Arany János

(1817, Nagyszalonta – 1882, Budapest)

1) Élete

• szegény, tízgyermekes család (két testvér éri meg a felnőttkort)

• iskolái: Nagyszalonta, Debrecen

• (1836) tanulmányait félbehagyva vándorszínésznek áll → egy álom hatására hazatér, édesanyját elveszti, apja megvakul

• tanító, majd városi írnok és másodjegyző Nagyszalontán

• feleségül veszi Ercsey Juliannát, két gyermekük születik (Juliska és László)

• a Kisfaludy Társaság pályázatai → Az elveszett alkotmány és a Toldi sikere

• (1848-49) nemzetőr, majd minisztériumi fogalmazó → bujdosás

• nevelő a Tisza családnál Geszten

• (1851-60) gimnáziumi tanár Nagykőrösön (magyart és latint tanít)

• (1860) Pestre költözik: a Kisfaludy Társaság igazgatója

• folyóiratokat indít (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú)

• (1865) az Akadémia titkára, majd főtitkára

• Juliska lánya halála

• egyre többet betegeskedik, keveset ír

• (1877) Őszikék ciklus (Margitsziget)

2) Munkássága

• elbeszélő költemények (Toldi-trilógia,

Buda halála)

• balladák

• elégiák

• Őszikék ciklus

• fordítások (pl.: Arisztophanész)

• tanulmányok, kritikák

A) Elbeszélő költemények Toldi (1846)

• Toldi Miklós: összetett jellem, felemelkedő népi hős (~ a reformkor politikai programja)

• cseh vitéz legyőzése → megmenti a nemzet becsületét

• népmesei motívumok: kisebbik fiú, gonosz testvér, próbatételek, jó király

• hangulata derűs, idilli

• természetes, népies nyelvezet

• 12 ének, versforma: felező 12-es

Toldi estéje (1847-48, megjelenés: 1854)

• az öreg Toldi a nemzeti hagyományok háttérbe

szorulása miatt idegennek érzi magát,

kegyvesztetté válik a királyi udvarban, s hazatér

Nagyfaluba

• cselekménye a Toldiéhoz hasonló (idegen

bajnok legyőzése, Toldi sértettsége, bűne), de

világképe egészen eltérő (kevésbé egységes)

• árnyaltabb jellemábrázolás

• a haldokló Toldi és Lajos király párbeszéde:

régi világ ↔ új világ (a Bach-korszakban időszerű!)

• hangulata elégikus, ironikus (Arany csalódásai?)

• versforma: felező 12-es

B) Balladák

• ősi népköltészeti műfaj, a középkorban is

népszerű műforma

• verses kisepikai műfaj, a három műnem

határán (lírai monológok, drámai

párbeszédek)

• sűrített cselekmény, szaggatott

elbeszélésmód, balladai homály

• rendszerint tragikus téma

• „tragédia dalban elbeszélve” (Greguss

Ágost)

Arany János balladái

• romantikus műballadák

• mintái a skót és székely népballadák

• legjobban szerkesztett költeményei

Nagykőrösi balladák

a) Történelmi balladák

• célja a nemzeti öntudat erősítése

• allegorikus jelentés (múltbeli téma, de

aktuális üzenet)

• Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László,

Szondi két apródja

A walesi bárdok

• Ferenc József látogatására írta üdvözlő

óda helyett

• a bárdok (költők) bátor helytállása

• Edward megőrülése

• skót balladaforma (azonos a Szózat

strófaszerkezetével)

Szondi két apródja

• három helyszín: Drégely romjai (~ tragikus harc),

Szondi sírja (~ a hős felmagasztalása,

megdicsőülése), völgy (~ a győztesek alantas

ünneplése)

• drámai párbeszéd Ali szolgája és az apródok

között → valójában párhuzamos monológok

• Ali szolgája: hízelgő stílus → burkolt, majd nyílt

fenyegetés (erkölcsi vereség)

• az apródok históriás éneke: egyre

szenvedélyesebb (felkiáltások, ismétlések) →

Szondi gyilkosának megátkozása

• hősi helytállás (Szondi) és hűség (apródok

~ költők)

• zaklatott, váltakozó ritmus

b) Lélektani balladák

• bűn és bűnhődés motívuma

Ágnes asszony

• megőrülés folyamata

• ütemhangsúlyos felező nyolcasok

félrímekkel + időmértékes, rímtelen refrén

c) Az Őszikék balladái

• népi babonák, hiedelmek

• bűn és bűnhődés

Tengeri-hántás

• kerettörténet: tengerihántás (kukoricafosztás)

közben mesélik → kiszólások az utolsó előtti

sorokban

• bűn: Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos

Esztit (szokásjog megsértése) → büntetés:

téboly, öngyilkosság

Vörös Rébék

• Vörös Rébék: varjú / kerítőasszony → Sinkó

Tera házasságtörése → Pörge Dani: kettős

gyilkosság

• a gonosz elleni reménytelen védekezés

Tetemre hívás

• Bárczi Benő és menyasszonya, Kund Abigél

története

• középkori istenítélet: a halott sebe újra vérezni

kezd a gyilkos jelenlétében

• megőrülés

Másfajta csoportosítás

• egyszólamú balladák:

egy cselekményszál (pl.: A walesi bárdok)

• többszólamú (párhuzamos szerkesztésű)

balladák: különböző egyidejű

cselekményszálak egymásba fonódása

(pl.: V. László, Szondi két apródja,

Tengeri-hántás)

C) Arany lírája

• szabadságharc leverése → az 50-es években a líra válik uralkodóvá

• reményvesztettség, költészet hiábavalósága

Letészem a lantot • „elegico-óda” (→ kettős hangnem)

• érték- és időszembesítés:

(1. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus)

(2-5. vsz.) múlt bizakodása (ódai)

(6-7. vsz.) jelen kilátástalansága (elégikus)

• keretes szerkezet

• refrén: keserű sóhaj

• egy vers, amely a versírás befejezéséről szól

Ősszel

• elegico-óda

• két korszak, két világkép szembeállítása:

Homérosz ↔ Osszián

1-5. vsz. 6-10. vsz.

verőfényes nyár borongós, ködös ősz

fény sötétség

szabadság nép pusztulása

~ reformkor ~ elnyomás

• refrén szerepe: Osszián áll hozzá közelebb

• a kelta és a magyar nép tragikus sorsának

párhuzama

• a költészet értelmetlensége (~ Letészem a lantot)

Kertben

• elégikus hangulat, némi iróniával

• E/1. sz.

• (2-4. vsz.) „életkép” a szomszédból (halottat temetnek)

• (5-7. sz.) általános következtetés: az emberi önzés, érzéketlenség, a részvét hiánya, a világ közönye, elidegenedés

egyedi, konkrét → általános, elvont elmélkedés

• metaforák: táncterem = élet (állandó körforgás, tülekedés); falékony húsdarab, hernyó = ember;; kert = az egyén elszigeteltsége, magánya / a világ; kertész = lírai én / halál

Visszatekintés

• elégia, létösszegzés

• 35 éves, de már számvetést készít: kudarcokkal teli élet, elszalasztott lehetőségek, beteljesületlen álmok

• ellentétek (nevetni ↔ sírni, boldogságot keresni ↔ kerülni, függetlenség ↔ lánc, élet ↔ halál)

• önirónia, önvád

• utolsó vsz.: a szerelem és szeretet, a családi boldogság mint egyetlen vigasz

A lejtőn

• dalszerű elégia

• idő- és értékszembesítés:

megszépülő múlt ↔ jelen

jövőbe vetett hit „néma kétség”

magasba tör lejtős út

• a végén nincs feloldás:

visszafordíthatatlan, kilátástalan helyzet,

halál közelsége

Az Őszikék lírája

• Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv”,

Margitsziget

• hosszú hallgatás után ír újra

• személyes, őszinte versek (eredetileg nem

nyilvánosságnak szánja)

• létösszegzés

• műfajok: elegico-ódák, elégikus dalok,

életképek, balladák

Epilogus

• dalforma (felező nyolcasok, de minden 3. sor csonka → feszültség)

• lírai önarckép, ars poetica, létösszegzés (egyik legszemélyesebb verse)

• 3 szerkezeti egység:

– (1-5. vsz.) múlt, élet ~ út allegória (sztoikus nyugalom, beletörődés, belső függetlenség)

– (6-10. vsz.) számvetés a jelenben (kétségek)

– (11-15. vsz.) beteljesületlen (későn teljesülő) vágyak: független nyugalom, csendes fészek, munkás öregség → zárlat: rab madár képe

• hangnemek keveredése

• szóhasználat: társalgási fordulatok, modern szavak

Mindvégig

• önmegszólító, önértelmező vers, ars poetica

• mindhalálig ragaszkodni kell a költészethez

(↔ Letészem a lantot)

• sztoikus bölcsesség, belenyugvás a

visszafordíthatatlan sorsba

• az élet minden veszteség ellenére szép lehet

• hagyományos lírai témák (bor, szerelem) hiánya

• a költészet „hangköre más” (már nem közösségi

líra) → tárgya a lélek belső világa

• közönség hiánya → a költő belső függetlensége

Sejtelem

• utolsó verse

• elmúlás tragikuma

• gondviselésbe vetett bizalom