A NŐI SZEREPKÖRÖK VÁLTOZÁSA A

VÍZÖNTŐKORI FORDULATBAN

Tanulmány

Győrfi Zsuzsanna

Budapest 2007.

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 2 Személyes indíttatások 1. AZ EGYSÉG 5 A Dualizmus A Hármasság Jin És Jang A Nőiség központi szimbolikája Az Ősi Istennő A Sorsistennő Három Istennő 2. HÉTBOLDOGASSZONY 15 Földtiltó Boldogasszony Gyertyaszentelő Boldogasszony Gyümölcsoltó Boldogasszony Sarlós Boldogasszony Nagyboldogasszony Kisboldogasszony Olvasós Boldogasszony Boldogasszonyság 3. MISZTÉRIUM, NŐI MISZTÉRIUM, VÉRMISZTÉRIUM 28 A négyes irány Az életkör Vérszövetség A női lét tizenkét szakasza 4. NŐI SZEREPKÖRÖK EGY PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL 43 A nagy istennő kultusza Az Olümposz istennői Új tipológia Istennők a mindennapokban Istennők és életkorok A szűz istennők: Artemisz, Athéné és Hesztia A sebezhető istennők: Héra, Démétér, Perszephone Aphrodité Ki kapja az aranyalmát? BEFEJEZÉS 54 IRODALOMJEGYZÉK 57

2

BEVEZETÉS

Hiszem, hogy különleges időket élünk és a körülmények is különlegesek. A vízöntőkori változások itt vannak bennünk és körülöttünk. A mindennapi életünk nehézségét a halak és a vízöntő világrendek közötti átmenet adja, amikor a régi törvényeket szinte észrevétlenül felváltják az új szabályok. Amikor a régi, jól bevált sémák csődöt mondanak, de még nincsenek új szamárvezetők arra, hogyan is csináljuk. Vannak, akik arra esküsznek, hogy már a vízöntő korában járunk és vannak, akik tagadják ezt. Az viszont bizonyos, hogy a mindennapok szintjén, az átlagemberek gondolkodásában is megjelentek már olyan változások, amik pár évvel ezelőtt még tiltott vagy éppen megvetett elképzelések voltak. Ki gondolta volna, hogy a gőz, amit mindenki ismert, a gőzgép alapjaként forradalmasítani fogja az emberi fejlődést úgy, hogy beindítja az ipari forradalmat? A gőz, amit semmire sem tartottak, megfoghatatlanul hatalmas erővé vált. Ugyan ki hitte volna, hogy az információ, amely még megfoghatatlanabb a gőznél, az informatika alapjaként meg fogja adni az embernek az eszközt és a technológiát, a számítógépet, amivel az ember számára ismeretlen világokat tud felfedezni az atomoktól a csillagokig. Az információ, amit kezdetben meg sem tudtak fogalmazni, semmire sem tartottak, beláthatatlanul hatalmas erővé vált. És ugyan ki hiszi, hogy a napjainkban az alig ismert és főleg nem elfogadott spirituális erő forradalmasítani fogja az emberi tudatot, beláthatatlanul nagy változást idézve elő a világmindenségben? Mert tudatrobbanás előtt áll az emberiség – sokan és sok helyen állítják ma már ezt. Az ember fejlődése közben egyre finomabb erőkkel ismerkedett meg és tanulta meg használni, majd a javára fordítani: természeti erők, gőz, információ – és mi a következő lépcső? A lélek ereje. A spirituális erő az, mely meghozza az áttörést a háromdimenziós létből a multidimenziósba. A lélek ereje emeli fel az embert méltó helyére a világmindenségben, Isten mellé játszótársnak a teremtés játékban. A spirituális erő lesz az, mely kitágítva a tér és idő fogalmait, újradefiniálva őket, ledönti a fizikai halál és születés kapuit és az ember végre felismeri, hogy már azelőtt is élt, mielőtt megszületett; egy és végtelen egy élete van.

SZEMÉLYES INDÍTTATÁSOK Hogy miért ezt a témát választottam feldolgozásra? Mert ez a téma szólított meg, ez aktuális itt és most az én egyedi utamon. Új időkben új katonákat toboroznak az új hadseregbe. Én is megéltem ezt az élményt. 2001-ben autóbalesetet szenvedtem egy nagyon hideg, havas és jeges decemberi reggelen. Az autóval becsúsztam egy árokba, ahol az autó belefulladt egy nagy hóbuckába. Már nem tudtam visszakapaszkodni az autóútra, pedig megpróbáltam. Hát ilyen ez az érzés? – futott át az agyamon, mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet belecsúszni autóval az út menti árokba. Megtörtént. Emberek jöttek, segítettek és csodával határos módon az autót az úttestre kormányozták, az autó üzemképes volt,

3

működött, folytathattam az utamat tovább célom felé. Ahogy elindultam éles képek villantak a tudatomba, beleégtek, mert azóta is, ha behunyom a szememet és rá gondolok, visszajönnek. És tudtam, hogy úgy kellett volna történnie: a csúszós úton az autó megpördül, sebesen az árok felé sodródik, ott nekiütközik egy fának, a fejemet beütöm a szélvédőbe, a szélvédő üvege ezer darabra fröccsen szét. Távolabb minden csupa lágy fehérség, a fejem körül minden csupa éles piros, majd belehullok egy puha feketeségbe. Furcsa érzés volt mindezt később autóvezetés közben látni. Még csak megilletődés sem volt bennem, inkább meglepődtem, tudomásul vettem a történteket és csak voltam. Igen, akkor és ott, bár talán még most sem fogom fel igazán a jelentőségét, valami nagyon lényeges dolog történt velem. Kiléptem az addigi életemből, átléptem egy másik időspirálra, egy másik életbe. A két élet egymásra épül, mint egy emeletes ház két szintje: van a földszint és van a padlás, amit később lebontanak, hogy egy emeletet húzzanak rá, megemelve így a házszintek számát, kibővítve a lakóteret, magasabbra emelve a ház tetejét – közelebb az éghez. És ami azután történt, most írás közben ismerem fel az összefüggéseket: minden, ami utána következett az elmúlt hat évben ennek az eseménynek a következménye. Az ott egy új kezdet volt, egy új koordinátarendszer origója. Csak azt tudom erre mondani, hogy lenyűgöző a teremtésjáték nagyszerűsége! De az életkerék tovább fordult, új dolgokat hozva el a számomra. A változást követő hatodik év a harmónia és szépség témakörét nyitotta meg előttem. Úgy adódott, hogy végre ráébredtem, új tanulási és megvalósulási lehetőségek nyíltak meg a számomra: a belső erő, aki én vagyok, egy lágy nőies külsőben keresi új útjait. Rájöttem, hogy a forma adta lehetőségeket messze nem aknáztam ki, fel sem ismertem igazán. Életem első felvonásában ösztönösen éltem az átlagemberek átlagos életét, vagyis szó szerint szellemileg aludtam. És kegyelemből kaptam egy új lehetőséget: tudatosan élni földi-emberi életemet. Csak köszönni tudom a Teremtőnek, hogy így történt. Azért választottam ezt a témát, mert szembesülnöm kellett az elmondottak alapján önmagammal, azzal, aki most vagyok és a lehetőségeimmel, aki szeretnék lenni. Hiszem, hogy a női forma a kiválasztott a mostani átmeneti időkben a továbblépésre. Ő képes arra a feltétel nélküli befogadásra és elfogadásra, szeretetre, ami az embert visszafordíthatja teremtője felé. Az embert már csak vékony palló kapcsolja össze a Teremtővel, annyira az anyag felé fordult, annyira azonosult az anyag pólusával. Isten helyett az anyagot kezdte el imádni. Pedig ő Ég és Föld szülötte egyszerre, e két minőség közötti harmadik, nem csak az egyik fél. Az új idők gyermekeit a nők fogják megszülni, a nők az élet fenntartói. És az Égben eldöntetett: a Föld és a földi ember megmarad, mert bebizonyította, hogy képes szeretni. Csak a szeretet parancsa indíthatja az embert további fejlődése felé, ahogy engem is ott azon a jeges, zimankós reggelen a Lélek szeretete tudott visszafordítani. Hiszem, hogy az ember felemelkedéséért érdemes tenni, érdemes zászlót bontani. Az ember az egyik legnagyobb csoda a teremtett világban és ő az egyetlen – isteni képességei által – aki képes a reménytelen helyzetet a reménybe fordítani. Hát ez a vízöntőkor nagy titka: az ember önmaga tudja megváltani önmagát úgy, hogy tudatának módosításával képessé válik saját teremtő képességét aktivizálni és így létrehozni új önnönmagát, majd megteremteni az új világot, a földi aranykort.

4

1. AZ EGYSÉG

1. kép: TAO

Vers: Semmi Semmi vagyok és sehol sem vagyok de mégis mindenhol vagyok és része mindennek A széltől, mely a fák között táncol a fényig mely a Napét is túlragyogja ha jön a reggel…

Semmi nem vagyok de egy részecske, mely a szellővel száll. 1

Ha nevet akarnánk adni…

a Taonak , amelynek a neve a tízezer lény anyja, a Taj-ji

a név nélküli Taonak, Nem-lét

a névvel bíró Taonak, Lét

a Taonak, amit valójában nem lehet megnevezni, a Nagy Egység. 2

5

A DUALIZMUS A dualizmus két ellentétes, vagy komplementer résznek az egységét jelenti, ha a fogalmi részét vizsgáljuk. Példa erre az ég és a föld párosa, a nappal és az éjszaka ellentétpárja, vagy a jin-jang szerinti kínai megközelítése a világnak. A kettősség az egységből származó új szerveződési szintje a teremtett világnak. A HÁRMASSÁG A hármasságokat vizsgálva a különböző hagyományokban világossá válik, hogy az egyes kultúrkörökben nem azonos alapú hármasságokat használnak. A távol-keleti Triád nem azonos alapon szerveződik, mint például a keresztény Szentháromság. A Triád olyan típusú hármasságokhoz tartozik, amelyek két komplementer tagból állnak és egy harmadik tagból, ami a két előző egységéből adódó eredmény. Érthetőség szempontjából megvilágítva egy példával a Triád szellemi fogalmat, a három tag az Apának, Anyának és Fiúnak feleltethető meg. Az első és második tag tehát egyenrangúak, a harmadik tag pedig az első kettő tag kapcsolatából születő eredmény. Nem így van mindez a keresztény szentháromság tagjai közötti viszonyban. A Szentháromság tagjai közötti összefüggés más az előzőekben vizsgáltaktól eltérően. Az első két tag viszonya nem komplementer jellegű, hanem a második az előzőből ered. A harmadik – ugyan sajátságosan az előző kettőből ered – nem tekinthető eredménynek. Ha az első tagot az Atyával azonosítjuk, akkor ebben az esetben a második tagja ennek a hármasságnak a Fiú és nem az Anya. A harmadik sem lehet Anya, mert ő a Fiú után következik és nem előtte áll. A Szentlelket femininként definiálók a múltban és napjainkban is a levezetettek alapján téved. Ez a vizsgálódás sok ellenérzésre számíthat még a jövőben mindaddig, amíg megtanuljuk a keleti és nyugati világrész szimbolikáját értelmezni és megfeleltetni, már amennyire ez lehet. Ez is az egységben való gondolkodás egy apró lépcsője. „Lényegében Krisztus nemzésében a „Szentlélek működése” pontosan megfelel a purusa, vagy a távol-keleti tradíció szóhasználatával élve, az „Ég nem cselekvő” tevékenységének; másrészről a Szűz prakriti tökéletes képe (Fekete Madonna szimbolikus ábrázolása), amelyet ugyanaz a hagyomány „Földnek” nevez, ami pedig magát Krisztust illeti, az „Egyetemes Emberrel” való azonossága még ennél is nyilvánvalóbb.” 3 – írja René Guéon A nagy Triád című könyvében. Ezt a gondolatmenetet folytatva mélyebben is folytathatjuk a vizsgálódást az író instrukcióit figyelembe véve. 4

A talpával álló és a csúcsával felfele mutató háromszöggel ábrázolhatjuk azt a hármasságot, ahol a tagok közötti viszony úgy alakul, hogy egy elsődleges princípiumból két ellentétes, vagy komplementer fogalom származik. A két komplementer tag egy szinten van, egy bizonyos területen hat. Ez a fajta kapcsolat egy mélyebb látásmódot mutat. Ilyen típusú hármasság a Szentháromság.

6

1 2 3 A talpával álló és a csúcsával lefele mutató háromszöggel ábrázolhatjuk azt a típusú hármasságot, ahol a két komplementer tag eredményeként jelentkezik a harmadik. Ilyen fajta hármasság a távol-keleti Triád.

2 3 4 A két ábrázolást együtt szemlélve észrevehető, hogy az egyik a másiknak a tűkörképeként jelenik meg, vagyis a két hármasság között analógiás kapcsolat áll fenn. Ha a két komplementer tagból indulunk ki, akik egy szint két egyenrangú részét képezik, akkor a felfele mutató háromszög a princípiumukat, vagyis az eredetüket, a lefele mutató pedig az eredményüket, vagyis az eredőjüket jelöli. A felrajzoltakból kitűnik, hogy a harmadik tag jelentése dönti el a hármasság típusát. Visszatérve a dualizmus fogalmához, létezésének alapja, ha elhelyezünk két ellentétes vagy komplementer fogalmat és velük kapcsolatban lefektetjük a megváltoztathatatlanság doktrínáját. Vagyis kezdettől fogva végsőnek tekintjük őket olyannak, „amelyek nem vezethetők le semmiféle közös princípiumból, ami természetesen kizárja minden első típusú hármasság figyelembevételét… Az a tény azonban, hogy elismerjük egy kettősség létezését, és a számára valóban megfelelő helyre tesszük, nem hoz létre semmilyen módon sem dualizmust, mihelyt e kettősség két tagja a valóság magasabb rendjéhez tartozó, egyedülálló princípiumból származik. ” 2 Ilyen mindenek felett álló princípium például a Tao, amely univerzális értelemben egyszerre a Nem-Lét és a Lét. A Nem-Lét valójában magában foglalja a Létet, amely önmagában minden megnyilvánulás első princípiuma. A megnyilvánulás tényleges létrehozása érdekében Égre és Földre osztódik. 4 A két ábrázolást tovább szemlélve láthatóvá válik a két hármasság négyességgé való kiegészülése és a négyesség tagjai közötti további összefüggések bontakoznak ki. A teljesség igénye nélkül lássunk néhányat:

7

1

2 3 4 - A két háromszög egymás tükrei a háromszögek alaplapját (2 – 3) tekintve tükrözési tengelynek. - Az utolsó tag az első tag differenciálódásának az eredménye (1 – 4). - A 4-ik tag a két komplementer tag (2 – 3) eredménye, ezért mindkettő tulajdonságaival rendelkezik. - Az 1-es és 4-es tagok egyfajta közvetítők a két másik tag között: önmagukon belül összhangba hozzák a komplementer elemeket, egyesítik őket úgy, hogy ilyenformán egy folyamat kezdő és végpontját mutatják meg. Az ábra ilyen módon való szemlélete egy hierarchikus összefüggést tár fel. (Az ábra vízszintes viszonylatban való szemlélete a valóság egyazon szintjén mutat kapcsolatot a tagok között: 2 <- 1 -> 3, vagy 2 -> 4 <- 3.) Ha az ábrát függőlegesen vizsgáljuk a két pólusú megnyilvánulás bontakozik ki a szemünk előtt. A felsőt Égnek, az alsót Földnek nevezve ez maga a megnyilvánult világ, aminek az ember is a szerves része, a kettő között helyezkedik el, a megnyilvánulás középpontja.

8

„Az Ég és Föld közé helyezett Embert kezdettől fogva úgy kell elképzelni, mint a kettő kölcsönös egymásra hatásának termékét vagy eredőjét. Továbbá, a mindkettőtől örökölt kettős természet révén, az ezeket egyesítő középső taggá vagy „közvetítővé” válik, és azt mondjuk róla, hogy a kettő között átívelő „híd”.” 4

JIN és JANG A keleti hagyomány kozmológiájának egyik alappillére a jin és jang fogalmak kapcsolata és használata. A jang az aktív, a pozitív, a kiáradó, vagyis masculin princípium. A jin a passzív, a negatív, a befogadó, vagyis feminin princípium. A két kategóriát vagy komplementerként (fény és árnyék), vagy ellentétpárként (hagyományos kínai orvoslás) lehet vizsgálni, az összetartozásuk azonban vitathatatlan. A jang az égből származó tulajdonságokat mutatja, ő a fényes, a szellemi, a mozduló és cselekvő; a jin pedig a földi természetből adódó tulajdonságokat jelöli, ő a sötét, az anyagi, a nem cselekvő és erőben lévő (potenciális).

2. kép: Taj-ji (tai chi) szimbóluma Ha a jangot kizárólagosan férfiasnak és a jint nőiesnek definiáljuk, és ezek egyensúlyban vannak, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy minden létező – az ember maga is – androgün, vagyis kifele semleges potenciájú. A férfias és nőies jelleget valamelyik tényező túlsúlya okozza, a forma hordozza ezt a túlsúlyt. A jin-jang ábra – amit néha világtojásnak is neveznek – mutatja azt az állapotot, amelyik a két alkotóelem szintéziseként jelenik meg: egység.

9

„A tízezer létezőt a Taj-ji teremti, a jin-jang módosítja, mivel minden létező a principiális Egységből ered, de módosulásuk a „létesülés” folyamatában a két meghatározás kölcsönös akciójának és reakciójának tulajdonítható.” 1

3. kép: Tao

A NŐISÉG KÖZPONTI SZIMBOLIKÁJA A megkezdett gondolatmenetet folytatva az egység vizsgálatának további fontos állomása a nőiesség fogalma, helye, szimbolikájának vizsgálata. Ez már az Ég és Föld kapcsolatának horizontális vetülete. Erich Neumann: A Nagy Anya 5 című könyvében a nőiség központi szimbolikájának a meghatározásával indít. ”Ez a központi szimbólum az edény. A fejlődés kezdetétől a legutolsó szakaszáig ez az archetípusos jelkép fejezi ki a nőiség lényegét. A nő = test = edény szimbolikus alapegyenlet megfelel annak, ami talán az emberiség (beleértve férfiakat és nőket egyaránt) legelemibb élménye a Nőiséggel kapcsolatban.” Majd folytatja a gondolatmenetét: „A hajdan élt ember, aki tudta nélkül a világ közepére képzelte magát, így mindent önmagához viszonyított és önmagát viszonyította mindenhez, saját tudattalanjának képeivel töltötte meg az őt körülvevő világot. Miközben így tett, az őt körülvevő test-edény három területére vetítette ki magát. Ez a három terület, amelyben saját tudattalan képei a külvilág képeiként válnak számára láthatóvá, a felette lévő mennyország, a föld, amelyen a többi élőlénnyel együtt él, és az a terület, amelyet saját maga „alatti” sötét űrként észlel (az alvilág, a föld belseje).” „Ha a hajdan élt ember még kialakulatlan test-világ egyenletét egybevetjük a nőiség szimbolikus alapegyenletével (nő = test = edény), akkor megkapjuk az emberiség ősi szakaszának egyetemes szimbolikus egyenletét:

Nő = test = edény = világ

10

Ez a matriarchális szakasz alapegyenlete, vagyis annak az emberi fejlődési állomásnak, amikor a Nőiség uralkodik a Férfielv felett, a tudattalan uralkodik az ego és a tudat felett.” 5

Az író szerint az edényszimbolika és ezen a vonalon való vizsgálódás segít megérteni a hajdan élt emberek egység – istennő – nő – társadalom szimbolikáját, vagyis a nő, mint archetípus fejlődését a kollektív tudattalanba. Mindezt a korai ember mítoszaiban, rítusaiban, képeiben és vallási szokásaiban lehet igazán nyomon követni. Fontos azt is észrevenni, hogy a matriarchális társadalmi forma egy lelki kivetülése a sorsformáló Archetípusos Nőiségnek. Ereje ma is él az emberek lelkének mélyén. Ennek nyomai, bármennyire is furcsa és tiltott forma ez napjainkban, például Nepál nomád életformát élő törzseinél, a Himalája lábainál ma is élő valóság.

Az ember egészsége, egysége önmagával, ami kreativitásán keresztül nyilvánul meg, nagyrészt azon múlik, hogy tudata békében él-e a tudattalanjával, annak egyes rétegeivel (például a női archetípust tartalmazóval), vagy felemészti magát a vele való hasztalan küzdelemben. AZ ŐSI ISTENNŐ A sorsformáló Archetípusos Nőiség legrégebbi régészeti nyomait a Nagy Anyát istennőként ábrázoló kőkorszakbeli szobrokban láthatjuk megnyilvánulni. Ezek már háromdimenziós ábrázolások, szemben az ezt megelőző időből származó barlangrajzokkal. Ezek a szobrocskák az általunk ismert legkorábbi kultikus és művészeti alkotások.

4. kép:

sztria WILLENDORFI VÉNUSZ Mészkő, Au

MENTONI VÉNUSZ Szappankő, Ausztrália

LESPUGUE-I VÉNUSZ Elefántcsont, Franciaország

Az Ázsiát és Európát átölelő hatalmas területen megjelenő szobrok arról tanúskodnak, hogy létezhetett egy egységes „világnézet”, amelynek a Nagy Istennő volt a középpontjában. A szoborábrázolásokból kitűnik, hogy ez a kőkorszakbeli kultúra nem helyhez kötött, független a szobrok származási helyétől, illetve, hogy a népvándorlás során kerültek-e ki a egy központi helyről. A matriarchális társadalmi forma természetes jelenlétét példázzák az emberi lélekben, függetlenül a hatalom kérdésétől.

11

Az egyetemes Nagy Anya elméletet gyakran azzal támadják, hogy a régészeti kutatások által feltárt csontvázak egyáltalán nem hasonlítanak a barlangrajzokra vagy a szobrocskákra. Ebből pusztán csak az következik, hogy a Nagy Anya különböző típusainak elsősorban szimbolikus jelentősége van. Egyes szobrokat Franciaország területén találták mágikus vadászkultusznak szentelt barlangok bejáratainál, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Istennő ezeknek a barlangokban élő embercsoportoknak az életében központi szerepet töltött be. A szobrokat vizsgálva kitűnik, hogy a szobrok a Nőiség elemi jellegének őstípusai, mindegyikben jelen van a kerek edény szimbolikája. A has, a nagyméretű mellek, az óriási combokban a Nőiség termékenység-aspektusa nyer teret. Csak a test közepe kap hangsúlyt, az arc kidolgozása sem fontos, ahogy a többi testrészé sem. A Nagy Anya alaktalan figurái a termékenység viselős istennőjének ábrázolásai, aki a terhesség és gyermekszülés istennője, a termékenység és az oltalom, a védelem és a táplálás archetípusos szimbóluma. Talán fontos megállapítani, hogy a férfiak divatos ízléséhez a Nagy Anyát ábrázoló kis szobroknak semmi köze sincs. A szobrok egy elvont fogalom megnyilvánítói, az „ízlés” viszont korról-korra változó a férfiak szexualitását éppen megmutató divat. A SORSISTENNŐ „Mindezek után nem nehéz meglátni, hogy az űr a Nőiség mint teljesség egyik legfontosabb kivetülése, ami akkor is következne a tárolóedény és kozmikus tojás mivoltából, ha erre nem lennének utalások. Ám a Nőiség egyben az idő, így a sors istennője is. A csillagos égbolt az a szimbólum, amelyben az idő és a tér archetípusosan összekapcsolódik – ezért ősidők óta mindig is tele volt az emberek kivetítéseivel. Itt mindegy, hogy – mint Egyiptomban, Babilóniában, Arábiában, Indiában, Kínában és Amerikában – az égboltot az eredeti, a Hold ősi huszonnyolc napos fázisai alapján, vagy a későbbi, tizenkét napfázis alapján értelmezték; és hogy állatok vagy növények, folyó vagy óceán-e a domináns projekciók. A lényeg az, hogy e kivetülések mindegyikét a Nagy Istennő életének részeként élték meg, aki minden lényt szül és körülölel.” 5 A mítoszokból tudjuk, hogy az emberiség számára a legmélyebb élmények közé tartozott, hogy minden, ami az életüket közvetve vagy közvetlenül érte a Nagy Anya mindenható akaratának van alárendelve: az égi hatalom, a csillagok, az istenek, az emberek felemelkedése és bukása, születésük és haláluk, átváltozásuk és újjászületésük. A természet ritmusát is ő irányítja az évszakok váltakoztatásával és a növekedésen keresztül. A hónapok (holdciklusok) és évek változásával az időt is befolyásolja, magával az égbolttal azonosították a személyét. „Azért holdistennő, mert a Hold és az éjszakai égbolt a kozmosz időfolyamának látható megnyilvánulása, a Hold – nem a Nap! – pedig a primordiális időszak igazi időmérője. A női havi ciklustól és annak a Holddal való feltételezett kapcsolatától a terhességen át és azon túl a nőt az idő szabályozza és az időtől függ. Ezért a nő az, aki az időt meghatározza – sokkal inkább, mint a férfi, aki hajlamos leigázni az időt, aki vonzódik az időtlenséghez és az örökhöz. A Nőiségnek ez az időbeli minősége pedig a Holdhoz kapcsolódik. Az időhöz kapcsolódó minőségnek és a víz elemének együtt kell járnia a Nőiséggel, ez a kapcsolat pedig az „időfolyam” szimbólumával tárul fel legvilágosabban.” 5

12

A Nagy Anyának tulajdonították az élet szövését, a sors fonását (sorsfonal), ezeket az amúgy hétköznapi tevékenységeket. Ebben a minőségben a kozmoszban és az anyaméhben szőtt szövet az élet és a sors, ami a megszülető ember számára ugyanabban az egy pillanatban kezdődik el. Sorsformálón csak Nagy Istennők szőhetnek, ezért a Nagy Anyát sorsistennőkét azonosították be a különböző kultúrákban, akár egyszerre több alakban formálva meg őt. „A szálak keresztezése a nemi egyesülés szimbóluma – ma is az állatok és növények keresztezéséről beszélünk –, a nemek kereszteződése pedig az az alapforma, ahogyan a Nőiség Archetípusa az életet „szövi”. Így a Nagy Kör a világot tartalmazó és a világot megteremtő anyaméh, amelyben a valóságos, a testi és az anyagi dolgokat maga a Nagy Anya alakítja. A születésünk időbeli pillanata (az epocha) és a test (a felépítés) az egyéni lét két sorsszerűen meghatározott alkotóeleme, amelyeket mindenkinek el kell fogadnia, aki alapjában szeretné megérteni az egyéni élet lehetőségét.” 5

HÁROM ISTENNŐ A Nagy Anyát sorsistennőnek tartották a különböző kultúrákban, sokszor lunáris hármasságban ábrázolva őt (az asztrológiában is három női aspektus van, aminek a hold, a vénusz és a neptunusz bolygóminőségek adnak teret). A nagy női hármasság legrégibb ismert ábrázolása, melyen szerepel a Hold és talán a Vénusz bolygó, egy akkád pecséthengeren található.

5.kép: Hengerpecsét, Mezopotámia, akkád korszak

Ugyanezt a gondolatiságot fejezik ki a hármasával megjelenő görög és római sorsszövő istennők alakja, valamint sok más hármas anyaistennő ábrázolás.

(pl. Hekaté, a hármas útelágazás istennője) 6.kép: SORSISTENNŐK Diocletianus érméje, i. sz. 300 körül

13

A kutatások azt igazolják, hogy a Nagy Anya, a Nagy Istennő hatásköre messze túlmutat az emberi életen, a világ sorsát is irányítja (szövi és fonja), annak sötétségével és világosságával együtt. HIVATKOZÁSOK: 1. Vers: Semmi

Angol változat: a cikk megjelenési dátuma a hu.clearhamrony.net: 2003. augusztus 6., Email editors: editor@hu.clearharmony.net © 2001-2002 ClearHarmony Net

2. René Guéon A nagy Triád, Libri Religions V., Arcticus kiadó, 2007. IV. fejezet 3. René Guéon A nagy Triád, Libri Religions V., Arcticus kiadó, 2007. I. fejezet 4. René Guéon A nagy Triád, Libri Religions V., Arcticus kiadó, 2007. II. fejezet 5. Erich Neumann: A Nagy Anya, A Magna Mater archetípusa a jungi pszichológiában, Ursus Libris kiadó 2006. KÉPEK LISTÁJA: 1. kép TAO, 2003. 09. 21. hu.clearharmony.net

2. kép Taj-ji (tai chi) szimbóluma www.chronosmovement.com 3. kép Tao www.bladiblog.net 4. kép WILLENDORFI VÉNUSZ, Mészkő, Ausztria www.ursuslibris.hu MENTONI VÉNUSZ, Szappankő, Ausztrália LESPUGUE-I VÉNUS, Elefántcsont, Franciaország

www.ursuslibris.hu

5 kép Hengerpecsét, Mezopotámia, akkád korszak www.ursuslibris.hu 6.kép SORSISTENNŐK, Diocletianus érméje, i. sz. 300 körül www.ursuslibris.hu

14

2. HÉTBOLDOGASSZONY

A Kárpát-medence valaha a Nagy Istennő megszentelt földje és az Ősi Európának nevezett békés civilizáció szíve volt. Ebből a békés és felemelő időből mára leginkább a néphagyományunkban maradtak csak homályos emlékek. Molnár V. József az egyik leghívebb kutatója a Kárpát-haza régmúlt emlékeinek. Ő írja a Nagy Istennő alakjáról, akit az írott történelmi adatok alapján Boldogasszonyként határoznak meg, a következőket Hétboldogasszony című könyvében:

1. kép: Csíksomlyói Boldogasszony

„Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való és nem más, minta Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta a világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad. A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fényőrzését, s annak visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, a kapu, a kapott fény, a kép óvója, kupája és kapuja s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is.” 1

15

A magyar hagyományban kettős Boldogasszony-kép él. Annát, Mária anyját tisztelte Nagyasszonyként és Máriát Kisasszonyként a magyar nép. A középkorból maradt ránk olyan „Matteria” kép, ami Annát, Máriát és a kis Jézust ábrázolta. A képhez tartozó mondatok 1: „Ég szülte Földet, Föld szülte Fát, Fa szülte ágát Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágát, Virága szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat A világ megváltóját.” Tehát Boldogasszony alakja egyszerre több személyt is formáz. Az egyik alak a „kedd asszonya” volt, akit Nagyasszonynak neveztek és Szent Anna személyéhez kötődik. Ő a szüléseknél segédkezett, a meddő nők segítője volt, az áldott állapotú nőket vigyázta. Az ő nevének héber jelentése kegyelem. A másik asszonyalakot „szombat asszonyának” nevezték, ő volt a Szentlélektől fogant Mária, ő felügyelte a szülést, ő hozta az enyhületet is és ő vigyázta a „boldogasszonyágyát” fekvő nőt kisdedét. Meséltek az öregek egy harmadik nőalakról is, a Szépasszonyról. Azt beszélték róla, hogy az ablak előtt ólálkodva csak a kedvező időt várta, hogy beosonjon és kicserélje a gyermeket a sajátjával. „A Két Boldogasszony és a Szépasszony a Mindenségben, bennünk általunk munkálkodó egyetlen asszonyerő: Nagyasszony és Szülőboldogasszony a szeretet és az isteni rend (a lélek, a test, a környezet rendje), Szépasszony, aki „vördöngős” banya lánya, s bukott angyallal szeretkezik – a rendetlenség. Mindkettő az emberben létező egytövű adottság: az ember döntése, rítusa vagy ennek hiánya miatt valósul a rend, illetve a rendetlenség. A rend és a rendetlenség között lényegi különbség, hogy az előbbi benti, az utóbb pedig kinti létező, a jóval szemben, annak hiányára utal. A létezés eredendően, alapjaiban jó, rossz csak ennek hiányában valósulhat.” 1

Az évkörben, ha megnézzük a naptárat, sok Boldogasszony ünnep van. Ezek mind-mind az Egy asszonyerő megnyilvánulásainak arcai, az évkör tovagördülésével más-más erénye mutatkozik meg Boldogasszonynak. Az ünnepek köréből a nép hetet emel ki, de több a számuk. Adódik a gondolat, hogy melyek ezek az ünnepek és miért ezeket emeli ki az emlékezet? A nagy isteni nőalak hét tulajdonságát formázza meg a hét ünnep, analógiában az asztrológiában használt hétbolygó rendszerrel. Az ősi hétbolygó rendszer a naputat mintázó tizenkét csillagképet és a hét bolygót tartalmazta: a Napot, a Holdat, a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt. A tizenkét csillagképen keresztül vezetett a Nap útja és a Napot hűen követtek a többi bolygóminőségek.

16

FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY

2. kép: Szurcsik János Munkácsy Díjas Festőművész alkotása, 2006. Részletek a Kozárdi Szűz Mária Kápolna Szárnyas Oltár készülő képeiből

Az advent időszaka a nyilas csillagképben van, az egyházi év kezdete. A jegy ura Jupiter, aki maga a kegyelem kiáradását hozza el a földre. Szükség is van rá, mert ezek a napok a legrövidebbek az évben, a legnagyobb ebben az időben a sötétség. Sötét van kint és bent egyaránt. A nap alacsonyan jár, kevés meleget ad és még azt is elveszik a homályos, ködös reggelek. Az emberek már egyre kevésbé emlékeznek a nyár melegére, a napsugár fényére. De a Teremtő nem hagyja el gyermekeit. Amikor a legnagyobb a sötétség, akkor bomlik ki a reménysugár bimbója a fény születésének a pillanatában. A karácsonyi készülődés rázta fel az embereket a befelé, betegségbe hajló kedélyállapotból, hiszen a Fény-Krisztus születésére rendet kell tenni a házban, a gazdaságban. A Teremtő az emberre bízta a föld gazdaságát, rendezni kell a dolgokat az ünnepre. A téli napforduló hozza meg a változás lehetőségét ennek az időszaknak. A föld és ég viszonylatában történő rendbetétel első mozzanata a fogantatás napja. December 8-a a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, amit Földtiltó Boldogasszony napjaként is neveztek Göcsejben. Ez az egyik legnagyobb Mária ünnepek egyike. A magyar keresztény emlékezetben Mária anyjának, Annának a méhében szűzen fogant, ugyanúgy, mint Máriában Jézus. A magyarok kereszténység előtti, pogánynak nevezett hitében a Boldogasszony szimbólum tartalmazta a női princípium hatalmát. Ő „Kisasszony – a szűz, aki János Jelenések Könyvének „Napbaöltözött Asszonya”, aki hazánkban a „Hab Mária”, a hófehér, atyai asszonyalak.” – így fogalmaz Molnár V. József a könyvében. 1

17

Bonfini feljegyzései alapján 1495. december 8-án Buda népe a fellegek között látta megjelenni Máriát. Egyéb csodatevések is történek e napon a történelmi szövegek alapján. Európa a magyarokhoz képest később fogadta el a szűzség isteni hatalmát. Később ismerte fel azt, amit a magyarok a kereszténység előtt már tudtak. Mit is? Hogy „az ember, mert hittel tette a dolgát Isten kegyelméből a szűz része lett, öle, méhe a születésre készülő Fénynek, aki kétezer esztendővel ezelőtt Isten fiaként közénk jött, hogy életével láttassa a törvényt, az elevent, de aki a kezdetek óta létezik, s aki ma is, minden esztendő karácsony éjfélén újra meg újra bennünk, Boldogasszonnyá változott népében világra szépül.” 1

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY A második nagy ünnep a magyar-keresztény életkörön a február 2-ára eső Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A nap a vízöntő jegyében jár, ura ennek az időszaknak a Szaturnusz bolygó. A szaturnuszi energiák hordozzák az atyai szigorúságot, a törvényt és a rendet képviselik, ezáltal nevezik a karma bolygójának, ahogy a felső világ kapuőreként emlegetik. Ezek a szellemi tulajdonságok a természeti erők szintjén is megnyilvánulva, fagyos, csikorgó, szeles-havas időt okoznak a tél derekán. A bak csillagjeggyel ellentétben, ami a vízöntő jegyet megelőzi – ő is a szaturnuszi erőket képviseli – ekkor már érezni lehet a távolban közelgő tavasz olvadást hozó lágyságát.

3. kép: Kun Fruzsina: Gyertyaszentelő Boldogasszony

18

Ébredni kezd a föld, bár nehezen veszi ezt tudomásul a világ. Hol fagy, hol enyhül, de már elkezd oszlani a régi rend. „…mindaz, ami az elmúlt esztendőben földbe, földre került növény vagy elhullt állat, teste bomlani kezd, oszlik a rend, részek kusza halmazává válik a földi tér, s mozog, mozog, de mozgása-célja még nem adatott.” 1

Az emberekben is beindulnak ezek a változások, erre az időszakra esik a húsvét előtti nagyböjt időszaka. Gyertyaszentelőkor már az új törvény – az életé – látszik megmutatkozni. Az emberek előkészítik a testüket és a lelküket a nagyböjtre, vagyis minden évben az embernek meg kell halnia, hogy újjászülethessen a húsvéti feltámadáskor. Ez a természet rendje, még az ember számára is. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Mária tisztulásának napja, Gábor főangyal ezen a napon adja hírül Máriának, hogy Ő lesz a megváltó édesanyja. Egyben ez a nap az a nap is, amikor Jézust bemutatták a mózesi törvények értelmében a templomban (Lukács, 2,22-32.) Ezen a napon a katolikus templomokban ma is gyertyát szentelnek, ami Krisztus jelképe. A gyertya elég, magát áldozza másokért, mások szolgálatáért. A szentelt gyertya Krisztus Urunk segítséget hozza a bajban. A népi hagyományban határt kerültek ezen a napon, mert a föld az eddig magába fogadott és őrzött teremtő és éltető napfényt ezen a napon kiárasztja magából. „Földanyát átjárta Szent Fia melege”. 1 – az élet törvénye nyilvánul meg ebben a rítusban. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe március 25-én van, a kos havában. A tavaszi napéjegyenlőség, március 21-e, Szent Benedek napja hozza meg a változás lehetőségét ennek kiemelt időszaknak. A kos havát a legférfiasabb csillagjegynek tartják, ura a mars bolygó, ami a lendületet, az újrakezdést, az erő és a fény robbanásszerű megjelenését, a harciasságot szimbolizálja. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén fogan meg Mária szűzi méhében a Fiú, aki pont kilenc hónap múlva karácsony éjjelén testet öltve fénnyel árasztja el a sötét világot. „Az Atya, ABBA kegyelméből mézillatúvá válnak az egek, s március 25.-vel a jó befogadásának napját adja: nászt tesz szentséges férfisége, hogy az egy személyben kiválasztott, a Máriává lett Boldogasszony, BABBA szűzi méhében Fiúként megfoganhasson.” 1

Az évkörnek erre az időszakára dinamika, lendület, mozgás jellemzők, a természetben és a természet ölében élő emberben nagy változások indukálónak. Az eddig rejtett készülődésből most kirobbanó sikerek születnek.

19

4. kép: Gyümölcsoltó Boldogasszony Ebben az időszakban ünnepli a nép Szent György győzelmét a sárkány felett, ez volt a katonatoborzások ideje is, amit lármásra festett a jókedv, a dobszó és a tánc. Ez volt, ahogy a névben is benne van, a gyümölcsfák oltásának az ideje. Az ezen a napon oltott fákat tisztának, szentnek tartották, szalagot vagy olvasót kötöttek rájuk. Dunántúli szokás volt, hogy a gazda kitárta istállójának az ajtaját a hazaérkező fecske előtt. „A fecske, amely hazánkban szent madárnak számított - a dél madara, akinek repülése a fényt varázsolta -, a Szentlelket hozta, az Atya kiáradó Fiút nemző kegyelmét.” 1 Ez a szokás az angyali üdvözlet energiáit hívta életre. SARLÓS BOLDOGASSZONY Július 2-án, a rák havában van Sarlós Boldogasszony ünnepe. Ennek a csillagjegynek az ura a hold, a rák csillagjegyet a legnőiesebb jegynek tartják. Sarlós Boldogasszony a szegények és rászorulók oltalmazója, a betegek gondviselője és a várandós anyák pártfogója a népi és keresztény hagyományban. Az Evangéliumok szerint Mária ezen a napon látogatta meg nagynénjét, Szent Erzsébetet, aki később Keresztelő Szent Jánosnak adott életet. Ez az aratás, betakarítás jelképes kezdőnapja, időszaka. Ezen a napon már kora reggel hálaadás zengett a templomban. A misét követően a nép énekelve indult a határba, hogy elkezdje az aratást. Sok helyen a család asszony-öregje vezette a menetet. „A búza sárarany színe, kalász-sugara, szeme sikérje a napot idézi meg.” 1 Jézus képét látták a búzaszemeken, amikor körbetérdepelték az összekötött kévét és „ az éppen felkelő nap felé fordulva megköszönték a Teremtőnek, hogy ismét akképpen terítette meg a mindenki asztalát, hogy jut a családnak bőviben, s a szegényeknek csakúgy, miképpen az ég madarainak.” 1

20

5. kép: Sarlós Boldogasszony Házhelyi Sarlós Boldogasszony templom, oltárkép

Jáky György építész alkotása, 2002.

Szent László magyar király népünnepe is ebben az időszakban van. Ő a Holdkirály, a szent, a táltos, szemben Szent Istvánnal, akit a magyarok Napkirályuknak tartanak. Az oltárábrázolások, a képeken található sok-sok szimbólum, legendák árulkodnak arról, hogy Szent László volt Boldogasszony első vitéze. A kun vitézzel való sebesüléséből Lászlót Szűz Mária gyógyította meg – írja a Vatikáni Legendárium. 1 „Sarlós Boldogasszony a kalász őrizte fény magasztos ünnepe, a kenyéradás alkalma, s a földi anyaság megszentelése: az asszony, az anya a teremtett mindenekben ekkor Napba öltözik, a méh hordta magzat, Jézus okán.” 1 – foglalja össze gyönyörűen Molnár V. József. NAGYBOLDOGASSZONY A rendszer ötödik asszonyi tulajdonságát, a Nagyasszonyságot augusztus 15-én ünnepeljük. A nap az oroszlán csillagképben jár, a jegy ura a nap. Ebben az időszakban a nap az érett férfi királyi méltóságát hordozza, a természetben ekkor vannak talán a legmelegebb napok. Tombol a fény, pusztulást okozva. Mégis valami van a levegőben, érződik már, hogy a nap túljutott delelőjén és az út ettől kezdve már lefelé visz az életkörön.

21

Ez az ünnep az egyik legnagyobbak közé való a magyarok számára, mert az ország Mária oltalmába ajánlását ünnepeli mind, ki itt él. Szent István magyar napkirály ezen a napon ajánlotta az országot, uralmát és királyságát Szűz Máriának. Ekképpen a magyaroknak sajátságos viszonya van eredendően, és a keresztény kultúrkörből adódóan is Máriával, akit Boldogasszonyként is tisztelnek. Mária a magyarok királynéja lett.

6. kép: Nagyboldogasszony – Legeza László felvétele

Székesfehérvári Püspöki Palota Ennek a napnak legalább ekkora jelentőségű üzenete, hogy a hagyomány szerint e napon vitték fel az angyalok Máriát a mennyekbe. „A szakadatlan, ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.” 1

A népi hagyományban és a magyar-keresztény gyakorlatban – prédikációs szövegek alapján1 – Mária, itt már Nagyasszonyunk üdvtörténete évről évre

megismétlődik és a Teremtő jóindulatából, minden évben jótékony hatását élvezzük. „…most is, [mint] minden esztendőben a Nagyboldogasszony napján…sok lélek a Boldogságos Szűz Mária esedezése általa [a] purgatóriumból kiszabadulnak…”1

A jeles napokat búcsúk formájában ünneplik napjainkban is az emberek. A ceremoniális mágia egyik legszerteágazóbb és leghatékonyabb gyakorlati példája a nagy tömegeket megmozgató ünneplés. Sok Mária ünnep van az évkörben és számos búcsújáró szent hely kötődik az ő személyéhez látomások, jelenések kapcsán:

22

Máriabesnyő, Máriacsalád, Máriagyüd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Máriavölgy, hogy csak néhányat említsünk. Nagyboldogasszony az égben koronázott királynő, aki a földnek a virágok általi gyógyítást, a test feltámadásának a reménységét adja, „ő az, aki égbe emeli, koronássá teszi a földi anyaságot.” 1

KISBOLDOGASSZONY Szeptember 8-a Kisasszony, vagy Kisboldogasszony ünnepe. A nyár utolsó harmadában járunk, a szűz időszakában. Ennek az időszakában a merkúr bolygó az úr, ő az istenek hírhozója. Ezt az időszakot a szűz rendszeretete, rendeződése fémjelzi. Kisasszony napján Mária születésnapját ünnepeljük. Már a XI. században számon tartották ezt az ünnepet. Még napjainkban is tartják azt a népszokást, hogy a nap hajnalán az asszonyok kimennek a természetbe napfelkeltét nézni. Azt tartja a hagyomány, hogy akinek megadatik, az a fölkelő napban meglátja Máriát, vagy Mária bölcsőjét. Ezen a napon sok helyen tartanak búcsút. A reggeli csöndes ima magasztosságában az ember a világmindenséggel, a renddel és magával a rendezővel is találkozik.

7. kép: Kun Fruzsina: Kisboldogasszony

23

„…a csillagnyi különbözőségben az egyazon Ige működik. Ilyenkor alászállnak az egek, hogy a gyarló ember megerősödni, rendeződni fölemelkedhessen. Isten hagyja, sőt alkalmat ad az embernek, hogy maga lássa be bűneit, hogy meg tudjon bocsátani leginkább önönmagának.” 1

OLVASÓS BOLDOGASSZONY Október 7-én van a hetedik kiemelt Boldogasszony ünnep. Az évkör a mérleg jegyében jár, a csillagjegy ura a szerelmes vénusz. A vénusz a szépség, a szeretet és a szerelem szellemi princípiumát hordozza. Az ősz derekán a természet, s a természettel az ember is számot vet, mérlegel, számot ad. Az ilyenkor felszabaduló indulatok kezelésére jó lehetőség a csendes esti meditáció, litánia, olvasgatások. Az indulatok felszabadulása testi-lelki-szellemi megtisztulást eredményez. A mérlegelés időszakát követő Szent Mihály napkor kezdődtek a szüretes kisfarsangi mulatságok, amit a zajos Erzsébet és Katalin nap zárt.

8. kép: Kun Fruzsina: Rózsafüzér Királynője „Mihály-mérlege időszaka az Utolsó Ítéletet is előlegezi valahány őszön, a végső elszámolást, ettől olyan megrázó az esztendőnként újra és újra ismétlődő tisztulati játék. Mindez a „szombat enyhületében” történik; ekkor Boldogasszony vendége mind, ki él, az ő öle, köpenye, köténye, a hervadó lombú fák és szőlőlevelek ezer színe-kegyelme, s

24

az októberi litániák olvasós ájtatossága készíti föl az elkövetkezőkre az embert, a végső időre, amikor a körülötte és benne a sötétség. A vaksötét honol – a fényen túli fényre, az Úrral való találkozásra.” 1

A szent olvasó imádkozása közben mindenki Boldogasszonnyá válik révülete által és más valóságba kerülhet át tudatilag. A szeretet törvénye kap ilyenkor életteret az emberben és az egyénen keresztül a hozzá tartozó közösségekben. BOLDOGASSZONYSÁG Isten, a világ teremtője a régiek hite szerint anyaként szereti az embert. Nemeshegyi Péter jezsuita hittérítő 1 szerint „Az anyaszív ablak: ha benézel rajta, az Istent látod meg benne. Ezért állított oda Isten egyszülött fia, Krisztus mellé egy asszonyt, egy anyát az üdvösségrend kellős közepébe…minthogy Jézus férfi volt, vannak az Istennek olyan vonásai, amelyek – bár láthatóak -, de mégsem rajzolódnak ki benne olyan közvetlenül. Ezért állított az Atya Jézus mellé egy teremtményt, egy édesanyát, hogy egész női, anyai mivoltában az Isten anyaszívét tükrözze. Egy édesanyát, aki az isteni kegyelem remekműve, akinek anyasága…

9. kép: Boldogasszony a Fény Fiával Szmolicza József ikonfestő, 2007.

25

Nem korlátozódik egy pár tagból álló családra, hanem kiterjed mindenkire, mindenkit átölel, mindenkit szívébe zár.” 1

A hét Boldogasszony alak korántsem a teljes ünneprend, de a soruk mindenképpen tartalmazza azokat a női, asszonyi és anyai tulajdonságokat, amiket alapvetőnek mondhatunk a magyari népek természeti és keresztényi életében, ahogy a jelenkori női szerepkörökben is. Az élet kereke egyre csak forog, az ember testet öltéseiben sokat tanult és folyamatosan új dolgokat tapasztal. A mostani furcsa világban olyan állomásához érkeztünk a változásnak, amikor a női szerepkörök kiegészülnek, átíródnak. A kiapadhatatlan tudatalattiból régi-új energiák öltenek formát, a már megtestesültek pedig kitöltődnek az új energiák beáramlásával. Izgalmas a mostani időkben nőként élni.

10. kép: Oltárrészlet Szmolicza József ikonfestő, 2007.

26

HIVATKOZÁSOK:

1 Molnár V. József Hétboldogasszony, Főnix Könyvműhely 2001. KÉPEK ELÉRHETŐSÉGE: 1. kép BOLDOGASSZONY magyar.org Csíksomlyói Boldogasszony 2. kép FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY www.agroservice.hu Szurcsik János Munkácsy Díjas Festőművész alkotása, 2006. Részletek a Kozárdi Szűz Mária Kápolna Szárnyas Oltár készülő képeiből 3. kép GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY jelesnapok.neumann-haz.hu Kun Fruzsina: Gyertyaszentelő Boldogasszony 4. kép GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY www.piar.hu 5. kép SARLÓS BOLDOGASSZONY www.hitvallas.hu Házhelyi Sarlós Boldogasszony templom, oltárkép Jáky György építész alkotása, 2002. 6. kép NAGYBOLDOGASSZONY – Legeza László felvétele www.ktp.hu Székesfehérvári Püspöki Palota 7. kép KISBOLDOGASSZONY jelesnapok.neumann-haz.hu Kun Fruzsina: Kisboldogasszony 8. kép OLVASÓS BOLDOGASSZONY jelesnapok.neumann-haz.hu Kun Fruzsina: Rózsafüzér Királynője 9. kép BOLDOGASSZONY A FÉNY FIÁVAL www.magyarikon.hu Szmolicza József ikonfestő, 2007. 10. kép Oltárrészlet www.magyarikon.hu Szmolicza József ikonfestő, 2007.

27

3. MISZTÉRIUM, NŐI MISZTÉRIUM, VÉRMISZTÉRIUM A duális létformában a női princípiumban kódolt az élet fenntartása, a férfi princípiumban az élet megteremtése. Az élet létrehozásához egyszeri, nagy erejű, koncentrált, kiáradó energiára van szükség, míg az élet fenntartásához inkább befogadás, kitartás, bölcsesség és ciklikusságban visszatérő energiák hoznak eredményt. Ha a férfi princípiumot fényként, az isteni energia megnyilvánulásaként definiálhatjuk, akkor a női princípiumot szeretetként, az isteni energia lágyabb megnyilvánulásaként fogalmazhatjuk meg. A fény az általunk ismert két világ határán létezik kettős természete miatt: fotonikus, mert hullámszerű és korpuszkuláris, mert anyagi. A szeretet pedig az az erő, amelyben az isteni gondviselés nyilvánul meg a két világ között, a lélek szent „anyaga”. A földön a nő az isteni energia társteremtőjévé válik. Teszi ezt olyan módon, hogy testet ad az anyagban a fénynek, kihordja a megfogant gyermeket. Ez a tudás neki adatott a Paradicsomból való kiűzetéskor a bibliai történetben. A női életforma jobban a természethez kötődik a férfiénál. Mindvégig megőrizte közvetlen kapcsolatát a természet erőivel a vérmisztérium által. A misztérium a megértés felett álló világgal való kapcsolat, a két világot összekötő hídon való átkelés lehetősége. A vérmisztérium a női test közvetlen kapcsolatát mutatja a természeti erőkkel. A női élet vérrel való kapcsolata a természet megújulási ciklusaiba simuló folyamat. A női test biológiai eseményeinek sorozata (havi vérzés, szülés, stb.) szoros kapcsolatot mutat a vízzel, mint elemmel és ezáltal a holdjárással, holdciklusokkal. A női lélek változékony, változatos, rejtett, misztikus, a női élet is ezzel mutat analógiát. Azt mondják, hogy a nőket nem lehet kiismerni. Persze a férfiakat sem, hiszen az emberi lét az egyik legnagyobb misztérium a teremtett világban. A női test biológiai életének egy adott pontján – a havi vérzés megjelenésével – a nő beavatást nyer a természet által abba a misztikus világba, amelyet nem az Ész vezérel. Belépésével az Ész feletti tudás világába szinte észrevétlenül megváltozik, racionalitással nem pontosan követhető változások, fejlődés és tudás, testi átalakulások válnak felismerhetővé az életében. Elnyeri az ősi nőiességben rejlő szereteterőt és bölcsességet, ahogy az egregoriális rendszer egyenrangú tagjává válik. Először ösztönösen használja, majd élete során tudatosan is megtanulja használni a rendszer adta lehetőségeket. A meglévők használatáért a földi keretek közötti női élet megélése az ár. Az új testetöltés alatt szerzett információk gazdagítják és táplálják az ősi egregort. A vérmisztériumba való belépése a női életnek tehát ösztönös, nem tudatos formája, ahogy a megfelelő időpontban való kilépés is. A női test biológiai életében egy teljes földi élet alatti időt ölel fel ez a folyamat. Mindezek a történések szoros kapcsolatban vannak az idővel. A körben belül is vannak kiemelkedő időszakok és események, amelyek időpontokhoz kötöttek. Az életcikluson belül lehetőség van egy nő számára különböző szerepeket megélni egyidőben. Ezek a szerepek valójában egymással párhuzamosan futó életeket jelenítenek meg, mert önmagukban szinte teljesek. Mintha a léleknek nem kellene más élettereken megnyilvánulnia, hanem egy élettérben van lehetősége mindezek megtapasztalására. Csak az idősíkok változnak.

28

Ez maga a női misztérium: egyszerre több életet élni, vagyis idősíkokat váltani, valójában egy multidimenziós lét. Ahhoz hasonlatos mindez, mintha egy több húros hangszeren játszanánk. Mikor melyik húrt pendítjük meg, az az idősík aktivizálódik. A húrok mennyiségét és a váltások ütemét megválasztani szabad döntés kérdése, vagy megírt életúté. Tehát a nők életében szabad választás van az egyes szerepek megválasztásában. De a szerepváltások a férfiak életében is jelen vannak. Akkor mitől különleges mindez? A nőkkel ellentétben a férfiaknak nincs olyan közvetlen kapcsolata a természeti erőkkel, a földdel, mint a nőknek. A férfiak erőssége inkább a mentális energia ismerete, vagyis a szellemi erők közvetítése és lehozatala a földre. A női forma erőssége pedig az érzelmi vagy asztrális erőkkel való munkálkodás. C.W. Leadbeater és A.E. Powell A láthatatlan világok élete, az asztráltestek világa című munkájának IV. fejezetében írja az asztráltestről és annak működéséről: Az asztráltest működésének fontos szerepe, hogy híd gyanánt szolgál az értelem és a fizikai anyag között. „Az asztráltest második működésére térve át, hogy tudniillik híd gyanánt működik az értelem és a fizikai anyag között – megjegyezzük, hogy a fizikai érzéket ért lökés, melyet a Prána közvetít befelé, érzetté az érzőközpont tevékenysége révén válik, melyek a Kámában székelnek és a Manasz vagy értelem veszi észre. Így tehát az asztráltesten keresztül történő általános működés nélkül nem volna meg a kapcsolat a fizikai lökések és az értelem általi észrevevésük között. Fordított esetben, amikor gondolkozunk a bennünk levő mentálanyagot hozzuk mozgásba; az ekként létrehozott rezgések átadódnak asztráltestünk anyagának, az asztrálanyag hat az éteranyagra, ez pedig a sűrű fizikai anyagra hat, az agy szürke anyagára [szürkeállományára]. Az asztráltest ily módon valóban hidat képez a fizikai és mentális életünk között, minthogy közvetítőként szerepel a rezgések számára úgy a fizikaiból a mentálisba, mint a mentálisból a fizikaiba és valójában főként a rezgések ezen ide-oda történő állandó átjárása fejleszti.” „… a szabad akarat a Manaszban lakozik, a Manasz lévén a Mahat, az Egyetemes Értelem helyettese. A fizikai emberben az alsó Manasz a szabad akarat képviselője. A Manaszból ered a szabadság érzése, az a tudat, hogy kormányozhatjuk magunkat, hogy a felső természet uralja az alsót. Az önuralomhoz vezető úton ilyképpen egy fontos lépés, ha az öntudatot a Mama helyett a Manasszal azonosítjuk.” „A Manasz önmagában nem volna képes hatni a fizikai agy molekuláira: amikor azonban egyesül a Kámával már képes mozgásba hozni a fizikai molekulákat és így létrehozni az „agy-tudatosságot” mely magába foglalja az agy emlékezetet és az emberi értelem mindenféle működését úgy, mint azt rendesen ismerjük. Természetesen nem a felső Manasz, hanem csak az Alsó Manasz (a mentálsík négy alsó alsíkjának anyaga) az, ami a Kámával kapcsolatos. A nyugati pszichológiában ez a Káma-Manasz annak egy részévé lesz, amit ebben a rendszerben értelemnek neveznek. Minthogy a Káma-Manasz alkotja az összekötő kapcsot az ember felső és alsó természete között, képezi az élet küzdőterét és mint alább látni fogjuk, fontos szerepet játszik a halál utáni életben.” (MAGYAR TEOZÓFIAI TÁRSULAT Számítógépes változat: Hochrein András, 2003.) Az elmúlt történelmi évszázadokban a női szerep eltorzulása, a nők háttérbe szorítása, tudatlanságban tartása sokat rontott az ősi egregoriális rendszerrel való közvetlen kapcsolaton, dogmatikussá vált. A női misztériumokat, amikkel tudatosan

29

lehetett az egregoriális rendszerhez kapcsolódni, elfelejtette az átlagember, csak az alapok maradtak meg: a vérkör. És ez is csak azért, mert beépült a biológiai képletbe és genetikailag öröklődött tovább. Ez a „felejtés” ad a mostani időkben lehetőséget a változtatásra, éppen azzal, hogy a mélyen beépült információt eszünkbe sem jutott eddig megkérdőjelezni, egyszerűen az élet csodájának, misztériumának tekintettük. Ez ad lehetőséget a „régi” új befogadására és elfogadására, ami a vízöntőkorra olyan jellemző. „Ha visszanyerjük a nők vérrítusait, mint spirituális fordulópontokat, azzal új, erőt adó női archetípusok felismerésének és a legősibb archetípusok újrafelfedezésének teremtjük meg az alapját.” Írja Elisabeth Davis Életkör című könyvében. 1 De mik is az említett archetípusok? Jean Shinoda Bolen pszichológusnő A bennünk élő istennő 2 könyv szerzője „erőteljes belső sémákként…bennünk élő domináns erőkként határozza meg őket, amelyek kapcsolódnak a mítoszokhoz.” Elisabeth Davis folytatja ezt a gondolatot Életkör című könyvében 1: „Az archetípusok megismerésének célja, hogy jobban megértsük saját viselkedésünket, bizonyos helyzetekre adott válaszainkat, legtitkosabb sóvárgásainkat és vágyainkat. Az archetípusok egyetemesek, noha egy nemre jellemzőek. Az életkör számtalan kultúrából gyűjti össze a női mitológiai alakokat és archetípusokat, új nevet ad nekik, aztán elhelyezi őket a mai élet keretei között.” A nagyon régi női istenalakok egy az egyben testesítették meg a vérmisztériumokat. Példa erre Káli indiai istennő, akiben a hármasság egyszerre nyilvánult meg: egyszerre volt szűz, anya és bölcs idősebb asszony. A Szűz tulajdonsága az ártatlanság, rítusa az első havi vérzés, az Anyáé a gondoskodás, rítusa a szülés, a Vénségé a bölcsesség, rítusa pedig a vérzés elmaradása. Hasonló szerepet kapott más kultúrákban a sumér Asztarté vagy az egyiptomi Maat istennői alakok, illetve még jobban visszanyúlva a múltba a Nagy istennő alakja. Ha a női lényeget kifejező hold járását vizsgáljuk, szintén négyes tagozódást figyelhetünk meg. Az istennői hármasság szerint a szüzet a növő hold, az anyát a telihold és az idős asszonyt, a vénséget pedig a fogyó hold jelképezte. E szerint a felosztás szerint a sötét szakasz teljesen kimaradt. A sötétséget, ami az újhold szimbolikáját hordozta, a fekete madonna pusztító erőivel jellemezték, így nem volt helye a többiek, a „jók” mellett. Ő volt az élet és halál kapuőre, jobb volt erről nem beszélni, mintha nem is lenne – nem volt a világ érett ennek a női aspektusnak a megértésére és kezelésére. A vízöntőkori változások sok rejtett értéket, titkot hoztak és hoznak folyamatosan a felszínre, felbukkannak hiányzó információk, amik kiegészítik az eddig használt rendszereket és átíródnak a struktúrák. A négyesség fogalma sok kultúrában élő valóság a napjainkban. Az amerikai indián hagyomány a négy égtáj felől hívja segíteni az ősök szellemét, tanácsot és támaszt kérve tőlük. A föld térítőinek (rák és baktérítő) a vidékén a négyesség a négy évszakban jelenik meg tavasz, nyár, ősz és tél formájában, amit a napéjegyenlőségek és napfordulók pontjaival fémjelzünk. Az asztrológiában szintén négy elemmel dolgozunk (tűz, levegő, víz és föld), ahogy a tarot rendszerében is megjelenik a négyesség a bot, kard, kehely és érme szimbolikájában. Amennyiben a misztérium negyedik, vagyis sötét szakaszát az élet utolsó, „vérmentes” szakaszával azonosítjuk be és a Vénségnek adjuk, akkor a fogyó hold szakaszába a Matriarcha kerül. Átrendeződik az eddig használt rendszer. A sötétséget a rosszal, a gonosszal és a tisztátalansággal azonosítják a világ számos pontján. Ugyanakkor más területeken, különösen a keleti térfelén a földnek a

30

sötétség egyszerűen a világosság kiegészítője, párja. A kettő együttműködése alkot egészet a kínai jin-jang filozófiájában, ahogy más keleti filozófiákban is megjelenik a két véglet kiegészítő jellege. A sötétség a nagy káosz, amiből az élet maga származik, az anyát, a létezés bölcsőjét szimbolizálja. Ha megvizsgáljuk az istennő megváltozott alakját, az új szellemiséget a Matriarcha alakja jeleníti meg, aki még részese ugyan a vérkörnek, ugyanakkor az élete során felgyülemlett tapasztalatok által vezetővé válik. „Az ifjúkor álmait és szenvedélyeit újraélesztve, új erővel és céltudatossággal indul neki a család (klán) vezetésének, a spirituális törekvések elszakadt fonalának felvételére.” – írja Elisabeth Davis 1. Majd folytatja: „ő valójában elegáns megjelenésű nő, aki már nem fiatal, de teljes egészében birtokában van szexuális erejének és mágneses vonzást gyakorol másokra. Erős szépérzéke van, szépséget és harmóniát visz a környezetébe. Érzékiségét, kemény és kiváló munkavégzésre való képességét, saját maga és mások iránt érzett mélyen szenvedélyes szeretetét egyetlen lélegzetelállító kárpitba szövi bele. Mivel sokat tud az élet apályként és dagályként váltakozó ritmusáról, az időzítés egyre erősebb érzékét fejleszti ki magában, amely fiatalos energia tagadhatatlan elvesztéséért kárpótolja. A hatalmat méltóságteljesen alkalmazza, a fejlődés és változás láthatatlan aspektusait ismeri fel.” 1

Elisabeth Davis és Carol Leonard az Életkör 1 című könyvében a hármas jelentésű istennő alakot belső késztetésre és sok évtizedes tapasztalatára alapozva kiegészíti egy negyedik aspektussal. Az ártatlanság, gondoskodás és bölcsesség tulajdonságok mellé negyedikként a hatalommal való viszony is helyt kap a körben. A hatalom a gondoskodás és bölcsesség közt foglal helyet. A négyes jelentésű istennő alakját a jelenkori női szerepkörök megjelenése hívja életre. A mai társadalomban egyenrangú helyet szeretnének kapni a már meglévőkkel a szoláris típusú, vezetői és szervezői képességekkel rendelkező nők, akik képesek szabadságukat és függetlenségüket elfogadni és elfogadtatni, akik tudatosodásuk magasabb fokára jutottak. Így születik meg a négyarcú istennő követve a négy elem ősi törvényét, amely formát ad a szellemnek az anyagban. A NÉGYES IRÁNY A vízöntőkorban tanúi és egyben aktív résztvevői lehetünk annak a csodának, a teremtés felemelő és mindent felforgató folyamatának, amely a szellem kiteljesedésére ad új lehetőséget az anyagban, az anyag négyességében. Kiteljesedik a női istenalak, aki testruhát ölt a vízöntőkori fordulatban, hogy testet öltésével ősi erőknek engedelmeskedve segítse az embert felemelkedésében. Mert végső soron a teremtés e nagy játszmájának a célja az ember Emberi rangra való felemelkedése, hogy elfoglalja méltó helyét a Teremtővel való játékban. A női princípium közvetlen megnyilvánulása az anyagban adja meg e korban az ember tudatosodásának továbbfejlődési lehetőségét. A „most” pillanatában egy következő fejlődési lépcsőre lépünk éppen fel. Az év kerekén megjelenik az istennő négy aspektusa az ősi kereszt szimbólum fordulópontjain: Szűz, Anya, Matriarcha és Vénség. 1

31

A Szűz A Szűz ideje a tavasz, az élet és a női élet kezdete. A tisztaság, az üdeség jellemzi. A teste és a szexualitása bimbózó időszakban van. A holdja a növekvő hold, a csúcspontján egyformán világos és sötét, ahogy a tisztaság és vágy egyensúlya körül ingadozik. Beavató rítusa az első havi vérzés, a nőiesség kibontakozásának az ideje, ami megnyitja előtte a vérkör kapuját. Az Anya Az Anya évszaka a nyár és övé a telihold ideje. Rítusa a szülés, amire a telihold gömbölyű formája is utal. Gömbölyű mellek, kerekded várandós test, világtojás és kitárt karok, amikkel az új életet fogadja. Ezen a sarokponton az új életnek helyt adva egy pillanatra felnyílik a nő előtt a kör szemben lévő határpontja:az újhold által képviselt Vénség ideje, az élet örök körforgásának misztériuma a lineáris és ciklikus időben. A Matriarcha Az ősz királynője, ő gyűjti be a kemény munka gyümölcseit. Az ő holdja is hordozza a kettősséget, a fogyó hold az övé. A világban érvényesített hatalmát és a megélt időben megszerzett belső transzcendencia közötti egyensúly megtartására figyel. A beavató rítusa a havi vérzés ingadozása, majd végső elmúlása. De ez csak a fizikai sík. Maradnak a megszerzett tapasztalatok, amik ebben az időszakban kerülnek át egy magasabb síkra, más életminőséget hozva így létre. Ez a matriarchátus alapja, amiben sajátságosan nyilvánulhat meg a szabadság, egyenlőség és testvériség vízöntőkori eszméje. A Vénség A Vénség a télben él, a befelé fordulás, belső mérlegelés időszakában. Az ő vérrítusa a változókoron való túllépés. A téli napforduló ideje ez a női életkörön, amikor a leghosszabb sötét éjszakát a fény megszületése váltja fel. A Vénség elszámol az életével, békét köt magával és másokkal és belenyugszik a halálba, felismerve a természetnek azt a törvényét, hogy az életet a halál követi. A megszerzett élettapasztalatok és a belőlük kialakult bölcsesség segítségével felismeri, hogy a fizikai halált egy másik lét, a szellem újjászületése követi. A bölcsességéért szeretik és tisztelik. Az Elisabeth Davis által felállított életkör azokhoz a gyökerekhez nyúlik vissza, amikor a női energiákat a közösség jólétének a forrásaként használták. Azokban az időkben az emberi élet belesimult a természet rendjébe, az évszakokkal harmóniában élték mindennapjaikat: tavasszal vetettek, nyáron arattak, ősszel betakarították a termést és felkészültek a télre, télen pedig behúzódtak a házaikba, megpihentek. Azokban az időkben a nőknek tekintélyük, kiemelt helyük volt a családban puszta létük által. Megvoltak a női szerepkör tevékenységei, amik egyenrangúak voltak a családban a férfiakéval, a mindennapok más feladatai voltak azok. A nők a menstruációs ciklusuk által, saját használatra készítették el az első naptárakat úgy, hogy rovátkákat véstek botokra, rögzítve így a holdhónapokat. A holdnaptárban tizenhárom hónap volt a hold megközelítően huszonnyolc napos keringési idejéből adódóan szemben a tizenkét hónapos napútra felállított Julianus – naptárral, amit napjainkban is használunk. „Felvetették, hogy a keresztény egyház azért propagálta a Julianus – naptár használatát, hogy kiirtsa a pogányság Istennő – központú, földalapú vallásos meggyőződéseit.”- írja Elisabeth Davis a

32

könyvében. Ezért ragaszkodtak ő és szerzőtársa az általuk kidolgozott rendszerben a tizenhármas felosztáshoz, amely így a holdutat követi. AZ ÉLETKÖR Az általuk kidolgozott rendszerben, amit az Életkör, a női lét tizenhárom archetípusa című könyvükben foglaltak össze, a tizenhármas felosztás rögzítése után a négyesség és a tizenhármas szám közötti összefüggéseket kellett megtalálni. A tizenhármat szétválasztották tizenkettő plusz egy szakaszra, ahol a tizenkettő szakaszt tovább osztották beavatás, beilleszkedés és átalakulás fémjelezte időszakokra. Végül az egymást követő időszakaszokat a vérkör köranalógiájával kördiagramban rajzolták fel. A kapott ábrázolással további titkok tárultak fel a már meglévő összefüggések között: A körkörös alakzatot a halál nyitja meg az újjászületés által, ahogy ez a természetben is évről-évre lejátszódik. Ez az évkör ciklikussága, ez egy ciklikus idősíkot ábrázol. Az ember földi élete a születéssel kezdődik és a fizikai test halálával végződik, ezt az időszakot nevezzük egy testet öltésnek. Ugyanakkor a földi halál csak a fizikai test halála, mert a szellem levetve földi testet öltésének energiaburkait más síkon tovább él tovább, „jobb létre szenderül”- mondja találóan a magyar nyelv. Az egy női életen belüli egymást követő vérrítusokat lineárisan is fel lehetne rajzolni, de a kör ábrázolásmód több összefüggés felismerésére ad lehetőséget. Ahogy azt a felismerést is mutatja, hogy egy körben ábrázolva az életünket feltűnik, hogy az egyes fokozatokat többször átéljük egy életen belül, többször felbukkannak az életünk során. Például a Szerető szerepkört, vagy a barátnői (Vértestvér) szerepkört többször, akár visszatérve is megélhetjük, vagy akár párhuzamosan is más szerepkörökkel egyidőben, vagy éppen előreugrunk az időben intuíciónk által, ha úgy hozza a sors. Az egyes fokozatokat és a velük szemben lévő szakaszokat a körábrázolás szintén jól szimbolizálja. Így megmutatkozik a tengelyszerű összefüggés a szembenálló szakaszok között, amik vagy kiegészítik egymást, vagy éppen hogy ellentétesek. Ez a fajta látásmód az asztrológiai szemléletmódhoz áll közel, hiszen ott is kördiagramot használunk a horoszkóp felrajzolásakor. Például az Anyával szemben a Vénséget szemlélve az egytengelyűség azonos tulajdonságokat vagy különbözőségeket jelöl, de mindenképpen a két szerepkör vagy életszakasz szoros kapcsolatát jelzi egymással. Mutatja például, hogy az Anya és a Vénség között a körben időeltolódás van, ugyanazon folyamat okait és következményeit lehet így vizsgálni vele. Azt is mutatja, hogy melyek azok a szerepkörök, amik ezt a tengelykapcsolatot támogatják, vagy éppen akadályozzák. A tengelykapcsolat információval szolgál arról is, hogy milyen fejlődési lehetőséget hordoz az adott életvonal, milyen feladatot kell megoldani, ahogy azt is jelzi, hogy ebben a megoldásban hol tart éppen az ember. A Bába és a Sötét Anya tengelykapcsolatát vizsgálva felismerhető, hogy ugyan közös bennük a kapuőr szellemi feladata, de eltér a működési területük, mert az egyik az életé, a másik pedig a halálé. A tengely két végében megnyilvánuló ellentétek szorosan összetaroznak és együtt olyan egységet alkotnak, ami sok új információt hordoz. Nem csak szelektíven vizsgálhatjuk az egyes tengelyvégeket, hanem szerves összetartozásuk által az általuk jelzett folyamatokat is megláthatjuk. Ha más támogató vagy nehezítő kapcsolatokat is

33

hozzájuk rendelünk (pl. tengelykapcsolati viszonyokat) egész struktúrák bontakozhatnak ki előttünk. Így a kétdimenziós ábrát az emberi tudat segítségével háromdimenzióssá tehetjük. A könyv írása közben a szerzőpárosnak felmerült a tizenharmadik szakasz fontossága, illetve a helyének a kérdése. Arra a következtetésre jutottak – a tapasztalatokat kielemezve - , hogy kell egy átmeneti szakasz, ami a fokozatok közötti átjárási lehetőséget biztosítja, segíti. A tizenharmadik szakaszt besűrítették egy pontba, a kör közepére helyezték, kaput nyitva így egy teljesen új irány felé. A kör közepére helyezett szakaszt az Átváltoztatónak nevezték el. Az ilyen módon kialakult struktúra lehetőséget adott nem csak a köríven való szakaszos haladásra, hanem az időben előre, hátra és keresztben való lépésre is, mindez a kialakított középponton keresztül. Azáltal, hogy a középpont egy teljesen új idősíkot nyitott meg, az egész életkör átkerülhet egy (vagy több) új dimenzióba, átláthatatlanul sok új vizsgálati szempontot vetve fel. Valójában a tizenharmadik szakasz a statikus életkört dinamizálta, kiegészítette a mozgás adta lehetőségekkel. Kiléptette ilyen módon a kétdimenziós teret (ábra síkja) különböző idősíkokba (időciklus, időspirál), vagy a háromdimenziós teret (tengelykapcsolatok vizsgálata) egy vagy több más idősíkba, ezek vizsgálatára adva új lehetőséget. Többdimenziós valósággá egészítette ki az eredeti életkört. Mindez persze nem a papíron történik meg, hanem az emberi tudatban. Ez lenne a vérkör misztériuma? Igen. A vérkör misztériuma megőrizte azt a tudást, ami által egy többdimenziós létbe tudunk átlépni, ez a kulcslyuk. Az átlépéshez szükség van még a kulcsra is, ez pedig az emberi tudat. Csak a kettő együttműködése által képes az ember továbblépni evolúciós fejlődésében. A rítusok bonyolult világába való bepillantás ablakot nyitott számunkra az emberi tudat fejlődésének további útjára. Nem a tudás veszett el, hiszen a női élet a természettel összhangban megőrizte a titkot. Mindvégig velünk volt és türelmesen várta, hogy elkezdjünk emlékezni. A bibliai történet szerint Éva is evett a tiltott gyümölcsből, sőt úgy tűnik, meg is tartotta ezt a tudást térben és időben mind a mai napig: az anyag tárolta a kapott információt és genetikailag továbbörökítette. Az emberi tudat az, ami az idők során elvesztette eredeti sokdimenziós létét és beszűkült. Az idők homályából formát ölt az érzelmi alapú emberi lét, amikor az embert érzelmei vezérelték, azok szerint élt. Csak emlékképeink, álmaink és homályos képzeteink maradtak a kollektív tudattalanban a lemúriai korról. A mai emberben mindez az intuícióban ölt formát és ez a fajta gondolkodás (ami nem is gondolkodás) inkább a női formára jellemző, úgy mondják jobb agyféltekés tevékenység. Később az érzelmi alapú lét teret adott a gondolat vezette életnek. Az ember változása közben egyre inkább a strukturális gondolkodásformára tért át, mai szóval élve a logikus gondolkodásra, óriási tudást halmozva fel a körülötte és a benne lévő világról, az anyagról. A strukturális gondolkozásba való fokozatos elmélyülés és teljes azonosulás az atlantiszi időkre volt jellemző. Az ember uralta tudásával a különböző sűrűségű energiákat, az anyagot, hatalmat szerzett fölötte. Ez a típusú gondolkodás a mai időkben az egyik legjellemzőbb férfias tulajdonságunk, bal agyféltekés gondolkodásnak nevezik. Az embernek a teremtett idők lehetőséget biztosítottak a változásra, a fejlődésre. Hol az egyik, hol a másik agyfélteke eleinte felerősített, később túlzott fejlődésével az emberi lét a földön egyre jobban kiteljesedhetett.

34

Az agyféltekék közötti egyensúly hol az egyik, hol a másik irányban megbillent és az ember világa gondolkodásának megfelelően elferdült, hisz maga teremtette a saját világát. Torzult tudat torzult világot teremtett. Itt van jelentősége a mai időknek, amikor az ember visszanézve a múlt ködébe ráébred önazonosságára. Felismeri az egyensúlyi gondolkodás nagyszerűségét és fontosságát: nincs két agyféltekés gondolkodás, nincs két külön rész, együttműködést, egységet kell a részek között létrehozni. Az együttműködés önmagunkkal és az egységben való gondolkodás vezeti tovább az embert fejlődésének útján. Itt van jelentősége a „most” pillanatának. Megállítva az idő kerekét egy pillanatra megváltoztathatjuk a múlt ismeretében és tudásával a jövőt. Most jött el a pillanat az ember számára, hogy tudatosodása alapján elfoglalja méltó helyét a teremtésben. Most van itt az ember számára a felismerés és hit alapú cselekvés ideje, hogy isteni tulajdonságait fel és megismerve tudatosan legyen teremtője világának, a Világnak. A mostani az időt nevezik egyes írások az aranykor kezdetének, az isteni kilélegzés végének és a nagy belélegzés kezdetének. A tudatváltás a kulcs az ember továbbfejlődésében. „A kördiagram felrajzolása kifejezi azt az egyedülálló módot is, ahogy a nők képesek tanulni és fejlődni. A tanulás során a tudást egyes darabkáját egymás mellé rakni és összeilleszteni jellemzően férfias megközelítés. A nők inkább kijelölnek egy vizsgálódási pontot, minden szögből és nézőpontból megvizsgálják, mielőtt a dolog lényegébe, vagy közepébe hatolnának” – írja Elisabeth Davis. „Ez a női ismeretszerzési mód a létezésünk természetéből ered: havi ciklusainkból, a képességünkből, hogy kihordjuk kicsinyeinket, a fejlődés, gyógyulás, átalakulás testi élményeiből. Észrevesszük az életünk motívumait, ezért ugyanezeket a motívumokat keressük a munkához, szerelemhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő interakcióinkban is. Ismerjük azt a mágikus pillanatot, amikor a dolgok „megdermednek”, amikor a válasz hirtelen leszüremlik, amikor felszáll a köd, az örvénylő vizek megnyugszanak és kitisztulnak. Hiszünk abban, amit a Zen filozófiája „hirtelen iskolának” nevez – olyan elsöprő és váratlan felismerések, hogy irracionálisnak tűnnek, de számunkra a misztérium ajándékai.” 1 A szakmai életéből vett példák alapján Elisabeth Davis és Carol Leonard 1 úgy gondolják, hogy az életkör nem egy sorozatutasítás, amit mindenkinek mindenkor át kell élnie. Nem feltétlenül szükséges minden fokozatot megélni, hogy sikeres életet mondhassunk a magunkénak. Nem kapcsolódnak mereven egymáshoz az egyes szakaszok minden nő életében. Ha például valaki nem szül valóságosan gyermeket, attól még áthaladhat az Anya szakaszán úgy, hogy szellemileg éli meg ezt a fajta megtapasztalást: egy elgondolást vagy valami mást foganjon meg és hozzon világra. Az is előfordul – talán nem is ritkán -, hogy egyes szerepköröket hamarabb vagy akár később élnek meg, mint a sorban következőt. A menzesz megszűnése éveket is felölelhet, közben a nők megélhetik a Papnő vagy Varázslónő felfedező szerepét, mielőtt a Vénség szerepkörét elfogadnák. VÉRSZÖVETSÉG A vérszövetséget a szerzőpáros Életkör című munkájában az erő szakaszának vérmisztériumaként fogalmazta meg. 1

35

„A vérmisztérium az életkör mind a négy szakaszában arra szolgál, hogy az időszak leckéit egységes, alapvető módon testesítse meg.” Mindegyik archetípus hordozza saját vérmisztérium rítusát, vagyis általa beazonosítható. „A vérszövetség lényegében azt jelenti, hogy a menstruációs vér ereje által [mi nők] megtisztulunk és egyesülünk másokkal.” A történelmi időkben a menstruációs vért sok féle módon és formában szemlélték: kíváncsisággal, misztikus tulajdonságokat tulajdonítottak neki, fontosnak tartották, félelemmel tisztelték, vagy éppen elutasították. És ezzel párhuzamosan változott a nők helyzete és megítélése is a kor társadalmában. A menstruációs vér tartalmazza a megtermékenyületlen petesejtet, színe sötétebb a rendes vérénél. A múltban misztikus tulajdonságokkal ruházták fel, de a jelenben is sok nő különleges kapcsolatban van saját vérével. Könyvük írása közben a szerzőpáros találkozott olyan nőkkel, akik szobanövények táplálására használták az összegyűjtött menstruációs vért. A földhöz, mint elemhez és a földhöz, mint bolygóhoz a menstruációs véren keresztül bonyolult vérszövetség révén kapcsolódnak a nők. Egy olyan egregoriális rendszer használatáról van jelen esetben szó, amit legkevesebb is misztikusnak mondhatunk. A jelen időkben a nyugati kultúrákban élő nők nagy része elfelejtette azokat a rítusokat, amikkel a rendszer alrendszerei megnyithatók. Mégis napjainkban is előfordul belső késztetésre, spontán módon történő használata a rendszer egyes réseinek, különösen a természettel jobban egységben élő nők körében. A vérszövetség mozzanata sok nép kultúrájában még ma is él. A menstruációs vérrel a nők megjelölték egymást, vagy közös jelet festettek magukra, vagy megszenteltek vele tárgyakat, helyeket. Sőt meg is itták – a Teremtő Istennő véréből véve magukhoz a nők hitték, hogy halhatatlanságot, bölcsességet kapnak általa, vagy akár gyermekáldást. „Alapvető fontosságú tehát, hogy a menstruációs vérünk erejét tiszta és szerető szándékkal használjuk fel, és olyan rítusokat teremtsünk általa, amelyek megőrzik a vérszövetség misztériumát. A hatalom veszélyes, ha nem bölcsességgel kezelik, és az életkör erő szakaszában járó nők fontos leckékkel szembesülhetnek ebben a tekintetben” az életkörben. „ A vér az élet; menstruációs vérünk a jövő életnedve. Félelem nélkül és büszkén kell vele bánnunk, hogy ráleljünk a sors és a hatalom közötti csak nekünk szóló kapcsolatra, amely a bölcsességhez vezet.” – írja Elisabeth Davis. 1

36

ÉLETKÖR

Rózsaszín körök:

ÁRTATLANSÁG BÖLCSESSÉG

1. Lány 12. Sötét Anya

2. Szűz 11. Vénség

3. Vértestvér 10. Varázslónő

GONDOSKODÁS HATALOM

4. Szerető 9. Papnő

5. Anya 8. Matriarcha

6. Bába 7. Amazon

Kék kör:

13. Átváltoztató A NŐI LÉT TIZENKÉT SZAKASZA Az életkört négyes felosztásban már vizsgáltuk, a négy domináns irányt. Most nézzük meg az egyes életszakaszok sajátos jellemzőit. „Az élet minden szakaszának megvannak a maga örömei, leckéi és lehetőségei.”- írják a szerzők.1

37

Az első negyed: Az ártatlanság időszaka A Lány A vérkörben a gyermeklány lelki tisztaságát hordozza. A Lány közvetlen kapcsolatban áll önmagával, életét nem kavarták még fel a serdülőkor hormoncsatái, az elvárásoknak való kényszerpályákat sem oltotta bele még a környezete. Tiszta ihlető forrást jelenthet a többi életszakaszban lévő nő számára. A felkelő holdszakasz tartozik hozzá, az évkörben a február hónap. Ilyenkor már észrevehetően hosszabbodnak a nappalok, a természet – ahogy a gyereklány is – erősödik nőiességében, a felhőtlen életöröm jellemzi. Tavasszal van a hagyomány szerint a beavatás ideje, amikor a közösség bölcseitől a lányok áldást kaptak és istennőkké szenteltettek. Ez az ünnep játékos formában folyt, fiatalos lelkesedés jellemezte. Az ősi rítusokat a magyar – keresztény hagyományban a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja őrizte meg, a pogány Rómában Junó, Mars isten anyjának ünnepe, a kelta kultúrkörben pedig Szent Brigitta napja. A Szűz A második szakasza az ártatlanság korának a Szűz időszaka. A lány kamaszodó serdülővé érik, akinek alkalma adódik először megtapasztalni a havi vérzés élményét. A hold pályájának első negyedében halad, a nappálya pedig a tavaszi napéjegyenlőséghez érkezik. A nap és hold pályája először metszi egymást kijelölve az első vérmisztérium időszakát. Sorsforduló a női életben. A Szűz az élet ébredését mutatja, ahogy a gyermeklány teste is megnyílik a női vérszövetségre. A női élet későbbi szakaszaiba olyankor nyúlnak vissza a nők ehhez az élményükhöz, amikor egy új kezdeményezésbe lendületet, tiszta elhatározást, kockázatot vállalnak és egyedül indulnak neki a megvalósításához – hogy az életerőt és a szándék tisztaságával vegyítse. A Vértestvér Valójában a barátnő és nővér szinonim fogalmak állnak legközelebb ehhez az életszakaszhoz. A már nagyobbacska lány keres magának olyan testvéreket – barátnőket, akikkel megoszthatja legféltettebb titkait (fiúk, szerelem, stb.), vele szeretne átélni sok – sok élményt, mert együtt erősebbek, bátrabbak, ugyanakkor az élmény is megbeszélve gazdagabb. Holdja már inkább világosabb, mint sötét, ez jelzi a nyitottságot, a befogadásra való képességet. Az ebben az időben kötött barátságok sokszor nagyon őszinték, ezért tartósak, gyerekkori barátnőként szívesen emlékeznek rá vissza a nők későbbi életükben.

A második negyed: A gondoskodás időszaka A Szerető A gondoskodás időszakának első harmada a Szerető időszaka, ami a késő délelőtt időpontjával áll analógiában és holdfázisa a közel telihold. Ez az időszak a szerelem és párkeresés időszaka a nő életében. Május elseje fémjelzi ezt az időszakot, amikor az ég kapui megnyílnak és aranyeső formájában áldás hull a földre. A „májusi eső aranyat ér” tartja a magyar közmondás, ahogy a nő életében is ebben az időszakban a másik nemmel való viszonya, a szexualitása kerül életének a

38

középpontjába. A Szerető egyik legfontosabb motivációja az, hogyan tartsa meg a hatalmát és helyét a női és férfi kapcsolataiban. A szerelem kihívás a nő számára, hogy egyszerre adja át magát egészen a férfinak, ugyanakkor és ezzel egyidőben, hogy megtartsa saját egyéniségét is. Jelszava a szenvedély és jellemző rá a reményteli csodára várás. A szerelem időszakát a görög mitológiából Aphrodité istennő alakja fémjelzi, aki számára az egyesülés gyönyöre a valódi hajtóerő. A szeretői szerepkör a legkevésbé korhoz és időponthoz kötött a nők életében. A szenvedély akár szellemi szinten is megélhető olyan módon, hogy amikor egy alkotó elgondolás fogan meg az ember elméjében szenvedélyesen átadja magát a realizálásának. Az időszakhoz tartozó vérrítusok a megtermékenyülés és várandósság. Az Anya Ez az időszak a női élet beteljesedésének, a szülésnek az ideje. A telihold holdciklussal analóg időszak, amikor a nő a világtojás kerek teljességében éli meg önmaga belső nőiességét. Áldott állapotban van és a nyári napforduló idején, amikor a legtöbb a fény a földön megszüli gyermekét. A belső nőiesség rejtett szeretete a külvilág felé fordulva átadja méhének gyümölcsét a jövőt. A fény győzelme a második vérmisztérium. Az anyaság jelenlét, minden embert elkíséri földi életében az az alapvetően meghatározó érzelmi kapcsolat, ami az anyához fűzi gyermekét. Az anyai gondoskodás, táplálás és örök ölelés emléke az egyik útravaló, amit az ember végig magával visz testetöltésében. A Bába A gondoskodás utolsó szakasza a Bába ideje. Övé a kora délután, amikor a nap ereje elkezd gyengülni, a nő átéli a gondoskodás szakaszból a hatalom szakaszba való átmenetet. Átélt tapasztalatai és tudása által készen áll új feladatára, ő a segítő és tanító is egyben. A bizalom képessége jellemzi, feltétel nélkül tud hinni, sutba dobva olykor a racionalitást. Láthatóvá képes tenni a váratlant vagy láthatatlant intuitív éleslátása által, a női praktikák tudójakén gyógyító. Mindent tud a szerelemről, a felelősségről, a hitről és átváltozásról, ezért képes megvédeni másokat, szárnya alá véve segíteni a rászorulónak, vagy akár nagy erőket megmozgatni egy jó és nemes cél elérése érdekében. De már érzi a múló időt, túl van élete csúcspontján, munkáján keresztül kapcsolatba kerül az elmúlással.

A harmadik negyed: A hatalom időszaka Az Amazon Ebben az időszakaszban a nő lerakva vállairól a gondoskodás súlyos terheit, megleli újra saját erejét azáltal, hogy feleleveníti régi természetét és céljait. A tengelykapcsolatban átellenben lévő Lány ősi erejéhez fordul vissza, magába integrálja azt és a rendelkezésére álló élettapasztalatok sokaságának különös erejével kiegészítve hasznosítja mindezt közösségi, társadalmi helyzetében. Sokszor ebben az időszakban az önbizalom növekedésével előtérbe kerül a nő személyiségének kevésbé nőies oldala, lázadóvá válik. Megélt tapasztalatai által

39

egyenrangúnak éli meg magát a férfitársakkal, de ezt a patriarchális keretek között működő társadalom nem tolerálja, gyakran sérül ezáltal. Az Amazon szerepkör kevésbé kötött korhoz és időponthoz a nők életében, mert ezt az életszakaszát élheti meg az a nő, aki elvált egy rosszul sikerült házasság után és új életet kezd, vagy az fiatal lány is, aki először önállósodott életében hátrahagyva a családi fészket és elindul szerencsét próbálni. Az Amazon hasznosítja életében a felhalmozott tanulás és tapasztalás gyümölcseit, kifele forduló személyiség, ugyanakkor belül halványan megjelenik benne a múló idő érzete. Övé a fogyó holdnak a még inkább világos, mint sötét időszaka. Augusztus elseje az az időpont, ami az évkörben ehhez az archetípushoz köthető, például Démétér istennő ünnepe a görög mitológiában. A Matriarcha A család mozgatórugója, vezetője, tudása és élettapasztalata teszik azzá. Autonómiát és tekintélyt tükröz a személyisége. Az előző életszakaszában megélt lendület mára nyugodtsággá és kiegyensúlyozottsággá szelídül. Az ifjonti hévet a bölcs irányítás váltja fel, stabilitást biztosítva így a környezetének. Megtanult különbséget tenni érzelmeinek és a gondolatainak azon része között, amit szeretne közölni, vagy inkább titokban tart, mert saját belső identitását védi ezáltal. Az őszi napéjegyenlőség időszaka az övé, holdja a fogyó holdnak az a szakasza, amikor egyenlően világos és sötét a két félhold. Ahogy a fogyó hold sötétedik, úgy fordul a Matriarcha is befelé önmaga felé, átértékelve eddigi életét, megoldani vágyva az elmaradt tartozásokat. Fontossá válik számára a Szűz tengelykapcsolatával szemben a vérszövetség megélése. Megérezve fizikai erejének csökkenését, felerősödik benne a vérszövetség testvériségének érzelmi ereje. Az a nő, aki vezető szerepében a hatalmat a köz javára fordítja és nem egyéni célokra, versengésre fordítja, mind a Matriarcha időszakát éli A Papnő A hatalom időszakának harmadik állomását is a fogyó hold jellemzi, ám ekkor már több a sötétség a világosnál. Ahogy a holdja sötétedik, úgy mond le a Papnő az anyagi világ vonzásairól a spirituális világ csodáival szemben. A kora ősz ideje van, szeptember vége, október eleje, a vénasszonyok nyarának mondják ezt az időszakot. A nők ekkor már a menopauza előtt állnak, hormonháztartásuk változóban van, ezért gyakran küszködnek felfokozott vagy éppen elmúló érzelmi hullámokkal. Szükségük van nőtársaik támogatására a hatalmi kérdések, elhúzódó gyermeknevelési kérdések és egészségügyi kérdések megoldásában. Előtérbe kerül a testvériség eszméje, olyan körök működtetése, amiben a nők egymást tudják támogatni, fejlődni tudnak az idősebbek tapasztalásai révén, vagy éppen közös megoldást keresnek a felmerülő problémák megoldására. Erre az időszakra tehető a női bölcsességnek az a megnyilvánulása, ami által alázatosság és megtisztulási vágy jelenik meg a transzcendencia felé forduló nők életében, átadják magukat a misztériumoknak.

40

A negyedik negyed: A bölcsesség időszaka A Varázslónő A Papnővel ellentétben a Varázslónő a benne duzzadó erőtől fűtve tudatosan, tenni akarással fordul a misztika felé. Az átváltoztatás erejével bír. Az átellenes Szerető életszakaszban megtanulta a nő és a férfi egyesülésének a misztériumát, most ezt a szent nászt szellemi útra vetítve az egyesítést önmagában képes létrehozni a szeretet erejével, ezáltal nagy belső hatalomra tesz szert. Összefogottság, komolyság jellemzi, döntései letisztulnak, a világ dolgait a maguk valóságában látja. Mindenszentek napja és november elseje körüli időszak az övé az életkörön, amikor megnyílnak az alvilág kapui. Tudja kezelni az energiáit, ezért rálátása nyílik más idősíkokra, kapuk nyílnak meg előtte más terekre, más valóságokra. Napszaka az este, a fogyatkozó félholdban már sok a sötétség, de még őrzi a fény szikráját. Az a nő – kortól függetlenül -, aki életet fenyegető helyzet közelébe kerül betegség, baleset vagy családtag ápolása által, és sikeresen alakítja át félelmeit, szorongásait, esetleg depressziós állapotait feltétlen szeretetté, a Varázslónőt kelti életre életének abban az időszakában. A Vénség A téli napforduló időszaka aktivizálódik a Vénség szakaszában. Az újhold sötétje, a belső visszavonulás jellemzi ezt az időszakot, a mérlegelés ideje. A Vénség összegzi a tennivalóit, bár már elszámolt az életével. Kialakította magának a bölcsességből fakadó béke érzését. Vérmisztériuma a lezárult változókor. Égtája az észak, totemállata az amerikai indián hagyomány szerint a téli álmot alvó medve, vagy a mindent felülről szemlélő bölcs sas. Abban a helyzetben, amikor humorral kezel egy nő egy problémás helyzetet, vagy a problémamegoldás alapjaként a dolgokat nagyobb összefüggések közé helyezi, illetve amikor saját vagy más történeteinek tanúságát említi követendő jó példaként, akkor a Vénség bölcsességét éli meg. Az ilyen bölcsesség példa értékű. A Sötét Anya A Sötét Anya az élet és halál kapujában áll és lassan indulnia kell a nagy utazásra. A búcsú pillanata ez, amikor még nem lépte át a küszöböt. Nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi meg, mert a sötétből ő már az új fény felé lép. Ha tudatosan szembesül az elkerülhetetlennel, akkor nem félelemmel teli, akkor könnyebb az átmenet, az átváltozás. A legkisebb növekvő hold ideje az övé, az évkörben pedig a január hónap, amikor már alig észrevehetően ugyan, de elkezdtek hosszabbodni a nappalok. A Sötét Anya látja a valóságnak azt a minőségét, amikor különbséget tud tenni a fontos és a lényeges dolgok között. Már nem tanít, hanem megszemélyesít, egyszerűen ő maga ez az igazság, csak éli. Ezt az életkör minőséget éli meg az a nő, aki életének egy olyan szakaszához vagy fordulópontjához jutott, ahol ellenőrizhetetlenek a benne és a körülötte lévő energiák és ő kényszerpályára kerülve nagyot ugrik a semmibe, „lesz, ahogy lesz” alapon. Például váratlan balest, vagy szerette hirtelen halála, amikor fel kell nőnie a nőnek az adott pillanatban a küszöbön álló változásra minden átmenet nélkül. Az embernek át kell juttatnia magát a következő életszakaszba, akár kész rá, vagy sem. Önbizalom, vagy a saját megújulási képességbe vetett hiten keresztül lehet eljutni a Sötét Anya bölcsességéhez.

41

Az Átváltoztató A tizenharmadik holdhónap analógiája alapján az Átváltoztató az életkör közepén található. Ő a forrás, a lehetőség és az út, a kapu, amin keresztül egy másik világba lehet belépni. A megújulás lehetőségét kínálja a vérmisztériumok hálójában. A benne található csendben az események, a dolgok új aspektusba helyeződnek át. A benne lévő időtlenségben átíródnak a szerepek és egy másik ajtón lehet távozni, mint amin az előbb valaki belépett. Ő a lehetőség a továbbélésre, az élet fenntartására, ami a női élet egyik alapvető feladata. Az egyes életszakaszok között mindenki ellátogat ide, vagy eljön megpihenni egy meditációban, egy imádság idejére. Az anyaméhben a gyermek újra megleli az elfeledett Otthon melegét, biztonságos nyugalmát. A nők életében nagyon fontos lehetőség az Átváltoztató létezése, ugyanakkor szinte megfoghatatlan a bölcsessége. Az elvont szimbólumrendszereken túl a spirituális hagyományok kézzelfogható eszközöket is kínálnak az átalakuláshoz. Ide tartoznak a Ji King hagyománya, a rúnák tudománya, a tarot és a számok misztikájának használata. A jóga, a tantra, a meditáció, a légzéstechnikák és a transzállapotok gyakorlása is jó lehetőséget ad az átalakulási folyamtokhoz. Az Átváltoztató archetípusának a megidézésére és a vele való azonosulásra lehetőség az elvonulás, vagy látomás – zarándoklat. Ez egy indián hagyomány, amikor a kereső elszigeteli magát a külvilág zavaraitól és így próbálja saját magában utazva megidézni az ősi erőket, segítséget, tisztánlátást és útmutatást remélve. Ennek talán modern változata a természetben való látszólag cél nélküli csavargás, a kirándulás, vagy a modern kori „világ végére” való utazás, esetleg a vízterápiák. A tánc, vagy a népek hagyományiban az évkör egyes pontjait kiemelő mulatságokon vagy vigasságokon való részvétel is lehetőség az Átváltoztató erő befogadására. A rituális dobolás, a modernkor hang és fény általi gyógymódjai, a hipnoterápia, művészetterápia, vagy akár maga az éneklés – mind – mind azt a gazdag eszköztárat mutatják, amihez a modernkori ember tetszése szerint hozzáférhet. De mindnek egy rejtett, vagy esetleg tudatos célja van: megtalálni az átalakulás, átváltás lehetőségét. Más – más eszközök az életciklus másik pontján bizonyulnak hasznosnak. Meg kell keresnünk, most már tudatosan azt az eszközt, ami számunkra hatékony. És amikor megtaláltuk, akkor meg kell tanulnunk használni azt magas szinten. Végül pedig, ahogy a vérkör és életkör is tovagördül, meg kell tanulnunk elengedni azt és másik eszközt találni magunknak. Meg kell tanulnunk elengedni. A női lét egyik legalapvetőbb tulajdonsága a játékosság és gyermeki kíváncsiság képessége, ahogy a gyermekünkkel is együtt tudunk fenntartás nélkül játszani és örülni élete bármely szakaszában. Majd el kell engedünk őt, hogy élje önálló személyként a saját életét, hagyni, hogy elrepüljön… a női bölcsesség egy újabb holdszelete. HIVATKOZÁSOK:

1 Elisabeth Davis és Carol Leonard Életkör című könyvében (Jaffa Kiadó, 2006.).

2. Jean Shinoda Bolen, A bennünk élő istennő (Studium Effektíve Kiadó, 1989.)

42

4. NŐI SZEREPKÖRÖK EGY PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL a görög mitológia alapján

Az örök nő lélekrajzát kerekíti ki Jean Shinoda Bolen a Bennünk élő istennők című könyvében.1 Az amerikai Kaliforniai Egyetem pszichiátriai klinikájának professzorasszonya gyakorló terapeutaként a nyugat-európai jungi pszichoanalízis művelője. Ugyanakkor feminista mozgalmakhoz is csatlakozva furcsa egységgé kovácsolja tapasztalatait: az új nő lélektana bontakozik ki munkája nyomán. Anyagát a nő új lélektanához saját sokszínű tapasztalataiból és a görög mitológia klasszikus istennő ábrázolásaiból merítette. A jungista és feminista mozgalmak között ingázva felismerte, hogy a kétféle látásmód nem szemben áll egymással, hanem éppen hogy kiegészíti egymást és plasztikusabb bepillantást ad a nő pszichológiai sajátosságaiba. „Voltaképpen minden nőre úgy tekinthetünk, mint olyasvalakire, aki már önmagában is két malomkő között őrlődik: belülről az istennők, kívülről a társadalmi szerepelvárások szorítják. Ha megismerjük ezeket a belső erőket, a velünk született típusokat: a bennünk munkáló istennőket, önmagunkról szerzünk hasznos tudást; ösztönerőinkről, ezek hierarchiájáról, természetéről és – ami a legfontosabb – ezeknek az erőknek a kezeléséről is. Így a nő is képessé válhat arra a meglepő dologra, hogy olykor olyan döntést kell hozzon, amellyel saját érdekeit szolgálja, ha ezekkel mások esetleg nem is értenek egyet.” 2

Napjainkban is a nők összes kapcsolatában fellelhetők ezek a jegyek: párkapcsolatokban, munkahelyi kapcsolatokban, anya – gyerek, barátnői, szeretői kapcsolatokban egyaránt. Ezek a kapcsolatok a professzorasszony szerint meghatározott görög istennőkhöz kapcsolhatók, azokkal megfeleltethető érdekes konstellációk ismerhetők fel. A mitológiai nagy nőalakok és a mai nők pszichológiája közötti összefüggésekre Erich Neumann jungiánus analitikus Ámor és Pszükhé című könyve vezette rá Jean Shinoda Bolen pszichológusasszonyt. Munkája során megtalálta a többi istennő alakot is, akik értelmezési lehetőségeket hordoztak a nő lélektanának kidolgozásához. Új elmélete, amely a nők mitológiai fénybe helyezett pszichológiáját kezdte formázni, kezdett jócskán eltérni a jungi koncepcióktól. Ez az újfajta gondolkodás, amely a női őstípusokra támaszkodik, megkérdőjelezi a jungi „animus – anima” elmélet általános érvényét. Hét görög istennőt választott ki, három kategóriába sorolva őket, létrehozva így egy új tipológiát. Ez az új eszköztár a jelenkori nők lelki zavarainak kezelésére – tapasztalatai által – sokkal hatékonyabbak voltak. A felállított és használt tipológia alapját az a megfigyelés adta, hogy minden kategória istennőinek meg kell jelennie a nő lelkében hosszabb – rövidebb ideig, akár egyszerre is többnek, vagy rövid idővel egymást követően. Tipológiájához az Olümposzi istennők között választott, Hérát, Hesztiát, Démétért, Artemiszt, Athénét és Aphroditét. Ők alkotják a pszichológusnő új rendszerében tipológiájának alapját. Hetedik istennőként a professzorasszony Perszephonét választotta, Démétér lányát, akinek mítosza elválaszthatatlan az anyáétól.

43

A NAGY ISTENNŐ KULTUSZA Marija Gimbutas, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem régészprofesszorának a kutatásaiból tudjuk, hogy kb. huszonötezer évvel ezelőtt a mediterrán vidéken egy ősi anyajogú társadalom élt. Az akkori emberek a természettel harmóniában, egyenjogúságban és művészetszeretetben éltek. Hitük szerint a Nagy Istennőt imádták, akit „halhatatlannak, változatlannak és mindenhatónak tekintettek.” 2 Ekkor még nem voltak férfi istenek.

1. kép: ISTENNŐ Agyag, Trákia, újkőkor

A mitológia szerint a Nagy Istennő mindenható volt: az élet teremtője és az élet elpusztítója is egyben. Hatalma korlátlan volt. A Nagy Istennő mindenhatósága révén alapvetően meghatározta az akkor élt emberek gondolkodásmódját, érzelemvilágát, tudatát. Mint minden isteni minőség, ő is közvetlen kapcsolatban állt híveivel, akik táplálták őt, cserében ő szellemi energiákon keresztül életben tartotta a népét. Az együttműködés révén a Nagy Istennő alakja szervesen beépült az emberek kollektív tudattalanjába. Amíg hittek benne és tisztelték, archetípusa nagyon erős volt, a többi istenalakhoz képest erősebb hatást gyakorolt az emberekre, olyannyira, hogy a ma élő nők tudattalanjában is megtalálható az alakja. A professzorasszony gyakorlatban szerzett tapasztalatai alapján állítja ezt. A klinikai tapasztalatokban „jelenléte abban nyilvánul meg, hogy irracionális félelmeket gerjeszt és teljesen el tudja torzítani a tisztánlátást.” 2 – írja a pszichológusnő. A régészeti leletek azt igazolják, hogy ezt az osztályok nélküli társadalmat egy harcos félnomád indoeurópai nép igázta le, akinek a fizikai erő és bátorság, a férfias erények álltak gondolkodásának középpontjában. A művészeteket és a természettel egybesimuló lakókörnyezetet nem sokra értékelték. Helyette az éghez kötődött az ideológiájuk. Felsőbbrendű népnek tartották magukat a leigázottaknál, patriarchális rendszerben éltek és ezt honosították meg a leigázott területeken.

44

A terület meghódítását követően a bevonuló harci csapatok a saját isteneiket hozták magukkal. Lerombolták a meglévő templomokat, agresszíven irtották a „régi” hit híveit, így a Nagy Istennő ideje a mindennapokban lejárt. De a nők kollektív tudatalattijában megmaradt az alakja, sőt ma is munkálkodik. AZ OLÜMPOSZ ISTENNŐI A görög kultúra fiatalabb az említett matriarchális társadalomnál. Az Olümposz társadalma irányította az emberek életét a mindennapokban. Az akkori ember naponta együtt élt isteneivel, akiknek meglepő módon különleges tulajdonságaik mellett – ettől voltak istenek – sok hétköznapi, emberi tulajdonsága volt: háborúztak, bosszút álltak, intrikákat szőttek, haragosak voltak. Ugyanakkor szerettek és sokszor segítették az embereket. Sőt félistenek, természeti lények, sok féle egyéb furcsa, félig ember, félig állati lények is éltek az akkori görög világban. Rájuk ma a mitológia emlékezik. A Nagy Istennő alakja a ránk maradt emlékekből összerakva egységesebb, ugyanakkor megfoghatatlanabb volt. Az alakja egy transzcendens istenségként merül fel a múlt homályából. Az egyiptomi istenalakok sokkal szelektívebbek voltak, az egy istenség sokféle alakját testesítették meg férfi és női testformában, valamint állati formák segítségével Az egyiptomi kozmológiában az ábrázolásmód jól láttatja az emberi tudat globális, évezredeken keresztül átívelő fejlettségi fokát: a tudatos tudatban és a tudatalattiban még sok állati tulajdonsággal megformázható emberi tulajdonsággal bírt az akkor élt ember. A görög istenek sokkal inkább azonosak voltak lényegi önmagukkal és még kevesebb állati forma jelenik meg a köreikben, sokkal inkább emberi formájúak, emberszabásúak. A leghíresebb Olümposzi istenek és istennők eredetileg tizenketten voltak, hat nőalak: Héra, Hesztia, Démétér, Artemisz, Athéné és Aphrodité, és hat férfialak: Zeusz, Poszeidón, Hádész, Apollón, Árész és Hephaisztosz. Később Hesztiát Dionüszosz váltotta fel – a bor istene és így megbomlott az eredeti egyensúly a férfiak javára: 7 férfi : 5 nő. Az Olümposzi társadalom ilyen módon patriarchális rendszerré alakult át. Ez a szemléletmód az emberek társadalmában is megjelent, mintegy az isteni világ tűkörképeként. Jelen időkben a földön leginkább ilyen társadalmakban élünk. Ázsia egyes eldugott területein, valamint az afrikai földrész kevéssé ismert helyein azonban élő nyoma van a matriarchális társadalomnak, nem tűntek el végleg a Nagy Istennő nyomai. Furcsa világ ez a mi Földünk! Az isteni tulajdonságokból fakadó hatalom kérdését vizsgálva minél inkább egy isten vagy istennő azonossá vált önmagával, vagyis egy-egy kiemelkedő tulajdonság hordozója lett, annál inkább meghatározhatóbbá vált, egyre emberibb. Az eredeti Nagy Istennő alakja éppen sokféle tulajdonságából adódóan volt átláthatatlanabb, megfoghatatlanabb, ő még nagyhatalommal rendelkezett. A későbbi istenalakok hatalma lecsökkent, az Egy Hatalom felosztódott részekre és a történelmi idők alatt emberközelbe kerültek az isteni tulajdonságok. Az ember a mitológia segítségével egyre jobban önmagára találhat. Ahogy az istenek és istennők elérhető közelségbe kerültek, lehetősége adódott felismerni a hasonlóságot saját maga és imádott istenei között, sőt azt is, hogy ezek a tulajdonságok akár benne is megnyilvánulhatnak.

45

Lehetőség nyílt saját isteni tulajdonságait megismerni – napjainkba jutottunk ennek a felismerésnek a leginkább a közelébe. Ennek az érdekes felismerés-játéknak a színtere a tudattalattink. Az életünkben ezek a rejtett erők nagyon aktívak, sokszor ezek határozzák meg a mindennapokban a viselkedésünket. Az életünk során gyakorlatilag a tudattalattinkban található információk felszínre hozásán dolgozunk vagy a megtapasztalásaink által, vagy sokszor pszichológus segítségével. Bolen professzorasszony is a gyakorlata által került ennek az érdekes jelenségnek a közelébe. Több éves klinikai pszichológusi tapasztalata segítette kidolgozni új tipológiáját, amit ő a nő új lélekrajzaként fogalmazott meg. ÚJ TIPOLÓGIA A görög istennők hatalma tehát csökkentett volt, egyenként kevesebbnek bizonyult a Nagy Istennőénél. Csak egy – egy saját területen volt hatalmuk, csak azért voltak felelősek és csak ennek megfelelően rendelkeztek jogokkal az Olümposz társadalmában. Ez a csökkentett hatalom a klinikai tapasztalatok szerint a mai nők pszichéjében is megjelenik, a mérsékeltebb hatalommal bíró görög istennők archetipikus képe erősebb a Nagy Istennőénél: „kevésbe csorbítják a realitásérzéket és érzelmileg is kevésbé gyűrik maguk alá áldozatukat.” 2

Bolen professzorasszony tipológiájának alapját az Aphrodité, Démétér és Héra istennők archetipikus mintái hordozzák. Valószínűsíthetően azért, mert a legmeghatározóbbak a hét közül. Aphrodité a termékenységnek, Démétér az anyaságnak, Héra pedig az ég királynéjának tulajdonságait hordozva hárman együtt a legközelebb álltak a Nagy Istennő alak az élet teremtője és elpusztítója mindenható tulajdonságaihoz. A mai napig „mindhárman jelentős ösztönerőket mozdítanak meg, amelyek csaknem ellenállhatatlanul követelik jogaikat”. 3 Az ilyen lelkületű nők életében domináns a hatalom kérdése, életük egyik legnagyobb feladata, hogy megtanuljanak ellenállni ennek a tudatalattijukban lüktető archetípusnak. Ezek az erők (archetípusok) időn kívüliek, ezáltal közömbösek az emberi élet mindennapi dolgaiban. Így az a nő, aki hagyja eluralkodni magán az őserők működését, kikerül az emberi élet mindennapjaiból, valahol a múltban, vagy más idősíkban él. A kidolgozott új rendszerben további hármasságot Artemisz, Athéné és Perszephone szűz istennők alkotnak, ők Zeusz lányai voltak és ezáltal az istenek második generációjához tartoztak. Az általuk képviselt tulajdonságok távolabb álltak a Nagy Istennő által hordozott tulajdonságokhoz, „inkább a személyiségjegyeket befolyásolják, mint az ösztönkésztetéseket”. 3 Hesztia legidősebb volta miatt és különleges sorsára való tekintettel kapta a legtöbb tiszteletet. Ő az, aki nem vett részt a hatalom játékban, ő képviseli a spirituális női erőt a rendszerben. Ezek az ősi erők az emberi tudattalanban több mint háromezer éve jelen vannak és munkálkodnak. Ezáltal hatásuk meghatározó a mai nők lelkében is. Modelleket, viselkedésmintákat határoznak meg az emberi életben pozitív és negatív tulajdonságaik alapján. A mítoszok ismerete elárulja a keresőnek „hogy mit tegyen az a nő, akinél egyik, vagy másik őstípus áll az előtérben. Ha a lelkében több istennő is verseng a főhelyért, neki kell eldöntenie, hogy egy adott időpontban, életszakaszban melyiknek ad elsőbbséget, mert ha nem, ösztönei és vágyai hol erre, hol arra fogják ráncigálni.” 3

46

Az Olümposzi istenek és istennők társadalma eredendően egyensúlyi társadalom volt, később azonban patriarchális rendszerré alakult át, a férfi istenek arányának megnövekedése után. Ebben az átalakult társadalomban az istennők ki-ki a maga módján találta meg a helyét és alkalmazkodott a kialakult viszonyokhoz: vagy egyenrangúként csatlakozott a férfiakhoz, vagy távol tartotta magát tőlük. Mindegyikük esetében, akinek egy kapcsolata nagyon fontossá vált, szeretetén keresztül sebezhetővé és sérülékennyé lett, mert gyengébbnek bizonyult a férfival szemben. A férfi úgy uralkodhatott felette, hogy megtagadta tőle azt, ami neki a legfontosabb volt (mai szóval élve megzsarolhatóvá vált). Az istennők hordozta tulajdonságok könnyen felismerhetők a mai nők viselkedési mintáiban, hiszen a föld kultúráinak nagy része napjainkban patriarchális jellegű. Elvétve, rejtve ugyan, de megtalálható egyes ázsiai és afrikai, vagy dél-amerikai kultúrákban a matriarchális jellegű Nagy Istennő emléke. Hiába, Földünk különleges helyzetet tölt be az Univerzumban: népek és fajok gyűjtőhelye és iskolabolygója: kicsiben „minden” jelen van rajta. ISTENNŐK A MINDENNAPOKBAN Az ókori görög asszonyok a mindennapokban tudták, hogy melyik istennő hatalma alatt álltak egy bizonyos időszakban, sorsukban, szerepkörükben. Tudták és tisztelték az istennőt áldozva neki az oltárokon. Ajándékkal kedveskedtek neki, táplálták imájukkal, szeretetükkel vagy éppen kéréseikkel. Félték, hogyha nem kedveskednek neki, akkor nem segíti őket. Életben tartották ezeket az erőket a mindennapok szintjén beírva ezáltal őket a női pszichébe. A mai kor asszonyai nem abban a tudatállapotban élnek, ahogy görög elődeik. Nincsenek tisztában a tudatalattijukban munkálkodó erőkkel, csak megélik az archetípusok okozta kényszeres viselkedésmintákat. „Nem mindenkiben válik aktívvá valamennyi viselkedési minta, amelyet az archetípusok reprezentálnak. Egy-egy energetizálódik, előtérbe lép, a többi nem, vagy alig mozdul.” 3 A környezet kölcsönhatásaitól függ, hogy melyik minta aktivizálódik: a személyiség velünk hozott tulajdonságai, öröklött személyiségvonások, családi és egyéb (iskola, munkahely) környezeti tényezők, fizikai testi állapot (hormon és idegrendszer állapota), érzelmi és mentális állapot, életkor, a pillanatban megnyilvánuló tudatállapot, stb. Ezek a tényezők behívhatják és életre kelthetik a pillanatban az istennő archetípusát, harmonikus vagy akár diszharmonikus erőit. Például: „Ha bizonyos körülmények folytán egy istennő negatív aspektusa aktivizálódik, lelki betegség tünetei alakulhatnak ki. Gyermek, vagy közel álló személy elvesztésekor a nő gyászoló Démétérré változhat, feladatait elhanyagolja, egyre mélyebb depresszióba süllyed, s egyre megközelíthetetlenebbé válik. Akadhat a férjnek is futó kalandja egy kolleganővel vagy szomszédasszonnyal, s ez oly mértékben életre keltheti a bosszúszomjas Hérát, hogy a féltékeny feleség valóban nehezen szerethető hárpiává alakul át. Gyanakszik és árulást szimatol ott is, ahol nyoma sincs, azaz paranoid lesz.” 3 Az emberi tudat fejlődése az egyik legizgalmasabb utazás a tudományok országútján.

47

ISTENNŐK ÉS ÉLETKOROK A női életkör ívét vizsgálva egy életen (testetöltés) keresztül valójában minden nő végigmegy különböző fázisokon, amik az egyes istennői archetípus dominanciája alatt állnak. Sőt, vannak olyan életszakaszok, amiket ugyanaz az istennői archetípus ural. Mindezt csak később, idősebb korban látjuk meg visszanézve és összegezve az életünket. Fiatal lány korban Artemisz segít a kitűzött cél megvalósításában, vagy Athéné a tanulásban. A szerelemben biztosan számíthatunk Aphrodité kegyeire, ahogy a férjhez menésben és a gyermekáldásban a legtöbb segítséget Démétér istennőtől kaphatjuk. Az idősebb asszonyok kényszerű magányát Hesztia változtathatja át kedélyes egyedüllétté. Hogy ki van éppen uralmi pozícióban, vagy éppen melyik istennő fog segíteni az adott helyzetben, azt a személyiség döntése is befolyásolhatja azáltal, ha felismeri a helyzetét, amiben van és kéri valamelyik istennő segítségét. A SZŰZ ISTENNŐK: Artemisz, Athéné és Hesztia Mindhárom istennőt szűzként jegyzi a görög mitológia. Artemisz a Hold és a vadászat istennője, Athéné a bölcsesség és a női mesterségeké, Hesztia pedig a házi tűzhely és a templom őrzője volt. Mindhárman a szabadság egyes fajtáit testesítették meg, az aktivitást, a függetlenséget, és a kapcsolat nélküliséget. Ők a belső tehetségét kibontakoztatni vágyó, a problémák megoldását kereső, a környezet rendezését szem előtt tartó nő archetípusát képviselik, aki nem riad vissza akár versengéstől vagy egyéb érdekérvényesítéstől sem. Vagy a saját belső útját járó nőt személyesítik meg, aki szemlélődő életmódot él, szereti a természetet, nagyra becsüli az egyedüllét áldásait.

2. kép: ARTEMISZ ATHÉNÉ HESZTIA

48

„A szűz istennő aspektusa a nő lelkének az a része, amelyet egyetlen férfi sem vehet birtokba, ahová nem képes behatolni , mert ennek a lélekrésznek nincs igénye a férfira, még abból a célból sem, hogy önértékeit rajta keresztül ismerje föl.” 4 Ha egy nő életét vagy életszakaszát a szűz istennők energiái töltik ki, akkor személyiségének nagy vagy egy része érinthetetlenné válik. Ez az elkerített rész érintetlen, tiszta, sértetlen. Az ilyen típusú nő hű marad önmagához, erős énazonossággal rendelkezik és valójában egyedül van, mert nem tartozik senkihez. Cselekedeteit nem a hatalomvágy, a tetszeni vágyás, vagy az elismerés hajtja, hanem mert így tartja helyesnek, önmaga számára ez a hiteles. Lényéből adódóan nem, vagy csak kevésbé kell alkalmazkodnia, ezért társadalmi viselkedése nem a megszokott formákat mutatja. Ő az, aki belső értékei szerint él, függetlenül attól, hogy mások mit várnak el tőle. A szűz istennő típusú nőkre jellemző az okosság, a fontos dolgokra való koncentrálás képessége. Ők rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy dologra koncentráljanak, amiben el is tudnak merülni. Például a kitartó munkabírás, vagy a mély és hosszan tartó meditációban lét képessége. Ha egy ma élő nő a szűz istennők mintáit követi, akkor Athénét követve „férfias” típusúvá válik (pl: üzletasszony). Ha Artemiszt követi, akkor kivonulós fajta (individualista), egyedül járja az életútját. Ha Hesztia követője, befele forduló lesz, visszavonuló (nyugodtan egyedül élő nő).

Fontos megjegyezni, hogy ha egy nő szűzi istennői energiákat enged magában érvényre jutni, akkor sok minden érdekes és izgalmas dologról lemaradhat az életében. Egy istennő alakja változatlan, de egy ember nő alakja, ha akarja, megváltozhat. Így tehát, ha felismerjük belső játékainkat, akkor változtatni is képesek vagyunk rajta, legalábbis részben. Ez az új gondolkodásmód óriási lehetőséget ad a mai korban élő nőknek az ókori istennőkhöz képest: az újkor istennőivé válni a mindennapokban. A SEBEZHETŐ ISTENNŐK: Héra, Démétér, Perszephone Ők képviselik a hagyományos női archetípusokat. Héra a házasság (feleség), Démétér a termékenység és a gabonaföldek anya), Perszephone az alvilág királynője (lány, anya-lány kapcsolat). Közös tulajdonságuk a kapcsolattól való függés, a nők kötődési igényét jelképezik. Mindhárom istennő alakjához köthető a férfiak általi bántás, elrabolták, megcsalták, becsapták, akár meg is alázták, vagy éppen megerőszakolták. Közös bennük, hogy nőiességükért szenvedtek, de különböző ennek a módja. Héra dühvel és bosszúvággyal reagál, Démétér és Perszephone fájdalomba menekül, lelki betegségbe. Valójában mindhárom istennőből hiányoznak az érvényesüléshez szükséges vonások Ha egy ma élő nő életét vagy életszakaszát a sebezhető istennők energiái töltik ki, akkor személyisége nagyon érzékeny, nagyon sérülékeny. Ha egy sérülékeny istennő energia dominál egy lélekben, akkor annak a nőnek mindennél fontosabb a párkapcsolata. Rendkívül érzékennyé válik hasonló sorsot élő embertársai iránt, keresi is azokat az embereket, akiktől ő maga megértést remél, vagy vigaszt nyújt.

49

3. kép: HÉRA, Farnese, márvány mellszobor

Ellentétben a szűz istennők tudatával, akiknek a tudata egy koncentrált fénynyalábhoz hasonlítható, a sebezhető istennők tudata szórt, egy szobában lógó lámpa meleg és mindenre rávetülő fényéhez hasonlítható. 5

Ez a fajta szórt figyelem teszi képessé az ilyen típusú nőt az érzelmi és érzeti érzékenységre, vagy a szülőket, hogy megérezzék a kisgyermekük állapotát a szomszéd szobából is.

4. kép: DEMETER

Azok, akik a sérülékeny istennők energiáit hordozzák, hajlamosak arra is, hogy áldozattá váljanak. Jellemző rájuk a szorongás, sokszor küszködnek rémálmokkal, hogy álmukban üldözik őket. Mint ahogy a szűz istennők által képviselt jellemrajzokra a saját árnyék átlépése a megoldás, a sebezhető istennők archetípusánál is ezt javasolja Bolen pszichológusnő.

50

„át kell lépnünk saját árnyékunkat, ki kell nőnünk őket, ha ebbe a kategóriába tartozunk és ambícióink vannak.” 5

APHRODITÉ Aphrodité különös helyet foglal el Jean Shinoda Bolen professzorasszony tipológiájában. Bár mindkét előző istennő hármassággal mutat hasonlóságot, van egy nagyon fontos egyéni tulajdonsága: az átváltozás és átváltoztatás képessége. Egyedül ő birtokolja ehhez a mágikus hatalmat, a szépség és szerelem isteni képességét. A mítosz szerint ő sarkallta a művészembereket alkotásra, sokak ihletője volt, ahogy sok szerelmi kapcsolatban benne volt bájos lénye. Sok szerelme volt, mégis szabad maradt, mert tudott a szabadságával élni, ahogy több gyereket is szült, mégsem vált sebezhetővé érzelmi kötései által. A kapcsolatai a kölcsönös szenvedélyen alapultak, de végül sehol sem kötelezte el magát véglegesen. Aphrodité beteljesült kapcsolatokat köt, és a szeretkezéssel új életet teremt. Erre ösztönzi mindazokat, akik kapcsolatba kerülnek vele. A teljesítménnyel szemben közömbös, értékítélete merőben szubjektív.” 6

Egyedülálló a maga nemében, ellenállhatatlan.

5. kép: APHRODITÉ (A milói Vénusz) Aphrodité hatása nem korlátozódik kizárólagosan a szerelemre, vagy szexualitásra, hanem az emberek közötti egyéb szeretetkapcsolatoknak is a királynője: barátság, megértés és elfogadás, együttérzés, szeretet. „Mindannyiszor, amikor valami megvalósul, létrejön, kialakul, szárba szökken: egy tanulási folyamat, egy kapcsolat terapeuta és kliens között, egy terv megvalósulása, egy tanács, vagy segítség áldásos hatása; Aphrodité jelen van és inspirálja a résztvevőket.” 5

Tudata egyedi, ötvözi az előző archetípusok tudatmintáit. Figyelmét egyetlen gyújtópontba képes fókuszálni (lézersugár) egyidőben a környezetére figyelve (szórt fény egy jól megvilágított szobában), vagyis rendelkezik az átlátás és rálátás

51

képességével. Ez a tudati tulajdonsága rivaldafényhez hasonlítható. Ilyen fényben a hatások felerősödnek, az élmények átütőbbekké válnak, megélhetők nagy érzelmi változások. Teremtő erővel rendelkezik az istennő, örömet teremtő erővel, ettől olyan különleges. Ezzel az erővel nem csak eredményt lehet létrehozni, hanem dolgokra rá lehet irányítani a figyelmet, vagy életteret lehet adni sorvadó vagy jelentéktelen dolgoknak, eseményeknek. Minden nő számára nagy segítség, ha megismeri saját archetipikus hajlamát. Így van ezzel az Aphrodité típusú nő is, akinek fontos tudnia magáról, hogy könnyen szerelembe esik és könnyen létesít szexuális kapcsolatot is, de kapcsolatai nem tartósak és hogy emiatt ne legyen bűntudata. Fontos tisztába lenni a tulajdonságaival, „fontos szem előtt tartani, hogy az istennők csak archetipikus tulajdonságaikat kölcsönzik a földi nőknek; gondolkodni és érdekeiket képviselni, életükért felelősséget vállalni nekik maguknak kell.” 7

KI KAPJA AZ ARANYALMÁT? A nők fejében – ezt gyakorlati tapasztalata alapján állítja Bolen professzorasszony – ma éppúgy van harc, viszálykodás és dráma, mint valamikor az Olümposzon élő istennők között. A tudatalattiban munkáló archetípusok olyan erős energiamintákat képviselnek, hogy az ember viselkedésében sokszor ők irányítanak. Azaz gyakorlatilag sémák, programok alapján élünk, így éljük le a földi életünket. Vajon eljött-e az idő a változásra? Az ember fel tud-e nőni arra a tudatszintre, hogy ő irányítsa a sorsát és ne a benne munkáló programok? A mitológiai történet alapján a pásztor Parisz a „legszebbnek”, Aphroditénak adta az aranyalmát. Az a kérdés, hogy ki kapja az aranyalmát, a mai nők számára is élő valóság. A nő személyiségében jelen lévő istennő alakok mind versenghetnek (meg is teszik) egymással az aranyalmáért, de igazán Héra, Athéné és Aphrodité a legesélyesebb mind közül. Héra a házasság elsőbbségét, Athéné az intellektus dominanciáját és Aphrodité a szépséget, harmóniát, szerelmet és szenvedélyt jeleníti meg a modern nő pszichéjében. 8

De ki játssza az új időkben Parisz szerepét? „Ha egy nő maga dönti el, hogy melyik istennő kapja az aranyalmát és ítéletét – befele fülelve – arra az erőre alapozza, amelyet egy benne munkáló archetípus képvisel, akkor minden döntése, amit élete során hoz a maga szempontjából célirányos és értelmes lesz.” 8 Igaz, az adott környezet ezt ritkán tolerálja. Ha egy nő rá tud hangolódni önmaga különböző arcaira, akkora a közöttük lévő fontossági sorrendet is képes felállítani. Így lesz egyre tudatosabb, a tudata irányítása alatt képessé válik a kialakult helyzeteket jól kezelni, ami akár a fontossági sorrend megváltoztatását is igényelheti. Kis lépések taktikájával választóvá válik, aki maga ítéli oda az aranyalmát. A földi utazás erről az áldozatból hősnővé válásról szól. Mert minden nő potenciális hősnő, a főszereplője saját élettörténetének, amely a fizikai megszületéssel indul. Minden ember lényét, emberségét a szeretetre való képessége formálja. A hős útját a döntésekben vállalt felelősség kíséri végig. A fohász is jól jön az úton:

52

„Add, Uram, hogy el tudjam fogadni, azt, amin változtatni nem tudok, add, hogy legyen erőm megváltoztatni azt, amit megváltoztathatok, és adj bölcsességet, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között.” 9

Az út végén a főhős eljut ahhoz az állomáshoz, hogy rájön, az ellentétek valójában komplementerek, a részek együttműködve egységet képesek alkotni, a különbözőség feloldódik az egységben. A bennünk élő „nőies” és „férfias” egy belső házasságban egyesül, megszületik az Egy, aki már az új ember egysége. VATKOZÁSOK: 1 Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők Studium Effektíve Kiadó, 1989. 2 J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. I. fejezet 3 J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. II. fejezet 4 J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. III. fejezet 5. J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. VII. fejezet 6. J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. XI. fejezet 7. J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. XII. fejezet 8. J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. XIII. fejezet

9. J.S. Bolen: Bennünk élő istennők, Studium Effektíve Kiadó, 1989. XIV. fejezet KÉPEK LISTÁJA: 1. kép ISTENNŐ www.ursuslibris.hu Agyag, Trákia, újkőkor 2. kép DIANA, The goddess of the hunt. www.pantheon.org Source: Dr. Vollmer’s Wörterbuch der Mythologie aller Völker. Stuttgart: Hoffmann’sche Verlagsbuchhandlung, 1874. ATHENE hu.wikipedia.org HESZTIA hu.wikipedia.org 3. kép HÉRA, Hera Farnese. Márvány mellszobor. mek.oszk.hu 4. kép DEMETER, The Greek earth goddess www.pantheon.org Image “Demeter” created on 08 July 1997; last modified on 28 July 1998. 5. kép APHRODITÉ, A milói Vénusz www.logoi.com

53

BEFEJEZÉS

A Bevezetőben követett gondolatmenetet folytatva a Vízöntőkor az az időszak, amikor a Nagy Francia Forradalom eszméi újra teret kapnak, csak egy egészen más aspektusban. Igen a tudat forradalmának az előestéjén megint bomlanak a Szabadság, Testvériség és Egyenlőség zászlói. Gyűlnek a Fény Seregei, hogy ebben a végső apokaliptikus csatában az emberrel az Emberért harcba szálljanak. Ahogy arra a fagyos decemberi reggelre gondolok, úgy érzem, nekem is szólt a behívó. Azért kaptam új életet, új lehetőséget, hogy én is jelen legyek a végső nagy győzelemnél. Mert nekem valahogy szikarcnyi kétségem sincs a felől, hogy győzelemre játszunk. Naivitásnak tűnhet ez az optimizmus, de biztos vagyok abban is, hogy mindezt nem csak én gondolom így. Sok embert, segítőt ismerek a környezetemben, aki hasonlóan gondolkodik: megismerni önmagunkat, hogy segítsünk magunkon és másokon. A tanulmány megírása lehetőséget adott nekem átgondolni a tanultak tükrében az életemet. Rájöttem, hogy az új kezdés egy igazán átlagos, ám mégis nagy élethez adott erőt, egy egyszerű emberi élethez. De ez itt és most a legnagyobb dolog, amit kaphattam. Beletelt pár év, hogy ezt átgondoljam és felfogjam. Mert ezekben az időkben a Földön élni és dolgozni forradalmian új dolog. Tanúi és résztvevői lehetünk egy korszakváltásnak, az ember ébredésének, a teremtés nagy pillanatának. Születőben van az Új Ember, akit Istenembernek neveztek el. Ő az, aki felismerve teremtő képességét felelősséget vállal az életéért. Teremtővé válik saját létének teremtőjévé és az anyag csapdája fölé magasodva kilép a háromdimenziós térből a világmindenség többdimenziós valóságába. Igen, hiszek az ember győzelmében. Pusztán ez az a „kis cél”, amiért szólt azon a decemberi napon a behívó. Az ember tudatosodásáért kell harcba szállni a szeretet erejével, az egyetlen harceszközzel, amivel építeni lehet az új létet. Igen, hiszek a szeretet erejében. És elhiszem, hogy ebben a játékban nem véletlenül választottam magamnak a női formát. Ha ez így van, akkor ennek jelentősége is van. A könyveket olvasva sok-sok ajtó nyílt meg előttem feltárva a női lét fantasztikus arcait. Színes forgatagként éltem meg azt a sok véleményt, amit a nők őszintén önmagukról elmondtak, miközben rájöttem, hogy én is nő vagyok. Megtaláltam a hasonlóságokat és a különbözőségeket a könyv szereplőivel és egy idő után megfogalmazódott bennem az egyszerű igazság: jó nőnek lenni. Már csak a köszönet szavai maradtak…

54

KÖSZÖNÖM Köszönöm Uram az életet, Melyet nekem írtál, Köszönöm Uram az erőt, Melyet ehhez adtál. Köszönöm Uram a szeretetet, Melyből alkottál, s ami életben tart most is, Köszönöm Uram a fényt, a Fényedet, Amivel bearanyoztad kicsiny emberi életem. Köszönöm Uram a szüleimet, És a többi segítő, s tanító lényeket, Kiket mellém adtál segítségül, társamul, Akik mellettem szolgáltak becsületből. Köszönöm Uram a nehézségeket, Amiket utamon akadályként letettél, Hogy nemesebb, tisztább, igazabb lehessek, Hogy változhassak, hogy emberként élhessek. Köszönöm Uram a bánatokat, kínokat, Amiket magam ostobaságából megéltem, Mert megtanultam látni a különbségeket, Mert általuk megtisztultam, újjászülettem. Köszönöm Uram a fájdalmakat, Amelyek egyedüllétre, magányra tanítottak, Mert megtanultam érezni a jelenlétedet, Mert megtanultam értékelni a közelségedet. Csak köszönni tudok Atyám mindent, Amit bölcsességedben adtál nekem, Csak köszönni tudom Atyám, mindazt, Amit irgalomból ajándékként tőled kaptam. Csak köszönetet mondani tudok mindazért, Amit Tőled kaptam az idők kezdete óta, mindent: A létet, az életet, az éltető szeretetedet, Türelmedet, megértésedet és végtelen nagy kegyelmedet. Csak köszönni tudok, Újra és újra köszönetet mondani, Csak köszönni tudom, hogy áldásod virágaként Egyszerű emberként a közeledben élhetek.

Budapest, 2004. május 30. / Pünkösd vasárnapján

55

Nut istennő, mint életfa

(Jankovics 1991. 8. kép) arch.eptort.bme.hu

56

IRODALOMJEGYZÉK René Guéon: A NAGY TRIÁD Erich Neumann: A NAGY ANYA Molnár V. József: HÉTBOLDOGASSZONY Elisabeth Davis és Carol Leonard: ÉLETKÖR - A női lét tizenhárom archetípusa Robert Graves: A GÖRÖG MÍTOSZOK I-II. Jean Shinoda Bolen: BENNÜNK ÉLŐ ISTENNŐK Lőrincz Gabriella: VILÁGOKON ÁT C.W. Leadbeater és A.E. Powell:

A LÁTHATATLAN VILÁGOK ÉLETE, az ASZTRÁLTESTEK VILÁGA Ernest Wood: A HÉT SUGÁR Dr. Gail Carr Feldman – Eve Adamson: A BENNÜNK ÉLŐ ANYAISTENNŐ

57