1

Növénytermelés – az ember beavatkozásának rendszere a „kultúr”növény élettere abból a célból, hogy az többet és jobbat teremjen. A./

Beavatkozások

1. közvetettek (talajon keresztül)

1.a. a talaj tulajdonságát javítják

talajművelés zöme

melioratív beavatkozású,

éves vagy több éves hatású trágyázás stb.

1.b. a talajon keresztül, de rövid távon ható beavatkozások

vetőágy

cserepesedés megszüntetése,

állományban talaj levegőztetés, fejtrágyázás stb.

2. Közvetlen növényvédelmi beavatkozások

– levéltrágyázás,

– speciális beavatkozások a vetőmagtermelésbe,

– betakarítás.

B./ Közvetett beavatkozások lehetnek:

1. Csak a talajra irányuló beavatkozások

2. Más beavatkozásokkal összekapcsolt, de a talajt érdemben érintő beavatkozások (pl.

tápkultivátorozás, kultivátoros gyomirtás stb.)

A növénytermesztési beavatkozások nagy része talajjal kapcsolatba kerülő beavatkozás!!!

Ezért alap elvárás ismerni mikor-, mit lehet és kell tenni a talajjal!

Mikor?

Függ attól, hogy:

– milyen a talaj típusa és félesége,

– milyen állapotú talajon (nedvességtartalom, tömörödöttség),

– milyen növény érdekében,

– milyen célú a beavatkozás.

A talajművelést szélesebb, kiterjesztett körben célszerű értelmezni!

Minden olyan beavatkozás, amely a talajjal kapcsolatba kerül, azt macerálja, tulajdonságát

befolyásolja valamilyen mértékben talajművelés is.

2

C./

Mi alapján határozzuk meg az optimális beavatkozásokat, azok rendszerét?

A múltbéli tapasztalatok alapján!

Milyen tapasztalatok?

– saját,

– környezet,

– hasonló adottságú távoli helyek tapasztalatai,

– kísérleti eredmények.

Mik a kivételek?

– általában növényvédelmi beavatkozások,

– betakarítás meghatározása,

– fej vagy levéltrágyázás.

Mi a jellemzője a múltbéli tapasztalatra épülő beavatkozásoknak?

Térben és időben átlagol!

Ez a lehetséges hibája is.

Miért?

– Térben (táblán) nagy különbségek lehetnek,

– Időjárás érdemben eltér az átlagtól is,

– Az eltéréseknek nagy a hatása (pld. lehűlés, szárazság, vagy túl nedves

körülmények, levegőtlenség, tömörödés stb.)

Fontos lenne az adott helyre és adott időpontra az objektív információ!

Mérésekre, érzékelésekre lenne szükség!

Közvetlen: Talaj, növény, növényi környezet

Közvetett: időjárási adatokon keresztül

Legjobb az lenne, ha a növény mondaná meg, hogy hogy érzi magát, milyen ellátást igényel.

Ezért a növényeket mérni, érzékelni kell!

Objektív információk alapján azonnal cselekedni!!! Ez a precíziós gazdálkodás legfontosabb

eleme!

Perszer a tapasztalatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni!!! Az információkat tudni kell

értelmezni és tudni kell a cselekvést meghatározni. Ezeket az ismereteket kísérletek és

tapasztalatok alapján lehet megszerezni.

Tehát a precíziós gazdálkodás elvárása, hogy térben és időben pontos információnk legyen.

Ehhez hozzájárulnak a technikai eredmények:

– helymeghatározó rendszerek: RTK,

– szenzorálás fejlődése,

– adatátvitel és feldolgozás fejlődése.

3

D./

Jelenlegi és a jövő mezőgazdaság paradigmája

60-asvekben kezdődött és ma is jellemző a nagy ipari anyag- és energiafelhasználású,

gépesített, Magyarországon iparszerűnek mondott mezőgazdaság paradigma.

Fő cél a nagy termés!

Fantasztikus eredményeket ért el!

Magyarország mezőgazdaságának aranykora a 70-es, 80-as évek.

De jelentkeznek a korlátai!

– ipari anyag- és energiaráfordítások termésre gyakorolt hatása optimum görbével

jellemezhető, a ráfordítás egy idő után csökkenő eredményt hoz,

– tehát a ráfordítások fokozása rendkívül rontja a gazdaságosságot,

– erősen fenntarthatósági problémákat vet fel (élelmiszerbiztonság,

környezetvédelem).

Ez nem azt jelenti, hogy az előzőt el kell vetni, hanem tovább lépni csak ezekkel nem lehet!

Pld. A világ, növekvő népességét csökkenő szántóterületről el kell látni élelemmel.

Fel kell hagyni a jelenlegi termelési szintet biztosító technológiákkal.

Összeegyeztethetetlen!

A jelenlegi fenntarthatósági problémákat felvető technológiai elemeket fel kell váltani a

termelési színvonalat megtartó vagy emelő, de fenntarthatósági problémákat kevésbé

felvető elemekkel!

Erre alkalmas lehet a precíziós gazdálkodás!!! Paradigmaváltás!

Nem az átlagos ráfordítás emelésére, hanem az objektív információkra épülő, térben és

időben differenciált beavatkozásokra épít!

Eddig is voltak mérésekre alapozott beavatkozások, ez fokozódik és kiterjed. A tapasztalatra

és a mérésre épülés összekombinálódik.

Nyitott, elején vagyunk! Ezért fontos, hogy az elvek vezéreljék a hozzáállást és a munkát.

E./

A talaj és a közvetlen beavatkozások viszonya (a precíziós gazdálkodáshoz)

– A talaj egy hatalmas puffer tartály, tárol, pufferol, méregtelenít.

– Ezen képességek mértéke az különböző talajoknál nagyon eltérő.

– A legjobb talajok (mezőségi) konfortosan kiszolgálják a növényt. Ahogy megyünk a

rosszabb felé, úgy egyre többször jelentkezik térben és időben az adott talaj átlagához

képest is gyenge teljesítmény. Így a legjobb talajoknál az objektív mérések kevésbé térnek

el az átlagostól, a rosszabbaknál viszont jobban. Tehát a precíziós gazdálkodásból

következő direkt beavatkozásokra is ott van többször szükség. A termelési színvonal és az

eredmények emelkedése szűkíti azon eseteket amikor a talaj egyedül képes kiszolgálni a

növényt.

– A jövőben többször beavatkozunk direkt, vagy a talajon keresztül, de rövid távú módon a

technológiába.

4

F./

Elmondottakból következik, hogy ez az új megközelítés másfajta és nagy mennyiségű

kutatást igényel. Úgyszintén a végrehajtás szakembereitől szintén sok új, szerteágazó és

mennyiségileg is több ismeretet igényel. Ezek alap feltételei, hogy sikeresen kiteljesedjen ez

az új mezőgazdasági paradigma.

5

TARLÓHÁNTÁS, ÁPOLÁS

Célja:

– Előző kultúra által otthagyott terhek, problémák kezelése.

– A talaj „formába hozása” a következő ciklusra.

Nedvesség megőrzés: evaporáció gátlása, konkurens növények transzspirációs

vízvesztésének megszüntetése, gyomok, árvakelés kiirtása.

Tömörödöttség, felszíni egyenlőtlenségek megszüntetése.

Növényi maradványok kezelése.

Műveletek sorrendje:

1. Szármaradvány zúzása, terítése

– zúzás mértéke: néhány cm-es darabok

– terítés: egyenletesen

– eszközei: betakarítógépre szerelt zúzók, terítők.

külön menetben, vízszintes tengelyű zúzóval aprítani.

2. Felszín művelése

– sekély művelés: tárcsa, szf. kultivátor

– felszín lezárása: különböző hengerekkel

3. Mulcs kezelése

Tarlóápolás

– cserepesedés, repedezés megszüntetése: sekély művelés lezárással

– gyomosodás, árvakelés

– magról kelők

mechanikai írtás,

vegyszeres tarlóápolás (1–2 l/ha glifozát).

– mélyen gyökerezők

vegyszeres tarlóápolás, fontos az intenzív vegetatív fázis nagy arány (4–6 l/ha glifozát),

3–4 hét után eredmény.

– kelesztés cél!

– előző kultúra okozta károk eltüntetése

– egyenlőtlen talajfelszín

– taposási, tömörödési károk (nagy tömegű termés esetében is folytatni kell a

beavatkozást).

Mélyebb művelés (pl. középmély lazítás)

Simítózás

Talajlezárás

6

ALAPMŰVELÉS

Célja:

A következő kultúra igényeinek a kielégítése!

– Karógyökerűek: mély (~30 cm) művelés

– Bojtos gyökerűek: sekélyebb ((~20 cm) művelés

1./ Mit igényel a növény:

– gyökerei akadálytalanul növekedjenek,

– minél több vizet tároljon a talaj, de a víz/levegő arány megfelelő legyen (3:1; 4:1),

– elég legyen a tápanyag-szolgáltatása a talajnak (denitrifikáció, kimosódás),

– a talaj megfelelő gyorsan melegedjen.

2./ Talajhibák, talajművelési hibák kijavítása

– lazítás,

– felszínalakítás

– durva egyenlőtlenségek,

– finom símítózás.

Művelés lehet:

– forgatásos (eke, tárcsa)

– lazítzásos (kultivátor, középmély lazító, stb.)

Forgatás, szántás

– legjobb kompromisszum,

– drága,

– legkönnyebb jól csinálni.

Lazítás (gyökérzóna lazítása)

– nagyobb hozzáértést igényel (előnyük, hátrányuk megítélése),

– kezeli a tömörödöttség felszámolását,

– olcsóbb.

Lazítás előnyök, hátrányok

előnyök:

– a talaj alulról nyitott, jobb a vízbefogadás,

– több vizet ad vissza (általában vízgazdálkodásban vannak előnyei),

– olcsóbb, gyorsabb, optimális művelési állapot jobban tartható.

hátrányok:

– gyakran hidegebb a talaj,

– mélyen gyökerező gyomokkal nem bír,

– nagy szármaradványt nehezen kezel,

– szakszerűtlen lazítás kárt okoz.

7

Megkülönböztetni:

– gyökérzónát művelő lazítást (Gaspardó, John Deere, Kühne stb.)

– tömörödött réteget felszámoló lazítást (V Ripper, altalaj-lazító)

3. / Eszközök

– forgatás: eke v. tárcsa

– lazítás: középmély lazító

4. / Művelési mélység, fenékprofil

– csak az ekénél sík a fenékprofil,

– középmély lazítónál a fenékprofil egyenlőtlenség 10-20 cm,

– a növénysor pozícionálása.

A művelési mélységet a műveletlen talajhoz viszonyítva határozzuk meg.

5./ Táblán belüli melioratív talajműveletek

– mélylazítás,

– felszíni vízelvezetés,

– vápa,

– árok.

6./ Elmunkálás, ápolás

– durva rögök aprítása,

– felszín alakítás,

– lezárás – nyári, nyárvégi műveléssel

– gyomosodás megszüntetése,

– simítózás tél végén,

– tavaszi gyomosodás megszüntetése,

– gyomosodás kezelésében való közreműködés.

8

MAGÁGYELŐKÉSZÍTÉS

A növények életéhez levegő, víz, megfelelő hőmérséklet és tápanyag kell. A magággyal ezeket biztosítani kell! Célja:

– fő cél: minél gyorsabb, egyöntetű és könnyű kelés biztosítása

– társ cél: presowing és preemergens gyomirtás talajfeltételeinek biztosítása

Vetési mélység alá 1–3 cm-re lazítás, aprítás (de nem porosítás!) vetésmélységre tömörítés.

Az előzőek hibái minden esetben lehetetlen helyzetbe hozhatják a következőt! Magágykészítés szabályai: 1./

már elsimított talajon lehet végezni,

ha néhány (3–5 cm) cm-es kiszáradt réteg van a felszínen nem szabad simítani,

ha nedves (nem túl nedves) a talaj felszínig → sekélyen simítani lehet. 2./ Gyommentes talajon optimális magágyat készíteni!

kelő gyomokat lehet mechanikusan irtani,

néhány leveles (3–5 levél) és mélyen gyökerezőket vegyszerrel irtani. 3./ Formái

teljes felületen végezni a magágykészítést o Presowing és preemergens gyomirtószerek használatakor o sűrű vetésnél

csak a sor sávjában végezni a magágykészítést széles sorközüeknél

vetőgép végzi o letakarítja a sávot, göröngyöt, port és növényi maradványt o majd elvégzi a klasszikus magágykészítést

lazít,

vet,

és visszatömörít. 4./ A magágykészítési művelet szabályai

1–3 cm-rel a vetés mélység alá lazít, aprít (de nem porosít), vetésmélységben tömörít!

5./ Eszközei

1. teljes területre kombinátor, kompaktor, stb. (amely lazít+tömörít)

lazító

fogas kések

kultivátor lándzsás kés

tömörítő – pálcás és bordás henger 2. sorban, sávban

vetőgépen

sávtisztító

hullámos tárcsa

sortömörítő vetés után

9

Vetőgép magágykészítő funkciói, vetési funkciói vetőgéppel egybe konstruálva (USA) →sávtisztító, hullámos tárcsa, aszimmetrikus tárcsás csoroszlya. vetőgéppel egy kereten összeépítve a magágykészítő gép (EU) 6./ Szabály: Ha van a vetőgépen magágykészítő funkció nem szabad azt más magágykészítő géppel elvégezni! Különleges művelések széles bakhát → gyümölcsösökben ágyás → zöldség ( hagyma, paprika, levélzöldség stb.)

70–100 cm korona szélesség

15–25 cm ágyás magasság bakhát → gyökérzöldség

szélesség: amennyi sort vetnek bele 30–40 cm

magasság: gyökérzöldség fajták típusa 25–35 cm burgonya bakhát: ültetés után, kvázi átrostált földből spárga bakhát: 50–70 cm magas Cél: a felszínből kiemelve biztosítani a gyökér és a föld alatti termés fejlődéséhez a teret, levegőt, hőmérsékletet Tömörítés!?

készítése passzív alagúttal

hajtott hengerrel Belseje, tömörsége, aprítottsága:

gyökérzöldség → fejlődését ne akadályozza burgonya → fejlődését ne akadályozza és betakarításnál a talaj és gumó szétválasztásánál ne okozzon gondot

Talajművelés növényállományban! 1./ Cserepesedés megszüntetése:

gabonában télvégén → pl. küllős kapa

vegetációs időszakban kelőfélben lévő növénynél: – könnyű henger

kultivátor (rugós szárú) 2./ Letömörödés, levegőtlenség megszüntetése (kötött talajokon jellemző)

merevszárú kultivátor repedezett talaj kultivátorozása

3./ Tápkultivátorozás 4./ Mechanikus gyomirtás, mechanikus és egymenetes gyomirtás kombinálása 5./ Töltögetés

10

Meliorációs jellegű talajművelési beavatkozások! Táblán belüli 1. vízelvezetés

Helyzetmeghatározó rendszer

elkészíti a 3D-s térképet,

softveresen kijelöli a vízlevezetést a tábla széléhez,

automata kormány erre az útra vezeti a traktort,

3D alapján automatikusan szabályozza az árok/vápa készítő mélységét. 2. Eróziós foltok kezelése

Helyzetmeghatározó rendszer térképen rögzíti az eróziós foltot. Az eróziós folton automatikusan kapcsol: – trágyaszóró, – meliorációs anyag kijuttatható, –vetőgép, –permetezőgép.

3. Rétegvonal menti művelés – a helyzetmeghatározási rendszer elkészíti a 3D térképet, – softveresen kijelölik a rétegvonal szerinti művelést, – az automata kormány ezen az úton vezeti a gépet.

Talaj károsodások 1. Tömörödés – mechanikai

felszíni taposás,

talajművelőgép mélységi tömörítése (eketalp, tárcsatalp). – kémiai (talajtulajdonság)

szikes,

mélyben sós,

glejes talajok. Védekezés – Felszíni taposás

kerekezés,

sorközben járás.

művelőút. – Talajművelőgép tömörítése

művelési mélység és művelő eszköz váltogatása (eke, lazító) – Kémiai tömörödés időszakos altalaj lazítás 2. Porosodás, túlművelés – helytelen eszközhasználat, – helytelen kombinációk, –optimális időn kívüli művelés, –felesleges munkamenetek.

11

Védekezés – szakmai felkészülés és helyi tapasztalat, – kellő kapacitás: mennyiségi, és eszközféleségbeni kapacitás, – szemlélet! Mulcs Jó az, ha – nem akadályozza a talajművelést, vetést (aprítás, terítés) – nem hűti túlságosan a talajt (keverés 30%, sor, sorköz), – nem okoz növényvédelmi problémákat. Talajművelés növényvédelmi összefüggései! – mélyen gyökerező gyomok! – szármaradványon lévő betegségek, esetleg kártevők → száraprítás, forgatás – gyomirtószer maradvány (szulfonilureák, imidazolinon) → forgatás befolyásolja, hogy mivel és hogy művelem a talajt. Talajművelési rendszerek! Ma általános használt a Freestyle. Helyi körülményekre, az előbbi szabályok betartását biztosító rendszert kell összerakni.

12

TRÁGYÁZÁS Mérlegelv: Amennyi tápanyagot elviszek, vagy el szándékozunk vinni a területről, azt pótolni kell:

Pótolni lehet:

– műtrágya,

– szervestrágya,

– növényi maradványok,

– N-megkötés (pillangósok),

– előző évi maradvány,

– stb.

Ha többet adok, gyarapszik a talaj tápanyag tőkéje, ha kevesebbet fogyasztom azt.

A felvehető tápanyag hogyan alakul?

Kell-e gyarapítani?

A növények tápanyagtartalma egy intervallummal jellemezhető.

N P2O5 K2O

kg/100 kg

gabonafélék 2-2,8 0,8-1,2 2-2,5

olajosok 4-5 3-3,8 50-70

cukorrépa 0,3-0,35 0,15 0,5-1

burgonya 0,5 0,2 0,8-1

szénák 2,3-2,8 0,5-0,7 0,15-0,2

tömegtakarmányok, legelő

0,3-0,35 0,1-0,2 0,4-0,5

fehérje → N (P2O5)

szár, levél → K2O

gabonafélék mag 2/3 N; 1/3 K2O

olajos, fehérje szár 1/3 N 2/3 K2O

Mérleg készítés?

1. A várható termés tápanyag-tartalmát kalkulálom azzal a céllal, hogy mennyi

tápanyagot adjak ki.

2. A kiadott tápanyagot hasonlítom össze a valós terméssel elhozott tápanyaggal.

Mindkettőt el kell végezni! Mer adott év érdemi deficites trágyázása a következő évben üt

vissza!

13

MÉM NAK módszer!

Nagy Bálin

Debreceni Béla

Szemléletével van baj!

1. Intervallummal jellemezhető

2. N szolgáltató képességet nem lehet talajvizsgálattal jól mérni

(Loch Jakab és munkatársainak vizsgálatai)

Kémiai – humusztartalom

Nmin

Biológiai

Humusztartalom: C/N 10-12

szármaradvány

~50≤

mineralizáció 17-20 alatt

Humusz v. szervesanyag-tartalom?

tartós humusz – Martin Béla

Nmin – kora tavaszi N állapot jellemzésére jó!

Tápanyag-gazdálkodási terv (http://gtr.uw.hu/AKG)

14

Vetőgép

vetés – magágykészítés funkció aránya!

csoroszlyák: csúszó (késes), szűk alakú magárok

magágykészítő és vetőgép összekapcsolása

magágykészítő funkció beépítése a vetőkocsiba

Magfogás

gabonasortáv – bütykös hengercellás henger

soronként – központilag

Mag levezetése kukorica vetőgépeknél

gravitációs

egyenes cső

ívelt cső

pneumatikus

Mag beigazítása a szűk V alakú árokba

Magtovábbítás sűrűsoros gépeknél

gravitációs, sűrített levegő soronkénti szétosztás

Adagolási és elosztási módok: soronkénti adagolás és elosztás, vagy központi adagolás, soronkénti

elosztás

Magfeltöltés

Magtartályok

kereszt tartályok

központi tartályok

Méretek: milyen időközönként kell feltölteni

Egyéb funkciók

Starter műtrágya-szórás

kis adag –10 kg

nagy adag 50-100 kg

Talajfertőtlenítő tartályok- hajtás zárt rendszeren

Sor-permetezés

feltöltés

tartályok

Direktvetés: Extenzív termelés vetőgépe