Ünnepi közgyûlés az egyetem aulájábanerdeszetilapok.oszk.hu/01774/pdf/EPA01192... ·...

208 Erdészeti Lapok CXLVII. évf. 7-8. szám (2012. július-augusztus)

Az egyesület zászlóinak bevonulása ésa Himnusz hangjai után fõtitkárunk lé-pett a mikrofonhoz:

„Tisztelettel köszöntöm a miskol-ci Vándorgyûlés résztvevõit. Lom-niczi Gergely vagyok, az OrszágosErdészeti Egyesület fõtitkára. AVándorgyûlés minden évben egye-sületünk életének legfontosabbprogramja. Idén 143. alkalommalgyûltünk össze, hogy szakmai isme-reteinket bõvítsük, barátainkkal va-ló összetartozásunkat erõsítsük, éskitüntetett kollégáinkat ünnepel-jük. Egyesületünk gazdag múltja azidei évben külön kiemelkedõ jubi-leumot is kínál számunkra, az Egye-sület által kiadott Erdészeti Lapokalapításának 150. évfordulójára em-lékezünk.

Engedjék meg, hogy ünnepi prog-ramunk kezdetén külön tisztelettelköszöntsem az elnökségben helyetfoglalókat: Garancsi Istvánt, a gya-logos és kerékpáros turizmusért fe-lelõs miniszterelnöki megbízottat,dr. Seregi Jánost, az állami erdõgaz-daságok feletti tulajdonosi jogokatgyakorló Magyar Fejlesztési Bankügyvezetõ igazgatóját, dr. PatkóGyulát, a Miskolci Egyetem rektorát,Zambó Pétert, az Országos Erdésze-ti Egyesület elnökét, Zay Adorjánt, aházigazda Északerdõ Zrt. vezérigaz-gatóját és dr. Kosztka Miklós pro-fesszort, az Országos Erdészeti Egye-sület Díjbizottságának elnökét.

Köszöntöm a Vidékfejlesztési Mi-nisztérium és a Magyar FejlesztésiBank megjelent képviselõit, az er-dészeti szakigazgatás, oktatás és ku-tatás, valamint az állami és magán-erdészeti társaságok vezetõit, az er-dészeti és a faipari szektort képvise-lõ szervezeteket, egyesületünk tag-ságát és valamennyi kedves vendé-günket.

Külön köszöntöm határainkontúlról érkezett vendégeinket, köz-tük Szakács Sándort és Orbók Ilo-nát az Erdélyi helyi csoportból, va-lamint a Rozsnyóról érkezett Ba-lázs Györgyöt.

Kérem, hallgassák meg OrbánViktor miniszterelnöknek az erdé-szekhez írott levelét.

Ezután felkérem Zambó Pétert,az Országos Erdészeti Egyesület el-nökét évértékelõ beszédének meg-tartására.

„Tisztelt Vándorgyûlés, Kedves Ven-dégeink,

Tisztelt Külföldi és Magyar Erdészek,Házigazdák, Hölgyeim és Uraim!

Ebben az évben kedves házigazdá-ink hazánk legnagyobb erdõségébe in-vitáltak bennünket.

Köszöntöm Önöket Miskolcon,Északkelet-Magyarország hét évszáza-dos központjában, a Bükk lábainál, azEgyesület 143. Vándorgyûlésén!

Kivételes alkalom az, hogy rendez-vényünk bázisát a miskolci egyetem ad-

Ünnepi közgyûlés az egyetem aulájában

Erdészeti Lapok CXLVII. évf. 7-8. szám (2012. július-augusztus) 209

ja – mellyel a közös selmeci alma mater,a Sopronban együtt töltött három évti-zed, értékrendünk és hagyományrend-szerünk egyaránt összeköt bennünket.Ékes bizonysága ennek a Kassai Nyilat-kozat és a Selmeci Mûemlékkönyvtár,melynek történelmi légkörébõl ma reg-gel kaphattunk ízelítõt.

Miskolc és a Keletbükki Erdõgazda-ság negyvennégy éve, 1968 augusztusá-ban adott otthont a magyar erdészekvándorgyûlésének.

1968 nemcsak a korszak gazdaság-politikájában, hanem a szakmai egyesü-letek lehetséges mozgásterében, befo-lyásában is változásokat ígért. MadasAndrás az elnöki beszédében az OEEinformáció-közvetítõ, ismeretterjesztõtevékenységének erõsítését hangsú-lyozta – kiemelve abban folyóiratunkmegkerülhetetlen szerepét és az össze-fogás fontosságát.

Legutóbb húsz évvel ezelõtt látogat-hattunk el ilyen széles körben ebbe arégióba – 1992-ben a Zemplén vidéké-re invitált bennünket az Erdõgazdaság.

Az újjászületett demokráciában szer-vezett harmadik Vándorgyûlésünk

alapgondolata a közcélúság és a tarta-mosság, az ökológiai szempontok elõ-térbe helyezése volt. Megnyitóján fejethajtottunk a magyar erdészet és azEgyesület egykori vezéregyénisége,Waldbott Kelemen báró emléke, gaz-dag szellemi hagyatéka elõtt. Szakmaiprogramunknak a természetesen meg-újuló zempléni erdõ, közgyûlésünknekSárospatak történelmi légkörû városaadott kereteket.

Alig múlt egy éve, hogy Zalaegersze-gen tartottuk az Egyesületünk 160 évesfennállása alkalmából megrendezettünnepi közgyûlésünket.

Most az ország átellenes térségébenvagyunk, merõben más természeti vi-szonyok között – mégis ugyanaz az er-dészbarátság vesz körül mindannyiun-kat, amilyet tavaly a zalai kollégák köré-ben, illetve a korábbi vendéglátóink ré-szérõl megtapasztalhattunk. Napjaink el-idegenedésre, depresszióra hajlamos vi-lágában ez különösen nagyszerû érzés!

Ismét az erdészet egyik fellegvárábaérkeztünk, élvezve az állami erdõk egy-tizedét kezelõ Északerdõ Zrt. és Mis-kolc városa messze földön híres ven-dégszeretetét. Kiváló szakmai és kultu-rális programok sorozatát élhettük megtegnap a Bükkben, és a nagyváros ne-vezetességei között.

Köszönet és elismerés minden házi-gazdának, akik ezt lelkiismeretesen elõ-készítették, megszervezték és ennyi is-meretet átadva kalauzoltak bennünket!

Köszönöm illusztris vendégeinknek,hogy személyes részvételükkel meg-tisztelték a magyar erdészek kiemeltrendezvényét!

A kitüntetetteknek mindannyiunknevében gratulálok!

Egy eseményekben, változásokbanés eredményekben gazdag esztendõután állhatok ismét Önök elõtt.

A természet mûködése a klímaválto-zást látszik igazolni – az idõjárás ismétmegmutatta, hogy milyen szélsõségek-re képes.

A korábbi csapadékmaximum után,2011 az elmúlt évszázad egyik legin-kább aszályos éve lett – sõt, a példátlancsapadékhiány az idei elsõ félévben isfolytatódott. Mára láthatóan elfogytak atalajok víztartalékai. A szárazság sokhelyen megakadályozta az újulatokmegjelenését, elpusztította a tavaszi er-dõsítéseket, az aszályveszély elérte azidõsebb állományokat is. A problémátaz elmúlt napokban megtapasztalt me-diterrán hõsokk és a másodlagos káro-sítók várható megjelenése tetézi.

Gazdasági környezetünk sem ke-rülte el a változásokat.

Ennek markáns eleme a folytatódóválság, benne a fapiac részleges átren-

dezõdése, ami elsõsorban az erõmûvitûzifa-felhasználás visszaesésével össze-függésben következett be.

Az állami erdõgazdasági szektor mû-ködése és szervezeti jogállása továbbrais stabil – bár a számukra hozzáférhetõ,erdészeti célú pályázati lehetõségekcsekélyek – itt nem érvényesül a szek-torsemlegesség.

A magánerdõ finanszírozási lehetõ-ségei a közelmúltban örvendetesen ja-vultak, számukra több tízezer erdõtulaj-donost érintõ, tízmilliárdos nagyságren-dû uniós támogatási csomagot nyitottakmeg.

Ennek ellenére sajnálatos, hogy – amegkésett, túlkorlátozott kiírások és a po-tenciális pályázók tájékozatlansága miattDr. Madas András


– a kifutó ciklusban az erdészet ügye je-lentõs pályázati forrást veszíthet el.

Szakmai jogszabályaink megújításatovábbra is elõttünk áll – aminek a ré-szese kívánunk lenni.

Hosszas elõkészületek után megszü-lettek az elsõ körzeti erdõtervek a 2009.évi Erdõtörvény szerint.

Az új Civil Törvény változásokat ho-zott a mûködésünk feltételrendszeré-ben, ami ráirányítja a figyelmet szabály-zataink felülvizsgálatának szükségessé-gére is.

A MTESZ gazdálkodása, helyzetevégzetesen megrendült, aminek kap-csán mérlegelnünk kell a „sérülések-tõl mentes” kiválás ésszerû lehetõsé-gét.

Komoly kihívások idõszaka ez, ami-ben az erdészegységet csak közös cé-lokkal, következetesen végrehajtott fel-adatok árán tudjuk megõrizni.

Cselekedeteink alapelveként a „Kü-lönbnek lenni!” jelmondatot választottuk.

Aktív és leendõ tagjaink érdekébenfogalmaztuk meg a szervezeteink, tiszt-ségviselõink fõ feladatát:

„Legyen jó dolog az Egyesület tagjá-nak lenni!”

Az elmúlt év második felében Egye-sületünk életét egyszerre határozta megaz elõremutató reformok szükségénekfeszítése és a folyamatosan romló kö-rülmények szorítása.

Kitartó munkálkodással mégis sike-rült végrehajtani mindazokat a változta-tásokat a szervezetben, a mûködésbenés a pénzügyekben, melyek középtávonmegalapozzák az OEE életképességét.

A nehéz pénzügyi helyzetre a költsé-gek visszafogásával és a mûködési tar-talékok megkeresésével reagáltunk. A

bevételi oldalon megtörtént a pártolótagi díjak kiszámítható rendezése.

Mindezekkel, komoly pályázati forrásnélkül és csökkenõ SZJA támogatás mel-lett is talpon maradhattunk, növelhettüka befektetéseink állományát és még sze-rény céltartalékot is képezhettünk.

Idei pénzügyi tervünk megvalósításasem vezet a tartalékok feléléséhez.

Megvalósult a tagdíjreform, felállt akedvezmények rendszere, megszületetta Tagsági kártya – megteremtve a gaz-dálkodás stabilitását és – remélhetõen -újabb alapot adva az Egyesület vonze-rejének.

Az OEE korábbi tagjainak háromne-gyed része erõsítette meg tagságát ha-táridõre az egyesületünkben, az azótabelépõkkel már elértük a korábbi lét-szám négyötödét, a 3400 fõt.

Megkezdõdött a fiatal generáció fo-kozatos térnyerése.

A változások szükségessége mellettkiálló Küldöttgyûlés határozatai nyo-mán, ebben rejlik az egyesületi élet meg-újításának igazi lehetõsége!

Ismételten köszönetet mondunkmindazoknak, akik vállalták a sok eset-ben számottevõ tagdíjemelést!

Köszönet illeti a tisztségviselõk ésmindazok munkáját, akik idõt és ener-giát áldoztak tagtársaik tájékoztatására,meggyõzésére, a kapcsolódó adminiszt-ráció következetes végrehajtására.

Nem feledkezünk meg azokról sem,akik most nem tudták vállalni az átala-kulással járó terheket.

Bízunk benne, hogy a megújulóegyesületi élet olyan lehetõségeket kí-nál, amelyek vonzásában egyre többenarányos befektetésnek tartják majd a tag-sággal járó kötelezettségek teljesítését.

A korábbi lehetõségeken felül, márma is a tagok juttatása az Erdészeti La-pok, „A mi erdõnk” és az „Erdészettu-dományi Közlemények” c. folyóirat, va-lamint megnyílik a Tagsági kártyávaligénybe vehetõ kedvezmények egészsora. Tovább fejlõdnek, naprakészeb-ben informálnak a megújított egyesüle-ti honlapok, heti rendszerességgel saj-tófigyelõ-anyagot küldünk mindentisztségviselõnek.

Színvonalas helyi és régiós progra-mok valósultak meg, új helyi csoportmegalapítására is sor került.

A helyi csoportok mûködésének se-gítésére létszám alapú, 600,- Ft/fõ mér-tékû támogatásról döntöttünk.

Partnerkapcsolataink közül kiemel-kedik az MFB Zrt.-vel, a FAGOSZ-szal,a MEGOSZ-szal és az Agrárkamarával,újabban az Ökotárs Alapítvánnyal és azErdei Iskola Egyesülettel folytatottegyüttmûködés.

Konstruktív kapcsolatra törekszünka természetvédelem és a természetjárásszakmai szövetségeivel.

További személyi változások történ-tek az Egyesület szervezetében.

Mindannyiunk elismerését, köszöne-tét fejezem ki Pápai Gábor nyugállo-mányba vonuló fõszerkesztõnek a többmint két évtizedes, számos kitüntetésseldíjazott tevékenyégéért, egyebek kö-zött az Erdészeti Lapok címének ésegyesületi jellegének történeti értékûvisszaállításáért.

Munkásságához tisztelettel gratulá-lunk!

Gábor tovább folytatja a „Gyökerekés lombok” c. portrésorozat készítését.

A 8. kötet megjelentetésérõl az ideiévre vonatkozóan állapodtunk meg.

2012. május 1-tõl új fõszerkesztõ álltmunkába Nagy László humánökológusszemélyében, akinek belépõ teljesítmé-nyét az OEE honlapjának megújításá-ban értékelhetjük. A lapszerkesztéstszeptembertõl veszi át.

2012. június 1-tõl az OEE programkoordinátora, a fõtitkár segítõje PintérEszter környezetmérnök, erdõpedagó-gus. Mester Gézáné Jucika titkárságve-zetõ nyugdíjasként, részmunkaidõbentovább dolgozik.

A törekvésünk, hogy központunk éskönyvtárunk közös fedél alatt legyen azegyesületi élet stabil színtere, beigazo-lódott. A Könyvtár és az InformációsKözpont kihasználtsága egyaránt növe-kedett.

Elõirányoztuk szakmánk rangjának,az erdészek elismertségének, presztí-zsének megerõsítését.


Célul tûztük ki a mûködési haté-konyság további javítását, az érdekér-vényesítõ képességünk fejlesztését.

Határozottan valljuk, hogy az erdõ amagyar vidék meghatározó eleme, azerdõgazdálkodás pedig a jövõ vidékfej-lesztésének egyik kitörési pontja lehet.

Állásfoglalásokat adtunk a NemzetiVidékstratégia, benne a Nemzeti Erdõ-program frissítéséhez és a Darányi Ignáctervhez. „Erdõstratégia” munkacímen át-fogó szakanyagot készítettünk – bízvaabban, hogy hatással lehetünk a szabá-lyozó rendszerek további alakulására.

Ágazati célkitûzéseink közül hangsú-lyoztuk az állami erdõ elidegenítési tilal-mának erõs garanciáját, az egységes va-gyonkezelési szerkezet megerõsítését, avégleges vagyonkezelõi szerzõdésekmegkötését az erdészeti társaságokkal.

Fontosnak tartjuk magánerdõ-gaz-dálkodásának további élénkítését.

A jogszabályok egyszerûsítésével, aközcélú feladatok és az infrastruktúra tá-mogatási rendszerének kialakításával, azerdõtelepítések ösztönzésével, a magán-erdõk birtokrendezésével, a faalapú ipar-ágak fejlesztésével, a dendromassza ener-getikai felhasználásának segítésével – azerdõterület növelése és a munkahelyte-remtés egyidejûleg valósulhatna meg.

Érdemes volna az erdõgazdálkodókszerepét jobban támogatni az ökoturiz-mus területén. Mindeközben javulni foga magyar vidék környezeti minõsége,embermegtartó ereje.

Kiemelten kezeljük a közfoglalkoz-tatás, az energiapolitika, a CO2-kvóta-felhasználás, az illegális hulladéklera-kás és a szakmai kamarák kérdéseit.

Cselekvésre készen várjuk az elõre-vetített, 700 ezer hektáros erdõtelepíté-si programban való aktív szerepvállalá-sunk lehetõségeit. Figyelünk az EU2014 és 2020 közötti program-idõszaká-ra, különös tekintettel a vidékfejlesztésvárható támogatására.

A kuratóriumok tagságának frissíté-sével, pénzforrások biztosításával, a Tit-kárság fokozottabb együttmûködéséveligyekszünk elõsegíteni Alapítványaink– kiemelten a Wagner Károly Alapít-vány és az Erdészcsillag Alapítvány mû-ködését.

A végéhez közeledik az OEE va-gyonelemeinek és értékeinek – köztüka Szakkönyvtár és az Erdészeti Lapokfelértékelése, az egyesületi vagyonbanvaló szerepeltetése.

Közgyûlési szinten deklaráltuk a Ma-gyar Erdészeti, Vadászati és Mûszaki Se-gédszemélyzet Országos Egyesületeszellemi örökségének átvételét.

Jelentõs számú eseményt generál-tunk és segítettünk az Erdõk Nemzetkö-zi Évében, Egyesületünk 160. évfordu-lójának tiszteletére – azok élén, az 50helyszínen, mintegy 15 ezer látogatótvonzó „Erdõk Hete” és a „Muzsikál azErdõ”rendezvénysorozattal –, melynekidei programjai éppen most valósulnakmeg.

Emlékezetes alkalmon vettünk résztRátóton, tisztelegve az Aradi Vértanúkemléke elõtt, majd közösen ünnepel-hettük Sopronban a Tanulmányi Erdõ-gazdaság 60. születésnapját.

Kivételes alkalom volt a selmecimegemlékezésünk a Kassai Nyilatkozataláírására, melynek fénypontján a Bá-nyászati Palota alapítására készített fe-kete márvány emléktáblát tehettük améltó helyére.

Vivát, az elõkészítõknek és a szerve-zõknek!

Évzáró közgyûlést tartottunk a Szék-házban, valamint az Erdõk Évét lezárókonferenciát a VM-ben.

Ez a Vándorgyûlés is alkalmat kínál aközös ünneplésre:

2012-ben az Erdészeti Lapok alapítá-sának 150. évfordulóját köszöntjük!

Az alkalomból jubileumi logót, moli-nót és kiadványt készítettünk, valaminttematikus különszámot adtunk ki a vi-lág, Európa és hazánk erdeirõl. Ezekmindegyike a honlapunkról letölthetõ.

Megjelentünk a MezõgazdaságiKönyvhónap rendezvényein, mindenegyesületi eseményen gondot fordítot-tunk a jubileum megjelenítésére. Az évminden lapszámába tematikus fejezetetszerkesztünk.

Jubileumi eseményt szerveztünk Bu-dapesten – és lehetõség szerint szerve-zünk õsszel Selmecbányán. Tartalome-lemzõ kutatást indítunk el, a digitális ar-chívum felhasználásával.

A jubileumról hírt adunk más termé-szettudományos folyóiratokban ésegyéb honlapokon is.

Lapunk havi példányszáma az újstruktúrában 3500 fölé emelkedett, aterjesztést már a posta végzi.

Megújítjuk az OEE teljes arculatát,egységes arculati eszközöket biztosí-tunk a vidéki szervezeteinknek.

Felkaroljuk az állami erdõgazdasá-goknál dolgozóknak tervezett képzésiprogramot, mely mintául szolgálhataz ágazati program kialakításához. Aprogramban az Egyesület szakmairendezvényeinek is szerepük lesz,amennyiben azok beszámítanak amegszerzendõ továbbképzési pont-számokba.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Láttatni akarjuk, hogy az OEE felelõs

szakemberek haladó szellemiségû szer-vezete.

Vezessen bennünket az alázat az er-dõ, az ember és a szakma iránt!

Csatlakozzunk az idei Vándorgyûlésjelmondatához, az Északerdõ Zrt. hit-vallásához – miszerint:

„Az erdõ unokáink öröksége”!Tegyük magunkévá, hirdessük egye-

sületünk veretes jelszavait: „Szakérte-lem – Erkölcs – Összetartozás”!

A következõ esztendõben ismét fon-tos jubileumunk lesz: 2013-ban ünnepel-hetjük az elsõ állami erdész szakiskola –egyben a magyar erdészképzés – ásott-halmi megindításának 130. évfordulóját.

Páratlan szakirodalmi teljesítményûszervezetünk, az Erdészettörténeti Szak-osztály pedig az 50. születésnapját fog-ja ünnepelni.

Addig is bizakodással, tettekre ké-szen, összetartásunkat megmutatva te-kintsünk a jövõ felé!

Közös célunk egy egységes és tevé-keny egyesület, mely selmeci szellem-ben, korszerû háttérrel szolgálja az erdõés a közösség érdekeit.

Mi olyan szakmát képviselünk,olyan egyesületet építünk, aminek jódolog a tagjának lenni.

Az Országos Erdészeti Egyesület ne-vében még egyszer köszönöm a házi-gazdák szíves vendégszeretetét!

Mindannyiunknak eredményes mun-kát, sok sikert és jó egészséget kívánok!”

Hallgassunk meg közösen PetõfiSándor: A hegyek között c. versét,Kulcsár Imre Déryné-díjas elõadó-mûvész tolmácsolásában.

* * *Az erdõk szerepének fontosságát

a Magyar Köztársaság új Alaptörvé-nye rögzíti. Ebben a szellemben fo-galmazott üzenetet a magyar erdész-társadalom számára dr. FazekasSándor vidékfejlesztési miniszter.Mivel külföldi útja miatt a miniszterúr nem tudott ma köztünk megje-lenni, felkérem Wisnovszky Ká-rolyt, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsá-gi Hivatal Erdészeti Igazgatóságánakigazgatóját, hogy olvassa fel a levél-ben elküldött gondolatokat.

„Szívbõl gratulálok Önöknek azEgyesület fennállásának 161. évfordu-lója alkalmából.

Az Országos Erdészeti Egyesület a vi-lág legrégebbi erdõgazdasági érdekvé-delmi egyesülete, amely a nemzedékrõlnemzedékre átörökített szaktudás leté-


teményese, õrzõje. A Kárpát-medencé-ben összpontosult, évszázadok soránfelhalmozott szellemi tõkét világszertemegbecsülik. Az idõtállóság és a kor-szerûség különleges elegye adja meg etudás értékét, rendkívüliségét. Mindany-nyiunkat büszkeséggel tölt el az is, hogyaz idén 150 éves Erdészeti Lapok szin-tén a legrégebbi a folyamatosan megje-lenõ hazai agrárlapok között.

A magyarság kiemelkedõ egyéniségei-nek gondolataiból minden idõben fel le-het építeni egy olyan nemzeti fejlesztésiprogramot, amely megfelel az adott korkihívásainak. Ezt tükrözik Kaán Károlyszavai is, melyek egybecsengenek aNemzeti Vidékstratégiában megfogal-mazott alapelvekkel: „Én az erdõt nem-zeti tõkének (...) tartom, melyet nemszabad megtámadnunk, eltékozolnunk,melynek megtartásában és nevelésébenkormánynak, egyeseknek, községeknek saz egész nemzetnek, törvényhozásnak,közigazgatásnak és népnevelésnek köz-re kell mûködniök!”

Magyarország természeti értékeineklegjavát az erdõgazdálkodók õrzik pél-damutató módon. Túlzás nélkülmondjuk, hogy kontinensünk és boly-gónk jövõje azon áll vagy bukik, hogy anemzetek vezetõi belátják-e: az erdõk-kel csak fenntartható módon szabadgazdálkodni. A magyar EU-elnökség ki-magasló sikere, hogy a tagállamok el-kötelezték magukat egy Európai Erdõe-gyezmény létrehozása mellett. Azegyezmény célja, hogy az európai pol-gárok érdekében érvényesítse az erdõkhármas, gazdasági–környezetvédel-mi–közjóléti funkcióját, biztosítsa afenntartható gazdálkodás egyre széle-sebb körû elterjedését Európában.

Az idén szeptemberben lesz a követ-kezõ tárgyalási forduló Bonnban, ígyokkal remélhetjük, hogy már 2013 vé-gére megszületik az Erdõegyezmény.Az egyeztetéseken a vidékfejlesztési mi-nisztérium kiemelt figyelmet fordít ar-ra, hogy a hazai érdekek, az erdõgaz-dálkodók által elért eredmények éselvárásaik helyet kapjanak az egyez-ményben.

Egyre bõvül az uniós erdészeti támo-gatások köre. A Natura 2000 erdõkbenelrendelt korlátozások utáni kompen-záció lehetõsége, valamint a fiatal er-dõk állománynevelésére nyújtható tá-mogatás iránt egyaránt komoly érdek-lõdést tapasztalunk. Határozott szán-dékunk, hogy a 2014-tõl kezdõdõ költ-ségvetési idõszakban a támogatási jog-címek lehetõ legszélesebb skáláját hasz-náljuk fel az ágazat fejlesztésére.

A források legnagyobb része egyelõrea magánerdõkben gazdálkodókszámára elérhetõek, de 2014-tõl egyretöbb támogatási lehetõség nyílik az ál-lami erdõkben gazdálkodók számárais. Ezek jellemzõen környezetvédelmicélokat szolgáló támogatások. Így re-mélhetõleg meg tudjuk védeni azt azálláspontot, amelyet több tagország isképvisel: hogy a „zöldítést” tulajdonos-tól függetlenül minden erdõben támo-gatni lehessen.

Szívbõl gratulálok a díjazottnak ésaz Egyesületnek!

Budapest, 2012. július 5.Üdvözlettel Dr. Fazekas Sándor vi-

dékfejlesztési miniszter”

Felkérem dr. Seregi Jánost, az ál-lami erdõgazdaságok tulajdonosijogait gyakorló Magyar FejlesztésiBank ügyvezetõ igazgatóját, beszé-dének megtartására.

„Különleges helyzetben állok itt maÖnök elõtt. Egy részrõl, mint a MagyarFejlesztési Bank Zrt. ügyvezetõ igazga-tója, akihez a 22 állami erdõgazdaságtartozik, másrészt, mint Seregi János, azOrszágos Erdészeti Egyesület tagja, aVisegrádi csoportból. Így nagyon fi-gyelnem kell arra, hogy mit mondokÖnöknek ma, mert tartanom kell az el-nöki megrovástól.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Liebe Gäste!Elnök úr azt javasolta nekem, hogy

beszéljek az MFB és az állami erdõkkapcsolatáról, az elmúlt 2 évrõl. Úgydöntöttem, nem terhelem Önöket semszámokkal, sem eredményekkel. Be-szélek Önöknek arról az érzésrõl, amittavaly tapasztaltam Zala megyében,amikor Zalaegerszegen volt a Vándor-gyûlés.

A Vándorgyûlés szombati napja, magaa küldöttgyûlés, szóban nehezen kifejez-hetõ érzéseket váltott ki az emberbõl. Leg-inkább a család fogalmával írható körülaz, amit akkor éreztem. Látni, hogy egy161 éve mûködõ egyesület, akit megrán-

gatott a történelem és ennek ellenéremeg tudott maradni, mindenképpen ah-hoz fogható, ahogy egy család összetar-tozik, bajban és jóban is összefog az érté-kei és a tagjai érdekében.

A pillanat a néma csendben, mikor aklopacska hangjára felsorolják azonkedves kollegáik névsorát, beosztástólés végzettségtõl függetlenül, akik el-hagytak minket, olyan mély emberi tu-lajdonságokat rejt, amelyekre Önökméltán büszkék lehetnek.

Ehhez még ráadásként jön az eztmegelõzõ szakmai nap a baráti esttelegyütt. Szemmel látható az az öröm,amit a találkozás okoz Önöknek. Több-ségüknek ez a két nap sokat jelent –mert a munkájuk lefedi az egész orszá-got –, így csak itt találkoznak évente új-ra meg újra.

Ezt jelenti a család is, hiszen mindan-nyian tudjuk, hogy a mai felfokozott éle-tünkben sajnos csak egy-egy jeles ün-nepnapon találkozunk szeretteinkkel.

Önök mindannyian hûen követik aselmecbányai, soproni örökséget. Mintaz MFB Zrt. egyik vezetõje, ezt látom azállami erdõgazdaság vezérigazgatóinakszemléletében is. Bízom benne, hogyörökségüket megõrzik és továbbadjákutódaiknak. Ezek azok a gyökerek,amik nélkül most nem lennénk itt, ami-re méltán lehetnek büszkék.

Megköszönöm az Északerdõ Zrt. va-lamennyi kollégájának a kiváló szerve-zést.

Van a teremben egy úr, aki családjá-tól távol a „másik családjánál” tölti szü-letésnapját a mai napon. Isten éltesseZay Adorján vezérigazgató urat 43. szü-letésnapja alkalmából!

Ezért is megtisztelõ számomra, hogyszólhattam Önökhöz. Ne feledjék, nemaz számít, hogy a leggazdagabb embe-rek legyenek a temetõben, ami igazánszámít az, hogy úgy térjenek nyugovó-ra éjszaka, hogy valami csodálatosat al-kottak.

A 161 évre és a munkájukra, amitnap mint nap végeznek, méltán mond-hatjuk, csodálatosat alkotnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak.”


Az idei Vándorgyûlésünket az or-szág legnagyobb területét kezelõ er-dészeti társasága rendezi. FelkéremZay Adorjánt, házigazdánkat, a tár-saság vezérigazgatóját, hogy tartsameg beszédét.

„Tisztelt Ünnepi Közgyûlés!Az erdészek 143. Vándorgyûlését

rendezõ ÉSZAKERDÕ Zrt. nevébentisztelettel köszöntöm mindannyiukat!

Remélem, szakmai épülésükre szol-gált a tegnap délutáni program; a napja-inkban egyre jobban elvárt és divatostermészetközeli erdõgazdálkodás mel-lett a most már hagyományosnak szá-mító gazdálkodási módokból is tudtunkhasznosítható, maradandó mintát mu-tatni. Bízom benne, hogy a szakmaiépülés mellett a baráti találkozásokra,beszélgetésekre is jutott elegendõ módés lehetõség, mindenki élt az alkalom-mal – és túl is élte azt.

Hogy a szakestélyekrõl ismert példá-val éljek – és ezt itt Miskolcon bátranmerem tenni –, ma a komoly pohara-kon a sor. Ezért a tegnapi megnyitó kö-szöntés után engedjék meg, hogy ezenaz ünnepi ülésen néhány további gon-dolatot röviden megosszak Önökkel.

Az erdõ unokáink öröksége.Ezt a jelmondatot tûzte zászlajára év-

tizedekkel ezelõtt az Északerdõ, és ez ajelmondat adja a keretet Vándorgyûlé-sünk szakmai programjai, ünnepi ese-ményei köré.

Látszólag egyszerû, magától értetõdõgondolat, hisz ki ne ismerné és idéznépéldául azt a mondást, amely a fát ülte-tõk jövõbe vetett hitét ábrázolja.

Az erdõgazdálkodás napi gyakorla-tában mégis olyan feladat elé állít ez amondat, aminek megvalósulásáért napmint nap kemény munkával tenni, dol-gozni kell.

Az Északerdõ Zrt. a legnagyobb erdõ-területet kezelõ állami erdõgazdaság-ként összesen 107 ezer hektár erdõ fenn-tartható használatáért, az itt folyó gazdál-

kodásért felel. Társaságunk jelen vanBorsod-Abaúj-Zemplén megye területé-nek majd minden településén – és sajnossok helyen az önkormányzat mellett azegyetlen, aki munkalehetõséget biztosít.

Komoly kihívás teljes szakmai meg-gyõzõdéssel az unokák örökségénekmegtartását, érdekeit képviselni ott,ahol a ma emberének is kevés a kenye-re. Az erdõ sokat hangoztatott háromfunkciójából térségünkben kiemelt sze-repe van a szociális funkciónak. A hazaigondolkodás sokszor leegyszerûsítvecsak a közjóléti, rekreációs igények ki-szolgálását érti ezen funkció alatt, pedigvilágviszonylatban ennél jelentõsebb amunkahelyteremtésen, a megélhetésbiztosításán, a valódi vidékfejlesztésenkeresztül biztosított szociális tartalom.

Az erdõ javainak fenntartható hasz-nosítására, az ebbõl származó munka-helyekre, az erdõ által kínált megélhe-tésre szüksége van a társadalomnak. Atöbbi állami és magán erdõgazdálkodó-hoz hasonlóan az Északerdõ iskulcsfontosságú munkalehetõséget te-remt a vidéki lakosság számára. 350 sa-ját alkalmazottja mellett több mint 100,jellemzõen kis- és közepes vállalkozás-nak kínál megélhetést, és az idei évbenkiemelkedõen nagy létszám, összesen600 fõ közfoglalkoztatását vállalta.

A jelen nehézségeinek legyõzésenélkül ugyanis nem védhetõ meg azunokák öröksége.

Ezért az itt élõ vidéki emberekszámára nem szégyen az erdõvel gaz-dálkodni, az erdõ termékeit hasznosíta-ni. A gazdálkodást körülvevõ, egyreszaporodó térbeli és idõbeli korlátozá-sok hatásait ebbe a környezetbe he-lyezve kell szemlélni és értékelni. A le-gális gazdálkodás, a javak fenntarthatóhasznosítása nem bûn, hanem az egyénés a közösség túlélését, optimális eset-

ben jólétét szolgáló racionális cseleke-det. Növekvõ erdõterület, folyamatosangyarapodó fakészlet mellett, Európalegszigorúbbjai közé tartozó jogi szabá-lyozási környezetben ma Magyarorszá-gon nem lehet bûn legálisan faanyagottermelni. Különösen, ha nem öncélúcselekedetrõl, hanem az egész társada-lom javát szolgáló, megélhetést adó, aközjóléti funkciók fedezetét biztosítómunkáról van szó.

Bûn viszont, és minden eszközzelmegakadályozandó cselekedet az ille-gális fakitermelés, a falopás. Régiónk-ban sajnos napi problémát jelent. Nem-hogy a következõ nemzedékek öröksé-gét, de helyenként a jelenkor eredmé-nyeit veszélyezteti. Visszaszorításáraminden eszközt, erõforrást fel kell hasz-nálni, mert mit sem ér a védettség, a ter-mészeti értékek ismerete, ha eltûnik azazoknak helyet adó életközösség.

Nem szabad azonban összekeverniaz erdei javak legális hasznosítását az il-legális, törvényt nem ismerõ pusztítás-sal. Sajnos az idõnként semmibõl elõ-bukkanó és ködbeveszõ szellemlova-gok, a világ megmentése szlogen mögébújó, önös célokat hajszoló szervezetekis próbálják esetenként besározni az er-dõgazdálkodást. Szakmánknak fel kellemelnie a hangját, és határozottan elkell ítélnie az egyre gyakoribb ez irányúkísérleteket.

Meg vagyok gyõzõdve róla, hogy azÉszakerdõ jó gazda módjára kezeli a rá-bízott állami vagyont, végzi mindenna-pi feladatait. Komoly örökséget kap-tunk elõdeinktõl és legalább ilyet vagymég jobbat akarunk hagyni az utánunkjövõknek.

Mint hallhattuk és tudjuk, Egyesüle-tünk életében tiszteletet érdemlõ jubi-leumok követik egymást. A tavalyi Ván-dorgyûlésen emlékeztünk az alapítás


160. évfordulójára, míg idén az Erdésze-ti Lapok 150 éves jubileuma ad okot azünneplésre. Ezek az emlékezések min-dig alkalmat adnak a visszatekintésre, akorábbi idõszakokban dolgozó kollé-gák munkájáról való megemlékezésre.Így van ez a mostani miskolci Vándor-gyûlés tekintetében is, ahol az 1968-asvándorgyûlésre, az akkor és azóta ittdolgozó kollégákra emlékezünk. Segítimindezt a kor dokumentumainak feltá-rása, az egykori fényképek közzététele,a korábbi helyszínek felkeresése.

Különleges érzés volt számomranegyvennégy év elteltével újabb ván-dorgyûlést megnyitni Miskolcon, érez-ve és ismerve elõdeink munkáját éseredményeit. Kívánom, hogy a megúju-lásból lendületet kapó Egyesületünk to-vábbi évtizedekig képviselje a szakmai-ság és összetartozás eszméit, melyeklegteljesebben talán a vándorgyûlésekszervezésekor jelennek meg a nyilvá-nosság elõtt.

A 143. Vándorgyûlés szervezõjekéntpedig köszönöm az állami erdõgazdasá-gok tulajdonosának, hogy hozzájárult aszervezõktõl nem kis anyagi és idõráfordí-tást igénylõ esemény megrendezéséhez.

Külön köszönettel tartozom a szerve-zésben fáradhatatlanul dolgozó kollégáim-nak, különösen Bak Julianna és PappGyula vezérigazgató-helyetteseknek és amiskolci helyi csoport titkárának, BányaiPéter erdõmûvelési vezetõnek. KöszönömMiskolc városának és a miskolci egyetem-nek, hogy nem feledve a szakjaink közöttiközös gyökereket, befogadott bennünketés a szervezés minden kérdésében rugal-mas partnerként vett részt.

És külön köszönöm a rekord létszá-mú résztvevõnek, kollégánknak és ven-dégünknek, hogy megtiszteltek jelenlé-tükkel, érdeklõdtek szakmai eredmé-nyeink iránt. Bízom benne, hogy azösszetartozás érzésében megerõsödvetérnek vissza napi munkájuk mellé,melynek során soha ne feledjék: az er-dõ unokáink öröksége!

Köszönöm megtisztelõ figyelmüket!”

Az idei év egyesületünk lapjának,az Erdészeti Lapoknak 150 éves ju-bileuma. Egyesületünk tagsági re-formjának eredményeként az ideiévtõl ismét minden tagunk szemé-lyesen kézhez kapja a nemcsakszakmai, hanem sajtótörténetiszempontból is jelentõs folyóiratot.Ezzel biztosítottuk újságunk tovább-élését. Legyünk büszkék értékeink-re, ismerjük meg azokat! Felkéremdr. Oroszi Sándort, az Erdészettör-

téneti Szakosztály elnökét, hogy ajubileumi év programjainak sorábailleszkedve tartsa meg rövid össze-foglaló elõadását az 1862-ben alapí-tott lap történetérõl.

„Mivel a résztvevõk a Lapok történe-tének tételes leírását az ajándékcso-magban megkapták, én csak három, a

150 év alatt együttesen ható tényezõtemelek ki. Ezek: az elõdök, a hagyomá-nyok tisztelete; a Lapok folytonosságaés a megújulási képesség.

Az elsõ, 1862-tõl 1918-ig terjedõ idõ-szakban mindegyik együttesen hatottazzal, hogy az alapítók Divald Adolf ésWagner Károly különös tiszteletnek ör-vendett. Az egyesület közleményévévált Erdészeti Lapok /külsõ megjelené-se/ és belsõ témabeosztása az alapítókáltal „kitalált” módon jutottak el az OEEtagságához, olvasóihoz.

Az elsõ világháborút követõ néhányévben elsõsorban a folytonosság kerültelõtérbe, mivel mind az Egyesület, mind

a Lapok szerkesztése, kiadása megsza-kadt. A trianoni Magyarország talpra állá-sa szintén idõbe telt, s benne az erdész-szakma kibontakozása, magára találásaszintén hosszabb folyamatként írható le.1935-36-ra érték el a korábbi egyensúlyt,a hagyományok, a folyamatosság és amegújulás egységét. Ez utóbbit jellemez-hetjük az idegen nyelvû összefoglalókközlésével, ami az 1936. évi magyaror-szági II. Nemzetközi ErdõgazdaságiKongresszus idejére valósult meg. A má-sodik világháború évei, különösen afront közeledése ismét a folyamatosságotveszélyeztette, hogy aztán 1944 végétõl1948-ig mind az OEE, mind a Lapoktetszhalott állapotba kerüljön. Az újjáéle-dés során a hagyományoktól, az elõdöktiszteletébõl csak a „haladók” – értsd akorszaknak megfelelõk – maradhattakmeg, de legalább a folyamatosságot sike-rült helyreállítani. A tartalmi, sõt formaimegújulás 1950-ig tartott, amikor a folya-matosság – ismét hatalmi, politikai be-avatkozásra – megakadt.

Az 1952-ben induló, Az Erdõ címûperiodika eleinte nem vett tudomástaz elõdökrõl, de legalább egy új fo-lyamatosságot kezdett el, amely jó év-tized múltán kezdte felvállalni az Er-dészeti Lapok hagyományainak egyeselemeit. Annál is inkább, mert azEgyesület közleménye lett, és a szer-kesztõbizottság elnöke az OEE veze-tõségének tagja. A folyamat az 1980-as években teljesedett ki. Igaz, mégAz Erdõ a cím, de már az Erdészeti La-pok évfolyamának feltüntetésévelmind a hagyományok, az elõdök tisz-telete, mind a folyamatosság, mindpedig a megújulás képessége egyen-súlyba jutott. Miközben a magyar gaz-dasági és politikai élet – összefüggés-ben szövetségeseink válságával –


mind nagyobb és megoldhatatlannakbizonyuló kihívásokkal volt kényte-len szembenézni.

1990-ben Az Erdõ helyett újra Erdé-szeti Lapok jelentek meg. Az elõdöktisztelete és a folyamatosság helyreállt.A formai megújulás mellé tartalmi is ke-rült, amelyet az olvasói igények átala-kulása indokolt. Végül a megújulás bi-zonyítéka, hogy napjainkban a 150 év-folyamnyi Erdészeti Lapok digitális for-mában is hozzáférhetõ. Azaz a megúju-lási képesség eljutott a legkorszerûbbadathordozókig – szintén a mai olvasóiigényeknek megfelelõen.

A történeti áttekintés végén ismét fel-hívom a figyelmet az említett három té-nyezõre, amelyek szakmai folyóiratun-kat 150 évig jellemezték. S egyben ta-nulságként kimondom: az erdészek táj-gondozását, továbbá a magyar nyelvûés szellemû generációk fenntartását azismét megújuló Erdészeti Lapoknak tö-retlenül szolgálnia kell.”

Hagyományainknak megfelelõenkérem a Közgyûlést, hogy felállvatisztelegjünk a tavalyi Vándorgyû-lés óta elhunyt tagtársaink, kollégá-ink emléke elõtt. Emlékezik: dr.Sárvári János, egyesületi könyvtá-runk õre.

Dr. Andor József Bedõ Albert-díjaserdõmérnök, Ary László erdésztechni-kus, Bacsó Lajos erdésztechnikus, Bé-csi János erdésztechnikus, Beke Istvánerdésztechnikus, Bene János erdész-technikus, Boros József egyéb felsõfok,Bödõcs László erdésztechnikus, CzenePál erdésztechnikus, id. Csala Flóriánerdésztechnikus, Csillag Ferenc erdész-technikus, Dezsõ Gyula erdésztechni-kus, Dobribán Géza erdõmérnök, Du-dás István erdõmérnök, Eged Istvánerdésztechnikus, Fodor István erdõ-mérnök, Frankó János Bedõ Albert-dí-jas erdõmérnök, Gertheis Antal erdõ-mérnök, Gránitz András agrármérnök,Halász Aladár Bedõ Albert-díjas erdõ-

mérnök, az OEE tiszteletbeli tagja,Hancz László erdésztechnikus, HuljákJózsef erdõmérnök, Iván Tibor erdész-technikus, Jánosi István erdésztechni-kus, Juhász Jenõ erdõmérnök, Kiss An-tal erdõmérnök, Kocsor Gyula erdész-technikus, Laczkó György erdész, Mo-solygó József erdésztechnikus, NagySándor erdésztechnikus, Oláh TiborBedõ Albert-díjas erdõmérnök, PetrócziLászló erdésztechnikus, Princzes JózsefDecrett József-díjas erdésztechnikus,Pünkösti Imre aranydiplomás erdõmér-nök, Rádli László erdésztechnikus, Re-gõs István erdõmérnök, Sándor Józseferdõmérnök, Sipos Sándor erdõmér-nök, Szabó Balázs erdõmérnök, SzabóElemér erdésztechnikus, Szabó Józsefkerületvezetõ erdész, Szákovics Imreerdésztechnikus, Szente András erdõ-mérnök, Szilágyi Imre erdésztechnikus,Szivós Ferenc erdõmérnök, SzulcsánGábor erdõmérnök, ifj. Takács Zoltánerdõmérnök, Tomity Iván erdésztechni-kus, Varró István erdésztechnikus, Zá-goni István erdõmérnök, Zilahy AladárKaán Károly-díjas erdõmérnök.

Tisztelt Ünnepi Közgyûlés, prog-ramunk folytatásaként hallgassákmeg Áprily Lajos: Biztatás fiatal fe-nyõknek c. versét, Kulcsár Imre elõ-adásában. Ezután közgyûlésünket azOrszágos Erdészeti Egyesület kitün-tetéseinek átadásával folytatjuk.

Felkérem dr. Kosztka Miklóst, aDíj Bizottság elnökét, ismertesse a bi-zottság ez évi munkáját, valamint akitüntetést elnyert személyek nevét.

Felkérem Zambó Péter elnökün-ket és Szabó Vendelt, az Egyesülettechnikus alelnökét a kitüntetésekátadására.

Fekete Gyula fõtitkár


Dr. h.c. Dr. BONDOR ANTAL erdõmérnöknek

Az aranydiplomás erdõmérnök, az er-dészeti tudományok kandidátusa, ny.egyetemi tanár, egyetemünk, a Nyugat-magyarországi Egyetem tiszteletbelidoktora erdõmérnöki oklevelének meg-szerzésétõl, 1954 óta áll a magyar erdõ-gazdálkodás szolgálatában. Kezdetben,10 éven keresztül Dél-Zalában a szakmagyakorlati részét mûvelte termelési, majderdõmûvelési osztályvezetõként. Ezt kö-vetõen szakmai munkája Budapestreszólította, ahol 17 éven át az erdészetiágazat fejlesztésével és igazgatásávalfoglalkozott különbözõ vezetõ beosztá-sokban (OEF fõmérnök, FAGOSZ mû-szaki igazgató, minisztériumi osztályve-zetõ). Erre az idõszakra esõ gazdag tevé-kenységét a Mezõgazdasági Minisztéri-

um Erdészeti Fõosztálya vezetõjekéntzárta 1982-ben.

1983-ban került át az Erdészeti Tudo-mányos Intézet budapesti központjába,ahol elõször fõigazgató-helyettesként,majd 6 éven át az intézmény fõigazgató-jaként irányította az ágazati kutatást.Közben 1991-tõl Sopronban, az egyetemErdõmûvelési Tanszékére egyetemi ta-nári kinevezést kapott és megbízták an-nak vezetésével is. Jelenleg professzoremeritusként értékes tanácsaival segítiaz erdõmûvelés tudományának fejlesz-tését. Tudományos és oktatói munkájátszámtalan önálló könyv, könyvrészlet,egyetemi jegyzet, szakcikk fémjelzi.

Aktív résztvevõje és részben vezetõ-je volt és maradt ma is a hazai erdész-szakmai és tudo-mányos közélet-nek (MTA Erdé-szeti Bizottsága,Alföldi ErdõkértEgyesület, Orszá-gos FajtaminõsítõTanács). Szülõ-földjén, a Kiskun-ságban 17 évenkeresztül az igaz-gatóság elnökevolt a kecskemétiszékhelyû államierdészeti zrt.-nek.Gazdag életútjátállami, szakmai és egyesületi kitünteté-sek sorával ismerték el.

Az Országos Erdészeti Egyesületbenévtizedek óta meghatározó szerepet töltbe. 57 éve, 1955-ben csatlakozott azegyesületi élethez. 1983-tól az ERTI He-lyi Csoportjának elnöke, 1993-tól napja-inkig a Kecskeméti Helyi Csoportnál te-vékenykedik. A hatvanas évektõl tagja

az Erdõmûvelési Szakosztálynak, ahol atitkári teendõket is ellátta. Tagja volt azidõközben átalakult Mûszaki-FejlesztésiSzakosztálynak is.

Egyesületi munkájára is jellemzõ volta szakmai és tudományos életben tanú-sított aktivitása. 1972-tõl tíz éven át tag-ja és titkára az egyesület Oktatási Bi-zottságának. Huszonkét éven át tagjaAz ERDÕ szerkesztõbizottságának,ahol számos írása jelent meg mind tu-dományos, mind egyesületi témákban.1987-tõl 2003-ig, tizenhat éven át el-nökként vezette a Díj Bizottság munká-ját, jó érzékkel koordinálva a szakmaiés az egyesületi életben kimagasló telje-sítményt nyújtó kollégák elismerését.1985-89 között az OEE Elnökség, majd

a rendszerváltást követõen négy évenát a Választmány tagja. 1971-tõl kezdõ-dõen tíz éven át szervezõje és felelõse aMûszaki Napok rendezésének. A Ván-dorgyûléssel együtt szervezett szakmairendezvény kiemelkedõ és hiánypótlószerepet töltött be az akkor nehezenmegismerhetõ európai és világszínvo-nalú technológiák, technikai fejleszté-sek hazai bemutatásában. 1985-ben ki-emelkedõ szakmai munkássága melletta korabeli indoklás szerint „harminc évaktív egyesületi tevékenységét” ismerteel az Országos Erdészeti Egyesület aBedõ Albert-díj adományozásával.

Munkássága magas színvonalon öt-vözi gyakorlati, igazgatási, kutatói ésoktatói tapasztalatait. A hazai erdõmû-velés gyakorlati fejlesztésének, kutatá-sának és oktatásának egyik legkiválóbbiskolateremtõ egyénisége, aki embersé-ges magatartásával és szerénységével amagyar erdésztársadalom és Egyesüle-tünk elismert alakja. Mindezen tulaj-donságai teszik méltóvá a legmagasabbegyesületi kitüntetésre.

Bondor Antal szívet-lelket melen-getõ szavakkal köszönte meg azelismerést.

Tiszteletbeli tagságidíszoklevél


ELISMERÕ OKLEVÉLkitüntetését kapnak

Balázs Mária Éva újságíró, szakmaiközönségkapcsolati referens, Észak-Magyarország kommunikációs hálóza-tának kulcsszemélyisége, szakmánkpozitív eseményeinek és törekvéseinekkorrekt tolmácsolója.

Borosán István erdõmérnök, aKaposvári Helyi Csoport tagja, a Marca-li Erdészet igazgatója, az erdõ- és vad-gazdálkodás összhangjának megterem-tésén munkálkodó szakember, segítõ-kész cimbora.

Csapó József erdõmérnök, a Sop-roni Helyi Csoport tagja, a HegyvidékiErdészet vezetõje, szakmánk gazdálko-dási, közjóléti, természetvédelmi és ok-tatási feladatainak összehangolásán si-keresen dolgozó kolléga.

Dudás Pál erdõmérnök, a BajaiHelyi Csoport tagja és korábbi titkára,hajósi erdészetvezetõként a gemencitérség erdõgazdálkodási, természetvé-delmi, vadgazdálkodási teendõinek el-kötelezett szakembere.

Gembiczki Ferencné erdésztech-nikus, az Egri Helyi Csoport tagja,nyugdíjas kerületvezetõ erdész, a mát-rai erdõgazdálkodás igényes szakem-bere, a térség civil szervezeteivel kiala-kított aktív kapcsolatok erõsítõje.

Gembiczki Ferenc erdésztechni-kus, az Egri Helyi Csoport tagja, nyugdí-jas kerületvezetõ erdész, aki a Galyatetõ

környéki erdõk természetes kezelésén,az erdõ- és vadgazdálkodás egyensúlyá-nak biztosításán munkálkodott.

Gyenes István erdõmérnök, a Vi-segrádi Helyi Csoport tagja, mûszakivezetõ, a Gödöllõ környéki állami erdõ-területeken az erdõmûvelési és vadgaz-dálkodási tevékenység sikeres össze-hangolója.

Jancsó György erdõmérnök, azInformatikai Szakosztály tagja, nyugdí-jas erdõrendezési osztályvezetõ, a légifényképek alapján készített gazdálko-dási és tematikus alaptérképek, vala-mint a digitális térképezés szakértõje.

Laki László gépésztechnikus, aGépesítési Szakosztály tagja, sárvárigépesítési mûszaki vezetõ, az erdészetigépek karbantartásának és javításánakelismert szakembere, az ágazati gépfej-lesztések résztvevõje.

Léránt János erdésztechnikus, aNagykanizsai Helyi Csoport tagja, lete-nyei kerületvezetõ erdész és természet-fotós, aki kiemelkedõ tapasztalattal,magas színvonalon valósította meg azalai bükkösök természetes felújítását.

Molnár József természetvédelmimérnök, a Budapest HM Helyi Csoporttagja, a Táborfalvai Erdészet mûszakivezetõje, a területén folyó erdõ- és vad-gazdálkodási feladatok összehangoltvégrehajtásának szakembere.

Orbók Ilona erdõmérnök, az Er-délyi Helyi Csoport titkára, aki kimagas-ló szakmai munkája mellett sokat tett a

Kárpát-medencei erdészeti szakembe-rek intézményesített kapcsolatainakmegvalósításáért.

ifj. Partos Kálmán erdõmérnök, aBaranya megyei Helyi Csoport tagja, ká-rászi erdõgondnok, a folyamatos erdõ-borítást biztosító üzemmódok mecsekialkalmazásának úttörõ képviselõje.

Puskás Mihály erdõmérnök, aDebreceni Helyi Csoport tagja, középis-kolai szaktanár és magánerdõ-gazdál-kodó, hortobágyi fafaragó táborok éskiállítások lelkes szervezõje.

Rácz Imre erdésztechnikus, a Za-laegerszegi Helyi Csoport tagja, erdõ-birtokossági szakirányító, a Zalaújlakkörnyéki magánerdõk õshonos fafajok-kal történõ átalakításának szakembere.

Rabi Attila erdésztechnikus, aKecskeméti Helyi Csoport tagja, kis-kunsági kerületvezetõ erdész, az ártérierdõgazdálkodás nagy munkabírású,lelkiismeretes egyénisége, helyi érdek-védelmi képviselõ.

Schweighardt Ottó erdõmérnök,a Budapest ÁESz Helyi Csoport tagja,erdõ-fõfelügyelõ, korábbi sokrétû vér-tesi erdõgazdálkodó, az egyesületi múltkutatója és örökségének ápolója.

Végh Gábor mezõgazdaságigépészmérnök, magánerdõ-gazdálko-dó és Kisbajom község polgármestere,aki a térség mezõ-, erdõ- és vadgazdál-kodóinak együttmûködését és települé-se felvirágoztatását kreatívan és minta-szerûen oldotta meg.


ANDRÉSINÉ DR. AMBRUS ILDIKÓerdõmérnök

Az Egyesület munkájában 1983-óta veszrészt. Szellemisége meghatározó erõvelhat a környezetében. A diákság és peda-gógusok közösségeit egyaránt a magyarerdészet ügye mellé állította. 1996-tól aHelyi Csoport vezetõségi tagja, lelkiisme-retes munkájával számos országos vissz-hangot kiváltó, szakmai rendezvény éscsaládias hangulatú összejövetel házigaz-dája. Az Egyesület Oktatási Szakosztályá-nak évek óta aktív tagja, annak 1999 óta

titkára. Bedõ Albertnek, mint az ásotthal-mi erdészeti szakiskola névadójának em-lékét személyesen és az iskola kollektívá-jával közösen folyamatosan ápolja.

Erdõmérnöki oklevelének megszer-zésétõl, 1986-tól az ásotthalmi erdészetiszakiskola tanára. 1991-ben mérnök-ta-nári oklevelet szerzett, majd 1997-benmérlegképes könyvelõi szakképesítésretett szert. 1994-ben doktori fokozatotszerez.

A Bedõ Albert Erdészeti Szakiskolá-nak 1989-tõl igazgatóhelyettese, 1996-óta igazgatója. Mûködése eredménye-ként a hagyományos erdészeti szakmaoktatása mellett újabb szakmák oktatá-sát vezette be, 2004-tõl érettségi vizsgá-ra felkészítõ, szakközépiskolai képzésis folyik. Több tankönyv, kiadvány éscikk szerzõje. Jelentõs eredményeketért el az iskola építményeinek fejleszté-sében, felújításában. Megkérdõjelezhe-tetlen hitelessége, felkészültsége a rábízott feladatokra nagyban hozzájárultahhoz, hogy az erdészeti szakoktatásmeghatározó egyéniségévé váljon.

BAK JULIANNAerdõmérnök

1990-2010 között a Miskolci Helyi Csoporttitkára. Mûködése alatt kialakult a széle-sebb szakmai kitekintést elõsegítõ belföl-di és határ menti tanulmányutak rendsze-re. Aktív résztvevõje az erdész–bá-nyász–kohász hagyományok regionálisszintû ápolásának, a Fazola-napok elindí-tásának. Megszervezte a régió erdészetiemlékhelyeinek feltérképezését, részt vettaz erdõgazdaság erdei iskola hálózatánakkialakításában. Különösen szívén viseli aborsodi hátrányos helyzetû erdészek,nyugdíjasok megsegítését, amelyhez azErdészcsillag Alapítvány támogatását ismegszerzi. Az Elnökség tagja 1998-2002között, az Ellenõrzõ Bizottság tagja 2006-2010 között, 2010-tõl annak elnöke. Ezekmunkáját mindig megalapozott vélemé-nyével segítette. Több országos és régiósrendezvény szervezõje. Az OEE háromszakosztályának meghatározó tagja.

Erdõmérnöki diplomáját 1983-banszerezte, 1984-tõl az ÉSZAKERDÕ Zrt.,illetve jogelõdjénél dolgozik, kezdet-ben mûszaki, késõbb közgazdaságiszakterületen. Szakismereteinek bõvíté-sére közlekedésépítõ szakmérnök ésmérnök-közgazdász oklevelet szerez.Mûszaki területen elért eredményeit újépítésû és felújított erdészeti utak, irodaés vadászházak jelölik, amelyek közülkiemelkedik az erdõgazdaság központiépületének külsõ felújítása. 2002-tõl arészvénytársaság közgazdasági vezér-igazgató-helyettese.

Tudatosan felépített életpályája bizo-nyítja, hogy kellõ felkészültséggel je-lentõs szakmai sikerek érhetõk el, és amindennapok szakmai feladatai melletta közösség számára is fontos tevékeny-ségek végezhetõk.

KOVÁCS GÁBORerdõmérnök

Az OEE-nek 1962 óta tagja. A nyolcva-nas évek második felétõl a helyi cso-port titkára, 1994-2010 között annak el-nöke. Titkári és elnöki mûködése alatt ahelyi csoport létszámát jelentõsen nö-velni tudta. Az OEE Díjbizottságánakmunkáját megfontolt tanácsaival és ér-veivel 2006 óta támogatja. Nyugdíjas-ként a kárpátaljai egyesületi szakmaikapcsolatok motorja.

Erdõmérnöki diplomáját 1965-benkapta. Rövid nyírségi erdõgazdaságiszakmai évek után 1969-tõl a Felsõ-Ti-sza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál he-lyezkedik el. Ismereteinek gyarapítása

érdekében a BME-n vízgazdálkodásiszakmérnöki képesítést szerez. Sikeresenvesz részt az 1970-es Tisza-völgyi árvízivédekezésben és a védmûvek helyreállí-tásában. A víztározás és a vízpótlás erdõ-állományokra gyakorolt hatása érdeklõ-désének és mérnöki tevékenységénekmeghatározó eleme, amelyrõl számoscikket írt jeles szaklapokban.

A Debreceni Erdõfelügyelõség osz-tályvezetõjeként 1983-tól sikeres erdõte-lepítési programot hajtottak végre,amelynek eredményeként 20 ezer hek-tárral nõtt a megye erdõterülete. 1993-tól10 éven át a NYÍRERDÕ Rt., illetve joge-lõdjének vezérigazgatója. Irányításávalaz erdõgazdaság szakmailag és pénz-ügyileg stabilizálódott, akác- és nyárter-mesztési eredményei a világon ismerttéváltak. Szakmai életútját több kitüntetés-sel ismerték el. A debreceni egyetemcímzetes egyetemi tanára. Emberi tartása,humánuma példaértékû. Pályafutása bi-zonyítja, hogy az ismeretek tudatos bõví-tésével az erdõmérnök is sikereket érthetel a kapcsolódó szakterületeken is.

Bedõ Albertemlékérmet kapott


BURIÁN ENDREerdõmérnök

Az OEE-nek 1984 óta tagja. Elsõ mun-kahelye a MÉM ERSZ pécsi irodája volt,ahol erdõtervezõként dolgozott. Majd aMecseki EFAG Hetvehelyi Erdészeténélerdõmûvelési mûszaki vezetõ. Munka-körét jelentõs erdõsítési hátralékkal,komoly munkaerõgondokkal vette át,amit hatalmas erõfeszítéssel hozottrendbe. Eredményes munkája megye-határon túlnyúló elismertséget hozottszámára. Több éves természetes felújí-

tási programot tervezett meg és irányí-tott. Erdõmûvelési tapasztalatait fahasz-nálati mûszaki vezetõi munkakörébenis kamatoztatta, amikor folytathatta atermészetes felújítások elõkészítését,kezelését.

A 2005-ös gyapjaslepke-invázió ide-jén megszervezte és irányította a fertõ-zés felmérését és a védekezést Baranyamegyében, mintegy 3300 hektáron.

Részt vett a vállalatirányítási rend-szer erdõmûvelési és vadászati modul-jának fejlesztésében, bevezetésében.Közremûködött a térinformatikai terve-zõ rendszer kialakításában és folyama-tos fejlesztésében.

Az erdõgazdálkodás megismerteté-se, a szakma népszerûsítése terén vál-lalt ismeretterjesztõ elõadásokat, amit ahelyi sajtóban, illetve az agrársajtóbanközölt tájékoztatások, újságcikkek sorajelez. Munkásságát „Az év erdésze” ver-seny megyei selejtezõjének rendszeresszervezõje, lebonyolítója. Az „Erdõkhete” rendezvénysorozatban, az erdé-szeti nyílt napokon is szerepet vállal.

LIMP TIBORerdõmérnök

A Kisalföldi EFAG-nál kezdte szakmaipályafutását fahasználati, értékesítésiszakterületen, majd 1993. évtõl a GyõriErdészet vezetõje. 1982 óta az OEE aktívtagja.

Kiemelkedõ gyakorlati feladatait tu-dományos megalapozottsággal végzi. Agönyûi homokvidék határ termõhelyeinúj szemléletû erdõgazdálkodás kialakí-tását sürgették. Itt a termõhelyfeltárásraalapozott fenntartó erdõgazdálkodásvált gyakorlattá.

A Szigetköz átfogó problémáinakmegoldásában is élenjáró tevékenysé-get folytat. Még a természetvédelmitörvény hatálybalépése elõtt megkezdtea nemesnyár-gazdálkodás fokozatos át-alakítását. A Duna elterelésébõl fakadóökológiai változásokhoz alkalmazkod-va egyre inkább az õshonos fafajokkaptak szerepet az erdõfelújításokban.Évente készített értékelést a Duna elte-relésének erdõállományokra gyakorolthatásáról. Elkészítette a Phare programkeretében a „Közös Szlovák-MagyarNemzeti Park kialakításának megvaló-síthatósági tanulmánya” erdészeti feje-zetét, amelyben aggályait is megfogal-mazta. Részt vett 2007-tõl a „Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszerrehabilitációjának közös megalapozá-sa” címû tanulmány elkészítésében, er-rõl több nemzetközi konferencián tar-tott elõadást. Tagja a Szigetköz VízpótlóRendszer Üzemeltetési Bizottságának.Gyõr város önkormányzatával közösenvalósították meg a 260 hektáros Püspök-erdõ közjóléti fejlesztését.

Oktatási intézmények (egyetem,technikum), egyesületi csoportok ta-nulmányútjait szervezi.

STEINER JÓZSEFNÉ PLESOVSZKI MÁRIA

erdõmérnök

Az OEE-nek 1964 óta tagja, az Erdõk aKözjóért Szakosztály, valamint az Erdé-szeti Erdei Iskola Szakosztály alapítója.A Miskolci Helyi Csoport rendezvénye-inek alkotó részvevõje.

Kezdetben a Borsodi EFAG-nál terü-letrendezéssel és kereskedelemmelfoglalkozott. Ezt követõen tíz éven ke-resztül tisztelt és nagyra becsült erdõ-felügyelõ volt, majd a Bükki NemzetiPark erdészeti felügyelõje lett. Utóbbibeosztásában legfõbb célja volt a ter-mészetvédelem és az erdõgazdálkodáskonfliktusainak feloldása. Kiemelkedõ-

en fontosnak tartotta, hogy a nemzetipark munkatársai elméleti és gyakorlatiismeretekre tegyenek szert az erdõren-dezés, erdõgazdálkodás és az erdészetifelügyelet terén.

Korán felismerte, hogy a jövõ a fiatalnemzedékek környezettudatos élet-módra nevelésében rejlik. A magyaror-szági erdõpedagógia kialakításának út-törõ személyisége. Jelentõs szerepe voltaz erdei iskolák ismeretanyagának, ok-tatási módszereinek kidolgozásában.Mindig hangsúlyozta az erdésztársada-lom felelõsségét a fenntartható földiélet kialakításában és megõrzésében.

1999-2004 között az ÉSZAKERDÕRt.-nél négy erdészeti erdei iskola kiala-kításával, oktatási programjuk kidolgo-zásával és az erdei iskolák népszerûsí-tésével foglalkozott.

2001-ben a Répáshután tartott nem-zetközi Erdõpedagógiai Szemináriumfõ szervezõje. Aktív irányítója a Madarakés Fák Napja és az Erdõk Hete rendez-vényeinek. Sok kezdõ erdõmérnökneksegítette kezdeti szárnypróbálgatásait.

Kaán Károlyemlékérmet kapott


GOMBÁSI KÁROLYerdésztechnikus

Tanulmányai befejezésétõl, 1976-tól nap-jainkig a Bakonyerdõ Zrt.-nél, ill. jogelõ-deinél dolgozik. Szakmai pályafutásátegy erdõmûvelõ brigádban kezdte, jelen-leg a központ erdõmûvelési osztályán aszaporítóanyag-gazdálkodás és a közjó-léti munkák irányítója. Az Egyesületnek1981 óta tagja.

Az erdõmûvelés iránti felelõs elköte-lezettsége 1983-ban kezdõdött, amikormegbízták a Pápai Erdészet legértéke-

sebb kerületének önálló irányításával.A kerületben folyó nagy kiterjedésû fa-kitermelések és az azt követõ erdõfelú-jítások komoly gondot jelentettekszámára. Az általa irányított sikeres er-dõfelújítások mára komoly erdõkkégyarapodtak. Jelenlegi munkakörébena szaporítóanyag-gazdálkodás cégszin-tû koordinálását végzi.

2002-tõl az Erdészeti SzaporítóanyagTerméktanács észak-dunántúli régiójá-nak elnöke. A közjóléti fejlesztésekiránti elkötelezettségének eredménye-ként sok közjóléti objektum, létesít-mény megvalósulása kötõdik nevéhez:tizenhárom forrásfoglalás, templomro-mok állagmegõrzési munkáinak irá-nyítása, erdei pihenõ és tornapálya re-konstrukciója, a tanösvény létrehozása,a kilátópont felújítása, a Bakony emlék-mû megalkotása, a kirándulóerdõk re-konstrukciója, az exótakert funkcióbõ-vítése. Nevéhez kapcsolódik két erdé-szeti erdei iskola létrehozása. Az Erdé-szeti Erdei Iskola és a Közjóléti Szak-osztályban dolgozik.

HOMOKI-NAGY ISTVÁNerdésztechnikus

Erdésztechnikusi oklevelét Sopron-ban szerezte, majd az Ipolyerdõ Zrt. Ki-rályréti Erdészeténél dolgozott 1967 no-vemberétõl 2010 decemberéig, mind-végig kerületvezetõ erdészként. Ez voltegyetlen, 43 éven át tartó munkahelye.A természet szeretete, tisztelete családiöröksége, amelyet egész életpályáján átmegõrzött és gyarapított. Tõ mellettszerzett tapasztalatával jelentõs érdeme-ket szerzett az erdõ- és vadgazdálkodáshelyi egyensúlyának megteremtésében.A rábízott erdõvagyonnak nemcsak jógazdája volt, hanem munkája révén aztgyarapította is. Kezdetektõl elfogadta atermészetközeli erdõgazdálkodás elveités azokat a gyakorlatban is megvalósí-totta. Úttörõ tevékenységet folytatott atermészetes erdõfelújításokhoz igazodótechnológiák meghonosításában. Példaértékû természetes és mesterséges erdõ-felújítások, nevelõvágások sora dicséri.Igényessége, munkabírása, emberségesok tisztelõt szerzett neki a szakmán be-lül és azon kívül is.

Második hivatásának tekinti az ifjúságkörnyezeti nevelését, amelyet a téma út-törõjeként immár három évtizede mûvel.1981-tõl mind a mai napig szervezõje aközismert Börzsönyi TermészetvédelmiTábornak, ahol gyermekek százait vezetirá a természet titkainak megismerésére.Ezrek tanulhattak erdõismeretet tõle.

Az Egyesületnek 1973 óta aktív, köz-megbecsülést élvezõ tagja.

Tiszteletet érdemlõ pályafutása so-rán elkötelezetten szolgálta az er-dészszakma és a természetvédelemkapcsolatát. Környezetében õ az, aki aköztiszteletben álló erdész megtestesí-tõje.

STIX JÓZSEFNÉerdésztechnikus

Stix Józsefné Kimpf Magdolna erdész-technikusi oklevelét Barcson szerezte.Munkáját már a szakközépiskola elvég-zése után, 1983-tól a Somogyi Erdõ ésFafeldolgozó Gazdaság Barcsi Erdésze-ténél erdész gyakornokként kezdte ésitt dolgozik ma is. Egyesületi tag 1983óta.

Önálló kerületvezetõ erdészként elõ-ször a Dráván túli erdõket kezelte. Az1950-es évek nemesnyáras telepítéseitkellett õshonos, ill. a termõhelynek meg-felelõ, optimális fatermést biztosító erdõ-társulásokra cserélni. Ezen a területen azerdõmûvelési és fahasználati munkák

komoly szervezõi rátermettséget igé-nyeltek. Keze nyomán, a jól elvégzettmunka eredményeként ma már kocsá-nyos tölgyeseket, tölgy-kõris erdõtársu-lásokat és égereseket találhatunk. Veze-tésével valósult meg a Sánc kerület köz-jóléti és turisztikai fejlesztése. Komplexszemléletével hozzájárult a Dráva folyómenti természeti értékek megõrzéséhez.

Jelenleg a Barcsi Erdészet Köblös ke-rületét vezeti változatos termõhelyi vi-szonyok között. Jelentõs szerkezetáta-lakítási munkákat valósít meg.

Lakóhelyének vallási közösségébenkulturális tevékenységet folytat. A DrávaVölgye Középiskola erdészeti tagozatánkeresztül támogatja az ott folyó képzést.Szerénységével, emberséges magatartá-sával környezetében példát mutat.

Lelkiismeretessége, precizitása le-gendás. Két gyermek édesanyjaként, ki-hívásokkal megtûzdelt, eredményesszakmai munkáját hivatásként végzõegyénisége példa arra, hogy a magáné-leti és a szakmai sikerek kellõ hittelelérhetõk és teljes élethez vezetnek.

Decrett Józsefemlékérmet kapott


A kitüntetettek nevében Kovács Gá-bor, Burián Endre és Homoki Nagy Ist-ván mondott köszönetet. Mindhármukmondandójából áthatott az életútjuk so-rán mindig irányadó emberség, becsület,tisztesség, melynek kötõanyaga a hit.

Kovács Gábor beszédét idézzük:

„Meghatódottan állunk itt az OEE143. közgyûlésének résztvevõi elõtt.Nehéz megfelelõ szavakat találni, ezértengedjétek meg, hogy elfogódottságo-mat egy régi emlékemmel oldjam:

Kezdõ mérnök koromban az erdõ-gazdaságunk igazgatója magas kor-mánykitüntetést kapott. Összehívta leg-közvetlenebb munkatársait (véletlenülés méltatlanul kerültem közéjük), és il-lõ módon, igen szép szavakkal megkö-szönte munkájukat, azt, hogy a magaskitüntetéshez hozzásegítették. Azzalzárta: „dolgozzatok tovább szorgalma-san, mert van ennél magasabb kitünte-tés is.”

Mi, akik most itt elõttetek állunk eztnem mondhatjuk, mert erdész számáraMagyarországon nincs a ma itt márkiosztott, és a még kiosztásra kerülõelismeréseknél rangosabb kitüntetés.Köszönet illeti mindazokat, akik sokattettek azért, hogy a mellettem állók, jó-magammal együtt magas kitüntetésbenrészesülhessünk.

Köszönet illeti helyi csoportjainkat, arégiós képviselõket, az elnökséget,hogy felfigyeltek munkánkra. Nemcsakerdészként végzett szakmai tevékeny-ségünkre, hanem arra is, amit e 3400 ta-got számláló civil szervezetben évtize-dek óta kifejtünk. Külön öröm számom-ra, hogy a helyiek, vendéglátóink aján-lására olyan kolléga áll itt mellettem ki-tüntetettként Bak Julianna személyé-

ben, aki példamutatóan sokat tett azEgyesületért helyben és az országosszervezetben is.

Személyes örömömnek is hadd ad-jak hangot. Kitüntetésben részesültugyanis Andrésiné dr. Ambrus Ildikó,annak az erdészeti oktatási intézmény-nek az igazgatója, amelyiknek névadó-ja ugyanaz a kálnoki Bedõ Albert, akirõlaz általunk most átvett emlékérmet iselnevezték. Az égiek kifürkészhetetlenakarata, hogy az én édesapám – aki fia-tal erdészként ott, a Királyhalmi Aler-dész Szakiskolában volt gyakorlatveze-tõ erdész a múlt század harmincas éve-iben – a 42 évvel ezelõtti nyíregyházivándorgyûlésen szintén Bedõ-díjbanrészesülhetett.

Szeretnék köszönetet mondani mind-azoknak, akik e nagyon szép hivatás fe-lé utunkat egyengették, s azoknak is,akik a pályára érve családként mellénkálltak, most is mellettünk vannak támo-gató szeretetükkel, újabb és újabb ener-giákkal frissítve idõnként bizony lanka-dó lelkesedésünket.

Tisztelt Közgyûlés!Az erdészszakmának ma meglehetõ-

sen sok nehézséggel kell megküzdenie.A legfontosabb kovász – mint 160 évalatt annyiszor - az Országos ErdészetiEgyesület lehet. Mi, akik megtisztelõ ja-vaslatotokra, szavazataitokkal elnyer-tük az Országos Erdészeti Egyesületelismerését, kérünk benneteket, õrizzé-tek meg e nagy érdekérvényesítõ ké-pességre alkalmas szervezet egységét.Az együttmûködésben, választott tiszt-ségviselõink törekvéseinek segítésévelkeressük a mostani gondjainkra a meg-oldást.

Végül, mint aki társai nevében szótkapott, Debrecenbõl, a kálvinista Ró-mából is érkezve hadd zárjam szavaima pár évvel ezelõtti Debreceni Vándor-gyûlésen kitüntetett kollegánk által gre-gorián dallamokkal megszólaltatott kál-vinista hitvallással: SOLI DEO GLÓRIA!Egyedül Istené a dicsõség!”

Az Erdészeti Tudományos Intézeta mezõgazdasági miniszter által1970-ben alapított „Vadas Jenõ” em-lékplakettel ismeri el azon szakem-berek, kollégák tevékenységét, akiksokat tettek a hazai erdészeti kuta-tás fejlesztéséért, kiemelkedõen soksegítséget nyújtottak az intézet tu-dományos tevékenységéhez, szak-mai, szellemi vagy anyagi téren. AVándorgyûlés nyilvánossága elõtttörténõ átadással szervezeteink azerdészeti kutatás, a gyakorlati tevé-

kenységet megalapozó szakmai tu-dományos munka fontosságárahívják fel a figyelmet.

A 2012. évi kitüntetést az Erdé-szeti Tudományos Intézet fõigazga-tója, dr. Borovics Attila

Juhász Lajos erdõmérnöknek, aNyírerdõ Zrt. mûszaki vezérigazga-tó-helyettesének sokéves munkájaelismeréseként adja át.

Juhász Lajos (balról), mint az alföldierdõgazdálkodás ismert és elismert szak-embere, mindenkor segítette az ERTIterepen folyó kísérleteinek tervezését,támogatta megvalósításukat, és ösztö-nözte a kutatási eredmények gyakorlat-ba való átültetését. Így aktív támogatószerepet vállalt az akác és nyár fajtakí-sérletek kivitelezésében és fenntartásá-ban, a derecskei nyárklóngyûjteménygondozásában, résztvevõje volt azakácfajtajelöltek szelekciójának és a faj-tabejelentéseknek.

Fontos koordináló szerepet vállalt akocsányos és vöröstölgyesek természe-tes felújításában, valamint a minimálistalajbolygatással járó felújítási kísérle-tekben. Hosszú évekre visszanyúló pél-daértékû együttmûködésben készülteka házi, fekete, intermedia és hikoridió-kísérletek a Nyírerdõ teljes területén.Közremûködésével a közelmúltbaneredményesen zárultak azok a munkák,amelyek a fahamu erdei elhelyezési le-hetõségeit kutatták, valamint az erdõte-lepítések szénmegkötésre való hatásátvizsgálták.

Juhász Lajos aktív szervezõje és ér-demi közremûködõje a Tiszántúlhozkötõdõ erdészeti tudományos rendez-vényeknek, lelkes vendéglátója és fel-készült szakmai vezetõje az intézethezérkezõ külföldi vendégeknek. Inno-vatív szemlélete sokat segített a két in-tézmény közötti harmonikus együtt-mûködés kialakításában és fenntartá-sában.


A 2012-es év az Erdészeti Lapokmásfél évszázados jubileuma mel-lett Pápai Gábor nyugdíjba vonulá-sával egy korszak végét is jelenti.Fõszerkesztõként Pápai Gáborvisszatért a gyökerekhez, visszaállí-totta az újság Egyesülethez kötõdõcímét, az eredeti mintákat alapulvéve megreformálta annak külalak-ját és tartalmi tagolását. A rendszer-változás utáni évek nehézségei kö-zepette is szilárd értékrendû, szak-mai és erkölcsi szempontból elkö-telezett folyóiratot teremtett. Mun-kásságát az Egyesület 2002-ben Be-dõ Albert-díjjal, az újságíró szerve-zetek többek között Az Év Szakújság-írója és Hevesi Endre életmûdíjjalismerték el. Tevékenysége és sze-mélye mindenképpen megérdemli,hogy Egyesületünk a Vándorgyûlé-sen, a tagság legnagyobb nyilvános-sága elõtt mondjon köszöntet PápaiGábornak.

Gábor, könyvszeretetedet ismer-ve egy valódi könyvritkasággal, Bu-dai Ézsaiás 1808-ban kiadott Ma-gyarország története c. mûvévelszeretnénk megköszönni két évtize-des munkádat.

* * *Az ünnepi közgyûlés utolsó pont-

jaként kérem Zay Adorjánt, az Észak-erdõ Zrt. vezérigazgatóját, kösse fela miskolci emlékszalagot az Egyesü-let Vándorzászlajára, majd adja át azta 2013. évi Vándorgyûlés házigazdá-jának, Kocsis Mihálynak, a VértesiErdõ Zrt. vezérigazgatójának.

* * *

A Vándorgyûlés és Közgyûlés zá-rásaként kérem a tisztelt résztvevõ-ket, hogy énekeljük el az ErdészHimnusz elsõ versszakát.

Fotósok: Abonyi László, GregussLászló Géza, Mõcsényi Miklós, NagyLászló, Orosz Gyula, Pápai Gábor,Szegedi László, Szõnyi Zoltán, Tóth

Zoltán, Vezér József, Zétényi Zoltán


Résztvevõk névsora

Abonyi László, Ábrahám Gábor, Ábra-hám István, Ács Péter, Ágoston Gyula,Aipli Zoltán, Alberti István, ÁncsánGyörgy, André Zoltán, Andreas Niepa-gen, Andrési Dániel, Andrési Pál, And-résiné dr. Ambrus Ildikó, Antli István,

Babics István, Badari Tibor, Bajnai Csaba,dr. Bak Edina, Bak Julianna, Bakó Csaba,Bakon Gábor, Bakti Péter, Balázs Árpád,Balázs Mária Éva, Bálint Imre, Bálint Sán-dor, Balogh Árpád, Balogh István, BaloghPéter, Bányai Péter, Barabás Tibor, Bá-rány Gábor, Bárány János, Baranya Csa-ba, Barkóczi István, Barton Zsolt, BartuczLászló, Battáné Császár Erika, Bécs Jenõ,Bede Zoltán, Beély Miklósné, BekõnéPolner Katalin, Benei Zsolt, Benéné Szé-kely Csilla, Beregszászi Olivér, Berg Pé-ter, Berta Tibor, Bilig Zsolt, Bircher Gyu-la, Blazsev Zsivko, Bocsó Gábor, BognárGábor, Bognár Tibor, dr. Bondor Antal,Borka Róbert, Boros Attila, dr. BorovicsAttila, Bors László, Boza Donát, BózsóGyula, Buday Péter, Bukovenszky József,Bukovics Attila, Burián Endre, Burián Ju-dit, Buris László, Burján Gábor,

Ceglédi Lajos,

Cságoly Imre, Csákó József, Csanádi Bé-la, Csapó József, Csejkné Kissimon Má-ria, Cseppely Attila, Cserép János, CsigerZsolt, Csiszár Attila, id. Csizmadia Sán-dor, Csizmadia Sándor, Csizmár Béla,Csókáné Szabados Ildikó, Csomós Já-nos, Csonka Tibor, Csontos Péter, CsórAttila, Csordás Nagy László, CsordásNagy Lászlóné, Csordás Roland, CsóréLászló, Czifra Szilvia, Czili Kármen,

Dalvári Vince, Hagen Dargel, Frau Dar-gel, Deák Bárdos Péter, Dégi Zoltán,Dékányné Molnár Judit, DemetrovitsTibor, Demjén Béla, Dénes Károly, Dé-nes Péter, Dénes Tibor, Dézsi Károly,Dezsõ Vilmos, Dienes István, Dobi Ba-lázs, Dobó István, Dolgos Attila, Dom-bai Kálmán, Domján György, DonkóKároly, Dózsa Gábor, Dózsa Lajos, Dó-zsa Zsolt, Drabbant Zsolt, DrenyovszkiAndrás, Druzsba Attila, Dudás Béla,Dudás László Péter, Dudás Pál, Dürgõ-né Szalay Piroska,

Ecsegi Istvánné, Elekes Huba, Éles Csa-ba, Emõdi Zsolt, Encsi Csaba,

Fajger István, Fajger-Völgyesi Antónia,Farkas János, Farkas Rolf, Farkas Zsu-zsanna, Farkasné Erdõs Judit, Fazekas

József, Fehér János, Fehér Sándor, Fe-hér Tamás, Fehérné Rácz Ágnes, FejesBertalan, Fekete Péter, Feketéné Pech-tol Éva, Ferencz László, Ferenczi Ta-más, Fifek Katalin, Fodor József, dr. Fo-dor Márta, Fodor Mihály, Földes Péter,Földesi Antal, Frank József, Frank Ta-más, Freller Mónika, Fridel Károly Gá-bor, Fritsch Ottó, Fróna Antal, Fûr Ta-más, Füredi László,

Gál Bálint, Gál László, Gál Sándor, Ga-lamb Gábor, Galambos István, Galvács-né Kertész Viktória, Gáncs Viktor,Gembiczki Ferenc, Gembiczki Ferenc-né, Gémesi József, Gerely Ferenc, Ger-ner László, Góhér Zoltán, Gombási Ká-roly, Gombásiné Takács Gyöngyi, GórLajos, Gõbölös Péter, Gödörházi Gá-bor, Gönczi István, Göndöcz Péter, Gõ-si István, Greguss László Géza, GreinerJózsef, Gróf András, Gulyás Imre,

Gyenes István, Gyenes Károly, Gyer-gyák Lajos, Gyõrfi Dénes, Gyõrvári Atti-la, Gyõrvári László, Gyurcsik Attila,

Háber Márta, Halmos Zoltán, HámoriSándor, Hancz Zoltán, Haraszti Gyula,Hári József, Hatos Tamás, Heffler Lász-ló, dr. Hegedûs Attila, Hegyi Norbert,Heim Márton, Helt Csaba, Herczeg Jó-zsef, Hirmann Antal, Hóbor László,Hoffmann Pál, Homoki József, Ho-moki-Nagy István, Homoki-Nagy Ist-vánné, Homolya Károly, Hopka István,Hopp Tamás, Horákné Kalmár Magdol-na, Hornyánszky Antal, Horváth And-rás, Horváth Dénes, Horváth Ernõ, Hor-váth Gergely, Horváth Péter Brúnó,Horváth Sándor, Horváth Szilárd, Hor-váth Zoltán, Horváth Zsuzsanna, HovánIstván Iván, Hölbling Sándor, HudákÁdám, Hudák László ifj., Hudák Már-ton, Hulják Péter, Huray Kinga,

Iberpaker Gábor, Illés Péter, Isó Lajos,Izsépi Attila,

Jámbor László, dr. Jámbor László, Jamb-rich István, Janács Gergely, Jankó Gá-bor, Jeszenszki Ede, Jozwiak Bernard,Józsa István, Juhász Antal, Juhász Ist-ván, Juhász János, Juhász Lajos, dr. JungLászló, Justin István,

Kaczvinszky Tamás, Kádár István, Kad-licsek János, Kaitz Zoltán, Káli Károly,Kálmán Miklós, Kálmán Szilárd, KámiLászló, dr. Kárpáti László, dr. KárpátinéUgron Anikó, Kaszala Judit, Kecskemé-ti Zoltán, Kecskés Gyula, KelecsényiSzilárd, Keller József, Keresztes György,

Keszi László, Keszléri József, KiczkóKároly, Kiczkó Károlyné, Kiczkó Móni-ka, Kinizsi János, Király Béla, Király Ist-ván, Király István, Kis Prumik Ágnes,Kis Sándor, Kiss Béla, Kiss Csaba Imre,Kiss Éva, Kiss Ferenc, Kiss Gábor, KissGábor, Kiss László Tamás, Kiss Tibor,Kisteleki Péter, Kiszály Gábor, KladivaTamás, Klement Zoltán, Kluber József,Kocsis Mihály, Koczka Zoltán, KollárIstván, Kollár Tamás, dr. Koller Erzsé-bet, Komáromi Ferenc, Kontra László,Korek Károly, Kormos Ferenc, KormosJózsef, Kormos Krisztina, Kóródi Sán-dor, Kósa Attila, dr. Kosztka Miklós, Ko-vács Endre, Kovács Ferenc, Kovács Gá-bor, Kovács Gábor, Kovács Gáborné,Kovács István, Kovács János, Kovács Já-nosné, Kovács László, Kovács Linda,Kovács Márton, Kovács Miklós, KovácsPálné, Kovács Róbert, Kovács Tamás,Kovács Tibor, Kökény István, KõváriFerencz, Köveskúti Zoltán, Kriskó And-rás, Kriskó Bence, Kronekker József,Kulcsár Zsolt, Kun Miklós, Kurucz Gá-bor, Kuslics Ferenc, Kutas Lajos,

Laki László, Lakó Gábor, Lang Zoltán,Lázár Tamás, Lehóczki István, LénártnéOrliczki Judit, Léránt János, LesnyiczkyLászló, Prof. dr. Lett Béla, dr. Lett Bélá-né, Lévay László, Limp Gábor, Limp Ti-bor, Ifj. Limp Tibor, Limpné ÁsványiMária, Lomniczi Gergely, Lovász Hen-rietta, Lõrincz József, Lugosi Jenõ, Lun-ka Lajos, Luzsi József,

Macsek Lajos, Magyar Ferenc, MagyarJózsef, Major László, Majoros Gábor,Majoros Zsolt, Makra Zsuzsanna, Mar-csisin Tamás, Marcus Kühling, MarosiGyörgy, Marozsán Marianna, MartonAndrás, Márton Edit, Marton Zoltán,Martonosi Dániel, Matajszné Kása Eri-ka, Mátrai Imre, Mátyás Béla, MatyókJózsef, Megyery Ákos, Menoni Imre,Merkel Gábor, Merkel Gáborné, MesicsBertalan, Mester Gézáné, MészárosGyörgy, Mészáros Komáromi Márk, Mé-száros Péter, Mézes Lajos, MézesnéNagy Gyöngyi, Mihók István, Mikesz Já-nos, Mikesz Zoltán, Mikulásik Márton,Miszori Krisztián, Mocz András, MocznéSzabó Erika, Mogyorósi József, MolnárGábor, Molnár József, Molnár Katalin,Molnár Péter, Molnár Tamás, MolnárZoltán, Monár Tibor, Morvai Gábor,Mõcsényi Miklós, Müller Attila, MüllerJózsef,

Nádasdi Szabolcs, Nádasi Mihály, NagyAndrás, Nagy Attila, Nagy Gergely,Nagy Imre, Nagy Jánosné, Nagy József,


Nagy Lajos, Nagy Lajos, dr. Nagy Lajos,Nagy László, Nagy László, Nagy Nán-dor, Nagy Zsolt, Nagy-Bozsoky Péter,Prof. dr. Náhlik András, Nahóczki Lász-ló, Naszladi Géza, Némedy Zoltán, Ne-mes Zoltán, Németh Gáborné, NémethImre, Németh János, Németh József,Németh Lajos, Németh Rudolf, NémethSándor, Frau Niepagen, Novák László,Novák Zoltán,

Nyeste András, Nyitrai Dániel, NyitrayAndrás, Nyúl Károly,

Ocsovai Zoltán, Oláh Gergely, OlajosSándor, Orbán Tibor, Orbán Tibor, Or-bók Ilona Juliánna, Orbók Sándor, Or-liczki Sándor, Orliczki Tibor, OroszGyula, Oroszi Sándor, Osváth András,Õz Zoltán,

Pacsai Endre, Pacsesz Attila, Pádár Gá-bor, Pajor József, Pál Andor, Pál JánosViktor, Pál Lajos, Palánkay Béla, Palán-ki Gábor, Pálfalvi Zsolt, Pálinkás Ákos,Pálinkás Tibor, Palkovics Zoltán, PapLászló, Pápai Gábor, Papp Gyula,Papp Tivadar, Papp Zoltán, Páris Ist-ván, Partos Kálmán, Pásztor János,Pásztor Tibor, dr. Patkó Gyula, Patocs-kai Zoltán, Perpék Arnold, Pesek Gé-za, dr. Pethõ József, Pintér Csaba, Pin-tér Eszter, Pintér István, Pintér Ottó,Pintér Zsolt, Pintyili Lászlóné, PokónéMarkovics Judit, Pósán Balázs, PósánFerenc, Potkovácz István, Právetz An-tal, Puskás Lajos, Puskás Mihály, Pus-kás Zoltán,

Rabi Attila, Rácz Ferenc, Rácz Imre,Rácz Károly, Rakonczay Zoltán, ifj. Ra-konczay Zoltán, Reinitz Gábor, Re-ményfy László, Rencsi Gábor, RencsinéÁgh Márta, Ripszám István, Roma Ár-pád, Román József, Román József, RostaAttila, Rosta Gyula, Rosta Katalin, Rozs-nyai Aladár, Rusz Judit, Ruzsics Balázs,

Sándor Zsolt, Sárainé Illés Edina, SáriZsolt, Sárközy Tamás, dr. Sárvári János,dr. Schiberna Endre, Schmotzer András,Schmotzer Andrásné, Schweighardt Ot-tó, Sebõ Bálint, Sere Ferenc, Sereg Ró-bert, dr. Seregi János, Seres Ferenc, Si-mon György, Simon Norbert, SimonSándor, Sipos Györgyi, Sipos István, Si-pos József, Sipos Sándor, Sipos Viktor,Sipõcz László, dr. Solymos Rezsõ, Som-lai László, Soós János, Soós Tamás, Só-vári Lajos, Spingár Péter, Stánicz László,Steiner József, Steinerné Plesovszki Má-ria, Stix Józsefné, Stubán Zoltán, SuhajIstván, Sulyok Ferenc,

Szabó Balázs, Szabó Ferenc, Szabó Ger-gely, Szabó Jánosné, Szabó Jenõ, SzabóPéter, Szabó Sándor, dr. Szabó Sándor,Szabó Tamás, Szabó Tibor József, Sza-bó Vendel, Szakács Sándor , SzakácsiBéla, Szalacsi Árpád, Szalai Csaba,Szántó Attila, Szecsõdi Péter, SzegediLászló, Szekán György Mihály, SzékelyMárta, Szekrényes Tamás, Szeles Gá-bor, Szentesi Levente, Szenthe Gábor,Szentléleki Tibor, Szentpéteri Sándor,dr. Szép Tibor, ifj. Szi-Benedek József,Szilágyi András, Szilágyi Krisztián, Szí-

vós Balázs, Szívós Béla, Szojka Pál, Szo-kolovszki Géza, Szolnoki Gyula, Szöge-di József Zsolt, Szõke Péter, Szõnyi Já-nos, Szuromi Károly, Szuromi Péter,Szûcs Ferenc,

Tajnai Róbert, Tajta László, Takács Gyula,Takács Tibor, Tamás Antal, Támba Mik-lós, Tasi Lászlóné, Telek Imre, TengerdiGyõzõ, Ther András, Thökölyi László, Ti-már György, Timár József, Timkó KovácsKinga, Tinku Imre, Tóth Ádám, Tóth An-tal, Tóth Attila, Tóth Ferenc, Tóth Ferenc,Tóth Lajos, Tóth László, Tóth Rafael, TóthSándor, Tóth Zoltán, Tótmárton Zsolt,Tölgyesi Krisztina, Török Gábor, TörökImre, Török József, Tõzsér András, TrojkóPéter, Turóczi Balázs, Tüske Zoltán,

Ugró Sándor, Urbán Pál,

Vadász György, Vajai László, Valent Sán-dor, Váradi Gábor, Várady József, Várfal-vi József, Varga Csaba, Varga Ferenc,Varga Ildikó, Varga István, Varga László,Varga Péter, Varga Zoltán, Varró János,Vasas Ernõ, Vasasné dr. Fûzi Edit, VassSándor, Végh Gábor, Végh Gáborné, dr.Vereckei Csaba, Vezér József, VilmányiMárton, Vilmányi Márton, Vincze Ferenc,Vitányi Márk, Vízhányó László,

Wisnovszky Károly,

Zakariás Éva, Zambó Péter, Zay Ador-ján, Zétényi Zoltán,

Zsiros Attila, Zsirosné Kiss Erzsébet.

… ha Sopron hív, mi ott leszünk …

M E G H Í V ÓTisztelettel és szeretettel invitáljuk az Erdészhölgyeket a2012. évi, szeptember 20-21-én megrendezésre kerülõ

ERDÉSZ NÕK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁRA,amely eseménynek az idén Sopron ad otthont, a Tanulmányi Erdõgazdaság Zrt, és az OEE Soproni Helyi Csoportjá-nak szervezésében.A programmal és a jelentkezéssel kapcsolatos bõvebb információk az Egyesület honlapjának (www.oee.hu) „Ese-mények” rovatában olvashatóak.Meghívónkat és annak csatolt dokumentumait igyekszünk a lehetõ legtöbb helyre eljuttatni (állami szakmai szakigaz-gatási szervek, állami és magán-erdõgazdasági társaságok, szakiskolák, egyesületünk helyi csoportjai, honlapunk:www.oee.hu stb…), azonban így sem biztos, hogy mindenki értesülni fog a programról, ezért kérjük a tisztelt hölgye-ket, hogy a környezetükben, ismeretségi, vagy baráti körükben lévõ minden olyan kolléganõt értesítsenek (pl. nyug-díjasok köre), akiknél kisebb a valószínûsége annak, hogy a fenti csatornákon keresztül eljut hozzájuk meghívónk. Szeretettel várjuk Önöket Sopronba!Erdészüdvözlettel:

Dr. Kárpáti László sk Dr. Jámbor László skOEE Soproni HCs elnöke Taeg Zrt vezérigazgatója

Ünnepi közgyûlés az egyetem aulájábanerdeszetilapok.oszk.hu/01774/pdf/EPA01192... ·...

Documents

Transcript of Ünnepi közgyûlés az egyetem aulájábanerdeszetilapok.oszk.hu/01774/pdf/EPA01192... ·...