SIKERLISTA

KÜLFÖLDI MEZÔNY

INTERJÚ

BERG JUDIT

TÉMA

MAGYAR GYEREKKÖNYVEKKÜLFÖLDÖN

KRITIKÁK

BENYOVSZKY ANITA

ERDÔS VIRÁG

SZÉCSI NOÉMI

RICHARD ADAMS

GEORGE MANNFotó: Debbie Smyth

„Képzeljék el a világlegszorongóbb kamaszát!”

INTERJÚ Patrick Ness ÍRÓVAL

M E L L É K L E T

G Y E R E K + K Ö N Y V

GY01_cimlap/1129 12/11/27 12:41 Page 1

n 27 kötetével az egyik legsikere-sebb gyerekkönyvszerzô, több so-rozat (Rumini, Maszat, Cipelô ci-cák, Panka és Csiribí, Két kis dinó,Lengemesék) írója, József Attila-dí-jas. A Rumini-szériából több mintszázezer példány kelt el, rajongóiklubok tárgya, alsó tagozatban sokhelyen házi olvasmány. Társasjá-ték készült belôle, a Rumini Fer-rit-szigeten pedig telt házzal fut a Magyar Színházban. Nemritkánpopsztárokhoz illô fogadtatásbanrészesül az iskolákban és könyv-tárakban, naptárjában már csak2014-re van szabad hely. A mese-

író dilemmáiról,önzet-

len mecenatúráról, csalánnal vere-kedô fiúkról és egy új sakkregény-rôl beszélgettünk.

H

Magyar Narancs: Ma már nehézelképzelni, hogy a Pagony kiadó,amelynek sikere párhuzamosanbontakozott ki a Rumini-sorozaté-val, nem harapott rá azonnal a va-gány matrózegér kalandjaira. Miértgondolták meg magukat?

Berg Judit: A Ruminit eredetilegkarácsonyi ajándéknak írtam a lá-nyomnak, Lilunak, hogy ne kelljenminden este hullafáradtan új törté-neteket kitalálnom neki. Négy-öt

fejezet hosszúra terveztem, demegállíthatatlanul jöttek az újabbötletek. Akkoriban a Pagony kezdôkiadónak számított, inkább az oviskorosztálynak szóló könyvekbengondolkoztak, alapvetôen köny-vesboltként határozták meg magu-kat. Nagyjából egyszerre adtamoda a Micsoda idô! és a Ruminikéziratát, elôbbire azonnal igentmondtak, ebbôl lett a Panka ésCsiribí-sorozat. A Rumini nem illetta képbe, nagyobbaknak szólt. Bi-zonytalan nemet mondtak rá. Az-tán egy nap átjöttek hozzánk Esz-terék (Kovács Eszter, a Pagony szer-kesztôje – O. I.), és a lányom lel-

kendezve mesélte, mennyire jó aRumini. Én meg odaadtam nekik a karácsonyra kinyomtatott pél-dányt, amit már úgyis elolvastunk.Elkezdték otthon mesélni a fiuk-nak, Bálintnak, akire elementáriserôvel hatott, kitört rajta az a fajtaRumini-láz, amit azóta nagyon sokgyereken tapasztaltunk. Az ötödikfejezet után felhívtak, hogy mégiskiadják.

MN: Rumini és több más hôsödis elôszeretettel szegi meg a szabá-lyokat, igaz, ebbôl végül mindigvalami jó sül ki. Te is lázadó gye-rek voltál?

BJ: Általános iskolában kitûnôtanuló voltam, de állandóan bele-keveredtem mindenféle verekedés-be, volt bennem egyfajta dac éstúlfejlett erkölcsi érzék. A lakótele-pen én voltam a lánycsapat vezére.Egyszer a fiúk foglyul ejtettek, ésazt mondták, addig vernek csalán-nal, amíg el nem ismerek valamimegalázó, pitiáner dolgot. Nem is-mertem el. Nyár volt, vállpántospóló és kisnadrág volt rajtam. Hó-lyagosra vertek. Késôbb, kamasz-ként borzasztó balhés tag lettem,sok olyat megcsináltam, amitôlma rettegek, nehogy a gyerekeimkipróbálják.

MN: Négy gyermeked közül azelsô nagyon korán született, mégaz egyetem alatt. Bezárult a világ,és a mesékben élted ki a kalandvá-gyadat?

BJ: Az elsô mesék tétje a min-dennapos túlélés volt. Lilu egygyorsan véget ért elsô házasságbólszületett, hamar egyedül marad-tam vele, se diploma, se pénz, semunka. Zûrös volt az életünk, saj-náltam ôt, és megpróbáltam kár-pótolni. Rájöttem, hogy nem azérthisztizik, hogy velem kiszúrjon,hanem nincs más választása:olyan lelki helyzetekbe kerül, ame-lyeket képtelen megoldani. A me-sék kirántották a kezelhetetlen

pillanatokból,

ezért mesélni kezdtem neki hozzáhasonló gyerekekrôl, akik szinténnem akarnak felöltözni, bölcsôdé-be menni, aludni, vagy bevenni azorvosságot. Így született meg aHisztimesék, amely a visszajelzé-sek alapján a mai napig sok szülô-nek segít megoldani a nehéz hely-zeteket.

MN: Nemcsak regény, de naplóés dráma formájú Ruminit is írtál.Tudatosan törekszel arra, hogymegismertess a gyerekekkel kü-lönbözô mûfajokat?

BJ: A gyerekek annyira nyitottak,ha valamit szeretnek, akkor nemzavarja ôket, ha egy picit máskép-pen olvasandó szövegként talál-koznak vele. A Rumini színdarabkiadásánál valóban bennünk volt aszándék, hogy tanuljanak meg agyerekek drámát olvasni. Ne azAntigoné legyen az elsô, ahol ezzelszembesülnek, mert ha valaki márkorábban elsajátítja ezt a készsé-get, sokkal inkább örömét leli aklasszikusokban is. Fejben már ra-kosgatom össze a következô Ru-minit, amelynek a formája levélre-gény lesz. Azt az élményt próbá-lom átadni, amit nekem, mondjuk,a Veszedelmes viszonyok vagy a Da-niel Stein, tolmács olvasása jelen-tett. A levélregény jó alkalmat adarra is, hogy egy könyvbe tereljema régebbi Rumini-szereplôket, ésmegmutassam, kinek hogyan ala-kult a sorsa. Íróként nagy kihívás,hogyan tudom fenntartani a gyere-kek érdeklôdését ezekkel a mûfa-jokkal.

MN: Ma a gyerekirodalom so-kak számára nem alkalmazott mû-faj, gyakran csak a felnôtteknektetszô gyerekkönyvek születnek.

BJ: Számomra alapvetô, hogymeghatározzam, kinek írok. Nemmindegy, milyen szókincset, mi-lyen összetettségû mondatokathasználok, milyen mögöttes gon-dolatokra építek. Egy tizennégy

éves a haját tépi unalmában, hanincs szerelmi szál, egy hatévestfölösleges ezzel terhelni. Kérdés,mennyire engedhetek meg ma-gamnak övön aluli helyzeteket –olyan erkölcsi dilemmákat, ame-lyeket a gyerekek bizonyos életkoralatt nem tudnak feldolgozni. ARumini Datolyapartonban példáulvan egy szituáció: Balikó halálosskorpiócsípést kap, az ellenmérgeta gonosz varázsló csak akkor haj-landó odaadni, ha Rumini cserébeellopja a ripacsok törzsét éltetôszent követ. Ebben a helyzetbenRumini számára nincs jó megol-dás, vagy hagyja meghalni a barát-ját, vagy meglop és tönkretesz egycsomó erdei lényt, akik szintén abarátai. Két hónapig gondolkoz-tam, kitehetem-e a gyerekeket egyilyen dilemmának, beszélgettemMarék Veronikával, a kiadómmalés másokkal. Végül az alapszituá-ció benne maradt a könyvben, dekülönbözô írói fogásokkal úgy hi-daltam át, hogy ne okozzon lelkitörést egy tíz év alatti gyereknek.

MN: Ma már több kiadóval szer-zôdésben állsz, számos sorozatotviszel. Elôfordul, hogy úgy érzed,ezen még lehetett volna dolgozni,de már muszáj leadni?

BJ: Írás közben ezernyi kételymerül fel bennem, hogy elég jó-e,amit csinálok, de biztosan tudom,hogy mikor van készen egy könyv.Ha valamirôl azt gondolnám,hogy nem üti meg a mércét, nemadnám ki a kezembôl. A RuminiDatolyaparton esetében megírtam16 fejezetet, és utána pihentettemegy darabig. Amikor két hónapután újraolvastam,megállapítot-tam, hogy

az utolsó öt fejezet nem elég iz-galmas, és elment olyan irányba,amit nem igazán akartam. Vettemegy nagy levegôt, és nyomtam ötdelete gombot. Ezzel együtt létez-nek kompromisszumok. A Gallé-ros Fecó naplóját például annyiraszerettem írni, hogy szinte fájt,amikor be kellett fejezni. Még leg-alább két kaland bennem maradt,de már így is 350 oldal volt a szö-veg, úgyhogy a kiadó azt mondta:„Judit, kérlek, fejezd be, hadd je-lenjen meg!”

MN: A Két kis dinó és a Lenge-mesék elsô kötete után sokan csa-lódtak, hogy ezek a könyvek na-gyon hirtelen érnek véget, minthadirekt sorozatnak készültek volna.Ez belôled jött, vagy ravasz marke-tingfogás?

BJ: A Két kis dinó elsô és máso-dik részét eredetileg egyben írtam.A kiadóval közösen döntöttünkúgy, hogy kettéválasztjuk, mert a szöveg alkalmas arra, hogy vi-szonylag kezdô olvasók önállóanis megbirkózzanak vele. Ehhezazonban belátható terjedelemre,sok szép képre és megfizethetôárra volt szükség. Ezért kellett fél-bevágni. A Lengemesékbôl elevecsak a tavaszi kalandot akartammegírni, mert minden évszaknakkülön kötetet szántunk. Nagyonszerettem dolgozni vele, és talánegy kicsit lehetett volna hosszabb,de szorított az idô, mert váratlanulbeütött egy hónapokig tartó alko-tói válság.

MN: Kifogytál az ötletekbôl? BJ: Nem, hanem képtelen vol-

tam írni. Nehéz idôszakon men-

tem keresztül elôtte, egyszerre zú-dult rám egy csomó lelki és fizikaiteher. Készült a színdarab, ami ha-talmas élmény volt, de a vártnáltöbb feladatot rótt rám. MéhesLászló rendezô gyakran húzott kijeleneteket, mert nem lehetetttechnikailag megvalósítani, ilyen-kor éjszaka írtam a másnapra kértváltozásokat. Közben elvesztettemtöbb embert, akiket nagyon szeret-tem. A premier után annyira kime-rültem, hogy két hónapig a neve-met sem tudtam leírni.

MN: A Rumini színházi elôadá-sát egy titokzatos magánszemélytámogatta, akirôl semmit sem le-het tudni.

BJ: A próbák elôtt néhány nap-pal derült ki, hogy kevés a pénz,sok mindenrôl le kell mondanidíszletben, jelmezben, ráadásul hiányzott a rendezô díja. Végsô elkeseredésemben felhívtam egy Rumini-rajongó ismerôst, aki márkorábban jelezte, hogy szívesen tá-mogatná Ruminit, mert a szívügye.Elmondtam, hogy a rendezô sze-rint 10 millió forintból meg lehetnecsinálni, a színháznak van más-fél, kihez fordulhatnék. Másnapramegbeszélték a férjével, hogy bele-teszik a hiányzó pénzt, plusz kifi-zetik a rendezôt. Klasszikus mece-natúra, ami manapság egyáltalánnem létezik: a magánvagyonukbóláldoztak az elôadásra, és nem igé-nyelték, hogy a nevük megjelenjen.Hihetetlen, de ilyen is van, ez éle-tem egyik nagy ajándéka.

MN: Két héttel ezelôtt ott voltála sakkfesztiválon a Polgár Judit el-

I N T E R J Ú

„Ne okozzon lelki törést”Berg Judit író

I N T E R J ÚG Y E R E K + K Ö N Y V

(Folytatás a következô oldalon)

Fo

tó:

Sió

réti

Gáb

or

Robert Williams lélektani regé-nyének középpontjában szinténkét különc kamasz barátsága áll. A 13 éves, festésre hajlamos Lukeanyja halálos autóbalesete utánpróbál új életet kezdeni az össze-omlás szélén álló apjával egy istenháta mögötti kisvárosban. Apa ésfiú magára találásában fontos sze-rep jut a nyomorúságos körülmé-nyek közt élô Jonnak, akit pártfo-gásukba vesznek. Érdekes módonez az egyetlen olyan regény a lis-tánkon, amelyben egyáltalán nin-csenek csajok.

Végül még egy nyomasztó, ámroppant érdekes kamaszregény: afinn Seita Parkkola allegorikus re-génye a valóságot és a képzeletetösszecsúsztató, erôteljes képekkeljeleníti meg a kamaszok szabad-ság- és szeretetvágyát. Elbeszélôjeegy rasztahajú, graffitizô deszkássrác, akit az Esélyek Háza nevû is-kolában mint afféle falanszterbenpróbálnak mintapolgárrá átnevelni.

Ennyi dráma után végre felléle-gezhetünk: Jo Nesbø regénye tel-jességgel komolytalan. A DoktorProktor pukiporát a norvég krimi-

szerzô állítólag a lánya által meg-adott kulcsszavak alapján írta, de acímadó találmányt, amely egyéb-ként dramaturgiailag igen jól ki-használható, már nyilván a sajátörömére tette meg központi mo-tívummá. Valahol neki is ki kellereszteni két bûnkönyv közt a gôzt.

Szórakoztató bestsellersorozataz Egy ropi naplója. A 12 éves Gregmindent megtesz, hogy átlendül-jön a kis lúzer kategóriából a nagy-menôbe, persze hiába. Annyitmindenesetre elért, hogy lenyomtaHarry Pottert: a brit gyerekek az évtized legjobb gyerekkönyvénekválasztották, ami azért vélhetôenösszefügg a belôle készült filmeknépszerûségével is. A negyedik kötet (Kutya egy idô) egy irtó bénanyár története, rengeteg viccesrajzzal. Mindemellett a könyv erô-sen beágyazott az amerikai kultú-rába és fogyasztói társadalomba,ezért a 10–14 éves magyar olvasószámára nem fog átjönni mindenpoén.

Scorsese sokoscaros rendezéseután aligha kell bemutatni A lele-ményes Hugo Cabret történetét, a

párizsi vasútállomáson lôdörgôkissrácot és a titokzatos, morcosöregembert. A könyv befogadásá-nak szempontjából különlegesség,hogy Selznick felváltva mesél ké-pekkel és szövegesen, olykor 20-30 oldalon keresztül átadva a fô-szerepet a különleges kivágású fe-kete-fehér grafikáknak és GeorgeMéliès álomszerû képeinek. Azeredmény egy nagyon vonzó, iszo-nyú vastag, ám könnyen fogyaszt-ható mû.

Az ifjúsági regények után háromképeskönyv. Második helyet szer-zett a norvég Stian Hole bizarr ésszép könyve. A Garmann nyara egyiskolakezdés elôtt álló hatéves kis-fiú félelmeit mutatja be a közeledôismeretlentôl, miközben háromidôs tántin keresztül az elmúlásrólis magától értetôdô, közvetlen for-mában beszél. Torzított fotómon-tázsok képezik le a gyermeki érzé-kelést – itt egy pohár vízben ázófogsor, amott az orrán ülô katicárabandzsító kiskrapek és a nagy fejûszomszéd ikerlányok, akik olyanszerencsések, hogy már hullanak atejfogaik.

Szintúgy a kisgyermekkori szo-rongás áll a Bagoly, aki félt a sötét-ben mesekönyv középpontjában,amelyet joggal ajánlanak több országban is segítô könyvként apszichológusok. Hupp, a sötéttôlirtózó gyöngybagoly különbözô ka-landok során megismeri a sötétsé-get, és végül megbarátkozik vele.A tragikus sorsú Jill Tomlinson vi-lághírû (1968-as) meséjét kedves,kicsit sajdikos illusztrációk kísérik.

Még egy nagy múltú mesehôskerült a listánkra, némi ráncfel-varrás után: Beatrix Potter Nyúl Pétere. További kalandjait EmmaThompson (igen, a színész) vetet-te papírra. Nem semmi marketing-fogás: a brit kiadó egy megrágottreteklevél kíséretében üzenetetküldött a filmsztárnak a nyúl nevé-ben, írna már ugyan egy új kalan-dot a születésnapjára. MerthogyNyúl Péter idén 110 éves. Kiszá-mítható, bájos képeskönyv szüle-tett, az eredetire hajazó, angolosillusztrációkkal és néhány skót táj-szóval – s ami a fô: nyár óta a félvilág errôl beszél.

Orosz Ildikó

n Szeretjük ezt a listát, mert any-nyira gömbölyû: került bele ka-maszregény és kicsiknek szóló ké-peskönyv, nyomasztó és vidám,kalandos és lelkizôs, romantikusés kisrealista, újító és hagyomá-nyos. Képviselteti magát nyolc ha-zai könyvkiadó és hét nemzet. Azangolszász irodalom mellett ki-emelkednek az „északi országok”,köszönhetôen díszvendégeskedé-süknek a tavaszi könyvfesztiválon.Összességében taroltak az ifjúsá-

gi regények, ami arra is bizonyság,hogy miközben a kisebbeknekszóló magyar könyvek terén mamár egészen jól állunk, addig a ka-maszok speciális érdeklôdésénekés betûéhségének kielégítéséreegyelôre inkább a külföldi mûvekalkalmasak.

Elsô helyen végzett az amerikaiPatrick Ness Káosz-trilógiájának be-fejezô része (lásd interjúnkat a VIII–X. oldalon). Az akciófilmszerû jele-netekbôl építkezô antiutópia kö-

zéppontjában egy távoli bolygó áll,ahol az emberek hallják egymás„Zaját”, vagyis gondolatait, érzé-seit, ezek a belsô monológok adjákki a regényt. Az ôslakosokat leigáz-ni igyekvô diktátorral a felnôttkorküszöbén álló Todd és szerelme,Viola veszi fel a harcot. A harmadikkötet, a Háború a békéért az eddi-giekhez hasonlóan bôvelkedik vér-ben és indulatokban, azonban azelsô kötet (Kés a Zajban – 2011. feb-ruár 3-ai számunkban adtunk rá négy

csillagot) lendülete némileg megtö-rik. Ezzel együtt fontos mû, amelystílusában, társadalmi és lélektaniproblémafelvetésében mindenkép-pen új hangot képvisel az ifjúságiirodalomban – nem kevés felnôttrajongót is szerezve így (a középsôkönyv kritikája: Zajos kudarc, Ma-gyar Narancs, 2012. február 9.).

Kétrészes sorozat lezárása abronzérmes A hazátlan herceg. Ár-mány, gyilkosság és sírig tartó sze-relem – a francia szerzô romanti-kus kalandregényében Verne ésDumas nyomdokain jár. Az 1920-as évektôl 1945-ig tartó idôszak-ban, illetve többek közt New York,Párizs, Skócia, Szicília és a Kauká-zus tájain járunk. A háttérben dik-tatúrák épülnek és lángokban áll avilág, kisebb szerephez jut Sztálinlánya, valamint kiderül, mi okoztaa Hindenburg léghajó katasztrófá-ját. Az elsô rész, az Ég és Föld kö-zött kamaszhôse már felnôtt, akönyv végére fény derül titokzatosszármazására és arra, miért üldöz-ték keresztül-kasul a földgolyón.

A Scolar három éve indított, for-más kivitelû ifjúsági sorozatábólkét regény is felkerült a legjobbakközé, mindkettô érzékeny, helyü-ket keresô kamasz fiúkról szól.Wolfgang Herrndorf kortárs roadmovie-jának elbeszélôje gazdagcsaládból származó, érzelmilegmagára hagyott srác, aki egy dög-unalmasnak induló nyári szünet-ben – anya elvonón, apa a szeretô-jével „üzleti úton” – megcsináljaélete nagy kalandját. Köszönhetôez a kezdetben félnótásnak tûnô újosztálytársnak, a lepukkant, oroszCsikknek, akivel közösen felszánt-ják Németországot egy lopott La-dával. Világmegváltó gondolatok,elsô szerelmek, nagy rácsodálko-zások és remek humor – nem vé-letlenül nevezte a német kritika akönyvet az új Zabhegyezônek.

S I K E R L I S T A

leni VIP-csapatban. Sakkozol, vagymás szél fújt arra?

BJ: Alapszinten tudok játszani,viszont jelenleg egy nagyon izgal-mas projekten dolgozunk a Pol-gár lányokkal és az Ecovit Kiadó-val, amely az elsô könyvemet, a

Hisztimeséket gondozta. Ifjúságisakk-kalandregényt írok 10 évenfelülieknek, amely mellé sakk-szoftvert is fejleszt a kiadó. A tör-ténet javarészt egy Sakk Nagyúrkastélyában játszódik, fôszereplô-je négy gyerek. Judit megéreztettevelem a sakkvilág varázsát, emel-

lett rengeteg szakkönyvet olvas-tam Kaszparovtól Bobby Fische-ren át En Passant felügyelôig.Szinte minden fejezetben lesz egy Polgár Zsófi által készítettsakkfeladvány, amely szorosanösszefügg a történettel. Sok olyanmögöttes gondolatot beépítek,

amelyre már fogékony ez a kor-osztály – a legfontosabb, hogy azemberi tulajdonságok és élethely-zetek sokféleképpen értelmezhe-tôek, semmi sem egyértelmûenjó vagy rossz, semmi sem fekete-fehér.

Orosz Ildikó

MELLÉKLET 2012 . november 29 . MAGYAR NARANCS

S I K E R L I S T A

Fiatalság, bolondság

IV

G Y E R E K + K Ö N Y V

(Folytatás az elôzô oldalról)

1. Patrick Ness: Háború a békéért (fordította: Nagy Boldizsár, Vivandra, 2012) 5555 pont

22.. Stian Hole: Garmann nyara (fordította: Vaskó Ildikó, a szerzô illusztrációival, Scolar, 2012) 4499 pont

33.. Timothée de Fombelle: Vango – A hazátlan herceg (fordította: Pacskovszky Zsolt, Móra, 2012) 3355 pont

44.. Wolfgang Herrndorf: Csikk (fordította: Bán Zoltán András, Scolar, 2012) 2266 pont

55––66.. Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora 1–2. (fordította: Petrikovics Edit, illusztrálta: Mike Lowery,

Kolibri, 2012); Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben (fordította: Demény Eszter,

illusztrálta: Anna Laura Cantone, Pagony, 2012) 2211 pont

77.. Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret (fordította: Dunajcsik Mátyás, a szerzô

illusztrációival, Kolibri, 2012) 1199 pont

88––1100.. Jeff Kinney: Egy ropi naplója – Kutya egy idô (fordította: Gyurkovics Máté, a szerzô rajzaival,

Könyvmolyképzô Kiadó, 2012); Emma Thompson: Nyúl Péter további kalandjai (fordította:

Szabó T. Anna, illusztrálta: Eleanor Taylor, General Press, 2012); Robert Williams: Luke és Jon

(fordította: Simonyi Ágnes, Scolar, 2012) 1155 pont

1111.. Seita Parkkola: Vihar (fordította: Bába Laura, Cerkabella, 2012) 1122 pont

Szavazóink: Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár,Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Szekeres Nikoletta, Varga Betti

A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben (2011. november – 2012. október) magyarul megjelent külföldi gyermek-vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az elsô 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

A listás könyvek megvásárolhatók az Írók boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu).

M A X I M U M T I Z E N E G Y E S !A MAGYAR NARANCS GYEREKIRODALMI SIKERLISTÁJA – KÜLFÖLDI MEZÔNY

MAGYAR NARANCS 2012 . november 29 . MELLÉKLET

n Dübörög a gyerekkönyv-piac, nem telik el hét gyerek-könyves esemény nélkül, kriti-kák és tanulmányok jelennekmeg, amelyek már nemcsakkönnyes hangú ajánlókra em-lékeztetnek, vitaestek, konfe-renciák szervezôdnek. Vajon amegjelenô könyvek is mutat-ják ezt a sokszínûséget és azugrásszerû fejlôdést? Elég erô-sek a mai magyar gyerekköny-vek ahhoz, hogy átlépjék hatá-rainkat?

H

Hazánkban egyre nagyobb a külföldi könyvek dömpingje,amit ezelôtt tíz évvel nem le-hetett, azt ma már sokkal bát-rabban kipróbálják egyes ki-adók. A nagyobbak azért, mertaz elmúlt évtizedben megszi-lárdult annyira a gazdaságihátterük, hogy elbírnak piacisikert nem garantáló kiadvá-nyokat (a Magyar Könyvkiadókés Könyvterjesztôk Egyesülése– MKKE – adatai szerint 2011-ben a könyvkereskedelmi forgalom3,3 százalékkal csökkent, a gyerek-könyvek eladásai mégis nôttek), akisebbeknél pedig sokszor elevearculatukhoz tartozik a bevállalós-ság. A vagányabb kiadók a mûvé-szi értékek mellett a nemzetközi

trendekre is odafigyelnek, köny-veikkel reflektálnak a külföldi irány-vonalakra, és igyekeznek párbe-szédbe lépni az európai gyerekiro-dalommal. Így látnak napvilágotolyan világhírû olvasmányok mostmár itthon is, mint Janne Teller

megosztó regénye (Semmi), Wolf-gang Herrndorf Csikkje és még so-rolhatnánk.

Ami a fordított irányt illeti: többlehetôség is nyitva áll a magyar ki-adók számára, ha külföldön kíván-ják eladni könyveiket. A Balassi In-

tézet által meghirdetett PublishingHungary program keretében a Ma-gyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülé-se (MGYKE) szakmai segítségéveligyekeznek minél több könyvvásá-ron jelen lenni. Nánási Yvette-tôl,a MGYKE igazgatójától megtud-hattuk, hogy feladatuk a minôségi,

szakmai szempontú katalógu-sok összeállítása, illetve

eladható és minôségi

könyvek prezentálása (tehátnem az országimázs építése).Véleménye szerint az utóbbiévekben a legfontosabb nem-zetközi seregszemlének szá-mító bolognai könyvvásáronnagyon erôs volt a magyar ki-adói jelenlét, és köttettek is si-keres üzletek, például a Nap-hegy Kiadó Királylány születikcímû könyve a francia fordítás

után itt talált rá len-gyel kiadójára. BergJudit Ruminiját mostadta ki a szerb Krea-tivni Centar, Belgrád-ban fantasztikus fo-gadtatásban volt része– útinaplójában vi-szont a frankfurti ésbelgrádi könyvvásárralkapcsolatban is a ma-gyarok innovatívabbhozzáállását hiányol-ja: „Frankfurtban a

magyar stand mindig nagyon szépés elegáns elsô látásra. (…) Sajnosaztán kiderült, hogy hosszú évekóta mit sem változott a dizájn,nincs pénz (esetleg idô, kapacitás)évrôl évre megújulni, más látvány-világgal elôállni. Belgrádban még

rosszabb volt a helyzet. (…) A szin-tén rossz gazdasági helyzetbe ju-tott Szerbiában a kultúra minthakevésbé volna mostohagyerek stá-tuszban, mint nálunk.” (Belgrádikalandok Ruminival, pagony.hu)

A könyvvásárok mellett a másikút a külföldi kiadók egyéni megke-resése. Itt kevesebb a reménykeltôpélda. Az angol kiadók például akülföldi megjelenésre koncentrál-nak inkább, mondhatni, eladásra,és nem vételre szakosodtak. Svéd-országban a nagy kiadóknak nemérdeke, hogy kis nyelvekbôl fordít-sanak, fôleg angolszász irodalmatadnak ki. Így leginkább kis kiadókjelentetnek meg elvétve egy-egymagyar gyerekkönyvet svédül, ami-bôl aztán a legtöbb példányt akönyvtárak veszik meg – tájékozta-tott Maria Larsson, Svédország-ban élô könyvtáros és könyvkiadó-tulajdonos.

Nyilván ezer ok merülhet mégfel, amikor arra keressük a magya-rázatot, miért is lehetünk kevésbéérdekesek a nyugati kiadók számá-ra. Például a kulturális különbsé-gek és a megkésettség. Hozzánkcsak most érnek el olyan irányza-tok vagy mûfajok, amelyek Nyuga-ton már több évtizede meghono-sodtak, és azóta újulnak és változ-nak. Egy egészen egyszerû példa:a picture booknak nálunk nincs isigazi hagyománya, hiszen a közön-ség igénye egészen más. A magyarolvasó szövegcentrikus és kevésbévizualizált könyvekre vágyik, eztCsányi Dóra, a Csimota kiadó tu-lajdonosa is megerôsíti: „Itt azemberek a pénzükért sok-sok ka-raktert akarnak látni, és nem olyannagy baj, ha kevesebb az illusztrá-ció. A versek, mondókák, amikneknálunk hagyománya van, szinténsokkal nehezebben értékesíthetôka külföldi piacon.” A nagyobbak-nak szóló könyveknél kiemeli,hogy a témaválasztás sokkal kon-zervatívabb itthon,

fázunk a rázósabb témáktól,

amiket külföldön simán bevállal-nak a kiadók (drog, erôszak, sze-xualitás, családi problémák stb.).Vitathatatlan, ez szép lassan kezdváltozni – igaz, a kisebb kama-szoknak, 10–12 éves gyerekeknekszóló könyveknél inkább, gondol-

junk csak Tasnádi István A kômaj-mok háza, Prágai Tamás Vadállatoka kabátzsebben vagy Szécsi NoémiMandragóra utca 7. címû könyvei-re, amelyekben elvált szülôk gye-rekei próbálnak bizonyos külsô(gyakran mágikus) segítséggel át-vészelni nehéz élethelyzeteket.

A Csimota kiadó Lenka címûkönyve tulajdonképpen sikertörté-net. Szegedi Katalin, a nagyszerûillusztrátor neve önmagában is vi-szi könyveit külföldön (a GeneralPressnél megjelenô sorozata fut avilágban). A könyv valóban külön-leges és kivételes, és a kiadó ügyesprezentációjának köszönhetôen a Lenka eddig lengyel, francia éssvéd nyelven jelent meg. A svéd kiadás baráti kapcsolaton keresz-tül jött létre, a lengyel pedig a bo-lognai könyvvásáron, ott a kiadó Tolerancia sorozatát is megvették. A francia kiadás ötlete a montreuilikiállításon indult, ahol például a Csimota „szerencséje” az volt,hogy a francia kiadó egy már lé-tezô sorozatába pont beleillett akönyv. Csányi Dóra a megkereséselôtt mindig felméri az adott kiadóprofilját, és ehhez igazítja ajánlatu-kat, de így sem garantált a siker;például a Mamuska (pedig me-rész, fekete-fehér) túl kelet-közép-európainak bizonyult.

Érsek Nándor 2013-ra tervezi,hogy a Scolar Kiadó elkezdi ügynö-kölni szerzôit, éppen ezért 2012-ben már ezzel a szemmel válasz-totta a magyar szerzôket. Kará-csonyra megjelenô két könyvüket– Barabás Zsófi – Moizer Zsuzsa:Mindenki tud rajzolni és Máray Ma-riann – Várszegi Adél: Kismadár éskóró – mindenképpen esélyesnektartja a külföldi megjelenésre. Ér-sek nem feltétlenül a másságbanlátja az okokat, ô inkább az egy-szerû üzleti megfontolásokat veszialapul. Ahogyan az angol példa is mutatja, a könyvkiadás kínálatipiac, és csak jól szervezett ügynök-ségek tudnak eladni, átgondoltstratégiával, okos ügynökökkel, eb-ben kell fejlôdnünk.

A Móra kiadónál egyelôre nincsa külföldi eladással foglalkozómunkatárs, de tapasztalataik sze-rint a régi klasszikusokat keresiknáluk, fôképpen japán kiadók: Ma-rék Veronikára gondoljunk itt legin-kább, de Reich Károly is szépen tel-

MELLÉKLET 2012 . november 29 . MAGYAR NARANCS

R I P O R T

Magyar ifjúsági és gyerekirodalom külföldön

Kelet-közép királyfi

R I P O R T

VI VII

G Y E R E K + K Ö N Y V

(Folytatás a következô oldalon)

A helyes válaszokat beküldôk között 3 dbkönyvet sorsolunk ki. A megfejtéseketdecember 10-ig várjuk a jatek@narancs.hue-mail címre. Kérjük, adják meg telefon-számukat és postacímüket is!

Jelige: Mindenki tud rajzolni

Barabás Zsófi és Moizer ZsuzsaMINDENKI TUD RAJZOLNI c. könyvé-nek (Scolar Kiadó) egyik szereplôje egy macska.

a) Hogy hívják?b) Milyen színû a szôre?

Játék

MAGYAR NARANCS 2012 . november 29 . MELLÉKLET

gény lett. Nekem aztán mindegy,mondtam erre, és még akkor semgondoltam, hogy a könyvvel sike-rül megtalálnom a közös hangot amai tizenévesekkel. Hiszen sohanem is kerestem.

MN: Ha ifjúsági szerzôként nemaz elképzelt olvasó vagy befoga-dó az elsô számú szempontja, ak-kor mi?

PN: Engem mindig csak a sztoriérdekel, imádom a jó történeteket,és szeretem azt, ha egy regény in-tenzíven közvetít egy érzést, egynehezen megragadható hangula-tot. Erre a kettôre szoktam figyelni.A Chaos Walking trilógia elsô köte-ténél, a Kés a zajban esetében az:mi lenne, ha a világban még a mai-nál is több információ áramlana,mi lenne, ha nemcsak mobiltele-fon, Twitter és kiterjesztett valóságlenne, hanem olyan szinten beavat-kozna a világ a magánéletünkbe,hogy mindenki folyamatosan hal-laná a többi ember gondolatát is.Írás közben aztán úgy alakult,hogy megszületett két kamaszkorúhôs is a fejemben, Todd és Viola,akiknek ebben a közegben kell fel-nôniük. Ahogy elmerültem a szö-vegben, rájöttem, hogy kezdek ön-magamról és önmagamnak írni, akamaszkori énemnek, és ezt any-nyira élveztem, hogy végül ez a kétszereplô lett a központi figura atörténetben. Így lett belôlem akara-tomon kívül ifjúsági szerzô.

MN: Milyen az a kamaszkorúPatrick Ness, akivel az íráson ke-resztül felvette a kapcsolatot?

PN: A világ legszorongóbb ka-maszát képzelje el, akinek semmiönbizalma nincs, és retteg attól,hogy a jövô semmit nem tartogatszámára, csak magányt és örökösmellôzöttséget. Hétéves koromóta tudom, hogy írni szeretnék, deerrôl nem beszéltem senkinek, ti-tokban írogattam. Pár évvel ké-sôbb, amikor ráébredtem, hogymeleg vagyok, még elszigeteltebb-nek éreztem magam, és akkormég nem is említettem, hogyédesapám kiképzôtiszt volt azamerikai hadseregnél, és a munká-ja miatt folyamatosan ingáztunkWashington állam, Kalifornia ésHawaii között. Persze az élettörté-netemnek semmi köze a regények-hez, a pszichopata tömeggyilkospolgármestert, David Prentisstpéldául természetesen nem az

apámról mintáztam, ahogy azt né-hányan találgatni kezdték körülöt-tem. Az egyetlen egyezés a sajátkamaszkorom és a három regényközött az a megfoghatatlan fe-szültség és hangulat, ami átjárjaszöveget.

MN: A feszültség talán kicsitenyhe kifejezés. A nyomasztó, sok-szor brutális háborús és kínzási je-lenetek miatt támadták is önt britkritikusok. Mit gondol, a mai ka-maszok ki vannak éhezve az ag-resszióra és a pörgôs akciókra?

PN: Rengeteg levelet kapok azolvasóktól, és gyakran találkozomis velük rendezvényeken, vagy ami-kor iskolákba megyek elôadásokattartani. Egyáltalán nem azt látomrajtuk, hogy vadak, gonoszak vagyflegmák lennének, épp ellenkezô-leg: kíváncsiak, viccesek, intelli-gensek. És iszonyúan el vannakveszve. A felnôttek többsége fél tô-lük, vagy oda se figyel rájuk, pedigbármilyen nyers és talán ellensé-ges is ezeknek a félig felnôtt gyere-keknek a stílusa, ez csak a felszín.Én azt látom, hogy nem agresszió-ra vágynak, hanem megerôsítésreés biztatásra, arra, hogy valaki aztmondja nekik: „Oké, tudom, hogymost az élet pocséknak és kilátás-talannak tûnik, de hidd el, mindenrendben lesz, és jó lesz felnôttneklenni.” Ám ehhez kell az is, hogyelôször elismerjék a szenvedéseikés a problémáik valódiságát, hogymások is belássák: szörnyekkelkénytelenek együtt élni. Nem tu-dom, talán ezért tudtak azonosul-ni Todd és Viola kôkemény és né-ha egészen ôrült sorsával.

MN: Az elsô könyv sikerét kö-vetôen, miután szembesült vele,hogy a tizenévesek körében a leg-népszerûbb, nem volt nehéz neki-állni a folytatásnak? Nem zavarta,hogy meg kell felelnie a kamaszokés a szülôk igényeinek?

PN: Próbáltam megfeledkeznierrôl, mert képtelen lennék úgydolgozni, hogy valaki másnakírok. Nem mondom, hogy könnyûvolt elfelejteni a leveleket és a kri-tikákat, de fontosnak tartottam,hogy ugyanolyan hozzáállással ír-jam a másik két regényt is, mintaz elsôt. Úgy, ahogy a legigazabb-nak, legvalódibbnak érzem, ésúgy, hogy élvezzem a munka min-den percét.

n A világ egyik legünnepeltebb ifjúsági szerzôjével törzshelyén,egy sohói hamburgerezôben talál-kozunk. A heves vitákat kiváltóChaos Walking trilógiát követô, tavaly írt regénye, a Szólít a szörnyküszöbönálló magyar megjelenésekapcsán beszélgettünk erôszakról,halálról, homoszexualitásról – ésezek helyérôl a kamaszoknak szólókönyvekben.

H

Magyar Narancs: A legpezsgôbbifjúsági irodalmi élet jelenleg Ang-liában van: Londonban és Oxford-ban csak úgy hemzsegnek a kult-szerzôk, mindenki itt él, aki számítJ. K. Rowlingtól Philip Pullmanonát Meg Rosoffig. Emiatt költözöttát az Egyesült Államokból?

Patrick Ness: Dehogyis! Szerel-mes lettem. 29 éves voltam, nya-ralni jöttem Londonba, és amikortalálkoztam itt valakivel, úgy érez-tem, vissza kell jönnöm még hoz-zá. Jöttem, maradtam, és azótamár házasok vagyunk. Persze azirodalmi élet is egészen különle-ges itt, azt meg kell hagyni. Deamikor ideköltöztem, eszem ágá-ban sem volt bekerülni a nagyokközé, nem érdekelt az ifjúsági iro-dalom, azt sem tudtam, mi az.Hozzáteszem: most sem tudnámmegmondani pontosan. Sosemúgy írok, hogy „na, ez most ifjúsá-gi lesz”, vagy hogy „most dobjunkössze valamit a 8–12 éveseknek”.Az elsô két kötetem egyébkéntúgynevezett felnôttkönyv volt, aKés a zajbannál mondta elôször akiadóm, hogy ez bizony ifjúsági re-

I N T E R J Ú

IX

jesít az utóbbi idôben. JanikovszkyÉva életmûve felfutóban van,Svájcban a neves Joie De Lire kia-dó jelenteti meg legismertebb gye-rekkönyveit, ráadásul újrafordítva.Dian Viktóriától, a kiadó munkatár-sától azt is megtudtuk, hogy a kor-társ szerzôkkel nem túl sikeresek,és bár készült egy portfólió tízszerzôvel, ismertetôvel és szöveg-részekkel, mégsem keltette fel sen-ki érdeklôdését. Dian is abban látjaaz egyik problémát, hogy nagyonmások az olvasási szokásaink.

Úgy tûnik, hogy egy-két örömtelipéldát laszámítva egyelôre Kelet-Európa és a Távol-Kelet bizonyul alegjobb felvevôpiacnak, a Nyugatnem annyira kíváncsi ránk. Fôkép-pen nagy klasszikusaink kelendô-ek, illetve a nálunk is extra közked-velt kortárs szerzôk. Marék Veroni-

ka könyvei már 1965 óta olvasha-tóak Japánban – kezdve a legna-gyobb sikerrel, a Laci és az orosz-lánnal, de azóta mindent kiadtaktôle, még az Öcsi és Bátyót is, amisajátosan az akkori magyar hely-zetre reflektál. Aki látott már har-minc év körüli fiatalt sikítozni Ma-rék Veronika könyvei elôtt, az so-sem felejti el. Ahogyan Marék Ve-ronika sem azt a sok kedvességetés az izgalmas életvitelt, amivel Japánban találkozik minden egyesalkalommal, amikor odalátogat.Kínában is megjelent a Laci és azoroszlán kínai és mandarin nyel-ven, most pedig jön a Kippkopp. A Boribon-sorozat három darabjajelent meg októberben Szlovákiá-ban, és a Kippkopp kiadását is ter-vezik. Amerikában szintén megje-lent a Boribon három része. Cseh-országban és Szlovákiában az Al-

batrosz adott ki eddig két Boribont,és Romániában is megjelent tavalykettô. Kínában már közvetlen meg-jelenés elôtt áll az egész sorozat,és múlt héten dobták piacra A Pálutcai fiúkat. Bartos Erika Bogyó ésBabócájából Törökországban há-rom kötetet kiadtak, és leszerzôd-tek a többi részre is.

A tapasztalatok azt mutatják,hogy egyre sikeresebbek a magyareladások, legalábbis – Érsek meg-fogalmazásával élve – a nulláhozképest nagy az áttörés. Minden-képpen elgondolkodtató azonban,hogy megfelelôen reflektálunk-e azeurópai gyerekirodalmi hagyomá-nyokra, tudjuk-e, mi a jó marke-ting, jól követjük-e a mozgásokat,és olvasóként miért félünk a meré-szebb kiadványoktól. Másrészt azis felmerülhet kérdésként, hogy ré-gebbi kiadványaink és sikerszerzô-

ink nem azért izgalmasak-e mégma is, mert korszerûek voltak a sa-ját korukban, és olyan egyedi han-got ütöttek meg – mind szövegük-ben, mind vizuálisan –, ami átütôvolt és merész, és ami talán a mainagy útkeresésben és megfelelésikényszerben kicsit háttérbe szo-rult. Lehetséges, hogy a könyv mi-nôsége mellett az egyedisége má-sodlagossá vált?

Mindenesetre a magyar gyerek-könyvek megjelentek végre a kül-földi gyerekkönyves piacon, sok ki-adó nyitva tartja szemét és kész aváltozásra, és remélhetôleg érde-mes lesz egy év múlva újra visz-szatérni arra a kérdésre, hogyanteljesítenek a gyerekkönyvek kül-földön, és összefoglalni majd azújabb eredményeket. Mert úgy tû-nik, lesznek.

Szekeres Nikoletta

MELLÉKLET 2012 . november 29 . MAGYAR NARANCS

I N T E R J Ú

Élet a tombolószörnyek közöttPatrick Ness író

VIII

G Y E R E K + K Ö N Y V

(Folytatás az elôzô oldalról)

(Folytatás a következô oldalon)Fo

tó:

Deb

bie

Sm

yth

MAGYAR NARANCS 2012 . november 29 . MELLÉKLET

V I S S Z H A N G

XI

MN: Akkor biztosan meglepô-dött, mikor megkeresték a feladat-tal: fejezze be a mellrákban el-hunyt írónô, Siobhan Dowd regé-nyét, a Szólít a szörnyet.

PN: A felkéréstôl szabályosan le-fagytam, és az elsô pillanatban el-határoztam, hogy nemet mondok.Bármennyire is szeretem Siobhankönyveit, eszem ágában sem voltúgy tisztelegni elôtte, hogy az ô stí-lusában megírok egy olyan köny-vet, amibôl csak néhány mondat,egy cselekményvázlat és pár jegy-zet maradt fenn. Viszont ennek akevéske szövegnek olyan irdatlanereje volt, hogy nem hagyott nyu-godni, és az egyik jelenet olvasásaután azon vettem észre magam,hogy vadul ötletelek. A jelenet a kö-vetkezô volt: a kisfiú, akinek hal-doklik az anyukája, egy árnyéksze-rû, ijesztô szörnnyel együtt szét-rombolja a nagymama lakását, ki-ütik a helyérôl a kandallót, letépik aház tetejét, és üvöltve, tombolvaporrá zúzzák az összes bútort. Ezlenyûgözött. Szóval mégis igentmondtam, de egy pillanatig semakartam Siobhan stílusát imitálni,a munkamódszerem ugyanaz volt,mint eddig: csak a sztori és az ér-zések számítanak, semmi másranem figyelek, a többi úgyis jön ma-gától. A megjelenés után aztánmegkeresett Siobhan három nôvé-re, és megköszönték, hogy nemakartam pótolni a testvérüket.

MN: Hogyan képzeljük el írásközben? Ha jön az ihlet, akkor haj-nalig ül a laptop felett, és megszál-lottan, delíriumban ontja magábóla sorokat?

PN: Nem, én nem vagyok eny-nyire ôrült! Sôt, kiábrándítóan nor-mális vagyok: reggel felkelek, kávé-zom, reggelizem, elmegyek futni, és aztán kilenc és öt között dolgo-zom, mint bárki más. Nekem kellez a rendszer, és a gondolat, hogy akét idôpont között nem lazsálhatok,mert munkaidô van, és azt komo-lyan kell venni. Amikor dolgozom,tökéletes csönd van a szobában, aférjem is ki van tiltva a szobából,csak a belsô zene szól, én meg írok,míg le nem jár a munkaidô.

MN: Mit jelent ez a belsô zene? PN: Minden regényemnek van

egy úgynevezett témadala, amineka hangulatát szeretném belesûríte-ni a regénybe. Hogy egységes ma-

radjon a szöveg, hogy összetartsavalami, folyamatosan vissza-visz-szanyúlok a kiválasztott dalhoz,fejben lejátszom újra meg újra, eznagyon sokat segít. A Kés a zajbanesetében ez a dal a Map of Proble-matique volt a Muse-tól, ami egynagyon gyors, vad és érzelemdússzám, a Válasz és kérdés közben apanaszos, de gyönyörû Interventionszólt belül az Arcade Fire-tól, a Há-ború a békéért alatt a Radiohead-tôl az Idioteque, ami szaggatott rit-musú, pszichedelikus, nehéz dal.A Szólít a szörnyhöz viszont PeterGabriel kellett, méghozzá a sejtel-mes és finom Mercy Streets. A szá-mok szövegére soha nem figyelek,csak az atmoszféra érdekel.

MN: A Chaos Walking trilógiarengeteg aktuális problémát fesze-get: fajirtás, nôgyûlölet, posztkolo-niális kritika, testközelbe hozza a háborút, és kiderül az is, hogy afôhôst két meleg férfi nevelte fel.Mennyire akart üzeneteket, tanul-ságokat elrejteni a szövegben?

PN: Ôszintén? Semennyire.Olyan dolgokról írok, amelyek kö-rülvesznek bennünket, amelyekfontosak, mert szembetûnôek, ki-kerülhetetlenek, de nem szeret-ném osztani az észt semmikép-pen. Te jó ég, ugye, nem ezt tet-tem? A háború és a gyilkolás ter-mészete gyerekkorom óta érdekelés felzaklat, ehhez pedig szorosankapcsolódik a kirekesztés, a sze-xizmus és a rasszizmus, egyik té-ma hozta magával a másikat. A melegség kilóg ebbôl a felsoro-lásból, már csak azért is, mert a meleg karaktereimnek semmiproblémát nem okoz az életükbenaz, hogy történetesen melegek.Todd szüleit Todd szemszögébôllátjuk, és mivel számára normális,hogy ôk szeretik egymást, ez felsem merül problémaként.

MN: Feltûnô, hogy bár hárommeleg karakter is feltûnik a trilógiá-ban, egyszer sem fordulnak elôolyan szavak, mint meleg, homo-szexuális vagy bármilyen, szexuálisirányultságra vonatkozó kifejezés.Ennek is az az oka, hogy nem akartdirekt melegtémájú regényt írni?

PN: Igen, és kezdettôl fogva tud-tam, hogy olyan világot akarok teremteni a szereplôimnek, aholnem kérdés, melegek-e vagy sem,mert mindkét esetben ugyanolyaneséllyel indulnak. Szerintem azzal

lehet megváltoztatni a világot, haúgy viselkedsz, mintha a világ mármegváltozott volna, és ezt az élet-ben ugyanúgy érvényes attitûdnektartom, mint az irodalomban. Per-sze azért voltak problémák ezzel ahozzáállással. Például amikor no-vellát kértek tôlem egy antológiába,a Losing Itbe, ami a szüzesség el-vesztésérôl szól, többen úgy érez-ték, hogy valahogy cserbenhagytama meleg közösséget, bármit is je-lentsen ez. Egy fiúpárról írtam, aszexjelenetek pedig tele voltak tö-rölt szavakkal, sorokkal, mondatok-kal, így csak sejteni lehet, mi törté-nik közöttük. Még a barátaim közülis megkérdezték néhányan, hogymiért választottam ezt az írói tech-nikát, mi az elhallgatások funkció-ja: talán csak nem szégyellem le-írni, mi történik? Meglepôdtemazon, hogy felmerült ez a kérdés,mert ha egy fiú-lány kapcsolatról írtam volna, ugyanezt a módszerthasználtam volna. A törlésekneksemmi közük nem volt ahhoz,hogy biológiailag milyen nemûek aszereplôk: azért rejtettem el a rész-leteket, mert azok az intim jelene-tek kizárólag a két szereplôre tar-toznak, az az ô titkuk. És nem azértszámítanak titoknak a szerelmükrészletei, mert szégyellnivalóak, ha-nem éppen azért, mert túl értéke-sek ahhoz, hogy mindenkivel meg-osszák ôket.

MN: A saját regényeibôl készültfilmek készítésébe mennyire szólbele?

PN: A Chaos Walkingért szemé-lyesen jelentkezett Charlie Kauf-man (az Egy makulátlan elme örökragogyása és A John Malkovichmenet Oscar-díjas forgatókönyvírója– a szerk.), mert állítólag nagy ra-jongója a könyveknek. Benne telje-sen megbízom, ô az egyik legzse-niálisabb a szakmában, úgyhogyén meghúzódom szépen a háttér-ben. Ha majd elkészült a forgató-könyvvel, természetesen megné-zem, de nincs szó kollaborációról,nem akarok beleszólni a filmbe. A Szólít a szörnyet viszont én kezd-tem el filmre írni, és már elkez-dôdtek a tárgyalások a megfilmesí-tésrôl, de még nem mondhatoksemmi konkrétat. Remélem, mind-két film olyan lesz, amit én is meg-néztem volna 11 évesen: hangos,látványos és izgalmas.

Nagy Boldizsár

MELLÉKLET 2012 . november 29 . MAGYAR NARANCS

I N T E R J Ú

X

G Y E R E K + K Ö N Y V

(Folytatás az elôzô oldalról) n GEORGE MANN: MECHANI-KUS LONDON Már a cím sem azigazi. A regény semmilyen organi-kus kapcsolatot nem ápol az 1971-esKubrick-filmmel, ahogy az adaptáltBurgess-mûvel sem. Ráadásul azeredeti cím (The Affinity Bridge –„kapcsolathíd”) által jelzett központielemmel – a szerves és szervetlenanyag közti kontinuum megterem-tése és befolyásolása – szöges ellen-tétben áll, s csak felszínén ragadjameg a képzeletbeli viktoriánus kör-nyezetben játszódó történéseket.George Mann kötete kapcsán mint-ha titkolni igyekeznének, hogy egysorozat része: immár számos rövidtörténet, valamint négy regény tag-lalja a 19–20. század fordulójának007-es ügynöke, Sir Maurice New-bury és asszisztense, Miss VeronicaHobbes nyomozásait. Csupán aszennycímoldal hátulján jelzik bol-hányi betûkkel: „Newbury és Hob-bes nyomoz”. A sajtóhibák, a regénybal oldalon kezdése, az oldalszámo-zás stílusa és a borító elsötétítésesem a rutint mutatja. Célszerû lettvolna követni az angol kiadás gya-korlatát, és az említett novellákat aregényhez kötni, ugyanis ezek nél-kül számos utalás érthetetlen.

Mindezek ellenére a regény ki-váló, a fordítás meggyôzô. Sikerrelkomponálja egybe a gibsoni–stear-lingi steampunkot, a doyle-i irodal-mi, valamint a misztikus és okkul-tista szöveghagyományt, sôt, a hor-ror és az akciófilmek világát is bô-ven megidézi (talán jobban is a kel-leténél, én 16 éven felüli olvasóknakajánlanám a könyvet). 1901 alterna-tív valóságában – Viktória királynôegy lélegeztetôgépnek köszönhe-tôen még él! – nemcsak gôzhajtásúszerkezetekkel taxizhatunk Londonutcáin vagy óriási léghajók személyiés áruforgalmát bámulhatjuk, deretteghetünk a békés polgárokatzombiszerû gyilkos fenevadakkáváltoztató vírustól, s akkor a me-chanikus robotszolgák furcsa visel-kedését még nem is említettem. Ésezek mind-mind egybekapcsolód-nak a detektívmunka során ebben aszórakoztató elbeszélésben.

horner

Fordította: Hudácskó Brigitta. Fô-nix Könyvmûhely, 2012, 268 oldal,2980 Ft

JJJJ

n BENYOVSZKY ANITA: PÉTER-KE HALLANI FOG A vadász hatá-rozott, de érvelô jellegû fellépésétkövetôen a farkas elveszítette addi-gi intenzív érdeklôdését a nagyma-mák és Piroskák iránt, onnantólfogva növényekkel táplálkozott, ésnem mulasztott el csatlakozni azÜdvhadsereghez sem. A gonoszmostoha a mese végén mélyenmegbánta Hófehérkével szembeni,minden jóérzést nélkülözô viselke-dését, és a felek bizalmas barátnôk-ké váltak. Családom annak idejénugyanis letagadta elôttem, hogyigenis vannak szemétségek, hogy arossz nem minden körülményekközött nyeri el méltó büntetését, éshogy igazi bajba is lehet kerülni,olyanba, amelyet nem feltétlenülold fel a végén Csilicsala bácsi va-rázslata. Ez talán nem volt helyes, a vitathatatlan jó szándék ellenéresem. Mert például simán elképzel-hetô, hogy az emberrel már rögtönszületésekor történik valami olyanigazságtalanság, amit értelemsze-rûen nem tudott „kiérdemelni”. Eza falatnyi képeskönyv, a gyerekek-hez szóló beszéd természetes tó-nusában mesél egy súlyosan hal-lássérült kisbabáról, mintha a világlegtermészetesebb dolga volna,ami – sajnos – a világ legtermésze-tesebb dolga. Mindez magától érte-tôdôvé és így elfogadhatóvá válik,mire átérünk azon a pár lapon,amely Péterkének a csöndbe zárt-ság birodalmából a hangok világá-ba tartó útjáról számol be. Az érzé-ki-esztétikai befogadás lehetôségéta világos és egyszerû mondatokatkísérô kedves és kifejezô rajzok –szintén a szerzô munkái – nyitjákmeg. A képeskönyvhöz még infor-matív utószó is járul, praktikus ta-nácsokkal, hogy mire figyeljünk, éskihez forduljunk, ha szükséges.

Vári György

Palimpszeszt–Prae.hu, 2012, o. n., 1500 Ft

JJJJ

n SZÉCSI NOÉMI: MANDRAGÓ-RA UTCA 7. A szerzô elsô mesere-gényének mûfaja leginkább ifjúságiurban fantasy. Egy bérház lakóirólszól: Idát egyedül neveli elfoglaltédesanyja, aki egy Valter nevû, nemtúl rokonszenves bácsival randizik;barátnôje, Tamara mellé szintúgyelfoglalt szülei pótnagymamát fo-gadnak fel. A lányok kalandjai sorána halloweenbulikból ismerôs ala-kokról (manó, vámpír, farkasember,boszorkány, tündér) sorra derül ki,hogy valóban léteznek. A regényerôssége nem a történet, az nemtartogat komoly meglepetést talánmég egy olvasottabb kamasznaksem. Nem is a történetszövés –mintha Szécsi egy idô után nem tud-na mit kezdeni a bonyodalmakkal,úgyhogy inkább úgy hagyja ôket.Ráadásul a gyerekek nem igazánvesznek fel semmit: egy-egy termé-szetfeletti találkozás után úgy ülnekaz iskolapadban az amúgy is halvá-nyabbra sikerült, osztályfônöki órásfejezetekben, mintha természetesvolna, hogy egy lúdlábú lidérc ke-rülgeti az anyánkat, a pincében bo-szorkánygyûlés zajlik, a szomszédnéni meg varázsitalokkal tukmálminket. Ugyanakkor Szécsi kétség-telenül lendületesen, jó humorralír. Például Hermész igazán meg-érdemelne egy spin-offot. Ô egyönérzetes kutya, aki gyanúsan min-denhol jelen van, és bár kerüli a fel-tûnést, akárhányszor ráterelôdik afigyelem, rendre ellopja a show-t.De a közlekedési lámpa (!) is a jólsikerült karakterek közé tartozik.

Van még két további ok, amiérta Mandragóra utca 7. – hiányossá-gai ellenére – akár még a felnôttekkörében is kedvenc lehet. Egyfelôla könyv akcentus nélkül beszélimindannyiunk elsüllyedt Atlanti-szának, a gyerekkornak a nyelvét,amelyet legtöbbünk már csak ál-mában ért meg. Ezenkívül képesarra, hogy a gyerekek lépcsôházi já-tékára emlékeztetô cselekményalatt egy igazi tragédiát rajzoljonmeg. Mikor az utolsó fejezetben vi-gasztaló, karácsonyi fényként végülmegérkezik valaki, rájövünk, meny-nyire hiányzott onnan.

- toroczkay -

Illusztrálta: P. Szathmáry István.Európa, 2012, 292 oldal, 2900 Ft

JJJ és fél

n RICHARD ADAMS: GESZTE-NYE, A HONALAPÍTÓ Elsôre szo-katlan mesekönyvnek mondanánk,de inkább állatregény, pontosab-ban nyúlregény a javából. A homé-roszi hatást keltô nyúleposzt egyvészjósló látomás szervezi: Va-karcs, az egész nyúltanya legkiseb-bike tévedhetetlenül érzi az – ese-tünkben aggasztó – jövôt. Veszélyfenyegeti a nyúltársadalmat, így hátegy kiscsoportnyi nyuszi – Geszte-nye, a „hôs” vezetésével – felkere-kedik, és dacolva természetévelvándorútra kel.

A fantasyhatásokkal tarkított elbeszélés csupán kissé antropo-morfizált, komplex karakterekkégyúrt szereplôi által Adams egyegész nyúlmitológiát épít, amely-ben nemcsak a jól ismert archetí-pusok jelennek meg (látnok, hôs,uralkodó), de az események egy-másutánja és a sokszoros utalásokhalmaza is a klasszikusokat idézi.A nyúlodisszea egyik legnagyobberénye – a képszerû leírások mel-lett – az aprólékos kidolgozottság,ami nemcsak a természetrajzbanfigyelhetô meg, de a nyulak viselke-désében, sôt társadalmuk részletesmegjelenítésében is: saját nyelvük,hierarchikus rendszerük, belakhatófiktív világuk van. A ritkás és ango-losnak mondható illusztráció nemhiányozna a vastag kötetbôl, vi-szont a legnagyobb elképedést – amottók után – igazából a lábjegy-zetelés váltja ki, szemet gyönyör-ködtetô pedagógiai elônyeirôl márnem is szólva.

Czenkli Dorka

Fordította: Székely Kata. AldoGalli illusztrációival. Partvonal,2012, 416 oldal, 3490 Ft

JJJJ

n ERDÔS VIRÁG: PIMPÁRÉ ÉSVAKVARJÚCSKA Ahogy a szerzôújabban igen népszerû közérzetiverseiben, úgy dialógusokból ösz-szeálló elbeszélô költeményében isa sodró lendületû, de idôrôl idôrejó érzékkel megdöccentett ritmus; a játékos, de nem öntetszelgô rí-mek; az újrafelfedezett szavak irán-ti vonzalom és a nyelvi regiszterekkeverése tûnik fel elsôre. Filó Verarajzaiban pedig az, hogy nem szé-pek – a könyvtárgy maga messzenem olyan vonzó, mint azt az egyreprofibbá váló magyar illusztrátorok-tól megszoktuk. De az egyszerû-

ség, a rontottság értelmet nyer aszöveg mellett, amellyel nagyonokosan együttmûködnek a sokszorazért igen mozgalmas képek. Hi-szen a vers világa sem szép.

Mert bár látszólag van itt min-den, három királyfi és nagy szere-lem, ám a deklasszálódott királyicsalád már egészen olyan, mintegy család. Anya nyaggat, apasunnyog, gyerek hisztis; és bizony,hát akar a búbánatos bazsarózsaférjhez menni az elôször látott ké-rôk akármelyikéhez. De még apénzszerzés által motivált frigynyélbeütése elôtt elrabolja Pimpá-ré kisasszonyt egy hôsszerelmes,ugyanakkor érthetô okokból kevés-sé vonzó partinak tûnô varjú. Nemmondom tovább a sztorit – szintevégig izgalmas –, és nem mesélemel a végét sem. Pedig ott kap gel-lert az egész, ott válik a nem min-dig kellemes magunkra ismerésekellenére igen szórakoztató könyvgyomorszorítóvá. Pontosabban,amikor rájövünk (tényleg rá kelljönni, nincs a szánkba rágva), hogymiért Varjú Gazsi az elvarázsolt ki-rályfi neve, és hogy az ôt sújtó átokkorántsem mesebeli.

- urfi -

Filó Vera rajzaival. Móra, 2012,104 oldal, 3490 Ft

JJJJ és fél