Erdészeti munkák gépekkel, és lehetséges alternatívájuk

Erőforrás válság

Hogyan kezdődött az ipari fejlődés?

A fosszilis energiaforrások felfedezésével, és kitermelésével az ember rengeteg olcsó energiához jutott.

Kezdetben - szén

Később – kőolaj, földgáz

Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajhozam-

csúcs elméletnek (peak oil theory). A dolog lényege a következő. A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért növekedni kell az energiatermelésnek is. Egyébként már az is igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint korábban, így állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használunk. Ezek a folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményeznek, ám a készletek végesek. Ezért

szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs.

Az erőforrás válság, és természetesen a környezeti válság felismerése után el kell

gondolkodni, hogy miként érinti ez az erdészetet.

TányérozásA csemete kiültetése előtt, miután a sorokat

kijelölték, és a tőtávot is meghatározták, az ültetés helyének megtisztítása a felszíni

növénytakarótól.Célja ennek a kompetíció csökkentése, hogy a

csemete növekedéséhez minél ideálisabb feltételeket teremtsünk. A tányér nagysága függ

az ültetni kívánt fafajtól, és a terület milyenségétől.

Erdészeti munkák

Géppel:

Tányérozó gép, ami felmarja a talaj felső rétegét a kívánt nagyságban.

Alternatív módon:

A tányérkészítés alternatív megoldása irtó kapával történik. Ekkor a

kapás ember a kijelölt soron indul meg, és vagy pontos mérésekkel halad

a csemete távolság megtartása miatt, vagy a tapasztaltabbak megfelelő

méretűt lépve határozzák meg a távolságot. A csemete helyén kapával az

előre meghatározott nagyságú tányért alakítják ki, ami a felszíni

növényzet eltávolítását jelenti.

Konklúzió:

Az általam megkérdezett vállalkozó (Mogyorósi Zsolt) azt a

megállapítást tette, hogy maga a tányérozó gép megvásárlása is

igen drága, de még az üzemeltetése sem gazdaságos, ugyanis

ilyen kis mennyiségű talaj megmozgatására nem éri meg

beindítani, és a gyorsasága ugyan gyorsabb, mint a kézi erővel

végzett irtókapázás, de annyira nem jelentősen.

Gödör készítés:

A munka következő fázisa a tányérok közepébe a

gödör elkészítése, amibe a csemete gyökere, és

gyökfője a megfelelő mélységbe kerülhet. A gödör

nagysága függ a bele helyezendő csemete

nagyságától. Minden fafajnál adott, hogy hány

éves korában optimális kiültetni, ez a saját

növekedési potenciáljától függ.

Géppel:A gödör készítés igen jól gépesített.

Mindenfélegödörfúró gépekkel találkozhatunk.Alapjában véve két -féle fúrót különíthetünk el a

mi szempontunkból a nagy teljesítményűt, melyet általában traktor teljesítményleadó tengelyére van szerelve. És a kisebb teljesítményű kézi motoros

fúrót.

Alternatív módon

Ezzel szemben a csemetetelepítésnél használt alternatív módszer az

ékásóval történő csemetetelepítés. Ez is viszonylag egyszerű módon

történik. Az ékásóval rendelkező ember a már kikapált tányérok

közepébe szúrja az ékásót, jó erősen rálép, ami ennek hatására

talajtól függően könnyebben, vagy nehezebben lehatol a kívánt

mélységig. Ekkor az ásót előre, és hátra kezdik mozgatni, ezzel

megfelelő nagyságú lyukat kialakítva a csemetének.

Konklúzió

Mogyorósi Zsolt szerint, és hát a csemetetelepítésben, és

erdészetben nem jártas szemlélőnek is világos lehet, hogy ezek a

viszonylag fiatal korban lévő csemeték gyökere még nem olyan

nagy, így viszonylag kis talajmunka is elég ahhoz, hogy a megfelelő

mélységbe, a megfelelő állapotba kerüljön a csemete. Teljesen

felesleges a nagy gödörfúró.

Ápolás, kaszálás:Manapság a kaszálást benzines fűkaszával

végzik. A vállalkozótól kapott értékek alapján ha teljes ápolást kell végezniük 20 l/ha

üzemanyagköltséggel számolnak. Ha csak sorápolást kell végezniük, akkor 11 l/ha átlagos

értékkel számolnak.Ennél a műveletnél a gyorsan növő fű, és egyéb

növények eltávolítása a lényeges, hogy ne árnyékolják be a csemetét.

Alternatív módon:

Ezzel szemben a hagyományos kasza, ami talán nem olyan

kényelmes, és nem olyan gyors, de felveszi vele a versenyt.

Régi leírás szerint: Ügyes kaszás a termény állása szerint 1000-

1600 négyszög-ölet, illetve 0,4-0,6 hektárt képes naponkint

elvégezni.

Összehasonlításképpen megkérdeztem Mogyorósi Zsolt vállalkozót, hogy egy ember egy nap alatt mennyit tud lekaszálni motoros

kaszával, és a következőre jutottunk: Az erdőben nagyjából egy nap alatt (10-12 óra) 0,4-0,5 ha-t tud lekaszálni egy ember könnyű

terepen, ez alatt azt értem, hogy csak fű van, és komolyabb szeder, vagy hasonlók nem igen vannak. Ha keményebb a terep, tehát már

szedrek is vannak bőséggel, akkor 0,2-re visszaesik ez az érték. Érdekes, és kívánatos lenne ezt a két kaszát megversenyeztetni.

Lehetséges, hogy igen közeli értékeket kapnánk, minden esetre a jó öreg kasza nem eszik meg egy liter benzint sem, természetesen az megint más kérdés, hogy energiaigényesebb is az ember részéről a

használata, de ez egy másik dolgozat kérdése lehet.

Tisztítás:

Géppel: Gépi megoldás itt a kis motor fűrész- tisztító fűrész, és az egykezes motorfűrész.

Ezekkel a gépekkel viszonylag gyorsan lehet dolgozni, lévén, hogy a kivágandó fák is viszonylag kis

átmérőjűek.

Ezzel szemben a macsétával végzett tisztítás ahol a testi erővel vágják el a nem oda való növények

töveit.

Összehasonlítva a két megoldást azt lehet mondani, hogy viszonylag mind két megoldás teljesítménye hasonló, esetleg a motoros tisztítófűrész valamelyest gyorsabb a sűrű szedresben, és a nagyobb fákkal szemben, viszont általánosságban és ezt a

vállalkozó is megerősítette, hogy érdemesebb a macsétával dolgozni, mert nem jelent annyi költséget, mint a fűrész, és a

sebessége is nem sokkal marad el. A tisztítás üzemanyagköltsége átlagosan 9-10 l/ha.

Közelítés

Befejezett ápolásnál már faegyedeket vesznek ki az állományból, és miután kivették azt egy helyre össze kell hordani, ez a közelítés, ahonnan majd

elszállításra kerül.

Röviden nézzük a közelítést gépekkel: Ez egy igen széles

téma így csak a forwardert szeretném megemlíteni, ami felrakja

a kidöntött fákat, és elszállítja.

Alternatív közelítés:

Lovakkal végzett közelítés

Már jelenleg is alkalmazzák például a Pilisi Parkerdőben.Leginkább azokon a helyeken, amik a gépeknek kevésbé megközelíthetőek, és ahol a gépek nem tudnak dolgozni. Az egyre előtérbe kerülő szállaló erdőgazdálkodásban is komoly fejtörést okoz a közelítés megoldása, itt a lovas

közelítés jelenthet egyfajta megoldást.