O t a> O

w/s/jpmys#/s/s/s/s/s/s/jw/s/s///J7////^^

A S Z I G L I G E T I S Z Í N H Á Z M Ű S O R F Ü Z E T E

Karácsonyraajándékcsomítgat vásároljon

a Szolnoki

Állami áruházbanSágvári E. u. 2 Tdefon 20-59

Tartsa pénzét

TAKARÉKBETÉTBENaz Országos Takarékpénztár

FIÓKJAINÁL

Q3iQ3iztőttscígös

Mindenfajta

cipők és lábbelik,választékban

1 központi, 1 méretes, 1 bőrdíszműves, 1 üzlet és 11 javító részié;a dolgozók szolgálatában

SZOLNOKI BŐRIPARI KTSZKossuth t é r 4. T e l e f o n : iroda 13-69, iir.em 21-31, bőrdíszművesl8-82

l^Tá" 1 •VTÍT TT1VI ^ Január lióban nyilik meg Kossuth Lajos••-V -•- M-iM-JM-ixiM. • K> 27. sz. alatt a szövetkezet kibővített

üzlete. Női és férfi divatáruk, saját készítésű minőségi kézműiparicipők,kézimunkák,bó'rdíszmíí és bőröndök nagy választékban kaphatók

Szerkeszti: Híves László..,— Felelős kiadó : Bán Hé>ly.• 19^^ dficeirt'hf'r

: •. , ' ' ' • • • ' . , %

35 Xll 13. Szolnoki nyomda 8712'B 1300 db-.--\ FeleWs vezető: Mészáros Sándor.

H 44

A rendező szemével

Fiatal rendezővel ritkán előfor-duló esemény történt ve!em: har-madszor rendezíjm a Mcntmartreiibo<ly£it. Most válik el igazán, ké-pes vagyok-e újjászületni harmad-szor is, ha kell akárhányszor is skíméletlen kritikával ki tudom-ecserélni a gyengébb, erőtlenetbmegoldásokat, művészibb, bátrabbtelitalálatokkal? Mert nincs halá-losabb veszély a művész számáraaz önimádatnál: mikor beleszeretönmaga munkájába s éveken, év-'íizedeken keresztül verklixni kezdiegyszer sikert aratott gondolatait,érzéseit. így válik a bátor, fiataltitánból hiú, elfáradt rutinier. Aforradalmárból sablongyáros nyers-poTgár.

A sors kegyes volt hozzqm,óriási segítséget adott mellém akarmester személyében. Olyan mű-vészt, akiben a tapasztaltság nemölte ki a fiatalkori szenvedélyt sakinek van bátorsága a legélesebbkritikára is.

Szókimondó, rendkívül heves vi-táinkból alakú't ki közös elképze-lésünk mostani előadásunkról. Aztakarjuk, hagy a Montmartrei ibolyane váljon üres szórakoztatássá ésléha cirkuSzoskodássá. Azt akar-juk, hegy az előadás kézfogás le-gyen közönség és művészek között.

Régi életünket mutatjuk be, fiatal-kori vágyainkat, terveinket, küszkö-désünket. Azt akarjuk, hegy anéző megszeresse gondolatainkat,le'kes szándékainkat, s mind a da-rab hőseinek szigorú, de hűségespártfogója Spaghetti, a végrehajtó,úgy álljanak mellénk, ha eltávoz-tak a színházból.

És másnap és később, a munkáshétköznapokon jusson eszükíbe ahárom fiú, akik roppant mélység-ből, a nyomor legaljáról emelked-tek fel, mert volt bennük kitartás,baráti segítés, hűség egymáshoz,ragaszkodás és önzetlen szeretet.És főleg olyanbor, ha az életbennehézségeik, bajaik, gondjaik tá-madnak, jusson eszükbe a háromfiú, akik csillogó humorukkal, szenwvedélyes életszeretetükkel letonipí-íctíák a legélesebb küszködésekelis s ép idegekkel, friss, törhetetlenenergiával láíbcltak ki a bajokból.

Ezt a féktelen életszeretetet vigyemagával a néző, ezt a vidám szem-léletet, a szép életben való bizako-dásnak e példáját tegye el emlékül.

Ezt akarjuk ajímdékba adni aMontmartrei ibolyával s ezért azajándékért dolgozott hetekig, lel-kesen a színház egész közössége.Reméljük, nem hiába.

NAGY GYÖRGY

DCűlenttsis

ütutepeket

£ éattkíván

a SZIGLIGETI SZÍJSHÁZ

KÁLMÁN IMRE:

MONTMARTREI IBOLYA "Nagyoperett 3 felvonásban *

Szövegét írta: J. Brammer és A. Grünwald. — Fordította és átdol-gozta <: Szenes Andor és Szenes Iván.

f 7 Violetta Olsavszky ÉvaNinon : . . . ' . . . . , - ; ;> , , . Farkas AnnyKaoal, festőművész . . . '. . . Bánáti Sándor

FlorimencT zepe-yerzű. . . <*$* . Varga D. JózsefHenry, köítő . . % . . . . Fillár István -Paiigi, züllött'iKu/sikrir . . . Vefeczkey ZoltánSzínigazgató . . . '.**.. . . . . Benyovszky Béla„ . ... , '. ... - ' ^ Kompóthy GyulaSpaghetti, végrehajtó . . . %% P a á , I j á 4 0

Frascatti, hadügyaitiniszier , . . Ge'ley KornélTűzoltóőrmester ,a,< . . **.. : i . . Berta András

Bébe, masamód %vvj# *< - V. . . Sábák Piroska *"*Leblanc, múzeumi* t^ztviselö . . . . Kautzky Ervin * "ifMadame Piti . ._ . . . . .. .. Farkas Rózsa

:y\J •:Szólót táncolnak: Barthaí^fid'í, Baricsa Rózáa, Berta Erzsi, Fényes

Judit, Prómmer Gyula, Vásárhelyi Nándor.

Rendezte: Nagy György

Vezényel: GYULAI GAÁL FERENC

Díszlettervező: BAKÓ JÓZSEF Koreográfus: BARTHA JUDIT

Élettörténetem helyett

Olsavszky Évát a „Pettyes" Er-zsikéjélben ismerte meg a szolnokiközönség. Most ismét zenés darafo-iban lép színpadra, Violettát játsszaa „Mointmartrei ibo!lyá"-iban.

—• A színész akkor .beszél igazammagáiról, elképzelésedről, amikor a.színpadra, lép. Egy szerep megfor-málása soriam ismerhető meg igazénia színész: ez a helyes út ahhotz,hogy a közönség körélben önmagá-ról thiitet tegyen, Ami ezentúl van,méhány életrajzi adat, esemény ésUaHiám egy-egy életszakasz leszűrttanulsága, amiről szótan lehet.

— Három ilyen élményről szeret-nék beszélni. Az egyik, még gyer-mekkor} é1mén.v: 10-12 éve?, vo'tam,•a „'Hófehérke és a íhét törpe'' mesé-jét dolgoztam át színpadra, A ház-ban és a szomszédiban lakó gyere-•fcek vágyát teljesítettem ezzel: ren-dezni akartunk egy igazi gyerekelőadást. Ami izgalom, rajongás,lelkesedés belefér egy gyerelkszívfoe,írJindaz ott égeibt, uralkodott ben-iiiünk, amikor bemutatóinfera készül-/bü/nk. Az udvarom volt a színpa-dunk, oda „öltözőnkből", a mosó-konyhából jutolttunk. Én játszottama királyifit, mivel én voltam a leg-magasabb. Pizsamámlbian és anyukacsizmájában léptein fel. Kreppapír-bóű volt a palástom s köziben állan-dóan fogtam, ment nagyon fújt aszél. Nagyon szép előadás volt, szá-momra legalábbis, g ha nem is tu-datosan, de gyermeki fejjel itt je-gyeztem el magam a színjátszással.

— Másik nagyszerű élményem a•Néphadsereg Színházéban volt. Szo-icolov SztóliinKÍí[j»s rendező rendezteLavrsnycv „Leszámolás" című da-Tiabját. Szckolov más nyelven be-szélt, mniimit én, mégis szinte mindenszsavát, minden gondolaitát meigér-(tettem. Hihetetlen nagy átéléssé",

. szuggPsy.Kv erővel adta át gondola-tait s tegltölbbször lejátszotta, hogyanis képzeli el ő áz egyes jeleneiteket.

Ez a lángolás, a képzeletnek, a fan-táziának örökös esapongása, igenmélv nyomott hagyott bennem.

Tavaly a győri színlházbam egy újmagyiar dairab, a ..Nyolc hold föld"is gazdagított. Életem első parasztszerepét játszottam és ez farra kész-tetótt, hogy a parasztokat közelebb-ről megismerjem, mozdulaitaikat,gondcílkcdlásmódljukat tanúlrnányoz-z)am. Igen sokat fordultam meg eb-ben az időben közöttük ,s ez a sze-mélyes kapcsodat nemcsak erre aszerepre jelentett sokalt, de alakí-totta, fonmláitla egész bensőmet.

És 'most Szolnokon ismét zenésdlaíaJblbsin lépek fel, bá;r elsősorbanprózai íszínésznő vagyok. — Ennekellenére igen szeretem a mu-zsikát és most is nagy szeretettelkészültem ennek a kedves kis'pá-rizsi csibészliánynak, Violettának aművészi megformálásárai.

FLORIMOND HENRI

rOai'ija ^D. (Józsefi

A MONIMARTREÍ IBOLYAKálmán Imre nagysikerű operett-

je a Montmartrei ibolya (ejtsd:M«mimaríóri ibolya) Párízfca visz e!bennünket. Egy párizsi művészta-nyán vagyunk, ahoí három fiataltehetséges művész: Raoul a festő,Florimoud a zeneszerző és Henri aköltő, igen szűkös körülményekközött élnek. A három vidám cimbo-rának azonban sok kopüalás éisnélkülözés sem töri meg mérhe-tetlen jó kedvét. Ebbe a kompániá-ba toppan be Violetta és szerelmeslesz Raoulba. A festő viszont acsélcsap Ninont szereti.

A három művész megmenti arészeges és durva Parigi, Violettanevelőapja kezéből a lányt. Vio-letta ezt az igazi baráti szereteténalapuló cselekedetet mély ragasz-

kodással, ügyes talpraesett maga-tartással hálálja meg, úgyhogy,niorjdihfircmi fiatal művész sorsajobbra forduL

Méltó társa Violettának Spaghat-ti, a jószívű végrehajtó, akit aművészet pártolása és szeretete afiúk mellé állít és akarva, akarat-lanul, maga is segítője lesz a fia-taloknak,

A tehetséges, de még el nem is-mert, örökké derűlátó, fiatal mfi-vészlelkek kedves és megható tör-ténetét sok-sok humor, vidám je-lenet szövi át, s közben ott csen-genek Kaimén Imre örökké szépmelódiái: a művészhirrmusz Ma éj-jel Önről álmodtam, Karambolina-Karamboletta és a többi ismert dal-lok.

NINON RAOUL

dtutd (Bánáti Sáadűf karikatúrájaöttata(f.áfál.

A KÉT SPAGHETTI

3Compóthy Cjijulit

CSERKASZOV:

Az átlényegült alakítás módszere

A színészek az iskolában, kato-nai alakulatoknál és niunkásklub-okban végzett társadalmi munká-juk köbben gyakran kerülnek köz-vetlen érintkezésbe a közönség szé-les tömegeivel és sok általuk fel-vetett kérdésre kell felelniük.

Az egyik ilyen beszélgetés alkal-mával egy tagbaszakadt fiatal ka-tona fordult hozzám:

—• AhOigyí magát 'nézem és lá-tom, egészen ikeiménykötésű egész-séges legény. Hogyan tudott hát a„Nagy Péter" című filmben mé-,gis olyan lelikibe-teget játszana?

A válasz csak egy tehet. Hiva-tásuinlknaik éppen az a lényege, hogyegyaránt el tudjuk játszani a be-teg embert s a rendkívül férfiasat,a hőst és az ellenséget, a fiataltés.az ö'reget, a rendkívül intelligen-sét és a korlátoltat is. A szíinliáz-iircd'alom e módszert színészi át-lényegülésnek nevezi.

Mindenekelőtt azt akarom lesze-gezni, hogy nam a szerep külső ké-péről, vagy aonak színpadi eszkö-zökkel (felragasztott s akáll.' vagyorr, pairókalkosztüm. stb.) való meg-rajzolásáról van szó. Az ,,átlénye-gült alakításról" beszélve minde-nekelőtt a hős lelkivilágának meg-nyilvánulására gondolok, környeze-téhez való viszonyára és kötöttsé-gére, az őt jellemző, de ugyanak-kor az emberek nagy tömegére istipikus tulajdonságaira

Még érthetőbbé válik, hofgy mitgondolok, ha Don Quijoteból ho-zok fel rá példát. Ezt a szerepetfiatal koromban operaszínpadonjátszottam először. A szerep ere-deti alakítóját' Saljanint másolva,lóháton jöttem toe a színpadra. Má-sodszor Minkusz balettjében DonQuijote-ot patxtornin szerepben ala-

kítottam. Később az Ifjúsági Szín-házban játszottam ugyanazt a sze-repet, végül pedig nem sokkal aháború előlit a Puskin DrámaiSzínházban. Az az érzésem, hogyaz esetek mindegyikében különbözőfelfogásban és úgy formáltam megugyanannak :a hősnek jellegzetesportréját, hagy köziben egyszeirsernismételtem önmagamat, mindannyi-szor uj, önálló feladatot oldottammeg. Ez a módszer segített abban,hogy ,,Az élet virágzik'" c. színmű-iben Micsurin, 'alakját bemutathas-sam negyívein éves korától, nyolcvanéves koráig. Áz előadás csaknemvalamennyi jelenetébí'n új maszki-rozásban, új külsővel jelentem mega színpadon.

,;Az éleit virágzik" premierjeután a telefonihoz hívtak: Micsu-rin egyik volt asszintense kívántvelem beszélni. Bevallom, féltem abírálattól, féltein, hogy elveszteni-belső biztonságomat.

— Kérem, vegye figyelembe,hogy nem ismertem személyesenMicsurint, mint ahcgy AlekszandrNyevszkijt, Alekiszej cárevicset ésRetteget Ivánt sem ismertem ésezért nem is törekedtem aitia,hogy a szerep külsőségeiben isélethű legyen.

— Nekem pedig úgy tűnt. hogyön jól ismerte Micsurint! Alakítá-sában sok olyan élő vcná=t fed;ztemfel •—• folytatta mosolyogva, —amelyeket, annak ellenére, hogyközeli kapcsalatban éltem Micsu-rinnal, nem tudnék a színpadrólennyire érzékeltetni.

Színházi megfigyelésem és sze-mélyes tapasztalatom alapjánmondhatom, az „átlényegült alakí--tás" a színészi aükotás igazi és jö-vőbe mutató módszere.

PUSZTÜNYIN;A szerző levele

— Kedves Színház! MellékeltenItt küldöm a darabot.Bevallom, még faragatian,S nem simára faragott.Nincs még első felvonása,(Akkor küldöm, majd ha kész ...)Szóval, még egy kicsit nyers ésKiforratlan az egész.A hős még nem, alakult kiBennem,... sem a darabban.Pozitív-e, negatív-e?Ezzel adós maradtam.A hősnőm is unalmaska,No, de panasz ne legyen!Majd az, aki alakítja,Javítson a szerepen !Cselekmény a darabombanEigyalévB nem akadt.Ám, hogy ez is legyen benne, —Rátok vár a feladat.

Én roppantul nyugodt vagyok,Ami művem, illeti.Nektek írtam, — nem baj hát, haFüle, favka nincs n?ki.Azért vagytok, színészek, hogyBeérjétek ennyivel!Toldjátok be a darabba

Magatoktól, ami kell.A komikus vigyen beleHumort, -- ennyit tehet ő.Formáljátok a szöveget,Hadd legyen bevezető!Valamennyi felvonásbaTendenciát vigyetek;Mi legyen a tendencia?Súgja meg a szívetek!Darabamihói okvetlenülHozzatok ki valamit!N^em árt, ha a párbeszédenA súgótok alakít.A rendező csiszolgassa•Pongyola kis nyelvemet,Mert mindent csak tőlem várni,Lássátok be, •nem lehet!Működjetek ti is közre,Ezzel végzem levelem.(Hja, igaz, még a dáméibanLegyen egy kis szerelem!)

Most nem megyek be hozzátok,Terhetekre ne legyek. 'Hanem majd a tamtiémért'A premierkor — bemegyek!

K. TÓTH LENKE műfordítása.

K E S Z LJ LO D E S

SZÍNHAZUNKlegközelebbi bemutatója VésziEndre: A titkárnő című darabja. Aszínmű, melyet nemrégen mutatóitbe nagy sikerrel a budapesti Ka-tona József Színház, mindennapiéletünk problémáiról szól.

A színmű cselekménye azzal kez-dődik, hagy az Illatimpex Vállalat-hoz megérkezik az új titkárnő:Márton Ferencné. Tarczali vállaílat-vezeiő beleszeret az igen csinos

Mártonnéba. Ez a szereleni többbonyodalmat, félreértést okoz ésnem kevés problémát azoknak,akiknek életében élő eleven ható-erő a szerelem.

Vészi Endre darabját a színházjanuár második felében mutatja be.Az előadást a színház legfiatalabbrendezője: Kisfalvy György ren-dezi.

VÉSZI ENDRE:

A ttikfatóAz alábbi beszélgetés a vállalatvezető és a titkárnőjeközött folyik

Tarczaii: Sisak bácsi megérezte.Erzsi; Mit?Tarczaii: Hogy nekem moist magá-

val egyedül kell maradnom. Ma-ga-nem érzi? Napok óta váróikerre. Hallgat?

Erzsi: Miit mondhatnék?Tarczaii:'Csak annyit, hogy maga

is énre 'Várt.Erzsi (gyengém): Ez inam igaz.Tarczaii: fin tudom. Férfi — meg-

érzi.Erzsi: Sóba olyasmit nem csinál-

tam . >. •Tarczaii: Emlékszik? A műit hé-1

tan, mikor keres tünk egy iratot,összeért a kezünk.

Erzsi: Nem vettem észre.Tarczaii: De észrevette, mert egy

pillanatig otthagyta, aztán hir-telen

Erzsi: Miikor észrevettem . . .Tarczaii: Szóval mégis észrevette!

(Miért -tagad/ja? És most este,amfflkcr hívtam, hegy jöjjön, se-gítsen, imoslt sem ellenkezett...és elmúlt a rosszkedve is!

Erzsi: Örülök, mert valami sike-IPÜ'llt.

Tarczaii: És azért sikerült, mert miketten megértettük egymást. Mégia .szemrebbenése felelt nekem.

Erzsi: Miért mendtja ezt?

Tarczaii: Nézze... az én családiéletem, az otthonom .. .

Erzsi: Az nem tartozik rám. (Szo-morúan) N'dksm megvan a ma-gamié.

Tarczaii (lecsap diadalmasan): Ma-ga is szenved!

Erzsi: (Ennek örül?Tarczaii: Igen. Mert az összeköt

minket. Mert ez is valami kö-zösség.

Erzsi [(Ibizonytalanul); Azt hiszem,.téved.

Tarczaii: Úristen, milyen fegyelme-zett! IFél, (hogy elárulja magát,pedig az egész magatartása árul-kodik. Ez a merevség, ez nemErözümlbösség, ez félelem. Nemmer emberi hangon beszélni hoz-zám?

Erzsi: Tessék.Tarczaii: Nézze Erzsi, én meglett

'férfi vagyok, negyvenkét éves.• Én a szegénységből jöttem, Er-

zsiké, így lettem igazgató.Erzsi: Derék, • becsületes emberek

bizalmaiból.Tarczaii: Igein. .Derék, becsületes

emberek bizalmából. Meg a saját'erőmlbőL Megtanultam angolul,'mart azt mondom: nekem senkise döngesse a mellét, hogy mun-kásfcádetr vagyok, azitáo * nem tudsemmit, pióca B nép nyakán. Én

8

megtanulok németül is! Pediga sejtjeim, a rostijaim taelesorvad-

'-. inak. De aWkor is. (Tölt, iszik.)Erzsi: Nem árt meg? Eleget ivott.'Tarczali: Csak .azért mondom, hogy

lássa: nem vagyok sz'ckmyaventil-/ lator. Én azt mondom magának...

Erzsi (meghatódva): Ne mondjonsemmit.

Tarczali: Azt mégis csak -észre-vehette . . .

Erzsi: Nem vettem észre semmit.Tarczali: A férfi, ha nem beszél,

akkor is, a szeme mondja, testé-nek (melege mondja, forró hom-loka mondja . . .

Erzsi: Níem tudom, nem tudom!Tarczali: A kezének remegése

mondlja . . .Erzsi: Én (biztattam magát?Tarczali: Igen.Erzsi: Ne mondja tovább, ne

mondja tovább!Tarczali: Néha a fiam azon kap,

Ihogy nézem a levegőt.Erzsi: Mert (fáradt.Tarczali: Feleségem nem tesz

.szemrehányást, nem kérdezget,ez máir azt mutatna, :r:isig:y a tej.Ha eszembe jut maga, előszöréneklelni szeretnék, aztán kiál-tozni. Nem kalandot akarok én,értsen meg végre.

Erzsi: És én? lAz én életem? Az éncsaládom? Az én otííhoncm? Errenem gondol?

Minden eldől, mindenmegváltozik, minden átalakul, haazt mondga: ugyanazt érzi, amitián.

Erzsi; Ezit inam lehet, erről nem isszalbaü beszélni.

Tarczali (diadalmasan): Mert fél,ugy-e? Attól fél, Ihogy felborul,amiit megszokott, amit megunt.

Erzsi: Nem untaim meg semmit.Tarczali (megragadja a kéziét): De

fél, látom magán, hogy fél! Sze-retne valamit, de nincsen magá-iban merészség, nem tudja elha-tározini .magát! Mondja meg be-csületesen, 'mondja meg kerülge-tés nélkül, nem élek vissza vele.

Erzsi {csendesen): Igenis, félek.Tarczali: Akkor .szeret!Erzsi (rémültein): Nem, nem, ez

nem igaz!Tarczali (még íorróbtaain, még kö-

zelebbről) : Erzsiké . . . ez mégis jakettőnk élete . . .

Sisak (az ajtóiban megjelenik egész" alázatosan Siis.ak bécsi. Merevennézi őket.)

Tarczali (lehallkítja a hangját): Er-ről itt nem beszélhetünk most...Én ítudini akarom .. . igenis, tud-ni akarom .;. Nagyon kérem .. .Jöijtjön le a kertbe, a szíökőfcút-nál i.. Egyvkét perc és én is me-gyek. Megvár?

Erzsi i(lassían szomorúan felemelke-dik, kis fájdalmas mosoly játszikaz arcán): Megvárom. (Kimegy.)

ÉVFORDULÓ

VÖRÖSMARTY MIHÁLY;

A színházi drámajutalomrólNemzeti Színház eredeti dráma

nélkül alig Képzelhető. Eredeti drá-ma nélkül a színház félig bitorolja,Vagy legalább előlegezi a nemzetinevet; test, mely idegen leiekbőlmozgattalak, álarc, mely megett va-lódi képet ihiétoa kérésiünk. S ki elé-gednék meg a színházat nyelvisko-lául tekinteni csupán, midlőn arratnem elég alkalmas s más feltől sak-kal eélszerűfclb intézetek vannak?Ki ne várna tőle nemzeti érzelmet,okulást, 'lelkesedést erényeken, me-lyek iránt nemzeti rokonszenvünkvan. Ezeket idegen drámákból, bár-mily jeleseik, oly könnyen vérréválhafrólag nem merítihéti.

Az eredeti dráma a NemzetiSzínház lelke. A Nemzeti Színház

• értéke együttfjár az eredeti dráma'értékével; érmek emelkedése s vi-rágzása, emeíkedéses virágzása aNemzeti Színháznak is: egyik a má-sikat féltté'lezi. Ismerjük el műbí-ráinfcnafe azon szigorú ítéletét, hogynemzeti dráma nincs, annál több okmindent elkövetni, hogy legyen.Hihetetlen, hegy hatmilliónyi nép-bem ne találtassák egyed, Miben ma-gas drámai tehetség rejtezik, nemmótí, mellyel azt napvilágra hoz-zuk. De kedvezéssel kell lenni azilyen tehetségek iránt, alkalmat(kell adói kitüntetésekre, s különö-setolb ckot arra, hogy inikáibb ebben,mint egyiélbben faradjainak ... egy-szer mindenkorira ki kell mondani,hogy mindaddig valódi ircdalmunknem lesz, míg az lirodalcm el nemtartja emberért s ez ily szomszéd-ságiban, milyenben élünk s amintniegszaggatva vagyunk, különöspártolás nélkül meg nem esihet'ik...a díj, miit írónak adtok, nem anya-gi (bér csuipán, hanem jele (kelendő-ségéinek, kapósságának s némileg

mértéke becsének, mire szükségevan, hogy el ne csüggedjen, vagymunkássága irányt ne téveszen.Minden munkás emlber önérzeteműveinek fcapó'ssága által erősödik.Tegyétek ki a legtündíöblőbb lelketa sivatagiba, remetévé lesz jeles em-ber helyett. Valamint szónok hall-gatók nélkül képtelenség. Utszélidolgok talán, de melyeket keserűkötelesség többször ismételni; merthazánk fiai oly aggodalmatlsn ké-nyelembe tették magukat e rész-ben, mintha egész világon egyedülvolnának, mintha' •magyarságunk-parányi s annyi megsziaggatott szi-gethcináf; nem. ostromolná a világtengeri 'hullámaival két óriási nem-zetiség. — Mindezekre talán köny-nyű a (felelet némelyüknél: „írjatoktötíb műveket, jobíb drámát, s mipártolni fogjuk.'' Igen helyes; deazonkívül, hegy ennyit a legfcarge-selbb kalmár szív is megtesz, ilypártolás mellett az ügy csak az ör-vény táncét 'járja... Tehát nagyobbrészivét íróitok iránt, ha akarjátok,hagy munkásak legyenek, részvétés pártolás különösen a drámairánt, mint mely legnehezebb segyszersmind legiáletbeihatóibb ágaa szép Iliteratúránafc.

Az ország, mely bokros gondjaiközt a színházról megemlékezett,nem akarhatná, hogy annak lénye-ge, az eredeti tíiráma pántoíhatstla-nul maradjon, vagy elhanyagoltas-sélk, nem akarhatná, hogy e részbena műveltebb nemzeteiktől még azeszközök megválasztásában is olyháitramaradtj urak.

Maga a színház jövendjőbe, hanem pillanatig, de bizonyosan be-következendő haszna is azt kíván-ja, hogy a nemzeti dráma kitelhe-tőleg elősegíthessék; ezen egyetlen

10

ciJdk lévén azt, melyben vele a bel-földi Megennyelvű színházak nernvorsemyezlhetaiefc, halott mindenegyéíbben egy kis szorgalom ésszerencse mellett (mi rendszer intnem hibázik) íöiülhaladihatjak. Azeredeti dráma teheti a magyar szín-

házat önállóvá, Mggetlenné, min-den külföldi divattól, szellemtől.az eredeti dráma azon két értékűkincs, mely -midőn az irodalmatgazdagítja, s 'ha jeles örökíti, egy-szersmind közhatással van a nem-zet életére, melyből vétetnie kell.

SÁRY ISTVÁN:

Ősszel . . .

na-pji fogy ereje,

Édesanyám fáradt szems,

Bágyadt mécses, íülsre vásott,

Ködös határv varjú kisreg.

Fel-fei]oto>an kályhí'nk tüze

Tűfckába cérnát fűzne,

De hasztalan frits szorgalma,.

Fényes hegyét célozgatja.

Szólnék érte, de Kern m&reik,

Hisz már mindenen kesereg,

Csendes szóval arra kérem,

Gyerekkoromról meséljen.

Bölcsöt ringat újból lelke,

A tűt, cérnát félretette,

S míg emiékit foltozgatta

Befűztem a cérnát lopva.

EMLÉKEINK

Déryné emlékezései

Egyszer a többek 'között keresemvalami régi eltévedt -rajztanaianyám irományai 'között: ő éppennem volt bent a szobában. Egy-szerre csak kihull a többi papíro-«n.k közül egy líevél Pestről Neken-megdöbben a szívem. Anyám nemrtt szokta leveleit tartani, ezekcsak olyan lirrXcm papírosok vol-tak. Felbontom, hirtelen átfutom:ó. égnek angyalai! engem hívnakPestre a színnázba!...

Mit mondjak magamról, vagyérzelmeimről? Azlt leírni nem le-het. Öflült voltam, nem voltam ma-"gammái. Kirohanok az udvarra,anyámat kiáltom: „Jaj mama, jöj-jön,, hamar, mindjárt meghalok . . .Pestre hívnak! Jöjjön, jöjjön ha-mair!" Ainyám előlép, hidegvérrelkérdi tompa hangon: —• „Mi abaj? Micsoda őrült Járma ez?''— Én, ki e pillanatban bosz-szúságot éreztem szegény jó anyámiránt, én örömsuffárral tele arco-mon ő jéghidegséggel mérve végig...Egyszerre megfagytam tetőtől tal-pig, olyan hatást gyakorolt rám egytekintete. A" levél reszketett kezem-ben . . . anyám 'hozzámlép, kikapjaa kezemből, s a házba ment bevele, csak annyit mondott: „Osto-ba, -annyira viszem, szemtelenséged,hogy remény leni -merészkedel, hogyén odavigyelek?'' Ezzel otthagyott...

Én itehét dacos lettem. Ültem,dolgoztam. így telt egy hosszú időegyformaságban. Én többet egy szótsem szóltam színházról. . anyámsem. Én magamban mindenfélehelytelen gondolatokkal tépelődtem:hagy miilklémit ílelheitoe célit érmeim,sinélkíül, hogy anyámat felszólít-sam. Tclblbek közit azt is gcn-dlcrjbaim,ihcgy hárem nap roem eszem ssm-miit, elklkor iniaijd mbglhalük s majdfcig eűdkor anyáim- 'búsulni, hagy

tmiéintiis nem engedett elmarni. Megis pricbáJteim, de anyám észrevevénszéindiákcimat, maga eíé initett ssimandlá áraméi hidegi vérrel-: ,^em-imiirevialó, rwr.1Jh.0gy cüy szemtelen(Vaigy, és dacctoi báltbrlkodöl anyéd-diaii, s niefklem (bosszúságat. dkoeni,vedd addig e jutalmiat, míg őrült-ségedbőll kigyógyulsz" — és ezzeliké't oldJailróil laninyira összie-visisziarepültek a „pofink", hagy az orrom t

vépe ás eüin/diu-Ift. Amyám föl se vetteés falyltiaitá: „ez csak egy kis érvá-gás-, -'írJajjd a kúria ezután fog követ-kezni, ha ez ki nem gyógyít. Inikáibbagycinüittek, iít teimesscmek el, ,miint-s:tn valami gyalézatot megénjekáltbatiaid."

. . . Én azt mem értettem akkor,hogy micsoda gyailázaít volna abban,ha én a színházhoz mennék. Véiresorral, sírva fölmertem szólni :„Jobb is, ha agyonüt, úgysem aka -i'ok onár én tovább élni." „Mars kia szobámból mosdani!" Engemet ahidegláz ismét elővett és mindigsírtam az eset után. Egy hétigmindig feküdtem, de láttam, hogyanyám egy kissé szelídebben szólhozzám betegségemben.

A sors úgy akarta, hogy anyámilevelet kapott Pestről: jelentik ne<-ki Róthkrepfék. hogy az egyik fiakatarJa lett. Ez ismét nagy zavartokozott szegény anyám életéban.„Mind rosszul hálálják meg gyer-mekeim sok fáradságaimat és költ-ségeimet. Mind becsületbe akartamfelnevelni őket. s ime az egyik be-csületéről megfeledkezve, komédfiás-né akai* lenni. Pest megrontotta er-kölcseit. A másik katona lett! Kelle anyának több szívfájdalom, melyőt a sírba vigye? „És sírt igen ke-servesen. Én megbánva minden bű-neimet, odavánszorogtam, deborul-tam térdre, lábait átölelve sírva

12

kértem, bocsánatát: hogy ne hara-gudjék reáim: hogy én nem is tértem le a becsület útjáról, csak-hogy nem tehetek iróla magam ssm.de én nem élhetek, ha a színház-hoz nem viszen, miután már hív-nak is. „Mostmár betöltötted a ti-zenhárom levet —• monda', — nagylány vagy, okosan, mindent meg-gondolva kell cselekedned. Mi jö-vőt látsz magad előtt, ha a színház-hoz mégy? Csak gondold meg jól.Ugy-te nem tudod, mert még tapasz-talatiján vagy. Megmondom én. Leg-többször is engemet fognak kár-hoztatni, hogy gyermekemét eldob-va magamtól, rossz útra vezettem.''.,Hiszen nem rossz út az: hiszenminden ember nagyon szereti ateatrálistákait, mert édes mama, aznem is komédia, azt mondtákRóthkrepékinél s hogy az nem szép.ha úgy mondják. „HaSlgass tovább.Másodszor soha senki sem fog be^csülni, mert van sok rossz példa.

Te ott sohasem fogsz férjhez men-ni.'' ,,Hiszen nem is akarok én so-ha, soha. Aztán mindig becsülete-sen viselem magamat." ,.S aztánoda tudomány kell. Hát miit hiszelte 'magadról, hogy te ott megtudnálélni? Hiszen mindjárt a föld alásüJIyednék, ha szégyen érne ott.",,Meglássa, kedves egy mamám, nemér semmi szégyen, csak maga neharagudjék reárn, és vigyen el mostmagával, meirt a szürke kaputosírt és az npgycn jó ember." „Hátmicscda ember az a szürke kapu-tos?" „Hát olya,n pufók ember, demindig nevetésre áll ,a szája, demeg aiki olyan nagy vitézekéit ját-szik, meg olyan jószívű, öreg apó-ka is.'' .,Eredj, láss dolgodhoz,majd megválik, miként rendeli azIsten. Most össze kell szednemmindenemet, hegy eigy kis pénztcsináljak össze. Istenem az utol-sómtól is gyermekeim rosszaságafoszt meg."

KRÓNIKÜNyolctan évre tekinthet vissza Szolnokon a hivatásos színját-

szás. 1875. navember 3-án a messze vidéken híres Fehér Ló fogadó tá-gas színjében Almay Olivér társulata előadta Egressy Béni: KétSobri aímű darabját. Az erre az alkalomra feldíszített színt zsúfolásigmegtöltötte a közönség és nagy tetszéssel fogadta, az első szolnokielőadást.

Mind Almay Olivér, minő, pedig az utána következő vándor-színtársulatok műsora igen változatos volt. A Cormvillsi harangok, aMadarász, a Nebántsvirág mellett több ízben bemutaitták a Lear ki-rályt, A képzelt beteget, a Bánk bánt, Barankovics Györgyöt, A phi-losophust, A hetvenkedő katonát, a Pillangókisasszonyt. A mindenbizonnyal szavahihető krónikák szép sikerekről számolnak be.

A közönség érdeklődése oly nagy volt, hogy a Fehér Ló falainemsokára szűknek bizonyul'ak. A színtársulatok ezután ScheftsikIstván vendéglőjének kerthelyiségében ütötték fel tanyájukat. S aho-gyan múltúik az évek, ahogyan nőtt a közönség igénye, egyre sürge-tőbbé vált egy kőszínház. A vágy, az igény megvolt, csak éppen pénznem aikadt rá. Mégis: sok-sok nehézség, izgalmas harc, kalandos vál-lalkozás eredményeiképpen — amelyeik mind külön is érdekes témáka mvílt eseményeit böngészni szeretők számára — felépült a kőszín-ház. A pénzhiány miatt szinte minden részében dülöngélt, borzasztóprémilív volt — de mégis igazi kőszínház volt.

1912. április 30-án Szép Ernő prológusa és az azt követő sokáigemlékezetes sikerű Bánk bán új korszakot nyitott a színház életében.

A d ó s s á g o t t ö r 1 e s z t e k

Valamelyik nap a szolnoki Dam-janich János múzeumban jártam.Olt, a legbelső helyiségben pillan-tottam mag Kemenczey Jutkát,akit mindenhol megismertek, meg-szerettek a megyében, amerre aFűtőház Kultúregyüttese megfor-dult. Ö a ,.Nyírségi szvit" tánc-kcmpözició 'bájos, szerény iglenrokonszenves „prológja.'''

Ahogy megláttam, eszembe jutottegy régi adósságom. Nem is any-nyira fűtőházi tánccsoporttal, ha-nem egy munkással szemben. •»

Még virult a természet, amikorutoijára iá maigy vasúti üzeiríbenjártam. A kultúrfelelőst kerestems magamban egy kicsit csodálkoz-tam, .amikor a vesüng-lakatos mű-helybe, onnan meg egy másiküzemrészbe küldték. A termelő-munkában is résztvesz? — gondol-tam — amellett ilyen intenzív kul-túréletet teremtetett? Hát ezt ho-gyan csinálhatja?

— Szen/tendrei Gyuri? — kér-dezték vissza, amikor nyakamat be-húzva, csetlettem-botlotfam a be-hemód mozdonyok között. — Ottjön éppen.

Hiába leirőltettem |a szemem,hogy észrevegyem azt a gyorsmoz-gású, jóvágású, csinos, lobogóhajúfiatalembert, akire számítottam,nem sikerült. Megállítottam hát azta vékonydongájú, kissé eörnyedtensiető középkorú munkást, aki or-rnótlan faládával igyekezett átha-ladni a síneken.

— Szentendrei György én va-gyok, — mutatkozott be meglepe-tésemre. Már is megmelegedett aszívemtára. Végre oadnte, mél'.r-rőljövő tájékoztatást hallok a ki-váló üzem kulturális életéről. At-tól féltem, hogyha az általamelképzelt „hivatalos" . ikultúrfele-lőssel találkozom, nehéz lesz majda sok hivatalos szólamból az élőmozzanatokat kihámozni.

— Siessünk elvtárs, még alko-nyat előtt be (akarjuk iejíezini aTáncsics teherautójának generálo-zását — sürgetett, mikor ftanácsta-lankodva megálltam mellette.

••— Magának még patronálni isjut ideje? — hökkentett meg azujabb fordulat és szólni sem na-gyon tudtam, csak néztem olajtólkeményedett .nadrágját, ahogy so-vány íábaszárán verdeste a szél.Próbáltam vörös színezetű lardána fáradság myomait felfedezni,ahelyett türelmetlen feszültségégett rajta s kék szeme huncutuivillcigatit, amint 'ritkás fogait mu-tatva nevetett.

—' Harcim éve csinálom, isméd márengem a karcagi Táncsicsnál öreg,fiatal... ..Megjött Gyuri bácsi?Fáinul működik a vízcsap, amitlegutóbb csdniáDtaik ...'' — rendsze-rint ilyesmivel fogadnak.

Azóta tudtam meg, 'hogy kor-mánykitüntetést is kapott, mintmunkás a mezőgazdaság kiválódolgozója is a tsz. megsegítésé-ért végzett fáradhatatlan munkájá-ért.

Már megmosakodva, elegáns va-súti ruhájában lépdelt mellettem aKolozsvári hídon, mikor kultúr-munkájáról kezdett beszélni.

Tíz éve végzi társadalmi funk-cióként. 28 színjátszóval, 3 zenész-szel és 6 nő-táncossal kezdték afűtőháza ikulrtúlrélettít. 'És a maikultúregyüttes művészi érettségétbizonyítja, hogy például az orszá-gosan ismert tánccsoport megkaipta.,A szocialista kultúráért" kitünte-tést.

Hogy ennek a csupaszív, csupaderű kis embernek mi érdeme vanebben? Érzékeltessük italán azzal,hogy az együttes valameTiinyi fia-•talja „Gyuri bácsi" tanítványá-nak tarltja magát... Kultúra és'termelés. Röviden nehéz mindenszálában kibontani a kettő közötti

14

összefüggést. Legmeggyőzőbbek a•tények. Szentendrei György „gárdá-jából" került az egyetemire geofi-zikusnak Fábián Gyula, aki előbbkeze alatt nőtt íkiviáló vesting4a-katossá, Az éniekkalrban szereplőPairács Imre lakatos a sztahanovistaszínt birtokosa. Patai Feri, KőváriJóskia mozdonyvezetők szintén. Azenekarból Szabó Albert, SzabóIstván és Szabó Jóslka ugyancsaksztahanovista.

Nagy nevelő egy jő kulúregyüt-etes. Kérdezzük csak meig LádáiSanyit, mennyivel jobban tanul,

mióta két hónapig nem engedtéktánecsopartfaam szerepelni, mert el-hanyagolttá kötelessiáfiét.

A kedélyes, örökvidám Gyuribácsi a munkában nem ismer tré-fát. De máskép hogyan büszkél-kedhetne sztahanovisták sorával,olyan hűséges, pontos Ikultúrmun-kásokkal, mint Kemenczey Jutka,vagy Soós Viki. így érdemelte kia tánccsoport, hogy gyönyörű Nép-stadionunk avatásán egyetlen vidé-ki együttesként, felléphetett.

Miictsoda áldozatkész emberekSzentendrei elvitárs fiai, lányai. Ta-

nultaik, dolgoztak, amellett a sta-dion-avatást megelőző hónapok-iban (hetemként egyszer, augusztus-ban pedig három hétig mindennap Pestre jártak a próbákra. Va-jaskenyéren, lekvároskenyéren él-tek úgyszólván, s végigvitték, amitakartak. Másképpen hogy lettekvolna elsők a székesfehérvári or-szágos kultúrveírsenyein 1953-ban.Tomboló isiikort lairat'tak. a muín-kásasszcinyok sírva köszönték megnekik a művészi élményt.

Ési a scfe-sicik síiken, Kyőzelfctni,taps mögöitt ott van annak a kor-mcs-olajos-sapkás, vidámarcú mun-káseimbernek az. áldozatkészsége,aki esiaik ennyit mcnd az eltelttíz esztendőről:

•— Ne higyjék, hogy nem voltáldozat a részemről. .. Hiszentöbb pénzt kereshettem volna. ..Nem történt volna meg, hogy kis-fiáimmal néha egy héten egyszertalálkozom, merít korán reggel me-gyék el és későn érék haza . . . Deez olyan áldozalt, amit nem lehetpénzben lemenni.. .

Tóth István.

KAUTZKY N. LÁSZLÓ;

Kályha és az almahéj

A kis vaskályhán almahéj, Űgy csöppen, hintáit a zeni,Meséket gőzöl illata. Mint erűőgzélén vén fagat.A fény azt mondja, csendben élj. Binne íkét csipkés nénikéBwnáája lágyikörmű cioa. Figyel egy szakállas urat.

Kinyújtott lábam hintaszék.Odutelepszik. Hallgatunk.Az est márványa szilvaíhék,S nyugalomból van trónusunk.

Minden valódi és vidám.A piros almasípakon,E ráncos, nyári orgonánViríg-kerincőt hallgatom.

Az álomban is ez a jó,Hogy nyújtózkodik minden ér,Eltévedt gondolatgolyóHomályos cellájába ér.

Ha kérdeznéd, mi kell nsiksm?Holnap is kályha, almahéj.S mint cérnalabda, szőnyegen,Guruljon szívemre az éj.

15

K I LATO

Shakespeare fesztivált rendeztekStratfontban az író szülővárosában.A legnagyobb sikerű előadás aMacbeth volt. A címszerepet Law-rence Olivér, Lady Macbethet Vi-viam Leigh játszotta.

Gorkij az Anya című művébőlopera 'készült, zeneijét Hrer.myikovszerezte. Ugyancsak opera készülliavfenyov Összeomlás című drá-rrüáljf'fcó:. Er.uxik ZEinéját Mclcancvszerezte.

Az ötödik magyar filmfesztiváltdieceinlber 19-én nyitották meg aSzovfjeltuniiábain. — Ez alkalommalmégy magyar filmet mutatnak be:A különös ismaritetőjel, a Bud&pestitavasz, ia Harag napja és a Láiliomficímű fiümeket.

A londomj British MúzeumbanVörösmarty Mihály ha'álánajj szá-zadik évfordulója alkalmából em-lékkiállítást rendeztek. Ez az elsőeseft, hogy a világhírű angol mú-zeum kiállítással hódol egy magyarköltő emlékének. A Londoni Egye-tem, Szláv és Keleteuropai Intéze-tében is Vörösmarty emlékkiállí-tást nyitottak meg. A Times iro-dalmí melléklete egész olda'as ün-nepi cikkben foglalkozott a nagymagyar költővel.

Csiky Gergely: Ingyenélők cíművígjátékát nagy sikerrel mutattabe a' moszkvai Krárn?színház.

A csehszlovákiai Komárcmbanmagyar színház ala!ku3lt. Az új szín-ház Bródy Sándor: A ' .taanítónő cí-mű dariaibjáíval nyitotta meg ka-puit. A színművet Leindivay Ferenc,a pécsi Nemzeti Színház főrende-zője rendezte.

Vörösmarty Mihály halálánakszázadik évfordulója alkalmábólMoszkvábaji, a Szovjet írók Szö-vetsége és az Állami Külföldi Iro-dalmi Könyvtár ünnepi estet ren-dezett. Vörösmarty műveiről Jele-n?, Malihina tartott előadást. Fel-szólalt többek között a, Szovjet-unióban tartózkodó Illyés Gyula és.Király István is.

16

TetŐtŐT 33. számúRUHÁZATI

" " " BOLTBANS Z O L . N O KBELOIANNISZ U. 7. SZ.

Telefon : 10-84Talpig

Gyorsan juthat pénzhez,ha

kenyérgabonáját, takarmánygabonáját,apFÓmagvakat,gazda§ági és olaj o§ magvakat,aloitiszalmáí, rizsszalmát, takarmányszalmát

a Terményforgaími Yáffafat leiepein adja el.Átvétel minden községijén a nap bármely iiszokóban.

99

Ünnepekre,rendkívüli alkalmakra

é\e\ és cukrászkészítményekel-

a TISZA SZALLO-foan reiaileljeMHiílegtólak — torták sülemésiysk

Cím ; TISZA SZÁLLÓ, SZOLNOK, Telefon : 29-98, 22-2Z

Rendeléseket 48 órával előbb kérjük leadni !

Ara: 1 Ft.

Az ünnepekre i gyümölcsötolcsón vásárolhat a íöldmfívesszövetkezelek zöldségboltjaiban.

Vevőinek és ügyfeleinek eredményehhen gazdag

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNa Ssolnoh megyét

Zöldség-gyümölcs ÉrtékesítőSz&vetkexeti Köspont

és kai dog, áf é&et kíaátikedves ügyfeleinek

az

ÁLLAM! HSRDETŰ VáLLULflTSZOLNOKI KIRENDELTSÉGE

I1B

1B

B

KARÁCSONYRA, ÚJÉVRE.

alknhvii eiőkmk,nagy választékban kaphatók

a Szolnoki Kertészeti Váüalaf üzleteibenKossuth Lajos u. 19. sz. Teíefon 29-06Beloiannisz u. 45. sz. Telefon 17-00