Ősz a Magas Tátrában

Stary Smokovec (Ótátrafüred)

Néhány szó a Magas Tátráról:

A Magas-Tátra a Kárpátok láncolatának legmagasabb hegyvonulata. A világ legkisebb

kiterjedésű magashegysége. Különösen szép látványt nyújt a Szepesi-medence felől és a Poprád-

völgyéből. Már Anonymus is említi Trytur és Turtur néven.

A Tátra legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs: 2655 m. A Tátra teljes területe védett terület,

a Tátrai Nemzeti Park gondozásában. Sajnos az ember itt is felelőtlenül beavatkozott a természet

rendjébe.

A tátrai őshonos jegenyefenyőket kivágták és helyettük lucfenyőket telepítettek. A lucfenyők

gyenge gyökérzete nem tudott kellőképpen kapaszkodni a tátrai viszonyok között, ahol egy

vékonyabb földréteg alatt sziklás a talajszerkezet. Ótátrafüreden és környékén még ma is

láthatóak a 2004-es pusztító vihar nyomai, amely a környék fenyveseit a földdel tette egyenlővé.

A szélvihar által letarolt fenyőerdők helyén ma kopár domboldalak vannak csak. Az erdőket

azonban nem telepítik újra, azt szeretnék, ha a természet maga gyógyítaná be sebeit.

A gyökerek kitermelése a talajból napjainkban is folyamatban van.

A Magas Tátra még nem heverte ki a közelmúlt természeti csapását, a szélvihar által kicsavart és

szinte teljesen letarolt fenyvesek, mint tépett sebek, éktelenkednek a hegyoldalakon. Több

évtizedre lesz szükség, hogy újra régi méltóságában pompázzon a hegy.

A vihar pusztítása ellenére a Magas Tátra égbetörő csúcsai, vadregényes völgyei, vad zúgói ma

is nagyszerű élményt nyújtanak a látogatóknak. Gyönyörű a felhők mögül előbukkanó meredek

sziklák látványa.

Stary Smokovec:

A Magas-Tátra legnagyobb és legrégibb üdülő települése. Stary Smokovec, vagy leánykori nevén

Ótátrafüred, hangulatos kis városka a Magas Tátra lábánál.

A környező településekkel együtt, a „boldog békeidőkben”, (az I. világháború előtt, illetve a két

világháború közötti időszakban), a hazai polgárság kedvelt pihenőhelye volt, de a tiszta, oxigén-

dús levegő a tüdőbetegeknek is segített a gyógyulásban.

Ótátrafüred a XIX. században gyógyvízforrásaival alapozta meg hírnevét. Savanyúvízforrását

már 1723-ban említik, de a telep első épületét, egy vadászlakot Csáky István építtette 1793-ban.

A városka az alapítását Csáky István grófnak köszönheti, de a felvirágoztatása Rainer János

György érdeme, akinek a nevét menedékház is őrzi.1833-ben vette bérbe Ótátrafüredet, amely akkor mindössze hat házból állt, és amikor 1868-ban a bérlettől visszavonult, már 20 ház állt.

Savanyúvízforrásainak köszönhetően gyorsan fejlődött, 1824-ben már étterme is volt, később

szepesi vállalkozók egyre jobban kiépítették.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=00-zcbx_YNE

A Grand Hotel:

A hangulatos városkában a Monarchia korát idéző épületek közül is kitűnik a Grand Hotel. Az

1904-ben épült szálloda a kor stílusát és mára kissé megkopott pompáját szimbolizálja.

A már korábban említett békebeli hangulat sugárzik a falakból, ezt az időközi korszerűsítések

sem csökkentették. A hotel eredetileg egy épületből állt, ezt később háromszor bővítették. A szecessziós stílusban épült szállodában fennállása óta több mint egymillió vendég fordult meg.

A régebbi felvételeken még látszik a Nagy Szálló felirat, mára ezt eltüntették. Érdekes módon

külföldi vendég alig volt, a parkolóban lévő mintegy 50 autóból csak 6 volt külföldi rendszámú,

abból is 2 cseh. Magyarul már csak elvétve beszélnek, hazai rendszámú autót még a városban is

ritkán látni.

A szállodában wellness részleget is találunk, különféle szaunákkal, jakuzzival és egy szép kör

alakú medencével, pihenő ágyakkal.

Bár a vendégek pihenését a szálló vezetése elég sajátosan értelmezi, előfordult ugyanis, hogy a

szaunázás után relaxáló szállóvendégek nyugalmát egy csapat hangoskodó tizenéves zavarta

meg, akik betódultak az uszodába és elüldözték a vendégeket. Valószínűleg egy iskola diákjai

voltak egy vízi tornaórán, amit helyeslek is, de a wellness részleg du. 3 óráig zárva van a

szállóvendégek részére, miért nem 3 óra előtt engedik be a fiatalokat.

Hrebienok (Tarajka):

Ótátrafüred ma a tátrai turizmus központja, ahonnan turistautak indulnak a Magas Tátra

különböző részeire.

A XIX. század második felében itt alakult meg a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE),

Magyarország első, és a világ hetedik turista klubja.

A Grand Hotel megnyitása után szükségessé vált egy új közlekedési kapcsolat Stary Smokovec és

a Hrebienok között.

Az Ótátrafüred és Tarajka között közlekedő siklót 1908-ban helyezték üzembe. A kábelvasút első

változatát az újpesti Phoebus építette.

A nyitott kocsikkal és fapadokkal közlekedő sikló egyszerre 45 utast szállított 9 km/h maximális

sebességgel. A népszerűségére jellemző, hogy már az első szezonban 25 ezer ember vette

igénybe.

Ma egy modern, részben automatizált kötélpályán érhetjük el a felső-hegy állomást. Az új sikló

óránként 1300 utast szállít, 36km/h sebességgel.

Kirándulások:

A Tarpataki vízesés:

Ótátrafüred környékének egyik legnépszerűbb látványossága a Tar- pataki-vízesések gyönyörű

láncolata. A fenyőerdők rejtekében megbúvó Tar-patak zuhatagai közül az Óriás-vízesés a

legismertebb, vize 20 méteres mélységbe zuhan alá.

A turistaút mentén kis kőhalmokból épített jelzőket találunk. Izlandon láttunk hasonlót, régen a

szigetet átszelő utakat kőhalmokkal jelezték, a vándorok mindig tettek rá újabb követ.

A kirándulás után hangulatos menedékházak várják a megfáradt túrázókat.

A Csorba tó (Štrbské Pleso):

A Magas Tátra legmagasabban fekvő korszerű szállodákkal, szanatóriumokkal, sífelvonókkal

ellátott üdülőhelye.

A fenyőerdővel övezett tó, közel 20 hektáros területen helyezkedik el. Legnagyobb mélysége

helyenként meghaladja a 20 métert. Ha jó kondiban vagyunk, körbesétálhatjuk a tavat, ez

mintegy 2, 6 km. A tó érdekessége továbbá, hogy nem táplálja semmiféle patak, így iszap és

törmelékmentes.

1872-ben a Csorba-tó partján Szentiványi József földbirtokos egy vadászházat építtetett, ez lett a

későbbi turistaközpont, melyet rövidesen szállodák, éttermek, fürdő és néhány villa megépítése

követte. A tavat valaha Szentiványi- Csorba tónak hívták, ma emléktábla hirdeti a nevét.

A víz hőmérséklete nyáron sem emelkedik 20° fölé, ezért fürdőzés csak kellően fagyálló

embereknek javasolt. Csónakázni viszont tavasztól-őszig bármikor lehet.

1911-ben épült ki a villamosvasút Csorba-tó és Ótátrafüred között. Érdekesség, hogy az

idősebbeknek lehetőségük van szenior jegy vásárlására, például az Ótátrafüred – Csorba tó

viszonylatban, ez 16 km, két személyre a retúrjegy csak 1€ volt.

Végezetül néhány felvétel a napsütötte völgyekről és a felhőkbe burkolózott csúcsokról.

2014 október