NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes
description
Transcript of NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes
NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN
2. előadás
Dr. Bartha Dénes
NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK I.
VIKARIZMUS(HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Valódi vikarizmus = ugyanazon rokonsági körből származó egységek (pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik
Típusai:1. Földrajzi vikariálás a. Horizontális földrajzi vikariálás b. Vertikális földrajzi vikariálás2. Ökológiai vikariálás
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
1. Földrajzi vikariálás
a. Horizontális földrajzi vikariálás– Fagus ↔ Nothofagus (Vikariálás két félteke, ill.
rokon nemzetségek között.)– Populus deltoides ↔ Populus nigra, Populus
tremuloides ↔ Populus tremula, Pinus banksiana ↔ Pinus sylvestris (Vikariálás két kontinens, ill. fajok között.)– Abies pinsapo ↔ A. numidica ↔ A. nebrodensis
↔ A. cephalonica ↔ A. cilicica ↔ A. nordmanniana ↔ A. borisii-regis ↔ A. bornmuelleriana (Vikariálás egy kontinensen belül, ill. fajok között.)– fehér virágú szegfüvek (Dianthus spp.) 5 faja
vagy a 3 hunyor faj (Helleborus spp.) (Vikariálás egy nagytájon belül, ill. fajok között.)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
b. Vertikális földrajzi vikariálásPéldák az alfajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:Alacsonyabb régiók Magasabb régiókSorbus aucuparia subsp. aucuparia
Sorbus aucuparia subsp. glabrata
Betula pubescens subsp. pubescens
Betula pubescens subsp. carpatica
Juniperus communis subsp. communis
Juniperus communis subsp. alpina
Példák a fajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:Alacsonyabb régiók Magasabb régiókmézgás éger (Alnus gluticosa) hamvas éger (A. incana)fekete bodza (Sambucus nigra) vörös bodza (S.
racemosa)erdei iszalag (Clematis vitalba) havasi iszalag (C.
alpina)Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
vörös tüdőfű (P. rubra)
gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)
szívlevelű nadálytő (S. cordatum)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
2. Ökológiai vikariálás
Példák az ökológiai helyettesítésre:
Meszes termőhely Mészmentes termőhelyRhododendron hirsutum R. ferrugineumDaphne cneorum subsp. cneorum
D. cneorum subsp. arbusculoides
fehér fűz (Salix alba) berki fűz (S. × rubens)tarka nádtippan (Calamagrostis varia)
szöszös nádtippan (C. villosa)
merev sás (Carex. firma) görbe sás (C. curvula)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
A különböző szubsztrátumokon való helyettesítésnek szép példája a fodorkák (Asplenium spp.) esete. Más és más fajok találhatók meszes alapkőzeten, mészmentes alapkőzeten, szerpentinen, őskőzeten, vulkáni kőzeten.
Szárazabb termőhely Üdébb termőhelyCrataegus monogyna C. laevigataEuonymus verrucosus Eu. europaeusUlmus minor var. canescens U. minor var. minorsárgás sás (Carex michelii) bükksás (C. pilosa)piros gólyaorr (Geranium sanguineum)
fodros gólyaorr (G. phaeum)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Álvikarizmus (pszeudovikarizmus) = hasonló környezeti feltételek mellett a nem ugyanazon rokonsági körből származó egységek a térben egymást helyettesítik Példák az álvikarizmusra:
– Cactaceae család fajai (Közép- és Dél-Amerika) ↔ Euphorbiaceae család fajai (Afrika) (Álvikariálás kontinensek között, ill. távoli családok között.)– Pinus mugo ↔ Alnus viridis ↔ Juniperus
communis subsp. alpina (Álvikariálás régión belül, ill. távoli fajok között.)– Calluna vulgaris ↔Erica carnea (Alpok)
(Álvikariálás nagytájon belül, ill. távolabbi fajok között.)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
Vikarizmus – álvikarizmus vegetációs egységek között:
– mészkerülő tölgyes ↔ mészkedvelő tölgyes középhegységeinkben, mészkerülő fenyves ↔ mészkedvelő fenyves a magashegységekben (Alpok, Kárpátok)
– magashegységi égerliget ↔ középhegységi égerliget ↔ dombvidéki égerliget, magashegységi bükkös ↔ középhegységi-dombvidéki bükkös
– középhegységi és dombvidéki bükkösök négy földrajzi változata: az északi-középhegységi, a dunántúli-középhegységi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli típus
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)
NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK II.
A DOLOMITJELENSÉG
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK II.A DOLOMITJELENSÉG
NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK III.
AZŐSMÁTRA ELMÉLET
NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK III.AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET
1. hegyre való torlódás szakasza 2. hegyről való füvesedés szakasza
FLÓRAFELVÉTELEZÉS
FLÓRAFELVÉTELEZÉS
Flórafelvételezés = egy adott terület flórájáról gyűjtünk terepi információkat, hogy az jellemezhető, elemezhető lehessen (↔ vegetációfelvételezés)
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Flóratérképezés = egy adott területen meghatározott taxon vagy taxonok elterjedési, előfordulási mintázatát vizsgáljuk és rögzítjük
1. folttérkép = a taxon előfordulási helyeit egy önmagába visszatérő vonal határolja körül
2. ponttérkép = a taxon minden előfordulását egy-egy pont jelöli
3.raszterháló-térkép = valamilyen szabályos rácshálót tartalmaz, amely hálóegységeire értelmezzük a taxonok előfordulását (jelenlétét vagy hiányát)
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
A flóratérképek felhasználási területei:
- Termőhelyi tényezők (pl. klímajellemzők, geológiai szubsztrátum, hidrológiai és talajviszonyok) illetve az előfordulás/elterjedés kapcsolatának, összefüggéseinek elemzése.
- Flórafejlődési, flóratörténeti kapcsolatok elemzése.- Rendszertani kérdések (pl. alfaji elkülönülés)
tisztázása.- Genetikai vetületek (pl. keletkezési központok =
géncentrumok, sokféleségi központok = diverzitáscentrumok) kimutatása.
- Tájhatárok, növényföldrajzi határok megvonása.- Vegetációs egységek és a taxonok előfordulása,
elterjedése közötti kapcsolat elemzése.- Elterjedési (area) térképek készítése.
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
- Flóraváltozások és az antropogén hatások közötti kapcsolat kimutatása (pl. kultúrakövető növények fellépése, inváziós növények előretörése).
- Természetvédelmi vonatkozások (pl. védett/veszélyeztetett növé-nyek előfordulása, monitorozása).
- Mező- és erdőgazdálkodási vonatkozások (pl. termőhelyjelző fajok alkalmazása, gyomnövények előfordulása, terjedése, ill. vissza-húzódása).
- Humánegészségügyi vonatkozások (pl. allergén fajok terjedésének kimutatása).
- Kultúrtörténeti vonatkozások (pl. festőnövények, cserzőnövények, gyógynövények, fűszernövények korábbi kultúráinak maradványai, elvadulásai).
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Acer pseudoplatanus elterjedési területe
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Salix myrsinifolia elterjedési területe
FLÓRATÉRKÉPEZÉS
Sanguisorba officinalis előfordulása
AFLÓRA ÁTALAKULÁSA
A FLÓRA ÁTALAKULÁSA
A flóraátalakulás okai:
1.természetes okok (pl. kontinensvándorlás, klímaváltozás, nagy természeti katasztrófák)
2.antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés)
A flóraösszetétel változásai:
a.növényfajok tűnhetnek el (kipusztulások)b.új növényfajok bukkanhatnak fel (alkalmilag vagy
meghonosodva)
FLÓRATÖRTÉNET
FLÓRATÖRTÉNET
Ősnövénytan (paleobotanika) = a (rég)múlt növényvilágának tudománya, vizsgálatának tárgya az ősmaradványok (fosszíliák) Régészeti növénytan (archeobotanika) = a közelebbi múlt emberi hatásnak kitett területein vizsgálódik, vizsgálatának tárgya elsősorban a kultúrflóra
Flóratörténet ↔ vegetációtörténet
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Flóraosztályozás = a fennálló hasonlóságok és különbségek, illetve a közös flórafejlődési viszonyok alapján egy nagyobb terület flórájának felosztása Kategóriarendszere:
flórabirodalomflóraterület
flóratartományflóravidék
flórajárás
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Föld flórabirodalmai1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) – Közép- és Dél-Amerika trópusi-szubtrópusi területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Cactaceae, Bromeliaceae, Solanaceae, Yucca spp. (Liliaceae), Agave spp. (Amaryllidaceae), kereskedelmi fafajai: mahagóni (Swietenia spp.), kaucsukfa (Hevea braziliensis).2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Paleotropis) – Afrika és Ázsia trópusi-szubtrópusi területei, Óceánia tartoznak ide, jellemző növény-taxonjai: Araliaceae, Moraceae (Ficus spp.), Anacardiaceae, Dilleniaceae, Dipterocarpaceae, Euphorbiaceae, akáciák (Acacia spp.), bambuszok (Bambuseae), kereskedelmi fafajai: okumé (Aucoumea spp.), paliszander (Dalbergia spp.), mahagóni (Entandrophragma spp.).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) – Ausztrália területére terjed ki, jellemző növénytaxonjai: Myrtaceae, Proteaceae, kereskedelmi fafajai: eukaliptuszok (Eucalyptus spp.).4. Északi hideg és mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) – Az északi félgömb trópusokon-szubtrópusokon kívüli területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Ranunculales, Apiaceae, fenyőfélék (Pinaceae), bükk (Fagus), juhar (Acer), hárs (Tilia), mogyoró (Corylus).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
5. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) – Fokföld területére korlátozódik, jellemző növénytaxonjai: Ericaceae, Aizoaceae, innen származó dísznövények: Pelargonium, Kniphofia, Gerbera, Gazzania, Asparagus, Freesia.6. Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) – Antarktisz (Graham-föld), Új-Zéland, Dél-Chile (Valdívia, Tűzföld), szigetek (Atlanti- és Csendes-Óceán déli része) tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Fuchsia, délibükk (Nothofagus), araukária (Araucaria), páfrányfa (Dicksonia).
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Föld flórabirodalmai
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Európa erdőtájai (RUBNER szerint) I. Északi (boreális) fenyvesek – LF, EF, NYI, RNY
(északkeleten már Abies sibirica, Larix russica, Picea obovata)
II. Lombelegyes fenyvesek – LF, EF, KST, KH, KJIII. Közép-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B,
KH, EF IV. Nyugat-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B,
NYI, Ilex, Hedera, Sarothamnus V. Kelet-európai tölgyesek – KST, EF, KH, MJ, KJ, TJ,
MK VI. Délkelet-európai tölgyesek – KST, KTT, MOT, OT,
MAT, HT, CS, EH, VK, KGY, Ostrya VII. Alpesi régió – LF, JF, VF, EF, CF, TF, B, HJ, HSZ, NYI,
RNY, ZÉ, HÉVIII. Kaukázusi erdők – Abies nordmanniana, Picea
orientalis, Fagus orientalis, Laurocerasus officinalis IX. Örökzöld lombos erdők – Pinus nigra, P. pinaster,
P. pinea, P. peuce, P. leucodermis, P. halepensis, Abies cephalonica, Picea omorika, Quercus ilex, Q. suber, Q. coccifera, etc.
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Európa erdőtájai (RUBNER szerint)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Magyarország florisztikai beosztásaA. PANNONICUM – Pannóniai flóratartomány
I. Matricum – Az Északi-középhegység flóravidéke
1. Tokajense – Zempléni-hegység2. Tornense – Aggteleki-karszt és Cserehát3. Borsodense – Bükk-hegység és környéke4. Agriense – Mátra, Medves, Karancs és környékük5. Neogradense – Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-
dombvidék6. Visegradense – Naszály és Dunazug-hegység
II. Bakonyicum – A Dunántúli-középhegység flóravidéke
1. Pilisense – Pilis, Budai-hegység és Gerecse2. Vesprimense – Vértes, Velencei-hegység, Bakony,
Pannonhalmi-dombság, vasi szigethegyek3. Balatonicum – Keszthelyi-hegység, Balaton-
felvidék, Tapolcai-medence szigethegyei, Somló
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
III. Praenoricum – A Nyugat-Dunántúl flóravidéke
1. Laitaicum – Soproni-dombvidék és Soproni-medence
2. Castriferreicum – Alpokalja3. Petovicum – Göcsej
IV. Praeillyricum – A Dél-Dunántúl flóravidéke1. Saladiense – Zalai-dombvidék, Tapolcai- és Káli-
medence, Bakonyalja2. Somogyicum – Belső-Somogy3. Kaposense – Külső-Somogy4. Sopianicum – Mecsek és környéke
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
V. Eupannonicum – Az Alföld flóravidéke1. Arrabonicum – Kisalföld2. Colocense – Duna-vidék (Mezőföld, Solti-sík,
Turján-vidék)3. Titelicum – Dél-Alföld (Dráva-sík, Mohácsi-sziget)4. Praematricum – Duna-Tisza köze (Kiskunság,
Észak-Bácska, Tengelic, Tiszazug)5. Crisicum – Tiszántúl (Békés–Csanádi-löszhát, Körös-
vidék, Hortobágy, Hajdúság, Heves–Borsodi-sík)6. Nyírségense – Nyírség7. Samicum – Észak-Alföld (Bodrogköz, Rétköz,
Bereg–Szatmári-sík)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
B. ILLYRICUM – Nyugat-balkáni flóratartományI. Slavonicum – Szlavón flóravidék
1. Őrtilosense – Zákány–Őrtilosi-dombsor2. Villanyense – Villányi-hegység
C. ALPICUM – Alpesi flóratartományI. Noricum – Kelet-alpesi flóravidék
1. Ceticum – Soproni- és Kőszegi-hegység nyugati része2. Stiriacum – Vend-vidék
D. CARPATICUM – Kárpáti flóratartományI. Eucarpaticum – Észak-kárpáti flóravidék
1. Cassovicum – Zempléni-hegység északi része (Milici-tömb)
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
A Kárpát-medence florisztikai beosztása
FLÓRAOSZTÁLYOZÁS
Magyarország florisztikai beosztása
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
Vegetációtani alapfogalmak
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populá-cióinak szerveződött együttese
flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok
(taxonok) összes-sége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese
vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel
adott területen belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is határokat lehet felfedezni
VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK
egyéb fogalmak: társulás életközösség növényközösség élőhely növényzet csoportosítás:1. szárazföldi (terresztris) vegetáció 2. vízi (limnikus) vegetáció
A. fás társulások (erdők és cserjések)B. fátlan társulások (gyepek és vizes
élőhelyek)
AVEGETÁCIÓ
ÖSSZETÉTELE
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak) együttese (= fajkészlet)
Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős
emberi beavatko-zások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető
Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már
az antropogén beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeg-honosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az eredeti természetes fajkészletet
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból
Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások
által megváltoz-tatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton módosított fajkészletét jelenti
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
A fajkészletek típusai és kapcsolataik egymással egy adott területen
Jelmagyarázat:
ETF - eredeti természetes fajkészlet RTF - rekonstruált természetes fajkészlet PTF - potenciális természetes fajkészlet AF - aktuális fajkészlet
A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE
A fajkészlet különböző típusainak egymáshoz való viszonya Megj.: A ≠ jel teljes különbözőséget jelöl
VEGETÁCIÓSZERKEZET
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Vegetációszerkezet (vegetációstruktúra) = a vegetációegységek minőségi és mennyiségi elemeinek térbeli rendeződése
A. Vertikális struktúra (szintezettség, sztratifikáció)
alapegysége: a szint szint = a közel azonos magasságú növényegyedek által
alkotott – absztrahált – réteg
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- feltűnőbb, mint a horizontális struktúra- az egyes növényfajok különböző magassága határozza meg → csoportosítás (absztrahálás) → szintek
- az egyes szintekben a fotoszintetizáló szervek (elsősorban levelek) fő tömege található
- a földfelszín alatt is lehet szintezettségről beszélni- egy-egy szint fajai, különösen az azonos életformákhoz tartozók és hasonló gyökérrendszerűek, szoros kölcsönhatásban állnak (tér-, fény-, víz- és tápanyag-konkurencia)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- egy többszintes életközösség jobban kihasználja az adott feltételeket, mint egy egyszintes
- minél differenciáltabb a vertikális struktúra, annál stabilabb az életközösség
- az egyes szintek egymással kölcsönhatásban állnak (főleg a fényviszonyok miatt)
- ugyanazon felső szint alatt az ökológiai adottságoknak és a konkurenciaviszonyoknak megfelelően más és más alsó szintek alakulhatnak ki
- alsó szintek a felső szintektől függetlenül, változatlanul is megjelenhetnek
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Vízi életközösségek szintezettsége
a. emers - szabadon úszó (pl. Lemna, Salvinia, Hydrocharis, Trapa) - legyökerező és úszó (pl. Nymphaea, Nuphar) - legyökerező és víz fölé emelkedő (pl. Sagittaria, Butomus)
b. submers - lebegő (pl. Utricularia, Hottonia, Myriophyllum) - legyökerező (pl. Potamogeton, Najas)
c. bevonat (pl. kovamoszatok)
VEGETÁCIÓSZERKEZETSzárazföldi életközösségek szintezettsége
Az állományszintek elkülönítésének alapjai: - magasság (függ az életkortól és a
termőhelytől) - gyökérmélység (függ az életkortól
és a termőhelytől) - + azonos életformák
Koronaszint = faszint - a legfelső szint - fák > 5 m - differenciálódhat: fátyol-, uralkodó (felső)-, második (alsó) alszintre (nálunk)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Cserjeszint - cserjék + fiatal fák < 5 m - kisebb és nagyobb cserjék külön alszintet
alkothatnak
Gyepszint (lágyszárú szint, „aljnövényzet”) - lágyszárúak, fél- és törpecserjék, egészen fiatal
cserjék és fák < 1.5 m - több alszintre tagolódhat
Mohaszint - mohok, zuzmók, gombák és algák alkothatják - a legalsó földfeletti szint
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Alom- és humuszszint - különösen a gombák micéliumai és baktériumok,
talajállatok alkotják - elhalt szervesanyag felhalmozódás Gyökérszint - gyökerek és hajtásrészek (rizóma, hagyma, gumó,
etc.) alkotják - több alszintre tagolódhat ---------------------Epifita szint - a lomb-, cserje- és gyepszintben külön-külön is
létrejöhet - nem valódi szint, mert az aljzattól (támasztéktól) függ
léte
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Erdők, cserjések és gyepek vertikális szerkezete
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy észak-argentínai félörökzöld lomboserdő félsematikusnövényzetprofilja
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy a Maláj-félszigeten található Dipterocarpus erdő vertikális struktúrája
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy gyertyános-tölgyes természetszerű és erősen sematizált vegetációprofilja
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy gyertyános-tölgyes vertikális vegetációstruktúrája
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Egy félszáraz gyep vertikális szerkezete
VEGETÁCIÓSZERKEZET
B. Horizontális struktúra (mintázat) alapegysége: a folt folt = egy–egy szintben a többé–kevésbé homogén,
viszont a szomszédos területektől (foltoktól) elütő szerkezeti elemek (területi egységek)
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- kevesebb törvényszerűség figyelhető meg, mint a vertikális struktúránál
- a foltok létrejötte különböző terjedési módokra, stratégiákra, tűrőképességekre, szelekciós mechanizmusokra, dinamikai folyamatokra, valamint az egyedek kölcsönhatásaira és a termőhelyi mozaikra vezethető vissza
- a foltok összessége egy–egy szint mintázatát hozza létre, tehát a mintázat szintenként is értelmezhető
VEGETÁCIÓSZERKEZET
- három mintázati alaptípust különböztethetünk meg: a. uniform (főként az ember által létrehozott
szabályos eloszlású foltok) b. random (pl. a véletlenszerűen odakerülő
szaporítóképletekből föl- verődő növények foltjai, dinamikai jelenségek révén létrejött foltok),
c. nem random (pl. a termőhelyi mozaikok következtében létrejövő foltok)
A térbeli mintázat típusai
VEGETÁCIÓSZERKEZET
Szociológiai progresszió - a különböző vegetációtípusok sorba állítása
struktúrájuk sokfélesége alapján
A szociológiai progresszió két végpontjának jellemzése
VEGETÁCIÓDINAMIKA
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Vegetációdinamika = a növénytakaró minden időbeli változása, amely meghatározott helyen játszódik le
- a változások módja, tartóssága, iránya és időléptéke
szerint több típus különíthető el: a. évszakos ritmus (periodicitás) egy
társuláson belül b. vegetációingadozás (fluktuáció) egy
társuláson belül c. vegetációfejlődés (szukcesszió) új
társuláshoz vezet d. vegetációtörténet (szekuláris szukcesszió) új
társuláshoz vezet
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A. Évszakos ritmus (periodicitás)
= rövid idejű, évről-évre törvényszerűen ismétlődő változások, melyet
az éghajlat ritmikus jelenségei és a növények alkalmazkodottsága együttesen vált ki
- Közép-Európában a növények évszakos ritmusát, különösen a vegetációs időszak kezdetét és végét
- elsősorban a hőmennyiség (hőösszeg), - másodsorban a nappalok hossza határozza meg Fenofázis = a növényfajok (populációk, társulások)
fenológiai jellemzői által meghatározott időszak, melyek minőségileg különböznek egy-mástól
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A lombhullató fásszárú növények fenofázisai
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A magyar zergevirág fenofázisainak változásai különböző időjárású években az újszentmargitai
erdőben
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Aszpektus = a növénytársulásoknak az az időbeli összetétele és szerkezete, amely minden évben periodikusan ismétlődik, azaz egy állomány megjelenési képe egy adott időszakban
Közép-Európában az alábbi aszpektusokat lehet
megkülönböztetni:
1. koratavaszi aszpektus2. tavaszi aszpektus3. nyár eleji aszpektus4. nyár végi aszpektus5. őszi aszpektus6. téli aszpektus
VEGETÁCIÓDINAMIKA
B. Vegetációingadozás (fluktuáció)
= a néhány éven át tartó, általában ritmikus változásokat értjük, amelyek egy középállapot körül mozognak, miközben a fajkészlet nem változik, csak az egyedszám (ezzel együtt a borítás-viszonyok),
illetve a produktum
A vegetációingadozást kiváltó okok:- csapadékviszonyok (mennyiség és eloszlás) változása
évről–évre- a vegetációs időszak elején a fölmelegedés kezdete- talajvízszint-ingadozás- az elöntések gyakoriságának és intenzitásának
változása- emberi ill. állati beavatkozások
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Egy orchideafaj két populációjában a virágzó egyedek számának változása 1974-1988 között
VEGETÁCIÓDINAMIKA
C. Vegetációfejlődés (szukcesszió)
= a vegetációstruktúra (a szintezettség és a mintázat), ill. a vegetáció-összetétel (a fajkompozíció) egyazon helyen hosszabb távon történő, egyirányú megváltozása, melynek eredményeként rendszerint (előbb-utóbb) új társulások (növényközösségek) jönnek létre
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziót kiváltó tényezők:
1. Exogén tényezők- fényváltozás (világosabb ↔ sötétebb)- a szubsztrát változása (el- és hozzáhordás, átforgatás)
- a laza szerkezet megszilárdulása (kavics-, törmelék-, homokkötés) a felszín közelében
- víztelenítés, ill. elárasztás- szikesedés, ill. kiédesedés- tápanyag feldúsulás, ill. elszegényedés (külső okok miatt)
- legeltetés, kaszálás, égetés, feltörés, ill. ezek elhagyása
- bekerítés (pl. vadkizárás), ill. kerítés-lebontás- imisszió terhelés, ill. annak megszűnése- klímaváltozás
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziót kiváltó tényezők:
2. Endogén tényezők- populációdinamikai folyamatok- az ökoszisztéma fejlődése
Egy–egy területen az exogén, illetve az endogén tényezők általában nem külön–külön, hanem együttesen váltják ki a szukcessziót.
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió három stádiuma (szakasza)1. kezdeti (iniciális) stádium2. átmeneti (köztes) stádium3. vég (záró) stádium
A szukcesszió három stádiumának jellemzői
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A vég (záró) stádium három típusa
a. Klimax állapot – a makroklímával van "egyensúlyban". (A klíma-zonális és a klímaregionális vegetációtípusok tartoznak ide.)
b. Szubklimax állapot – edafikus természetes tényezők (pl. tápanyag-szegénység, sófelhalmozódás, vízhiány vagy víztöbblet, elöntés, természetes tüzek) hosszabb időn keresztül megakadályozzák a klimaxhoz való eljutást (pl. ligeterdők, láperdők, homoki gyepek, sziklagyepek)
c. Paraklimax (diszklimax) állapot – emberi hatás tartósan akadályozza meg a klimaxhoz, illetve szubklimaxhoz való eljutást (pl. fenyőelegyes – tölgyesek, sovány gyepek, üde rétek)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió tipizálása
A tipizálás szempontja lehet:
1. a kiváltó és szabályozó faktor2. a szukcesszió iránya 3. a területnagyság 4. az időtartam
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcesszió típusai
1. A kiváltó és szabályozó faktor szerinta. endogén szukcesszió (humuszosodás, talajkötés,
mikroklíma változás – rendszerint együttes – hatására)
b. exogén szukcesszió (emberi beavatkozások hatására, vulkánkitörés után)
c. endo-exogén szukcesszió
VEGETÁCIÓDINAMIKA2. A szukcesszió iránya szerintA. progresszív szukcesszió: a szociológiai
progresszió irányába mutatóa. primer progresszív szukcesszió: természeti katasztrófák, erők hatására megy végbe (pl. vulkánkitörés, szigetkeletkezés, sziklás felszín kialakulása, lejtőtörmelék elmozdulása, visszahúzódó gleccser, homokdűne mozgása, állóvizek feltöltődése, folyók mederváltozása)b. szekunder progresszív szukcesszió: ember által elpusztított vagy átalakított területeken megy végbe
B. regresszív szukcesszió: a szociológiai progresszióval ellentétes irányba mutató = degradáció (pl. katasztrófák hatására)
C. ciklikus (regresszív + szekunder progresszív) szukcesszió: (pl. tűz, széltörés, tarvágás, károsítók tömeges fellépte, idős állományok összeomlása)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
3. A területnagyság szerinta. mikro szukcesszió (pl. néhány fa kidőlése)b. lokális szukcesszió (egy állományra vonatkozik)c. regionális szukcesszió (egy nagyobb területre vonatkozik)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
4. Időtartam szerinta. biotikus (aktuális) szukcesszió: a közelmúltban
vagy a jelenben néhány év vagy évtized alatt lejátszódó, többnyire közvetlenül megfigyelhető
b. szekuláris (évszázados) szukcesszió: nagy időléptékű, többnyire indirekt úton bizonyítható (átvezet a vegetációtörténetbe)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Egy tó feltöltődése és a növényzet változása
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Növényzet és talaj regresszív szukcessziója (degradáció) mediterrán magyaltölgyes
területen
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A szukcessziókutatás módszerei - vegetációkomplexek összehasonlítása;- jelzőfajok (pl. reliktumok, pionírok, neofiták ill. eutrófizálódást, elsavanyodást, kiszáradást jelzők) értékelése;
- állományok korstruktúrájának elemzése;- magbank, pollen és makrofosszília vizsgálat;- talajtípus elemzések;- történeti dokumentumok feltárása;- ismételt vegetációfelvételezés (pl. állandósított mintaterületekkel)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Példák a progresszív szukcesszióra: 1. Folyóvölgy: természetes pionír növényzet →
bokorfüzes → puhafás ligeterdő → keményfás ligeterdő (→ gyertyános – kocsányos tölgyes)
2. Lefolyástalan teknő: hínárvegetáció → nádas → magassásos → lápcserjés → láperdő
3. Hegytető: sziklagyep → lejtőgyep vagy bokorerdő → mész- és melegkedvelő tölgyes → cseres – kocsánytalan tölgyes
4. Domboldal: szántó → gyomnövényzet → pionír cserjés → előerdő (pl. rezgőnyáras) → átmeneti erdő → záróerdő (pl. cseres – kocsánytalan tölgyes)
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Ötvenhárom év változásai a keleméri Nagymohoson
VEGETÁCIÓDINAMIKA
Progresszív és ciklikus szukcesszió