https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Magyarország:Pedagógusok_és_oktatók

A Pedagógusok és oktatók honlap tartalmának felülvizsgálata

Pedagógusképzés

A pedagógusképzés hagyományos struktúrája Magyarországon alapvetően a közoktatás szerkezetéhez illeszkedő, azt jelentős részben leképező módon alakult ki, és “duális (concurrent”) szerkezetben, osztatlan formában, külön intézményekben szerveződött meg főiskolai és egyetemi képzés formájában volt jelen. Az óvópedagógus, a tanító és a gyógypedagógus képzés főiskolai képzés formájában történt, a főiskolai tanárképzés az általános iskolai szaktárgyi tanításra, az egyetemi tanárképzés a középiskolai szaktárgyi tanításra készített fel. A tanárképzésben elválik az iskolai nevelés-oktatás áltatlános szakaszára és az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszára felkészítő tanárképzés.

Magyarországon a Bologna-folyamat bevezetésével, a hoz kapcsolódóan a felsőoktatás új, több ciklusú képzési szerkezetével kapcsolatos döntés 2004-ben született meg. A 2006. szeptember 1-jétől induló többciklusú képzési rendszerben Aaz első ciklusba sorolt, azaz bachelor programokmá vált a korábbi főiskolai képzésből az (óvó-, tanító, valamint a gyógypedagógia képzés, valamint mesterképzés szintjére került – az általános iskolai és középiskolai szintre együttesen felkészítő – tanárképzés. A 2006. szeptember 1-jétől induló többciklusú képzési rendszerben a A 2006. szeptember 1-jétől induló többciklusú képzési rendszerben A tanárképzés bolognai reformja egy “consecutive” képzést eredményezett, melyben a szakos diszciplináris képzésre épülően pedagógiai szakmai felkészítést és egybefüggő iskolai gyakorlatot is magában foglaló mesterképzés került kialakításra. korábbi párhuzamos modell, a főiskolai és egyetemi szintű pedagógusképzés kétszintű, követő (consecutive) modellbe szerveződött. A tanárképzés a képzés második ciklusában, mesterfokozatot (MA) nyújtó formában történik. Az első ciklusban folyó képzés a különböző tanári szakképzettségeket alapozza meg. Ily módon a tanárképzés maga egységessé vált, s a korábbi 110-féle különböző szerkezetű tanárszak helyett egyetlen tanári mesterszak jött létre, amely a szakképzettségek szerint tagolódik.

A 2011. évi felsőoktatási törvény az általános iskolai tanárképzést és a középiskolai tanárképzést újból megkülönbözteti, a képzést a “concurrent” típus alapján az iskolai nevelés-oktatás áltatlános szakaszában osztatlan formában határozza meg és közismereti tanárszakon a képzés hosszát is eltérően határozza megaz általános iskolai és a középiskolai tanárképzés vonatkozásában megkülönbözteti. Változást jelent az is, hogy Az átalakítás eredményeképpen az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, nyolc tíz féléves időtartamban, melynek részét képezi a, s ezt kiegészítő két féléves összefüggő iskolai gyakorlattal, míg a hosszabb idejű középiskolai tanárképzésben 12 féléves a alapvetően osztatlan képzésben – a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként – szervezhető, tíz féléves időtartamban, kötelező kiegészítő két félév iskolai gyakorlattal. Az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában osztatlan formában és osztott formában is szervezhető a tanárképzés.Mindkét A képzés során mesterfokozat szerezhető. A közismereti tanárképzésben és egyes művészeti szakmai tanárképzésben két tanári szakképzettség szerzése a követelmény. Szakmai tanárképzésben szerzett tanári szakképzett több szakmai tárgy oktatására ad felkészítést. A pedagóguspályára jelentkezőknek alkalmassági vizsgán kell

részt venniük. A tanárképzés ily módon átalakuló modellje osztatlan formában a 2013/2014-es tanévben lép érvénybekezdődött meg, 2017 szeptemberéig kifutó jelleggel a bolognai “consecutive” képzéssel párhuzamosan történik, a 2017/18-as tanévtől pedig már addig – illetve azt követően kifutó rendszerben - az alábbiakban leírt modell szerint történik a képzéskizárólag az osztatlan képzés formájában zajlik tovább.

A pedagógusok foglalkoztatása

A pedagógusok túlnyomó többsége közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amelyet a közalkalmazotti törvény szabályoz. A közalkalmazottak bérezése a központi bértábla alapján történik. A közalkalmazotti törvény módosítása a közalkalmazottak számára a határozatlan idejű kinevezését megelőzően gyakornoki időszakot ír elő.

A pedagógusok számára 2013-ban került kialakításra egy életpályamodell, mely a pedagógusképzésre épülően egy kötelező gyakornoki időszakot, majd azt követően Pedagógus I. Pedagógus II, majd opcionálisan Mesterpedagógus és Kutató pedagógus fokozatokat határozott meg. Az egy egy életpálya fokozatba lépés feltétele a pedagógus szakmai munkájának portfolió segítségével történő minősítése.

A pedagógusok továbbképzése

Magyarországon a pedagógusok továbbképzési rendszere a 90-es évek második felében piaci alapon lett kialakítva, amely alapvetően az iskolai igényekhez igyekezett igazítani a pedagógusok továbbképzését, s az iskolákat juttatta megrendelői szerephez. A pedagógusok továbbképzésének területén a legnagyobb változást a pedagógusok számára a közoktatási törvény 1996-os módosítása jelentette, amely előírta a pedagógusok számára a továbbképzésben való részvétel kötelezettségét 7 évente 120 órában a jogszabályban meghatározott feltételek esetén. A pedagógus-továbbképzésben való részvétel több módon teljesíthető, nem teljesítése szankciót vonhat maga után.

9.1 A pedagógusok alapképzése

1. Intézmények, szintek és képzési modellek

Intézmények és képzési szintek

A 70 állami és állam által elismert, nem állami felsőoktatási intézmény közül 43 intézményben folyik a pedagógusképzés valamilyen formája. Az állami fenntartású intézményeket tekintve a 30 állami intézményből 24-ben képeznek pedagógusokat is. A képzésben részt vesznek a kizárólag alapképzést kínáló intézmények és mindkét szinten képzést biztosító intézmények is. A kizárólag alapképzést nyújtó intézmények (vagy karok) azonban – történeti okokból - még egy jól elkülönülő csoportot képeznek a felsőoktatási intézményrendszeren belül. A bolognai reformtöbb ciklsú képzésben óta a felsőoktatásban az intézménytípus nem befolyásolja azt, hogy mely képzési szinten indulhatnak képzések, vagyis főiskolák is biztosítanak alap- és mesterképzést és doktori képzést is, valamint fordítva, egyetemek is indítanak alapképzéseket, többek között a pedagógusképzésben is.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak újszülött kortól 3 éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása érdekében. A képzési idő 3 év, 180 kredit. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Óvodapedagógus-képzés

Az óvodapedagógus-képzés az alapfokú nevelés-oktatás szakaszát megelőző óvodai nevelés szakaszának feladatára, s ehhez kapcsolódóan az úgynevezett iskolai életmódra felkészítő foglalkozás feladataira, a 3–7 éves gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére készíti fel a pedagógust. A képzés tartalmi irányait olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek jelentik, melyek a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, gyermeki személyiségének sokszínű tevékenység – főként játék – által történő, differenciált fejlesztését szolgálják. A szaktudományos képzés, illetve a módszertani és gyakorlati képzés együtt folyik, s a személyiség komplex fejlesztését célozza a gondozás és testi nevelés, az anyanyelvi és kommunikációs nevelés, a művészeti nevelés, a matematikai nevelés, valamint a természet megismerése területén. A képzési idő 3 év, 180 kredit. Az általánosan művelő tárgyak és a pedagógia, pszichológia aránya 32–35%, az óvodai nevelőmunkára felkészítő tanulmányok aránya pedig 45–48%. A gyakorlat aránya a teljes képzés 30%-a. A többciklusú képzésben az óvodapedagógus-képzés az első képzési ciklusban folyó, alapfokozatot adó képzés. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Tanítóképzés

A tanítóképzés az egységes szerkezetű oktatásban az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának 1–6. évfolyamára készít fel oly módon, hogy elsajátítja az 1–4. évfolyam valamennyi műveltségi területének (az anyanyelvi, társadalomtudományi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi nevelés-oktatás készség-, képességfejlesztő feladatainak), valamint egy kötelezően választott műveltségi területen az 5–6. évfolyam feladatkörének az ismereteit is. A képzési idő 4 év, 240 kredit. Az általánosan művelő pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelvi és informatikai ismeretek, valamint az 1–4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés) műveltségi területek és ezek tantárgypedagógiai tanulmányainak aránya 83–85% (az utóbbiak túlsúlyával). Az 5–6. osztály feladataira felkészítő, kötelezően választott műveltségi terület aránya 15–17%. A teljes képzési idő 15–20%-a a gyakorlati képzésre fordított idő. Az utolsó évben az összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 8-10 hét. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel.

Tanárképzés

Magyarországon a Bologna-folyamat bevezetésével, a több ciklusú képzési szerkezetével kapcsolatos döntés 2004-ben született meg. A 2006. szeptember 1-jétől induló többciklusú képzési rendszerben az első ciklusba sorolt, azaz bachelor programmá vált a korábbi főiskolai

képzésből az óvó-, tanító, valamint a gyógypedagógia képzés, valamint mesterképzés szintjére került – az általános iskolai és középiskolai szintre együttesen felkészítő – tanárképzés. A tanárképzés bolognai reformja egy “consecutive” képzést eredményezett, melyben a szakos diszciplináris képzésre épülően pedagógiai szakmai felkészítést és egybefüggő iskolai gyakorlatot is magában foglaló mesterképzés került kialakításra. Ily módon a tanárképzés maga egységessé vált, s a korábbi 110-féle különböző szerkezetű tanárszak helyett egyetlen tanári mesterszak jött létre, amely a szakképzettségek szerint tagolódik.

A 2011. évi felsőoktatási törvény az általános iskolai tanárképzést és a középiskolai tanárképzést újból megkülönbözteti, a képzést a “concurrent” típus alapján az iskolai nevelés-oktatás áltatlános szakaszában osztatlan formában határozza meg, amelyben a képzési idő két tanári szakképzettséggel 12 félév, de és a képzés11 közismereti szakon a képzés hosszát az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés vonatkozásában megkülönbözteti. Az átalakítás eredményeképpen az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető tíz féléves időtartamban, melynek részét képezi a két féléves összefüggő iskolai gyakorlat, míg a középiskolai tanárképzés 12 féléves a kötelező két félév iskolai gyakorlattal. Az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában osztatlan formában és osztott formában is szervezhető a tanárképzés. Osztott képzésben a diszciplináris alapképzésre épülően 4 féléves a tanárképzés.MindkétA képzés során mesterfokozat szerezhető. A pedagóguspályára jelentkezőknek alkalmassági vizsgán kell részt venniük. A tanárképzés osztatlan formában a 2013/2014-es tanévben kezdődött meg, 2017 szeptemberéig kifutó jelleggel a bolognai osztott “consecutive” képzéssel párhuzamosan történik, a 2017/18-as tanévtől pedig már kizárólag az osztatlan képzés formájában zajlik tovább.

Az osztatlan tanárképzés célja az iskolai nevelés-oktatás általános és az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában az általános iskolai, illetve a középiskolai kétszakos tanárok és az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában egyszakos tanárok képzése. Az osztatlan tanárképzés alapvetően a két szaktárgy vonatkozásában a szakterületi felkészítésből, továbbá a tanári felkészítésből áll. Az általános iskolai tanárképzés keretében a szakterületi felkészítés a két diszciplína vonatkozásában 100-100 kredit, a tanári felkészítés szintén 100 kredit. A középiskolai tanárok képzése esetén a szakterületi felkészítés 130-130 kredit, a tanári felkészítés pedig 100 kredit. A tanári felkészítés kreditértéke magában foglalja a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati krediteket, a szakmódszertani krediteket, a képzéssel párhuzamosan folyó és az azt követő összefüggő tanítási gyakorlatok kreditértékeit, valamint a képzés során kötelező portfolió készítésének kreditjeit. A tanári felkészítés legnagyobb kreditértékű eleme az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, mely 50 kredites.

Konduktor

A konduktorképzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére. A mozgássérültek konduktív nevelésére felkészítő képzésben (konduktor szak) ugyancsak alapfokozatot lehet szerezni. A képzésben óvodapedagógus és tanító szakirány választható. A képzési idő 4 év, 240 kredit. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Gyógypedagógia alapképzési szak

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia képesek segítséget nyújtani a fogyatékosság típusa szerint, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, társadalmi integrációjukhoz. Szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, a tanulásban akadályozottak pedagógiája, autizmus spektrum pedagógiája. A képzési idő 4 év, 240 kredit. A tanulmányok közvetlen folytatását jelentheti a gyógypedagógia mesterképzési szak és a neveléstudomány mesterképzési szak.

Gyógypedagógia -tanár mesterképzési szak

A képzés célja olyan fogyatékosságügyi szakemberek képzése, akik szakismereteik birtokában, holisztikus, megfelelő etikai megalapozottsággal bíró emberképpel képesek a nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú, multidiszciplináris társadalomtudományként értelmezett gyógypedagógia-tudomány és legfontosabb határtudományai legkorszerűbb eredményeinek szintetizálására, teória és praxis kölcsönhatásainak aktuális vizsgálatára és értelmezésére, valamint szakmai tevékenységük széles körű reflektálására, a tevékenységük szempontjából releváns elméleti modellek és gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére és nemzetközi összehasonlítására, általános szaktudományos és szakmai műveltségük elmélyítésére, a tudományos kutatásra, továbbá képesek a gyógypedagógiának az ellátórendszerekben való magas szintű művelésére, gyógypedagógiai innovációk kidolgozására és bevezetésének irányítására. A képzési idő 1,5 év, 90 kreidt. A képzésre csak gyógypedagógia alapképzési oklevél birtokában lehet belépni.

Az alábbi összefoglaló táblázat mutatja a pedagógusképzések rendszerét Magyarországon:

Képzés Szint Képzési idő (félév)

Össz. kreditek

pedagógus szakmai

felkészítés kreditjei

Szakmai gyakorlat kreditjei

csecsemő- és kisgyermeknekvelő

B 6 180 130 30

óvodapedagógus B 6 180 130 30tanító B 8 240 150 45tanár (bolognai mesterkéspzés) – kifutó képzés

M 5 150 94 30

általános iskolai tanár

O 10 300 100 540

középiskolai tanár O 12 360 100 540gyógypedagógia B 8 240 200 30gyógypedagógia-tanár

M 3 90 200 30

konduktor B 8 240 180 50szakmai,művészeti tanár

O 10 300 200 40

zeneművésztanár O 12 360 100 40

szakmai, művészeti tanár

M 4 120 10 40

A tanárképzés jellemzően kétszakos, vagyis két tantárgy tanítására készít fel. Ez alól kivételt képez a művészeti és a szakmai tanárképzés, ahol egy szakképzettség szerezhető.

Minden pedagógus szakon előírás az elméleti ismeretek mellett a szakmódszertan és az iskolai gyakorlat, melyek időbeli arányait és kreditértékeit az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

A pedagógusképzésben az elméleti és gyakorlati felkészítés párhuzamosan folyik. Nincs végső, úgynevezett próbatanítási (on-the-job) szakasz, de előírás az oklevél kiadása előtti 6 hónapos, összefüggő külső iskolai gyakorlat teljesítése, a képzést záró féléves összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat. Az iskolai gyakorlati tanítás (vagy óvodai gyakorlat) helyszínei a gyakorlóiskolák, -óvodák és az úgynevezett külső gyakorlóhelyek. A gyakorlat az erre a feladatra kinevezett, megbízott tanárok irányításával zajlik. A gyakorlati képzés feladatai közül

● aaz alapozó jellegű iskolai (óvodai) gyakorlati, szakmódszertani hospitálások (bemutató tanítások),

● a pedagógiai, pszichológiai – a gyermekek megfigyelésére, a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógusok feladatainak megfigyelésére irányuló – gyakorlatok,

● az óra-előkészítő és -értékelő szemináriumok, csoport előtti tanítási (foglalkozásvezetési) gyakorlatok,

● a vezetőtanár irányításával végzett bevezető jellegű tanítási (nevelési) gyakorlatok a gyakorlóiskolákban (-óvodákban) folynak.

A pedagógusképző intézmények szervezetéhez tartozó gyakorlóiskolai, -óvodai hálózat közoktatási tevékenységet lát el, fenntartója a felsőoktatási intézmény. A a nemzeti köznevelésről szóló z2011. évi CXC. törvény 1993. évi közoktatási törvény rendelkezik a gyakorlatokat vezető tanárok megbízásának sajátos feltételeiről, követelményeiről, s határozza meg számukra külön (a gyakorlatvezetési többletfeladatok miatt lényegesen alacsonyabb számban) a kötelező óraszámokat. A külső iskolák vezetőtanárai általában a képző intézménnyel kötött egyéni megbízási szerződés alapján külön díjazásban részesülnek, de lehetséges az is, hogy a képző intézmény az iskolával köti meg a szerződést, amely a vezetőtanároknak e feladat arányában órakedvezményt ad, vagy egyéb módon honorálja őket.

Az egyéni (a gyakorlóiskolai 1-2 hetes) tanítási gyakorlatokat, foglalkozásokat követően a képzés utolsó félévében az egyéni, összefüggő (a tanárképzésben 4 félév, az óvó- és tanítóképzésben 6-10 hetes) tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlatok – valamelyest már felkészítetten – az említett külső gyakorlóhelyeken folynak. Ez utóbbi szakmai szempontból azért fontos, mert a gyakorlóiskola (-óvoda) védettségével szemben lehetőséget ad a különböző oktatási-nevelési programok, módszerek megismerésére, kipróbálására.

Képzési szintek és modellek

A különböző tanári szakképzettségeket nyújtó tanári mesterszakra való belépés előfeltétele egy-egy meghatározott alapképzési program eredményes elvégzése. Ez a bolognai rendszerhez igazodó szisztéma egyrészt lehetővé teszi az alapszakról kilépők számára a

munka világába való elhelyezkedést, másrészt a nem tanári mesterszakra történő jelentkezést is.

A tanári felkészülés jellegzetes, tipikus útja, hogy a legalább 110 kredit volumenben tanult alapképzési diszciplináris tanulmányokhoz tartalmilag illeszkedik, erre támaszkodik a tanári mesterképzés egyik szakterületi modulja, amely az első szakképzettséghez vezet. Az alapképzésben – választható módon, az alapképzési szak mellett – egy másik diszciplina területen szerzett (50 kredites) modul is elvégezhető, erre épül a másik szakterületi modul a mesterképzésben, amely a második tanári szakképzettséghez vezet. Az alapképzés alapozza meg a szakterületi tudást, valamint a tanári mesterképzés irányába orientáló-szűrő pedagógiai-pszichológiai tanulmányokat nyújt. A tanári mesterképzésbe való belépés előfeltétele a pályaorientáció, az önismeret fejlesztését biztosító pedagógiai, pszichológiai tárgyak felvétele alapképzésben (vagy azt követően) legalább tíz kredit értékben.

Az alapképzésen megszerezhető kreditek száma 180, ezek szerkezete:

• szakterületi ismeretek: két szakterületen teszi lehetővé a felkészülést (120+50 kredit)

• pályaorientáció (10 kredit)

A tanári mesterszak képzési ideje 5 félév, a megszerzendő kreditek száma 150 kredit, az alábbi tartalmi megoszlásban:

● a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretei (40 kredit),

● a szakképzettség szerinti szakterületi ismeretek (30-50 kredit),

● a közoktatásban, felnőttképző intézményben szerzett, féléves összefüggő szakmai gyakorlat (30 kredit).

A tanári mesterszakon fokozatot adó oklevél két tanári szakképzettség megszerzése esetén adható ki. Egy tanári szakképzettséggel is szerezhető tanári oklevél a szakmai tanárképzésben, ahol a tanári szakképzettség több szakmacsoporton belüli tárgy oktatására is jogosít. A művészeti tanárképzésben akkor elegendő egy tanári szakképzettség, ha tanári szak felvételére a nem tanári művészeti mesterszakkal párhuzamosan, vagy utána kerül sor.

Felvehető második tanári szakképzettségként

● valamennyi, az adott tantárgy oktatására felkészítő, első közismereti tanári szakképzettség, és

● a kizárólag másodikként megszerezhető szakképzettségek, ezen belül az 50 kredit meghatározott szakterületi előtanulmányt igénylő, tantárgy oktatására felkészítő szakképzettségek, az adott tantárgy idegen nyelven történő oktatására felkészítő szakképzettség, a speciális közoktatási intézményi nevelési feladatokra felkészítő szakképzettség.

2 Felvételi követelmények

A pedagógusképzésre történő felvétel a központi felsőoktatási felvételi eljárás részeként történik.

A felsőoktatási felvételi eljárás alapvető jellemzője, hogy bachelor képzésre a középiskolai tanulmányi eredméynek, illetve az érettségi eredmények alapján törénti a pontszámítás alapja. Ilyen módon 400 pont szerezhető. További 100 többletpont gyűjthető össze nyelvvizsga, tanulmányi és szakmai vizsga, kiváló sporteredmény, és előnybe részesítés alapján. Alapképzésben országosan egysége elvek mentén törénik a pontszámítás, illetve a jelentkezők rangsorolása. Mesterképzésre a felvétel feltételeit és a pontszámítás módszerét a felsőoktatási intézmény határozza meg, összesen elérhető a 100 pont, generális felvételi kritérium az alapképzésben szerzett oklevél.

Egy évben három felvételi eljárás van, az általános eljárás minden év februárjában indul a jelentkezésekkel és július végén zárul az egyes képzésekre történő bejutási ponthatár megállapításával. Ezen eljárás keretében a jelentkező 6 képzésre nyújthat be prioritási sorrendben jelentkezést. Azon személyek, akik nem nyernek az általános eljárásban felvételt, vagy nem nyújtottak be jelentkezést a pótfelvételi eljárás keretében nyílik lehetőség, ez egy egy hónapos egyszerűsített eljárás, ahol csak egy képzésre lehet jelentkezni. Minden év októberében elindul a keresztféléves felvételi eljárás, melyben a tavaszi szemeszterre lehet felvételt nyerni. A felsőoktatási intézmények határozzák meg, hogy mely képzéseket hirdetnek meg egyes eljárásokban. Jellemzően a keresztféléves eljárásban olyan mesterképzések kerülnek meghirdetésre, melyekre 9 féléves alapképzést követően lehet jelentkezni.

A pedagógusképzésre történő felvétel speciális jellemzőit az adott táblázatban foglaltuk össze. nem tartalmaz sajátos, a felsőoktatás többi szakjától eltérő felvételi követelményeket.

Képzés Képzési előfeltétel Alkalmassági vizsgálat

Egyéb

csecsemő- és kisgyermeknekvelő

érettségi bizonyítvány van egészségügyi alkalmasság

igazolásaóvodapedagógus érettségi bizonyítvány van egészségügyi

alkalmasság igazolása

tanító érettségi bizonyítvány van egészségügyi alkalmasság

igazolásatanár (bolognai mesterkéspzés) – kifutó képzés

diszciplináris Bachelor oklevél (és második szakképzettségből

legalább 50 kr.

nincs nyelvtanár szak esetén felsőfokú

(C1 szintű ) nyelvvizsga

általános iskolai tanár

érettségi bizonyítvány, valamint egyes esetekben

(matematika és bölcsészettudományi tárgyak)

emelt szintű érettségi

van nyelvtanár szak esetén felsőfokú

(C1 szintű ) nyelvvizsga

középiskolai tanár érettségi bizonyítvány, van nyelvtanár szak

valamint egyes esetekben (matematika és

bölcsészettudományi tárgyak) emelt szintű érettségi

esetén felsőfokú (C1 szintű ) nyelvvizsga

gyógypedagógia érettségi bizonyítvány nincs -gyógypedagógia-tanár

gyógypedagógia alapképzési oklevél

nincs -

konduktor érettségi bizonyítvány van -szakmai,művészeti tanár

érettségi bizonyítvány van -

zeneművésztanár érettségi bizonyítvány van -szakmai tanár alapfokozat nincs -művészeti tanár alapfokozat van -

Az óvodapedagógus-, a tanító- és a gyógypedagógus-képzésben a felvételi vizsga előtt több helyütt, az úgynevezett készségtárgyak (vagyis az ének-zene és a testnevelés) tanár szakjain pedig mindenütt alkalmassági vagy képességvizsgálatot is tartanak, melynek eredménytelensége többnyire kizárja a felvételt.

Tanári szak felvételére az alapfokozat megszerzését követően, a mesterképzésben van mód. A tanári mesterszakra való jelentkezés során a felvételi eljárást, a kiválasztás szempontjait minden esetben az adott felsőoktatási intézmény határozza meg. Az alapképzési szak választásának mérlegelésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy mely alapképzési szakokat lehet a tanári mesterszakon is folytatni. A tanári mesterszakon belül az első szakképzettségre történő jelentkezés feltétele az annak megfelelő alapfokozatot adó alapképzés elvégzése, ezen belül az orientáló, szűrő 10 kredites pedagógiai-pszichológiai tanulmányok elvégzése alapképzésben vagy azt követően. Második szakképzettségként választott egyes nyelvtanári szakképzettségek esetében a belépés előfeltétele a felsőfokú C típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséget kell választani a felvételi eljárásban.

3 Tanterv, speciális készségek, szakosodás, tanulási kimenetek

A pedagógusképzés egyes szakcsoportjaihoz, ágaihoz tartozó pedagógus szakok képzési és kimeneti követelményeit az összegyűjtendő kreditek számát, az elsajátítandó tanári kompetenciákat (szakmai tudás, képesség, szakmai szerepvállalás és elkötelezettség) a pedagógus szak szakképzettsége szempontjából meghatározó ismeretköröket miniszteri rendelet (15/2006 oktatási miniszteri rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) határozza meg. A felsőoktatási képzések tartalmi és kimeneti felülvizsgálata jelenleg zárul, kiadás alatt van az ez alapján elkészült, kimeneti kompetenciákra hangsúlyt helyező új miniszteri rendelet a képzések képzési és kimeneti követelményeiről. E kereteket betartva az intézmények saját hatáskörben tanterveikben határozzák meg a képzés mintatantervét, konkrét formáját, illetve sajátos tartalmi és módszertani követelményeit.

A pedagógusképzéshez tartozó szakok képzési és kimeneti követelményei rendeleti szinten határozzák meg a végzettek által elsajátítandó kompetenciákat. Ezek között szerepelnek az oktatási rendszer intézményi, jogi környezetével kapcsolatos ismeretek, valamint differenciált oktatásra vonatkozó kompetenciák is. Az oktatási intézmények vezetésével kapcsolatos készségek nem a pedagóguskézpésben, hanem a továbbképzési szakaszban a pedagógus szakvizsgát eredményező közoktatásvezető szakirányú továbbképzési szak keretében sajátíthatók el.

A pedagógusképzésben csak a tanárképzésben folyik specialista tanárok, vagyis szakos tanárok képzése, ott jellemző a kétszakosság. A tanítóképzés semia nemzetiségi képzés-specialista képzés, melybenezen túl a műveltségterület választás az adott tantárgycsoportban való mélyebb felkészítést eredményezi, azonban aA tanítóképzésben nem szakos, osztály tanítói feladatokra történik a felkészítés. aA tanító szakképzettség birtokában –az idegen nyelv kivételével – bármilyen tantárgyatműveltségi terület tantárgyait taníthatja a pedagógus az 1-4 osztályokban, a választott műveltségi területen 1-6 osztályig.

A pedagógusképzés szakjaiból a csecsemő- és kisgyermeknevelő a bölcsödei nevelésre, az óvodapedagógus az óvodai nevelésre, a tanító az általános iskola 1-64, illetve egy választott műveltégi területen 1-6 osztályán való nevelési- oktatásrai, a tanár az iskolai nevelés-oktatás 5-12 osztályokban, kivéve az általános iskolai tanárt,aki a 4-8 osztályokban való tanításra, és a középiskolai tanárt aki 9-12 osztályokban való tanításra készít fel és biztosít jogosultságot. A gyógypedagógia, valamint a konduktor képzés korcsoporttól és iskolai szinttől független felkészítést biztosít.Szakmai tanárképzésben, művészeti képzésben a tanár az iskolai nevelés-oktatás szakképzési évfolyamai tantárgycsoportjainak oktatására és a felnőttképzési oktatási feladatok ellátására szerez jogosultságot.

Tanterv

Az alapfokozattal (BA, BSc) záruló pedagógus szakok programjában meghatározóak a személyiségfejlesztés, a nevelés, a készség- és képességfejlesztés ismeretei. Az új képzési rendszerben a mesterfokozatot (MA) adó tanári szakon a tanári képesítés pedagógiai és pszichológiai elméleti gyakorlati ismeretei, a közoktatási intézményi terepen folyó gyakorlati képzés aránya jelentősen megnőtt. 150 összegyűjtendő kreditből 40 kredit a tanári képesítés pedagógiai és pszichológiai eleme, legalább 43 kredit az elméleti felkészítéssel párhuzamosan folyó és a féléves összefüggő szakmai gyakorlat és szakmódszertani felkészítés. A tanári szakon (MA) a közismereti tárgyak oktatása (9.1. pont szerinti 3.1. pedagógusképzési csoport) tekintetében két tanári szakképzettség ismereteinek elsajátítását követően szerezhető. A tanári szakképzettségeket kormányrendelet (2006/289 kormányrendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről) sorolja fel a közoktatási tantárgyak oktatási feladataihoz és a speciális tevékenységeihez szükséges szakképzettségek, illetve szakemberszükséglet alapján. A szakmai tanárképzésben (9.1. pont szerinti 3.2. pedagógusképzési csoport) egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés is folyhat.

Gyakorlat

Minden pedagógus szakon előírás az elméleti ismeretek mellett a szakmódszertan és az iskolai gyakorlat, melyek időbeli arányait és kreditértékeit az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

A pedagógusképzésben az elméleti és gyakorlati felkészítés párhuzamosan folyik. Nincs végső, úgynevezett próbatanítási (on-the-job) szakasz, de előírás az oklevél kiadása előtti 6 hónapos, összefüggő külső iskolai gyakorlat teljesítése, a képzést záró féléves összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat. Az iskolai gyakorlati tanítás (vagy óvodai gyakorlat) helyszínei a gyakorlóiskolák, -óvodák és az úgynevezett külső gyakorlóhelyek. A gyakorlat az erre a feladatra kinevezett, megbízott tanárok irányításával zajlik. A gyakorlati képzés feladatai közül

● az alapozó jellegű iskolai (óvodai) gyakorlati, szakmódszertani hospitálások (bemutató tanítások),

● a pedagógiai, pszichológiai – a gyermekek megfigyelésére, a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógusok feladatainak megfigyelésére irányuló – gyakorlatok,

● az óra-előkészítő és -értékelő szemináriumok, csoport előtti tanítási (foglalkozásvezetési) gyakorlatok,

● a vezetőtanár irányításával végzett bevezető jellegű tanítási (nevelési) gyakorlatok a gyakorlóiskolákban (-óvodákban) folynak.

A pedagógusképző intézmények szervezetéhez tartozó gyakorlóiskolai, -óvodai hálózat közoktatási tevékenységet lát el, fenntartója a felsőoktatási intézmény. Az 1993. évi közoktatási törvény rendelkezik a gyakorlatokat vezető tanárok megbízásának sajátos feltételeiről, követelményeiről, s határozza meg számukra külön (a gyakorlatvezetési többletfeladatok miatt lényegesen alacsonyabb számban) a kötelező óraszámokat. A külső iskolák vezetőtanárai általában a képző intézménnyel kötött egyéni megbízási szerződés alapján külön díjazásban részesülnek, de lehetséges az is, hogy a képző intézmény az iskolával köti meg a szerződést, amely a vezetőtanároknak e feladat arányában órakedvezményt ad, vagy egyéb módon honorálja őket.

Az egyéni (a gyakorlóiskolai 1-2 hetes) tanítási gyakorlatokat, foglalkozásokat követően a képzés utolsó félévében az egyéni, összefüggő (a tanárképzésben 4 félév, az óvó- és tanítóképzésben 6-10 hetes) tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlatok – valamelyest már felkészítetten – az említett külső gyakorlóhelyeken folynak. Ez utóbbi szakmai szempontból azért fontos, mert a gyakorlóiskola (-óvoda) védettségével szemben lehetőséget ad a különböző oktatási-nevelési programok, módszerek megismerésére, kipróbálására.

Kimenet

A megszerezhető tudást kompetenciák szerint leíró képzési és kimeneti követelmények alapján (15/2006. miniszteri rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) a tantervet a felsőoktatási intézmény határozza meg.

A pedagógus alap- és mesterkpépzési szakokon végzettektőloktól elvárt szakmai kompetenciákat a 15/2006. évi OMminiszteri rendelet, míg az osztatlan tanárképzés vonatkozásában a 8/2013 EMMI rendelet 4. számú melléklete határozza meg. A tanárképzés vonatkozásában meghatározott alapvető kompetenciák az alábbiak.Ennek alapján a tanár szakmai

felkészültsége birtokában alkalmas:

- a tanulói személyiség fejlesztésére az egyéni bánásmód érvényesítése mellett, - tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítéséresegítése, fejlesztéssére, szakmódszertani és szaktárgyi tudás, - a pedagógiai folyamat megtervezésére, a tanulás támogatása, szervezése, irányítása, pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, kommunikáció, szakmai együttműködés és pályaidentitás, autonómia és felelősségvállalás.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak újszülött kortól 3 éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása érdekében. A képzési idő 3 év, 180 kredit. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltéségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére,

- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére,

- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására,

- a pedagógiai értékelés váltzatos eszközeinek alkalmazására,

- szakmai együttműködésre és kommunikációra,

- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre.

Óvodapedagógus-képzés

Az óvodapedagógus-képzés az alapfokú nevelés-oktatás szakaszát megelőző óvodai nevelés szakaszának feladatára, s ehhez kapcsolódóan az úgynevezett iskolai életmódra felkészítő foglalkozás feladataira, a 3–7 éves gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére készíti fel a pedagógust. A képzés tartalmi irányait olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek jelentik, melyek a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, gyermeki személyiségének sokszínű tevékenység – főként játék – által történő, differenciált fejlesztését szolgálják. A szaktudományos képzés, illetve a módszertani és gyakorlati képzés együtt folyik, s a személyiség komplex fejlesztését célozza a gondozás és testi nevelés, az anyanyelvi és kommunikációs nevelés, a művészeti nevelés, a matematikai nevelés, valamint a természet megismerése területén. A képzési idő 3 év, 180 kredit. Az általánosan művelő tárgyak és a pedagógia, pszichológia aránya 32–35%, az óvodai nevelőmunkára felkészítő tanulmányok aránya pedig 45–48%. A gyakorlat aránya a teljes képzés 30%-a. A többciklusú képzésben az óvodapedagógus-képzés az első képzési ciklusban folyó, alapfokozatot adó képzés. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Tanítóképzés

A tanítóképzés az egységes szerkezetű oktatásban az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának 1–6. évfolyamára készít fel oly módon, hogy elsajátítja az 1–4. évfolyam valamennyi műveltségi területének (az anyanyelvi, társadalomtudományi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi nevelés-oktatás készség-, képességfejlesztő feladatainak), valamint egy kötelezően választott műveltségi területen az 5–6. évfolyam feladatkörének az ismereteit is. A képzési idő 4 év, 240 kredit. Az általánosan művelő pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelvi és informatikai ismeretek, valamint az 1–4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés) műveltségi területek és ezek tantárgypedagógiai tanulmányainak aránya 83–85% (az utóbbiak túlsúlyával). Az 5–6. osztály feladataira felkészítő, kötelezően választott műveltségi terület aránya 15–17%. A teljes képzési idő 15–20%-a a gyakorlati képzésre fordított idő. Az utolsó évben az összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 8-10 hét. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel.

Konduktor

A konduktorképzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére. A mozgássérültek konduktív nevelésére felkészítő képzésben (konduktor szak) ugyancsak alapfokozatot lehet szerezni. A képzésben óvodapedagógus és tanító szakirány választható. A képzési idő 4 év, 240 kredit. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Gyógypedagógiai alapképzési szak

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia képesek segítséget nyújtani a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, társadalmi integrációjukhoz. Szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, a tanulásban akadályozottak pedagógiája. A képzési idő 4 év, 240 kredit. A tanulmányok közvetlen folytatását jelentheti a gyógypedagógia mesterképzési szak és a neveléstudomány mesterképzési szak.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak újszülött kortól 3 éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása érdekében. A képzési idő 3 év, 180 kredit. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Tanárképzés

A többciklusú képzésben a tanári szakképzettség szerkezetét az alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló (2005-ös) kormányrendelet határozza meg. A tanárképzés szerkezete a többciklusú képzési rendszerhez illeszkedik.

A tanári szakképzettség három eleme: a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretei, a szakképzettség szerinti szakterületi ismeretek, illetve a közoktatásban vagy felnőttképző intézményben szerzett féléves, összefüggő szakmai gyakorlat.

A közoktatás szakrendszerű oktatásának feladatára felkészítő pedagógiai karakterű mesterképzésben – elsősorban a közismereti tanárképzésben – két tanári szakképzettség követelményeinek teljesítését követően szerezhető mesterfokozat. Az osztott képzésben az alapképzés (BA, BSc) alapozza meg a szakterületi tudást. Az alapfokozat szerinti szakterületi bemenetre épül a szakrendszerű oktatásra felkészítő tanári szakképzettség közismereti és szakmai tanárképzésben is, A mesterképzési tanulmányok tanári irányultságú választása esetén közismereti tanárképzésben további feltétel egyes második tanári szakképzettséget alapozó ismeretek megszerzése: alapképzésben (BA, BSc), a kötelezően választható ismeretek terhére vagy a tanári mesterképzésre (MA) való jelentkezést megelőzően.

Alapképzésben az összegyűjtendő kredit száma alapképzésben összesen 180 kredit:

• szakterületi ismeretek (110-120+50 kredit), valamint

• pályaorientációs ismeret (10 kredit).

A második képzési ciklusban a tanári mesterszak három eleme összesen 150 kredit:

● a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretei (40 kredit)

● a szakképzettség szakterületi ismeretei 2 tanári szakképzettséggel 40+40 kredit (de az első szakképzettség legalább 30 kredit a második szakképzettség legfeljebb 50 kredit), a szakmódszertani ismeretek 7 kredit,

● a közoktatásban, felnőttképző intézményben szerzett féléves összefüggő szakmai gyakorlat 30 kredit.

A tanári szakképzettség megszerzéséhez az oklevél megszerzéséhez a két képzési ciklust (alapképzés (BSc) 180 kredit, mesterképzés (MA) 150 kredit) és a két tanári szakképzettséget figyelembe véve, összesen 330 kreditet kell összegyűjteni. Az első tanári szakképzettség szakterületi ismeretei 110-120 kredit (BSc) és 40 kredit (MA). Második tanári szakképzettség szakterületi ismeretei 50 kredit (BSc) és 40 kredit (MA).

A szakmai gyakorlat elemei, összesen 36 kredit

● a pedagóguspálya megismerésére, az általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok

● iskolában, vezetőtanár irányításával végzett csoportos gyakorlatok

● közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben vezettőtanár, mestertanár irányítása mellett végzett összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat.

Mesterképzésben a diplomaszerzés feltétele a szakdolgozat, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozatnak két összetevője van: a pedagógus pálya megismerésére irányuló gyakorlati tapasztalatok rendszerezett összegzése (portfolió) és a tapasztalatok vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, általános neveléstudományi szempontú, tudományos alapozású bemutatása.

4 A tanárképzésben résztvevő oktatókpedagógusképzők

A tanárképzésben pedagógusképzők csoportja Magyarországon is rendkívül heterogén. A felsőoktatási oktatók vonatkozásában az általános szabályok szerint mesterszintű oklevél, illetve PhD fokozat szükséges az oktatói munkakör betöltéséhez. A köznevelési intézményben levő pedagógusképzők (gyakorló iskolai vezetőtanárok, illetve partneriskolai mentortanárok) vonatkozásában pedagógus szakvizsga a képzettségi követelmény.

Kifejezetten pedagógusképző feladatok ellátására dedikált képzés nincs. oktatók Magyarországon nem részesülnek speciális felkészítésben, nincs előírt képesítési követelménye sem az ezen képzési területeken történő oktatásnak.

5 Képesítések, éÉrtékelés és, bizonyítványok

A nemzeti felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény hatályon kívül helyezésével a 2005. évi felsőoktatási2011. évi CCIV. törvény, az annak végrehajtásáról szóló 87/2015. korm rendelet és a képzési és kimeneti követelmények egyaránt együtt szabályozzák az oklevél kiadásának feltételeit. Pedagógusképzésben a képzési és kimeneti követelmények által meghatározott kreditek teljesítésén túl a pedagógusjelöltnek nyelvvizsgával kell rendelkezni, valamint egyEhhez legalább háromtagú vizsgabizottság előtt záróvizsgát kell tenni. A záróvizsgára bocsátás feltétele az intézmény tantervi követelményeinek teljesítése és a bírálattal elfogadott szakdolgozat és a szamai gyakorlatokat is bemutató portfolió, amelyekett a záróvizsgán kell megvédeni. Emellett szóbeli, illetve egyes (pl. művészeti) szakokon gyakorlati vizsgarészből (pl. vizsgakoncert) áll a záróvizsga. Az eredmények értékelési módját szintén a képzési és kimeneti követelmények, valamint a külső, összefüggő szakmai gyakorlat határozzák meg. A többciklusú képzési rendszerben végbizonyítvány, abszolutórium megszerzésének feltétele a féléves összefüggő szakmai gyakorlat. A szakdolgozatnak, illetve a záróvizsgának része a képzéssel párhuzamosan folyó és a képzést záró összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatainak összegzése, portfólió készítése és védése, továbbá a tapasztalatok vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának szakpedagógiai tudományos alaposságú elemzése.

A pedagógusképzés sikeres teljesítését az oklevél igazolja. Az oklevél közokirat, amelyet a záróvizsga-bizottság elnöke és az intézmény vezetője aláírásával hitelesít. A pedagógusképzésben szerzett oklevél az annak megfelelő pedagógus munkakör betöltésére jogosít. Az oklevél megszerzése után a pályakezdő pedagógus a Gyakornok szakaszba lép, melynek sikeres teljesítése a feltétele annak, hogy a pedagógus munkakörben határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lehessen vele létesíteni.

6 Alternatív képzési utak

A nemzetközi gyakorlatban alternatív képzési útként ismert képzési forma a magyar tanárképzésben nem ismerta miniszteri rendeletben rögzített képzési utak között jelennek meg. A magyar felsőoktatásban, így a pedagógusképzésben sem jelent alternatív képzési utat, hogy a képzés milyen formában (nappali, esti, levelező vagy távoktatási tagozaton) folyik, illetve, hogy az első vagy újabb oklevél megszerzésére irányul-e (ezen belül pedig, hogy esetleg kiegészítő képzésben vagy szakpárban történik-e)lehetőség nyílik arra, hogy a pedagógusképzésbe a már egyéb pályán levők a lifelong learning keretében bekapcsolódjanak. Ezt teszi lehetővé egyrészt a tanárképzés képzési és kimeneti követelményében rögzített rövidített képzési út bizonyos korábbi előtanulmányok esetén, a korábban szerzett kreditek és a munkatapasztatalat elismerése, valamint a nappali munkarenden kívüli esti és levelezős képzési foma biztosítása. A különböző utak és formák bármelyike ugyanis azonos értékű pedagógus oklevelet ad. Alternatív pedagógusképzési formának tekinthető az alapítványi keretek között működő, a witteni együttműködésre épülő Waldorf-képzés. Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátosan az adott iskolára jellemző tananyagokat, követelményeket; az állami vizsgákra való felkészítést; az alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket; a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit; az intézményben működő vezetési modellt, oktatásszervezést; valamint az ott elfogadott pedagógusvégzettséget és -szakképzettséget is. Az intézmény eltérhet a közoktatási törvényben meghatározottaktól, illetve a végrehajtásra kiadott jogszabályoktól, azzal a megkötéssel, hogy az alternatív iskolák működésével járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.

Magyarországon nincs lehetőség pedgógus szakképzettség megszerzésére iskolában, munkakör betöltése keretében végzett egyéni felkészüléssel, csak felsőoktatási képzés keretében szerezhető pedagógus szakképzettség.

9.2 A pedagógus és ezen belül a tanár munkakörben foglalkoztatottak munkakörülményei

A közalkalmazottak illetve az ebbe a foglalkoztatási csoportba tartozó pedagógusok akiken belül többféle munkakör létezik Magyarországon, - így az ISCED 0 képzési szinten az óvodapedagógusok, az ISCED 1 szinten az 1-4 évfolyamos nevelés oktatásban a tanítók, az 5-8 évfolyamon a szaktanárok akik valamely tantárgyakat tanítanak, a magasabb ISCED szinteken pedig a szaktanárok - helyzetét több szintű szabályozás alakítja.. Országos szinten a Magyar Országgyűlés törvényalkotással alakítja ki az állami és önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára, valamint a nem állami fenntartású oktatási intézményekben foglalkoztatottak munkaviszonyára vonatkozó jogi kereteket, alapvető szabályokat. A szolgálati feltételek alapelveit és lényeges elemeit központi szintű jogszabályok, rendeletek,törvények szabályozzák. Állami fenntartású oktatási intézményben történő alkalmazás esetén közalkalmazotti jogviszony jön létre, amelyet a közalkalmazotti törvény szabályoz (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény). Az egyes oktatási szinteknek megfelelő végrehajtási szabályok részben törvényi, részben kormányrendeleti szinten találhatók, részben miniszteri rendeleti szinten. Ezek a jogszabályok az egyes szintek különböző intézménytípusaiban dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, speciális juttatásairól stb. rendelkeznek.

A közalkalmazottak bérét meghatározó közalkalmazotti bértáblát szintén központi szinten alakítják. Az köznevelés állami szinten történő ellátásának biztosítása a Kormányzatnak, ezen belül mint irányító szervnek az oktatásért felelős miniszternek, valamint a Kormány által alapítottaz állami intézményfenntartó szervnek (Klebelsberg Központ) mint központi költségvetési szervnek a feladata. Az állami intézményfenntartó az oktatásért felelős miniszter irányítása alá tartozik.

Főszabály szerint a köznevelési intézmény vezetőjét az adott intézményt fenntartó bízza meg meg (Nkt. 83. § (1) f)). ugyanakkor az állami fenntartásban álló intézmények vezetői közül az állami intézményfenntartó központ fenntartásában álló intézmények vezetőit az oktatásért felelős miniszter. A munkáltatói jogokat az intézményvezető vonatkozásában az állami intézményfenntartó központi és annak területi szerve – jelenleg országosan 198 területi szervezeti egység (tankerületi központok) megosztva gyakorolják. Ez a vezeti megbízás, illetve az intézményvezetők felett gyakorolt munkáltató jogkör településiönkormányzati fenntartónál a képviselő-testület hatásköre, más nem állami intézmény (valamely bejegyzett egyház vagy alapítvány vagy gazdálkodó szervezet fenntartásában álló intézmények) esetén pedig a köznevelési intézményt működtető egyház, alapítvány stb. vezető testületének a jogköre..

A nem állami fenntartású intézményekben nem közalkalmazotti törvény, hanem az általános munkajogi szabályok érvényesek (1992012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről).

A munkaerő-tervezési elvek a köznevelésben

2012. január 1-jével az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények az önkormányzati óvodák kivételével állami fenntartásba került, a munkaerő-tervezés felelőssége is központilag, az állami intézményfenntartó által történik. Ezzel megnőtt központi szintű felelősség és az átfogó, komplex tervezés lehetősége. Az állami fenntartású intézményekben ( iskola, kollégium, szakszolgálat)betöltetlenül maradt álláshelyek alapján a szakemberszükségletet területei és mértéke azonnal látszik, nyomon követhetőek a munkaerőtervezés és utánpótlás folyamatai.

A pedagógus, ezen belül a tanári munkaerő-szükséglet tervezése is döntően központilag történik án nyilvánvalóan az önkormányzati fenntartzású óvodák, illetve a nem állami fenntartású iskolák munkaerőigénye is látható az állami munkaerőnyilvántartás rendszere alapján. Az állami fenntartásba vételt követően 2012. január 1-től kialakuló rendszerben a pedagógusok foglalkoztatója legfőképp az állami intézményfenntartó illetve annak valamelyik területi szervezeti egysége, a tankerület lett. Vannak azonban más állami fenntartók is akik a pedagógusok kisebb számát foglalkoztatják, így állami fenntartású felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái, vagy pl. más minisztériumok is tartanak fenn iskolákat. Ezek közül kiemelkednek a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában álló és 2015-július 1-ével létrehozott szakképzési centrumok, amelyeket a Kormány döntése alapján hoztak létre és amelyek az állami fenntartásban álló szakképző iskolákat tömörítik. A Kormány ezen intézményeket egy ekkor létrehozott szakképzési intézményfenntartói struktúrába tagolta be, kiemelve őket az így már csak köznevelési feladatokat ellátó állami intézményfenntartó központból.

Fontos eleme a munkaerő és az ágazat tervezésének, hogy a Kormány által az oktatási ágazat középirányítói feladataira 2006-ban létrehozott központi hivatal(Oktatási Hivatal) ötévente a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges helyi, területi és országos döntések előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készít elsősorban az oktatásért felelős miniszter számára. A tervnek tartalmaznia kell az intézményrendszer összetételével, tagolásával, működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, illetve átszervezésével összefüggő elképzeléseket, továbbá a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is.

A fővárosi és megyei fejlesztési terv tartalmazza a köznevelési feladatok megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró célokat, feladatokat, a prioritásokat, továbbá a középtávú beiskolázási tervet. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok teljes befogadóképességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A tanulólétszám és a tanulócsoportok száma alapján tervezhető a szükséges munkaerő, illetve az egyes intézményekben kialakítható státusok száma.

A szakképzés tekintetében mint fentebb is jeleztük, 2015. július 1-jével létre jöttek az állami iskolarendszerű szakképzési feladatok ellátását megvalósító szakképzési centrumok. A centrumok munkaerő-szükségletének, így a szakképzésben oktató tanárok, szakoktatók foglalkoztatásának a tervezése a centrum élén álló főigazgató, illetve a a centrumok irányítását ellátó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal feladata.

A pedagógus, a tanári szakmába való belépés

A köznevelési, szakképzési intézmények humánerőforrás-fejlesztésében főszabály szerint a nyílt munkaerő-felvétel az általános eljárás. A megüresedett vagy más okból szükségessé vált állásokat a köznevelési intézmények, illetve állami fenntartású intézmények esetén a fenntartóik ( állami intézményfenntartó központ tankerületi szervezeti egységei, szakképzési centrum) hirdetik meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a pályázat kiírása kötelező, a pályázatot a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság(https://kozigallas.gov.hu/pages/login.aspx?U=https%3a%2f%2fkozigallas.gov.hu%2fpages%2fhome.aspx) internetes oldalán, valamint - a magasabb vezetők esetében - az oktatásért felelős minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

Az intézményvezetői pályázatok esetében az állás betöltéséről és a vezetői megbízásról a fenntartó, (állami fenntartású intézmény esetén a tankerülete vezetője, a szakképzési centrum esetén annak a vezetője) – önkormányzati intézmény, vagyis óvoda esetében a képviselőtestület, illetve a közgyűlés – dönt. A pedagógusálláshelyek pályázati kiírásaira beérkezett pályázatok és interjúk alapján az intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője választja ki a legalkalmasabb pályázót. Ha az intézményvezető javaslatával az állami intézményfenntartó esetében tankerületi központ vezetője nem ért egyet, az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Központ) vezetője dönt a kinevezésről.

Az alkalmazást a köznevelési törvény az intézmény típusa, az intézményben ellátott alapfeladat és az oktatás szintje szerint határozza meg. Az egyetemi szintű végzettséget nyújtó közismereti tanár szakok mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középfokú oktatásban való tanításra jogosítanak. A főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén az általános iskolában az ötödiktől a nyolcadik évfolyamokon taníthatnak a tanárok. Szintén

főiskolai végzettséggel rendelkező tanítók az általános iskola 1-4 évfolyamain, a szintén főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok pedig az óvodákban végezhetik a munkájukat. - A szakmai tanárképzésben egyetemi szinten végzettséget szerzettek a szakközépiskola szakmai elméleti tárgyait, míg a főiskolai szinten végzett tanárok a szakképzés gyakorlati tárgyait oktathatták, ám azóta már ilyen képzés nem működik. A szakoktatói szakokon végzett hallgatók mindkét szakképző iskolatípusban (szakiskola, szakközépiskola) a gyakorlati tárgyak tanítására jogosultak.

A pedagógus, a tanári pályára segítés (indukció)

Pályára segítő, indukciós rendszer Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetésével jött létre 2013. szeptember 1-től kezdve. ,

A 2013. szeptember 1-jével bevezetett új pedagógus előmeneteli, foglalkoztatási és bérezési rendszer első lépcsőfoka a felsőoktatásban végzett pedagógus gyakornokokként történő foglalkoztatása a köznevelési intézményekben. Ezt megelőzően a pedagógusjelöltek pályára lépését segítheti pedagógusképző intézmények által fenntartott – s az adott alkalmazási területeknek megfelelő típusú – gyakorlóiskolákben eltöltött gyakorlat, hiszenez szintén ad némi lehetőséget a pedagógusjelöltek és a képző intézmények oktatási intézményekkel való kapcsolatainak erősítésére, s ily módon az álláslehetőségek megismerésére vagy esetenként közvetítésére is.

A pályakezdő pedagógusok (gyakornok) pedagógus pályán történő foglalkoztatását elsősorban a köznevelésről szóló 2011. évi CXC: törvény valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg, a közalkalmazottak esetében csak 2 év elteltével teszi lehetővé a határozatlan idejű megbízás létesítését. Az első két évben az pedagógus munkakörben történő alkalmazás határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel, Gyakornok fokozatban történhet A Gyakornok beilleszkedését a gyakornoki idő alatt vagyis legalább kettő évig az igazgató által megbízott és az adott óvodában, iskolában már régebb óta dolgozó tapasztalt pedagógus, ún. mentor felügyeli.

A foglalkoztatás módja

A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus tekintetében munkáltatói jogokat az intézményvezető, illetve állami fenntartásban álló intézmények esetén a tankerületi központ vezetője illetve szakképzési centrum esetén a centrum vezetője megosztva gyakorolja. .

A pedagógusok jogállása alapvetően kétféle lehet: közalkalmazotti és nem közalkalmazotti jogviszonyban lehetnek foglalkoztatva. Az állami és önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazhatók. A nem állami, tehát pl. egyházi, alapítványi, magán fenntartásban álló intézmények esetén pedig nem közalkalmazotti jogviszonyban állhatnak.

Határozatlan időre történő foglalkoztatásuk a kinevezésnek nevezett szerződés mindkét fél ( munkáltató, munkavállaló) általi elfogadásával jön létre. Ennek a jogviszonynak a létrejöttétkötelező módon nyilvános pályáztatási eljárásnak kell megelőznie. A határozott

idejű kinevezést a törvény az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben csak szűk körben (pl. adott időre történő helyettesítés) engedi meg. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és kategóriát, (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését) a pedagógus fokozatát, illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

A közalkalmazotti jogviszonnyal együtt jár, hogy a törvény által garantált bérskálán való garantált előmeneteli és illetményrendszer kapcsolódik hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pedagógust és így a tanárokat is háromévente kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni azzal együtt, hyog a 2013- szeptember 1-ével bevezetett új pedagógus előmeneteli rendszer a három évenkénti automatizmus mellett bevezetett egy öt fokozatú pedagógus életpályarendszert ( lásd a későbbiekben) amely külső minősítő vizsgákhoz és nyilvános kritériumok teljesítéséhez köti a pedagógusok minősítését és a pályán történő előmenetelét, valamint az ehhez kapcsolódó bérezés megállapítását.. Mindez kiszámítható pályatervezést tesz lehetővé. A közalkalmazotti jogálláshoz egyéb kötelező és fakultatív juttatások (pl. pótlékok) is kapcsolódnak. Szintén kedvező, hogy a pedagógust garantált, fizetett szabadság illeti meg, illetve abban az esetben, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, vagy a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglakoztatására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált, a jogviszony megszüntetése esetén kötelező felajánlani számára másik, a végzettségének és szakképzettségének megfelelő állást.

Állami, önkormányzati fenntartású intézményekben tanító pedagógus, illetve tanár a tanított óraszámtól függően részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazható, vagy óraadói szerződés köthető vele. A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai a teljes munkaidőben dolgozó pedagógusokéhoz hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak.

Óraadói státuszt általában megbízási szerződéssel egy évre vagy rövidebb időre létesítenek jellemzően munkaerőtervezési és előre nem látott okok miatt. Ilyen foglakoztatotti pozíció esetén az érintett pedagógusnak, tanárnak nem jár fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb., munkavállalóként a közalkalmazotti státuszban dolgozókhoz képest kiszolgáltatottabb helyzetben van, viszont az ily módon megszerzett szakmai gyakorlat ideje beleszámít a pedagógus előmeneteli rendszerben való előrelépéshez szükséges gyakorlati időbe Az óraadó tanár csak a szerződésében foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani és az azokhoz kapcsolódó értékelési és pedagógiai feladatok, egyéb intézményi feladatot nem kell vállalnia. Korlátozás, hogy az óraadó tanári munkakörre alkalmazott pedagógus a normál pedagógusi munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmazható csak, továbbá hogy az óraadó tanár részt vehet ugyan a nevelőtestület ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal.

Ha a pedagógust nem állami fenntartású intézményben foglalkoztatják, akkor munkaszerződés alapján, teljes vagy részmunkaidőben lehet foglalkoztatni. Ebben az esetben munkaszerződés rögzíti a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor a pedagógus munkajogi szempontból kevésbé védett, mint a közalkalmazotti jogviszonyban. Mindenekelőtt nem kötelező a határozatlan idejű alkalmazás, az egyéb juttatások esetlegesebbek, a munkakör megszüntetése esetén nem kell felajánlani számára másik munkakört. A törvények azonban éppen a védelem szempontjából előírják, hogy fizetése,

munkaideje, pihenőideje, előmenetele és illetménye legalább az azonos besorolású közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagóguséval megegyező kell, hogy legyen. A gyakorlatban jellemző, hogy határozott időre kötnek munkaszerződést a pedagógussal , és ezt több alkalommal meghosszabbítják. Ennek a gyakorlatnak – mely az ilyen munkavállaló pedagógus kiszolgáltatottságát növeli - a korlátját a Munka Törvénykönyve határozza meg, mely szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is, a jogszabályban meghatározott kivételekkel - az öt évet nem haladhatja meg.

A pedagógus intézményen belüli helyettesítésére szolgáló gyakorlat

A települési önkormányzati fenntartásban állt köznevelési intézmények –óvodák kivételével- 2012. január 1-ei állami fenntartásba vételével a helyettesítés rendje is némiképp átalakult, bár a gyakorlatban az intézmények ezt még mindig saját hatáskörben próbálják megoldani. Az órarend kialakításakor az intézmény vezetője – vagy az, aki ezt a feladatot végzi – gondoskodik arról, hogy minden tanórához megfelelő helyettesítési lehetőséget biztosítson. Lehetőség szerint szakszerű helyettesítést (a hiányzó pedagógussal azonos szakot tanító helyettessel ellátott óra), s ha ez nem lehetséges, nem szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Az állami fenntartásba vétellel azonban lehetőség nyílik arra, hogy az azonos fenntartású intézmények közül megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus lássa el adott intézményben a helyettesítést úgy, hogy állandó munkavégzésének helye egy másik intézményben van.

A pedagógusokat, tanárokat támogató intézkedések

A pályakezdő vagy újonnan felvett, jogszabályszerinti végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógusok, tanárok támogatására szolgál a pedagógus előmeneteli rendszer első fokozata a gyakornoki fokozat és az ahhoz kapcsolód kötelező mentorálás. A mentoráláslényege, hogy a pályakezdő pedagógus, pályakezdő tanár a munkája során egy nála tapasztaltabb és az intézményvezető által erre kijelölt pedagógus vagy akár több pedagógus segítségére, irányítására, támogatására számíthat. Intézményesített formában ad lehetőséget a pályakezdő tanárnak kettő évig arra, hogy bármilyen felmerülő problémával kapcsolatban bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni, mindez a diákokra is pozitív hatást gyakorol. E mellett a mentor munkája is még tudatosabbá, még magasabb színvonalúvá válik. A kezdő tanár – mentor kapcsolat lényege nem csak a támogatásban rejlik, hanem a kezdő tanár munkája maximalizálására is törekszik. Összességében segíti az intézmény mint szervezet tanulóbb szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését.

A jogszabály előírja a gyakornoki időre vonatkozó szakmai követelményeket. E szakmai követelmények két fő részből állnak. Egyrészről az általános követelményekből, másrészről a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből.

Az általános követelményeknek biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje az intézmény alapdokumentumait, az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósítását szolgáló eszközrendszert, azokat a jogokat, kötelezettségeket, amelyeket a köznevelési törvény a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok vonatkozásában előír, a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, a tanügyi dokumentumok alkalmazását.

A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, az e problémák kezeléséhez rendelkezésre álló eszközrendszert, elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges gyakorlati ismereteit, az intézmény küldetéséből, pedagógiai alapelveiből, céljaiból, feladataiból adódó speciális feladatokat. A gyakornoknak alkalmassá kell válnia a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a differenciált képességfejlesztésre. A gyakornoki szabályzat hivatott e követelmények részletes, konkrét meghatározására. A gyakornok teljes munkaideje – hasonlóan a pedagógus munkakörben foglalkoztatott többi közalkalmazotthoz – heti 40 óra. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. A gyakornok számára nagyon fontos tapasztalatszerzési lehetőség az óralátogatás, konzultáció a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal, ezeket a feladatokat a kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben látja el a gyakornok. A gyakornok segítője a szakmai segítő, akit az intézményvezető jelöl ki a pedagógusok közül, és aki rendelkezik meghatározott éves gyakorlattal, és meghatározott ideje az intézmény alkalmazottja, valamint szakterületének kiváló képviselője. A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik, melynek célja a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatása.

A gyakornok fejlesztő értékelését az év során akár többször, de minden tanév végén kötelezően a mentorpedagógus készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést.

A 2013-ban bevezetett pedagógus előmeneteli rendszer alapján a Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusnak a kétéves gyakornoki idő leteltét követően gyakornoki vizsgát kell tenni. A vizsga két részből áll. Egyrészt a két év tevékenységét bemutató pedagógus portfólióját kell feltölteni egy az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és az Oktatási Hivatal által szervezett minősítő vizsga alkalmával egy személyes prezentálás alapján meg is kell védenie külső két külső szakértő, valamint az intézményvezetője előtt. Másrészt két órát vagy foglalkozást kell bemutatni szintén két külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az intézményvezetője előtt.

A minősítés eredményeként "megfelelt” vagy "nem megfelelt” minősítés adható. A sikeres minősítő vizsgát követően a gyakornok Pedagógus I. fokozatba lép. Sikertelen minősítés esetén újabb két éves gyakornoki időt kell kikötni a számára. Amennyiben ismét nem felel meg az újabb minősítő vizsgán a pedagógus, úgy jogviszonya megszűnik.

A gyakornoki program mellett minden pedagógus, így minden tanár számára nyitott a lehetőség, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vegye. Ezeket megyei, regionális szinten az Oktatási Hivatal pedagógiai oktatási központjai, mint pedagógiai

szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységek szervezik meg, és továbbképzést, szaktanácsadást, tanügyi támogatásnyújtanak.. Abban az esetben, ha egy pedagógus nehéz szakmai, emberi stb. helyzettel szembesül, a kollégák és az intéményvezető informális segítségére számíthat, vagy felkeresheti az intézményében foglalkoztatott pszichológust.

Pedagógusbérek

Pedagógusbérek

A pedagógus bérezése mindenkor legalább két részből állt: a munkaköre ellátásához jogszabályban előírt végzettsége és szakképzettsége és pedagógus szolgálati ideje szerint növekvő bérből és a különböző további feladatokat vagy munkahelyi körülményeket elismerő pótlékokból. A pedagógus életpálya bevezetésével a szakmai gyakorlati idő még meghatározóbbá vált.

A pedagógusok fizetése a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott , a pedagógus előmeneteli rendszer bérezési szabályain (bértábla) alapul. Ez a teljes óraszámban tanító és adott végzettséggel, szakképzettéggel rendelkezőknek adható minimum fizetéseket tartalmazza, pótlékok nélkül. A bértábla garantált minimum összegeit az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) az adott évi költségvetési törvénnyel állapítja meg.

A minimum összegektől jogszabályban foglalt keretek közt el lehet térni,. A döntés pénzügyi kereteit az intézmény fenntartója jelöli ki, a konkrét döntés azonban az intézményvezetőé, akinek mozgásterét a fenntartói költségvetés és az intézmény saját bevételei határolják be. A minimum fizetéstől való eltérésre kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés, jutalom vagy címadományozás esetén van lehetőség.

A bérezés a pedagógus heti 40 órás feladatellátáshoz kapcsolódik. Ez magában foglalja a kötelező tanórákat, a nem kötelező tanórákat és a tanulók, gyermekek felügyeletével és az intézményben végzett adminisztrációs, és egyéb feladatokat.

Az előmeneteli rendszer másik jellemzője, hogy garantált. A pedagógus, így a tanárokat is jogszabály alapján háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési kategóriába sorolni. Kiváló munkavégzés esetén a várakozási idő csökkenthető, míg fegyelmi büntetésként a várakozási idő növelhető.

Amikor egy pedagógus belép a köznevelési rendszerbe, a munkáltatónak kötelező a bérezését, a besorolását elvégezni és azt a kinevezésben feltüntetni. A besorolás alapja a végzettség és szakképzettség, illetve a pályán eltöltött szolgálati idő. Ha egy pedagógus több – esetleg nem is pedagógus - végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, ezek közül csak azt veszik figyelembe, amely a munkakör betöltéséhez szükséges.

A pedagógus béremelésben részesül, ha megszerzi a pedagógus-szakvizsgát, emelésben részesülhet, ha többletmunkáját (pl. versenyre való felkészítés, továbbképzésen való részvétel) az intézményvezetés ilyen módon is elismeri.

A pedagógusokat érintő bérpótlékok

A jelenlegi szabályozás a pótlékokat kötelezően adandó és adható pótlékokra bontja.

Az alapbért túlóradíj és pótlékrendszer egészíti ki. A pótlékok azon része kötelező amelyek valamely jogszabályban előírt többletfeladathoz (pl osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, tagintézmény-vezető) vagy jogszabályban meghatározott nehezebb és feladattaljárnak ( pl. SNI tanulók nevelése, nemzetiségi tanulók nevelése, aki gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen dolgozik) . A kötelező óraszámon felül megtartott tanítási órákért különdíjazás jár. A keresettel nem összefüggő ösztönzések közé tartozik természetbeni juttatásként az étkezési hozzájárulás, a könyvvásárlási támogatás, illetve a pedagógusigazolvány nyújtotta kedvezményes utazási lehetőség, múzeum- és könyvtárlátogatás, könyvvásárlási lehetőség. A munkáltató kedvezményes kölcsönnel is segítheti az alkalmazottat.

A köznevelési intézményekben lehetőség van "kiemelt munkavégzésért járó" kereset-kiegészítésre. Ezzel a rendkívüli munkateljesítmény ismerhető el, és egy tanítási évre állapítható meg, de annak nincs akadálya, hogy ugyanaz a személy több alkalommal is kapjon kereset-kiegészítést.

Munkaidő és szabadság

Tanítási és munkaidő

A pedagógus-munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A gyakorlatban heti 40 óra számít teljes idejű foglalkoztatásnak, melyből – tanárok esetében- 32 óra a kötött munkaidő amelyet az intézményben kell tölteni intézményi feladatokkal. A kötött munkaidőből 22-26 óra a neveléssel-oktatással vagyis a tanulókkal való közvetlen tanítási órákon való részvétellel lekötött munkaidő. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidő közti részt a pedagógus a gyermekekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetve tanórai nevelésre, oktatásra köteles fordítani. Ez utóbbiba tartozik a tanulók felügyelete a tanórák közötti szünetekben. A felügyelet széles körű, ugyanis a tanulónak az épületbe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig terjed, ideértve az iskola pedagógiai programjában szereplő kötelező programok, foglalkozások időtartamát is. A fennmaradó időben a tanár felkészül a következő tanítási napra, túlóraként helyettesítést láthat el, illetve a diákok igénye szerint szervezett, nem kötelező órát tart (szakkör, felzárkóztató óra stb.), vagy adminisztrációval foglalkozik, esetleg szakmai megbeszélésen vesz részt.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Az óraadó tanár csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia.

Szabadság meghatározása és kiadása

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljes évi szabadsága (alapszabadság) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknál 21 munkanap. Az

alapszabadság a nem közalkalmazottak esetében20 munkanap. Mindkét esetben jogosult azonban a pedagógus, a tanár pótszabadságra is, amely további 25 munkanapot jelent minden évben. Ebből 15 munkanapot a munkáltató munkavégzésre igénybe vehet, de csak az alábbi esetekben: továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre, az iskola működési körébe tartozó oktató-nevelő munkára, illetve ha a tanár szabadságát szorgalmi időben adták ki. A szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni.

A rendes szabadságon kívül a közalkalmazottak számára egyéb munkaidő-kedvezmények is adhatók. Ezekről az intézményvezető dönt. Így maximum egy évre szóló fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet kutató-, illetve alkotótevékenységhez (pl. tanulmányút, tankönyvírás stb.), de pl. a pedagógus szakvizsgán vagy a munkakör ellátásához szükséges és a munkáltató által támogatott képzéseke teljesítéséhez jár munkaidő-kedvezmény.

Előléptetés, előmenetel

A pedagógust háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni. Kötelező eggyel magasabb fizetési osztályba sorolni a pedagógust, ha pedagógus szakvizsgát tesz. Kiváló munkavégzés, állami kitüntetés esetén a várakozási idő egy évvel csökkenthető, míg fegyelmi büntetésként a várakozási idő egy évvel megnövelhető. Ez a munkáltató döntésétől függ.

A 2013. szeptember 1-jétől bevezetett pedagógus előmeneteli rendszer garantálja a pedagógus életpályán való előrehaladás. Az előmeneteli rendszernek öt fokozata van:

1. Gyakornok2. Pedagógus I.3. Pedagógus II.4. Mesterpedagógus5. Kutatótanár

A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérése valamennyi pedagógus számára kötelező.

A 2 év gyakornoki idő letöltése után, minősítő vizsga sikeres letételét követően a pedagógus Pedagógus I., fokozatba kerül.

Ezt követően a pedagógus II fokozat eléréséhez még további legalább 6 év szakmai gyakorlat szükséges. Ezt követően önként jelentkezhet a pedagógus minősítő eljárásra. Amennyiben azonban 9 évet eltöltött Pedagógus I fokozatban kötelező minősítési eljáráson részt vennie.

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez 14 év szakmai gyakorlat és pedagógus szakvizsga szükséges.

A Kutatótanárok száma országos kvótához kötött, nem lehet több az országos pedagógusállomány 1 %-ánál.

Áthelyezés

A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók esetében van jogi lehetőség áthelyezésre. Fontos, hogy az állami fenntartású intézményekben dolgozók e módon csak az állami szektoron belül kerülhetnek áthelyezésre , azaz nem kerülhetnek át a nem állami fenntartású intézményi körbe.

Az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két (a volt és a leendő) munkáltatónak egymással, valamint a közalkalmazottal is kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. A közalkalmazotti törvény szerint meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Természetesen az áthelyezés során más kérdésekről is rendelkezni lehet.

Áthelyezésre jellemző módon akkor kerül sor, ha a munkáltató ragaszkodik az alkalmazni kívánt pedagógushoz, és bizalma, elismerése jeléül áthelyezési kérelemmel fordul a pedagógus munkáltatójához. Ezzel ugyanis azt is vállalja, hogy egy esetleges felmentés esetén ő fizeti ki a végkielégítést.

A pedagógus azonban más módon is munkahelyet változtathat. A pedagógusok munkahelyek közti mozgását elsősorban nem a köznevelési jogszabályok határozzák meg, hanem az általános foglalkoztatási előírások. Ezek alapján a pedagógus megszüntetheti jogviszonyát közös megegyezéssel, lemondással és rendkívüli lemondással. Ezekkel a pedagógus bármikor élhet, kivéve a rendkívüli lemondást, ahol a jogszabály felmondási okokat és időbeli (az alapul szolgáló októl számított egy év) korlátot állapít meg. A gyakorlatban a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a jellemző.

A munkahelyet változtató pedagógus alapesetben továbbviszi fizetési osztályát, kategóriáját és besorolási fokozatát, azaz nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a váltás előtt, ha ismét a tanári pályán helyezkedik el.

Ugyanakkor ha olyan munkakörben helyezkedik el ahol alacsonyabb végzettségi szint is elegendő akkor annak megfelelően kerül besorolásra.

Amennyiben az oktatásban marad, de megváltozik a munkaköre, azaz a továbbiakban nem pedagógus munkakört tölt be, abban az esetben már nem garantált, hogy fizetése változatlan marad. Ez jelenthet emelkedést, például ha az oktatásigazgatásban (helyi önkormányzat, minisztérium stb.) köztisztviselőként, kormánytisztviselőként dolgozik tovább, de jelenthet csökkenést is.

Munkaviszony megszűnése

Akár közalkalmazottként, akár munkaviszonyban dolgozik a pedagógus, jogszabályok határozzák meg, hogy milyen esetben szűnik meg vagy szüntethető meg a foglalkoztatási jogviszonya. Automatikusan megszűnik a jogviszonya, ha a határozott idő lejár, illetve ha a pedagógus meghal vagy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. A munkáltató is megszüntetheti az alkalmazást. Erre közalkalmazott esetén felmentéssel, próbaidő alatti azonnali hatállyal, illetve elbocsátással kerülhet sor.

A felmentésnek meghatározott okon kell alapulnia (pl. szakmai alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi szempontból való alkalmatlanság, nyugdíjassá válás, átszervezés miatt megszűnő továbbfoglalkoztatás). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felmentés meghatározott ideig tilos, így például betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása miatti táppénz, terhesség (gyermekvárás) alatt, illetve – külön megállapodás alapján – külföldi munkavégzés alatt. Korlátozott a felmentési lehetőség abban az esetben, ha a házastársnak nincs önálló jövedelme, ha a szülő egyedülállóként neveli kiskorú gyermekét vagy ha a házastárs sorkatona stb. A felmentést meg kell indokolni. A felmentési idő 2–8 hónap lehet. Ennek meghatározása a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejétől függ.

A pedagógust érintő védőszabály, hogy felmenteni – az alkalmatlanságot kivéve – csak akkor lehet, ha a munkáltatónál nincs más olyan munkakör, amely a végzettségének szakképzettségének megfelel, vagy az ilyenbe történő áthelyezéshez a pedagógus nem járult hozzá. Felmentés esetén a tanár meghatározott összegű juttatásra jogosult. A végkielégítés mértéke 1–8 havi átlagfizetés között mozog, a szolgálati időtől függően.

A munkaszerződés alapján dolgozók esetében a fentiekhez hasonló a helyzet: a vezető rendes felmondással, rendkívüli felmondással vagy – próbaidő alatt – azonnali hatállyal küldheti el a tanárt. A felmondást indokolni kell, és csak a pedagógus képességeivel, a munkavégzésben mutatott magatartásával, illetve a munkáltató működésével függhet össze. A munkavállalónak lehetőséget kell adni a védekezésre. A jogszabály itt is tartalmaz felmondási tilalmakat és korlátokat, melyeket be kell tartani. A felmondási idő egy hónaptól egy évig terjedhet, és ugyancsak az alkalmazásban eltöltött időtől függ. Felmondás esetén szintén jár juttatás (végkielégítés) a tanárnak, ennek nagysága a munkaviszony idejétől függ.

Nyugdíj és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a pedgógusok nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a közalkalmazotti törvény az irányadó. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 65. évét betöltötte, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. A jogszabály nem tesz különbséget nők és férfiak között.

Az átmeneti szabályok azonban még nemenként és születési idő függvényében életkoronként eltérő előírásokat tartalmaznak.

Arra is van lehetőség, hogy a tanár az előírt korhatárnál előbb nyugdíjba mehessen. 2009. január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.

Az, aki 2009. január 1-jét megelőzően nőként az 57., férfiként a 60. életévét betöltötte és 38, de legalább 33 év szolgálati időt szerzett, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti (e jogosultságát nem veszti el) feltéve, hogy biztosítási jogviszonyát megszünteti. Fentieken túl nyugdíjasnak számít az a tanár is, aki korengedményes nyugdíjban vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg – amelynek megkötésére legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel kerülhet sor-, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésére irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után az állami fenntartású köznevelési intézményekben és az állami közintézményekben 1700/2012-es Kormányhatározat értelmében tovább már nem gyakorolhatják hivatásukat. A nyugdíjkorhatár elérése automatikusan magával vonja a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetését.

9.2 A pedagógusok munkakörülményei

A közalkalmazottak ill. a körükbe tartozó tanárok helyzetét több szintű szabályozás alakítja. A tanárok szolgálati feltételeinek meghatározásában az országos, a helyi és intézményi szint is meghatározó. Országos szinten az Országgyűlés törvényalkotással alakítja ki az állami fenntartású oktatási intézményekben alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára, illetve a nem állami intézményekben foglalkoztatottak munkaviszonyára vonatkozó jogi kereteket, alapvető szabályokat. A szolgálati feltételek alapelveit és lényeges elemeit központi szintű jogszabályok, törvények szabályozzák. Állami alkalmazás esetén közalkalmazotti jogviszony jön létre, amelyet a közalkalmazotti törvény szabályoz (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény). Az egyes oktatási szinteknek megfelelő végrehajtási szabályok részben törvényi (pl. közoktatási törvény, felsőoktatási törvény), részben kormányrendeleti szinten találhatók, részben miniszteri rendeleti szinten. Ezek a jogszabályok az egyes szintek különböző intézménytípusaiban dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, speciális juttatásairól stb. rendelkeznek.

A közalkalmazottak bérét meghatározó közalkalmazotti bértáblát szintén központi szinten alakítják. A helyi szint az általános iskolai és a középfokú oktatás esetében a fenntartói, jellemzően önkormányzati irányítást jelenti. Ez a felelősség magában foglalja az intézmény vezetői állásának pályáztatási eljárását, magát a kiválasztást, a megbízást és a munkáltatói jogok gyakorlását. Ez önkormányzati fenntartónál a képviselő-testület hatásköre, nem állami intézmény esetén pedig az iskolát működtető egyház, alapítvány stb. vezető testületének a jogköre. Az intézményi szint szerepe szintén meghatározó, az iskolában dolgozó tanárok kiválasztását, munkabeosztását, jutalmazását, értékelését az iskola igazgatója mint a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi.

A nem állami fenntartású intézményekben az általános munkajogi szabályok érvényesek (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről).

A munkaerő-tervezési mechanizmus a közoktatásban

1990 után az oktatási intézmények önkormányzati fenntartásba kerültek, a munkaerő-tervezés felelőssége is részben helyi, részben intézményi hatáskörben történik. A központi szintű befolyásolási lehetőség csekély, bár az éves statisztika segítségével, amely tartalmazza a betöltetlenül maradt álláshelyeket és jelzi a szakemberszükségletet, nyomon követhetőek a folyamatok.

A tanári munkaerő-szükséglet tervezése döntően szintén helyi és intézményi szinten történik. A rendszerváltást követően kialakuló rendszerben a tanárok foglalkoztatója az iskolavezető lett. Az iskolák jelentős részét fenntartó önkormányzatok (fővárosi, fővárosi kerületi, megyei, valamint helyi önkormányzatok) a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési, illetve intézkedési tervet készítenek. A helyi önkormányzati fejlesztési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet, és tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, illetve átszervezésével összefüggő elképzeléseket, továbbá a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is.

A fővárosi és megyei fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, a prioritásokat, továbbá a középtávú beiskolázási tervet. A fejlesztési tervben részletezni kell, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladat-ellátási kötelezettségüknek. A beiskolázási tervben kell meghatározni – a tanulói létszám várható alakulására tekintettel – az egyes iskolatípusok teljes befogadóképességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát. A tanulólétszám és a tanulócsoportok száma alapján tervezhető a szükséges munkaerő, illetve az egyes intézményekben kialakítható státusok száma.

Az 1997-es társulási törvény illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi törvény lehetővé teszi iskolafenntartói társulás ill. a többcélú kistérségi társulás létrehozatalát, ezzel lehetővé válik kisebb települések esetében a községek együttműködése a közoktatás feladatainak ellátásában. Több tagintézményre kiterjedő iskolafenntartás esetén (pl. többcélú kistérségi társulás) lehetőség van a pedagógusok egy részének utazó pedagógusokként való foglalkoztatására, akik foglalkoztatása ilyenformán több tagintézményben valósulhat meg.

A szakképzésben a regionális szintű feladatellátást a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi X. törvény szerint létrejött és működő regionális fejlesztési tanács munkájához kapcsolódóan a regionális fejlesztési és képzési bizottság segíti, amely összetételénél fogva alkalmas arra, hogy az adott régión belül meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait. A szakképzés-szervezési társulás a közoktatási

feladatellátás új formája, amely lehetőséget nyújt az együttműködő fenntartóknak feladataik szervezett és hatékony ellátásához.

A szakmába való belépés

Az intézmények humánerőforrás-fejlesztésében a nyílt munkaerő-felvétel az általános eljárás. A megüresedett vagy más okból szükségessé vált állásokat az intézmények hirdetik meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a pályázat kiírása kötelező, a pályázatot a Nemzeti Közigazgatási Intézet (https://kozigallas.gov.hu/pages/login.aspx?U=https%3a%2f%2fkozigallas.gov.hu%2fpages%2fhome.aspx) internetes oldalán, valamint - a magasabb vezetők esetében - az oktatásért felelős minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

Az intézményvezetői pályázatok esetében az állás betöltéséről és a vezetői megbízásról a fenntartó – önkormányzati intézmény esetében a képviselőtestület, illetve a közgyűlés – dönt. A tanári pályázati kiírásokra beérkezett pályázatok és interjúk alapján az intézmény vezetője választja ki a legalkalmasabb pályázót.

Az alkalmazást a közoktatási törvény az intézmény típusa és az oktatás szintje szerint határozza meg. Az egyetemi szintű közismereti tanár szakok mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középfokú oktatásban való tanításra jogosítanak. A főiskolai szinten végzett tanárok az általános iskolában az ötödiktől a nyolcadik, szakiskolában a tizedik osztályig készítenek fel, de a középiskola 9-12. évfolyamán nem taníthatnak. A szakmai tanárképzésben egyetemi szinten végzettek a szakközépiskola szakmai elméleti tárgyait, míg a főiskolai szinten végzett tanárok – a közoktatási törvény 1999-ben történt módosításáig – a szakképzés gyakorlati tárgyait oktathatták, amely korlát azóta megszűnt. A szakoktatói szakokon végzett hallgatók mindkét szakképző iskolatípusban (szakiskola, szakközépiskola) a gyakorlati tárgyak tanítására jogosultak.

A pályára segítés (indukció)

Pályára segítő, indukciós rendszer Magyarországon nincs, de ahhoz potenciálisan kapcsolható elemek a rendszerben megtalálhatók.

Az 1993. évi közoktatási törvény lehetőséget ad az utolsó éves pedagógusjelöltek gyakornokokként történő foglalkoztatására a közoktatási intézményekben. A pedagógusképző intézmények által fenntartott – s az adott alkalmazási területeknek megfelelő típusú – gyakorlóiskolák léte, illetve az összefüggő, külső egyéni gyakorlatok megszervezése ad némi lehetőséget a pedagógusjelöltek és a képző intézmények oktatási intézményekkel való kapcsolatainak erősítésére, s ily módon az álláslehetőségek megismerésére vagy esetenként közvetítésére is.

A pályakezdő pedagógusok pályára kerülését befolyásolja a közalkalmazotti törvény, amely a közalkalmazottak esetében csak 32 év elteltével teszi lehetővé a határozatlan idejű megbízás létesítését. Az első három két évben az alkalmazás határozott idejű szerződéssel, gyakornoki beosztással történik, akiknek a beilleszkedését az igazgató által megbízott un. „szakmai

segítő”mentor felügyeli. A rendelet mentor pedagógus szakvizsga nem ír elő képzettségbeli kötelezettséget ír elő a mentortanára szakmai segítő tanár számára.

A foglalkoztatás módja

Az oktatási intézményekben a pedagógus munkáltatója az iskolavezető.

A pedagógusok jogállása alapvetően kétféle lehet: közalkalmazotti és nem közalkalmazotti státuszban dolgozhatnak. Az állami, jellemzően önkormányzati fenntartású iskolában a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazhatók.

Határozatlan időre történő foglalkoztatásuk kinevezésnek nevezett szerződés elfogadásával jön létre. Ezt kötelező módon pályáztatási eljárásnak kell megelőznie. A határozott idejű kinevezést a törvény csak szűk körben (pl. helyettesítés) engedi meg. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

A közalkalmazotti státusszal együtt jár, hogy a bérskálán való garantált előmeneteli és illetményrendszer kapcsolódik hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárt háromévente kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni. Mindez kiszámítható pályatervezést tesz lehetővé. A jogálláshoz egyéb kötelező és fakultatív juttatások (pl. pótlékok) is kapcsolódnak. Szintén kedvező, hogy a tanárt garantált, fizetett szabadság illeti meg, illetve abban az esetben, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, vagy a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglakoztatására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált, a jogviszony megszüntetése esetén kötelező felajánlani számára másik, a végzettségének és szakképzettségének megfelelő állást.

Állami, önkormányzati intézményekben tanító tanár a tanított óraszámtól függően részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazható, vagy óraadói szerződés köthető vele. A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai a teljes munkaidőben dolgozó tanárokéhoz hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak.

Óraadói státusz esetén általában megbízási szerződés jellemző, ez esetben a tanárnak nem jár fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb., munkavállalóként a közalkalmazotti státuszban dolgozókhoz képest kiszolgáltatottabb helyzetben van. Az óraadó tanár csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia. Korlátozás, hogy az óraadó tanár a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmazható csak, továbbá hogy az óraadó tanár részt vehet ugyan a nevelőtestület ülésein, de nem rendelkezik teljes körű szavazati joggal.

Ha a tanár nem önkormányzati fenntartású intézményben tanít, akkor munkaszerződés alapján, teljes vagy részmunkaidőben kell foglalkoztatni. Ebben az esetben munkaszerződés rögzíti a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor a tanár kevésbé védett, mint a közalkalmazotti jogviszonyban. Mindenekelőtt nem kötelező a határozatlan

idejű alkalmazás, az egyéb juttatások esetlegesebbek, a jogviszony megszüntetése esetén nem kell felajánlani másik állást. A törvények azonban éppen a védelem szempontjából előírják, hogy fizetése, munkaideje, pihenőideje, előmenetele és illetménye legalább az azonos besorolású közalkalmazottakéval megegyező kell, hogy legyen. A gyakorlatban jellemző, hogy határozott időre kötnek munkaszerződést a tanárral, és ezt több alkalommal meghosszabbítják. Ennek a gyakorlatnak – mely a munkavállaló pedagógus kiszolgáltatottságát növeli - a korlátját a Munka Törvénykönyve határozza meg, mely szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is, a jogszabályban meghatározott kivételekkel - az öt évet nem haladhatja meg.

Helyettesítési megoldások

Az intézmények a napi helyettesítést saját hatáskörükben oldják meg. Az órarend kialakításakor az intézmény vezetője – vagy az, aki ezt a feladatot végzi – gondoskodik arról, hogy minden tanórához megfelelő helyettesítési lehetőséget biztosítson. Lehetőség szerint szakszerű helyettesítést (a hiányzó pedagógussal azonos szakot tanító helyettessel ellátott óra), s ha ez nem lehetséges, nem szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről a fővárosi, megyei önkormányzat gondoskodik. Új lehetőség a helyi önkormányzatok által működtethető munkaerő-gazdálkodási rendszer létrehozása. Munkaerő-gazdálkodási tervben lehet meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaerő-kihasználás, illetve a munkaerő-foglalkoztatás közös elveit.

A tanárokat támogató intézkedések

A pályakezdő vagy újonnan felvett, előírás szerinti végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező tanárok támogatására szolgál a gyakornoki program. A program lényege, hogy a kezdő tanár munkája során egy nála tapasztaltabb kolléga, vagy tanári csapat segítségére, irányítására, támogatására számíthat. Intézményesített formában ad lehetőséget a kezdő tanárnak, hogy bármilyen felmerülő problémával kapcsolatban bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni, mindez a diákokra is pozitív hatást gyakorol. E mellett a mentor munkája is még tudatosabbá, még magasabb színvonalúvá válik. A kezdő tanár – mentor kapcsolat lényege nem csak a támogatásban rejlik, hanem a kezdő tanár munkája maximalizálására is törekszik. Összességében segíti a szervezet tanuló szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését.

A jogszabály előírja a gyakornoki időre vonatkozó szakmai követelményeket. E szakmai követelmények két fő részből állnak. Egyrészről az általános követelményekből, másrészről a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből.

Az általános követelményeknek biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje az intézmény alapdokumentumait, az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósítását

szolgáló eszközrendszert, azokat a jogokat, kötelezettségeket, amelyeket a közoktatási törvény a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok vonatkozásában előír, a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, a tanügyi dokumentumok alkalmazását.

A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, az e problémák kezeléséhez rendelkezésre álló eszközrendszert, elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges gyakorlati ismereteit, az intézmény küldetéséből, pedagógiai alapelveiből, céljaiból, feladataiból adódó speciális feladatokat. A gyakornoknak alkalmassá kell válnia a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a differenciált képességfejlesztésre. A gyakornoki szabályzat hivatott e követelmények részletes, konkrét meghatározására. A gyakornok teljes munkaideje – hasonlóan a pedagógus munkakörben foglalkoztatott többi közalkalmazotthoz – heti 40 óra. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. A gyakornok számára nagyon fontos tapasztalatszerzési lehetőség az óralátogatás, konzultáció a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal, ezeket a feladatokat a kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben látja el a gyakornok. A gyakornok segítője a szakmai segítő, akit az intézményvezető jelöl ki a pedagógusok közül, és aki rendelkezik meghatározott éves gyakorlattal, és meghatározott ideje az intézmény alkalmazottja, valamint szakterületének kiváló képviselője. A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik, melynek célja a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatása.

A gyakornok fejlesztő értékelését minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A gyakornok minősítéséről az iskolavezető dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, valamint a szakmai segítő véleményét (ha az nem azonos az előzővel.) A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg, amelyen a szakmai segítő, a gyakornok és az iskolavezető vesz részt. A minősítés eredményeként "megfelelt” és "nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok "nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti.

A gyakornoki program mellett minden tanár számára nyitott a lehetőség, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vegye. Ezeket megyei szinten szervezik meg, és továbbképzést, szaktanácsadást, jogi felvilágosítást jelentenek. Abban az esetben, ha egy tanár nehéz szakmai, emberi stb. helyzettel szembesül, a kollégák és az igazgató informális segítségére számíthat, vagy felkeresheti – amennyiben van – az iskola pszichológusát.

Tanári fizetések

Tanári fizetések

A tanári fizetés mindenkor legalább két részből állt: a besorolás szerinti bérből és a különböző feladatokat vagy munkahelyi körülményeket elismerő pótlékokból. A besorolás elsősorban a pedagógus képesítésétől és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött éveitől függött, illetve függ.

Az állami intézményekben dolgozó tanárok fizetése a közalkalmazotti illetménytáblán alapul. Ez a teljes óraszámban tanítóknak adható minimum fizetéseket tartalmazza, pótlékok nélkül. A 15 éves munkatapasztalattal rendelkező tanárok alapfizetése 2008-ban havi bruttó 159 000 Ft és 251 000 Ft között mozgott. A bértábla garantált minimum összegeit törvénnyel az Országgyűlés (Magyar Köztársaság Országgyűlése) állapítja meg.

A minimum összegektől el lehet térni, de csak felfelé, azaz a dolgozó javára. A döntés pénzügyi kereteit az intézmény fenntartója jelöli ki, a konkrét döntés azonban az igazgatóé, akinek mozgásterét a fenntartói költségvetés és az intézmény saját bevételei határolják be. A minimum fizetéstől való eltérésre kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés, jutalom vagy címadományozás esetén van lehetőség.

A fizetés a tanári feladatellátáshoz kapcsolódik. Ez utóbbi magában foglalja a kötelező tanórákat, a nem kötelező tanórákat és a gyermekek felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

A közalkalmazotti jogálláshoz garantált illetmény- és előmeneteli rendszer kapcsolódik. Ez mátrix jellegű, azaz a végzettség és a szakképzettség mellett a pályán eltöltött időt is figyelembe veszi. A bértábla 10 fizetési osztályra és 14 fizetési fokozatra tagolódik. Előbbiek a végzettséget, utóbbiak a szolgálati időt határozzák meg. Az egyes fizetési fokozathoz a (törvényileg) meghatározott összeg, a többi fokozathoz meghatározott szorzószám tartozik.

Az előmeneteli rendszer másik jellemzője, hogy garantált. A tanárt háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni. Kiváló munkavégzés esetén a várakozási idő csökkenthető, míg fegyelmi büntetésként a várakozási idő növelhető.

Amikor egy tanár belép a rendszerbe, a munkáltatónak kötelező a besorolását elvégezni és azt a kinevezésben feltüntetni. A besorolás alapja a végzettség és szakképzettség, illetve a pályán eltöltött szolgálati idő. Ha egy tanár több végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, ezek közül csak azt veszik figyelembe, amely a munkavégzéshez szükséges.

A tanár fizetésemelésben részesül, ha megszerzi a pedagógus-szakvizsgát, emelésben részesülhet, ha többletmunkáját (pl. versenyre való felkészítés, továbbképzésen való részvétel) az iskolavezetés ilyen módon is elismeri.

Bérpótlékok

A jelenlegi szabályozás a pótlékokat kötelezően fizetendő és adható pótlékokra bontja.

Az alapfizetést túlóradíj és pótlékrendszer egészíti ki. A túlóradíj és a pótlékok egy része kötelező. A kötelező óraszámon felül megtartott tanítási órákért külön díjazás jár. Kötelező pótlék jár a többletmunkáért – például a vezetőnek, az osztályfőnöknek, a munkaközösség-vezetőnek, a diákönkormányzat munkáját segítőnek, a nemzetiségi oktatásban, a számítástechnikában dolgozóknak stb. –, valamint területi alapon annak, aki gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot meghaladó

munkanélküliséggel sújtott településen dolgozik. Vannak olyan pótlékok, melyek nem kötelezően adhatók, ezek a többletmunkához kapcsolódnak (pl. felzárkóztatási pótlék, kollégiumi pótlék stb.). A keresettel nem összefüggő ösztönzések közé tartozik természetbeni juttatásként az étkezési hozzájárulás, a könyvvásárlási támogatás, illetve a pedagógusigazolvány nyújtotta kedvezményes utazási lehetőség, múzeum- és könyvtárlátogatás, könyvvásárlási lehetőség. A munkáltató kedvezményes kölcsönnel is segítheti az alkalmazottat.

A közoktatási intézményekben lehetőség van "kiemelt munkavégzésért járó" kereset-kiegészítésre. Ezzel a rendkívüli munkateljesítmény ismerhető el, és egy tanítási évre állapítható meg, de annak nincs akadálya, hogy ugyanaz a személy több alkalommal is kapjon kereset-kiegészítést.

Munkaidő és szabadság

Tanítási és munkaidő

A pedagógus-munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A gyakorlatban heti 40 óra számít teljes idejű foglalkoztatásnak, melynek – tanárok esetében- több, mint ötven százaléka, azaz 22 óra, kötelező órát jelent. A kötelező órákat a tanár a gyermekekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetve tanórai nevelésre, oktatásra köteles fordítani. Ez utóbbiba tartozik a tanulók felügyelete a tanórák közötti szünetekben. A felügyelet széles körű, ugyanis a tanulónak az épületbe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig terjed, ideértve az iskola programjában szereplő kötelező programok, foglalkozások időtartamát is. A fennmaradó időben a tanár felkészül a következő tanítási napra, túlóraként helyettesítést láthat el, illetve a diákok igénye szerint szervezett, nem kötelező órát tart (szakkör, felzárkóztató óra stb.), vagy adminisztrációval foglalkozik, esetleg szakmai megbeszélésen vesz részt.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Az óraadó tanár csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia.

Szabadság

A teljes évi szabadság (alapszabadság) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknál 21 munkanap. Az alapszabadság a magánszektorban 20 munkanap. Mindkét esetben jogosult azonban a tanár pótszabadságra, amely 25 munkanapot jelent. Ebből 15 munkanapot a munkáltató munkavégzésre igénybe vehet, de csak az alábbi esetekben: továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre, az iskola működési körébe tartozó oktató-nevelő munkára, illetve ha a tanár szabadságát szorgalmi időben adták ki. A szabadságot az állami szektorban elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. A magánszektorban az igazgató és a tanár megállapodása az irányadó.

A rendes szabadságon kívül a közalkalmazottak számára egyéb munkaidő-kedvezmények is adhatók. Ezekről a vezető dönt. Így maximum egy évre szóló szabadságot engedélyezhet

kutató-, illetve alkotótevékenységhez (pl. tanulmányút, tankönyvírás stb.), de pl. a szakvizsgán részt vevőknek is jár munkaidő-kedvezmény.

Előléptetés, előmenetel

Az állami fenntartású intézményekben közalkalmazottként dolgozók esetében jogszabály garantálja az előmenetelt. A tanárt háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni. Kötelező eggyel magasabb fizetési osztályba sorolni a pedagógust, ha szakvizsgát tesz. Kiváló munkavégzés, kitüntetés esetén a várakozási idő egy évvel csökkenthető, míg fegyelmi büntetésként a várakozási idő egy évvel megnövelhető. Ez a munkáltató döntésétől függ.

Az említett automatikus, garantált előmenetelen kívül pillanatnyilag nincs más intézményesített, speciálisan pedagógusi előmeneteli rendszer, a szakmai előrelépés a továbbiakban a tanáron múlik. Ez függ a személyes aktivitástól, attól, hogy részt vesz-e továbbképzéseken, illetve megszerzi-e a pedagógus-szakvizsgát. Szakmai előrelépésnek számít, ha a pedagógus szakmai munkaközösség-vezetői megbízást kap.

Az aktív pedagógusi munka, a szakmai előmenetel legmagasabb foka, amikor a tanár gyakorlóiskolában oktat, azaz ismeretei, tapasztalatai átadásával részt vesz a szakmai utánpótlás felkészítésében.

Szintén a szakmai előrelépéshez tartozik a szakértői cím megszerzése, ez azonban már nem az aktív oktatási munkához kapcsolódik, hanem igazgatási, szakmai tanácsadói jellegű előrelépést jelent. Ugyanez a helyzet, ha a tapasztalt tanár az oktatás igazgatásának, fejlesztésének valamelyik szintjére kerül. Ez az intézmény vezetésétől kezdve jelentheti az Oktatási Minisztérium (Oktatási Minisztérium) vagy annak valamely, fejlesztéssel foglalkozó háttérintézménye munkájában való részvételt is. Az átkerülés egyéni döntésen múlik, nincs olyan rendszer, amely automatikussá tenné azt.

Áthelyezés

A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók esetében van jogi lehetőség áthelyezésre. Fontos, hogy az állami szektorban dolgozók e módon csak az állami szektoron belül mozoghatnak, azaz nem kerülhetnek át a magánszektorba.

Az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két (a volt és a leendő) munkáltatónak egymással, valamint a közalkalmazottal is kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. A közalkalmazotti törvény szerint meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Természetesen az áthelyezés során más kérdésekről is rendelkezni lehet.

Áthelyezésre jellemző módon akkor kerül sor, ha a munkáltató ragaszkodik az alkalmazni kívánt tanárhoz, és bizalma, elismerése jeléül áthelyezési kérelemmel fordul a tanár munkáltatójához. Ezzel ugyanis azt is vállalja, hogy egy esetleges felmentés esetén ő fizeti ki a végkielégítést.

A tanár azonban más módon is munkahelyet változtathat. A tanárok munkahelyek közti mozgását nem a közoktatási szabályok határozzák meg, hanem az általános foglalkoztatási előírások. Ezek alapján a tanár megszüntetheti jogviszonyát közös megegyezéssel, lemondással és rendkívüli lemondással. Ezekkel a tanár bármikor élhet, kivéve a rendkívüli lemondást, ahol a jogszabály felmondási okokat és időbeli (az alapul szolgáló októl számított egy év) korlátot állapít meg. A gyakorlatban a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a jellemző.

A munkahelyet változtató tanár továbbviszi fizetési osztályát és fokozatát, azaz nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a váltás előtt, ha ismét a tanári pályán helyezkedik el. Ez független attól, hogy áthelyezéssel, közös megegyezéssel, lemondással stb. jött el korábbi munkáltatójától.

Amennyiben az oktatásban marad, de megváltozik a munkaköre, azaz a továbbiakban nem tanári állást tölt be, abban az esetben már nem garantált, hogy fizetése változatlan marad. Ez jelenthet emelkedést, például ha az oktatásigazgatásban (helyi önkormányzat, oktatási minisztérium stb.) köztisztviselőként dolgozik tovább, de jelenthet csökkenést is.

Elbocsátás

Akár közalkalmazottként, akár munkaviszonyban dolgozik egy tanár, jogszabályok határozzák meg, hogy milyen esetben szűnik meg vagy szüntethető meg a foglalkoztatási jogviszonya. Automatikusan megszűnik az alkalmazás, ha a határozott idő lejár, illetve ha a tanár meghal vagy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. A munkáltató is megszüntetheti az alkalmazást. Erre közalkalmazott esetén felmentéssel, próbaidő alatti azonnali hatállyal, illetve elbocsátással kerülhet sor.

Korábban a határozatlan idejű munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint lehetett megszüntetni, amihez képest lényegesen nagyobb védettséget jelent az 1992-ben hatályba lépett közalkalmazotti törvény, azáltal, hogy a felmentésre csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján kerülhet sor. A nem állami, nem önkormányzati intézményeknél dolgozó tanárok munkaviszonyának megszüntetésére jelenleg is a Munka Törvénykönyve általános szabályai vonatkoznak.

A felmentésnek meghatározott okon kell alapulnia (pl. szakmai alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi szempontból való alkalmatlanság, nyugdíjassá válás, átszervezés miatt megszűnő továbbfoglalkoztatás). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felmentés meghatározott ideig tilos, így például betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása miatti táppénz, illetve – külön megállapodás alapján – külföldi munkavégzés alatt. Korlátozott a felmentési lehetőség abban az esetben, ha a házastársnak nincs önálló jövedelme, ha a szülő egyedülállóként neveli kiskorú gyermekét vagy ha a házastárs sorkatona stb. A felmentést meg kell indokolni. A felmentési idő 2–8 hónap lehet. Ennek meghatározása a tanár közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejétől függ.

A tanárt érintő védelmi szabály, hogy felmenteni – az alkalmatlanságot kivéve – csak akkor lehet, ha a munkáltatónál nincs más olyan munkakör, amely a végzettségének szakképzettségének megfelel, vagy az ilyenbe történő áthelyezéshez a tanár nem járult hozzá.

Felmentés esetén a tanár meghatározott összegű juttatásra jogosult. A végkielégítés mértéke 1–8 havi átlagfizetés között mozog, a szolgálati időtől függően.

A tanár fegyelmi eljárás alapján kiszabott fegyelmi büntetésként is eltávolítható. Az elbocsátás a kiszabható büntetések közül a legszigorúbb. Feltétele annak megállapítása, hogy az érintett közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegte. A kötelezettségszegés lehet a munka megtagadása, a tanulókkal szembeni önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelési elvekkel ellentétes magatartás, a tanulók testi fenyítése, pénzük eltulajdonítása stb.

A munkaszerződés alapján dolgozók esetében a fentiekhez hasonló a helyzet: a vezető rendes felmondással, rendkívüli felmondással vagy – próbaidő alatt – azonnali hatállyal küldheti el a tanárt. A felmondást indokolni kell, és csak a tanár képességeivel, a munkavégzésben mutatott magatartásával, illetve a munkáltató működésével függhet össze. A munkavállalónak lehetőséget kell adni a védekezésre. A jogszabály itt is tartalmaz felmondási tilalmakat és korlátokat, melyeket be kell tartani. A felmondási idő egy hónaptól egy évig terjedhet, és ugyancsak az alkalmazásban eltöltött időtől függ. Felmondás esetén szintén jár juttatás (végkielégítés) a tanárnak, ennek nagysága a munkaviszony idejétől függ.

Nyugdíj és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a tanárok nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a közalkalmazotti törvény az irányadók. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 62. évét betöltötte, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. A jogszabály nem tesz különbséget nők és férfiak között.

Az átmeneti szabályok azonban még nemenként eltérő előírásokat tartalmaznak. Nők esetében a nyugdíjkorhatár – a születési évtől függően – az ötvenötödik és a hatvanegyedik év közé eshet, míg férfiak esetében – a születési évtől függően – hatvan, illetve hatvanegy év a korhatár.

Arra is van lehetőség, hogy a tanár az előírt korhatárnál előbb nyugdíjba mehessen. 2009. január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.

Az, aki 2009. január 1-jét megelőzően nőként az 57., férfiként a 60. életévét betöltötte és 38, de legalább 33 év szolgálati időt szerzett, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti (e jogosultságát nem veszti el) feltéve, hogy biztosítási jogviszonyát megszünteti. Fentieken túl nyugdíjasnak számít az a tanár is, aki korengedményes nyugdíjban vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg – amelynek megkötésére legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel kerülhet sor-, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésére irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A tanárok a nyugdíjkorhatár elérése után is gyakorolhatják hivatásukat. A nyugdíjkorhatár elérése nem vonja automatikusan magával a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetését. Ha a tanár igénybe vette a nyugdíjat, a vezető mérlegelheti, hogy tovább foglalkoztatja-e, vagy felmentéssel megszünteti a jogviszonyát. A továbbfoglalkoztatás másik jellemző esete, amikor a már nyugdíjas tanárt visszahívják helyettesítésre, illetve megüresedett álláshely betöltésére. Az előbbi esetben határozott idejű, az utóbbi esetben határozatlan idejű kinevezés keretében van erre lehetőség. Szintén gyakori az óraadói megbízás, amelyre megbízási szerződés keretében kerül sor.

9.3 Pedagógus-továbbképzések

A pedagógusok foglakoztatásának alapvető kérdéseit a köznevelési törvény szabályozza, a pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát.

A nevelési-oktatási intézmények, a pedagógusok munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése.

A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzési rendszer legfontosabb elemeinek szabályozásáról szóló kormányrendelet alapján a pedagógus szakma megújulását célzó továbbképzésekben jelen van a pedagógusképzés új tartalmaiból következő ismeretmegújítás és a közoktatásban végbemenő változások alapján a pedagógus kompetenciák fejlesztése, a tanügyigazgatás, intézményműködés ismeretének közvetítése is.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként működő költségvetési szerv által nyújtható. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe.

A Pedagógiai Oktatási Központok az Oktatási Hivatal jogszabályban meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait (szaktanácsadók bevonásával) látják el.

A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.

Szervezési aspektusok

A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A rendelet a pedagógusképzés két alapvető formáját határozza meg a hétévenkénti kötelező továbbképzést és a pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzést.

A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A továbbképzési kötelezettség teljsíthető

30-60-120 órás akkreditált pedagógus továbbképzési program pedagógus szakvizsga pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőoktatási képzés (alap-, mesterképzés,

vagy szakirányú továbbképzés, részismereti képzés) teljesítésével a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető,

komplex fejlődési projektekben való részvétel IKT fejlesztést szolgáló képzés idegennyelvi képzés

elvégzésével. A továbbképzési kötelezettség legfeljebb25%-a teljesíthető kutatási ösztöndíjprogramban való részvétellel, gyakornok szakmai támogatásával, önképzéssel, legalább 5, de legfeljebb 30 órás nem akkreditált továbbképzéssel, pedagógusközösség számára történő szaktanácsadási tevékenységgel.

A pedagógus-szakvizsga a közoktatásban egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. A ’90-es évektől, a közoktatás intézményrendszer működéséhez kapcsolódóan egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás, elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak az ismerete. A képzés felsőoktatási intézmény által szervezett szakirányú továbbképzésben szerezhető, oklevéllel záruló képzés, amely képzés elvégzése előfeltétele a pedagógus életpálya egyes fokozatainak. ( lásd 9.2. fejezet)

A rendelet szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője a pedagógiai program figyelembevételével öt évre szóló továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot. Vagyis a pedagógus továbbképzése a pedagógus, az iskola és a fenntartó igényeinek figyelembevételével alakul.

A kurzus formájú pedagógus-továbbképzések két alapvető formája a felsőoktatási, illetve a felnőttképzési forma. A felnőttképzés tanfolyami formában, ún. 30, 60, vagy 120 órás pedagógus-továbbképzési program formájában valósul meg. A köznevelési intézmény továbbképzési programjában csak olyan pedagógus-továbbképzés (felnőttképzési tanfolyami forma) szerepeltethető, melyet alapítási engedély keretében az oktatásért felelős miniszter jóváhagyott. Az alapítási engedélyre vonatkozó kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, az eljárás során a képzést a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület megvizsgálja és annak jóváhagyására vagy elutasítására a Hivatalnak javaslatot tesz. Az alapítási engedély 5 évre szól.

Az alapított pedagógus-továbbképzések indítási megállapodás keretében más szervzetek által is indíthatók. Az indítási szerződés megkötését követően 8 napon belül az Oktatási Hivatalt a megállapodásról értesíteni kell. Az Oktatási Hivatal az indított pedagógus-továbbképzésekről jegyzéket vezet.

A felsőoktatási intézmények a szakirányú továbbképzés keretében biztosítanak formális pedaógus-továbbképzést. A szakirányú továbbképzések 60-120 kredites, 1-2 éves, jellemzően levelező formában induló képzések. A képzésindítás feltétele a képzés Oktatási Hivatal általi nyilvántartásba vétele, mely a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményének meghatározását és közzétételét jelenti. A szakirányú továbbképzések speciális esete a 4 féléves, 120 kredites pedagógus szakvizsgát eredményező képzések. A pedagógus szakvizsga képzések első két féléve általános alapozó képzés, valamennyi szakvizsga vonatkozásában azonos. A második két félév a szakvizsga irányultságának megfelelő. Egyes köznevelési intézményi feladatok ellátása pedagógus szakvizsgához kötött (pl. intézményvezetéshez közoktatásvezetői pedagógus szakvizsga, mentori feladatok ellátásához mentor szakvizsga szükséges.)

A pedagógusok továbbképzési rendszere

Magyarországon a pedagógus-továbbképzés rendszere a 90-es évek második felében piaci alapon lett kialakítva. Ez a megoldás alapvetően az iskolai igényekhez igyekezett közel juttatni a pedagógusok továbbképzését, s az iskolákat juttatta megrendelői szerephez (Jelentés 2006).

A pedagógusok továbbképzésének területén a legnagyobb változást a pedagógusok számára a közoktatási törvény 1996-os módosítása jelentette, amely előírta a pedagógusok számára a továbbképzésben való részvétel kötelezettségét 7 évente 120 órában a jogszabályban meghatározott feltételek esetén. A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet tartalmazza, hogy a pedagógusok milyen módon tehetnek eleget hétévenkénti továbbképzési kötelezettségüknek. E szerint hétévente 120 órai tanfolyami továbbképzésen való részvétel mellett a kötelezettség teljesíthető pedagógus-szakvizsga letétele, újabb diploma megszerzése, valamint tudományos fokozat elérése útján, illetve – az e jogszabályban meghatározott feltételek között – külföldi továbbképzéseken való részvétellel is.

Az 1996-os törvényi szabályozás értelmében a pedagógus-továbbképzésre szánt költségvetési támogatás kötött felhasználású pedagógus-továbbképzési normatívaként a közoktatási intézményekhez kerül. A normatíva felhasználása az intézményekben elkészített ötéves továbbképzési terv alapján, valamint az intézményvezető által elkészített, a nevelőtestület által jóváhagyott tanévenkénti beiskolázási terv szerint történik. A 277/1997. kormányrendelet 16. § (4) bekezdése értelmében a pedagógus-továbbképzési normatíva felhasználható:

● a továbbképzésen részt vevő pedagógusok helyettesítéséhez szükséges költségek fedezésére;

● a továbbképzések részvételi díjának maximum 80%-os – kivételes esetekben 100%-os – fedezésére;

● a továbbképzésen való részvételi díj térítése mellett a továbbképzés járulékos költségeinek (utazás, szállás, étkezés, könyv stb.) fedezésére;

● a továbbképzést teljesítők anyagi elismerésére.

A továbbképzési normatívából a továbbképzésen való részvételi díj 80%-a támogatható, a fennmaradó 20%-ot a pedagógusnak kell fizetnie, illetve egyéb forrásból biztosítható. A továbbképzési normatíva 1997 és 2009 között közel felére csökkent (1997-ben 21 250 Ft volt, 2008-ban 11 700 Ft).

Változások a pedagógusok továbbképzési rendszerében

A pedagógus-továbbképzés rendszere az elmúlt négy évben a szabályozás keretrendszerét tekintve csak kisebb mértékben változott, a továbbképzések financiális hátterének alapvető módosulása (gyakorlatilag megszűnt a normatív finanszírozás, a továbbképzések csak pályázati forrásokból egyes pályázati célkitűzések megvalósítására finanszírozhatók) viszont jelentős mértékben megváltoztatta a megvalósítás gyakorlatát.

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet módosítása a pedagógus-továbbképzési rendszer alapjait nem változtatta meg. A módosításra a rendszer egyes elemeinek finomítása, a pedagógusok mesterségbeli tudásának, kompetenciáinak bővítése, a pedagógus-továbbképzési rendszer ellenőrzésének további erősítése érdekében volt szükség. A módosítás értelmében – az intézményi dokumentumok összehangolása érdekében – a továbbképzési program elkészítése a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program (IMIP) és – amennyiben a fenntartó működteti – a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével kell, hogy történjen.

A továbbképzési program elkészítésével kapcsolatos másik új szabály – a visszacsatolás erősítése érdekében –, hogy az új továbbképzési program elkészítése előtt értékelni kell az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési program időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak is. A módosítás egyik fontos eleme a szakmai megújító képzés előírása, amely abban az esetben, ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követő tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése alapján a munkáltató elrendelése alapján kötelező.

A módosítás – figyelembe véve a változásokat és a gyakorlati tapasztalatokat – kiszélesíti a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módját és lehetőségét:

- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel,

- az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz,

- az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Ptr. 5. § (2) bekezdés),

- az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel,

- a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétel, valamint

- a továbbképzésbe beszámítható képzéseken előadóként való részvétel beszámíthatóságával. (Korm. rendelet 5. §).

A hétévenkénti továbbképzés legfeljebb 25%-a (30 óra) teljesíthető az alábbiakban való részvétel útján együttesen:

- közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

- gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

- nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

- harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében),

- a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

A módosítás kiterjed az intézményvezetők továbbképzésének szabályozására is, a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó kedvezményeket és juttatásokat a vezetők akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.

Pedagógusi szakvizsga

A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető˝ pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.

A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeit a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről, illetve az azt felváltó 10/2006. OKM rendelet a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szabályozza. Ennek értelmében a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés kizárólag pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekben, szakirányú továbbképzési keretek között folyhat. A képzés ideje 4 félév, legalább 360 tanóra. A szabályozás értelmében a képzésnek két fő területe van. A kötelezően oktatott tanulmányterület fő témakörei között egyebek mellett a közoktatási intézmények működésével összefüggő jogi és közgazdasági ismeretek, a mérési és értékelési rendszerek megismerése, a pedagógusmesterséghez kapcsolódó ismeretek, valamint a sajátos pedagógiai és/vagy pszichológiai ismereteket igénylő csoportok kezelésének módszerei szerepelnek. A képzés másik fő területe több témából választható: az eredeti szakképzettséghez tartozó ismeretek megújítása mellett irányulhat például a pedagógiai/pszichológiai ismeretek bővítésére stb. Emellett szakvizsgával egyenértékűnek minősül a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint doktori cím.

Szervezeti aspektusok

Az Oktatási Hivatal elkészíti a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), közzéteszi azt a saját és az oktatásért felelős minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A továbbképzési jegyzékbe - kérelemre - fel kell venni azokat a továbbképzéseket, amelyeknek szervezője az e rendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltatott, és az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

Továbbképzési programot akkreditáltathat minden olyan szervezet, jogi személy, melynek tevékenységi körében szerepel a felnőttoktatásra szóló jogosítvány. A továbbképzés alapítási kérelme a képzés részletes tematikája mellett tartalmazza a képzés megvalósításának személyi és tárgyi feltételeit, valamint a képzés minőségbiztosításának módját is.

A tanfolyami továbbképzések alapítási engedélyét a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület (továbbiakban: PAT) javaslata alapján az oktatási miniszter adja ki. (A Testület működését a 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet szabályozza.) A PAT javaslatának meghozatala előtt szakértői véleményt szerez be. Ha a továbbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedély kiadásához az Oktatási Hivatal beszerzi a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján létrehozott Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

2006-tól az Oktatási Hivatal (307/2006. Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról) központi államigazgatási szervként látja el a PAT titkársági teendőit, és nyilvántartja a továbbképzéseket. A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és felsőfokú szakképzéseket, a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá, a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is. Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, illetőleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. Az oktatásért felelős miniszter figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását, gondoskodik az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről, az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről, a továbbképzés rendszerének külső értékeléséről, hatékonyságának méréséről, a továbbképzéssel összefüggő nemzetközi tapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.

A pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés kizárólag pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményekben, szakirányú továbbképzési keretek között folyhat. A képzés ideje 4 félév, legalább 360 tanóra.

A folyamatos szakmai fejlődésben való részvétel ösztönzői

Azoknak a pedagógusoknak, akik teljesítik továbbképzési kötelezettségüket, csökkenteni kell egy évvel a várakozási idejét (138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; a 14. §), azokat a pedagógusok pedig, akik továbbképzési kötelezettségüknek pedagógus-szakvizsga letételével tesznek eleget, a közalkalmazotti bértáblában egy kategóriával (fizetési osztállyal) feljebb kell sorolni.. A továbbképzésben való részvétel kötelezettségét – önhibájából – nem teljesítő pedagógust az intézményvezető elbocsáthatja állásából.

A pedagógusok szakmai fejlődési motivációját elsősorban a 2013. szeptember 1-jével bevezetett új pedagógus előmeneteli, foglalkoztatási és bérezési rendszer pedagógus életpálya rendszer biztosítja. (lásd 9.2 fejezet.).

A pedagógus-továbbképzés önköltséges oktatási forma, a költségek fedezéséhez a támogatással járul hozzá az állam. A támogatás a helyi igényekhez illeszkedő szakértelem fejlesztését segíti és a felhasználókat a gazdaságos, de ugyanakkor hatékony képzési formák választására ösztönzi köznevelési intézmény továbbképzési programjának intézményi hatáskörben történő meghatározásával. A fenntartók is szerepet játszanak a helyi továbbképzési program alakításában az Európai Uniós forrásokból támogatott, az új pedagógus pályamodellhez kapcsolódó továbbképzések biztosításával.

9.4 Felsőoktatási oOktatók alapképzése

A felsőoktatásban foglalkoztatottakra vonatkozóan a felsőoktatási törvény határozza meg a szakmai alkalmazási feltételeket. Az oktatók és tanárok esetében idetartozik a büntetlen előélet, a cselekvőképesség, a megfelelő felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint az intézmény követelményrendszerének való megfelelés.

Oktató,i és kutatói és tanári munkakörben mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható., tanári munkakörben a felsőfokú végzettség és a szakképzettség az előfeltétel. Az oktatónak nem kell rendelkeznie pedagógus-szakképzettséggel. Kifejezetten a felsőoktatásban való oktatásra felkészítő képzés nincs. Az oktatói, kutatói munkakör teljesítményre épülő előmeneteli rendszerbe, a tanári munkakör az iskolai végzettségre, a pályán eltöltött időre, illetve a közalkalmazott életkorára épülő közalkalmazotti foglalkoztatásra épülő rendszerbe illeszkedett. 2015-ben új oktatói munkakör jött létre. A legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalattal rendelkező, a hallgatók gyakorlati képzését segítő munkakörként mesteroktatói munkakör szervezhető.

9.5 Oktatók munkakörülményei

Tervezési politika

Az Európai Felsőoktatási Térség közös kialakításában a magyar felsőoktatás is kötelezettséget vállalt. Az 1999-es Bolognai Nyilatkozatban kitűzött és az azóta tartott miniszteri találkozókon megerősített célok között szerepel a széles körű oktatói és kutatói mobilitás elősegítése, a könnyen érthető és összevethető képzési rendszerek kialakítása, az európai alkalmazhatóság elérése, az európai minőségbiztosításban való kooperáció kialakítása, a felsőoktatás európai dimenzióinak támogatása, illetve európai szintű oktatási modulok, tantervek kialakítása. A mobilitás, az új tartalmak és a minőség határozzák meg a felsőoktatás és az oktatói alkalmazás fejlesztési feladatait.

Az egyetem, főiskola létesítésének és intézményi akkreditációjának egyik feltétele, hogy az adott tudományterületen, tudományágban a képzési feladatok minőségi ellátásához a minősített (azaz tudományos fokozattal rendelkező) és lehetőleg vezető oktatói státusú (azaz tanári, illetve egyetemen a docensi címmel rendelkező) oktatói létszám biztosított legyen. Az elmúlt években a tömegesedő oktatás és a bérek alacsony volta Magyarországon azt eredményezte, hogy az oktatók több felsőoktatási intézményben vállaltak határozatlan idejű foglalkoztatást. A 200511. évi nemzeti felsőoktatási törvény ennek lehetőségét korlátozza. Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. A legtöbb intézmény azóta belső szabályzataiban a nyilatkozat hiányát felmondási indokként határozza meg, ezzel törekedve arra, hogy elsősorban olyan oktatókat foglalkoztasson, akik a minőségi, illetve finanszírozási szempontok szerint figyelembe vehetők.

A minisztérium évenként adatgyűjtést végez a különböző felsőoktatási intézményekben dolgozók, ezen belül kiemelten az oktatók, tanárok, kutatók különböző szempontok szerinti összetételéről, ami alapot jelent a tervezéshez. Egy közelmúltban született, a felsőoktatás problématérképét felvázoló írás szerint egyre nagyobb hiány mutatkozik egyes képzési területeken az oktatói utánpótlásban, s a minősített oktatók aránya intézménytípusonként és tudományterületenként is eltérő.

A szakmába való belépés

Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni., a tanársegédi, illetve az adjunktusi munkakörre pedig nyilvános pályázat írható ki. Az oktatói munkakörre kiírt nyilvános pályázati felhívásokat a minisztérium hivatalos lapjában, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, a felsőoktatási intézmény honlapján, valamint a felsőoktatási intézményben szokásos egyéb módon közzé kell tenni.

A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, hogy a főiskolai és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazáshoz szükséges feltételek meglétéről a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Ennek keretei között a felsőoktatási intézmény előírhatja a habilitációs eljárás lefolytatását.

A nyilvános pályázaton részt vehetnek a felsőoktatási intézménnyel alkalmazásban állók, továbbá azok is, akik nem állnak munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel. A benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítésében szakmai véleményező testület működik közre. A rektor - valamennyi oktatói munkakör tekintetében - a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt.

Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor - a munkaköri cím adományozása céljából - kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést. A rektor - a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott - a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre - a munkaköri cím adományozására – jogosultnak, aki főiskolai tanári kinevezés esetén a miniszterelnök, egyetemi tanári kinevezés esetén a köztársasági elnök. A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi a miniszternek. A miniszter beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye összhangban áll, a

miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.

A MAB szakértői véleményének kialakításához a jogszabályokban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti eredményeit.

A miniszter döntéseinek meghozatalához a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye mellett független nemzetközi szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet.

A foglalkoztatás módja

Az állami felsőoktatási intézményekben alkalmazás esetén közalkalmazotti jogviszony jön létre, amelyet a közalkalmazotti törvény szabályoz. A nem állami fenntartású intézményekben a tanárok, oktatók munkaviszonyban dolgoznak, ennek jogi kereteit, tartalmát a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

A felsőoktatásban elterjedtebb a határozatlan időre szóló alkalmazás, a törvény olyan munkaköröket határoz meg, amelyekben a tudományos teljesítmény és a tudományos fokozat az előmenetel követelménye.

Oktatói feladat megbízási jogviszony keretében is ellátható, eseti és rendszeres oktatói feladatokra. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a tevékenység jellege ezt megengedje, s a végzett munkára fordított idő ne haladja meg a teljes munkaidő 670%-át.

Az intézményi autonómia jegyében – a törvényi szabályozáson túl – az intézmény belső követelményrendszere szabályozza az alkalmazás és az előmenetel konkrét követelményeit. A felsőoktatási intézmény a törvényben foglaltakon túlmenően további szakmai feltételeket állapíthat meg, gyakorlati idő meglétét írhatja elő, összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg.

A felsőoktatási törvény rendelkezik az oktatással kapcsolatos feladatot ellátók kötelezettségeiről is, amelyek közé tartozik többek között az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése, a hallgató emberi jogának, méltóságának tiszteletben tartása.

Az egyházi felsőoktatási intézményekben a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlő bánásmódról szóló törvény figyelembe vételével határozhatók meg az intézményi foglalkoztatási követelmények. A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján a hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a hitéleti képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga.

Fizetések

Az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó közalkalmazottak fizetése a közalkalmazotti illetménytáblán alapul. Eltérő számítási mód vonatkozik a tanárokra és az oktatókra illetve a

kutatókra. A tanárok esetében a közalkalmazotti jogálláshoz garantált illetmény- és előmeneteli rendszer kapcsolódik. Ez mátrix jellegű, azaz a végzettség és a szakképzettség mellett a pályán eltöltött időt is figyelembe veszi. A bértábla 10 fizetési osztályra és 14 fizetési fokozatra tagolódik. Előbbiek a végzettséget, utóbbiak a szolgálati időt határozzák meg. Az egyes fizetési fokozathoz a (törvényileg) meghatározott összeg, a többi fokozathoz meghatározott szorzószám tartozik. A közalkalmazottat háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolni. Kiváló munkavégzés esetén a várakozási idő csökkenthető, míg fegyelmi büntetésként a várakozási idő növelhető. A bértábla szempontjából 2016-tól a tanári munkakörök is beépültek az oktatói munkakörökbe.

Az oktatói és kutatói munkakörben dolgozók illetményrendszere abban tér el a fentebb vázoltaktól, hogy a közalkalmazotti törvény meghatározott munkakörökhöz 2, illetve 3 fizetési fokozatot rendel. A kiindulási pont az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata, amelyhez a költségvetési törvényben egy garantált összeget állapítanak meg. A többi munkakörhöz kapcsolódó illetmény kiszámítása a fizetési fokozat és az egyetemi tanári garantált illetményre vetített arányszám függvényében történik. Az oktatói munkakört betöltő közalkalmazott magasabb fizetési fokozatba az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően (egyetemi tanár, főiskolai tanár), illetve tíz évet követően (egyetemi docens, főiskolai docens, továbbá határozatlan időre kinevezett adjunktus, valamint tanár) lép.

Az oktatók pótlékrendszere alapvetően a vezetői megbízáshoz, illetve a speciális tudáshoz kapcsolódik. A vezetőkön kívül pótlékra jogosult az oktatói munkakört betöltő művésztanár, mérnöktanár, nyelvtanár és műszaki tanár. A pótlékok mértékét a jogszabály pontosan meghatározza. Speciális juttatás a "Professor Emeritus" címmel járó jövedelem, amely intézményi szabályozás szerint adható.

A 2005. évi felsőoktatási törvény lehetőséget nyújt az oktatói és kutatói teljesítmény alapján történő határozott időre szóló (1-4 év) kereset-kiegészítésre, de ennek feltétele a költségvetési törvényben meghatározható forrás megteremtése.

A kormány által 2007-ben létrehozott Deák Ferenc Ösztöndíj révén a felsőoktatási intézmények doktori iskoláiban doktorjelölt jogviszonyban lévő, illetve a felsőoktatási intézménybe kihelyezett kutatócsoportokban foglalkoztatott, 36 év alatti, tudományos teljesítményt nyújtó oktatók, doktorjelöltek támogatására van lehetőség.

Munkaidő és szabadság

A felsőoktatásban oktatók esetében a munkaidő heti 40 óra. A munkaidő kötelező órákból és kötetlen munkaidőben ellátandó feladatokból áll. Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két egymást követő tanulmányi félév átlagában - egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást - a művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területen művészeti vagy sportszakmai tevékenységet - folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben - munkaköri feladatként - a munkáltató rendelkezései

szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat közzé kell tenni a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban. A 2005. évi felsőoktatási törvény az oktatói és tanári munkakörökben meghatározza a 40 órás munkaidőn belül a tanításra fordított idő számításának elvét. Az oktató munkakörben foglalkoztatott a heti teljes munkaidejéből – két tanulmányi félév átlagában – legalább 10 órát, a tanár munkakörben foglalkoztatott legalább heti 20 órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására fordítani. Ezen felül az oktató tudományos kutatást folytat és az oktatással, kutatással le nem kötött munkaidőben a munkáltató rendelkezései szerint ellátja azokat a feladatokat, amelyek a felsőoktatási intézményben a szakértelmét igénylik. A heti kötelező óraszám egyes oktatói munkakörökben és tanári munkakörben lehet magasabb és alacsonyabb a helyi követelményrendszernek megfelelően, ugyanakkor összefüggően legfeljebb két féléven át. Az oktatói munkakörökben meghatározott, tanításra fordított minimális idő a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint legfeljebb negyven százalékkal megemelhető, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább húsz százaléka a tudományos kutatás, illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenység folytatására szolgál.

Az oktatói feladatok ellátása kivételes esetben lehetséges megbízási jogviszony keretében, mégpedig, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege megengedi, vagy ha a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 670%-át.

Speciális szabály, hogy az oktatói feladatok és a tudományos kutatási feladatok egy munkakörben is elláthatók. A kinevezés, munkaszerződés tartalmazza az egyes feladatokra jutó hányadot.

A felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási intézmény összeférhetetlenségi szabályokat állapíthat meg, korlátozhatja, hogy az alkalmazott másik felsőoktatási intézményben a nála betöltött munkakörhöz hasonló munkakört töltsön be.

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság és a pótszabadság mértékét alapesetben a Munka törvénykönyve szabályozza, az alapszabadság életkor függvényében változó: minimum 20 nap, legfeljebb 30 munkanap. A közalkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza az alapszabadság mértékét, s ugyanitt szabályozzák a fizetési fokozattól függő pótszabadság mértékét, valamint a magasabb beosztásban dolgozók és a vezető beosztásúak pótszabadságát.

A közalkalmazottként dolgozó oktatót minimum 21 nap alapszabadság illeti meg, amely az életkorral emelkedik. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot az egyetem oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak, illetve az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.

Az egyetemi és főiskolai docens, illetve egyetemi és főiskolai tanár munkakörökben foglalkoztatott oktatók hétévenként alkotói szabadságot vehetnek igénybe maximum egy év időtartamban. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár.

Előléptetés, előmenetel

A felsőoktatási oktatók előmeneteli rendszerére a jogszabály speciális szabályokat állapít meg. Az egyes oktatói munkakörök rögzítettek: egyetemi, illetve főiskolai tanársegéd, adjunktus, docens és tanár. Ezek a munkakörök egymásra épülnek.

A felsőoktatási törvény erejénél fogva tanársegédi munkakörben a határozatlan időre történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, adjunktusi munkakörben a doktorjelölt jogviszony létesítésedoktori fokozat megszerzése. A docensi oktatói munkakör és cím pályázati úton, határozatlan időre történő elnyerésének feltétele a hallgatók, illetve beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítása, valamint idegen nyelven való előadói felkészültség, valamint a tudományos fokozattal való rendelkezés. Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított a) harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör, b) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.

A tanári oktatói munkakört és címet pályázat útján, határozatlan időre az nyerheti el, aki tudományos fokozattal rendelkezik, s emellett tudományágának, művészeti területének hazai és nemzetközi körei elismerik tudományos munkáját. 2005 óta az adott felsőoktatási intézménytől függ, hogy aAz egyetemi tanári kinevezést habilitáció meglétéhez kötött.i vagy sem.

A felsőoktatásban a szakmai ranglétrán az egyetemi/főiskolai tanári munkakör betöltése különleges státust eredményez, jelzi ezt az állami elismerés (kinevezés) is. A habilitáció az oktatási és előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. Az előadókészséget nyilvános, szabad előadásban – idegen nyelven is – bizonyítani kell. Az egyetemi és a habilitált főiskolai tanár élete végéig használhatja a professzori címet, akkor is, ha a kinevezése lejárt. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök - a tanári cím használatának jogát megvonva - nem menti fel. Az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. A főiskolai, illetve egyetemi tanár esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult. A 70 éves kort elért egyetemi tanárt és főiskolai tanárt fel kell menteni, a nyugdíjazást követően a professor emerita/us cím kapható és használható.

A felsőoktatási intézményben kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében is speciális feltételeknek kell megfelelni. A tudományos segédmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszony, a tudományos munkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, a tudományos főmunkatárs munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére,

valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban és kutatásban szerzett szakmai tapasztalattal. A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni, hogy a tudományos főmunkatárs, a tudományos tanácsadó és kutatóprofesszor munkakörben történő alkalmazáshoz szükséges feltételek meglétéről a szenátus milyen okiratok alapján, milyen eljárás keretében győződik meg. Ennek keretei között a felsőoktatási intézmény előírhatja a habilitációs eljárás lefolytatását.

Az oktatói és kutatói előmenetel alapja általában a szakmai aktivitás, a magasabb munkakörre előírt feltételeknek való megfelelés (doktori fokozat, habilitáció, publikációk, idegennyelv-ismeret stb.); az előrelépésről az intézmény jogosult dönteni.

A felsőoktatásban dolgozó közalkalmazottak esetében az oktatókkal szemben támasztott követelményeket, azok teljesítését, értékelését, illetve nem teljesítésének következményeit a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere határozza meg.

Az oktatás minőségét a hallgatók is értékelik (a hallgatói önkormányzatban, szervezetben), mely értékelés szabályozása intézményi hatáskör. Az új rendelkezések arra ösztönzik az intézmény vezetőjét, hogy szüntesse meg azon oktatók esetében a foglalkoztatást, akik nem teljesítik a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat. , akik részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átlagában - legalább ötven százalékában nem tudja biztosítani, illetve aki nem teljesíti azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató - megfelelő határidő biztosításával - a munkaszerződésben, illetve a kinevezési okmányban előírt vagy aki nyilatkozata alapján, az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, az intézmény alaptevékenységében nem vehető figyelembe.

Az előmenetel speciális esete a vezetői állások és vezetői megbízások betöltése. A magasabb vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

2014-től új vezetési rendszer alapján működik a felsőoktatási intézmény. Az intézmény vezetője a rektor, akit egyetem esetén az egyetemi tanárok közül pályázat útján választ ki a szenátus, a kinevezés joga pedig a köztársasági elnöké, s ugyancsak ő menti fel. A főiskolai rektor egyetemi tanár, docens, illetve főiskolai tanár, továbbá tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor vagy tudományos főmunkatárs lehet, akik közül pályázat útján a szenátus választja ki a megfelelő személyt. A főiskolai rektort a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. Mind a főiskolai, mind az egyetemi rektor esetében jogszabályban meghatározott követelmény a vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeret és gyakorlat. A kancellár az Nftv.-ben meghatározott – elsősorban a gazdálkodást, működtetést biztosító – feladatok tekintetében vezetője az intézménynek. A felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa. Így munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról a képzések személyi feltételeinek tekintetében is.

Az egyéb magas szintű vezetői (dékán, rektorhelyettes, dékánhelyettes stb.) megbízásokra benyújtott pályázatokat a szenátus rangsorolja, s a rektor a szenátus véleményének

mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A megbízás határozott időre (legfeljebb 3–5 évre) szól, amely időszak pályázat alapján a felsőoktatási intézmények első számú (magasabb) vezetői estében általában egyszer, esetenként kétszer meghosszabbítható. A megbízásokhoz szigorú gazdasági és felügyeleti jellegű összeférhetetlenségi szabályok is kapcsolódnak. A magasabb vezetői megbízás felső korhatára a 65. év betöltése, kivéve, ha a határozott idő később jár le.

Nyugdíjazás és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a felsőoktatásban oktatók nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a közalkalmazotti törvény az irányadók, ugyanakkor az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 1952 előtt született és a 62. évét betöltötte, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében a nyugdíjkorhatár már 65 év lesz. Nők esetében a teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosult az is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

Arra is van lehetőség, hogy a munkavállaló az előírt korhatárnál előbb nyugdíjba mehessen. 2009. január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló rendelkezések szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban áll.

Továbbfoglalkoztatás estén, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott foglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában. A kérelem megtételére a továbbfoglalkoztatásra irányuló, a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni kívánó személy jogosult.

Fentieken túl nyugdíjasnak számít az is, aki korengedményes nyugdíjban vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A nyugdíjkorhatár elérése nem vonja automatikusan magával a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetését. Az oktatók és kutatók a nyugdíjkorhatár elérése után is alkalmazhatók. A felsőoktatási törvény alapján azonban a 70 éves kort elért egyetemi tanárt és főiskolai tanárt oktatót és kutatót fel kell menteni.

A felsőoktatásban a vezetőkre nézve van ismert életkori korlát, vezetői megbízás 65 éves korig látható el állami felsőoktatási intézményben. Az adott intézmény jogosult megszabni azt a legfelső korhatárt, ameddig vezetői megbízást láthat el egy tanár (65 év). A 2005. évi felsőoktatási törvény módosítása alapján ez az életkor akkor léphető át, ha a magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a 65. életév betöltését követően kerülne kitöltésre ám ekkor is legfeljebb a 70. életév betöltéséig adható a megbízás, és ezekre az esetekre a törvény a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntést ír elő.

9.6 Oktatók továbbképzése

A felsőoktatásban kötelező továbbképzési rendszer nem alakult ki. A felsőoktatási oktatók előmeneteli rendszere ugyanakkor ösztönzést jelent a minőségi szakmai munka és a különböző tanulmányok, továbbképzések szempontjából. Az egyes oktatói és kutatói munkakörök egymásra épülnek, s az előrelépés feltétele a felsőoktatási törvényben, illetve az egyes intézmények foglalkoztatási követelményrendszerében megfogalmazott szigorú követelményeken alapul. A kormányrendelet rendelkezik az oktatói vagy kutatói munkakörökhöz kapcsolódó minősítési szempontokról, az intézmény magasabb vezetői, a rektor és a kancellár minősítési szempontjairól, amely alapján megvalósulhat a foglakoztatási követelményrendszerben és az egyén munkaköri leírásában meghatározott követelmények teljesítésének folyamatos önértékelése és szervezeti értékelése.

A felsőoktatási törvény erejénél fogva tanársegédi munkakörben a határozatlan időre történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, adjunktusi munkakörben a doktorjelölti fokozat megszerzése jogviszony létesítése. A docensi oktatói munkakör és cím pályázati úton, határozatlan időre történő elnyerésének feltétele a doktori fokozat megléte, továbbá a hallgatók, illetve beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítása, valamint idegen nyelven való előadói felkészültség, valamint a tudományos fokozattal való rendelkezés. A tanári oktatói munkakört és címet az nyerheti el, aki tudományos fokozattal rendelkezik, habilitált oktató é s emellett tudományágának, művészeti területének hazai és nemzetközi körei elismerik tudományos munkáját. A 2005. évi felsőoktatási törvény hatályon kívül helyezte a habilitációt mint az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges kötelezettséget.

A törvény kimondja, hogy nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított a) harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör, b) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.

A továbbképzést és a szakmai előmenetelt segíti, hogy az egyetemi és főiskolai docens, illetve egyetemi és főiskolai tanár munkakörökben foglalkoztatott oktatók hétévenként alkotói szabadságot vehetnek igénybe maximum egy év időtartamban. Valamennyi oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatott az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vehet igénybe szakirodalom vásárlásához illetve könyvtári beiratkozáshoz.

9.7 A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők alapképzése

A 2013. szeptember 1-től hatályos 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény alapjaiban változtatta meg a felnőttképzés korábbi rendszerét. Az átmeneti időszaktól eltekintve 2013. szeptember 1-től már csak az új törvény szerint lehet OKJ-s, általános nyelvi és más támogatott képzéseket indítani.

A legjelentősebb különbség a régi (2001. évi CI.) és az új (2013. évi LXXVII.) felnőttképzési törvény között, hogy az új szabályozás nem terjed ki a felnőttképzés teljes palettájára, csak négy képzési kört sorol a törvény hatálya alá. Az állam tehát csak azokat a képzéseket kívánja szabályozni, amelyekért szakmai vagy financiális garanciát vállal. A felnőttképzési törvény a képzések halmazából kizárólag azokat a képzéseket szabályozza (azokat tekinti felnőttképzésnek), amelyekben az állam – a tartalom vagy finanszírozás terén – kiemelt felelősséget visel.

A másik jelentős változás a felnőttképzési tevékenység megkezdését és folytatását érinti. Az eddigi kétszintű működés (nyilvántartási szint és akkreditációs szint) megszűnt, az új törvény hatálya alá tartozó képzések esetében a felnőttképzési tevékenység csak hatósági engedély birtokában kezdhető meg, ugyanakkor a felnőttképzési törvény hatályán kívül eső képzések szabad piaci szolgáltatásként nyújthatóak. Az új szabályozás tehát egyszerre teremti meg a szigorúan szabályozott és a liberalizált felnőttképzési piacot.

A 2001. évi törvény a felnőttképzésről szabályozza, hogy milyen intézményekben és milyen feltételek mellett folytatható felnőttképzés Magyarországon. A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények kötelesek az erre irányuló szándékukat bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, aki a képzésre jogosult szervezetekről nyilvántartást vezet. A felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. A felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény erejénél fogva akkreditált, nyilvántartott felnőttképző intézményként tekintendők.

A törvény elfogadása ellenére a felnőttképzés nem tekinthető egységes rendszernek, ugyanis a felnőttképzés lehet iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli, és sokféle intézményben folyhat. A felnőttképzés intézményei közé tartoznak az általános képzést illetve szakképzést végző közoktatási intézmények, a felsőoktatási intézmények és a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények egyaránt (pl. vállalkozások, iskolarendszerhez tartozó intézmények, civil szervezetek, költségvetési intézmények).

A felnőttképzési törvény általánosságban nem ír elő speciális követelményeket az oktatók, tanárok előképzettségével, minősítésével kapcsolatban, az iskolarendszeren belüli felnőttképzés esetében a képző intézményre és a képzéstípusra vonatkozó jogszabályok érvényesek.

Fontos változás a felsőoktatásban a bolognai képzési rendszerre való áttérés kapcsán, hogy az andragógus tanár mesterszak (MA) elsőként jelent meg Magyarországon. A képzés célja olyan, a felnőttképzés elméletében jártas, gyakorlati megoldásokra felkészült, innovációra fogékony tanárok képzése, akik az élethosszig való tanulás segítésében a közoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás bármely területén részt tudnak venni. A képzés második tanári szakképzettségként választható, a képzési idő előképzettségtől függően 2-5 félév.

9.8 A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők munkakörülményei

Az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben alkalmazás esetén közalkalmazotti jogviszony jön létre, amelyet a közalkalmazotti törvény szabályoz. A nem állami fenntartású intézményekben, szervezeteknél a tanárok, oktatók munkaviszonyban dolgoznak, ennek jogi kereteit, tartalmát a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

9.9 A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők továbbképzése

A Felnőttképzési törvény nem szabályozza a felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők továbbképzését. Az iskolarendszerű felnőttoktatásban dolgozó tanárok továbbképzésére az adott iskolatípusra vonatkozó szabályozás érvényes.