OKJ - 2006 A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet (2006. április 1.)

OKJ - 2006

A kompetencia alapú,moduláris szakképzési szerkezet

(2006. április 1.)

MEGVALÓSÍTÁS

• Foglalkozás/munkakörelemzés (480)• Validálás (9395 szakértő)• Feladatelemzés és kompetenciaprofil-készítés

(480)• Összehasonlítások:

– Kompetenciaprofilok egymással – Foglalkozási csoportok jellemzői egymással – Kompetenciaprofilok szakmai követelmények-

kel• Javaslat az új szerkezetű OKJ-re

OKJ - 2006.Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére

Kompetencia alapú, moduláris szerkezet

Jellemzői:• Szakképesítések• Rész-szakképesítések• Elágazások• Ráépülések• Átjárható, átlátható• Rugalmas ugyanakkor stabil

Fogalmak

Alap-szakképesítés: az szvk-ban meghatározott modulokból felépülő, munkakör(ök) ellátására képesít.

Rész-szaképesítés: a munkaerőpiac által elismert, többnyire egyszerű, kevésbé összetett munkatevékenység elvégzésére szóló alkalmasságot tanúsító képesítés. Legalább egy munkakör ellátására képesít.

Elágazás: a szakképesítés részeként a szvk-ban meghatározott modulokból épül fel, mely kötelezően választandó modullal együtt munkakör ellátására képesít. Az elágazó szakképesítések közös része csak egy elágazásmodullal alkot teljes szakképesítést.

Ráépülés: adott szakképesítés birtokában szerezhető meg, annak követelményeihez adódó modult/modulokat jelent, így újabb munkakör ellátására képesít.

Szakmacsoport: az OKJ-ben a 4. oszlopban található szám (1-21), mely a hasonló szakképesítések egy csoportba vonását jelöli.

Fogalmak

Szakképesítés-csoport: azon szakképesítések csoportja, amelyeknek azonos alapmodul-csoportja van.

Kompetencia: ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, melyek által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes elvégzésére. Feladatprofilból és tulajdonságprofilból tevődik össze.

Feladatprofil: azoknak a munkafeladatoknak a rendezett felsorolása, amelyeket egy dolgozó a szakképesítés megszerzése, birtoklása révén tud elvégezni.

Tulajdonságprofil: a személyt jellemző tulajdonságok kategóriákba csoportosított (egyes kategóriákban adott készletből választott), a teljesítmény, minőség szintjét is tartalmazó megnevezéseinek rendezett felsorolása. A szakképesítés teljes feladatprofiljának ismeretében határozható meg.

Kompetenciák típusai

• Szakmai ismeretek• Szakmai készségek, alkalmazások• Szakmai kulcskompetenciák

– Módszerkompetenciák (pl.: logikus gondolkodás, alaposság)

– Társas kompetenciák (pl.: kompromisszumkészség, kapcsolatteremtő készség)

– Személyes kompetenciák (pl.: önállóság, megbízhatóság)

Az OKJ szám felépítése

• Az OKJ szakképesítéseinek azonosító száma 15 számjegyből áll.• Pl. Autószerelő szakképesítés esetén• 52 525 01 0 0 0 0 XX XX

Az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás vagy ráépülés sorszáma (01…)

A rész-szakképesítés, elágazás vagy a ráépülés szintje (21-61)

A ráépülést jelzi: 1=van, 0=nincs

Az elágazást jelzi: 1=van, 0=nincs

A rész-szakképesítést jelzi: 1=van, 0=nincs

Az alap-szakképesítést jelzi: 1=igen, 0=nem

Az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-…)A szakképesítés tanulmányi területe

A szakképesítés szintje (21-61)

Szakképesítések modularizációjaA szakképesítés B szakképesítés

8. 8.

17. 17.

55. 48.

78. 92.

C szakképesítés

8.

55.

78.

92.

Amit még teljesíteni kell a C

szakképesítéshez

Amit még teljesíteni kell a C

szakképesítéshez

modulok

Szakképesítések és követelménymodulok 1.

A:1

B:2

C:31 2 3


A:1+4

B:2+4

C:31

2

3

4


A:1+4

B:2+4+5

C:3+5 1

2

3

4 5


A:1+4+6+7

B:2+4+5+6

C:3+5+6+7 1

2

3

4 56

7

KÖZÖS MODUL

ELÁGAZÁSOK

RÉSZMODUL

RÁÉPÜLÉS

szakképesítés

Átfedések megjelenése az OKJ-ban

Kompetencia-

profil

TulajdonságprofilÖsszegző bejegyzések kategóriánként

Fel

adat

prof

il

1. feladat

2. feladat

3. feladat

4. feladat

5. feladat

6. feladat

7. feladat

8. feladat

9. feladat

10. feladat

11. feladat

12. feladat

Vizsgált szakképesítés2. szakképesítés 3. szakképesítés 4. szakképesítés

Szakképesítések felépítése funkcionális részekből


Szakképesítések felépítése átfedő részekből


Szakképesítés felépítése additív részekből

Szakképesítés csoportok

Csoportokon belüli közös követelmények

A B C D

Csoportba tartozó foglalkozások/munkakörök összevetése,

a párok közötti, alap-modulcsoportot meghaladó átfedések behatárolása

Kiegészítő modulcsoport

Alap modulcsoport

Szakképesítések követelményeinek felépítése

Kiegészítő modulcsoport

Alap modulcsoport

Egyedi modulcsoport

Példa egy szakképesítés-csoport moduláris felépítésére

1

2 3

4

6

7 szakképesítés csoport

Fémipari anyagvizsgáló

Géplakatos

Szerkezetlakatos

Felvonószerelő

Építő- és szállítógép szerelő

Épületlakatos Hegesztő

5

csak az alap-modulcsoportban van közös

akiegészítő

modul-csoportban

is vanközös

alap-modulcsoportjaik azonosak

a kiegészítő modulcsoportban is van közös

van legalább egyközös moduljuk

Folyamatban lévő feladatok

1.Az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményeinek elkészítése.

2.Az egyes szakképesítésekhez kapcsolódó Központi programok elkészítése.

3.Tanártovábbképzések szervezése.

A szakmai vizsga

1. Fogalmak

2. A szakmai vizsga időtartama és keretei

3. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

4. A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és értékelési módjai

5. A vizsgaszakaszok/tevékenységek alóli felmentés feltételei

FOGALMAK Követelménymodul:

A követelménymodul a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi szakmai követelményét.A követelménymodulok egyes szakképesítések szakmai követelményeinek összevetése útján keletkez(het)nek, feladatkompetenciákat és tulajdonságkompetenciákat tartalmaz(hat)nak.

Vizsgaszakasz:A szakmai vizsga szervezési egysége. Egy vagy több, sorban következő vizsgafeladatot tartalmaz, és általában egy követelménymodulhoz van hozzárendelve.

Vizsgafeladat:A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate-vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni. Követelménymodul vizsgaszakaszon belüli első vizsgafeladatának meghatározott teljesítése lehet feltétele a modul folytatásának.

Komplex vizsgafeladat:A komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázó megha-tározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és te-vékenysége kiegészül egyes meghatározott kompetenciák fel-mérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate-vékenységgel. A komplex vizsgafeladatban lehetnek olyan – célszerűen témájukat tekintve a fő feladattal összefüggő – feladatok is, amelyek elvégzése nem feltétele, nem része a fő feladat teljesítésének.

Vizsgatevékenység:Vizsgafeladatban közölt cél eléréséhez szükséges, a vizsgázótól elvárt tevékenység. Egy vizsgafeladaton belül többféle párhuzamos vizsgatevékenység határozható meg.A vizsgatevékenységhez legalább egy értékelést kell hozzárendelni.

A szakképesítés célja szerinti gyakorlatai vizsgate-vékenység:A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység (továbbiakban gyakorlati vizsgatevékenység).

A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység:A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli infor-mációközléssel járó vizsgatevékenység.

A szakképesítés célja szerinti interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység:A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a köztes eredményektől is függően előre meghatározottan és automatikusan irányított, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység.

A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsgatevékenység:A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredménye-ző vizsgatevékenység.

Központi program (tanterv):Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Iskolai rendszerű szakképzésA közoktatás keretében a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Szakmai és vizsgakövetelmény:A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum.

Szakmai tantárgy:A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy.

Szakmai modul:A szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény

Tanulói tevékenységekTanulói tevékenységek

• A pedagógiai tevékenységnek tanulói tevékenység-központúnak kell lennie.

• A teljes tanítási-tanulási folyamatot a tanulói tevékenységek alapján kell megtervezni.

A szakmai vizsga időtartama és keretei

1. Követelménymodulok és vizsgaszaka-szok összerendelése.

2. A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása.

3. A vizsgaszakaszok jellemzői.

1. Követelménymodulok és vizsgaszakaszok összerendelése

• Törekedni kell a követelménymodulhoz vizsgaszakaszt rendelni.

• Az utolsó vizsgaszakaszt megelőzően legfeljebb 2 vizsgaszakasz rendelhető 1 követelménymodulhoz.

• Az utolsó vizsgaszakasz valamennyi követelménymodullal összerendelhető – teljes vizsgabizottság előtt kell lefolytatni.

2. A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása

– Vizsgaszakaszok száma 2-9, max. 3 nap.– Egymást tevékenységében követő

vizsgafeladatot tartalmaz. – Követelménymodulhoz kell rendelni.– Maximum napi 8 óra lehet.– 3 egymást követő nap esetén összesen

maximum 18 óra lehet.

3. Vizsgaszakaszok jellemzői

• A központilag meghatározott vizsgafeladatok a követelménymodulban meghatározottak 60%-a.

• A követelménymodulban elért eredmények hatását a vizsga egészére (szakképesítés, rész-szakképesítés; minimum-feltétel).

• A vizsgaszakaszban végzett tevékenység értékelése alapján a vizsga folytathatóságának feltételei (pl. súlyos hiba elkövetése).

• Az adott vizsgaszakaszban a vizsgatevékenység meghatározása.

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Amennyiben az SZVK tartalmazza és államilag elismert keretek között szervezett (házi vizsga nem lehet):

–A szintvizsga.

–A modulzáróvizsga.

A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és az értékelési módjai

• Egy vizsgaszakaszon belül egy vagy időben egymás után elvégzendő több vizsgafeladatot, továbbá vizsgafeladatonként egy vagy egymással párhuzamos több vizsgatevékenységet kell meghatározni.

• Ennek alapján legyen elkészíthető a követelménymodul valamennyi – a vizsgán felmérhető – feladat- és tulajdonságkompetenciáját lefedő feladatkészlet. Ezen felül törekedni kell arra, hogy az egyes vizsgázók személyes vizsgatevékenységei lefedjék a szakképesítés legjellemzőbb munkatevékenységeit.

Szakmai vizsga összegző értékelése 1.

A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet.

Egy követelménymodul elégséges szintjének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének és a központi meghatározású részének 50%-át, továbbá az egyes modulokra vonatkozóan a szerző által szükségesnek ítélt minimum-feltételeket.

Szakmai vizsga összegző értékelése 2.

• A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe-lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani:

• elért 50% esetén elégséges (2),• elért 60% esetén közepes (3),• elért 70% esetén jó (4),• elért 80% esetén jeles (5).

Példa:

• A szakképesítésbenX modul aránya 60%, teljesítése 50%Y modulé 40%, teljesítése 80%.

• Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3)

• A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat-kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

A vizsgaszakaszok/tevékenységek alóli felmentés feltételei 1.

• A vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan vizsga, amely– a szakképesítés valamely követelménymoduljának teljes egészét magában foglalja, és– szervezési, felügyeleti és egyéb körülményei megfelelnek a szakmai vizsga követelményeinek (állami vizsga).

• Egy ilyen vizsga lehet egyébként– egy szakképzési folyamatba illeszkedő modulzáró vizsga,– a gyakorlati képzés eredményességét, illetve az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat felmérő szintvizsga,– a szakközépiskolai érettségi vizsga, – a szakiskolai 10. osztály végén letett vizsga.


Továbbá lehet:Az Szvk-ban meghatározott egyes modulok esetében a vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan, az Szvk-ban meghatározott feltételeknek megfelelően lefolytatott és dokumentált vizsga, amely a vizsgatevékenység szezonális jellege, helyszíne, szervezési és más körülményei következtében a szakmai vizsga többi moduljával egy időszakban nem szervezhető meg.


Valamint lehet:A vizsgázó által, az Szvk-ban meghatározott módon elkészített, dokumentált és aszerint értékelt tárgyi formában megjelenő produktum, pl. vizsgaremek, szakdolgozat stb.

A vizsgát megelőzően az Szvk-ban meghatározott időszakban, módon, és annak megfelelően dokumentálva a vizsgázó által elkészített produktumok és elvégzett tevékenységek (pl. elvégzett gyakorlófeladatok gyűjteménye, igazolt és dokumentált munkagyakorlat stb.).

Összefoglalva

Az OKJ 2006.

kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet.

A kapcsolódó vizsga alkalmas a kompetenciák mérésére és értékelésére,

valamint lehetővé teszi

a rendszer kimeneti (követelmény oldali) átjárhatóságát.

MODULÁRIS SZERKEZETŰ MODULÁRIS SZERKEZETŰ KÖZPONTI PROGRAMOKKÖZPONTI PROGRAMOK

CÉLOKCÉLOK

• Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképesítés (és nem a rész-szakképesítés) megszerzése.

• A kompetenciák elsajátíttatása.

• A képzés gazdaságosságának biztosítása.

• A tanítás-tanulás folyamatában a fejlesztési cél és az ajánlott tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összhangjának megteremtése.

ALAPELVEKALAPELVEK

• A követelménymodulokhoz nem rendelünk közvetlenül programmodulokat, azaz tananyagmodulokat

• A központi programok esetében eltekintünk a követelménymodulok által igényelt szakaszolástól

• A tananyagmodul a fejlesztési célt és az ajánlott tanulói tevékenységet/tanulói munkaformát tartalmazza

• A fejlesztési cél a szakképesítés tulajdonságprofiljából adódik

• A tanulói tevékenység/tanulói munkaforma a szakképesítés feladatprofiljából adódik

• A tananyagmodulokban megfogalmazott fejlesztési célok összessége lefedi a szakképesítés teljes tulajdonság-profilját.

• A tanulói tevékenységek/tanulói munkaformák összessége lefedi a szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységek összességét.

• A tananyagmodulok elméleti vagy gyakorlati modulok legyenek.

• Az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát a szakmai és vizsgakövetelményben kell megadni.

• A központi programban megjelenő elméleti és gyakorlati képzési idő aránya megegyezik a szakmai és vizsgakövetelményben megadott elméleti és gyakorlati képzési idő arányával.

• A tananyagegység azonos lehet a tantárggyal, de további egységekre is lehet bontani.

• A szakképesítés központi programját tantárgyakból kell felépíteni, de a tananyagegység befejezésekor mérhető a teljesítmény.

• A központi program időterve tartalmazza, hogy a különböző rész-szakképesítések, elágazások között milyen összefüggések vannak.

• A központi program időtervében kell megadni, hogy az OKJ-ben meghatározott képzési időn belül mennyi lesz a flexibilis felhasználásra megengedett idő.

• A központi programban jelölni kell, hogy mely tantárgyak, tananyagegységek elsajátítása után lehet modulzáró vizsgát tenni.

• A követelményekkel összehangolt modulzáró vizsga akkor tehető, ha az elsajátított tananyagmodul tartalma lefedi a követelménymodul tartalmát.

• Meg kell határozni a tananyag tartalmát a szakképesítés-csoporton/szakmacsoporton belül, amely az adott csoportba tartozó szakképesítések esetében azonos lesz.

• A szakmai előkészítés és az alap-modulcsoport nem azonos.

• A szakmai és vizsgakövetelményben kell előírni a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének a lehetőségét. A szintvizsgán történik ugyanis az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciák felmérése.

• A központi programba a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket kell beépíteni.

Tanártovábbképzések Tanártovábbképzések

• Módszertani továbbképzések

• Digtális tananyagfejlesztés és használat

HEFOP 3.2.1 E-LEARNING KERETRENDSZEREK

• Tartalom menedzsment rendszer

SSULINET ULINET DDIGITÁLIS IGITÁLIS TTUDÁSBÁZISUDÁSBÁZIS

• Képzés menedzsment rendszer

EDUCATIO – EDUCATIO – LMSLMS RENDSZER RENDSZER

KOMPLEX E-TANULÁS RENDSZER

TANULÁS MENEDZSMENT RENDSZER

EDUCATIO-LMShttps://lms.sulinet.hu

TARTALOM MENEDZSMENT RENDSZER

SDTSulinet Digitális Tudásbázis

http://sdt.sulinet.hu

OKTATÁSI PORTÁLOK,

ADATBÁZISOKpl. www.sulinet.hu

export/import

export/import

Felhasználók

Szerzői környezetSzerzői környezetEDUCATIO – EDUCATIO – LMSLMS RENDSZER RENDSZER

Képzés-menedzsmentKépzés-menedzsmentrendszerrendszer

Tartalom-menedzsment Tartalom-menedzsment rendszerrendszer

LMS OKTATÁSI PORTÁLLMS OKTATÁSI PORTÁL

TanárokTanárok

FelhasználókFelhasználók

ÜgyfélszolgálatÜgyfélszolgálat

Forrás: UNITIS Rendszerház Rt.

Karthágót a föníciai Türosz város telepesei alapították, a leírások szerint Kr. e. 814-ben. (A régészeti anyag alapján is elfogadják a 9. századot.) Lakói sémi eredetű punok, akik elsősorban a földközi - tengeri kereskedelemből éltek. Az utak, raktárhelyek biztosítására hoztak létre településeket egészen Szicíliáig, amelyek lassan önálló városokká fejlődtek. Terjeszkedésük révén Észak-Afrikában a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodást is bevezették. Államformájuk arisztokratikus köztársaság volt. A vezetésben két csoport érdekei jeletek meg (hol ütköztek egymással), a kereskedelmet kézbentartó és ezért a tengeri uralmat fenntartani és erősíteni kívánó gazdag kereskedőké és a szárazföldi terjeszkedést igenlő nagy földbirtokosoké.

Róma és Karthagó versengése az első pun háborúval nem ért véget: Karthágó hamar kiheverte a megaláztatást. Hispánia területének elfoglalásával ásványkincsekhez jutott , majd amikor a 25 éves Hannibál, Róma kérlelhetetlen ellensége elnyerte a fővezéri címet, felkészültek egy újabb háborúra. A második pun háború Kr. e. 218-201 között zajlott. A történelem egyik legkiválóbb hadvezérének tartott Hannibál Itáliában kívánta térdre kényszeríteni Rómát. (A rómaiak szintén idegen földön, Hispaniában és Afrikában kívánták megvívni a döntő csatákat.)

ÚJRAFELHASZNÁLHATÓ TANANYAGELEMEK

http://sdt.sulinet.hu/

Elemek

Foglalkozás Téma

Lap

Korábban létrehozott lap, foglalkozás, téma

Támogatás a tanárnak és a tanulónak

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

OKJ - 2006 A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet (2006. április 1.)

Documents

Transcript of OKJ - 2006 A kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet (2006. április 1.)