· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 1 ·

K e c s K e m é t i f ő i s K o l a

A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

KE

CS

KE

M

É T I F

ŐI

SK

OL

A

2 0 0 0

A Kecskeméti Főiskola által – a Szegedi Tudomány-

egyetemmel közösen – benyújtott, a „Tudáshasz-

nosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és

feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szege-

di Tudományegyetemen és a Dél-alföldi Régió-

ban” című pályázat célja a regionális gazdasági

szereplőkkel kialakított együttműködésen keresztül

növelni a Kecskeméti Főiskola tudományos, innová-

ciós és gazdasági potenciálját.

A Kecskeméti Főiskola és a regionális gazdaság közötti tudomá-

nyos és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében a

gépipari, automatizálási, műanyagipari, logisztikai, járműipari,

agrárinnovációs és humán ágazatokban alkalmazható technoló-

giatranszfer szolgáltatásokat megalapozó módszertani fejlesztést

hajtunk végre. Az új technológiatranszfer-szolgáltatások kifejlesz-

tése és nyújtása révén a szellemi tulajdon eljutása a kutatóhelytől

a vállalkozásig szabályozott, megbízható, a felsőoktatási és

vállalkozási félnek egyaránt kedvező keretek között valósulhat

meg. A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer gyakorlatának

megerősítése céljából az alkalmazott szokványok módszertani

kézikönyvekben, eljárási szokványokban és típusszerződésekben

kerülnek rögzítésre.

A Kecskeméti Főiskola feladatának tekinti, hogy a képzésben

részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók, valamint a főiskolával

partneri státuszban álló vállalkozások képviselői megbízható

ismeretekkel rendelkezzenek a szellemi tulajdon létrehozásának,

védelmének és hasznosításának viszonyrendszeréről. E cél elérése

érdekében kidolgozzuk a szellemi tulajdon átfogó menedzsment-

jére épülő képzések módszertani hátterét, s egy széles körű

részvételre építő képzési programot valósítunk meg a Kecskeméti

Főiskolán és vállalkozási partnereinél. A főiskola profiljához

legjobban illő technológiatranszfer megoldások installációja

érdekében elmélyült tapasztalatcserét valósítunk meg a technoló-

giai szolgáltatások nyújtása terén sikeres szervezetekkel, és a helyi,

regionális igényekre épülő szolgáltatási kínálatot alakítunk ki

Kecskeméten és vonzáskörzetében. A Kecskeméti Főiskola innová-

ciós potenciáljának hatékony megjelenítése érdekében kollaborá-

ciós és koordinációs tevékenységeket valósítunk meg az érdekelt

vállalkozások körében. A főiskola vállalkozási partneri körét a jelen

program révén kiszélesítjük, az innovációs együttműködésekben

érdekelt vállalkozások részére tartalommenedzsment és techno-

lógiatranszfer szolgáltatásokat nyújtunk térítésmentesen. Az ipari

kapcsolatok fejlesztése mellett a Kecskeméti Főiskola technológia-

transzfer szervezetének személyi és technikai feltételeit egyaránt

fejlesztjük, az ipari kapcsolatok intézményes formáit a technoló-

giatranszfer szervezet napi gyakorlatává tesszük. A Kecskeméti

Főiskola kezelésében lévő kutatási eredmények hasznosítása

érdekében a kutatási, iparjogvédelmi és üzleti hasznosítási

feladatokat integráló pilot projekteket hajtunk végre. A technoló-

giatranszfer pilot projektek révén előálló szellemi tulajdon

menedzsmenttapasztalatokat a régió vállalkozásainak érdekében

is fel kívánjuk használni, ezért a Kecskeméti Főiskola az érdekelt

vállalkozások részére kisvállalkozási innovációs mentorprogramot

hirdet, melyben a szellemi tulajdon létrehozásától az üzleti

hasznosításig technológiatranszfer tanácsadást nyújt a vállalkozá-

soknak. A szellemi tulajdon hasznosításának egyik legeredménye-

sebb formája a spin-off vállalkozás, ezért a hasznosító vállalkozá-

sok létrehozásának és menedzselésének folyamatában a

Kecskeméti Főiskola kezdeményező szerepet kíván vállalni.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Fém- és Műanyagfeldolgozó Technológiai IntézetGépgyártástechnológiai Szakcsoport

Hosszmérő laboratórium

Hosszmérő laboratóriumunkban a gépipari méréstechnika

szinte teljes egészét lefedő műszerpark áll rendelkezésre. Az itt

található mérőeszköz-állomány alapján jelenleg a labor

országos szinten is az élmezőnybe sorolható. Rendelkezésre

állnak a koordináta-méréstechnikához szükséges manuális és

CNC-vezérlésű konzolos mérőgépek, valamint egy, az üzemi

körülmények között végzett mérésekhez használatos karos

kivitelű, mobil koordináta-mérőgép is. Ezekkel az eszközökkel

megvalósítható alkatrészek makrogeometriájának (méret, alak,

helyzet) mérése, ellenőrzése, továbbá kontúrok, felületek

térbeli digitalizálása is. Alkatrészek kontúrjának, valamint

felületi érdességének mérése modern, kombinált kontúr- és

felületiérdesség-mérő berendezéssel történik.

Műanyagok és puha felületek felületi érdességének meghatá-

rozásához rendelkezünk érintkezés nélküli (lézeres) letapogató-

val. Körkörösség-mérő berendezésünk számos kiértékelési

lehetőséget nyújt a következő vizsgálatokhoz: hengeresség-,

körkörösség-, egytengelyűség-, koncentricitás-, radiálisütés-,

homlokütés-, merőlegesség-, falvastagságeltérés-, síklapúság,

párhuzamosság-, spirál- és csavarvonal-, totálisütés-, egyenes-

ség-, dőlés-, átmérő-, sugáreltérés-, kúposságmérés, ami

kiegészülhet spektrumanalízissel, harmonikus rezgéselemzéssel.

Optikai mérőberendezéseink kisméretű alkatrészek bevizsgálá-

sára, valamint speciális mérések kivitelezésére egyaránt alkalma-

sak. A 3D-s CNC-vezérlésű, digitális képfeldolgozó rendszer

(CCD-kamerás mérőmikroszkóp) a gyártásközeli mérések

hatékony támogatója, közép- és nagysorozatok automatikusan

működtethető képfeldolgozó eszköze. Kisméretű alkatrészek

geometriájának ellenőrzéséhez, digitalizálásához használható.

A 3D-s szkennerünk testfelületek térbeli szkennelésére (3D-s

pontfelhőfelvétel, felületburkolás), CAD-modell létrehozására és a

már meglévő CAD-modellel való összehasonlítására alkalmas.

A berendezés a reverse engineering alapeszköze.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 3 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Eszközök, bErEndEzésEk

Mitutoyo EURO-M 544 manuális, háromkoordinátás mérőgép

· Mérési pontosság: ± 4µm

· Munkatér: 500x400x400 mm3

Mitutoyo Crysta-Apex C 544 CNC-vezérlésű, háromkoordiná-

tás mérőgép

· Mérési pontosság: ±1,7 µm

· Munkatér: 500x400x400 mm3

FARO PowerGage csuklókaros, hordozható 3D-s koordináta-

mérőgép

· Mérési pontosság: ±5 µm

· Ø1200 mm-es, félgömb alakú munkatér

Mahr Perthen S6P felületiérdesség-mérő

· Felbontás: 0,01 µm

Mitutoyo Formtracer SV-C3100 kontúr- és felületi,

érdesség-mérő

Méréstartomány/felbontás kontúrmérésnél:

· 100 mm/0,05 µm

Méréstartomány/felbontás érdességmérésnél:

· 800 µm/0,01 µm

· 80 µm/0,001 µm

· 8 µm/0,0001 µm

Mitutoyo Roundtest RA-1500 körkörösségmérő

· Mérhető maximális átmérő: Ø100 mm

· Mérési magasság külső/belső: 150 mm

· Forgatási bizonytalanság: ±0,02 mm

Mitutoyo QuickVision ELF Pro 3D-CNC-digitális képfeldolgo-

zó rendszer

· Mérési pontosság: ±2,2 µm

· Maximális nagyítás: 480x

Steinbichler VZ 2M 200/400 3D-s felületszkenner

· Mérési pontosság: ±15µm

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 4 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Diagnosztikai laboratórium

A diagnosztikai laboratóriumban rezgésmérésen, erő- és

nyomatékmérésen, valamint hőmérésen alapuló diagnosztikai

műszerek találhatók. A LEONOVA SPM diagnosztikai műszer a

gépek, különös tekintettel a forgógépek műszaki állapotának

felmérését teszi lehetővé. Az ipari gyakorlatban, az oktatásban

nagy jelentőségű a rezgésdiagnosztikára alapozott gépállapot

elemzése, a karbantartás tervezése. A komplex állapotfigyelő

rendszer segítségével lökésimpulzus, rezgés, fordulatszám,

egytengelyűség és dinamikus kiegyensúlyozás különféle jellemzőit

tudjuk mérni, rögzíteni, elemezni. Az eszköz hordozható, ezáltal

üzemi körülmények között is használható. Az erő- és nyomatékmé-

rők a nemzetközileg is ismert KISTLER cég gyártmányai. Főleg

forgácsolóerő és -nyomaték mérésére alkalmasak, álló és forgó

szerszámon. A hőméréshez széles mérési tartománnyal rendelkező

infrakamerát használunk. A FLIR T360 jelű műszer egyaránt alkalmas

a technológiai folyamatok hőjelenségeinek vizsgálatához, valamint

a villamos rendszerek, épületek hőtérképének elkészítéséhez.

Eszközök, bErEndEzésEk

LEONOVA SPM rezgésdiagnosztikai műszer

KISTLER 9257B háromkoordinátás, piezoelektromos erőmérő

rendszer

· Mérési tartomány: ±5 kN

· Mérési pontosság: ±1 N

KISTLER 9125A24 erő- és nyomatékmérő, wireless adatátvitellel

· Mérési tartomány: F = ±300 N; M = ±10 Nm

· Mérési pontosság: F→ ± 0,1 N; M→ ±0,01 Nm

· Maximális fordulatszám: nmax = 25 000 ford./min

FLIR T360 infrakamera

· Mérési tartomány: –20…1200 ºC

· Mérési pontosság: ±0,1 ºC

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 5 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 6 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Mechanikai Technológiai Szakcsoport

Lemezalakító technológiák hatékonyságának növelése

A kutatás céljaA cél elméleti és kísérleti úton vizsgálni a lemezalkat-

rész-gyártás technológiáit, a műveletek stabilitását

befolyásoló tényezőket, az egy műveletben elérhető

alakítás mértékének növelését, a gyártás gazdaságossá-

gának javítását illetően.

Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök

Az anyagszétválasztás nélküli lemezalakító műveletek technológiai

és szerszámozási paramétereinek hatása az egy műveletben

elérthető alakváltozás növelése (az alakító műveletek száma

csökkentésének) érdekében. Elméleti elemzés, kísérletek. A súrlódás

és kenés mélyhúzási és nyújtva húzási folyamatban. A szerszámgeo-

metria hatása a határhúzási viszonyra. A lemezalakításnál alkalma-

zott kenőanyagok kísérleti vizsgálata. Súrlódási tényezőt meghatáro-

zó kísérleti módszerek kidolgozása, kenőanyag minőségi sorrendek

megállapítása. A kísérleteket lemezvizsgáló gépeken és saját

tervezésű és kivitelezésű kísérleti eszközökön végezzük.

Része a kutatómunkának a lemezek rugalmas közeggel történő

kivágása, lyukasztása, mélyhúzása. A művelet gazdaságossági

kérdéseinek vizsgálata. Ugyancsak vizsgáljuk a bevonatolt szerszám-

elemek lemeztechnológiákhoz való alkalmazásának lehetőségét.

Fontos része tevékenységünknek a környezetbarát kenőanyagok

és kenési eljárások alkalmazásának vizsgálata, általában az alakító

technológiákban, pl. meleg-térfogatalakításoknál is.

Eredmények és hasznosulásuk, termékek Az elméleti eredményeken (doktori disszertációkon) kívül a

gyakorlatban használható kísérleti eredmények születtek

mélyhúzó szerszámok kialakítását, környezetbarát kenőanya-

gok alkalmazását illetően. Eredmények születtek a rugalmas

közeggel történő alakítások lemezanyag-felhasználásának (az

anyagkihozatali tényező javításának) csökkentését illetően.

TéMAVEZETő:

Dr. Danyi József főiskolai tanár

KUTATóK:

Dr. Végvári Ferenc főiskolai tanár

Kecskés Bertalan tanszéki mérnök

Nagymányai Antal mérnök

(AGIP Hungária)

Prof. Dr. Anton Stoic egyetemi tanár

(Eszéki Egyetem, Horvátország)

Képlékenyalakítási laboratórium A képlékenyalakítási laboratóriumhoz tartozó fontosabb

gépek, berendezések: PYE 100 hidraulikus prés, DKS-40 excenter

prés, 2 db LV1 típusú lemezvizsgáló berendezés, saját tervezésű

és kivitelezésű szalaghúzó, nyújtva húzó, gyűrűzömítő készülé-

kek súrlódási tényező mérésére, kenőanyag jósági sorrend

megállapítására. Ezek mellett a tanszék rendelkezik további

roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgáló eszközökkel.

2010-ben vásárolt a főiskola egy ERICHSEN 142 típusú univerzális

lemezvizsgáló gépet.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 7 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Hőkezelési technológiák gazdaságossági és minőségbiztosítási kérdései

A kutatás céljaCél elméleti és kísérleti úton vizsgálni a hőkezelési technoló-

giák eredményességét befolyásoló tényezőket az energiafel-

használás és a kezelt munkadarabok minőségbiztosítása

tekintetében. Olyan paramétereket – hevítési sebesség és

hőntartási idő, hevítési mód stb. – vizsgálunk, amelyek

optimalizálásával a technológia olcsóbbá tehető.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 8 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök

A munkadarabok hevítési körülményeit, a hevítőberendezések

biztosította paraméterek hatását a munkadarabok külső és belső

pontjainak hevülési sebességére, a rétegek közti hőmérsékleti

különbségek megállapítására mérési módszert valósítottunk meg.

Mérjük a munkadarab felületéhez közel eső, illetve a munkadarab

közepén lévő részek hőmérsékletét, illetve a hőmérséklet-különb-

ségeket. Vizsgálat tárgya a berakás módjának hatása, ami különö-

sen több munkadarab együttes hevítésénél fontos kérdés.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 9 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 1 0 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Ugyancsak kísérleteket végzünk különböző hűtőközegek hűtéseré-

lyességének meghatározására. Foglalkozunk műanyagbázisú

hűtőközegek iparban történő felhasználhatóságával. Eredményein-

ket konkrét ipari feladatok megoldásán is igazoljuk. Különböző

átmérőjű munkadarabok szükséges fel- és átmelegedési idejének

meghatározására a gyakorlat számára alkalmas összefüggést

dolgozunk ki.

Eredmények és hasznosulásukEredményeinket összevetjük a szakirodalomban rendelkezésünk-

re álló tapasztalati összefüggések eredményeivel, azzal a céllal,

hogy a költséges energiafelhasználást csökkentsük úgy, hogy a

hőkezelés eredménye még megfelelő legyen. Meghatároztuk

különböző koncentrációjú Aqua Cool típusú hűtőközeg hűtéseré-

lyességét, az eredményeket egy helyi nagyvállalat alkalmazza.

témavezető:

Dr. Végvári Ferenc főiskolai tanár

KözreműKödő munKatársaK:

Kecskés Bertalan tanszéki mérnök

Dr. Bernáth Mihály főiskolai docens

Hőkezelő laboratórium A szakcsoport hőkezelő laboratóriumában megtalálhatók

kisméretű laboratóriumi kemencék, melyek elsősorban a

gyakorlati oktatást szolgálják. Rendelkezünk ipari méretű hőke-

zelő berendezésekkel. Ezek: KCO 50/30-80, 2KXO 30/20/50, KSO

30/20/50 kemencék.

Saját tervezésű és kivitelezésű (kb. 0,4 m3 hasznos térfogatú)

retortás kemencében hőkezelni tudunk semleges közegben.

A berendezés alkalmas gázcementálásra és nitridálásra,

nitrocementál ásra és karbonitridálásra is. A hőkezelő laboratórium-

ban végzett kísérletek eredményeit roncsolásos és roncsolásmentes

anyagvizsgáló laboratóriumban tudjuk kiértékelni.

Anyagvizsgáló laboratóriumAz oktatási szervezeti egység jól felszerelt anyagvizsgáló

laboratóriummal rendelkezik mind roncsolásmentes, mind

roncsolásos vizsgálatokhoz. Roncsolásmentes vizsgáló-

berendezéseink: Liliput 200, Liliput 120-as ipari röntgenberen-

dezések, USM-2 ultrahangos anyagvizsgáló berendezések,

mágneses repedésvizsgáló készülék. Roncsolásos vizsgáló-

berendezéseink: 100 kN-os INSTTRON elektromechanikus

szakítógép, ZD-10 (100 kN) hidraulikus szakítógép, ZD-40 (400

kN) hidraulikus szakítógép, SHARPY ütőmű (300 J), forgó-hajto-

gató fárasztógépek, valamennyi keménységméréshez alkalmas

keménységmérő gépek.

A mikroszkópi és előkészítő laboratórium berendezései:

gyémánttárcsás darabológép, melegbeágyazó készülék,

gyémánttárcsás csiszoló- és polírozógépek. Epityp és

Neophot-2 típusú fémmikroszkópok, sztereomikroszkóp,

képdigitalizáló kamera, mikrokeménység-mérő. Spektrométer

vas, alumínium, réz és magnézium alapú ötvözetek összetéte-

lének meghatározására.

Korszerű hegesztőlabor2010 februárjában átadásra került a teljesen átalakított és

felújított hegesztőlabor a KF GAMF Karán, mely biztosítja a

főiskolai hallgatók gyakorlati foglalkozását egy modern,

korszerű műhelyben, a mai kor technológiájának és elvárásai-

nak megfelelően. A tanúsítással rendelkező műhely lehetősé-

get biztosít hegesztőtanfolyamok (OKJ-s lánghegesztő,

bevont-, fogyó- és volfrámelektródás hegesztő) tartására is.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 11 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

A 10 munkahelyes műhelybe új gépek, berende-zések kerültek· 5 darab inverteres, hegesztő áramforrás, mely alkalmas TIG és

MMA eljárásokhoz

· 5 darab inverteres hegesztő áramforrás, amely alkalmas

MIG-MAG és MMA eljárásokhoz

· 1 darab korszerű ponthegesztő gép

· 1 db duó rendszerű hegesztőgép, mely alkalmas MIG

forrasztásra is

· 10 darab lánghegesztő berendezés

· 1 darab szekátoros lángvágó

Természetesen minden munkahely szabályozható, világítás-

sal ellátott por- és füstelszívó berendezéssel, valamint a

lánghegesztő gázokon kívül Ar, CO2 és kevert gáz csatlakozók-

kal is rendelkezik. Az eljárások ismertetését egy védőüveggel

ellátott bemutatóasztal biztosítja az oktató részére.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 12 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport

Feldolgozástechnológiai paraméterek hatása a termék szerkezetére

A kutatás céljaA kutatás összefüggések meghatározására törekszik a

feldolgozástechnológia és annak paraméterei, valamint a

kialakuló anyagszerkezet között. Ezen belül három fókuszterületet

vizsgálunk részletesen:

1. A kitöltési folyamat tanulmányozása fröccsöntés során.

A kutatás nagy sebességű, nem izoterm körülmények között

végbemenő folyás tanulmányozására irányul.

2. A polimer keverékek és kompozitok kutatása. Ezen belül a nem

elegyedő, műszaki alkalmazásoknak megfelelő keverékek és a

többfalú, szén nanocső tartalmú termoplasztikus kompozitok

előállításának és tulajdonságainak tanulmányozására kerül sor.

3. A szerszámüreg-kialakítás technológiájának szerepe a feldolgo-

zott termék szerkezetére. A termék szerkezetében bekövetkező

változások, a felületleképeződés pontossága a legfontosabb

kutatott területek.

Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök

A kitöltési folyamat tanulmányozásához speciális fröccsszer-

számot fejlesztettünk ki, amellyel a polimer ömledék áramlása

nagy sebességek mellett jellemezhető. Az anyagi jellemzők

meghatározásához a legkorszerűbb reológiai berendezések

állnak rendelkezésre, mint pl. Göttfert Rheograph 25 kapilláris

reométer, CEAST MFI-mérő berendezés, valamint extruziométer.

A keverést és a feldolgozástechnikai kísérleteket a legkorsze-

rűbb gépparkkal tudjuk elvégezni. A berendezések egy része

kifejezetten kis anyagmennyiségekkel tud működni, így a

recepturális fejlesztésekhez is előnyösen használhatók.

A berendezések alkalmasak kis sorozatú kísérleti gyártásra is.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 13 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

Az anyagi jellemzők meghatározását korszerű vizsgáló-

berendezésekkel tudjuk megvalósítani.

Ütésállóság mérését műszerezett CEAST Impactor II berende-

zéssel tudjuk meghatározni.

A mechanikai anyagjellemzőket széles hőmérséklet és

igénybevételi tartományban tudjuk mérni Instron 3366 és

TA Q500 DMTA-val.

A termikus jellemzők közül a termikus stabilitást TA Q50 TG

berendezéssel, az entalpiaváltozással járó folyamatokat

(olvadás, kristályosodás, bomlás, vulkanizáció, térhálósodás

stb.) pedig TA Q200 DSC-vel határozzuk meg.

A szerkezetvizsgálatokat különböző mikroszkópok és Shimadzu

FTIR berendezéssel tudjuk elvégezni. A feldolgozástechnológia

szempontjából rendkívül fontos nedvességtartalmat kalcium-

hidrides módszerrel határozzuk meg.

A terméktervezéshez szükséges különböző szilárdsági és

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 14 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

feldolgozástechnológiai modellezések elvégzését végeselem-

programokkal tudjuk elvégezni. Erre a célra korszerű progra-

mok állnak rendelkezésünkre.

SzolgáltatásokA műanyag- és gumiipar területén, illetve ezekkel az anya-

gokkal kapcsolatos beszállítók számára anyag- és feldolgozás-

technológiai vizsgálatok elvégzése. A termékfejlesztéssel járó

minősítési, tervezési, modellezési feladatok ellátása.

Kutatóműhely vezető:

Prof. Dr. Belina Károly egyetemi tanár

témavezetőK:

Szűcs András főiskolai adjunktus

Ádámné Major Andrea főiskolai adjunktus

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 15 ·

f é m - é s m ű a n ya g f e l d o l g o z ó t e c h n o l ó g i a i i n t é z e t

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 1 6 ·

g a z d a s á g - é s tá r s a d a l o m t u d o m á n y i i n t é z e t

Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet

A hallgatók tanulással kapcsolatos motivációi a GAMF Karon

A hallgatók tanulással kapcsolatos motivációi a Kecskeméti

Főiskola GAMF Karán című témával az intézet oktatói több

mint 15 éve foglalkoznak. Az időhorizont nagysága és az

összegyűlt anyag mennyisége arra indította a kutatócsoportot,

hogy a tavalyi évben, a GAMF Kar fennállásának 45 éves

évfordulójára a témában készült legfontosabb tanulmányokat

kötetbe szerkesztve megjelentesse. A könyvről dr. Molnár

György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Műszaki Pedagógia Tanszékének oktatója recenziót írt, amely a

Szakképzési Szemle 2010/.1 számában is megjelent.

A kötetet az intézet megküldte a felsőoktatási intézmények-

nek és a hasonló témákkal foglalkozó kutatóintézeteknek.

A hallgatók motivációival kapcsolatos kutatások ebben az

évben tovább folytatódnak, sőt bővülnek, amennyiben a

felmérések kiterjednek a levelező tagozatos hallgatókra is. A

program az ország határain túlra való kiterjesztését jelenti,

hogy a komáromi Selye János Egyetem Neveléstudományi

Tanszéke 2009-ben az oktatóink által szerkesztett kérdőív

felhasználásával hasonló kutatásokba kezdett. Ezzel lehetőség

nyílik arra is, hogy összehasonlító elemzéseket végezzünk arra

vonatkozóan, hogy a szlovákiai és a magyarországi hallgatók

tanulási motivációiban milyen egyező és különböző tendenci-

ák figyelhetők meg.

Az eredmények hasznosulásaSzéles körű szociológiai felmérés eredményeképpen az elmúlt

években átfogó kép alakult ki a GAMF Karon tanuló hallgatók

tanulással, tudásszerzéssel és a tudástranszfer-szerkezetekkel

kapcsolatos motivációiról, és a több mint másfél évtizedes

adatsorok összevetése alapján kirajzolódik ezeknek a folyamatok-

nak a dinamikája is. A kutatás eredményei az alapképzésben és a

másoddiplomás képzésben egyaránt hasznosulnak. A GAMF Kar

és a főiskola vezetői és vezető testületei a kutatási eredményeket a

képzési rendszer és a tudástermelő innovációs folyamatok

fejlesztésére vonatkozó döntéseinél is figyelembe vehetik.

KUTATóK:

Dr. Müller Rudolf főiskolai docens

Dr. Pap István ny. főiskolai docens

Tóth Ákos főiskolai adjunktus

Kompetenciák mérése a főiskolai hallgatók körében és fejlesztése a piaci igények tükrében

Az elmúlt időszakban az intézet egyik fő törekvése volt a

kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező képzések (például az

alapképzési szakok, illetve a szakirányú továbbképzési szakok) és a

kifejezetten kompetenciaalapú képzési formák (például a felsőfokú

szakképzések) térnyerésével összefüggésben a kívánatos szakmai

kompetenciák és a mérhető hallgatói kompetenciák rögzítése,

összevetése és elemzése.

Ennek a folyamatnak a keretében a főiskolával szakmai kapcsolat-

ban álló munkaadókkal történt mélyinterjúk és kérdőíves felmérés

során több, az üzleti folyamatok szempontjából relevánsnak

tekinthető kompetenciaelvárás-lista készült. Ezzel párhuzamosan a

kar hallgatói körében kompetenciafelmérésre is sor került,

amelynek összevetése jól tükrözte a hallgatói „kompetenciadefici-

teket”, illetve a munkaadói elvárásokhoz képesti lemaradásokat.

Az intézményünkben működtetett képzési rendszerek hatékonysá-

ga és a kibocsátott szakemberek tudásának piacképessége,

munkaerő-piaci pozíciója függ attól, sikerül-e a kompetenciafejlesz-

tés terén előrelépni. Jelenleg a tématerületen belül két hangsúlyo-

sabb törekvés bontakozik ki. Az egyik irány a munkaerő-piaci

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 17 ·

g a z d a s á g - é s tá r s a d a l o m t u d o m á n y i i n t é z e t

kulcskompetenciák fontossági sorrendjének mérését, és ezzel

összefüggésben a végzős főiskolai hallgatók és oktatók

önértékelését foglalja magában. A másik törekvés a hallgatói

kompetenciaportrék megrajzolására, elektronikus rögzítésére

és a nyilvánosság számára is elérhető fórumokon való megje-

lentetésére irányul. Ez utóbbi irányhoz kapcsolódnak azok a

kutatások, amelyek a szervezeti rendszerek komplex (struktu-

rális és dinamikai) szerkezeteinek ideáltipikus modellezésére

irányulnak.

Az eredmények hasznosulásaA kutatás eredményeképpen kimutathatóvá válnak az

eltérések a munkaadói elvárások és a hallgatói kompetenciaál-

lapot között. Így az oktatási egységek célirányosabban

formálhatják a hallgatói képességfejlesztést a munkaerő-piaci

kulcskompetenciák terén, ezzel szolgálva a főiskola által

kibocsátott diplomák elismertségének javítását, végső soron a

főiskola vonzerejének növekedését a potenciális hallgatói

célcsoportok körében. A program ily módon a főiskola

munkaerő-piaci elvárásokhoz történő sikeres alkalmazkodását

is szolgálhatja. Az eredmények, továbbá az oktatási folyamat-

ban és a különböző képzési rendszerek (szakirányú szak,

felsőfokú szakképzés) szervezése és működtetése során,

valamint az ezekhez a képzésekhez kiépítendő pályakoordiná-

ciós rendszer kialakításának folyamatában is hasznosulhatnak.

KUTATóK:

Dr. Kovács Beatrix főiskolai docens

Száraz Edit gazdasági tanár

Dr. Tóth József főiskolai docens

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 1 8 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

Kalmár Sándor Informatikai IntézetAutomatizálási és Alkalmazott Informatikai Szakcsoport

Alkalmazott kutatások a PLC-k ipari alkalmazására

A kutatás céljaA kutatás céljai a következők: hajtások PLC-irányítása a kinemati-

kai paraméterek kiszámításával, mérési eredmények adatgyűjtése

PLC-vel, felügyeleti rendszer kialakítása pneumatikus rendszerek-

nél, frekvenciaváltók irányítása PROFIBUS hálózaton keresztül,

hidraulikus szervorendszer-pozíció szabályozása PLC-vel.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

Programfejlesztés, kísérleti rendszerek kialakítása, működte-

tése és elemzése a főbb tevékenységek.

EredményekSzakfolyóiratcikkek, OTDK-különdíjas TDK-dolgozat, alkalma-

zások gyakorlati feladatoknál.

TéMAVEZETő:

Dr. Lajtai Iván

KUTATóK:

Dr. Pintér IstvánHegedűs ZoltánKátai-Urbán Gábor

Ipari képfeldolgozásA kutatás célja

A kutatás célja ipari folyamatok elemzése a képfeldolgozás

eszközeivel, mérőrendszerek kialakítása a termékek minőségé-

nek ellenőrzéséhez, háromdimenziós képrekonstrukció ipari

robotok alkalmazásához.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

Intelligens kamerákra alapozott alkalmazásfejlesztés (DVT és

Cognex típusok), ipari folyamatok elemzése gyorskamerával,

3D-képrekonstrukció céljára szoftverfejlesztés, kísérleti

rendszerek kialakítása.

EredményekSzakfolyóirat-cikkek, konferencia-előadások, alkalmazások

gyakorlati feladatoknál.

TéMAVEZETő:

Hegedűs Zoltán

KUTATóK:

Dr. Pintér IstvánMegyesi ZoltánKátai-Urbán Gábor

Szupravezetők alkalmazása az automatizálásbanA kutatás célja

Szupravezetők felhasználásával zárlati áramkorlátozók és

önkorlátozó transzformátorok modelljeinek elkészítése, ipari

célokra történő fejlesztése.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A modell megtervezése, kivitelezése YBCO szupravezető

huzal felhasználásával, kísérleti rendszerek kialakítása.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 1 9 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

EredményekSzakfolyóirat-cikkek, konferencia-előadások, alkalmazások

gyakorlati feladatoknál.

témavezető: Kósa János

KutatóK: Dr. Pintér IstvánDr. Kőházi-Kis Ambrus

Beszédinformációs rendszer fejlesztése ipari zajos környezethez

A kutatás céljaZajcsökkentő eljárások kifejlesztése és megvalósítása ipari

zajos környezetben működő beszédinformációs rendszerekhez.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A gépi beszédfeldolgozás és a digitális jelfeldolgozás

eszköztárával algoritmusfejlesztés és megvalósítás.

EredményekSzakfolyóiratcikkek, konferencia-előadások, alkalmazások

gyakorlati feladatoknál.

témavezető:

Dr. Pintér István

Robottechnika laboratóriumA robottechnika laboratóriumban többféle robotot (IBM

SCARA, BOSCH SCARA, ABB IRB 540) használunk a robottechni-

ka oktatásához. Az ugyancsak itt található NORGREN és FESTO

PLC irányítású munkaállomások segítik a manipulátorok

vezérlésének bemutatását, oktatását. A hallgatók rendelkezé-

sére áll 12 számítógépen az ABB Robotstúdió, amelyeken

gyakorolhatják a robotok programozását. Mind a Teach-in,

mind az off-line programozási módszerek alkalmazására jól

felkészült laboratóriumunk. Az ABB robot kamerával is

rendelkezik, amely a robot intelligens szenzoraként működik,

alakzatfelismeréssel irányítva a robotot.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 0 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

Hidraulika laboratóriumAlapvetően rendelkezésre állnak a hidraulikus próbapadokon

a hidraulikus elemek bemutatását, karakterisztikáinak mérését

lehetővé tévő elemek, tápegységek, nyomás-, fordulat-

szám- és áramlástávadók. A mérések részben ADVANTECH,

részben National Instruments mérőmodulokon, USB, illetve

RS485 buszrendszeren számítógép segítségével folynak.

Mérési feladat az önszabályozó szivattyú karakterisztikájá-

nak, a direktvezérlésű és elővezérelt nyomáshatároló

karakterisztikájának felvétele, a hidromotor tulajdonságai-

nak meghatározása és a fojtószelep, illetve áramállandósí-

tó szelep mérése. Az alapkapcsolások gyakorlására

lehetőséget nyújt a BOSCH REXROTH munkapad, valamint

a Fluid-H nevű szimulációs program.

SCADA laboratóriumA felügyeleti rendszerek fejlesztéséhez három négyhen-

geres Mitsubishi PLC-vel ellátott munkaállomás áll a

rendelkezésünkre. Tanszékünkön az 1990-es évek közepé-

től kezdődött el a SCADA (Supervisory Control and Data

Acquisition) rendszerek alkalmazásával, rendszerintegráci-

ójával kapcsolatos kutatás-fejlesztési munka, aminek

eredményeképp több, a hazai szakirodalomban is publikált

mérnöki alkotás született, ennek megfelelően a laboratóri-

umi struktúra egyik új eleme a SCADA labor lett.

A SCADA-rendszerek alkalmazásfejlesztése területén így

saját eredményeket könyvelhetünk el. Az ipar fejlődése

visszaigazolta ezen új irányzattal kapcsolatos törekvésein-

ket és fejlesztési eredményeinket. Napjainkra azonban

erőteljes, új irányzatként jelentek meg a HMI (Human-

Machine Interface) szintjén a SCADA-eszközök, így a mai

követelmények alátámasztják a terület fejlesztésének,

kutatásának szükségességét, melyhez a szükséges

eszközháttér ugyancsak a rendelkezésünkre áll.

Méréstechnika és jelfeldolgozás laboratóriumA laborban PC alapú mérésekhez kiépített munkaállomások-

kal rendelkezünk. Az egyik munkaállomás-csoport az

ADVANTECH modulokra, a másik a National Instruments

modulokra épül. Így az alkalmazott fejlesztői szoftver is kétféle,

GENIE (ADVATECH) és LABVIEW (NATONAL INSTRUMENTS).

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 2 1 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

A munkaállomások hőmérsékletmérésére, mérőválogató

berendezés programozására alkalmasak. Háromféle típusú

kamerás munkaállomás képezi alapját az ipari képfeldolgozás

oktatásának: DVT LEGEND 544C, COGNEX In-Site 5001 és NI

Vision kártyával felszerelt kamera és számítógép. Ennek

megfelelően az alkalmazott szoftverek a FrameWork, In-Site

Explorer és Vision Builder. A felsőoktatásban kivételnek számít,

hogy az ipari képfeldolgozás önálló tantárgyként szerepel.

Ugyancsak kivételes lehetőségeket nyújt a CUBE5 gyorskame-

ra, mellyel rövid idejű tranziens jelenségeket vizsgálhatunk.

Pneumatika laboratóriumA pneumatika labor FESTO elemekre épül, s a pneumatika-

oktatás teljes vertikumát tartalmazza. Az oktatás az alap-

pneumatikával indul, erre épül az elektropneumatika, majd a

szenzorika után VEEP és Siemens PLC alkalmazásával a PLC-

programozást is tanulhatják hallgatóink. A feladatok bemutatá-

sát mágnestábla segíti, amelyen mintegy kézzel szimulálva

mutathatók be a kapcsolások. Ezenfelül Fluidsim-P szimulációs

számítógépes program is a hallgatóink rendelkezésére áll.

Mechatronika laboratóriumA labor helyi számítógép-hálózattal kiépített, 15 fő

befogadására alkalmas. A PLC technika Siemens és

Omron eszközökre épül, és elsősorban a pneumatikus,

hidraulikus és villamos hajtások irányítására alkalmas.

A helyi számítógép-hálózat kiegészül egy PROFIBUS

hálózattal. A programfejlesztések off-line módon történnek,

szimulációs programok felhasználásával. A különböző

típusú PLC-kkel az on-line kapcsolat ethernetes, USB és

RS232 kapcsolaton keresztül valósul meg.

PLC-vel irányítható eszközök:

· hidraulikus motor, hidraulikus szervoszelep,

· pneumatikus henger, arányos szelep,

· aszinkronmotorok frekvenciaváltóval,

· aszinkron-szervomotor szervoerősítővel,

· ötfázisú léptetőmotor,

· kéttengelyes síkbeli pozicionáló berendezés,

· egyenáramú szervomotor.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 2 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

témavezető: Dr. Johanyák Zsolt Csaba főiskolai docens

(johanyak.csaba@gamf.kefo.hu)

KutatóK:Dr. Alvarez Gil Rafael PedroBolla KálmánÁdámné Major Andrea

PartnereK: Sri Venkateswara College of Engineering, Murdoch Egyetem (Perth, Ausztrália)

Miskolci Egyetem

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

célcsoPort: A kidolgozott eljárások jól alkalmazhatóak minden olyan esetben, ahol egy folyamat viselkedését szeretnénk leírni egy modell segítségével, és a modellt kísérleti adatok alapján (összetartozó paraméter-eredmény párok) kívánjuk meghatározni. További alkalmazási lehetőség rejlik az idősorok elemzésében.

finanszírozási forma:normatív kari kutatás-fejlesztési támogatás, OTKA-pályázat

Kutatás ideje, időtartama:

2004. szeptember 1-jétől

Fuzzy szabály-interpolációs módszerek és modell-identifikáció

A kutatás céljaA kutatás célja ritka szabálybázison alapuló alacsony

komplexitású fuzzy következtetési módszerek és a kapcsolódó

fuzzy modell-identifikációs módszerek kidolgozása, fejlesztése.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

Az ismert fuzzy szabály-interpolációs módszerek jelentős

részét implementáltuk, új módszereket dolgoztunk ki.

A legjobb eredményeket szolgáltató módszernek a LESFRI

bizonyult. Számos ismert fuzzy modell-identifikációs módszert

implementáltunk, új módszereket dolgoztunk ki. A legjobb

eredményeket szolgáltató módszernek az RBE-DSS bizonyult.

A fejlesztést Matlabban folytattuk.

Eredmények és hasznosulások, termékekÚj, a korábbiaknál széleskörűbben alkalmazható fuzzy

szabály-interpolációs és modell-identifikációs módszereket

dolgoztunk ki. Matlab eljárásgyűjteményt (FRI ToolBox)

fejlesztettünk szabály-interpoláción alapuló fuzzy következtetési

módszerek használatának támogatására. Matlab eljárásgyűjte-

ményt (SFMI ToolBox) dolgoztunk ki szabály-interpolációs

következtetési módszert alkalmazó fuzzy rendszerek mintaada-

tokon alapuló létrehozására. A kidolgozott eljárásokat sikeresen

alkalmaztuk mintaadatokon alapuló fuzzy modellek kidolgozá-

sára a következő feladatoknál: anaerob kúpos szuszpendált ágy

reaktor működésének fuzzy modellezése, kőolajkutatás során

végzett fúrások mérési eredményeinek előrejelzése, marólapkák

éltartamának előrejelzése a forgácsolási paraméterek alapján,

kompozit anyagok mechanikai tulajdonságainak előrejelzése az

összetétel alapján, földközeli ózonkoncentráció várható

értékének becslése ismert környezeti adatok alapján.

Informatika Szakcsoport

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 2 3 ·

K a l m á r s á n d o r i n f o r m at i K a i i n t é z e t

Rajintelligencia laborA rajintelligencia-kutatás az egymással kooperáló mobil

robotokból, illetve autonóm szenzorhálózatot alkotó egyedekből

álló csoport lehetséges működési algoritmusaival és stratégiáival

foglalkozik. Ebben a laborban elsősorban a robotraj kommuniká-

ciós lehetőségeivel és az ismeretlen területek automatizált, mobil

robotok által történő feltérképezésével foglalkozik a kutatócso-

port. A fejlesztési munka egyik fő célja robusztus és gyors kommu-

nikációs rendszer megvalósítása a robotok között, amely

rádiófrekvenciás, fényimpulzusos és kameraképen alapuló vizuális

kommunikációs elemeket foglal magába.

A másik alapvető cél egy tetszőleges akadályokkal nehezített

ismeretlen terület optimális bejárási algoritmusának kifejlesztése

és implementációja a rendelkezésre álló robotrajra. Az alkalmazott

navigációs technikák: odometria, iránytűkontroll, jelkésleltetésen

alapuló távolságmérő rendszerek, továbbá kameraképen alapuló

képelemzési módszerek. A témában folyó nemzetközi együttmű-

ködések: A téma a Mars Surveyor nemzetközi kutatási projekt

része a HUNVEYOR magyarországi projekten keresztül.

Eszközök· NXT Mindstorm mobil robotok (16 db), kamera nélkül,

Bluetooth kommunikációval, ultrahangos távolságmérővel,

fény- és színszenzorokkal

· Surveyor SRV-1 mobil robotok (10 db), kamerával, WiFi

kommunikációval, lézeres távolságmérővel

· 5 elemű Crossbow Cricket navigációs rendszer (rádió és ultrahang

párhuzamos jeladáson alapuló távolságmérő rendszer)

· Microsoft Robotic Studio szimulációs rendszer

KUTATóK: Dr. Kovács TamásBolla Kálmán

Véletlen körülmények között meghozandó döntések támogatása és véletlen paraméterek eloszlásának vizsgálata

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

Véletlen vektorokat szimuláló programmodult fejlesztettünk

MATLAB rendszerben. Az eloszlást Gauss-kopulával modellezzük,

és a korrelációkat a Spearman-féle rangkorrelációval mérjük.

Az elkészült programmodul jól használható eloszlások közelítésé-

re. A programcsomag újabb eljárásokkal való kibővítése

folyamatban van, és újabb kísérletek folynak a véletlen paraméte-

rek különböző modelljeinek összehasonlítására.

témavezető: Dr. Fábián Csaba főiskolai tanár

(fabian.csaba@gamf.kefo.hu)

KutatóK: Prof. Dr. Vajnai Tibor egyetemi tanár

Gurkáné Csizmás Edit műszaki tanár

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 4 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

Természet- és Műszaki Alaptudományi IntézetFizika Szakcsoport

Optikai laboratórium

A kutatás célja Folytonos lézerfénnyel megfigyelhető optikai jelenségek

vizsgálata. A finom optikai, optomechanikai eszközök segítségé-

vel mód nyílik optikai jelenségek precíz megfigyelésére, mérésére.

EszközökFényforrások: kiváló nyalábtulajdonságú 7 mW-os He-Ne lézer

(633 nm), 300 mW teljesítményű dióda lézer (655 nm), 5 mW-os

frekvencia kétszerezett Nd-lézer (532 nm), halogén- és deutérim

lámpa spektrális fényforrások (DH-2000, Ocean Optics).

Optikai elemek: lencsék, fémtükrök, dielektrikum tükrök,

polarizátorok, diafragmák, optikai szálak, fénynyaláb szűrő,

optikai rács, mintatartó spektrális vizsgálatokhoz.

Detektorok: számítógéphez USB-csatlakozóval köthető CMOS

fekete-fehér kamera (Electrim), gyors fotodetektorok (~10

MHz), infrakamera (400 nm – 1800 nm), USB-csatlakozóval

számítógéphez köthető spektrométer (200 nm – 1100 nm,

Ocean Optics).

Mechanika: optikai asztallap (300 mm x 900 mm, Newport),

precíz optikai tartók, befogók, mikrométeres eltolók, forgatók.

Főbb tevékenységekFókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségeinek

vizsgálata, felületi plazmonok tanulmányozása, Herriott-

tükörpárral megvalósított összehajtogatott lézer-rezonátor

modellezése, fénynyalábok asztigmiájának módosítása,

kiküszöbölése.

Eredmények hasznosulásaA laboratóriumban mért eredmények alapját képezték

tudományos publikációknak, továbbá hozzájárultak az R&D

Ultrafast Lasers Kft.-vel kutatási szerződésekben is megvalósu-

ló együttműködésünk eredményességéhez.

Kutató: Dr. Kőházi-Kis Ambrus főiskolai docens

Optikai szálak tulajdonságai és alkalmazásai hallgatói laboratóriumi oktatómodul

A TIOP 1.3.1. pályázathoz kapcsolódóan a Természettudományi és

Műszaki Alaptárgyi Intézetben optikai szálak tulajdonságainak és

alkalmazásainak bemutatására hallgatói laboratóriumi gyakorlatokat

fejlesztettünk ki. Az oktatómodul öt kétórás hallgatói laboratóriumi

gyakorlatból áll, amelyek egymással párhuzamosan is beállíthatók.

A gyakorlatok témái a következők· Az optikai szálak felépítése, méretre vágása, polírozása és

fizikai jellemzői (numerikus apertúra, csillapítás)

· Móduskép optikai szálban, egy- és többmódusú szálak

· Csatolás optikai szálba, szálak egymáshoz illesztése

· Az optikai kommunikáció alapeszközei, multiplexerek

· Interferometrikus alkalmazások, érzékelők

Eszközök, berendezésekA tananyag a Newport cég által forgalmazott optikai szál eszköz-

készletre épül (Complet Projects in Fiber Optics Educational Kit).

KUTATó: Dr. Klebniczki József főiskolai tanár

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 2 5 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

Amorf és kristályos polimerek kopásának tanulmányozása

A kutatás céljaA műanyagok kopása számos paraméter függvénye. Ezek

közül természetesen elsődleges a polimer kémiai és fizikai

szerkezete, de a felületi nyomás, hőmérséklet, relatív

sebesség stb. hatása is döntő fontosságú lehet. A kutatás

célja különböző anyagpárosítások (PA-PA, POM-POM,

PA-POM, PA-PA GF és POM-PA GF) esetén a felületi nyomás és

a hőmérséklet függvényében meghatározni adott sebesség

esetén a kopások mértékét.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

Kutatásunkban amorf (POM) és kristályos (PA) polimerek

gyorsított kopásának tanulmányozásával foglalkoztunk.

Kifejlesztettünk egy berendezést, amelyben különböző

hőmérsékleten tudjuk a vizsgálatokat elvégezni változtatha-

tó felületi nyomás mellett.

Állandó felületi nyomás mellett a hőmérséklet függvényé-

ben meghatároztuk a PA-PA, POM-POM, PA-POM, PA-PA GF

és POM-PA GF anyagpárok kopását. A kopás jellemzésére a

próbatest geometria és a fajlagos térfogat változását

használtuk. A geometria meghatározását mikroszkópiás

módszerrel végeztük.

Eredmények és hasznosulásokAz eredmények segítették a KNORR-BREMSE Fékrendsze-

rek Kft. fejlesztőit a kopásnak kitett alkatrészek optimális

anyagpárosításának megválasztásában.

TéMAVEZETő:

Dr. Tuskó Lászótanszékvezető főiskolai tanár

KUTATóK:

Prof. Dr. Belina Károly

Kéri Ferenc

Szűcs András

PARTNEREK:

KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft.

FINANSZíROZáSI FORMA:

megbízási szerződés alapján

KUTATáS IDEjE, IDőTARTAMA:

2004. május 10. – 2005. február 7.

Gépszerkezettani és Terméktervező Szakcsoport

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 6 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

Innovatív tervezési módszerek és megoldások autóipari fejlesztésekhez

A kutatás céljaAz innovatív tervezési módszerek és technológiák

fejlesztése és járműipari alkalmazása, új, Magyarországon

gyártott és a gazdaságnak hasznot hozó összetett, magas

színvonalú, szabadalomképes autóipari termékek létreho-

zása, valamint a KF GAMF Karán a járműipari képzési

kompetencia megalapozása.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A projekt kiterjed a felfüggesztési rendszerekre, különös

tekintettel a haszongépjárművek kabin-légrugózási

rendszerelemeire és a személygépkocsifutómű-felfüg-

gesztések vég-összeszerelésére, a vezetőjármű-interfé-

szeken belül a pedálegységekre, a robbanómotor szívó-

és kipufogórendszerekre, valamint az abroncsnyomás-

ellenőrző, -befolyásoló rendszerekre, ezek konstrukciós

fejlesztésére, a termékek funkcionális modelljeinek

megépítésére, a laboratóriumi és üzemi körülmények

közötti vizsgálatára. Az inventívprobléma-megoldási

módszereket alkalmazó konstrukciós fejlesztés mellett

súlyponti helyet foglal el az új anyagok alkalmazása, az

anyagtulajdonságok és -viselkedés modellezése, a

korszerű számítógépes integrált tervező-elemző rendsze-

rek alkalmazása és az anyagok, szerkezeti elemek és

egységek kísérleti vizsgálata, a vizsgálóberendezések

fejlesztése.

Eredmények és hasznosulások, termékek (gyárt-mány, technológia, szolgáltatások)

Az inventívprobléma-megoldási és tervezési módszerek

bevezetési, alkalmazási stratégiájának kidolgozása,

a bevezetés megkezdése a KNORR-BREMSE Fékrendszerek

Kft.-nél, új szintszabályozó szelep konstrukció kidolgozása,

kompozit anyagok és alkatrészek analízise, viselkedés- és

technológiai szimulációja, optimálása. Az eredmények

bevezetése folyamatban van, publikálásukra 3 db szakcikk-

ben, illetve konferenciacikkben került sor.

TéMAVEZETő:

Prof. Dr. Bercsey Tibor egyetemi tanár

Prof. Dr. Belina Károly egyetemi tanár

Kántor Kornél KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft.

KUTATóK:

Sárai Szabó Attila

Tánczos Miklós

Kerekes Ferenc

Teleki Kornél

Szűcs András

Ádámné Major Andrea

Pósa Márk

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 2 7 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

PARTNER:

KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft.

CéLCSOPORT:

gépjárműgyártó és -beszállító vállalatok

FINANSZíROZáSI FORMA:

NKTH pályázati támogatás

KUTATáS IDEjE, IDőTARTAMA:

2009. június 30. – 2011. június 29.

Térbeli fogazott hajtások tribológiai rendszerének modellezése és vizsgálata

A kutatás céljaA BME Gép- és Terméktervezés Tanszékével, valamint a

Kaiserslauterni Egyetemmel együttműködve a fogazat

mikrogeometriájának, a felületi érdességnek és a vegyes

súrlódási állapotnak a figyelembevétele a tribológiai

viszonyok pontosabb meghatározására, a hajtópárok

hibáiból származó dinamikus gerjesztő hatásokkal a

kialakuló kenésállapotra gyakorolt hatásának modellezése.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A fogazott hajtások teljesítményveszteségének meghatározása,

a hajtópárok közötti súrlódási-kenési viszonyok vizsgálata igen

bonyolult feladat a sokféle befolyásoló tényező miatt. Figyelembe

kell venni a mozgást átvivő kinematikai párok geometriai és

sebességviszonyait, a terheléseloszlást, a szerkezeti anyag,

valamint a kenőanyag tulajdonságait. Korábbi kutatásaink során

ideális hajtópár geometriai feltételezésével vizsgáltuk nagytelje-

sítményű fogazott hajtások tribológiai viszonyait, jelenleg a

gyártási és szerelési hibák hatásának feltárása folyik. A nagy

terhelésű fogazott hajtások, mint azt a korábbi kutatások

bizonyították, gyakran részben vegyes súrlódási állapotban

üzemelnek, ilyenkor a kapcsolódó fogfelületpárok között nem tud

kialakulni, illetve megszakad a kenőanyagréteg és szilárdtest-

érintkezés jön létre.

Ennek megfelelően a kutatás egyik célkitűzése a fogazat

mikrogeometriájának, felületi érdességének és a vegyes súrlódási

állapotnak a figyelembevétele a tribológiai viszonyok pontosabb

meghatározására. További célkitűzése a kutatásnak a hajtópárok

hibáiból, valamint a hajtómű környezetéből származó dinamikus,

gerjesztő hatásoknak a kialakuló kenésállapotra gyakorolt

hatásának modellezése. A külső gerjesztő hatások kísérleti

vizsgálatára a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem Gépelemek és

Hajtástechnika Tanszékén üzemelő korszerű próbapadon volt

lehetőség. A felvetett problémák vizsgálatához, a hajtómű

súrlódási-kenési viszonyainak többtényezős tribológiai rendszer-

ként való modellezéséhez tovább kellett fejleszteni, illetve újabb

modulokkal kellett kiegészíteni az ideális geometriájú hajtópárok

tribológiai viszonyainak meghatározására kidolgozott numerikus-

számítási algoritmust, amihez új valószínűségi geometrián

alapuló modellezési eljárás és hibaanalízis került kidolgozásra.

A kutatás eredményeként lehetőség nyílik a teljesítmény-

veszteségnek már a tervezés szakaszában való pontosabb

meghatározására, a gyakorlati tervezői munkának újabb

irányelvekkel való segítésére.

Eredmények és hasznosulások, termékek (gyárt-mány, technológia, szolgáltatások)

A fogazott hajtópárok kutatásában alkalmazható új geometriai,

tribológiai és dinamikai modellezési eljárások, 4 szakcikk, 8

idegen nyelvű nemzetközi konferenciacikk, 2 db benyújtás

előtt álló és 1 db bemutatott PhD-értekezés.

TéMAVEZETő:Dr. Horák Péter egyetemi docens BME GTTT

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 2 8 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

SENIOR KUTATó:Prof. Dr. Bercsey Tibor egyetemi tanár

KF GAMF Kar

KUTATóK:

Magyar Balázs

Groma István

Farkas Zsolt

Krisch Róbert

PARTNEREK:BME Gép- és Terméktervezés Tanszék

Kaiserslauterni Egyetem Gépelemek és Mechanizmusok Tanszék

CéLCSOPORT:egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, hajtóműtervező és -gyártó vállalatok

FINANSZíROZáSI FORMA:OTKA

KUTATáS IDEjE, IDőTARTAMA:

2005. január 1. – 2010. december 31.

CAD laboratóriumok

1 db 20 fős P4-alapú számítógépes tervező labor projektorral,

A1 nyomtatóval. A labor gépeire a Pro/Engineer és a SolidEdge

szoftverek vannak telepítve. A labor segíti ezen szoftverek

oktatását, valamint a hallgatók tanórán kívüli gyakorlását

tanszéki mérnöki felügyelettel.

1 db 15 fős (+ 1 db tanári gép, projektor, A0 plotter) CATIA V5

tervező labor. A labort ipari segítséggel hozta létre a kar a

CATIA szoftver oktatására és járműipari szerelőkészülék-

tervező szaktanfolyamok tartására.

Az oktatásban és kutatásban részt vevő oktatók kellő

erősségű számítógéppel rendelkeznek.

Fém-polimer, polimer-polimer, ill. kompozit anyagpárosítások esetén a kopások tanulmányozása

A kutatás céljaKülönböző anyagpárosítások esetén adott sebességgel történő

kopásvizsgálatokkal meghatározni a felületi nyomás függvényé-

ben a kopások mértékét. Egy alkalmazott matematikai módszer

segítségével kis minta alapján is megbízható eljárást kívánunk

kifejleszteni a kopások mértékének összehasonlító vizsgálatára.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A rendelkezésünkre álló, korábban kifejlesztett, majd

továbbfejlesztett vizsgáló célgép segítségével kívánjuk a

kísérleteket végezni. Az eredmények értékelését 3D mérőmik-

roszkóppal kívánjuk végezni. Az alkalmazni kívánt matematikai

módszer: Fuzzy szabály-interpolációs módszerek és mintaada-

tok alapján történő automatikus rendszergenerálás. Doktori

(PhD) értekezés eredménye.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 2 9 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

Eredmények és hasznosulásokA kifejlesztendő módszer segítségével kis mintával végzett

kísérletekkel meghatározható lesz különböző anyagpárosítá-

sok esetén a kopások mértéke. Ez hasznos eszköz lehet a

konstruktőrök számára.

témavezető:Dr. Tuskó Lászó főiskolai tanár

KutatóK:Dr. Johanyák Zsolt Csaba Kéri Ferenc

PartnereK:FMTI Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport, Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

finanszírozási forma:intézeti keret

Kutatás ideje, időtartama:2010-től

Rostirányban tömörített faanyag szilárdsági vizsgálata

A kutatás céljaA rostirányban tömörített faanyag és technológiája új.

A tömörített faanyag használatával magas megfelelőségi érték

biztosítható az életciklus-tervezés során. Mint új anyagnak,

fontos a tulajdonságait megismerni, hogy képességeinek

megfelelően használhassuk fel a jövőben.

A kutatás során megmérjük a tömörített faanyag szilárdsági

jellemzőit, összevetjük a tömörítetlen faanyagéval, és anyagszerke-

zeti változásokkal próbáljuk indokolni a tapasztalt különbségeket.

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A munka első fázisában a tömörítéshez alkalmas eljárásokat

kerestünk, majd kialakítottunk egy alkalmas technológiát, amely a

szükséges paraméterek közül néhányat változtathatónak definiált.

Ezután fatömörítő gépet terveztünk, amely képes a vizsgálatok

próbatestigényét fedezni. A próbatestek szilárdsági jellemzőit

szabványos módszerekkel tervezzük mérni.

Eredmények és hasznosulások, termékek (gyárt-mány, technológia, szolgáltatások)

A tervek alapján a tömörítőgép elkészült, és sikerült próbates-

teket előállítani vele.

témavezető:Dr. Szalai József ny. egyetemi tanár

(jkszalai@fmk.nyme.hu)

Kutató: Ivánovics Gergely (ivanovics.gergely@gamf.kefo.hu)

finanszírozási forma:pályázati támogatások

Kutatás ideje, időtartama: 2005–2012

Szálerősítésű kompozitok statikus és dinamikus vizsgálata

A kutatás céljaNapjainkban a kompozitok terjedése egyre erősebb, folyama-

tosan jelennek meg új területeken, és a már meglévőkön is

egyre szélesedik felhasználási körük. Hogy jobban fel- és

kihasználhatóbbak legyenek, szükséges a szerkezetük és

viselkedésük megfigyelése, feljegyzése, kiértékelése, hiszen a

gyártási kapacitások növekedésével és az anyagok felhasználási

módjának változatosságával egy időben a megfelelő szilárdsá-

gú, teherbírású, ellenállású, súlyú és előállítási költségű

kompozit megválasztása is fő szempont a tervezés során.

A szálerősítésű kompozitok az autó- és a repülőgépiparban is

jelentős mértékben kerülnek felhasználásra, ahol gyakran

dinamikus hatásoknak is kiteszik őket. A kutatás irányvonala

ezért a kompozitok teherbírásának vizsgálata, azok tervezhető-

sége gyakorlati példákkal.

FeladattervEgy jól meghatározott mérési adatbázis létrehozása szálerősített

kompozitok tervezhetőségének pontosítása, a gyakorlatban

statikus és dinamikus hatásokra korábban felmerült szerkezeti prob-

lémák megoldása, és az általunk létrehozott mérési módszerek

megfogalmazása és összehasonlítása más szabványos mérésekkel.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 3 0 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

Főbb tevékenységei, alkalmazott módszerek és eszközök

A kutatás célja a kompozitok minél szélesebb körű megismerése;

az anyagok húzó-, szakító- és hajlítószilárdságának mérése; ütő,

törő, rezgés, kopás, szívósság és ismétlődő igénybevételi

vizsgálatok elvégzése több szabványosított és általunk létrehozott

mérési módszer alapján. Valós, forgalomban lévő alkatrészek

tesztelése hagyományos és szálerősített kompozit anyagokból,

azok teherbírásának összehasonlítása és a felmerülő gyártási

költségek optimalizálása azok tulajdonságainak függvényében.

Eszközök, berendezések· Szakítógép

· MH-1/AS-102 hajlítóberendezés

· Dynstat mérőberendezés

· Golyóbenyomódásos keménységmérő

· Charpy ütőmű

· Izod ingakalapács

· Fárasztógép

Eredmények és hasznosulásokPhD-tevékenység keretén belül születnek eredmények,

amelyeket ipari hasznosításra is tervezünk.

Kutató:

Csukás Zoltán PhD-jelölt

Partner:

Miskolci Egyetem

finanszírozási forma:

intézeti keret, pályázatok

Kutatás ideje, időtartama:

2010-től

Műanyag mátrixú kompozitok kutatása

A kutatás célja

Szénszál-erősítésű (CFC) és üvegszál-erősítésű (GFC),

valamint aromás poliamid erősítésű (AFC), valamint ezek

kombinációinak kialakítása, vizsgálata.

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r ·· 3 1 ·

t e r m é s z e t- é s m ű s z a K i a l a P t u d o m á n y i i n t é z e t

A projekt feladatterveAz ipari méretekben is hozzáférhető üveg, karbon, valamint

kevlár anyagok rendelkezésre álló fizikai/mechanikai jellem-

zőinek vizsgálata SWOT-analízis segítségével.

Általános munka- és szakító próbadarab alakjának, valamint

méreteinek meghatározása, a negatív sablon legyártása

poliészter vagy vinilészter alapú műgyanta felhasználásával.

Olyan formaleválasztó anyagok tesztelése, amelyek elkerülik

a negatív sablon és a próbatest elválaszthatatlan kapcsolatát a

folyamat végén, emellett a munkadarab külső festékrétegét

sem károsítja.

Többfázisú kísérletek (kis szériás), gyártások beindítása. Az így

legyártott próbatestek és munkadarabok szilárdságtani

vizsgálata különböző fizikai (hőmérséklet, nyomás, sugárzó

napfény) környezetben.

Főbb tevékenységek, alkalmazott módszerek és eszközök

A CFC/GFC és AFC anyagok törzslapjainak vizsgálata,

elemzése. Az adott célhoz, eszközhöz legjobban alkalmazható

anyag kiválasztása, mely egyben az alkalmazandó technológi-

át is behatárolja.

Sablonanyagok, magminták kiválasztása és kialakítása

lehetőleg CNC-megmunkáló eszközökkel.

Viasz, poli-vinil alkohol és teflon alapú formaleválasztók

alkalmazásának gyakorlatban történő összehasonlítása.

Főtartó övek, gerincek legyártása, utólagos megmunkálása,

hőkezelésüket is beleértve.

A fenti munkadarabok szakító-, húzó- és nyírófeszültségei-

nek mérése.

témavezető: Dr. Urbán István főiskolai docens

Kutató: Csukás Zoltán gyakornok, PhD-jelölt

Partner: FMTI Műanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport

finanszírozási forma: intézeti keret, pályázatok

Kutatás ideje, időtartama:2010-től

· K u t a t á s é s f e j l e s z t é s · g a m f K a r · · 3 2 ·

g a m f K a r

KaPcsolat

Külkapcsolati és Technológiai

Transzfer Iroda

Tóth Ákos

irodavezető

Tel.: +36/76-516-309

Fax: +36/76-516-399

E-mail: toth.akos@gamf.kefo.hu

Cím: H-6000 Kecskemét

Izsáki út 10.

www.kefo.hu