Osi Tcpip Beagyazas

5
A becsomagolas helyes sorrendje: "Adat, szegmens, csomag, keret, bitek" Open System Interconnection 7. réteg: Az alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg a felhasználóhoz legközelebb álló OSI réteg: hálózati szolgálatokat biztosít a felhasználói alkalmazások számára. Abban különbözik a többi rétegtől, hogy más OSI réteg számára nem, hanem csak az OSI modellen kívül eső alkalmazási folyamatok számára nyújt szolgáltatásokat. Ilyen alkalmazási folyamatok például a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő programok. Az alkalmazási réteg határozza meg, hogy a kívánt partnerrel lehetséges-e a kommunikáció. Ha igen, akkor előkészíti a kapcsolatot, szinkronizálja az együttműködő alkalmazásokat, és megegyezik a hibajavító és az adatintegritást vezérlő módszerekben. Meghatározza ezenkívül, hogy elegendő erőforrás áll-e rendelkezésre a kívánt kommunikációhoz. Ha fel akarjuk idézni a 7. réteget, legegyszerűbb példaként gondoljunk a böngészőre! 6. réteg: A megjelenítési réteg Az adatszerkezetekkel és az adatátvitel szintaxisának az egyeztetésével foglalkozik. A megjelenítési réteg biztosítja, hogy egy rendszer alkalmazási rétege által küldött információ olvasható legyen egy másik rendszer alkalmazási rétege számára. Ha szükséges, a megjelenítési réteg kiküszöböli a különböző adatábrázolási módokat úgy, hogy egy egységes adatábrázolási módot használ. Az átalakítás (konverzió) úgy történik, hogy a küldő állomás megjelenítési rétege az alkalmazási rétegtől kapott adott formátumú adatokat először átalakítja egy közös, mindenki által elfogadott formára (ez a forma kerül továbbításra a hálózaton), majd a vevő állomás megjelenítési rétege ezt a formát átalakítja a vevő alkalmazási rétege által ismert formára. Ha fel akarjuk idézni a 6. réteget, akkor gondoljunk a következőkre: kódolás, adatábrázolás, ASCII kódkészlet és tömörítés! 5. réteg: A viszonyréteg Mint a neve mutatja, a viszonyréteg viszonyokat (kapcsolatokat) épít ki, tart fenn és bont le alkalmazások között. Egy viszony két vagy több megjelenítési modul közötti párbeszédekből áll. A

description

Osi Tcpip Beagyazas

Transcript of Osi Tcpip Beagyazas

A becsomagolas helyes sorrendje:"Adat, szegmens, csomag, keret, bitek"

Open System Interconnection

7. rteg: Az alkalmazsi rteg

Az alkalmazsi rteg a felhasznlhoz legkzelebb ll OSI rteg: hlzati szolglatokat biztost a felhasznli alkalmazsok szmra. Abban klnbzik a tbbi rtegtl, hogy ms OSI rteg szmra nem, hanem csak az OSI modellen kvl es alkalmazsi folyamatok szmra nyjt szolgltatsokat. Ilyen alkalmazsi folyamatok pldul a tblzatkezel s a szvegszerkeszt programok.Az alkalmazsi rteg hatrozza meg, hogy a kvnt partnerrel lehetsges-e a kommunikci. Ha igen, akkor elkszti a kapcsolatot, szinkronizlja az egyttmkd alkalmazsokat, s megegyezik a hibajavt s az adatintegritst vezrl mdszerekben. Meghatrozza ezenkvl, hogy elegend erforrs ll-e rendelkezsre a kvnt kommunikcihoz. Ha fel akarjuk idzni a 7. rteget, legegyszerbb pldaknt gondoljunk a bngszre!

6. rteg: A megjelentsi rteg

Az adatszerkezetekkel s az adattvitel szintaxisnak az egyeztetsvel foglalkozik. A megjelentsi rteg biztostja, hogy egy rendszer alkalmazsi rtege ltal kldtt informci olvashat legyen egy msik rendszer alkalmazsi rtege szmra. Ha szksges, a megjelentsi rteg kikszbli a klnbz adatbrzolsi mdokat gy, hogy egy egysges adatbrzolsi mdot hasznl.Az talakts (konverzi) gy trtnik, hogy a kld lloms megjelentsi rtege az alkalmazsi rtegtl kapott adott formtum adatokat elszr talaktja egy kzs, mindenki ltal elfogadott formra (ez a forma kerl tovbbtsra a hlzaton), majd a vev lloms megjelentsi rtege ezt a formt talaktja a vev alkalmazsi rtege ltal ismert formra. Ha fel akarjuk idzni a 6. rteget, akkor gondoljunk a kvetkezkre: kdols, adatbrzols, ASCII kdkszlet s tmrts!

5. rteg: A viszonyrteg

Mint a neve mutatja, a viszonyrteg viszonyokat (kapcsolatokat) pt ki, tart fenn s bont le alkalmazsok kztt. Egy viszony kt vagy tbb megjelentsi modul kztti prbeszdekbl ll. A viszonyrteg szolgltatsait a megjelentsi rteg hasznlja. A viszonyrteg ezenkvl szinkronizlja a megjelentsi rtegbeli modulok kztti prbeszdet, s irnytja a kztk trtn adatcsert. A prbeszdek (viszonyok) alapvet szablyozsn kvl a viszonyrteg gondoskodik az adatszlltsrl, a szolgltatsi osztlyokrl, s jelenti a viszonyrtegben, a megjelentsi rtegben s az alkalmazsi rtegben bekvetkezett kivteles helyzeteket (problmkat). Ha fel akarjuk idzni az 5. rteget, akkor gondoljunk a prbeszdekre!

4. rteg: A szlltsi rteg

Felels a vgpontok kzti megbzhat hlzati kommunikcirt, a virtulis ramkrk kialaktsrt, karbantartsrt s lezrsrt, a szlltsi hibk felismersrt s kijavtsrt, illetve az adatramls vezrlsrt.A szlltsi rteg az adatokat kisebb darabokra trdeli(szegmentlja), amennyiben nem lehetne egyben tovbbtani az adatokat, illetve a vev oldalon jra sszelltja az eredeti adatfolyamot. A viszonyrteg s a szlltsi rteg hatra, egyttal az lloms- (hoszt-) s a hlzat protokolljai kztti hatrvonal is.Mg az alkalmazsi, a megjelentsi s a viszonyrteg az alkalmazsokkal kapcsolatos krdsekkel (lloms protokollokkal) foglalkozik, addig az als rtegek (hlzati protokollok) az adatszllts krdseivel foglalkoznak.A szlltsi rteg feladata egy olyan adatszlltsi szolgltats biztostsa, ami elrejti a szllts megvalstsi rszleteit a felsbb rtegek ell.A szlltsi rteg feladata a megbzhat adatszllts megvalstsa egyik vgponttl a msikig egy vagy tbb hlzaton keresztl. A megbzhat szolgltats megvalstshoz a szlltsi rteg mdszereket biztost a virtulis ramkrk felptsre, fenntartsra s szablyos lebontsra, szleli s kijavtja a szlltsi hibkat, illetve szablyozza az informci ramlst, gy az llomsok nem rasztjk el egymst adatokkal. Ha fel akarjuk idzni a 4. rteget, akkor gondoljunk a kvetkezkre: vgponttl vgpontig trtn adattovbbts, szolgltatsminsg s megbzhatsg!

3. rteg: A hlzati rteg

Az irnytk az tvlasztst 3. rtegbeli informci - a hlzati cm - alapjn vgzik, ezrt 3. rtegbeli eszkzknek tekinthetk.Biztostja a kapcsolatot s az tvlasztst kt vgrendszer kztt, amikor irnyts trtnik.A hlzati rteg egy sszetett rteg, ami kt, klnbz fldrajzi helyen lev hlzat kztt biztost kapcsolatot s tvlasztst. Ha fel akarjuk idzni a 3. rteget, akkor gondoljunk a kvetkezkre: forgalomirnyts s logikai cmzs!

2. rteg: Az adatkapcsolati rteg

A kapcsol portjait egy-egy kis hdknt is felfoghatjuk,ezrt ez egy 2. rtegbeli eszkz.A hd egy 2. rtegbeli eszkz; az informci tovbbtsa vagy nem tovbbtsa egy 2. rtegbeli dnts eredmnye.A hlzati krtyk 2. rtegbeli eszkzknek tekinthetk, mivel az OSI modell kt legals rtegnek a funkciit ltjk el. "Fizikai cmzs, hlzati topolgia s kzeghozzfrs." Az adatkapcsolati rteg az adatok megbzhat szlltst biztostja egy fizikai sszekttetsen. Ennek megfelelen az adatkapcsolati rtegbe tartozik a fizikai (nem pedig hlzati vagy logikai) cmzs, a hlzati topolgia, az tviteli vonalon rvnyes szablyok (a vgrendszerek hogyan hasznlhatjk a hlzati sszekttetst), a hibajelzs, a keretek szablyos kzbestse s az adatfolyam-szablyozs. Ha fel akarjuk idzni a 2. rteget, akkor gondoljunk a kvetkezkre: keretezs s kzeghozzfrs-vezrls!

1. rteg: A fizikai rteg

Az ismtlk az OSI modell szerinti 1. rtegbeli eszkzk, mert csak bit szinten mkdnek, s nem rtelmeznek egyb informcikat. Foglalkozik a klnbz hlzati tviteli kzegekkel. A fizikai rteg rja el a vgrendszerek kzti fizikai sszekttetsek kialaktsnak, fenntartsnak s lebontsnak elektromos, mechanikus s funkcionlis kvetelmnyeit. A fizikai rteg definilja a feszltsgszinteket, a feszltsgvltozs idztst, a fizikai adatsebessget, a maximlis tviteli tvolsgot, a csatlakozkat s ms hasonl paramtereket. Ha fel akarjuk idzni az 1. rteget, akkor gondoljunk az elektromos jelekre s az tviteli kzegekre!

A TCP/IP modell ngy rteget tartalmaz:

az alkalmazsi rteget, a szlltsi rteget, az Internet rteget s a hlzati rteget.

Alkalmazsi rteg

A TCP/IP ltrehozi gy gondoltk, hogy a magasabb szint protokollok feladatkrbe tartoznak a viszony- s a megjelentsi rteg krdsei, ezrt csak egy alkalmazsi rteget hoztak ltre, ami a magas szint protokollok feladatait is tartalmazta, vagyis a megjelentst, a kdolst s a prbeszd-szablyozst. A TCP/IP minden alkalmazs szint feladatot egy rtegbe foglal bele, s felttelezi, hogy az innen szrmaz adatok megfelel formtumban rkeznek az alatta lev rteghez.

Szlltsi rteg

A szlltsi rteg a szolgltats minsgi krdseivel foglalkozik, vagyis a megbzhatsggal, az adatfolyam-vezrlssel s a hibajavtssal. Az egyik ide tartoz protokoll, a Transmission Control Protocol (TCP) igen hatkony s rugalmas mdon teszi lehetv a megbzhat, gyors, alacsony hibaarny hlzati kommunikcit. A TCP egy kapcsolatorientlt protokoll.Ez a protokoll az alkalmazsi rtegbl szrmaz informcikat szegmensekbe csomagolva a forrs- s a cllloms kztt prbeszdszer kommunikcit tesz lehetv. A kapcsolatorientltsg nem azt jelenti, hogy egy ramkr ltezik a kommunikl szmtgpek kztt (ez ramkrkapcsols lenne), hanem azt, hogy egy bizonyos ideig a kt szmtgp 4. rtegbeli szegmenseket cserlhet egyms kztt. A szlltsi rtegbe kt protokoll tartozik: a Transmission Control Protocol (TCP) s a User Datagram Protocol (UDP).

Internet rteg

Az Internet rteg feladata az, hogy az sszekapcsolt hlzatok brmely rszhlzatban lev forrslloms csomagjait elkldje, s azokat a clllomson fogadja, fggetlenl a bejrt tvonaltl s hlzatoktl.Ennek a rtegnek a feladatt az Internet Protocol (IP) ltja el. A legjobb tvonal kivlasztsa s a csomagkapcsols ebben a rtegben trtnik.Hasonltsuk ssze ezt a rteget a postai szolglattal! Amikor feladunk egy levelet, nem tudjuk, az hogyan fog eljutni a cmzetthez (tbb tvonal lehetsges), csak azt, hogy meg fog rkezni.

Hlzati rteg

Ennek a rtegnek a neve igen tg rtelemmel br, ezrt nmileg megtveszt lehet.A rteget ms nven llomsok s hlzatok kztti rtegnek is nevezzk.Ez a rteg foglalkozik az sszes krdssel, ami ahhoz szksges, hogy egy IP-csomag klnbz fizikai sszekttetseken haladjon keresztl.Ide tartoznak a LAN- s WAN-technolgik rszletei, valamint az OSI modell fizikai s adatkapcsolati rtegnek minden rszlete.

Begyazs:

1. Az adat felptse. Amikor egy felhasznl e-mailt kld, akkor az alfanumerikus karaktereket olyan adatt kell konvertlni, amit a hlzat kpes tovbbtani.

2. Adatok csomagolsa a kt vgpont kztt szlltshoz.Az adatok csomagolsa az sszekapcsolt hlzatokon val tvitelhez.A szlltsi funkci szegmensek segtsgvel biztostja, hogy az e-mailt tovbbt rendszer kt vgn lev lloms megbzhatan kommuniklhasson.

3. A hlzati cm hozzadsa a fejrszhez. Az adat olyan csomagba vagy datagramba kerl, aminek a hlzati fejrsze tartalmazza a forrs s a cl logikai cmt. A hlzati eszkzk ezen cmek alapjn tovbbtjk a csomagokat a hlzat kivlasztott tvonaln.

4. A loklis cm hozzadsa az adatkapcsolati fejrszhez. Minden hlzati eszkznek keretbe kell helyeznie a csomagot. A keretek csak az egymssal kzvetlenl sszekttetsben lv hlzati eszkzk kztt biztostanak kapcsolatot. A kivlasztott hlzati tvonalon lev minden eszkznek el kell vgeznie a keretezsi feladatot, hogy kapcsolatot tudjon kipteni a kvetkez eszkzzel.

5. Bitekk konvertls az tvitelhez. A keretet egyesek s nullk (bitek) sorozatv kell alaktani, hogy thaladhasson az tviteli kzegen (ltalban vezetken). A tovbbt kzegen thalad bitek egymstl val megklnbztetst egy n. szinkronizcis funkcival (bitszinkron) lehet biztostani. A fizikai tviteli kzeg vltozhat az tvonal sorn.Pldul egy e-mail zenet szrmazhat egy LAN-rl, thaladhat egy egyetemi gerinchlzaton, s egy WAN-on keresztl rhet clba, egy tvoli LAN-on.Mikzben az adat halad lefel az OSI modell rtegein, fejrszek s lbrszek kapcsoldnak hozz.