Gyimesi László

NEMETBOL VETT SZAVAINK

DEUTSCHE WÖRTERIM UNGARISCHEN

Kéziratként

Előszó

A publikálásnak és könyvterjesztésnek napjainkban tapasztalható közismert nehézségei miatt könyvem

csak elkészülte után sok évvel, a Goethe Intézet jóvoltából, főként dr. Wolf Dieter Ortmann úr szervező

munkájának köszönhetően jelenhetett meg. Időközben a német nyelv is, a magyar is felkapott és elejtett szavakat,

változtatott néhány jelentést, szakemberek témámról is írtak, de nem annyit, hogy mindez könyvem

használhatóságát lényegesen befolyásolta volna. (Halász Előd német szótárát az ötvenes évek elején készítettük el,

és mostanáig használtuk.)

A nyelvtanulás és -tanítás fontossága is, módszerei is változnak, egyre körültekintőbbek, és ez így van

jól. És nem jól van, ha nincs így. Az eredményességhez szükséges egyebek közt (mint pl. kedvező életkor,

motiváltság, érdekessé tétel) a tanulás könnyítése mnémotechnikával, a tanulók meglevő ismereteinek

felhasználásával (amilyen a célnyelvvel rokon nyelvek ismerete, nemzetközi és jövevényszavak beépítésének

módja a célnyelvbe), a tanulók anyanyelvi gondolkodásmódjának figyelembe vételével és a célnyelvből az

anyanyelvbe került szavak tudatosításával, főleg ha olyan sok van belőlük, mint német-magyar viszonylatban.

Mindehhez a tankönyvek és tanárok segítsége, a gondolkodás elindítása szükséges.

Ezért könyvemet elsősorban lelkes, igényes kollégáim kezébe ajánlom.

Budapest, 1999.

A szerző

V o r w o r t v ö m V e r t r e t e r d e s G o e t h e - I n s t i t u t s B u d a p e s t

Als ich vor zwei Jahren nach Ungam kam, begann ich mit dem Versuch, Ungarisch zu lemen, eine schwierige, aber faszinierende Sprache. Schwierig, weil sie uns Deutschen so fremd ist, so wenige Bezüge zu unserer Sprache zu habén scheint. Es finden sich kaum "Trittsteine", "Eselsbrücken" durch die sonst in dér Deutsch-als- Fremdsprache-Methodik so beliebten "Intemationalismen" im Wortschatz dér Anfángerstufe. Faszinierend kam mir das Ungarische vor, weil es die Leistung vollbracht hat, die Welt zu grófién Teilen völlig eigenstandig zu "worten" (ein Ausdruck von Leó Weisgerber), alsó die Dinge und Erscheinungen zu benennen und die grammatischen Strukturen fíir sprachliche Kommunikation zu schaffen. Erst beim zweiten Hinsehen schimmern - neben Spuren anderer Sprachen - auch deutsche oder im Deutschen heimisch gewordene Wörter und Stamme durch, bis hin zu den "Spiegelübersetzungen" aus österreichisch-ungarischer Zeit in Redewendungen und substantivischen Zusammensetzungen.

Dann erreichte mich eine E-Mail-Anfrage aus Deutschland: ein Student wollte wissen, wo mán mehr zu deutschen Wörtem im Ungarischen erfahren könne. Ich konnte ihm nicht helfen. Im Goethe-Institut in München hatte ich Ende 1997 einen ungarischen Doktoranden getroffen, dér offenbar eine Liste solcher Wörter zusammengestellt hatte. Aber ich hatte ihn aus den Augen verloren. Und hier in Ungam fehlte mir das Rüstzeug, selbst auf die Suche nach einschlagiger Literatur zu gehen. Aktuell schien kein solches spezielles etymologisches Wörterbuch auf dem Markt zu sein, erst recht keines fíir den praktischen Gebrauch in dér Schule. Áltere, nur in Bibliotheken greifbare Titel sind dafür kein Ersatz. Daft die Frage auch heute Lehrer und Schüler beschaftigt, zeigt ein Projekt an dér Deutschen Schule Budapest im Sommer 1998, das nach Durchsicht von Wörterbüchem zwar fíir jeden Buchstaben mehr oder weniger lange Listen lieferte, wobei aber die deutschen wie die ungarischen Schüler vieles übersahen ("krumpli" war zum Beispiel niemandem als deutsches Wort aufgefallen).

So kam die Anfrage von Herm Gyimesi, ob das Goethe-Institut Budapest Interesse an seinem schon lange fertigen Typoskript hatte, wie gerufen. Nicht nur wir habén Interesse an diesem Thema, auch Lehrer und Lemende des Deutschen und des Ungarischen sollten es habén. Mehrere Experten wurden zűr Qualitat dér Arbeit befragt und aufterten sich positiv, gemeinsam mit dem Ungarischen Deutschlehrerverband wurde überlegt, wie das Buch in möglichst viele Hande gelangen könnte. Die erste vöm Goethe-Institut Budapest finanzierte Dmckauflage (möge es nicht die letzte bleiben!) soll primar an die eingeschriebenen Mitglieder des Ungarischen Deutschlehrerverbandes gehen und - solange dér Vorrat reicht - fíir andere Deutschlehrer ein zusatzlicher Anreiz sein, Mitglied zu werden.

Ich wünsche dem Buch die Verbreitung, die es zweifellos verdient.

Budapest, im Dezember 1999Dr. Wolf Dieter Ortmann

Referent für Padagogische Verbindungsarbeit am

Goethe-Institut Budapest

Bevezetés

Nyelvünket, amely a népesebb nyelvcsaládokhoz tartozók számára egzotikus, nagyon kevesen tanulják

meg idegen nyelvként. Ha együtt akarunk haladni a világgal, nekünk kell másokét megtanulnunk. Ezt a magától

értetődő igazságot egyre többen átlátják, és felnőtt fejjel is, más elvárásoknak is eleget téve visszaülnek az

iskolapadokba. Sokan meglepődnek, ijedten vissza is lépnek annak láttán, milyen nagy dolog egy nyelvet

megtanulni. A "Könnyen, gyorsan" nyelvkönyvsorozat ígéretes címe csalódást okozott. Könnyen nem lehet

nyelvet tanulni - de lehet ésszercséggel könnyítve, gazdaságosan, "energiatakarékosan": arra a tudásra alapozva,

amely már megvan. Gyűjteményem ebben kíván segíteni.

Kultúránk, nyelvünk a latinhoz, (közvetve) a göröghöz, a törökhöz, a szlávhoz és némethez fűz legtöbb

szállal, történelmiekkel is. Ezek a kapcsolatok tudástartalékok is, amelyeket nemcsak a nyelvészek

hasznosíthatnak, hanem a nyelvet tanulók is, csak sok mindenről nem tudják, hogy tudják: kicsit burkolt. Még a

tanároknak sem kézenfekvők pl. a vídia alkotóelemei, a berill és a Brille összefüggése stb. Ha meggondoljuk,

hogy nyelvünknek kétszázezernyi szavából (szótárilag, nem a használat gyakoriságát tekintve) csak kb. minden

hetvenedik a finnugor alapszó, ezekből származik még néhány ezer, a többit innen-onnan kölcsönöztük, és ha

tapasztaljuk, milyen nehéz egy idegen nyelv első néhány ezer szavának megtanulása (ennyinek birtokában lesz

nyelvtudásunk munkára fogható), akkor a gyűjtemény hasznossága kézenfekvő, még ha egyénenként - életkortól,

lakhelytől, környezettől, szakmától, műveltségtől függően - némileg mást-mást nyújt is. A megadott (és

természetesen bővíthető) irodalom sokaknak nem hozzáférhető, vagy nem könnyen kezelhető, és nem az

idegennyelv-tanulás könnyítése a célja.

Minden nyelv többnyire a "maga képére és hasonlatosságára" alakítja idegenből vett szavait. A torzítást

fokozza az idő múlása és az átadó nyelv ismeretének hiánya. (Gondoljunk a Burggraf-nak XIV. sz.-tól

feltünedező megfelelőjére, a porkoláb-ra, a Schildwache XVIII. sz.-tól kimutatható átvételére, a silbak-ra; stb.).

Az átvételeknek azonban megvan a "logikájuk". Ennek ismeretében még könnyebb hasznosítani a jövevény- és

idegen szavakat az átadó nyelv tanulásakor. A magyar régebben szó elején nehezen ejtette a mássalhangzó­

torlódásokat - vannak "nyelvi allergiák" - (pl. Stall-ból ezért lett istálló), feloldotta őket, akárhonnan származott

a szó (latin schola—»iskola: szláv dvor—nidvar: stb.). Amint a magyar nyelvterület nagy részén kialakult a

hangrend, kiterjedt az átvételekre is (Fugger—>fukar), nemegyszer kapcsolódott latinosító hajlamunkkal

(Harfe—»hárfa). népi etimológiával. Bizonyos mássalhangzó-csoportokat szó végén sem szívesen ejtett a magyar,

főleg ha az átadó nyelv tájszólásos szóalakja is oldásra hatalmazta fel (Fetzíeln—»fecni: Schamíell—»sámli:

Schamerl—»sámedli: stb.). A németül nem tudó baka átabotából utánozta a német vezényszót, amelynek elemeit

sem ismerte (Habt Acht—>hapták). A magyarnak idegen vagy a magyartól eltérően ejtett vagy írt hangokat és

hangcsoportokat hol így, hol úgy csavarták ki (Hockerl—hokedli: Polier—>pallér: Schinder—»sintér:

Binder—>pintér; Pfannkuchen—>fánk; Pfütze—>pöce; Wicken—>bükkönv; stb.).

Egy-egy szónak számunkra ismert alakjából kiindulva a német alakok rovatában a szó elemeire, őseire

és származékaira is felhívom a figyelmet, hogy a meglevő tudást minél jobban gyümölcsöztessük. így egy tőből

sokszor szócsoport kerekedik (a csoportokat vízszintes vonal határolja el szomszédaitól); a tanításban sokszor

méltatlanul elhanyagolt szóképzés is kellő figyelmet kap.

A német ugyanúgy sokfelől gyűjtötte szókincsét, mint mi. A német nyelv számára jövevény- vagy idegen

szavak, nemzetközi szavak közül azokat vettem fel a gyűjteménybe, amelyeknek vagy a tövük német szóval

azonos (1. a "Megjegyzések" rovatban az indogermán, germán összefüggéseket), vagy közvetítőjük mihozzánk

történelmi, kultúrtörténeti megfontolások vagy a német ízlés szerinti ("eindeutschend") alakváltoztatások alapján

biztosan vagy feltehetően a német nyelv volt. A német nyelvi ízlés pl. rövid töveket kíván, ezért is egyik

alaptörekvése a szótagnyerés. Ezért - egyebek közt - elhagyja a görög -ősz, -on (és az ennek megfelelő latin ^us, -

um) végződést (pl. Homer. Horaz. Skandal. Tempel); ha tehát nálunk megvan a végződés (skandalum,

templom), máshonnan merítettünk, hacsak nem latinosítottunk utólag. így német közvetítésűnek tekinthetjük az

actus-ból a képzőművészetbe került akt-ot. a thronus-ból lett trón-t, de nem az azonos tövű aktus-t. trónus-t

(igaz, a magyarban előfordulnak visszahonosítások is, pl. a tapéta esetében). Ugyanannak a szónak többszöri

átvétele (egyszer innen, másszor onnan, természetesen kissé eltérő, árulkodó alakokban) megszokott dolog. Ez a

kritérium elhatárolja anyagomat az idegen szavak szótáraiétól. Ha okkal vitatható, melyik volt számunkra az

átadó nyelv, vagy ha a származtatás eleve vitatott, ismeretélesztő célomnak megfelelően felvettem ugyan több

ilyen szót a jegyzékbe, de a "Megjegyzés" rovatban jeleztem a vitathatóságot. Folyamatosan bukkannak fel újabb

vagy újabban tisztázott eredetű szavak, ezeknek beépítésére már csak egy újabb kiadásban lenne mód.

A nemegyszer meglepő alak- és jelentésfejlődés követéseképpen, valamint a más nyelveken tudók

támogatására, de a sok közös indogermán és germán tő miatt is a fontosabb európai nyelvekben követem a

szótövek vándorlását, annál is inkább, mert a németben idáig egészen más elválasztás-szabályok voltak

érvényesek a bennszülötteknek számító szavakra, mint a jövevény- és idegen szavakra (utóbbiakat az átadó nyelv

szabályai szerint kellett szótagolni: Pad-agoge. Mon-archie. Si-gnal stb.); más a hangsúlyuk is. Az alakok és

jelentések sokaságából munkám terjedelme miatt válogatni voltam kénytelen; a válogatásban a fontosság

(gyakoriság) és a rávezetés elve érvényesült.

Összefüggéseket jelez, hogy mi mivel áll egy sorban.

Nem követtem a tárgyalt szavak német összetételeit, kivéve, ha mint összetételek kerültek a magyarba.

Nem lehettem tekintettel olyasmire, hogy főnév lett-e igéből elvonással (raspeln-ből lett Raspel) vagy fordítva:

főnévből képezték az igét (pl. Rappel-ből rappeln-t).

Nyelvi tabuk okán nem vettem fel a gyűjteményembe olyant, mint huncut stb. Szükségtelen átvetteknek

tekintem és itt felsorolni olyan magától értetődő, gyermeki hangpróbálkozásokkal vagy nem gyermeki

hangutánzásokkal magyarázható egyezéseket, mint mama, papa, ill. kakukk, kukorékol, bumm stb. Ugyancsak

mellőztem olyan szavakat, amelyek vagy az átadónál, vagy az átvevőnél kihaltak, elemeikben alig ismertek, tehát

nem segítik a nyelvtanulást (batár. cápa, hóhér, klistér. lóding stb). Ennek megítélésében többnyire a

legelterjedtebb magyar kézikönyveket vettem alapul (Helyesírási tanácsadó szótár, Idegen szavak szótára, A m.

nyelv értelmező szótára), valamint az irodalomjegyzékben felsoroltakat. Német részen azonban nem hagyhattam

figyelmen kívül olyan nyelvjárásokat, amelyeket sok millióan beszélnek, különösen az osztrák-bajort, amelyből

különösen sokat merítettünk, és amelyet a Duden-könyvek és a nagyszótárak is feldolgoznak. A német

nyelvterületek nemcsak hangtanilag, képzésben, szókincsben, hanem a szavak jelentésében is különböznek. Ez

szembeötlő pl. a Duden: Etymologie, az Österreichisches Wörterbuch és a (keletnémet) Handwörterbuch dér d.

Gegenwartssprache összehasonlításakor. - Kerültem a véletlen egyezéseket (ház, lék, cafat stb.; 1. Kobilarov-

Götze). - Megemlítem azoknak a (szintén fel nem vett) szavaknak kis csoportját, amelyeket kétségtelenül vagy a

jelekből következtetve valószínűleg tőlünk vagy a mi közvetítésünkkel vettek át a németek: Gulasch. Husar.

Kandare. Kulschc. Palalschinkc. Sabel. PuRta. Schinakei Tolpalsch. Tschako. Tschardasch. A kisebb torzulások

ellenére sem nehéz felismerni ezeknek a magyar eredetijét; talán még a csónak és a talpas torzult legtöbbet. E

csoport említésével az igazságnak tartozom; jelentősége kicsi, ha az ellenirányú átvételek tömegéhez hasonlítjuk.

- Nem jeleztem a német szavak magyar stílusértékét (ez egyébként a németétől sokszor nagyon különbözik): ha

van egyenértékű magyar megfelelőjük, azt megadtam, és annak használatát javaslom. Védhetetlen és abszurd

állítás volna az, hogy a német szavak használatát propagálom: akkor ezzel minden szótárt meg lehetne vádolni.

Bizonyítom viszont a nyelvészet gyakorlati hasznosságát.

A táblázat a magyar alakok ábécé-rendjén alapul, mert a német tőhang-változatok még több utalást

kívánnának. A mutató viszont a német szavakat rakja ábécé-sorrendbe. Ebbe beledolgoztam földrajzi neveket is,

és így nagyon sok további német szó megtanulását megkönnyíthetem.

Hatalmas és ingoványos terület a családnevek etimológiája, ebbe nem bocsátkoztam; bár sok kézenfekvő

(Straufl, Wagner, Schmidt stb.), de sok a megtévesztő is.

A földrajzi nevek elemzése külön kötetet tenne ki; a mutatóban gondolatindítónak néhányat felsorolok

azzal a figyelmeztetéssel hogy félreértelmezés, jelentéktelen tájnyelv, ismeretlenség óvatosságra int.

Jelmagyarázat

A Mutató részben az aláhúzások az összetett szavak ide tartozó elemét jelzik.

Rövidítések

(A szokványosakat 1. a helyesírási szabályokban.)

ang. angolB birtokos eseté.-germ. északgermánffi férfifr. fraciagerm. germángör. göröghangr. illeszk. hangrendi illeszkedéshangút. hangutánzásholl. hollandindogerm. indogermánjel. jelentéskát. katonaikies. kicsinyítésklat. késő latinközv. közvetítéslat. latinm. magyarn. németMo. Magyarországny. nyelvny.-germ. nyugatgermánnyomd. nyomdászatbannyú. nyelvújításból származóol. olaszor. oroszösszet. összetételbenpej. pejoratívR részes esets. sichsp. spanyolszí. szlávtájny. tájnyelvtolv. tolvajnyelvtöbb. többes számf elavult, elavulóban1., 2. több, etimológiailag össze nem függő jelentés

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

abcúg! le vele! r Abzug, —e

ab-ziehenZug

kivonulás; levonás, levonat le,el­vonni, -ülni vonulás, -at; húzás

-ölni -t kiabálni, lehurrogni

abriktolni verésselszoktatni

abrichten

richten

recht richtig e Richtung

betanítaniidomítani, betörni(lovat)igazítaniirányítanijobb oldalihelyesirány

katonai

abszurd = absurd logikailag lehetetlen lat. absurdus-’-um = e -itat, -en képtelenség

achát = r Achat, -e (féldrágakő) gör.-lat. achatesadjusztálni adjustieren igazítani;

kikészíteni;egyenruhába öltöztetni

lat. ad- = -hoz iustus^=igaz

ádvent = r Advent, -e karácsony előtti időakt r Akt, -e meztelenül ábrázolt

alak;cselekedet;felvonás

lat. actus = cselekedet

akut akute Ecke, -n

eckig e Egge, -n

hirtelen fellépő szeglet, sarok szegletes borona

lat. acutus-’ = hegyes; indog. alapszó

alabárd e Hellebarde, -n •fHelmbarte r Helm, -e e Barte, -n

(szúró-ütőfegyver)

fnyél; sisak (csata)bárd

ol. alabarda

-OS = r Hellebardier,-ealamizsna s Almosén, - gör.eleémoszüné; lat.

eleemosyna; vándorszó; ua. a tő, mint elemózsia

alabástrom r Alabaster, - (nemes gipsz) gör. Alabasztron városról; m.-ban latinosító végződés

r Alarm, -e riadó ol. all'arme! =alarmírozni = alarmieren riadóztatni fegyverbe!

lárma = r Lárm-ázni = -en

alezanc alles eins mindegy szó szerinti megf.alkóv f Alkove

r Alkoven, -hálófülke sp. alcoba =

hálószoba fr. alcőve

alt (hang) r Alt mély női hang +magas férfihang

lat. altus-’ = mély;magasol. alto

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

alternatíva e Altemative, -n egyik a két lehetőségből

lat. altér-’ = egyik a kettő közüllat. altcrnativus'’ =vagylagos fr. alternative m.-ban latinosítóvégz.

amerikáner r Amerikáner, - kézi fűró; befogótokmány

ammóniák s Ammóniák egy.-i lelőhelyéről lat. sál A.-um jelentéstapadás

amulett = s Amulett, -e lat. amuletum vándorszó

ándung ■f Ahndung, -en e Ahnung, -en

ahnensejtelemsejteni

angin tolltok;vászonféleség

s Nanking, -s pamutszövet-féle kínai városnév ol. anchina (?)

anilin = s Anilin, -s (festékanyag) ind., arabanonim anonym névtelen gör. anoniimosz'’

lat. anonymus'’anslussz = r AnschluB, -e

an-hozzácsatoláshozzá- 1. még: 'slussz'

antik = antik régi; ókori lat. antiquus ̂fr. antique

antracit = r Anthrazit, -e feketeszénfajta gör. anthrakitész = drágakőfajta

antimon=

s Antimon, -s Sb arablat. antimonium

anzágolni nagyot mondani ansagenan-sagene Ansage, -n r -er, -

bejelenteni meg-, be-, rá- stb. mondani bejelentés bemondó

anzikszkártya e Ansichtskarte,-n e Sichte Ansicht, -en e Karte, -n

képeslaplátáslátvány; nézet kártya; jegy gör. khartész=

papiruszlap lat. charta

aposztróf = r Apostroph, -e hiányjel gör. aposztro-phosz-’ =elforduló

archaizálni = archaisieren régit utánozni gör. arkhaiosz-’ = régi, eredeti

ármányos

ármány

fjobbágy;szegény-legény;

tolvaj

fondorlat

■f r Armmann

armr Mann, -er

jobbágy

szegény férfi, férj

nyú. elvonásarzén = s Arsen, -s As gör. (tisztázatlan)

lat. arsenicum

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

arzenál = s Arsenal, -e fegyvertár arabol. arsenale

aszfalt = r Asphalt, -e gör. aszphaltosz = fr. asphalte

aszpirin=

s Aspirin,-s lat. aspirare= belélegezni

asszonánc = e Assonanz, -en (rímfajta) lat. assonantia =hasonló hangzás

atom = s Atom,-e gör. atomos-^= osztatlan, vághatatlan

auditív = auditiv halláson alapuló lat. audire = hallani későbbi képzése

autó

-busz

autochton

-didakta

-gén

-gram-kláv

=

s Autó, -s -mobil, -e

r -bús, -se

autochthon

r Autodidakt, -en, -en

autogén

s Autogramm, -e r Autokláv, -en

törzsökös; helyben keletkezettmaga mestere

(heg.) idegen anyag nélkülsajátkezű aláírástúlnyomásosfertőtlenítő

gör. autosz-^= ön­

lat. mobilis^= mozg(athat)ó; jelentéstapadással elmarad lat. omnibus = mindenkinek összevonás gör. khthoniosz^= földigör. didaszkein = tanítanilatinosítás m.-bangör. genosz = nem;származásgör. gramma = íráslat. clavis = kulcs,retesz

azbeszt = r Asbest, -e gör. aszbesztosz-^= elolthatatlan

azúr 1. lazúr

bagatellizálni bagatellisieren

e Bagatelle, -n

lat. baca = bogyó ol. bagatella = apróság, semmiség fr. bagatelle = ua.

bajonett, bajnét=

s Bajonett, -e szurony fr. Bayonne városról baionnette

bajor r Bayer, -n, -nBayernbayrisch

Bajorország bajor (mn.)

bak = r Bock, -e hím; állvány, ülés rossz lövőnek vadász vigaszdíj is

bakfis r Backfiseh, -e

backen r Fisch, -e

f kamasz lány sütni való apró hal sütni hal

származékok: 1. pék

bakter fWachter(e) r Wáchter, -

wache Wache, -n

őréber

germán alapszó

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fWachtwachen

őrségőrködni, ébren lenni 1. még: 'vakparádé'

bál r Ball, -e táncest gör. ballein=dobni ballizein=táncolni lat. ballare=ua. fr. bal=tánc indog. alapszó (szárm. még: ballisztika, ballada, balett)

balanszírozni balancieren e Balance

e Bilanz

egyensúlyozniegyensúly

(gazd.) mérleg

fr. balancer lat. bilancia fr. balance ol. bilancio

baldachin r Baldachin, -e trónmennyezet ol. baldacchino = fbagdadi selyem (e célra)

ballaszt r Ballast, -e

e Lade,-n laden e Last, -en

f hajó holt terhe felesleges teher ládarakni, tölteni teher

germ. vándorszó

germ.-szláv alapszó

bála

ballon =

r Ballen, -

r Ball, -e baldr Balg, -e

r Ballon, -s

göngyölt csomag; mértékegység labda; gömb hamarosan bőr; -bői fújtató (lég)gömb

indogerm. alapszó

ol. pallone= nagylabdafr. ballon

baluszter r Baluster, - korlátbáb (ép.) gör. balausztion lat. balaustium ol. balaustro fr. balustre

balzsam

-ózni

r Balsam, -

balsamieren

héber növénynév; illatgör. balszamon

bambusz=

r Bambus, -se malájiból holl. bamboes

banda e Bande, -n f gót Bandwa= hadijelvény (?) fr. bande =csapat

bank

bankár

-ett

-ó bankjegy

e Bank, -en

-er Bankier, -s

s Bankett, -e

r Bankzettel, - e Banknote, -n

fpénzváltóasztalpénzintézetpad

vándorszó

ol. banchiere fr. banquier ol. banchetto = asztalkaol. banco= váltóasztal (jelentéstapadás?)

barakk e Baracké, n sp. baracca = fföldkunyhó

fr. baraque =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

tábori fakunyhóbarbár — r Barbar, -en, -en gör. barbarosz

lat. barbarusbárd 1. alabárdnálbarett s Barett, -e ellenző nélküli sapka lat. birrus =kapucnis

rövid köpeny klat. barretum, birretum

barhent r Barchent, -e egy oldalán bolyhos flanell

arabklat. barracanus^= érdes

barna braunr Bár, -en, -en

brünett

medve

barna hajú, bőrű

germ. alapszó tabu szó helyett 'barna' (vö. m. 'farkas')fr. brunette; fn.-ként is

bástya=

e Bastei, -en ol. bastia (n. v. ol. átvétel?)

basztárd = r Bastard, -e keresztezett; korcs; zabigyerek

fr. bátard

batiszt fn. mn.

= r Batist, -e -en

(finom vászonféle) fr. batiste(n. v. fr. átvétel?)

bauxit = r Bauxit, -e fr. Les Baux városrólbázis

-írozni

e Basis, -en e Base, -n basieren

alap; (kát.) bázis (vegy.) bázis alapozni valamire

gör.-lat.: ua.

bédeker = r Baedeker, - útikönyv kiadó nevérőlbeigli mákos, diós

tekercs, patkós Beugel, -

beugen, biegen

töltött kifli

hajlítani, hajtogatni indog. alapszóbelég r Beleg, -e

-en be- legen

r Belag, -e - em

e -erung e Lage, -n

bizonylat; -íték -ítani

(igekötő)vízszintesen helyezni

burkolat; feltét ostromolni ostrom helyzet

germ. alapszó; sok összetétel

sok összetétel; 1. liegen is

benzin=

s Benzin, -e szumátraigyantanévből

berill r Beryll, -e •fBerille

e Brille, -n

(drágakőfajta)

szemüveg; vécéülőke

gör. berüllosz fr. béryl, béril 1. még: briliáns er. berillből

berliner gyapjúbólnagykendő

Berliner berlini 1. földr. nevek etimol.

bergmanncsőr Bergmann,-leute

r Berg, -e r Mann, -er

bányász hegy férfi, férj

mérnök nevéről

r Bettel fkoldulás; potomság (?)

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

beste, bestyebitang

e Bestie, -n s Biest

bestiadög (átv.); stb.

átadó lat.?

betli-n

r -ler,-

(kártya:) rossz lap nyerkoldulnikoldus

beton r Beton, -s lat. bitumen-bői vándorszó; átadó bizonytalan

bezecc = r Besatz kihajtás, alátét 1. zaccbezupálni hivatásos

katonává lenni1. zupás

bibliofil fn. mn.

r Bibliophile, -n, -n bibliophil

könyvbarát " számára készült

gör. biblion=könyv gör. philosz=barát

biedermeier r Biedermeier, -

bieder bedürfen r Meier, -

nyárspolgár; stílusirány derék (gúny. is) igényelni majoros; intéző

biflázni büffeln r Büffel, -

fbuffen

puffén r Puffer, -

magolnibivaly

ütni

ütni, puffanni ütköző

indog. tő; utólagos értelmezése az igének valószínűbb származtatás, vö. paukolni

bigott

-éria

bigott

e -erie

vakbuzgó

-ság

(?) ang. by God=istenemre(?) sp. (hombre de)bigote=kecskeszakállas (konzervatív) fr. bigot (-t néma) fr. bigoterie

biléta s Bilett, -s

r -eur, -e

cédula; jegy

jegyszedő

fr. biliét (de logement); m.-ban latinosítás fr.: ua.

fbidli stb. bili 1. serblibilingvis bilinguisch kétnyelvű lat. bi- =kettős, két

lingua =nyelvbillikom r Willkomm(becher)

r Wille, -ns kommen Willkommen! r Becher, -

vendégváró serleg; "ex" pohár akarat, kedv érkezni Isten hozott! pohár, serleg 1. pohár;

jelentéstapadássalelmaradt

bimetall=

s Bimetall, -e s Metall, -e

ikerfémfém

lat. bi- (1. fent) lat. metallum=fém

bisszig = bissigbciffcn

csípős, éles nyelvű harapni, csípni

germ. tő, 1. pl. ang. to bit = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Bifi, -se harapás, csípés 1. még 'imbisz', 'pác', 'piszlicsár'

bitang jellemtelen,sehonnai;gazdátlan

fBiutung

e Beute, -n (er)beuten

zsákmány, -olás

II

zsákmányolnibizmut = s Wismut Bi lat. bismutumblanketta = s Blankett, -e

blankűrlapfajta fényes stb.

álfrancia, latinosítással (?)

blatt

-ölni kottáról első-re lejátszani

s Blatt, -er

bláttembláttrig

levél, lap, kártyalap; kotta

lapoznileveles

blaumontág r Blaumontag, -e

blaur Mond, -e r Tag, -e r Montag, -e

f szabad hétfő; átlustálkodott hétfő kék;részeg holdnap (24 óra) hétfő

blazírt = blasiert unott; beképzelt fr. blaser= elhasználni

blende

blindre vaktából

e Blende, -n blenden

blind

fényrekesz; vakablakvakítanivak germ. alapszó

bliccelni blitzen

r Blitz,-e

iskolát kerülni;villámlanivillám

blikk

blikkfang =

r Blick, -e blicken

r Blickfang r Fang

pillantás pillantani szembeötlő reklám (meg)fogás

kif.: első blikkre

blindre 1. blendeblokk

blokkolni

blokád

pénztárcédula

gépbe beütni

r Block, -e

blockieren

e Blockade, -n

tömb; bélyegív

lezárni

(ostrom-, gazd.)zár

germ. tő

fr. bloquer =ua.

ol. bloccata =ua.blőd = blöd ostoba, hülye germ. alapszó

bódé _ e Budefsátorviskó; diákszoba germ. alapszó

bodega

patika

butik

téka népi bútor

e Bodega, -s

e Apotheke

e Butike, -n e Budike, -n e Theke, -n

borozó

gyógyszertár

kis bolt; borozó

borozó

gör. apothéké = tartó, tartály, raktár lat. -ca = ua. kezdőbetű névelőnek véve és elhagyva (?) fr. boutique

fentiek utótagja; vö. bibliotheca

pukliboglár f domború fogl.

r Buckel, - r -ler, -

dudor, púp dudoros pajzs

lat. bucca = arc oldala

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

pukedli

drágakő; ékszer, stb.

(eszi a) fene

-n-ig

s Buckerl, -

sich bücken r Bücking, -e

görnyedni; trébelnipúposmeghajlás

meghajolnimeghajlás

tájnyelvi alak

'füstölt hering' másból ered

bognár

vagon

r Wagner, - r Wagen, -

e Waage, -n (er)wágen (be)wegen e Wiege, -n wiegen

kocsi-,kerékgyártó szekér

mérlegmérlegelnimozgatnibölcsőringatni; súlyt mérni

indogermán alapszó, 1. pl. ang. waggon

1. különbógni (korcsolyával)

körívr Bogén, - (-)

biegen

ív

hajlítanibója = e Bője, -n úszó jel holl. boye; latinosításbombabombázni =

e Bőmbe, -n bombardieren

gör. bombosz= puffanás lat. bombus = ua. ol. bomba fr. bőmbe

borbély r Barbier,-e

r Bárt, -e

bártig

szakáll

szakállas

lat. barbarius ol. barbiere fr. barbier lat. barba ang. beard 1. még "partedli"

bornírt

bornírtság

borniert

e Borniertheit

korlátolt

korlátoltság

fr. bomer = korlátozni

fborosta

borostás

(arcon) sörte; sörtekefe

e Borste, -n

e Bürste, -n borstig barsch

r Barsch, -e

sörte

kefe

f szúrós; csípős ízű;goromba

sügér

indogerm. alapszó

(uszonyai szúrósak)borostyán •fBrennstein

r Bernstein, -e brennen

brennbar s Stein, -e steinig

(féldrágakő)

égni

éghetőkőköves

növénynév máshonnan (kövült, éghető gyanta!)

böllér, bellér (tájny.) Peller

e Pelle, -n

pellen

nem tanult hentes; belsőségfeldolgozó héj, hártya; hurkabél hámozni

indogerm. tő, 1. klat. pellis =

bunda, bőr

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

s. " r Pelz, -e s Feli, -e

hámlani bunda (ruha) élő állat bundája; ember "irhája"

ang. pilch = bunda (kabát)

fr. pelisse = ua.

bóvli r Bofel, - Poféi Bafel Pafel

selejtáru, vacak héber (?)osztr.-bajor közny.

börze

e Börse, -n pénztárca;

tőzsde

gör. bürsza =bőr, -zacskó lat. bursa 1. még: 'persely'

brácsa = r Bratsche, -n mélyhegedű lat. brachium =kar ol. viola da braccio

bravó!

bravúr

bravúros

=

bravó!brav

s -our

bravourös

nagyszerű!derék

mesteri

ol., sp. bravo= derék lat. barbarus, brabus = idegen; vad fr. brave = derék, bátorfr. bravoure= bátor tett

bríftasni e Brieftasche, -n r Brief, -e e Tasche, -n

levéltárcalevéltáska, zseb, tárca

brigád

brigadéros =

e Brigádé, -n

r Brigadier, -e

kát. egység; munkacsoport

br. -parancsnok, -vezető

ol. brigata sp. brigada fr. brigádé fr., sp. brigadier =(többf.) kát. pár.; átadó vitatott

briliáns fn. briliáns mn. brillantin

brillírozni

=

r Brilliant, -en, -en brilliant

e Brillantine, -n (s Brillantin) e Brillanz brillieren

csiszolt drágakőkáprázatoshajlakk

fénytündökölni; remekelni

1. berill fr. ua.

ol. brillare fr. briller

brokát

brossbrosúra

=

r Brokat, -e

e Brosche, -n e Broschüre, -n

fémszállal átszőttselyemdísztűfűzött nyomtatvány

ol. broccato =átszőtt

fr. broche fr. brochure e —>a latinosítás

bronz fn.

bronz mn.

e Bronze, -n

bronzén

fr. ua. ol. bronzo

brúder

brúdert inni =

r Brúder, -

(e) -schaft trinken

-lich

fivér; szerzetes; cimbora

"pertu"-t inni

testvéries

indogerm. alapszó 1. pl. lat. frater= ua. szí. brat = ua. ang. brother = ua.

brusztolni mellel labdázni; törtetni; stb.

e Brust, -e mell 1. 'pruszlik', 'flekk'

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

s. brüsten hencegni

bubi, pubi

r Bub(e), -n, -n

r -i-isch

kisfiú;

gazember; (kártya) alsó becéző alak gyalázatos

gyermeknyelv, vö. pl. baby, baba

búg r Búg, -e hajlás; szügy; hajóorr; vasalt él

indogermán tő; rokonság ’biegen'-nel vitatott

bugris buta, neveletlen (tájny.) Buger régi pénzf., mint (fa)batka; becsmérlő szó

'Bug(g)er-Thaler'-ből; más származtatás 'Burg'-ból

buksza

puska

puszpáng

pénztárca,bugyelláris

e Buchse, -n

r Buchs, -e (tájny.) Puchse e Büchse, -n

(tájny.) Puchspam r Buchsbaum, -e

r Baum, -e

tok; persely

puszpángfa puszpángfa doboz; pénzszelence; puska

(élő) fa

indogermán tő: 1. pl. gör. pükszosz= ua. lat buxus = ua. ang. box =doboz ol. bossolo =puszpángfa

buli (kártya:)pénzestányér;

társasszórakozás

e Poule, -n (Boule)

(játék) tét fr. poule = tét -i: m., n. kies. képző

bum(m)edli=

(tájny.) Bummeri e Bűmmel, -n

rossz pont (kártyában) bojt, fityegő

bumli-vonatzni

=r Bűmmel

-zug, -e bummeln

kószálásvicináliskószálni, döcögni; kocsmáról kocsmára járni

bunda bűnt tarka, foltos ?bunker

_r Bunker, - süllyesztett tároló;

bombabiztos fedezékang. bunker = hajó széntárolója

Burg

fpurger,pulgár

polgár-i-ság

bécsi császári palota

e Burg, -en

f Purgari stb.

r Bürger, - -lich

s -tűm

f megerősített város; vár

f várvédő jobbágy

germ. tő, talán 'Berg'- gel azonos (= fmegerősített magaslat; hegy)

burgundi(ember)(bor)

= r Burgunde, -n, -n r Burgunder(wein)

butélia 1. ’pitli'-nélbutik 1. ’bodegá'-nálbükköny

=tájny. Wicken e Wicke, -n

lat. vicia =vadbab

bükiing = r Bück(l)ing, -e (bakszagú) füstölt hering

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Bock, -e bakcájg

eszcájg =

s Zeug, -e

fEBzeugessen

ruhaanyag; holmi; eszköz evőeszköz enni

cakk

cikcakk

cikcakkos=

e Zacke, -n

r Zickzakk, -e

zickzackig

szegélycsipke, csipkefog; hegyorom fostromárok; zegzug vonal zegzug vonalú

ikerszó

cak(um)pakk 1. 'zsák'-nálcégér

cégcéh

cekk

=

r Zeiger, - zeigen s Zeichen, -

e Zeche, -n

zechen r Zecher, -

f cégtábla; mutató mutatnijel

fegylet; fcéhtivornyákköltsége;kocsmaköltségtivornyáznitivornyázó

nyelvúj. elvonás

cekker = (tájny.) Zöcker r Zecker, -

vásárlókosár

célcéloznicéltalan

s Ziel, -e zielen ziellos

germ. tő

cement

=

r, s Zement f(koh.:) salak­kiválasztó por; kötőanyagfajta

lat. caementum = terméskő fr. cément (e. széman) = cementálópor

cérna

=

■f Zwirne

r Zwirn, -e zwei

dupla fonal

varrófonalkettő

germ. tő, 1. pl. ang. twine = ua.

indogermán tő, 1. pl. lat. duó, szí. dva stb.

cetli=

r Zettel lat. scheda, ol. cedola

cett = s Zett z német neve 1. 'ától cettig'c(v)ibak r Zwieback

zwei backen

kétszersültkettősütni

zwei egyik változata (összetételekben)

cidri

cidrizni

vacogás (tájny.) zidri zitt(e)rig zittem

reszketősreszketősreszketni

cifferblatt

cifra

ábrázat

f zérusszerű köröcskékkel

díszített; túldíszített

s Zifferblatt

e Ziffer, -n s Blatt, -er

számlap

számjegy; fzérus levél, lap

arab er.klat., ol. cifra = zérus fr. cifre = zérus 1. blatt

cigölniciha

cipelni ziehen, o, o (tájny.) Zieche

zögern

vonszolni, húzniágyhuzatvonakodni

1. abcúg (többszö­rös átvétel); indogerm. tő,

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

cúg

cúgos

szippantás, korty, ihatnék

huzatos; felhúzós (cipő)

r Zögling. -e e Zucht zucken r Zügel, -

r Durchzug Luftzug

r Zug, -e

növendék nevelés, termelés rángatni, rándulni gyeplő huzat

vonat; korty; stb.

rengeteg szár­mazék

1. cukkolni

cikcakk 1. cakkciki

cikis

kockázat

kockázatos

e Zicke, -n nőstény kecske; őzsuta; ostoba csíny

cikkely

cikkcvikli

szakasz,paragrafus

ruhán betoldás

r Zwickel, - f rész; betoldás

nyelvúj. elvonás

cilinder r Zylinder, - lámpaüveg; henger; keménykalap

gör. külindrosz = ua. lat. cylindrus fr. cylindre =

keménykalapcímer

jelvény;virágzatf.

r Ziemer szarv, agancs

cincink

cinkos bűntárs

s Zinn s Zink

e Zinke, -n

ónhorgany; kiálló rész; csavargójel

germ., pl. ang. tin olvasztóban kicsa­pódó alakjáról 'Zinke'-ből

cinóber=

r Zinnober, - s Zinnober, -

vörös ásványi, vörös szín

perzsa er. gör. kinnabari lat. cinnabaris

ciráda e Zierde, -n r Zierat, -e

zieren

díszítménydíszítménydíszíteni

m.-ban latinosítás

civil mn.

civil fn.

zivil

r Zivilist, -en, -en

polgári; nem egyenruhás

lat. civilis fr. civil(e.szivil) = polgári

coboly r Zobel, - szí. sobol= ua. n. ejtéssel, hangr. illeszk.

cókmók holmi e Zuwaag(e), -n zue Waage, -n

ráadás hozzá-, rá- mérleg

m.-ban ikerités; szárm. vitatott

colcoloscolstok

=r Zoli (1)zollbreit, zollhoch r Zollstock, -e

e Zahl, -en

mértékegység

hajtogathatómérővesszőszám

Zoli (2) = vám a lat. telonium-ból

indogerm. tőcopf = r Zopf, -e hajfonat; stílusirány 1. ’tupírozni'-nálcövek rövid karó r Zweck, -e f céltáblafüggesztő

szeg; céltábla közepe; faszeg, nagyfejű szeg;

er. e Zwecke variánsa

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

cvekedlie Zwecke, -n s Zwekerl

célnagyfejű szeg kockatészta; csipetke tájny. kies.

cucli = r Zuzel,- zuzeln

cumicumizni; selypíteni

tájny.

cúg 1. cigölnicugehőr fZugehör

r, e, s Zubehör, -e zugehören

kellék, tartozék -hoz, hozzá tartozni

fcukkercukor

cuki édes, aranyos

r Zucker, - ind., perzsa, arab gör. szakharon lat. saccharum m.-ba többsz. átvétel -i: m.-n. kies. képző

cukkolni ingerelni,ugratni

zuckenzückenziehenzecken

rángatnikirántanihúzniingerelni

culáger kőműves­segédmunkás

r Zulanger, - zulangen

láng

lángéngelangenverlangen

adogatóadogatni, odanyújtani hosszú

odanyújtanijutnikövetelni

indogerm. tő, 1. pl. lat. longus 3= ua. ang. long = ua.

curikk zurückzur Rücken, - (tájny. Ruck)

vissza, hátra -hoz stb. a hát

cvekedli 1. ’cövek'-nélcvíder

rosszkedvű

(tájny.) zwider zuwider ellenére;

kiállhatatlan1. ’víder'

cvikipuszicvikker =

s Zwickerbusserl, - ■fr Zwicker, -

zwicken

csók arccsípéssel

csíp(tet)ni

1. 'puszi'

csaklizni elemelni, csenni schachern alkudni; csereke­reskedelmet folytatni

héber er.; tolvajny.

csap

csapiárcsapolnicsapszék

=

(tájny.) Zapf r Zapfen, - (tájny.) Zapfler (an)zapfen rZ apf-e

germ. tő, 1. pl. ang. táp = ua.

csikk=

r Tschick, -(s) cigarettavég közny.ol. cicca = ua.

csinnadratta = tschingtarata hangos zene hangutánzáscsokoládé e Schokolade, -n mexikói er. nemzetk.;

n. átadó, vö. limonádé

csuszpájz = e Zuspeise, -n főzelék, köret m. -bán tréfás

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Speise, -n étel 1. speizcsúz

hexensussz

csúzli

reuma

húzóparittya

r Schufl, -sse schicfkn. o, o

r HexenschuB e Hexe, -n

(tájny.) e Schussel, -n

lövés; éles fájdalom lőnilumbágóboszorkány

csúszdacsűr terménytároló fSchiur

e Scheuer, -nua.,pajta

(anno)dacumál =

(Anno) dazumal

-mai s Mai, -e

akkoriban-szóralkalom, eset szerteágazó

indogerm. tő; a jegy' jelentésű más tőből

dafkéból = aus Daffke dacból berlini köznyelvbőldakszli r Dachsel, -

r Dackel, - r Dachs, -e

tacskó (kutya)

” ; borz

borz-, rókavadá­szatra haszn. klat. taxo = borz, borzeb

dám(szarvas) = r Dam(hirsch),-e lat. dam(m)a = ua.dáma e Dame, -n hölgy fr. dame = úrnő,

férjes asszony (ejtsd: dám)m.-ban latinosítás v. hangrend

damaszt r Damast, -e vászonf. klat. Damascenus = damaszkuszi vászon vándorszó

dauer (hullám), dajer

e Dauerwelle, -n e Dauer dauern

tartóshullám időtartam eltartani... -ig lat. durare =ua.

defekt

durchdefekt teljes átlyukadás

r Defekt, -e

durch

meghibásodás; gumikilyukadás; mn.: meghibásodott át

lat. defectus = hiány, hiba

deci (r) s Dezi(liter), - tized liter indogerm. tő, 1. gör. deka = 10 lat. decem =10 szí. deset stb.

deficit s Defizit (pénzügyi) hiány fr. deficit német ejtésű átvétele, ez latinból

dekli

dekung

r Deckel, - e Decke. n decken s Deck, -e e Deck ung. -en

fedő, laptakarótakarnifedélzetfedezék

indogerm. tő, 1. gör. sztegein = lat. tegere = ang. to thatch = takarni

diadém s Diadem, -e arany fejpánt, korona stb.

gör.-lat. diadema = öv; körpánt; királyi jelvény

dinsztelni 1. ’dunszt'direkt = direkt egyenes(en), közvetlen lat. directus ^=

irányított, -uló,

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

egyenesdirndli s Dirndl(kleid)

(tájny.) Dirndl e Dirne, -n

tiroli női népviselet fiatal lányfcselédlány; rosszlány

dóm r Dóm, -e főtemplom gör. domosz = ház lat. domus = ház ol. duomo = dóm fr. dőme = dóm

dózni cigarettatárca (tájny.) Dosen e Dose, -n doboz, konzervdoboz

dőzsölni dösen ftobzódni; szundikálni; stb.

ang. to doze= álmosnak lenni m. szárm. vitatott

fdragonérdragonyos =

r Dragoner, - lovas lövész lat. draco = sárkány; lőfegyverf.; dracones = ilyen fegyvert viselő fr. dragon = sárkány

drehás, drehus = r Dreher, - esztergályos indogerm. tő, 1. drilldresszírozni

dresszúra

dressieren

e Dressur

idomítani; gyakorlatoztatni állatidomítás; nevelés külső eszközökkel

lat. dirigere (directiare) = irányítani fr. dresser = idomítani; m.-ban latinosítás

drill

drót

erőszakosfegyelmezés;vakfegyelem

r Drill

r Drall, -e

drillen r Draht, -e

egyhangú kát.gyakorlatozás;fegyvercsőcsavarmenetegyakorlatoztatnifémhuzal

drehen (indogerm. tő) = csavarni; esztergálni

dromedár s Dromedar, -e egypupú teve; esetlen, nagydarab ember

gör. dramein = futni lat. dromedarius, fr. dromedaire = teve

drukk

drukkolni

drukker szurkoló

r Druck

d. Daumen drücken

r Drucker, -

nyomásvizsgafélelem

szurkolninyomdász

germ. tő

dunszt

dunsztja sincsdunsztolnidinsztelni

szárazgőz; izzasztó pólya

= (befőttet)

r Dunst, -e

keinen D. habéndünstendünsten

pára

fogalma sincspárolnipárolni

nygerm. tő, ang. dúst = por

durchdefekt 1. 'defekt'durchmars két műszak

egyhuzamban;r Durchmarsch,-e

durch

átvonulás

hasmenésát 1. még 'mars'

durchsusz

durchsuszolni

r DurchsuB, -e r Schufl. -sseé schicfkn. o, o

durchschieften

(nyomd.) térző lövés stb. lőni; szökkenni

térzőt tenni

germ. tő, 1. pl. ang. to shoot = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

dűna, -ák = e Düne, -n tengerpartihomokbucka

holl. dune = ua. m.-ban latinosítás v. hangr. illeszk.

egál

egálban lenni

egalizálni

(anyagilag)egyenesben

lenni

egál

egalisieren

egyenlő; mindegy

azonos szintre hozni, kiegyenlíteni

lat. aequalis ^ = egyenlő fr. égal = ua. átadó?

átadó a n.

egzecíroz(tat)-ni

parancsolgat-vairányítani

exerzieren (kát.)gyakorlatoz(tat)ni

lat. exercere = gyakorolni

elemózsia 1. 'alamizsna'encián = r Enzian, -e tárnics (növ.) lat. gentiana = ua.endlizni (tájny.) endeln

s Ende, -n endlich e Endung, -en enden

széleket eldolgozni vég, szél végre végződés végződni

germ. tő, 1. pl. ang. end = ua.

epigon = r Epigone, -n, -n gyenge követő gör. epigonosz 3= később született, utód

érc = s Erz, -e fémtartalmú kőzet; bronz

erkély r Erker, - klat. arcuarium = íves kiemelkedés fr. arquiére = kiszögellés; lőállás

eszcájg 1. 'cájg'fácán = r Fasan, -e(n) gör., lat., fr. (faisan)facér = vazierend munkanélküli;

gazdátlan; nőtlenlat. vacare = szünetelni

fach=

s Fach, -er fiók, rekesz; polc; szakterület

fád kedélytelen fad(e) unalmas, egyhangú fr. fade = ízetlenfáin(tos)

=fein finom; nagyszerű germ. tő, 1. pl.

ang. fine = ua.fejront(fájront)

r Feierabend, -e

e Feier, -n r Abend, -e feierlich feiern e Ferien

ünnep előestje; munkavégeünnepestünnepélyes ünnepelni isk. szünet

lat. feriae= ünnepek

fakszni cécó, teketória, körül­

ményeskedés

(tájny.) Faxn e Faxé, -n grimasz; bolondozás

Fickesfackes =bolondozás,bohóckodás

falc

falcolni =

r Falz, -e

falzen

horony; (könyvköt.): behajtásrovátkolni; peremezni; egymásba hajtani

fals hamis (hang) falsch hamis, téves, helytelen falsus 3= ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fálschen hamisítanifandli

fpánk stb. fánk

(tájny. kies.) Pfandl

e Pfanne, -n

r Pfannkuchen, - r Kuchen, -

habarcsmerőserpenyő

sült tészta, kalács

gör. patané= tál lat. patina = tál, serpenyő ang. pan = ua. gyermeknyelvből, vö. ang. cake(s) = ua.

ffassangfarsang

(tájny.) Faschang r Fasching

fastenr Schank, -e schenken

böjtelő, húshagyóböjtölniitalboltitalt tölteni;ajándékozni

nagyböjt előtti italozással kapcs.

fasírtfasírozni =

Faschiertesfaschieren

vagdalthús húst darálni

tájny.fr. farcir = húst tölteni

fásli

fáslizni

(tájny. kies.) Faschl e Fasche, -n

faschenkötözőpólya fáslival bekötni

tájny.tájny.

faszolni fassen

s Fali -sser s GefáB, -e verfassen

(kát.) vételezni; megragadni hordó edény(művet) írni

germ. tő

fater (biz.) = r Vater, - apa indogerm. tő, 1. pl. gör. patér lat. páter ang. father fr. pere

fecni = r Fetzen, - (zer)fetzen

rongy, (papír)darab tépni

féder

-veisz =

e Feder, -n

s -weifl weifl

toll;rugó

sikpor, talkum fehér

indogerm. tő, 1. pl. gör. pteron =toll; szárnylat. penna = toll ang. feather = toll gör. Pindosz = (Fehér) hegy neve ang. white = fehér

felcser tábori sebész r Feldscher, - fFeldseherer

s Féld, -er e Schere, -n scheren, o, o

fborbély, táb. sebész; egészségügyi (kát.) (harc)mező olló

nyírnifelspannolni

=spannen

e Spannung e Spanne einspannen s Gespann

(húzva) kifeszíteni; jelajzani feszültség araszbefogni (lovat) fogat

germ. tő, 1. pl. ang. span = arasz; fogat

ferbliferblizni =

s Fárbel F. spielen e Farbe, -n

farbig

kártyajátékf.

szín; festék színes, színű

indogerm. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fárben színezniférc

fércmunkafércelni

cérnafajta

kontármunka

e Fitze, -n r Fitz

fitze(l)n

motring, pászma gubanc

átabotából összevarrni; kapkodva dolgozni; motringolni

fertály

környék

fVierteil s Viertel, -

vier

(f s) r Teil, -e

negyed

négy

rész

germ. tő, 1. pl. ang. four = ua.

fess fesch divatos, elegáns, jóképű

fr. fagon ( = fazon) - bólang. fashionable = ua.; tájny. rövidítéssel

feszt fest-igene Festung, -en

erős(en), szilárd(an) -ítani

erődítmény

vö. ang. fást = ua.

fiáker r Fiaker, - kétlovas bérkocsi fr. fiacre = ua. (a St. Fiacre Szálló előtti szoborról)

fifika

fifikás

e Pfiffigkeit r Pfiffikus, -sse

r Pfiff, -e pfeifen, i, i pfiffig

furfang(osság) furfangos ember furfang; fütty fütyülni furfangos

m.-ban latinosítás n.-ben is latinosítás

filcfilctoll rostirón

r Filz, -e szövetfajta lat. pellere = hajtani klat. filtrum = filc

szűrő, filter vö. ang. felt = filc

filigrán

törékeny termetű

s Filigrán, -e nemesfém szálas ötvösmunka

lat. filum = fonal granum = mag

ol. filigrana = filigránfiliszter r Philister, - filiszteus;

f nem diák; nyárspolgár

héber

fillér aprópénz r Vierer, -

vier

fnégykrajcáros;négyes;négy indogerm. tő, 1.

lat. quattuor ang. four

finánc r Finanzer, -

e Finanz, -en

r -ier, -s -iell -ieren

vámőr

pénzügy;pénzemberekbankárpénzügyipénzelni

klat. finantia = esedékes fizetés fr. financer =

pénzelni financier = bankár

firhang (tájny.) Fürhang r Vorhang, -e

vor- hángen

függönye l ­függeszteni

firlefánc = r Firlefanz, - semmiség, csacsiság;

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

f ugrabugrás táncfirma jó firma

fcégjómadár

e Firma, -en cég lat. firmus ̂ = erős ol. firma = aláírás

firnisz, firnájsz r Firnis, -sse lenolaj kence fr. vemis = kence, politúrang. varnish = ua.

fix = fix állandó;biztos

fixus 3 = ráerősített

fixálni = fixieren rögzíteni;fixírozni = II erősen néznifix und fertig = ua.

fertigteljesen kész kész

flanc = (tájny.) hivalkodó viselet; indogerm. tő, 1. pl.r Pflanz nagyzolás lat. planta =

flancolni hivalkodón pflanzen ültetni; becsapni csemeteöltözködni e Pflanze, -n növény fr. plánt = palánta

plante = növény ang. plánt = "

flanell fn. = r Flanell, -e egyfelől bolyhos kelme kelta er.ang. flannel = ua.

flanell mn. = -en fr. flanelle = ua.flangálni = flanieren kószálni, lófrálni fr. fláner = kószálni

flankieren kísérni; oldalról védeni

fr. flanquer = oldalazó tűzzel védenim. -bán két szó keveredése

e Flanke, -n oldalerőd;

fiánkénhadrend szárnya labdát szélről beadni

flaska (-ó) palack e Flasche, -n fbefont edény; germ. fn., 1. pl.

flechten, o, oüvegfonni

ang. flask = ua. indogerm. tő szláv közvetítés, 1.

szerb-h. ploskaflaszter = s Pflaster, - útburkolat; gör. plasszein = puhaflastrom

gyógyírsebtapasz anyagból formálni

(em)plasztron = kenőcsklat. plastrum = sebkötés; útburkolat m.-ba kétszeres átv.

flekk = r Fleck, -e folt;

flekkeskéziratlap

fleckigfölddarabfoltos

flekken sülthússzelet r Flecken, - belsőség;

flekni cipőfolt IInyárson sült 1. Fleck

pruszli(k) f r Brustfleck (tájny. Prustl)

e Brust, -e

fűzős női mellény

mellflinta öreg puska e Flinte, -n kovás puska;

sörétes puskaholl. vlint = kavics, tűzkőang. fiint = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

m.-ban latinosítás?flóderozni = flodern (fladern) (fest.) erezniflór ffátyol;

erős fonal; ebből harisnya

r Flór, -e fátyolszövet holl. floers fr. velours = bársony,

fleurs = virágok belejátszásával

flóta = fVloite stb. furulya;e Flöte, -n fuvola fr. flűte = ua.

m.-ban latinosítás? hangr. illesz t?

flótás = r Flötist, -en, -enflótázni = flötenflott flott f indulásra kész (hajó); holl. flot = ua.

flotta=

e Flotté, -n

akadálytalan,könnyedhajócsoport,

-állomány,-had

ol. flotta = ua. fr. flotté = ua.

fliefien, o, o folyni germ. tő, 1. pl. ang. to fleet =

elmúlni fleet hajóhad

s Flofl, -e tutaje Flosse, -n uszonye Flut, -en ár(adat)r Fluft, -sse folyó

flúgja van kicsit zavarodott r Flug, -e repülés; szárnyalás germ. tő, 1. pl.flúgos

fliegen, o, o r Flügel, - flügge

repülni szárny repülni tudó

ang. to fly = repülni

font = s Pfund súlymérték; lat. pondus = súly

fontos 1. fontos 2.

= ...pfundig (közny.) pfundig

pénznem...súlyújelentős;pompás

germ. átvétele, 1. pl. ang. pound = ua.

fór (fn.) előny vor (prápos.) előtt, elé indogerm.-on alapuló(igekötő)

vorderelő-elülső

germ. tő, 1. pl. ang. fór = -ért

fordern követelnifortély mesterfogás;

cselr Vorteil, -e

r Teil, -e

ffogás;előnyrész

fullajtárhajtólovas;szolgalélek

r Vorreiter, -

reiten, i, i r Reiter, -

előfutár;csatlós

lovagolnilovas

forszírozni forcieren erőltetni, sürgetni lat. fors = erőfr. forcer = erőltetni,kényszeríteni

fox(l)i = (tájny.) Foxi r Fox(terrier)

kutyafajta ang.

fölöstök 1. 'früstök'főn = r Föhn, -e meleg alpesi szél lat. (ventus) favonius

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

= meleg szél nevefrajla

nőszemély

(tájny.) Fráule

s Fráulein, - e Frau, -en

f szobalány; nevelőnő

kisasszonynő;feleség

m.-ban latinosítás v. hangr. illeszk.

frakk r Frack, -s fecskefarkú férfikabát lat. floccus = pehely;csekélységfr. froc =szerzetesruhaang. frock = f csuha;kabát

francli

rojtosodás;szegélydísz

(tájny.) Fransl e Franse, -n

rojt lat. fimbria, frimbia =szál, rojtfr. frange = rojt

franc t = francia betegség

(vérbaj); kórság, fene

r Franzose, -n, -n francia (fn.) fr. franca is

frank fr.: Franc sv.: Frankén

frank

pénznemek

szabad, nyílt

lat. Francorum rex = frankok királya (pénz, 1360); Francus = frank

frankó frankofrankieren

bérmentve bérmentesíteni, bélyeggel ellátni

ol. franco = bérmentve

frech—

frech fmerész;pimasz

germ.

frász fepilepszia;rémület;

pofon

(tájny.) e Fraisen görcs (kül. gyerm.)

frigy szövetség;házasság

r Friede, -ns

friedlichbefriedigen

zufrieden

•f kímélet;fbarátság;'•‘közrend:ffegyverszünet;békebékésfmegnyugtatni;kielégítenielégedett

germ. tő

friss = frisch nygerm. tő, 1. pl. ang. fresh = ua.

frissítenifrisseség

er-, auffrischen e Frische

román nyelvekbe is átv.:fr. frais = ua. ol. fresco = ua.

frizura e Frisur, -en hajviselet álfr. (m.-banlatinosított)származékszó:fr. friser = bodorítani,hajat igazítani

froclizni frotzeln ugratni;bosszantani;csipkelődni,

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

gunyoroskodnifront — e Front, -en harcvonal;

homlokzatlat. frons (frontis) = homlok

frontális frontal elölről jövő, történő fr. front = első vonal m.-banvisszalatinosítás

frottír = s Frottiertuch, -er bolyhos kelméből fr. frotter = ruhával(törölköző) törölköző dörzsölni

s (r) Frottee, -s frottieren

bolyhos pamutkelme ruhával dörzsölni

franciásító képzés

fölöstök v. = s Frühstück, -efrüstök früh kora(i);

reggel(i)indogerm. tő 1. pl. gör. prói = reggel, korán

s Stück, -e darab (ti. kenyér) germ. tőfuccs! = futsch! elveszettfúga e Füge, -n

fügén fügsam s Gefüge, -e

e Befugnis, -sse

eresztékillesztenialkalmazkodószerkezet;eresztékekjogkör, illetékesség

nygerm. tő, 1. pl. ang. to fay = illeszteni

fukar zsugori fFuckerFugger

keresk., bankár család neve

m.-ban hangr. illeszk.

fullajtár 1. ’fór'-nálfuser = r Pfuscher, - kontár talán 'futsch'-bólfusizni = pfuschen kontárkodni, feketén

(el)fuserálni = verpfuschendolgoznielpuskázni, elrontani

furikázni kocsival ide-oda hajta(t)ni

fahren, u, a

r Fahrer, - e Fáhre, -n e Fürt, -en

nem gyalog menni;járművet vezetni;szállítanivezetőkomp, révgázló

m.-ba szí. közvetítés

furmányos = r Fuhrmann, -er

fuvaros —(-leute)

II

fuvar fFuora (tájny.) Fuar e Fuhre, -n

szállítmány

fuvarozni 1. 'fahren' = szállítanifuszekli férfizokni (tájny.) FuBsöckl kicsinyítéssel

r Fufi, -e lábfej indogerm. tő, 1. pl.fuftene Fessel, -n 1.

alapulni csüd; boka

gör. púsz = ua. lat. pes = ua.

e Socke, -ang. foot = ua. 1. 'zokni'

füge e Feige, -n lat. ficus = ua. ol. figa (több.: fighe) = ua.átadó vitatott

gádor 1. ’zsalugáter’-nélgála = e Gala díszruha; ünneplő arab

sp. gala = ünneplő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

gáláns

galantéria

dísz- (hintó, bemutató)

bőkezűség

galant

e Galanterie

-ware

udvarias, lovagias nővelgáláns viselkedés nővel;

díszműáru

ruha

fr. galant = ua. m.-ban latinosítás

fgaland keskeny szalag r Gálon, -s, -s e Galone, -n

paszomány, sujtásII

fr. galon = ua. ol. galloné = ua. m.-ban ma még ’galandféreg'-ben

gallér=

r Goller, - v. Göller, Koller

fodorgallér klat. collarium= páncél nyakrésze

galopp

galopp(ír)ozni

magátelgaloppírozni

=

r Galopp

galoppieren

s. vergaloppieren

vágta; táncfajta vágtázni; galoppot táncolni elragadtatni magát

fr. galop = ua. ol. galoppo = ua.

gang r Gang, -e

gehengangéin

folyosó;járásjárni, menni

" tanítani; gyámolítani

germ. tő, 1. pl. ang. gang = (együtt járó, együtt ténykedő) csoport

garantálnigarancia =

garantieren e Garantie, -n r Garant, -en, -en

szavatolni jótállás, biztosíték jótálló, kezes

fr. garantir = ua. fr. garantie = ua. m.-ban latinosítás germ. tő, fr.-ba innen

garas f Grosse, Grosch

r Groschen, -

régi pénzn.

osztr. aprópénz

lat. denarius grossus = vastag pénzérme cseh közvetítés

gárda

gardíroznigárdista

=

e Garde, -n

gardieren r Gardist, -en, -en

warten 1. r Wart, -e v. Wárter, - e Warte, -n wahren

egycélú embercsoport; elitcsapat

védve kísérni gárda tagja gondozni őrző, kezelő

figyelőtorony őrizni stb.

fr. garde = őrség stb. (e.: gard)ol. guardia = őrzés stb.m.-ban latinosítás v. hangr. illeszk.

germ. tő: fwardon = gondját viselni; fr.-ol.-ba innen, 1.

ang. ward = őrség, őrzés

gargarizálni = gargarisieren torkot öblíteni hangutánzógarnírung

garnitúra

garnizon

=

e Garnierung, -en

e Garnitur, -en

e Garnison, -en

warnen

köret, adalék

több összetartozó darab

helyőrség; kát. állomáshely

figyelmeztetni

fr. garnir = felsze­relni; díszíteni

fr. garniture (e.:-ür) = ua.

germ. tő, 1. pl. ang. to warn = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fr.-ba innengarnis 1. 'karnis'gavallér r Kavalier, -e

e Kavallerie, -nlovaglovasság

lat. caballus = ló fr. cavalier (e.:-ié) = lovagol. cavalliere = lovag sp. caballero

gáz s Gas, -e légnemű anyag gör. khaosz = űr holl. Helmont vegyész g-vel honosította meg

gázsi e Gage, -n művész fizetése fr. gage = zálog;zsold; fizetés

germ. tőbőlgeil

érzelgősgeil émelyítő;

érzéki;buja (növény)

germ. tő

gers(t)li árpagyöngy (tájny.) Gerstel e Gerste, -n

árpakásaárpa

német-holland szó

gestapó = e Gestapo Hitler titkosrendőrsége Geheime Staatspolizei röv.

fkeszten(y)egesztenye

= fKestene e Kastanie, -n

lat. castanea = ua.

gíbic 1. 'kíbic'giccs

giccses

r Kitsch

kitschenkitschig

művészietlen mű;ízléstelenség

kenni stb.

késői származékszó

gigerli = s (r) Gigerl, - piperkőc tájny.gikszer hang-

bicsaklás;

baklövés, baki

(tájny.) Gickser r Kicks, -e

kicksen " v. gicksen

hangbicsaklás;

rossz lövés (labdával) hibalövést elhibázni megbicsakló hangon beszélni

gilt gilt gelten, a, o

gélt?

giltig, gültig vergelten

entgelten s Entgelt unentgeltlich

érvényesfvisszatéríteni;számítani vmineknemde? (legyenérvényes?), jó?érvényesvisszafizetni,megbosszulnimegfizetniellenértékingyen

germ. tő, 1. pl. ang. to yield = eredményezni; engedni m.-ban főleg játékban: nem gilt

gipsz r Gips, -e semita er.gör. güpszosz = ua. lat. gypsum = ua.

gittgittelni

= r Kitt, -e kitten

ragacstömíteni, tapasztani

nygerm. tő

glancolni = glánzen r Glanz

fényesíteni; tündökölni fénye vminek indogerm. tő, 1.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

glancba vágja magát

kirittyenti magát

ang. to glint = fényleni

glazúr e Glasur, -en s Glas, -er

r Glaser, -glásemglasig

üvegmázfborostyánkőüvegüveges (ember) üvegből való üveges (mn)

germ. tő, 1. pl. ang. glass = ua.

gleccser=

r Gletscher, - jégár indogerm. tő, 1. lat. glacies = jég

elédá-ban állni in Reih und Glied stehen

s Glied, -er gliedern s Mitglied, -en

felsorakozva állni

tag (kát. egységé is)tagolnicsoport tagja

m.-ban latinosítás germ. tő

gledicsia = e Gleditschie, -n lepényfa, krisztustövis Gleditsch n. botanikusról

glettelni simáraeldolgozni

glatten

glatt e Glatte e Glatze, -n

simítani

simacsúszósságkopaszság

indogerm. tő

glokni (tájny.) Glockn e Glocke, n

harang;

" alakú szoknya

kelta-ír er. ang. clock = óra

gókler 1. 'kókler'gramm 1. kilogrammgránát

gránátosgranadirmars

(apró magvú!) gr.-alma;

drágakői.

gránátos-kocka

e Gránáté, -n r Grenadier, -e

robbanó fegyver

lat. granum = mag, szem malum granatum = gránátalma

ol. granata = g.-alma; gránátfr. grenade = gránát

griberli (tájny.) Grüberl s Grübchen, -

e Grube. -n graben, u, a r Graben, - s Grab, -er

gödröcske (arcon)

gödör; bányaásniároksír

kies.

germ. tő, 1. pl. ang. to grave = ua.

griff (madár) r Greif, -e mesebeli madár asszír-héber er. gör. grüpsz = ua. lat. gryphus átadó vitatott

grimasz = e Grimasse, -n fintor; eltorzult arc

germ. tőfr. grimace = ua.

gríz

-papi tejbedara

r Griefi

s Gricffcln grófi

dara;durva homok (csapadék)szitálás f durva szemcséjű; nagy

germ. tő, 1. pl. ang. grit = durva

homok; homokkő

1. ’pappendekli’

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

gróf

grófság

= (tájny.) Gróf r Gráf, -en, -en e Grafschaft, -en

gör. grapheusz = királyi írnok

klat. graphio = írnok

grund

gründolni

beépítetlen(ház)hely

r Grund, -e

gründen

•'‘birtok:alap;okalapítani

germ. tő, 1. pl. ang. ground = ua. 1. még 'krumpli'

gruppkerek virágágy

e Gruppé, -n csoport ol. gruppo = ua. fr. groupe = ua.1. még ang. group = ua.

gseft 1. 'seft'gukker

(kukker)kukkolni =

r Gucker, - (Kucker)

gucken (kucken)

távcső

nézni, kandikálni

gurgulázni gurgeln

e Gurgel, -n

torkot öblíteni; bugyborékolni torok

eseti, önálló hang­utánzás m.-ban is

lat. gurgulio = ua.gurtni (tájny.) Gurtn

r Gurt, -e gürten r Gürtel, - r Garten, -

erős vászoncsík, heveder övezni öv; körút(körülkerített) kert

elvonás ’gürten’-ből indogerm. tő, 1. pl. ang. to gird = fel­övezni; körülvenni girdle = öv

gutsein r Gutschein, -e

guts Gut, -er gütigr Schein, -e

scheinen, ie, ie

bon, átvételre jogosító írás

jó, jóvá- anyagi javak jóságos fény; látszat;jegy, igazolólap világítani, sütni

(nap)

germ. tő, 1. pl. ang. good = jó germ. tő, 1. pl. ang. to shine = világítani, sütni (nap)

gyémánt (fn.)

(mn.) =

r Diamant, -en, -en

diamanten

gör. adamasz = ua.; damnanai = legyőzni

fr. diamant (e.:-an) = ua.

háklis akadékosko-dó;finnyás

(tájny.) haiklich, haikel

heikel, heiklig kényes; finnyáshakni szeszély,

bolondériar Haken, -

hakenhakelnhacken

horog, fogas;bökkenőbeakasztanihorgolnikapálni

indogerm. tő, 1. pl. ang. hook = horog,

kampó m.-ban keveredés

’háklis’-salhall átjárószoba,

előcsarnoke Halle, -n csarnok, előcsarnok germ. tő, 1. pl.

ang. hall = ua.hamburger szendvicsfajta r Hamburger, - hamburgi ember;

szendvicsfajta itt angolosan ejtve: hembörgö

hámor = r Hammer, - f kicsi, régi vasmű fkovácsműhely;

germ. tő, 1. pl. ang. hammer =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

hámmernkalapácskalapálni

kalapács m.-ban hangr. illeszkedés

handlé

fhentler,fhentelérhentes

ószeres fHandler r Hándler, -

handeln

hantieren

e Hand, -e

f marhakereskedő kereskedő kereskedni; cselekedni fkereskedni; fkézműipart folytatni; ügyködni, bánni w el kézfej germ. tő, 1. pl.

ang. hand = ua. Hándler 'marhake­reskedő' jelentésé­nek fejlődéséről feltevések

happolni megkaparin­tani

happen r Happen, -

happig

szájjal utánakapni falat, falás mohó

feltehetőengyermeknyelvből

hapták vigyázzállás Habt acht! habén e Habé e Acht (acht) achten acht habén

vigyázz! (kát.) birtokolni tulajdon figyelem

figyelnifigyelni

indogerm. tő, 1. pl. lat. habeo = ua. ang. to have = ua.

hárfa e Harfe, -n harfenr Harfenist, -en,

-en

hangszerfajtahárfáznihárfás

germ. tő, 1. pl. ang harp = ua. m.-ban latinosítás v. hangr. illeszt; végződés esetleg népetimológiával

hártya 1. ’kártyá'-nálhébér r Heber, -

heben, o, o r Hebel, - r Hub, -e r Habicht, -e r Hafen

lopó emelni emelő; pedál emelés héja kikötő

indogerm. tő, 1. pl. lat. capere =

elvenni ang to heave =

emelni

hecc

heccelni

ugratás,bosszantás

bosszantani;felbujtani

(tájny.) Hetz e Hetze, -n

hetzen hassen

hajtóvadászat;ugratáshajszolni; felbujtani gyűlölni

germ. tő, 1. pl.

ang. to haté = gyűlölni

hecsedli=

e (r) Hetschepetsch (tájny.) s Hetscherl

csipkebogyó

hektika(heptika)

e Hektik

hektisch

tüdőbaj;hajszalázasan igyekvő

gör. hektikosz^ = testi; tartós

m.-ban latinosításherceg r Herzog, -e

s Heer, -e ziehen, o, o

fhadvezér hadsereg fvezetni; vonulni; vonni

m.-ban hangrendi illeszt

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

hercegséghercegi

= s Herzogtum,-er herzoglich

hercig herzig s Herz, -ens, -en

helyes, bájos szív

indogerm. tő, 1. pl. lat. cor = szív ang. heart = szív szí. serdee stb. = ua.

hering r Hering, -e halfajta;sátoreövek

nygerm. tő, 1. pl. ang. herring =

heringhermelin = s Hermelin, -e

r Hermelin, -ehölgymenyéth.-prém

nygerm. tő kicsinyítése

hexensussz 1. ’csúz'-nálhimpellér T =

semmirekellő,gazember

•fr Himpler, - (Hümpler)

humpeln

kontár;lusta

kontárkodni;botladozni

himpér (tájny. himper)

e Himbeere, -n e Beere, -n

málnabogyó

előtag f germ. tő, 1. pl. ang. berry = ua.

hóh(elegáns) hoch (elegant) hoch

höchstens

nagyon (elegáns) nagyon (előtagként); magas legfeljebb

germ. tő, 1. pl. ang. high = ua.

hódolni

hódolat =

f holdén, hűiden

huldigen e Huldigung e Hűld holdr Unhold abhold

úrnak elismerni; hűséget fogadni úrnak elismerni

hűség; kegy; báj hű, kegyes, bájos gonoszlélek nem kedvező

germ. tő

hokedli (tájny. kies.) Hockerl

r Hocker, - hocken e Hóeke

ülőke

ülőke; guggoló ember guggolni guggolás; gabonakereszt

hókuszpókusz r Hokuspokus latinosító diák­nyelv, "hoc est corpus meum"-ból ("ez az én testem")

hói mély bevarrás s Hohl, -e hohle Höhle, -n höhlen

üregüregesüreg, barlang kivájni

indogerm. tő? 1. pl. lat. caulis = szár, nyél germ. tő, 1. pl. ang hole = lyuk

hollánder

Hollandia holland (fn.) holland (mn.)

=

r Hollánder, -

(s) Holland r Hollánder, - hollándisch

hollandi anya, csőcsavarzat

homár r Hummer, - germ. (talán indogerm.) tő m.-ban hangr. illeszk. (vö. Káufer = kufár)

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

hopmester

mester

r Hofmeister, - r Hof, -e höfisch höflich r Höfling, -e hofieren

udvarudvariudvariasudvaroncudvarolni

germ. tő

1. különhorda = e Horde, -n török-tatár szóbólhórukk!hórukkolnihórukkozni

:

ho Ruck!" " machen r Ruck, -e rücken

rajta!

lökésmozdítani;mozdulni

germ. tő, 1. pl. ang. to rock = hintáztatni, lengetni; 1. rock and roll

hózentróger r Hosentráger, - e Hőse, -n s Höschen, -e tragen, u, a

nadrágtartónadrágbugyi

1. 'tragacs'-nálhuta f Hutta, Hutte

e Hütte-nkunyhó;

vas-, üvegolvasztó

n. tő, innen fr. hutte, ang. hűt

= kunyhó, barakkihar 1. jávor'imbisz

=r Imbifl, -sse

in

r Bifl, -sse

ftízórai; mellékétkezés -ba, -bán, bele- indogerm. tő, 1. pl.

gör. en, lat. in, ang. in stb.1. 'bisszig'-nél

ispotály s Spital, -er kórház klat. hospitale = vendégszoba; menedékhely

nemzetk. szóistálló r Stall, -e

stallen installieren

r Installateur, -e

stellen

istálló, ól istállózni berendezni; beik­tatni (hivatalba) szerelő

állítani

indogerm. alapszóból, 1. pl.ol. stalla = ua., ang. stall = ua.1. még 'stand' m. képző 1. 'stelázsi'-nál

istápolnistáb

staféta

stafli

támogatnifStap r Stáb,-e

e Stafette, -n e Staffel, -n r Stapel, - e Stufe, -n

s Staffelei, -en

ftámasz,■i'mankó:bot;kíséret;törzskar,munkacsoport

lépcső; staféta sólyafok, lépcsőfok faállvány

germ. tő, 1- pl. ang. staíf = tartórúd

fr. estafette = sürgönykihordó m.-ban latinosítás

istráng=

r Strang, -e kötél,hámkötél;hajfonat;vágány;

germ. tő, 1. pl. ang. string = húr, madzag

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

strang =strángenstrenganstrengen

csővezeték,vezetékszálbefogniszigorúmegerőltetni

ja jabejahen

igenhelyeselni

germ. tő, 1. pl. ang. yea = ua.,

yes = yea so = ua. vö. még: szí. je, jest, da

ihar,jávor,juhar

r Ahom, -e fafajta indogerm. tő, 1. pl. lat. acer = ua.

jázmin r Jasmin, -e dísznövény perzsa er. vándorszó, 1. pl.lat. iasminum =

ua.jéger kötszövött

alsóneműe Jágerwásche, -n

r Jáger, - jagen

gyapjú alsónemű vadászvadászni, üldözni

G. Jáger orvosról nygerm. tő

juhar 1. jávor'jung

junker

(fr. kártya) alsó, bubi

■f Junkherre r Junker, - jungr Junge, -n, -n s Junge, -n, -n jungen verjüngen e Jungfer, -n e Jugend r Herr, -n, -en herrisch herrlich e Herrschaft

porosz földbirtokos

fiatalfiúállat kölyke kölykezni fiatalítani hajadonifjúság, fiatalság úrúri stb.pompásuralom

indogerm. tő, 1. pl. lat. iuvencus =

fiatal ember, bika ang. young = fiatal

juszt is=

just

justieren

éppen; azért ispontosan beigazítani

lat. iuste = joggal 1. mégfr. juste = jogos ang. just = pontosan

juta=

e Jute, -n indiai er.ang. jute (e.:dzsút)

kábel

=

s Kábel, -

kabeln

fhajókötél; tenger alatti

vezeték; szigetelt vezeték (kül. tengeren túlra) táviratozni

fr. cáble = ua.

ang. to cable = ua.

kabinet=

s Kabineti, -e kis szoba;isk. szakcsoport;kormány

fr. cabinet (e.:-e) = ua.

kacc!

kaccenjammer

na tessék! (tájny.) Katz e Katze, -n r Katzenjammer

macska

másnaposság,

indogerm. tő, 1. pl. klat. catta = ua. ang. cat = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Jammer jammem jámmerlich

macskajaj nyivákolás stb. nyivákolni nyomorúságos

fr. chat = ua. nygerm. tő

kacér tetszelgő; csábító, ledér

fKatzer r Ketzer, - (fn.) ketzerisch (mn.)

eretnekeretnek

gör. katharosz-’ = tisztaklat. Cathari = manicheus szekta

káder r Káder, - tömegszervezetmunkatársa;

szakember

lat quadrus^= négyszegletes

ol. quadro = négyszegletes stb.

fr. cadre = keret stb.kadét r Kadett, -en, -en tisztiiskola hallgatója lat. capitellum =

fejecske fr. cadet (e.: -e) =

fiatalember; fiatal tiszt

kajüt = e Kajüte, -n hajókabin német szó er. ismeretlen

káli = s Káli arab ’alkáli'-bólkaliber

kaliberű

s Kaliber, -

-kalibrig

belső átmérő; tehetségfok.

gör. kalopodion = kaptafa ("falábacska")

fr. calibre = átmérő

nemzetk. szó lettkalimpálni himbálózni;

rendetlenül verni (szív)

klimpern rosszul zongorázni

tisztázatlan er., hangút.- hangf. mindkét nyelvben

kalmár kereskedő fKramer r Krámer, -

kramen

r Kram

kiskereskedő, szatócs

fkereskedni; matatni, turkálni fekhó (szekéren); ócska portéka; kacat

n.-holl. tő

kalocsni,kalucsni

= e Galoschen (több.) sárcipő fr. galoche = ua.; fapapucs

kályha zárt tűzhely fChachala e Kachel, -n

fcserépedény;csempe

gör. kakkabosz = háromlábú üst

lat. caccabus = tégely, serpenyő

szí. közv.?kamerád r Kamerad, -en,

-en

e Kammer, -n

pajtás, bajtárs

kamra; sötétkamra

lat. camera = boltív, boltozat

ol. camerata = szobaközösség

fr. camarade = pajtás

gamásnikamásli

bokavédő;lábszárvédő

(tájny. )Kamaschn e Gamaschen (több.)

f lovassági csizma; gombolós harisnya

sp. guadamaci = Ghadames város­ból való bőr

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fr. gamache = bőrharisnya

kámfor fCamphor r Kampfer

óind.; arab klat. camphora vándorszó

kamgárn szövetfajtagyapjúból

s Kammgarn r Kamm -e

kámmen s Garn, -e

fésűsfonal;fésű;kakastaréjfésülnifonal

indogerm. tő, 1. pl. ang. comb = ua.

indogerm. tő, 1. ang. yam = ua.

kanavász

kanna =

r Kanevas, -sse

e Kanne, -n

kelmef. klat. canava = kender

ol. canavaccio (da ricam o) = kanavász

fr. canevas (e.: kanva) = kanavász lat. canna = nád; cső germ. ny.-ekbe valósz. innen; 1. pl. ang. can = kanna m-ban a végz.

latinosítás v. hangr. illeszk.

kancellár = r Kanzler, - kormányfő klat. cancellarius = ajtónálló

kapitány = r Kapitán, -e klat. capitaneus = ua.káplán = r Káplán, -e lelkész klat. capellanus = ua.káplár = (tájny.) Kap(pe)ral

r Korporai, -etizedes ol. caporale = ua.

fr. caporal = ua.kappan = f Kappan, Kapphahn

r Kapaun, -eheréit kakas klat. capo = ua.

fr. c(h)apon = ua.kapszli

=e Kapsel, -n gyutacs;

kis tok; stb.lat. capsula =

dobozocskakapucni

kapucinus

(tájny.) Kapuzn e Kapuze, -n r Kapuziner, -

csuklya

szerzetesi.

klat. caputium = ua. ol. capuccio = ua. m.-ban latinosítás

kaptár méhodú (fából) fKafter s Káfterchen, -

rekesz, fülke méhkas (fonott)

gör. szkaphisz- terion = teknő, dézsa

klat. capisterium = méhkas

kaput=

kaputt elvesztve (játék); elromlott, vége

fr. capot = (kártya:) aki kijátszotta a lapjait

kar (2) r Chor, -e táncoló, éneklő csoport gör. khorosz = kartánc

lat. chorus = tánc; csoport

karalábé (Kohlrabe) ’Kohlrabi' németesítésével egyalakú lett a 'holló' jelentésű szóval

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

(tájny.) Kohlrübe r Kohlrabi, -(s)

ált. karórépára értik ol. cavoli rape (tájny. cauliravi)

karát s Karat, (-e) súlyegység arany, gyémánt mérésére

gör. keration = szentjánoskenyér (magja súlyegység) fr. carat (e.: kara)

= karátkarfiol (tájny.) r Karfiol,

-er Blumenkohl

kelvirág lat. cauliflos = ua. ol. cavolfiore = ua. 1 még:ang. cauliflower; fr. choufleur

fkarbonátakarmonádli (tájny.)Karbonadl

e Karbonade, -nkaraj, sült karaj lat. carbo = faszén,

parázs ol. carbonata =

(szén fölött, serpenyőben készült) disznósült

fr. carbonnade = rostélyos

karmazsinkármin =

s Karmesin s Karmin

sötétpiros sz. sötétpiros sz.

szanszkrit-arab er. lat. carmasinum = ua. ol. carminio = ua.

karnis_

s Karnies, -e párkányöv; függönyrúd fr. corniche = párkányzat

karszt=

r Karst, -e kopár mészkőhegység; irtókapa

német tő; délszl. kras = ua.

kartács = e Kartátsche, -n ágyúlövedékf.; vakolatsimító; lókefe

ol. carta = papír; 1. kártya, hártya

kártolni karden, kardieren bolyhozni, gerebenezni lat. carduus, ol. cardo, fr. chardon = bogáncs

karton 1. r Kattun, -e festett kelmef. arab er. vándorszó, 1. pl.holl. kattoen ol. cotone fr. coton ang. cotton átadó vitatott, esetleg több

hártya

kártya

kartoték

kartell

vékony bőr, vékony burok;

papírfajtae Karte, -n

e Kartei, -en e Kartothek, -en

s Kartell, -e

kemény papírlap;játéklap;térkép

kartotékkartonlapokösszessége;kartotékdobozfszabályzat,

gör. khartész = papíruszlap

lat. charta = papír; papíruszlap; irat

fr. carte = karton­lap; névjegy; játékkártya stb.

utótagját 1. ’bodegá'- nál

ol. cartello = cédula

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

karton 2. = r Karton, -s

írásb.megállapodás; gazd-i társulás kéregpapír

stb. (carta kies.) fr. cartel = kartell ol. cartone (carta nagyítóképzős al.) fr. carton = kéregpapír

kasmír r Kaschmir, -e szövetfajta indiai terület nevéről

ang. chasmere = ua.

kastély s Kastell, -e kis vár lat. castrum = földvár; tábor castellum (kies. képzővel) = kis erődítmény; falu

kaszárnya

kváder(kő)

kvadrátkvártély(be)kvárté-

lyozni

kvartett

=

e Kaserne, -n

r Quader, -

s Quadrat, -e s Quartier, -e einquartieren

s Quartett, -e

laktanya

faragott kocka-, téglakő

négyzet (kát.) szállás elszállásolni

4-tagú zenekar; 4-szólamú mű; kártyajátékf.

népi lat. quaderna = 4 fős csoport

fr. caseme = őrszoba erődít­ményben; helyőr­ség szálláshelye

lat. quattuor = 4;klat. quadrus^=

négyszegletes

lat. quart(ari)us^= negyed, -ik

fr. quartier = negyedik; szállás­hely erődben

ol. quartetto = ua. (kies. képzős)

kasznár

kaszni : f r Kastner

r Kasten, -

magtárfelügyelő;jószágigazgatótartó;magtár;doboz;szekrényke

kassza

(kapszula)

kasszírozni

=

fCassa e Kasse, -n

e Kapsel, -n

kassieren

fdíszdoboz (pénznek is);pénztár kis tok; gyutacs; stb.

pénzt beszedni

lat. capsa = tartó ol cassa = (pénz)

tartó; fizetőhely lat. capsula (kies.)

= kis tartó m.-ba ez lat.-ból n. képzés

kégli 1. ’kugli'-nálkehely r Kelch, -e gör. kalüx = virág-

kehely; bimbó lat. calix = kehely

kekk = keck hetyke, szemtelenkel(káposzta) r Kohl

r Wirsingkohlkáposztakelkáposzta

lat. caulis = szár; káposzta

1. még lat.-ból:

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

ang. colé = ua.kibic(gibic)kibicelni

=r Kiebitz, -e

kiebitzen

bíbic;sakk-, kártyaleső mások játékát lesni

hangutánzó; szí. végz.

kiblihordozhatóillemhely

(börtönben)

(tájny.) Kibl r Kübel, -

vödör lat cupa = hordó; klat. cupellus =

kupa

kicc csiklandozás- kísérő szó

gyermeknek

kitzeln r Kitzel, -

kitzlig

csiklandozni csiklandozó érzés; cselekvésinger csiklandós

germ. tő

kilbót s Kielboot, -e r Kiél, -e s Boot, -e

csónakfajta hajógerinc kis hajó

holl. tengerészszóII

kifli (tájny.) r, s Kipfel, -

r Kipf, -e

hegyes, hajlított sütemény

hosszúkás kenyér

lat. cippus = karó kies. képzős alak

kiló, kilogramm s Kilo(gramm) gör. khilioi = 1000 gramma = írás, -jel

fr. kilo(gramme)kiszni (tájny.)Kistn

e Kiste, -nláda gör. kiszté = kosár;

ládalat. cista = ua. germ. átv., 1. pl. ang. chest = láda; mellkas

kisztihand fkülV die Hand küssen r Kuft, -sse s Kiiffchcn. -

e Hand, -e handeln vorhanden

kézit csókolomcsókolnicsókpuszi

kézfejtennijelen ("kéznél")

indogerm. tő, 1. pl. gör. künein, ang. to kiss =

csókolni germ. tő, 1. pl. ang. hand = ua.

kitt 1. 'gitt'(ács)klammer szögi, zárójel e Klammer, -n

e Klamm, -en klamm

klemmen e Klemme, -n

r Klemmer, - (er)klimmen, o, o

kapocs; zárójel szoros (fn) szoros (mn); gémberedett, fagytól merev(be)szorítani szorító; nehéz helyzet

orrcsipesz megmászni

1. még ang. clamb = szorító, satu

klappolni

=

klappen

e Klappe, -n

e Klapper, -n

csapni;egyezni;sikerülnicsapó;kereplő;billentyűbabacsörgő

germ. hangutánzó tő, 1. pl.

ang. to clap = összecsapni (pl. kezet)

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

klassz = Klasse-klassigklassisch

nagyszerű-osztályúklasszikus

lat. classis = (társad.) osztály

klinker(tégla) r Klinker, -

tk linkenkiingen r Klang, -e e Klingel, -n klingeln e Kiinge, -n

keménytégla

hangzanihang(zás)csengőcsengetnipenge

nygerm. tő: közv. holl. klinkert = ua. ang. to clink = csengeni, pengeni

hangutánzó

klisírozni = klischieren klisét készíteniklisé = s Klischee, -s képnyomó lemez, dúc

(nyomd.)fr. cliché = ua.;

közhelyklopfolni húst kiverni,

lapítaniklopfen veregetni;

kopogtatnihangutánzó

klöpli = r Klöppel, - csipkeverő pálcaklumpa r Klumpen, -

r Klump klumpen klümperig r Klumpfüfi

ffapapucs; kása, alaktalan

masszaII

csomósodni csomós (kása, stb.) dongaláb, lőcsláb

germ. tő, 1. pl. ang. clump = tus­

kó; esetlenül jár

knédlizsemlegombóc

(tájny.)Knedl r Knödel, - knödeln

r Knoten, -

gombóc

rosszul artikulálni csomó

kobalt f Köbölt, Kobold szennyező ásvány klat. cobaltum =s Kobalt r Kobold, -e

ásvány neve rontó szellem

kobalt n. szó latinosítása, innen nemzetk. szó

kóborolni

kóbor

csatangolni

vándor-

kobern keresgélni,gyűjtögetni;zsákmányolni

lat. cuperare, recuperare = visszakapni

nyelvű), elvonáskóceráj (tájny.) e Kotzerei, -

ene Kotze, -n r Kotzen, -

e Kutte, -n

szegényes műhely

durva gyapjúszövet,daróccsuha

klat. cotta = csuha

fr. cotte = kabát ang. coat = kabát

koch

fkohkohókoholni

olvasztó­kemence

r (s) Koch, -e r Koch, -e kochen

(aus)kochen

kása; felfújt szakács főzni; forrni olvasztani

lat. coquus = szakács

ny.-germ. átv., 1. pl. ang. cook =

szakács

konyha fKuch(i)na e Küche, -n

lat. coquina = főzőhely; vándorszó

lett, 1. pl. szí. kuhinja stb.

= konyha ang. kitchen =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

konyha átadó m.-ban vitatott

fkuffer

koffer

bőrönd;ülep

fKuffer

r Koffer, -

utazóláda

bőrönd

gör. kophinosz = nagy vesszőkosár

klat. cophinus = vesszőkosár

fr. coffre = láda; pénzesláda

kófic semmirekellő;pancs;kása

r Kovent v. Kofent, -e

s Konventsbier

felöntött sör

II

lat. conventus = összejövetel; kolostor

m. szó esetleg

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Konvent, -e (kolostori)összejövetel

fickó'-valkeveredett

kokett kokett

e Kokette, -n e Koketterie kokettieren

kacér, tetszeni akaró (nő)(fn)kacérkodáskacérkodni

klat. coccus = kakas

fr. coquet (e. :koke) = kakas

ang. cock = kakas hangutánzó

kokott = e Kokotte, -n ledér nő, rosszlány fr. cocotte = jércekókler(gókler) =

fGockler r Gaukler, -

(tájny.)gokelngaukeln

mutatványosszemfényvesztő;csalóbűvészkedni

e Gaukelei, -en (e Gauklerei, -en)

szemfényvesztés,megtévesztés

kolompár vándorcigány fKlampfer(er) r Klempner, -

bádogos; vízszerelő; stb.

fkrumpér, kolompár stb. krumpli

(tájny.) Krumbeer, Grundbirn e Krume, -n e Beere, -n r Grund, -e e Birne, -n

morzsa; televény bogyó föld körte

eseti, népetimológia, vö. Erdápfel

1. 'grund'

kölönc kútgémen súly;béklyóul

szolgáló súly; terhűnkre levő

személy

(tájny.) Konz r Klotz, -e

r Klofi, -e

tuskó, tönk, rönk; sulyok

gombóc

indogerm. tő, 1. pl. ang. clot = csomó

kolostor s Kloster, - (egyh.) lat. clau- strum = klauzura, zárda

m.-ban eseti, keveredés 'monostor'- ral

komisz

komisszár

cudar;vásott

r Kommifi

Kommifi- (előtagként)

r Kommissar, -e

fkát. készlet katonaság (pejoratív) katonai, kincstári

megbízott

lat commissus ̂ = rábízott; commissa = kát. tartalékok

klat. commissarius = ua.

fr. commissaire = ua.

komódkomótos =

e Kommode, -n (tájny.) kommod

fiókos szekrény kényelmes

lat. commodus kellemes, kényelmes

fr. commode = fiókos szekrény

komp frepülő; átszállító jármű,

rév

r (s) Kumpf, -e fvályú;fkivájt fatörzs;kaszakőtok;csésze

kompasz fgazd. címtár r Kompafl, -sse iránytű lat. con- + passus

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

iránytű = együtt lépés ol. compassare = (lépéssel) lemérni

kompót = fKompost befőtt, lat.compos(i)tum =s Kompott, -e főtt gyümölcs összetett

komposzt r Kompost vegyes szerves trágya fr. compote = befőtt;

compost (e.: komposz) = vegyes szerves trágya

komfort = r Komfort kényelem; lat. confortare =mellék- (e.: Komfor) fényűző berendezés erősíteni;

konflishelyiségekegylovasbérkocsi

komfortabel kényelmesvigasztalni

fr. confort = erősítés; vigasz

ang. comfort = kényelem; stb.

ang. comfortable = kényelmes

m.-ban latinosított 'komfortábilis' összevonása

konyha 1. ’koch'-nálkorall e Koralle, -n gör. korallion =

lat. corallium = fr. corail = ua.

korhely részeges;dologtalan

r Chorherr, -n, -en r Chor, -e

r Herr, -n, -en

kanonok kórus, kar 2. úr

hitújításkor gúnyos ly: vö. erkély; származtatás vitatott

koriander = r Koriander, - fűszerf. lat. coriandrum = ua.

kóstálni = kosten 1. kerülni vmibe lat. constare = ua.;e Kosten (több.) költség(ek) stb.

e Unkosten (több.) költség(ek) fr. couterkostbar (fcoster) = ua.köstlich értékes

koszte Kost

r Kostgánger, -

nagyszerű■félelmezési költségélelem

kosztos e Verköstigungélelmezés

kóstolni = kosten 2. ízlelni lat. gustare = ua.;kóstoló = e Kostprobe, -n élvezniköp(p)er

_r Köper, - (tájny.) zsávoly;

sávos vászonholl. keper = ua.

krach r Krach összeomlás, csőd;összeveszés;reccsenés

nygerm. hangutánzó tő, 1. pl.ang. crack = ua.

kraft = e Kraft, -e erő; érvény germ. tő, 1. pl.kraft + gén. erejénél fogva ang. craft = (kéz-)kráftigverkraften

erőselboldogulni vmivel

ügyesség stb.

k(a)rajcár r Kreuzer, - f keresztábrás

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

kuruc 1. történelem

s Kreuz, -e kreuzen kreuzigen

•fKriuzer

aprópénz;fillér;cirkálókeresztkereszteznikeresztre feszítenikeresztes vitéz

krakéler = r Krakeeler, - kötekedő eredet ismeretlenkrampácsolni

krampusz

krampen

e Krampe, -n

(tájny.) r Krampen, - r Krampf, -e e Krempe, -n krumm

(tájny.) r Krampus, sse

csákánnyal aláverni; kapcsolni kapocs, ácskapocs; csákány

II

görcskarimagörbekrampusz;görcs

latinosító végz.

kravátli (tájny.) Krawat(t)l e Krawatte, -n

nyakkendő horvát (Kravate, Kroate) katonák kendőjéről

kredenc e Kredenz, -en

kredenzen s Kredo

r Kredit, -e

tálaló;edényszekrénytálalnihiszekegy; hitvallás

hitel

lat. credere = hinni

ol. credenza = tálaló (er. étel­kóstolóknak); hit; hitel

fr. crédit (e.: -i) = hitel

krenkolni magát sich kránken kránken krank kránkeln e Krankheit, -en kránklich

emésztődni, búsulnimegbántanibetegbetegeskednibetegségbeteges

(meg-, be-) krepálni

krepieren (meg-, be-) dögleni lat.-ol. crepare = csattanni, dur­ranni (hangút.), széthasadni stb.

krepp fKrespr Krepp, -s (-e)

érdes szövet lat. crispus-’ = göndör

fr. crépe = krepp holl. crespe = "

krigli söröskorsó (tájny.kics.)s Krügl(chen)

r Krug, -e e Kruke, n

kis korsó

korsókerámia korsó

nygerm., talán indogerm. tő, 1. pl. gör. krósszosz =

korsókrikszkraksz (táj ny. )Krixlkraxl

s Krickelkrackel krickeln krick(e)lig

ákombákom

zsémbelnizsémbes

kripli = r Krüppel, - nyomorék (fn.); törpe

germ. tő, 1. pl. ang. cripple = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

krüppelig,krüppelhaft

" (mn.)

kristály

kristályosítani

r Kristall, -e kristallen

e Kristallisation, -en

kristallisieren

kristály (fn.)(mn.),

kristálytisztakristályosodás

gör. krüsztallosz = jég; hegyikristály

klat. crystallum = kristály

krokodil = s Krokodil, -e gör. krokodeilosz, lat. crocodilus = ua.

krumpli 1. 'kolompár'kucséber

jöttment; csaló(tájny.) Gottsche(b)er déligyümölccsel házaló Gottsche = Kocevje

város lakóirólfku(h)arckudarc

sikertelenség kurz rövid lat. c űrt US'’ = rövid

’mir geschieht zu kurz' = póruljárok származtatás kérdéses

kufár kereskedő (ma pejoratív)

fKoufer r Káufer, -

r Kauf, -e

kaufen

káuflich

adó-vevő keresk. vevő; fkereskedő; fadásvétel; vásárlásfcserekereskedni;vásárolnieladó

lat. caupo = markotányos; kocsmáros; alkalmi árus

germ. átvétel

kugli

kuglizni

kégli vityilló; stb.

e Kugel, -n

kugeln

kugelig Kegel spielen, kegeln

r Kegel, -

golyó; lövedék; játékgolyó gurítani; gurulni; gömbölyíteni; golyózni

gömbölydedtekézni

tekebáb; kúp, stb.

e Kegelkugel = tekegolyó alapján

valószínűleg Kugel és Kegel kevere­dése m.-ban

kuglóf r Gugelhupf, -e f e Gugel, -n r Hupf, -e fhopfen hupfen hüpfen r Hupfer

Hüpfer hoppéin hopsen

kalácsfélecsuklyaugrásugorni,szökdécselni

ugrás

ugrálni

germ. tő, 1. pl. ang. to hop = ua.,

to hobbié = sántítani

kukker 1. ’gukker'kulissza e Kulisse, -n színfal, díszlet fr. coulisse = toló­

ablak; spanyolfal szakir. szerint n. közvetítés, latinosító végz.

kuncsaft ügyfél, vevő e Kundschaft r Kunde, -n, -n (ver)künden kündigen

vevőkör; értesülés ügyfél, vevő (ki)hirdetni felmondani

germ. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Kündigung, -en felmondáskunszt

=

e Kunst, -e

r Künstler,- künstlerisch künstlich können

ftudomány; művészet; ügyesség művész művészi mű­képesnek lenni

germ. tő, 1. pl. ang. to can = ua.

kuplung

kuplerájösszevisszaság

e Kupplung, -en kuppeln = koppéin

f e Kupplerei e Kuppelei

r Kuppler, - verkuppeln

s Koppéi, - e Koppéi, -

tengelykapcsolóösszekapcsolni

bordélyházkerítéskerítőkeríteniderékszíjszíjjal összekötöttállatok; csorda

lat. copula = póráz, kötél

fr. couple = derékszíj

kurblikurblizni =

e Kurbel, -n kurbeln

kézi forgattyú kézzel forgatni

lat. curvus ̂ = görbe stb.

ang. curve = ívkuruc 1. 'krajcár'-nálkuss! kusch (dich)!

kuschen

f csiba te!fogd be!, feküdj!hallgatni

fr. couch (tói)! = ua.

kváder(kő)kvadrátkvártélykvartett

1. ’kaszámyá'-nál

kvarc = r Quarz, -e tisztázatlan n. eredetkvargli

túrós táska(tájny.) r (e, s) Quargel

r Quark, -e

pogácsasajt

túró; vacak

szí. tő, 1. pl. lengy. twaróg = túró

kvitt quitt

e Quittung, -en

kiegyenlített, egyenlő számla

lat. quietus ̂ = nyugodt

fr. quitte = sza­bad, nem házas

flanclabanc

r Landsknecht, -e s Land, -er

r Knecht, -e

zsoldos (szántó)föld; f császári terület; ország; vidék szolga; fkatona; stb.

germ. tő, 1. pl. ang. land = ua.1. még: 'landolni' nygerm. tő, 1. pl. ang. knight =

lovag más származta­

tások isláda nagy fadoboz e Lade, -n

laden, u, a e Ladung

tartó, doboz tölteni, rakni rakomány

germ. tő, 1. pl. ang. to lade =

megrakni 1. még: 'sublót'

láger s Láger, -

liegen, a, e e Lage, -n

tábor; gyűjtőtábor; raktár feküdni helyzet

germ. tő, 1. pl. ang. lair = vadak

pihenőhelye to lie = feküdni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

belagern e Liege, -n

ostromolni heverő, pótágy

lajb(l)i (tájny. kies.:) Leibl s Leibchen, -

r Leib, -er leibeigen leibhaft leiblich leben

mellényke; kabátka test; félét jobbágy igazitesti; vérrokon élni

germ. tő, 1. pl. ang. life = élet

lajtorja 1. létralakáj

=

r Lakéi, -en, -en egyenruhás szolga, urasági inas, szolga;

talpnyaló

török er. sp. lacay = köz­

katona; szolga fr. laquais = f gyalogos katona; szolga

lakklakkozni =

r Lack, -e lackieren

fényező, bútorfény fényezni; nyaklevest adni

óind-arab er. fr. laque = ua. ol. lac = ua.

lakli 1. 'mélák'lámpa e Lampe, -n gör.(-lat.) lampasz

= fáklya; gyertyatartó

fr. lampe (e.: lan) = lámpa

1. még; ang. lamp m. flámpás valósz. külön átv. lat.-ból

landolni landen s Land, -er e Landerei, -en r Landler, - landliche Landsehaft, -en

partot, földet érni föld stb. földbirtok népi táncf. falusias vidék

1. ’labanc’-nál is

langaléta magas ember, nyakigláb

lange Latte láng langee Lángé, -n lángén langs langst e Latte, -n

hosszúsokáig; réghosszérni -ighosszábanrégléc

szárm. vitatott indogerm. tő, 1. pl. lat. longus 3= ua. ang. long = ua.

germ. tő, 1. pl. ang. lath = ua.

f laut, lalt lant _ e Laute, -n arab er.lárifári = s Larifari üres beszéd, fecsegés ol. zenehang-jelö-

lésekből: la-re-fa-relárma 1. ’alarmirozni'-nállat

=s Lót, -e

loten

löten

f ólomdarab súlymérték; függőón függ. irányt meghatározni forrasztani

nygerm. tő, 1. pl. ang. lead = ólom

lateiner tanult ember r Lateiner, - latinul tudó lat. latinus ̂ =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

Latium-beli; latinlator gonosztevő r Lotter(bube)

lotternverlottern

semmirekellő,csavargócsavarogni, zülleni elzülleni

eseti, keveredés lat. latro = 'rabló'-val

lavírozni

=

lavieren kerülve megköze­líteni;

nehézséget ügyesen leküzdeni;

óvatosan hozzáfogni

holl. laveeren = szél ellen cikk- cakkban vitor­lázni; óvatosan megközelíteni

lazúr r Lasur e Lasur, -en

r Azúr

kékkőáttetsző festék-

bevonat égszínkék

perzsa-arab er. klat. lasur(i)um = kékkő; kék festék

fr. azúr = ua., a névelőnek hitt 1 elhagyásával

leander 1. 'oleander'léc

=

fLetze(tájny.) Letz(en) e Latte, -n

(kát.) akadály védősánc

er. ism.-len; 1. még ang. lath = ua. m. szó származta­

tása vitatottledér fLeder

(tájny.) leder liederlich

perszóna; rongy ember

erkölcstelen;" ; korhely

leimolni

sleim

pénzt elcsenni leimen

r Leim, -e r Lehm r Schleim

enyvezni; lépre csalni;becsapnienyvagyagnyálka, váladék

germ. tő, 1. pl. ang. lime = mész;

madárfogó ragasztó, lép

leisztni = e Leiste, -n szegély nygerm. tő, 1. pl. ang. list = ua.

leisztolnileisztung =

leistene Leistung, -en r Leisten, -

teljesíteniteljesítménykaptafa

germ. tő, 1. pl. ang. last = kapta

leiterjakab

létra(lajtorja)

nevetséges, durva fordí­tás- v. sajtó­hiba

Jakobs Leiter

e Leiter, -n lehnen

J. létrája

nekitámasztani

bibi. hely félrefordításáról a Magyar Sajtóban

nygerm. tő, 1. pl. ang. ladder = ua. m.-ba eseti. szí. közv.

leopárd = r Leopárd, -en, -en

lat. leopardus = ua.

leukoplaszt s Leukoplast, -e ragtapasz er. márkanévgör. leukosz ̂ =

fehér; fénylő; tiszta

klat. '(em)plastrum'- mal

(= sebkötöző) kombinálva

1. még: 'flastrom', 'flaszter'

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

libling = r Liebling, -e lieben

kedvencszeretni

indogermánalapszóból

lichthof r Lichthof, -e

s Licht, -er licht lichten

e Lichtung, -en leuchten e Lohe, -n r Hof, -e

höflich

vakudvar, világító-,szelelőudvarfényvilágosmegvilágítani; ritkítanitisztásvilágítanilángudvarudvarias

indogerm. tő, 1. pl.gör. leukosz ̂ (1. ’leukoplaszt'-nál) lat. lux = fény ang. light =

világosság

germ. tő; 1. f'hop- mester'-ben is

(el)liferálniárun túladni

liefern

e Livree, -n

árut szállítani

libéria

lat. liber 3= szabad

(k)lat. liberare = kiszolgáltatni

holl. leveren = ua. fr. livrer = ua.;

ellátnilivree = libéria

link

linkeskedni

könnyelmű,megbízha­

tatlan

könnyelműs-ködni

link

linkischlinkse Linké, -n

bal; bal oldali; ügyetlen;helytelen (jiddisch) ügyetlen, félszeg baloldalt bal kéz; bal oldal

egykori germ. tő

linzer ftortaféle omlós sütemény

Linzer (Törte) linzi (városnévről)

liter s (r) Liter gör. litra = font lat. libra = mérleg;

font fr. litre = liter

lódén = r Loden(mantel) érdes gyapjú- szövetből kabát)

germ. tő

lokál=

s Lokál, -e fhelyiség vendéglő, mulató

lat. localis^ = helyi fr. local = helyi

lokalizálni = lokalisieren egy helyre szorítani helyet megállapítani

lökni (tájny.) Locken e Locke, -n

locken (1) lockig

hajfürt, tincsbodorítanigöndör

germ. tő, 1. pl. ang. lock = ua.

londiner ■f r Lohndiener, - r Lohn, -e lohnen

r Diener, - dienen r Dienst, -e

szállodaszolgabérmegfizetni

szolgaszolgálniszolgálat

indogerm. tő, 1. pl. lat. lucrum =

haszon or. lov = vadászzsákmány germ. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Verdienst, -e s Verdienst, -e

keresetérdem

lőre fLiure (tájny.) Lüre r Lauer

felöntött, vizezett bor

lat. lóra

lösz = r Löfi talajf. v. Leonhard geológus nyomán

lucerna e Luzerne, -n Luzern helynév­ből, m.-ban latinosítással

fr. luzerne = ua.lufbalom,luftballon

lufi ua. becézve

r Luftballon, -s (e) e Luft-e luftig lüftenr Ballon, -s (e)

léggömblevegőlevegősszellőztetni

germ. tő

1. 'ballon' elvonás és kies.

lump

lumpolni

frongyóc r Lump, -en, -en

r Lumpen, - lumpig zerlumpt

(tájny.) lumpen r Lumpazi(us)

f rosszul öltözött,rossz ember;korhelyrongyrongyosrongyoskorhelykedni, zülleni csavargó tréfás latinosítás

•flotri stb. lutri

e Lotterie fLutrie

s Los losene Losung, -en

sorsjáték

sors, sorshúzássorsolnijelszó,(kát.) jelhang

holl. loterije = ua. germ. tő, 1. pl. ang. lót (1.) =

sorsolás fr.-ol.-ba germ.-ból

lüszter=

r Lüster, - csillogás;csillár;csillogó szövet; üveg, porcelánmáz

fr. lustre = fény

maccsban lenni ütőkártya nélkül, bajban

lenni

r Matsch, -e

matschen

(tájny.) játék­vesztés (kártya); latyakpancsolni, koszolni

ol. marcio = vesztésre állás (kártyában)

macher

macherolni(macherálni)

agyafúrt ember

bütykölni,ügyködni

r Macher, - machen e Macherei, -en

készítő; főcinkos csinálnicsinálás; tákolmány

indogerm. alapszó, 1. pl.gör. masszein =

gyúrni stb. nygerm. szárma­

zék, 1. pl. ang. to make =

tennimafla ügyefogyott (tájny.) r Moffel, -

r Muffel, - muff, mupf muffe(l)n

muff(l)ig (tájny.) mopen

morcos ember lógó ajkúdohszagúnak lenni; házsártoskodni dohszagú szájat tátani

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

mopszli = r Mops, -e (tájny. kies.:)

Mopsl mopsen

kutyafajta

csennimagazin

=s Magazin, -e raktár; bolt;

szórakoztató folyóirat

arab er.ol- magazzino =

raktár, tároló nemzetk. szó lett

major

=

(tájny.)Meir

r Meierhof, -e e Meierei

fbérlőgazdatiszttanya

lat. maior 2= nagyobb; felettes

majoros

majorság

majorban dolgozók

felügyelője; majorban

állatgondozó tanya; baromfi

r Meier, - f első cseléd; paraszt bérlő;intéző, kasznár

makrella = e Makrele, -n halfajta holl. makreel = ua., innen fr.-ang.-ba is

malter (tájny.) Malter, Molter, Morter

r Mörtel

habarcs lat. mortarium = ua.; kőműves­kanál

mozsár — •fMorser r Mörser, -

mozsár; -ágyú

mángold = r Mangold (spenótszerű növény) eredete n.-ig követhető

mángorló = e Mangel, -n simítógép gör. manganon, lat.mángorolni mange(l)n (vásznat) géppel

simítanimanganum, ol. mangano = hajítógép

mani(e)rizmus r Manierismus

e Manier, -en manieriert

műv. stílus; modorosság modor modoros

lat. manus = kéz fr. maniére =

mesterkéltség

manőver = s Manőver, - hadgyakorlat;(csel)fogás

lat. manu operare = kézzel dolgozni

manőverezni manovneren ügyeskedni, mozdulatokat végezni

fr. manoeuvre = hadgyakorlat; hadmozdulat

marcipán=

s Marzipan, .e f édes kenyér édességfajta

ol. marzapane = ua.; népetimológiával lat. 'Marci panis' belekeveredésével

marha f vagyon­tárgy)

f Márkát / Marchat

lat. merx = áru mercatus / mar-

háziállat ált. tehén, ökör

r Markt, -e

r Kommers

piac; vásár

fzajos rendezvény

catus = kereske­delem; piac mercator = kereskedő

ol. mercato = ke­reskedelem; piac

ang. markét = piac

fr. commerce =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

r Kommerz

kommerziell

ünnepi tivornyakereskedelem,forgalomipari-kereskedelmi

kereskedelem, forgalom

m.-ban 'marchat'- ról tárgyragnak hitt -t elhagyva (vö.

Apotheke > patika; csárdák > csárda)

1. még: 'marko­tányos'

máriáshuncut

gazfickó (tájny.) Mariasch e Mariage

kártyajátékfajta fr. mariage = há­zasság; találkozás; (kártya:) dáma és király

márka védjegy; e Marke, -n

e Mark

jelf hatóságilag hite­

lesített fémtömb fezüstpénz mai pénznem; határvidék;

terület

germ. 'hatáijel' jel.-ű tőből

előtagként pl. ’markgraf-ban utótagként pl.

’Steiermark'-bant ma rkcta ntcr markotányos

r Marketender, - e Marketenderin,

-nen

tábori kereskedő, kantinos

m. mn. -képzővel 1. még: 'marha'

maródi fmarodimarod(e)

r Marodeur, -e

gyengélkedő (mn.); kimerült

fosztogató katona; katonaszökevény

lat. morator =kés- lekedő; csapa­tától elmaradó

fr. maraud = gazember marodeur = fosztogató; tolvaj

mars

mars!masírozni

=

r Marsch, -e

marsch!marschieren

menetelés; induló

kotródj! menetelni

lat. marculus = kalapács

gallorom. marcare = kalapálni, taktust verni

fr. marcher = mennimarche! = menj!

marsall

=

fMarschalk r Marschall, -e

fMare Máhre, -n r Schalk, (-)e

schalkhaft

flovász; •fistállómester flovasság főparancsnoka; kát. főparancsnok fkanca; gebe fszolga kópé huncut

(fr. maréchal a n.-ből, ang. marshal fr.-ból)

germ. tő

'i‘marilláinmárvány

fMarwel, Marmel r Marmor, -e

marmorieren erezni

gör. marmarosz = ua.

lat. marmor = ua.f(cint)masina = fZündmaschine gyufa gör. mékhané =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

masina

masiniszta

cséplőgép;mozdony;

e Maschine, -n

e Maschinerie, -n r Maschinist, -en,

-en

fostromgép

gépgépezetgépész

szerszám; hadigép lat. machina =

gép; hadigép fr. machine (e.:

-en) = hajtómű m.-ban vissza-

latinosításmasni (tájny.) Maschn

e Masche, -nszalagcsokor; háló-, kötésszem; kiút

germ. tő, 1. pl. ang. mesh =

kötésszem, hálószem

fmaszkamaszkmaszkírozni

vívóálarce Maske, -n

maskieren e Maskerade, -n

álarc;álarcosálcázniálcázás; ködösítés

arab er.fr. masque = álarc 1. mégol. maschera, sp. máscara,

m. maskaramatrac fMatratz

e Matratze, -nágybetét arab er.

ol. materazzo, materassa = ua.

fr. matelas = ua.matrica

levonóképe Matritze, -n

e Matrikel, -n

betűnegatív

anyakönyv, f matrikula

lat. mátrix = anya­méh; anyaállat; ősanya; gyök, tönk fr. matrice (e.:

-isz) betűnegatív m.-ban latinosítás

matróz r Matrose, -n, -n tengerész holl. matroos = ua.; fhajón ágy­társ

fr. matelots (több.) = ua.

matt

=

matt

ermattenmattieren

(sakk:) király vesztve; erőtlen; tompa fényű elerőtlenedni fényteleníteni

arab er.;nemzetk. szó lett

mázli r Massel (argó:) szerencse (kártya:) disznó

jiddisch másol = csillagzat; szerencse

medália e Medaille, -n s Medaillon, -s

éremnagy érem

lat. metallum = fém

klat. medalia = fél dénár; aprópénz

fr. médaille = érem; medaillon = nagy érem

ol. metaglia = érem;

m.-ban latinosításméláklakli

nagy darab, esetlen, fara­gatlan ember

fMelack(tájny.) r Lackel, -

véreb; henteskutya lusta, neveletlen fiatal ember

fr. Mélac tábornok ( a fr. Haynau)

nevérőlmente huszárok kis

szőrmekabátjar Mantel, -

s Mánteleinköpenyköpenyke

származtatás vitatott

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

mérföld 1. 'millió'messzely űrmérték f (tájny.kics) Massl,

Mássl stb. e MaB

s MaB, -e messen, a, e mattig

dér ma Be n

űrmérték; literes korsó sör mérték mérnimértékletes, mérsékelt olyannyira

fmájszter,májsztrom

mester

r Meister, - meisterhaft e Meisterschaft

mesteribajnokság

lat. magister = elöljáró, felü­gyelő; tanító

nemzetk. szó lettméter s (r) Meter, -

e (Geo-, Sym-) metrie

r Geometer, -

(geo-, szim)metria

földmérő

gör. metrón = mérték

lat. metrum = versmérték

fr. métre = méter; m.-ba esetleg

közvetlenül ismicisapka ellenzős sapka e Mütze, -n sapka klat. almutium =

körgallér m. és (tájny.) n.-i

kies. képzőmíder = s Mieder, - (test)fűző; pruszlik n. tő, er. vitatottf miliőid,

mélyföld mérföld

•f millióm milliómilligramm stb. milliomos milliós milliárd

=

fMile e Meile, -n

e Millión, -en s Milligramm

r Millionár, -e Millionen- e Milliarde, -n

ezredgramm

lat. miile (passu- um) = ezer (lépés)

ny. germ. átv., 1. még ang. mile = ua.

ol. milione = millió ("nagy ezer")

fr. millión = ua. m.-ban vissza-

latinosítás és m. mn.-képző

fr. milliárd (e.:-ár) = milliárd

miriád=

e Myriade, -n számtalan sok gör. müriasz (-adosz) = 10000

mirnix-dirnix mir nichts (tájny. nix) - dir nichts mir dirnichts

se szó, se beszéd

nekemnekedsemmi(t)

mismasmismassolni kendőzni,

ködösíteni

r Mischmasch, -e

mischen s Gemisch e Mischung, -en r Mischling, -e

zagyvalék

kevernikeverékkeverékfélvér

ikerszó

mis(s)z rosszkedvű mies rossz köznyelvi

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

jiddisch-tolvajny.-ből

mitesszer = r Mitesser, - pattanás klat. comedere =mit- (igekötő) mit (praepos.)

együtt -val, -vei

'együtt enni' tükörfordításá­val, 'a szerveze­ten rágódó féreg' képzettársítással

essen, afl, enni indogerm. tő, 1. pl.gegessen gör. edmenai = ua.

lat. edere = ua. ang. to eat = ua.

modell = s Modell, -e minta, előkép lat. modulus =modellieren mintázni mércemódéin alakítani ol. modello =

modellmodern modern

e Moderne

újszerű, korszerű

legújabb kor; újszerű

lat. modernus ̂ = ua., jelen kori

fr. moderne = ua.

modernizálni = modernisierenmuv. irány korszerűsíteni

módi = (tájny.) Módi e Mode, -n

divat, szokás lat.modus = mód fr. mode (e.: mód)

modisch divatos divat, szokás-modisch -divatú

molnár r Müller, - indogerm. tő, átadó bizonytalan: szí. mlinar = ua. klat. molinarius, ang. miller stb.

mahlen őrölni lat. molere = ua. ang. to mill = ua.

s Mehl liszt szí. meló = ua.e Mühle, -n malom klat. molina,

ang. mill, szí. melen = ua.

r Müll főröltszemét, hulladék

monokli s Monokel, - félszemüveg gór. ínonosz ’ = egyedüli

lat. oculus = szem fr. monocle =

félszemüvegmopszli 1. ’maflá'-nálmór r Maure, -n, -n

r Mohr, -en, -enszerecsen, sötét bőrű lat. Maurus =

Mauritánia lakó­ja, fekete-afrikai

fmordármordály

fgyilkos; gyilok; ormótlan

fMorder, stb. r Mörder, -

f gyilok; lőfegyver gyilkos (fn.)

indogerm. tő, 1. pl. lat. mors = halál

lőfegyver r Mord, -e gyilkosság; fhalál szí. smrt = halálmorden gyilkolni ang. murder =mörderisch gyilkos (mn.) gyilkosság

mozsár 1. 'malter'-nál

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

muff r Muff, -e dohosság;kézmelegítő szőrme

klat. muffüla = prémkesztyű

e Muff(e), -n karmantyú (kies. képzős) fr. moufle =

prémkesztyűfmundérung = fMundierung kát. felszerelés lat. montare =mundér e Montur, -en

montierenegyenruhaszerelni

nyergeim; felszerelni

fr. monter = ua.; monture (e.: -ür)

= felszerelésfmustekli = (tájny. kies.:)

Mundstücklüveg szája

mundstükk s Mundstück, -e r Mund, -er (-e) munden münden e Mündung, -en s Stück, -e

fúvóka (hangszeren)szájízlenitorkollnitorkolatdarab; példány; csíny

germ. tő, 1. pl. ang. mouth = száj

germ. tőstikli (tájny.) Stückl

s Stückchen, - (zer)stückeln

II

darabolnifmuskáta = (tájny.) Muskatl klat. muscata =muskátli r Muskat, -e

e MuskatnuB.-sse

szerecsendió szerecsendió;muscatus ̂ =

pézsmaszagúmuskotály r Muskateller, -

r Moschus, -sse pézsmaol. muscatello =

muskotálymuskéta = e Muskete, -n kanócos puska lat. musca = légymuskétás r Musketier, -e

r Muschkote, -n, -n

lövész, gyalogos " (közny., pejoratív,

vö. m. "nyúl")

ol. moschetto = madárf.; puskaf.; hajítófegyver;

sp. mosquete = " fr. mousquet = "

must r Most, -e szőlőlé, gyümölcslé; gyümölcsbor

lat. (vinum) mu­strum = ua.; újbor

vándorszó, 1. pl. ang. must = ua. átadó vitatott

mustár (tájny.) r Mostert r Mostrich

fMustard

ófr. mostrade = mustár

mustrálni mustern s Muster, - e Musterung

musterhaft

megszemlélnimintakát. alkalmasság­

vizsgálat mintaszerű

lat. monstrare = mutatni

ol. mostrare = mutatni

fmuszájn kell mu (5 sein meg kell lenniemuszáj müssen

sein

kelleni

lenni

germ. tő, 1. pl. ang. must = ua. szerteágazó

indogerm. tőmuszkli = e Muskel, -n

e Muskulaturizomizomzat

indogerm. tő, 1. pl. gör. műsz = egér;

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

muskulös izmos izom lat. mus = egér;

(kies.) musculus = izom

muter(tiszteletlen)

e Mutter, - e Mutter, -n

mütterlich e Mutterschaft e Matrone, -n e Metropole, -n

anyacsavaranyaanyaianyaságmatronametropolisz

indogerm. tő, 1. pl. gör. métér, lat. mater, szí. maty, ang. mother, stb. lat. matrona =

tisztes asszony gör. métér + polisz

= er. 'anyaváros'1. még 'matrica'

náci (fn.)

náci (mn.) =

r Nationalsozia- list, -en, -en

nationalsoziali- stisch

m.-ban rövidítés lat. natio =

nemzet; socius = társ; stb.

(nemzetk. szavak)nárcisz e Narzisse, -n gör. narkisszosz

lat. narcissus m.-ba német

közvetítésselnas(s)olni naschen

naschhaftnyalakodninyalánk

ógerm. hang­utánzó tő (er. jel.: rágcsálni)

nátli

necc hajháló

(tájny. kies.) Nahtl e Naht, -e

náhen e Nadel, -n nesteln s Netz, -e e Nessel, -n

varrás, varrat

varrnitűhozzákötnihálócsalán

indogerm. tő, 1. pl. gör. neein = fonni lat. nere = fonni ang. needle = tű

néger = r Neger, - e Negerin, -nen

lat. niger ̂ = fekete; ebből nemzetk. szó

nepper árdrágító spekuláns, üzér

r Nepper

r Nepp neppen

hamis áruvalkereskedőárdrágítás(keresk.) "megvágni"

talán héber naáp(h).ból (=szemérmetlen- kedni)

nerc, nyérc = r Nerz, -e állati, és prémje szí. norüca stb = ua. (er. 'víz alá menő')

nett ápolt nett csinosan öltözött; csinos; barátságos; rendes (emberre)

lat. nitidus ̂ = fényes, díszes

fr. net = tiszta ol. nettó = tiszta,

keveretlennikkel s Nickel, -

Nickel Miklós, Mikihegyi manó nevé­ről ércszennyezés neve, 1. pl. s Kupfemickel = réz szennyezés (ércben)

svéd kopparnickel = 'réznikkel érc' mintájára

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

nitt

nittelni

= e Niete, -n r Niet, -e nieten

szegecs

csegecselni

1. még holl. neet = ua.

•fnokkerli stb. nokedli

(tájny.)e Nocke, -n (kies:) s Nockerl

r Nuckel, -

galuska

csecs; cuminózi orr(ocska) e Nase, -n

náselnorrorrhangon beszélni

indogerm. tő, 1. pl. lat. nasus, ang. nőse, szí. nos stb. = ua.-i kies. képző

nudli= (angyal- bögyörő)

e Nudel, -n

nudeln

f lúdhizlaló tészta (tájny.) sodort

krumplis tészta metélt ludat tömni

átv. más nyelvek­be is, 1. pl. ang. noodle = ua. fr. nouille = ua.

fóvégatnióbégatni

jajveszékelni;idétlenülénekelni;

hangoskodni

au weh! o weh!

jaj! m.ban gyakorító igeképzővel

óbester Obersterr Oberst, -en, -en

ober-oberer ̂r Obere, -n, -n e Oberin, -nen r Ober, - e Obrigkeit

ezredes

fő-,felsőelöljárófőnöknő(fő)pincérfelettes hatóság

'oberst' főneve­sítésével, tájny. ejtéssel (vö. erscht stb.)

obsit leszerelőlevél r Abschied

ab-ab + R

scheiden, ie, ie e Scheide, -n r Scheitel, -

e Scheidung, -en entscheiden, ie, ie unterscheiden, ie,

ie

búcsú(zás)

el- (igekötő)-tói kezdve

válniválasztó; stb. tetőpont; fejtető; hajválaszték válás döntenimegkülönböztetni

’Abschiedsbrief- ből elvonással, tájny. ejtéssel

indogerm. szó, 1. pl. gör. apó, lat. ab, ang. of = -tói stb.

germ. tő, 1. pl. ang. to shed =

hullatni; folyat­ni; stb.

okker=

r Ocker, - r (s) Ocker

sárgaföld; sárgásbarna szín

gör.-lat. ochra = halványsárga

ol. ocra = okker fr. ocre = okker

leander, oleander (tájny.) Leander r Oleander, -

babérrózsa lat. olea > lorandum = olajfa

ol. oleandro = leander

oltár r Altar, -e lat. altare = ua. szí. oltarj stb. =ua. átadó vitatott

opál = r Opal, -e színjátszó óind. er.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

féldrágakő gör. opalliosz = ua. lat. opalus = ua.

Operencia mesebeli hely e Ober-EnnsvagyÖsterreich ob dér

Enns

az Enns felső folyása

Ennsen túli tartomány

Enns: a Duna mel­lékfolyója, Enns városnál ér az Alpokból a Dunába

ordináré

ordung(ot csinál)

fordinar(i)ordinár

e Ordnung

f szokott közönséges, durván illetlen

rend

lat. ordinare = rendezni;ordinarius ̂ = rendes, szokott

fr. ordinaire = szokott; közönséges

originál originaloriginell

eredeti, valódi saját(ság)os

lat. originális ^ = ua.

fr. originel (e.: -zs-) = ua.

orkánorkánszerű

r Orkán, -e orkanartig r Hurrikán, -e

erős szélvihar

forgószél

amerikai bennszülöttek nyelvéből ang.hurrican, sp. huracán = forgó­szélnemzetk. szó lett

fistorom stb. ostrom

(tájny.) Storm r Sturm, -e

stürmen stürmisch

roham;viharrohamozniviharos

germ. tő, 1. pl. ang. storm = ua.

pác

pácolni

pajszer

slamasztika

(tájny.) Paz e Beize, -n

(tájny.) pazen beizen r Beifier, -

maratni

harapós ember, állat; feszítőrúd; kecskeláb

1. 'bisszig', ’imbisz'

pac(c)er

pacákpacni

kétbalkezes

illető, pasas

r Patzer, -

patzenverpatzen

r Patzen, -

kis hiba; mázoló; kontár

kontárkodnielrontani

tinta, -szennyfoltpacsi (tájny.) r Patsch

e Patsche

patschen

csattanó ütés (kézbe stb.)latyak, sár; kezecskepaskolni, tenyérrel ráütni;(vízbe) zuttyanni

hangutánzó tő; eseti. m. 'pa(c)skol' hangutánzó szóból; -i kies. képző

paff = baff, paff meghökkent, szóhoz hangutánzó

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

paffénsem jutóf meghökkenteni; pöfögve dohányozni

pajszer 1. ’pác'-nálpakk r Pack, (-)e

s Pack s Gepáck

csomag, batyu népség, csőcselék (vitt, nem küldött)

flandriai gyapjú- keresk.-i szó

paklipaklizni

=s Paket, -e

(tájny.) s Packl (tájny.) packeln

csomag(küldött) csomag kis csomag (kártya:) össze­beszélni, csalni

pakolni = (ein)packen csomagolnipalack 1. ’flaskó'-nálpalánk f döngölt vár,

védőfal; deszka kerí­

tés; stb.

e Planke, -n palló gör. phalanx (-ngosz) = geren­da; fatörzs; csatasor; stb.

r Balken, - gerenda lat. palanga planca = palló

fr. planche = holl. piánk = palló m.-ban mássalh.- torlódás feloldva

palávercsetepaté

s Palaver, - fecsegés lat. parabola = hasonlat, példabeszéd

port. palavra = hosszas egyez­kedés

afrikai bennsz. nyelvekben:

vallási, igaz- ságszolg. össze­jövetel

ang. palaver = szószaporítás

pallér előmunkás;mester

(tájny.) Pal(l)ier r Polier, -e

fszóvivővezető kőműves, ács

fr. parlier = szószóló

pallérozni

políroznipolitúr

kiművelnifényezni

(tájny.) pal(l)ieren polieren

e Politúr, -en

simítani;fényezni

fényezés;fényezőanyag

lat. polire = ua. fr. polir = ua.

fpancérpáncél

=

•fPanzier r Panzer

fém védő­fegyverzet; állatok védőburka; harckocsi

lat. pantex = bendő, belek

ófr. pancier = védőfelszerelés a testen

pancs

pancser kétbalkezes

r Pan(t)sch, -e

r Pan(t)scher, -

kotyvalék; hami­sítvány (bor stb.) borhamisító

pancsolni = p(l)an(t)schen kotyvasztani, pan­csolni; paskolni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

pánik = e Pánik fejvesztett mene­külés, rémület

gör. panikosz 3= páni

fr. panique = pánipanírozni panieren (húst) tojásba és

morzsába forgatnilat. panis = kenyér fr. paner (e.: -é) =

kenyérmorzsával meghinteni

pánt

pántlika

pendely

pintér

keskeny összetartó lap

díszszalag

(tájny.) Pánt s Bánd, -er s Bánd, -e

r Bánd, -e (tájny. kies.:)

Bandi, Bandi s Bendel, - f s Bándelhemd

(tájny.) Pintér r (FaB)binder, - r Binder, -

binden, a, u e Bande, -n r Bund, -e s Bund, -e anbándeln anbinden

entbinden

verbinden r Verband, -e

stb.

szalag; rögzítő; (rád.:) hullámhossz bilincs; hordóabroncs kötetkeskeny szalag,madzag,zsinóralsószoknya; gyereking

hordógyártó

kötözőgép; kötő­elem; nyakkendői, kötni

szövetségkötegviszonyt kezdenihozzákötni;kötekednimentesítenikötelezettség alól;szülnibekötnikötelék; szövetség

germ. tő

m.-ban további kies. képző

jelentéstapadásoselvonással

II

1. 'banda'

pap fPfaffor Pfaffe, -n, -n r Popé, -n, -n

flelkész csuhás gör.-kel. pap

m.-ba szláv közv. lehetséges

papagájfeltűnően

öltözött nő

r Papagei, -e(n) afrikai és arab hangutánzó szó •fír. papegai

(e.: -e) = ua. ol. pappagallo =

ua.papír s Papier, -e gör. papürosz =

növényi, lat. papyrus =

növényi.; papiros nemzetk. szó lett, 1. pl.ír. papier (e.:

-ié), ang. paperpapipappendekli stb.

étel (kül. pépes) kéregpapír r Papp

e Pappe pappen

kása;csirizkásával etetni; ragasztani

gyermekny.; kies. k. gyermeknyelvből

több indogerm. nyelvben:

lat. pappa = kása,

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

páppeln pappig

e Pappe, -n r Deckel

kásával etetni kásás; ragadós kéregpapír

ételang. pap = kása

párpárospáosítanipárosodnipárosulniegypár

=s Paar, ,-e gepaart paaren sich paaren sich paaren ein paar

lat. pár = hasonló; egyforma; egyenlő

parádé

parádésparírozni

felhajtás

e Parade, -n

Parade-parieren

díszszemle,díszfelvonulás

dísz­kivédeni; elkészíteni engedelmeskedni; megállítani (lovat)

lat. parare = ké­szíteni; díszítem

sp. parada = dísz fr. parade (e.: -ád)

= felvonulás; kivédés; parer = elkészí­teni; megállítani

paraj 1. 'póré'parizer = Pariser párizsi ’Pariserwurst'-ból

jelentéstapadássalpark

parkolniparkoló

parkett(a)

állomány

táncra fenn­tartott hely

r Park, -e (-s) (e Parkanlage)

parkénr Parkplatz, -e

s Parkett, -e

diszkért;

tárolóhely

padlóf.színház földszintje

klat. parricus = zárt terület

fr. parc = zárt terület; karám

ang. to park = parkolni

fr. parquet (e.: -e) = kis bekerített hely

m.-ban latinosításfbarrókaparóka

(tájny.) Parocke e Perücke, -n

vendéghaj fr. peruque = üstök; paróka

ol. parrucca = paróka

átadó eseti, olaszparola

parolázni

paroli

lendületes kézfogás

kezet szorítani

(hajtókán) színes jelzés;

kettős tét

e Parole, -n

Paroli bieten

jelszó

visszaadni a kölcsönt

lat. (-gör.) parabola = beszéd, történet

ol. parola = szó fr. parole = szó,

beszéd átadó vitatott

párt

fportaportya

parti

zsákmányoló ellenség, csapat

házasság; játszma

(tájny.) Part(e) e Partéi, -en

e Partié, -en

fportyázó csapat

rész(let); (kiránduló) társaság

lat. pars (partis) = rész

ol. parte = párt fr. part (e.: pár) =

rész;partié = rész(leg) stb.

párta lányokfejrevalója

(tájny.) Porté e Borte, -n

szalag; szegélydísz

partedli stb. (tájny. kies.:) Bartl, Barterl

r Bárt, -e

előke

szakáll 1. 'borbély'-nál

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

partvis (tájny.) r Bartwisch, -e wischen entwischen r Wisch, -e

szőrseprűtörölnikereket oldani fszalmaköteg; törlőeszköz

indogerm. tő, 1. pl. lat. viscus

(viscera) = zsiger(ek)

ang. whisc = seprű, kefe

pástétom 1. ’pasztá'-nálpassz

passzolni

elpasszolnipasszírozni

továbbított labda labdát

továbbítani

r PaB,-sse

passen

passabelanpassenaufpassen

verpassenpassieren

r Passant, -en, -en

e Passage, -n r Passagier, -e

útlevél, passzus; hegyszoros; (kártya:) rossz lap

odailleni;megfelelőnek lenni; jól állnielfogadható; járható igazítani v.-hez ügyelni elmulasztani átnyomni; átlépni (határt); megtörténni járókelő

átjáró; futam (zene) utas (hajó-, repülő-)

lat. passus = lépés fr. pás = lépés

passé = múlt passer = lépni passant = járó­

kelő passage = átjáró;

stb. ol.-sp.

megfelelések is

passzát = r Passat(wind) trópusi keleti szél holl. passaat = ua.pástétom

pasztapasztell

=

e Pastete, -n (tájny.) Paschtet(e)n e Paste, -n

s Pastell, -e

ftésztában hús; pépes húsétel

kenhető anyag festékf.

gör. paszté = tészta; kása

klat., ol. pasta(ta) = tészta

átv. sok nyelvbe, 1. fr.páté ang. pasty

m.-ban 'pástétom' latinosítással

paszternák stb. r Pasterna(c)k, -e r Pastinak, -e e Pastinake, -n

lat. pastinaca = ua.; sárgarépa

patent r Patentknopf, -e s Patent, -e

nyomózár f ua.szabadalom; kinevezés

lat. pátens (-entis) = nyitott

patika 1. ’bodegá'-nálpatron (tájny.) Patron

e Patroné, -ntöltényhüvely; minta, sablon

lat. patronus és patrona = pártfogó, védő

fr. patron = töltényhüvely

paukolni=

pauken

e Pauke, -en

üstdobot verni; magolni; stb. üstdob

pazar tékozló;pompás

prassen pazarolni; hivalkodni származtatás vitatott

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

pech

peches ember

=s Pech, -e

r Pechvogel, -

szurok;galiba

f szurkozott fán ragadt madár;

szerencsétlen ember

gör. pissza = szurok, kátrány

lat. pix (picis) = ua.

pedál s Pedál, -e "lábító", taposó újlat. pedál is-’ = láb, lábbal működtetett; ez

indogerm. tőből, 1. gör. pusz = láb; lat. pes = láb; ang. foot = láb

pedáns ember pedáns mn. pedantéria =

r Pedant, -en, -en pedantisch e Pedanterie

aprólékos ember

kicsinyesség

gör. paideuein = nevelni

ol. pedante = tanító; szőrszál­hasogató

fr. pédant (e.: -a) = ua.

m-ban latinosításpej síi (tájny.) Báuschl,

Beuschl r Pausch, -e pauschal s Pauschale, -ien r Bausch, -e s. bauschen e Beule

szalontüdő

buggyáltalánybanátalánydudorduzzadniduzzanat

pék (tájny.) Beck, Peck r Bácker, -

backen, (tu)-te, -en

s Gebáck e Báckerei, -en

sütni

sütemény sütemény; pékség

germ. tő, 1. pl. ang. to baké =

sütni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

pekedli 1. 'pohár'-nálpélda mintakép;

többől egys Bild, -er

bilden bildhaft s Bildnis, -sse e Bildung

falak; mintakép; példa

képképezniképszerűképmásképzettség

n. tőm.-ban latinosítás

fper(l)engérpellengér

•fPrengler r Pranger, -

anprangern

szégyenoszlop; szégyenketrec pellengérre állítani, nyilvánosan

megszégyenítenipemzli (tájny.) Pemsl,

Pimsl r Pinsel, -

pinseln

ecset

festeni

lat. penicillus = ua.

pendely 1. 'pánt'-nálpendlizni pendeln

s Pendel, -

ingázni; ingakéntmozogniinga

lat. pendere = függni

perec

karkötő

■f Brez stb. e Brezel, -n

e Bratsche, -n

gör. brakhion = (felső) kar

lat. bracchium = (al)kar

ol. bracciatello = (karba tett kéz­hez hasonló) perec

1. 'brácsá'-nálperem 1. 'prém'perfekt perfekt

e Perfektion

tökéletes;igeidőtökéletesség

lat. perfectus-’ = tökéletes, befejezett

1. fr. parfait = ua. fr. perfection =

tökéletesség, befejezettség

pernahajder r Bárenháuter, -

r Bár, -en, -en

braun e Haut, -e r -háuter háuten

semmirekellő, gazfickó medve; csillagkép

barna bőr (élőé)-bőrűnyúzni

szó szerint: 'medvebőrű'

germ. tő, 1. pl. ang. bear = ua. er. jel.: 'barna', a

nyelvi tabuvá lett 'Arktis' helyett

Berlin neve (cí­merrel ellentét­ben) nem innen

indogerm. tő, 1. pl. gör. kütosz =

borító, bőr

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

s. háuten vedleni lat. cutis = bőr ang. hide = bőr

fpessel stb. persely

pénzgyűjtő; (műsz.:) hüvely

(tájny. kies.:) Pürschel, Perschel,

s Börsel e Börse, -n 1. 'börze'

pertli szalagocska (tájny. kies.:) Bertl, Pertle Borte, -n

r Bord, -e

s Bord, -e borden

s Bordell, -e

bordieren

e Bordűré, -n

szél, szegélydísz perem; hajó­párkány; fedélzet polcbeszegni;körüldeszkázníbordélyház

szegélyezni

szegély

germ. tő, 1. pl. ang. board =

deszka; asztal

fr. bordel, ol. bordello (= er.: deszkabódé) germ.-ból

fr. bordér = ua. frankból (germ.)

fr. bordűré = ua.petárda

=e Petarde, -n fvárrobbantó;

durrantófr. pétard = ua. m.-ban latinosítás

petróleum s Petroleum gör. petrosz = köt lat. oleum = olaj összetétele

pfandli 1. 'fandli'(p)fuj!

= Pfuj! undor, megvetés indulatszava

pikkelni einen Pi(c)kaufjn. habén

titokban haragudni fr. pique = lándzsa, kopja; (ezt ábrázoló) kártyalap

pillér r Pfeiler, - klat. pilare = oszlop, pillér

vándorszó lett, 1. ang.pillar, fr. pilier, ol. piliere

m. átvevő valósz. Henszlmann Imre műv. -történész

pincsi = r Pin(t)scher, - kutyaf. m.-ban kies. képzős

pint fPint e Pinte, -n

űrmérték (kb. 1,5 1)

klat. pin(c)ta (ti. canna) = festett

kancsó; űrmérték fr. pinte = űrmér­

ték (e.: pent) ol. pinta = ua.

pintér 1. 'pánt'-nálpionír r Pionier, -e futász;

úttörőlat. pes (pedis) =

lábfr. pion, pionnier (e.: -ié) = gyalogos

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fbiskótapiskóta

(tájny.) Pischgote stb.

r Biskuit, -e (v. -s) e Biskotte, -n babapiskóta

lat. bis coctum (több.: bis cocta) = kétszer sült

ol. biscotto = kétszersült;

fr. biscuit (e.: -i) = kétszersült; piskóta; biscotte = kétszersült

m.-ban latinosításpiszlicsár kicsinyes;

jelentéktelen(tájny.) bisserl beifien, i, i r Bifl, -sse s Bifichen

egy kis... harapni harapás kis darab

1. 'bisszig' szí. képzővel és

közvetítéssel

pisztoly fPistol e Pistole, -n

cseh pistala = cső; síp; pisztoly (ma: pistole)

átadó vitatottfspátpát

= r Spat, (-)e ásványi. s- elhagyása Bugát Páltól

fbidlipitli

puttonybutélia

fém folyadék­tartó,

vödör

borosüveg; kis cserépedény

pálinkának

e Butte, -n e Bütte, -n

(tájny.) Putten (tájny. kies.)

Buttel, Bittl s Büttel, - r Bottich, -e r Böttcher, - r Büttner

kád;

sajtár;köböl,

kádkádár

gör. bütiné (püti- né) = üveg, edény

lat. butina = " vándorszó, 1. pl. ang. butt = hordó fr. botte = boros­

hordó; bouteille = üveg

m.-ban latinosítás

placc

placcraplatni

platán

nyílt tér

közszemléretűzhelylap

r Platz, -e s Plátzchen, -

(tájny.) Plattn e Platté, -n

platt s Platt

plattén

s Plauteau, -s e Platane, -n

tér; stb.; pogácsa

lap

lapos táj szólás simítani; vasalni

fennsíkboglárfa

indogerm. tő, 1. pl.gör. platüsz ̂ =

sík; széles lat. piatea = széles

út; tér; plat(t)a = lapos test

ol. piazza = tér fr. piacé = tér;

plate = lap, plat = sík

fr. plateau = ua.;lapos tárgy

gör. platanosz=ua. lat. platanus = ua.

plajbász (tájny.) s Bleiweifl

s Blei bleiern

s Weifl

ólomfehér festék;írónólomólomból levő

fehér szín; fehér festék

indogerm. tő; 1. még: bleich, Blech, blicken, blitzen

germ. tő, 1. pl. ang. white = fehér

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

weifl fehér színű 1. még: Weizenplakát s Plakat, -e falragasz fr. placard = fali

szekrény; plakát holl. plakkaat =

plakát vándorszó lett

platni 1. 'placc'-nálpleesni

=(tájny.)

e Pletschen e Bletschen stb.

nagy növénylevél; nagy szennyfolt;

nagy érdemérempléh (tájny.) Plech

s Blech, -e blechern

vékony fémlemez

pléhből levő

1. 'plajbász'-nál

plomba

plombálni=

e Plombe, -n

plombieren

ólomzár;fogtömésólomzárral ellátni; fogat tömni

lat. plumbum = ólom

fr. plomb (e.: plo) = ólom-, fémzár

m.-ban latinosítás v. hangr. illeszk.

plömplöm plemplem e Plempe, -n plempern plempig

agyalágyultlöttyvedelni; paskoli híg; slampos

hang(ulat)festőikerités

fplunderplundra =

fPlunder e Pluderhose, -n

pludern r Plunder, - plündern

buggybuggyos nadrág suhogni; lötyögni kacatfosztogatni

eseti. szí. közvetítés is

plüss r Plüseh, -e félbársony, bolyhos szövet

lat. pilus = haj, szőr

fr. pleuche = plüss vándorszó lett, 1.

pl. ang. plushpohár

poharaznipekedli

kis ivóedény (bármiből)

f Pecher, Bechari r Becher, - bechern (tájny. kies.:)

Becherl

kis ivóedény (ma: nem üveg)

inni stb.edényke; pohárka

gör. bikosz = kerámia edény

lat. bicarium = klat. peccarium =

ivóedény, serleg szí. pehar = pohár,

kehely ang. pitcher =

kancsó stb.

polgár 1. 'Burg'-nálpolírozni 1. 'pallérozni'pomádépomádézni

pomádésfkendőzni

e Pomade, -n pomadisieren

pomadisiert

(szépítő) kenőcs kenni

lat. pomum = gyümölcs

ol. pomata = pomádé

fr. pommade (e.: -ád) = almakenőcs

ponc = e Punze (Ponze, Bunze), -n

mélyítővas; lat. punctio = pontozás; szúrás

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

poncolni

fémjelezni

ponzen (punzen, bunzeln)

mintaverőmintaverővel

megmunkálni

ol. punzone = fémjelző; patrica

fr. poincon =lyukasztóvas;szobrászvéső;fémjelzés

poncikter Sopron környéki németajkú

r Bohnenzüchter, - e Bohne, -n r Züchter, - ziehen

e Zucht züchten

babtermelőbabtermelő; tenyésztő húzni, vonni termelés; tenyésztés termelni; tenyészteni

germ. tő, 1. pl. ang. bean = ua. germ. tő

pontpontos =

r Punkt, -e pünktlich

bűnt(ember, jármű) tarka

lat. punctum = ua. fr. point = ua. ang. point = ua.

popó r Popo, -s popsi lat. podex = ua. gyermeknyelv alakítása ( átv. változatlanul is)

fpaur stb. pórpóri, pórias =

(tájny.) Paur stb. r Bauer, -n, -n báuerlich

r Bau, -ten

bauen

paraszt

építmény, építés; -művelés fföldet művelni; építeni

germ. tő

f póri (hagy­ma)

póré(hagyma) párhagyma

e Porree, -n lat. porrum (porrus) = ua.

fr. poireau = ua. származtatás

'paré'-ból isporkoláb fvárbíró

tömlöcmester;foglár

(tájny.) Purggraf r Burggraf, -en,

-en

várnagy; várbíró; városparancsnok

1 'Burg', 'gróf

porosz (fn) r Preufie, -n, -n régi poroszok belső elnevezése: Prusis

portya 1. 'párt'-nálposzt fPost

r Posten, -hadállás stb. őrhely stb.;

hivatal

lat. (1. ponere) posita (statio) = állandó tartózko­dási hely, állo­máshely

ol. posto = álláspózán = e Posaune, -n harsona lat. bucina = jelző-,

vadászkürtpöce(gödör) szemétgödör;

illemhely,árnyékszék

(tájny.) Pütze e Pfütze, -n

tócsa;gödör

(?) lat. puteus = gödör; kút

minden germ. ny.- ben, 1. pl. ang. pit = gödör

pracli

(tréfásan) kéz

(tájny. kies.:) Pratzl

e Pratze, -n

mancs gör. brakhion, lat. bracchium, ol. braccio = kar

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

prém

perem

szőrme

szél

(tájny.) Brám, Prem e Bráme, -n szőrme szegély;

karima

fperes stb. prés

préselni =

(tájny.) Presch e Presse, -n

pressen

sajtoló;sajtó

sajtolni, nyomni

lat. premere - pressum = sajtolni, nyomni

ol. pressa = prés;sajtó

fr. préssé = prés; sajtó

prézli (tájny. kies.:) Bresl

(kies.:) sBrösel, - bröseln

e Brosame, -n

zsemlemorzsa

morzsáim; morzsolni zsemlemorzsa, morzsa

ny.-germ. tő, 1. pl. ang. to bruise =

zúzni

priccs e Pritsche, -n

s Brett, -er

lóca, deszka heverő (őrszobában, börtönben)

deszka ny.-germ. tőprivát privát

privatisierenmagán­magánkézbe adni; magánemberként élni

lat. privatus ̂ = megfosztott; nem nyilvános

nemzetközi szó lett

priznic r PrieBnitz (-umschlag)

hidegvizes boro­gatás (szárazzal körülkötve)

Vinzenz Priefinitz fürdőorvosról

profitprofitálni

r Profit, -e profitieren

nyereség hasznát venni

lat. profectus = előrehaladás;

előny fr. profit (e.: -i) =

nyereség holl. profijt =

nyereség nemzetk. szó lett

prófünt komiszkenyér r Proviant, -e proviantieren

útravalóútravalóval ellátni

egyh. lat. praebenda = államtól megjáró

fr. provende, ol. provianda =

útravalópruszlik 1. 'flekk'-nélpubi 1. 'bubi'pucc

puccerpuccospucerájpucolnibepucolnielpucolni

elmenekülni

r Putz

r Putzer, -aufgeputzt(tájny.) e Putzereiputzen(ver)putzenverputzen

cicoma; vakolat; kikészítés csicskás; vakoló cicomás ruhatisztító tisztítani bevakolni gyorsan megenni

ném. r Butzen = szenny stb.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

puccspuccsista

= r Putsch, -e r Putschist, -en,

-en

államcsínyzendülő

svájci szó (er. 'összeütközés')

púder

púderozni

=r Púder, -

pudern

por;arcpor;hintőpor

lat. pulvis = por fr. poudre = por fr.-ból más nyelv­

be is, pl. ang. powder

pudli

puli

r Pudel(hund) púdéin

uszkár pancsolni; (teke:) hibázni

esetleg ’pudli'-bólpuff

puffanni

=

r Puff, -e (e Puffé, -n)

puffén r Puffer, -

lök(őd)és; tompa hang; buggy;lábatlan szék; stb.

ütköző

hangutánzó; 1. még ang. puff = ua.

pukedlipukli

1. ’boglár'-nál

pult = fPulpit s Pult, -e

ferde lapú asztal, állvány

lat. pulpitum = deszka emelvény

pumpapumpálnipumpolni =

e Pumpe, -npumpen(an)pumpen

szivattyúszivattyúzni(tolv.:)kölcsönkérni;

köcsönkérésselzaklatni

holl. pompe = ua., innen más

nyelvekbe is, pl. fr., ang.

m.-ban latinosítás v. hangr. ill.

’pumpol'jel.-ü pumpen más, egyalakú szóból

puncs r Punsch, -e forró, kevert szeszesital

hindu pancs = öt (er. ennyi alapanyagból készült az ital)

(indiai) ang. punch, ebből vándorszó

m.-ba eseti. közv. angolból, téves olvasattal

puska 1. ’bukszá'-nálpuszipuszedli

(tájny. kies.:) Bussi, Pussi

(tájny. kies.:) s Busse(r)l

csók

csók

süteményf.puszpáng 1. ’bukszá'-nálputtony 1. ’pitli'-nélfpinkeszt stb. pünkösd

•fPinkeste(n) stb. Pfingsten, s Pfingstfest

gör. pentekosztész = ötvenedik (nap húsvét után)

vándorszó m.-ba eseti, ol.-ból

is

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

f pispek stb. püspök

püspökipüspökség

fBiskof, (tájny.)Piskop stb.

r Bischof, -e bischöflich s Bistum, -er

gör. episzkoposz = felügyelő; püspök

vándorszó, 1. pl. ang. bishop = ua. szí. biskup stb.

m.-ba valószínűleg n.-ből

rabolni rablás rabló (fn.) rabló (mn.)

=rauben r Raub r Rauber, - rauberisch

ny.-germán tő más származtatások is: szlávból

raccsolni

=

(tájny.) ratschen rátschen

(tájny.) Ratsche e Ratsche, -n

kerepelni; lefetyelni; r-t rosszul ejteni kereplő

hangutánzó

radírradírozni

raszter

r Radiergummi radieren

e Radierung, -en rasieren

r Raster, -

törlőgumikitörölni;rézkarcot készítenirézkarcborotválni

pontokra (vonalakra) bontott kép (nyomd.)

lat. radere = vakarni

lat. rasare = levakarni

fr. raser = borotválni

lat. raster (ra- strum) =kapa, irtókapa

freif stb. rőf

ráf

r Reif, -e (1.)

s Reep r Reifen, -

gyűrű; fkötél;•fmértékegység;fhordóabroncshajókötélhordóabroncs;kerékabroncs;gumikerék (tömlővel)

indogerm. tőből, 1. pl. ang. rope = kötél

frajcsúlrajcsúr rendetlenke­

dés, hancúr

(tájny.) Reitschul e Reitschule, -n

f (kát.) reggeli lovaglógyakorlat;

lovaglóiskola; körhinta

rajcsúrozni hancúroznireiten

e Schule, -n

lovagolni

iskolagerm. tő, 1. pl. ang. to ride = ua. lat. schola = ua. nemzetk. szó lett

f raj szólni rajzolni

rajzszegrajztábla

=

rciffcn

s Reiflzeug, -e e Reifizwecke, -n s Reiflbrett, -er

r Rifl, -sse ritzen

fkarcolni; fím i ábrázolni; szakítani; szakadni körzőkészlet

szakadás; frajz karcolni

germ. tő, 1. pl. ang. to write = írni

ráma

rámázni

f Rama, Rame r Rahmen, - (ein-, um-)rahmen

keretkeretezni

ramazuri = (tájny.) e Ramas-suri fr. ramasser =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

(Remassuri) felfordulás halmoznirámolni rakosgatni,

rendezni(tájny.)raumen ráumen

r Raum, -e ráumlich geraum geráumig

kiüríteni

tér; terem; űr helyileg jó hosszú (idő) tágas

germ. tő, 1. pl. ang. room = terem

rámpa e Rampe, -n feljáró; rivalda fr. rampe (e.: ra) = töltésfeljáró;

más nyelvekbe israndalírozni randalieren hangoskodni,

felfordulást csinálni; garázdálkodni

f Rand = bolon­dozás és Skandal = botrány össze- rántásából előbb f Randal = lárma, felfordulás (diákny.), ebből ige

rang

(magas)rangú

=r Rang, -e

(hoch)rangig rangieren (-zs-)

társadalmi hely; rendfokozat; (szính.:) em.-i üléssor

rangot birtokolni; tolatni (vasút)

fr. rang (e.: ra) = sor, rend

rapli

raplisraplizni

=r Rappel, -

rappligrappeln

eszelős roham; hóbort hóbortos bolondozni; pörölni

raport=

r Rapport, -e jelentés;(kát.) kihallgatás

k.lat. rapportum = jelentés

fr. rapport (e.: -ór) = jelentés

ráspoly

ráspolyozni

(tájny.) Raschpel e Raspel, -n raspeln

reszelő

reszelni

ny.-germ. tő

raszter 1. ’radír'-nálrecept

:

s Rezept, -e orv. rendelvény; szokványos

megoldásmód

lat. recipe = fogadd

k.lat. receptum = átvéve(gyógyszerészláttamozása)

regimentnagy mennyiség

s Regiment, -er fhads. vezetése ezred

lat. regimentum = vezetés

fr. regiment (e.: rezsima) = ezred

vándorszórékli

rokolya

fködmön;

blúz

rakott v. fod-rosszoknya

(tájny. kies.:) Röckl, Rockl, Rockele

r Rock, -e kabát; női ruha; fűző; alsószoknya

ny.-germ. tő, jel. eredetileg 'fonadék'; esetleg azonos a ’rokka' tövével, 1. ott

Rockl, Rockele tájny. alakból

regrutaregrutálni

= r Rekrut, -en, -en rekrutieren

(kát.) újonc sorozni

lat. recrescere = utána nőni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fr. reeruitre = utána nőni; reerue = sarj; utánpótlás

m.-ban latinosításrén(szarvas) = s Ren(tier), -e é.-germ. tőress = (tájny.) resch ropogósra sültresti vasúti étterem;

italbolts Restaurant, -s e Restauration,

-enr Restaurátor, -en restaurieren

étteremrégi tárgy, rend

helyreállítása restaurátor helyreállítani

lat. restaurare = helyreállítani

fr. restaurant = f erősítő étel,

erőleves; étterem m.-ban rövidítés,

kies. képzőreszkírozni 1. 'rizikó'-nálresztelni 1. 'rostély'-nálresztli = (tájny. kies.:) Resti

r Rest, -emaradék lat. restare =

visszamaradniretek r Rettich, -e

s Radieschen, - radikal

hónapos retek gyökeres

lat. radix = gyökér m.-ba szí.

közvetítésselrevolver

=r Revolver, - forgópisztoly;

ismétlőpisztolylat. revolvere =

vissza-, újra forgat

ang.-ból n,-be, n.- ből m.-ba

ribizli (tájny.) Ribisl s (e) Ribisel, -(n)

f tengeri szőlő, ribiszke

lat. ribis = bogyó m. 'ribiszke' kies.

képzővelrichtig csakugyan richtig

recht

e Rechte, -n s Recht, -e

helyes jobb oldali; igazi; helyes jobb kézjog

indogerm. tő, 1. pl.lat. rectus ̂ =

egyenes ang. right = jobb

oldali; helyesrigliriglizni =

r Riegel, - riegeln

tolózártolózárral zárni, reteszelni

germ. tő

ring

ringli

ringlispil

=

r Ring, -e

rings s Ringel, -

s Ringelspiel, -e s Spiel, -e spielen spielerisch

gyűrű; körút; (ökölv.) szorító körös-körül gyűrűbe hajtogatott

apróhal körhinta játék játszani játékos

germ. tő, 1. pl. ang. ring = kör,

gyűrű kies. képzővel

ringló e Ringlotte, -n e Reineclaude, -n e Reneklode, -n

óriásszilva fr. reine-Claude = ua. ('Claude királyné', a meghonosító, I. Ferenc felesége)

n.-ből sok nyelvbe átvéve

m.-ban a szóvégző-

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

dést tárgyragnak értelmezték,elhagyták

ripsz-ropsz — ripsraps sebtében rips! hang(ulat)-festő szó ikerítése

ritter = r Ritter, - lovag germ. tő, 1. pl.ritterlich lovagias ang. to ride =reiten r Ritt

lovagolnilovaglás

lovagolni

r Reiter, lovasbéréit fútra kész

készberitten lovas; lóháton

reszkírozni = riskieren kockáztatni ol. ris(i)co > rischio = kockázat

rizikó = s Risiko, -en kockázat fr. risque =rizikós riskant kockázatos kockázatrizling = r Riesling szőlőfajta er. ismeretlenrizs = r Reis (f Ris) esetleg ol. riso-bólrizskó(ch) rizsfelfújt r Koch, -e

r Koch, -efelfújt, kása szakács

lat. coquus, ang. cook = szakács

ródli = r Rodel, - szánkó bajor er.ródlizni = rodeln szánkáznirokka = f Rocké guzsaly; germ. tő, ebből

r (Spinn)rocken, - fonógép ol. rocca = ua. m.-ba esetleg innen

rokolya 1. ’rékli'fröstölni (tájny.) resten germ. tő, 1. pl.resztelni = rostén pirítani ang. to roast =resztelt = geröstet pirított pirítanirost(ély) r Rost, -e (1.)

(tájny.) Rostertűzrács fr. rőtir = pirítani,

sütnirostélyos = r Rostbratenroller, roli = r Roller, - (gyermek)robogó lat. rota = kerék

rollen gördülni; görgetni rotula = kis kerék fr. rouler = gör­

rollni pénzérme-köteg; (tájny.) Rollen orsó, tekercs;dülni; görgetni

papírtekercs e Rolle, -n s Rád, -er

szerep;kerék

róseibni = (tájny. v. többes:) Rohscheiben

pirított krumpli­szelet

roh nyers germ. tő, 1. pl. ang. raw =ua.

e Scheibe, -n szelet; tárcsa indogerm. tő, 1. pl.r Schiefer, - e Schiene, -n

pala; fforgács sín; f szilánk

gör. szkipon = bot lat. scipio = bot

(levágott gally) ang. shiver = pala;

szelet; forgácsrostokolni vesztegelni (tájny.) Roschttog (kát.) pihenőnap

f r Rasttag, -e e Rast pihenés; fútszakasz germ. tő, 1. pl.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

rasten

r Tag, -e tagén

(tájny.) tétlenkedni; pihenni (24 órás) nap nappalodni; ülésezni

ang. rest = pihenő

germ. tő, 1. pl. ang. day = ua.

rőf 1. ’rá f’-nálröntgen

röntgeneznir.-készülék

s Röntgen, -

röntgen

sugáregység (r) W.C. Röntgen fizikusról

frubintrubin

r Rubin, -e (piros) drágakő lat. rubere = piroslani, pirulni

klat. rubinus = rubin

ófr. rubin vándorszó

rukkolni

berukkolnikirukkolni

=

(tájny.) rucken rücken einrücken ausrücken

nyomulni, mozdulni

(kát.) bevonulni előhozakodni

germ. tő, 1. pl. ang. to rock =

ringani; vö. rock and roll

rumli

rumlizni

rumlikamra

=

r Rummel (tájny.) Rumpel

(tájny.) rummeln, rumpeln

e Rumpelkammer, -n

felfordulás;lárma;csődületlármázni,

dörömbölnilomtár

hangutánzó germ. tő, 1. pl.

ang. to rumble = ua.

rúna=

e Rune, -n

raunen

f titok;régi germán írás suttogni

germ. tőm.-ban többnyire

többesbenrund e Runde, -n

rund(ab)runden s Rund s Rád, -er

kör; asztaltársaság; verseny forduló kerek kerekíteni -kerekség (pl. föld-) kerék

indogermán alapszó, 1. pl.

lat. rotandus3 fr. rond, ang. round = kerek

ruszli, ruszni (tájny., kies.:) Russl

r Russe, -n, -n (tájny.) r Russ',

-en

oroszhal; savanyú hal orosz; (tájny.) -hal svábbogár

jelentésátvitelek,szókeveredések

rükverc(autózásban)

rückwárts r Rücken, -

(képz., össze­tétel:) -rück- zurück

-wárts

hátrafeléhát

hátra, vissza felé, irányban

germ. tő, 1. pl. ang. ridge =

(hegy)hát, gerinc

(-)wert = irányú, germ. tő

rüszt=

r Rist, -e lábfej háta; kézhát; csukló; boka

germ. tő, 1. pl. ang. wrist = csukló

rüsztig rüstigrüsten

e Rüstung, -en

erőteljes fegyverkezni, magát felszerelni

fegyverzet, (kát.) felszerelés

ny.-germ. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

sablon

sablonos

=

fSchampelun, Schablon stb.

e Schablone, -n

schablonenhaft

minta;gyenge utánzat

fr. échantillon = áruminta

holl. scampelioen = minta

sarc

sarcolnisaccolni

saccra

vélekedni

ránézésre, kb.

r Schatz, -e

(brand)schatzen (tájny.) schatzn schátzen

e Schátzung schátzungsweise

f kivetett hadiadó;kincs; vagyonhadiadót kivetnifelbecsülni;értékelnifelbecsüléshozzávetőleg

germ. tő

sáfár fschaffaere r Schaffner, -

schaffen, u, a schaffte, -t

s Geschaft, -e

intéző, felügyelőkalauzalkotni

üzlet

germ. tő

sokféle előtaggal

1. 'seft'sáfrány = s Safran gyógy- és

fuszernövényf.arab szó

sajtár f Sechter stb.

sechs s Sechstel

merítőedény;(gabona)mérőhathatod

lat. sextarius = hatod

sakk r Schach perzsa - arabból vándorszó, m. alak n.-hez

legközelebbsakter fSchakter

r Scháchter, - fschachten,

scháchten

zsidó állatvágó

(előírás szerint) levágni

jiddis

sál = r Schal, -e perzsából (ang. shawl is)

salabakter bakter; puskás;

öreg csont

(tájny.) Scharwachter r Scharwachter, -

e Schar, -en

s. scharen r Wáchter

(polgári) éjjeliőrcsapat tagja

csapat (katona, állat)

gyülekezni őr

'scheren'-ből (?)

1. 'bakter'f slak stb. salak

salakolás =

e Schlacke, -n

e Verschlackung schlagen e Schlacht, -en schlachten

ércolvasztás, szén mellékterm.;

értéktelen dolog

ütniütközetlevágni

germ. tő, 1. pl. ang. to slay =

megölni

1. még 'sláger'

sallang

slingelni

rojt, rojtos dísz (tájny.) Schlank(en) e Schlinge, -n r Schlingel, - schlingen

e Schlange, -n schlank

foszlány, rongy; függő hurok kópé hurkolni; szélt hímezni kígyó

indogerm. tő, 1. pl. ang. sling = hurok

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

slank

slankítanikarcsúsítani schlank machen

karcsúthajlékony

sám(ed)li 1. 'zsámoly'samott

serbli éjjeliedény

(tájny.) Schamott e Schamotte, -n

e Scherbe, -n (tájny. kies.)

s Scherbel, -

tűzálló massza, tégla

cserépcserépedényke

ol. képző (vendég- munkások révén);

nemzetk. szó lett indogerm. tő

sánc t, (tájny.) Schanz e Schanze, -n s. verschanzen

trőzseköteg védőárok, árok elbarikádozni m.

f sáb sáp

tisztességte­len haszon, részesedés; kenőpénz

(tájny., argó) Schab

részesedés;kerítőnő

részesedése

héberből jiddis közv. ?

sarabolni gyomot kikapálni; füvet

nyírni

(tájny.) schrap(p)en r Schrapper, - e Schrappe, -n

kotorni

vakaró

m.-ban a kezdő mássalh.-torlódás feloldása

sarc 1. ’sacc'sarlach = r Scharlach

s Scharlachfiebervörheny, skarlát lat. (febris)

scarlatina = ua.(tájny.) srágla

stb. saroglya

srég

rácsos etető stb.

(tájny. kies.)Schragel

r Schragen, -

schrág e Schráge

rácsos hordóeszköz; fűrészbak

rézsútos, átlós rézsű

satírozni schattieren r Schatten, - schattig beschatten überschatten

árnyalni árnyék árnyékos árnyékolni beárnyékolni (átv.)

indogerm. tő, 1. pl. gör. szkotosz =

sötétség ang. shadow =

árnyéktgseftseftseftelni üzletelni

(tájny.) Gschaft s Geschaft, -e (tolv.) gschaften

schaffen (-te) schaffen (u) r Schaffner, - r Schöpfer, - s Geschöpf, -e

üzletdolgozni, ügyködni

II

alkotni, teremteni kalauz; tfelügyelő teremtő, alkotó teremtmény

germ. tő

tslejtsejt

selejt

t rossz; (méhészet) lép; élőlények része alja vminek; hibás termék

schlecht rossz germ. tő

sel(y)ma huncut, kópé r Schelm, -e

schelmisch

tkötekedő; tcsaló; kópéhuncut (mn.)

serbli 1. 'samott'-nálsercli = (tájny.) s Scher-zel, - gyürke, kenyérvég;

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fartő

síbolni átcsempészni; (kártya:) talont

cserélni

schieben, o, o

r Schieber, -

r Schub r Schuber, -

tol(ogat)ni;(tolv.:) kétes

keresk. ügyleteket bonyolítani

tolózár; síboló; csaló; ágytál toló-; tolás könyvtok

indogerm.-ból germ. tő, 1. pl. ang. to shove =

lökni 1. még: ’zsuppolni'

sípláda

subler

sublót

rossz orgona

(tájny.) e Schieblade, -n

e Lade, -n e Schublehre, -n

Schieblehre e Lehre, -n

e Schublade, -n

fiók;

verkli

tolómérő

tan; mérő fiókszekrény

m.-ban népetimológia

1. 'láda'

sichta=

e Schicht, -en

fschiftenschichten

réteg; műszak rendezni rétegekben rakni

germ. tő, 1. pl. ang. shift =

műszak stb.

sikksikkes =

r Schick schick

schicken s. schicken schicklich s Schicksal, -e

elegancia stb.elegáns, divatosküldeniilleniillendősors

fr. chic = ua. valósz. n.-ből

nemzetk. szó lett

silbak

sild

= e Schildwache, -n e Wache, -n r Schild, -e s Schild, -er

schildem

f őr teljes fegyverzetben őrszem; őrség őrség pajzscímer; cégtábla; feliratos tábla; sapkaellenző ■fcímert festeni; ábrázolni

1. ’bakter’-nál germ. tő, 1. pl. ang. shield = pajzs

siller r Schiller(wein)

schillern

schielen

scheel

vörösborfajta;csillogáscsillogni;színt játszanif színt játszanibandzsítani, sandítanisanda

sim(p)felni 1 ’zsémbelni'si(r)mléder s Schirmleder, -

r Schirm, -e schirmen

s Leder, - r Lederer, -

sapkaellenző; bőr ernyő ernyő védeni bőrbőrkikészítő, tímár

germ. tő, 1. pl. ang. leather = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

ledem bőrből valósín

sing mérőrúd;hosszmérték

fSchin e Schiene, -n

fsípcsont sín; léc

germ. tő, 1. pl. ang. shin =

sípcsont

sintér

durva orvos; ügyetlen sebész

(tájny.) Schinter r Schinder, -

schinden, u, u

gyepmester,nyúzó

nyúzni; gyötörni; potyázni

germ. tő, 1. pl. ang. skin = bőr

sípláda 1. 'síbolni'-nálsitt 1. =

2. börtön

r Schutt schütten

verschütten

(argó)Verschütt

építési törmelék (fel-, ki-)tölteni; bezárnifélreönteni; betemetni; (argó:) letartóztatni letartóztatás; letartóztatott

1. még: 'sóder', 'sut'

slafrok r Schlafrock, -e

schlafen, ie, a r Schlaf r Schlaf, (-e) e Schlafe, -n schafrig r Rock, -e

reggeli köntös,pongyolaaludnialvás;halántékhalántékálmoskabát; szoknya

germ. tő, 1. pl. ang. sleep = ua.

1. 'rékli'-nélslagslág

r Schlauch, -e schlau schlüpfen

tömlő, gumicső ravasz; flopakodó lopakodni, surranni; kibújni

germ. tő, 1. pl. ang. slough =

kígyóbőr

sláger

slágvort =

r Schlager, -

s Schlagwort, -er s Wort, -er wörtlich

nagy sikerű zeneszám, cikkemlékeztető szó szószó szerint

1. 'salak'-nál

germ. tő, 1. pl. ang. word = ua.

slájmsleim

1. 'leimolni'-nál

slamasztika •fSchlimasel (argó) Schlamassel (tájny.)

e Schlamastik schlimm

kínos, nehéz helyzet

rossz

utótag (masel - másol = végzet stb.) héber - jiddis; álfrancia -ik latinosító -a

slampos (tájny.)schlampert

schlampig (tájny.) Schlamp e Schlampe, -n (tájny.) r Schlam-

pertatsch e Schlamperei

elhanyagolt külsejű

rongy stb. rongy nő, "prosti" rongy férfi

gondatlanság;lomposság

m. mn.-képzővel

slank, slankít 1. 'sallang'-nálsleifni gépszalag,

fizetésszalage Schleife, -n hurok; szalagcsokor

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

slendrián = (mn.) r Schlendrian, -e

schlendern

felületes, hanyag ember; felületesség, hanyagság ballagni

germ. tő

slepp

kíséret

r Schlepp, -e e Schleppe, -n

schleppen r Schlepper, -

schleifen, -te, -t

(ruhán) uszály

vonszolnivontató hajó; traktor vonszolni; földdel egyenlővé tenni

slicc

(el)slisszolni elillanni

r Schlitz, -e

schlitzen schleifien, i, i s. schleiften

e Schleifie, -n

fszakadás; (ruhán) nyílás (fel)hasítani

II

elszabadulni vékony forgács

germ. tő, 1. pl. ang. to síit =

hasítani

slingelni 1. ’sallang'-nálslukk

szippantásr Schluck, -e (-e)

schlucken r Schlucken r Schluckauf r Schlucker, -

korty(le)nyelnicsuklás

II

" ; éhenkórászslussz

slusszkulcsslusszpassz

(-paszta)

indítókulcsezzel vége

r Schlufl, -e

Schlufl! Basta! Basta!schliefien, o, o

schlieMch r Schlüssel, - s Schloft, -er r Schlosser, -

befejezés; (tájny.)húsf.; következtetés

elég! vége! zárni;következtetnivégülkulcszár; palota lakatos

smafu semmiség (tájny.) schmafu aljas(an) fr. je m'en fous = fütyülök rá

smakkolni fschmacken schmecken

schmackhaft r Geschmack, -e schmatzen

ízlelni; ízleni

ízletesízcsámcsogni;cuppantani

indogerm. tő, 1. pl. ang. smack = íz

smaragd = r Smaragd, -e gör. szmaragdosz = ua.

smarni

smírolni

r Schmarren

e Schmarre, -n f, (tájny.) Schmer

r Schmerbauch e Schmiere, -n

(1.) schmieren

morzsa,császármorzsa;apróság;ostobasághegzsírpocakkocsi-, cipőkenőcs

kenni;

germ. tő, 1. pl. ang. smear =

zsírfolt

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

=

schmierig

megvesztegetni (kártya;) jó lapot

adni zsíros, piszkos

smink = e Schminke, -n arcfesték, szépítőszer n. tő

sminkelnifkendőzőszer

schminken- 1 használni

smirgli

smirglizni =

r Schmirgel, -

schmirgeln

csiszolópapír,csiszolókőcsiszolópapírral

dörzsölni

gör. szmürisz = korund; csiszoló­kő; innen más nyelvekbe is

smucig=

schmutzig

r Schmutz

piszkos; (tájny.) fukar; ingyenélő piszok

germ. tő, 1. pl. ang. smut = piszok

smukk=

r Schmuck, -e

schmuckschmückenschmiegen

dísz;ékszercsinosdíszíteniilleszteni

snájdig

snidlingsnitt

=

schneidig

schneiden, i, i e Schneide, -n r Schneider, -

r Schnittling, -e r Schnitt, -e

nyalka;(tájny.) tetterős vágniél; bátorság szabómetélőhagymavágás;szabásminta

germ. tő

snapsz

snapszlisnapszlizni ;

r Schnaps, -e

schnappen (tájny.) Schnapsel schnapseln schnapsen

fkorty;pálinkaelkapni; bekapni kártyajátékf. snapszlit játszani pálinkázni

n. tő

snúrozni pénzezni (játék) e Schnur, -e zsinór 1. zsinór-nálsódar (tájny.) Scho(l)der

e Schulter, -n schultern

lapocka;vállvállra venni

(fegyvert)

germ. tő, 1. pl. ang. shoulder =

ua.

sóder(argó:) üres

beszéd

(tájny.) Schoder r Schotter, -

schottern

kavics

kaviccsal megszórnif'swogor'sógor

sógornő

sógorság

fii rokon

ángy

r Schwager, -

e " -n, -nen

e Schwágerschaft

(indo)germán tő;összetételbenSchwieger-

soltész ftelepesekbírója;

ftelepes

f r Schultheifl, -en, -en

f r Schulze, -n, -n e Schuld, -en

községi bíró

tartozás, kötele­zettség; bűn

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

schuldig sollen

heifien, ie, ei

adós, bűnös kellparancsolni; nevűnek lenni

fsunkasonka =

(tájny.)Schunke(n)

r Schinken, - r Schenkel, - lábszár; comb; (geo­

metria:) szögszár

indogerm. tő, eseti, szláv közvetítés

sorompó (tájny.) Schrampuom ■fr Schrankbaum,

-ee Schranke, -n

(be-, ein-) schránken

r Schrank, -e schrág r Baum, -e

korlátkorlátozni

szekrény; frács

fa1. ’saroglyá'-nál

sottis = schottisch r Schotte, -n, -n

skót kockás (szövet) lat. scotus = skót

sőn r Schön(druck)

schöne Schönheit schauen

(nyomd.) szépnyo­mat, elsőként nyomott ívoldal szép szépség nézni

germ. tő, 1. pl. ang. sheen = fényes

fsentés, söntis söntés borozó

r Schenktisch

r Schank, -e e Schenke, -n schenken r Tisch, -e

r Tischler, - (auí)tischen

•f kármentő;borozóasztal;sörpultborozó, kimérés

ajándékozni; tölteniasztalasztalostálalni

gör. diszkosz, lat. discus =

dobókorong; korong; tál

germ. átvétel, 1. pl. ang. dish = lap; tál; étel

serét, srét stb. sörét

=

(tájny.)Schred stb. r Schrot(t)

schrot(t)enverschrotten

vágott töltény

(levágott) darab; durva dara;f apró puskagolyó vágni, ütni megsemmisíteni

ny.-germ. tő, 1. pl. ang. shred = szelet stb.

spájz, spejz

spejzolni élelmet tárolni

(tájny.) Speis

e Speisekammer, -ne Speise, -n speisen e Speisung e Spesen

élelem;éléskamra

éléskamra

élelemtáplálni; táplálkozniélelmezésköltségek

lat. expensa (pecunia) = kiadás, költség; klat.

spe(n)sa = költség; élelem; éléskamra

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

spalér, spalírspachtli(spatula)

=s Spalier, -e e (r) Spa(ch)tel, -n (-)

lécfal; sorfal simító-, kaparó­

kanál

lat. spatula = keverőkanálka; lapockacsont

ol. spalliera = léckorlát

többszörös átvételspagát(spagóca)

(tájny.) r Spagat, -e; r Spakat, -e

madzag;

táncfigura

ol. spago = zsineg (kies. több.:

spaghetti)sparhelt 1. ’spórolni'-nálspéci különleges (tájny.) r Spezi, -s

r Spezial, -e spezial

e Spezialitát, -en r Spezialist,-en, -en

spezialisierenó speziell

kebelbarátjó borsajátos,külön(leges)különlegességspecialista, szakértőszakosítanikülönleges; különfigyelemmel

lat. species = fajta; küllem; speciális = sajátosfr. közvetítés is

f(i)spékspekk

spékelni

szalonnacsík jól fizetett

munkar Speck, -e

spicken, f specken

szalonna

sz.-val tűzdelni

(indo)germán tő

spenót, spinát = r Spinat sp. espinaca, ol. spinaci

sper(r)hakni r Sperrhaken, - sperren

r Sparren, - r Speer, -e r Haken, -

álkulcs kulcsra zárni; (nyomd.) kizárni a

sort; ritkítani tetőgerenda dárda, gerely kampó

indogerm. tő, 1. pl. lat. sparus = kopja ang. spar = árboc

spear = lándzsa

1. 'hakni'

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

spicc

spiccelni

spicces

spicli

spísz

(pl. oldal­szakállé)

cipőorrontáncolnibecsípett

e Spitze, -n

Spitzen-

r Spitz, -e

(tájny. kies.) r Spitzel, - r Spicli, -e

hegye vminek (pl. lábujjé); csipke;

(összet.:) fő-, él-;

borközi állapot; (hegyes orrú) pomerániai kutya besúgó

nyárs; őrmester; (nyomd.) mocsok; stb.

indogerm. tő, 1. pl. lat. spina = tövis

spion r Spion, -e e Spionage spionieren spáhen

kémkémkedéskémkednifürkészni

germ. tőből nemzetk. szó, 1. pl. ol. spia = figyelő;

spione = kém fr. espion = kém átadó vitatott

spontán spontán önkéntelen klat. spontaneus ̂= szabad, önkéntes

más nyelvekbe is átvéve

fspárolni = sparen takarékoskodni germ. tő, 1. pl.spórolni sparsam

e Sparsamkeit spárlich

takarékostakarékossággyér

ang. to spare = takarékoskodni

sparhelt r Sparherd, -e r Herd, -e

takaréktűzhelytűzhely

indogerm. tő, 1. pl. ang. hearth =

tűzhely; otthon

spriccelni spritzen

e Spritze, -n e Spritzer, - spriefkn. o, o

r Sprofl, -e r Sprosse, -n

sprühen

fröccsenni; fröcskölni fecskendő; injekció fröccs; fröccsenés sarjadni sarjküllő; létrafok vízzel meghinteni

germ. tő

vö. ang. to sprout = sarjadni, fejlődni

vö. ang. spray = szóródó folyadék; hajtás

sprőd = spröd(e) érdes; rideg; merev; barátságtalan

spurizni eliszkolni spuren

e Spur, -en

sível első nyomot hagyni; gazsulálni nyom

spulni = (tájny.) Spuln germ. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Spule, -n spulen

orsó, cséve csévélni

srég 1. ’saroglyá'-nál

sróf

srófolni (ki) srófolni kicsikarni

f Schrauf(e) e Schraube, -n schrauben

csavarcsavarozni

1. mégfr. écrou = csavar ang. serew =

csavar

stábstaféta

1. ’istápolni'-nál

stafírozni

stafírung

kelengyévelellátni

staffieren

e Staffierung

r Stoff, -e

felszerelni, ellátni; díszíteni

kelengye; felszerelés anyag; szövet

fr. étoffe = szövet étoffer = szövettel, anyaggal ellátni

n.-be holl. közvetítéssel

más nyelvekbe is fr.-ból

eseti. germ. ’stopfen'-nel függ össze; 1. 'stoppolni'

stafli 1. ’istápolni'-nál

stájer (fn.) (mn.) =

r Steirer, - steirisch

Steyr város, Steiermark országrész nevéből

stampedli

stempli

röviditalospohárka

bélyeg

(tájny. kies.:) s Stamperl, -

stampfen

r Stampfer, - r Stempel, -

stempeln

talpatlan kis pohár

döngölni; toporzékolnidöngölősulyokpecsét;pecsétnyomópecsételni

germ. tő, 1. pl. ang. to stamp =

pecsételni

stand r Stand, -e stehen, a, a

r Stánder, -

standhaftstandigstetstetsbestátigen e Stunde, -n

eladóhely; állapot állni

állvány

állhatatosállandóállandóállandóanmegerősítenifidőtartam;60 perc

indogerm. tő, 1. pl. lat. stare = állni

ang. to stand = állni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

stangli = (tájny. kies.:) s Stangerl

e Stange, -n r Stengel, -

sós rúd rúdszár

germ. tő, 1. pl. ang. stag =

szarvasbika ('döfő')

stanicli — (tájny.)s Sta(r)nitzel

s Scharnützel, -

hegyes papírzacskó ol. (s)cartoccio = zacskó; töltény (?)

stég=

r Steg, -e

steigen, ie, ie e Stiege, -n steil

palló, bürü; (nyomd.)térkitöltő;gyalogútfelfelé mennilépcsőfokmeredek

indogerm. tő, 1. pl. gör. szteikhein =

lépni

stelázsi (tájny.) e Stellage, -n stellen

e Stelle, -n e Stellung, -en e Anstalt, -en e Gestalt, -en r Stall, -e stillr Stollen, -

polc állítani hely stb. állás stb. intézet stb. alak istállócsendes; fálló bútorláb stb.; ftámasz

holl. stellage = állvány

fr. képzővel indogerm. tő, 1. pl. gör. sztellein =

felállítani; felsze­relni; küldeni

1. külön

stempli 1. ’stampedli’-nál

steppelni = steppen (varrás:) letűzni n. tő

sterc = r Sterc, -e tésztaféle; madár farka;

ekeszarv

germ. tő, 1. pl. ang. start = madár

farka

stich

stichpróbastichvort

stikkes "buggyant"

r Stich, -e

e Stichprobe, -n s Stichwort, -er

stechen, a, ostichigsticken

szúrás;romlott szag, mellékíz; árnyalat szúrópróba f sértő szó; vezérszó, címszó szúrni kissé erjedt fojtani; hímezni

germ. tő, 1. pl. ang. stich = öltés

stb.

1. 'sláger'-nál

stift r Stift, -e

steif

ftüske;(műsz.) csap, pecek; írószer; srác; stb. merev

indogerm. tő, 1. pl. lat. stipes = cölöp;

fatörzs ang. stiff = merev

stiglic = r Stieglitz, -e tengelic(e) szí. stehlik stb = ua.

stikli 1. ’mundstükk'-nél

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

stimmelni = stimmen

e Stimme, -n

-stimmig e Stimmung

igaznak lenni; hangolni; szavazni élőlény hangja; szavazat; szólam -szólamú hangulat

germ. tő

stoppolni (1.)

=

(tájny.) stoppen stopfen

r Stopfen

felőrejutásban megakadályozni

lukat befoltozni; dugó

germ. tő, 1. pl. holl. stoppen =

betömni; foltoz­ni; javítani

stupli stoppolni (2.) időt mérni

r Stöpsel, - stoppen

r Stopp r Stopper

dugómagállítanimegállításközéphátvéd

vmely tájny.alakból átvéve

ang. to stop = befoltozni; megállítani

stósz

stószolni

stuccolni

egymásra rakni

r Stofl, -e

stofkn. ie, o r Steift, -e stottem

stutzen

rakás, halom; lökés; rúgás lökni; rúgni fardadognimegmetszeni;meglepődni

indogerm. tő sok származékkal, hangtani átalakulással

stráf (tájny.) Strafn r Streif(en), -e (-)

streifen r Strahl, -en e Stráhne, -n

csík

csíkozni; érinteni sugár; fnyíl sörény

indogerm. tő sok származékkal, hangtani átalakulással

stráfkocsi r Strafwagen, - (?) straff

straffen

társzekér feszes; szigorú; kiszélesített szorosra meghúzni

ny.-germ. tő

stramm = stramm kemény, erőteljes ny.-germ. tő

strand=

r Strand, -e

strandén

part;nyitott fürdő

megfenekleni

é.-germ. tő, 1. pl. ang. strand =

megfeneklés

strang 1. 'istráng'

strapa

strapáimsokat használni

e Strapaze, -n

strapazieren

fáradság, vesződség;nyűvésfárasztani

ol. strapazzo = ua. m.-ban elvonás

stréber=

r Streber, -

streben e Strebe, -n

ftörekvő; túlbuzgó, törtető

törekedni ferde támasz

n.-holl. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

Strebe-strebsam

tám-törekvő

strichelni utcán férfit fogni r Strich, -e vonás; férfivadászat ny.-germ. tő

strici

csibész

(tájny., argó) r Stri(z)zi, -s

csavargó, naplopó férfi; selyemfiú

vitatott eredet: cseh stryc = atyafi stb.

ol. strizzare = kisajtolni

strimfli (tájny. kies.:) Strimpfl

r Strumpf, -e

fnadrágszár; fbélelt nemez­

csizma; harisnya

stróman r Strohmann, -er

s Stroh e Streu streuen

r Mann, -er mánnlich

fszalmabábu;előtérbe állítottszemélyszalmaalomhinteniférfi; férjférfias; hímnemű

germ. tő, 1. pl. ang. to strew =

hinteni germ. tő, 1. pl. ang. mán = ua.

stuccolni 1. ’stósz'-nál

studírozni studieren tanulmányozni; (kül. felsőfokú) tanulmányokat folytatni

lat. studere = ta­nulni; törekedni

nemzetk. szó lett

stupli 1. stopfen

sublersublót

1. ’síbolni'-nál

subicksuviksz

e Schuhwichse, -n r Schuh, -e

e Scheune, -n e Wichse, -n

cipőkenőcs cipő; testrészt (pl. kezet) védő pajta, csűr kenőcs

germ. tő, 1. pl. ang. shoe = ua. 1. még 'suszter'

indogerm. tő

subickolni = Schuhe wichsen cipőt fényesíteni 1. ’viasz'-nál

sufni = (tájny.) Schupfen r Schuppen, -

fészerfészer; korpa (hajban)

germ. tő, 1. pl. ang. (tájny.)

shippen = istálló

suhanc 1. ’Svájc'-nál

suli e Schule, -n schulen r Schüler, -

iskolaképeznitanuló

gör. szkholé = ua. lat. schola = ua. m.-ban kies.

képzővel v. hang-

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

helyettesítéssel nemzetk. szó lett

súrolni

zsurló(fű) =

(tájny.) schuren scheuern s Scheuerkraut, -er

n. származtatás vitatott; más

feltevés szerint hangutánzó

suszter

suszterolni

kontárfSchouchsuter r Schuster, -

r Schuh, -e schustern

cipész

cipőkontárkodni

1. 'subick'-nál utótag: lat. sutor=

varró; szabó; foltozó varga

(tájny.) sutty sut

suttyomban

kemencezug,kályhasarok;

rejtekhely

titokban

fSchütte

(tájny.) Schutten, Schutt

r Schutt

lomtár; gabonatároló földhányás; sánc; (bány.:) vak akna törmelék

valószínű szárm.1. még 'sitt', 'sóder'

suviksz 1. 'subick'

sváb (fn.)

sváb (mn.) svábbogár

mo.-i német; ált. német (pej.)

r Schwabe, -n, -n

schwábisch e Schabe, -n r Schwab(enkafer)

schaben schábig

germán törzs

kotorniütött-kopott

Svájcsvájci

fsuhancársuhanc

fsvájci; fzsoldos;

ftestőr; ''‘csatlós: finas;

legényke, süvölvény

e Schweiz fSchweinzer Schweizer, -isch

(tájny.) Schwizer n. tájny. megnevezése

származtatásvitatott

svéd (fn.)

svéd (mn.)=

(tájny.) Schwed r Schwede, -n, -n schwedisch

svindli=

r Schwindel, -

schwindlig

szédülés; szédelgés, szélhámosság

szédülő(s)

Magyar Nemet Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

schwindeln r Schwindler, - schwinden, a, u r Schwund

verschwenden

szédülni szélhámos eltűnni; felájulni eltűnés,megfogyatkozás; stb.feltüntetni;eltékozolni

svung — r Schwung, -e

schwingen, a, u

lendület, élénk mozgás lendíteni; stb.

ny.-germ. tő, 1. pl. ang. to swing = ua.

(s)zaft

szaftos=

r Saft, -e

saftig

lé, nedv; szósz leveses, durva, illetlen

ny.-germ. tő, 1. pl. ang. sáp = nedv

stb.

szalicil s Salizyl e Salizylsáure

lat. salix - salicis = fűzfa

gör. hülé = anyag (a végződésben)

nemzetk. szó lett

szalmiák fSalarmoniac r Salmiak

Összevonás és rövidítés: lat.

sál Armeniacum = örménysó; később össze­tévesztve sál ammoniacummal

szalon r Sálon, -s fogadószoba ol. salone = díszterem

fr. sálon = fogadószoba

szalvéta 1. ’szervírozni'-nál

szanitéc = r Sanitátssoldat, -en, -en

egészségügyi katona lat. sanitas = egészség

szász (fn.)

szász (mn.)

— (tájny.)Sasse r Sachse, -n, -n sáchsisch

lat. saxo = ua. szláv közvetítés

n.-ből?

szekántszekatúraszekírozni

sekkant e Sekkatur, -en sekkieren

kellemetlenkedő tartós bosszantás sokáig bosszantani

lat. secare = vágni m.-ban latinosítás

fszervétaszalvétaszervírozni

e Serviette, -n (tájny.) Salvete servieren

asztalkendő

felszolgálni lat. servire = szolgálni

fr. servir = felszolgálni;

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

serviette = szalvéta

többszörös átvétel

szirup

sziruposérzelgős

r Sirup

sirupartig

■ffolyékony gyógy­szer;

sűrű, cukros oldat

arab er. klat. siropus =

sűrű oldat, főzet vándorszó, átadó

vitatott

szortírozni sortieren e Sorté, -n

szétválogatnifajta

lat. sortiri = sorsolni; kiválasztani

ol. sortire = sor­solással nyerni; szétválasztani

szósz (tájny.) Soofl e Sofle, -n

mártás lat. salsa = sózott fr. sauce = (sós) lé;

mártás más nyelvekbe is

átkerült

talár — r Talar, -e hosszú hivatali ruha;

reverenda

lat. vestis talaris = bokáig (talus) érő ruha

f, tájny. táca tálca =

(tájny.) Tatz(e)

e Tassé, -n

ivóedény; csészealj;tálcacsésze

perzsa; arab ol. tazza =

ivóedény; stb. sok más nyelvbe

átkerült átadó vitatott

talkedli = (tájny. kies.:) Talkerl

r Talken, Dalken, -

zsírban sült tésztaféle, csehpimasz

tallér r Taler, - s Tál, -er völgy

röv. 'Joachims- thaler Münze'-ből (pénzverde helyéről)

indogerm. tő, 1. pl. gör. tholosz =

kupola ang. dalé = völgy

talmi — s Talmi(gold) aranyutánzat;hamisítvány

fr. Tallois-demi-or = Tallois-féle félarany

tánctáncolni

= r Tanz, -e tanzen

fr. danse = tánc nemzetk. szó lett

tanti = (tájny.kics.:) Tanti nagynéni; néni lat. amita = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Tante, -n ('szeretett') fr. tante, fante=

ua.

tapétatapétástapétáznitapétázó

=

e Tapete, -n tapeziert tapezieren r Tapezier(er), -e

(-)r Teppich, -e

falkárpit

szőnyeg

gör. tapész, klat. tapetum =

szőnyeg, fali­szőnyeg; terítő

ol. tapessare = tapétázni

m.-ban vissza- latinosítás

tarack

terasz=

fTar(r)aB(büchse)

e Terrasse, -n

bástyaágyú;mozsárágyú

lat. terra = föld fr. terrasse =

fföldhányás; terasz

tárcsa

tárgy

T=kerek, lapos

tárgy fostromtető;

fcéltábla; fogható dolog;

(átv.) anyag

e Tar(t)sche, -n kis kerek, gömbölyített pajzs

germ. tőófr. targe = pajzs

ftanistratarisznya

fTanister r Tomister, -

tarisznya; (kát.) borjú

gör. ta(g)isztra (több.) = abrakzsák

vándorszó, átadó vitatott

tarokk = r (s) Tarock kártyajátékfajta arab?ol. tarocco = tarokk­kártya

tarsoly, táska bőrtáska; iszák; tarisznya

(tájny.kies.:) Tasch(e)l

e Tasche, -n

táska;zseb

er. ismeretlen

tégelykenőcstartó

(tájny. )Tegel r Tiegel, -

tűzálló edény, serpenyő (?) gör. téganon = sütőserpenyő

(?) klat. tegula = tetőcserép; serpenyő

teher 1. ’tragacs'-nál

téka 1. ’bodegá'-nál

terpentin = fTerebint s Terpentin

Pistacia terebinthus nedve

kihalt nem indo­germ. néptől

textil szövet e Textilien, Textilware stb.

szövet- lat. textilis ^ = szőtt

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

fr. textile = ua.;szőhető

m.-ban jelentés­tapadás

tiktaktiktakolni =

ticktackticken

ketyegésketyegni

ikerités - hangutánzás

más nyelvekbe is átvéve

tinglitangli = r (s) Tingeltangel művészietlen zene; zenés borozó

ikerités - hangutánzás

tinta 1. 'tunkolni'-nál

tipli

tiplizni

r Tippel, -

tippen

tippelntupfen

r Tupf r Tüpfel

tief r Dübel

Döbel

dübeln

pont;ütésnyomujjheggyel érinteni; gépelni; stb. pontozni pettyezni; ujjal megbökni pötty

mélyfa (műanyag) csap, pecek

facsappal feltenni

keveredett 'Dübel'-lel m.-ban

keveredett 'tupfen'-nel n.-ben

ny.-germ. tő, 1. pl. ang. to dip =

mártani; stb.

ny.-germ.(?) tő, 1. pl. ang. dowel = ua.

tódziher todsicher r Tód

tödlich tót töten

sicher

holtbiztoshalálhaláloshalottmegölnibiztos

germ. tő, 1. pl. ang. death = ua.

dead = ua. to die = meghalni

1. 'ziher'

tonhal = r Thun(fisch), -e gör. thünnosz = ua.

topáz = r Topas, -e gör. topazosz = ua.

ttorom stb. torony =

f Tóm stb. r Turm, -e

türmen magasra halmozni; meglépni

lat. turris = ua. ófr. tóm = ua.

tönköly(búza) = r Dinkel, - (hitvány) búzafajta

törköly szőlőhéj - mag (sajtolás után)

e Torkel, -n szőlőprés lat. torquere = zúzni stb.

klat. torcula = prés

származtatás vitatott

(triccs-)traccs = (tájny.) r Tratsch fecsegés, csevegés m. ikerités

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

-ölnitrécselni

— " tratschen " tratschen

fecsegni, csevegniII más származtatás

is

ftrelfelni (bele-, el-)

trafálni

treffen, a, o

s Treffen, - r Treffer, - trefflich

bele-, eltalálni;találkoznitalálkozótalálatpompás

germ. tő

trafik

trafikos

trafikálni fkufárkodni;trécselni

(tájny.) e(Tabak)trafik, -en

r Trafikant,-en, -en

e Trafikantin, -nen

dohánybolt ol. trafficare = kufárkodni; mesterkedni; traffico = üzlet

fr. trafic = üzlet

ftereh stb. (tájny.) Trácht fteher; fterhesség; indogerm. tő, 1. pl.teher e Tracht, -en

tráchtig tragen, u, a

e Trage, -n

vemhesség; viselet vemhescipelni, hordani, viselni hordágy; stb.

lat. trahere = vonszolni

ang. to draw = húzni

tragacsrossz közlekedő- , szállítóeszköz

fházaló;

(tájny.) Tragatsch talicskaf. m.-ban 'teher' hangátvető tő, a tárgyragnak hitt szóvégi n. -t

trágár csavargó; piszkos;

otromba beszédű szállító-

munkás; rongy

(tájny.) Trager fvándor komédiás; házaló kereskedő

elhagyásával

tróger ember r Trager, - tartó; viselő; -hordó

trampli (fn., mn.)

r, e, s Trampel, -

trampeln

esetlen, tenyeres­talpas (ember, kül. nő)

(lábbal) dobogni; esetlenül járni

indogerm. tő, 1. pl. gör. trapein =

szőlőt tiporni ang. to tramp =

súlyos léptekkeltrapp

trappolnifutás

lótni-futni

(tájny.) Trapp r Trab

(tájny.) trappén traben

r Traber, - e Treppe, -n

ügetés

zajosan lépni ügetni

versenylólépcső

menni; stb.

trancsírozni = (tájny.)transchieren

szétdarabolni fr. trancher = ua.

trapéz = s Trapéz, -e gör. trapedza =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

asztal, tábla; kies.: -ion

nemzetközi szó

trébelni

trébely

=

treiben, ie, ie

r Treiber, -

r Trieb, -e s Getriebe, - e e Trift, -en

hajtani;beverni (szöget); fémet kalapálással

megmunkálni hajtó;fémmegmunkáló

szerszámösztönhajtóműlegelő; csorda; áramlat

germ. tő, 1. pl. ang. to drive =

hajtani

trécselni 1. ’traccsolni'

treff fTref(f)le s Treff, -s

kártyaszínlóherelevéllel

gör. trifüllon = ('háromlevelű') lóhere

lat. trifolium = " fr. tréfle = treff n.-ben "1" kies. képzőnek véve, így

'treffen'-nel összekapcsolva

ftréfi stb. tréfli

trefel, treife stb. tiltott, tisztátalan; gyanús; becstelen

jiddis trefel stb. = tisztátalan

mo.-i német közvetítés is

traubi üdítőf. e Traube, -n szőlő(fürt) -i m. és n. kies. képző

trenírozni trainieren edzeni ang to train = húzni; gyakorol­ni; többi szárma­zéka közvetlenül angolból

nemzetk. szó lett

tripper r Tripper

(tájny.) drippen, trippen

triefen, fo, o;-te, -t

tropfen, -te, -t tráufe(l)n, -te, -t tröpfeln, -te, -t

e Traufe, -n r Tropfen, - r Tropf, -e

gonorrhea('csöpögő')

csöpögni

eresz(csatorna)cseppegyügyű ember

germ. tő, 1. pl. ang. to drip =

csöpögni

tróger 1. 'tragacs'-nál

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

tromf

tromfolni=

r Trumpf, -e

trumpfen r Triumph, -e triumphieren

ütőkártya, adu; visszavágás visszavágni diadaldiadalmaskodni

gör. thriambosz = diadalmenet

lat. triumphus = ua.

fr. triomphe = diadal

tróntrónolni =

r Thron, -e thronen

királyi szék gör thronosz = ua lat. thronus = ua. fr. trőne = ua. m.-ban 'trónus' közv. latinból

trópus(ok)tropikál

tropikus =

e Tropen r Tropical, -s

tropisch

forró égöv könnyű nyári

szövet trópusi

gör. thropé = (nap)forduló

lat. (circulus) tropicus = naptérítő, -i

m.-ban latinosí- tások, lat. trópus = szókép hatására is

trotlitrottyos

r Trottel, -

r Trott trotte(l)n s Trottoir, -

ügyefogyott

ügetésbaktatnijárda

ol. trotto = ügetés fr. trot = ügetés

trottoir = járda eseti. germ. er., 1.

treten; egyes jel. hangút., -festő

trucc

truccolni

truccos

dacoskodni,durcáskodni

(tájny.) Trutz r Trotz(tájny.) trutzentrotzentrotzigtrotz (+B, ill. fR)

dacdacolni

dacos, durcás ellenére

trupp T= r Trupp, -s (-e)

e Truppé, -n

kis csapat; vándorszínész­

csoport kát. osztag

fr. troupe = ua.

trükk r Trick, -s tricksen

cselfogáskijátszani

(ellenfelet)

lat. trudere, trudicare = ütni, lökni

fr truc = cselfogás; tricher = csalni (játékban)

ang. trick = cselfogás

m.-ba kétszeres átvétel valószínű

tubák dohánypor, (tájny.) Tobak dohány sp. tabaco = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

burnót r Tabak

fducet stb. tucat

= (tájny.)Dutze(n)t s Dutzend, -e

12 ugyanabból lat. doudecim =12 fr. douzaine =12

tunkolni tünkén e Tunke, -n

fTincte e Tinte, -n

mártogatnimártástinta

lat.tingere = színezni; mártanitinctus 3= színe­zett; (aqua) tincta = színes víz

tupírozni toupieren r Zopf, -e

r Zapfen, - r Zipfel, -

borzolva fésülni hajfonat; stílusirányzat csapcsücske vminek

germ. tő, 1. pl. fr. toupet =

hajtincs; üstök ang. top = csúcs

ftorf(a)tufa =

r Torf tgyep;tőzeg

indogerm. tő, 1. pl. lat. túrva > klat.

turfa = ua. ang. turf = gyep fr. tourbe = tőzeg m.-ban kétszeres

átvétel (n., lat.)

tus (1.) tus (2.) tus (3) tusolni =

e Tusche, -n r Tusch, -e e Dusche, -n duschen

fekete festék rövid üdvözlő zene zuhany zuhanyozni

fr. toucher = befeketíteni stb.

fr. touche = hangszer megszólaltatása

lat. ducere = vezetni

ol. doccia = ereszcsatorna; zuhany

fr. douche = zuhany

türki(s)z = r Türkis kékesszöld drágakő fr. turpuois = tö­rök (ti. drágakő)

unka=

e Unke, -n

unken

varangy; foltos hasú

békafajta kurottyolni; rosszat jósolni

három régi n. szó összeolvadásából; m. végződés:

hangr. illeszk. vagy latinosítás

unzsenír(t) 1. ’zsenírozni'-nál

überelni übernehmen

über

rátromfolni (kár-tya); felülmúlni fölé, fölött, -ról (nyilatkozás);

indogerm. tő: gör. hüper = ua.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

(szóösszetételben:) túl lat. super = ua. ang. over = ua.

vádli = (tájny. kies.) Wadl e Wade, -n

lábikra n. szárm. vitatott

vagon r Waggon, -s vasúti teherkocsi holl wagen = kocsi ang. waggon =

vasúti kocsi 1. még = 'bognár­

nál

vájdling (tájny.)Weidling r Weitling, -e weit

e Weite e Weide, -n

mosogatótál, dézsa;halászbárkaszéles; távolitávolságlegelő

germ. tő, 1. pl. ang. wide = ua.

vakolni

vakolat

habarccsalbevonnihabarcs

(tájny.) wacken

e Wacke, -n

falat sárral betapasztani terméskőfajta; kavics

származtatásvitatott

vakparádé e Wachparade, -n

e Wache, -n e Parade, -n

ünnepélyesőrségváltás

őrségseregszemle

népi etimológiával

1. 'bakter'-nél 1. 'parádé'

valcer r Walzer, - e Walze, -n walzen

keringőhengerhengerelni;keringőzni; görgetni;f(iparosok:)vándorolni

vándlizni

vándorolni

vándorvándorlás

bolyongani

stb.

wandeln

e Wandlung, -en wenden, -te, -t

(a, a is:) e Wende, -n e Wendung, -en winden, a, u e Winde, -n e Windel, -n e Windung, -en e Wand, -e

wandern

r Wanderer, - e Wanderung, -en

(tájny.)(teke:) falat érinteni, nem egyenesen menni;

bolyongani; változtatni (át)változás megfordulni, megfordítani; elfordítani fordulat; forduló fordulat tekernicsörlő; görcsös fájás pólyacsavarmenet f (gallyakból font)

fal

messze gyalogolni; gyalogtúrázni

germ. tő, 1. pl.

ang. to wind = teker(eg)ni

ang. to wander = bolyongani, vándorolni

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Wanderschaft

vánkos (tájny.) Wangkuss stb.e Wange, -n s Kissen, -

párna

arcpárna

gallorom. coxinum = derékpárna

fr. coussin = párna

várta

vartapiszli =

e Warte, -n

wahren r Wart, -e warten

wart ein Bissel (tájny.kics.:)

s Bissel

őrhely; kilátóhely;megfigyelőhelyőrizniőr; kezelővárnivárj egy kicsit

germ. tő, 1. pl. ang. ward = őrség

1. 'piszlicsár'

vatta

vattáznivattírozni

vatelin

=

(tájny.) Watta e Watté, -n wattieren

s Wattelin, -e

holl. watté = ua. vándorszó

veidling 1. 'vájdling'

vekker r Wecker, - wecken wachen

wacker

ébresztőóra ébreszteni ébren lenni, őrködni derék

(indo)germ. tő, 1. pl. ang. to wake =

felébredni, ébreszteni

1. még 'bakter', 'silbak','vakparádé'

vekni = r Wecken, - e Wecke, - r Weck, -e

fék; -alakú tészta; cipó

zsömle; hosszúkás kenyér

germ. tő, 1. pl. ang. wedge = ék

vend (fn.)

vend (mn.)

=fWinde r Wende, -n, -n

wendisch

fáit. szláv; szorb;német nyelvterü­

leteken élő szláv

lat. Venedi, Veneti = különféle keleti népek

véndely, véndő zsírtartó edény; hordócska;

kanna; fazék

(tájny.kics.:) Wándl stb.

e Wanne, -n kád

lat. vannus = gabonarosta; szórólapát

verbunk toborzó e Werbung, -en

werben, a, o

s. bewerben erwerben

s Gewerbe, -

(újonc)toborzás;reklámmegnyerésre

törekednipályáznimegszereznikisipar

(indo)germ. tő

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

verbunkos

verbuválni toborozni

Werbungs-

r Wirbel, -

e Werft, -en

toborzó- (zene, tánc)

örvény, forgatag, gyors körmozgás f'serénykedés

helye'; hajógyár

horvát közvetítés (verbovat)

verdikt = s Verdikt, -e döntés, megfelleb­bezhetetlen ítélet

lat. vere dictum = helyesen szólva

verkli

rossz gép

(tájny.kics.:) s Werkel, -

sípláda indogerm. tő, 1. pl. gör. ergon = mű,

munkaverklizni werkeln

s Werk, -e e Gewerkschaft,

-en s Werg wirken wirklich

wirksam e Wirkung, -en

ismételgetni mű, munka szakszervezet

csepü, hulladékműködnifműködő;igazi, igazánhatásoshatás

ang. to work = dolgozni stb.

vermut=

r Wermut r Wermut(wein)

üröm; keserűség ürmös

ny.-germ. tő

vers r Vers, -e lat. vertere = fordítani; versus = barázda; (vers)sor

nemzetk. szó lett átadó vitatott

fviaksz, viaszkstb.viaszviaszozni (sít)

s Wachs, -e

wachsen, -te, -t

indogerm. tő, 1. pl. or. voszk = ua. ang. wax = ua.1. még ’subick'

vikszelni wichsen

e Wichse, -n r Wichs, -e

viasszal fényesíteni; elvernifényesítő; verés ünneplő ruha

vicc r Witz, -e ész; ftudás; tréfa

indogerm. tő, 1. pl. gör. idein = látni,

viccelődni = witzeln tréfálkozni;szellemeskedni

felismerni lat. videre = látni

vicces witzig

wissen, wuflte, (h) gewuflt

tréfás; szellemes

(ésszel) tudni

szí. videt stb. = látni

ang. wit = értelem

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

e Wissenschaft, -en

bewuflt

tudomány

tudatos, tudatában levő

vider r Wider(druck)

widerwider-widerlichzuwidererwidern-widrig

(nyomd.:) hátnyomás

ellenére szembe- ellenszenves ellenére válaszolni -vei ellentétes,

-ellenes

indogerm. tő, 1. pl. or. vtoroj =

ftávolabbi; második

1. még ’vájdling'- nál

vídia s Wiedia(metall) wier Diamant, -en,

-en s Metall, -e

kemény fém (hogy s) mint gyémánt

fém

rövidítéssel

vigéc keresk. utazó; könyvügynök;

jöttment

Wie geht's?

gehen, i, a

Hogy vagy?Hogy megy (az üzlet)? menni

szakmabeliek üdvözlésmódja is volt

vimedli = (tájny.kics.:) s Wimmerl, -

r Wimmer, -pattanás; stb.

vincellér szőlőmunkákvezetője

(tájny.) Winzierl, Weinzierl

r Winzer, -

szőlőművelő;szőlősgazda

lat. vinitor, vineator = szüretelő

vinkli derékszög; (nyomd.) sorzó

r Winkel, -

winklig r Wink, -e winken

(geom.) szög; zug, sarok; sorzó szögletes; zegzugos intés, jeladás int(eget)ni

indogerm. tő, 1. pl. ang. to wink =

pislogni stb.

vircsaft

tervszerűtlengazdálkodás

e Wirtschaft, -en

r Wirt, -ewirtlichbewirten

gazdaság;gazdálkodás;vendéglő;(tájny.)

összevisszasággazdabarátságosmegvendégelni

fvirstlivirsli

vurst

(tájny.kics.:) Würs(ch)tl, Wirschtl

e Wurst, -e wursten wurstig wurs(ch)t

főtt kolbász;

kolbász; hurka hurkát készíteni közönyös közömbös

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

vurstli =

r Wurstel, -

r Wurstelprater

paprikajancsi ('kövér, mint a hurka')

vidámpark

volfrám s Wolfram

r Wolf, -

kémiai elem neve ('farkaspiszok')

farkas germ. tő, 1. pl. ang. wolf = ua.

(tájny.) r Rahm korom; piszok 'tejfel'jel.-ü szótól független tő, a volfrám sötét színére és kis keménységére utal

zacc

bezecc

kávé alja r Satz, -e

setzen s. setzen

r Setzer, - r Setzling, -e

r Besatz

mondat; készlet; ugrás;(nyomd.) szedés; stb.ültetnileül(eped)ni,lerakódniszedőcsemetekihajtás (kabáton); alátét

indogerm. tő, 1. pl. szí. szagyity stb. =

ültetni ang. to set =

ültetni

ziccer kedvező alkalom r Sitzer, - -sitzer, - sitzen, a, e r Sitz, -e e Sitzung, -en r Sessel, - stb.

fülep; f sokat ülő -üléses (jármű) ülniülés (ülőhely) ülés (gyűlés) szék

indogerm. tő, 1. pl. lat. sedere = ülni or. szigyety = ülni ang. to sít = ülni

zacskó 1. 'zsák'-nál

zakó 1. 'zsák'-nál

fceller stb. zeller =

(tájny.) Zeller r Sellerie, -s e Sellerie, -n

gör. szelinon = ua. lat. selinum = ua. ol. sellero = ua.

ziher

ziherheictű

sichersicherne Sicherung, -en e Sicherheit

e Sicherheits- nadel, -n

biztosbiztosítanibiztosítékbiztonságbiztostű

lat.-ból ny.-germ. nyelvekbe; 1.

securus ̂ = biztos

zokni (tájny.) Sockn e Socke, -n

r Sockel, -

rövid harisnya

lábazat

gör. szükhosz = lábbeliféle

lat. socculus (soccus kies.) =

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

könnyű, fűző nélküli cipő

1. még ang. sock = zokni

f smalc stb. zománc

fS(ch)malt r Schmelz

schmelzen, o, o s Schmalz, -e s Email s Maiz

zománc, máz olvadni; olvasztani olvasztott zsír zománc maláta

germ. tő, 1. pl. ang. to melt = olvadni; olvasztani fr.fesmal; émail =

zománc, máz vándorszó m.-ba eseti, több­

szörös átvétel

zupa

(be)zupálni

zupás

továbbszol­gálóvá lenni

továbbszolgáló

e Suppe, -n

saufen, o, o

r Sáufer, -

f (kát.) reggeli rántott leves;

leves

fszürcsölni; (állat:) inni; részegeskedni részeges ember

ny.-germ. tő

f szák stb. zsák(kies.) zacskó

zakó

cakk(um)pakk

zsákmány

zsákmányolni

mindenestül

erőszakkal szerzett ingóság;

(hal)fogás

r Sack, -e

r Sakko, -s

Sack und Pack

undfSackmann r Mann, -er,

Leute (rag.-lan:)

fSackmann machen

félkabát

(kát.) teljes felszereléssel;

vegyes étel ésfosztogató, rabló férfi; férj; ember

fő

asszír-héber tő gör. szakkosz =

kecskeszőr szövet; ebből zsák, köpeny

lat. saccus = zsák ál-olasz

1. 'pakk'

germ. tő, 1. pl. ang. mán = férfi

klat. mintára (sac- manum facéré)

zsalugáter fSchalugatter e Jalousie, -n

fGater

ablakrács (fából) redőny gör. zélosz =

buzgalom; féltékenység

ol. geloso = féltékeny

fr. jalousie = féltékenység; rácsos ablak

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

s Gatter, - (er)gattem s Gitter, -

rácsharácsolnirács

zsámolysám(ed)li =

r Schemel, - (tájny.kics.:)

Schamerl, Schemerl

klat. scamillus, scamillum = padocska

zsandár

=

(tájny.) Schandar(m) r Gendarm, -en,

-ene Gendarmerie

f egyik fegyver­nemhez tartozó; csendőr

csendőrség

fr. gens d'armes = fegyveres

fsarnírzsanér

= (tájny.) Schanier s Scharnier, -e

sarokvas, csuklóvas lat. cardo = sarok fr. charniére = ua.

zsarolni

zsarnok

erőszakkalkicsikarni

scharren

schurren e Schurre, -n

kaparni, sarabolni; harácsolni csoszogni fasurrantó

származtatásvitatott

•fzsimbelnistb.

zsémbelnizsémbes

simfelni

zsörtölődniházsártos

ócsárolni

•fschimpenschimpfen

r Schimpf, -e e Schimpferei, -

enschimpfiich

szitkozódni

gyalázatgyalázkodás

gyalázatos

•fzemle stb. zsemle

= e Semmel, -n lat. simila = finom búzaliszt

zsenírozni

zsenántunzsenír(t)

=

(tájny. )schenieren genieren genant ungeniert

feszélyezni, zavarbahoznikínosfesztelen, fesztelenül

fr. géner = kínozni; zavarni

fsindel (tájny.) sindő zsindely _ r Schindel, -

ftetőfedő falap;

tetőcserép

klat. scindula = ua.

fisnór stb.zsinórzsinórozni

= e Schnur, -e schnüren

madzag, huzal köt(öz)ni

szolid = solid(e) megbízható; szerény lat. salvus-’ = ép,

kát. fizetés

egészségesklat. solidus-’ =

tömör; szilárd;

zsold = r Sold pénzf.

Magyar Német Megjegyzésszóalak

származékjelentés szóalak

elemekszármazékok

jelentés

zsoldos

zsellér föld nélküli

f Soldner r Söldner (tájny.) Seldner r Soldat, -en, -en

napszámos; bérlő katona

ol. soldo = érme;zsold

fr. soldat, ol. soldato = zsoldos

zsoltár = f Solter, Salter s Psalter, -

bibliai ének; zsoltároskönyv

gör. pszaltérion, lat. psalterium=

hárfa; citera

f sup stb.zsúpzsúfolni fzsúppal

fedni; szorosan rakni

(tájny.) Schoup r Schaub, (-)e

szalmaköteg; kéve

zsuppolni (argó:) auf den Schub bringen

schieben, o, o r Schub

kitoloncolni

tolnitolás; kitoloncolás

1. ’síbolni'-nál

zsurló(íu) 1. ’súrolni'-nál

MUTATÓ

németről magyarra

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Abend

abhold

abrichten

Abschied

absurd, Absurditát

abziehen, Abzug

Acht, achten, acht habén

adjustieren

Advent

Ahnung, ahnen

Ahorn

Akt

akut

Alabaster

Alarm, alarmieren

Alkoven

alles eins

Almosén

Alpe, Alpen

Alt

Altar

Alternative

Amerikaner

Ammóniák

Amulett

anbandeln

anbinden

Anilin

anonym

anprangern

Ansage, ansagen, Ansager

anschlieBen, AnschluB

Ansicht, Ansichtskarte

Anstalt

anstrengen

Anthrazit

antik

Antimon

anzetteln

Apostroph

Apotheke

archaisieren

arm

Arsen

Arsenal

Asbest

Asphalt

Aspirin

Assonanz

Atom

Au

fejront, fájront, feiramt

hódolat

abriktolni

obsit, obsitos

abszurd

abcúg, abcúgolni

hapták

adjusztálni

advent

ándung

ihar, jávor, juhar

akt

akut

alabástrom

alarmirozni; lárma

alkóv

alezanc

alamizsna

Alpok

alt (hang)

oltár

alternatíva

amerikáner

ammóniák

amulett

pánt, pendely stb.

pánt, pintér stb.

anilin

anonim

pellengér

anzágolni

anslussz, slussz

anzikszkártya

stelázsi

istráng, strang

antracit

antik

antimon

cetli

aposztróf

patika, bodega stb.

archaizálni

ármány, ármányos

arzén

arzenál

azbeszt

aszfalt

aszpirin

asszonánc

atom

Oldenburg

ffachau, Zwickau

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

auditiv

Auer

aufgeputzt

ausrücken

Autobus, Automobil,

autochthon, Autodidakt, auto­

gén, Autogramm, Autokláv

Azúr

Bad

backen, Bácker, Báckerei,

Backfisch

Baedeker

baff

Bagatelle, bagatellisieren

Bahn

Bajonett

Balance, balancieren

Baldachin

Balg, Ball 2. , Ballen, Ballon

Ball 1

Ballast

Balsam, balsamieren

Baluster

Bambus

Bánd, Bande, -bandeln

Bank, -e /_en, Bankett,

Bankier, Banknote

Bar

Baracké

Barbar

Barbier

Barchent

Barett

Barsch, barsch

Bárt, bartig, Bartwisch

Barte

Base, Basis, basieren

Basta!

Bastard

Bastei

Batist

Bau, bauen, Bauer, bauerlich

Baum

Bausch, s. bauschen

Bauxit

Bayer, Bayern, bayrisch

bedürfen

Becher, ffillkommbecher

auditiv

puccos

rukkolni

autó

lazúr

pék, c (v) ibak,

bakfis

bédeker

paff

bagatellizálni

bajonett, bajnét

balanszírozni

baldachin

bála, ballon, luftballon

bál

ballaszt

balzsam, balzsamozni

baluszter

bambusz

banda, pánt, pántlika

bank, bankett

bankár, bankó

barna, pernahajder

barakk

barbár

borbély

barhent

barett

borosta

borbély, partedli, partvis

alabárd

bázis

slussz-passz

basztárd

bástya

batiszt

pór, pórias

sorompó

pejsli

bauxit

bajor

biedermeier

billikom, pohár, poharazni,

Auersberg

Baden, Bad Gastein, Bad

Ischl stb. ,

Karlsbad, ffiesbaden

Reeperbahn (Hamburgban)

Brabant

Lombardia (Langobardi =

hosszú szakállúak)

Bayern, Bayreuth

pekedli

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Beere

befriedigen

Befugnis

beiBen, BeiBer, Beize, beizen

bejahen

Belag, belagern, Belagerung,

Beleg, belegen

Bendel

Benzin

Berg, Bergmann

betteln, Bettler

beugen, biegen

beritten

Berliner

Bernstein

Beryll

Besatz

beschránken

bestatigen

Bestie

Beton

Bettel

Beugel

Beule

Beute

bewirten

bibliophil

bieder, Biedermeier

biegen

bigott, Bigotterie

Bilanz

Bild, bilden, bildhaft, bildlich,

Bildnis, Bildung

bilinguisch

Billett, Billetteur

Bimetall

binden, Binder

Birne

Bischof, bischöflich, Bistum

Biskuit, Biskotte

BiBchen, BiB, bissig

blank, Blankett

blasiert

Blatt, blattern, blattrig

Blaumontag

Blech, blechern

Blei, bleiern, BleiweiB

Blende, blenden, blind

krumpli, himpér

frigy

fúga

bisszig, pác, pácolni, pajszer, piszlicsár

jaláger, belég

pánt, pántlika, pendely

benzin

bergmancsö Godesberg, Brennberg,

Freiberg,

Heidelberg,

Nürnberg,

Vorarlberg,

ffürttemberg stb.

ritter

berliner(kendő)

borostyán

berill, briliáns

bezecc, zacc

sorompó

stand

beste

beton

betli

beigli

pejsli

bitang

vircsaft

bibliofil

biedermeier

beigli, bőgni

bigott, bigottéria

balanszírozni

bilingvis

biléta

bimetall

pánt, pintér

krumpli

püspök, püspöki

piskóta

bisszig, imbisz

blanketta

blazlrt

blatt, blattolni, cifferblatt

blaumontág

pléh

plajbász

blende

példa

püspökség

piszlicsár, vartapiszli

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Blick, blicken, Blickfang

blitzen, Blitz

Block, Blockade, blockieren

blöd

Blut

Bock

Bodega

Boden

Bofel, Bővel

Bogén

Bohne, Bohnenzüchter

Bője

Bőmbe, bombardieren

Boot

Bord, borden, Bordell, bordieren,

Bordűré

borniert

Börse, Börsel

Borste, borstig

Borte

Bottich, Böttcher

brach

bracken

Brame

Brand

brandschatzen

braten

Bratsche

braun, brünett

brav, Bravour, bravourös

brennen, brennbar

Brett

Brezel

Brief, Brieftasche

Brigádé, Brigadier

Brillant, brillant, Brillanz,

Brillantine, brillieren

Brille

Brokat, Brosche, Broschüre

Brosamen, Brösel

Brücke

blikk, blikkfang

bliccelni

blokk, blokád, blokkolni

blöd

bak, bagzani, bükiing

bodega

bóvli

bőgni

poncikter

bója

bomba, bombázni

kilbót

bornirt

börze, persely

borosta, borostás

párta

pitli, puttony, butélia

prém, perem

sacc, sarcolni

brácsa, perec

barna, pernahajder

bravó, bravúr, bravúros

borostyán

priccs

perec

briftasni

brigád, brigadéros

briliáns,

brillantin, brillírozni

berill, briliáns

brokát, bross, brosúra

prézli

Brúder, Bruderschaft, brüderlich brúder, brúdert inni

Brunnen

Brust, Brustfleck pruszlik, brusztolni

brünett barna

Bűbe, Bubi, bübisch bubi, pubi

Buche

Heiligenblut

Bodeni-tó

párta, pertli

Brabant

Brocken

Brandenburg

Práter

Braunschweig

Brandenburg, Brennberg

Bruck an dér Leitha,

Mur, Innsbruck,

Osnabrück,

Ravensbrück,

Saarbrücken

Heilbronn

Buchenwald

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Buchs, Buchse, Büchse,

Buchsbaum

Buckel, Buckerl, s. bücken,

Bücking

Bude

Büffel, büffeln

Búg

Bűmmel, bummeln, Bummelzug

Bummeri

Bund

Bunker

Bűnt

Burg, Bürger, bürgerlich,

Bürgertum

Burggraf

Burgunde, Burgunder

Bürste

Bús

Busserl, Bussi, Pussi

Butike

Butte, Bütte, Büttel, Büttner

Chor, Chorherr

Zelle

Dachs, Dachsel, Dackel

Dalken

Dam (hirsch)

Damast

Dame

Dauer, dauern, Dauerwelle

dazumal

Deck, Decke, Deckel, decken,

Deckung

Defekt, defekt

Defizit

dermaBen

Dezi(liter)

Diadem

buksza, puska,

puszpáng

boglár, bükiing, pukli, pukedli

bódé

biflázni

búg

bumli, bumlizni, bumlivonat

bumedli

pánt stb.

bunker

bunda, pont

bugris, Burg, polgár, polgári,

polgárság

porkoláb

burgundi

borosta

autóbusz

puszi, puszedli

butik, bodega stb.

butélia, pitli, puttony

korhely, kar

dakszli

tarkedli, talkedli

dám (szarvas)

damaszt

dáma

dauer

dacumál

dekli, dekung, papi, pappendekli

defekt

deficit

messzely

deci

diadém

Graubünden

?

Polgár, Polgárdi,

Augsburg,

Brandenburg,

Burgenland, Duisburg,

Freiburg, Hainburg,

Hamburg, Luxemburg,

Magdeburg, Marburg,

Mecklenburg, Merseburg,

Naumburg, Nikolsburg,

Oldenburg, Perkáta,

Quedlinburg,

Regensburg, Salzburg,

Siebenbürgen,

StraBburg, Teutoburgi-

erdó, Wartburg,

Würzburg

Mariazell

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Diamant, diamanten

dienen, Diener, Dienst

Dinkel

dir

direkt

Dirndl(kleid), Dirne

Dóm

Dorf

Dose

dösen

Dragoner

Draht, Drall, Drill, drillen

Dreher, drehen

Dressur, dressieren

Dromedar

Druck, drücken, Drucker

Dübel, dübeln

Düne

Dunst, dünsten

durch, Durchmarsch, DurchschuB,

Durchdefekt, Durchzug

Dusche, duschen

Dutzend

Ecke

egál, egalisieren

einrahmen

einrücken

einschranken

eins

einspannen

Eis

Eisen

Ende, enden, endlich, Endung

entbinden

entscheiden

Enzian

Epigone

erbeuten

erfrischen

Erker

ermatten

erwidern

Erz

essen

exerzieren

Fach

fad (e)

fahren, Fahre, Fahrer

Falz, falzen

Fang, fangen

gyémánt, vldia

londiner

tönköly(búza)

mirnix-dirnix

direkt

dirndli

dóm

dózni

dőzsölni

dragonyos

drót, drill

drehás

dresszúra, dresszirozni

dromedár

drukk, drukker

tipli, tiplizni

düna

dunszt, dunsztolni, dinsztelni

durchmars, durchsusz, durrdefekt,

cigölni, cúg

tus, tusolni

tucat

akut

egál, egalizálni

ráma, rámázni

rukkolni, berukkolni

sorompó

alezanc

felspannolni

endlizni

pánt, pintér stb.

obsit

encián

epigon

bitang

friss, frissíteni

erkély

matt

vider

érc

eszcájg, mitesszer

egzeclroz(tat)ni

fach

fád

furikázni, fuvar

falc, falcolni

blikkfang

Düsseldorf stb.

Island

Eisenach, Eisenstadt,

Iserlohn

Erzgebirge

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Farbe, farbig, Farbei, farben

Fasan

Fasche, faschen

fashieren, Faschiertes

Fasching, fasten

Fal3, fassen

Faxé

Feder, FederweiB

Feier, Feierabend, feierlich,

feiern, Ferien

Feige

fein

Féld, Feldscher

Feli

fertig

Fessel

fest, festigen, Festigung

Fest

Fetzen, (zer)fetzen

Fiaker

Filigrán

Filz

Finanz, Finanzer, Financier,

financiell, financieren

Firlefanz

Firma

Firnis

Fisch

Fitz, Fitze, fitze(l)n

fix, fizieren, fix und fertig

fladern, flodern

Flanell

flanieren, fiánkén, flankieren,

Flanke

Flasche

flechten

Fleck, fleckig, Flecken

fliegen

flieBen

Flinte

Flór

FloB, Flosse

Flöte, flöten, Flötist

flott, Flotté

Flug, Flügel, flügge

FluB, Flut

Föhn

forcieren

Fox(terrier)

Frack

ferbli

fácán

fásli, fáslizni

fasirozni, fasirt

farsang

faszolni

fakszni

féder, féderveisz

fejront

füge

fáin (tos)

felcser

böllér

fix und fertig

fuszekli

feszt

pünkösd

fecni

fiáker

filigrán

filc

finánc, finanszírozni

firlefánc

firma

firnisz, firnájsz

bakfis

férc, fércelni

fix

flóderozni

flanell

flangálni

flaska, palack

flaska

flekk, flekken, flekni, pruszlik

flúg, flúgos

flott

flinta

flór

flott

flóta, flótás

flott, flotta

flúg, flúgos

flott

főn

forszírozni

fox (1) i

frakk

Fulda, Kelenföld,

Krefeld, Lechfeld

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Fraisen frász

Frank, franko, frankieren, frech frank, frankó, frech

Franse francli

Franzose franc

Frau, Fráule, Fráulein frajla

frei

Friede, friedlich frigy

frish, Frische friss, frisseség

Frisur frizura

Front, frontal front, frontális

Frottee, Frottiertuch, frottieren frottír

frotzeln

früh, Frühstück

Fürst

Fürt

froclizni

fölöstök, fröstök

Füge, fügén, fügsam

Fuhre, Fuhrmann, Fürt

Ful3

futsch

Gage

Gala, galant, Galanterie

Gálon, Galone

Galopp, galoppieren

Galoschen

Gamaschen

Gang, gangéin

gar

Garant, Garantie, garantieren

Garde, gardieren, Gardist

gargarisieren

Garn

Garnierung, Garnison, Garnitur

Garten

Gas

Gatter, gattern, Gitter

Gau

Gaukler, gaukeln, Gaukelei,

gokeln

Gebáck

GefaB

Gefüge

geheim

gehen

gehören

geil

gelangen

gélt?, gelten, giltig, gültig

Gemisch

Gendarm, Gendarmerie

fúga

furikázni, furmányos, fuvar

fuszekli

fuccs

gázsi

gála, gáláns, galantéria

galand

galopp, galopplrozni

kalocsni

gamásli

gang

garancia, garantálni

gárda, gardírozni, gárdista

gargarizálni

kamgárn

garnlrung, garnizon, garnitúra

gurtni

gáz

zsalugáter

kókler

pék

faszolni

fúga

gestápó

gang, vigéc

cugehőr

geil

culáger

gilt

mismas

zsandár

Freiberg, Freiburg

Fürstenberg

Erfurt, Fürth,

Frankfurt,

Klagenfurt stb.

Korkovány

Stuttgart

Gádoros

Oberammergau

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

genieren, genant

gepaart

Gepáck

geraum, geráumig

geröstet

Gerste, Gerstel

Geschaft

Geschmack

Geschöpf

Gespann

Gestalt

Gestapo

Getriebe

Gewerbe

Gewerkschaft

gicks, giksen, (Gickser)

gieBen

Gigerl

Gips

Glanz, glanzen

Glas, Glaser, Glasur, glasig, g'

glatt, Glátte, glátten, Glatze

Gleditschie

Gletscher

Glied, gliedern

Glocke

Gott

Gottsche (b)er

Grab, Graben, Grube, Grübchen

Gráf, Grafschaft

Gránáté, Grenadier

grau

Greif

GrieB

Grimasse

Groschen

groB

Grube, Grübchen, Grüberl

Grund, gründen

Gruppé, gruppieren

gucken, Gucker

Gugelhupf

gültig

Gurgel, gurgeln

Gurt, Gürtel, gürten

gut, gütig, Gutschein

Habé, habén, Habt acht!

Habicht, Hafen

hacken, Haken, hakeln

zsenlrozni, zsenánt

pár, páros

pakk

rámolni

Tesztelni, rostély

gers (t) li

seft(élni)

smakkolni

seft

felspannolni

stelázsi

gestapó

trébelni

verbunk

verkli

gikszer

gigerli

gipsz

glanc, glancolni

ásern

glettelni

gledicsia

gleccser

gléda

glokni

kubécser

griberli

gróf, grófság, porkoláb

gránát, gránátos, granadirmars

griff(madár)

griz

grimasz

garas

GieBen

glazúr

Gladbeck

GroBglockner,

Bad Godesberg,

Göttingen

Graubünden

Greifswald

GroBglockner

griberli

grund, gründolni, krumpli

grupp

gukkolni, kukkolni, gukker, kukker

kuglóf

gilt

gurgulázni

gurtni

gutsein

hapták

hébér

hakni, sperhakni

Sálzkammergut

Ludwigshafen,

ffilmhelmshafen

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Halle

Hamburger

Hammer, hammern

Hand, handeln, Handler,

hantieren

hangén

happen, Happen, happig

Harfe, harfen, Harfenist

hart

hassen

Haus

hall

hamburger

hámor

handlé, hentes

firhang

happolni

hárfa

hecc

Haut, háuten, -háuter pernaha.jder

Hebel, heben, Heber héber

Hecke

Heer herceg

Heidelbeere

heikel, heiklig háklis

heilig

Heim

heiBen

Hektik, hektisch

Hellebarde, Hellebardier, Helm

Herd

Hering

Hermelin

Herr, herrisch, herrlich,

Herrschaft

Herz, herzig

Herzog, herzoglich, Herzogtum

Hetschepetsch, Hetscherl

Hetze, hetzen

Hexe

Himbeere

hoch, hochrangig

Hóeke, hocken, Hockerl

Hof, hofieren, höflich, höfisch,

Höfling

Hohl, hohl, Höhle, höhlen

Hokuspokus

Hollánder

hoppéin, hopsen

Horde

Hub

Hűld, huldigen, Huldigung, hold

Hummer

soltész

hektika, heptika

alabárd, alabárdos

sparhelt

hering

hermelin

korhely, .junker

hercig

herceg, hercegi, hercegség

hecsedli

hecc, heccelni

csúz, hexensussz

himpér

hóchelegáns, rang

hokedli

hopmester, lichthóf

hói

hókuszpókusz

hollánder

kuglóf

horda

hébér

hódolni, hódolat

homár

Halle

Perkáta

Mauthausen, Oberhausen,

Recklinghausen,

Sachsenhausen,

Schaffhausen

Hagen

Hermánszeg

Heidelberg

Heilbronn,

Heiligenblut,

Helgoland

Hildesheim, Mannheim,

Nauheim

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Hümpler

Hupf, Hupfen, hüpfen, Hupfer,

Hüpfer

Hurrikán, Orkán

Hüt te

jajagen, Jager

Jalousie

Jammer, jammern, jámmerlich

jung, Jugend, Junge, Jungfrau,

Junker, jüngst

just, justieren

Jute

Kábel, kabeln

Kabinett

Kachel

Káder

Kadett

Káfterchen

Kajüte

Káli

Kaliber, -kalibrig

kait

Kamerad, Kammer

Kamm, kámmen

Kampfer

Kanevas

Kanne

Kanzler

Kapaun

Kapitan

Káplán

Kapsel

kaputt

Kapuze, Kapuziner

Karat

Karbonade

karden, kardieren

Karfiol

Karmesin

Karmin

Karst

Karte, Kartei, Kartátsche,

hártya, kartell

Karton, Kartothek

Kaschmir

Káse

Kaserne

Kasse, kassieren

Kastanie

Kastell

himpellér

kuglóf

orkán

huta

jajéger

zsalugáter

kaccenjammer

jung

juszt

juta

kábel

kabinet

kályha

káder

kadét

kaptár

kajüt

káli

kaliber, kaliberű

kamerád

kamgárn

kámfor

kanavász

kanna

kancellár

kappan

kapitány

káplán

kassza, kapszli, kapszula

kaput

kapucni, kapucinus

karát

karmonádli

kártolni

karfiol

karmazsin

kármin

karszt

Kartell,

karton, kartoték

kasmír

kaszárnya

kassza, kaszlrozni

gesztenye

kastély

Répáshuta

Schmalkalden

kártya, kartács,

Kásmark, Késmárk

Kassel

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Kasten, Kastner

Kattun

Katze, Katzenjammer

Kauf, kaufen, Káufer, káuflich

Kavalier, Kavallerie

keck

Kegel

Keil

Kelch

Ketzer, ketzerisch

Kicks, Gickser, kicksen, gicksen

Kiebitz, kiebitzen

Kiél, Kielboot

Kilo (gram)

klimmen

Kipf, Kipfel

Kirche

Kissen

Kiste

Kitsch, kitschen, kitschig

Kitt, kitten

Kitzel, kitzeln, kitzlig

Klage

Klamm, Klammer, Klemme,

klemmen, Klemmer, klimmen

Klappe, klappen, Klapper,

klappern

Klasse, -klassig, klassisch

klimpern

Kiinge, Klang, Klingel, kiingen,

Klinker

Klischee, klischieren

klopfen, Klöppel

Kloster

KloB, Klotz

Klump, Klumpen, klümperig

Knecht

Knödel, Knoten

Kobalt, Kobold

kobern

Koch, kochen

Koffer

Kohl, Kohlrabi

Kőiben

kokett, Kokette, kokettieren,

Kokotte, Koketterie

Komfort, komfortabel

kommen

KommiB, Kommissar

Kommode

kaszni, kasznár

karton

kacc!, kaccenjammer

kufár

gavallér

kekk

kégli - kugli

kehely

kacér

gikszer

kibic, kibicelni

kilbót

kiló, kilogramm

klammer

kifli

vánkos

kiszni

giccs, giccses

gitt, gittelni

kicc-kicc!

klammer

Kiél

Gelsenkirchen,

Fünfkirchen (Pécs)

Klagenfurt

klappolni

klassz

kalimpálni

klinker(tégla)

klisé, klisirozni

klopfolni, klöpli

kolostor

kölönc

klumpa

labanc

knédli

kobalt

kóborolni

koch, rizskó(ch)

koffer, kuffer

kel (káposzta), karalábé

Kópháza

kokett, kokott

komfort, konflis

billikom

komisz, komisszár

komód, komótos

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

kostbar, Kostprobe

KompaB

Kompott, Kompost

können, Kunst

Konvent, Kovent

Köper

Koppéi, koppéin, Koppelung

Koralle

Koriander

Korporai

Kost, kosten.

köstlich

Kotze, kotzen

Krach

Kraft, kraftig

Krahe

Krakeel, krakeelen, Krakeeler

Kram, kramen, Kramer

Krampe, krampen, Krampf,

Krempe

Krampus

krank, krankeln, kranken,

Krankheit, kranklich

Krawatte

Kredenz, kredenzen, Kredit

Krempe

krepieren

Krepp

Kreuz, kreuzen, Kreuzer,

kreuzigen

Krickelkrackel, krickeln, kricklig

Kristall, kristallen, Kristallisation,

kristályosítani

kristallisieren

Kroate

Krokodil

Krone

Krug, Kruke

krumm

krüppelhaft, krüppelig

kompasz

kompót, komposzt

kunszt

kófic

köp(p)er

kuplung, kupleráj

korall

koriander

káplár

koszt, kosztolni, kóstolni,

kóceráj

krach

kraft

krakéler

kalmár

krampácsolni

krampusz

krenkolni

horvát, kravátli

Kredo kredenc

krampácsolni

(meg-, be-)krepálni

krepp

k (a) rajcár, kuruc

horvát, kravátli

krokodil

Krüppel,

Kübel

Küche

Kuchen

kucken, Kucker

Kuf

Kugel, kugeln, kugelig

Kulisse

Kumpf

Kunde, (ver)künden, kündigen,

Kündigung, Kundschaft

Kunst, Künstler, künstlerisch,

künstlich

krigli

krampácsolni

kripli

kibli

koch, kohó

fánk

gukkolni, kukkolni, gukker,

kugli, kuglizni

kulissza

komp

kuncsaft

kunszt

kóstálni

Krefeld

krikszkraksz

kristály, kristályos,

Kronstadt (Brassó)

kukker

Kufstein

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

kuppeln, Kupplung

Kurbel, kurbeln

kurz

kusch!, kuschen

Kút te

Lack, lackieren

Lackel

Lade, laden, Ladung, Last

Lage, Láger

Lakéi

Lampe

Land, Lánderei, Landler, landen,

Landschaft, Landsknecht

kuplung

kurbli, kurblizni

kudarc

kuss, kussolni

kóceráj

lakk, lakkozni

lakli, mélák

ballaszt, láda, sipláda, sublót

belég, láger

lakáj

lámpa

labanc, landolni

láng, lángén, Lángé, lángs,

Larifari

Lárm, lármen

Last

Lasur

Latéin, Lateiner

Latte

Lauer

Laute

lavieren

leben

Leck, leck

leder

Leder, Lederer, ledern

Lehm, leim, leimen

lehnen, Leiter (e)

Leib, Leibchen, leibeigen, leibl

leibhaft

leisten, Leistung

Leopárd

leuchten, Licht

Leukoplast

Licht, Lichthof, Lichtung, lich

lieb, Liebe, lieben, Liebling

liederlich

liefern

Liege, liegen

Linde

link, Linké, linkisch, links

Linzer

Liter

Livree

Locke, locken, lockig

Loden

Lohe

Lohn, lohnen

Lombardei

lárifári

alarmirozni, lárma, lármázni

ballaszt

lazúr

lateiner

langaléta, léc

lőre

lant

lavírozni

lajb(l) i

lék

ledér

simléder

leimolni

leiterjakab, létra

eh,

leisztolni, leisztung

leopárd

lichthóf

leukoplaszt, flastrom

en

libling

ledér

liferálni

láger

link, linkeskedni

linzer

liter

liferálni

lökni

lódén

lichthóf

londiner

Burgenland, Island,

Helgoland, Livland,

Niederlande

langaléta, culáger

lajb(l) i

lichthof

Limburg

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Lokál, lokalisieren

losen, Losung, Lotterie

Löl3

Lót, loten, löten

Lotterbube, lottern

Lotterie

Luft, lüften, luftig, Luftballo:

cigölni, cúg

Luftzug

Lump, Lumpen, lumpen,

lumpig, Lumpazi

Lüster

Luzerne

machen, Macher, Macherei

Magazin

Magd

mahlen

Mahre, Marschall

Makrele

Mai, -mai

Malter, Mörser

Maiz

Mangel (e), mangeln

Mangold

Manier, manieriert, Manierismus

Mann

Manőver, manövrieren

Mantel, Mantelei

Mariage

Mark, Marke

Marketender(in), Markt

marod (e), Marodeur

Marsch, marschieren

Marzipan

Masche

Maschine, Maschinerie, Maschinist

Maske, Maskerade, maskieren

Mal3, maliig, messen

Massel

Matratze

Matrikel, Matritze, Matrone

Matrose

Matsch, matschen

matt, mattieren

Matté

Maure

Maut

Medaille, Medaillon

Mehl

Meier, Meierei, Meierhof

lokál, lokalizálni

lutri

lösz

lat

lator

lutri

lump, lumpolni

lüszter

lucerna

macher, macherolni

magazin

molnár

marsall

makrella

dacumál

malter, mozsár

zománc

mángorló, mángorolni

mángold

manierizmus

ármány, furmányos, stróman,

bergmann~cs5, zsákmány

manóver, manőverezni

mente

máriás (huncut)

márka

markotányos, marha

maródi

mars, durchmars, masírozni

marcipán

masni

masina, masiniszta

maszk, maszkírozni

messzely

mázli

matrac

matrica, muter

matróz

maccs

matt

mór

medália

molnár

major

luftballon, lufi;

Magdeburg

Gyöngyöshermán,

Hermánszeg, Igmánd

Késmárk (Kásemarkt)

Matterhorn

Mauthausen

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Meile, Millión, Millionar,

Milliarde

Meister, Meisterschaft,

meisterhaft

Metall

Meter, -metrie

Metropole, Metropolis

Mieder

mies

mir

mischen, Mischling, Mischmasch,

Mischung

Mitesser

Mode, modisch

Modell, módéin, modellieren

modern, Moderne,

modernisieren

Moffel, Mops, mopsen

Mohr (r)

Molter, Mörtel

Mond

Monokel

Montag

montieren, Montur

Mops

Mord, morden, Mörder,

mörderisch

Moschus

Most, Mostert, Mostrich

Mönch

muff, muffe(l)n, muffelig

Muff, Muffe

Mühle, Müll, Müller

Mund, munden, münden, mündig,

Mündung, Mundstück

Muskat, Muskateller

Muskel, Muskulatur

Muskete, Musketier, Muschkote

müssen, mul3 sein

musterhaft

Mutter, mütterlich, Mutterschaft

Mütze

Myriade

Nadel, nahen, Naht

Nanking

Narzisse

naschen, naschhaft

Nase, naseln

national-

Neger

Nepp, neppen, Nepper

mérföld, millió, milliomos, milliárd

mester, mesteri, májsztrom

bimetall

méter

muter

mider

mis (s) z

mirnix-dirnix

mismas, mismasolni

mitesszer

módi

modell, modellezni

modern, modernizálni

mafla, mopszli

mór

malter

blaumontág

monokli

blaumontág

mundér

mafla, mopszli

mordály

muskátli

must, mustár

München

mafla

muff

molnár

Warnemünde

muskátli

muszkli, muszklis

muskéta, muskétás

muszáj

mustrálni

muter

micisapka

miriád

nátli

angin

nárcisz

nas (s) ölni

nózi

náci

néger

nepper

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Nerz nerc, nyérc

Nessel, Netz nátli, necc

neu

nichts

Nickel

nieder-

Niet, Niete, nieten

Nikolaus

Nockerl, Nuckel

Nudel

Ober, ober-, Oberer, Oberin,

Oberst(er), Obrigkeit

Őst

Ocker

Oleander

Opal

ordinar, ordnen, Ordnung

original, originell

Orkán

Paar, paaren

Pack, packen, Paket

paff, paffén

Palaver

panieren

Pánik

Pan(t)sch, panschen, Panscher

Panzer

Papagei

Papier

Papp, Pappe, pappen, pappeln,

pappig

Parade, parieren

Pariser(wurst)

Park, parkén, Parkett

Parole, Paroli

Partéi, Partié

Pal3, passabel, Passage, passen,

Passagier, Passant, passieren

Passat(wind)

Paste, Pastete, Pastell

Pasterna(c)k, Pastinak

Patroné

Patsche, patschen

patzen, Patzen, Patzer

Pauke, pauken

Pausch, pauschal, Pauschale

Pech, Pechvogel

Pedál

mirnix-dirnix

nikkel

nitt, nittelni

nikkel

nokedli

nudli

óbester

óperencia

okker

leander, oleander

opál

ordináré, ordung

originál

orkán

pár, párosítani stb.

pakk, pakli, paklizni, pakolni

paff

paláver

panlrozni

pánik

pancs, pancsolni, pancser

páncél, páncélos

papagáj

papír

papi, pappendekli

parádé, parírozni

parizer

park, parkolni, parkett

parola, parolázni, paroli

párt, portya, parti

passz, passzolni, paszlrozni

passzát

paszta, pástétom, pasztell

paszternák

patron

pacsi

pacni, pác (c) er, pacák

paukolni

pejsli

pech, peches

pedál

Nauheim, Naumburg,

Neusiedlersee,

Wiener Neustadt

Niederlande,

Niedersachsen stb.

Oberammergau,

Oberhausen, Ober-Enns

Osterreich

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Pedant, Pedanterie

Pelle, pellen, Pelz

Pendel, pendeln

perfekt, Perfektion

Perücke

Pfaffe

Petarde

Petroleum

Pfalz

Pfanne, Pfannkuchen

pfeifen

Pfeiler

Pfiff, pfiffig, Pfiffikus

Pfingsten, Pfingstfest

Pflanz, pflanzen

Pflaster

Pfund, pfundig, -pfundig

pfuschen, Pfuscher

Pfütze

Philister

Pi (c) k

Pinsel, pinseln

Pinte

Pin (t) scher

Pionier

Pistole

Plakat

Platane, plattén, platt,

Platté, Plateau, Platz

Plempe, plempern, plempig,

plemplem

Plombe, plombieren

Pluderhose, pludern, Plunder,

plündern

Plüsch

Poféi

Polier

polieren, Politúr

Polizei

Pomade, pomadisieren

ponzen, Punze

Popo

Porree

Posaune

Posten

Poule (Boule)

Pranger

prassen

Pratze

Presse, pressen

PreuBe, preuBisch

pedáns, pedantéria

böllér

pendlizni

perfekt

paróka

pap

petárda

petróleum

fandli, fánk

fifika

pillér

fifika

pünkösd

flanc, flancolni

flaszter, flastrom

font, fontos

fuser, fuserálni, fusizni

pöce (gödör)

filiszter

pikkelni

pemzli

pint

pincsi

pionír

pisztoly

plakát

platán, platni, placc

plömplöm

plomba, plombálni

plundra

plüss

bóvli

pallér

pallérozni, polírozni, politúr

gestápó

pomádé, pomádézni

poncolni, ponc

popó

póré(hagyma)

pózán

poszt

buli

pellengér

pazar

pracli

prés, préselni

porosz

Pfalz

Westerplatte

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

PrieBnitz

Pritsche

privát, privatisieren

Profit, profitieren

Proviant, proviantieren

Psalter

Pudel, púdéin

Púder, pudern

Puff, puffén, Puffer

Pult

Pumpe, pumpen

Punkt, pünktlich

Punsch

Punze

Putsch, Putschist

Putz, Putzer, putzen,

Putzerei

Quader, Quadrat, Quartier,

Quartett

Quark

Quarz

quitt, Quittung

Rabé

Rád

Radiergummi, Radierung, radieren

Radieschen, radikal, Rettich

Rahm

Rahmen

Rampe

randalieren

Rang, rangieren, -rangig

Rappel, rappeln, rapplig

Rapport

rasieren, Raster

Raspel, raspeln

Rast, rasten, Rasttag

Rátsche, rátschen

Raub, rauben, Rauber, ráuberisch

Raum, raumen, ráumlich

Raune, raunen

Rechte, recht, richtig

Reep

Regiment

Reich

Reif, Reifen

Reis (s)

reiBen

Reiter, reiten, Reitschule, Ritti

rajcsúrozni, ritter

Rekrut, rekrutieren

Ren(tier)

priznic

priccs

privát, privatizálni

profit, profitálni

prófunt

zsoltár

pudli, puli

púder, púderozni

puff, puffanni, biflázni

pult

pumpa, pumpálni, pumpolni

pont, pontos

puncs

ponc

puccs, puccsista

pucc, pucér, puccos

puceráj

kaszárnya, kvadrát, kvártély,

kvartett

kvargli

kvarc

kvitt

roller, rollni

radír, radírozni, raszter

retek

volfrám

ráma, rámázni

rámpa

randalírozni

rang

rapli, raplizni, raplis

raport

radír, raszter

ráspoly, ráspolyozni

rostokolni

raccsolni

rablás, rabolni, rabló

rámolni

rúna

abriktolni, richtig

regiment

rőf, ráf

krepp

rajzolni

rekruta, rekrutálni

rén (szarvas)

Ravensbrück

Rastatt

?

Reeperbahn

Osterreich

fullajtár, rajcsúr,

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

resch

Rest

Restaurant, Restauration,

Restaurátor, restaurieren

Reute

Revolver

Rezept

Ribisel

Riegel, -riegeln

Riesling

Ring, Ringel, Ringelspiel

Ringlotte, Reineclaude, Reneklode

ripsraps

Risiko, riskant, riskieren

Ril3, ritzen

Rist

Ritt, Ritter, ritterlich

Rock

Rockén

Rodel, rodeln

Roh

Rolle, rollen, Roller

Röntgen, röntgen

Rost, rostén

Rubin

Ruck, Rücken, rücken, rückwarts

Ruhe

Ruhm

Rummel, rumpeln, Rumpelkammer

Runde

Rune, raunen

Russ’ , Russe, Russl

rüsten, rüstig, Rüstung

Rüster

Sachse, sachsisch

Sack, Sack und Pack, Sakko

Safran

Saft, saftig

sagen

Salizyl

Salmiak

Sálon

Salz

Sanitatssoldat szanitéc

Sankt

ress

resztli

resti

revolver

recept

ribizli

rigli, riglizni

rizling

ring, ringli, ring(l)ispil

ringló

ripszropsz

rizikó, rizikós, reszkírozni

rajzolni

rüszt

ritter

rékli, rokolya, slafrok

rokka

ródli, ródlizni

róseibni

rollni, roli, roller

röntgen, röntgenezni

rost(ély), resztelni

rubin

curikk, rükverc, hórukk, rukkolni

rumli, rumlizni

rund

rúna

ruszli

rüsztig

szász

zsák, zsákmány, zsákmányolni,

zacskó, zakó, cakumpakk

sáfrány

szaft, szaftos

anzágolni

szalicil

szalmiák

szalon

Satz

Sau

saufen, Sáufer, Suppe

Schab

bez ecc, zacc

zupa

sáp

Bayreuth

Karlsruhe

Rum

Rust

Sachsenhausen

Salzach, Salzburg

Sankt Gallen,

Sankt Pölten stb.

Saualpen

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Schabe, schaben, schábig

schachern

Schablone, schablonenhaft

Schach

schachten, schachten, Scháchter

schaffen, Schaffner

Schalk, schalkhaft

Schamotte

Schank, Schenke, schenken,

Schenktisch

Schanze

Schar, s. scharen, Scharwachter

Scharlach

Scharnier

Scharnützel

scharren

Schatten, schattieren, schattig

Schatz, (brand) schatzen, schatzen,

Schátzung

Schaub

schauen

scheel

Scheibe

Scheide, Scheitel, Scheidung,

scheiden

Schein

Schelm, schelmisch

Schemel

Schenke

Schenkel, Schinken

schenken

Scherbe, Scherbel

Schere, scheren

Scherzel

Scheuer, Scheuerkraut, scheuern

Scheune

Schicht, schichten

Schick, schicken, Schicksal,

schicklich

schieben, Schieber, Schieblade

Schiefer, Schiene

schieBen

Schild, schildern, Schildwache

Schiller, schillern

Schimpf, schimpfen, schimpflich

Schindel

schinden, Schinder

Schinken

Schirm, schirmen, Schirmleder

Schlacht, schlachten, Schlacke,

sváb

csaklizni

sablon, sablonos

sakk

sakter

seft, seftelni; sáfár

marsall

samott, serbli

farsang, söntés

sánc

salabakter

sarlach

zsanér

stanicli

zsarolni, zsarnok

satírozni

zsúp, zsúfolni

sön

siller

róseibni

obsit

gutsein

selyma

sámedli, zsámoly

söntés

sonka

farsang

samott, serbli

felcser

sercli

csűr, súrolni, zsurló

subick

sichta

sikk, sikkes

slbolni, slpláda, subler, sublót,

zsuppolni

róseibni, sin, sing

csúz, hexensussz, durchsussz

sild, silbak

siller

simpfolni, zsémbelni, zsémbes

zsindely

sintér

sonka

si (r)mléder

salak, sláger

sacc, sacco lni, sarc

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

schlagen

Schlaf, schlafen, Schlafe, schláfrig,

Schlafrock

schlagen, Schlager, Schlagwort

Schlampe, Schlamperei, schlampig

Schlange, schlank, schlingen

schlau, Schlauch

schlecht

Schleife, schleifen

Schleim

SchleiBe, schleiBen, Schlitz

schlendern, Schlendrian

Schlepp, Schleppe, schleppen,

Schlepper

schlieBen, schlieBlich, SchluB

schlimm

Schlitz, schlitzen

Schlosser, SchloB

Schluck, Schluckauf, Schlucker,

schlucken

schlüpfen

Schlüssel, SchluB

schmackhaft, schmatzen,

schmecken

schmafu

schmal

Schmalz zománc

Schmarre, Schmarren, Schmer, smarni,

Schmiere, schmieren, schmierig

schmecken

Schmelz, schmelzen

schmiegen

Schminke, schminken

Schmirgel, schmirgeln

Schmuck, schmücken

Schmutz, smutzig

Schnaps, schnappen, schnapsen,

schnapseln

Schnee

Schneide, schneiden, Schneider,

schneidig, Schnitt, Schnittling

Schnur, schnüren snúrozni,

Schokolade csokoládé

schön, Schönheit, Schöndruck sön

Schöpfer seft

Schotte, schottisch sottis

Schotter, schottern sóder

Schráge, schrág, Schragen, saroglya,

Schrank, Schrankbaum, Schranke

Schrappe, Schrapper sarabolni

Schrot (t), schrotten s(e)rét

slafrok

sláger, slágvort

slampos

sallang, slank, slankitani,

slag

sejt, selejt

sleifni, slepp

leimolni, sleim

slicc, (el)slisszolni

slendrián

slepp

slussz

slamasztika

slicc

slussz

slukk

slag

slussz

smakkolni

smafu

smirolni

smakkolni

zománc

smukk

smink, sminkelni

smirgli, smirglizni

smukk

smucig

snapsz, snapszli, snapszlizni

snájdig, snitt, snidling

zsinór, zsmorozni

slingelni

Schmalkalden

Schneeberg

srég, sorompó

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Schraube, schrauben

Schub, Schublehre

Schublade

Schuh, Schuhwichse,

Schuster, schustern

Schuld, schuldig

Schule, schulen, Schiller

Schulter, schultern

SchultheiB

Schuppen

Schurre, schurren

SchuB

Schutt, schütten

Schwabe, schwábisch

Schwager, Schwagerin, Schwieger-

Schwede, schwedisch

Schwein

Schweiz, Schweizer, schweizerisch

Schwindel, schwindeln, schwindlig,

Schwindler, schwinden

schwingen, Schwung

Schwund

sechs, Sechstel

See

sein

sekkant, Sekkatur, sekkieren

Semmel

servieren, Serviette

Sessel, setzen, Setzer, Setzling

sicher, Sicherheit, Sicherung,

sichern, Sicherheitsnadel

Sicht

siedeln

Sirup, sirupartig

Sitz, sitzen, Sitzer, Sitzung

Skandal

Socke, Sockel

Sold, Soldat, Söldner, solid

sollen

sortieren, Sorté

SoBe

Spagat

spahen

Spalier, Spa(ch)tel

Spanne, spannen, Spannung

sparen, sparsam, Sparherd

Sparsamkeit

Sparren

Spat

Specht

sróf, srófolni

sibolni, subler, sublót, zsuppolni

subick, subickolni, suszter,

suszterolni

soltész

rajcsűr, suli

sódar

soltész

sufni

zsarolni

csúz, hexensussz, durchsussz

sitt, sut, suttyomban

sváb

sógor stb.

svéd

svájc, svájci, suhanc

svung

svindli

sajtár

muszáj

szekánt, szekatúra, szekírozni

zsemle.

szervírozni, szalvéta

zacc

ziher, ziherheictű, tódziher

Schweinfurt

svindli, svindlizni

Zell am See

anzikszkártya

szirup, szirupos

ziccer

randalírozni

fuszekli, zokni

zsold, zsellér, szolid

soltész

szortírozni

szósz

spagát, spagóca

spion

spalér, spachtli, spatula

felspannolni

spórolni, sparhelt

Neusiedeln,

Neusiedlersee

sperrhakni

pát

Spessart

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Speck, spicken

Speer, sperren, Sperrhaken

Speise, speisen, Spesen,

Speisekammer, Speisung

Spezi, spezial, spezialisieren,

speziell

Spiel, spielen, spielerisch

Spinat

Spinnrocken

Spion, Spionage, spionieren

Spital

SpieB, Spitz, spitzen, Spitzel

Spitze

spontán

Spritze, Spritzer, spritzen,

sprieBen

spröd (e)

Sprosse, SproB, sprühen

Spule, spulen

Staat

Stáb, Stafette, Staffel

Stadt

Kronstadt

staffieren, Staffierung

Stall, stallen

stampfen, Stampfer

Stand, Stander, standhaft

Stange

Sta(r)nitzel

Stapel

Statt, Statte

stechen, Stich

Steg, steigen, steil, Stiege

stehen

steif, Stift

steil

Stein

Steirer, steirisch

SteiB, StoB

Stellage, Stelle, stellen,

Stempel, stempeln

Stengel, Stange

steppen

Sterz

stet, stets

Stich, stichig, Stichprobe,

Stichwort, sticken

Stieglitz

spekk, spékelni

sperhakni

spájz, spejzolni,

spéci

ringlispil

spenót

rokka

spion

ispotály

spisz, spicc,

csuszpájz

spiccelni, spicces, spicli

spontán

spriccelni

sprőd

spriccelni

spulni

gestápó

istápolni, stáb, staféta, stafli

stafirozni,

stelázsi

stampedli

stand

stangli

stanicli

istápolni

stafirung

stich

stég

stand

stift

stég

borostyán

stájer

stósz

Stellung

stempli

stangli

steppelni

sterc

stand

stich, stichpróba, stichvort,

stiglic

Spree

Darmstadt, Eisenstadt,

Ingolstadt,

stb.

Rastatt,

Vierwaldstátter See

Kufstein, Lichtenstein

stelázsi, istálló

stickes

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

stafIrung

Stift stift

Stimme, stimmen, Stimmung, stimmelni

-stimmig

Stock colstok

Stoff stafirozni,

Stollen stelázsi

stopfen, Stopp, Stopper, stoppolni

Stöpsel, stoppen

StoB, stoBen, stottern stósz, stószolni

straff, straffen, Strafwagen, stráf, stráfkocsi

Strahl, Stráhne, Streif(en),

streifen

stramm stramm

Strand, strandén strand, strandolni

Strang, strángen, streng istráng, strang

Strapaze, strapazieren strapa, strapálni

StraBe

Strebe, streben, Streber, strebsam

Streu, streuen, Stroh, Strohmann stróman

Strich

StraBburg

stréber

Strizzi

Strumpf

Stück

studieren, Student

Stunde

Stute

Sturm, stürmen, stürmisch

Suhle

Suppe

Tabak

Tag, tagén

Tál, Taler

strichelni

strici

strimfli

fölöstök, früstök,

studlrozni

stand

ostrom

zupa, zupás

tubák

blaumontág, rostokolni

tallér

stikli, mundstükk

Stuttgart

Suhl

Joachimstal,

Emmental stb.

Talar

Talken

Talmi(gold)

Tante

Tanz, tanzen

Tapete, Tapezier (er),

Tarock

Tar (t) sche

Tasche

Tassé

Teil

Teppich

Terpentin

Terrasse

Textil

Theke

Thron, thronen

Thun (f isch)

talár

talkedli

talmi

tanti

tánc, táncolni

tapezieren tapéta, tapétázó, tapétázni

tarokk

tárcsa,

tarsoly,

tálca

fertály,

tapéta

terpentin

tarack, terasz

textil

téka, bodega, patika

trón, trónolni

tonhal

tárgy

táska, briftasni

fortély

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

ticken, ticktack

tief

Tiegel

Tingeltangel

Tinte

Tippel, tippeln, tippen

Tisch

Tód, tödlich, todsicher, tót,

Topas

Torf

Torkel

Tornister

toupieren

Trab, traben, Traber, Trampel,

trampeln, Treppe

Tracht, tráchtig, Trage, tragen,

Trager, Hosentráger

Trafik, Trafikant, Trafikantin

trainieren

Trampel, trampeln

transchieren

Trapéz

Tratsch, tratschen, tratschen

Traube

Traufe, traufeln

Treff

Treffen, Treffer, trefflich

treiben, Treiber, Trieb

Treppe

Trick

triefen,

Trift

Triumph,

Tropen,

tiktak, tiktakolni

tipli

tégely

tinglitangli

tunkolni

tipli

söntés

töten

topáz

tu (r) fa

törköly

tarisznya

tupirozni

trapp, trappolni, trampli

Tripper

triumphieren

tropical, tropisch

Tropf, Tropfen, tröpfeln, Tripper tripper

Trott, Trottel, trotte(l)n, Trottoir

Trotz, trotzen, trotzig

Trumpf, trumpfen

Trupp, Truppé

Tschick

tschingtarata

Tunke, tünkén

teher, tragacs

hózentróger

trafik, trafikos,

trenírozni

trampli, trappolni

trancslrozni

trapéz

traccs, traccsolni

traubi

tripper

treff

trafálni

trébelni

trampli,

trükk

tripper

trébelni

tromf

trópus,

trágár, tróger,

trafikálni

trécselni

trébely

trapp

tropikál, tropikus

truccolni,

tromfolni

Tupf, Tüpfel

Türkis

Turm, türmen

Tusch, Tusche

über, übernehmen

ungeniert

unhold

Unke, unken

unter

trucc,

tromf,

trupp

csikk

csinnadratta

tunkolni

tipli

türki (s) z

torony

tus

überelni

unzsenlr (t)

hódolni

unka

truccos

tódziher

trotli

Unterwalden

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Vater

vazierend

Verband

Verdikt

verfassen

Verköstigung

verkraften

verlangen

verlottern

verpassen

verpfuschen

verputzen

Vers

verschanzen

Verschlackung

Verschütt, verschütten

verschwenden

vier, Viertel, vierer,

vor, Vorhang, Vorteil, Vorreiter

ffaage, ffagen, wágen, Wagner

wach, ffache, wachen, ffacht,

ffachparade, Wáchter, ffecker

ffachs, wachsen 2, wichsen

ffacke, wacken

wacker, ffecker

ffade

ffagen, Waggon, Wagner

wahren

Wald

Walze, walzen, Walzer

Wand, Wanderer, wandeln,

Wanderschaft, wandern

Wanderung, Wandlung

Wange

Wanne

warnen

Wart, Warte, Warter, warten

Watté, Wattelin, wattieren

Weck, Wecke, Wecken

wecken, Wecker

weh

weihen

Weide, Weidling, weit, Weite,

Weitling

Wein

weil3

Wende 1, wenden, Wendung

Wende 2, wendisch

werben, Werbung, Werft

fater

facér

pánt

verdikt

faszolni

koszt

kraft

culáger

lator

passzolni, elpasszolni

fuser, elfuserálni

pucc, bepucolni

vers

sánc

salak, salakolás

sitt

svindli

fertály, fillér

fór, firhang, fortély, fullajtár

bognár, cókmók

bakter, salabakter, silbak,

vakparádé, vekker

viasz (k), viaszozni, vikszelni

vakolni

vekker

vádli

bognár, vagon

gárda, várta

valcer, valcolni

vándlizni, vándor, vándorlás,

vándorolni

vánkos

véndely, véndő

garnlrung

gárda, várta

vatta, vatelin, vattázni

vekni

vekker

óbégatni

vájdling

vincellér

fédervejsz, plajbász

vándlizni, vándor

vend

verbunk, verbunkos

Vierwaldstátter See

Vorarlberg

Wachau

Buchenwald, Greifswald,

Unterwalden,

Vierwaldstátter See

Wartburg

Weimar

Korkovány

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

fferg, fferk, fferkel, werkeln

ffermut

west-

ffichs, ffichse, wichsen

fficke

wider, widerlich, -widrig

wie

ffiege, Wagner

ffille, ffillkomm(becher),

willkommen!

ffimmer

ffinde, winden, ffindel, ffindung,

wandeln, wandern

Wink, ffinkel, wink(e)lig, winken

ffinzer

wippen

wirken, wirklich, wirksam,

ffirkung, fferk

ffirt, wirtlich, ffirtschaft

wischen

ffismut

wissen, ffissenschaft, ffitz,

witzeln, witzig, witzigen

Wolf, ffolfram

ffort, wörtlich

ffurst, ffurstel, ffurstelprater,

wursten, wurstig

ffürze

Zacke

Zahl, Zoli

Zapf, Zapfen, zapfen

Zeche, Zecher, zechen

zecken

Zeichen, Zeiger, zeigen

Zelle

Zement

zerstückeln

Zettel

Zeug

Zicke

Zickzakk

ziehen, Zug, züchten

Ziel, zielen, ziellos

ziemen, Ziemer

Zierat, Zierde, zieren

Ziffer, Zifferblatt

Zimmer

Zink, Zinke

verkli, verklizni

vermut

ffesterplatte,

Westfalen

viasz, vikszelni, suviksz, subick,

suvikszolni

bükköny

vider, cvider

vidia, vigéc

bognár

billikom

vimedli

vándlizni, vándor

vinkli

vincellér

Wuppertal

verkli

vircsaft

partvis

bizmut

vicc, viccel (ód) ni, vicces

volfrám

slágvort

virsli, vurst, vurstli

Würzburg

cakk

col

csap, csapszék, csapolni, tupirozni

céh, cekk

cukkolni

cég, cégér

Zell am See

cement

mundstükk

cetli

cájg, eszcájg

ciki

cakk, cikcakk

abcúg, cúg, cigölni, ciha, herceg,

cúgos, cukkolni, poncikter

cél, célozni, céltalan

elmer

ciráda

cifra, cifferblatt

Zimmerwald

cink, cinkos

Német sző (csoport) Nálunk - esetleg jelentés- és alak- A német sző földrajzi

változással - használt sző(csoport) nevekben; megj.

Zinn

Zinnober

Zipfel

Zirbel

zittern, zittrig

zivil, Zivilist

Zobel

zögern, Zögling

Zoli, Zollstock

Zopf

Zubehör

Zucht, Züchter, züchten, zucken,

zücken

zufrieden

Zug, Zügel

Zulanger, zulangen

zurück, rückwarts

Zuspeise

Zuwaag (e)

zuwider

Zuzel

Zweck, Zwecke, Zweckerl

zwei

Zwickel

zwicken, Zwicker

Zwieback

Zwirn

Zylinder

cin

cinóber

tupirozni

cirbolya

cidri, cidrizni

civil

coboly

cigölni stb.

col, colstok

copf

cugehör

cigölni, pontcikter, cukkolni

frigy

abcúg, cigölni, cúg stb.

culáger

curikk, curikkolni, rükverc

csuszpájz

cókmók

cvider, vider

cucli

cvekedli, cövek

cérna, c (v) ibak

cikk, cikkely, cvikli

cvikipuszi, cvikker

c (v) ibak

cérna

cilinder

Zwickau

Irodalom

Bárczi Géza: Magyar szófejtö szótár. Bp. 1941

Duden 7. : Etymologie. Mannheim-ffien-Zürich 1963

Handwörterbuch dér deutschen Gegenwartssprache 1-2. Szerk. : Kempcke, G. Berlin 1984

Hartnagel Erzsébet: Újabb német jövevényszavainkról. A M. Nyelvtud. Társ. kiadványai 32.

Bp. 1933

Horváth Mária: Német elemek a 17. sz. magyar nyelvében. Bp. 1978. (További

irodalomjegyzékkel)

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980

Kobilarov-Götze, Gudrun: Die deutschen Lehnwörter dér ung. Gemeinsprache.

Veröffentlichungen dér Societas Uralo-Altaica 7. ffiesbaden 1972

A m. nyelv tört, -etimológiai szótára 1-3. Szerk. Benkö L. Bp. 1967

Mollay Károly: Német - magyar nyelvi értekezések a XVI. sz. végéig. Bp. 1982

Österreichisches Wörterbuch 36. kiad. Wien 1985

Szilágyi Ferenc: Fejtsünk szót! Bp. 1993

Thienemann, Th. : Die deutschen Lehnwörter dér ungarischen Sprache. Ung. Bibi. 4. Berlin-

Leipzig 1922

Tóth Ilona: N. eredetű m. divatszók. Bp. 1939

Wahrig, G. : Deutsches Wörterbuch. Mosaik V. GmbH 1980

Tartalomjegyzék

Bevezetés......................................................................................... 5

Jelmagyarázat.....................................................................................8

Az átvett német szavak a magyarban.............................................................. 9

Mutató németről magyarra...................................................................... 125

Irodalom........................................................................................ 156

Tartalomjegyzék................................................................................ 157