyak, az informatika és az idegen nyelvek miatt

gondoskodni kell megfelelő végzettségű főállású szaktanárokról.

A szaktanárok és osztályfőnökök adminisztrációs terheinek csökkentése miatt, továbbá az

adminisztrálás, a dokumentálás egységes, megbízható — számítógépes — színvonala

érdekében az iskolában e feladatok legnagyobb részét az iskolatitkár végzi. Az iskolatitkárnak

ily módon folyamatos és egyenrangú a kapcsolata a tantestület minden egyes tagjával és

meghatározó szerepe van a tanulókkal való érintkezésben is, így fontos pedagógiai

tényezőként szerepel.

Iskolánk minden pedagógusa az alkalmazásával egy időben átvett,— a felnőttoktatási

sajátosságoktól determinált, személyre szóló — megismert és elfogadott munkaköri leírások

szerint látja el feladatait. Új munkatárs határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződést

csak az adott intézményegység munkájával és ezzel a Pedagógiai - Andragógiai Programmal

való megismerkedése és annak elfogadása után kap.

A tantestület tagjai munkájukat iskolatípusonként, szaktárgyanként, szakmánként

összehangoltan, közvetlenül az intézmény vezetőjének irányításával, az iskola céljait,

alapelveit elfogadva, magukévá téve, de teljes szakmai önállósággal végzik. Kötelesek a

fentiek szellemében, az iskola belső szabályzatainak és a közösen kialakított, az éves

munkatervben meghatározott és elfogadott céloknak megfelelően ellátni munkájukat.

4.12 EGYÜTTMŰKÖDÉS SAJÁTOS FELNŐTTOKTATÁSI VONATKOZÁSAI

Egyedi sajátossága iskolánknak, hogy nagykorú tanulóink már csak maguk állnak

kapcsolatban az iskolával, szülői, családi támogatásról csak ritkán beszélhetünk. Igyekszünk

tanórán kívüli programokkal, fogadóórán, nyílt napon stb. kötetlenebb kapcsolatot kialakítani

a jobb együttműködés céljából.

Munkáltató (meglévő, reménybeli…)

Az iskola kapcsolatainál említett formákban fordul elő (pl. a tanuló képzését igénylő,

támogató munkahelyi vezetés, a gyakorlati oktatásban részt vállaló „műhely”).

Család (házastárs, gyerek…)

Különös sajátosságként nálunk előfordul a tanuló házastársával, gyermekével való találkozás.

Ennek sok esetben rendkívül erős pozitív motiváló hatása van.

Sajátos tanár diák viszony

A korosztály és társadalmi helyzet tekintetében olykor érdekes szituációban lévő felnőtt

tanuló és tanára között olykor „kényes” helyzet alakulhat ki. A problémákat csakis a

pedagógusnak a tanuló személyiségét elfogadó, tiszteletben tartó, erősségeit hangsúlyozó

hozzáállása előzheti meg.

Ugyanakkor a felnőttebb korosztály sokkal „hálásabb” alanya a tanításnak, nagyra értékeli,

tiszteli a nála tanultabb, többet tudó pedagógust, de csak akkor, ha az nem él vissza

helyzetével.

Szakmai képzési helyet biztosító partnerek

Erre az együttműködésre minden szakképzési programunknál külön is kitérünk, hiszen

meghatározó jelentőségű munkánkban.


20. / 77.

4.13 A TANULÓK MUNKÁJÁNAK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek

és osztályfőnöki munkatervek alapján.

Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése.

4.13.1 A tantárgyi ismeretek számonkérésének formái és követelményei

A tantárgyi tudás ellenőrzésének és számonkérésének fő formái a következők:

szóbeli ellenőrzés,

írásbeli ellenőrzés,

gyakorlati tevékenység alapján történő ellenőrzés

Szóbeli ellenőrzés

Hosszabb összefüggő szóbeli felelet: lehetőséget teremt az egyéni teljesítmények alaposabb

sokoldalúbb megvizsgálására, alkalmat ad az emlékezetbe vésés szilárdságának, a megértés

fokának, az alkalmazásra való képességnek, készségnek a megállapítására.

Kérdés-felelet formában végbemenő ellenőrzés: elsősorban az osztály előmenetelének

értékelését teszi lehetővé, aktivizáló funkciót tölt be, esetenként módot ad az egyéni

osztályozásra is.

Írásbeli ellenőrzés

Iskolai dolgozatok: jól megválasztott témák esetében a kidolgozás igényessége, részletessége,

tényanyagbeli széles tartalma miatt alkalmas a tanuló reális tudásának felmérésére.

Röpdolgozatok: 10-20 perces írásbeli feleletek kérdésekre, amelyek egy-egy rövidebb

tananyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgálnak

Házi dolgozat: abban az esetben értékelhető, ha a tanulónak egyedileg adtuk, és ha munkáját

szóban önállóan ismerteti. (Kiselőadás, szabad téma önálló feldolgozása, stb.)

Gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzés:

Folyamatos ellenőrzés: a tanulók munkájának a feladatok elvégzésének, munkájuk

szakszerűségének rendszeres megfigyelése, elemzése, értékelése.

Félévi és év végi ellenőrző munka: a félévben vagy az egész évben tanult alapvető ismeretek,

jártasságok, készségek önálló alkalmazása

Év végén, ill. a tanév rendjében maghatározott más időpontban osztályozó vizsgán, írásbeli és

szóbeli ellenőrzéssel állapítjuk meg a tanuló felkészültségének szintjét, döntünk

továbbhaladásáról.

Fontos, hogy az számonkérés, a vizsga formája, módszere (szóbeli, írásbeli, feladatlap, teszt,

esszé) minél jobban hasonlítson az illető tárgy vizsgájának, a szakmai vagy az érettségi

vizsgának a formájához. Ezzel biztosítjuk a felkészülésnek nem csak a tartalmi, hanem a

formai elemeit is, a tanulmányokat záró vizsga sikere érdekében.

4.13.2 A tanuló tantárgyi tudásának értékelése

Tanulóink érdemjegyeit a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munkájuk,

illetve a beszámolókon, a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján állapítjuk meg.

Tanulóink tudásának értékelésekor és minősítésekor az ötfokozatú skálát alkalmazzuk: jeles

(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) elégtelen (1).

Az ötfokozatú osztályozás ajánlott követelményei:

Írásbeli feladatoknál:

100 % - 91 % 5 (jeles)

90 % - 76 % 4 (jó)

75 % - 51 % 3 (közepes)

50 % - 34 % 2 (elégséges)

33 % - 0 % 1 (elégtelen)


21. / 77.

Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál a munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni,

tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatóak.

Lényeges szempont az osztályozás objektivitása, az értékelés motiváló hatása. (Nem lehet

fegyelmező eszköz.) A pozitív visszajelzés pedagógiailag eredményesebb a folyamatos

kudarcélményeknél!

4.14 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA

TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

4.14.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata

a legjobban tudása szerint nevelni, oktatni

a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és

feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,

szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,

az iskolai közösségi érdekeket szem előtt tartva tevékenykedik,

gyakorolja a törvény által a nevelőtestületre ruházott jogokat, teljesíti a kötelességeket,

részt vesz a nevelőtestület értekezletein; az intézmény hosszú (pl.: IMIP, Pedagógiai

Program, Beiskolázási terv) és rövid távú (pl.: éves munkaprogram) programjainak

tervezésében, elfogadásában, végrehajtásában és értékelésében.

elvégzi a pedagógusi tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, különösen

ügyel a határidők betartására,

a tantárgyfelosztás alapján, az órarendnek megfelelően ellátja kötelező óráit,

közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,

ellenőrzi és értékeli a tanulók írásbeli munkáit

4.14.2 A pedagógusok feladatai

A pedagógusok általános működési feladatait az iskola színvonalas működéséhez szükséges

mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és

eredményessége mellett biztosítsuk a személyiség optimális fejlődését, és az iskola általános

működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az

arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak

megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz

olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy

azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a

meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.

Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát,

eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok

teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek,

utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

Pedagógus feladatai:

a tantervek végrehajtása,

a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása,

a problémák kulturált, megfelelő hangnemben történő megbeszélése

az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról

meggyőződik;

a szükséges intézkedéseket megtétele baleset esetén,

a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi,


22. / 77.

a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz,

a védőóvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén, gondoskodik az illetékes

szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről.

4.14.3 Szaktanárfeladatai, szaktárgya körében

Év elején a követelményeket, a képességek fejlesztését célzó időtervet (tanmenetet) készít.

Közreműködik a követelményrendszer kipróbálásában és korrekciójában.

Részt vesz a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásában szintúgy, mint a szaktárgya

körében kimagasló teljesítményt mutató tanulók tehetségnevelésében.

Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében a különféle kommunikációs

csatornákon keresztül történő informálódást és önművelődést.

A szaktárgyi tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges

helyzetben kötelessége:

a kulturált, illemtudó viselkedés betartatása,

az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme,

baleset- és vagyonvédelem,

megakadályozza a dohányzást,

A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás)

naprakész.

Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen.

Az érdemjegyek beírása a naplóba a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége.

A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok

kialakítására törekszik.

A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon,

A munkaköri leírásban nem szabályozott kérdésekben az iskolai alapdokumentumokban

(SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) leírtaknak megfelelően jár el.

4.14.4 Az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint

az iskolai munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a

tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi

tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

Végzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az osztálynaplót, az

anyakönyvet.

Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi

szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét

Ismerteti a házirendet, a rendelkezésre álló segédanyagok felhasználásával tűz- és

munkavédelmi oktatást tart. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend

alapján tevékenykedik.

Tájékoztatja osztályát az őket érintő kérdésekről,

Az osztályfőnöknek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie osztályát a tantárgyi tanulási

folyamat során. Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken

tanulóiknak többsége is részt vesz. Az osztályfőnököknek lehetőségük van az osztályuk

tanítási óráit látogatni.

Információszerzési és konfliktus megoldási céllal kapcsolatot tart és együtt működik a

szaktanárokkal.

Az osztályfőnököknek, mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában

kultúraközvetítőként,

fejlesztőként,


23. / 77.

a csoport vezetőjeként,

a csoport életének szervezőjeként,

értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott osztályt.

Törekednie kell a munka világának, a munkamegosztás rendszerének bemutatására. Mindezt

hozzáigazítja a tanulók képességeihez, növelve ezáltal pályaismeretüket, formálva

pályaválasztási kompetenciájukat.

A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

4.15 PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE

Az intézmény pedagógiai tevékenységének belső ellenőrzése megszervezéséért az igazgató,

(igazgatóhelyettes) felel. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet

tanévenként kell elkészíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem

tervezett ellenőrzés, pl. óra-, vizsga-látogatás, stb. jogosultságát.

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak köre

igazgató (személyesen)

kihelyezett osztályok helyi vezetője

munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetet

módon)

külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon).

Az igazgató vagy a fenntartó alkalmanként külső szakértő ellenőrző, tanácsadó, szakértő

tevékenységét is igénybe veheti.

A belső ellenőrzés rendszeres, teljes körű, átfogó módja a tanévenkénti beszámoltatás, melyet

minden vezető saját területének munkájáról a közvetlen felettese, ill. a felettes vezetői testület

irányában írásban köteles megtenni.

A belső ellenőrzés egyik alkalmankénti formája — az írásos éves beszámolón kívül — a

szóbeli beszámoltatás, melyet az igazgató illetve a vezetői testület végezhet.

Az ellenőrzés fajtái, módjai

tanítási, konzultációs órák látogatása

írásos dokumentumok felülvizsgálata

tanulók írásbeli munkáinak, azok szaktanári értékelésének vizsgálata

évközi tanulói beszámolók látogatása

vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása

vizsgabizottságokban való részvétel

beszámoltatás megbeszéléses v. írásos formában.

Az ellenőrzés megtörténtét legalább a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló)

aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekeltekkel.

Általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze ill. érdekelt része számára közzé kell

tenni. (Ennek kerete lehet a rendes ill. rendkívüli tantestületi értekezlet.)

Az ellenőrzés során megállapított hibák, hiányosságok pótlására — záros határidőn belül —

módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés alkalmával visszatérni. (Ezek összessége adja a

permanens fejlesztés programját.)

4.16 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-

73.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés.


24. / 77.

4.16.1 Osztályozó vizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie,

ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

tanulmányait magántanulóként folytatja,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott,

az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az

elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanuló

teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az

osztályozó vizsgát.

előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az

Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a

hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig

osztályozó vizsgát tennie.

A tanítási év végén osztályozhatatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát.

Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie.

4.16.2 Különbözeti vizsga

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő

az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk nem 9, és szakképző 13. évfolyamába

belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult

tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő

összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie.

Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga

tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény

vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

4.16.3 Javítóvizsga

A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha

tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,

a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt,

vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le,

szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének

egyetértésével engedélyezte,

az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az

osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést

szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni.

Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy

tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló

több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi

elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai

évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján

valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott

évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.


25. / 77.

4.16.4 Pótló vizsga

Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad,

pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni.

Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.

4.16.5 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok

Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák

írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak.

Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.

Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3

írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv

készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események,

szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár

piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett

vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz,

kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc

felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal

póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc

pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból

szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a

jegyzőkönyvre.

Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az

igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson.

4.16.6 Vizsgaidőszakok

A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az

iskola tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő

időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők:

Őszi: szeptember első két tanítási hete,

Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét,

Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak

első vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap),

Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét,

Nyári: augusztus 15-31 közötti javítóvizsga időszak

4.17 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI

4.17.1 A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások

Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az intézményben folyó oktatásról, a választható

szakokról. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, annak leadásával és regisztrálásával

történik meg. Két jelentkezési határidőt jelölünk ki, június végén és augusztusban. A

jelentkezési lapok beérkezése után minden jelentkezőt levélben értesítünk a regisztráció

időpontjáról.

Regisztráció alapján megvizsgáljuk, hogy a tanuló megfelel-e a szakma követelményeinek

majd az általa megjelölt szakmacsoportba soroljuk be. A beiratkozás a tanév első tanítási

napján történik.


26. / 77.

Fellebbezni a felvételit követő 8 napon belül lehet, írásban az igazgatónak címezve. A

fellebbezést az intézményvezetésből és egy tapasztalt pedagógusból álló eseti bizottság

vizsgálja meg és 5 munkanapon belül és dönt a fellebbezés tárgyában. A döntésről az

érintetteket levélben értesítjük.

4.17.2 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei

Iskolánkban minden olyan tanuló folytathatja tanulmányait, akik elérték a tankötelezettség

korhatárát, illetve akik sikeresen teljesítették az érettségi vizsgakövetelményeit, vagy akinek

befejezett, négy évfolyamos középiskolai bizonyítványa van. Ebben az esetben a pótérettségi

során megszerzett érettségi bizonyítványt, a megszerzést követő első tanítási napon be kell

mutatni az iskola adminisztrációs irodáján. Képzések nappali és esti tagozaton egyaránt

indulnak, amennyiben a jelentkezők száma megfelelő.

4.17.3 Nappali tagozat

Nappali tagozaton olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik

még nem töltötték be a törvényben előírt korhatárt, és még nem rendelkeznek OKJ-s

bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között

szerezték. Amennyiben a tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett

OKJ-s bizonyítvánnyal, de még nem töltötte be a korhatárt, költségtérítési díj megfizetése

ellenében tanulhat iskolánkban.

4.17.4 Esti tagozat

Esti tagozaton nincs életkori korlátozás. Költségtérítési díj fizetési kötelezettséggel párosul.

4.17.5 Átiratkozás más iskolából

Más iskolából érkező tanuló átvétele, abban az esetben lehetséges, ha a rendelkezik az

iskolába beiratkozáshoz szükséges feltételekkel. Az átvételről és csoportba sorolásról az

intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról

való átiratkozás szabályaival.

4.18 TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Oktatásuk megszervezhető nappali vagy

esti munkarend szerint. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozáskor jön létre, ettől

kezdve gyakorolhatóak a tanulói jogviszonyon alapuló jogok.

4.19 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK

ELVEI

A tanórák hatékonysága érdekében csoportbontást alkalmazunk. Csoportbontásokat olyan

tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az

oktatást, mert:

Csoportbontások elvei:

- Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv)

Szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni

segítségnyújtás

a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott

a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka kívánatossá teszi a

külön csoportok kialakítását


27. / 77.

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és egyes szakmai

tantárgyak, csoportbontásban folyik a gyakorlati képzése a tanulóknak adott szakmák esetén.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

Csoportok szervezésénél irányadó a tanulói létszám, kialakításuk létszámarányosan történik.

Idegen nyelv esetében pedig a választott nyelvnek megfelelően.

A választott szakmának megfelelően szakmánként soroljuk osztályokba a tanulókat. Az

osztálylétszám kialakításakor figyelembe vesszük a jelentkezettek számát, a tantermeink

befogadóképességét és a gazdasági hatékonysági mutatókat.

Az osztályokba sorolástól eltérően alakítható ki a nyelvi csoportok összetétele. A fő

szempont az induló nyelvtudás szerinti csoportok kialakítása.

A számítástechnika tanterem adott befogadóképességéhez kell igazítanunk a nagy létszámú

csoportokat, azt is csoportba sorolással oldjuk meg, amennyiben az szükséges.

A gyakorlati foglalkozásokon – az intézményvezetéssel egyeztetett időpontokban – a

gyakorlati oktatásvezető csoportbeosztást készít, ami alapján vesznek részt a tanulók a

foglalkozásokon.

4.19.1 Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei

Osztályok indításánál lehetőséget adunk az első hónapban (október 15-ig) más szakterületre

való átiratkozásra az iskolán belül. Ennek feltétele, hogy az átiratkozni kívánó tanuló

indoklással, írásban kérvényezze ezt. Az átiratkozás igazgatói engedélyezi.

4.20 MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI

A köznevelési törvény 57. §. § (1) bekezdése kimondja: „A tanuló az iskola magasabb

évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.”

A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek

teljesítése is szükséges lehet.

Magasabb évfolyamba akkor léphet tehát egy tanuló, ha teljesítette az adott évben kötelező

tantárgyi követelményeket, valamint az előírt gyakorlati óraszámokat. A gyakorlati helyek

igazolást állítanak ki a tanulók részvételéről, valamint értékelést adnak a gyakorlati helyen

végzett munkájukról, javaslatot tesznek a gyakorlati tárgy érdemjegyére.

A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek

teljesítése is szükséges.

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39. §-a alapján: ha a tanuló a szorgalmi

időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre

vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-át, de nincs igazolatlan hiányzása, szorgalma és

elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt

gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam ismétlése alól.

Mentesítést a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a

gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára a nevelőtestület dönti el.

Döntésnél nevelőtestület - gyakorlati képző javaslata mellett - figyelembe veszi a tanuló addig

mutatott teljesítményét, a hiányzás körülményeit, mérlegeli a jövőbeli előfordulás

valószínűségét.


28. / 77.

4.21 SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI

Szakmai vizsgára bocsátás követelményeit az adott szakmára (szakmacsoportra) vonatkozó

Szakmai és vizsgakövetelmény, illetve 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

tartalmazza részletesen.

Az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a

szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel

az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és

vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat (modulzáró vizsga)

Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli

szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek,

készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés

megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek

ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott

bizonyítvány kiadására irányuló eljárás (komplex szakmai vizsga)

4.22 KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZŰNTETÉSE

Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha tanuló

vizsgára jelentkezett, illetve az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának

napján, ha nem jelentkezett.

Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Erről a tanulónak írásban értesíteni kell az

iskolát.

Ha a tanuló gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga

utolsó napján.

Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem

folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a

továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.


29. / 77.

5 HELYI TANTERV

5.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

Az iskolarendszerű képzés során olyan tantervvel dolgozunk, mely biztosítja a közismereti

tantárgyakban megállapított követelményrendszernek alapszintjét, ugyanakkor olyan

értékközvetítő modulokat is beépít a képzésbe, melyek színesítik, vonzóbbá teszik a résztvevő

csonka iskolázottság, rosszul szocializálódott, mentálisan és más egyéb szempontok folytán

halmozottan hátrányos helyzetű, alkalomadtán a roma kisebbséghez tartozó felnőttek számára

a tanulást.

Ezzel szeretnénk elérni a beiratkozások szaporodását, a lemorzsolódás elkerülését, a kívánatos

szakmai eredményeket.

Iskolánk kiemelt célja és fontos feladata, hogy a magyarországi roma kisebbség, a

legelmaradottabb réteg számára is biztosítsa a felzárkózás lehetőségét. Ezt úgy kívánjuk

megvalósítani, hogy számítunk az egyén tudatos, célirányos közreműködésére, a kisebbségi és

civil szervezetek aktív, valóságos támogatására, s az intézmény biztosítja a célok eléréséhez

szükséges szervezeti és egyéb kereteket.

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az

alábbi kerettantervre épül:

5 számú mellékletben szereplő [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendelethez] „Kerettanterv a felnőttoktatás számára”- gimnáziumi kerettanterv a

felnőttoktatás 9-12 évfolyama számára – kifutó rendszerben 11. évfolyamon

Az oktatás az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról, valamint

a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet második kiegészítésének mellékletei –12.3.

Kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára, az azokban foglalt

kerettantervi ajánlások figyelembevételével folyik.

http://kerettanterv.ofi.hu/

Az érettségi vizsga a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet alapján zajlik, és követelményei,

témakörei megfelelnek a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglalt részletes érettségi

követelményeknek megfelelően zajlik.

5.2 GIMNÁZIUM ESTI TAGOZAT TANTERVE

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott

kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek

által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven

százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben

szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a

tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

5.3 GIMNÁZIUM, ESTI TAGOZATÁNAK HETI ÓRASZÁMA

A gimnázium estei tagozatára vonatkozó óraszámok az 5 számú mellékletben szereplő [12.

melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] „Kerettanterv a felnőttoktatás számára”-

gimnáziumi kerettanterv a felnőttoktatás 9-12 évfolyama számára – kifutó rendszerben 12.

évfolyamon a 2016/2017- es tanévben.


30. / 77.

Tantárgyak és óraszámok

Évfolyam/ Tantárgyak 9. 10. 11. 12.

esti esti esti esti

Anyanyelv, kommunikáció 1 1 1 1

Magyar irodalom 2 2 2 2

Matematika 3 3 3 3

Fizika 1 1 1 1

Kémia 1 1 1 -

Földrajz 1 1 1 1

Biológia 1 1 1 2

Történelem és állampolgári ismeretek 1 1 1 2

Művészeti ismeretek 1 1 1 -

Idegen nyelv

(Angol/Német) 2 2 2 2

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Összesen 15 15 15 15

A gimnázium estei tagozatára vonatkozó óraszámok az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI

rendelet 12. melléklete alapján az alábbi táblázat szerint változnak a 2015/2016-os tanévtől

kezdődően.

Évfolyam/ Tantárgyak 9. 10. 11. 12.

esti esti esti esti

Anyanyelv/kommunikáció 1 1 1 0,5

Magyar irodalom 2 2 2 2

Matematika 3 3 3 2

Idegen nyelv (angol/német) 3 3 3 3

Történelem, állampolgári ismeretek 1 1 1 2

Fizika 1 1 1 1

Biológia 1 1 1 -

Kémia 1 1 - -

Földrajz 1 1 - -

Informatika - - 1 1

Etika - - 0,5 -

Művészetek - - 0,5 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnevelés - - - -

Egyéni fejlesztés 2 2 2 3,5

Összesen: 17 17 17 17

Az esti képzés óraszáma minimum 50%-a a nappalinak

A táblázat óraszámait a 10. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2015/2016 tanévtől kezdődően

kell alkalmazni.


31. / 77.

5.4 VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános

műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e

ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; felkészült-e a felsőoktatási

intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

Az iskola a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsga-tárgyból biztosítja, hogy

a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel

tudjon készülni.

Érettségi vizsgára az a tanuló bocsájtható, aki az adott tárgyból teljesítette a gimnáziumi

tantervi követelményeket. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező és legalább egy

kötelezően választott vizsgatárgyból kell vizsgát tennie. A vizsgázó emellett további

vizsgatárgyakat is választhat.

Az érettségi középszintű változatára készítjük fel tanulóinkat, annak kötelező és kötelezően

választható tantárgyait tekintjük fő tantárgyaknak. Saját tantárgyunk, akkreditált

vizsgaanyagunk nincs. Az érettségire való jelentkezést a mindenkor hatályos jogszabályok és

rendeletek szabályozzák (Érettségi és vizsgaszabályzat), melyet magunkra nézve kötelezőnek

fogadjuk el.

Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv

(angol, német).

Választható vizsgatárgyak: biológia, földrajz, informatika

A 40/2002. (V.24.) OM rendelet szolgál alapjául a középszintű és emelt szintű érettségi

vizsgák követelményeinek, témaköreinek meghatározásához. A tantárgyak témaköreit és

követelményeit a felnőttképzés kerettanterve tartalmazza.

Iskolánkban elsősorban a középszintű érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat, de egyes

esetekben – például felsőfokú továbbtanulás miatt szükségessé válik -, megszervezzük külön

is pl. fakultációban és/vagy önálló otthoni felkészülés segítése mellett az emelt szintű érettségi

vizsgákra való felkészítést. Intézményünk az emelt szintű érettségi vizsgák megszervezésében

nem vesz részt, csupán a vizsgarögzítésekkel kapcsolatos feladatokat látjuk el. Az érintett

tanulóiknak az illetékes hatósági szervek jelölik ki azt az intézményt, ahol az írásbeli és

szóbeli vizsgáikat letehetik.

Emelt szinten választható vizsgatárgyak: biológia, földrajz, informatika

5.5 ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

Iskolánkban az érettségire való közép- és emelt szintű felkészítés megszervezése két módon

történik. A középszintű érettségire való felkészítés minden tantárgyból órarendi keretek

között, illetve az emeltszintű felkészítés plusz tanórák (fakultáció) keretében biztosított

legalább 5 fő jelentkezése esetén. A tantárgyak többségénél a tanulók alapóraszámban az

osztállyal együtt tanulnak, s a plusz órákat külön csoportban teljesítik.

Azon tantárgyak esetében, melyeknél a jelentkezők száma nem éri el az 5 főt, az emeltszintű

érettségire való felkészítés az órarenden kívüli időben történik, illetve egyéni felkészítés

esetén, nincs osztályozás.

A következő tanévre vonatkozó érettségi előkészítő csoport választása a 10. osztály második

félévében történik. Csak akkor indul csoport, ha legalább 5 fő jelentkezett.

Az iskola igazgatója minden év április 20-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a

tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak.

A tanulók a közzétételtől számított két héten belül a tantárgy és a felkészülési szint

megválasztásával kapcsolatos döntésüket írásban adhatják le. A tanuló által választott tanítási

óra a következő tanévben a tanuló számára kötelezővé válik. Választott tantárgyat leadni és


32. / 77.

felvenni csak lezárt tanév után lehet. Ezen döntésen változtatni csak a következő tanév végén

van lehetőség. Ilyen tantárgyat utólag felvenni csak sikeres különbözeti vizsga letétele után

lehet.

A választás véglegesítésekor a tanulónak írásban kell nyilatkoznia a fentiek elfogadásáról.

Amennyiben a tanuló az általa választott tárgyból előrehozott érettségit kíván tenni (11.

évfolyamon), akkor a második félév anyagából osztályozóvizsgát köteles tenni.

A középszintű érettségi vizsgára történő felkészülés a kerettantervi kötelező óraszámok és a

helyi tanterv által meghatározott időkeretben történik

Az emelt szintű érettségi vizsgára az emelt szintű oktatás keretében, csoportbontásban

valamint a 12. évfolyamon a szabad órakeret terhére történik a felkészítés.

5.6 A KÖZÉP/ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) Mm rendelet és a

100/1997 kormányrendelet alapján kerülnek meghatározásra a közép/ emelt szintű érettségi

vizsga témakörei

Magyar nyelv és irodalom

A) Magyar nyelv

Ember és nyelv

Kommunikáció

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

A nyelvi szintek

A szöveg

A retorika alapjai

Stílus és jelentés

B) Irodalom

Szerzők, művek

Életművek

Portrék

Látásmódok

A kortárs irodalomból

Világirodalom

Színház- és drámatörténet

Az irodalom határterületei

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Történelem

1. Az ókor és kultúrája

1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor

2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.2. A nyugati és keleti kereszténység

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

2.4. A középkori városok


33. / 77.

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

3.3. Az Árpád-kor

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

3.5. A Hunyadiak

3.6. Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése

Angliában

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban7

5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

5.4. Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. századi

Habsburg Birodalomban

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3. A XIX. század eszméi

6.4. Az ipari forradalom és következményei

6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

7.2. A reformkori művelődés, kultúra

7.3. A polgári forradalom

7.4. A szabadságharc

7.5. A kiegyezés előzményei

7.6. Gazdasági események és társadalmi változások a dualizmus korában

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai

8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői


34. / 77.

8.9. A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

9.3. Művelődési viszonyok és az életmód

9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

9.5. Magyarország részvétele a világháborúban

9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás

10.2. A határon túli magyarság sorsa

10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

10.6. A rendszerváltozás

11. A jelenkor

11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

11.2. Az európai integráció története

11.3. A „harmadik világ”

11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés8

11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód

12.1. Alapvető állampolgári ismeretek

12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban

12.3. A magyarországi romák

12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1. Halmazok

1.2. Matematikai logika

1.3. Kombinatorika

1.4. Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1. Alapműveletek

2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.3. Racionális és irracionális számok

2.4. Valós számok

2.5. Hatvány, gyök, logaritmus

2.6. Betűkifejezések

2.7. Arányosság

2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1. A függvény

3.2. Egyváltozós valós függvények

3.3. Sorozatok

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria


35. / 77.

4.1. Elemi geometria

4.2. Geometriai transzformációk

4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok

4.4. Vektorok síkban és térben

4.5. Trigonometria

4.6. Koordinátageometria

4.7. Kerület, terület

4.8. Felszín, térfogat

5. Valószínűség számítás, statisztika

5.1. Leíró statisztika

5.2. A valószínűség-számítás elemei

Idegen nyelv (angol/német)

A) Készségek és szövegfajták

1. Olvasott szöveg értése

2. Nyelvhelyesség

3. Hallott szöveg értése9

4. Íráskészség

5. Beszédkészség

B) Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

Biológia

1. Rendszertan

1.1. Az élőlények rendszerezése. Vírusok, prokarióták, egysejtű eukarióták

1.2. Többsejtű eukarióták. Gombák és a telepes növények. A hajtásos növények

szerveződése és életműködései.

1.3. Többsejtű állatok szerveződése és életműködései, ősszájúak és újszájúak.

1.4. Gerincesek

1.5. Növényi és állati szövetek

2. Molekuláris és sejtbiológia (egyed alatti szerveződési szintek)

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az emberi szervezet

3.1. A belső környezet stabilitása, homeosztázis

3.2. Kültakaró

3.3. A mozgás

3.4. A táplálkozás

3.5. A légzés

3.6. Az anyagszállítás

3.7. A kiválasztás


36. / 77.

3.8. A szabályozás (idegrendszer és hormonális szabályozás)

3.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4. Egyed feletti szerveződési szintek (ökológia)

4.1. Élő és élettelen környezeti tényezők

4.2. Populációk, életközösségek (élőhely típusok)

4.3. Bioszféra (anyag és energiaforgalom). Környezet és természetvédelem.

5. Öröklődés, változékonyság, evolúció

5.1 Molekuláris genetika

5.2. Mendeli genetika

5.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

5.4. A bioszféra evolúciója

Földrajz

Általános természeti földrajz

1. A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza10

3.1. A kőzetburok

3.2. A levegőburok

3.3. A vízburok földrajza

3.4. A talaj

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

Társadalmi és regionális földrajz

5. A népesség- és településföldrajz

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok

8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Informatika

1. Információs társadalom

1.1. A kommunikáció

1.2. Információ és társadalom

2. Informatikai alapismeretek – hardver

2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.2. A számítógép felépítése

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

4. Szövegszerkesztés

4.1. A szövegszerkesztő használata

4.2. Szövegszerkesztési alapok

4.3. Szövegjavítási funkciók

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés

5.1. A táblázatkezelő használata

5.2. A táblázatok felépítése

5.3. Adatok a táblázatokban


37. / 77.

5.4. Táblázatformázás

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok

5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Adatbázis- kezelés

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

7. Információs hálózati szolgáltatások

7.1. Kommunikáció az Interneten

7.2. Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika

8.1. Prezentáció (bemutató)

8.2. Grafika

9. Könyvtárhasználat

9.1. Könyvtárak

9.2. Dokumentumok

9.3. Tájékoztató eszközök

5.7 TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI,

Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven át alkalmazható, az önálló

tanulásra alkalmas, azt jól elősegítő tankönyveket kell előírni. A tanulókat - tekintettel a

számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire - nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek

megvásárlására.

Törekedni kell, elő kell segíteni és támogatni a speciálisan felnőttoktatási célra szolgáló

tankönyvek és segédletek használatát, igénylését, írását.

Támogatni kell az iskola szaktanárait abban, hogy sajátos feladatunkhoz alkalmas és elérhető

árú segédleteket készítsenek, használjanak

A drága, ritkábban használandó segédkönyveket — atlaszok, albumok — az iskolában tárolt

tanulói példányoknak a tanítási órán, konzultáción, vizsgán való használatba adásával kell

biztosítani.

Célszerű a többféle tagozaton azonos tankönyveket használni, amennyiben ez a

követelményrendszerrel összehangolható.

Törekedni kell tankönyvek, feladatgyűjtemények, témakörök, követelmények, stb.

közzétételénél arra, hogy tömör, lényegretörő módon, egyértelműen adják meg az elvárásokat,

tekintettel az otthoni tanulás, önálló felkészülés igényére.

Az előírandó és a javasolható tankönyvek listáját a tantestület szaktárgyanként egyeztetve

készíti el, hagyja jóvá, illetve módosítja.

Az iskola minden tanévben már a megrendelés időpontjában elkészíti minden tagozata,

osztálya számára egységes formában a tankönyvjegyzéket, melyet minden tanulónak és

jelentkezőnek a rendelkezésére bocsát.

(A más iskolából gimnáziumunkba átlépő tanulók esetén csak alapos indokkal kívánjuk

meglévő könyveinek lecserélését.)

A tankönyvrendelés formai lebonyolítása az igazgató feladata.


38. / 77.

5.8 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK HELYI

MEGVALÓSÍTÁSA

Az intézmény adott évfolyamon a nevelés- oktatás, képzés feladata az alapműveltség

megszilárdítása, a szakiskolában, szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések

megszerzéséhez, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák kialakítása. A

kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat

5.9 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A

PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy,

hogy minden osztály számára biztosítsa a szakos ellátást. Nem releváns intézményünkben.

5.10 MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanuló tanév végi eredménye szerint akkor lép felsőbb osztályba, ha minden kötelező

tárgyból elérte az elégséges szintet.

Egy vagy két elégtelen javítóvizsgán pótolható.

A tantestület dönthet arról, hogy egyes esetekben a tanuló három vagy több tárgyból is

javítóvizsgát tehessen.

Tantestületi határozattal „feltételesen” magasabb évfolyamba léphet az is, akinek egy tárgyból

még nem volt eredményes az éve, és tanulmányait az iskolán belül, ugyanabban az évben

kívánja folytatni.

5.11 BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSE

A nappali oktatásban a szokásos formákat alkalmazzuk.

A gimnáziumi esti tagozaton ezzel együtt lehetősége van a tanulónak évközi beszámolóra, ha

órai munkája nem értékelhető, vagy azon javítani kíván. Beszámoltatja a szaktanár a más

iskolából átiratkozót, a hiányzás miatt értékelhetetlent, ill. az óralátogatás alól felmentett

tanulót.

A tanuló teljesítménye, minősítésének formája:

Az egész éves tanulói teljesítményt nem csak az órai munkák alapján, hanem vizsgán is

mérjük.


39. / 77.

Ezeket a tanév rendjében maghatározott időben, a teljes tanév anyagából tartjuk, és ennek

eredménye döntően (de nem egymagában) határozza meg a bizonyítványba kerülő végső

jegyet.

Az „előrehozott” vizsga alapján lehetséges az évfolyam gyorsabb elvégzése, akár minden

tárgyból, akár egyből.

A magatartás és a szorgalom minősítését csak a felzárkóztató oktatásban végezzük el,

kizárólag és kiemelten motiválási céllal.

Az egyes tantárgyak óraszáma a bele foglalt modulok szerint változtatható, az összes óraszám

keretén belül maradva. Az egyes tárgyak feldolgozhatók tömbösített formában is.

5.12 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ

NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG

Vásárosnamény és környékén a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

alapján roma (cigány) nemzetiség él. Iskolánk tanulói közül sokan tartoznak ehhez a

nemzetiséghez, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy mindenki megismerje

történelmüket, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat. Városunkban Roma Kisebbségi

Önkormányzat működik, mellyel kiváló kapcsolatot ápolunk.

A városunkban és környék településein élő roma nemzetiségről elmondható, hogy – néhány

kivételtől eltekintve – magyar anyanyelvű romák, akik szintén kevésbé ismerik saját

nemzetiségi múltjukat.

A roma nemzetiséghez nem tartozó tanulók a roma nemzetiségű tanulókkal együtt, tanórai

keretben sajátítják el a roma nemzetiségre vonatkozó történelmi, kulturális stb. ismereteket.

Ezek az egyes tantárgyak (irodalom, történelem, társadalomismeret) helyi tantervében

kerültek

5.13 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra az egészséges- és a környezettudatos

magatartás kialakításában. A felgyorsult társadalmi és gazdasági változások hatása

érzékelhető a szülők és diákok szociokulturális hátterében. A demokrácia pozitív

következményei mellett sajnos a negatív tényezők is megjelentek. Egyik alapvető gond ma az

életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése.

A rizikótényezők között az egészségtelen életmód, a környezetre és az egészségre káros

emberi magatartás szerepel. Mindezen komplex problémák együttes jelentkezése miatt

iskolánk külön gondot fordít ezen problémák kezelésére osztályfőnöki órák keretében

előadások segítségével külső szakemberek által.

5.14 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Társadalmunk súlyos szociális problémái érzékenyen érintik a nálunk tanulókat, ezek hatása

tetten érhető iskolánkban is. A családok nehéz helyzete (munkanélküliség, szegénység,

alacsony iskolázottság, betegség, válás, krízishelyzet stb.) tanulóink egy részénél tanulási-

magatartási zavarokat, esélyegyenlőtlenséget okoz. A sikeres iskolai előrehaladás a szociális

hátránnyal indulóknál nehezen biztosítható, mert a családtól csak kevés esetben kapunk

megerősítést. Az iskola közreműködése a tanulók szocializációja szempontjából alapvető,

hiszen kiegészíti a családi, gyakran hiányos szocializációt; s megfelelő értékeket, normákat

közvetít.

Tanítványaink egy részének adottsága, személyisége, nevelhetősége negatív irányban eltér a

vele egy korcsoportban lévőktől. Az iskolai kudarc oka lehet a szülők iskolázatlansága, a


40. / 77.

család egzisztenciális bizonytalansága, a felbomlott család, az eltartottak nagy száma, a

családi deviancia, betegség. A hátrányos családi környezet az iskolai teljesítmény

szempontjából fontos készségek kifejlesztésére nem ad lehetőséget, az ebből származó iskolai

kudarcok következtében pedig az érintett tanulók elfordulnak az iskola által közvetített

értékektől. Az iskolánkból lemorzsolódó tanulók csoportja nagy valószínűséggel a leszakadó

rétegbe tartozók számát növelné, ezért a tanulók megtartása a törekvésünk.

5.15 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, MINŐSÍTÉSÉHEZ

KAPCSOLÓDÓ ELVEK

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján

ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó

követelményekre is.

A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az

iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is,

hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző

értékeléshez képest.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló, az esélyegyenlőséget biztosító tevékenységek:

helyzetfeltárás,

a segítő tevékenység formáinak, megszervezése (egyéni beszélgetés, törődés, előadás)

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a pedagógusok segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,

szoros kapcsolat az illetékes polgármesteri hivatallal, roma nemzetiségi önkormányzattal,

gyermekjóléti szolgálattal és szakszolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt

elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

roma koordinátor segítő tevékenysége, kapcsolattartása a helyi roma családokkal,

együttműködés civil szervezetekkel (pl.: Polgárőrség),

a továbbtanulás irányítása, segítése,

felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése


41. / 77.

6 SZAKMAI PROGRAM

A 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján az

iskolánkban a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes,

kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint

folyik, mely a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet mellékleteit képezik (2. sz. melléklet) valamint

a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet

A szakképzés iskolánkban egyrészt szakiskolai formában, 8 vagy 10 évfolyamos

alapképzettséggel történik, másrészt szakközépiskolai, érettségi utáni szakmákban, általában

más iskolákból érettségi bizonyítvánnyal érkező tanulók számára.

A szakmák és programok a mindenkori jogszabályi (szakképzési és felnőttképzési törvény és

rendeletek) előírásai szerint módosulnak, másrészt a munkaerő-piaci és a tanulói igények

aktuális változása szerint.

Valamennyi iskolánkban oktatott szakma esetében csakis az új, a többször módosított OKJ-

hoz kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények felhasználásával folytatjuk a képzést.

Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1--

6.1 A SZAKGIMNÁZIUM

A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó

szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú

munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai

évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési

Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga

ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint

kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára

készít fel.

A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben

meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez

kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben

meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.

A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös

tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi

elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes

kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi

végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött

szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben

az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-

tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1--


42. / 77.

6.2 A SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMAI (12–13.

ÉVFOLYAM)

6.2.1 Célok és feladatok

A szakközépiskola érettségire felkészítő két évfolyama iskolarendszerben szerzett szakmával

rendelkező tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést.

A szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai programja a szakiskolai (régebben

szakmunkásképző, 2019/20 tanévtől szakközépiskolai) közismereti programra épül. Az

iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket

fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét.

Az érettségire felkészítő két évfolyam megteremti az érettségi, a középfokra alapozott

szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés,

illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi

tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási

képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének

érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban

való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi

iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél

átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek

rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek

elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési

műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb,

gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek

létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás

lehetőségeinek biztosítására.

A szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai kerettantervét a Kerettantervek

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján a

2016. szeptember 1-től hatályos 22/2016. (VIII.25.) EMMI rendelet módosítása szerint a 15.

melléklet szerint alkalmazzuk a 12-13. évfolyamon.

Tantárgyak és óraszámok

Évfolyam/

Tantárgyak

(12.)

Esti tagozat

(13.)

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 3 3

Idegen nyelv 3 3

Matematika 3 3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3

Természetismeret 1

Informatika 1 1

Egyéni fejlesztés 4 5

Összesen (közműveltségi óraszámok) 18 18


43. / 77.

Az érettségire felkészítő két évfolyam a tanulókat a négy kötelező vizsgatárgy érettségijére

készíti fel. Ötödik tantárgyat nem kell választani, mert a szakiskolában szerzett államilag

elismert szakképesítést középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.

6.3 AZ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) Mm rendelet és a

100/1997 kormányrendelet alapján kerültek meghatározásra az érettségi vizsga témakörei:

Magyar nyelv és irodalom

A) Magyar nyelv

Ember és nyelv

Kommunikáció

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

A nyelvi szintek

A szöveg

A retorika alapjai

Stílus és jelentés

B) Irodalom

Szerzők, művek

Életművek

Portrék

Látásmódok

A kortárs irodalomból

Világirodalom

Színház- és drámatörténet

Az irodalom határterületei

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Történelem

1. Az ókor és kultúrája

1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten

1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése

1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor

2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.2. A nyugati és keleti kereszténység

2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

2.4. A középkori városok

2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban

2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

2.7. Az angol és a francia rendi állam működése

2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása

3.2. A honfoglalástól az államalapításig

3.3. Az Árpád-kor


44. / 77.

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején

3.5. A Hunyadiak

3.6. Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése

Angliában

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban7

5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

5.4. Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. századi

Habsburg Birodalomban

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata

6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

6.3. A XIX. század eszméi

6.4. Az ipari forradalom és következményei

6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

7.2. A reformkori művelődés, kultúra

7.3. A polgári forradalom

7.4. A szabadságharc

7.5. A kiegyezés előzményei

7.6. Gazdasági események és társadalmi változások a dualizmus korában

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék

8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai

8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

8.9. A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

9.3. Művelődési viszonyok és az életmód

9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

9.5. Magyarország részvétele a világháborúban


45. / 77.

9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás

10.2. A határon túli magyarság sorsa

10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése

10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

10.6. A rendszerváltozás

11. A jelenkor

11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

11.2. Az európai integráció története

11.3. A „harmadik világ”

11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés8

11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

12. A mai magyar társadalom és életmód

12.1. Alapvető állampolgári ismeretek

12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban

12.3. A magyarországi romák

12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1. Halmazok

1.2. Matematikai logika

1.3. Kombinatorika

1.4. Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1. Alapműveletek

2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.3. Racionális és irracionális számok

2.4. Valós számok

2.5. Hatvány, gyök, logaritmus

2.6. Betűkifejezések

2.7. Arányosság

2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1. A függvény

3.2. Egyváltozós valós függvények

3.3. Sorozatok

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1. Elemi geometria

4.2. Geometriai transzformációk

4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok

4.4. Vektorok síkban és térben

4.5. Trigonometria

4.6. Koordinátageometria

4.7. Kerület, terület


46. / 77.

4.8. Felszín, térfogat

5. Valószínűség számítás, statisztika

5.1. Leíró statisztika

5.2. A valószínűség-számítás elemei

Idegen nyelv (angol/német)

A) Készségek és szövegfajták

1. Olvasott szöveg értése

2. Nyelvhelyesség

3. Hallott szöveg értése9

4. Íráskészség

5. Beszédkészség

B) Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

6.4 OKTATOTT SZAKMÁK

6.4.1 Szakmai középfokú oktatás

Kereskedő, OKJ 54 341 01 (2 év, N, E, TK)

Irodai titkár OKJ 54 346 03 (2 év, N, E, TK)

Logisztikai-és szállítmányozási ügyintéző OKJ 54 841 11 (2 év, N, E, TK, L)

Pénzügyi- számviteli ügyintéző OKJ 54 344 01 (2 év, N, E, L, S, TK, T)

Vám-, jövedéki- és termékdíj-ügyintéző OKJ 54 344 03 (2 év, N, E, L, S, TK, T)

Informatikai rendszerüzemeltető OKJ 54 481 06 (2 év, N, E, L, TK, T)

Gazdasági informatikus OKJ 54 481 02 (2 év, N, E, L, TK, T)

Államháztartási ügyintéző OKJ 54 344 04 (2 év, N, E, L, S, TK, T)

Vállalkozási és bérügyintéző OKJ 54 344 02 (2 év, N, E, L, S, TK, T)

Sportedző (sportág megjelölésével) OKJ 54 813 02 (2 év, N, E, TK)

Államháztartási mérlegképes könyvelő OKJ 55 344 02 (1 év, N, E, L, TK, T)

Vállalkozási mérlegképes könyvelő OKJ 55 344 07 (1 év, N, E, L, TK, T)

Eladó OKJ 34 341 01 (3 év, N, E, TK)

Számítógép-szerelő, - karbantartó OKJ 34 523 02 (3 év, N, E, TK)

Virágkötő és virágkereskedő OKJ 34 215 04 (3 év, N, E, TK)

Asztalos OKJ 34 543 02 (3 év, N, E, TK)

Bádogos OKJ 34 582 02 (3 év, N, E, TK)

Kőműves OKJ 34 582 14 (3 év, N, E, TK)

Villanyszerelő OKJ 34 522 04 (3 év, N, E, TK)

Virágdekoratőr OKJ 35 215 02 (1 év, N, E, TK)

Diétás szakács OKJ 35 811 03 (0,5 év, N, E, TK) szakmákban, esti és nappali munkarendben, továbbá ezek vizsgáztatása.


47. / 77.

Az oktatott szakmák mindegyikénél — elsődlegesen a kötelező Szakmai és

Vizsgakövetelmények és kompetenciák figyelembe vételével — a központilag kiadott

szakmai programokat tekintjük irányadónak, a szakmai modultérkép alkalmazásával.

Törekszünk az egyes szakterületek közötti elágazások, ráépülések lehetőségeinek

kiaknázására. Amennyiben egy tanuló egyes modulokból sikeres, másokból sikertelen vizsgát

tenne, segítjük a lehető legjobb továbblépési lehetőség megtalálására. (Esetleg rész-

szakképesítés formájában.)

Az egyes szakképzési osztályok, csoportok oktatás-szervezési formáit (nappali / esti tagozat)

egyrészt a tanulók lehetőségei, igénye, másrészt az iskolánk tárgyi feltételeinek (tanterem /

eszköz) kapacitása határozza meg.

A szakmai gyakorlat helyszíne (minthogy számos ügyviteli, ill. informatikai képzésünk van)

legtöbbször az iskolánkban rendelkezésre álló számítógépes tanterem és taniroda. Ezek közös

használata szükség esetén — bizonyos szervezési módszerekkel — az egyes telephelyek

között is megoldható, mivel azok egymástól nem túl nagy távolságra találhatók, ill. a felnőtt

tanulók rugalmasan meg tudják szervezni saját és társaik utaztatását is. A többi gyakorlati

helyet külső munkáltatók bevonásával biztosítjuk, mindig az adott képzés által igényelt

mértékben. (Ez az iskola részéről a szervezési munka folyamatosságát és a „gyakorló hely”

nagyfokú rugalmasságát feltételezi, de megoldható.)

Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás:




48. / 77.

GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ 54 481 02 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

1/13.

ögy

2/14.

heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 2

2

11498-12Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

esetén) Foglalkoztatás I.

2

1

10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai alapok 2

Információtechnológiai gyakorlat 5

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,

munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 8

Munkaszervezés gyakorlat 5

10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-

kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 9

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Hálózati ismeretek I.

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és

szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek 5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 9

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és

felügyelete

Hálózati ismeretek II. 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat 7

IT hálózat biztonság 2

IT hálózat biztonság gyakorlat 3

Összes óra 14 21

160

16 19

Összes óra 35 35


49. / 77.

KERESKEDŐ OKJ 54 341 01 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként)



1/13.

ögy

2/14.


e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5


11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2

10032-12 Marketing A marketing alapjai 3

Marketing a gyakorlatban 3 20

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11

Vezetési ismeretek 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban 6 80

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 5,5

Áruforgalom gyakorlata 5 60

10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek 4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat 2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai 4

A működtetés szabályai gyakorlat 2

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret- és forgalmazás 8

Értékesítési gyakorlat 7

Értékesítés idegen nyelven 4

Összes óra 21 14

160

24 11

Összes óra 35 35


50. / 77.

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 01 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)



1/13.

ögy

2/14.


e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1


11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Szakmai idegen nyelv 2

Foglalkoztatás I. 2

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 7

Ügyviteli gyakorlatok 6

Általános statisztika 2

Statisztika gyakorlat 2

Pénzügyi alapismeretek 5

Pénzügy gyakorlat 1

Adózási alapismeretek 2

Adózás gyakorlat 1

Számviteli alapismeretek 5

Számvitel gyakorlat 1

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 5

11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés Számvitel 6

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozás-finanszírozás 3

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat 1

Adózás 4

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 2

11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás 2

Projekt-finanszírozás gyakorlata 2

11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése 2

Projekttervezés gyakorlata 1

Összes óra 24 11

25 10

Összes óra 35 35


51. / 77.

VÁM- JÖVEDÉKI ÉS TERMÉKDÍJ ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 03 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)



1/13.

ögy

2/14.


e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1


11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv 2


11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 7








Számviteli alapismeretek 5


10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása Jogi-, adójogi szabályozás keretei 2

Jogi-, adójogi gyakorlat 1

10157-12 Jövedéki feladatok ellátása Jövedéki szabályozás 5

Jövedéki gyakorlat 2

10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása Környezetvédelmi termékdíj alapismeret 5

Hulladékgazdálkodás gyakorlata 2

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása Vámjogi szabályozás 5

Vámjogi gyakorlat 2

10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Vámtarifa és áruosztályozás 5

Áruosztályozás gyakorlata 3

Összes óra 24 11

0

25 10

Összes óra 35 35


52. / 77.

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 54 481 04

NAPPALI MUNKAREND

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

1/13.

ögy

2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

2 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10815-12 Információtechnológiai alapok 1,5

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 2

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési ismeretek 1


10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Adatbázis- és szoftverfejlesztés 4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 8

Hálózati ismeretek I. 4

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 8

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek 5,5

Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 7

10828 -12 Hálózati ismeretek II. 6


53. / 77.

Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Hálózati ismeretek II. gyakorlat 6



Szabad szakmai idősáv

Konzultáció I. (Munkahelyi egészség- és biztonság,

Információtechnológiai alapok) 1

Konzultáció II. (Adatbázis- és szoftverfejlesztés) 1

Konzultáció III. (Hálózati ismeretek I.) 1

Konzultáció IV. (Hálózati ismeretek I. gyakorlat) 1

Konzultáció I-II. (Hálózati operációs rendszerek gyakorlat) 2

Konzultáció III. (Hálózati ismeretek II. gyakorlat) 1

Konzultáció III. (IT hálózat biztonság gyakorlat) 1

összes óra 14 21

160

16 19

összes óra 35 35


54. / 77.

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA OKJ 54 481 04

esti munkare ndben

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként




1/13.

ögy

2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

1 Foglalkoztatás II.


1 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10815-12 Információtechnológiai alapok 1

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 1

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési ismeretek 0,5


10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés Adatbázis- és szoftverfejlesztés 2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 4

Hálózati ismeretek I. 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 4

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek 3

Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 3

10828 -12 Hálózati ismeretek II. 2


55. / 77.

Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Hálózati ismeretek II. gyakorlat 4



Szabad szakmai idősáv

Konzultáció I. (Munkahelyi egészség- és biztonság,

Információtechnológiai alapok)

Konzultáció II. (Adatbázis- és szoftverfejlesztés) 1

Konzultáció III. (Hálózati ismeretek I.)

Konzultáció IV. (Hálózati ismeretek I. gyakorlat) 1

Konzultáció I-II. (Hálózati operációs rendszerek gyakorlat) 1

Konzultáció III. (Hálózati ismeretek II. gyakorlat) 1

Konzultáció III. (IT hálózat biztonság gyakorlat)

összes óra 7 11

160

8 10

összes óra 18 18


56. / 77.

INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ 54 481 06 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)



1/13.

ögy

2/14.


e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1

0,5

11499-12Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 2

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén) Foglalkoztatás I.

2

1



Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,

munkahelyi kommunikáció



10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-

kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 9

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Hálózati ismeretek I.

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és

szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek 5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 9

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és

felügyelete

Hálózati ismeretek II. 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat 7



Összes óra 14 21

160

16 19

Összes óra 35 35


57. / 77.

SPORTEDZŐ OKJ 54 813 02 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként)


Ágazati szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

1/13. évfolyam 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás

Anatómiai-élettani ismeretek 4

Egészségtan 2

Terhelésélettan 2

Elsősegélynyújtás gyakorlat 4

Funkcionális anatómia 2

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

Edzéselmélet 2,5

Edzésprogramok gyakorlat 9

Gimnasztika elmélet 2

Gimnasztika gyakorlat 3

10322-12 Pedagógiai, pszichológiai és kommunikációs alapok

Pedagógia-sportpedagógia 2

Pszichológia-sportpszichológia 1,5

Kommunikáció 0,5

10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai

Sportmenedzsment 1,5

Vállalkozástan 1

Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 1

10326-12 Sportági alapok Sportági alapok elmélet 0,5

Sportági alapok gyakorlat 9,5

10327-12 Sportedzői szakismeretek Sportági szakismeretek elmélet 1

Sportági szakismeretek gyakorlat 10


58. / 77.

Szabad sáv terhére 4 4

Konzultáció 1. évfolyam Edzésprogramok gyakorlat 3

Gimnasztika gyakorlat 1

Konzultáció 2. évfolyam

Pszichológia-sportpszichológia 0,5

Sportmenedzsment 1

Sportági alapok elmélet 1

Sportági alapok gyakorlat 1,5

Összes óra 15 20 160

14 21

Összes óra 35 35


59. / 77.

VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 02 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)


Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítés-specifikus

utolsó évf.

13. évfolyam 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


160


11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv 2


11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység

ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek 5,5






Adózási alapismeretek 1,5


Számviteli alapismeretek 4,5


10152-12

Kis- és középvállalkozások gazdálkodási

feladatai

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása 2,5

Üzleti terv készítés gyakorlata 2

10153-12 Könyvvezetési feladatok Könyvvezetés 4

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat 2

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és

adózási feladatok

Vállalkozás-finanszírozás 2

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat 1


60. / 77.

Adózás 3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 1

10154-12 Munkaerő-gazdálkodás 3

Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat 2

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása Bérügyi feladatok 2

Bérügyi gyakorlat 1

10155-12 Társadalombiztosítási

szakfeladatok ellátása

Társadalom-biztosítás 2

TB gyakorlat 1

Szabad sáv terhére 4

160

4


Gazdasági és jogi alapismeretek 1,5




Kis- és középvállalkozások gazdálkodása 1,5

Adózás 1

Munkaerő-gazdálkodás 1

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 0,5

Összes óra 24 11 24,5 10,5

Összes óra 35 35


61. / 77.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 04 (A szakmai

követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként)

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak



Szakképesítés-specifikus

utolsó évf.

1/13. évf. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

Munkahelyi egészség és

biztonság



(érettségire épülő képzések

esetén)

Szakmai idegen nyelv 2


11504-12 Gazdálkodási

alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi

alapismeretek 5,5






Adózási alapismeretek 1,5




11513-14 Adóigazgatási

feladatok

Adóigazgatási ismeretek 2,5

Adóismeretek 3

Adóigazgatás gyakorlata 1

Elektronikus adóbevallás

gyakorlata 2

11514-14 Államháztartási ismeretek 4

Államháztartási feladatok

11515-14 Költségvetés-

gazdálkodási feladatok

Költségvetés-gazdálkodási

ismeretek 3

Költségvetés-gazdálkodás

gyakorlata 2

Államháztartási számvitel 2

Államháztartási számvitel

gyakorlata 2

11501-12 Projektfinanszírozás 2

Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata 2

11502-12 Projektfolyamatok követése 2

Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 1

Szabad sáv terhére: 4 4

Konzultáció 1. évfolyam Gazdasági és jogi

alapismeretek 1,5


62. / 77.




Adóigazgatási ismeretek 0,5

Adóigazgatás gyakorlata 0,5

Adóismeretek 1

Államháztartási ismeretek 1

Költségvetés-gazdálkodási

ismeretek 1

Összes óra 24 11 24,5 10,5

Heti óraszám szabadsávval 35 35


63. / 77.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 55 344 02 (ESTI

MUNKARENDBEN)

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám

e gy

10773-16 Jogi ismeretek 1

Jogi feladatok a gyakorlatban

10774-16 Pénzügyi ismeretek 1

Pénzügyi feladatok ellátása Pénzügyi gyakorlat

1

10775-16 Adózás 1,5

Adózási feladatok ellátása Adózás gyakorlat

1

10886-16 Számvitel szervezés 1,5

Számviteliszervezési feladatok

gyakorlata

Komplex feladatok

gyakorlata 0,5

10776-16 Államháztartási

gazdálkodási feladatok ellátása

Állaháztartási

gazdálkodás 1

Államháztartási

gazdálkodás gyakorlata 0,5


számviteli feladatok ellátása

Állaháztartási számvitel 1,5

Államháztartási

számvitel gyakorlata 1,5


elemzési-ellenőrzési feladatok

ellátása

Államháztartási elemzés 1

Államháztartási elemzés

gyakorlata 1

Államháztartási

ellenőrzés 1

Államháztartási

ellenőrzés gyakorlata 1

Konzultáció

Jogi ismeretek 0,5

Pénzügyi ismeretek 0,5

Számvitel szervezés 0,5

Adózás gyakorlat

0,5

Összesen 11 7


64. / 77.

VÁLLALKOZÁSI MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 55 344 02 (ESTI

MUNKARENDBEN)

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám

e gy

10773-16 Jogi feladatok a

gyakorlatban Jogi ismeretek 1

10774-16 Pénzügyi feladatok ellátása Pénzügyi ismeretek 1

Pénzügyi gyakorlat 1

10775-16

Adózási feladatok ellátása

Adózás 1,5


10886-16

Számviteliszervezési feladatok

gyakorlata


Komplex feladatok gyakorlata 0,5

10809-12

Gazdasági és vezetési feladatok a

gyakorlatban

Gazdasági és vezetési feladatok 2

10808-16 Számvitel 1,5

Számviteli feladatok a gyakorlatban Számvitel gyakorlat 2,5

10789-16

Elemzési-ellenőrzési feladatok

ellátása

Elemzés-ellenőrzés 1

Elemzés-ellenőrzés gyakorlata 1,5

Konzultáció

Jogi ismeretek 0,5

Pénzügyi ismeretek 0,5


Adózás gyakorlat 0,5

Összesen 11 7


65. / 77.

IRODAI TITKÁR OKJ 54 346 03

1/13. 2/14.

e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen 504 612 160

434 527

Összesen 1116 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) 938 óra (44,4%)

Gyakorlati óraszámok


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 15 0

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0 0 62 0

10066-16 Gazdálkodási

alapfeladatok

Gazdasági és vállalkozási ismeretek 144 0 31 0

Jogi ismeretek 36 0 47 0

12082-16 Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat 0 252 0 93

Irodai alkalmazások gyakorlata 0 72 0 62

12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 0 216 0 124

12084-16 Üzleti

kommunikáció és protokoll Kommunikáció a titkári munkában 108 0 62 0

10072-16 Rendezvény- és

programszervezés

Rendezvény- és programszervezés 72 0 0 0

Rendezvény- és programszervezés gyakorlata 0 0 0 155

12085-16 Titkári ügyintézési

gyakorlat

Titkári ügyintézés 72 0 62 0

Titkári ügyintézés gyakorlata 0 72 0 155

11554-16 Irodai szakmai

idegen nyelv Irodai szakmai idegen nyelv 72 0 93 0


66. / 77.

LOGISZTIKAI-ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 841 11

1/13. 2/14.

e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó

Összesen 720 396 160

635 326

Összesen 1116 961

Elméleti óraszámok


Gyakorlati óraszámok


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0 0 15 0

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0 0 62 0

10496-16 Közlekedés-szállítási

alapok

Közlekedési alapfogalmak 108 0 0 0

Közlekedés technikája 144 0 0 0

Közlekedés üzemvitel gyakorlat 0 72 0 0

10501-16 Szállítmányozási

ügyintézői feladatok

Általános szállítmányozási ismeretek 0 0 124 0

Ágazati szállítmányozási ismeretek 0 0 217 0

Szállítmányozás gyakorlat 0 0 0 155

10036-16 Logisztikai ügyintézői

feladatokmodul11

Logisztika 0 0 217 0

Logisztikai tervezés gyakorlat 0 0 0 171

10036-16 A raktáros feladatai

Raktározási folyamatok 108 0 0 0

Speciális áruk raktározása 36 0 0 0

Raktározás gyakorlat 0 108 0 0

11781-16 A raktárvezető feladatai

Raktározás szerepe az ellátási láncban 36 0 0 0

Raktár működtetése és mutatószámai 36 0 0 0

Raktárvezető gyakorlat 0 72 0 0

10070-12 Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció alapjai 108 0 0 0

Üzleti kommunikáció gyakorlat 0 72 0 0

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági,

marketing ismeretek

Vezetési, jogi, gazdasági, marketing

elméleti ismeretek 144 0 0 0

Marketing gyakorlat 0 36 0 0

Vezetés, szervezés gyakorlat 0 36 0 0


67. / 77.

ELADÓ OKJ 34 341 01 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként)

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám



11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai 2

A működtetés szabályai gyakorlat 2,5

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 2 2

Áruforgalom gyakorlata 17 17,5

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek

forgalmazása

Ruházati áruismeret 1 1

Ruházati gyakorlat 1

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények

forgalmazása

Élelmiszer áruismeret 2 1

Élelmiszer gyakorlat 2

Értékesítés idegen nyelven I. 1 1

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Műszaki áruismeret. 2 1

Műszaki gyakorlat 2

Értékesítés idegen nyelven II. 1 1

Szabad sáv terhére: 3,5 3,5


Ruházati áruismeret 1

Áruforgalom gyakorlata 1

Ruházati gyakorlat 1

Élelmiszer gyakorlat 0,5

Konzultáció 2. évfolyam A működtetés szabályai gyakorlat 1,5

Áruforgalom gyakorlata 2

Összes óra 10,5 24,5 11,5 23,5



68. / 77.

SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, -KARBANTARTÓ OKJ 34 523 02 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)

Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám






10826-12 Szakmai életpálya-építés,

munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció



10833-12 Hálózati alapok

Hálózati ismeretek 2 2

Hálózati ismeretek gyakorlat 2 2

Operációs rendszerek 2

Operációs rendszerek gyakorlat 2 4

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 8 6

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat 11 11



Információtechnológiai gyakorlat 0,5

Hálózati ismeretek gyakorlat 1

Operációs rendszerek gyakorlat 1

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat 1


Operációs rendszerek gyakorlat 1

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat 1

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 1,5

Összes óra 14,5 20,5

14 21



69. / 77.

VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ OKJ 34 215 04 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként)




elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám




11074-12 Növényismeret és -kezelés Növényismeret és t-kezelés 4 2

Növényismeret és kezelés gyakorlat 5 2,5

11075-12 Virágkötészet Virágkötészet 4 3

Virágkötészet gyakorlat 7 7

11077-12 Virágeladás alapjai Virágeladás alapjai 4

Virágeladás alapjai gyakorlat 7

11076-12 Virágkereskedelem

Virágkereskedelem

4,5

Virágkereskedelem gyakorlat 4

Vállalkozási ismeretek 3

Vállalkozási gyakorlat 3



Növényismeret és- kezelés 0,5

Virágkötészet 1

Növényismeret és kezelés gyakorlat 1

Virágkötészet gyakorlat 1


Növényismeret és kezelés gyakorlat 0,5

Virágkötészet gyakorlat 2

Virágkereskedelem gyakorlat 1

Összes óra 14 21 160 15 20



70. / 77.

VIRÁGDEKORATŐR OKJ: 35 215 02 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként)

Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1--

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Elm. Gyak.

heti óraszám

11078-12 Térberendezés

Térberendezés 4

Térberendezés gyakorlat 10

Tervkészítés 2

Tervkészítés gyakorlat 3

Művészeti ismeretek 4

Rajz és műszaki ismeretek 4

Rajz és műszaki gyakorlat 8

Összes óra: 14 21

Összes óra: 35


71. / 77.

ASZTALOS OKJ 34 543 02




elméleti heti

óraszám

gyakorlati heti

óraszám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati heti

óraszám




11371-12 Biztonságos munkavégzés Biztonságos munkavégzés alapjai 1

Biztonságos munkavégzés gyakorlata 1

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás Faipari szakmai és gépismeret 2

Faipari szakmai gyakorlat 8

10225-12 Asztalosipari szerelés Asztalosipari szerelési ismeretek 1

Asztalosipari szerelési gyakorlat 4 2

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása Szerkezettan-szakrajz és technológia 4 4

Asztalosipari szakmai gyakorlat 8 11

10228-12 Gépkezelés Gépkezelési ismeretek 2

Gépkezelési gyakorlat 8

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok Faipari szakrajz 1

Gyártáselőkészítési ismeretek 2 1

Szabad sáv terhére 3,5 3,5


Biztonságos munkavégzés gyakorlata 0,5

Faipari szakmai gyakorlat 1

Asztalosipari szerelési gyakorlat 1

Asztalosipari szakmai gyakorlat 1


Asztalosipari szerelési gyakorlat 1,5

Asztalosipari szakmai gyakorlat 1

Gépkezelési gyakorlat 1

Összes óra 10,5 24,5 10,5 24,5



72. / 77.

BÁDOGOS OKJ 34 582 02 (ESTI MUNKRENDBEN)




elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám

elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám




10101-12 Építőipari alapismeretek 1,5 0,5

Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek gyakorlat 1

10266-12 Bádogos alapfeladatok

Szakrajz, szakmai számítások 1

Mérési, anyagvizsgálati gyakorlatok 1

Technológia 1

Lemez megmunkálási és kötési gyakorlatok 4

10267-12 Bádogos feladatok

Bádogos szakmai ismeretek 2 2

Bádogos gyakorlatok 6 13

Bádogos anyagismeret 1

Összes óra 6 12 5 13



73. / 77.

DIÉTÁS SZAKÁCS OKJ 35 811 03

Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak Elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám

11517-14 Táplálkozási alapismeretek

Táplálkozás-

élettani ismeretek 4,5 -

Diétás ételkészítési

ismeretek 5 -

11516-14 Diétás ételkészítés Diétás ételkészítési

gyakorlatok - 22

Szabad sáv terhére: 3,5

Konzultáció

Táplálkozás-

élettani ismeretek 0,5 -


ismeretek 0,5 -


gyakorlatok - 2,5

Összes óra 10,5 24,5

Összes óra 35


74. / 77.

KŐMŰVES OKJ 34 582 14

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 13 18,5

160 10,5 21

Összesen 31,5 31,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10101-12 Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 3 0,5

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1

10275-16 Falazás, vakolás Falazás, vakolás 2,5 4

Falazás, vakolás gyakorlat 6 8

10274-16 Beton és vasbeton

szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek 2 3

Beton és vasbeton szerkezetek

gyakorlat 6 8

10277-16 Szigetelések Szigetelés 2

Szigetelés gyakorlat 3,5

11725-16 Térburkolás Térburkolás 1

Térburkolás gyakorlat 2

11726-16 Kiegészítő kőműves

feladatok

Kiegészítő kőműves feladatok 3

Kiegészítő kőműves gyakorlat 5


75. / 77.

VILLANYSZERELŐ OKJ 34 522 04 NAPPALI MUNKAREND




elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám




10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika gyakorlat 2

Műszaki ismeretek 2,5

Műszaki gyakorlatok 3 60

10023-12 Épületvillamossági szerelés

Épületvillamossági szerelés 2,5 2

Épületvillamossági szerelés gyakorlata 16,5 80 4

Épületvillamossági mérések gyakorlat 2 20 1

Vállalkozási ismeretek 1

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai számítások 1 1

10024-12 Villamos gépek és ipari

elosztóberendezések szerelése

Villamosipari anyagismeret 0,5 1

Villamos gépek és berendezések 3

Villamos műszaki ábrázolás 1 1

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének,

mérésének gyakorlata 14

Szabad sáv terhére 3,5 3,5


Műszaki ismeretek 0,5

Épületvillamossági szerelés 1,5

Villamosipari anyagismeret 0,5

Műszaki gyakorlatok 1

Konzultáció 2. évfolyam Épületvillamossági szerelés gyakorlata 2

Épületvillamossági mérések gyakorlat 1,5

Összes óra 10,5 24,5 12,5 22,5



76. / 77.

7 ZÁRADÉK

7.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBALÉPÉSE

A Pedagógiai Program 2016. szeptember 1 napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép

hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai Program hatálybalépésével

egyidejűleg érvényét veszti az előző.

7.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy

kétévenként (legközelebb 2017. szeptember hónapban) esedékes.

A program nyilvánosságának biztosítása:

1 példány elhelyezve az igazgatói irodában

1 példány elhelyezve az iskolatitkárnál (elektronikus forma)

honlap: www.bereg-szakkepzes.hu/

A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2016. szeptember 1-ei ülésén

véleményezte és az Nkt. 70.§ (2) felhatalmazásával élve döntött annak elfogadásáról.

7.3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FENNTARTÓRA HÁRULÓ

TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGE

A Pedagógiai Program a fenntartóra nem hárít többletkötelezettséget

Kelt: Vásárosnamény, 2016. augusztus 30.

.............................................

intézményvezető

7.4 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI

A Pedagógiai Programot az intézmény tanuló közössége 2016. augusztus 30 – án

megtárgyalta. A tanuló közösség nevében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy a tanulóközösség véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a

jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

.............................................

tanuló közösség képviselője

Iskolaszék nem működik az intézményben, ennek hiányában a jelen Pedagógiai Programot az

intézmény szülői közösségének képviselői 2016. augusztus 30 – án megtárgyalták. A szülői

közösség nevében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői közösség

véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban

meghatározott módon gyakorolta.

.............................................

szülői közösség képviselője


77. / 77.

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2016. augusztus 30- án tartott

értekezletén elfogadta.

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag

7.5 FENNTARTÓI NYILATKOZAT

Jelen Pedagógiai Programot a Bereg Szakképzéséért Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma

2016. augusztus 30- án tartott kuratóriumi ülésén megismerte és megtárgyalta és jóváhagyásra

javasolta. Az Pedagógiai Program rendelkezései a fenntartóra semmilyen

többletkötelezettséget nem hárít. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult

képviselője a Pedagógiai Program fenti rendelkezéseivel egyetértek, azokat jóváhagyom.

Vásárosnamény, 2016. augusztus 30.

........................................

fenntartó képviselője

/ kuratórium elnöke

PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA - bereg-szakkepzes.hubereg-szakkepzes.hu/files/pedprogram.pdf ·...

Documents

Transcript of PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA - bereg-szakkepzes.hubereg-szakkepzes.hu/files/pedprogram.pdf ·...