x / 3943. október 17.

ngs es ftd. BelL, esp. leik.

A M A G Y A R G Ö R Ö G - K A T O L I K U S O K O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G É N E K H I V A T A L O S L A P J A

T Á R S A D A L M I É S H I T B U Z G A L M I H E T I L A P ¡mnmmi

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Myir*gyháza, 50. számú postafiók

Kárpátaljai szerkesztőség: l)KG¥ÍR,tókÓ£2Í-E.4B

FŐSZERKESZTŐ:

dévidházi MEDVIGY ISTVÁN

FELELŐS SZERKESZTŐ:

dr. GRÓH ISTVÁN

Előfizetési díj egy évre: 8 pengő; a népies számokra : évi 2. pengő.

Egyes szám ára 16 fillér. Postatakarékpénztári csekkszám: 44.981.

ffOSyon lettem, mintha a törvény alatt .volnék" Gondolafok a missiós-vasárnap előtt

Közeledik a missiós-vasárnap. Ok-

tóber hó harmadik, hazánkban az

idén a Katolikus Diákotthon-Mozga-

lom- céljaira leriiíezenüö gyűjtés

miatt negyedik vasárnapján, minden

katolikus templomban az Isten or-

szága terjesztéséről szól az igehirde-

tés, erről a világ végezetéig fennálló

krisztusi parancsról és erről a ter-

mészetfölötti imperializmusról, mely-

nek nincsenek ágyúi és zuhanóbom-

bázói, de vannak hősei és van a

szívükben és a hátországukat képe-

ző keresztény milliók szívében imád-

ság és áldozat, s az imádság és ál-

dozat nyomán, vagy sokkal inkább

azt megelőzőleg, van a Szentlélek-

nek kegyelem-záporozása. S a hábo-

rúban megfeszülő világban is terjed

az Isten országa. Erről elmélkedünk

októberben, ami ugyan kevésbbé ér-

dekli a világot, mint akár egy sport-

hír, vagy az árak emelkedése, — az

örökkévalóság szempontjából azon-

ban — s mi más szempont lehet

igazabb? — az „egy szükséges"

fontosságából kap részt.

Megelevenedik ma előttünk az,

ami Szent Pállal történt, amikor a

Szentlélek Kisázsiából az Európa

felé néző tengerpart felé irányította.

Troásban .látomás jelenék meg

Pálnak éjnek idején: egy makedón

férfi eléje állva, könyörgött neki

mondván: Jöjj át Makedóniába és

segíts rajtunk! Miután latía ezt á

jelenést — írja tovább Szent Lukács

Az apostolok Cselekedeteiben (16,

8-10.) — nyomban igyekeztünk el-

indulni Makedóniába a biztos tu-

datban, hogy Isten hívott minket,

hogy hirdessük nekik az evangéliu-

mot." A mi szemünk előtt is meg-

elevenednek Afrika őserdői, India

titkai és Kína pagodái s a bálvány-

imádás, vagy legalább is a Krisztus-

nemismerés sötétjéből halljuk em-

bertestvéreink sóhajtásait: Jertek át

és segítsetek rajtunk ! S Káin-testvé-

rek vagyunk, ha vállunkat vonjuk

erre: „Vájjon őrzője vagyok-e én

testvéremnek ?" Bizonyos éltelemben

igenis őrzője vagyok 1 Krisztus pa-

rancsa valami formában mindnyájun-

kat kötelez. Aki nem úgy kapja a

hívást, hogy elmenjen a missiók

arcvonalába, azt is kötelezi. Imád-

ságra, önmegtagadásra és tehetsége

szerint a missiók támogatására.

Minket, a keleti szertartás követőit

pedig — úgy gondoljuk — külön

is kötelez arra, hogy valamiért imád-

kozzunk.

Talán a görögkafolikus missiókért? De hiszen ilyenek aligha vannak.

Arról tudunk, hogy Indiában, tehát

missziós területen, vannak szír-ma-

labár és malankár szertartású kato-

likus egyházak, de ezek nem új ül-

tetvények, hanem hagyomány sze-

rint a még Szent Tamás apostol ál-

tal alapított ottani egyházközségek

utódai, a „Tamás-keresztények". S

arról is tudunk, hogy az arab és

vele rokon népek nem-Keresztény

fiai, amikor katolikusokká lesznek,

ha népcsoportjuknak van saját keleti

katolikus riíusa, ők is azt a ritust

veszik fel, de ha a népcsoprtnak

nincs saját keleti katolikus szertar

tása, akkor csak a latin ritust kö-

vethetik. Ezeken kívül nekünk nin-

csenek kül-missióink.

Tudjuk azonban, hogy voltak.

Valamikorx — a keleti szakadás

előtt — a bizánci szertartású kato-

likus egyházban is elevenen élt

Krisztus missiós parancsa s a gö-

rög egyház meggyökereztette a ke-

reszténységet a bolgárok, oroszok,

szerbek, románok és — legalább is

részben — a magyarok népében. A

szakadás után a görögkeleti egyhá-

zak autokefáliákká, nemzeti egyhá-

zakká szerveződtek, melyek nem

érthették át az egyetemes küldetést.

A katolikusnak maradt, vagy Rómá-

val később újra egyesült bizánci

egyházak pedig ma is kb. mindösz-

sze 7 millió lelket számlálnak, s így

erőtlenek ahhoz, hogy életerős mis-

siók „hátországát" képezzék.

És mégis — van külön imádkozni

valónk a missiókkal kapcsolat-

ban.

Ismerjük jól Szent Pál apostol

nagyszerű, igazán katolikus, azaz

egyetemes megfogalmazású apostoli

módszerét: „Bizony, a zsidóknak

olyan lettem, mint zsidó, hogy a

a zsidókat megnyerjem; azoknak,

kik a törvény alatt vannak, mintha

a törvény alatt volnék (holott én

magam nem vagyok a törvény alatt),

hogy azokat, kik a törvény alatt

voltak, megnyerjem; azoknak, kik

a törvény nélkül voltak, mintha a

törvény nélkül volnék (holott nem

vagyok Isten törvénye nélkül, hanem

Krisztus törvénye alatt vagyok), hogy

megnyerjem azokat, akik a törvény

nélkül voltak. A gyöngéknek gyönge

lettem, hogy a gyöngéket megnyer-

jem ; mindenkinek mindene lettem,

hogy mindenkit üdvözítsek." (Kor.

I. 9, 20—22.) S ez a nagyszerű

szentpáli gondolat öltött testet az

Anyaszentegyházban, amikor minden

korban kereste az alkalmazkodásnak

azt a módozatát, amelyben az „egy

Úr, egy hit, egy keresztség', tehát

a megváltozhatatlan hitletétemény, a

legkönnyebben válhatik valamely nép

tulajdonává. így fejlődtek ki a szer-

tartás vonalán az első keresztény

évezred alatt az egy katolikus hit-

nek különböző, színpompás köntö-

sei, a nyugati és keleti rítusok, jeléül

annak, hogy a katolikus egyház,

minthogy katolikus, azaz egyetemes,

az egy hitet nem köti egy szertar-

táshoz.

A nyugati hitszakadás után nagy

belső megújhodáson átmenő kato-

likus élet felduzzadó erői elégsége-

sek voltak arra, hogy az Egyház

nagy missiós tevékenységbe lendül-

jön és újból hatékonyabban tegyen

eleget a krisztusi missiós parancs-

nak. Ennek az újkori hithirdetésnek

kölön érdekes fejezete az u. n. ak-

kommodációs, azaz

alkalmazkodási módszer

kora. A XVII. században Indiában

már nagy számban működő jezsuita

missionáriusok közül különösen De

Nobili Róbert ért el nagy sikereket

ezzel a módszerrel, amely abban állt,

hogy a hitbeli és a legszükségesebb

szertartási előírások megtartásán kí-

vül mindenben a bennszülöttek szo-

kásait, ruházatát, sőt templomstilusát

is használták, számolva az ősi tör-

ténetit országok (India, Kína) latin

kultúrától idegen kultúrtörténeti té-

nyezőivel. Nem adta fel ez a rend-

szer a kereszténység egyetlen tételét

sem, — írja a Bangha-Ijjas-féle „A

keresztény egyház története' (VI.

kötet, 282. old.) — de a szentségek

Cím:

Tábori posta száma:

Hi!te$tvéri szeretettel s üdvözlet-

lel küldi:

GOR0GKATOEXEÜ13 M M B , ! 1943. október 17.

kiszolgálásánál, az istentiszteleti szer-

tartásoknál elhagyott olyan részlete-

ket, amik a primitív népek ősi szo-

kásaival ellenkeztek, vagy olyan

visszatetszést szültek, hogy haszná-

latuk magának a keresztény taní-

tásnak elfogadását akadályozta volna.

Másutt a szertartásokkal kapcso-

latban olyan külsőségeket is felvet-

tek, amelyek a népi lélek előtt a

kereszténység átvételét előmozdítot-

ták. Ezt a módszert XV. Gergely

1623-ban engedélyezte s vele a je-

zsuiták Dél-Indiában olyan ered-

ményeket értek el, hogy a hívők

száma 1700-ban már 150.000 főre

emelkedett. Más szerzetek tagjai

azonban ekkor oly heves támadást

intéztek az alkalmazkodási rendszer

ellen, hogy a pápa 1704-ben pápai

követet küldött az ügy megvizsgá-

lására, aki 16 ilyen ú. n. malabári

szokást kárhoztatott, amiket XIV.

Benedek el is tiltott 1744-ben ki-

adott bullájában. A kérdés egyúttal

kirobbantotta az ú. n. ritus-viszályt,

ami a maga kisérőjelenségeivel so-

kat ártott az indiai katolicizmusnak.

Hasonlóképen történt Kiná'oan is.

A nagytudományú és a kinai csá-

szári udvar bizalmát megnyerő Ricci

Mátyás jezsuita halála után, aki

maga is nagy ismerője és hozzáfér-

kőzője volt a kinai léleknek, Longo-

bardi atya vette át a kinai missió

vezetését. 1596 óta működött Kíná-

ban és a kinai kereszténység terje-

dése érdekében ő szervezte meg azt a

31 Sör. 3fCat. fJVlagyarofi Országos

SFőisüolai Jnternátus SgyesiHeténefi

d í s z g y ű l é s e (ofít. 1.)

katolikus „kinai szertartást", amely kinai szertartások hozzáadá-

sával módosította a katolikus vallás

általános szertartásait, de a lényeg

sérelme nélkül. A hatás nagyszámú

és feltűnő megtérésekben csakhamar

jelentkezett is. Egyéb kedvező körül-

ményeknek is közrejátszásával 1700-

ban már egymillióra rúgott a keresz-

tények száma. Ezalatt azonban már

közeledtek a kinai katolikusok meg-

próbáltatásának évei. A spanyol fe-

rencesek és dominikánusok, akik a

17. század elejétől szintén megje-

lentek Kínában, a jezsuitákétól el-

ütő módszert alkalmaztak a térítés-

ben s bár IV. Pál a kinai nyelv hasz-

nálatát is engedélyezte a szentmisé-

nél, VII. Sándor pedig a kinai szer-

tartásokat engedélyezte, a ferences

és dominikánus térítők ezt is épen-

úgy támadták, mint a malabári szo-

kásokat Indiában. Tournon pápai

legátus, aki a különleges szertartá-

sokat 171 l-ben felülvizsgálta, kivetni-

valóknak találta azokat s XI. Kelemen

helybenhagyta a legátus ítéletét. A

ritusviszály azonban károsan befo-

lyásolta a kinai hittérítést, s előké-

szítette a keresztényüldözéseket.

Az Anyaszentegyháznak két arca

van: isteni és emberi. Van benne

örök, változhatatlan elem, és van szá-

zadokkal változó, ami nem a lényeg.

Van benne Jézus Krisztusból fórrá-

sozó szentség és igazság, s lehet az

Egyház tagjaiban olykor szűklátó-

körűség, tévedés. „Néha szenvedély

dolgozik bennünk, és mi azt buzgó-

ságra magyarázzuk" — mondja

Kempis Tamás. Ezzel az emberi

adottsággal is számolt az Üdvözítő,

amikor az Isten országát a varsához

hasonlította, amelyben nemcsak nagy

halak, hanem kivetni való kicsinyek

ís vannak. Biztos, hogy az- crkkormr-*—

dációs irányzatba valóban beleke-

veredhettek helytelen mozzanatok,

melyek rászolgáltak a kárhoztatásra.

De az is kétségtelen, hogy a vita

elindításába nagyon is emberi szem-

pontok is belejátszottak, s bizonyos

körök kelleténél jobban örültek az

ítéletnek.

Az ítélet természetesen nem a

miénk. De az imádság lehet a miénk

is. Mi, görögkatolikusok, tudunk

valamiért

Dr. Krajnyák Gábor elnök meg-nyitó beszédében visszapillantást ve-tett a múltba és megállapította, hogy mindig voltak nagv szellemek, önzetlen, nagy lelkek a görögkatoli-kus magyarság között és munkás-ságuk nem maradt eredmény nélkül, kellő szervezettség fiiján és nehéz anyagi helyzetünk miatt azonban az intelligencia-succrescentia elvét meg-valósítani nem voltak képesek olyan mértékben, ahogy az társadalmunk szempontjából kielégítő lett volna. Hiányoztak azok az intézmények, nevelő internátusok, diákotthonok, amelyekben ifjúságunk főiskolai ta-nulmányait saját szertartásunk sze-rint kapott nevelésében végezhette volna. Ezen a hiányon kívánt a bu-dapesti egyházközség segíteni akkor, amikor az internátusi alapot létesí-tette, és ugyanazt a gondolatot szol-gálta a görögkatolikus társadalom, amikor az internátus egyesületet létesítette és a Vasvári Pál Kör megalkotásával a diákotthon gon-dolatát testesítette meg.

Szükséges, hogy a mai rendkívüli, nehéz, de egyben az aktivitásokban rohanó időben ne legyünk tétlenek, hanem iól felfogott érdekünkben és jövőnk biztosítása érdekében az in-ternátusi gondolatot minden igyeke-zetünkkel iparkodjunk valóra vál-tani.

Dr. Csornyenszky Sándor, az egyesület ügyésze, annak a szüksé-gességét hangoztatta, hogy az inter-nátusi gondolat elsősorban a vidék szempontjából bír nagy jelentőség-gel, azért a vidéknek kell erőteljesen megmozdulnia, anyagi áldozatot hoznia, hogy az internátusi gondo-lat mielőbb megvalósuljon.

Dr. Campián Aladár egyetemi ta-

nár, főorvos felszólalásában a vilá-gon zajló nagy igvékezetekre hívja fel a hallgatóság figyelmét és amint a testnek kondíciója attól függ, — hangoztatta — hogy milyen a táp-láléka, úgy a lélek — a szellem is olyan lesz, amilyen volt a nevelése. Ha ifjúságunkat idegen körben és nem saját egyházunk, szertartásunk szellemében neveljük és testi táplá-lékáról nem társadalmunk szeretete gondoskodik, akkor éz az ifjúság nem lesz a miénk és társadalmunk sem kapja meg azt az utánpótlást, amelyre — hogy éljen és fejlődjék — szüksége van. Az internátus léte-sítése sürgős és elodázhatatlan kö-telességünk.

Szalontay Elek szintén az inter-nátusi gondolat megvalósításának szükségességéről beszélt.

Művészi számmal szerepelt, táro-gatózott Legeza István papnövendék.

A díszgyűlést az évi rendszerinti közgyűlés követte.

Tárgysorozata keretén belül fog-lalkozott főiskolás ifjúságunk segé-lyezési kérdésével és örömmel álla-pította meg, hogy tavalyi segé-lyezési akcióját ebben a tanévben is biztosítani tudja. A továbbiak so-rán elhatározta, hogy kitart célki-tűzése mellett és azért az a kérel-me a görögkatolikus társadalomhoz, hogy minél többen lépjenek be az egyesület tagjai sorába, mert csak egyesült erővel szolgálhatjuk az in-ternátusi gondolat szent ügyét.

• Dr. Krajnyák Gábor elnök öröm-mel jelentette, hogy az internátusi gondolat megvalósítása már nin-csen messze.

A közgyűlés a Valóban méltó el-éneklésével ért véget.

Sl JSelüész 2lrafifioz

külön is imádkozni a missiók ügyével kapcsolatban. Ta-

lán, hogy mi is részt kapjunk a

missiókból? — Talán azért is. —

Emlegessük-e azt, hogy az ázsiai

népek lelkivilágához sokkal közelebb

áll a keleti szertartások színessége,

dramatikussága és mégis erősebb

misztikuma? Nem ezt mondjuk most,

hanem azt, hogy talán sokkal inkább

azért kell imádkoznunk: csökkentené

az Isteni Bölcseség azt a — saj-

nos — sokszor tapasztalható irány-

zatot, mely egy szertartást azonosít

a katolikus vallással, s melyet „mono-

liturgizmus"-nak, vagy a „kat-holi-

cizmus'-sal ( = mindenki és minden

számára való) szemben „kata-mo-

nizmus"-nak (== csak egy számára

való) nevezhetnénk. Mí tudjuk, meny-

nyi fájdalmat okoz ez a lelkület a

másszertartású hű katolikusoknak.

S viszont úgy gondoljuk, hogy ha

az Isteni Bölcseség jónak látná, a

világmissiókban is ismét új távlatok

nyílhatnának egy a Szentszék által

irányított és ellenőrzött új alkalmaz-

kodási módszer által.

Ma még erre nem értek meg az

idők. Imádkozzunk, hogy megérje-

nek. De a missiók addig is a mi

harcunk is és minden erőnkből tá-

mogatnunk kell azokat.

Dr. Lelkes István.

AZ A. C. FILMKRITIKÁJA

„Kettesben." Szórakoztató ma-

gyar vígjáték, minden különösebb

erkölcsi kilengés nélkül.

„Rejtély." Erkölcsileg közömbös,

szürke témájú német bűnügyi film-

történet.

„Párisi románc." Sivár erkölcsi

felfogású német társadalmi dráma.

1. A katolikus diákotthon-mozga-

lom javára f. hó 17 én, vasárnap

rendezendő országos gyűjtéssel kap-

csolatban szeretettel közlöm, hogy

az Országos A. C. Elnökség a temp=

lomi gyűjtésen kívül még műsoros

és műkedvelői előadások, irodalmi

est, teadélután stb. tartását is kéri

az egyházközségektől és azoknak

tiszta jövedelmére számot tart.

Kérem azért a lelkész urakat,

hogy ahol lehetséges, az ifjúság

közreműködésével igyekezzenek ele-

get tenni az Orsz. elnökség kíván-

ságának, hitbuzgalmi egyesületeik

keretén belül.

2. Az Orsz. Missziós Tanács —

mint minden évben — ez idén is

gyűjtést rendez a nagymélt. Püspöki

Kar engedélyével a külmissziók ja-

vára e hónap 24-én. Arra kéri a

lelkipásztorokat, hirdessék ki ezt

híveiknek a legközelebbi vasárnapi

szentmisén, 17-én. A gyűjtés napján

a hitterjesztés nehéz munkájáról

prédikáljanak is buzdítsák a híve-

ket minél nagyobb mérvű adako-

zásra a mai nehéz helyzetben is,

jóllehet áldozatkészségüket az egy-

házi és világi társadalom sok más

irányban veszi igénybe.

. A korlátozott mennyiségben ren-

delkezésünkre bocsátott plakátokat

és ismertető missziós füzeteket egy-

idejűleg expediálom a lelkészi hiva-

talokhoz. Bár mindkettőből nem

juthat minden paróchiára, remélém,

hogy a buzdító szentbeszédek hatá-

sa alatt a gyűjtés sikere legalábbis

megfelel a tavalyinak.

3. Az oltáregyleti tagadományo-

hat november havában kell a tagok-

tól összegyűjteni és december végéig

általam az országos központi iro-

dához fölterjeszteni. A helyi igaz-

gató urak figyelmeztessék erre őket,

szegény templomaink érdekében is,

amelyeknek a budapesti országos

központi oltáregyesület (BOKOE)

egyik nagy jótevőjük.

Nyíregyháza, 1943. okt. 11.

MELLES N. GÉZA,

e, m. egyesületi igazgató.

1948. október 17. GÜRÖGK&$Ofci&ea — p H a i 3

Hallván hallani fogtok . . . Arról olvasok, miként hívta meg

Isten Izajást a prófétaságra. Maga a próféta mondja el, mikor egy láto-másáról szól, melyet a Jeruzsálemi templomban nyert az Úrtól. Nagyon -tanulságos . . .

„Abban az esztendőben, amikor meghalt Oziás király, láttam az Urat; magas és kiemelkedő királyi széken ült és ruhájának szegélye eltöltötte a templomot. Szeráfok lebegtek fe-lette; mindegyiküknek hat-hat szinya volt; kettővel befödték arcukat, ket-tővel befedték lábukat, és kettővel lebegtek, és kiáltottak és mondták egymásnak: Szent, szent, szent az Úr, a seregek Istene, dicsőségével tele van az egész föld! És megren-dültek a köszöbök alapjai a hangos kiáltástól, és a ház betelt füsttel. Ekkor én így szóltam: Jaj nekem, végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú* nép között lakom, s a Királyt, a se-regek Urát láttam szememmel! Erre az egyik szeráf odarepült hozzám, kezében izzó kőszén volt, melyet •csipővassal az oltárról hozott, és megérintette szájamat és így szólt: íme azzal, hogy ez megérintette aj-kadat, eltűnt a te gonoszságod és bocsánatot,nyert a bűnöd. Majdhal-

flottam az Úr szavát, amint mondotta;

Kit küldjek el, És ki megyen el majd nekünk? Ekkor én azt mondtam : Itt vagyok én, engem küldj! Erre ő így szólt: Menj mondd ennek a népnek: Hallván-halljatok, de ne értsetek, És látván lássatok, de ne ismerje-

tek meg! Vakítsd el a nép szívét, Tedd süketté fülét, És zárd be szemét. Hogy ne lásson valahogy szemével, És ne halljon fülével, És ne értsen szivével, És meg ne térjen, És meg ne gyógyítsam.

Erre én megkérdeztem; Mennyi ideig Uram ? Ő így szólt: Míg el •nem vesznek a városokból a lakosok, a házakból az emberek, s a szán-tóföldek pusztákká nem lesznek, és az Ur messzire nem szórja az em-bereket, és naggyá nem lesz a pusz-tulás az országban. És ha megma-rad is benne egytizednyi, az is me-gint elpusztul, mint a terebintus, és mint a levágott tölgyfa, melynek •csak törzsöke marad meg: Szent mag lesz az, ami megmarad belőle." <Iz. 6, 1 — 12.) Eddig tart a látomás.

Rettenetes vizió ez. Rettenetessége akkor bontakozik ki egészen, ha tel-jesülését nézem a történelemben.

A szeráfok fölött trónoló, szent-szenttel köszöntött Isten kegye hiába árad népe felé, a próféták -sorsa, s minden prófétaság eredmé-nye, hogy megkeményitík szívüket, s látván nem látnak, hallván nem értenek és az utolsó szóig minden teljesedik rajtuk.

Előbb a babilóni fogság ostora vág végig rajtuk s szóról szóra teljesedik a jövendölés. Rabságra viszik a városok lakóit messzi ide-genbe, pusztákká lesznek a művelet-lenül maradt földek s csak kis tö-redék kerül vissza belőle.

Ez hallhatja a Krisztust, a példa-beszédeket mondó Krisztust, de nem akarja megérteni. Panaszkodik is Krisztus: ,

»Azért szólok nekik példabeszé-dekben, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak és nem érte-nek. És beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése: Hallván hallani fogtok és nem értetek, és látván látni fogtok és nem láttok. Mert megkeményedett e nép szíve, és füleikkel nagyot hal-lottak, és szemeiket behunyták, ne-hogy lássanak szemeikkel, és hallja-nak füleikkel, és értsenek szívükkel és megtérjenek és meggyógyítsam őket." (Mt. 13, 13—15.)

Azután jön a második pusztulás, mely Krisztus megváltó halálát köve-ti, melynek áldozata lesz a nép, a Szent Város s a templom is. Csak egy kis mag tér meg. Ez szent mag

lesz, az újszövetségi választott nép-nek, az Anyaszentegyháznak sejt-magva.

Azok, kiknek Krisztus az aposto-lokkal együtt mondja: „A ti sze-meitek pedig boldogok, mert látnak, és füleitek, mert hallanak." (Mt. 13, 16.)

Nagyon megszívlelésre méltó a folytatása is: „Bizony, mondom nek-tek, hogy sok próféta és igaz kí-vánta látni, amiket ti láttok és nem látta, és hallani, amiket ti hallotok és nem hallotta.- (Mt. 13, 17.)

Istennek évezredes távlatba mon-dott és teljesített jövendölése intsen bennünket, ne szalasszuk el ezt a boldogságot!

nek tragikus hirtelenséggel bekövet-kezett haláláról, úgyszintén Szmre-csányi Lajos volt egri éssek védnök elhunytáról. A közgyűlés az elnöki megemlékezést részvéttel vette tudo-másul, védnök-alapító tagok emlé-két jegyzőkönyvben örökítette meg.

Ezután az orsz. elnök úr dr. Grősz József védnöknek kalocsai, dr. Czapik Gyula védnöknek egri ér-sekké, dr. Scheffler Jánosnak pedig szatmári megyéspüspökké történt ki-nevezését örömmel közli a közgyű-léssel.

Kozma János főtitkár ügyvezető elnökhelyettes az igazgatósági jelen-tést olvasta fel ezután és bejelentette, hogy a SZEMISZ uniós-könyvtár első kiadványa, dr. Szántay-Szémán Ist-ván : Szent Jozafátnak, a szent unió utolsó vértanú-püspökének életrajza a napokban megjelent. Továbbra is folyt a maghintés a „Keleti Egy-háziban.

Az orsz. elnök hálás köszönetet mond Szántay-Szémán István pre-látus társelnöknek kiváló munkájáért.

A továbbiakban a közgyűlés a költségvetéssel és zárszámadással foglalkozott, majd az igazgatósági ülés által előkészített javaslatokat fogadta el, így pld., hogy a SZEMISZ számadási évét a jövőben július I-vel kezdje és június 30-val zárja, s hogy a rendes tagsági díj 10 pengő, pártoló tagsági díj 3 pengő legyen.

Ezután az elnök indítványozta, hogy a munka inkább lelki síkon mozogjon. Ünnepélyeket, imanyolca-doka t, papjaink kötelező 4 szent-miséjüket ha elvégzik, jelentsék a központnak.

A közgyűlés tudomásul vette azt is, hogy a „Keleti Egyház" szer-kesztő bizottságába Kozma János fő-szerkesztő maga mellé veszi Gyulay Jánost szerkesztőnek.

Az 1944. évi munkaterv ismerte-tésének meghallgatása után a köz-gyűlés dr. Shvoy Lajos székesfehér-vári püspököt dísztaggá választotta. Ezután dr. vitéz Hegedűs József p. ü. tanácsost igazgatósági taggá, Kiss Kornél nyug. Máv. felügyelőt pénz-tárossá választották meg. A szám-vizsgáló-bizottság tagjai lettek: Mo-solygó József főesperes, dr. Bodnár Béla és Demkó Sándor esperesek, póttagok: dr. Bubnó Andor esperes, pápai káplán és Kardos István.

Pfeiffer prelátus kanonok úr hoz-zászólása következett ezután: Mély-ségesen át van hatva attól a meg-győződéstől, hogy az uniós ügy nem politika. Bízzunk Isten kegyelmében, hiszen az erőtlenségben nyilatkozik meg Isten ereje.

Szántay-Szémán István társelnök zárószavaiban megjegyzi, hogy nem indokolt az a borongós hangulat, amely a közgyűlésen erőt vett. Egy külföldi egyetemi tanár mondotta: hogy lehet az, hogy a külföldön, ahol a görög szertartást csak köny-vekből ismerték, ott oly szép uniós munkát folytattak, addig Magyar-országon, ahol a latin és görög szer-tartás együtt él, aránylag elhanya-golták. Az utóbbi évtizedekben ná-lunk is megindult a munka. A nagy-méltóságú püspöki kar tudomást vett rólunk, s a magvetés már szé-pen sarjad. Az országos elnök meg-nyilatkozásai azt a reményt ébresz-tik bennünk, hogy az Isten kegyelme nálunk is sikerrel fogja koronázni az uniós munkát. Isten akarja, ne-künk is akarni és dolgozni kell a szent unióért...

A közgyűlés a „Valóban méltó" imádsággal ért véget.

(Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség) központi igazgatósága 1943. október 4-én délelőtt 8 óra 30 perckor az Actio Catholica or-szágos központi irodája dísztermé-ben tartotta IV-ik rendes igazgató-sági ülését.

Az ülésen, melyen megjelent dr. Horváth Győző kalocsai segédpüs-pök is, dr. Dudás Miklós hajdúdo-rogi megyéspüspök elnökölt.

Megnyitó szózatában leszögezte a lelkiismeretvizsgálat szükségessé-gét, mert talán azt sem tettük meg, amit megtehettünk volna, de nincs ok a kétségbeesésre. Az isteni gond-viselés keretében Isten nagyobb di-csőségéért dolgozunk, egyesületünk-nek szent hivatása van. Bennünk is hibák vannak, alázkodjunk meg, is-merjük et, mennyire gyengék va-gyunk, Isten kegyelme talán annál több ajándékkal fog elhalmozni min-ket is. Ne engedjük, hogy szárny-szegetten lehulljunk a mélybe: leg-alább a víz felszínén tartsuk magun-kat. Tartsuk ébren magunkban a lelkesedést, mert a magyar katoli-cizmus örök szégyene lenne, ha nem kapcsolódna komolyan bele az uniós munkába. Legyünk harangozók, ver-jük félre a harangot, ébresszük fel vele az egész magyar katolikus tár-sadalom lelkiismeretét, mert az uniós munka nemcsak a görögszertartású katolikusok belügye, hanem az egész magyar katolicizmus egyik legfonto-sabb ügye.

A továbbiakban jelentések felolva-sása és közgyűlés elé terjesztendő javaslatoknak előkészítése történt, majd az 1944. év munkatervének megbeszélése. Ennek keretében az igazgatóság megbízta Kozma János főtitkárt, hogy a görög rítust a latin-szertásúak felé ismertető munkát ír-jon. Ennek kiadására dr. Pfeiffer Miklós pápai prelátus, kanonok száz pengőt ajándékozott. Pfeiffer prelátus indítványozta, hogy az elkészült munkát Szunyogh Xavér nagy litur-gikus majd latin szempontból nézze át.

*

Közvetlenül az igazgatósági ülés után tartotta a SZEMISZ ÍII-ik évi rendes közgyűlését.

Dr. Dudás Miklós megyéspüspök, orsz. elnök megnyitójában utalt arra, hogy nehéz időkben, visszavonul-tan, szinte katakombai magányban tartjuk ezévi közgyűlésünket. Egye-sületi évünk talán nem hozta meg mindenben a várt eredményt. Tavaly még azt hittük, hogy az uniós mun-ka apostolai előtt rövidesen megnyíl-nak Kelet «kapui, de sajnos, még

E M I 82 mindig nem jött el a mi óránk. Bíztunk abban, hogy szélesebb kör-ben ébreszthetünk visszhangot Krisz-tus főpapi imájának, „hogy mind-nyájan eggyé legyenek", azonban nemcsak a visszhang nem erősödött, hanem még a pusztában kiáltó sza-va is erőtlenebbé vált.

Megnehezedtek felettünk az idők, s talán a lelkesedés tüzét is lelo-hasztották az élet gondjai. Még-sincs okunk arra, hogy elcsügged-jünk és lehorgasztott fejjel kiejtsük kezünkből az unió szent zászlaját. Mi, Krisztus katonái, az ő végren-deletének végrehajtói vagyunk. Nem görögtűzzel s nem látszat-sikerekért dqlgozunk, hanem Krisztus főpapi imáját óhajtjuk megvalósítani, hogy mindnyájan eggyé legyenek.

Célunk természetfölötti; A lelkek millióit akarjuk kiragadni a szakadás letargiájából és újra beoltani az élő Szőllőtőbe, az elszéledt nyájat akar-juk visszavezetni Krisztus egy aklába. Ei. pedig nem függ mulandó ténye-zők állandó változásától és nem iga-zodhatik az emberi okosság furfan-gos elgondolásaihoz. Az örök Pász-tor és Anyaszentegyháza kétezeréves apostoli munkásságát kell nekünk is folytatnunk. Ez pedig a lélek mély-ségéből fakad és a kegyelem min-denható erejére támaszkodik. Ha te-hát úgy érezzük, hogy kifelé bék-lyók vannak kezeinken, mélyítsük el munkánkat lelki síkon, ahol nincs akadály és végtelenek a lehetőségek. A lelkekben folytassuk az ugartörést, szóval és írásban szórjuk a szent unió mustármagját, abban az erős hitben, hogy az uniós gondolat a magyar katolicizmusban is kinő egy-szer a zsenge palántasorból és tere-bélyes fává, tettrekész apostoli gár-dává izmosodik. Látva a nehézsége-ket, fájdalmasan érezve gyöngesé-günket és gyarlóságainkat, imáink-kal pótoljuk, tehetetlenségünket, hogy erőtlenségünkben dicsőüljön meg Krisztus ereje.

Ezután az orsz. elnök mélységes sajnálattal állapította meg, hogy a mai rendkívüli viszonyok kőzött nem küldhetünk üdvözlő táviratot Szent-séges Atyánknak, de annál buzgób-ban imádkozzunk érte, hogy az a kegyelem és szeretet, mely az ő lel-kében él, minél hamarabb hozza meg a világnak az igazi békét és nyugalmat.

Majd kegyeletes szavakkal emlé-kezett meg dr. Glattfelder Gyula védnök és alapítótag, érsekpüspök-nek és az uniós munka nagy har-cosának, dr. Sztojka Sándor védnök és alapítótag, volt munkácsi püspök-

4 öií&ÖGKATOLIKlJS SZEMLE 1943. október 17.

K A L O T

Egyházmegyénk legény ifjúságának népfőiskolai kiképzése

Népfőiskolánk 8 hónapos kertgaz-dasági tanfolyamának befejezése után ismét megindul egyházmegyénk le-gényifjúságának áradata a háromhetes ifjúvezetőképző tanfolyamokra. A legközelebbi tanfolyam november hó 3-án este kezdődik.

Ezzel kapcsolatban az alábbi kör-levelet küldte meg a KALOT-Köz-pont egyházmegyénk minden paro-chíájára:

Örömmel jelentjük, hogy a LOK (Leventeegyesületek Országos Köz-pontja) megbízásából az elmúlt té-len olyan nagy sikert aratott három-hetes leventeegyesületi ifjúvezetőkép-zö tanfolyamokat ezen az őszön és télen újra megrendezzük népfőisko-láinkon a H. M. 136.590 — eln. LOK. 1943. számú rendelete alapján.

Az elmúlt télen a tanfolyamokon mintegy háromezer leventét képeztünk ki azért, hogy a tanfolyamot végzett legények otthon társaik lelkében is honosítsák meg azt a szellemet, amely a magyar népi műveltségből fakad s mindkét mozgalom közös célja. A tanfolyamos leventék szám-talan helyen soha nem látott lelke-sedéssel fogtak hozzá a Mozgalmi Cél megvalósításához és a népi ve-zetők ügyes segítőtársakat találtak bennük a magyar nép felemeléséért vívott küzdelemben.

A tanfolyamok három-három hétig tartanak és ingyenesek. Az utazás is csekély pénzbe kerül, mert a járási leventeparancsnokságtól a Honvédel-mi Miniszter Ur fent emiitett rende-lete alapján katonai menetlevelet igé-nyelhetnek.

A LOK és KALOT tehát mindent megtesz, hogy a népi vezetőknek al-kalmas segítőtársakat adjon a népünk erkölcsi és szellemi felemelésért in-dított munkához. Egyedül a Kedves Vezető Testvérünkön áll, hogy ezt a segítséget megkapván, az annyiszor sürgetett lendületes mozgalmi élet otthon, a falujában is megvalósuljon.

Szíveskedjék tehát kiválogatni azo-kat az alkalmas legényeket, akiknek személye, életfelfogása, képessége, vezetésre való különleges rátermett-sége, munkakészsége minden tekin-tetben biztosíték arra, hogy a tanfo-lyamot nemcsak sikerrel elvégzik, hanem otthon a leventeegyesületben társaik lelkében is szétsugározzák azt a szellemet, amelyet a tanfolya-mon magukba szívtak. A fenti szem-pontoknak megfelelő válogatást a múlt évben nem minden vezető vette figyelembe s ezért nem egy legényt szégyenszemre haza kellett küldeni a tanfolyamról. Nincs szükség meg nem felelő válogatással küldött legé-nyekre, mert a kiválóak elhelyezése is gondot okoz.

A kiválasztott legény 16 évnél fiatalabb és 19 évnél idősebb ne legyen. Fontos szempont, hogy a kiképzés után még egy-két évig szol-gálhassa a Mozgalomban eléje tűzött célokat.

A kiválasztást a helyi levente csa-pat-parancsnokkal és a Levente-egyesület elnökével egyetértésben kell végezni.

Egy-egy KALOT-szervezet az em-lített leventeszervekkel egyetértésben három legényt jelöljön. Ezek kivá-lasztásánál fontos szempont, hogy a

lakosság szociális helyzete szerint módosabb és szegényebb családok-ból valók is legyenek. A kiválasztás a legényekkel való előzetes megbe-szélés alapján történjék. A jelentkezés alapján a kiválasztást és a behívást a KALOT-Központ fogja elvégezni.

A jegyre beszerezhető élelmiszere-ket mindenkinek magával kell hozni.

E körlevéllel kapcsolatban fel-hívjuk egyházmegyénk legényifjúsá-gát, hogy azonnal jelentkezzenek a főtisztelendő lelkész úrnál.

Kérjük a főtisztelendő lelkész urakat, tanító urakat, az egyházköz-ségek tanácsának tagjait és mozgal-munk értelmiségi jóbarátait, hogy legényifjúságunkat minél nagyobb tömegben a népfőiskola felé irányí-tani szíveskedjenek. Minden alkal-mat ragadjanak meg a legényifjúság ösztönzésére. Vegyük fel a küzdel-met a nemtörődömség, a maradiság ellen, különben egyházmegyénk le-gényifjúsága, majdan férfi társadalma

lemarad. Az országban ma már kü-lönböző felekezetek népfőiskolái, mintegy ötven helyen lázas ütem-ben nevelik a férfi-ifjúságot.

Megyéspüspök Urunk Őnagymél-tósága rendkívül nagy súlyt helyez legényifjúságunk nevelésére, egyik körlevelében a következőket írja legényegyleti szervezeteinkről:

Különös örömömre szolgált és főpásztori elismerésemet érdemelte ki az a megértő és áldozatot nem kiméiŐ igyekezet, amellyel Nagyon-tisztelendő Testvéreim nagyszerű ifjúsági szervezetünket, a „KALOT'-ot felkarolták. Egész egyházmegyémre kiterjedő látogatásaim alkalmával rámutattam arra, hogy férfi-ifjúsá-gunk megszervezése és felkarolása mennyire fontos része a mai idők lelkipásztori munkájának. Biztos va-gyok abban, hogy főpásztori szán-dékomat valamennyien maradéktala-nul megértették és a szépen indult munkát teljes buzgósággal és oda-adással folytatni is fogják Isten di-csőségére és a lelkek üdvösségére..."

A hajdúdorogi Népfőiskola ismét kitárta kapuit az egyházmegye görög-katolikus legény-ifjúsága előtt abban a hitben és reményben, hogy meg-telik ősi krisztusi hitünk szerinti legényifjúsággal.

Adjon Isten!

H©gh / ¥

I V © .

m m © m i k a

A liturgia mécsesénél Áldott az Isten, ki körülvett

engem erősséggel és feddhe-tetlenné tette utamat; ki olya1-nokká tette lábaimat, mint a szarvasokéi és magas helyre állított engem.

{Az áldozópap imádsága a 17. zsoltárból az öv felöltése-kor.)

— Czapik Gyula egri érsek a főegyházmegyéjéhez tartozó Nyíregy-házán jártakor f. hó 13-án d. u. 5 órakor tiszteletét tette dr. Dudás Mik-lós hajdúdorogi püspöknél, majd meglátogatta Bányay Jenő nagy-prépostot a káptalan tagjainak jelen-létében. A megyéspüspök este a róm. kat. plébánián visszaadta a látogatást, majd 728-kor dr. Miha-lovich Sándor kanonok, főesperes-lelkész társaságában résztvett az érsek tiszteletére rendezett vacsorán. A székeskáptalan tagjai 14-én 1/% 1-kor testületileg fejezték ki tisztele-tüket Czapik Gyula érsek előtt a róm. kat plébánián.

— A ir.áricptícsi kegytemplom kifestésére egyházmegyeszerte folyó gyűjtés keretében Kriskó Sándor tb. esperes, nyírmadai lelkész riyírmadai hívei között 418 pengőt, leányegy-házában, Pusztadoboson pedig 1082 pengőt gyűjtött.

. — Pályázat. Az abodi (Borsod vm.) gör. kat. népiskola iskolaszéke megüresedett tanítói állásra pályá-zatot hirdet. Pályázhatnak oki. taní-tók és tanítónők. Helyi javadalom : új lakás, kert, tűzifa, föld 28 érték-egységben. Pályázati határidő törvé-nyes.

— A nagylétai II. sz. egyházköz-ség egyik régi értékes kelyhét új ezüstkupával láttatta el és újonnan aranyoztatta.

— A MAGOSZ vezetősége f, hó

13-án d. u. 8A 6 órakor dr. dorogi

Farkas Ákos orsz. elnök, szfv. taná-

csos hivatali helyiségében értekezle-

tet tartott, melyen dr. Pataky Tibor

államtitkár is résztvett. Az értekezlet

tárgysorozatán szerepelt: új fiókegye-

sületek szervezése, a munkaprogramm

megállapítása, tagok páitfogó szol-

gálatának megvalósítása.

— A pótbeiratások a hajdúdo-

rogi gör. kat. líceum-tanítóképzőben

f. hó 28 — 31. napjain lesznek.

— A hajdúdorogi egyházmegye

kántornapja f. hó 14-én csütörtö-

kön lapunk zárta után zajlott le

Nyíregyházán, s így arról beszámo-

lót csak legközelebbi számunkban

tudunk hozni.

— Elsőmisók. Ujdonszentelt áldo-zópapjaink f. hó 17-én, vasárnap a következő renddel mutatják be első ünnepélyes szent liturgiájukat: Dam-janovich Pál Nyírgyulajban ; kézve-zetője : Liky János atya, a Szt. Ba-zil-rend magyar ágának főnöke, szó-noka : Vattamány Imre hajdúdorogi s.-lelkész. — Rogoz György Nyír-egyházán ; kézvezetője: dr. Mihalo-vich Sándor kanonok, főesperes-lel-kész; szónoka Mitró János porcsal-mai esperes-lelkész. — Timkó Mi-hály Alsóregmecen ; kézvezetője: Lengyel Gyula pápai c. káplán, mi-kóházai esperes-lelkész; szónoka: Fodor János tb. esperes, s. a.-újhelyi hitokt. — Verdes Miklós Hajdúdoro-gon ; kézvezetője: Papp János tb. kanonok, főesperes-lelkész; szónoka: Pregun Dezső' fábiánházai s.-lelkész. _ Medveczkij Pál (munkácsi e. m.) Falucskán ; kézveztője : Kovács Szi-lárd lelkész ; szónoka : Zombory István gányai lelkész.

Olvasd és terjeszd a Gör. Kat. Szemlét!

A HAJDÚDOROG-EGYHÁZ-

MEGYEI KALOT vezetősége meg-

hívja Nyíregyházára, a görögkato-

likus népiskola nagytermében f. hó

26-án tartandó együttes értekezletre-

az egyházközségek és KALOT-egye-

sületek főtisztelendő elnökeit és vi-

lági elnökeit, tanítóit, mint KALOT-

vezetőket, a főtisztelendő esperes-

kerületi igazgatókat és titkárokat,»

továbbá az egyházközségek egyház-

tanácsának tagjait és a KALOT-

mozgalom értelmiségi jóbarátait, minfe

pártolótagokat,

8 -

P R O G R A M M

-9 óráig szentmise.

Fél 10 órától értekezlet.

T á r g y s o r o z a t :

P. Kerkai Jenő S. J., a KALOT orsz. elnöke általános helyzetismer-tetőt ad a mozgalom állásáról.

Dr. Dudás Miklós megyéspüs-pök úr Őnágyméltósága főpásztori-szózatot intéz a jelenlévőkhöz.

Papp Béla egyházmegyei KALOT-titkár a KALOT-mozgalom kérdéseit;, egyházmegyei vonatkozásban tár-gyalja.

Felszólalások. Megbeszélések.

Utána záróbeszéd. Mondja: Melles N. Géza kanonok, egyhm. KALOT-igazgató.

Kérjük az egyházközségeket, az értekezleten minél nagyobb számban képviseltessék magukat, hogy egy-házmegyénk legényifjúsága megszer-vezésének szükségessége minél töb-bek előtt legyen ismeretes, hogy a KALOT valóban betöltse azt a hi-vatást, amit a Gondviselés számára kijelölt.

Nyíregyháza, 1943. október hó 10;

Melles N. Géza s. k. Papp Béla s. k. kanonok, egyhra. Kalot-igazg. egyhm. Kalot-titkár.

— A kereszténység egységét azí általunk jól ismert és minden erőnk-ből támogatott, végelemzésben a hit-elvi egyesülést célzó uniós mozga-lomtól eltérőleg a protestáns kezde-ményezésű ú. n. ökumenikus (egye-temes) mozgalom tudvalévőleg csu-pán pánkrisztián alapon, azaz a ke-resztény egyházak és felekezetek szövetségrelépésének alakjában, tehát igazi hitbeli egyesülés nélkül akarja munkálni. A Katolikus Egyház egye-düli krisztusi alapításának és annak tudatában, hogy Krisztus hite való-ban csak egy lehet, természetesen távoltartja magát ettől a mozgalom-tól. Most Budapesten megalakult a Magyar Ökumenikus Tanács. A bízott-ság 25 tagsági helye közül kilencet a magyarországi ortodox (görögkeleti) egyházak számára tartottak fönn, akik azonban belépésüket hivatalo-san még nem közölték.

— A Görögkatolikus Szemle csekkszáma:

4 4 . 9 8 1 1

ide küldendők az előfizetési dijak és esetleges hátralékok.

A kiadásért felelős: Dr. Gróh István.

Nyomatott: Venkovits K. Lajos könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 9. Telefon: 29-13.