MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE GLUTÉNMENTESSÉG ELLENŐRZÉSÉRE

Doktori értekezés tézisei

Némedi Erzsébet

Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

Budapest 2009

2

3

1. BEVEZETÉS

A gabonafélék a humán táplálkozásban már ősidőktől fogva fontos szerepet töltenek be. Összes

energiabevitelünk 50%-át és az összes fehérjebevitelünk 45%-át gabonafélékből fedezzük. A

cereáliák azon kívül, hogy fontos vitamin-, ásványi anyag- és komplex szénhidrát-források, élelmi

rostokban is rendkívül gazdagok. Közülük ma is az egyik leginkább elterjedt gabonaféle a búza.

Egy szűk embercsoport számára azonban a búza és még néhány rokon gabonaféle fogyasztása

súlyos egészségügyi problémák okozójává válhat. Bizonyított, hogy a búza, rozs, árpa, tritikálé,

esetleg a zab, alkoholban oldható fehérje frakciói, a prolaminok felelősek a bélnyálkahártya

bolyhainak deformálódásával járó betegség kialakulásáért. A betegséget gluténszenzitív

enteropathianak, vagy cöliákiának nevezik. A cöliákia autoimmun betegség, amely egy egész életre

szóló „gluténmentes” diétát követel meg a betegektől. Tekintettel arra, hogy a felsorolt cereáliák

közül a búzának van a legnagyobb szerepe a humán táplálkozásban, a kutatások túlnyomó része a

búza prolaminjára, illetve a gluténre irányul. A zab káros hatása a mai álláspont szerint nem

megalapozott, de nem lévén megfelelő bizonyíték az ellenkezőjére, a jelenlegi Codex Alimentarius

ajánlások szerint gluténmentes diéta során nem fogyasztható.

Jelenleg tisztázatlan cöliákiások esetében a következmények nélkül elfogyasztható glutén

mennyiség, a klinikai tünetek súlyossága és a szövettani eltérések közötti összefüggés. A teljesen

gluténmentes termék készítése lenne a cél, de ez csak ideális esetekben valósítható meg. Jó gyártási

gyakorlattal (GMP) azonban biztosítani lehet a prolamin-szennyeződés minimálisra csökkentését.

A prolaminok kimutatására kidolgozott referencia módszer fehérje alapú és a prolamin

extrakció után R5 ellenanyagon alapuló szendvics ELISA technikát alkalmaz. Bizonyos esetekben,

főleg feldolgozott élelmiszereknél a fehérje olyan konfigurációt vehet fel, amely megnehezítheti a

kioldódását, így módosíthatja a valósághoz képest az ELISA módszerrel kapott mennyiségi

eredményt. Ilyen esetekben szükség lehet egy olyan kiegészítő módszerre, amely komplexebb

mátrixból, technológiai behatásoknak kitett élelmiszerekből is kimutatja a szennyeződéseket. Ilyen

kiegészítő módszer lehet egy DNS alapú molekuláris biológiai módszer, amely a polimeráz

láncreakciót (PCR) felhasználva mutatja ki a gabonanyomokat az élelmiszerekből. A DNS és a

tüneteket kiváltó fehérje előfordulásának korrelációjára a feldolgozott élelmiszerek esetében még

nincs elég irodalmi bizonyíték, ezért a PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a

fehérje módszereket, csak megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra,

hogy az adott élelmiszer valamikor búzával, vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött.

4

1.1. Célkitűzések

A fentiek ismeretében fő céljaim az alábbiakban összegezhetők:

Célom volt olyan primer pár kombinációk adaptálása, amelyek az élelmiszerek széles

spektrumában alkalmazhatók megbízhatóan a Magyarországon köztermesztésben lévő

búzafajták és velük keresztreakciót mutató egyéb gabonafajták esetleges jelenlétének

kimutatására.

A gabona mintákból izolált növényi DNS, illetve feldolgozott élelmiszermintákból

kivont DNS sokszorozhatóságának (A49855/B49317 primer pár), eredetének

(TR01/TR02 primer pár; WBR11/WBR13 primer pár) bizonyítását, illetve az allergén

részletet kódoló DNS jelenlétének megállapítását (P1/P2 primer pár) is célul tűztem ki.

Céljaim közé vettem az adaptált és fejlesztett módszerek tesztelését egy gluténmentes

terméket gyártó technológiai sor megállapított kritikus pontjainál az esetleges

szennyeződés kiszűrésére nyomonkövetéses kísérlettel. Ugyanezen módszerek

segítségével a technológiai sor mesterséges szennyezése után a gabonafélék

végtermékből való kimutathatóságát vizsgáltam.

Ezen kívül célom volt még az adaptált és fejlesztett módszerek alkalmazása egy

különleges fogyasztási célra szánt gluténmentes termék példáján keresztül.

5

2. KÍSÉRLETI ANYAGOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

2.1. Minták

A módszer optimálása olyan teljes kiőrlésű lisztek segítségével történt, melyeket a búza, rozs,

árpa, tritikálé, zab, rizs, kukorica, hajdina és amaránt különböző, Magyarországon elterjedt fajtáiból

nyertem. A hőkezelés hatásainak vizsgálata során kenyerek, száraztészták és főzött tészták

szolgáltak modellként.

Optimálás után további mintákon teszteltem az adaptált és kifejlesztett módszereket. A

Dunakenyér Sütőipari és Kereskedelmi Rt. jóvoltából gluténmentes kenyeret sütő üzemben

mesterséges szennyezést (búzaliszt és rozsliszt) iktattam be a technológiai folyamatok során, majd

az így vett kenyérmintákat teszteltem. Vizsgáltam a kenyerek nyersanyagait (kukoricakeményítő,

rizsliszt, burgonyapehely, tojáspor, élesztő) is.

További alkalmazásként teszteltem a módszereket sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon,

amelyeket új fejlesztésként, mint gluténmentes élelmiszert kívánnak forgalomba hozni.

2.2. Alkalmazott módszerek

A méréseim során PCR alapú módszerekkel dolgoztam. A DNS izolálások során a

rendelkezésemre álló mintamennyiségtől függően a Wizard gyantás DNS tisztítás segítségével 2

vagy 3 párhuzamos izolálás történt. A DNS oldat jellemzésére spektrofotometriás mérést végeztem,

a hőkezelt minták DNS töredezettségét pedig az optimálás során agaróz gélelektroforézissel

ellenőriztem.

A kvalitatív polimeráz láncreakció során alkalmazott primer párokat az irodalomban ismertetett

szekvencia információk alapján szintetizáltattam. A kiválasztás során figyelembe vettem, hogy a

hőkezelés egyes esetekben akár 1000 bp alá is csökkentheti az átlagos DNS méretet. Kísérleteim

során 4 primer párt adaptáltam: A49855 és B49317 kloroplaszt DNS primer párt (400-700 bp

amplikont sokszoroz, fajspecifikus) az izolált DNS amplifikálhatóságának ellenőrzésére,

TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt (109 bp amplikont sokszoroz) a DNS eredetének

vizsgálatára, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt (150 bp amplikont

sokszoroz) az LMW glutenint kódoló gén intronja jelenlétének kimutatására és végül egy búza,

rozs és árpa szelektív kimutatására alkalmas WBR11/WBR13 nevű primer párt (201 bp amplikont

sokszoroz búza és rozs esetében; 196 bp amplikont sokszoroz árpa esetében) alkalmaztam. Ez

utóbbi esetben az irodalomban ismeretetett módon PCR-RFLP vizsgálatot végeztem. Az

amplikonok restrikciós endonukleázos emésztése Alu1 és BsmA1 enzimekkel történt.

6

A PCR termékeket és a restrikciós termékeket az optimálás során akrilamid gélelektroforézis

segítségével jelenítettem meg. Az optimált módszer további alkalmazásánál agaróz

gélelektroforézist használtam.

7

3. EREDMÉNYEK

Doktori munkám célja volt olyan PCR alapú vizsgálati módszerek kidolgozása, melyek

segítségével az élelmiszerekben jelen lévő, cöliákiások számára ártalmas prolamin szennyeződés

kimutatható. Méréseim bebizonyították, hogy az adaptált négy primer pár segítségével kidolgozott

PCR rendszereknek az alkalmazásával jól kiegészíthető a fehérjealapú módszerek többsége, illetve

technológiák kritikus pontjainak ellenőrzése is lehetővé válhat olyan gyártók esetében, akik

bizonyosságot szeretnének a felől, hogy a saját gluténmentes termékük nem szennyezett ártalmas

gabonával.

Bizonyítottam a DNS minták tisztaságát és sokszorozhatóságát egyrészt az R értékek

meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplaszt primer pár

alkalmazásával. Ezen kívül ez az amplifikálási lépés alkalmasnak bizonyult élelmiszerekben

megtalálható gabonafélék előszelektálására, hiszen fajspecifikus jelet kaptam a mérés során.

A TR01/TR02 primer pár alapú rendszerrel egy konzervatív búza amplikont detektáltam a

búzát tartalmazó mintákban, majd bizonyítottam, hogy a búzán kívül nem mérhető vele semmilyen

más gabonaféle. A DNS extraktum búza eredetének igazolására azonban megbízható választ

kaptam a mérések során még erősen hőkezelt minták esetében is.

A P1/P2 primer párt a glutenint kódoló génrészlet jelenlétének kimutatására használtam. Ezzel

a primer párral kimutathatóvá vált a búza és a vele keresztreakciót mutató tritikálé. A P1/P2

mikroszatellit primer pár adaptálása és a rá alapozott módszerfejlesztés sikeres volt, a technika a

búza és a tritikálé eredetű LMW-glutenin nyomokat megbízhatóan detektálja a nyers és a részben

hőkezelt termékekben. Az amaránt a búzáéhoz közeli mérettartományban eső jelet adott, ezért nem

javasolt a negatív kontrollként való alkalmazása, hiszen kis felbontású gélkép esetében a jel

megtévesztő lehet. Erősen hőkezelt termékek esetében, ha a szennyező DNS templát csak

nyomokban van jelen, a módszer eredményeit mindenképpen javasolt összevetni a többi primer

párral kapott eredményekkel a végső következtetés levonása előtt. Más cereáliák esetében nem

amplifikálható a 150 bp hosszúságú specifikus DNS szakasz.

Végül a búza, illetve a keresztreagáló gabonafélék közül a rozs és az árpa szelektív kimutatására

adaptált WBR11/WBR13 nevű primer párról kísérleteim során bebizonyosodott, hogy alkalmas a

megfelelő kloropaszt DNS részlet azonosítására. A hazai köztermesztésben lévő búza, árpa és rozs

fajokkal végzett méréseim ezt alátámasztották. Kísérleteim során fény derült arra is, hogy a

WBR11/WBR13 primer pár a fenti három cöliákiás tüneteket kiváltó gabonán kívül még a tritikálét

is képes kimutatni. A WBR11/WBR13 primer pár tesztelése megtörtént a különböző más cereáliák

és pszeudocereáliák esetében is, de ezeknél nem eredményezett specifikus, 201 vagy 196 bp

8

hosszúságú jelet a PCR módszer. A szekvencia pontosabb azonosíthatósága érdekében az ezen

primerrel kapott DNS szakaszokat termékanalízis céljából Alu1 (68 bp és 133 bp hosszú DNS-

fragmentek) és BsmA1 (86 bp és 115 bp hosszú DNS-fragmentek) restrikciós endonukleázokkal

hasítottam, így az eredményeket PCR-RFLP módszer segítségével minden amplikon esetében

sikerült pontosítanom.

A fenti módszerek mindegyike, optimálás után, sok esetben önmagában is, de legfőképpen

együttesen alkalmazva megfelelőnek bizonyult glutén szennyeződés szűrésére. Optimálás után

további mintákon teszteltem az adaptált és kifejlesztett módszereket: gluténmentes kenyeret sütő

üzemben vett mintákon és gluténmentesnek szánt élelmiszer mintákon (sárgaborsó tészta).

A Dunakenyér Sütőipari és Kereskedelmi Rt. közreműködésével egy gluténmentes kenyeret

gyártó üzemi technológia vizsgálatát végeztem el a lehetséges kontamináció kiszűrése céljából.

Vizsgáltam a nyersanyagokat (kukoricakeményítő, rizsliszt, burgonyapehely, tojáspor, élesztő) az

esetleges tárolási hibák kiszűrése végett, majd mesterséges szennyezést iktattam be a technológiai

folyamatok három fontos pontján (a dagasztási eljárás, a sütés és a kenyerek szárítása során). A

kísérleti gyártást két részletben végeztem, először búzalisztet, majd rozslisztet használtam

mesterséges szennyezőanyagként. Vizsgáltam ezek utólagos megjelenését, illetve kimutathatóságát

a végtermékből. Arra törekedtem, hogy a veszélyeztetett tecnológiai fázisok pontos meghatározása

révén a kontaminációs kockázat kiszűrhető legyen. Eredményeim összegzése során arra a

következtetésre jutottam, hogy búza specifikus PCR, érzékenységéből adódóan, a nyersanyagban is

megtalálta a nyomokban jelen lévő kontamináns tiltott gabonaféle, a búza DNS részletét. Ez a

szennyezettség a végtermékben is érzékelhető volt. Más módszerek esetében, mint a búza, rozs és

árpa szelektív kimutatására adaptált WBR11/WBR13 technikánál megállapítható volt, hogy a két

legkritikusabb pont a technológia során a dagasztó tisztasága és a nagy nedvességtartalmú kenyerek

24 órás szárítása volt.

További alkalmazásként teszteltem a módszereket sárgaborsó lisztből készült száraztésztákon,

amelyeket új fejlesztésként, mint gluténmentes élelmiszert kívánnak forgalomba hozni.

Eredményként azt állapítottam meg, hogy a sárgaborsónak ugyan nincs keresztreakciója a tiltott

gabonafélékkel, tehát a pozitív eredményt a sárgaborsó lisztben és tésztában nyomokban jelen lévő

búza eredetű szennyeződés okozta. Ezt a kontaminációt a sárgaborsó nem megfelelő őrlési

körülményei, vagy a kereskedelemben kapható sárgaborsó liszt nem megfelelő kezelése, tárolása

okozhatta.

9

3.1. Új tudományos eredmények

1. Glutén szennyezés kimutatására irányuló módszerfejlesztés során adaptáltam a B49317/A49855

növényspecifikus primer párt és a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, mint kontroll

módszert. Megállapítottam, hogy a növényspecifikus primer párral való amplifikáció alkalmas a

tiltott gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé) szelektív kimutatására a többi ártalmatlan

gabonaféle és pszeudo-cereália jelenlétében, hiszen nagyon közeli mérettartományban

sorolhatók az amplikonjaik. A jelenleg még tiltott, de vitatott zab a növényspecifikus vizsgálat

során teljesen más mérettartományban adott jelet a többi ártalmas gabonaféléhez képest, ami

biztosította az elkülöníthetőségét ezzel a módszerrel. A két módszert erősen hőkezelt mintáknál

is eredményesen alkalmaztam.

2. P1/P2 mikroszatellit (SSR) primer pár segítségével glutén szennyezettség szűrésére alkalmas

módszert fejlesztettem, amely kimutatja a búzából és a tritikáléból származó LMW-glutenin gén

egy nem kódoló, ismétlődő szekvenciákból álló szakaszát.

3. A búza, árpa és rozs specifikus WBR11/WBR13 primer pár alapú PCR technikát az utána

következő PCR-RFLP analízissel együtt adaptáltam és mint szűrőmódszert, alkalmaztam hazai

köztermesztésben lévő 7 gabonafaj és 2 pszeudocereália-faj vizsgálatára. Elsőként mutattam ki,

hogy a primer pár a búza, az árpa és a rozs fajokon kívül a tritikálé esetében is eredményesen

alkalmazható. Ezt a technikát megbízhatóan alkalmaztam erősen hőkezelt minták esetében is.

4. Elsőként vizsgáltam egy gluténmentes kenyereket gyártó technológia lépéseit a nyomonkövetés

szempontjából a nyersanyagoktól a késztermékekig. A technológia egyes lépéseinél vett

mintákon teszteltem a növényspecifikus, búzaspecifikus, LMW-glutenin specifikus, illetve a

búza-, rozs-, árpa specifikus PCR technikát. Ugyanezeket a technikákat speciális diétára

tervezett sárgaborsó tészták szennyezettségének vizsgálata során is teszteltem. A

végeredményeket összevetve megállapítottam, hogy az alapanyag szennyezettsége minden

esetben kihat a végtermékre, ugyanis a szennyezés utólag kimutatható még akkor is, ha a termék

időközben hőkezelésen ment át.

10

5. Az irodalmi adatok alapján elsőként alkalmaztam mesterségesen tervezett kontaminációt üzemi

körülmények között annak érdekében, hogy a technológia kritikus pontjait kiszűrjem. Miután

meghatároztam a technológia veszélyeztetett fázisait, ezeknél előbb búzát, majd rozst

használtam szennyezőként, végül ezeknek a gabonaféléknek a végtermékben való

detektálhatóságát vizsgáltam. A végterméknek számító kenyerek vizsgálata után az

eredményekből meghatároztam, hogy a dagasztó tál szennyezettsége és a kenyerek szárításánál

történt utólagos szennyezés a végtermékből is kimutatható. A sütőformák szennyezettsége által

okozott enyhe felületi szennyezés nem detektálható a végtermékben.

11

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Kísérleteim során mind a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer párt, a

búzaspecifikus TR01/TR02 primer párt, az LMW-glutenin specifikus P1/P2 mikroszatellit primer

párt, mind pedig a búza-, árpa-, rozs-specifikus WBR11/WBR13 primer párt sikeresen adaptáltam

és optimáltam. A segítségükkel működő PCR technikák párhuzamos vagy egyedi alkalmazása

javasolható élemiszer minták vizsgálatára, természetesen kiegészítve ezzel az immunanalitikai

alapú technikákat. A módszerek mindegyikét a Magyarországon köztermesztésbe vont

gabonafélékre és pszeudocereáliákra, hőkezelt termékekre, technológiai nyomonkövetésre, illetve

kontamináció kiszűrésére optimáltam, lehetővé téve ezzel az eljárások rutinszerű

alkalmazhatóságát.

A továbbiakban mindenképpen javaslom a PCR rendszerek további kereskedelmi

forgalomban lévő mintákon való tesztelését. Nagyon fontos lenne ezekben az esetekben ELISA

módszerrel, vagy más kvantitatív immunoanalitikai módszerekkel történő párhuzamba vonást

egyrészt az utólagos kimutathatóság mérésére, másrészt a DNS- és fehérjekivonás hatékonyságának

mérése érdekében. A genetikai adatbankokból származó szekvenciainformációk ismeretében akár

ugyanezen DNS részletekre, de akár más szekvenciákra is ajánlott lenne további PCR primerek

tervezése és tesztelése az élelmiszermintákon. Ezek hatékonyabb működése céljából szükséges

lenne más típusú élelmiszer-mátrixokra optimált DNS kivonási módszerek fejlesztése is. Tovább

lehetne haladni abban az irányban is, hogy a B49317/A49855 primer párral sokszorozott DNS

szakaszokat tovább hasítani AluI és BsmAI restrikciós endonukleázokkal. Ilyen módon a fajok

pontosabb elkülönítése válna lehetővé.

Fontos cél lehet egy valós idejű (real-time) PCR rendszer kidolgozása vagy adaptálása, amely

lehetővé tenné a kvantitatív DNS mérést, majd ezt fehérje mennyiségre visszavetítve megállapítható

lenne a DNS és fehérje korrelációja az egyes minták esetében. Ezeknek az információknak a

birtokában már megalapozottan lehetne érvelni a PCR rendszerek létjogosultsága mellett.

Fontos volna több technológiai-sor tesztelése is, amely feltárná a GMP számára a kritikus

kontaminációs pontokat, így elősegítve azok kiküszöbölését.

12

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK

Publikáció folyóiratban IF-es folyóiratcikk: NÉMEDI E., UJHELYI G., GELENCSÉR É.(2007): Detection of gluten contamination with PCR method. Acta Alimentaria Vol. 36. (2), pp. 241-248. TAKÁCS K., NÉMEDI E., MÁRTA D., GELENCSÉR É., KOVÁCS E.T. (2007): Use of the enzyme transglutaminase for developing glutenfree noodle products from pea flour. Acta Alimentaria Vol. 36. (2), pp. 195-205. UJHELYI G., VAJDA B., BÉKI E., NESZLÉNYI K., JAKAB J., JÁNOSI A., NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2008): Surveying the RR Soy Content of Commercially Available Food Products in Hungary. Food Control Vol. 19. pp. 967-973. NEM IF-es folyóiratcikk, magyarul TAKÁCS K., NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2005): Élelmiszerek prolamin analízisével kapcsolatos tapasztalatok. (Gluténmentes élelmiszerek fogyasztói megítélésének aktuális kérdései” c. tudományos szimpózium – Budapest, 2005. március 9.- előadásainak átdolgozott anyaga). Élelmiszer-biztonsági Közlemények II., ISBN 963 7358 08 0: pp. 24-32. Publikáció konferencia kiadványban Magyar nyelvű (teljes) VAJDA E.* (2000): Romlást okozó élesztőgombákat gátló killer élesztők vizsgálata, A MÉTE XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia-2000. április 26.-előadásainak tartalmi kivonatai. (II. kötet), pp. 304-307. *lánykori név NÉMEDI E., TAKÁCS K., UJHELYI G., GELENCSÉR, É., (2006): Glutén kontamináció vizsgálatára szolgáló alternative módszer optimalizálása és alkalmazási lehetőségei. VII. Nemzetközi Élelmiszertudományi Konferencia. Szeged, 2006. április 20. Proceeding CD formában (ISBN 963 482 577 X), pp.18. UJHELYI G., JÁNOSI A., NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2006): Hústermékek GM-kontaminációjának kimutatása, Konzervújság 2006/4, pp. 89-92. Magyar nyelvű (összefoglaló) NÉMEDI E., JÁNOSI A., GELENCSÉR É. (2005): Glutén specifikus PCR: egy alternatív kiegészítő módszer a búza, mint allergén kontaminációjának kimutatására, Hungalimentária- 2005. április 19-20.-tudományos konferencián elhangzott előadások és poszterek összefoglalói, pp. 31. TAKÁCS K., GELENCSÉR É., NÉMEDI E., KOVÁCS E.T. (2005): Fehérje alapon történő nagy érzékenységű glutén kimutatási technikák. Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly Tudományos Ülésszak (minőségbiztosítás és táplálkozás szekció) –Budapest, 2005. október 19-21.- összefoglalója, pp. 234.

13

NÉMEDI E., TAKÁCS K., GELENCSÉR É.(2005): Búzával keresztreagáló gabonák PCR alapú vizsgálati módszerének megbízhatósága. Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly Tudományos Ülésszak (minőségbiztosítás és táplálkozás szekció) –Budapest, 2005. október 19-21.-összefoglalója, pp. 216. Nemzetközi konferencia (teljes) NÉMEDI E., TAKÁCS K., UJHELYI G., GELENCSÉR É. (2006): Adaptation and optimalization of an altarnative method for gluten detection, 7th International Conference on Food Science; electronical proceeding: SZTE SZÉF ISBN 963 482 577X Nemzetközi konferencia (összefoglaló) TAKÁCS K., NAGY A., NÉMEDI E., POLGÁR M., GELENCSÉR É. (2004): Gut resistance of WGA and the IgE-binding epitopes of the wheat albumine-globuline. 9th International Symposium on Immunological, Chemical and Clinical Problems of FOOD ALLERGY - 18-21. April, 2004., Budapest, Hungary- Book of abstracts, Poster No. 39, p. 140. NÉMEDI E., JÁNOSI A., GELENCSÉR É., KISS E., (2004): Adaptation of allergen-specific primers in different wheat bread products analysis. InformAll Communicating about Food Allergies-Information for Consumers, Regulators and Industry – 22-23. October 2004., Rome, Italy (4th Plenary Meeting), Abstracts for Student Presentations, pp. 3. NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2005): An Alternative DNA-based Method For Gluten Detection, ICC-Jubilee Conference – 3-6. July 2005, Vienna, Austria - "Cereals-The Future Challenge", Book of Abstracts, pp. 130. NÉMEDI E., TAKÁCS K., GELENCSÉR É. (2006): Adaptation of a special DNA-based gluten detection method in bakery industry. The SAFE Consortium International Congress on Food Safety. First International Congress, Nutrition and Food Safety: Evaluation of Benefits and Risks -11-14. June 2006., Budapest, Hungary- Book of abstracts: No. 2-23., pp. 50. UJHELYI G., JÁNOSI A., NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2006): PCR detection of soy as a potential allergen from commercial goods, The SAFE Consortium International Congress on Food Safety. First International Congress, Nutrition and Food Safety: Evaluation of Benefits and Risks -11-14. June 2006., Budapest, Hungary- Book of abstracts: (addendum), pp. 125. NÉMEDI E., TAKÁCS K., UJHELYI G., GELENCSÉR É. (2006): Verification of the presence of wheat cross-reacting cereals by novel PCR method. 1st EurChem Congress -27-31. August, 2006., Budapest, Hungary- Abstract book: pp. 212. UJHELYI G., JÁNOSI A., NÉMEDI E., GELENCSÉR É. (2006): Survival of 35S promoter and NOS terminator in different chicken organ, 1st EurChem Congress -27-31. August, 2006., Budapest, Hungary- Abstract book: pp. 216.