Online mediafogyasztas es szegenysegZarótanulmany

Keszítette az INFONIA Alapítvany kutatócsoportja a Magyarorszagi Tartalomszolgaltatók Egyesulete szamara, az NMHH Mediatanacsa tamogatasaval

2015. aprilis

Tartalomjegyzék

1. KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 4

2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5

3. A SZEGÉNYSÉG ÉS ONLINE MÉDIAFOGYASZTÁS NEMZETKÖZI KUTATÁSÁNAK ÉS KÖZPOLITIKÁJÁNAK EDDIGI LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI, TAPASZTALATAI 10

3.1 Az információ szegényektől a befogadó információs társadalomig 10

3.2 Esélyegyenlőséget biztosító információs társadalmat mindenkinek 14

3.3 A szélessáv foglalkoztatási hatása 20

3.4 A szélessáv befogadási hatása 24

3.5 A szegények információs élete: egy feltáró tanulmány Mexikóban 26

3.6 A technológiára helyezett fejlesztések eredményeinek összegzése 28

3.7 A szegénység és a (szélessávú) internethozzáférés viszonya: elméleti áttekintés 29

3.8 A technika társadalmi konstrukciójának elmélete 33

4. A DIGITÁLIS SZAKADÉK MAGYARORSZÁGI MÚLTJA ÉS JELENE 36

4.1 Az első évek: netre magyar! 36

4.2 Informatika és hajléktalanok 39

4.3 A használat minősége, szegmentációs kísérletek és a lemaradók 40

4.4 A WiFi-falu program és hatása 53

4.5 Új idők új eszközei – hagyományos módszerek 55

4.6 Kutatói koncepciók: új szegénység, másodlagos digitális megosztottság és hasznos használat58

4.6.1 Új media, új szegenyseg? 584.6.2 Masodlagos digitalis megosztottsag: a hasznos hasznalat, mint koncepció megjelenese 60

5. AZ ONLINE MÉDIAFOGYASZTÁS ÉS A SZEGÉNYSÉG VISZONYA KUTATÁSÁNAK JAVASOLT MÓDSZERTANA 61

5.1 A digitális megosztottság mérése 61

5.2 Módszertan javaslat 635.2.1 A szegenyseg meghatarozasa es főbb típusai 63

5.3 Az új módszertanhoz kapcsolódó elvárások 65

1

5.4 A kérdőív tartalmi egységei 67

5.5 Az adatfelvétel mintája 68

6. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 71

7. INTERJÚK 75

7.1 Interjú Ferge Sándorral 75

7.2 Interjú Z. Karvalics Lászlóval 77

2

1. Kép- és ábrajegyzék

Ábra 1: Az e-befogadasi programok szintjei.............................................................................6Ábra 2: Az e-befogadas negy dimenziója................................................................................19Ábra 3: A szelessavú internet hasznalat es a foglalkoztatas közti lehetseges kapcsolatok.....24Ábra 4: A szelessavú internet fejlesztes es a tarsadalmi befogadas közötti feltetelezett

összefuggesek.................................................................................................................26Ábra 5: Az IKT hozzaferes a mexikói esettanulmany harom telepulesen................................27Ábra 6: A szelessav es a gazdasagi növekedes közti harom legfontosabb összefugges

abrazolasa a szakirodalom alapjan.................................................................................33Ábra 7: Haztartasok szamítógep- es internetellatottsaga 1997 es 2007 között......................36Ábra 8: A hasznalati index alakulasa kulönböző hatranyos helyzetű csoportokban...............38Ábra 9: A DIDIX index alakulasa..............................................................................................41Ábra 10: Az internethasznalat indokai....................................................................................41Ábra 11: A szemelyes mentor előfordulasanak gyakorisaga...................................................42Ábra 12: Internethasznalók – felzarkózók es lemaradók........................................................43Ábra 13: Az internethasznalók felzarkózók es lemaradók szociodemografiai jellemzői.........43Ábra 14: Az infokommunikaciós eszközök megítelese a kutatasi szegmensekben.................44Ábra 15: Az internet szerepenek megítelese a kutatasi szegmensekben...............................45Ábra 16: Az internet-hozzaferessel rendelkező haztartasok aranya 2007-ben es 2009-ben. .46Ábra 17: Az internethasznalók aranya kulönböző szociodemografiai mutatók szerint...........46Ábra 18: Az internettől való tavolmaradas okai......................................................................47Ábra 19: Internethasznalói csoportok es aranyaik a WIP 2009-es adatai alapjan...................47Ábra 20: PC vasarlasakor kapott tanacsok forrasa (azon haztartasok szazalekaban, akik

vasarlas útjan jutottak otthonukba PC-hez, több valasz is lehetseges volt.....................49Ábra 21: Az internet bevezetesekor kapott tanacsok forrasa (azon haztartasok szazalekaban,

akik vasarlas útjan jutottak otthonukba internet-hozzafereshez, több valasz is lehetseges volt)...............................................................................................................49

Ábra 22: A felnőtt nepesseg megoszlasa a DIAT szegmentaciója szerint................................51Ábra 23: A digitalisan írastudatlan nepesseg megoszlasa a szegmentació szerint..................52Ábra 24: A haztartasok internetellatottsaga jövedelmi csoportok szerint (2008)...................53Ábra 25: A legalabb hetente internetezők aranya nemek es korcsoportok szerint................55Ábra 26: A legalabb hetente internetezők aranya lakóhely es a haztartas jövedelme szerint56Ábra 27: A modern eszközök hasznalataban tapasztalható kulönbsegek...............................56Ábra 28: Praktikus ugyek online intezesenek előfordulasa az elmúlt egy hónapban..............57Ábra 29: Praktikus ugyek online intezese es a vagyontargyak szamanak kapcsolata.............57Ábra 30: Internet-hasznalat es bizonyos demografiai tenyezők kapcsolata...........................58Ábra 31: Csepeli es Prazsak útmodellje az internethasznalatot meghatarozó tenyezőkről....59Ábra 32: DIDIX........................................................................................................................63Ábra 33: Az új módszertan felepítese.....................................................................................65Ábra 34: A kvantitatív modul felepítese.................................................................................66Ábra 35: A kvalitatív modul felepítese....................................................................................69

3

2. Vezetői összefoglaló

A hazai es nemzetközi kutatasok altalaban ket megközelítesben vizsgaljak a szegenyseg es az online aktivitas összefuggeseit: egyreszt a hozzaferes es a hasznalat (infrastruktúra, technikai felszereles, tamogatasok, tartalmak elerhetősege), masreszt pedig a megfelelő tudas oldalaról (a kemeny infrastruktúra mellett a puha infrastruktúra ugyanolyan fontos). Az öreg technológiak – mint peldaul színes televízió, videomagnó, telefon – hasznalataval szemben a vilaghalón való ertekteremtő boldogulas szamos új keszseg, kepesseg megletet feltetelezi a felhasznalónal.

A kutatasokban (es ezzel parhuzamosan, kisse lemaradva a dönteshozók programjaiban) több szemleletvaltas, hangsúlyeltolódas alakult ki az elmúlt masfel evtizedben. A fogalom kezdetben a terjedes technikai, fizikai akadalyaira, korlataira utalt, azonban innen gyorsan atterelődött a hangsúly az IKT eszközök elterjedeset befolyasoló tarsadalmi korlatokra. Ezeket kivalóan tukrözi a hazai digitalis szakadek kutatasanak attekintese is. Az első szakaszban (kb. 2005-ig) az internetezők szamanak növekedese allt a közeppontban, a masodik szakaszt (2010-ig) mar a hasznalat minősegenek feltarasa es a nem internet-hasznalók motivacióinak felterkepezese jellemezte, a harmadik szakaszban mar a mobil eszközök es internet ( valamint az ezzel letrejövő folyamatos, „always on” digitalis jelenlet lehetősege, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgaltatasok) jelentett új dimenziót.

A digitalis megosztottsag vizsgalatanak valamennyi dimenziója megjelent az eddigi hazai kutatasokban, ugyanakkor olyan, ami megbízhatóan, hosszú tavon es jól leírna a szegenyseg es az online mediahasznalat viszonyait, egyelőre nem zajlott hazankban, es nemzetközi színteren sem ismertek jó megoldasok, a problemakörre specifikusan kialakított módszerek. A legtöbb informació a digitalis megosztottsagot vizgsaló kutatasokból, felmeresekből vonható le, amelyek azonban nem erintik a kerdeskör valamennyi dimenziójat.

A szakirodalom meglevő, ugyanakkor nagyon szetszórt, illetve atteteles adatai alapjan viszonylag keves következtetes vonható le teljes bizonyossaggal. Nehany allítasazonban megalapozottan kijelenthető, adatolasa azonban tovabbi primer kutatasokat igenyel:- Tartós hatranyba kerul az (illetve meglevő hatranya meg nagyobbra nő annak), aki nem kepes, nem tud, vagy nem akar hozzaferni az IKT eszközökhöz.- A digitalis megosztottsag lekuzdese egy hosszantartó, vegervenyesen soha meg nem szuntethető folyamat, hiszen az egyenlőtlensegek újratermelődnek, ezt a folyamatot a folyamatosan megjelenő új technológiak, szolgaltatasok folyamatosan gerjesztik- Paradox módon, az IKT eszközök egyenlőtlen elterjedese következteben kialakuló, felerősödő tarsadalmi megosztottsagot a dönteshozók ugyanezen eszközökkel szeretnek megszuntetni.- A hasznalat minősegeről: amikor a szegenyek hozzafernek az internethez, az online tartalomvilaghoz, szolgaltatasokhoz, akkor hasznalati mintazataik egy lenyeges dologban elternek a gazdagabbaketól: kevesebb tevekenyseg, szűkebb csatornak, kevesebb eszköz- es alkalmazas-hasznalat jellemző rajuk. A szegenyekre jellemző, sajatos online tartalomfogyasztasról nem beszelhetunk, sokkal inkabb az online eszközök sajatos, elterő hasznalataról. - A hasznalat celjaról: a szegeny egyenek, közössegek eseteben az IKT elsősorban az informaciós fuggősegből adódó kitettseg, kiszolgaltatottsag csökkentesenek eszköze. - A masodlagos digitalis megosztottsag az adatok alapjan hazankban is megfigyelhető, altalanossagban pedig az is igaz, hogy ezek nagyreszt a meglevő, „hagyomanyos” tarsadalmi kulönbsegek eredmenyező tenyezők menten alakultak ki.

4

- A hatekony kepzessel es cselekedve tanulassal egybekötött szelessavú internet hozzaferes a marginalizalt közössegek tagjainak szamara is lehetőve teszi az új keszsegek, informaciók es kommunikaciós gyakorlatok elsajatítasat, illetve a human, tarsadalmi es penzugyi tőke megerősíteset – felteve, ha van közvetítő szereplő.

Nincsen jelenleg olyan hiteles, nagymintas adatfelvetel, mely a hazai szegenyek (online) tartalomfogyasztasaval, illetve digitalis kultúrahoz kapcsolódó lehetősegeikkel (munkaerőpiac, tanulas, tarsadalmi beagyazódas es reintegració stb.) foglalkozik. A tanulmanyban kidolgozasra kerult egy olyan módszertan (mintajellemzők, mintavetel elvarasai, kerdőívek tartalmi vazlata), mely megvalósítasa hazai es nemzetközi teren is hianypótló adatokhoz juttatna az erdeklődőket. A kutatas meghatarozó strategiai celja, hogy tamogassa a tarsadalompolitikai celoknak megfelelő döntesek előkeszíteset. Ezert a kutatas arra törekszik, hogy pontos kepet alkosson a deprivalt tarsadalmi csoportok platformhasznalataról es online tartalomfogyasztasaról, illetve ennek hianyaban az ehhez kapcsolódó gatakról, attitűdökről.

3. Összefoglaló

Kicsivel több mint egy generació alatt az internet technológia a kezdeti elterjedestől napjainkra gyakorlatilag mindent felforgató módon atalakította a mindennapi eletunket. Mondjuk ezt a legtermeszetesebb módon, miközben a vilag nepessegenek több mint 60 szazaleka maradhat tartósan offline, ami körulbelul 4 milliard embert jelent. Talan meglepő, de a vilag fejlett reszeben, peldaul az Európai Unióban, Kanadaban, az Egyesult Államokban is 20 szazalek körul van azoknak a felnőtteknek az aranya, akik eddig soha eletukben nem hasznaltak meg internetet, de ez az arany jóval magasabb peldaul az idősek, a szegenyek, az alacsony iskolai vegzettsegűek köreben. A nemzetközi – es ettől nem megkulönböztethető módon – a hazai kutatasok is altalaban két megközelítésben vizsgálják a szegénység és az online aktivitás összefüggéseit:

1. Egyreszt meghatarozasra kerulnek azok a kategóriak, amelyek leginkabb befolyasoljak a modern informaciós- es kommunikaciós eszközökhöz való hozzáférést és használatot. Ilyen az infrastruktúra elerhetősege, a technikai felszereles, a tarsadalmi tamogatas, az elerhető online tartalmak es szolgaltatasok elerhetősege stb. Itt az allami szerepvallalas elsődleges jelentősegű, az egyen szintjen kevesbe allnak rendelkezesre eszközök, megoldasok.

2. Az utóbbi evek soran egyre egyertelműbbe valt, hogy a „kemeny infrastruktúra” kiepítese önmagaban nem fog egy igazsagosabb, kevesbe töredezett informaciós tarsadalmat letrehozni, ha a „puha infrastruktúrara”, azaz ha azokra a dimenziókra nem fordítunk kellő figyelmet, amelyek a fizikai infrastruktúrat elettel töltik meg. Hiaba fogunk kiepíteni vezetek nelkuli internet-lefedettseget mindenhova, ha az okostelefonok, tabletek hasznalatahoz nincs meg a megfelelő tudás, ha ezeknek az eszközöknek a beszerzesehez, hasznalatahoz szukseges magas beruhazasi, kockazatvallalasi kuszöbertekeit nem tudjuk közössegi megoldasokkal ellensúlyozni – peldaul a szegenyebb retegek köreben. Ugyanakkor itt egyre gyakrabban megfogalmazódnak olyan velemenyek is, hogy az egyeni felelőssegvallalas, a lehetősegekhez mert teherviseles, kockazatvallalas jelenjen meg a hatranyos helyzetűek eseteben is, pontosan a tarsadalompolitikai jelentősege miatt megengedett bizonyos mertekű kenyszer alkalmazasa is.

A nemzetközi attekintes alapjan úgy latjuk, hogy abban az esetben, ha a szegények is hozzáférnek az internethez, az online tartalomvilághoz, szolgáltatásokhoz, akkor használati mintázataik alig-alig térnek el például a gazdagabbakétól, csak kevesebb

5

tevékenység, szűkebb csatornák, kevesebb eszköz- és alkalmazás-használat jellemző rájuk . Amiben elteres mutatkozik – es ezt a hazai kutatasi eredmenyek is mutatjak a vonatkozó fejezetben –, hogy ha egy szegenyebb közösseg hozzajut az IKT infrastruktúrakhoz, akkor elsősorban az „információs gettó” hatásának csökkentése a céljuk, az információs (feudális jellegű) függőségből adódó kitettség, kiszolgáltatottság csökkentésére törekszenek. Ilyen ertelemben a szegenyekre jellemző, sajatos online tartalomfogyasztasról nem beszelhetunk, sokkal inkabb az online eszközök sajátos, eltérő használati mintázatáról, a megbízható informaciók hozzajutasanak hangsúlyosabb igenyeről. A fizikai, földrajzi es tarsadalmi kapcsolatok ertelmeben vett elzartsag pillanatok alatt letrehozza a tarsadalmi osztaly alattisagot (underclass), a helyi elittől való vegtelen fuggőseget. Itt az IKT eszközök hozzaferese, a megbízható online tartalomvilag az underclass helyzetből való kitöres egyik leghatekonyabb módjat, lehetőseget adjak.E helyzetek megoldása komplex megoldásokat igényel. A digitalis megosztottsag kutatasaból mara mar vilagosan latjuk, (lasd vonatkozó fejezet adatai), hogy a meg több es meg jobb technológia vagy technika nem tudja feloldani ezeket a kulönbsegeket, nem tudja megakadalyozni a szegenyseg újratermelődeset. A digitalis megosztottsag a mai napig újratermelődik, nem szűnik meg az egyes – nem hasznaló – generaciók „eltűnesevel”. Sőt, a szegenyseggel összefuggően meg mindig jellemző az infrastrukturalis hozzaferesben tapasztalható megosztottsag is.Értelmezesi keretrendszerkent a DiMaggio-Hargittai (2001) fele kategóriakat hívtuk segítsegul. A szerzőparos az alabbi öt dimenziót emeli ki:

1. technikai felszereles, 2. a hasznalat autonómiaja, 3. kepessegek, keszsegek, internet-kompetencia, 4. tarsadalmi tamogatas, 5. hasznalat celja.

Ezeket a dimenziókat próbaltuk aktualizalni a szegenyseg fókusszal. Csak erintőlegesen terunk ki az innovaciók tarsadalmi elterjedeset vizsgaló elmeletekre, de a diffúziós modellek szinten jó elemzesi keretrendszert adnak. Ezt hasznalta Molnar Szilard (2002), amikor a digitalis megosztottsag elemzesehez haromretegű elemzesi megközelítest javasolt. Ezt hasznalta fel a Tavistock Institute, amikor az európai e-befogadas programokat elemeztek. A programok ez alapjan harom csoportba oszthatóak:

1. a hozzaferesi megosztottsagot (ami a hozzaferessel rendelkezők es az azzal nem rendelkezők közti kulönbseget írja le),

2. a hasznalati megosztottsagot (ami a hasznalók es nem hasznalók közötti megosztottsagot írja le a technológia terjedesenek kezdeti, felívelő szakaszaban) es

3. a hasznalat minősegeben jelentkező megosztottsagot celzó programok csoportjara. Mivel ezek a fenti, Molnar Szilard (2002) altal alkotott modell szerint a penetració egyes szakaszaihoz kapcsolódnak, első, a második és harmadik generációs programoknak is nevezhetjük a csoportokat. Annak ellenere, hogy ezek jellemző alkalmazasi szakaszai elterhetnek, altalaban az a tapasztalat, hogy egy időben többfele program is implementalasi időszakban van. Valójaban ezek a programok egymasra epulnek, es kulönböző hozzaferesi szintek biztosítasara celzottaknak is tekinthetők. A Tavistock Institute felmerese szerint az Európai Unió orszagaiban 2006-ban a programok nagy resze a hasznalati megosztottsagot kívanta csökkenteni, de megtalalhatóak voltak a masik ket csoportba tartozó programok is.

Ábra 1: Az e-befogadási programok szintjei

6

ELSŐ GENERÁCIÓS PROGRAMOK(hozzáférés)

MÁSODIK GENERÁCIÓS PROGRAMOK(használat)

HARMADIK GENERÁCIÓS PROGRAMOK(használat módja)

Az elsőgenerációs, vagy hozzáférési programok lenyege az eszközökhöz es megfelelő infrastruktúrahoz való hozzaferes biztosítasa. Ezeknek a programoknak harom fő típusat kulöníthetjuk el:

1. eszközbiztosítas egyeneknek,2. közössegi hozzaferesi pontok letesítese,3. szelessavú halózathoz való hozzaferes biztosítasa.

A harom alkategória közul az első kettőbe tartozó programok szeles körben elterjedtek egesz Európaban. A szelessavú technológiak terjeszteset szolgaló kezdemenyezesek a legtöbb esetben az utóbbi evekben kezdődtek.A második generációs programoknál a használatra való felkészítés áll a fókuszban, vagyis az, hogy a puszta fizikai hozzaferes lehetősege mellett az effektív hozzafereshez szukseges feltetelek is teljesuljenek. Ennek megfelelően az ebbe a csoportba tartozó programok az alabbi altípusokba sorolhatóak:

1. a specialis igenyekkel bíró csoportok hozzaferesenek biztosítasa (eAccessibility),2. a digitalis technológiak hasznalatahoz szukseges felhasznalói tudas fejlesztese,3. szolgaltatasbővítes, vagyis tartalomfejlesztes.

Az első kategória eseteben elsősorban a kulönböző fogyatekossaggal elők (peldaul a vakok es gyengenlatók) egyenlő hozzaferesenek biztosítasaról van szó. Ezt altalaban szabvanyokkal es szabalyozasi eszközökkel kívanjak elerni. A masodik kategóriaban többfele programmal talalkozhatunk, a rövid tavú, felvilagosító es bevezető jellegű ismeretterjesztestől a kulönböző kepzesi programokig. Kulön kiemelest erdemel ezen programok köreben ket strategiai szempontból igen fontos celcsoport: a munkanelkuliek es az iskolaba jaró gyerekek illetve fiatalok, akik szamara gyakran celzott es nagy ívű oktatasi programok szuletnek. A harmadik kategóriaban a kormanyzat es allampolgarai közti kommunikaciót segítő, elsősorban e-közigazgatasi eszközök fejleszteset kell kiemelni. Ezek az innovaciók, amellett, hogy növelhetik a közigazgatas hatekonysagat, vonzóerőt gyakorolhatnak azokra, akik azert nem hasznaljak az info-kommunikaciós technológiakat, mert haszontalannak velik azokat. A harmadik generációs programok fő célja a használók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a terjedési szakasz végén a „makacs“ távolmaradók elérése. Ennek megfelelően ebben a csoportban olyan programokat talalhatunk, amelyek egyreszt a „hasznos hasznalatot“ es a magas szintű kezelesi kepessegeket helyezik a közeppontba, masreszt olyanokat, amelyek a motivaciós gatak lekuzdesere alkalmasak. Ebben az esetben a projektek legtöbb esetben tartalomfejlesztest, illetve ismeretterjesztest jelentenek. A tartalomfejlesztesnek a fókusza immar nem (csak) az allam es polgarainak kommunikaciója, hanem a polgarok egymas közti es az uzleti vilaggal való parbeszedenek serkentese is. Az alabbi kezdemenyezeseket sorolhatjuk ebbe a kategóriaba:

1. e-demokracia eszközöket fejlesztő kezdemenyezesek,2. a civil parbeszedet serkentő kezdemenyezesek,3. szűkített celcsoportok szamara tartalomszolgaltatas,

7

4. bizalom es tudatossag növelő kampanyokat.

A hazai digitális szakadék kutatását több szakaszra bonthatjuk, es annak fazisait szamos forras felhasznalasaval mutathatjuk be. Míg az első szakasznak, mely nagyjaból 2004-2005-ig terjed, a bevonas, az internetezők szamanak növekedese, es ennek leírasa allt a közeppontjaban, a 2000 evek első evtizedenek masodik felet mar (a szelessavú kapcsolatok mindennapossa valasaval, illetve reszben ezzel összefuggően új szolgaltatasok megjelenesevel) a hasznalat minősegenek feltarasa, illetve a kimaradók, a nem internet-hasznalók motivacióinak felterkepezese es bevonasanak lehetősegei jellemeztek. A 2010-es evek pedig az új, „modern”, mobil eszközök es a mobil internet elterjedesevel egy újabb dimenziót hoztak a kutatasokba, melyek a ket eddig megközelítest kombinalva most mar egy időben fókuszalnak az eszközök terjedesere es az azokon elerhető szolgaltatasok hasznalatara, illetve a hasznalók leírasara.A World Internet Project utolsó, 2009-es adatai es összefoglaló-kötete sűrítve mutat be nehany, korabban mar megismert digitalis megosztottsagot okozó tenyezőt, egyreszt az internet-hozzaferessel rendelkező haztartasokról, masreszt pedig az internet-hasznalókról. Jól kirajzolódik, hogy az internethasználatot hagyományosan befolyásoló tényezők (kor, iskolai vegzettseg, gazdasagi aktivitas, szubjektív statusz) a kétezres évek végén is jól kirajzolták a különbségeket használók és nem használók között, míg a települési lejtő, a régió és a háztartás mérete a háztartások internet-ellátottságára volt befolyással. A 2000-es evek közepen mar elmondható volt, hogy a magyar társadalomban igen jelentős azoknak az aránya, akik a digitális világ szempontjából teljes elszigeteltségben élnek, és vélhetően köztük sokan tartoztak a szegények közé. Esetukben a legnagyobb tarsadalompolitikai kihívast elsősorban az jelenti, hogy sem belső motivació, nyitottsag, erdeklődes, sem a kulső segítsegnyújtas lehetősege nem fedezhető fel. Az elszigeteltseg fő forrasa, hogy a nem internetezőkre egy beszűkult tarsadalmi kapcsolatrendszer jellemző, így hianyoznak azok az alapvető tarsadalmi kötesek, interakciók, amelyek elősegítenek az innovaciók elterjedeset.A szegénység és internethasználat kapcsolatában érdekes információkat tudhatunk meg a Wi-Fi falu program eredményeit és az azt kísérő értékeléseket elemezve is, melyek a nagymintas adatfelvetelekkel szemben gyakorlati ismereteket nyújtanak egy civil kezdemenyezesről. A WiFi-falu programban 2008 első feleben 102 magyarorszagi kistelepulesen epítettek ki vezetek nelkuli internet-hozzaferest. A kezdemenyezes a tarsadalom periferiajara sodródott, kistelepuleseken elő, hatranyos helyzetű csaladok szamara biztosít internet-hozzaferest es olcsó, hasznalt, felújított szamítógepet. A WiFi falvak kiepítesenek első, 2007 ev vegetől 2008 nyaraig tartó szakaszaban Borsod-Abaúj-Zemplen, illetve Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei kistelepulesek vettek reszt. A WIP kutatas befejeződesevel a KSH (Eurostat) adatai mellett (amelyek a hasznalat módjaba nem igazan engednek betekintest) az NMHH (es nehany piackutató ceg altalaban egy- illetve maximum ketdimenziós) felmeresei jelentenek tampontot az elmúlt evekben a digitalis megosztottsag alakulasat illetően. A mobilinternet es az okostelefonok elterjedese azonban teljesen új helyzetet teremtett a hasznalati szokasok es a hozzaferes teren is, az internethasznalat mobilitassal is parosult mar, illetve szamos új eszközzel megoldassal, szolgaltatassal, melyeknek terjedese egy új es markans iranyt jelentett a temaval foglalkozó kutatók es a felmeresek szamara, nemileg elvonva a figyelmet a korabban felvetett, de nem teljesen megvalaszolt kerdesekről. Csepeli es Prazsak 2009-es cikkeben „új szegénységként” ertekelik a kulönböző, az IKT fuggvenyben vizsgalt kulturalis cselekvesek soran kialakult kulönbsegeket. A Szonda-Ipsos 2008-as adataira epítve megjegyzik, hogy „az internetezők belsőleg retegzettek, s messzemenően kulönböznek aszerint, hogy milyen aktivitassal, s mekkora kapcsolati körrel rendelkezve vesznek reszt az internet altal teremtett kommunikaciós forgalomban.” A szerzőparos adatai alapjan az eddig bemutatott adatokkal összhangban az iskolai vegzettseg,

8

a gazdasagi aktivitas es a lakhely típusa is jelentősen befolyasolja az internet-hasznalatot. A szerzők nem említik a jövedelem, vagy akar a szegenyseg temaköret, ugyanakkor ezen tenyezők kombinaciójaból jól lehet következtetni arra, hogy az alacsonyabb statuszú retegek jelentős hatranyban voltak az internet megismereseben. A szerzőpáros a használati különbségeket a kultúra irányából igyekeztek megközelíteni, és arra jutottak, hogy az internet-használat és a kultúráról való gondolkodás nem független egymástól. Az internetezők köreben szignifikansan többen ertelmezik tag ertelemben a kultúrat (Cepeli es Prazsak altal felhasznalt megkulönböztetes szerint ebbe beletartozik a tömegkultúra, a turizmus, a digitalis kultúra, a mindennapi kultúra es a tudastranszfer), míg a nem internetezők között „túlreprezentaltak azok, akik elete a kultúran kívul zajlik, legalabbis szemantikai ertelemben.” Az attekintes utolsó cikkeben Galacz es Sagvari megallapította, hogy a másodlagos digitális megosztottság az adatok alapján hazánkban is megfigyelhető, általánosságban pedig az is igaz, hogy ezek nagyrészt a meglévő, „hagyományos” társadalmi különbségek eredményező tényezők mentén alakultak ki. A digitális szakadék vagy digitális megosztottság kutatása hazánkban is elsősorban a használók - nem használók dimenziójában zajlott, majd a nemzetközi trendeket követve a használat minősége is megjelent az elemzési palettán, elsősorban az akademiai cikkekben, írasokban, az előző evtized vege-fele, am a mobil eszközök forradalma ezt a kutatasi iranyt nemileg hatterbe szorította. Összessegeben elmondható, hogy a digitalis megosztottsag vizsgalatanak valamennyi dimenziója megjelent az eddigi hazai kutatasokban, ugyanakkor olyan, ami megbízhatóan, hosszú távon és jól leírná a szegénység és az online médiahasználat viszonyait (esetleg ezen keresztul alkalmat biztosítana a hasznos hasznalat megfigyelesen keresztul a mobilitas nyomon követesere is), egyelőre nem zajlott hazánkban. Velemenyunk szerint egy ilyen kutatasnak az eddigiekből az alabbi tenyezőket kell figyelembe vennie:

az internetezesre hasznalt eszközök (es szoftverek) es azok minősege, hasznalatuk helye es módja,

a digitalis es informaciós írastudas szintje, a hasznalat celja, a tartalomfogyasztas módja, a hasznos hasznalat dimenziói, a kulturalis elemek online es offline fogyasztasa, illetve a tarsadalmi tőke es a tamogatas merteke, tarsas kapcsolatok.

A tanulmany utolsó harmadaban egy módszertant javaslunk a szegenyseg es online mediafogyasztas közötti kapcsolat termeszetenek pontosabb meghatarozasara, megismeresere, megertesere; reszben az eddig rendelkezesre alló, de nem ertelmezett adatok feldolgozasara; reszben pedig az új adatok gyűjtesere es azok integralasara. A szegenyseg es online mediafogyasztas közötti kapcsolat melyebb megertesenek erdekeben kiindulópontunkat a korabbi eredmenyek kepezik, azzal a fontos kulönbseggel, hogy a módszer nem altalaban a digitalis megosztottsagot, hanem kifejezetten a deprivalt tarsadalmi csoportok online mediafogyasztasat hivatott megerteni.A javasolt módszertan reszletes ismertetese előtt annak indokoltsagara es nehany fontos tulajdonsagara terunk ki. Annak erdekeben, hogy a celhoz legjobban illeszkedő es a tudomanyos megismeres követelmenyeinek megfelelő módszertant alakíthassunk ki, primer adatfelveteleken alapuló kutatasi programot javaslunk, amelyben helyet kap egy ismetlődő kvantitatív kerdőíves kutatas, illetve kiegeszíteskent a celcsoportban kvalitatív melyfúrasok. A kvantitatív megközelítest az összehasonlítas igenye, a fejlesztesek, intezkedesek hatasainak merhetősege, míg a kvalitatív reszt a melyebb összefuggesek megerthetősege indokolja.A fejezetben kidolgozásra került az új módszertan adatfelvételi metódusa és a tervezett kérdőív(ek) tartalmi vázlata is.

9

10

4. A szegénység és online médiafogyasztás nemzetközi kutatásának és közpolitikájának eddigi legfontosabb eredményei, tapasztalatai

4.1 Az információ szegényektől a befogadó információs társadalomigMinden technikai újdonsag, innovació magaban hordja az aldas vagy atok dimenziókat, peldaul a mozgókep, telefon, autó, internet, űrhajók, mobiltelefon stb. A modern informaciós es kommunikaciós eszközök tarsadalmi, gazdasagi elterjedese is felveti a kerdest: hatnak-e, és ha igen, miként a tarsadalmi struktúra egeszere, az eselyegyenlősegre, az eletminőseg alakulasara, a tarsadalmi kulönbsegek újratermelődesere, hogy csak a kutatasunk temajanal maradjunk. Annak ellenere, hogy a tarsadalomtudomanyok viszonylag kesőn ismertek fel e kerdesek jelentőseget, mára már a digitális megosztottság kutatásának is megvan a maga történetisége, melynek áttekintése sok érdekességgel, tanulsággal szolgál. Ezekből a tapasztalatokból lehet egy ertelmezesi, elemzesi, kutatasi keretrendszert meghatarozni a szegenyseg es a modern IKT eszközök, mediafogyasztas összefuggeseinek szűkebb temakörere. A technikai eszközök világa gyorsan változik, az ehhez való alkalmazkodás sebessége viszont számos szocio-kulturális, gazdasági tényezőtől függ. Ebből a gyorsan valtozó vilagból következik, hogy a digitalis megosztottsag is egy valtozó vilag. Egy elemzesi keretrendszernek ehhez a valtozó körulmenyhez kell alkalmazkodnia, illetve a valtozasok ellenere jó mereseket, összehasonlítható elemeket nyújtania. Ennek az elemzesi keretrendszernek az egyik sarokköve a digitális megosztottság összetett jelenségének a megértése, illetve az ebből adódó megoldasok, politikai törekvesek, fejlesztesi kíserletek törteneti attekintese, míg a masik a diffúziós elmeletek alkalmazasa az újítasok, innovaciók tarsadalmi elterjedes mintazatanak feltarasa, megismerese. A digitalis szakadek szociológiai kutatasa es könyvtarnyira duzzadt irodalma arra hívja fel a figyelmet, hogy az új egyenlőtlenség gyakorlatilag egy szélesebb egyenlőtlenségi rendszer megkerülhetetlen eleme. A „hozzafer – nem fer hozza”, „meg tudja fizetni – nem tudja megfizetni” stb. dichotómiak feloldasa önmagaban soha nem fogja megszuntetni a digitalis megosztottsag problemajat. Masreszt, a digitalis szakadeknak is van egy – persze sok mas egyenlőtlenseghez sajnos igen hasonló módon – fontos tulajdonsaga: a megosztottsag ciklikusan újratermelődik, azaz nem szűnik meg, nem all be egy olyan allapot, hogy azzal a dönteshozóknak nem kell foglalkoznia.Ma mar egyre pontosabban latjuk, milyen előnyökkel is jar a tanulasban, a munkaerőpiacon, az ugyintezesben, vagy csak egy egyszerű allami palyazat benyújtasakor a szamítógepek, mobiltelefonok, az internet, illetve az ezekre tamaszkodó online alkalmazasok rutinszerű ismerete, hasznalata. A digitalis vilagnak ezeket a lehetősegeit el lehet utasítani, viszont a hatasuk alól kibújni nem lehet. Ezeknek az eszközöknek a tarsadalomra, gazdasagra, közigazgatasra, demokraciara, kisközössegekre tett pozitív hatasaival egyre inkabb tisztaban vagyunk, így kijelenthető: tartós hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni az IKT eszközökhöz, aki nem rendelkezik azzal a digitalis írastudas szinttel, ami lehetőve teszi az internet es a mobilkommunikació rutinszerű hasznalatat.Az informaciós tarsadalom alakítasaban szerepet jatszó dönteshozók, kutatók köreben ezert koran felismeresre kerultek az IKT eszközök elterjedesevel kapcsolatos veszelyek, kockazatok, így a szamítógepek es az informació hozzaferesi eselyeből fakadó bizonytalan kerdeseket es dualis (informació-szegenyek es -gazdagok) tarsadalomkepet a ’90-es vegen felvaltja a digitalis megosztottsag arnyaltabb fogalma.A fogalom kezdetben a terjedés technikai, fizikai akadályaira, korlátaira utalt, azonban innen gyorsan átterelődött a hangsúly az IKT eszközök elterjedését befolyásoló társadalmi

11

korlátokra. Ennek megfelelően ma mar inkabb ertjuk a fogalom alatt azt a tarsadalmi tavolsagot, amely annak következteben alakul ki, hogy kinek van hozzaferese, valamint megfelelő tudasa, gyakorlata az digitalis vilag szolgaltatasainak, a modern elektronikus halózatok hasznalatahoz, es ki nem fer hozza mindezekhez, illetve ki nem kepes a megfelelő melysegű hasznalatukra.Az elmúlt evtized nagyon fontos trendeket, tapasztalatokat hozott a felszínre, hiszen kiderult, a digitális megosztottság kumulatív módon erősíti fel a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Mindez azt jelenti, hogy nem egy új, csak az informaciós tarsadalomban felbukkanó jelensegről van szó, hanem sokkal inkabb arról, hogy a gazdasagi, kepzettsegi, eletkori, nemi, lakhely szerinti – es bizonyara meg folytathatnank – adottsagok miatt nem mindenki egyforman tud, akar hozzaferni a modern infokommunikaciós eszközökhöz, illetve sajatos módon a hozzaferők sem egyforman tudjak hasznalni/kihasznalni ezek előnyeit.A fejlett orszagok fontos tapasztalata, hogy a digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem, ugyanis rendre új technológiak, eszközök (peldaul szelessav, mobil eszközök, web2.0, stb.) jelennek meg, amelyeknel hasonló módon újra kialakulnak a töresvonalak. Napjainkban mar a hasznalat-nem hasznalat menten meghúzódó töresvonalak mellett ugyanolyan fontos kerdeskent vetődik fel a hasznalók közötti kulönbseg, amely leginkabb a digitalis írastudas/műveltseg, az online önkifejező-kepesseg, a halózatokban való gondolkodas es problema-megoldasi kepesseg, stb. dimenzióiban fejeződik ki. A digitális szakadék kialakulásának, mélyülésének okait a következő fő csoportokba sorolhatjuk:

1. Gazdasagi termeszetű okok: peldaul magas asztali szamítógep arak, nincs olyan hely, ahol ingyen vagy nagyon olcsón lehet internetet hasznalni, stb.

2. Tarsadalmi termeszetű okok: peldaul elterő iskolai vegzettseg, jövedelmi szint, lakóhely, stb.

3. Kulturalis, tudatossagbeli okok: nincs ra szuksege, meg nem latta meg a hasznat, nincs mintaadó reteg, stb.

4. Tartalmi okok: nincs őt erdeklő tartalom es/vagy szolgaltatas, nem erhető el az anyanyelven szolgaltató webhely, elegtelen helyi informaciók, tartalmak, stb.

A fejlett orszagok eddigi tapasztalatai tehat azt mutatjak, hogy a varakozasokkal, remenyekkel szemben a digitalis töresvonalak közel ugyanazon tarsadalmi szakadekok menten termelődnek újra, ahol a korabbi technológiai es kommunikaciós töreseket megfigyeltek, illetve ezzel parhuzamosan nem tűnik igaznak az a feltetelezes, hogy a digitalis szakadek az internethozzaferes rohamos terjedesevel teljesen el fog tűnni. Mindebből következik az a tapasztalat, hogy a digitális megosztottság leküzdése egy hosszantartó, talán végérvényesen soha meg nem is szüntethető folyamat. Paradox módon, az IKT eszközök egyenlőtlen elterjedése következtében kialakuló, felerősödő társadalmi megosztottságot ugyanezen eszközök segítségével próbáljuk megszüntetni. Azaz napjainkban mar úgy gondoljuk, hogy az IKT eszközök alkalmasak arra, hogy segítsegukkel növeljuk a leszakadó tarsadalmi retegek, csoportok eselyegyenlőseget, eletminőseget, meg ha termeszetesen vegleges megoldast ezek sem nyújtanak. Ezt fejezi ki az e-inclusion, az e-befogadas fogalma: az új kifejezes mögötti koncepció mar nem elsősorban az újfajta egyenlőtlensegek bemutatasara koncentral, hanem sokkal inkabb az okok feltarasaval a megosztottsag athidalasat elősegítő nyertes-nyertes megoldasok megfogalmazasara. Nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldjak a szegenyseg, a diszkriminació problemajat, a tarsadalmi struktúraból eredő egyenlőtlensegeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elerese, tenyleges hasznalata, valamint az online tartalmak es szolgaltatasok elősegíthetik a tarsadalmi kizaras csökkenteset, megteremthetik az informaciós tarsadalomban való reszvetel eselyegyenlőseget.

12

Ugyanakkor mara azt is latnunk kell, hogy önmagaban a több technológia, a nagyobb savszelesseg, a több online tartalom sem fogja megszuntetni a digitalis megosztottsagot, ugyanis a technológia-valtasok es az ezen atmenetek között lejatszódó generació-valtasok bizonyos mertekben újratermelik a digitalis megosztottsag kulönböző típusait. Nem veletlen tehat, hogy az információs társadalmak integrációs erejének felgyorsítása mind a fejlett, mind a fejlődő orszagok fontos törekvese lett az utóbbi evekben. Az integració, az eselyegyenlőseg biztosítasa nem csak az egyes tarsadalmak, hanem regiók, földreszek szintjen is fontossa valt. Az egyes kontinenseken jelentős kulönbsegek vannak mind a beavatkozas szintjet, mind a megcelozni kívant tarsadalmi csoportok es eszközök tekinteteben is, hiszen míg peldaul az Európai Unióban közösségi szinten szorgalmazzák a befogadó, erősen integrálódott információs társadalom kiépítését, addig az Egyesült Államokban ez sokkal inkább települései, kisközösségi szinten valósul meg , mindezzel szemben pedig a harmadik vilag nagymertekben ra van utalva a fejlettebb vilag laissez-faire gazdasagi erdekeit is kiszolgaló tamogatasanak.Molnar Szilard egyik idevagó tanulmanya (Molnar 2002) összegzi a digitalis megosztottsag fogalmanak rövid törtenetet. A digitális szakadék fogalma csak 1995 elejen jelenik meg az Egyesult Államokban, termeszetesen nem minden előzmeny nelkul. Az 1980-as evekben, azaz meg a szemelyi szamítógepek koraban jellemzően informació-szegenyekről es -gazdagokról beszeltunk, míg a kilencvenes evek közepetől az internet tarsadalmi elterjedesenek kezdeten mar digitalis megosztottsagról. Ezek a fogalmak meglehetősen statikus, dualis kepet festettek elenk: ki fer hozza az informaciókhoz, az ezeket taroló, kuldő-fogadó modern informaciós es kommunikaciós technológiai eszközökhöz, ki hasznalja ezeket az eszközöket, ki rendelkezik vele otthon, vagy a munkahelyen es ki nem. A kifejezés első használói a politikusok és az újságírók voltak, akik többnyire az oktatasi intezmenyek es a könyvtarak elektronizaciója kapcsan azt akartak segítsegevel kifejezni, hogy az IKT eszközök hozzaferesenek biztosítasa reven, hamarosan felnőtte valhat egy olyan nemzedek, ahol a digitalis megosztottsag nem szakítja kette a tarsadalmat, azaz mindenki szamara elerhetőek lesznek azok az eszközök (szemelyi szamítógep es Internet), amelyek segítsegevel könnyen es olcsón lehet informacióhoz jutni, valamint kommunikalni. A digitalis megosztottsag mar 1996 környeken az új technológiai eszközök hozzaferesi eselyeben megmutatkozó tarsadalmi kulönbsegeket próbalta kifejezni. Ezt mutatta meg adatokkal alatamasztva 1997 marciusaban az amerikai Nemzeti Telekommunikaciós es Informaciós Hivatal (NTIA) „Falling Through the Net” tanulmanya, amely igaz, hogy 1995 óta keszul, de a digitalis megosztottsag kifejezes ebben az evben jelenik meg először1.A fogalom felbukkanasa egyreszt korainak tűnik a vilaghaló – es talan meg a szamítógep – egy-egy tarsadalmon beluli elterjedesenek alacsony mertekehez kepest, ugyanakkor, mar az 1980-as evekben hasonló jelensegről beszeltek. Az UNESCO McBride-jelentese2 1980-ban meg azt vetette fel, hogy vajon a komputerizació elő fogja-e segíteni a tarsadalmak demokratikus működeset, vajon okoz-e, s ha igen, akkor milyen tarsadalmi problemakat, kulönbsegeket emberek es orszagok között, vajon az „informació szabadsag” biztosítasa elősegíti-e a tudas tarsadalomban való reszvetelt. Az információ és a szegénység szoros kapcsolatáról (peldaul fugges az elsődleges forrasoktól, növekvő eleresi es hozzaferesi költsegek, biztonsagi es nemzeti erdekből az informació ellenőrzese, az informaciós műveltseg hianya) már az 1980-as évek közepén beszélnek a könyvtárosok (Lang, J.P. (ed.) (1988). A digitalis megosztottsag gondolati előzmenyeinel mindenkeppen meg kell említeni az informació-szegenyek es informació-gazdagok tematizalast (Haywood 1995, 1998), amely egeszen a digitalis megosztottsag fogalom megjeleneseig tartotta magat. A szamítógepek es az informació hozzaferesi eselyeből fakadó bizonytalan kerdeseket, valamint a dualis (informació-szegenyek es -gazdagok) tarsadalomkepet az 1990-es vegen felvaltja a digitalis

1 A 2001-ben megjelenő jelentesben viszont utoljara.2 http://unesdoc.unesco.org/images/0004/000400/040066eb.pdf

13

megosztottsag arnyaltabb fogalma. Ma mar tudjuk, hogy a modern IKT eszközök hatassal vannak a tarsadalmakra, ezert a „vajon” kérdése a sokkal fontosabb „hogyanra” változik: tehat a modern informaciós es kommunikaciós technológiai eszközök hogyan segíthetik egy tarsadalom demokratikusabb működeset, hogyan okoznak tarsadalmi kulönbsegeket, hogyan lehetseges altaluk a tarsadalmi kizaras. A digitalis megosztottsag fogalma mar erre a „hogyanra” reflektal.A digitalis megosztottsag egyik legfontosabb kerdesfeltevese tehat az, hogy a modern informaciós es kommunikaciós technológiai eszközök elterjedese hogyan befolyasolja a meglevő tarsadalmi kulönbsegeket, hogyan segíti elő a tarsadalmi integraciót, vagy eppen ellenkezőleg, hogyan szul újabb kulönbsegeket, amelyek kezelesehez, csökkentesehez kulön erőfeszítesekre van szukseg. A technológiai újítások társadalmi diffúziójának elmélete alapjan azt varhatnank, hogy a telítődes szakaszaban el fog tűnni, vagy legalabb is minimalisra csökken a digitalis megosztottsag, azonban egyelőre ennek az ellenkezőjet tapasztaljuk. Az információs társadalom szempontjából fejlett országokban (peldaul skandinav orszagok, Egyesult Államok) az internet használatának elterjedése elérte a diffúziós folyamat utolsó, a telítődés szakaszát: a lakossag 70-80 szazaleka felhasznalónak minősul, a terjedes uteme nagyon lelassult, majdnem stagnal. Azok, akik nem hasznaljak ezt a technológiat, mar nagyon nehezen meggyőzhetők ennek előnyeiről, hiszen a körulmenyek, a lehetősegek regóta olyanok, hogy ha akartak volna, mar biztosan a felhasznalók taboraban lennenek. Az Egyesult Államokban elesen fel is vetődött a kerdes: Letezik-e egyaltalan a digitalis megosztottsag, vagy egyszerűen csak egy „Mercedes-szakadékról” van szó? Ugyanis, mint ahogy termeszetesen hat az, hogy nem kell mindenkinek Mercedes autó, úgy nem kell jó asztali szamítógep, nagy savszelessegű internet eleres sem otthonra, eleg, ha biztosítjuk azokat a helyeket (közössegi hazak, könyvtarak, templomok, iskola, stb.), ahol ezek barki szamara elerhetőek. Vagyis a fizikai hozzaferes biztosítasaval el lehet erni a digitalis egyenlőtlenseg megszűneset, illetve a csökkenteshez elegseges ez az erőfeszítes is. Aki nagyon akarja hasznalni ezeket az eszközöket, annak így megvan a lehetősege, tehat a digitalis megosztottsag tulajdonkeppen digitalis eredetű, azaz eszköz-jellegű. Az ezredfordulót követően napvilagot is lattak olyan kutatasi eredmenyek – peldaul a U.S. Department of Commerce 2002-es jelenteseben3 csak a hivatkozott irodalomban fordul elő a „digital divide” kifejezes –, illetve kutatói nyilatkozatok – peldaul a UCLA World Internet Project adataira tamaszkodva Jeffry Cole professzor nyilatkozatai az eltűnő megosztottsagi mutatókról –, amelyek arról tanúskodnak, hogy elindult egy normalizaciós folyamat, azaz a technológiai diffúzió előrehaladtaval megis csökkennek, eltűnnek a felhasznalók es nem felhasznalók közötti kulönbsegek. Ezzel szemben, jellemzően az Európai Unió országaiban azt hangoztatják, hogy a digitális megosztottság tulajdonképpen a már említett „tudásszakadék” 21. századi formája. A fizikai es penzugyi hozzaferes elősegítese messze nem elegendő, kulön tamogatast kell nyújtani a hatranyos helyzetű csoportoknak is. A plusz tamogatas elemei: oktatas, helyi közössegek tamogatasa, helyi tartalmak fejlesztese, tudatosítas, tudatossag növelese, igeny-tamasztas. Ha ezek az elemek nem parosulnak az infrastrukturalis feltetelek biztosítasaval, akkor az informaciós tarsadalmak sem lesznek igazsagosabbak: akik az informaciós halózatokban hagyomanyosan előnyös helyzetben vannak, hosszú tavon megerősítik pozícióikat, míg az ebből kizartak belesodródnak az informaciós „underclass” retegebe, ez pedig az informaciós tarsadalmak serulekenyseget, töredezettseget vetíti előre.A korai iskolaelhagyók aranya Magyarorszagon 16 evvel ezelőtt 13,9%, 2010-ben 10,5% volt, azóta erdemben nem is csökkent. Nemzetközi összehasonlítasban 10% köruli az alapfokú

3 A nation online: How Americans Are Expanding Their Use of the Internet http://www.ntia.doc.gov/legacy/ntiahome/dn/anationonline2.pdf

14

kepzesben nem reszesulők aranya Ausztriaban, Nemetorszagban, Magyarorszagon, Írorszagban es a volt Szovjetunió teruleten, 20% köruli Bulgariaban, Romaniaban.Minden evben az adott korosztaly körulbelul ötöde a munkaerőpiacon alig konvertalható alacsony iskolai vegzettseggel (legfeljebb altalanos iskola vagy rövid közepfokú vegzettseg) lep ki az oktatasból. Ezek az emberek igen nagy szamban tartósan munkanelkuliek, amit az alacsony iskolai vegzettseg es a munkavallalashoz szukseges kompetenciak hianya mellett sokszor a telepulesi hatranyok is erősítenek. A kistelepuleseken elők helyben nem talalnak munkalehetőseget, tavolabbi telepulesre törtenő ingazast pedig nem tudnak tartósan finanszírozni keresetukből.Az Európai Unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Magyarországon minden negyedik felnőtt az lehet. Funkcionalisan analfabeta az a szemely, aki keptelen gyakorolni azokat a tevekenysegeket, amelyekben az írasbelisegnek fontos szerepe van az adott csoportban es közössegben, valamint keptelen arra is, hogy az olvasas, íras, szamolas segítsegevel előmozdítsa a sajat, illetve közössege fejlődeset. Szamos ilyen feladattal allítja azonban szembe a mai kor a tarsadalom tagjait: az atutalasok, az adóbevallas, egy öneletrajz elkeszítese elkepzelhetetlen az említett ismeretek nelkul. Az analfabetizmus merteke Magyarorszagon nem tekinthető magasnak, a funkcionalis analfabetak szama inkabb aggasztó: egy vizsgalati becsles szerint az altalanos iskola befejezese utan a gyerekek egyharmada funkcionalis analfabeta. A 2000-ben es 2006-ban vegzett PISA felmeres adatai alapjan a magyar 15 evesek szövegertesi kepessege jelentősen a nemzetközi atlag alatt maradt, a hianyossagok okat pedig az altalanos iskolak felső tagozatainak oktatasi rendszereben latjak a szakertők, hiszen a negyedik osztaly elvegzesevel megszűnik az olvasas tanítasa.Az olvasaskutatók felhívtak a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben 40-ről 60 százalékra nőtt azoknak a felnőtteknek a száma, akik egy év alatt egyetlen egy könyvet sem olvasnak el. De a könyvolvasas a felnövekvő nemzedekek eleteben is egyre inkabb hatterbe szorul. A PISA eredmenyei szerint az elmúlt evekhez kepest szamottevően nőtt ugyan a kedvtelesből olvasó gyerekek szama, közuluk azonban csak igen kevesen, mindössze 6,3 szazalekuk olvas szepirodalmat (40 szazalekkal nőtt viszont az újsagok nepszerűsege a fiatalok köreben).Az öreg technológiák – mint például színes televízió, videomagnó, telefon – használatával szemben a világhálón való boldogulás számos új készség, képesség meglétét feltételezi a felhasználónál. Egy újabb, fontos hangsúlyeltolódast kellett eszrevennunk az ezredforduló utani evekben: míg addig az eszközökhöz való hozzaferes, nem hozzaferes dichotómiaja volt a meghatarozó, a ketezres evektől mar inkabb egy újabb digitalis töresvonalra, a mar felhasznalók közötti egyenlőtlensegekre helyeződik a figyelem. A hasznalat elterjedesenek előrehaladtaval egyre inkabb az lesz a fontos kerdes, hogy ki, mire kepes hasznalni az Internetet. DiMaggio es Hargittai (2001) azt javasoljak, hogy a diffúziós folyamat telítődesenek szakaszaban a „digitalis megosztottsag” helyett sokkal inkabb az új kutatasi kerdeseknek, módszereknek megfelelni kepes „digitalis egyenlőtlenseg” („digital inequality”) fogalmat hasznaljuk. Itt mar a hasznalat minősege, intenzitasa es celja, az Internet kapcsolat es a felszereles minősege, a felhasznalói tudas es a tarsadalmi kapcsolatok kiterjedtsege valik megkulönböztető tenyezőve. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy az öreg technológiakkal szemben a szamítógepek es a vilaghaló tarsadalmi meretű elterjedesevel sem szűnik meg a digitalis megosztottsag, hiszen újabb típusai, aspektusai jelennek meg.

4.2 Esélyegyenlőséget biztosító információs társadalmat mindenkinekA digitalis megosztottsag vizsgalata tehat újabb szempontokat is nyújtott a tarsadalompolitikaban tevekenykedők szamara, ugyanis nem csak arra vilagított ra, hogy ki miert hasznalja az IKT eszközöket, hanem arra is, hogy ki miert nem tud vagy akar elni ezekkel a lehetősegekkel. Ez a szemleletmódbeli valtas vezetett el oda napjainkra, hogy ma már nem csak úgy tekintünk az IKT eszközökre, mint a társadalmi egyenlőtlenségek újabb

15

dimenziójának okozójára, hanem ellenkezőleg, mint a hátrányos helyzetűek esélyteremtésének lehetséges eszközeire, az e-befogadás politika megtestesítőire. Az új kifejezes mögötti koncepció mar nem elsősorban az újfajta egyenlőtlensegek (a szakadek) bemutatasara koncentral, hanem sokkal inkabb az okok feltarasaval a megosztottsag athidalasat elősegítő megoldasok (hidak) megfogalmazasara. Termeszetesen nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldjak a szegenyseg, a diszkriminació problemajat, a tarsadalmi struktúraból eredő egyenlőtlensegeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások segítsék elő a társadalmi kizárás csökkentését, teremtsek meg az informaciós tarsadalomban való reszvetel eselyegyenlőseget. Ennek következteben a digitalis megosztottsag kisse statikus kepet festő kifejezesenek helyet egyre inkabb az e-inclusion fogalma veszi at, amely a tarsadalmi reszvetel fokozasara es a jól-lethez, a minősegi elethez való jog hangsúlyozasara koncentral. Az „e-befogadas” annak a „tarsadalmi befogadasi folyamatnak” (Social Inclusion Process) az informaciós tarsadalomra vetített programja, amit az EU tagallamai az Európai Tanacs nizzai ulesen indítottak meg (European Commission, 2000b), a kirekesztes lekuzdesere iranyuló strategia reszekent. Az európai e-befogadas politika 2005-ös felulvizsgalata (lasd Európai Bizottsag: eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society4) újabb fontos szempontok figyelembevetelet javasolja, melyek közul ki kell emelni, hogy a tarsadalmi bennfoglaltsag programjainak elsősorban regionalis es lokalis, azaz a kisközössegek szintjen kell megjelennie. Ez az alulról epítkező, a kihívasokra a helyi igenyeknek es lehetősegeknek jobban megfelelő, reflektív informaciós tarsadalom az a megközelítesmód, amely leginkabb megfelelhet az európai innovaciós strategia es a kulturalis sokszínűseg megőrzesenek kettős prioritasanak. A kisközössegeket kell tamogatni oly módon, hogy a kesői adaptalók, az elutasítók csoportjaba tartozók szamara is garantalva legyenek az informaciós tarsadalom polgarava valas lehetősegei: a hozzaferes biztosítasa, a megfelelő tartalom es szolgaltatas, az ezek hasznalataban eligazító ugysegedi szolgalatok mind az erre való kepesse valast („empowerment”) segíthetik. Az Európai Unió strategai köreben konszenzus övezi azt a meglatast, mely szerint a digitalis megosztottsag egy kumulatív tarsadalmi hatrany oka es egyben tovabbi egyenlőtlensegek okozója is, eppen ezert e teruletnek fokozott figyelmet kell szentelni. Az európai uniós dokumentumokban mindez az e-inclusion fogalomban fejeződik ki, melynek kerdese es megoldasa alapvetően kapcsolódik az EU Foglalkoztatasi strategiajahoz (Employment Strategy), a Szocialis dimenzióhoz (Social Inclusion Strategy), termeszetesen az eEurope programokhoz es a Lisszaboni Strategiahoz. Az eEurope 2002 Akcióterv tevekenysegenek második klasztere az emberekbe és az ismeretekbe való befektetés, amelynek alpontja mindenki reszvetele a tudasalapú gazdasagban. A dokumentum leszögezi, hogy minden polgarnak rendelkeznie kell a szukseges szaktudassal, amely az informaciós tarsadalomban szuksegeltetik, tovabba kulönleges figyelmet kell szentelni a hatranyos helyzetű csoportoknak a digitalis egyenlőtlenseg csökkentese erdekeben (lasd: “e-Participation for the disabled”, 2001). Az eEurope 2005 Akcióterv elsősorban a biztonsagos, szelessavú infrastruktúra, valamint a mindenki altal elerhető es megfelelő tartalommal feltöltött internetes szolgaltatasok bővíteset tűzte ki celul. A korszerű tavközlesi infrastruktúrahoz való hozzaferes kerdese elsősorban regionalis szempontból eredmenyez hatranyos helyzetet, am a technikahoz törtenő hozzaferes biztosítasa meg nem elegseges a digitalis írastudas elsajatítasahoz. Az eEurope arra a nagyon fontos tenyre hívja fel a figyelmet, hogy a tarsadalmi kulönbsegeknek ket csoportjat kell elkulöníteni. Nem eleg, ha csak az infokommunikaciós eszközök fizikai hozzafereseben megmutatkozó kulönbsegek kivaltó okaira – azaz a regionalis, korcsoport,

4 http://www.ifap.ru/library/book151.pdf

16

gazdasagi aktivitas, infrastrukturalis ellatottsag stb. mutatókra – koncentralunk, ugyanis a hozzáférés akadályai között a tudás- és attitűdbeli okokat is figyelembe kell venni. Az Európai Parlament es Európai Tanacs az 50/2002/EC szamú döntes ertelmeben felhívja a tagallamok figyelmet, hogy strategiaikban es dokumentumaikban horizontalis celkent vegyek figyelembe a hatranyos helyzetű allampolgarok specialis igenyeit a tarsadalmi kohezió növelese erdekeben. A jogszabaly kulön kiemeli a nők es a ferfiak közötti eselyegyenlőseg megteremtesenek elősegíteset. Az Európai Unió az eEurope dokumentumokon kívül a digitális megosztottság problémájával számos egyéb stratégiai anyagban és munkacsoportban is foglakozik. Az Európai Bizottsag altal eletre hívott ESDIS (Employment and Social Dimension of the Information Society) munkacsoport elemzeseivel es az ezekre alapozott hasznos javaslataival5 jarul hozza a tarsadalmi integració eleresehez. A 2001-ben napvilagot latott e-befogadas program főbb elemeit a következőkben hatarozta meg:

A hatranyos helyzetű csoportok szamara az informaciós tarsadalom lehetősegeinek felvazolasa

o megfelelő online tartalommal es szolgaltatasokkal,o helyi közössegek tamogatasaval online szolgaltatasokon es halózatokon

keresztul,o az informaciós technológiak segítsegevel törtenő munkalehetőseg-

teremtessel. Eközben az informaciós tarsadalom kialakulasa előtt levő akadalyok eltuntetese

o az informaciós tarsadalom lehetősegeinek tudatosítasaval,o elerhető es megfizethető hozzaferes biztosítasaval,o a hatranyos helyzetű csoportok köreben a digitalis írastudas terjesztesevel,o a fogyatekkal elők szamara a technikai akadalyok megszuntetesevel.

Vilagos az uzenet: a fizikai és pénzügyi hozzáféréssel mindössze egy sor foglalkozik, az összes többi azzal, miként lehetne a meglévő társadalmi különbségeket az IKT eszközök segítségével csökkenteni, áthidalni. Legfontosabb megallapítasaik annak megvalaszolasara összpontosítanak, hogy hogyan vonhatók be a hatranyos helyzetű csoportok az informaciós tarsadalomba. Tapasztalataik alapjan fontos szempontkent jelenik meg, hogy tudatosítani kell az erintett celcsoport köreben az IKT-eszközök altal nyújtott lehetősegek előnyeit, a stratégiaalkotóknak számolniuk kell a hátrányos helyzetű csoportok speciális igényeivel, hogy a hátrányos helyzetűek számára fontos információk és tartalmak kerüljenek előtérbe (peldaul az e-közigazgatasi kezdemenyezeseknel).A szandekok ellenere azonban szamos problema hatraltatja a megosztottsag csökkenteset. Az újabb es újabb technológiak megjelenese (peldaul nagy savszelessegű halózatok, mobiltechnológiak), a regi felhasznalók digitalis műveltsegben való jartassaganak erőteljes növekedese az új belepőkkel szemben, a kulturalis, gazdasagi kulönbsegek, a tarsadalom elöregedesenek problemai, mind új es mindig újabb típusú digitalis megosztottsaghoz vezetnek. Az Európai Unió orszagaiban peldaul a csökkenő szuletesi arany es a növekvő varható elettartam dramai valtozasokat hoz. Egyes orszagokban a lakossag 40 szazalekat a 65 ev felettiek fogjak alkotni 2020-ban, míg a tavolibb előrejelzesek szerint 2050-re a dolgozó korú nepesseg (15–64 ev) nagysaga varhatóan 18 szazalekkal kisebb lesz a jelenleginel, a 65 even feluliek szama pedig 60 szazalekkal növekedni fog. Ennek eredmenyekeppen a nyugdíjasok es az Európaban a jelenlegi dolgozó kornak megfelelő lakosok atlag aranya 2050-re megketszereződik, a jelenlegi 24 szazalekról megközelítőleg 50 szazalekra növekszik6. A potencialis gazdasagi növekedes mar 2015-re megközelítőleg 1,5

5 Lasd bővebben: http://europa.eu.int/comm/employment_social/knowledge_society/background_en.htm 6 Ez a folyamat mar megkezdődött, es 2015-re az EU atlag fuggősegi aranya 30 szazalekra nő majd. Ezek az esemenyek melyreható következmenyekkel fognak jarni az európai gazdasag szamara, es kihatnak arra, hogyan tudja Európa anyagilag tamogatni jóleti rendszereit. Az elöregedes növelni fogja a nyugdíj es egeszsegbiztosítas iranti igenyt, ugyanakkor csökkenti a dolgozó korban levő emberek szamat, akik az ehhez szukseges jóletet elő tudjak teremteni. Az Európai Bizottsag előrejelzesei

17

szazalekra csökkenhet, ha a munkaerő-potencial jelenlegi felhasznalasa valtozatlan marad – hívja fel a figyelmet a Wim Kok jelentés7. Éppen ezert emelik ki az Európai Unió strategiai, hogy az e-inclusion politikanak nemzeti, regionalis es helyi szinten kell ervenyre jutnia. A nagy vihart kavart Wim Kok-jelentest megelőzően, mar 2004 augusztusaban napvilagot latott Rethinking the European ICT Agenda8 címet viselő dokumentumban 10 olyan terulet kerult kiemelesre, ahol attörest kell elernie az Európai Uniónak annak erdekeben, hogy a gazdasagi, tarsadalmi fejlődes lepest tudjon tartani mas földreszekkel, orszagokkal, valamint hogy megközelíthetőek legyenek a lisszaboni celok. A tizedik attörest igenylő teruletet a következőkben hatarozza meg a dokumentum: „Az e-inclusion politikanak el kell mozdulnia az ’elerest mindenkinek’ celtól a ’kepesseget mindekinek’ cel fele.” Az ajanlas szerint az EU-nak be kell emelnie a strategiakba az IKT eszközök hasznalatahoz szukseges keszsegek (a digitalis írastudas skilljeinek) javítasat. Ez ugyanolyan fontos, mint a nagy savszelessegű halózat eleresenek biztosítasa, hiszen enelkul ugyanúgy nem lehetseges az informaciós tarsadalomban való reszvetel. Az IKT-eszközök használatához szükséges ismeretek hiánya igen gyakran az internettel szembeni ellenállás attitűdjében jelenik meg. Felmeresek szerint az EU lakosságának körülbelül egynegyede nincsen tisztában azzal az esetleges előnnyel, amelyet a világháló hozhat az életében. Ezeknek az akadalyoknak a lekuzdese magatól nem oldódik meg, az informaciós tarsadalom piac diktalta terjeszkedese önmagaban nem eleg ahhoz, hogy a polgarok többsege szamara vonzóva valjon az internet hasznalata. Az Európai Unióban új fogalomkent jelent meg az „altalanos hozzaferes” biztosítasa, amely magaba foglalja az IKT-keszsegek biztosítasat is: az alapműveltseghez hozza kell tartozniuk azoknak a szamítastechnikai, informaciós es kritikai keszsegeknek is, amelyek magasabb szintre emelik az informaciók közötti celiranyos eligazodast, valamint a fellelt informaciók megfelelő összefuggesbe helyezesenek kepesseget. Tagabb ertelemben tehat az informaciós kultúrahoz való hozzaferes biztosítasaról van szó, amely a megfizethetőseg, elerhetőseg es hasznalhatósag kriteriumain túl tovabbi harom összetevőre is felhívja a figyelmet: az ertelmes módon hasznosítható hozzaferes biztosítasara, a felhasznalók szamara relevans tartalmak nyújtasara, az ertelmes szolgaltatasokra es a hasznos segítsegnyújtasra a raszorulók szamara. Ezek a funkciók es szolgaltatasok elsősorban olyan közössegi hozzaferesi pontokon erhetők el, amelyek az esetek többsegeben a hozzaferest biztosító eszközjellegű fejlesztesek mellett rendelkeznek az erre az infrastruktúrara tamaszkodó „puha-infrastruktúraval”9, peldaul IT-mentori szolgaltatassal is. Éppen ezert 2006-ban a 32 orszag vezetői altal elfogadott Rigai eInclusion Miniszteri Deklaráció meg hatarozottabb celokat tűzött ki: a leszakadassal fenyegetett csoportok (idősek, munkanelkuliek, fogyatekkal elők) es a többsegi tarsadalom között feszulő digitalis megosztottsagot a felere kell csökkenteni 2010-re az Európai Unióban, amely celt sajnos a tagallamok többsegeben nem sikerul elerni.A Miniszteri Deklaraciót követően több kommentar is napvilagot latott, ertelmezve es pontosítva az eInclusion celokat. Ilyen kommentar peldaul az Information and communication technology for an inclusive society – Frequently asked questions10 (2006) es

szerint a nepesseg elöregedesenek elődleges hatasa az lesz, hogy 2040-re az EU potencialis növekedesi rataja a jelenlegi 2–2,25 szazalekos aranyról a megközelítőleg 1,25 szazalekra csökken. Egy ilyen csökkenes kumulatív hatasa fejenkent 20 szazalekkal alacsonyabb GDP lesz, mint amennyi kulönben varható lenne – all a Wim Kok vezette bizottsag 2004 novemberi jelenteseben. 7 Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentes. High Level Group Wim Kok vezetesevel, 2004. november8 Rethinking the European ICT Agenda. Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals. PricewaterhouseCoopers, Haga, 2004. augusztus9 Vietórisz Tamas hívja fel a figyelmet arra, hogy az informaciós tarsadalom fejlesztesenek meghatarozó eleme nem lehet a „kemeny infrastruktúra”, mert az atalakulas sikere elsősorban a „puha infrastruktúran” múlik, azaz az IKT eszközöket innovatív módon hasznalni kepes szemelyzeten, intezmenyeken (peldaul telehazakon). Lasd bővebben: Vietórisz Tamas: Optikai kabel es regionalis fejlesztes. Informaciós Tarsadalom, 2002/4. 63. old.10 http://ec.europa.eu/information_society/events/ict_riga_2006/press/pdf/m06_237.en.pdf

18

European initiative on an all-inclusive digital society: Frequently Asked Questions (2007)11. A dokumentumok szama 2007-ben nőtt meg, előre jelezve a tema fontossagat es a felkeszulest a 2008-as akciókra.2008-ban meghirdetesre kerult az európai e-befogadas eve kezdemenyezes (2008 European Initiative on e-Inclusion), mely arra próbalta felhívni a figyelmet, hogy meg kell akadalyozni az IKT eszközök hasznalata altal felerősödött tarsadalmi/gazdasagi kulönbsegek növekedeset, hiszen barmennyire is sokan vannak olyanok, akik elutasítjak, közömbösek a modern infokommunikaciós eszközök irant, azok megis mindenkire hatassal vannak. Ennek megfelelően az e-befogadás politika megközelítesmódja azt mondja, hogy a befogadó informaciós tarsadalom aktív eszközeinek – peldaul szelessavú infrastruktúra, e-közszolgaltatasok, akadalymentes webkikötők, digitalis írastudas – segítsegevel növelhető az informaciós tarsadalom integraciós ereje, ezek segítsegevel növelhető az eselyegyenlőseg, a gazdasagi aktivitas, a foglalkoztathatósag, mindennek következmenyekent pedig kezelhetőbbe valik az öregedő tarsadalmak problemaja, a szocialis es jóleti rendszerek fenntarthatósaga. Mindez pedig arra hívja fel a figyelmunket, hogy a digitalis megosztottsag evtizedes problemaja ma mar szeles tarsadalmi retegek eletminőseget befolyasolni kepes kerdesse valtozott.2007 ev vegen jelent meg a „Részvétel az információs társadalomban - az e-integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezés” című európai bizottsagi közlemeny, amely elkeseredett hangvetelben leszögezi, hogy az e-befogadas kezdemenyezesek ellenere meg mindig csekely az előrelepes, es a rigai celkitűzesek többsege nem fog teljesulni. Az IKT eszközök hozzaferhetősegenek es hasznalatanak hianya egyre jelentősebb mertekű tarsadalmi es gazdasagi kirekesztest okoz. A közlemeny szerint lenyegesen többet kell tenni az e-integració elerese es a rigai celok megvalósítasa erdekeben. Indokolt akar uniós szintű intezkedeseket hozni az informaciós tarsadalmon beluli jogegyenlőseg, a belső piaci koherencia es az e-integracióval kapcsolatos intezkedesek koordinalasanak biztosítasara. A Bizottsag úgy velte, hogy fokozni kell az e-integració tarsadalmi tudatosítasat, valamint a politikai es erdekeltek tanúsította kötelezettsegvallalas merteket. Meg kell teremteni a keretfelteteleket (megfizethető es hozzaferhető technológiak es az IKT-k hasznalatahoz szukseges kepessegek), illetve ezeket szukseg eseten törvenyi rendelkezesekkel kell megtamogatni. A Közlemeny a feladatok listajat is újra közzetette:

Az elektronikus hozzaferesi szakadek athidalasa. A digitalis jartassagbeli hianyossagok pótlasa. A tarsadalmilag hatranyos helyzetűek integralasa korszerű elektronikus

közszolgaltatasok segítsegevel. Az idősödes, az egeszsegi allapot es a fogyatekossag kezelese az informaciós

tarsadalomban. Az e-integració ismertebbe tetele es az előrelepesek összehasonlítasa.

Vegső lökeskent 2008-ban meghirdetesre kerult az e-befogadas európai eve, am ennek hatasa elhanyagolható mertekű volt. Mára az e-inclusion fogalma megkopott, hiszen a hozza fűződő remenyek, hogy az IKT eszközökkel a tarsadalmi hatranyok újratermelődese hatekonyan es gyorsan csökkenthető, szertefoszlottak. Összegzesul a szegenyseg es online mediafogyasztas vizsgalatat, összefuggeseit, az e-befogadas kontextusaba helyezve, az alabbi főbb tenyezők befolyasoljak:

1. IKT infrastruktúrakhoz es eszközökhöz való hozzaferes2. Az egyenek szintjen jelentkező keszsegek, kepessegek3. Attitűdök, bizalom, az újítasokkal szembeni ertekíteletek

11 http://einclusion.hu/2007-11-29/european-initiative-on-an-all-inclusive-digital-society-frequently-asked-questions/

19

4. Technológiak iranti elkötelezettseg, az online tartalmak es alkalmazasok minősegi es mennyisegi hasznalata

A digitalis befogadasnak ezt a negy dimenziójat allapította meg az Oxford Institute temakörben vegzett összegző kutatasa:

Ábra 2: Az e-befogadás négy dimenziója

Forrás: Helsper 2008

Az IKT hozzaferes, az arak, az elerhető infrastruktúra es annak minősege, illetve a technológiak iranti elkötelezettseg merteket inkabb allami, szabalyozói, piaci beavatkozasokkal lehet befolyasolni, erősíteni. A készségek, képességek, attitűdök állapota viszont elsősorban az egyénen múlik , habar ketsegtelen, hogy az utóbbi evekben itt is szamos piaci es allami projekt, kíserlet jelent meg – tegyuk hozza mersekelt sikerrel. A technológiak iranti elkötelezettsegnel a kutatasoknak illik megkulönböztetni a társadalmilag hasznos, kívánatos tevékenységeket, vagy tartalmi elemeket (mint peldaul informació keresese, e-közigazgatas hasznalata, munkahely kereses) a kevesbe hasznos, vagy kívanatosaktól (pl. pornografia, szerencsejatek). Ez egyben megadja a digitalis befogadas jobb mutatójat, egyfajta minősegi elemet. Az e-befogadas kutatasok, sőt a gyakorlati projektek, fejlesztesek is gyakran megfeledkeznek erről a kettős minősegről akkor, amikor a hasznalat, az elköteleződes tarsadalmi előnyeről beszelnek. Ez persze magában hordoz egyfajta értékítéletet, hiszen a kutatónak, a dönteshozónak el kell döntenie, hogy mely típusú tartalom vagy elköteleződes ertekesebb a többinel, melyek szamítanak tarsadalmi vagy gazdasagi ertelemben karosnak. Ez sok esetben felrevezető lehet – termeszetesen a szelsőseges eseteket (pl. pedofília, pornografia) kizarva –, hiszen peldaul az online, szamítógepes jatekok megítelese ma mar merőben mas, mint evekkel ezelőtt. A fiatalok jatekokkal összefuggő IKT hasznalata is elvezethet a munkaerőpiacon szukseges új keszsegek, kepessegek elsajatítasahoz. A tartalmi, illetve a kulönböző alkalmazasok hasznalata, az ezekkel kapcsolatos elköteleződes minősegi es mennyisegi attribútumai inkabb akkor jatszanak meghatarozó szerepet, ha azok nem talalkoznak a felhasznalók igenyeivel, kepessegeivel. Az eddigi tapasztalatok tehat azt mutatjak, hogy a varakozasokkal, remenyekkel szemben a digitalis töresvonalak közel ugyanazon tarsadalmi szakadekok menten termelődnek újra, ahol a korabbi technológiai es kommunikaciós töreseket megfigyeltek, illetve ezzel

20

parhuzamosan nem tűnik igaznak az a feltetelezes sem, hogy a digitalis szakadek az internethozzaferes rohamos terjedesevel teljesen el fog tűnni.

21

A digitális megosztottság leküzdése eddig jellemzően kétféle stratégia mentén valósult meg:

Egyszerűen a piaci mechanizmusoknak tag teret engedve a technikai újdonsagok irant nyitott, elfogadó retegeket celoztak meg, illetve

a masik megközelítesben mar kifejezetten a leszakadókat es az elutasítókat próbaljak meg elerni, megcelozni.

A megközelítesmódok annak megfelelően kerulnek előterbe, vagy szorulnak a hatterbe, hogy eppen milyen technológiai újdonsagok tarsadalmi elterjedese, adaptaciója tart eppen a nekirugaszkodas szakaszaban. Egy-egy eppen felfutó technikai újítasnal mindig előterbe kerul, hogy az előrelepest, a pozitív iranyú gazdasagi, tarsadalmi valtozast ezek tarsadalmi telítődese fogja előidezni. Nincs ez maskent a mostani mobileszközök, szenzorok, felhőalkalmazasok, újgeneraciós internet halózatok elterjedesenel sem. Ezek viszont – ertelemszerűen – újratermelik a megosztottsagot szinte ugyanazon mutatók menten, amelyek menten mar egy korabbi diffúziós folyamatban a töresvonalak kialakultak. Be kell mutatnunk tehat az új technológiak erőltetett elterjesztesenek gyakorlatat is, persze előterbe helyezve ezek pozitív hatasairól szóló ígereteket.

4.3 A szélessáv foglalkoztatási hatásaA gazdasági növekedésen kívül, a hosszútávú szegénység csökkentése összefügg a szegények foglalkoztatási lehetőségeinek javításával. Több kutatas is ramutatott, hogy amíg a foglalkoztatas es a gazdasagi növekedes szoros kapcsolatban allnak egymassal, a kulönböző növekedesi palyak kulönböző munkaerőpiaci összefuggeseket jeleznek, ezert elterően hatnak a szegenysegre (Loayza and Raddatz, 2006). Ebben a reszben a szelessavú fejlesztes foglalkoztatasra es munkaberre gyakorolt hatasat vizsgaljuk, kulönös tekintettel a magas es alacsony szakkepzettseg közti egyensúlyra a munkaerő kereslet összetetelen belul. Vizsgaltuk tovabba az iskolak szerepet az infokommunikaciós technológiai keszsegek fejleszteseben. Ha - ahogy egyesek allítjak - a szelessavú fejlesztes aranytalanul kedvez a szakkepzett dolgozóknak, az iskolaknak nagyon fontos szintező szerepe van. Peldaul ha csökken a jövedelem alapú res a technológiai eszközök hozzaferesenel, az iskolak segíthetnek a hatranyos helyzetű csaladok tanulóinak olyan szakkepzettsegek megszerzeseben, amelyek magasabb munkahelyi fizeteseket eredmenyeznek. Az új technológiák munkaerőpiacra gyakorolt hatását, a gőzgéptől a mikrochipekig, hosszú ideig vitatták. A szakirodalom áttekintése alapján a kapcsolat összetett és szövegkörnyezet függő. Egyfelől nemely technológiak segíthetnek a termelesi folyamatok standardizalasaban es helyettesíthetik a szakkepzett munkaerőt, mint pl. a szövő- es fonógepek az ipari forradalom napjaiban (Goldin and Katz, 1998). Masfelől, mas technológiak növelik a kepzett munkaerő iranti keresletet. Egy befolyasos lapban, Autor es tarsai (1998) azzal erveltek, hogy az Egyesult Államokban 1970-től a jövedelem egyenlőtlenseg emelkedese nagyreszt a szamítógepek es az ahhoz kapcsolódó technológiak megjelenesevel magyarazható. Általanos informaciós technológiakent - mely a hatekony hasznalat erdekeben sokfele keszseget igenyel - a szelessavú internet hozzaferes súlyosbíthatja az ilyen egyenlőtlensegeket. Lehetseges az is, hogy a termelekenyseg növelesevel es a tranzakciós költsegek csökkentesevel a szelessav fellendíti a foglalkoztatast es növeli a munkabereket, a kevesbe szakkepzettek között is. Tovabba ellensúlyozhatja a földrajzi elszigeteltseget, növelheti a foglalkoztatasi lehetősegeket a videken elő szegenyek szamara. A gyakorlati bizonyítékok alapján az internet terjedése pozitívan hat a munkaerőpiacokra, függetlenül attól, hogy hatékony volt-e bevezetés. Az előnyökkel aranytalanul jobban tudnak elni azok a szakkepzettebb dolgozók, akik mar egyebkent is foglalkoztatva vannak, ez a magyarazat arra, hogy a legtöbb vizsgalat nem mutat ki jelentős eredmenyeket az összes foglalkoztatason belul. Hasonló megallapítasra jutott Autor es Dorn (2013), akik szerint az altalanos informaciós technológiai beruhazasok fizetesekre gyakorolt hatasa es a

22

foglalkoztatas a fejlett gazdasagokban U alakot mutat –a szakkepzettseg megoszlasaban az alsó es felső reszen növekedest, közepen csökkenest. Atasoy (2013) szerint a szélessávhoz való hozzáférés az Egyesült Államokban összefügg a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékos növekedésével es ez növekedes kulönösen azokban a megyekben nagy, ahol magas a főiskolai vegzettsegűek aranya. A kutatas tovabba megerősíti, hogy a szelessavú internet hozzaferes kompenzalni tudja a földrajzi elszigetelődest, így a foglalkoztatasra gyakorolt pozitív hatas a videki megyekben jelentősen nagyobb. Forman es tarsai (2012) megallapítottak, hogy az informaciós technológiak es a szakkepzett munkaerő kiegeszítik egymast. Az eredmenyek alapjan a szerzők arra a következtetesre jutottak, hogy az internet beruhazasok kepesek tovabb növelni a regiók közti jövedelmi egyenlőtlenseget. Atasoy-jal ellentetben a szerzők ketsegbe vonjak, hogy a szelessavú internet kepes kompenzalni a videki teruletek földrajzi elszigetelődeset. Csak kevés kutatás vizsgálta az internet technológiák foglalkoztatásra és bérekre gyakorolt hatását a fejlődő országokban. Az egyik kivetel, De los Ríos (2010), aki az internethasznalat haztartasi jövedelmekre gyakorolt hatasat vizsgalta 2007 es 2009 között, Peruban. Az eredmenyek alapjan azok, akik internet felhasznalók lettek 2007 es 2009 között, gyorsabb jövedelem növekedest tapasztalhattak az internetet nem hasznalókkal szemben. Ezek az előnyök a videken elő felhasznalók eseteben meg nagyobbak voltak, megerősítve Atasoy eredmenyeit. Az eredmenyek ugyanakkor azt jelzik, hogy az internethasznalat nem befolyasolja annak valószínűseget, hogy valaki el tud-e helyezkedni. Hasonlókról szamoltak be May es tarsai (2011), akik negy kelet-afrikai orszag (Kenya, Rwanda, Tanzania es Uganda) haztartasi felmereseinek/közvelemeny kutatasainak mikroadatait hasznaltak fel, hogy vizsgaljak az új infokommunikaciós eszközökhöz való megnövekedett hozzaferes hatasat a multidimenzionalis szegenysegre, 2007 es 2010 között. Az eredmenyek azt jelzik, hogy az IKT eszközökhöz való hozzaferes mintegy 2,5%-os mertekű javulast okoz a haztartasok szegenysegi helyzeteben. Összegezve a bizonyítekok alapjan, a szélessávú internet terjedése:

összefügg a munkabérek és a foglalkoztatás növekedésével, de ezekből a nyeresegekből a kepzettebb dolgozók aranytalanul jobban reszesulnek.

ellensúlyozhatja a földrajzi elszigetelődést, mivel a vallalatok es a dolgozók szamara lehetőve teszi a helyi piacokon túli terjeszkedest.

A szakirodalom attekintese alapjan azt feltetelezzuk, hogy a szélessávú internet elterjedése három különböző csatornán keresztül befolyásolhatja pozitívan a foglalkoztatást:

1. A munkaerőpiaci koordinació javítasan keresztul.2. A tarsadalmi tőke erősítesevel, mivel az szorosan összefugg a foglakoztatassal,

kulönösen a szegenyek köreben. 3. Az IKT keszsegek megszerzesenek tamogatasa a jelenlegi es jövőbeni dolgozók

szamara. Az első mechanizmusról (munkaerőpiaci koordináció javítása) mar volt szó az előző reszben. A masodik mechanizmus alapjan azt feltetelezzuk, hogy a szelessavú internethasznalat befolyasolja a munkaerőpiacot azaltal, hogy megvaltoztatja a közössegi halózatok szerkezetet. A közösségi hálózatok munkaerőpiaci szerepe alaposan beigazolódott (Lin, 2001). A tarsadalmi interakciók fontosabbak maradtak a penzugyi hasznoknal, ezert jelentős csatornakat jelentenek a tarsadalmi csoportok tagjai között a munkaval es munkaberekkel kapcsolatos informaciók elterjeszteseben (Granovetter, 1995). A szemelyes halózatoknak tulajdonítható sikeres foglalkoztatas megallapítasa meglehetősen nehez, fugg a demografiai es kulturalis tenyezőktől. A fejlett orszagokban a becslesek 30 es 60% között mozognak, az összehasonlító vizsgalatok szerint a tarsadalmi kötődesek szerepe allaskeresesnel a fejlődő orszagokban sokkal nagyobb (Ioannides and Datcher Loury, 2004).Bármely technológia, amely befolyásolja az közösségi hálózatokban létrejövő interakciók terjedelmét, szerkezetét, intenzitását és jellegét, szükségszerűen befolyásolja a

23

munkáltatók és alkalmazottak viszonyát és a jövedelem elosztást is. Az egyen közössegi halózataban az internethasznalat nagymertekben befolyasolja az olyan fontos valtozókat, mint a terjedelem, intenzitas es a kötődesek heterogenitasa (DiMaggio es tarsai, 2001). Bar meg keves kutatas törtent a temaban, a közössegi halózati alkalmazasokban vegbemenő gyors valtozasok komoly kutatasi feladatokat jelentenek. A meglevő eredmenyek azt mutatjak, hogy az internethasznalat a „gyenge köteseknek” (weak ties) kedvez, vagyis az ismerősökkel es tavoli rokonokkal való kapcsolatoknak. Boase es tarsai (2006) úgy talaltak, az internetet hasznalók nagyobb halózattal rendelkeznek gyenge kötesekből es ezek a kötesek valsagos időszakokban gyakran aktivizalódnak, pl. munkakereseskor vagy munkahelyvaltaskor. A társadalmi kötések klasszikus vizsgalataban Granovetter (1973) azt bizonyította be, hogy mivel a közeli (erős) köteseink többnyire ugyanazokkal az informaciókkal rendelkeznek, mint mi magunk, kritikus helyzeteknel kevesbe kepesek segítseget nyújtani. Ezzel szemben a gyenge kötesekkel az emberek egy szelesebb es heterogenebb körehez kapcsolódunk, így azok nagy valószínűseggel ertekesebb informacióforrast jelenthetnek. A mobiltelefonok hasznalata szinten előmozdítja a foglalkoztatast, mivel megkönnyíti a migrans munkavallalók kapcsolattartasat az otthoni baratokkal es rokonokkal (Aker es tarsai, 2011). A szelessavú internet bevezetesetől hasonló eredmenyeket varnak, mint a közössegi halózatok elterjedesetől. Az egyenek es haztartasok szelessavú internet hasznalata tehat pozitív hatassal van a foglalkoztatasra, es úgy alakítja at a tarsadalmi interakciókat, hogy egyreszt tamogatja a gyenge kötesek szamanak növekedeset, masreszt elmelyíti az erős köteseket. Mindez kivaltkeppen fontos a szegenyek szamara, akik gyakran dolgoznak es elnek olyan informalis viszonyok között, melyben a szemelyes es termelő tevekenysegek közti hatarvonalak sokszor elmosódnak (Overa, 2006; Donner, 2009). A harmadik mechanizmus az IKT (infokommunikaciós) keszsegek elsajatítasa. Az alapvető IKT keszsegek egyre fontosabbak a foglalkoztatasban. Az egyik kíserletben, melyben ket latin-amerikai varosban (Buenos Aires es Bogota) 11.000 hamis öneletrajzot kuldtek el valódi (ertekesítői es adminisztraciós) allashirdetesekre, Blanco es Lopez Boo (2010) azt tapasztaltak, hogy az alapvető infokommunikaciós keszsegekkel rendelkezőket nagyobb valószínűseggel hívtak be allasinterjúra. Tovabbi gyakorlati vizsgalatok megerősítik az IKT keszsegek es a jövedelem közti összefuggest (Di Maggio es Bonikowski, 2008; Mossberger es tarsai, 2007).A szegénység csökkentésének szempontjából a kérdés az, hogyan lehet megszerezni ezeket az infokommunikációs készségeket. Erre ket megoldas letezik: formalis kepzessel vagy a gyakorlattal. A formalis kepzes lehetnek: kepzesi programok a dolgozók szamara, IKT tananyag az iskolakban, stb. A masik lehetőseg valamilyen celtevekenysegen keresztul megszerezni a keszseget, ez törtenhet munkahelyen, otthon vagy az iskolaban - ezt nevezik hasznalat altali tanulasnak („learning by using”, Rosenberg, 1982).A ketfele mechanizmus jelentősege több problemat is felvet. Az egyik, hogy az iskolak mekkora szerepet vallaljanak az alapvető IKT keszsegek elsajatítasaban. Latin Amerikában több kormányzat is nagyratörő kezdeményezéseket indított a számítógépek és internet iskolai térhódítására. Két fontos feltételezésből indulnak ki:

1. Az egyik, hogy az iskolak jelentős szerepet jatszanak az IKT keszsegek megszerzeseben, melyek a 21. szazadban a human tőke fontos alkotóelemei (Warschauer and Matuchniak, 2010).

2. A masik, hogy a szamítógepek es az internet iskolai bevezetese pozitív hatassal lehet az iskolai teljesítmenyre, tamogatja a tanulast es a motivaciót (Claro, 2010).

24

A gyakorlati bizonyítékok az első feltételezést általában igazolni szokták, de vegyes eredményeket produkálnak a másodikkal kapcsolatban. A tapasztalatok alapjan a tanulók szamítógep es internet hasznalata jelentősen javítja az IKT keszsegeket. Fairlie (2012) vizsgalataban azok a veletlenszerűen kivalasztott alacsony jövedelmű egyetemi/főiskolai hallgatók, akik ingyen szamítógepet kaptak otthoni hasznalatra, jelentősen jobban elsajatítottak ezeket a keszsegeket, mint a kontrollcsoport. A kísérletben az egyenlőtlenségeket leginkább a legalacsonyabb jövedelmű diákok esetében sikerült enyhíteni. Malamud es Pop-Eleches (2010) hasonló eredmenyekről szamoltak be egy romaniai voucher program kapcsan, melyben szamítógepeket juttattak alacsony jövedelmű haztartasok szamara vagy Cristia es tarsai (2012), akik a szamítastechnikai keszsegek jelentős javulasaról szamoltak be a perui One Laptop per Child (OLPC) programban. Ezzel szemben a szamítógepek es internet a tanulasra es mas oktatasi eredmenyre gyakorolt hatasa kevesbe egyertelmű. Ami a számítógépek iskolai használatát illeti, néhány vizsgálat pozitív hatásokról számol be a matematika es mas tantargyak eseteben (Machin es tarsai, 2006; Banerjee es tarsai, 2007; Carrillo es tarsai, 2010), de a legtöbb vizsgalat nem talalt jelentős összefuggest a szamítógephasznalat es a diakok teljesítmenye között (Angrist es Lavy, 2002; Osorio es Linden, 2009). Nehanyan arról szamoltak be, hogy a szamítógepek bevezetese az iskolakba inkabb negatív hatassal van a diakok teljesítmenyere, amit a tanarok felkeszuletlensegenek tulajdonítanak es annak, hogy a szamítógep elvonja az időt mas foglalkozasoktól (Sprietsma, 2012).Az iskolai szélessávú programok eredményeiről szóló szakirodalom kevésbé terjedelmes, de hasonlóképpen vegyes. Goolsbee es Guryan (2006) az e-Rate program - egy 1998-ban indult kezdemenyezes, amely az internethozzaferest tamogatta a kaliforniai közepiskolakban - hatasait vizsgaltak. A kezdemenyezes ugyan sikeresen csökkentette az iskolak közötti szakadekot, viszont nem befolyasolta jelentősen a diakok tanulasat. Belo es tarsai (2010) szerint a szelessav bevezetese a portugal iskolakban negatív hatassal volt a diakok tanulasara, amit a szerzők a nem hatekony alkalmazasnak tulajdonítottak. Állítasuk szerint azok az iskolak jobban teljesítettek, amelyek blokkoltak a nem oktatasi tartalmú weboldalakhoz való hozzaferest. Egyre nagyobb szakirodalom foglalkozik az IKT készségek nyilvános hozzáférési helyeken (internet kávézó vagy cybercafé, illetve teleház) történő elsajátításával. Ez kulönösen jelentős a fejlődő orszagokban, ahol a többseg szamara a magas egyeni előfizetesi díjak miatt meg mindig a megosztott/közös internet hozzaferes a legfőbb alternatíva (Galperin es Ruzzier, 2012). Az egyik nagy felmeresben, melyet öt fejlődő orszag internet felhasznalóival keszítettek (pl. Brazília es Chile), az alacsony jövedelmű valaszadók több, mint fele azt allította, hogy elsődlegesen ilyen nyilvanos helyeken sajatította el IKT keszsegeit (Sey es tarsai, 2013).A fentiek alapjan a következőket összegezhetjuk:

Az IKT keszsegek a human tőke fontos dimenziójava valtak, pozitív hatassal vannak a foglalkoztatasra, nem csak az IT teruleteken, hanem az alacsonyabb kepesítest igenylő foglalkozasok eseteben is.

A felnőttek otthoni es nyilvanos hozzaferesi pontokon törtenő internet hasznalata hozzajarul az olyan keszseg elsajatítasahoz, melyek jövedelmi nyeresegekre valthatók.

Az iskolai internet hasznalat pozitívan hat a diakok IKT keszsegeire, annak ellenere, hogy mas oktatasi kimenetekkel kapcsolatosan vegyesek a kutatasi eredmenyek.

25

Az alabbi abra összegzi a szelessavú internet hasznalat es a foglalkoztatas közti lehetseges kapcsolatokat:

Ábra 3: A szélessávú internet használat és a foglalkoztatás közti lehetséges kapcsolatok

4.4 A szélessáv befogadási hatásaA szegénység és a társadalmi kirekesztés kölcsönösen erősítik egymást. Egyreszt a szegenyseg megakadalyozza a human tőke felhalmozasat es növeli a politikai instabilitast, a kettő egyutt pedig meggatolja a befogadóbb gazdasagi es politikai intezmenyek megszilardulasat (Easterly es tarsai, 2006). Masreszt a befogadó gazdasagi es politikai intezmenyek erősen kötődnek a gazdasagi növekedeshez (Acemoglu es Robinson, 2012), amely fontos hajtóerő a szegenyseg csökkenteseben. Kepes-e a szelessavú internethasznalat elterjedese megszakítani ezt az ördögi kört es előmozdítani a tarsadalmi befogadast? Melyek azok a csatornak, melyeken keresztul a szelessavú internet befogadóbb gazdasagi es politikai intezmenyekhez vezet?A vizsgálatok alapján az IKT többnyire, a szélessáv pedig különösen támogatja a demokratizálást, a társadalmi elkötelezettséget és más pozitív kimeneteket (Castells, 2009). A digitalis aktivizmus (digital activism) - az infokommunikaciós technológiaknak a politikai valtozasok erdekeben törtenő hasznalata - az elmúlt evekben sok vita targya volt. Vannak, akik meltatjak a mobiltelefon es a szelessavú internet adta lehetősegeket az autoriter rezsimek elleni harcban es tamogatjak a meg több demokratikus intezmenyt (Hussain es Howard, 2013), masok megkerdőjelezik az IKT szerepet ezekben a valtozasokban es azokat a peldakra helyezik a hangsúlyt, amelyekben a digitalis aktivizmus kudarcot vallott (Shirky, 2011).A problema egyik resze, hogy a viták többsége olyan vizsgálatokon alapul, amelyek anekdotákon alapuló bizonyítékokat vagy esettanulmányokat mutatnak be olyan nagyarányú politikai változásokról, amelyekben nehez kibogozni, hogy az infokommunikaciós technológiak a többi tenyezőhöz kepest valójaban milyen mertekben jarultak hozza a valtozashoz. Tovabba az irodalmak nagy resze csak korlatozottan relevans Latin-Amerika eseteben, ahol a mobil telefonok es az internet szeleskörű hasznalata csak akkor terjedt el, amikor a demokracia es a jogrend mar megszilardult a regió nagy reszeben, legalabbis tagabb ertelemben. Ezert mi a befogadó intezmenyi valtozasok mikroalapjaira összpontosítunk. Mas szóval nem az IKT es a nagy tarsadalmi-politikai valtozasok közti kapcsolatot helyezzuk fókuszba, hanem

26

hogy mikepp teheti a szelessavú internethasznalat es mas kommunikaciós technológiak szeleskörű elterjedese a jelenlegi intezmenyeket meg befogadóbba, es meg erzekenyebbe a szegenyek szuksegleteire. Munkahipotezisunk alapjan a szélessávú internethasználat két fontos mechanizmuson keresztül eredményez befogadóbb intézményeket:

az első: a kormanyzati transzparencia növelese, mellyel korlatozhatók a korrupcióra való lehetősegek es javítható a közös erőforrasok allokaciója;

a masodik: a politikai elkötelezettseg es a mobilizació tamogatasa, amely fenyegeti a politikai elitet es felelősebb kormanyzatot eredmenyez.

Ami az első pontot illeti: egy informaltabb tarsadalom felelősebb kormanyzatot eredmenyez, es arra ösztönzi a politikai dönteshozókat, hogy jobban megfeleljenek a valasztók igenyeinek (Besley and Burgess, 2002; Stromberg, 2004). Ferraz es Finan (2008) leírtak, hogyan hatott a valasztókra a kormanyzati korrupcióval kapcsolatos informaciók közzetetele a brazil telepuleseken, es hogyan buntettek meg a köztisztviselőket. Gonçalves (2009) azt vizsgalta, milyen hatasa van, ha online közzeteszik a kongresszusi köztisztviselő jelöltek (bűnugyi) előeletere vonatkozó adatokat es kiderult, hogy a valasztók a vademelest valasztottak.A közszolgáltatásokról szóló információk közzététele pozitív változásokat eredményez a szolgáltatások minőségében. Reinikka es Svensson (2005) arról szamoltak be, hogy Ugandaban az informaciók helyi mediaban való közzetetele az iskolai penzalapok felhasznalasaról csökkentette a korrupciót es növelte az iskolak hozzafereset a penzalapokhoz. Egy hasonló kutatasban Bjorkman es Svensson (2007) azt dokumentaltak, hogy egyes ugandai helyi közössegek informaciói az egeszsegugyi szolgaltatasok minősegeről hogyan javultak. Miközben ezek a beavatkozasok nagyreszt fizikai eszközök (meetingek, szórólapok) vagy a hagyomanyos media (helyi radió, újsagok) terjesztesi tevekenysegen alapultak, könnyen eszrevehető, hogy a szelessavú internet elterjedtsege megkönnyítette a közszolgaltatasok ellenőrzeset. A kormanyzati tevekenysegek allampolgari felugyelete jelentősen javítja a közjavak minőseget es a kormanyzati felugyelet maga is a közjavak köze tartozik. A korrupció es a közszolgaltatasok elegtelensegenek ismerete önmagaban haszontalan, ha az egyenek nem akarnak reszt venni a politikai tevekenysegekben. Egy korrupcióval foglalkozó indoneziai vizsgalatban Olken (2005) arra jutott, hogy az allampolgarok szamara nyújtott informació kevesbe volt hatekony, mint a szerződesek hagyomanyos felulről lefele törtenő ellenőrzese. A kérdés az, hogy a szélessávú internet fejlesztése támogatja-e a polgári részvételt és segít-e az egyéneknek a kollektív fellépésben a politikai mozgósításhoz. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatjak, hogy az internethasznalat tamogatja az allampolgari reszvetelt, pozitív hatasa van a reszveteli aranyra, a kampanyban való reszvetelre es a valasztott tisztsegviselőkkel való kapcsolattartas intenzitasara (Mossberger et al., 2007). Stern es tarsai (2007) szerint a szelessavú internethasznalat az Egyesult Államokban pozitívan befolyasolja a közössegi reszvetelt. A szerzők ennek a hatasnak ket formajat azonosítottak: az egyik a tarsadalmi tőke növekedese, a masik az informació hozzaferes megkönnyítese es a közössegi hírek es esemenyek megosztasa. A harom abra egymasra epul, a lenti kibővult a harmadik es egyben utolsó mechanizmussal, amin keresztul a szelessavú internethasznalat varhatóan hatassal lehet a szegenysegre.

27

Ábra 4: A szélessávú internet fejlesztés és a társadalmi befogadás közötti feltételezett összefüggések

4.5 A szegények információs élete: egy feltáró tanulmány MexikóbanVegul, csak egy pelda erejeig kiterunk egy esettanulmanyra is. Ebben a vizsgalatban a kutatócsoport az új infokommunikációs technológia szegénységre gyakorolt hatására keresett bizonyítékot, az IKT eszközök hasznalati mintazatanak vizsgalataval harom szegeny közössegben, Mexikóban: Las Margaritas (San Luis Potosí), Santiago Nuyoo (Oaxaca), illetve a San Miguel de Allende (Guanajuato) környeken talalható Cruz del Palmar, Estancia de Canal es Los Torres. A vizsgálat fő keretrendszerét a megélhetéssel kapcsolatos megközelítés adta. Eszerint az infokommunikació technológia egy olyan eszköz, amely erősíti a szeleskörű tarsadalmi es politikai vagyont, ami pedig hozzajarul a szegenyek jobb eletminősegehez. A kerdes az, hogy az infokommunikaciós technológiakhoz való hozzaferes kepes-e es ha igen, hogyan kepes erősíteni a szegeny közössegek tagjainak kepessegeit.Kvalitatív vizsgalat segítsegevel kutattak, hatással vannak-e az új infokommunikációs technológiák az információkeresés mintáira es a kommunikaciós halózatokra ezekben a közössegekben. A közössegeket földrajzi valtozók es kulönböző tarsadalmi-gazdasagi feltetelek alapjan valasztottak ki. Las Margaritas egy tavoli elzart videki közösseg, Santiago Nuyoo egy falusias közösseg, San Miguel de Allende közeleben levő teruletek pedig felig varosiak. A helyszínek az IKT hozzaferes kulönböző szintjen allnak: Las Margaritas nem kapcsolódik IKT szolgaltatasokhoz; Santiago Nuyoo vezetekes megosztott szelessavú hozzaferessel rendelkezik, valamint mobil banking szolgaltatassal, ami hanguzenetet es sms-t tud kuldeni; a San Miguel de Allende köruli közössegek a magasabb jövedelmű közössegek közelsegenek köszönhetően mindegyik IKT sszolgaltatas előnyeit elvezhetik.A kutatók a harom kulönböző közösseg sajatossagait figyelembe veve terveztek meg a terepmunkat. Las Margaritas kepviselte az infokommunikaciós technológiak nelkuli tavoli közösseget, ahol magasak a költsegek. Santiago Nuyoo-ban a kutatóknak lehetőseguk nyílt a helyi lakossag informaciókeresesi mintazatainak vizsgalatara, a megosztott szelessavú internet hozzaferest összehasonlítva a csak helyi mobilszolgaltatassal es mobilfizetessel. A San Miguel de Allende köruli kis közössegekben helyi diakok szamara kínaltak fel tabletet szelessavú mobilinternettel (es kepzessel), a kutatók ennek az eredmenyeit vizsgaltak.

28

Ábra 5: Az IKT hozzáférés a mexikói esettanulmány három településén

A terepmunkat 2012 november es 2013 aprilis között vegeztek, ezalatt 31 melyinterjút, megfigyeleseket, naplókat keszítettek es resztvevő megfigyelest vegeztek. A kutatócsoportnak mindharom esetben egy helyi nonprofit szervezet segített a közösseg kulcsfigurainak megtalalasaban es a közösseg tagjaival való egyuttműködesben. Az eredmenyek azt mutattak, hogy a szelessavú internettel nem nőtt az informacióhoz való hozzaferes a közössegen belul. Ugyanakkor megerősítettek, hogy a szelessavú hozzaferes az egyeni kepessegek növeleseben jelentős szerepet jatszik. A vizsgalat eredmenyei megerősítik az információ közvetítők (information intermediaries) - pl. a csaladtagok - jelentőseget a lehetseges felhasznalók kepzeseben. San Miguelben a gyerekek kepeztek szuleiket es mas csaladtagjaikat: egyutt kerestek fizetesi szolgaltatasokkal, szocialis programokkal, uzleti vallalkozasokkal kapcsolatos informaciókat. A szulők es testverek kepzese folyaman nőtt a diakok önertekelese es a csalad irantuk való bizalma. A mobil szelessav bevezetese hozzajarult a tarsadalmi es human tőke tovabbi növekedesehez.A közvetítők szerepe Santiago Nuyoo-ban is nyilvanvaló volt. Ennel a közössegnel a mobil banking szolgaltatasokat egy kepzesi programmal egyutt vezettek be. Ezek a felhasznalók, akik elsőkent sajatítottak el a mobil banking hasznalatat, masokat is batorítani kezdtek es ezzel segítettek legyőzni az iskolazottsagból vagy eletkorból fakadó technológiai korlatokat. A cselekedve tanulas („learning by doing”) es a figyelve tanulas („learning by watching”) kulönösen fontos az új IKT szolgaltatasoknal, hogy az egesz közössegben elterjedjen, ne csak a fiatalabb generacióknal, akik az internet kavezók es telehazak felhasznalóinak többseget alkotjak. Bar a közössegi telehazak tovabbra is fontos szerepet töltenek be, az eredmenyek arra utalnak, hogy inkabb az egyeni mobil hozzaferes szolgalja az olyan csaladtagok e-befogadasat, akik sokfele okból kifolyólag nem valószínű, hogy latogatni fogjak a közössegi internet hozzaferesi központokat. A megnövekedett IKT tudás és készségek birtokában a közösség tagjai elkezdték felfedezni a szélessávú internet innovatív felhasználási lehetőségeit. Az egyik legertekesebb ilyen funkció a kivandorolt csaladtagokkal es baratokkal való folyamatos kommunikaciós lehetőseg. Santiago Nuyoo-ban pedig a szelessavú internet felhasznalók rendszeresen kerestek ra kulönböző informaciókra, mint pl. uzleti vallalkozas elindítasa, közlekedesi idő es költsegek csökkentese, közigazgatasi eljarasok felgyorsítasa, stb.A kutatócsoport tovabbi bizonyítekokat talalt a politikai szerepvallalas növekedese es a a szelessavú internet hozzaferes közötti kapcsolatra. San Miguel de Allende-ben az IKT keszsegek elsajatítasa a tarsadalmi helyzet valtozasahoz vezetett: ezeket a fiatalokat elkezdtek elismerni es ertekelni a közössegen belul, amiert meg tudtak talalni bizonyos informaciókat es tudast online. A hagyomanyos közössegi hierachia tehat valtozasnak indult:

29

azok szamara, akik korabban a tudas es a hatalom birtokaban voltak, most a közösseg fiatalabb tagjaitól fugg, hogy hozzajutnak-e bizonyos informaciókhoz vagy kepesek-e hatekonyabb kommunikacióra a szövetsegi kormanyhivatalokkal. Vegul, Las Margaritas (ahol nincs internet kapcsolat) eseteben igen kulönböző izolaciós költsegek merultek fel. Peldaul turistak letrehoztak egy online oldalt a Cooperativa Flor del Desierto termekeinek nepszerűsítesere es bar a közösseg női tagjai közul sokan dolgoznak itt, az internet hozzaferes hianya megakadalyozza a lehetseges kereslettel való egyuttműködest. Összegzeskeppen ez a pilot vizsgalat megmutatta, hogy a hatékony képzéssel és cselekedve tanulással egybekötött szélessávú internet hozzáférés a marginalizált közösségek tagjainak számára is lehetővé teszi az új készségek, információk és kommunikációs gyakorlatok elsajátítását, illetve a humán, társadalmi és pénzügyi tőke megerősítését.

4.6 A technológiára helyezett fejlesztések eredményeinek összegzéseAz attekintes celja az volt, hogy kideruljön, valójaban mennyire es hogyan befolyasolja a szelessavú internet hozzaferes a szegenyseg enyhítesehez. Az elmeleti alapvetes utan latin-amerikai esettanulmanyok attekintese következik. Az eredmények általában igazolják a szélessávú internet a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását, de ez a hatás sokkal mérsékeltebb, mint azt korábban becsülték - ötször alacsonyabb mertekű, mint a legoptimistabb becslesek szerint. Az eredmenyek ugyanakkor alatamasztjak egy olyan pozitív jövedelmi hatas jelenletet is, amely kapcsolatban all a lokalis szintű szelessavú internet elerhetőseggel - ez egyes becslesek szerint mintegy 7,5%-kal emeli meg a jövedelmeket egy keteves perióduson belul. Ez minden dolgozó szamara előnyt jelentett, tekintet nelkul arra, hogy adott szemely tenylegesen hasznalta-e a szelessavú internetet; ez pedig megerősíti a szelessavú internet tovagyűrűző hatasaval kapcsolatos korabbi eredmenyeket. A szelessavú internet jövedelmi hatasai a ferfiaknal erősebbnek bizonyultak, mint a nőknel. A feltetelezes szerint ezt a humantőkeben levő kulönbsegek es a foglalkoztatasban is meglevő nemek közti kulönbsegek okozzak, melyet Latin-Amerikaban meg mindig a ferfiak es nők haztartasban betöltött szereperől alkotott hagyomanyos szemlelet befolyasol. Mindezt a melyinterjúk is megerősítettek, melyek azt mutattak, hogy a felnőtt nők az internetet gyakran olyan idegen technológianak tartjak, amit csak a fiatalabb generació kepes hasznalni. Ugyanakkor miközben az internetet hasznalók közti jövedelmi hatast vizsgaltak az elmúlt 12 hónapban, a nők és férfiak közötti bér-nyereség különbségek eltűntek. Ezek az eredmenyek azt sugalljak, hogy miközben a szelessavú internet tovagyűrűző hatasait a ferfiak aranytalanul kisajatítjak, a nők idővel szinten felhasznalókka valnak es hasonló előnyökre tesznek szert. A szélessáv az iskolákban programok ennél jóval összetettebb képet mutatnak . Az eredmenyek altalaban azt erősítik, hogy az iskolak szelessavhoz való kapcsolódasa varhatóan csak nagyon kis hatassal van a diakok teljesítmenyere (a nyelv es matematika tesztek alapjan). A legígeretesebb eredmenyek akkor szulettek, amikor a szelessavú internet eleres valamilyen nem vart valtozast idezett elő az osztaly tevekenysegeben, mint peldaul aktualis informaciók felhasznalasa a nyelvtan es matematika tanítasban. Ugyanakkor akadnak bizonyítékok statisztikailag jelentős (bár csekély) negatív hatásokra néhány diák csoport teljesítményében, ami felveti a megfelelő tanari neveles hianyat a szelessavú internetnek a nem oktatasi celú tevekenysegek fele való elmozdulasaban (legalabbis ami a hagyomanyos tananyag szempontjaból). Ezek az eredmenyek felvetik az iskolai kapcsolódasi programok revíziójanak szuksegesseget, hogy biztosítani lehessen, hogy a digitalis forrasok iskolai hasznalata megfelelően igazodjon a tantervhez es a kezdemenyezes oktatasi celjaihoz. Masreszről igazolt teny, hogy az iskolak szelessavba való becsatlakozasa motivalja a tanulókat es elősegíti a jobb tanulasi környezetet. A motivaciós hatas a lemorzsolódasi/iskola elhagyasi ratak apró, de megis szignifikans csökkeneseben es az iskola elvegzesi ratak apró,

30

de szignifikans növekedeseben tukröződik. A csatlakozott iskolákban a tanárok is a tanulói hiányzás (lógás), a fegyelmi problémák, illetve a verbális és fizikai agresszió jelentős visszaeséséről számoltak be. Ezt azt mutatja, hogy az iskolai szelessavú internet kezdemenyezesek egyik legfontosabb eredmenye a diakok iskolai tevekenysegekben való pozitívabb reszvetele. Bar ezek a rövidtavú nyeresegek nem vezetnek jobb iskolai eredmenyekhez, aligha ketseges, hogy a kellemes oktatasi környezet előfeltetele a jobb tanulasi eredmenyeknek. Az a teny, hogy a szelessavú kapcsolat növeli a tanulók motivaciójat es kompenzalja az iskolan kívuli infokommunikaciós eszközökhöz való hozzaferesbeli kulönbsegeket, alapot ad a kezdemenyezes tovabbi fejlesztesere. Mas szóval a szelessav az iskolakban programok befogadasi hatasa önmagaban is fontos cel.

4.7 A szegénység és a (szélessávú) internethozzáférés viszonya: elméleti áttekintés

A fenti kapcsolatot vizsgáló kutatások általában a technológiából indulnak ki, ahelyett, hogy a fejlesztési célt céloznák meg. A szakirodalomban egyre gyakoribb ennek a nezetnek a kritikaja (Heeks, 2009; Warschauer, 2003), csak mostanaban alakul ki az a nezet, hogy nem önmagaban az internet bevezetese a cel, hanem sok mas mellett meghatarozott fejlesztesi kihívasok teljesítese. Z. Karvalics Laszló (egyik interjúalanyunk, lasd kettes szamú melleklet) szerint az infokommunikaciós eszközök önmagukban nem segítik ki az embereket a szegenysegből, de nagyon erős impulzust adnak. Kiemeli, hogy az online mediafogyasztas nem csak az eszközhasznalatban, vagy a szórakozasban jatszik szerepet, de az altalanos jobb let, az önmagaert való jóban is. Tudomasul kell venni, hogy vannak olyan hatasok, melyek szamszerűsítve vagy merve nehezen kimutathatóak, de hosszú tavon nagyon fontosak. Kiemeli azt is, hogy az internet önmagaban nem lehet a szegenyek szócsöve a gazdag vilag fele, sokkal inkabb a kapcsolatteremtes eszköze lehet. A kapcsolatteremtes eszköze a szegenyek vilagan belul, ezzel növelve az erdekervenyesítest.Hozzájárul-e a szélessáv a szegénység enyhítéséhez? A kérdés megválaszolása részben attól függ, hogyan definiáljuk a szegénységet. Sen (Sen, 1999) megközelítese szerint szegenynek lenni nem csak annyit tesz, hogy egy bizonyos penzugyi kuszöbertek alatti jövedelemmel rendelkezni, hanem híjan lenni mas nem penzugyi jellegű javaknak is (egeszseg, oktatas es tarsadalmi kapcsolatok), amelyek erősen összefuggnek a jól-lettel es amelyek megfelelően előrejelzik a jövedelem szerzes kepesseget (es ennel fogva a hagyomanyos ertelemben vett szegenysegből való kitörest) a jövőben. Melyek azok a feltetelek, melyekkel szignifikans javulast lehet elerni a szegenyseg enyhíteseben? A szegénységgel kapcsolatos szakirodalom egyetért abban, hogy az országok tartós gazdasági növekedés nélkül nem valószínű, hogy képesek lesznek jelentős javulást elérni a szegénység enyhítésében (Lopez, 2004). Ugyanakkor abban is egyetertenek, hogy a növekedes nem eleg, kulönösen az olyan nagyfokú egyenlőtlensegekkel rendelkező regiók eseteben, mint Latin Amerika. A növekedes dinamikajat tehat ki kell egeszíteni az újraelosztasi politikakkal, melyek csökkentik a jövedelmi egyenlőtlensegeket es megszakítjak a szegenyseg újratermelődesenek ciklusat (Ravallion, 2004).Latin-Amerika es a Karibi-terseg friss vizsgalatai megerősítik a gazdasagi növekedes hatasanak erősödeset a szegenyseg csökkenteseben. A becslesek szerint (Cruces and Gasparini, 2013) a regióban levő szegenyseg 1990 es 2010 között 12,9 szazalekkal csökkent. Ennek a csökkenesnek majdnem haromnegyede a gazdasagi növekedes hatasanak tulajdonítható, a maradek pedig a jövedelmi egyenlőtlensegek csökkenesenek. Miközben a növekedési hatás erősödik, a jövedelem elosztásban bekövetkező változások szintén fontos hatással bírnak a szegénységre. Mi a magyarazata az utóbbi evtizedben tapasztalható jövedelmi egyenlőtlensegek csökkenesenek a regióban? Sokat vitatott kerdes,

31

jelenleg ket kulcs tenyező ismeretes (López-Calva and Lustig, 2010). Az egyik a munkaerő szukseglet összeteteleben törtent valtozasok. Miközben ezeket a valtozasokat meg nem ertjuk teljesen, abban mindenki egyetert, hogy az erősebb munkaerőpiac elősegíti a szegenyseg mersekleset, a jövedelmek emelkedeset es a formalis foglalkoztatassal kapcsolatos alapvető hasznok biztosítasat. A masik tenyező a szocialis vedelmi programok jelentős bővulese, kulönösen a feltetelhez kötött segelyprogramok, mint a Bolsa Familia Brazíliaban es a Oportunidades Mexikóban. Ezek a programok nincsenek összefuggesben a hivatalos foglalkoztatasi statusszal, így a legszegenyebb es legsebezhetőbb retegeket tudjak megcelozni. A becslesek szerint 2010-ig a regió nepessegenek mintegy 20%-at lefedi a kulönböző szocialis vedelmi programok. Tehat három olyan egymással összefüggő hatást különböztethetünk meg, melyek erősen kapcsolódnak a szegénység csökkentéséhez:

1. Növekedesi hatas, ami a fenti adatok szerint a leginkabb hozzajarul a szegenyseg csökkentesehez.

2. Foglalkoztatasi hatas, mely összefugg a gazdasagi növekedessel es a munkaber növekedesen (munkaerőpiacra való visszateres), illetve a munkanelkuliseg csökkenesen (munkaerő szukseglet erősödese) keresztul hatnak a szegenysegre.

3. Befogadasi hatas, mely a nem penzugyi jellegű javak növekedesehez kapcsolódik, mint pl. az informacióhoz vagy a szocialis tőkehez való hozzaferes.

Ezeknek a hatasoknak az azonosítasa az első lepes a szelessav alkalmazasa es a szegenyseg enyhítese közti kapcsolat letrehozasaban. A gazdasági növekedés a legerősebb hajtóerő a hosszútávú szegénység csökkentésében. Ezért nem meglepő a vita akörül, hogy vajon a szélessáv elterjesztése fellendíti-e a növekedési mutatókat a fejlődő világban. Több olyan empirikus kutatas is keszult, amelyek szamítasokat vegeztek a szelessavú internet pozitív hatasairól a gazdasagi növekedesben (Koutrompis, 2009; Qiang es Rosotto, 2009; Czernich et al., 2011). Ezek a vizsgalatok sokszor módszertani nehezsegekbe utköznek, pl. endogenitasi problemak okozta torzítasok a szamítasokban. Emiatt nem lehetseges meghatarozni pontosan, hogy a szelessavú penetració növekedese mozdítja-e elő a gazdasagi növekedest vagy inkabb a gazdasagi növekedes az, ami elősegíti a szelessav terjedeset. Masik problema a harmadik valtozó eseteben a megfelelő iranyítas (strategiai gondolkodas, felsővezetői tamogatas) hianya, mely egyszerre idezhetne elő nagyobb szelessavú penetraciót es gazdasagi növekedest.Bizonyos ertelemben ezek a nehezsegek a tarsadalomtudomanyokban az elet reszei. A problema egyik resze az adatok halmozódasa ezekben a vizsgalatokban, melyek jellemzően lefednek egesz tartomanyokat es nemzeteket. Ebben a tanulmanyban a kutatócsoport a mikroadatokat reszesítette előnyben, reszesítettuk előnyben, ezert alaposan attekintettuk a szelessav adoptalasaval es a gazdasagi növekedes hajtóerőivel kapcsolatos mikrogazdasagi szakirodalmat. Az attekintes alapjan harom olyan mechanizmust talaltunk, mely felerősítheti a gazdasagi növekedest:

a. a vallalati termelekenyseg emelkedese,b. a piac teljesítőkepessegenek javítasa a tranzakciós költsegek csökkentese,c. a munkaerő kínalat es kereslet összehangolasa.

Ami a vallalati termelekenyseget illeti, szeles körben elfogadott nezet, hogy a termelekenyseg növekedesenek van a legfontosabb szerepe a hosszútavú gazdasagi növekedesben. A gazdasagi növekedes modelljeinek alapjan az informaciók es ismeretek hatekonyabb megosztasa elősegíti a fizikai es emberi tőke összeegyezteteset az uzleti szfera szamara, így az egy dolgozóra jutó teljesítmeny (output) is növekszik (Romer, 1990; Aghion and Howitt, 1992). Ezek a hasznok idővel aztan halmozódnak, a termelekenyseg tovabb nő, ahogy az új technológia tovabb terjeszkedik a gazdasagban (Howitt, 2004). Ennek az ervelesnek egyre növekvő bizonyítek halmaza van (e.g., Bertschek et al., 2011; Colombo et al., 2012), bar a meglevő bizonyítekok inkabb teoretikus jellegűek. Mas

32

univerzalis technológiak termelekenysegi hatasaval kapcsolatos vizsgalatokban (pl. gőzgep, villamosenergia, szamítógep) akadtak olyan egyezesek, melyeket a szelessavnal is tapasztaltak. Ezek közul a fontosabbak:

Az univerzalis technológiak (GPT) rövidtavú hatasa elhanyagolható mertekű (vagy nincs is) a vallalati termelekenysegre, a betanítasi, a munkaerő athelyezesenek, stb. költsegei miatt (Helpman and Trajtenberg, 1996; Aghion and Howitt, 1998).

Az univerzalis technológiak (GPT) termelekenysegi hatasa nagymertekben fugg a human tőkevel kapcsolatos kiegeszítő beruhazasoktól es a vallalaton beluli tevekenysegek újraszervezesetől (Brynjolfsson and Hitt, 2000).

Az univerzalis technológiakban (GPT) rejlő lehetősegek csak akkor realizalódnak, ha a kiegeszítő jellegű innovaciók mar rendelkezesre allnak (Rosenberg, 1982).

A korabbi megallapítasok alapjan tehat a szélessáv termelékenységi hatása (és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása) rövidtávon korlátozott, de gyors növekedésre képes, ha a vallalatok (es mas szervezetek) elsajatítjak a folyamatokat es letrehozzak a human tőkehez es - a szelessavú technológiaban rejlő előnyöket kihasznaló - új termekekhez kapcsolódó kiegeszítő beruhazasokat. Egy masik mechanizmus, melyen keresztul a szelessav bevezetese pozitívan hat a hosszútavú növekedesre: a javak es szolgaltatasok piaci teljesítőkepessegenek erősítese. Az egyik gazdasagi alapelv, hogy tökeletesen versenykepes piacokon az olyan termelesi tenyezők, mint a munkaerő es a tőke optimalis esetben a legproduktívabb cegekhez kerul es serkenti a növekedest. Ugyanakkor szamos erv letezik, amelyek megakadalyozzak a piacot a latszólag tökeletes versenykepessegtől. Az egyik ismert pelda, amikor a piaci resztvevők hianyos vagy felemas informacióval rendelkeznek (Stigler, 1961; Salop and Stiglitz, 1977). Minel hianyosabbak es egyenlőtlenebbek a piaci javak minősegevel es mennyisegevel kapcsolatos informaciók, annal több lehetőseg van a jaradekvadaszatra (rent-seeking), ami pedig elteresekhez vezet a termelesi forrasok optimalis elosztasaban.Tehat bármely mechanizmus, amely javítja az információhoz való hozzáférést, hozzájárul a hosszútávú növekedéshez, versenyképesebbé teszi a piacokat és javítja források elosztását. A szelessav tehat egy altalanos technológia, amely nagymertekben csökkenti az informació szerzesevel es terjesztesevel kapcsolatos költsegeket. A keresesi költsegek (search cost) csökkentesevel es a piaci transzparencia növelesevel a szelessav bevezetese varhatóan csökkenteni fogja a jaradekvadaszat lehetősegeit es vegezetul teljes egeszeben javítani fogja a gazdasagi teljesítmenyt. Mostanaig a kutatások többsége a mezőgazdasági piacok ellátási láncolatát érintő alapvető kommunikációs infrastruktúra kiépítésének hatásaira fókuszált, mivel ezek a piacok biztosították a legszegényebbek boldogulását. Az egyik úttörő kutatas soran Jensen (2007) bemutatta, hogyan vezetett Del Indiaban a mobiltelefon szolgaltatasok elerhetősege a halpiacokon az arak szóródasanak csökkenesehez es a fogyasztó es termelő jóletenek növekedesehez. Hasonló eredmenyekről szamolt be Aker (2000), aki kiszamolta, hogy Nigerben a mobiltelefonok bevezetese kapcsolatba hozható a gabona araban levő kulönbsegek 20%-os csökkenesevel (ugyanakkor a termelők jövedelme nem növekedett). Camacho es Conover (2011) hasonló eredmenyekre jutott: amikor Kolumbiaban a farmerek rendszeresen kaptak SMS-t az arakkal es időjarassal kapcsolatos informaciókkal, jelentősen csökkent a termelesi veszteseguk azokhoz kepest, akik nem kaptak meg ezeket az informaciókat. Beuermann (2011) úgy talalta, hogy Peruban a nyilvanos telefonok videki elterjedese körulbelul 16%-kal növelte meg a mezőgazdasagi bevetelt, amit a szerzők a farmerek es a kereskedők közötti felemas informaciók csökkenesenek tulajdonítanak. Ezek a kutatások a mobiltelefon és a nyilvános telefon hatásaira fókuszálnak, de a szélessávnak is egyre növekvő szerepe van az információs asszimetria csökkentésében és a piaci teljesítmény növekedésében. Egy, a szójabab termesztő farmerekről szóló kutatasban Goyal (2010) bizonyítekot talalt arra, hogy miutan nehany faluba Internet terminalokat

33

(kiosk) telepítettek, a farmerek ki tudtak kerulni a közvetítőket es jobb arat kaptak a termesert. A szerző a szójabab arak szóródasanak jelentős csökkeneset is tapasztalta szerte a piacon. A bizonyítekok tehat megerősítik a vallalatok es haztartasok altal szeleskörben alkalmazott IKT eszközök es a jobb piaci teljesítőkepesseg közötti összefuggest. A harmadik es egyben utolsó mechanizmus a szelessav pozitív hatasa a munkaerőpiacra. A munkaerőpiacok kulönösen fontos szerepet jatszanak a szegenyek megelheteseben. Mivel kutatasunk közeppontjaban a szegenyseg csökkentese all, a tovabbiakban azt fogjuk vizsgalni, vajon elősegíti-e a szelessav a munkaerőpiaci koordinaciót, csökkenti-e a frikciós (súrlódasos) munkanelkuliseget (pl. mennyi időbe telik új munkat talalni) es javít-e a munkaerőpiaci kereslet es kínalat közti eltereseken. Számos kutatás igazolta az IKT technológiák munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatását. Aker, Clemens es Ksoll (2011) bemutattak, hogyan segíti elő a mobiltelefon Niger videki lakosainak a varosi munkahelyekhez való alkalmazkodast. Kuhn and Mansour (2011) bizonyítekot talaltak, hogy a szelessav bevezetese csökkenti a munkaerőpiaci súrlódasokat (friction). Megallapítottak, hogy az Egyesult Államokban az allaskereseshez internetet hasznaló fiatal allaskeresők 25%-kal gyorsabban talaltak munkat, mint azok, akik nem vettek igenybe az internetet. Mang (2012) kutatasa szerint azok az allast valtoztatók, akik online talaltak ra az új munkajukra, megfelelőbb munkat tudtak talalni, mint azok, akik újsagokon, ismerősökön, munkaközvetítőkön vagy mas csatornan keresztul tettek ezt. Ezek a tapasztalatok kulönösen a videki regiókban elő munkakeresőkre jellemzők, az internet hasznalat tehat reszben kompenzalja a földrajzi elszigetelődest es tagítja a munkaerőpiac terbeli hatarait.

34

Az alabbi abra összegzi a szelessav es a gazdasagi növekedes közti harom legfontosabb összefuggest: a termelekenyseg növekedeset, a piaci koordinació es a munkaerő összehangolasanak javulasat. Ket dolgot erdemes kiemelni:

Az első, hogy a folyamatos vonalak azokat a hatasokat jelzik, amelyek közvetlenul összefuggenek a szelessav elterjedesevel, míg a pontozott vonalak azokat az externalis hatasokat mutatjak, amelyek a szelessavot nem hasznalóknak is hasznosak.

A masodik, hogy a lakossagi es uzleti szelessavú hozzaferes növekedese gyakran szuksegszerűen egyszerre kell megvalósuljon: peldaul a munkaerő összehangolas javulasanak feltetele, hogy mind a munkaerőt kereső vallalatok, mind a munkat kereső dolgozók rendelkezzenek szelessavú hozzaferessel.

Ábra 6: A szélessáv és a gazdasági növekedés közti három legfontosabb összefüggés ábrázolása a szakirodalom alapján

4.8 A technika társadalmi konstrukciójának elméleteBarmennyire is egyertelműnek tűnhet tehat az internet technológiara epulő halózati tarsadalom előnye, az internet tarsadalmi diffúziójanak mintazata, a digitalis megosztottsag tunet-egyuttesenek valtozasa folyamatosan felvet olyan kerdeseket, amelyekre a tarsadalomtudomanyok adhatnak magyarazatot. Peldaul, az első strategiai irany gyors es latvanyos eredmenyinek következteben a „tovaterjedesi, leszivargasi hatas” miert nem indult el a leszakadók iranyaba? Ha az internet-elterjedes halózati-externalitasanak foka magas, akkor ezekkel az előnyökkel miert nem akar, miert nem tud elni a fejlett tarsadalmak lakossaganak egy jelentős resze? Ezzel kapcsolatban érdekes kettősség figyelhető meg a magyar társadalomban is az új technikai eszközök szerepének megítélésben: miközben az értékek, attitűdök terén egy nyitott társadalom képe tárul elénk, aközben ezen eszközök használatában óriási különbségeket tapasztalunk. Az új technológiak hasznossagaról, szereperől nagyon pozitívan gondolkodnak a magyarok: a felnőtt lakossag 55 szazaleka (az internetet nem hasznalók köreben is 48%!) szerint ezek az eszközök jobba teszik a vilagot, ezzel szemben csak 9 szazalek gondolja ennek ellenkezőjet, azaz hogy rosszabba teszi12. Ezzel szemben, míg a magyarorszagi tanulók 95 szazaleka internetezik, addig a nyugdíjasoknak mindössze 30 szazaleka. Hazankban a mobiltelefonhoz szukseges SIM-kartyak szama meghaladja a 10 millió darabot, azaz gyakorlatilag minden magyar allampolgarnak van mobilkeszuleke, megis csak a lakossag 8-10 szazaleka hasznalja azt pl. koncertjegy- vagy parkolójegy vasarlasra. Vagy a szelessavú internet-hozzaferest lehetőve tevő infrastruktúra a magyar haztartasok közel 90 szazaleka szamara biztosított, raadasul elerhető aron. Mindezeknek óriasi 12 World Internet Project magyarorszagi adatfelvetelei, 2001-2009. Lasd bővebben http://www.tarki.hu/research/wip/index.html

35

lehetőseggel kellene bírniuk egy halózati tarsadalom kialakulasara, ugyanakkor egyre több kutatasi eredmeny lat napvilagot arra vonatkozóan, hogy ez messzemenően nincs így. Peldaul a hazai e-mailforgalom 70 szazalekat a netet hasznalók mindössze 30 szazaleka bonyolítja le (Csepeli-Prazsak13).A technika fokozódó szocializálódásának és ezeknek az eszközöknek a korlátozott mértékű elterjedése (diffúziója) egyben fokozza az információs társadalmak strukturális törékenységét. Raadasul ez a törekenyseg csak fokozódik azzal, hogy az újabb es újabb eszközök es alkalmazasok tarsadalmi elterjedesi (diffúziós) sebessege egyre nő, azaz egyre rövidebb idő alatt jut el egyre több emberhez. Ez egyreszt növeli ezeknek az eszközöknek a tarsadalmi beagyazottsagat, masreszről viszont ezzel az elterjedesi sebesseggel – azaz az egyes technológiavaltassal – nem minden tarsadalmi csoport/reteg/közösseg tud lepest tartani.A technikai innovaciók tarsadalmi elterjedeset leíró modellek rendre Rogers diffúziós elmeletere, illetve az elterjedest leíró S-görbere hivatkoznak, nyúlnak vissza. Rogers az újítasok elterjedeset jellemzően kommunikaciós folyamatkent jellemzi, am a terjedes utemenek valtozasat (lassú-gyors-lassú) megis az újítasokat befogadók elterő szemelyisegjegyeivel, attitűdjeivel magyarazza. Termeszetesen most nem celunk a diffúzió elmeletek jellemzőinek bemutatasa, mindenesetre a hazai szakirodalomban az internet elterjedese kapcsan szinte kizarólag csak a rogersi elmeletet vettek alapul, így hosszú eveken keresztul a kutatók többsege a kritikus tömegről, a nekirugaszkodas szakaszanak megkezdeseről, az atbillenesi pont (tipping point) kereseseről írt. A technológiak tarsadalomra gyakorolt hatasat ezert új nezőpontok, elmeletek szemszögeből is erdemes megvizsgalni, kíserletezni. Itt most csak a technika tarsadalmi konstrukciójanak elmeletet emeljuk ki, amelyik talan jobban meg tudja vilagítani a szegenyseg es digitalis eszközvilag hasznalatanak szukseges kapcsolatat. A mai fejlett tarsadalmakban egyre nagyobb szerepet kapnak a technikai eszközök, hatast gyakorolnak az emberek viselkedesere, egyre több teruleten ezek töltik be a közvetítői, vagy normaatadó szerepet (terfigyelő kamerak, csoportmunkat lehetőve tevő szoftverek, stb.). Ezek a folyamatok a tarsadalmi fejlődes eredmenyekent jelennek meg. Éppen ezert a tarsadalmi konstruktivizmus radikalis kepviselői azt allítjak, hogy maga a technológia társadalmi konstrukció, hiszen ha a tudomanyos tenyeket is lehet tarsadalmi konstrukciónak tekinteni, akkor vajon a technikai eszközöket miert nem. A nezet kepviselői (elsősorban Bijker-Pinch 2005) szerint egy technikai rendszer kialakulasa elsősorban tarsadalmi okokra vezethető vissza, így viszont nem a technikai eszközöket kell vizsgalni, hanem a technikai valtozas dinamikajat, illetve azokat a kulcsszereplőket, akik befolyassal bírnak azok fejlődesere – ilyenek peldaul a kutatói laborok, mernökök. Bijker-Pinch meglatasa szerint mindemellett termeszetesen figyelembe kell venni a tarsadalmi hatasokat is, azaz, hogy ki hogyan ertelmezi, kinek, milyen jelentessel bír egy adott technikai eszköz, az egyes tarsadalmi csoportok – napjainkban peldaul az idősödő tarsadalom miatt az 50 ev felettiek kulönösen fontosak kezdenek valni – miben jutnak megegyezesre abban, hogy mi szamít hasznos, jól működő technikanak.A technikai eszközöknek ez a fokozódó mertekű tarsadalmiasodasa veti fel azt az igenyt, hogy azok a szakemberek, akik a mindennapjainkat egyre inkabb meghatarozó – főleg informaciós es kommunikaciós technológiai – eszközöket tervezik, fejlesztik, egyben tisztaban legyenek az azt befogadni fogó tarsadalom, halózat, közösseg elvarasaival, igenyeivel is. Amikor egy mérnök vagy informatikus egy elektromos autót, vagy egy új telefont tervez, akkor az eszköz fejlesztésével azonnal megteremt egy új, ideáltipikus világot is: peldaul egy környezettudatos, a technológiakat nagyon celracionalisan hasznaló

13 Csepeli György – Prazsak Gergő (2009): Új technológiák, kommunikációs rétegződés, társadalmi státusz. Informaciós Tarsadalom, IX.2. szam

36

csaladmodellt, varost, vagy a telefon eseteben egy fiatalos, a kommunikaciós eszközöket multitasking módon hasznaló huszoneves/fiatalos tarsadalmat. A mernök, az informatikus hirtelen tarsadalompolitikus, pszichológus, marketinges, szociológusi munkat vegezve magat az eszközt hasznaló tarsadalmat is megteremti, azonban termeszetesen ennel összetettebb, bonyolultabb feladatról van szó. Az elmúlt evekben ki is alakult a „technika társadalmiasításának” gondolati megközelítese, amely azt hangsúlyozza, hogy a technika fejlődesere a tarsadalmi/közössegi tenyezők alapvető erővel kell hogy hassanak, azaz a mernököknek, a laboroknak figyelembe kell venniuk azt, hogy egyre nagyobb merteket ölt a technika tarsadalmi beagyazottsaga. Szamos tarsadalmi csoport igenyeit, elvarasait kell figyelembe venni, ehhez viszont ismerni kell a befogadó közeg (szociológiai) struktúrajat, ertekpreferenciait, attitűdjeit. Ehhez viszont a tervezőknek „mernökszociológusoknak” kell lenniuk.

37

5. A digitális szakadék magyarországi múltja és jelene

A hazai digitalis szakadek kutatasat több szakaszra bonthatjuk, es annak fazisait szamos forras felhasznalasaval mutathatjuk be. Míg az első szakasznak, mely nagyjaból 2004-2005-ig terjed, a bevonas, az internetezők szamanak növekedese, es ennek leírasa allt a közeppontjaban, a ketezres evek első evtizedenek masodik felet mar (a szelessavú kapcsolatok mindennapossa valasaval, illetve reszben ezzel összefuggően új szolgaltatasok megjelenesevel) a hasznalat minősegenek feltarasa, illetve a kimaradók, a nem internet-hasznalók motivacióinak felterkepezese es bevonasanak lehetősegei jellemeztek. A 2010-es evek pedig az új, „modern”, mobil eszközök es a mobil internet elterjedesevel egy újabb dimenziót hoztak a kutatasokba, melyek a ket eddig megközelítest kombinalva most mar egy időben fókuszalnak az eszközök terjedesere es az azokon elerhető szolgaltatasok hasznalatara, illetve a hasznalók leírasara. Áttekintőnkben akademiai, kutatói forrasból dolgozunk elsősorban, kulön kiemelve a tíz evig működő World Internet Project eredmenyeit, mivel ezen adatok első es masodlagos felhasznalasa alapjaiban hatarozta meg a tema kutatasat, ugyanakkor bemutatjuk a szűkebb temankhoz kapcsolódó azon kormanyzati es civil kezdemenyezeseket, programokat, kutatasokat is, melyek tagítjak az ertelmezes keretet, illetve olyan módszertani, vagy kvalitatív adatokkal gazdagítjak az attekintest, melyek elősegítik a kesőbbiekben egy egyseges módszertan kialakítasat.

5.1 Az első évek: netre magyar!

Az Informaciós Tarsadalom- es Trendkutató Központ altal keszített Magyar Informaciós Tarsadalom Jelentes 1998-200814 az internet terjedesenek, így a digitalis szakadek alakulasnak első tíz evet foglalta össze, amiből most az első 5-7 ev szempontjaból legfontosabb adatokat idezzuk.

Ábra 7: Háztartások számítógép- és internetellátottsága 1997 és 2007 között

14 http://mek.oszk.hu/05600/05681/05681.pdf

38

A WIP kutatás legelső adatfelvétele szerint 2001-ben a 14 ev feletti korosztaly 30%-a (közel harmada) hasznalt rendszeresen szamítógepet es mintegy 18%-a internetet. A 2007-es adatok szerint pedig ugyanezen korosztalynak több mint a fele (52%) hasznalt rendszeresen, vagy alkalmankent szamítógepet es 45 szazalekuk hasznalt internetet. A gyarapodas mellett megvaltozott az internet hasznalat jellege is, de ezt inkabb bővulesnek nevezhetjuk, hiszen 2007-ben is azok a tevekenysegek voltak a legnepszerűbbek, amelyek az internet megjelenesekor, de új aktivitasok is megjelentek. Legtöbben e-mailezesre (92%), informaciókeresesre (88%) hasznaltak a vilaghalót, azonban a technológia fejlődesevel a szelessavú kapcsolatok terjedesevel es az egyre szerteagazóbb alkalmazasok megjelenesevel terjedt az internetes telefonalas (28%), vagy a blog olvasas (25%) es íras (8%) is.Az internetet nem használók között a WIP első mérése, azaz 2001 óta folyamatosan csökkent a távolmaradást, az internet nem használatát materiális indokokkal magyarázók aránya, ezzel egyutt az erdektelenseg miatt tavol maradók aranya folyamatosan emelkedett. A 2007-es adatok szerint a tavolmaradasukat kizarólag materialis okokkal magyarazók voltak kisebbsegben (17%), míg a kizarólag kognitív okokat említők tettek ki a nem hasznalók több mint felet (53%), a fennmaradó egyharmadba (31%) tartozók materialis es kognitív okokat egyarant említettek. (A ket ok között az alabbiakat sorolta fel a WIP kerdőíve: Materialis szempontok: nem eleg jó a szamítógepe, nincsen szamítógepe, túl draga, túl lassú a hozzaferes, nehez kapcsolatot teremteni. Kognitív szempontok: nincs ra szukseg, nem erdekli, nem tudja, hogyan kell hasznalni, technikatól való felelem, nem való gyerekeknek, pornografia, szemelyes adatok vedelme, vírusok miatt, túl sok a reklam)2000-es ev vegen egy korlatlan, 768/128-as szelessavú internetes csomag 160.000 forintba kerult havonta, innen indult az arak csökkenese, illetve a csomagok bővulese, a kapcsolatok kapacitasanak növekedese. A KSH adatokhoz hasonlóan az NHH felmerese szerint is 2007 első felevenek vegen Magyarorszagon mar több mint 1,1 millió szelessavú internet-hozzaferes volt. Hazank korai internethasznalataban tetten erhető kulönbsegeket Kollanyi es Szekely foglalta össze 2005-ben15, szinten a WIP adatainak segítsegevel. Korabbi kutatasok eredmenyei menten megallapítjak, hogy a hatranyos helyzetű tarsadalmi csoportok eleve hatrannyal indulnak az informaciós technológiak ismerete es hasznalata teren is, vagy – maskeppen fogalmazva - a meglevő tarsadalmi kulönbsegekhez nagyon hasonló tarsadalmi mutatók szerint szerveződik a digitalis megosztottsag is. Idezik Bognar es Ret16 megallapítasat, miszerint „a digitális egyenlőtlenség a hagyományos egyenlőtlenségek mentén termelődik, és tovább növeli ezeket”, valamint Fabiant17, aki alapjan az is nyilvanvaló, hogy az ún. digitalis szakadek es a tarsadalmi egyenlőtlenseg hagyomanyos dimenziói kölcsönösen hatnak egymasra es magyarazzak egymast.Magyarorszagon 2005-ben körulbelul a minimalber 15%-aert lehetett (belepő arakon) szelessavú internet-szolgaltatashoz jutni, 1-2 eves hűsegakciók kereteben. Mar ebből is latható, hogy a nagy savszelessegű kapcsolat a lakossag többseget kitevő kevesbe tehetős reteg szamara draga volt es emellett gyakran fizikailag is elerhetetlen, mert nem epult ki a hozza szukseges technikai hatter az adott lakóhelyen – ami elsősorban a kistelepulesekre volt jellemző.A WIP adatok alapjan Kollanyi es Szekely megallapítja, hogy a kedvezőtlen helyzethez nagymértékben hozzájárul, hogy a nem használók – saját bevallásuk szerint – leginkább az igények, a motiváció hiánya, valamint az érdektelenség miatt nem is akarnak a

15 Kollanyi Bence – Szekely Levente: Hatranyos helyzetű tarsadalmi csoportok az informaciós tarsadalomban In: Informaciós Tarsadalom 2006. VI. evfolyam 2. szam. pp. 39-48.16 Bognar Éva – Ret Zsófia (2005): A digitalis egyenlőtlensegek kulturalis vonatkozasai In: Dessewffy Tibor – Fabian Zoltan – Z. Karvalics Laszló /szerk./ Internet.hu – A magyar tarsadalom digitalis gyorsfenykepe 2.17 Fabian Zoltan (2005): Az IKT hozzaferes es hasznalat kölcsönhatasa a tarsadalmi egyenlőtlensegi rendszerrel. Esettanulmany az IKT hozzaferesi es hasznalati indexek alkalmazasaval In: Dessewffy Tibor – Fabian Zoltan – Z. Karvalics Laszló /szerk./ Internet.hu – A magyar tarsadalom digitalis gyorsfenykepe 2.

39

felhasználók közé tartozni. Az internetet nem hasznalók tabora, amely ekkor negyszer akkora volt, mint a hasznalóke, a tavolmaradas okanak tekinteteben ugyanakkor megosztott, mint ahogy azt az ITTK jelenteseben is lathattuk az előzőekben. A nem-hasznalat anyagi es kulturalis-kognitív okait elkulönítve jellemzőbb a materialis okok említese, de a tisztan kulturalis-kognitív okok aranya is jelentős. A reszletesebb elemzes megmutatta, hogy nem csupan a legalacsonyabb jövedelműek említettek leginkabb tisztan anyagi okokat tavolmaradasuk magyarazatakent.Kollanyi es Szekely megközelíteseben az infokommunikaciós technológiak eszközeihez való hozzaferes az ún. hozzáférési index segítsegevel ragadható meg, ami több IKT eszköz, illetve adatatviteli csatorna megletet egyszerre vizsgalta. Az IKT hozzaferesi szintjet leginkabb a haztartasok szocio-demografiai jellemzői (meret, kor-összetetel, aktivitas), anyagi erőforrasai (jövedelem, vagyon) es a környezetuket alkotó telepulestípus, regió infrastrukturalis adottsagai hataroztak meg. A használati index felepítese hasonló a hozzaferesi indexehez. Az IKT indexek kulönbözőek lehetnek aszerint, hogy milyen eszközök megletet, illetve hasznalatat vizsgaljak.Vizsgalatukban – az informaciós tarsadalmon beluli letet szűken ertelmezve – egy-egy öt-itemes megoldast valasztottak,18 melyben mellőztek a 0-tól 100-ig terjedő transzformaciót,19 s így a kapott valtozók erteke eppen annyi, amennyi eszközzel rendelkezett a haztartas, illetve amennyi eszközt hasznalt. Az altaluk felepített IKT hozzaferesi index a következő eszközökhöz való hozzaferest mutatta: vezetekes telefon, mobiltelefon, szamítógep, internet, parabola antenna. Az atlagos haztartas 2004-ben a fentiek közul 2,5 darab eszközzel rendelkezett. A vizsgalt hatranyos helyzetű tarsadalmi csoportoknak nem egyforma a hozzaferese az említett eszközökhöz, az azonban közösen jellemző rajuk, hogy az atlagnal kedvezőtlenebb helyzetben vannak.A Kollányi és Székely által létrehozott IKT használati index az alábbi eszközök, illetve funkciók használatát tükrözte: szamítógep, internet, mobiltelefon, WAP, e-mail. A megkerdezettek a fentiek közul atlagosan kevesebb, mint ket IKT eszközt hasznalnak. A hozzaferesnel megfigyeltek a hasznalatot tekintve is reszben igaznak bizonyultak. A hozzafereshez hasonlóan a hasznalat tekinteteben is elmondható, hogy a vizsgalt csoportok kedvezőtlenebb helyzetben vannak.

Ábra 8: A használati index alakulása különböző hátrányos helyzetű csoportokban

Hátrányos helyzetű csoportok Hozzáférés (db) Használat (db)Roma 1,3 0,9Idős 1,8 0,4Kistelepulesen lakó 2,0 1,3Főátlag 2,5 1,7

Forrás: WIP 2004

18 A TÁRKI altal kifejlesztett hozzaferesi indexben szerepel meg a videomagnó, a hasznalati indexben az on-line vasarlas.19 Az IKT indexeket 0-tól 100-ig terjedő intervallumba transzformaljak ezzel egy-egy pontszamban megadható a hozzaferes es a hasznalat.

40

5.1.1 Informatika es hajlektalanokGuraly Zoltan 2004-ben informatika es hajlektalansag temaköreben vegzett kutatast20 az Informatikai es Hírközlesi Miniszterium tamogatasaval, ami a szegenyseg egy sajatos dimenziójaba enged betekintest, eredmenyei viszont altalanos ervenyűek, ezert ismertetjuk azokat. A szerző hipotézise szerint a hajléktalan emberek mivel általában minden dologban hiányt szenvednek, kevésbé használják a modern informatika eszközöket is, így a hajléktalan emberek körében tapasztalható mindennemű hátrányok az informatikai eszközök használatánál is megjelennek. Mindeközben az informatikai eszközök hasznalatanak hianyat nem tekinthetjuk olyan hatranynak, amely a szallashely hianyahoz hasonlóan, közvetlenul összefuggesbe hozható az aktualis elethelyzettel. Bar a hipotezis szerint az informatika a hajlektalansaggal direkt módon valószínűleg nincs összefuggesben indirekt módon azonban informació hiany velhetően negatív hatassal van a lakasnelkuliseg megszuntetesenek sikerere.A hipotezisek ellenőrzese celjaból az informatika eszközök hasznalatara vonatkozó kerdeseket tettek fel hajlektalan embereknek. Az interjúkerdesek zartak voltak es a szerző altal rendszeresen, minden ev februarjaban vegzett felmereshez kapcsoltan, 2004 februarjaban kerultek lekerdezesre. A megkerdezettek 80 szazaleka rendszeresen hasznalt valamilyen telefont, illetve egeszen pontosan hasznalt telefont az elmúlt hónapban legalabb egy alkalommal. Érdemes megjegyezni, hogy a budapesti atmeneti szallón lakó hajlektalanok messze a legjobb helyzetben levő a hajlektalan emberek között, így a körukben mert ertekek valószínűleg magasabbak az atlagnal. A telefont hasznaló hajlektalan emberek fele a kerdezeskor mobiltelefont hasznalt, a masik fele vonalast. A megkerdezett hajlektalan emberek majdnem felenek, 46%-anak volt sajat mobiltelefonja. A nem-előfizeteses mobil keszulekek sokkal jobban illeszkednek a szegenyek ill. rendszertelen jövedelműek lehetősegeihez es viszonylag alacsony aron megteremtik az elerhetőseget. A megkerdezettek fele a telefont magancelra (kapcsolattartasra) hasznalta. Munkakeresesre vagy ugyintezes celjara inkabb a munkahelyi vagy a szallón levő telefont hasznaltak. Általaban elmondható, hogy a tehetősebb hajlektalanok laknak olyan szallókon, amelyekben az informatikai eszközök hasznalatara vonatkozó kerdeseket feltettek, es az atlagos napi költesben jelentős kulönbsegek voltak a telefont hasznalók es nem hasznalók között (1350 Ft es 530 Ft). Elmondható tehat, hogy a hajlektalanokon belul is leteznek anyagi kulönbsegek, az adatokból az is leszűrhető volt, hogy a használat módját is az anyagi körülmények befolyásolják.A megkerdezett hajlektalan emberek túlnyomó többsege (74%-a) a kerdezes időpontjaban nem tudott szamítógepet hasznalni. A megkerdezettek majdnem ketharmada (64%) pedig meg soha eleteben nem szamítógepezett. A telefont hasznaló hajlektalan emberek köreben is többsegben voltak (56%) azok, akik nem ismerik tapasztalatból a szamítógepet. A szamítógep-hasznalók a jövedelem szempontjaból meg egy kicsit jobban allnak, mint a mobil telefon tulajdonosok, 1760 Ft volt a felvetel napjan atlagosan elkötött penzuk. A legtöbben hajlektalan szallón hasznalhattak szamítógepet, nehanyan, a munkahelyukön szamítógepeztek míg masok jartak Internet-kavezóban vagy rendelkeznek sajat szamítógeppel.Guraly Zoltan az adatok alapjan a következő megallapítasokat tette:

A szegenyek (hajlektalanok) altalaban is, es az informatika eszközök tekinteteben ugyanúgy racionalisan, jövedelmuk nagysaganak fuggvenyeben döntenek egy szolgaltatas hasznalatatól, mint barki mas.

A szolgaltatas hasznalatanak a jellege is nagyon elterő lehet a hasznalók anyagi lehetősegeitől fuggően.

20 http://www.menhely.hu/downloads/feb3/informatika_es%20a_hajlektalanok.pdf

41

Minel direktebb az előny egy eszköz hasznalatanal, annal inkabb aldoznak ra a szegeny (hajlektalan) emberek.

Ahogyan a szolgaltatas igenybevetelenek a lehetősegi csökkennek, úgy növekszenek a deprivalt csoporton belul az egyebkent is meglevő kulönbsegek.

A megkerdezetteknek valamivel kevesebb, mint a fele (48%) valaszolt igennel arra a kerdesre, hogy szeretne-e megtanulni a szamítógep hasznalatot. A megkerdezett hajlektalan emberek 80%-a meg sohasem hasznalt Internetet. Az Internet hasznalók harmada is valamilyen segítseggel hasznalta valamikor a vilaghalót, leginkabb levelezesre, munkakeresesre vagy munkavegzesre, ugyintezesre. Elektronikus postacíme 40 embernek volt a kerdezes időpontjaban, ez pedig a megkerdezettek alig 10%-anak felelt meg.

5.2 A használat minősége, szegmentációs kísérletek és a lemaradók

2007-2008-ra a lakossag közel fele internethasznalóva valt, azaz a kutatasi kerdesek egyreszt a hasznalati szokasok es kulönböző hasznaló-csoportok megalkotasa fele fordultak, masreszt pedig a meg nem internethasznalók bevonasanak lehetősegeit, az ő attitűdjeik, kulönböző jellemzőik feltarasa is egyre gyakrabban szerepelt a kutatasi kerdesek között, a „hagyomanyos” digitalis szakadekot okozó tenyezők mellett, melyek tovabbra is jelen voltak.2008-ben Urban es Szekely21 foglalta leginkabb össze ezt az iranyvonalat. Kutatasuk celja az volt, hogy feltarja az internet hasznalat motivaciót, illetve a technológiatól való tavolmaradas okait. Olyan tenyezők azonosítasara tettek kíserletet, amelyek megmagyarazzak a technológia elfogadasat, illetve elutasítasat, segítseget adnak az okok megertesehez. Éppen ezert a kutatas kereteben keszult fókuszcsoportos beszelgetesek es szociológiai interjúk soran a nem hasznalók es a hasznalók velemenyere egyarant kívancsiak voltak. Helyzetkepukben a megosztottsagot potencialisan hordozó jellemzőket összefoglaló indexet, a Digital Divide Indexet (DIDIX) is felhasznaltak22 . A vizsgalt hatranyos helyzetű csoportok: nők, legalabb 50 evesek; maximum altalanos iskolat vegzettek, roma szarmazasúak, szubjektív vagyoni helyzet alapjan a deprivaltak csoportjaba tartozók , vegul a közsegekben lakók. Az összesített INDEX erteke 53-ról 65-re emelkedett, amely jól mutatja, hogy mindent összevetve a digitalis megosztottsag ha lassan is, de összessegeben csökkent a kutatast megelőző evekben.A felmeresuk eredmenyei szerint a magyar internetezők sajat bevallasuk szerint atlagosan hat eve interneteznek. A kutatasból az derult ki, hogy a vilaghaló hasznalóinak nagyjaból fele elsősorban erdeklődesből kezdett el internetezni. A kerdezettek masik fele megosztott, vannak akik a tanulmanyaik, vannak akik a munkajuk miatt kezdtek el hasznalni az internetet, illetve szep szammal vannak olyanok is, akik elsődleges okot nem tudtak megnevezni, hanem egy termeszetes, kulönösebb merföldkövek nelkuli folyamatkent írnak le az informaciós tarsadalomba való betagozódasukat.

21 Urban Ágnes - Szekely Levente: A hasznalat es tartózkodas okai22 A DIDIX bővebb bemutatasa a módszertan fejezetben olvasható

42

Ábra 9: A DIDIX index alakulása

2001 2002 2003 2004 2005* 2006 2007

27 3140 42 41 39

5039 40 40 41 42 42 4639 36

44 43 47 525758

62 61 59 59 59 6263 66 62 6570

7581

93 90 89 91 93 95 94

53 54 56 57 59 6065

Digitális megosztottságSzarmazas Kor(Szubjektív) anyagi helyzet Iskolai vegzettsegTelepulestípus NemÖsszesített INDEX

Forrás: World Internet Project 2001-2007 (A digitális jövő térképe)

Ábra 10: Az internethasználat indokai

14%

16%

49%

19%

2%

Az internethasználat elsődleges indokaMunkajahoz volt szuksege raTanulmanyaihozÉrdeklödesböl (hobbi, szórakozas, stb.)Nem volt kulönösebb oka, termeszetes folyamat voltEgyeb

Forrás: Székely, 200823

23 Szekely, L. (2008): Personal Killer Application. http://www.infinit.hu/content/view/176/1/

43

A kutatasból az is kiderult, hogy akik tanulmanyaik, vagy munkajuk miatt kezdtek el hasznalni az internetet atlagosan korabban valtak hasznalóva, mint akiket elsősorban a szórakozas vonzott. Ebben a csoportban a leggyakoribb azok aranya, akiknek a hivatasa is az informaciótechnológiahoz kapcsolódik.A kutatas arra is valaszt keresett, hogy volt-e a kerdezettek közeleben olyan szemely, aki segítette őket az alapok elsajatítasaban, azaz volt-e egy amolyan szemelyes mentor, akihez lehetett fordulni, ha megakadt az ember. Az eredmenyek azt mutattak, hogy a kerdezettek felenek volt, míg masik felenek nem volt ilyen szemely a közeleben, akiknek volt ilyen az jóreszt egyetlen szemely volt, mindössze ötöduknek segítettek egynel többen.Az adatok azt mutatják, hogy az informális segítségnyújtásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint a formális oktatásnak, a csaladtagok es a közeli baratok egyuttes súlya jelentősebb, mint az informatikaoktatóe. A közvetlen környezetnek elsősorban azok eseteben van kiemelkedő szerepe, akik erdeklődesből kezdtek el internetezni, ugyanakkor benyúlik erre a teruletre a tavoli ismerősök, munkatarsak, de meg az informatikaoktatók hatasa is, hasonlóan a közvetlen környezet hatasahoz az elsősorban munka, vagy tanulmanyok miatt internetezők csoportjaban.

Ábra 11: A személyes mentor előfordulásának gyakorisága

44%

17%17%

11% 7%

2% 2%

Volt-e személyes mentora?Nem volt Informatika tanarCsaladtag Közeli baratMunkatars EgyebTavolabbi rokon, vagy ismerős

Forrás: Székely, 2008

Urban es Szekely többfele szegmentaciót is keszített. A klasszikus indikatorokat vettek alapul, mikor Magyarorszag nepesseget alapvetően harom csoportba soroltak aszerint, hogy az informaciós tarsadalomban milyen pozíciót foglalnak el. Az első csoport az elenjarók csoportja, akik mar internethasznalók, a masodik csoportot a felzarkózók alkotjak, akik internetezni ugyan nem interneteznek, de szamítógepet hasznalnak. A digitalis korból közvetlenul kiszorulók csoportja a magyar tarsadalmon belul a legnagyobb, a legutolsó adatok szerint minden masodik ember ide tartozik.

44

Ábra 12: Internethasználók – felzárkózók és lemaradók

41%

7%

52%

A magyar társadalom digitális "térképe"

Internethasznalók Felzarkózók Lemaradók

Forrás: World Internet Project 2007 (A digitális jövő térképe)

Ezt, a nemileg egyszerű megoszlast kiegeszítettek annak bemutatasaval, hogy mely tarsadalmi retegek tartoznak az egyes csoportokhoz. A lenti tablazat a legfontosabb szociodemografiai jellemzők szerinti megoszlasokat tartalmazza az egyes csoportok között.

Ábra 13: Az internethasználók felzárkózók és lemaradók szociodemográfiai jellemzői

Szociodemográfiai jellemzők Internethasználók Felzárkózók LemaradókNemFerfi 48% 7% 45%Nő 42% 7% 51%Iskolai végzettségLegfeljebb nyolc altalanos 31% 5% 64%Szakmunkaskepző 27% 8% 66%Közepfokú 62% 9% 29%Felsőfokú 81% 5% 14%TelepüléstípusKözseg 34% 8% 58%Varos 47% 6% 47%Fővaros 59% 6% 35%Szubjektív anyagi helyzetGondok nelkul elnek 81% 3% 16%Beosztassal jól kijönnek 56% 7% 37%Éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmukből 34% 8% 59%

Nelkulözesek között elnek 25% 6% 69%Életkor14-17 evesek 94% 5% 2%18-29 evesek 76% 7% 17%

45

30-39 evesek 63% 12% 26%40-49 evesek 45% 9% 46%50-59 evesek 29% 8% 63%60 evesek es idősebbek 7% 2% 91%Aktivitás Tanuló 95% 3% 2%Önalló vallalkozó 69% 7% 24%Alkalmazott 56% 10% 34%Inaktív 39% 9% 51%Nyugdíjas 8% 3% 90%SzármazásRoma 21% 10% 69%Nem roma 46% 7% 47%

Forrás: World Internet Project 2007 (A digitális jövő térképe)

A szerzők kutatásukban a számítógéppel való megismerkedésnek, az internethasználat elkezdésének háromféle alapvető motivációját tárták fel (erdeklődes – praktikum – kenyszer). A hasznalat gatjaikent a kvalitatív kutatas soran mindenek előtt az anyagi korlatok jelentkeztek. Ezt mind magukra, mind altalanossagban veve, masokra vonatkoztatva is első helyen emlegette a kutatas több resztvevője. Kulönösen azoknal, akinel nem volt lehetőseg munkahelyi eleresre, vetődött felaz otthoni hozzaferes lehetősege. A magas költsegek azonban riasztóan hatnak elsősorban azok szamara, akik meg nem is biztosak abban, hogy milyen előnyei, hasznai vannak az internetnek. A szerzők altal elemzett fókuszcsoportok (melyek resztvevői otthoni eleressel nem rendelkezők, az internethasznalatra nyitott illetve azt elutasító nem hasznalók voltak) eredmenyei alapjan a kvalitatív módszerekkel feltárható különbségek a már használó, otthoni hozzáféréssel nem rendelkező (light user) és a nem használó csoportok között voltak. Az infokommunikaciós eszközök megíteleseben eles kulönbsegeket fedezhetunk fel, a light userek ugyanis mar nelkulözhetetlennek tartjak az infokommunikaciós technológiat, míg a tavolmaradók szemelyes tapasztalatok híjan csupan azt a velemenyt ismetelik, amit uralkodónak gondolnak.

Ábra 14: Az infokommunikációs eszközök megítélése a kutatási szegmensekben

Infokommunikációs eszközök megítélése

Light user (otthon nincs hozzáférés)

Nem használó - nyitott

Nem használó - elutasító

Telefon Telefon es mobiltelefon közötti kulönbseget nem hangsúlyozzak

Fontos a telefon es mobiltelefon közötti kulönbseg (hosszú vs. rövid beszelgetes)

Fontos a telefon es mobiltelefon közötti kulönbseg (hosszú vs. rövid beszelgetes)

Mobiltelefon Nelkulözhetetlen Nelkulözhetetlen, de fontos hogyan hasznaljak

Nelkulözhetetlen, de fontos hogyan hasznaljak

Számítógép Nelkulözhetetlen Hasznos eszköz, ha hasznos tevekenysegekre hasznaljak

Hasznos eszköz, ha hasznos tevekenysegekre hasznaljak

Internet Nelkulözhetetlen Hasznos eszköz, ha hasznos

Hasznos eszköz, ha hasznos

46

tevekenysegekre hasznaljak

tevekenysegekre hasznaljak

Ábra 15: Az internet szerepének megítélése a kutatási szegmensekben

Internet szerepe a különböző tevékenységekben

Light user (otthon nincs hozzáférés)

Nem használó - nyitott

Nem használó - elutasító

Információszerzés Mar az internet az elsődleges

Radió – újsagok Főkent televízió – szemelyes kapcsolatok

Kapcsolattartás – kommunikáció

Van szerepe, de nem kiemelt

Telefon – szemelyes kapcsolatok fontosak

Telefon – szemelyes kapcsolatok fontosak (az internet elmaganyosít)

Munka – tanulás Kiemelt szerepe van az internetnek

Csak itt elkepzelhető, hogy fontos az internet

Csak itt elkepzelhető, hogy fontos az internet

Szórakozás területei Konkret pelda elvetve van, azonban van szerepe (DVD-zes), azonban intenzívebb hasznalata fuggőseg

Az internetnek nem lehet szerepe a szórakozasban fuggőseg

Az internetnek nem lehet szerepe a szórakozasban fuggőseg

Urban es Szekely idezi Hofmeister-Tóth nyoman az attitűd kialakítasanak forrasait: szemelyes tapasztalat; szuksegletek; szelektív eszleles; szemelyiseg; csoportkapcsolatok.

A World Internet Project utolsó, 2009-es adatai es összefoglaló-kötete24 egy-egy abraba sűrítve mutat be nehany, korabban mar megismert digitalis megosztottsagot okozó tenyezőt, egyreszt az internet-hozzaferessel rendelkező haztartasokról, masreszt pedig az internet-hasznalókról. Ezeken az abrakon jól latszik, hogy az internethasznalatot hagyomanyosan befolyasoló tenyezők (kor, iskolai vegzettseg, gazdasagi aktivitas, szubjektív statusz) a ketezres evek vegen is jól kirajzoltak a kulönbsegeket hasznalók es nem hasznalók között, míg a telepulesi lejtő, a regió es a haztartas merete a haztartasok internet-ellatottsagara volt befolyassal.

24 Infonia Alapítvany (2010): A magyar tarsadalom es az internet

47

Ábra 16: Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2007-ben és 2009-ben

35%

47%35%

27%

45%34%35%

30%31%

24%32%

15%26%

52%58%

51%

37%

44%42%

28%

41%42%

44%34%

37%30%

34%

12%28%

56%70%

61%

0 20 40 60 80 100

ÁTLAGTELEPÜLÉSTÍPUS

Budapestvaros

faluRÉGIÓ

Közep-MagyarorszagKözep-Dunantúl

Nyugat-DunantúlDel-Dunantúl

Észak-MagyarorszagÉszak_Alföld

Del-AlföldHÁZTARTÁS MÉRETE

1 fős2 fős3 fős4 fős

5 vagy több fős

Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya(a telepules típusa, a regionalis elhelyezkedes es a haztartas merete szerint, 2007 es 2009, %)

2007

2009

10. abraÁbra 17: Az internethasználók aránya különböző szociodemográfiai mutatók szerint

48%42%

94%76%

63%45%

29%7%

95%69%

56%39%

8%

81%56%

34%25%

31%27%

62%81%

34%47%

59%

21%46%

50%44%

93%80%

59%52%

35%8%

92%70%

65%41%

10%

77%63%

41%24%

24%36%

69%81%

32%49%

59%

21%46%

0 20 40 60 80 100

NEMferfi

nőKOR

14-1718-2930-3940-4950-59

60+GAZDASÁGI AKTIVITÁS

tanulóönalló vallalkozó

alkalmazottinaktív

nyugdíjasSZUBJEKTÍV STÁTUSZ

felsőfelső közepalsó közep

alsó ISKOLAI VÉGZETTSÉG

max. 8 altalanosszakmunkaskepző

közepfokúfelsőfokú

TELEPÜLÉSTÍPUSközseg

varosBudapest

ETNIKAI HOVATARTOZÁSroma

nem roma

Internet-használók aránya(alapvető szociodemografiai valtozók szerinti csoportokban, 2007 es 2009, %)

2007

2009

13. abra

Az utolsó felmeresben ismet lekerdezesre kerultek az internet nem hasznalatanak okai, melyek között vegkepp dominanssa valtak a mar korabban is említett kognitív tenyezők, azaz egyertelműen kijelenthető, hogy nem elsősorban az anyagi tenyezők hatarozzak meg a nem hasznalatot, ugyanakkor meg ha elhanyagolhatónak tűnik, a szegenyseg szempontjaból az egesz lakossagra tekintve a materialis indokokat említők szama a felmeres alapjan (24%) több szazezresre volt tehető mar 2009-ben is.

48

Ábra 18: Az internettől való távolmaradás okai

74%

24%

2%0

20

40

60

80

100

kognitív okok materialis okok egyeb okok

Az internettől való távolmaradás okai(a materialis es a kognitív jellegű indokokat említők aranya a nem internetezők

köreben, 2009, %)

21. abra

Az összegző tanulmanyban a szerzők letrehoztak internethasznalói csoportokat, szam szerint negyet, melyek viszonylag egyenlő aranyban lefedtek az internetezőket.

Ábra 19: Internethasználói csoportok és arányaik a WIP 2009-es adatai alapján

16%

27%

25%

32%

Internetfelhasználói csoportok megoszlása(az internethasznalók köreben, %)

aktív felhasznalók

informacióorientalt felhasznalók

kommunikació illetve szórakozasorientalt felhasznalók

inaktív felhasznalók

36. abra

A felhasznalói csoportok jellemezőit vegignezve latható, hogy az anyagi helyzet, illetve a szegenyseg nem igazan jelenik meg ebben a felosztasban.Molnar Szilard es Csótó Mihaly a The Journal of Community Informaticsban megjelent cikkukben25 hívtak fel a figyelmet a lemaradók esetében a társadalmi tőke, a támogatás mértékének és a gyenge kötések fontosságának a szerepére. Kutatasaik alapjan a magyar tarsadalomban a digitalis megosztottsag jelentősen jelen van, aminek döntő mertekben ket okot tulajdonítottak: az orszag igen kedvezőtlen telepulesszerkezete, valamint a szamítógeppel, internettel szembeni közömbös, elutasító attitűd. A cikk elkeszultenek idejen a felnőtt lakossag 60 szazaleka volt hazankban digitalis írastudatlan, raadasul a kirekesztettek többsegenek semmilyen közvetlen kapcsolata nem volt a jellegadó eszközökhöz

25 http://ci-journal.net/index.php/ciej/rt/printerFriendly/451/602

49

(szamítógephez, internethez), illetve olyan szemelyekhez, akik ezeket a mindennapi rutin szintjen hasznaljak. A World Internet Project (WIP) kereteben vegzett, es a korabban itt is bemutatott melyebb elemzesek mar ravilagítottak arra, hogy az internet elutasítasaban egyre fontosabb szerepet jatszanak Magyarorszagon a kognitív gatak. Ezen adatok elemezeseből az valt lathatóva, hogy 2003-04-től kezdődően egyértelműen a kognitív tényezők erősödése fele mutatnak az adatok. A materialis szempontok csökkenese több tenyezővel is magyarazható. Az internet költsegei a ketezres evek elejen-közepen jelentősen csökkentek, valamint meghatarozóva valt az atalanydíjas szelessavú internet-hozzaferes. A kognitív gatak erősödese elsősorban az erdeklődes hianyaval magyarazható. Az időszakból szarmazó adatok szerint a nem hasznalók közul csaknem minden masodik azert marad tavol az internettől, mert úgy erzi, hogy nincsen ra szuksege. A valaszok gyakorisaga alapjan a következő indok az erdektelenseg, míg a harmadik leggyakoribb ok, a szamítógep hianya. A szerzők felteszik a kerdest, hogy milyen megoldasi lehetősegek adódnak, milyen kutatasi eredmenyek segíthetik a helyes beavatkozasi iranyok felterkepezeset? A kognitív akadalyok lekuzdese, a motivació, a valtozas iranti igeny felkeltese, a tarsadalom halózatszerűbb működesenek elősegítese valaszuk szerint nem lehetseges tarsadalmi közvetítők (nepművelők, tanítók, könyvtarosok, IT-mentorok, szocialis munkasok, stb.) nelkul. A tarsadalmi tőke es az internet hasznalat elterjedese közötti kapcsolat korabbi vizsgalatakor (pl. Albert-David-Molnar 200626): kiderult, az internet hasznalókra valóban jobban jellemző a tarsas környezet gazdagsaga, mint a nem hasznalókra. Az a csoport, akiknek van baratja, kulföldi illetve videki rokona, ismerőse, valamint az adatfelvetelt megelőző hónapban volt barati összejövetelen, 1,5-2,5-szörös aranyban nagyobb esellyel internet hasznaló, mint az, amelynek tagjai nem rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. Csótó es Molnar szerint kijelenthető, hogy a nem internetezők tehat alacsonyabb tarsadalmi tőkevel rendelkeznek, azonban ez az esetek döntő többsegeben nem pusztan csak azt jelenti, hogy merhetően kevesebb a tarsadalmi kapcsolatuk es kevesbe kiterjedt a tarsadalmi halójuk, hanem egyben jóval kevesebb is az olyan ember, akitől tanacsot, segítseget kerhetnenek az IKT eszközökkel, a vilaghaló hasznaval, hasznalataval kapcsolatban. Egyszerűen fogalmazva hiányoznak azok a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a megfelelő minták, illetve társadalmi kényszerek megjelenhetnének előttük. Ebben a kontextusban ertekelődnek fel újra es újra azok a közössegi helyek, amelyek főleg a kistelepuleseken nem csak a nelkulözhetetlen szolgaltatasokat teszik elerhetőve, hanem egyben olyan szocialis teret is biztosítanak, ahol emberek talalkozhatnak, beszelgethetnek, informaciókat cserelhetnek, adott esetben tanulhatnak, szórakozhatnak. Ebből következően az internetezés esélyét elsősorban nem a közvetlen családi, rokoni kapcsolatok befolyásolják, hanem a baráti, ismerősi kör. Ezen belul is azt lattuk, hogy nem elsősorban a kapcsolatok mennyisege, hanem azoknak minősege szamít döntő befolyasoló tenyezőnek. A szamítógep- es internet hasznalat elterjedeseben a gyenge kötesek (barat, ismerős, sőt idegen szakember) jatsszak a döntő szerepet.

26 Albert F. - David B. - Molnar Sz.: Az Internet-hasznalat es a tarsadalmi tőke időbeni alakulasa Magyarorszagon. In: Dessewffy T. - Fabian Z. - Z. Karvalits F. (szerk.), Internet.hu 3.

50

Ábra 20: PC vásárlásakor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba PC-hez, több válasz is lehetséges volt

Barattól, ismerőstől 40%

Szakembertől 35%

Csaladtagtól 16%

Munkatarstól 15%

Mas rokontól 7%

Nem kapott tanacsot senkitől 16%

Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium/ENETEN 200527

Ábra 21: Az internet bevezetésekor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba internet-hozzáféréshez, több válasz is lehetséges volt)

Szakembertől 35%

Barattól, ismerőstől 31%

Csaladtagtól 24%

Munkatarstól 14%

Mas rokontól 4%

Nem kapott tanacsot senkitől 25%

Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium/ENETEN 2005

A 2000-es évek közepén már elmondható volt, hogy a magyar társadalomban igen jelentős azoknak az aránya, akik a digitális világ szempontjából teljes elszigeteltségben élnek, es velhetően köztuk sokan tartoztak a szegenyek köze. Esetukben a legnagyobb tarsadalompolitikai kihívast elsősorban az jelenti, hogy sem belső motivació, nyitottsag, erdeklődes, sem a kulső segítsegnyújtas lehetősege nem fedezhető fel. Az elszigeteltseg fő forrasa, hogy a nem internetezőkre egy beszűkult tarsadalmi kapcsolatrendszer jellemző, így hianyoznak azok az alapvető tarsadalmi kötesek, interakciók, amelyek elősegítenek az innovaciók elterjedeset. Molnar es Csótó megallapította, hogy az összes nem hasznaló 57 szazaleka lakott olyan haztartasban, ahol sem internet, sem szamítógep, sem internetező nem volt a felmeres idejen, tovabbi 20 szazaleknal szinten nem volt otthon internet, sem hasznaló, viszont volt szamítógep. Ezt a ket csoportot tekintettek az informaciós tarsadalom jellegadó eszközeitől, retegeitől teljes mertekben elszigeteltnek. Az igen erős szubjektív korlátok – motivációhiány, érdektelenség – mellett sajnos közrejátszanak egyéb mikroszintű, de ugyanakkor objektív akadályozó tényezők is. Ugyanis az internetet nem hasznalók több mint fele – 66 szazalekat – semmilyen ösztönzest, segítseget nem kap mas szemelyektől. A belső motivació es a kulső segítseg hianya leginkabb az idősebb es a szegenyebb retegeket erinti, ők az informaciós tarsadalom szempontjaból szinte teljesen elerhetetlenek (Molnar-Csótó, 2010).2008-ban a GKM Gazdasagfejlesztesi Szakallamtitkarsaganak Infokommunikaciós es e-Gazdasag főosztalya harom evre szóló Digitalis Írastudas Akciótervet (DIAT) dolgozott ki, amelynek közeppontjaban eppen a szamítógep- es internet-hasznalatot gatló kognitív akadalyok enyhítese allt a felnőtt lakossag köreben. Az Akciótervhez helyzetfelmerő kutatas

27 http://nhh.hu/dokumentum.php?cid=9615

51

is tarsult, melyben megpróbaltak kulönböző celcsoportokra osztani a digitalisan írastudatlanokat – ez a kifejezes az Akciótervben gyakorlatilag az internetet nem hasznalókat jelölte. Az Akcióterv celcsoportjainak meghatarozasara az ITHAKA Kht. – TÁRKI Zrt. megalapozó kutatast vegzett, melynek kereteben sor kerult a felnőtt lakossag szegmentaciójara, klaszterelemzes segítsegevel. A hagyomanyos szempontok – eletkor, lakóhely, gazdasagi aktivitas - szerinti demografiai csoportalkotas melett az anyagi statuszt, a haztartasi IKT infrastruktúrat, a mobiltelefon-hasznalatot, a kulturalis tőket, a radió- es televízióműsor-fogyasztassal valamint nyomtatott mediaval kapcsolatos attitűdöket es a tarsas környezetet vizsgaló sokvaltozós statisztikai vizsgalat eredmenyekeppen az Akcióterv hét potenciális célcsoportot jelölt ki. A celcsoportok a tarsadalom alsó, felső es közepretegekhez törtenő besorolasa alapjan az latszott, hogy a digitalisan írastudatlan nepesseg 41 szazaleka a tarsadalom alsó retegebe volt sorolható. Az Akcióterv megallapította, hogy a tarsadalom „alsó” retegeiben – ahol a digitalis írastudatlansag sokszor egyeb teruleten is jelentkező hatranyos helyzettel parosul - olyan mediafogyasztasi es digitaliseszköz-hasznalati csoportok vannak, amelyek tarsadalmi felzarkóztatasat egy digitalis írastudas elterjeszteset celul kitűző tarca szintű akcióterv önallóan nem kepes megoldani, integralt es celzott fejlesztespolitikai eszköztar kidolgozasa szukseges, tarcaközi egyuttműködes kereteben. Az Akcióterv egy fejezetben a nemzetközi irodalomra kitekintve szeleskörűen, az ertekteremtő hasznalat kulönböző szintjeit is a digitalis írastudas keretei ala vonja: „A digitális írástudás az egyének azon tudatossága, attitűdje és képessége, hogy megfelelően használják a digitális eszközöket és lehetőségeket annak érdekében, hogy azonosítsák, elérjék, kezeljék és értékeljék a digitális forrásokat, új tudásokat hozzanak létre, a médián keresztül kifejezzék magukat és kapcsolatba lépjenek másokkal annak érdekében, hogy hatékony közösségi cselekvéseket hajtsanak végre és hogy reflektálhassanak azokra.28”„Ily módon a digitális írástudás fogalma magában foglalja a digitális kompetencia kognitív tartalmait, de az információs és média-írástudás által leírt, az információs társadalomban az eligazodáshoz szükséges alapvető készség-együttesek nagy részét is.29”Ám a kesőbbiekben, mint azt említettuk, nem törekszik a hasznalat minősegenek javítasara, mintegy automatizmuskent tekint arra, hogy aki kepes internetet hasznalni, az digitalis írastudó. „2006-ban Magyarországon a 18 éves és idősebb lakosság 27 százaléka (2,2 millió fő) használta rendszeresen az internetet, további 17 százalék (1,4 millió fő) csak számítógépet használt, de nem volt rendszeres internet-használó. A felnőtt lakosság többsége, 56 százaléka – számszerűsítve: 4,5 millió fő – sem internetet, sem számítógépet nem használt, így digitálisan írástudatlannak minősült.” Az elkeszített celcsoport-szegmentació soran a sokvaltozós statisztikai vizsgalat het fő dimenzió menten törtent:

1. anyagi statusz, eletszínvonal; 2. a kerdezett haztartasanak infokommunikaciós technológiai (IKT) infrastruktúraja; 3. mobiltelefon-hasznalat; 4. kulturalis tőke; 5. radió- es televízióműsor-fogyasztassal kapcsolatos attitűdök; 6. nyomtatott mediaval (könyv, napilapok, folyóiratok) kapcsolatos attitűdök;7. tarsas környezettel kapcsolatos attitűdök.

A het dimenzió menten vegzett elemzes es attitűdvizsgalat eredmenyekeppen az ITHAKA-TÁRKI kutatói het, anyagi statusz, valamint media- es IKT hasznalat szerint is jól elkulöníthető potencialis celcsoportot alakítottak ki. Ebből jelen tanulmany szempontjaból a ket alsó reteg relevans.

28 Allen Martin: A Framework for Digital Literacy, DigEuLit Project, http://www.digeulit.ec/, 2006 29Morten Soby: Digital Competence: from ICT skills to digital bildung, ITU, 2006, http://folk.uio.no/mortenso/Dig.comp.html

52

Ábra 22: A felnőtt népesség megoszlása a DIAT szegmentációja szerint

Alsó rétegek Középrétegek Felső rétegek

1. Televízió- és

rádiócentrikus alsó csoport

2. nem érdeklődő

alsó csoport

3. "vidéki nagyszülők"

- médiacentrikus átlagos

anyagi státuszú

idős

4. társaság és szabadidő központú,

kulturálisan aktív

középosztály

5. gazdaságilag aktív, középkor

ú szakmunk

ás

6. YUPPIE: IKT centrikus-jómódú

szabadidő központú városi

fiatal

7. jómódú kulturális

elit

Életkori megoszlás %aktív korúak aranya (18-59)

43,76 51,16 48,42 87,71 83,10 94,88 92,51

60-69 evesek aranya

22,37 16,17 25,79 7,26 11,11 3,41 5,53

70 even feluliek aranya

33,87 32,67 25,79 5,03 5,79 1,71 1,96

18-30 evesek aranya

6,32 11,55 4,30 28,49 13,89 42,15 30,48

atlag eletkor 60,17 57,07 58,41 40,22 45,51 34,97 38,64

Lakóhely szerinti megoszlás %

Budapest 15,42 12,25 7,92 18,77 17,57 30,38 18,04

varos 41,72 50,66 47,06 48,46 51,10 50,51 53,04

közseg 42,86 37,09 45,02 32,77 31,33 19,11 28,93

Szakmunkásként dolgozik /dolgozott %

24,47 24,83 35,31 30,34 44,92 16,12 18,39

Számítógép és internethasználat szerinti megoszlás %Digitalisan írastudatlan 95,78 92,36 85,29 40,62 64,00 7,02 16,85

Szamítógepet hasznaló, internetet nem hasznaló

2,76 5,98 11,09 23,53 22,57 20,38 25,45

Rendszeres internethasznaló

1,46 1,66 3,62 35,85 13,43 72,60 57,71

Számítógép és internethasználat (fő)Digitalisan írastudatlan 1 287 970 610 460 823 430 316 400 1 207 670 89 840 206 100

Szamítógepet hasznaló, internetet nem hasznaló

37 110 39 530 107 020 183 290 425 850 260 740 311 340

Rendszeres internethasznaló

19 650 10 980 34 950 279 300 253 330 929 030 706 000

Összesen (fő) 1 344 730 660 970 965 400 778 990 1 886 850 1 279 610 1 223 440

Összesen (%) 16,4 7,9 11,9 9,6 23,3 15,8 15,1

53

Az alsó retegeknek nevezett ket celcsoport szinte csak a televízióval es radióval kapcsolatos attitűdjeikben kulönböztek. Az egyik alsó csoport szamara e ket elektronikus nagyon fontos szerepet jatszik a szórakozas es a tajekozódas szempontjaból. Ez, a felnőtt lakossag az elemzes idejen közel 16 szazalekat kitevő csoport a „teve- es radiócentrikus alsó csoport” elnevezest kapta. Körukben a digitalisan írastudatlanok aranya rendkívul magas, 96 szazalek volt. Ez a csoport jellemzően motivaciós okok miatt nem hasznalja az internetet, legalabbis az atlagnal lenyegesen gyakrabban említettek azt, hogy „nem erdekli” őket a vilaghaló, illetve hogy „nincs szukseguk” az internetre. Az alsó reteg masik, a teljes felnőtt nepesseg megközelítőleg 8 szazalekat kitevő csoportja („nem erdeklődő alsó csoport”) a statisztikai vizsgalat minden dimenziójaban atlag alatti pontszamot ert el. Esetukben is rendkívul magas, 93 szazalekos volt a digitalis írastudatlansag aranya.

Ábra 23: A digitálisan írástudatlan népesség megoszlása a szegmentáció szerint

A nem internetezők többsege tehat semmilyen erdeklődest nem mutat az internet hasznalata irant, vagyis az internetezes legfőbb gatja sajat motivacióik hianyaban keresendő, a nem hasznalók 17%-a említette, hogy azert nem internetezik, mert nincs szamítógepe, 11% pedig anyagi okok miatt maradt tavol a vilaghalótól az elemzes keszítesekor. A szinten 2008-ban megjelent e-Befogadas Magyarorszagon Éves Jelentes helyzetelemzeseben mar tesz kíserletet a digitalis megosztottsag kulönböző szintjeinek, így a minősegi azaz a hasznalatban tetten erhető kulönbsegek kimutatasara.A jelentes kulön kiemeli, hogy az iskolai tanulmanyaikat nyolc altalanos utan atmenetileg vagy tartósan felfuggesztők valamennyi mutató tekinteteben drasztikusan elmaradnak a közep es felsőfokú vegzettseggel rendelkezőktől. Ezeket a kulönbsegeket semmikeppen nem indokolja, hogy az alacsonyabb iskolai vegzettsegűeknek munkajukhoz kevesbe van szuksege az internet hasznalatara. A vilaghaló a felhasznalók körenek kiszelesedesevel egyreszt mara mar nem csak a magas iskolai vegzettsegű, fiatal felhasznalóknak nyújt erdekes tartalmakat. A 2009-es internethajóra keszult Kek Notesz30 című helyzetjelentes szinten kiemelte, hogy az internet terjedesevel foglalkozó hazai szociológiai elemzesekben rendre kimutattak, hogy a digitalis technológia hasznalataban mutatkozó kulönbsegek a hagyományos társadalmi törésvonalakra „ülnek rá” és erősítik fel azokat. Az internettől rendre a szegenyebbek, az

30 http://mek.oszk.hu/07000/07087/07087.pdf

54

alacsonyabb iskolai vegzettsegűek es az idősebbek maradnak tavol, de hasonlóan rossz helyzetben vannak a roma csaladok es a munkanelkuliek, illetve a kistelepulesen elők. A Kek Notesz megjelenesekor elmondható volt, hogy Magyarorszagon az internet terjedesevel a digitalis megosztottsag több fontos dimenzióban is csökkent, a nemek közötti kulönbseg peldaul szinte teljes mertekben eltűnt. Az anyagi helyzet azonban tovabbra is egyike volt azoknak a hattervaltozóknak, amelyek jelentős mertekben befolyasoltak az internethasznalatot. A lenti abran jól latható, hogy a tarsadalom legalsó jövedelmi negyedeben körulbelul ötöd-akkora esellyel talalni internetet a haztartasokban, mint a legfelsőbb negyedben.

Ábra 24: A háztartások internetellátottsága jövedelmi csoportok szerint (2008)

Legalsó kvartilis

- - Legfelső kvartilis

020406080

100

3748

67 84

1739

5982

Internethozzáférés anyagi helyzet szerint (háztartások

százaléka)EU27Mo

Forrás: Eurostat, 2009/Kék Notesz 2009

5.2.1 A WiFi-falu program es hatasaA szegenyseg es internethasznalat kapcsolataban erdekes informaciókat tudhatunk meg a WiFi falu program eredmenyeit es az azt kíserő ertekeleseket elemezve is, melyek a nagymintas adatfelvetelekkel szemben gyakorlati ismereteket nyújtanak egy civil kezdemenyezesről. A WiFi-falu programban 2008 első feleben 102 magyarorszagi kistelepulesen epítettek ki vezetek nelkuli internet-hozzaferest. A kezdemenyezes a tarsadalom periferiajara sodródott, kistelepuleseken elő, hatranyos helyzetű csaladok szamara biztosít internet-hozzaferest es olcsó, hasznalt, felújított szamítógepet. A WiFi falvak kiepítesenek első, 2007 ev vegetől 2008 nyaraig tartó szakaszaban Borsod-Abaúj-Zemplen, illetve Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei kistelepulesek vettek reszt. A program megvalósítasahoz a kormanyzat 200 millió forintos allami tamogatast biztosított. A modell működesehez hozzajarultak a tavközlesi szolgaltatók, kamatmentes kölcsönök formajaban a helyi önkormanyzatok, valamint a programban resztvevő csaladok, akik maguk fizettek ki a szamítógep es a halózati eszközök 30 ezer forintos költseget.A jelentős reszben allami forrasból megvalósuló program egyik fontos celkitűzese volt, hogy ne avatkozzon be olyan mertekben a piaci folyamatokba, hogy ellehetetlenítse a helyi versenyt. Az internetkapcsolat elegendő gyorsasagot biztosít a böngeszeshez, de lehetőve teszi a zökkenőmentes internetes telefonalast, internetes radióhallgatast, vagy rövidebb videoklipek megtekinteset. Ugyanakkor a nagyobb savszelesseget igenylő felhasznalasi módokhoz, jellemzően filmek es zenek letöltesehez ez a sebesseg mar nem volt elegendő. A program ezaltal hosszabb tavon új piacokat epít a piaci alapon működő tavközlesi szolgaltatóknak, miközben egy jelentős hatranyokkal kuzdő tarsadalmi csoportot segít at azon az időszakon, amikor szamukra túl magas a belepes anyagi korlatja.

55

A WiFi-falu programban résztvevő családok felnőtt tagjai szinte kizárólag halmozottan hátrányos helyzetűek voltak, jellemzően segelyekből, illetve alkalmi munkakból eltek, alacsony iskolai vegzettsegűek (nyolc altalanos, vagy kevesebb). A környeken talalható munkalehetősegek szűkulese, az utazasi költsegek emelkedese es a munkaerőpiacon ertekesíthető tudas hianya egyuttesen tömeges es tartós munkanelkuliseghez vezetett. A programban resztvevő telepuleseken nem volt ritka a 70 szazalekot meghaladó munkanelkuliseg. A kutatasi tapasztalatok szerint ez a helyzet nem valtozott meg alapvetően a program kezdete utan eltelt egy ev alatt, ugyanakkor a csaladok jelentős reszeben a felnőttek is elkezdtek a szamítógepeket hasznalni, azonban ezt munkalehetősegre csak nagyon kevesen tudtak lefordítani. A WiFi-falu tehat sikereket ert el az alapinfrastruktúra kiepíteseben, de emellett szukseg van hatekony tudasatadasra, megfelelő munkalehetősegekre, a helyi közössegek kapacitasfejlesztesere. A program kereteben elvegzett kvalitatív kutatas alapjan a program kezdete utan egy evvel valamennyi felkeresett csaladban a szulőknek is egeszen pontos elkepzeleseik voltak arról, hogy az internetet mire lehet hasznalni. Attól fuggetlenul, hogy az idősebb generació mennyire tanulta meg az internet hasznalatat, milyen gyakran ult le a szamítógep ele, el tudta mondani, hogy lehet telefonalni, beszelgetni, vagy apróhirdeteseket feladni az interneten. Gyakran hasznaltak a chat, MSN-ezes, myVip, zenet letölteni kifejezeseket. A számítógépeket elsősorban a gyerekek használták, de a gepeket szinte minden esetben többfunkciós, közössegi celokra is hasznalt szobakban helyeztek el. A szulők tehat akkor is nyomon követtek, hogy a gyerekek mire es hogyan hasznaljak a szamítógepet, ha maguk nem ultek le ele. Emellett valószínű, hogy a csaladokban es a közössegben, baratokkal, ismerősökkel megosztottak a szamítógep hasznalataval szerzett tapasztalataikat, az internet beszedtema lett a faluban. Mar a program kezdetekor a legtöbb csaladban a gyerekek ertettek jobban a szamítógep es az internet hasznalatahoz. Nehany esetben azonban előfordult, hogy a szulők tanulmanyaikhoz (Digitalis Közepiskola) vagy munkajukhoz kapcsolódóan megtanultak hasznalni az eszközöket. A WiFi falu program egy éve érdekes tapasztalatokkal szolgál a családon belüli tudásátadással kapcsolatban is. A megismert csaladok többsegeben a szulők nem tanultak meg a gyerekektől a szamítógep hasznalatat. Ennek ket magyarazata lehet: egyreszt elkepzelhető, hogy az idősebbeket kevesbe erdekelte a szamítógep, úgy ereztek, hogy szamukra nem nyújt semmi izgalmasat az internet, illetve megelegedtek a legalapvetőbb hasznalati formakkal. A masik lehetseges ertelmezes szerint szívesen fejlesztettek volna tudasukat, de a gyerekek túl gyorsan magyaraztak el a hasznalatat, ha valamilyen problemaban tőluk kertek segítseget, sokszor inkabb megoldottak a feladatot, de megtanítani nem tanítottak a szulőket. A fentiek azt erősítik meg, hogy nem vehetjuk magatól ertetődőnek, hogy a gyerekeken keresztul a digitalis írastudas eljut az idősebb generaciókhoz. Mindez kulönösen igaz, ha informaciós írastudasról beszelunk, tehat nem szűkítjuk le vizsgalódasunk targyat az eszközök hasznalatara. A tapasztalatok szerint az ilyen jellegű ismeretek csaladon beluli atadasara meg kevesbe volt lehetőseg.Az internetes szamítógepeket a kutatas alapjan negy fő tevekenysegre hasznaltak a csaladok: A szamítógep egyreszt atvette a CD-lejatszó, magnó szerepet, szinte minden haztartasban valamilyen kulső hangszórót, „hifi” tornyot kötöttek a gepekhez. Ehhez kapcsolódóan gyakori, hogy videoklipeket neznek a kulönböző internetes videomegosztó oldalakon. A masodik leggyakoribb tevekenyseg a kommunikació. Szinte minden csaladban hasznaltak valamilyen azonnali uzenetkuldő alkalmazast. Előfordult, hogy egy-egy azonosítót a csaladból többen is hasznaltak, az idősebb gyerekek azonban gyakran sajat elerhetőseget hoztak letre maguknak. Az azonnali uzenetkuldes jellemzően kivaltotta az email-hasznalatot. Az aktív hasznalóknak volt email címe, de az elektronikus postaladakat gyakran csak hetente

56

egyszer ellenőriztek. Az uzenetvaltasokon kívul szinte minden csaladban beszamoltak arról, hogy beleptek (neha csak a gyerekek) valamelyik nagyobb közössegi oldalra, amelyek közul leggyakrabban a myVip-et említettek. Az ismerősök bejelölese mellett felmerult, hogy csetelnek is az oldalak segítesegevel. A negyedik leggyakoribb tevekenyseg a kisebb online jatekok hasznalata. Jellemzően a csalad fiatalabb tagjai, a kisiskolasok vagy meg fiatalabbak hasznaltak erre a szamítógepet. A jatekokat az esetek többsegeben valamilyen jatekokra specializalódott gyűjtőoldalról, katalógusról ertek el.

5.3 Új idők új eszközei – hagyományos módszerek A WIP kutatas befejeződesevel a KSH (Eurostat) adatai mellett (amelyek a hasznalat módjaba nem igazan engednek betekintest) az NMHH (es nehany piackutató ceg altalaban egy- illetve maximum ketdimenziós) felmeresei jelentenek tampontot az elmúlt evekben a digitalis megosztottsag alakulasat illetően. A mobilinternet es az okostelefonok elterjedese azonban teljesen új helyzetet teremtett a hasznalati szokasok es a hozzaferes teren is, az internethasznalat mobilitassal is parosult mar, illetve szamos új eszközzel megoldassal, szolgaltatassal, melyeknek terjedese egy új es markans iranyt jelentett a temaval foglalkozó kutatók es a felmeresek szamara, nemileg elvonva a figyelmet a korabban felvetett, de nem teljesen megvalaszolt kerdesekről. Az NMHH lakossagi internethasznalatot bemutató, 2013-as (az ARIOSZ es az NRC altal keszített) felmeresenek31 (a 14 evet betöltött, legalabb hetente internetezők között) bizonyos eredmenyei engednek betekintest a szegenyseg es online mediafogyasztas temakörebe. A felmeres alapjan 2013-ban hazank lakossaganak 76%-a internetezett mar valaha, a legalabb hetente internetezők aranya 62% (a KSH adatai a rendszeres internetezők aranyat 71%-ra teszik32, azaz módszertantól fuggően elmondható, hogy a felnőtt lakossag mintegy ketharmada szamít napjainkban internethasznalónak hazankban). Az adatok ugyanakkor megmutatjak, hogy az internetezest leginkabb befolyasoló tenyezők (kor, telepulesi lejtő, jövedelem) a mai napig erősen hatnak (14. es 15. abra), a kor es a haztartasok jövedelmi viszonyai kulönösen markansan nyomon követhetők ezeken az abrakon.

Ábra 25: A legalább hetente internetezők aránya nemek és korcsoportok szerint

Forrás: NMHH, 2013

31 http://nmhh.hu/dokumentum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013.pdf 32 https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html

57

Ábra 26: A legalább hetente internetezők aránya lakóhely és a háztartás jövedelme szerint

Forrás: NMHH, 2013

A jelentesben hangsúlyosan szerepelnek az okostelefonok es a tablagepek, mint a hasznalat „modern” eszközei, melyek az adatok alapjan egy újabb egyenlőtlenseget kepeztek, az eddig kutatasokkal összhangban, raadasul ezekkel az eszközökkel a hasznalat módjaiban is elterő mintazatok jelenhetnek meg, illetve egyetlen szemely kombinalhatja is a kulönböző eszközök hasznalatat, ami nehezebbe teszi az elemzest. A jelentes megjegyzi, hogy mindket eszköz hasznalata tarsadalmilag egyenlőtlen, az okostelefone meg inkabb, mint a tablagepe. Az okostelefon hasznalatban kiugró a felsővezetők, a tanulók es a hallgatók aranya, míg a tablagepek eseteben a vallalkozók es a felsővezetők adata. A modern eszközök hasznalataban ugyanakkor a hagyomanyos digitalis megosztottsagot alakító tenyezők ismetelten markansan megjelennek.

Ábra 27: A modern eszközök használatában tapasztalható különbségek

Forrás: NMHH, 2013

58

Az NMHH megbízasaból vegzett kutatas kiter bizonyos hasznalati jellemzőkre, bizonyos, praktikusnak nevezett ugyekben vizsgalja, a netezők mekkora aranyban vegeztek az adott tevekenyseget. Ezeket az adatokat mar a „modern” eszközökre vetítve is lathatjuk, ugyanakkor erdemes megjegyezni, hogy tablagepen es okostelefonon meg jóval kevesebben interneteznek, mint asztali vagy hordozható szamítógepen.

Ábra 28: Praktikus ügyek online intézésének előfordulása az elmúlt egy hónapban

Miközben latható, hogy a praktikus szolgaltatasok köre (legalabbis a publikus jelentesben közöltek alapjan) nem fedi le ebben a felmeresben teljesen a vegezhető „tőkenövelő” vagy hasznos szolgaltatasok skalajat. Az azonban egyertelmű, hogy a vagyontárgyak számával mért „szegénységi” mutató alapján jelentős különbségek vannak a praktikus használat tekintetében is.

Ábra 29: Praktikus ügyek online intézése és a vagyontárgyak számának kapcsolata

Forrás: NMHH, 2013

59

5.4 Kutatói koncepciók: új szegénység, másodlagos digitális megosztottság és hasznos használat

Zaraskent ket olyan kutatast mutatunk be, melyek a szegenyseget, illetve a masodlagos, vagy hasznalati digitalis szakadek jelenseget próbaltak megragadni a 2000-es evek vege fele, így szűkebb temank szempontjaból kiemelt fontossagúnak tekinthetők.

5.4.1 Új media, új szegenyseg?

Csepeli es Prazsak 2009-es cikkeben33 „új szegenysegkent” ertekelik a kulönböző, az IKT fuggvenyben vizsgalt kulturalis cselekvesek soran kialakult kulönbsegeket. A Szonda-Ipsos 2008-as adataira epítve megjegyzik, hogy „Az internetezők belsőleg rétegzettek, s messzemenően különböznek aszerint, hogy milyen aktivitással, s mekkora kapcsolati körrel rendelkezve vesznek részt az internet által teremtett kommunikációs forgalomban.”Az idezet felmeres főbb demografiai kulönbsegeit mutatja az alabbi tablazat, amelyen jól latható, hogy meg 2008 vegen, 2009 elejen, azaz mintegy öt evvel ezelőtt is hazankban többsegben voltak az internetet egyaltalan nem hasznalók, míg az otthoni internet-hozzaferessel rendelkezők aranya 45%, ami közel azonos volt a hasonló időszakban mert Eurostat adatokkal (48%).A tablazatból latható, hogy az eddig bemutatott adatokkal összhangban az iskolai vegzettseg, a gazdasagi aktivitas es a lakhely típusa is jelentősen befolyasolja az internet-hasznalatot. A szerzők nem említik a jövedelem, vagy akar a szegenyseg temaköret, ugyanakkor ezen tenyezők kombinaciójaból jól lehet következtetni arra, hogy az alacsonyabb statuszú retegek jelentős hatranyban voltak az internet megismereseben.

Ábra 30: Internet-használat és bizonyos demográfiai tényezők kapcsolata

33 http://www.prazsak.hu/publikaciok/csepeli_prazsak_ujszegenyseg_2009.pdf

60

Csepeli es Prazsak megjegyzi, hogy ugyanakkor ezek a tenyezők nem kizarólagosan determinaljak az internethasznalatot, azaz pl. az iskolai vegzettseg eseteben ramutatnak, hogy a nem internetezők között is voltak olyanok, akik magas iskolai vegzettseggel rendelkeztek, míg az internetezők között is akadtak olyanok, akik alacsony iskolai vegzettseggel lettek korai internethasznalók. A szerzők mas kutatasok eredmenyeihez hasonlóan kiemelik, hogy a befejezetlen altalanos iskolai eseteben borítekolható az internet nem hasznalata. Csepeli es Prazsak felallított egy útmodellt is, melyet az 19. abran lathatunk, az internet-hasznalatot befolyasoló tenyezőkről. Az elemzes alapjan elmondható, hogy 2008-as adatok alapjan hazankban az internet hasznalatot az eletkor, a telepulestípus, az iskolai vegzettseg, a beszelt idegen nyelvek szama és a vagyoni helyzet magyarázta.

Ábra 31: Csepeli és Prazsák útmodellje az internethasználatot meghatározó tényezőkről

Ez utóbbi jelzi az anyagi lehetősegek hatasat mar ebben a relacióban is. A vagyoni helyzetet a kutatas 15 „vagyontargy” megletevel merte (szemelyi szamítógep, internet hozzaferes, videomagnó, hazi mozi, szemelygepkocsi, CD lejatszó, mikrohullamú sutő, mosogatógep, hetvegi haz, 3000 m2 feletti termőföld, egyeb ingatlan, videokamera, automata mosógep, mobiltelefon, fax keszulek.34

A szerzőparos a hasznalati kulönbsegeket a kultúra iranyaból igyekeztek megközelíteni, es arra jutottak, hogy az internet-hasznalat es a kultúraról való gondolkodas nem fuggetlen egymastól. Az internetezők köreben szignifikansan többen ertelmezik tag ertelemben a kultúrat (Cepeli es Prazsak altal felhasznalt megkulönböztetes szerint ebbe beletartozik a tömegkultúra, a turizmus, a digitalis kultúra, a mindennapi kultúra es a tudastranszfer), míg a nem internetezők között „túlreprezentáltak azok, akik élete a kultúrán kívül zajlik, legalábbis szemantikai értelemben.” Markansan elkulönul a „kulturalis viselkedes” es az internethasznalat, a 2008-as adatok alapjan gyakorlatilag kulturalis tevekenyseg/viselkedes szinte csak az internetezőkre volt jellemező, így megallapítható volt, hogy „…az internetezés önmagában senkinek sem segít abban, hogy a mindennapi életben erősödjön a kultúra vonzása (…). Az internetezés arra jó, hogy felerősítsen már meglévő kulturális velleitásokat.”. A szerzők egy ertekvizsgalat elvegzesevel azt is kimutattak, hogy a penzt a nem internetezők fontosabbnak tartjak, mint az internetezők, ami velemenyuk szerint arra vezethető vissza, hogy a nem internetezők jóval inkabb híjan vannak az anyagiaknak.

34 Ez a felsorolas is mutatja, hogy a hasonló jellegű kerdeseket időről időre aktualizalni erdemes.

61

5.4.2 Masodlagos digitalis megosztottsag: a hasznos hasznalat, mint koncepció megjelenese

A szegenyseg es online mediahasznalat szempontjaból mindenkeppen fontos a Galacz-Sagvari szerzőparos35 masodlagos digitalis eselyegyenlőtlensegeről szóló, 2008-as írasa, mely DiMaggio es Hargittai eredeti koncepciója es korabbi munkaik kapcsan a „hasznos hasznalatot” próbaltak ertelmezni es feltarni, azaz elsősorban az informaciószerzesre es az online ugyintezesre szolgaló alklamazasok hasznalatat vizsgaltak. Ennek erdekeben egy úgynevezett „hasznos hasznalati indexet (HHI)” keszítettek, ebbe az alabbi tevekenyesgeket vontak be:

hírek, informaciók keresese utazassal kapcsolatos informaciók keresese munka- es allaskereses, allashirdetesek böngeszese egeszsegugyi informaciók keresese termekinformaciók keresese iskolai informaciók keresese tavoktatasban való reszvetel hely- es szobafoglalas szamlak kifizetese banki online szolgaltatasok igenybevetele reszveny, kötveny, tőkebefektetes szavak keresese, szótarhasznalat tenyek keresese es ellenőrzese

Galacz es Sagvari megallapította, hogy a masodlagos digitalis megosztottsag az adatok alapjan hazankban is megfigyelhető, altalanossagban pedig az is igaz, hogy ezek nagyreszt a meglevő, „hagyomanyos” tarsadalmi kulönbsegek eredmenyező tenyezők menten alakultak ki. A szerzők jelzik, hogy a tema melyebb feldolgozasa szukseges, illetve ez a fajta megközelítes ertelmes elemzesi kerete az internethasznalat vizsgalatanak. A módszer a kesőbbiekben ennek ellenere nem valt a temaban altalanos megközelítesse.

35 Galacz Anna – Sagvari Bence (2008): Digitalis döntesek es masodlagos egyenlőtlensegek: a digitalis megosztottsag új koncepciói szerinti vizsgalata Magyarorszagon In: Informaciós Tarsadalom 2008/2 pp. 37-52

62

6. Az online médiafogyasztás és a szegénység viszonya kutatásának javasolt módszertana

A fejezet celja attekinteni az eddigi megközelítesek fő módszertani, praktikus problemait, hianyossagait. Az előbbi fejezet hazai attekintesere alapozva a következő allítasokat tehetjuk:

A korabbi magyarorszagi kutatasok, amelyek az online mediafogyasztassal kapcsolatosan keszultek es erintettek a gazdasagi helyzetet altalaban nem vizsgaltak reszletesen a deprivalt csoportok fogyasztasi szokasait.

A temaban keszult kutatasok altalaban a megosztottsagot magat, annak merteket es jellemzőit – ezen belul főleg hozzaferes es hasznalat dimenzióit – írjak le.

A digitalis megosztottsag (hozzaferes, hasznalat, tudas) mas korabban is meglevő tarsadalmi kulönbsegekhez hasonlóan alakul, azokra epul es fel is nagyítja azokat.

6.1 A digitális megosztottság mérése

Az infokommunikaciós fejlődes tarsadalmi vetuleteivel foglalkozó Magyar Infokommunikaciós Jelentesek rendszeresen foglalkoztak kulönböző dimenziók, így a vagyoni helyzet szerinti digitalis megosztottsag meresevel. A magyarorszagi digitalis megosztottsag valtozasat vegigkíserő, ketsegtelenul legfontosabb munka a World Internet Project evenkenti empirikus adatain alapszik.

A World Internet Project (WIP) az internet tarsadalmi hatasainak vizsgalatara szerveződött szeleskörű nemzetközi kutatasi program, amelyet 1999-ben a kaliforniai UCLA Center of Communications Policy es a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdemenyezett. A WIP jelentősege szamos szempontból egyedulalló. Egyreszt a szokasos internetes kutatasok temakören túlmutató attitűd-, ertek- es viselkedesvaltozók szerepeltetesevel melyebb ertelmezeseket tesz lehetőve, masreszt a vizsgalat kiterjed az internetet nem hasznaló szemelyekre is, ezaltal kívanja felterkepezni a tavolmaradas okait. Harmadreszt a vizsgalat nemzetközi, longitudinalis, emellett panel jellegű, amely nemzetközi összehasonlítast, illetve evenkenti összehasonlítast tesz lehetőve. Magyarorszag 2001 óta vesz reszt a WIP projektben az azóta eltelt időszakban nyolc adatfelvetelre kerult sor.A kutatassorozat adatfelvetelei a legtöbb esetben36 14 eves es idősebb magyarorszagi lakosok veletlen mintajan törtentek. A kutatassorozat mintai úgynevezett ketlepcsős, aranyosan retegzett valószínűsegi mintavetellel keszultek, ahol az első lepcsőben telepulesi minta kerult kivalasztasra, majd a mintavetel masodik lepcsőjeben egyszerű veletlen kivalasztassal címlista összeallítasa törtent. A mintaba kerult szemelyeket a kerdezőbiztosok szemelyesen kerestek meg. A minta címkiesesből adódó torzulasainak korrigalasara szolgaló súlyozas a következő negy tarsadalmi-demografiai tenyező: nem, eletkor, iskolai vegzettseg es telepulestípus egyuttes megoszlasanak figyelembevetelevel törtent. Így a súlyozott minta37 nem, eletkor, telepulestípus es iskolai vegzettseg szerinti megoszlasa jól illeszkedik a 14 ev feletti lakossag megfelelő adataihoz.

36 A 2009-es minta mar csak a 18 ev feletti magyarorszagi nepessegre vonatkozik.37 A súlyozast követően rendszerint ketfele súly is rendelkezesre all az adatok elemzesehez, az egyeni súlyok mellett haztartasi súlyok is keszultek, mivel haztartasonkent csak egy szemely kerult a mintaba. Szamos kerdesben nem a szemelyek jelentik a vizsgalt sokasagot, hanem a magyarorszagi haztartasok.

63

A WIP kutatasok alapjan keszulő Magyar Infokommunikaciós Jelentesek egy összefoglaló indexben, a Digital Divide Indexhez38 (DIDIX) hasonló összevont merőszamban foglaltak össze a digitalis megosztottsag allapotat. A DIDIX altalaban alkalmazott dimenziói a következők: kor, nem, iskolai vegzettseg, vagyoni helyzet, szarmazas. Az index erteke egy adott hatranyos helyzetű csoport (pl.: nők, idősek, stb.) es a teljes populació informaciós eszközökhöz való hozzaferes es hasznalat aranyat (pl.: az 50 ev felettiek otthoni internethasznalatanak a főatlaghoz aranyított atlagat) mutatja meg. Az index erteke 0 es 100 között mozog, minel alacsonyabb az index erteke, annal nagyobb a hatranyos helyzetű csoport lemaradasa az atlaghoz kepest. Az egyes hatranyos helyzetű csoportokra kulön-kulön kiszamíthatóak az index ertekei az indexek súlyozott összevonasaval jön letre a DIDIX. A súlyozas azt jelenti, hogy a hozzaferesi es hasznalati indexek mas-mas súllyal szerepelnek az összegző DIDIX ertekeben.A Magyar Infokommunikációs Jelentésekben alkalmazott indexek kiszámítása során a DIDIX módszertanát használták fel: a szamítógep- es az internet hozzaferest az otthonokban es a szamítógep- es internethasznalatot (barhol) vizsgaltak. Az adott hatranyos helyzetű csoport (nők, legalabb 50 evesek; maximum altalanos iskolat vegzettek, roma szarmazasúak, szubjektív vagyoni helyzet alapjan a deprivaltak csoportjaba tartozók, közsegekben lakók) hozzaferesi es hasznalati aranyat aranyítottuk a teljes mintaban tapasztalt hozzaferesi es

hasznalati aranyokhoz T

i

xx

A kapott aranyokat súlyoztak, a hasznalatot 0,3-as, a hozzaferest

0,2-es súllyal összegeztek az egyes indexekben.

n

i T

ii xxwDj

1 Az evenkent összesített Indexet a

reszindexek szamtani atlagaval szamoltak ki.

n

j NDjINDEX

1

Ez a megoldas tehat egyarant tartalmazza a szamítógep es az internet hozzaferesere es hasznalatara vonatkozó indikatorokat is. A vizsgalt hatranyos helyzetű csoportok: nők, legalább 50 évesek; maximum általános iskolát végzettek, roma származásúak, szubjektív vagyoni helyzet alapján a depriváltak csoportjába tartozók, végül a községekben lakók. A szubjektív anyagi helyzet valtozójanak alkalmazasa az indexben kikuszöbölni hivatott a szemelyes jövedelemből következtetetett vagyoni helyzetből adódó torzulasokat. (a WIP csak 18 ev felettiek szemelyes jövedelmet kerdezi, ugyanakkor a fiatalok jelentekeny resze nem rendelkezik szemelyes jövedelemmel, mert tanul, ezaltal a legalacsonyabb jövedelmi kvartilisbe kerul, ugyanakkor vagyoni helyzete ettől fuggetlen.A fenti eljárással készült mérőeszköz az ezredfordulóra jellemző alacsony penetrációból az internet általános elterjedéséig a hozzáférési és használatbeli változások megmutatására tökéletesen alkalmas volt. Az összesített INDEX erteke a 2001-es 53-ról 2009-re 59-re emelkedett, azonban ez a 2007-es 65-ös szinthez kepest egyertelmű visszaesest jelez. A gazdasagi recesszió következteben inkabb stagnaló, az egyenlőtlensegeket konzervaló hatas ervenyesul, amit az összefoglaló index mellett a „laposodó” dimenziós indexek is mutatnak. A kor es az iskolai vegzettseg, azaz a digitalis megosztottsag klasszikus jellemzői tovabbra is a legerősebb hatast mutatjak.

38 Szamítógep- es internethozzaferes, valamint szamítógep- es internethasznalat altalaban es otthon. A DIDIX reszletes leírasa megtalalható: SIBIS New eEurope Indicator Handbook; 2003 es Hannes Selhofer - Tobias Husing: The Digital Divide Index – A Measure of social inequalities in adoption of ICT; 2001

64

Ábra 32: DIDIX

2001 2003 2006 20090

10

20

30

40

50

60

70

80

90

10093

36

76

49

59

Nem Kor Iskolai vegzettseg Szubjektív anyagi helyzet TelepulestípusSzarmazas Összesített index

Forrás: WIP, 2001-2009

Ferge Sandor az internet alapvető, nelkulözhetetlen jelleget emeli ki, mindenkinek egyenlő esellyek kell(ene) hozzafernie. Velemenye szerint a digitalis írastudas ugyanolyan fontos, mint a hagyomanyos írastudas. Kiemeli az internet kepesseget arra, hogy megnyissa a vilagot a szegenyek előtt, akik anyagi korlataik miatt beszűkult, ingerszegeny eletet elnek, nem is tudjak, hogyan is elhetnenek. Nem hogy azt sem tudjak, mit akarnak, hanem meg azt sem tudjak, hogy hogyan kell akarni. Az online aktivitas meresevel kapcsolatosan fontosnak tartja kiemelni, hogy az internet valódi erteket felmerni nagyon nehez, azt kell vizsgalni, hogy a valósagos problemak mennyire korrelalnak az online aktivitassal.

6.2 Módszertan javaslat

Jelen reszfejezetben egy módszertant javaslunk a szegenyseg es online mediafogyasztas közötti kapcsolat termeszetenek pontosabb meghatarozasara, megismeresere, megertesere; reszben az eddig rendelkezesre alló, de nem ertelmezett adatok feldolgozasara; reszben pedig az új adatok gyűjtesere es azok integralasara.

6.2.1 A szegenyseg meghatarozasa es főbb típusai39

Abszolút szegénység: meghatarozasa a letfenntartasi minimumhoz kötődik, („fizikai erőnlethet” esetleg „tarsadalmi erőnlethez), az ehhez szuksegesnek elfogadott szuksegletek köre, illetve az ehhez való hozzaferes hianya.Relatív szegénység: altalaban egy adott orszag jövedelmi viszonyaiból indul ki, ez alapjan hatarozza meg a szegenyseget. anyagi vagy szimbolikus javakból kevesebb „ a szegenyeknek meltanytalanul kevesebb van valamiből, ami a többseg szamara adott”.

Meresi módszerek:Objektív szegénység: szamítason alapuló meghatarozas.Szubjektív szegénység: az emberek sajat megerzesei, velemenye alapjan mert, „megelt” szegenyseg, azaz az egyen vagy a haztartas önmaga ertekeli jövedelmi helyzetet. 39 Források: http://www.echosurvey.hu/_user/browser/File/hirek/Szeg%C3%A9nys%C3%A9g%20m%C3%A9r%C3%A9se.pdf ,http://www.mszosz.hu/hu/szakanyagok/szocialpolitika-tarsadalombiztositas/func-startdown/48/

65

Az EU 2001. óta a jövedelmi szegenyseg es a kirekesztettseg meresere 18 közös statisztikai indikatort vezetett be, közeppontjaban a relatív szegenysegi mutatók vannak. A szegenysegi kuszöbszint ebben a dimenzióban a medianjövedelem 60 szazaleka. Szinten relatív mutató a decilis eloszlás, ahol a jövedelmi eretkek sorba rendezese utan kapott jövedelmi tizedek között törtenik összehasonlítas az összjövedelemből törtenő reszesedesre. Szegénységi küszöb: A szegenysegi kuszöb egy olyan jövedelemszint, olyan hatarvonal, amely alatt az embereket szegenynek tekintjuk, s amely fölött mar nem soroljuk őket a szegenyek köze.

A szegenyseg fogalmat napjainkban egyre inkabb a tarsadalmi kirekesztes, kirekesztődes fogalomköre valtja fel. A szegénység definíciója: szegenynek kell tekinteni egy szemelyt, egy csaladot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezesukre alló erőforrasok (anyagi, kulturalis, tarsadalmi) oly mertekben korlatozottak, hogy kizarjak őket a minimalisan megkövetelhető eletformaból abban az orszagban ahol elnek. A KSH altal hasznalt szubjektív típusú szegenysegi kuszöböt: a szubjektív szegenysegi kuszöb a vizsgalt egyen illetve haztartas sajat jövedelmi helyzetenek ertekelesen alapul. A szubjektív szegenyseg szambavetelenek egyik legegyszerűbb módja, ha az emberektől közvetlenul megkerdezzuk, hogy önmagukat a szegenyek köze soroljak-e. A szegenyseg abszolút es relatív megközelítese eseten is a vegső merőeszköz legtöbbször a jövedelem. A medianjövedelem kiszamítasahoz az orszag lakossagat egy főre, vagy egy fogyasztasi egysegre jutó jövedelme alapjan sorba rendezik, es a sor közepen levő szemely jövedelme kepviseli a mediant, vagyis hozza kepest pontosan ugyanannyi embernek van kevesebb, illetve több jövedelme. A deprivaciós alapú szegenysegszamítasi módszerek a tarsadalmilag elfogadottnak tekintett javak es szolgaltatasok köreből indulnak ki. A javakkal való rendelkezest, illetve azok hianyat deprivaciós indexben lehet összesíteni. Az Európai Unió „szegenysegi es tarsadalmi kirekesztettseg rataja”, a szegenysegi kockazatot es a tarsadalmi kirekesztettseg kockazatat egyutt meri, egyreszt a jövedelem, masreszt bizonyos javakhoz való hozzajutas szempontjanak figyelembevetelevel.

Kikre vonatkozik a társadalmi kirekesztés kockázata?Ide soroljak azokat, akik

súlyosan deprivaltak, vagy alacsony munkaintenzitasú haztartasban elnek, vagy a relatív szegenysegi kuszöb alatt elnek, vagyis olyan haztartasban, ahol a jövedelem

nem eri el az atlagjövedelem 60 szazalekat. A median jövedelem annak a szemelynek a jövedelme, akinel ugyanannyian rendelkeznek kisebb jövedelemmel, mint ahanyan nagyobbal. (Maskeppen, a decilisekre vonatkozó definíciót hasznalva, a median jövedelemaz, amelynek szintje pontosan az ötödik es a hatodik decilis közötti valasztóvonalra esik.)

Súlyosan deprivaltnak tekintendő, aki következő 9 tetelből legalabb negyet nem tudnak maguknak megengedni:i) a lakasberles vagy rezsiköltsegek fizeteset, ii) a lakas megfelelő befűteset, iii) a varatlankiadasok fedezeset, iv) húst, halat vagy ezekhez hasonló feherje fogyasztasat mindenmasodik napon,v) otthontól tavol eltöltött hetveget, vi) autó tartasat

66

vii) mosógepet, viii) színes TV-t vagyix) telefont

67

6.3 Az új módszertanhoz kapcsolódó elvárások

A szegenyseg es online mediafogyasztas közötti kapcsolat melyebb megertesenek erdekeben kiindulópontunkat a korabbi eredmenyek kepezik, azzal a fontos kulönbseggel, hogy a módszer nem altalaban a digitalis megosztottsagot, hanem kifejezetten a deprivalt tarsadalmi csoportok online mediafogyasztasat hivatott megerteni.A javasolt módszertan részletes ismertetése előtt annak indokoltságára és néhány fontos tulajdonságára térünk ki. Annak erdekeben, hogy a celhoz legjobban illeszkedő es a tudomanyos megismeres követelmenyeinek megfelelő módszertant alakíthassunk ki primer adatfelveteleken alapuló kutatasi programot javaslunk, amelyben helyet kap egy ismetlődő kvantitatív kerdőíves kutatas, illetve kiegeszíteskent a celcsoportban kvalitatív melyfúrasok. A kvantitatív megközelítest az összehasonlítas igenye, a fejlesztesek, intezkedesek hatasainak merhetősege, míg a kvalitatív reszt a melyebb összefuggesek megerthetősege indokolja.Kvantitatív adatok leggyakrabban adminisztratív (közigazgatasi, tavközlesi szolgaltatói) statisztikakból es primer kerdőíves adatfelvetelekből szarmazhatnak. A primer kutatas alkalmazasa melletti legfontosabb ervkent az szól, hogy szinte kizarólag ilyen esetben van lehetőseg az adatok a kutatasi celnak legmegfelelőbb designjara. Az adminisztratív statisztikak pontos valaszt kepesek adni egy-egy alapvető kerdesre, így – a kulönböző megközelítesek szerinti (pl. munkanelkuliek, segelyezettek, stb.) – szegenyseg aranyara a magyar tarsadalomban, a szegenyseg teruleti eloszlasara, illetve masik oldalról a media- es tartalomfogyasztashoz kapcsolódó adminisztratív statisztikak is rendelkezesre allhatnak (pl. előfizetesek eloszlasa, fogyasztasi adatok). Az adminisztratív statisztikak ugyanakkor nem adnak lehetőseget a szegenyseg es a media- es tartalomfogyasztas kapcsolatainak vizsgalatara. Habar latszólag rendelkezesunkre allnak a megfelelő statisztikak a fontos módszertani termeszetű problemakra (ökológiai tevkövetkeztetes) nem adnak valaszt. A megfelelően kivitelezett kerdőíves kutatas azonban megbízható es ervenyes, szamszerűsíthető eredmenyeket kepes hozni a vizsgalat targyaval kapcsolatosan.

Ábra 33: Az új módszertan felépítése

68

használat minőségehasználathozzáféré

s

online médiaszolgáltatásokhoz

hozzáférők

online médiaszolgáltatásokat

használók

hasznos használat (és tudás)

kapcsolattartás

használat és jóllétonline

médiaszolgáltatásokat nem használók

Az online média- és tartalomfogyasztás jellemzőinek átfogó igényű vizsgálata komplex kutatási módszertant és tracking jellegű vizsgálatot feltételez. Ennek kereteben a vizsgalati programunkban egyarant epítunk kvantitatív es kvalitatív technikakra, illetve adatfelveteleink bizonyos időközönkenti 1-3 eves ismetlesevel szamolunk.A kvantitatív kerdőíves kutatasi program 2000, 15 eves vagy annal idősebb magyarorszagi lakos 25-30 perces standard kerdőív segítsegevel, szemelyes megkerdezessel reszletesen felterkepezi az online tartalomfogyasztas jellemzőit, illetve a kimaradók attitűdjeit. Az orszagos reprezentatív kutatashoz egy szinten 25-30 perces standard kerdőív segítsegevel, szemelyes megkerdezessel keszulő 1000 fős panelkutatas kapcsolódik, amely 15 eves vagy annal idősebb deprivaltak celcsoportjan kerul megvalósítasra az orszagos adatoknak megfelelő aranyos mintavalasztassal.A kutatás meghatározó stratégiai célja, hogy támogassa a társadalompolitikai céloknak megfelelő döntések előkészítését. Ezert a kutatas arra törekszik, hogy pontos kepet alkosson a deprivalt tarsadalmi csoportok platformhasznalataról es online tartalomfogyasztasaról, illetve ennek hianyaban az ehhez kapcsolódó gatakról, attitűdökről. A programnak tehat elsősorban az alabbi kerdesekkel kell foglalkoznia:

1. a deprivalt tarsadalmi csoportok azonosítasa,2. az infokommunikaciós technológiak hozzaferesi es hasznalati jellemzői,3. az online tartalomfogyasztas jellemzői, dilemmai, akadalyai

Ábra 34: A kvantitatív modul felépítése

69

Módszer kvantitatív kerdőíves kutatas

(az alapminta eseteben szemelyes

felkeresessel, kb. 25-30 perces kerdőívvel)

Celcsoport

15 eves vagy idősebb magyar

tarsadalom

15 eves vagy idősebb

deprivaltak

Mintavalasztas

2000 fős alapminta, ketlepcsős

mintavalasztas, orszagos

reprezentativitast biztosítva

1000 fős panel, ketlepcsős

mintavalasztas, orszagos

aranyokat biztosítva

Kerdőívtrendkerdesek

a kutatas celjanak megfelelően reszletezett

alapkerdesek

6.4 A kérdőív tartalmi egységei

Első rész - Kemény változókIKT kemeny valtozók - van-e szamítógep/internet/mobil/okostelefon/mobilinternet illetve televízió-előfizetes, hozzaferes a csaladban. Esetleg ezeken túl szkenner, digitalis fenykepezőgep, nyomtató. Érvenyesíteni kell a technikai megosztottsag verzióit is (milyen szamítógep, milyen okostelefon, milyen operaciós rendszerek, mennyi van a haztartasban).Tartalmi kerdeskent a kulönböző online mediatípusok fogyasztasanak adatai (mennyisege percben napi/heti atlag): informaciókereses, hírolvasas, közössegi oldalak, videók (zene? mese? film?), multiplayer jatekok (jatektípusok szerint), nem real time parbeszedek (fórum), chat (nem csak szamítógepes, hanem mobiltelefonon keresztuli is, pl. FB messenger, Skype, Viber etc., szerencsejatekok.Milyen módon szokott internetezni? (pl. van-e a szomszeddal megosztott wifi, szabad hozzaferesű helyek hasznalata). Kulön ki kell terni a közössegi hozzaferesi helyekre: ismer-e ilyen helyet, szívesen bemegy-e, ha nem, annak mi az oka? mit varna el a közössegi hozzaferesi helytől (nyitvatartasi idő, szemelyzet, felszereles mi legyen meg stb.)? Ha van mobilinternet előfizetese, pre vagy postpaid-e?Ide illik a szamítógepes írastudas gyors felmerese is (Likert skalan hogyan íteli meg sajat tudasat szamítógep operaciós rendszere eseten, irodai csomag, szamítógep vedelme, kommunikaciós eszközök). Az önbevallas mellett hasznos rakerdezni arra is, hogy milyen szoftvereket/szolgaltatasokat szokott hasznalni.

Második rész - Az internet, mint eszközIde olyan kerdesek tartoznak, melyek az internet, mint hasznos eszköz szerepet firtatjak. Általaban a nemzetközi es hazai kutatasok is leginkabb erre a szegmensre fókuszalnak. Mire lehet hasznalni az internetet a munkakereses, egeszsegmegőrzes, penztakarekossag, tudasszerzes teren. Milyen tudasok kellenek, vannak meg, es hianyoznak az internet, mint eszköz hasznalatahoz? Ide illik kerdes a nyelvtudasról is. Ha munkat keres, akkor milyen csatornakon kezdi azt, miket hasznal összesen, es melyiken volt sikerelmenye. A hasznalatot mindenkeppen a hasznos hasznalat fuggvenyeben javasolt elemezni (az adott időszakban egyaltalan keresett-e munkat, egeszsegugyi informaciót stb.).Itt kell kiterni a hasznalat önallósagara is (kitől tanult, mit tud egyedul elvegezni, mitől fel, miben nem bízik az eszközök teren stb.).

Harmadik rész - Az internet, mint egy kapocs a világhozIde olyan kerdesek kerulnek, melyek az internet, mint ablak a vilagra kerdesköret boncolgatjak. A földrajzilag es tarsadalmilag elszigetelt helyzetben levők szamara az online tartalom fogyasztasa a vilag kinyílasat is jelentheti, olyan peldak eszrevetelet, mely kitagítjak a horizontot, esetleges eletpalyamodellt, vagy követhető peldakat jelenthetnek. A kerdesek arra iranyulnak, hogy peldaul olvassa-e a Wikipediat, hasznalta-e mar a Google Maps-et, vagy a Google Föld szolgaltatasat, szokott-e kepgaleriakat nezni messzi tajakról vagy emberekről, szokott-e interjúkat olvasni stb.Ide illik a tartalomgeneralas temaköre is. Szokott-e online nyilvanosan publikalni barmilyen tartalmat (nem a Facebook megosztasok, bar ide lehet venni első kategórianak). Ha igen, mik ezek: sajat weblap, blog, ceghirdetes, valamilyen online bolt uzemeltetese stb.Ide illik a kapcsolathaló felmerese is - hany baratja van online, offline. Vannak-e ismerősei lakótelepulesen kívul, aki nem a csaladja. Van-e ismerőse megyejen kívul, aki nem a csaladja. Vannak-e olyan ismerősei, akiket munkajan keresztul ismert meg?Reszese-e valamilyen szervezetnek, önkentes közössegnek (legyen ez akar sport, termeles, barati tarsasag, valamilyen civil mozgalom). Ha igen, van-e online kommunikació. Írt-e mar valaha idegennek informaciókeres erdekeben (pl. egy hivatalnak, vagy valamilyen szervezet

70

kepviselőjenek). Vallalna-e önkentes munkat? És ha igen, szűk környezete (pl. csaladja, vagy utcaja) erdekeben, vagy akar a telepulesert, vagy idegenekert is?Ebben a blokkban kell rakerdezni a mentoralas kerdeskörere is (IT mentor szerepe, hianya).

Negyedik rész - Az internet, mint a jóllét, jó közérzet okozójaA mindennapi közerzetunk, emberi mivoltunk es meltósagunk fontos jellemzője az, hogy jól erezzuk magunkat, pozitív impulzusokat kapjunk es adjunk. Az internet ilyen szerepenek felmerese iranyulhat peldaul arra, hogy milyen szórakoztató, lebilincselő tartalmakat fogyasztanak, ezekről mi a velemenyuk, megosztjak-e ezeket. Egy-egy vicces videó, vagy stand-up comedy online megnezese színesítheti a hetköznapokat, ezek megosztasa parbeszedet general.

A kerdőív vegen pedig a tarsadalmi kemeny valtozók (nem, eletkor, csaladi allapot, iskolazottsag, jövedelem, haztartas).

6.5 Az adatfelvétel mintája

A kutatási programban használt mintának területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint kell tükröznie a vizsgált népességet. A mintavalasztas ket lepcsőben zajlik, ahol az első lepcsőben telepulesmintat valasztunk, a masodikban törtenik a konkret valaszadóknak a kivalasztasa. A telepulesek besorolasa a következő 4 telepulestípus szerint törtenik: Budapest, megyeszekhely, varos, közseg. Emellett fontosnak tartjuk, hogy Magyarorszag het statisztikai regiója (Közep-Magyarorszag, Közep-Dunantúl, Nyugat-Dunantúl, Del-Dunantúl, Észak-Magyarorszag, Észak-Alföld, Del-Alföld) szerint is reprezentatív legyen az adatfelvetel.A leggyakrabban hasznalt 1000 fős minta helyett 2000 fős alapmintaval dolgozunk, a minta-elemszam megvalasztasat a mintaveteli hiba mertekenek csökkenese indokolja.

Országos minta (fő) Országos mintavételi hiba mértéke* (+/-;%)

1000 3,162000 2,24

*95 szazalekos megbízhatósagi szinten

A mintavételt a Közigazgatasi es Elektronikus Közszolgaltatasok Központi Hivatala lakcím-nyilvantartasi adatbazisanak felhasznalasaval, veletlen, aranyos (PPS), csoport (cluster) mintavetelezesi módszerrel vegezzuk. A veletlenul kivalasztott telepuleseken a lakossagszamtól fuggően egy-vagy több 10 fős – veletlenul kivalasztott, 15 vagy annal idősebb mindket nembeli szemelyekből alló – csoport kivalasztasara kerul sor. Ez a típusú mintavalasztasi módszer lehetőve teszi, hogy a kulönböző telepulesek a lakossagszamuknak megfelelő mertekben legyenek kepviseltetve a mintaban, azaz minel nagyobb lelekszamú egy telepules, annal nagyobb az eselye, hogy a mintaban nagyobb elemszammal szerepel.Általanos kutatói tapasztalatok alapjan a címlistaban szereplő szemelyek közul nem mindenkivel sikerul a kerdőívet kitöltetni, ezert az eredeti címek melle szigorú szabalyok szerint hasznalandó haromszoros pótcím-listat szukseges biztosítani, azaz minden főcímhez harom pótcímet rendelni. A főcímen törtenő sikertelen megkereses eseten elsőkent a pótcímekkel szukseges próbalkozni, sikertelenseg eseten kvótas pótlasról kell gondoskodni. A kvótas pótlas telepulesen belul, ugyanolyan nemű es ugyanolyan korcsoportba tartózó, de a címlistaban nem szereplő szemellyel szukseges interjút keszíteni.Az országos reprezentatív kérdőíves vizsgálat mellett egy 1000 fős kerdőíves panelvizsgalatot tervezunk megvalósítani az elsődleges celcsoportban, azaz az anyagi

71

szempontból deprivaltak csoportjaban. A celcsoport eloszlasaval kapcsolatban mivel nem rendelkezunk pontos statisztikakkal, így a teruleti elhelyezkedesuk es egyeb szociodemografiai jellemzőik szerinti megoszlasukra az orszagos reprezentatív vizsgalatból következtetunk, amely egyben az elmeleti minta aranyait is jelenti. A panel kialakítasa soran ugyanazokon a telepuleseken (kisebb telepulesek eseten ugyanabban a kistersegben) törtenik a kerdőívek lekerdezese mint az orszagos teljes nepessegre vonatkozó kerdőívek eseten, ami összesen 100-120 telepulest jelent.A panelvizsgalatba kerulők kivalasztasa szűrőkerdőív alapjan törtenik, a panel lemorzsolódasanak kezelese azonos kivalasztasi metódus melletti pótlassal törtenik. A lemorzsolódas mertekenek csökkentesere követest (új címre való költözes eseten, amennyiben lehetőseg van ra az új címen kerdezunk) es motivaciós ajandekot is hasznalunk.A kvalitatív kutatasi fazisban – a bizalmasabb legkör megteremtese es az informaciók maximalizalasa celjaból – 2-4 fős csoportos interjúkkal dolgozunk. A csoportos interjúk soran azt celozzuk, hogy a resztvevők online media- es tartalomfogyasztassal kapcsolatos attitűdjeit melysegeben, összefuggesukben is megismerjuk, amelyek reszletesebb kep kialakítasara adnak lehetőseget mint a kvantitatív módszerek.A csoportos interjúkon resztvevőket a panelvizsgalat alanyai közul valasztjuk ki, törekszunk arra, hogy kulönböző celcsoportokban is vegezhessunk melyebb elemzest, ennek erdekeben legalabb a következő anyagi helyzetuk szerint deprivalt alcsoportokban keszítunk interjúkat:

1. magas intenzitasú online media- es tartalomfogyasztók2. hozzaferő nem hasznalók3. 15-35 eves fiatalok4. az online media- es tartalomfogyasztasba az elmúlt egy evben bekapcsolódók.

Ábra 35: A kvalitatív modul felépítése

72

Módszer csoportos interjú(egyenkent 60-90

perces beszelgetesekkel)

Celcsoport

15 eves vagy idősebb online

mediat fogyasztó deprivalt

kiscsoportok (pl. csaladok)

15 eves vagy idősebb online tartalmaktól, eszközöktől

tavolmaradók

Rekrutalasa specialis

deprivalt celcsoportban keszulő panel

jelenti az alapot

Vezerfonal

a kutatas celjanak megfelelően reszletezett

attitűdkerdesek

A nemzetközi kutatasok es a hazai eredmenyek alapjan egyertelműen elmondható, hogy az internet-hasznalati szokasokat alapvetően a szocialis „ter” es a szocialis helyzet, illetve az ebből levezethető egyeni fogyasztasi es tarsas igenyek befolyasoljak (Lopez-Sintas et al., 2010)40. A szerzők peldakat is hoznak erre, idezik Zillien es Jackel (2007)41 felmereset, melyben kulönböző osztalyok tagjainak internet hasznalatat vizsgaltak az informaciófogyasztas szemszögeből. Az eredmenyek alapjan az alacsony statuszú felhasznalók alacsonyabb szinten hasznaltak az internetet, mint informacióforrast a gazdasaggal, az egeszseggel, a politikaval, utazassal, termekekkel es a munkaerőpiaccal kapcsolatos hírek, informaciók beszerzesere, es ezek a kulönbsegek akkor is megmaradnak, ha a valtozók közul a technológiat es a digitalis írastudast eltavolítottak. Zillien es Hargittai (2009)42 kimutatta ugyanezt Nemetorszagban, a magasabb statuszúak több es specifikusabb celra hasznaltak az internetet, melyek között jóval nagyobb reszben szerepelnek az ún. tőkegyarapító tevekenysegek. Ez a jelenseg hasonló a Tichenor es munkatarsai43 altal meg 1970-ben leírt „tudashezag” (knowledge gap) elmelethez, mely alapjan a magasabb statuszúak hatekonyabban es gyorsabban hasznaljak a tömegmediaban elerhető informaciókat.

Lopez-Sintas es munkatarsai azt is megjegyzik, hogy a hasznalathoz kapcsolódó tudasban (a hozzafereshez hasznalt technológiaban levő kulönbsegekkel egyutt) szinten van kulönbseg az alacsonyabb es a magasabb statuszúak között. Ugyanakkor ha ezeket a hatasokat levesszuk, meg mindig talalunk elterő hasznalati semakat (Warschauer, 2003).

A hasznalatban levő kulönbsegek megragadasara, illetve a klasszifikacióra szamos peldat talalunk a szakirodalomban. Az egyik alapvető az informaciószerzes – szórakozas – kommunikació harmasa. Masok egy negyes felosztast ajanlanak, ahol 1. informació es online szolgaltatasok (informaciókereses, szórakozas es pihenes, kapcsolat a közszferaval) 2. kommunikació es szocialis kapcsolatok apolasa 3. kepzes, oktatas 4. vasarlas, penzugyi tranzakciók. Ezeken a felosztasokon belul szamos kategória felallítható, mivel gyakorlatilag nincs olyan szegmense az eletnek, ahol az internet ne lenne hasznalható. Lopez es Sintas egyreszt kulönböző hasznalati aktivitasokat sorolt fel, masreszt pedig a hasznalat motivacióit igyekezett szamba venni (pl. informaciókereses, karrier, szemelyes fejlődes, tranzakciók, szabadidős tevekenysegek). A tevekenysegek felmerese soran egy ordinalis skalan kellett a valaszadóknak bejelölni, az adott tevekenyseget, a skala a sohatól a minden napig tartott.

40 Lopez-Sintas, j., Filimon, N., Garcia-Alvarez, M.E. (2010) Social Theory of Internet Uses Based on Consumption Scale and Linkage Needs In: Social Science Computer Review doi: 10.1177/0894439310390611 41 Zillien, N., & Ja¨ckel, M. (2007). Digital inequalities: Not just a passing phenomenon. http://www.allacademic.com/meta/p169121_index.html 42 Zillien, N., & Hargittai, E. (2009). Digital distinction: Status-specific types of Internet usage. Social Science Quarterly, 90, 274-291.43 Tichenor, P., Donohue, G., & Olien, C. (1970). Mass media flow and differential growth in knowledge. Public Opinion Quarterly, 34, 159-170.

73

7. Felhasznált szakirodalom

„eEurope 2005 Action Plan: An information society for all”. COM (2002) 263 Final, http://europa.eu.int/information_society/eeurope/2005/index_en.htm

A digitális jövő térképe (2004) A World Internet Project 2004-es evi magyarorszagi adatai. TÁRKI-ITTK, bővebben: www.ittk.hu, vagy www.worldinternetproject.com

Acemoglu, D. and Robinson, J. (2012). Why Nations Fail: The Origins of Power, Prosperity, and Poverty. Crown Business.

Aker, J., Clemens, M. A. and Ksoll, C. (2011). Mobiles and Mobility: The Effect of Mobile Phones on Migration in Niger, Proceedings of the German Development Economics Conference, Berlin, No. 2.

Albert Fruzsina–David Beata–Molnar Szilard (2007): „Internet-használat és kapcsolati erőforrások időbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei”. Szociológiai Szemle 2007/3–4, 41–59. old.

Angrist, J. and Lavy, V. (2002). New evidence on classroom computers and pupil learning, The Economic Journal, 112, 735–765

Annable, G., Goggin, G., and Stienstra, D. (2007): „Accessibility, disability, and inclusion in information technologies: Introduction”. Information Society, 23(3), 145–147.

Atasoy, H. (2013). The Effects of Broadband Internet Expansion on Labor Market Outcomes, Industrial and Labor Relations Review, 66, 2, 315-345.

Autor, D. H., Katz, L. F. and Krueger, A. B. (1998). Computing Inequality: Have Computers Changed the Labor Market?, The Quarterly Journal of Economics, 113, 4, 1169-1213.

Banerjee, A., Cole, S., Duflo, E. and Linden, L. (2007). Remedying Education: Evidence from Two Randomized Experiments in India, Quarterly Journal of Economics, 122, 1235-1264.

Beamish, A. (1999): Approaches to Community Computing: Bringing Technology to Low-Income Groups. In D. A. Schön, B. Sanyal and W. J. Mitchell (Eds.), High technology and low-income communities: prospects for the positive use of advanced information technologies (pp. 351–369). Cambridge, Mass.; London, England: MIT Press.

Belo, R., Ferreira, P. and Telang, R. (2010). The Effects of Broadband in Schools: Evidence from Portugal. Mimeo, Carnegie Mellon University.

Blanco, M. and Lopez Boo, F. (2010). ICT Skills and Employment: A Randomized Experiment. IZA Discussion Papers 5336, Institute for the Study of Labor (IZA)

Boase, J., Horrigan, J. B., Wellman, B. and Raine L. (2006). The Strength of Internet Ties. Pew Internet & American Life Project, Washington.

Bognar Éva – Galacz Anna (2005): „A társadalmi egyenlőtlenségek új dimenziója: digitális egyenlőtlenség nemzetközi összehasonlításban”. In: Bognar Karoly et al. (szerk.): EU-Tanulmanyok II. 949-980. old.

Bognar Éva – Ret Zsófia (2005): „A digitális egyenlőtlenségek kulturális vonatkozásai”. Internet.hu. A magyar tarsadalom digitalis gyorsfenykepe 2., Gondolat-Infonia, 2005. pp. 124-152.

Callon, Michel ([1987] 2005): „Alakuló társadalom: A technika, mint a szociológiai elemzés eszköze”. Innen: Replika, 2005 (51–52), 89-105. old.

74

Carrillo, P., Onofa, M. and Ponce, J. (2010). Information Technology and Student Achievement: Evidence from a Randomized Experiment in Ecuador. IDB Working Paper Series, No. IDB-WP-223.

Challenges for the European Information Society beyond 2005 jelentes, Brussels, 19.11.2004, COM(2004) 757 final

Chapin, Angelina (2013): Digital Divide: Canada's Poorest Sacrifice Basic Needs To Get Connected. Innen: http://www.huffingtonpost.ca/2013/11/14/digital-divide-canada-poor_n_4269171.html

Claro, M. (2010). Impacto de las TIC en los Aprendizajes de los Estudiantes. Estado del Arte. Documento de Proyecto, CEPAL.

Csepeli György – Prazsak Gergő (2009): „Új technológiák, kommunikációs rétegződés, társadalmi státusz”. Informaciós Tarsadalom, IX.2. szam

Darvas Ágnes – Tausz Katalin (2002): „A gyermekek szegénysége”. Szociológiai Szemle, 2002/4.

Darvas Ágnes – Tausz Katalin (2003): „Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés”. ELTE TÁTK, kezirat

Dempsey, Noel, T.D: „Check Against Delivery”. Előadas az Irish Postmasters Union Conference-n. April 2005, innen: http://www.dcmnr.gov.ie/Corporate+Units/Virtual+Press+Room/Speeches/Speech+by+Minister+Dempsey+at+the+Irish+Postmasters+Union+Conference+Castlebar+30+April+2005.htm

Department of Trade and Industry: „Financial Support for Post Offices”, Februar 2005., innen: http://www.nao.org.uk/publications/nao_reports/04-05/0405287.pdf

Department of Trade and Industry: „Your Guide Pilot” Innen: http://www.dti.gov.uk/postalservices/ggp.htm

Di Maggio, P. and Bonikowski, B. (2008). Make Money Surfing the Web? The Impact of Internet Use on the Earnings of U.S. Workers, American Sociological Review 73, 227-50.

Di Maggio, P. J., Hargittai, E., Russell Neuman, W. and Robinson, J. P. (2001). Social implications of the Internet, Annual Review of Sociology, 27, 307–336.

DiMaggio, Paul – Hargittai, Eszter (2001): „From the ’Digital Divide’ to ’Digital Inequality’: Studying Internet Use As Penetration Increases”. In: Sociology Department Princeton University, http://www.webuse.umd.edu/webshop/resources/Dimaggio_Digital_Divide.pdf

Donner, J. (2009). Blurring livelihoods and lives: The social uses of mobile phones and socioeconomic development, Innovations: Technology, Governance, Globalization, 4, 1, 91-101.

Easterly, W., Woolcock, M. and Ritzen, J. (2006). Social Cohesion, Institutions and Growth, Economics and Politics, 18, 2.

Európai Bizottsag (2001): „e-Inclusion. The Information Society’s potential for social inclusion in Europe”. Brussels, 18.9.2001 SEC (2001) 1428 http://europa.eu.int/comm/employment_social/knowledge_society/eincl_en.pdf

Európai Bizottsag (2005): „eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society”. Brussels, 4.2.2005. SEC(2005) 206

Európai Unió Tanacsa (1999): “e-Participation for the disabled”. The Commission Communication, 1999. december

75

Európai Unió Tanacsa (2003): „eAccessibility – improving the access of people with disabilitiesto the Knowledge-based society”. 2003 januar

Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentes, High Level Group Wim Kok vezetesevel, 2004. november

Fairlie, R. W., (2012). The effects of home access to technology on computer skills: Evidence from a field experiment, Information Economics and Policy 24, 243- 253.

Forman, C., Goldfarb, A. and Greenstein, S. (2012). The Internet and Local Wages: A Puzzle. American Economic Review, 102, 1, 556-575.

Galperin, H. and Ruzzier, C. (2013). Price Elasticity of Demand for Broadband: Evidence from Latin America and the Caribbean, Telecommunications Policy, 37, 429-438.

Goldin, C. and Katz, L. F. (1998). The Origins of Technology-Skill Complementarity, Quarterly Journal of Economics, 113, 3, 693-732.

Goolsbee, A. and Guryan, J. (2006). The Impact of Internet Subsidies in Public Schools, The Review of Economics and Statistics, 88, 2, 336-347.

Granovetter, M. (1973). The Strength of Weak Ties, American Journal of Sociology, 78, 6, 1360-1380.

Hargittai, Eszter (2002): „The Second-Level Digital Divide.” In First Monday volume 7, number 4 (2002 April), http://www.firstmonday.dk/issues/issue7_8/loosen/

Haywood, T. (1995): „Info-Rich, Info-Poor. Access and Exchange in the Global Information Society”. Bowker Saur ed., London

Haywood, T. (1998): „Global Networks and the Myth of Equality. Trickle Down or Trickle Away?”. Cyberspace Divide. Equality, Agency and Policy in the Information Society B. Loader ed., New York

Hellawell, S. (2001): “Beyond access: ICT and social inclusion”. York: York Publishing Services for Joseph Rowntree Foundation.

Helsper, E. J. (2004): “Integration or exclusion: Internet for those in the margins” . Paper presented at the AOIR 5.0: Ubiquity?, University of Sussex, Brighton, UK.

Helsper, E. J. (2008): “Digital Inclusion: An Analysis of Social Disadvantage and the Information Society”. Department for Communities and Local Government, London, UK

High Level Group on the Employment and Social Dimension of the Information Society (ESDIS, 2001): „e-Inclusion – exploiting the opportunities of the Information”

Howard, P. N. and Hussain, M. M. (2013). Democracy's Fourth Wave?: Digital Media and the Arab Spring, Oxford University Press, New York, NY.

Ioannides, Y. M. and Datcher Loury, L. (2004). Job Information Networks, Neighborhood Effects, and Inequality, Journal of Economic Literature, 42, 4, 1056- 1093.

Lin, N. (2001). Social Capital: A Theory of Social Structure and Action. Cambridge: Cambridge University Press.

Machin, S., McNally, S. and Silva, O. (2007). New Technology in Schools: Is There a Payoff?, Economic Journal, 117, 1145-1167.

Malamud, O. and Pop-Eleches, C. (2011). Home Computer Use and the Development of Human Capital, The Quarterly Journal of Economics, 126, 2, 987-1027.

76

Mayo, J. W. and Wallsten, S. (2011). From Network Externalities to Broadband Growth Externalities: A Bridge not yet Built, Review of Industrial Organization, 38, 173-190.

Molnar Szilard (2002): „A digitális megosztottság értelmezési kerete”. Informaciós Tarsadalom, 2002/4.

Mossberger, K., Tolbert, C. and McNeal, R. (2007). Digital Citizenship: The Internet, Society, and Participation. Cambridge: MIT Press.

NTIA (2001): „Falling Through the Net”. Washington, DC: US Department of Commerce http://www.ntia.doc.gov/ntiahome/fttn99/FTTN.pdf

NTIA (2002): „A Nation Online”. Washington, DC: US Department of Commerce http://www.ntia.doc.gov/ntiahome/dn/anationonline2.pdf

OECD (2001): „Understanding the Digital Divide.” OECD Publications, Paris

Overa, R. (2006). Networks, Distance and Trust: Telecommunications Development and Changing Trading Practices in Ghana, World Development, 34, 7, 1301-1315.

Pew Internet (2013): „Who’s Not Online, and Why”

Pew Internet (2014): „Older Adults and Technology Use”

Pinch, Trevor J.– Bijker, Wiebe E.(2005): „Tények és termékek társadalmi konstrukciója avagy hogyan segítheti egymást a tudományszociológia és a technikaszociológia”. Innen: Replika (51–52), 57–87. old.

Rethinking the European ICT Agenda. Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals. PricewaterhouseCoopers, Haga, 2004. augusztus

Rogers, Everett M. (1971) [1962]: „Diffusion of Innovations”. 2th ed. New York, The Free Press

Rosenberg, N. (1982). Inside the Black Box: Technology and Economics. Cambridge: Cambridge University Press.

Shirky, C. (2011). The Political Power of Social Media, Foreign Affairs

Society for social inclusion program. (2001/C 292/02), 2001. október

Sprietsma, M. (2012). Computers as Pedagogical Tools in Brazil: A Pseudo- panel Analysis, Education Economics, 20, 1.

Tichenor, P. J. - C.N. Olien - G.A. Donohue (1970): „Mass media flow and differential growth in knowledge”. Public Opinion Quarterly, 34, 159-170.

UCLA „World Internet Project”. http://ccp.ucla.edu/pages/internet-report.asp

Vietórisz Tamas (2002): „Optikai kábel és regionális fejlesztés”. Informaciós Tarsadalom, 2002/4.

Warschauer, M. and Matuchniak, T. (2010). New Technology and Digital Worlds: Analyzing Evidence of Equity in Access, Use, and Outcomes, Review of Research in Education, 34, 179-225.

World Internet Project magyarorszagi adatfelvetelei, 2001-2009. Lasd bővebben http://www.tarki.hu/research/wip/index.html

77

8. Interjúk

8.1 Interjú Ferge Sándorral

Digitális szakadék/megosztottságAz interjúalany velemenye szerint a megosztottsag letezik, amire barmilyen fogalmat (szakadek, megosztottsag, kulönbseg, „újabban kettős digitalis szakadek, de lehet, hogy mar nem is kettőről kell beszelni”) hasznalhatunk, egyetert azzal, hogy ez manapsag kiemelten a szegenyeket, szegenyebbeket erinti. Az internet az a vízhez hasonló, mindennek az alapja, az elethez hasonló, „ha nem öntözöl, akkor sokszorosan nem termelődik meg a haszon”, azaz az informació es annak minden formajahoz egyenlő esellyel hozza kell fernie. Velemenye szerint a digitalis írastudas ugyanolyan fontos mint „hagyomanyos írastudas”, kiemelt szerepet tölt be a gazdasag es az ember, a tarsadalom fejlődeseben fontos lehet, melyet barmilyen szabalyozas, korlatozas hatranyosan erint. Ebből a szempontból hazankban sokszor úgy tűnhet, hogy „ezzel kapcsolatos problémák is vannak”, maga az informaciós vagy tudasalapú tarsadalom fele való fejlődes megítelese, fejlesztesi iranykent kijelölese is csorbat szenved, ami visszahathat a digitalis megosztottsagra is. Sőt, ez nevezhető egy dönteshozói digitalis megosztottsagnak is, mely ennek a fejlesztesi/fejlődesi paradigmanak az elfogadasa illetve el nem fogadasa menten erhető tetten. Mivel a politika ebben a tekintetben nagy hatassal rendelkezik, egy kicsit manapsag rosszabb a helyzet mint par eve volt, mivel allami szinten nem egyertelmű prioritas a informaciós tarsadalom fejlesztese (nem is említve azokat az időket, amikor kulön miniszteriuma volt a teruletnek). Az interjúalany a digitalis írastudas fontossagat emelte ki, ami egy jó eszköz a szegenyseg csökkentesere, vagy legalabbis mersekelje a tarsadalmi kulönbsegeket.

Szegénység és digitális szakadékSzegenyseg es internethasznalat kapcsolataban leginkabb fontos a hatasindikatorok meghatarozasa, ebben a relacióban ezt leginkabb a hatranyos helyzet újratermelődeseben lehetne leginkabb tetten erni. Nagy kerdes, hogy hogyan lehet ebből a körből kitörni, van aki a csalad, van aki az iskola szerepet emeli ki, masok ezek mellett az internethasznalat vagy az informaciókhoz való hozzaferes szerepet is kiemelik. A gyerekek eseteben a szegenyseg es a hatranyos helyzet abban jelentkezik leginkabb, hogy „olyan közegben nőnek föl, ahol nagyon kevés inger éri őket”, aminek következmenyekent egy beszűkult eletet elnek, konkret elkepzelesek, vagyak es celok nelkul. „Lehet, hogy boldogan él, mert fogalma sincs, hogy hogyan élhetne még”(„pl. volt olyan eset, hogy a gyerekek nem voltak még soha strandon, sőt, a szót sem ismerték”), miközben nincs valós eselye arra, hogy ebből a helyzetből kitörjön. A csalad ebben nem tud közreműködni. A korabbi kutatasokban tapasztalt kognitív internethasznalat gyökerei velhetően innen fakadnak. Az interjúalany szubjektív megítelese szerint környezeteben azok a gyerekek, akik jarnak a közössegi hozzaferesi pontokra, tagabb kepet alkotnak a vilagról („mert az nem igaz, hogy csak játszik”), es ezzel szamos olyan ingert kap, amit mashol nem. Itt nem is a közössegi ter szamít annyira, mert „mindenki egyformán tudatlan, hanem a szemleletformalas es tudasatadas, az „inger” szerepe, a nyitottsag terjesztese („Társadalmilag azért egyetértés van abban, hogy jó volna, ha olyan emberekké válnának, akik valamelyest a saját életükért akarnak és tudnak felelősséget vállalni és valami elképzelésük van”). Nem az a problema, hogy nem akarnak a melyszegenysegben elők barmit tenni, hanem „nem tudják azt, hogy mit jelent akarni”.

78

79

Szegények és eszközhasználat, tartalomfogyasztásEgyre szűkebb az a reteg (főleg a mobil eszközök terjedesevel), akit a fizikai hozzaferes hianya tart tavol, „elvileg mindenki tudná használni”, nem az eszközellatottsag a problema. Bizonyos teruleteken ugyanakkor az internet-ellatottsag es a lefedettseg valós tenyező lehet („azért az nem igaz, hogy mindenhol ott van, technikailag és anyagilag sem, a közösségi pontok még kellenek”). „Az igazi nagy probléma a tudás, a digitális írástudás.” illetve az elet szerves reszeve tenni az internete, akarmilyen formaban: „Az igazi digitális írástudás az az, amikor termelőerőként kezded használni az internetet, és ettől még nagyon messze vagyunk”.Jelenleg nagyon nehez megmondani, hogy a hasznaló szegenyek mire hasznaljak pontosan, mert nagyon egyedi elethelyzetek vannak. Kvalitatív módon össze lehet allítani elethelyzeteket („jó történeteket tudok mondani”). A rimóci tersegben pl. egy nagymama (aki rendszeres internet es aktív Facebook hasznaló) „azzal keresett meg, hogy a gyerekének nincs lakása, hogyan tudnának lakást venni, hogy van ez a szocpol támogatás és a lakásépítési kölcsön. … Megkerestem, elküldtem neki a linkeket, elküldtem neki. Eltelt két nap, visszaírt, hogy mondjam már meg, hogy van ez három gyereknél. Mert nem értette a szöveget.”„A valóságos írástudás és a digitális írástudás gyakorlatilag ugyanaz.” Hiaba tudja kezelni valaki a Facebook-ot, digitalisan nem írastudó, vagy nem tekinthető ertekteremtő hasznalónak, miközben a statisztikakban rendszeres hasznalónak szamít. Ugyanakkor a hasznalat mar szamara is sok új informaciókat jelent, főleg ha van egy mentor, akihez fordulhat segítsegert. Ha nem lenne, akkor sokkal kisebb eselye lenne ilyen informaciókat elerni. Egy jó közösseg (a közös tudas) ezt a szerepet szinten betöltheti. Az internetes közössegek figyelemmel kíseresevel a valós közössegről is kepet lehet kapni, ”érzékelni lehet a közösséget”, illetve ezek, ahol kialakulnak, fontosak lehetnek az informació-megosztas szempontjaból. „Minden más érdektelen, az igazi kérdés az, hogy működik-e az információ-megosztás és érdemben befolyásolja-e az életét a használóknak.”A tartalomfogyasztas tehat megertes kerdese is, ami a szegenyek között hangsúlyosabban szerepelhet. Sok esetben ezek az emberek nagyon egyszerű szövegeket ertenek meg, ma hazankban nincsenek olyan tartalmak, amik elsősorban őket celoznak, vagy valamilyen pluszsegítseget nyújtananak (pl. rajzok, ikonok).

Lehetséges mérési irányokMindenkinek az elethelyzetetől fugg, hogy ertekteremtes szempontjaból milyen tartalmakat fogyaszt, hogy hasznalja. „Önmagában azt mérni, hogy mire használja, az egy marhaság.” A valós elettel összhangban erdemes ezeket a tartalomfogyasztasi adatokat kezelni (pl. ha valakinek van munkaja, amivel elegedett, akkor hiaba szegeny, jóval kisebb esellyel keres masik munkat, ha egeszseges, akkor nem keres egeszseggel kapcsolatos tartalmakat stb.). Az adott pillanattól fugg, hogy mi kell. Nehez beskatulyazni az internetet, hogy mire való (ld. a vizes hasonlat), mert mindenre való, es ahany ember annyi elethelyzet. „Ha megméred, hogy online valami a leggyakoribb, akkor az azért van, mert a való életben is az a leggyakoribb. Ezt valahogy súlyozni kellene, megnézni, hogy hányszor fordul pl. a közigazgatáshoz, és ahhoz képest hányszor vásárol, pénzügye… és a valóságos problémák mennyire korrelálnak az online aktivitással.” Ilyen felmerest eddig meg nem csinaltak. Ennek az időbeni dimenziója is kell hogy legyen, a meresnek időtavlatot kell adni, panelszerűve tenni. Az alapkerdes tehat az, hogy a valós eletben levő cselekmenyek mennyire kepeződnek le az online terben, főleg mivel manapsag mar nagyon keves olyan dolog van, amit nem tamogatnak online tartalmak, alkalmazasok. Az adott problemaban tudott-e barmilyen segítseget adni az internet? Ezekhez a kerdesekhez a kulső tamogatas problemaköre is hozzakapcsolható lehet (pl. ha igen a valasz, akkor volt-e valaki, aki segítseget nyújtott az ugyintezesben? Vagy fölvetődött-e, el tudja-e kepzelni, hogy segítseget kap egy adott

80

temaban?). Fontos kerdes, hogy kellenek-e mentorok es mi a feladatuk. A kezdő lepesektől (szamítógep kezeles stb.) utan „lehet, hogy az adóbevallast kell csinalnia, lehet a bankkölcsönt kell kiszamolni, lehet hogy orvosi ugyeket intezni, tarskeresest…”Kimondható ugyanakkor, hogy egy szegeny embernek sokkal szűkebbek a problemai, igazaból azert kell „hogy több problemaja legyen”, ami a tarsadalmi egyenlőtlensegek csökkentese fele mutat, azaz egy ilyen meresi rendszer hosszú tavon akar a mobilitas, illetve a hatranyos helyzetből való kitöres meresere is alkalmas lehet.

8.2 Interjú Z. Karvalics Lászlóval

Az interjúalannyal leginkabb a szegenyseg es az internethasznalat, illetve az online mediafogyasztas viszonyaról beszelgettunk, kulönös tekintettel arra, hogy a szegenyseg csökkenteseben milyen szerepet jatszhat az online let.

Killer application - vagyis azok az alkalmazasok, szolgaltatasok, vagy tartalmak, melyek a szegenyek tömeges erdeklődeset valthatjak ki. Jelen esetben biztos, hogy nem generalis dolgot kell elkepzelnunk, hanem több apróbb, pontosan kidolgozott killer szolgaltatast kell megtervezni. Hasonlóan peldaul az idősek integraciójanal a passziansz, vagy az unokakkal való ingyenes, barmekkora tavolsagot athidaló kommunikació jelentett erőteljes bevonzó hatast.

Ezen logika működese mar bizonyított. Az internet előtti, meg telefonos korszakban több kutatas is iranyult arra, hogy ha elzart közössegek informacióaramlasat növelik, akkor javul-e a gazdasagi helyzetuk. Ugyanilyen kutatasok az internet, illetve a mobilok terjedese soran is törtentek, peldaul amikor indiai közössegekben próbaltak megallapítani, hogy a mobil segített-e erdekeik ervenyesíteseben (peldaul jobb alkut tudnak-e kötni termenyeik eladasakor stb.). Az interjúalany kiemeli, hogy altalanos receptek a kutatasok alapjan nem leteznek, azok a projektek működtek, amelyek konkret közössegekre terveztek, az ő taji jellegzetessegeiknek megfelelő informaciós csatornakat terkepeztek fel, es azok működeset segítettek. Szinten fontos tanulsag, hogy az ilyen projekteknel nem nekik, hanem veluk kell dolgozni. Ne az legyen az alapelv, hogy odaviszunk egy szolgaltatast vagy eszközt, es otthagyjuk, hanem alapvető elv legyen az egyutt gondolkodas es fejlesztes. Ez azt is jelenti, hogy mindig kell egy helyi kapcsolat a sikeres programokhoz.

Ötletek bevonásra:- a gyerek korosztalyt tablas jatekszerű elmenyekbe kellene bevonni. Ha a csaladokba beviszik a szamítógepet, akkor a csaladi jatekokat bevinni, nem feltetlenul lövöldözős, vagy MMO jatekokat. A csaladi jatekokkal (tarsasjatekok, keszsegfejlesztesek, vetelkedők stb.) való egyutt jatszas soran fejlődik a csaladon beluli kommunikació is, parhuzamosan a szamítógephasznalat, a szamítógep egyre inkabb megbízható es hasznos tars lesz.- nőknek a főzesi műsorok, segedletek, applikaciók nagy örömet tudnak okozni- az egesz csaladot erdekelheti a csalad, a csaladfakutatas, illetve ezzel parhuzamosan, vagy akar fuggetlenul a csalad szemelyes emlekezetenek digitalizalasa - fotók es iratok szkennelese.

Kisegít-e az IKT a szegénységből? Ez egy többretegű kerdes, az első, de legbiztosabb valasz, hogy önmagaban nem, de erős impulzust ad. Z. Karvalics Laszló felidezi Aquinói Szent Tamas munkassagaból a jó dolgok kategóriait. Ő harom csoportra osztotta ezeket:

81

- bonum utile - attól jó valami, hogy felhasznalod, az internet, mint jószag. Itt az szamít, hogy hol tudja felhasznalni, peldaul munkahoz juttatja. - bonum delectabile - ez a dolog gyönyörködtet. Olyan dolgokat lathatnak, amit amúgy nem lathatnak. Ilyenek lehetnek a kepek, virtualis setak, tananyagok, mas eletek, tudasok.- bonum honestum - az altal hat, hogy önmagaban veve jó - amit eppen teszel, az neked jó, kiteljesedsz, önmagaert való jó - a jatek leginkabb ide tartozhat.

A fenti kategorizalas azert erdekes, mert az internet mind a harom kategóriaban erőteljesen hat, megis altalaban csak a bonum utile-ről szól az altalanos parbeszed. Nem szabad elfelejteni azt, hogy az internet megmutatja a vilagot, illetve azt, hogy kepes jót (peldaul nevetest, örömet) becsempeszni egy pontosan erre nagyon raszoruló retegre. Ezek a hatasok meresekkel gyakorlatilag kimutathatatlanok.

Az internet nem tud a szegenyek csatornaja lenni arra, hogy meghalljuk a hangjukat. Önmagaban erdekervenyesítesre nem tud szolgalni, hiszen nem hallja meg senki, ha nem azokon a csatornakon at szólalnak meg, ami amúgy be van jaratva. A kapcsolat letrehozasa azonban kritikus fontossagú: ha el tudnak kezdeni beszelgetni egymassal, illetve a beszelgetesukre masok is ralatnak, reszt tudnak venni benne, akkor az erdekervenyesítő kepesseguk jelentősen megnőne.

82