Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás
description
Transcript of Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás
Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás
Egervári Dóra
PTE FEEK
Könyvtártudományi
Intézet
Goethe :
„a tudomány története a tudomány maga”
• Bizonyos, hogy a tudomány története hozzásegít a tudomány megismeréséhez.
A tudomány története
• Arabok• Keresztény medicina a gyógyítás
művészete• Kolostorok (testi, lelki gondozás) – gyógyító
rendek• Egyetemek alapítása (4 kar) – szervezett
orvosképzés csak posztgraduális (papok)• Sebész céhek (polgári társaságok)
Az orvoslás és a gyógyítás
• Orvosok• Sebészek (seborvoslás, borbély)• Bábák
Egyetemek
• Salerno• Bologna• Montpellier• Paris• Padova
Az egyetem oktatói kéziratos orvosi műveiket oktatásra használták
Az orvostörténet kapcsolódása más tudományokhoz
• Művelődéstörténet• Szakmatörténet• Tudománytörténet• Köztörténet• Általános történelem
Az orvostörténelem tanulmányozásának célja
• A medicina egészének jobb megismerése.• Az orvosi gondolkodás és az eljárások
megismerése.• Az orvos, az orvostan és az orvosi gyakorlat
helyének és a mindenkori társadalomban betöltött szerepének megértése.
Az orvostörténelem feladata
• A jelen problémái iránt fokozza az érzékenységet.
• Az orvosokat elgondolkodtatja mai tudásukról.• Tudatosabbá teszi a saját gondolkodásmódjukat.• Rávezeti az orvost a beteggel való kontaktusának
évezredes törvényszerűségeire.• Világossá teszi az orvosi magatartásformákat.
Orvosi tevékenység
• Az orvos tudvalevően nemcsak az orvostudománnyal, nemcsak „betegségekkel”, megzavart anyagcserével, daganatokkal, operálandó elváltozásokkal, fertőző betegségekkel foglalkozik, hanem a beteg emberrel, sőt a megelőzés jegyében egyre inkább és egyre többet az egészséges emberrel.
Az európai orvostörténetírás klasszikusai
• Ibn Abu Oseibia• Giovanni Tortelli• Symphorien Champier• Anton van der Linden• Daniel Le Clerc• Albrecht Haller• Emil Littré• Charles Victor Daremberg• Salvatore De Renzi• Francesco Puccinatti
• Alfonzo Corradi• Eugen Baldinger• Friedrich Osiander• Kurt Sprengel• August Hirsch• Ludwig Choulant• Karl August Wunderlich• Heinrich Haeser• Theodor Puschmann• Robert Törply
Orvostudományi könyvtárak
Ókori görög orvoslás és orvostudomány
• Kr.e. 400 körül Hippokratész• És kortársainak gyűjteménye• Orvosi kéziratok • Alexandriai Könyvtár (Kallimakhosz által
összeállított katalógus)• Pergamoni Könyvtár• Orvosi művek keresztény kolostorok• Arab, görög orvosi kéziratok lefordítása• Szakirodalom fejlődése
Középkori könyvtárak
• Bagdad• Kairó• Damaszkusz• Kr.u. 600 körül: Spanyolország (Isidor,
Sevilla püspöke – legnagyobb magán tulajdonú orvosi gyűjtemény)
Könyvnyomtatás
• Orvostudományi művek számának növekedése gyors és erőteljes
• Értekezések közzététele• Nemzeti nyelvű szakirodalom• Könyvtárak száma gyorsan nő• Orvosi iskolák és társaságok
Könyvtárak a XVII-XVIII. században
• Orvosi társaságok– London, Aberden, Glasgow, Dublin
• Akadémia– Róma, Párizs, Szentpétervár, Philadelphia
• Kórház– Pennsylvania, New York
Könyvtárak Magyarország
• Kolostori könyvtárak (gyógyító rendek)Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Esztergom
• Fejedelmi és főpapi reneszánsz könyvtárak (Corvinák)
• Egyetemek gyűjteményei (orvoskar)• Klimó könyvtár
Könyvgyűjtemények
• Főúri könyvtárak• Tudósok magánkönyvtárai• XVIII. századi könyvgyűjtemények• Orvoskari Könyvtár• Budapesti Királyi Orvosegyesület Könyvtára• Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár
Főúri könyvtárak
• Rádayak könyvtára (1790) 350 db orvosi könyv,
• Szatmári Paksi Pál,• Gyarmathi Sámuel,• Weszprémi István,• Nagy Sámuel,• Gyarmathi Sámuel,• Széchényiek nagycenki könyvtára.
Tudósok magánkönyvtárai
• Köleséri Sámuel 2000 kötetes orvosi könyvgyűjteménnyel rendelkezett.
• Weszprémi Istvánnak 650 kötetes könyvtára volt.• Kazzay Sámuel tudós gyógyszerésznek 600 kötete,• Trnka Vencelnek - a nagyszombati orvosi kar első
oktatóinak egyike - ezer kötetes gyűjteménye volt.• Az ismert orvosi könyvgyűjtők közé tartozott
Zágoni Gábor és Stipsics Ferdinánd is.
XVIII. századi könyvgyűjtemények
• Klimó György (1710-1777) pécsi püspök,• Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök,• Patachich Ádám (1717-1784) kalocsai érsek.
A XX. század
• Orvosi könyvtárak elterjedése• Orvosi gyűjtemény növekedése• Nyilvánossá tétel
Orvosi könyveink
Az első magyarországi dokumentumok
• Aranyosi Gellértfi János (lőcsei pap) az ispotályosrend tagjainak értekezése a pestisről (kódex) (1426-1473 között keletkezett)
• Bagellardus Pál: Libellius de infantium aegritudinibus ac remediis (nyomtatott) (1472)
A XVI. század
• Hagymási Bálint: Oposculum de laudibus et vituperio et aquae (1517)
• Antonius, Brasavola Antonius Musa, Johannes Antal munkái (1535)
Magyar orvosok publikációi a XVI-XVII. századból
• Jordán Tamás: Morbus Brunogallicus (1577), Pestis phaenomena (1575)
• Jeszenszky /Jessenius/ János: Universalis corporis humani contemplatio. (1598), Pro anatome (1600), Anatomia Pragae (1601), Anweisung zur Wund-Arznei (1674)
• Zsámboky /Sambucus/ János: Emblemata (1564), Icones veterum et aliquot recentiorum Medicorum et Philosophorum (1574), Diogenes Laertius: De vita philosophorum (1566)
• Méliusz Juhász Péter: Herbárium az Fáknak, füveknek nevekről természetekről és hasznakról (1578)
• Beythe András: Fives Könyv (1595)• Frankovith Gergely: Hasznos és felette szükséges könyv (1588)• Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis (1690)
Orvosi könyveink a XVIII. században
• Gyógynövények• Sebészet• Járványirodalom• Bábakönyvek
Gyógynövények
• Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. 1775.
• Juhász Máté: Házi különös orvosságok. 1768.
• Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska. 1797.
Sebészet
• A „chirurgiát tanuló ifjaknak” (ford.)• Orvosi gyakorlati oktatás (ford.)• A borbélyságnak eleji (ford.)• Rácz Sámuel: A borbélyi tanításoknak
első és második darabja
Járványirodalom
• Weszprémi István: Tentamen de inoculanda peste• Adam Chenot: Tractatus de peste. 1766.• Weszprémi István: Historia pestis Transilvaniae. 1799.• Lissoviny Sámuel: Epitome historiae variolarum. 1772.• Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás. 1781.• Báthi János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és
béoltására való útmutatás. 1785.• Bene Ferenc: A himlő veszedelmei ellen való oktatás. 1800.• Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő. 1802.
Magyar nyelvű bábakönyvek
• Weszprémi István: Bába mesterségre oktató könyv. 1766.• Szeli Károly: Magyar bábamesterség (ford.) 1777.• Mocsi Károly: Bába mesterségnek eleji. 1784.• Gellei Mihály: Magaviselésre rendmutató regulák a terhes,
szülő és a gyermekágyas asszonyoknak hasznára (ford.) 1789.• Weszprémi István: A kisded gyermekek nevelésekről való
rövid oktatás. 1766.• Csapó József: Kis gyermekek isputálja. 1771.• Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek
nyavalyáiknak megesmérésekről és orvoslásokról (ford.) 1794.
Orvosi könyveink a XIX. században
• Az időszak nyelvújító tevékenysége elsődlegesen Bugát Pál nevéhez fűződik, aki igen sok tapasztalatot szerzett Chelius sebészetének (1835–1844), Hampel bonctudományának (1828), Tscharner tapasztalati természettudományának (1836–1837) fordításai során.
• Schöpf Merei Ágoston belgyógyászati és gyermekgyógyászati, Balassa János, Réczey Imre, Flór Ferenc, Lumniczer Sándor sebészeti, ifj. Bene Ferenc, Markusovszky Lajos és az akkor még orvosként tevékenykedő Toldy (Shedel) Ferenc egészségtaniművei.
Társaságok
• A Budapesti Királyi Orvosegyesület (alakulás: 1837),
• a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezete (1841),
• a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (1841)
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (Markusovszky Lajos és köre)
• Balassa plasztikai sebészeti,• Batizfalvy Sámuel és Dollinger Gyula ortopédiai• Navratil Imre fül-orr-gégészeti,• Rózsay József gerontológiai-geriátriai,• Poór Imre, Schwimmer Ernő és Nékám Lajos bőrgyógyászati,• Halász Geyza közegészségügyi,• Tauffer Vilmos és Temesváry Rezső nőgyógyászati-szülészeti
könyvei
Orvosi folyóiratok
Az első folyóiratok
• Németország: Nova Acta Leopoldina (1670)• Olaszország: Sezione Medico-Fisica (1760)• Anglia: Medical Society of London
Transactions (1773)• USA: College of Physicians of Philadelphia
(1793)• …
Folyóiratok
• 1803. Sándorffy József (szerk.):Orvosi és Gazdasági Tudósítások
• 1831. Bugát Pál, Toldy /Schedel/ Ferenc: Orvosi Tár• 1842-1845. Schöpf-Merei Ágost: Magyar Orvos-Sebészi
és Természettudományi könyvek• 1843. Sebészi Almanach • 1857. Markusovszky Lajos: Orvosi Hetilap.• 1861. Poór Imre: Gyógyászat• 1894-1937. Dirner Gusztáv (szerk.): Bábakalauz• 1894-1937. Preysz Kornél (szerk.): Balneológiai Értesítő
Folyóiratok
• 1887-1944. Fodor József (szerk.): Egészség• 1879-1914. Közegészségügyi Kalauz • 1893-1944. Dirner Gusztáv (szerk.): Szülésznők Lapja • 1864-1870. Pete Zsigmond (szerk.): Egészségi
Tanácsadó • 1886-1914. Flesch Nándor és Heltai Manó (szerk.):
Az Orvosi Heti Szemle • 1897-1904. Mahler Gyula (szerk.): Magyar Orvosi
Revue • 1892-től Bókai Árpád, Klug Nándor, Pertik Ottó (szerk.):
Magyar Orvosi Archivum
Az Orvosi Hetilap mellékletei
• Hirschler Ignác, Schulek Frigyes, Grósz Emil (szerk.): Szemészet
• Fodor József (szerk.): Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan 1865-1897 között
• Semmelweis Ignác (szerk.): Nő- és Gyermekgyógyászat 1864-1865-ben
• Bókay János (szerk.): Gyermekgyógyászat 1898-1905• Orvosi Gyakorlat Kérdései,• Orr- Gége- Fülgyógyászat,• Gynaekologia,• Orvostudományi Közlemények,• Újabb Gyógyszerek és Gyógymódok,• Elme- és Idegkórtan
A Gyógyászat mellékletei
• Poór Imre, Dulácska Géza (szerk.): Államorvos 1869-1886
• Szénásy Sándor (szerk.): Honvédorvos 1888-1914
• Schachter Miksa (szerk.): Medikus 1893-1914
A szűkebb szakterületek folyóiratai
• Bőrgyógyászat, Urológia és Venerológiai Szemle 1923-1944
• Fogorvosi Szemle 1908-1938• Magyar Vöröskereszt 1900-1944
Folyóiratok a 20. században
• Ángyán Béla, Schuschny Henrik Barabás Zoltán és Frey Ernő (szerk.): Budapesti Orvosi Újság 1903-1944
• Burger Károly, Darányi Gyula, Grósz Emil, Julán István, Scholtz Kornél és Simonovits István (szerk.): Orvosképzés 1911-1944
• Bakács György (szerk.): Országos Orvoskamarai Közlöny 1937-1944
Az 1945 utáni helyzet
• Orvosi Hetilap• Magyar Nőorvosok Lapja• Fogorvosi Szemle• Népegészségügy
Az újonnan alakult folyóiratok
• Magyar Belorvosi Archivum (1947- ),• Magyar Sebészet (1948 - ),• Ideggyógyászati Szemle (1948 - ),• Tuberkulózis és Tüdőbetegségek (1948 - ),• Magyar Radiológia (1949 - ),• Gyermekgyógyászat (1950 - ),• Munkavédelem (1955 - ),• Fül- Orr- Gégegyógyászat(1955 -),• Egészségtudomány (1957-),• Magyar Onkológia (1957 - ),• Rheumatológia, Balneológia, Allergológia(1960 - ),• Radiológiai Közlemények (1961 - ),• Szemészet (1964 - )
Bibliográfiák
Bibliográfiák
• Győry Tibor (szerk.): Magyar orvosi irodalom című bibliográfia 1904-1910
• Magyar Orvosi Bibliográfia 1957-től • Weszprémi István: Succinta medicorum
Hungariae et Transylvaniae biographia. 1774.• Győry Tibor: Magyarország
orvosi bibliographiája 1472-1899 http://mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml
Bibliográfiák
• Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és repertorium 1900-ig. 1904.
• Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia 1831-1935. 1936.
• Novák Ernő: A magyar sebészirodalom bibliográfiája 1900-1938. 1939.
• Gortvay György: A magyar kórházügyi szakirodalom bibliográfiája 1887-1937
• Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. 1950.
Bibliográfiák
• Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom jegyzéke 1900-1956. 1957.
• Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók 1772-1848. 1974.
• Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944. 2002.
• Orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti irodalmunk két évtizede, 1981-2000 http://mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml
Online források
• www.mot.tudomanytortenet.hu• www.otk.tudomanytortenet.hu• mek.oszk.hu/05400/05409/index
.phtml• mek.oszk.hu/05400/05410/index
.phtml