Önnek Mire Futja
1
Önnek mire futja? A lakosság fele nem tud kijönni főállású jövedelméből, a megkérdezettek 22 százaléka pedig bizonytalan az adott kérdésben: állapítja meg a lakosság életstílusát vizsgáló legfrissebb GfK felmérés. Az elégedettséget úgy a háztartások közt, mint az egyénekre vetítve három dimenzió (anyagi helyzettel, családi és szabadidős körülményekkel, valamint az egészséggel való elégedettség) mentén vizsgáló kutatás szerint az elégedettség szoros összefüggésben van a társadalmi státussal. Száz pontos skálán mérve a magyar "átlagelégedettség" 60 körüli, és markáns különbség van a felső tízezer 71, valamint a társadalom leszakadó részének 53 pontos értéke között: hívja fel a figyelmet Kozák Ákos, a GfK Piackutató igazgatója. Az EU-polgárok (bár a négy évvel ezelőtt mért adathoz képest 3 százalékpontos csökkenés észlelhető) 80 százaléka elégedett életszínvonalával, a tíz tagjelölt állam átlagában ez az arány azonban mindössze 64%. Utóbbiak közt az elégedettség széles skálán mozog: az Unió országainak átlagát is rendre utasító szlovén 82 százaléktól a cseh 72, a lengyel 64 százalékon át, a meglehetősen gyenge magyar értékig. Az ezer fő személyes megkérdezésével készített felmérés szerint a nőtlenek és hajadonok általában elégedettebbek életükkel, mint a házasok. A családi jólétet elemezve a GfK azt találta, hogy 2003-ban a háztartások csupán negyede volt elégedett helyzetével, azaz ugyanannyian, mint 1991-ben. Az elégedetlenek aránya 1991 óta 40-50 százalék körül ingadozik. Ennél sokkal több család (35%) volt elégedett négy évvel ezelőtt, de még 2001-ben is közel egyharmaduk ítélte kedvezőnek helyzetét. Ugyanakkor pozitív tendencia, hogy az utóbbi évek reálkereset-növekedései révén jóval kevesebben (14%) vélik úgy, hogy jobb volt a háztartás anyagi helyzete tíz évvel ezelőtt, mint 1999-ben (33%). A megkérdezettek közel fele véli úgy, hogy főállású jövedelme összességében nem elég a megélhetéshez, és mindössze 29 százalék állítja az ellenkezőjét. A kérdésben tanácstalan a fennmaradó 22 százalék. A válaszadók 29%-a gondolja, hogy családi helyzete javulni fog öt éven belül, és közel ötödük fél, hogy inkább rosszabb lesz. A realitásérzék erősödését véli felfedezni a rendszerváltás és az EU-csatlakozás körüli eufórikus hangulat összehasonlításában Kozák Ákos: 1991-ben úgy az optimisták aránya (46%), mint a borúlátóké (23%) nagyobb volt a háztartás jövőképét illetően. További, a tudatosság erősödését alátámasztó bizonyíték, hogy a lakosság fele (a gazdasági prognózisokkal összhangban) tíz éven belül elérhetőnek tekinti a megfelelő életszínvonalat, minden hetedik ember azonban még távolabbinak látja a jólétet. A pénznek az állampolgárok életében betöltött szerepe az évek során egyre inkább közelít a nyugati mintához, véli a GfK igazgatója. Számosabb réteg (41%) tekint jövedelmére úgy, mint az elvégzett munka díjára, mint nyolc évvel ezelőtt (36%) emeli ki a GfK igazgatója és az életszínvonal javulásával akár 60-70 százalékra is emelkedhet. További jó pont, hogy míg 1995-ben százból tizenöt magyar tekintette a pénzt a máshova menekülés eszközének, addig mára ez a hányad elenyészővé vált. A legtöbben (71%) a család jólétének biztosítékaként fogják fel a pénzt, és ennek fontossága az elmúlt évek során alig változott. A kutatás kiterjedt az emberek közérzetét, életminőségét befolyásoló körülményekre is. "Konkrétan kilenc témára kérdeztünk rá, és legtöbben a szomszédokkal vagy barátaikkal való kapcsolatukkal elégedettek, azután sorrendben a családi állapot, teljesítőképesség, lelkiállapot, egészségi állapot következik, majd a lakáskörülmény. A megkérdezettek kevesebb, mint fele elégedett a szabadidő eltöltésének módjával, valamint a munkahellyel, és legkevesebben a pénzügyi helyzettel elégedettek": szögezte le végül a GfK igazgatója. Gfk
description
Önnek Mire Futja
Transcript of Önnek Mire Futja
nnek mire futja
nnek mire futja? A lakossg fele nem tud kijnni flls jvedelmbl, a megkrdezettek 22 szzalka pedig bizonytalan az adott krdsben: llaptja meg a lakossg letstlust vizsgl legfrissebb GfK felmrs. Az elgedettsget gy a hztartsok kzt, mint az egynekre vettve hrom dimenzi (anyagi helyzettel, csaldi s szabadids krlmnyekkel, valamint az egszsggel val elgedettsg) mentn vizsgl kutats szerint az elgedettsg szoros sszefggsben van a trsadalmi sttussal. Szz pontos skln mrve a magyar "tlagelgedettsg" 60 krli, s markns klnbsg van a fels tzezer 71, valamint a trsadalom leszakad rsznek 53 pontos rtke kztt: hvja fel a figyelmet Kozk kos, a GfK Piackutat igazgatja.
Az EU-polgrok (br a ngy vvel ezeltt mrt adathoz kpest 3 szzalkpontos cskkens szlelhet) 80 szzalka elgedett letsznvonalval, a tz tagjellt llam tlagban ez az arny azonban mindssze 64%. Utbbiak kzt az elgedettsg szles skln mozog: az Uni orszgainak tlagt is rendre utast szlovn 82 szzalktl a cseh 72, a lengyel 64 szzalkon t, a meglehetsen gyenge magyar rtkig.
Az ezer f szemlyes megkrdezsvel ksztett felmrs szerint a ntlenek s hajadonok ltalban elgedettebbek letkkel, mint a hzasok. A csaldi jltet elemezve a GfK azt tallta, hogy 2003-ban a hztartsok csupn negyede volt elgedett helyzetvel, azaz ugyanannyian, mint 1991-ben. Az elgedetlenek arnya 1991 ta 40-50 szzalk krl ingadozik. Ennl sokkal tbb csald (35%) volt elgedett ngy vvel ezeltt, de mg 2001-ben is kzel egyharmaduk tlte kedveznek helyzett. Ugyanakkor pozitv tendencia, hogy az utbbi vek relkereset-nvekedsei rvn jval kevesebben (14%) vlik gy, hogy jobb volt a hztarts anyagi helyzete tz vvel ezeltt, mint 1999-ben (33%). A megkrdezettek kzel fele vli gy, hogy flls jvedelme sszessgben nem elg a meglhetshez, s mindssze 29 szzalk lltja az ellenkezjt. A krdsben tancstalan a fennmarad 22 szzalk.
A vlaszadk 29%-a gondolja, hogy csaldi helyzete javulni fog t ven bell, s kzel tdk fl, hogy inkbb rosszabb lesz. A realitsrzk ersdst vli felfedezni a rendszervlts s az EU-csatlakozs krli eufrikus hangulat sszehasonltsban Kozk kos: 1991-ben gy az optimistk arnya (46%), mint a borltk (23%) nagyobb volt a hztarts jvkpt illeten. Tovbbi, a tudatossg ersdst altmaszt bizonytk, hogy a lakossg fele (a gazdasgi prognzisokkal sszhangban) tz ven bell elrhetnek tekinti a megfelel letsznvonalat, minden hetedik ember azonban mg tvolabbinak ltja a jltet.
A pnznek az llampolgrok letben betlttt szerepe az vek sorn egyre inkbb kzelt a nyugati minthoz, vli a GfK igazgatja. Szmosabb rteg (41%) tekint jvedelmre gy, mint az elvgzett munka djra, mint nyolc vvel ezeltt (36%) emeli ki a GfK igazgatja s az letsznvonal javulsval akr 60-70 szzalkra is emelkedhet. Tovbbi j pont, hogy mg 1995-ben szzbl tizent magyar tekintette a pnzt a mshova menekls eszkznek, addig mra ez a hnyad elenyszv vlt. A legtbben (71%) a csald jltnek biztostkaknt fogjk fel a pnzt, s ennek fontossga az elmlt vek sorn alig vltozott. A kutats kiterjedt az emberek kzrzett, letminsgt befolysol krlmnyekre is. "Konkrtan kilenc tmra krdeztnk r, s legtbben a szomszdokkal vagy bartaikkal val kapcsolatukkal elgedettek, azutn sorrendben a csaldi llapot, teljestkpessg, lelkillapot, egszsgi llapot kvetkezik, majd a lakskrlmny. A megkrdezettek kevesebb, mint fele elgedett a szabadid eltltsnek mdjval, valamint a munkahellyel, s legkevesebben a pnzgyi helyzettel elgedettek": szgezte le vgl a GfK igazgatja.
Gfk
