Műszaki információk - RECA¶tések esetén (VDI 2230 szerint) 6.4 Szerelési előfeszítő erők...
Transcript of Műszaki információk - RECA¶tések esetén (VDI 2230 szerint) 6.4 Szerelési előfeszítő erők...
16.1471
Műszaki információk
16
16.1473 Műszaki információk
1
I
2
4
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
Dübeltechnika
Szegecsek, vakszegecsek, vakszegecsanyák
Rozsdamentes kötőelemek
Műanyag és sárgaréz kötőelemek
Emeléstechnika
Műszaki információk
Egyéb rögzítéstechnikai- és kötőelemek
Anyák
Külső kulcsnyílású csavarok, acél csavarok (hatlapfejű csavarok)
Belső meghajtású csavarok (belső hatlapú csavarok)
Menetes szálak, tőcsavarok, menetes csapok
Hengeres szegek, kúpos szegek, rovátkolt szegek
reca sebS (önfúró-önmetsző csavarok), lemezcsavarok, lemezanyák
Menetes csavarok, szárnyas csavarok/-anyák
Facsavarok és faforgácslap-csavarok
Alátétek és biztosító elemek
INFÓ
16 16.4
INFÓ
1616.5
1. Acél kötőelemek –50°C és +150°C közötti hőmérséklet-tartományban való használatra 1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai 1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságai,
fogalom meghatározások 1.2.1 Szakító vizsgálat 1.2.2 Szakítószilárdság Rm (MPa) 1.2.3 Folyáshatár Re (MPa) 1.2.4 0,2%-os nyúlási határ Rp0,2 (MPa) 1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító
vizsgálatok 1.2.6 Szilárdsági osztályok 1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%) 1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati
eljárások 1.3 Csavarok szilárdsági osztályai 1.3.1 Vizsgálati erők 1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas
hőmérsékleteken 1.4 Anyák szilárdsági osztályai 1.5 Csavarok és anyák párosítása 1.5.1 Acél anyákra vonatkozó
megjegyzések 1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges
magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. rész alapján)
1.6 Metrikus csavarok meghúzási nyomatéka és előfeszítési ereje
1.7 Csavarok és anyák jelölése 1.8 Collmenet átszámítási táblázat (coll/mm)
2. Rozsda- és saválló kötőelemek 2.1 Mechanikai tulajdonságok 2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági
felosztása 2.1.2 Folyási határterhelések menetes
csapokhoz 2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonsá-
gai magas hőmérsékleteken 2.2 A2 és A4 acélok korrózióállósága 2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózió 2.2.2 Pontkorrózió 2.2.3 Kontaktkorrózió 2.2.4 Feszültségkorrózió 2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrozív
közegekkel 2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése
3. DIN-ISO információk 3.1 Szabályzat 3.1.1 Termékmegnevezések és termék-
módosítások 3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás –
ISO-DIN összehasonlító szembeállítás 3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve
az ISO szabvány szerinti „laptávolság” adataiban
3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve
3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok 3.4.2 Metrikus kiscsavarok 3.4.3 Szegek és csapok 3.4.4 Lemezcsavarok 3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák 3.4.6 Hernyócsavarok 3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál
és hatlapú anyáknál
4. Csavarok és anyák gyártása 4.1 Elvi gyártási eljárások 4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás) 4.1.2 Melegalakítás 4.1.3 Forgácsolással történő gyártás 4.2 Menetvágás 4.2.1 Szálfutás 4.3 Hőkezelés 4.3.1 Nemesítés 4.3.2 Edzés 4.3.3 Megeresztés 4.3.4 Betétedzés 4.3.5 Lágyítás (temperálás) 4.3.6 Temperálás
5. Felületvédelem 5.1 Korrózió 5.2 Korróziófajták 5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használt
módjai 5.3.1 Nemfémes bevonatok 5.3.2 Fémes bevonatok 5.3.3 Egyéb bevonatok 5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek
szabványosítása 5.4.1 Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042
szerint 5.4.2 Korrózióállósági irányértékek
a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban
Csavarokra és kötőelemekre vonatkozó általános műszaki információk
INFÓ
16 16.6
5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerint 5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölése 5.4.5 Passziválások 5.4.6 Védőbevonatok 5.4.7 Minimális rétegvastagságok és
a vizsgálat időtartama 5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózió-
védelmi rendszerek szabványosítása 5.5.1 Cink-lamellás rendszerek 5.5.2 Nem elektrolitikus eljárással
felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása
5.6 Csavarok tűzihorganyzásának szabványosítása DIN EN ISO 10684 szerint
5.6.1 Eljárás és alkalmazási terület 5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer 5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása 5.7.1 RoHS 5.7.2 ELV 5.8 Hidrogén miatti rideggé válás
6. A metrikus acélkötések méretezése 6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági
osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint)
6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása
6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/ felületekhez és kenési állapotokhoz csavar-kötések esetén (VDI 2230 szerint)
6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz (VDI 2230 szerint)
6.5 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok biztosítócsavarokhoz, peremes csavarokhoz, anyákkal (VDI 2230 szerint)
6.6 Meghúzási nyomaték irányértékei ausztenites csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint
6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyomatékokat tartalmazó táblázatok kezelésére
6.8 Különböző elemek párosítása/kontakt-korrózió
6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez 6.10 Tervezési javaslatok 6.11 Szerelés
7. Biztosítóelemek 7.1 Általános tudnivalók 7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai 7.3 Működési módok 7.3.1 Biztosítás kilazulás ellen 7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellen 7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen 7.4 Biztosítóelemek hatásmódja 7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek 7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók 7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók 7.5 Csavarbiztosítási eljárások 7.5.1 Kilazulás 7.5.2 Önműködő kicsavarodás
8. Acélszerkezet 8.1 HV-kötések az acélszerkezetekhez 8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek 8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások
a HV-kötésekhez DIN 18800-1 és DIN EN 1993-1-8 szerint
8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések (2008)
8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerint 8.4 Szerelés 8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7
szerint 8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerint 8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák
használata esetén
9. Közvetlen csavarozások műanyagokba és fémekbe
9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba 9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe 9.2.1 Metrikus önmetsző csavarok 9.2.2 Csavarkötések menetnyomó
csavarokhoz a DIN 7500 szerint 9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe
a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal
9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok 9.3.1 Lemezcsavar-kötések 9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz
INFÓ
1616.7
10. Szegecseléstechnika
10.1 Szegecstípusok 10.1.1 Tömör szegecsek 10.1.2 Üreges szegecsek 10.1.3 Csőszegecsek 10.1.4 Bővülő szegecsek 10.1.5 Semi-csöves szegecsek 10.1.6 Kétrészes üreges szegecs 10.1.7 Vakszegecsek 10.2 Megmunkálási tudnivalók 10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal
való összekötése 10.2.2 Saroktávolságok kötések esetén 10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők 10.4 Vakszegecsek megmunkálása 10.5 Beszegecselhető anyák 10.5.1 Beszegecselhető anyák
megmunkálása 10.6 Hibaelhárítás 10.6.1 Túl nagyra választott szorító-
tartomány 10.6.2 A szorítótartomány túl kicsi 10.6.3 Túl nagy furat 10.6.4 Túl kicsi furat 10.7 Fogalmak magyarázata 10.7.1 Serleg-vakszegecs 10.7.2 Szorító tartomány 10.7.3 Többtartományú vakszegecs 10.7.4 Szegecshüvely-átmérő 10.7.5 Szegecshüvely-hossz 10.7.6 Zárófej 10.7.7 Gyámfej 10.7.8 Előírt szakadási hely
INFÓ
16 16.8
INFÓ
1616.9
Szilárd- sági osztály
Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés)a
Megereszt. hőmérséklet
C P S Bb °C
min. max. max. max. max. min.
4.6c, d Szénacél vagy szénacél adalékokkal – 0,55 0,050 0,060 nincs megadva
–
4.8d
5.6c 0,13 0,55 0,050 0,060
5.8d – 0,55 0,050 0,060
6.8d 0,15 0,55 0,050 0,060
8.8f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), hirtelen lehűtve és megeresztve
0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425
Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025
Ötvözött acél, edzve és megeresztveg 0,20 0,55 0,025 0,025
9.8f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), hirtelen lehűtve és megeresztve
0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425
Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025
Ötvözött acél, edzve és megeresztveg 0,20 0,55 0,025 0,025
10.9f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), hirtelen lehűtve és megeresztve
0,20e 0,55 0,025 0,025 0,003 425
Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztve
0,25 0,55 0,025 0,025
Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztveg
0,20 0,55 0,025 0,025
1. ACÉL KÖTŐELEMEK –50°C ÉS +150°C KÖZÖTTI HŐMÉRSÉKLET-TARTOMÁNYBAN VALÓ HASZNÁLATRA
1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagaiA felhasznált anyag döntő mértékben befolyásolja a
kötőelemek (csavarok, anyák és tartozékok) minőségét. Ha
a felhasznált anyagban hibák fordulnak elő, akkor az abból
készült kötőelem már nem képes a vele szemben támasztott
követelményeket teljesíteni.
A csavarokra és anyákra érvényes legfontosabb szabványok:
• DIN EN ISO 898-1, Mechanikus kötőelemek, 1. rész:
Csavarok
• DIN EN 20898, 2. rész (ISO 898, 2. rész), Mechanikus
kötőelemek, 2. rész: Anyák
Ezek a szabványok rögzítik a felhasználandó anyagot, a jelö-
lést, a kész alkatrészek tulajdonságait, valamint a vizsgálato-
kat és a vizsgálati módszereket is.
A különböző szilárdsági osztályokhoz eltérő szerkezeti anya-
gokat használnak, amelyek a következő, 1. számú táblázatban
találhatók.
INFOINFÓ
16 16.10
1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságaiEz a fejezet rövid áttekintést ad arról, hogy a csavarok me-
chanikai tulajdonságait milyen módszerekkel lehet megálla-
pítani és meghatározni. Ebben az összefüggésben részletesen
foglalkozunk a leggyakoribb jellemzőkkel és névleges
méretekkel.
1.2.1 Szakító vizsgálatA szakító vizsgálat segítségével a csavarok olyan fontos
jellemzőit határozzák meg, mint pl. a szakítószilárdság
(Rm), a folyási határ (Re), a 0,2 %-os nyúlási határ (Rp0,2), és
a szakadási nyúlás (A5) (%). Ennek során megkülönböztetik
a „Szakító vizsgálat lemunkált próbatesteken” és a „Szakító
vizsgálat egész csavarokon” közötti módszereket. Az A1-A5
acélcsoportba tartozó rozsda- és saválló csavaroknál a szakító
vizsgálatot a DIN ISO 3506 szerint egész csavarokon kell
elvégezni.
1.2.2 Szakítószilárdság: Rm (MPa)A szakítószilárdság (Rm) megadja, hogy a csavar milyen húzó
feszültség fölött szakadhat el. Ez a legnagyobb erőből és a
megfelelő keresztmetszetből adódik. A szakadás csak a szár-
ban vagy a menetben következhet be, de nem a fej és a szár
közötti átmenetben.
A hengeres szárban bekövetkezett szakadásnál a szakító-
szilárdság (lemunkált vagy egész csavarok):
Rm = maximális húzóerő/keresztmetszeti felület = F/So [MPa]
Szakítószilárdság a menetben bekövetkezett szakadásnál:
Rm = maximális húzóerő/feszültség-keresztmetszet =
F/As [MPa]
As Feszültség-keresztmetszet.
Szilárd- sági osztály
Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés)a
Megereszt. hőmérséklet
C P S Bb °C
min. max. max. max. max. min.
12.9f, h, i Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztveg
0,30 0,50 0,025 0,025 0,003 425
12.9f, h, i Szénacél adalékokkal (pl. bór, mangán, króm vagy molibdén), edzve és megeresztve
0,28 0,50 0,025 0,025 0,003 380
a Kétes esetekben termékanalízis alapján tudunk dönteni.b A bórtartalom elérheti a 0,005%-ot, feltéve, hogy a nem hatékony bórt titán- és/vagy alumínium-adalékok kontrollálják. c Hidegen alakított, a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályba tartozó csavaroknál a hidegalakításhoz használt huzal vagy a hidegen alakított csavar hőkezelése válhat szükségessé
ahhoz, hogy a kívánt duktilitást elérhessük. d Ezekhez a szilárdsági osztályokhoz az automata acél a következő maximális foszfor-, kén- és ólomhányadokkal megengedett: kén: 0,34%, foszfor 0,11%; ólom: 0,35%. e A bór adalékot tartalmazó és 0,25% alatti széntartalmú szénacéloknak (olvadék-analízis) a 8.8 szilárdsági osztályban legalább 0,60%, a 9.8 és 10.9 szilárdsági osztály-
ban legalább 0,70% mangántartalommal kell rendelkezniük. f Az ezekbe a szilárdsági osztályokba sorolt szerkezeti anyagnak megfelelően edzhetőnek kell lennie, biztosítandó, hogy a mag szerkezete a menetes részben edzett
állapotban megeresztés előtt körülbelül 90% martenzit-hányadot tartalmazzon. g Az ötvözött acélnak a következő ötvöző elemek közül a megadott minimális mennyiségben legalább egyet tartalmaznia kell: króm 0,30%, nikkel 0,30%, molibdén
0,20%, vanádium 0,10%. Ha két, három vagy négy elem kombinációját határozzák meg, és azok ötvözési aránya alacsonyabb a fent megadottnál, akkor az osztályozás-hoz alkalmazandó határérték az érintett két, három vagy négy elemre fent megadott egyes szegmensek összegének a 70%-a.
h A 12.9 szilárdsági osztálynál metallográfiailag megállapítható, foszforban dúsult fehér réteg azokon a felületeken nem megengedett, amelyek húzásra vannak igénybe véve.
i A 12.9/12.9-es csavarkötések alkalmazásakor legyünk figyelemmel a csavar gyártóinak előírásaira, az összeszerelés körülményeire és a környezeti hatásokra egyaránt. Speciális környezeti hatások esetén mind a nyers, mind a felületkezelt csavaroknál feszültségi korrózió léphet fel.
INFÓ
1616.11
1.2.3 Folyási határ: Re (MPa)A DIN EN ISO 898 1. része szerint a pontos folyási határ csak
lemunkált próbatesteken állapítható meg (kivétel: rozsda- és
saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport). A folyási határ megadja,
hogy a húzóerő növekvő nyúlás ellenére milyen feszültség
fölött marad először változatlan vagy lesz kisebb. Megmutatja
a rugalmasból a képlékeny tartományba való átmenetet. A 4.6
szilárdsági osztályú csavar (lágy acél) minőségi lefolyását
a feszültség-nyúlás diagram mutatja a C ábrán.
4.6 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)
C ábra
Szakító vizsgálat
teljes csavaron
B ábra
Szakító vizsgálat
lemunkált csavaron
A ábra
INFOINFÓ
16 16.12
1.2.4 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2 (MPa)A rugalmasból a képlékeny tartományba folyamatosan át-
menő csavarokra (nagy szilárdságú csavarok, pl. 10.9) ezt
a jellemzőt használják, mivel a folyási határ csak nehezen ha-
tározható meg. A 0,2%-os nyúlási határ (Rp0,2) azt a feszültsé-
get mutatja, amelynél a csavar 0,2%-os maradandó nyúlást ér
el. A 10.9 szilárdsági osztályú csavar minőségi feszültség-ala-
kulását a feszültség-nyúlás diagram mutatja a D ábrán.
10.9 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)
D ábra
1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító vizsgálatok
A lemunkált próbatesteken végzett szakító vizsgálat mellett
elvégezhetünk egy kissé munkaigényesebb vizsgálatot is
teljes csavarokon. Ilyenkor a teljes csavart a fejénél és a me-
neténél befogva szorítjuk be a vizsgálóezközbe. Mivel az ilyen
vizsgálatoknál – a próbatesttel végzett kísérletektől eltérően
– a vizsgált test hosszúság és átmérő aránya nem mindig
egyenlő, csak a szakítószilárdság Rm, a szakadási nyúlás Af és
a 0,004 8 d nyúlási határ Rpf határozható meg.
0,004 8 d nyúlási határ Rpf (MPa) az ISO 898-1 2009-08
szabvány 9.3 fejezete szerint.
1.2.6 Szilárdsági osztályokA csavarokat a szilárdsági osztályok szerint jelölik, ezáltal
nagyon egyszerűen megállapítható a szakítószilárdság (Rm)
és a folyási határ (Re) (ill. a 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2).
Példa:8.8 szilárdsági osztályú csavar
1. Rm meghatározása: Az első szám 100-zal szorzandó.
à Rm = 8 × 100 = 800 MPa
Az első szám a minimális szakítószilárdág MPa-ban kifeje-
zett értékének 1/100-ad része.
2. Re bzw. Rp0,2 meghatározása: Az első számot a második-
kal megszorozva és az eredményt 10-zel megszorozva
megkapjuk a folyási határt (Re), illetve a 0,2%-os nyúlási
határt (Rp0,2).
à Re = (8 × 8) × 10 = 640 MPA.
1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%)A szakadási nyúlás egy fontos érték az anyag alakíthatósá-
gának megítélése szempontjából, és az a csavarszakadást
előidéző terhelésnél jelentkezik. A szakadási nyúlást meg-
határozott szárhosszúságú lemunkált csavaroknál határozzák
meg (kivétel rozsda- és saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport).
A maradandó plasztikus nyúlást százalékban adják meg, és az
a következő képlettel számítható ki:
A5 = (Lu–Lo)/Lo × 100%
Lo a szakító vizsgálat előtt meghatározott hossz Lo = 5 × do
Lu a szakadás utáni hossz
do szárátmérő a szakító vizsgálat előtt
Példa egy arányos próbatestre
E ábra
INFÓ
1616.13
1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati eljárások
Definíció:Az az ellenállás, amelyet egy szerkezeti anyag egy másik
anyag behatolásánál tanúsít.
A legfontosabb keménységvizsgálati eljárások a gyakorlatban
a következők:
Vizsgálati eljárás
Vickers ke-ménység (HV) ISO 6507
Brinell kemény-ség (HB) ISO 6506
Rockwell kemény-ség (HRC) ISO 6508
Próbatest Piramis Golyó Kúp
A Vickers keménység szerinti vizsgálati eljárás csavaroknál a
teljes szokásos keménységtartományra kiterjed.
Keménységi adatok összehasonlításaA következő grafikon (F ábra) acélokra érvényes, és megfelel
a DIN 50150 keménység összehasonlító táblázatainak. Ezek
támpontként szolgálhatnak, mert az eredmények pontos
összehasonlítása csak azonos eljárással és azonos feltételek
mellett lehetséges.
1.3 Csavarok szilárdsági osztályai
A szilárdsági osztályok segítségével csavarok és anyák
mechanikai és fizikai tulajdonságait határozhatjuk meg.
Az alábbi táblázatban látható, hogy mindez 9 szilárdsági
osztályba való besorolással történik, amelyek mindegyikéhez
a szakítószilárdság, keménység, folyáshatár, nyúlási határ, stb.
adatok is hozzárendelhetők.
Jelmagyarázat:X Vickers keménység HV 30Y1 Rockwell keménységY2 Brinell keménység
F ábra: kivonat a DIN EN ISO 18265 szabványból
1 Keménységi tartomány nemvasfémek esetén2 Keménységi tartomány acélok esetén3 Keménységi tartomány keményfémek eseténa Brinell keménység, acélgolyós vizsgálattal meghatározva
(HBS)b Brinell keménység, keményfém golyós vizsgálattal megha-
tározva (HBW)
A különböző keménységi skálák Vickers skálához való viszonyulása
INFOINFÓ
16
Csavarok mechanikai és fizikai tulajdonságai
Szilárdsági osztály
Nr. Mechanikai és fizikai tulajdonság 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9d ≤
16 mmad > 16 mmb
d ≤ 16 mm
1 Névl.szak.szilárdság, Rm, MPa nom.c 400 500 600 800 900 1.000 1.200
min. 400 420 500 520 600 800 830 900 1.040 1.220
2 Alsó folyási határ, ReLd, MPa nom.c 240 – 300 – – – – – – –
min. 240 – 300 – – – – – – –
3 0,2%-os nyúlási határ, Rp0,2, MPa nom.c – – – – – 640 640 720 900 1.080
min. – – – – – 640 660 720 940 1.100
4 0,004 8 d nyúlási határ egész csavaros vizsgálat, Rpf, MPa
nom.c – 320 – 400 480 – – – – –
min. – 340e – 420e 480e – – – – –
5 Terhelőerő alatti feszültség, Spf, MPa nom. 225 310 280 380 440 580 600 650 830 970
Szilárdsági arány Sp,nom/ReL min vagy Sp,nom/Rp0,2 min vagy Sp,nom/Rpf min
0,94 0,91 0,93 0,90 0,92 0,91 0,91 0,90 0,88 0,88
6 Lemunkált próbatest szakadási nyúlása százalékban, A, %
min. 22 – 20 – – 12 12 10 9 8
7 Lemunkált próbatest százalékos keresztmetszet-csökkenése, Z, %
min. – 52 48 48 44
8 Szakadási nyúlás, egész csavar esetén,Af (ld. még C melléklet)
min. – 0,24 – 0,22 0,20 – – – – –
9 Fej ütésállósága nincs törés
10 Vickers keménység, HV F ≥ 98 N
min. 120 130 155 160 190 250 255 290 320 385
max. 220g 250 320 335 360 380 435
11 Brinell keménység, HBW F = 30 D2
min. 114 124 147 152 181 238 242 276 304 366
max. 209g 238 304 318 342 361 414
12 Rockwell keménység, HRB min. 67 71 79 82 89 –
max. 95,0g 99,5 –
Rockwell keménység, HRC min. – 22 23 28 32 39
max. – 32 34 37 39 44
13 Felületi keménység, HV 0,3 max. – h h,i h,j
14 A nem szénmentesített menetrész min. magassága, E, mm
min. – 1/2H1 2/3H1 3/4H1
A szénmentes rész mélysége, G, mm
max. – 0,015
15 Keménység csökkenése újramegeresztés után (edzés), HV
max. – 20
16 Szakító nyomaték, MB, Nm min. – az ISO 898-7 szabvány szerint
17 Ütőmunka vizsgálat, KVk, l, J min. – 27 – 27 27 27 27 m
18 Felület állapotára vonatkozó szabvány ISO 6157-1n ISO 6157-3
a Acélszerkezeti csavarokra nem vonatkozik.b Acélcsavaroknál a határ 12 mm-nél van.c A névleges értékek (nom.) kizárólag a szilárdsági osztályok jelölési rendszerében való besorolás céljából kerültek meghatározásra. Ld. még e fejezet 5. pontja.d Amennyiben az alsó folyási határt (ReL) nem tudjuk meghatározni, megengedett a 0,2%-nyúlási határ Rp0,2 alkalmazása.e A 4.8, 5.8 és 6.8 szilárdsági osztályra csak az Rpf min értékek származnak vizsgálatból. Az egyéb feltüntetett értékeket kizárólag a feszültség-arányok kiszámíthatósága miatt
tüntettük fel. Ezek azonban nem mért értékek.f A terhelési erők mértéke az 5-ös és a 7-es táblázatban láthatók.g A csavar végén mért keménységi érték legfeljebb 250 HV, 238 HB vagy 99,5 HRB lehet.h A csavaron mért felületi keménységi érték a mért magkeménységi értéket maximum 30 Vickers ponttal haladhatja meg, amennyiben mindkét értéket HV 0,3 mellett határozzuk
meg.i A felületi keménység a 390 HV értéket nem haladhatja meg.j A felületi keménység a 435 HV értéket nem haladhatja meg.k Az értékek −20°C-os hőmérsékleten végzett vizsgálatok alapján kerültek meghatározásra, ld. 9.14.l d ≥ 16 mm esetén érvényes.m A KV értékek ellenőrzés alatt.n Az ISO 6157-1 helyett az ISO 6157-3 szabvány is alkalmazható a gyártó és a vevő megállapodása alapján.
2. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból
16.14
INFÓ
16
1.3.1 Vizsgálati erőkA szakító vizsgálat során a vizsgálati erőt a 2. és 3. táblázat
szerint tengelyirányban kell a csavarra kifejteni és 15 s-ig
tartani. A kísérlet akkor sikeres, ha a csavarhossz a mérés
után megegyezik a kísérlet előtt mért hosszúsággal. Az erre
érvényes tűrés: ±12,5 µm. A következő táblázatok fontos
segéd eszközöket jelentenek a felhasználó számára a meg-
felelő csavarok kiválasztásánál.
Metrikus ISO szabványmenet
Me-neta d
Névleges feszültség-kereszt-metszet As, nom
b mm2
Szilárdsági osztály
4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9
Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N
M3 M3,5 M4
5,03 6,78 8,78
1.130 1.530 1.980
1.560 2.100 2.720
1.410 1.900 2.460
1.910 2.580 3.340
2.210 2.980 3.860
2.920 3.940 5.100
3.270 4.410 5.710
4.180 5.630 7.290
4.880 6.580 8.520
M5 M6 M7
14,2 20,1 28,9
3.200 4.520 6.500
4.400 6.230 8.960
3.980 5.630 8.090
5.400 7.640 11.000
6.250 8.840 12.700
8.230 11.600 16.800
9.230 13.100 18.800
11.800 16.700 24.000
13.800 19.500 28.000
M8 M10 M12
36,6 58 84,3
8.240c
13.000c
19.000
11.400 18.000 26.100
10.200c
16.200c
23.600
13.900 22.000 32.000
16.100 25.500 37.100
21.200c
33.700c
48.900d
23.800 37.700 54.800
30.400c
48.100c
70.000
35.500 56.300 81.800
M14 M16 M18
115 157 192
25.900 35.300 43.200
35.600 48.700 59.500
32.200 44.000 53.800
43.700 59.700 73.000
50.600 69.100 84.500
66.700d
91.000d
115.000
74.800102.000–
95.500130.000159.000
112.000152.000186.000
M20 M22 M24
245 303 353
55.100 68.200 79.400
76.000 93.900109.000
68.600 84.800 98.800
93.100115.000134.000
108.000133.000155.000
147.000182.000212.000
–––
203.000252.000293.000
238.000294.000342.000
M27 M30 M33
459 561 694
103.000126.000156.000
142.000174.000215.000
128.000157.000194.000
174.000213.000264.000
202.000247.000305.000
275.000337.000416.000
–––
381.000466.000576.000
445.000544.000673.000
M36 M39
817 976
184.000220.000
253.000303.000
229.000273.000
310.000371.000
359.000429.000
490.000586.000
––
678.000810.000
792.000947.000
a Amennyiben a menet méretjelölésében emelkedésre vonatkozó adat nincs megadva, úgy normál menetről van szó.b Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.c Az ISO 965-4 szabvány szerinti 6az menettűrésű csavarokra, amelyeket tüzihorganyzásnak vetnek alá, az ISO 10684:2004, A melléklet szerinti csökkentett értékek
vonatkoznak.d Acélszerkezeti csavarokra vonatkozó értékek: 50700 N (M12), 68800 N (M14) és 94500 N (M16).
3. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez
16.15
INFOINFÓ
16
1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken
A megadott értékek csak támpontként szolgálnak olyan
csavarok folyási határának csökkentéséhez, amelyeket magas
hőmérsékleteken vizsgálnak. Ezek nem használhatók a csava-
rok átvételi vizsgálatához.
1.4 Csavaranyák szilárdsági osztályaiCsavaranyáknál a gyakorlatban a vizsgálati feszültséget és
az abból számított vizsgálati erőt adják meg jelzőszámként
(04-től 12-ig), mivel a folyási határ megadásától el lehet
tekinteni. A 7. táblázatban mindenkor felsorolt vizsgálati erő-
kig a csavar húzó igénybevétele fenntartás nélkül lehetséges.
Az anya szilárdsági osztályát az edzett összehasonlító
idomszerre vonatkoztatott vizsgálati feszültség adja meg,
amit 100-zal kell osztani.
Példa:M6, vizsgálati feszültség: 600 MPa
600/100 = 6 à szilárdsági osztály 6
Metrikus ISO finommenet
Menetd × P
Névleges feszültség-kereszt-metszet As, nom
a mm2
Szilárdsági osztály
4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9
Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N
M8 × 1 M10 × 1,25 M10 × 1
39,2 61,2 64,5
8.820 13.800 14.500
12.200 19.000 20.000
11.000 17.100 18.100
14.900 23.300 24.500
17.200 26.900 28.400
22.700 35.500 37.400
25.500 39.800 41.900
32.500 50.800 53.500
38.000 59.400 62.700
M12 × 1,5 M12 × 1,25 M14 × 1,5
88,1 92,1 125
19.800 20.700 28.100
27.300 28.600 38.800
24.700 25.800 35.000
33.500 35.000 47.500
38.800 40.500 55.000
51.100 53.400 72.500
57.300 59.900 81.200
73.100 76.400104.000
85.500 89.300121.000
M16 × 1,5 M18 × 1,5 M20 × 1,5
167 216 272
37.600 48.600 61.200
51.800 67.000 84.300
46.800 60.500 76.200
63.500 82.100103.000
73.500 95.000120.000
96.900130.000163.000
109.000––
139.000179.000226.000
162.000210.000264.000
M22 × 1,5 M24 × 2 M27 × 2
333 384 496
74.900 86.400112.000
103.000119.000154.000
93.200108.000139.000
126.000146.000188.000
146.000169.000218.000
200.000230.000298.000
–––
276.000319.000412.000
323.000372.000481.000
M30 × 2 M33 × 2 M36 × 3
621 761 865
140.000171.000195.000
192.000236.000268.000
174.000213.000242.000
236.000289.000329.000
273.000335.000381.000
373.000457.000519.000
–––
515.000632.000718.000
602.000738.000839.000
M39 × 3 1.030 232.000 319.000 288.000 391.000 453.000 618.000 – 855.000 999.000a Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.
4. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO finommenethez
Szilárdsági osztály Hőmérséklet
+20°C +100°C +200°C +250°C +300°C
Alsó folyási határ ReL vagy 0,2%-os nyúlási határ Rp 0,2 MPa
5.6 300 250 210 190 160
8.8 640 590 540 510 480
10.9 940 875 790 745 705
12.9 1.100 1.020 925 875 825
5. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból
16.16
INFÓ
16
A vizsgálati erő (FP) a vizsgálati feszültség (Sp) (DIN EN
20898 2. rész) és a névleges feszültség-keresztmetszet (As)
segítségével a következőképpen számítható ki: Fp = As × Sp
A névleges feszültség-keresztmetszet a következőképpen
számítható ki:
d2 + d3
2π4
As =2
A képlet jelentése:
d2 a külső menet középátmérője (névleges méret)
d3 a külső menet gyártási profiljának magátmérője (névleges
méret)
H6
d3 = d1 –
ahol
d1 a külső menet alapprofiljának magátmérője
H = a menet profil-háromszögének magassága
1.5 Csavarok és anyák párosítása
Szabály:A 8.8 szilárdsági osztályú csavarhoz az anyát is a 8-as szilárd-
sági osztályból kell kiválasztani.
Ahhoz, hogy a szereléstechnika modern eljárásaival meg-
húzott csavaroknál a menetszakadás veszélyét elkerüljük, a
csavaroknak és az anyáknak ugyanolyan a szilárdsági osztá-
lyúnak kell lenniük. Ezenkívül egy ilyen csavarkötés teljesen
terhelhető.
Megjegyzés:Általában érvényes, hogy az alacsonyabb szilárdsági osztályú
anyák helyett a magasabb szilárdsági osztályú anyák hasz-
nálhatók. Ez a folyási határ fölötti vagy a vizsgálati feszültség
fölötti terheléseknek kitett csavaranya kötés (nyúló csavar)
esetében ajánlatos megoldás.
Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)
Menet Menet-emelkedés
Névleges feszültség-ke-resztmetszet / idomszer. AS
Szilárdsági osztály
04 05 4 5 6 8 9 10 12
Vizsgálati erő (AS × Sp), N
mm mm2 – – 1. típus 1. típus 1. típus 1. típus 2. típus 2. típus 1. típus 1. típus 2. típus
M3M3,5M4
0,50,60,7
5,036,788,78
1.910 2.580 3.340
2.500 3.400 4.400
–––
2.600 3.550 4.550
3.000 4.050 5.250
4.000 5.400 7.000
–––
4.500 6.100 7.900
5.200 7.050 9.150
5.700 7.700 10.000
5.800 7.800 10.100
M5M6M7
0,811
14,220,128,9
5.400 7.640 11.000
7.100 10.000 14.500
–––
8.250 11.700 16.800
9.500 13.500 19.400
12.140 17.200 24.700
–––
13.000 18.400 26.400
14.800 20.900 30.100
16.200 22.900 32.900
16.300 23.100 33.200
M8M10M12
1,251,51,75
36,658,084,3
13.900 22.000 32.000
18.300 29.000 42.200
–––
21.600 34.200 51.400
24.900 39.400 59.000
31.800 50.500 74.200
–––
34.400 54.500 80.100
38.100 60.300 88.500
41.700 66.100 98.600
42.500 67.300 100.300
M14M16M18
222,5
115157192
43.700 59.700 73.000
57.500 78.500 96.000
–– 97.900
70.200 95.800121.000
80.500109.900138.200
101.200138.200176.600
––170.900
109.300149.200176.600
120.800 164.900 203.500
134.600183.700–
136.900 186.800 230.400
M20M22M24
2,52,53
245303353
93.100115.100134.100
122.500151.500176.500
125.000154.500180.000
154.400190.900222.400
176.400218.200254.200
225.400278.800324.800
218.100269.700314.200
225.400278.800324.800
259.700 321.200 374.200
–––
294.000 363.600 423.600
M27M30M33
33,53,5
459561694
174.400213.200263.700
229.500280.500347.000
234.100286.100353.900
289.200353.400437.200
330.550403.900499.700
422.300516.100638.500
408.500499.300617.700
422.300516.100638.500
486.500 594.700 735.600
–––
550.800 673.200 832.800
M36M39
44
817976
310.500370.900
408.500488.000
416.700497.800
514.700614.900
588.200702.700
751.600897.900
727.100868.600
751.600897.900
866.0001.035.000
––
980.4001.171.000
6. táblázat: kivonat az EN ISO 20898-2 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)
(
(
16.17
INFOINFÓ
16
1.5.1 Acél anyákra vonatkozó megjegyzések8.8-as szilárdsági osztályba tartozó csavart 8-as vagy
magasabb szilárdsági osztályba tartozó anyával párosítva
használjunk. Az ilyen csavarkötések a csavar folyási határáig
terhelhetők.
Korlátozott terhelhetőségű – pl. 04-es, 05-ös szilárdsági osztá-
lyba tartozó – anyák esetén a DIN EN 20898-2 szabvány által
előírt vizsgálati erők érvényesek (ld. alábbi táblázat); a 14H,
22H keménységi értékkel bíró anyák kivételek.
Korlátozott terhelhetőségűek a DIN 934 szabvány szerinti
anyák is, ha I8I, valamint I4I, I5I, I6I, I9I, I10I, I12I jelölésűek.
Ilyenkor a 8.8-as szilárdsági osztályú csavarok DIN 934 (névl.
magasság kb.0,8 x d) anyákkal való kombinált használa-
takor nem terhelhető a kötés a csavar folyási határáig. Az
ilyen anyák megkülönböztető jelölésére a 8-as helyett a I8I
(függőleges vonal a 8-as előtt és után is) jelölést használjuk.
1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. része alapján)
Ha az anyát olyan csavarokkal használjuk, amelyek az
anyákénál magasabb szilárdsági osztályba tartoznak, fennáll
a menet elnyíródásának veszélye.
Az alábbi táblázatban feltüntetett irányértékek mindig a meg-
adott szilárdsági osztályra vonatkoznak.
1.6 Menetes csapok mechanikai tulajdonságai (a DIN EN ISO 898 szabvány 5. része alapján)
A mechanikai tulajdonságok olyan menetes csapok és
hasonló – menetes, szakító igénybevételnek nem kitett –
rögzítőelemekre vonatkoznak, amelyek ötvözött és nem
ötvözött acélból készülnek.
Anyák szilárdsági osztálya
Anya vizsgálati feszültsége
A csavarokban meglévő minimális feszültségi értékek elnyíródás előtt; a párosított csavarok szilárdsági osztálya N/mm2-ben
N/mm2 6.8 8.8 10.9 12.9
04 380 260 300 330 350
05 500 290 370 410 480
8. táblázat: kivonat a DIN EN 20898 szabvány 2. részéből
Csavarok és anyák párosítása (névleges magasságok ≥ 0,8 D)
Az anya szilárdsági osztálya
Hozzátartozó csavar Anya
1. típus 2. típus
Szilárdsági osztály Menettartomány Menettartomány
4 3.6 4.6 4.8 > M16 > M16 –
5 3.6 4.6 4.8 ≤ M16 ≤ M39 –
5.6 5.8 ≤ M39
6 6.8 ≤ M39 ≤ M39 –
8 8.8 ≤ M39 ≤ M39 > M16 ≤ M39
9 9.8 ≤ M16 – ≤ M16
10 10.9 ≤ M39 ≤ M39 –
12 12.9 ≤ M39 ≤ M16 ≤ M39
7. táblázat: kivonat az EN ISO 20898 2. részéből
16.18
INFÓ
16
1.7 Csavarok és anyák jelölése
Hatlapfejű csavarok:
A hatlapfejű csavarok gyártói jellel és szilárdsági osztállyal
való megjelölése minden szilárdsági osztályra és a d ≥ 5 mm
névleges menetátmérőjű csavarokra kötelező.
A csavar jelölését ott kell elhelyezni, ahol azt a csavar formája
megengedi.
G ábra: Példa a hatlapfejű csavarok jelölésére
Belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok:A belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok gyártói jellel és
szilárdsági osztállyal való megjelölése a ≥ 8.8 szilárdsági osz-
tályokra és a d ≥ 5 mm menetátmérőjű csavarokra kötelező.
H ábra: Példa a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok
jelölésére
Mechanikus tulajdonság Szilárdsági osztály1)
14H 22 H 33 H 45H
Vickers keményság HV min. max.
140 290
220 300
330 440
450 560
Brinell keménység HB, F = 30 D2 min. max.
133 276
209 285
314 418
428 532
Rockwell keménység HRB min. max.
75 105
95
Rockwell keménység HRC min. max.
30 33 44
45 53
Felületi keménység HV 0,3 320 450 5801) A 14H, 22H és 33H szilárdsági osztályok a belső hatlapú menetes csapokra nem érvényesek.
9. táblázat: kivonat a DIN EN ISO 898-5 szabványból
16.19
INFOINFÓ
16 16.20
I ábra: Példa a szilárdsági osztály jelzőszámával történő
megjelölésre
A hatlapú anyák gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való
megjelölése minden szilárdsági osztály és a M5 ≤ menet
esetén kötelező.
A hatlapú anyákat a felfekvő felületen vagy az egyik kulcsfe-
lületen bemélyítve vagy a peremen kiemelve kell megjelölni.
A kiemelt jelölések nem nyúlhatnak túl az anya felfekvő
felületén.
A szilárdsági osztály jelzőszámának alternatív megjelölése az
óramutató rendszer segítségével is történhet
(a további információkat lásd a DIN EN 20898 2. részében).
Csökkentett terhelhetőségű csavarok jelöléseCsökkentett terhelhetőségű csavarok esetén a már ismert
szilárdsági osztály jelölés elé egy „0“ (nulla) jelölést teszünk.
A számjegyek közti pontot nem is kötelező ilyenkor kitenni.
Pl. „8.8“ -> „08.8” vagy „088” is helyes jelölés. Ez a jelölés
minden szilárdsági osztályra érvényes.8
8
Anyák jelölése
Szilárdsági osztály 04 05 4 5 6 8 9 10 12
Jelölés 04 05 4 5 6 8 9 10 12
10. táblázat: Anyák jelölése a DIN EN 20898 2. rész szerint
1.8 Collmenet átszámítási táblázatok (coll/mm)
Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4" 7/8" 1" 1.1/4"
mm 6,3 7,9 9,5 11,1 12,7 15,9 19,1 22,2 25,4 31,8
Coll 1.1/2" 1.3/4" 2" 2.1/4" 2.1/2" 2.3/4" 3" 3.1/2" 4"
mm 38,1 44,5 50,8 57,1 63,5 69,9 76,2 88,9 102,0
Az 1”-ra eső csavarmenetek száma (UNC/UNF)
O-Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4"
Csavarmenetek UNC 20 18 16 14 13 11 10
Csavermenetek UNF 28 24 24 20 20 18 16
11. táblázat: Menetemelkedés értékek, UNC/UNF csavarok
INFÓ
16.21
2. ROZSDA- ÉS SAVÁLLÓ KÖTŐELEMEK
2.1 Mechanikai tulajdonságokRozsdamentes csavarokra és anyákra a DIN EN ISO 3506
szabvány érvényes. Sokféle rozsdamentes csavar létezik,
amely a három acélcsoportba (ausztenites, ferrites és marten-
zites) van besorolva, de ezek közül az ausztenites acél terjedt
el a legjobban.
Az acélcsoportokat és a szilárdsági osztályokat négyjegyű
betű- és számkombinációval jelölik.
Példa:A2–70
A à ausztenites acél
2 à ötvözés típusa az A csoporton belül
70 à �Szakítószilárdság, min. 700 N/mm2, hidegen szilárdított
Acélcsoport Ausztenites
Acélfajta
Szilárdsági osztályokCsavarok,Anyák (1-es típus)
Alacsony anyák
puha
025 035 040 025 035 055 025 035 040 020 030
50 70 80 50 70 110 50 70 80 45 60
puha puha puhanemesített nemesített nemesítetthidegen szilárdított
hidegen szilárdított
nagy-szilárd-ságú
FerritesMartenzites
A1 A3A221 A423 A5 C1 C4 C3 F1
Az ausztenites acélcsoportok jellemzői (az ISO 3506 szabvány szerint)
Acélcsoport Kémiai alkotóelemek %-ban (maximum értékek)
C Si Mn P S Cr Mo Ni Cu
A1 0,12 1 6,5 0,2 0,15–0,35 16–19 0,7 5–10 1,75–2,25
A2 0,1 1 2 0,05 0,03 15–20 – 8–19 4
A3 0,08 1 2 0,045 0,03 17–19 – 9–12 1
A4 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10–15 4
A5 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10,5–14 1
Az A3 és A5 osztályú acélok a titán, nióbium vagy tantál alkotóelemeknek köszönhetően ellenállnak a kristályközi korróziónak.
Ausztenites acélok kémiai összetevői (az ISO 3506 szabvány alapján)
INFÓ
16.22
A1 acélfajtaAz A1 acélfajta speciálisan a forgácsoló megmunkálásra
készül. A magas kéntartalom miatt az ilyen acélfajtájú acélok
kevésbé korrózióállók, mint a normál kéntartalmú megfelelő
acélok.
A2 acélfajtaAz A2 fajtájú acélok a leggyakrabban használt rozsdamentes
acélok. Ezeket konyhaberendezésekhez és a vegyipari készülé-
kekhez használják. Az ilyen acélfajtájú acélok nem alkalmasak
nem oxidálódó savban és klórt tartalmazó közegekben,
pl. úszómedencében és tengervízben történő használatra.
A3 acélfajtaAz A3 fajtájú acélok titán, esetleg nióbium, tantál adalé-
kokkal stabilizált, az A2 acélok tulajdonságaival rendelkező,
rozsdamentes acélok (kristályközi korrózió ellen stabilizálva,
pl. a hegesztés után).
A4 acélfajtaAz A4 fajtájú acélok Mo-ötvözésű „saválló acélok“, amelyek
sokkal jobb korrózióállósági tulajdonságúak. Az A4 fajtájú
acélt nagy mennyiségben használják a cellulóz-iparban, mivel
ezt az acélfajtát fővő kénsavakhoz fejlesztették ki (ezért
a „saválló“ megnevezés), és bizonyos mértékben klorid-tar-
talmú környezethez is alkalmas. Az A4 acélfajtát gyakran
használják az élelmiszeriparban és a hajógyárakban is.
A5 acélfajtaAz A5 fajtájú acélok stabilizált, az A4 fajtájú acélok tulajdon-
ságaival rendelkező, „saválló acélok“ (lásd az A3 acélokat is).
2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági felosztása
A kötőelemekre ajánlott acélfajtákat a DIN ISO 3506
szabvány tartalmazza. Ezek közül főleg az A2 ausztenites
acélt használják. Fokozott korróziós igénybevételeknél ezzel
szemben az A4 acélcsoportba tartozó krómnikkel acélokat
használják.
Az ausztenites acélból készült csavarkötések méretezésénél
a következő 16. táblázat mechanikai szilárdsági értékeit kell
alapul venni.
A legfontosabb rozsdamentes acélok és azok összetétele
Szerkesztett anyag megnevezés
Szerk. anyag száma
C%
Si≤ %
Mn≤ %
Cr%
Mo%
Ni%
Altri%
A1 X 8 Cr Ni S 18-9 1.4305 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 8 ÷ 10 S 0,15 ÷ 0,35
A2 X 5 Cr Ni 1810 1.4301 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 8,5 ÷ 10 –
X 2 Cr Ni 1811 1.4306 ≤ 0,03 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10 ÷ 12,5 –
X 8 Cr Ni Ti 19/10 1.4303 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10,5 ÷ 12 –
A3 X 6 Cr Ni Ti 1811 1.4541 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 9,0 ÷ 11,5 Ti ≥ 5 X % C
A4 X 5 Cr Ni Mo 1712 1.4401 ≤ 0,07 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 –
X 2 Cr Ni Mo 1712 1.4404 ≤ 0,03 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 11 ÷ 14 –
A5 X 6 Cr Ni Mo Ti 1712 1.4571 ≤ 0,10 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 Ti ≥ 5 X % C
15. táblázat: Szokásos rozsdamentes acélok és azok kémiai összetétele
INFÓ
16.23
A nyúlási határ (Rp0,2) meghatározása a DIN EN ISO 3506-1
szabvány előírásai szerint, teljes csavarokon végzett szakí-
tópróba alapján történik, mivel a szilárdsági tulajdonságok
részben a hidegalakítás következményei.
2.1.2 Folyási határterhelések száras csavarokhozAz ausztenites krómnikkel acélok nem edzhetők. Magasabb
folyási határt csak hidegkeményedéssel lehet elérni, ami
hidegalakítás (pl. menethengerlő görgővel) miatt következik
be. A DIN EN ISO 3506 szerinti menetes csapok folyási határ-
terhelései a 17. táblázatban találhatók.
Névleges átmérő DIN EN ISO 3506 szerinti A2 és A4 ausztenites acélok folyási határterhelései N-ban
Szilárdsági osztály 50 70
M5 2.980 6.390
M6 4.220 9.045
M8 7.685 16.470
M10 12.180 26.100
M12 17.700 37.935
M16 32.970 70.650
M20 51.450 110.250
M24 74.130 88.250
M27 96.390 114.750
M30 117.810 140.250
17. táblázat: Folyási határterhelések DIN ISO 3506 szerinti
száras csavarokhoz
2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken
2.2 A2 és A4 acélok korrózióállóságaA rozsdamentes és saválló acélok, mint pl. az A2 és A4 az
„aktív“ korrózióvédelem kategóriájába tartoznak.
A rozsdamentes nemesacélok legalább 16% krómot (Cr)
tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló agresszív szereknek.
A magasabb Cr-tartalom és a további ötvöző elemek, mint
pl. nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) vagy nióbium (Nb)
javítják a korrózióállóságot. Ezek az adalékok a mechanikai
tulajdonságokat is befolyásolják. Más ötvöző elemeket, pl.
nitrogént (N) vagy ként (S) csak a mechanikai tulajdonságok
vagy a forgácsoló megmunkálás jobbítása érdekében adnak
hozzá az anyaghoz.
Az ausztenites acélokból készült kötőelemek általában nem
mágnesezhetők, a hidegalakítás után azonban bizonyos
mértékű mágnesezhetőség lehetséges. De ez nem befolyásolja
a korrózióállóságot. A hidegszilárdítás okozta mágnesezhe-
tőség odáig mehet, hogy az acél alkatrész hozzátapadhat a
mágneshez.
Az ausztenites acélcsoportokba tartozó kötőelemek mechanikai tulajdonságai
Acélcsoport Acélminőség Szilárdsági osztály
Átmérő- tartomány
Csavarok
Szakítószilárdság Rm
1)
MPa min.
0,2%-nyúlási határ Rp 0,2
1) MPa min.
Szakadási nyúlás A2)
mm min.
Ausztenites A1, A2, A3, A4 és A5
50 ≤ M39 500 210 0,6 d
70 < M243) 700 450 0,4 d
80 < M243) 800 600 0,3 d1) A húzó feszültség a feszültség-keresztmetszetre vonatkoztatva van kiszámítva (lásd az A mellékletet vagy az EN ISO 3506-1 szabványt).2) A szakadási nyúlást a 6.2.4 szerint a csavar mindenkori hosszán és nem a lemunkált próbatesteken kell meghatározni. d a névleges átmérő.3) A d > 24 mm névleges menetátmérőjű kötőelemekre vonatkozó mechanikai tulajdonságokról a felhasználónak és a gyártónak meg kell állapodnia. Ezeket az elemeket
a táblázat szerinti acélfajtával és szilárdsági osztállyal kell megjelölni.
16. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez
INFÓ
16.24
Figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban egy sor eltérő
korróziófajta léphet fel. A következőkben a rozsdamentes
nemesacélnál leggyakrabban előforduló korróziófajtákat
soroljuk fel, és az alábbi J ábrán egy példát mutatunk be:
a Felületi korrózió, pontkorrózió
b Kontaktkorrózió
c Feszültségkorrózió
d Mechanikai hatások
K ábra: A csavarkötéseknél leggyakrabban előforduló korró-
ziófajták ábrázolása
2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózióAz eróziós korróziónak is nevezett egyenletes felületi korrózió-
nál a felület a korrodáló hatás következtében egyenletesen
és fokozatosan lekopik. Ez a korróziófajta a szerkezeti anyag
gondos kiválasztásával megakadályozható.
A gyártóművek laborkísérletek alapján megjelentettek olyan
ellenállósági táblázatokat, amelyek fontos tudnivalókat
tartalmaznak az acélfajták viselkedéséről különböző hőmér-
sékleteken és koncentrációknál az egyes közegekben (lásd a
2.2.5. szakaszt).
2.2.2 PontkorrózióA pontkorróziót felületi korróziós kopás jelzi, amit további mé-
lyedés- és lyukképződés kísér. Ennek során a passzív rétegen
helyenként áthatol a korrózió.
A klórtartalmú hatóközeggel érintkező rozsdamentes nemes-
acélnál különálló, a szerkezeti anyagot tűszúrásszerűen
roncsoló pontkorrózió alakul ki. Lerakódások és rozsda miatt
is kialakulhat a pontkorrózió. Ezért minden kötőelemet
rendszeres időközönként meg kell tisztítani a maradékoktól és
lerakódásoktól.
Az A2 és A4 minőségű ausztenites acélok jobban ellenállnak a
pontkorróziónak, mint a ferrites krómacélok.
Az ellenállóképesség mértékének felosztása különböző csoportokba
Ellenálló-képesség
Értékelés Súlyveszteség g/m2h-ban
A teljesen ellenálló < 0,1
B gyakorlatilag ellenálló 0,1–1,0
C kevésbé ellenálló 1,0–10
D nem ellenálló > 10
22. táblázat
2.2.3 KontaktkorrózióKontaktkorrózió akkor jön létre, ha két különböző összetételű
szerkezeti elem fémesen érintkezik, és elektrolit formájában
nedvesség is jelen van. Ennek során a kevésbé nemes elemet
támadja meg és teszi tönkre a korrózió.
A kontaktkorrózió megakadályozása érdekében figyelembe
kell venni a következő pontokat:
• Az érintkezési helyen szigetelni kell a fémeket pl. gumival,
műanyagokkal vagy festéssel, hogy érintkezési áram ne
folyhasson.
• Lehetőség szerint kerülni kell a nem azonos minőségű
anyagok párosítását. Pl. a csavarokat, anyákat és alátéteket
illeszteni kell az összekötő szerkezeti elemekhez.
• Kerülni kell a kötés érintkezését elektrolitos hatóközeggel.
à lásd a 6.8-as fejezetben is
2.2.4 FeszültségkorrózióEz a korróziófajta általában ipari környezetben használt,
erős mechanikai húzó- és hajlító terhelésnek kitett szerkezeti
elemeknél lép fel. A hegesztéskor keletkező önfeszültségek is
okozhatnak feszültségkorróziót.
INFÓ
16.25
A klorid-oldatokban jelentkező feszültségkorrózióval szemben
különösen érzékenyek az ausztenites acélok. A hőmérséklet
jelentősen befolyásolja a korróziót. Kritikus hőmérsékletként
az 50 °C említhető.
2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrózív közegekkel
A következő táblázatban áttekintést adunk az A2 és A4
minőségű acélok különböző korrózív közegekkel szembeni
ellenálló képességéről. A megadott értékek csak kiindulási
pontként szolgálnak, de jó lehetőséget kínálnak az össze-
hasonlításra.
Az A2 és A4 minőségű csavarok kémiai ellenálló-képességének áttekintése
Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4
Aceton mind mind A A
Etiléter – mind A A
Etilalkohol mind 20 A A
Hangyasav 10% 20 forrásban
AB
AA
Ammoniák mind 20 forrásban
AA
AA
Mindenfajta benzin – mind A A
Benzoesav mind mind A A
Benzol – mind A A
Sör – mind A A
Kéksav – 20 A A
Vér – 20 A A
Bonderoldat – 98 A A
Klór: száraz gáz nedves gáz
– 20 mind
AD
AD
Kloroform mind mind A A
Krómsav10% tiszta
50% tiszta
20 forrásban20forrásban
ACBD
ABBD
Előhívó (fénykép) – 20 A A
Ecetsav 10% 20 forrásban
AA
AA
Zsírsav technikai 150180200–235
A BC
AAA
Gyümölcslevek – mind A A
Csersav mind mind A A
Glicerin konc. mind A A
Ipari levegő – – A A
Káliumpermanganát 10% mind A A
Mésztej – mind A A
Széndioxid – – A A
Rézacetát – mind A A
Réznitrát – – A A
Rézszulfát mind mind A A
INFÓ
16.26
Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4
Magnéziumszulfát kb. 26% mind A A
Tengervíz – 20 A A
Metilalkohol mind mind A A
Tejsav1,5%10%
mind20forrásban
AAC
AAA
Nátriumkarbonát hideg telített mind A A
Nátriumhidroxid 20 %
50%
20forrásban120
ABC
ABC
Nátriumnitrát – mind A A
Nátriumperklorát 10% mind A A
Nátriumszulfát hideg telített mind A A
Gyümölcs – – A A
Olajok (ásványi és növényi) – mind A A
Oxálsav 10%
50%
20forrásbanforrásban
BCD
ACC
Petróleum – mind A A
Fenol tiszta forrásban B A
Foszforsav10% 50%
80%
konc.
forrásban 20 forrásban 20 forrásban 20 forrásban
AACBDBD
AABACAD
Higany – 50-ig A A
Higanynitrát – mind A A
Szalicilsav – 20 A A
Salétromsav 40%-ig50%
90%
mind20forrásban20forrásban
AABAC
AABAC
Sósav 0,2%
2%
10%-ig
2050205020
BCDDD
BBDDD
1% kénsav 70%-ig
2,5%
5%
10%
60%
Bforrásban70-igforrásban20> 702070mind
ABBCBBCCD
BACABBCD
Kénessav vizes oldat 20 A A
Kéndioxid – 100–500900
CD
AC
Kátrány – forró A A
Bor – 20 és forró A A
INFÓ
16.27
Idegen rozsdaAz idegen rozsda valamely szénacélnak („normál acél“)
a nemes acél felületre erősen rátapadó részecskéje, amely
azután oxigén hatására rozsdává alakul át. Ha ezeket a helye-
ket nem takarítják le és nem távolítják el, akkor ez a rozsda
nemes acélnál is elektrokémiai pontkorróziót idézhet elő.
Idegen rozsda az alábbiak miatt keletkezhet:
• Rozsdás tárgyaknak nemesacél felülettel történő
érintkezése.
• Sarokköszörűvel vagy csiszolóporral végzett munkáknál
vagy hegesztési munkáknál kirepülő szikrák.
• Rozsdával kevert víz lecsepegése nemesacél felületre.
• Olyan szerszámok használata, amelyekkel előzőleg
szénacélt munkáltak meg.
Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4
Borsav 10%-ig
100% felett50%-ig75%
20forrásban20forrásbanforrásban
ABACC
AAACC
Citromlé – 20 A A
Citromsav10%-ig50%
mind20forrásban
AAC
AAB
Cukoroldat – mind A A
INFÓ
16.28
2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelöléseA rozsdamentes csavarok és anyák jelölésének tartalmaz-
nia kell az acélcsoportot és a szilárdsági osztályt, valamint
a gyártói jelet.
Csavarok jelölése a DIN ISO 3506-1 szerintA hatlapfejű és a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarokat
M5 névleges átmérő fölött a jelölési rendszernek megfelelően
egyértelműen meg kell jelölni. A jelölést lehetőség szerint
a csavarfejen kell elhelyezni.
Anyák jelölése a DIN EN ISO 3506-2 szerintAz anyákat 5 mm névleges menetátmérő fölött a jelölési rend-
szernek megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.
A jelölés csak az egyik felfekvő felületen megengedett, és azt
csak bemélyítve szabad elhelyezni. A jelölés a kulcsfelületen is
megengedett.
M ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-2 szabványból
A2-50
XYZ
XYZ
Festigkeitsklasse nur beiMuttern geringer Festigkeit(siehe Abschnitt 3.2.3)
Herkunfszeichen
XYZ
A2-70
XYZ
A2
FestigkeitsklasseStahlgruppe
XYZ
Alternative Kennzeichnungfür Zylinderschraubenmit Innensechskante
Kennzeichnung von Schrauben,die aufgrund ihrer Geometriedie Anforderungen an die Zug- oder Torsionsfestigkeitnicht erfüllen z.B. niedrige Zylinderköpfe
A2-70
XYZ
A2-70
A4
A2-70XYZ
L ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-1 szabványból
Származási jel
AcélcsoportSzilárdsági osztály
Alternatív jelölés belsô-kulcsnyílású hengeres fejû csavarokhoz
Olyan csavarok jelölése, melyek geometriai kialakításuk következtében nem teljesítik a szakítószilárdságra vonatkozó követelményeket – pl. ala-csony hengeres fejû csavarok
Szilárdsági osztály csak alacsony szilárd-ságú anyáknál (lásd 3.2.3 szakasz
INFÓ
16.29
3. DIN-ISO INFORMÁCIÓK MŰSZAKI SZABVÁNYOSÍTÁS – ÁTÁLLÁS AZ ISO SZABVÁNY-RA
3.1 SzabályzatA műszaki szabványosítás a műszaki területen végzett
egységesítési munka, amelyet az érdekelt csoportok közösen
végeznek. Célja a fogalmak, termékek és eljárások stb. meg-
határozása, rendezése és egységesítése a technika területén.
Ezáltal pl. a különböző konstrukciókhoz optimális megoldások
találhatók, miközben a szükséges szerkezeti elemek megren-
delése igencsak jelentően leegyszerűsödik.
Ezt az egységesítési munkát Németországon belül a múltban
nemzeti szinten a Német Szabványosítási Intézet (DIN) végezte.
Ezenkívül regionális szinten léteznek a Európai Szabványok
(EN szabványok), valamint nemzetközi szinten az ISO szabvá-
nyok, amelyeket a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ad ki.
A Nemzeti Szabványokat (DIN) messzemenőkig nemzet-
közi / európai szabványok váltják / váltották fel. A DIN szab-
ványokat a továbbiakban csak olyan termékekre alkalmazzák,
amelyekre nincs ISO vagy EN szabvány.
A Nemzetközi Szabványok (ISO) az 1946-ban alapított
ISO feladata és célkitűzése értelmében a műszaki szabályok
világméretű egységesítését szolgálják, ezáltal egyszerűsítik az
árucserét, és megszüntetik a kereskedelmi akadályokat.
Az Európai Szabványok (EN) célja a műszaki szabályok
és törvények harmonizálása az 1995.1.1. óta megvalósult
közös európai belső piacon (EU/EGK). Alapvető célkitűzés,
hogy a meglévő ISO szabványokat amennyire lehetséges
EN szabványként változatlan formában átvegyék. Az ISO és
az EN szabványok közötti különbség abban áll, hogy az EN
szabványokat az Európai Tanács határozata értelmében a
tagországokban nemzeti szabványként haladéktalanul és
változatlanul át kell venni és be kell vezetni – és a megfelelő
nemzeti szabványt ezzel egy időben vissza kell vonni.
3.1.1 Termékmegnevezések és termékmódosításokAz európai szabványok bevezetését gyakran áttekinthetetlennek
és kaotikusnak nevezik. Ez azonban, alaposabban megnézve,
nincs így. Sok DIN szabvány alapul szolgált az ISO szabványok-
hoz. A régi DIN szabványok az új ISO szabványokra változtak.
Ha egy ISO szabványt változtatás nélkül átvesznek a nemzeti
szabványelőírásokba, akkor a nemzeti szabvány ugyanolyan
elnevezést kap, mint a megfelelő ISO szabvány. Egy ISO
szerinti csavaranya elnevezése ennek megfelelően az egész
világon ISO 4032-M 12-8.
Alapjában véve sok esetben nem lehet „DIN-ről ISO-ra“ való
átállásról beszélni, mert az ISO szabványok a múltban már
sok DIN szabványt átvettek. Az egyes szabványelőírások har-
monizálásánál változik ugyan néhány elnevezés, de magukon
a termékeken nem sok minden változik.
Időközben az ISO szabványoknak az európai szabályzatba
(EN) való átvételénél a 20-ezres számot hozzáadták az ISO
számhoz (pl. DIN EN ISO 24034). Ezt a jelölési rendszert
azonban néhány évvel ezelőtt ismét megszüntették és a most
szokásos „DIN EN ISO . . .“ formával helyettesítették.
Az elnevezés-módosítások a gyártási dokumentációk és
a rendelési adattárak tekintetében bizonyára nagyon bosz-
szantóak, mivel ezeket előbb-utóbb meg kell változtatni. Egy
dologgal azonban tisztában kell lennünk: Minél gyorsabban
megvalósítjuk az európai szabványok megfelelőségét, annál
gyorsabban élvezhetjük a kereskedelmi, ill. beszerzési akadá-
lyok leküzdésének a hasznát Európán belül.
Mint ahogy említettük, sok DIN szabvány tartalma már meg-
felel az ISO szabványnak, mert azokat már akkor bevezették,
amikor az „ISO-átállás“ még nem volt aktuális.
A csavarokra és anyákra vonatkozó, nyilvánvalóan legfonto-
sabb ISO 898-1 „Kötőelemek mechanikai tulajdonságai“ c.
szabvány esetében az európaizálás után semmilyen válto-
zások nem várhatók, mivel ezt a szabványt kezdettől fogva
változatlan tartalommal átvették a német szabványgyűjte-
ménybe.
A szabályzatok harmonizálásánál az egyik, valószínűleg leg-
jelentősebb termékmódosítás mindenesetre még előttünk áll.
Ez pedig a kulcsnyílásokat érinti az összes hatlapú terméknél.
INFÓ
16.30
Ide tartoznak az M 10, M 12 és M 14 méretű csavarok és
anyák (ezeknél a kulcsnyílások 1 mm-rel csökkennek), vala-
mint az M 22-es csavarok (2 mm-rel nagyobb kulcsnyílás).
Ezt a négy méretet leszámítva az összes többi csavarméret
már teljesen azonos az ISO szabvánnyal. Ez azt jelenti,
hogy például egy DIN 933 M 16 x 50-8.8 csavar méretét és
műszaki tulajdonságait tekintve teljesen azonos az ISO 4017
M 16 x 50-8.8 csavarral. Itt tehát csak a megnevezést kell
módosítani a gyártási dokumentációkban vagy a rendelési
adattárakban.
Ezzel szemben az ISO az új műszaki ismeretek alapján a hat-
lapú anyáknál növelte a magasságot, mert felismerték, hogy
különösen az új meghúzási eljárások alkalmazásánál a le-
szakítási szilárdságot már nem lehetett biztosítani. Ebben az
esetben a kötés már nem lenne biztonságos. Már csak ezért
is nagyon ajánlatos az ISO szabványok szerinti csavaranyák
használata.
3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás ISO-DIN összehasonlító szembeállítás
DIN ISO DIN ISO DIN ISO ISO DIN ISO DIN ISO DIN
1 2339 931 4014 6914 7412 1051 660/661 4036 439 8673 934
7 2338 933 4017 6915 7414 1207 84 4161 6923 8673 971
84 1207 934 4032 6916 7416 1234 94 4762 912 8674 971-2
85 1580 934 8673 6921 8102 1479 7976 4766 551 8676 961
94 1234 960 8765 6923 4161 1481 7971 7040 982 8677 603
125 7089 961 8676 6924 7040 1482 7972 7040 6924 8733 7979
125 7090 963 2009 6925 7042 1483 7973 7042 980 8734 6325
126 7091 964 2010 7343 8750 1580 85 7042 6925 8735 7979
417 7435 965 7046 7343 8751 2009 963 7045 7985 8736 7978
427 2342 966 7047 7344 8748 2010 964 7046 965 8737 7977
433 7092 971-1 8673 7346 13337 2338 7 7047 966 8738 1440
438 7436 971-2 8674 7971 1481 2339 1 7049 7981 8740 1473
439 4035 980 7042 7972 1482 2341 1434 7050 7982 8741 1474
439 4036 980 10513 7973 1483 2342 427 7051 7983 8742 1475
440 7094 982 7040 7976 1479 2936 911 7072 11024 8744 1471
551 4766 982 10512 7977 8737 4014 931 7089 125 8745 1472
553 7434 985 10511 7978 8736 4016 601 7090 125 8746 1476
555 4034 1440 8738 7979 8733 4017 933 7091 126 8747 1477
558 4018 1444 2341 7979 8735 4018 558 7092 433 8748 7344
601 4016 1471 8744 7981 7049 4026 913 7093 9021 13337 7346
603 8677 1472 8745 7982 7050 4027 914 7094 440 8750 7343
660 1051 1473 8740 7983 7051 4028 915 7412 6914 8751 7343
661 1051 1474 8741 7985 7045 4029 916 7414 6915 8752 1481
911 2936 1475 8742 7991 10642 4032 934 7416 6916 8765 960
912 4762 1476 8746 9021 7093 4034 555 7434 553 10642 7991
913 4026 1477 8747 11024 7072 4035 439 7435 417 10511 985
914 4027 1481 8752 7436 438 10512 982
915 4028 6325 8734 8102 6921 10513 980
916 4029
INFÓ
16.31
3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve az ISO szabvány szerinti „laptávolság“ adataiban
Hatszögletű kulcsnyílások DIN ISO
M10 17 mm 16 mm
M12 19 mm 18 mm
M14 22 mm 21 mm
M22 32 mm 34 mm
3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok – kiadás: 1997. november / Műszaki szállítási feltételek
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
267 20. rész – DIN EN ISO 6157-2 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek
267 21. rész – DIN EN ISO 10484 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek
DIN ISO 225 225 DIN EN 20225 Mechanikus kötőelemek, csavarok és anyák, méretezés (ISO 225:1991)
nincsenek
DIN ISO 273 273 DIN EN 20273 Mechanikus kötőelemek átmenő furatok csavarokhoz (ISO 273: 1991)
nincsenek
DIN ISO 898 1. rész
898-1 DIN EN ISO 898 1. rész Kötőelemek, csavarok mechanikai tulajdonságai (ISO 898-1: 1988)
nincsenek
267 4. rész 898-2 DIN EN 20898-2 Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők (ISO 898-2: 1992)
nincsenek
DIN ISO 898 6. rész
898-6 DIN EN ISO 898 6. rész Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők, finommenet(ISO 898-6: 1988)
nincsenek
267 19. rész 6157-1 DIN EN 26157 1. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános követelményekre (ISO 6157-1: 1988)
nincsenek
267 19. rész 6157-3 DIN EN 26157 3. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános követelményekre (ISO 6157-3: 1988)
nincsenek
DIN ISO 7721 7721 DIN EN 27721 Süllyesztett fejű csavarok; süllyesztett fejek kialakítá-sa és vizsgálata (ISO 7721: 1983)
nincsenek
267 9. rész – DIN ISO 4042 Menetes alkatrészek – galvánbevonatok nincsenek
267 1. rész – DIN ISO 8992 Csavarokra és anyákra vonatkozó általános követel-mények
nincsenek
267 5. rész – DIN EN ISO 3269 Mechanikus kötőelemekÁtvételi vizsgálat
nincsenek
267 11. rész – DIN EN ISO 3506 1,2,3. rész
Rozsdamentes acélból készült kötőelemek – Műszaki Szállítási Feltételek
nincsenek
267 12. rész – DIN EN ISO 2702 Acélból készült, hőkezelt lemezcsavarok – Mechanikai tulajdonságok
nincsenek
267 18. rész 8839 DIN EN 28839 Nem vasból készült kötőelemek, csavarok és anyák mechanikai tulajdonságai (ISO 8839: 1986)
nincsenek
INFÓ
16.3216.32
3.4.2 Metrikus kiscsavarok
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
84 1207 DIN EN 21207 Hengeres fejű hornyos csavarok; termékosztály: A (ISO 1207: 1992)
részben fejmagasság és fejátmérő
85 1580 DIN EN 21580 Lapos fejű hornyos csavarok; termékosztály: A részben fejmagasság és fejátmérő
963 2009 DIN EN 22009 Süllyesztett fejű hornyos csavarok, forma: A részben fejmagasság és fejátmérő
964 2010 DIN EN 22010 Süllyesztett fejű lencsefejű hornyos csavarok, forma: A
részben fejmagasság és fejátmérő
965 7046-1 DIN EN 27046-1 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter-mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej)
részben fejmagasság és fejátmérő
965 7046-2 DIN EN 27046-2 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter-mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej)
részben fejmagasság és fejátmérő
966 7047 DIN EN 27047 Süllyesztett lencsefejű kereszthornyos csavarok (egységes fej); termékosztály: A
részben fejmagasság és fejátmérő
7985 7045 DIN EN 27045 Lapos fejű kereszthornyos csavarok;termékosztály: A
részben fejmagasság és fejátmérő
3.4.3 Szegek és csapok
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
1 2339 DIN EN 22339 Kúpos szegek; edzetlen (ISO 2339:1986) I hossz süveggel együtt
7 2338 DIN EN 22338 Hengeres szegek; edzetlen (ISO 2338:1986) I hossz süveggel együtt
1440 8738 DIN EN 28738 Alátétek csapokhoz; termékosztály: A (ISO 8738: 1986)
részben külső átmérő
1443 2340 DIN EN 22340 Fej nélküli csapok (ISO 2340:1986) nincsenek
1444 2341 DIN EN 22341 Fejes csapok (ISO 2341:1986) nincsenek
1470 8739 DIN EN 8739 Hengeres hasított szegek bevezető véggel (ISO 8739:1997)
nincsenek
1471 8744 DIN EN 8744 Kúpos hasított szegek (ISO 8744:1997) nincsenek
1472 8745 DIN EN 8745 Hasított illesztőszegek (ISO 8745:1997) nincsenek
1473 8740 DIN EN 8740 Hengeres hasított szegek leélezéssel (ISO 8740:1997)
nincsenek
1474 8741 DIN EN 8741 Dugós hasított szegek (ISO 8741:1997) nincsenek
1475 8742 DIN EN 8742 Rovátkolt keresztszegek – a hossz 1/3-a behasítva (ISO 8742:1997)
nagyobb nyíróerők
1476 8746 DIN EN 8746 Hasított félgömbfejű szegek (ISO 8746:1997) nincsenek
1477 8747 DIN EN 8747 Hasított süllyesztett fejű szegek (ISO 8747:1997) nincsenek
1481 8752 DIN EN 8752 Feszítő szegek; hornyolt (ISO 8752:1997) Az élletörés szöge törölve
6325 8734 DIN EN 8734 Hengeres szegek; edzett (ISO 8734:1997) A/B alak megszűnt
7977 8737 DIN EN 28737 Kúpos szegek menetes csappal; edzetlen(ISO 8737:1986)
nincsenek
7978 8736 DIN EN 28736 Kúpos szegek belső menettel; edzetlen (ISO 8736:1986)
nincsenek
7979 8733 DIN EN 8733 Hengeres szegek belső menettel; edzetlen (ISO 8733:1997)
nincsenek
7979 8735 DIN EN 8735 Hengeres szegek belső menettel; edzett (ISO 8735:1997)
nincsenek
16.32
INFÓ
16.33
3.4.4 Lemezcsavarok
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
7971 1481 DIN ISO 1481 Laposfejű hornyos lemezcsavarok (ISO 1481: 1983)
részben fejmagasság és fejátmérő
7972 1482 DIN ISO 1482 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő
7973 1483 DIN ISO 1483 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő
7976 1479 DIN ISO 1479 Hatlapfejű lemezcsavarok teilweise Kopfhöhe
7981 7049 DIN ISO 7049 Kereszthornyos lemezcsavarok, lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő
7982 7050 DIN ISO 7050 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő
7983 7051 DIN ISO 7051 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej
részben fejmagasság és fejátmérő
3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
439 T1 4036 DIN EN 24036 Hatlapú anya leélezés nélkül (ISO 4036: 1979) 4 kulcsnyílás
439 T2 4035 DIN EN 24035 Hatlapú anya leélezéssel (ISO 4035: 1986) 4 kulcsnyílás
555 4034 DIN EN 24034 Hatlapú anyák; termékosztály: C Anyamagasság és 4 kulcsnyílás
558 4018 DIN EN 24018 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás
601 4016 DIN EN 24016 Hatlapfejű csavar anyával 4 kulcsnyílás
931 4014 DIN EN 24014 Hatlapfejű csavar szárral 4 kulcsnyílás
933 4017 DIN EN 24017 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás
934 ISO-Typ 1 4032 DIN EN 24032 Hatlapú anya metrikus szabványmenettel Anyamagasság és 4 kulcsnyílás
934 ISO-Typ 1 8673 DIN EN 28673 Hatlapú anya metrikus finommenettel Anyamagasság és 4 kulcsnyílás
960 8765 DIN EN 28765 Hatlapfejű csavarok szárral és metrikus finom-menettel
4 kulcsnyílás
961 8676 DIN EN 28676 Hatlapfejű csavarok 10.9, tövigmenetes 4 kulcsnyílás
3.4.6 Hernyócsavarok
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
417 7435 DIN EN 27435 Hernyócsavarok horonnyal és csapos véggel (ISO 7431: 1983)
nincsenek
438 7436 DIN EN 27436 Hernyócsavarok horonnyal és vágóéllel (ISO 7436: 1983)
nincsenek
551 4766 DIN EN 24766 Hernyócsavarok horonnyal és kúpos véggel (ISO 4766: 1983)
nincsenek
553 7434 DIN EN 27434 Hernyócsavarok horonnyal és csúcsos véggel (ISO 7431: 1983)
nincsenek
913 4026 DIN 913 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok kúpos véggel
nincsenek
INFÓ
16.34
DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN
Cím Módosítások
914 4027 DIN 914 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csúcsos véggel
nincsenek
915 4028 DIN 915 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csapos véggel
nincsenek
916 4029 DIN 916 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok vágóéllel nincsenek
3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál és hatlapú anyáknál
Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.
Kerülendő méretek
DIN ISO DIN 555 ISO 4034ISO-1 típus
DIN 934 ISO 4032 (NM) 8673 (FM)ISO-1 típus
M1 2,5 – – 0,55–0,8 0,55–0,8 –
M1,2 3 – – – 0,75–1 –
M1,4 3 – – – 0,95–1,2 –
M1,6 3,2 – – 1,05–1,3 1,05–1,3
M2 4 – – 1,35–1,6 1,35–1,6
M2,5 5 – – 1,75–2 1,75–2
M3 5,5 – – 2,15–2,4 2,15–2,4
(M3,5) 6 – – 2,55–2,8 2,55–2,8
M4 7 – – 2,9–3,2 2,9–3,2
M5 8 3,4–4,6 4,9–5,6 3,7–4 4,4–4,7
M6 10 4,4–5,6 4,6–6,1 4,7–5 4,9–5,2
(M7) 11 – – – 5,2–5,5 –
M8 13 5,75–7,25 6,4–7,9 6,14–6,5 6,44–6,8
M10 17 16 7,25–8,75 8–9,5 7,64–8 8,04–8,4
M12 19 18 9,25–10,75 10,4–12,2 9,64–10 10,37–10,8
(M14) 22 21 – 12,1–13,9 10,3–11 12,1–12,8
M16 24 12,1–13,1 14,1–15,9 12,3–13 14,1–14,8
(M18) 27 – 15,1–16,9 14,3–15 15,1–15,8
M20 30 15,1–16,9 16,9–19 14,9–16 16,9–18
(M22) 32 34 17,1–18,9 18,1–20,2 16,9–18 18,1–19,4
M24 36 17,95–20,05 20,2–22,3 17,7–19 20,2–21,5
(M27) 41 20,95–23,05 22,6–24,7 20,7–22 22,5–23,8
M30 46 22,95–25,05 24,3–26,4 22,7–24 24,3–25,6
(M33) 50 24,95–27,05 27,4–29,5 24,7–26 27,4–28,7
M36 55 27,95–30,05 29,4–31,9 27,4–29 29,4–31
(M39) 60 29,75–32,25 31,8–34,3 29,4–31 31,8–33,4
M42 65 32,75–35,25 32,4–34,9 32,4–34 32,4–34
(M45) 70 34,75–37,25 34,4–36,9 34,4–36 34,4–36
M48 75 36,75–39,25 36,4–38,9 36,4–38 36,4–38
(M52) 80 40,75–43,25 40,4–42,9 40,4–42 40,4–42
M56 85 43,75–46,25 43,4–45,9 43,4–45 43,4–45
INFÓ
16.35
Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.
(M60) 90 46,75–49,25 46,4–48,9 46,4–48 46,4–48
M64 95 49,5–52,5 49,4–52,4 49,1–51 49,1–51
>M64 – M100*6-ig – M100*6-ig –/–
Anyagmagasság-tényező m/d kb. ≤ M4 – – 0,8 0,8
M5–M39 0,8 0,83–1,12 0,84–0,93
≥ M42 ~0,8 0,8
Termékosztály C (durva) ≤ M16 = A (közepes) > M16 = B (közepesen durva)
Menettűrés 7 H 6 H
Szilárdsági osztályAcél
Magtartomány~M5–39
5M16 < d ≤ M39 = 4,5
6,8,10(ISO 8673 = Sz.o. 10 ≤ M16)
>M39 megállapodás szerint megállapodás szerint
Mechanikai tulajdonságokszabvány szerint
DIN 267 4. rész
ISO 898 2. rész (NM) d ≤ M39
DIN 267 4. rész
ISO 898 2. rész (NM) 6. rész (FG)
NM – normál menet, FM – finommenet
INFÓ
16.36
4. CSAVAROK ÉS ANYÁK GYÁRTÁSA
4.1 Elvi gyártási eljárásokA kötőelemek gyártására elvileg több lehetőség is rendelke-
zésre áll.
A gyakorlatban a hidegalakítási technika terjedt el. A csavarok
túlnyomó részét ezzel a technikával gyártják. De éppenséggel
a többi eljárásnak is van létjogosultsága; a melegalakítást
például a nagyobb átmérő-tartományokban, a forgácsoló
alakítást pedig különleges csavaroknál és rajzos alkatrészek-
nél alkalmazzák:
N ábra: a különböző gyártási eljárások áttekintése
4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás)A mai kötéstechnikában a kötőelemek nagy részét hideg-
folyatási eljárással állítják elő.
A kötőelem formázása többnyire többfokozatú eljárások során
zömítéssel, folyatással és redukálással vagy ezen eljárások
kombinálásával történik. A gyártás ezen módjához alkották
meg a masszív- vagy hidegalakítás fogalmat.
Ezt az eljárást általában nagy darabszámok esetén alkalmaz-
zák, mivel gazdasági szempontból ez a legésszerűbb.
Az alkalmas átalakítógépek kiválasztása a kötőelem nagysá-
gától és az átalakítási fok mértékétől függ. Minél nagyobb az
átalakítási fok, annál több átalakítási fokozatra van szükség.
A hidegalakításhoz az éles sarkú átmenetek vagy a vékony
profilok kedvezőtlenek és fokozott szerszámkopáshoz
vezetnek.
A végtermék minőségénél döntő szerepet játszik az előanyag
(huzal) megválasztása és minősége. A csavargyártók általában
olyan tárcsákra felcsévélve kapják a huzalt, amelyek súlya
gyakran több, mint 1.000 kilogramm.
Ahhoz, hogy a huzalt kifogástalanul fel lehessen dolgozni
és a szerszámkopás minimális legyen, az normál esetben
foszfátozva van.
Egy csavar vagy egy kötőelem tervezője már a fejlesztés során
megpróbálja összhangba hozni a különböző anyagok előnyeit
és hátrányait a kötőelemmel szemben támasztott követelmé-
nyekkel. Az anyagoknál a rozsdamentes acélok mellett meg-
különböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ha pl. fokozott
szilárdságokra van szükség, akkor alkatrészeket a sajtolás után
kötelező hőkezelési eljárás alá vetni ahhoz, hogy a mechanikai
tulajdonóságokat célirányosan lehessen befolyásolni
Hatlapfejű csavar gyártási állapotszakaszainak képe
Normál körülmények között az anyák előállítása is hideg-
vagy melegalakítási eljárással történik. Az, hogy a két eljárás
közül melyiket használják, egyrészt a nagyságtól, másrészt
a szükséges darabszámtól függ.
Csavarok és anyák gyártása
Melegalakítás Hidegalakítás
Forgácsolóalakítás
Forgácsmentesalakítás
Huzal-levágás
Elő-zömítés
Közbenső zömítés
Készre zömítés
Kalibrálás Menet-hengerlés
INFÓ
16.37
Anya gyártási állapotszakaszainak képe
A hidegalakítás előnyei:• Optimális anyagkihasználás
• Igen nagy mennyiségi teljesítmény
• Nagy méretpontosság és felületminőség
• A szilárdsági tulajdonságok javulása a hidegalakítás okozta
szilárdságnövekedés miatt
• A szálak igénybevételnek megfelelő futása a sajtolt alkat-
részekben
4.1.2 Melegalakítás
Ezzel a gyártási eljárással főleg nagy átmérőjű, kb. M27-től
kezdve, valamint nagy hosszúságú, kb. 300 mm-től kezdve,
elemeket állítanak elő. Továbbá olyan alkatrészekről van szó,
amelyek nagyon kis darabszámuk miatt vagy nagyon nagy
átalakítási fok miatt hidegalakítás-technikával nem állíthatók
elő.
Ennél az eljárásnál a kiindulási anyagot (általában rúdanyag)
egészen vagy esetleg csak részben hevítik fel kovácsolási hő-
mérsékletre. Ez a felmelegítés teszi lehetővé, hogy bonyolult
geometriákat vagy igen nagy átalakítási fokokat is meg lehes-
sen valósítani. Egy melegalakítású alkatrész tipikus jellemzője
az érdes felületszerkezet. Melegalakításkor hidegalakítás
okozta szilárdságnövekedés nem történik.
A melegalakítás előnyei:• Bonyolult geometriák előállítása lehetséges
• Alacsony darabszámok
• Nagy átmérők és hosszak
4.1.3 Forgácsolással történő gyártásForgácsolással történő gyártás alatt az olyan szokásos
megmunkálási lépések értendők, mint esztergálás, marás,
köszörülés vagy dörzsölés, csiszolás.
A kötőelemek vonatkozásában leghasználatosabb módszer az
esztergálás, azonban a hidegalakításban rejlő műszaki lehető-
ségek miatt igen nagy mértékben vesztett a jelentőségéből.
Az esztergáláskor a szerkezeti elem kívánt kontúrja eszter-
gakéssel forgácsolva kerül le a kiindulási anyagról. A kiindu-
lási anyag átmérőjét a szerkezeti elem legnagyobb átmérője
határozza meg. Általában max. 6 m hosszú rúdanyagot hasz-
nálnak. Ennél a gyártási eljárásnál a hideg vagy a melegalakí-
tással ellentétben a kiindulási anyag szálfutása elromlik.
Ez a gyártási eljárás akkor kerül alkalmazásra, ha vagy
a darabszámok nem nagyon nagyok, vagy ha az alkatrész
geometriája éles szélek, kis rádiuszok vagy akár az illesztési
méretek a hideg- vagy a melegalakítási eljárással nem
tarthatók be. Ennél a gyártási eljárásnál problémamentesen
elérhetők Ra 0,4 vagy Rz 1,7 felületi érdességek.
Igen nagy darabszámok esetén nagyon gyakran a nyers
darabokat is hidegalakítási eljárással gyártják, hogy azután
forgácsolással történjen az utánmunkálás.
4.2 MenetvágásCsavarok tömeggyártása során a menetet szokás szerint
formázzák vagy görgőzik. Ennél az eljárásnál a csavar 2
menetmetsző lap (lapos menetmetsző pofák) – melyek közül
az egyik fix, a másik szabad – között lesz görgőzve, melynek
során kialakul a menet (lásd a szemléltető ábrát). Ennél
a menetvágási módnál percenként több száz csap látható el
menettel. A menet rávitele általában még a nemesítés előtt
történik. Ha a menetet különleges követelmények miatt a hő-
kezelési folyamat után viszik rá, akkor véggörgőzött menetről
beszélünk.
INFÓ
16.38
További menetvágási eljárások Beszúró eljárásAz azonos fordulatszámmal hajtott szerszámgörgőknek
azonos a forgásirányuk. A munkadarab forog, anélkül,
hogy tengelyirányban eltolódna. Ezzel az eljárással igen
nagy menetemelkedési pontosságú menetek állíthatók elő.
Áteresztő eljárásA menetemelkedés létrehozása a görgőtengelyeknek az
emelkedési szöggel való döntésével történik. A munkadarab
tengelyirányú lökést kap és egy teljes fordulat esetén egy
tengelyirányú menetemelkedéssel mozog. Ezzel túl hosszú
menetek is készíthetők.
MenetmetszésEnnél az eljárásnál a menet elkészítése menetfúró vagy
csavarmenetmetsző fej segítségével történik. Ez az eljárás
csavarok esetén általában csak nagyon kis darabszámok vagy
forgácsolással készített alkatrészek esetén kerül alkalmazásra.
Anyamenet készítésekor azonban más a helyzet. Itt a menet
vágása menetfúróval vagy anyamenetfúróval történik.
Menetvágás anyamenetfúróval ellátott automatán
4.2.1 Szálfutás Mindkét ábrából nagyon szépen láthatók a különbségek egy
görgőzött és egy metszett menet között. A menetformázáskor
az anyag még egyszer kiegészítőleg hidegalakítás okozta
szilárdságnövekedést ér el és nem szakad meg a szálfutás.
A csap kimenő átmérője itt kb. a középátmérőnél van.
A menetvágáskor a csap kimenő átmérője azonos a menet
névleges átmérőjével. A szálfutás a vágás következtében
megszakad.
4.3 Hőkezelés4.3.1 NemesítésAz „edzés“ és az ezt követő „megeresztés“ kombinációját
nemesítésnek nevezzük.
A nemesítés a DIN EN ISO 898 1. rész szerinti csavarokra a 8.8
szilárdsági osztálytól felfelé és a DIN EN 20898 2. rész szerinti
anyákra a 05, 8 szilárdsági osztálytól felfelé (> M16) előírás.
4.3.2 EdzésA csavart egyebek mellett a széntartalomtól függően egy
meghatározott hőmérsékletre felmelegítik, és hosszú ideig
ezen a hőmérsékleten tartják. Eközben az anyag szerkezete
átalakul. Az ezt követő hirtelen lehűtéssel (víz, olaj stb.) nagy
keménységnövekedés érhető el.
fix menetmetsző-lap
szabadon mozgó menetmetsző-lap
a menet külső átmérője
Szálfutás menetvágáskor
Szálfutás menetformázáskor
INFÓ
16.39
4.3.3 MegeresztésAz üvegkemény és ezáltal rideg anyag ebben az állapotban
a gyakorlatban nem használható. Az anyagot ismét fel kell
melegíteni a szabványban meghatározott minimális hőmér-
sékletre, hogy az anyag szerkezetében lévő feszültségek
csökkenjenek. Ezzel a művelettel ugyan csökken az előzőleg
nyert keménység (ez azonban még jelentősen meghaladja
a kezeletlen anyag értékeit), de nagyobb szívósság érhető el.
Ez az eljárás fontos segédeszköz a gyártó számára ahhoz,
hogy a csavarokat úgy gyártsa, hogy azok a gyakorlatban
megkövetelt igényeknek megfeleljenek.
4.3.4 BetétedzésEzt az eljárást a többi között lemez- és fúrócsavaroknál,
menetnyomó- és önfúró csavaroknál alkalmazzák. Ennél
döntő jelentősége van a nagy felületi keménységnek, hogy
ezek a csavarok képesek legyenek a menetet önállóan
létrehozni.
A gyártáshoz 0,05–0,2%-os széntartalmú acélokat használ-
nak. Ezeket felmelegítik és szenet leadó környezetben
(pl. metán) hosszabb ideig hőntartják. A szén a peremzónák-
ba diffundál, és ezáltal helyileg növeli a széntartalmat. Ezt
a folyamatot felszenesítésnek nevezzük. Az anyagot ezután
hirtelen lehűtik, és ezáltal a peremzónákban megedzik.
Ennek az az előnye, hogy a felület nagyon kemény lesz, de
ennek ellenére a csavarmagban elegendő szívósság marad.
4.3.5 Lágyítás (temperálás) Egy sor különböző lágyítási eljárás létezik, amelyeknek elté-
rő hatása van az anyagszerkezetre és az anyagban uralkodó
feszültség-állapotokra. A kötőelemekkel összefüggésben
a feszültségszegény lágyítás egy nagyon fontos eljárás (fel-
melegítés kb. 600 °C-ra és hosszabb idejű hőntartás).
A hidegalakításnál kialakuló hidegkeményedés a feszültség-
szegény lágyítással visszafordítható. Ez különösen fontos
a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályú csavaroknál, mivel itt
a csavarnak nagy nyúlással kell rendelkeznie.
4.3.6 TemperálásTemperálás alatt a nagy szilárdságú alkatrészek (szilárd-
ságok ≥1.000 MPa vagy keménységek ≥320HV) termikus
kezelése értendő a hidrogén-elridegedés veszélyének
minimalizálása céljából. A temperálást legkésőbb 4 órával
a galvanikus felületkezelés befejezése után el kell végezni.
A minimális hőmérsékletet a szilárdsági osztályok, illetve
a felhasznált anyagok szerint kell megválasztani.
INFÓ
16.40
5. FELÜLETVÉDELEM
5.1 Korrózió
Egy nyugati ipari állam bruttó társadalmi termékének mint-
egy 4%-át megsemmisíti a korrózió.
Ennek kb. 25%-a a jelenlegi tudásunk alkalmazásával
elkerülhető lenne.
A korrózió egy fémes anyag reakcióba lépése a környezeté-
vel, amelynek hatására egy anyag mérhetően megváltozik
és amely egy szerkezeti elem désének akadályozásához
vezethet. A legtöbb esetben ez a reakció elektrokémiai
természetű, néhány esetben azonban kémiai vagy fémfizikai
természetű is lehet.
Minden ember megfigyelheti a mindennapi életében
a korróziót:
• Rozsda a járműveken, a korlátokon és a kerítéseken
• Közúti építmények, hidak, épületek lassú tönkremenetele
• Acélból készült vízvezetékek és fűtéscsövek
A korrózió elkerülhetetlen – a korrózió okozta károk azon-
ban alkalmas korrózió elleni védelmi intézkedések helyes
tervezése esetén elkerülhetők.
A „csavarkötés korróziós rendszere“, az adott használati
feltételek mellett, legalább olyan korrózióálló legyen,
mint az összekötendő alkatrészek.
A tervező feladata a szükséges korrózióvédelmi intézkedé-
sek meghatározása. Ennek keretében egy korrózióvédelmi
rendszer elhasználódási tartalékát, valamint a környezeti
feltételeket kell figyelembe venni.
A korrózió megjelenési formái nagyon különbözőek lehet-
nek. (Korróziófajták: lásd DIN 50900).
5.2 Korróziófajták
Felületi korrózió, pl. rozsda
Réskorrózió
Kontaktkorrózió
–
Elektrolyt
+
elektrolit
INFÓ
16.41
Elhordási ráták, irányértékek µm-ben évente
Közeg Cink, nem kromátozott
Sárgaréz Ms 63 Vörösréz CuNi 1,5 Si Ötvözetlen acél, védelem nélkül
Falusi levegő 1–3 ≤ 4 ≤ 2 ≤ 80
Városi levegő ≤ 6 ≤ 4 ≤ 2 ≤ 270
Ipari levegő 6–20 ≤ 8 ≤ 4 ≤ 170
Tengeri levegő 2–15 ≤ 6 ≤ 3 ≤ 170
1. táblázat
5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használta módjai5.3.1 Nemfémes bevonatok
Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság
Beolajozás Munkadarabokat olajba merítik Csupasz acél alkatrészekRövid idejű korrózióvédelemre alkalmas, pl. szállításkor
nincs definiálva
Barnítás (DIN 50938)
A munkadarabokat savba vagy alkáli oldatokba merítik. A reakció révén (barnás)fekete színű oxid-rétegek keletkeznek.Nincs rétegvastagságCél: Vékony védőréteg képződik a felületen. Nincs hidrogén miatti rideggé válás.
Fegyveralkatrészek Idomszerek és méréstechnika
Sópermetköd-tesztelés kb. 0,5 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot.
Foszfátozás (DIN EN 12476)
Megkülönböztethetők vas-/cink-/mangán-foszfátozások. A munkadarabokat fémfoszfát- fürdőbe merítik.Rétegvastagság 2–15 µm (rendszerfüggő)
Acél hideg átalakítása korrózió-védelmi szerekkelKopáscsökkentés mangán-foszfá-tozásnálLakkréteg tapadóalapja (megaka-dályozza az alsó rozsdásodást)
Sópermetköd-tesztelés kb. 3 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot.
2. táblázat
5.3.2 Fémes bevonatok
Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság
Galvanikus horgany-zás (ISO 4042,DIN 50979)
Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passzi-válással.Opcionálisan védőbevonattal
Csekély és közepes korróziós igény-bevételű területeken pl. általános gépgyártás, elektrotechnika – ter-mikus terhelhetőség rendszerfüggő 80 °C–120 °C
Korrózióállóság 200 óráig alap-fém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (rétegvas-tagságok és rendszerfüggő)
Galvanikuscink beötvözött réteg (cink-vas) (cink-nikkel) (ISO 4042,DIN 50979)
Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passzi-válással.Opcionálisan védőbevonattal
Maximális korróziós igénybevételű területeken pl. a motortérben vagy a fékeknél használt olyan szerkeze-ti elemeknél, ahol mind a hagy hő, mind pedig a téli sószórás okozta hatás miatt a normál galvanikus horganyzás túl sokat követel
Maximális katódos korrózió-véde-lem – már 5 μm rétegvastagságtól (fontos az illesztésekhez) Nincse-nek terjedelmes korróziós termékek cink-nikkel esetén. Korrózióállóság 720 óráig alapfém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizs-gálatnál (rétegvastagságok és rendszerfüggő)
INFÓ
16.42
Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság
Galvanikus nikkelezés(DIN EN 12540)
Fémleválasztás galvanikus fürdőbenOpcionálisan impregnálással
Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területeken pl. deko-rációs alkalmazások belső térbenTöbbrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm
A nikkel az elektrokémiai tulajdon-ságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját.
Galvanikus krómozás (DIN EN 12540)
Fémleválasztás galvanikus fürdőbenTöbbnyire bevonatként nikkele-zett felületekenA krómréteg vastagsága általá-ban 0,2 és 0,5 µm közé esik
Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területekenpl. dekorációs alkalmazások belső térbenTöbbrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm
A króm az elektrokémiai tulajdon-ságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját.
Mechanikus horganyozás(DIN EN 12683)
Fémport kalapálnak rá a szerkezeti elemekre, az üvegy-gyöngyök „ütközőanyagként“ szolgálnak.A rétegfelhordás kémiai közeg segítségével történik, nem alkalmaznak áramotA rétegfelhordás helyiséghő-mérsékleten történik
Nagy szilárdságú rugózó szerkezeti elemek biztosítótárcsái (nem áll fenn a hidrogén-indukálás veszélye a rétegfelhordási folyamat alatt)
Korrózióállóság 144 óráig alap-fém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (réteg-vastagságok és rendszerfüggő)
3. táblázat
5.3.3 Egyéb bevonatok
Eljárás Magyarázatok Maximális alkalmazási hőmérséklet
Alisonizálás Speciális keménynikkelezés.
Rezezés A sárgaréz bevonatokat főleg dekorációs célokra használják. Ezenkívül azért is rezeznek acél elemeket, hogy javítsák az acélon a gumi tapadószilárdságát.
Vörösrezezés Ha szükséges, közbenső rétegként a nikkelezés, krómozás és ezüstözés előtt. Fedőréteg-ként dekorációs célokra.
Ezüstözés az ezüst bevonatokat dekorációs és műszaki célokra használják.
Ónozás Az ónozást főleg a forraszthatóság (lágyforrasztás) biztosítása, ill. javítása érdekében alkalmazzák. Egyidejűleg a korrózióvédelmet is szolgálja. Termikus utókezelés nem lehetséges.
Eloxálás Az anódos oxidálással az alumíniumnál védőréteget képeznek, amelynek korrózióvédő hatása van és megakadályozza a foltosodást. Dekorációs célokra gyakorlatilag minden színárnyalat elérhető.
Ruspert Kiváló minőségű lamellás cink-alumínium bevonat, a legkülönbözőbb színekben előállít- ható. Rétegvastagságtól függően 500 óra vagy 1000 óra a permetködvizsgálatban. (DIN 50021).
Barnítás (feketítés)
Kémiai eljárás. Fürdő-hőmérséklet kb. 140°C ezt követő olajozással. Dekorációs célokra, csak csekély korrózióvédelem.
Feketítés(rozsdamentes)
Kémiai eljárás. Ezáltal az A1–A 5 minőségű acélok korrózióállósága csökkenhet. Dekorációs célokra. Kültéri felhasználásra nem alkalmas.
70 °C
Polyseal Hagyományos merítési eljárással először egy cinkfoszfát réteget visznek fel. Ezt egy szerves védőréteg követi, ami kb. 200°C-on kikeményedik. Végezetül még egy réteg rozsdavédő olajat visznek fel. Ez a védőbevonat különféle színekben készülhet (rétegvastagság: kb. 12 µm).
Impregnálás A viaszt tartalmazó, vízkiszorító folyadékban végzett utókezelésnek köszönhetően főleg a nikkelezett alkatrészeknél a mikropórusok viasszal zárhatók le.Ezáltal lényegesen javul a korrózióállóság. A viaszfilm száraz és láthatatlan.
4. táblázat
INFÓ
16.43
5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása
5.4.1 Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042 szerintA legszokásosabb rendszer a kötőelemeken lévő galvanikus
felületek rövid jelöléséhez a DIN EN ISO 4042 szabvány.
Ez a szabvány elsősorban a méretbeli követelményeket
határozza meg azokon az acél és vörösréz-ötvözetű
kötőelemeken, amelyeket galvanikus bevonattal kell
ellátni. Rétegvastagságokat határoz meg és ajánlásokat ad
a hidrogén-elridegedés veszélyének csökkentéséhez nagy
szilárdságú vagy keménységű kötőelemeknél vagy felület-
edzett kötőelemeknél
A DIN EN ISO 4042 szabvány nem tesz különbséget a krómot
(VI)-tartalmazó és a krómtól (VI)-mentes felületbevonatok
között.
Jelölési példa
A táblázat: Bevonó fém/-ötvözés
Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés
Rövid jel Elem
Zn Cink A
Cd Kadmium B
Cu Réz C
CuZn Réz-cink D
Ni b Nikkel E
Ni b Cr r Nikkel-króm F
CuNi b Réz-nikkel G
CuNi b Cr r Réz-nikkel-króm H
Sn Ón J
CuSn Réz-ón K
Ag Ezüst L
Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés
Rövid jel Elem
CuAg Réz-ezüst N
ZnNi Cink-nikkel P
ZnCo Cink-kobalt O
ZnFe Cink-vas R
5. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból
B táblázat: Rétegvastagságok (teljes rétegvastagság)
Rétegvastagság, µm Jelzőszám
Egy bevonó fém Két bevonó fém
Nincs rétegvastag-ság előírva
– 0
3 – 1
5 2+3 2
8 3+5 3
10 4+6 9
12 4+8 4
15 5+10 5
20 8+12 6
25 10+15 7
30 12+18 8
6. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból
C táblázat: Utókezelés és passziválás kromátozással
Fényesség foka
Passziválás kromáto-zással / Saját szín
Betűjelzés
matt nincs szín A
kékestől kékesen irizálóig B
sárgásan csillogótól sárgásbarnáig, irizáló
C
olajzöldtől olajbarnáig D
nyers nincs szín E
kékestől kékesen irizálóig F
sárgásan csillogótól sárgásbarnáig, irizáló
G
olajzöldtől olajbarnáig H
fényes nincs szín J
kékestől kékesen irizálóig K
sárgásan csillogótól sárgásbarnáig, irizáló
L
olajzöldtől olajbarnáig M
tükörfényes nincs szín N
A felületjelölésnek mindig az A táblázat szerinti betűjelzés + a B táblázat szerinti jelzőszám + a C táblázat szerinti betűjelzés megadásából kell állnia.
Bevonó fém
A bevonat min. vastagsága
Fényesség foka és utókezelés
X X X
INFÓ
16.44
Fényesség foka
Passziválás kromáto-zással / Saját szín
Betűjelzés
tetszés szerint
mint B,C vagy D P
matt barnásfeketétől feketéig R
nyersv barnásfeketétől feketéig S
fényes barnásfeketétől feketéig T
Összes fé-nyességi fok
kromátozás nélkül U
7. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból
5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerintEz a szabvány galvanikusan leválasztott és króm(VI)-mente-
sen passzivált cink-bevonatokra és cinkötvözet-bevonatokra
érvényes a vasanyagoknál. A cinkötvözet-bevonatok ötvöző
komponensekként nikkelt vagy vasat tartalmaznak (cink/
nikkel, cink/vas).
A bevonatok, ill. bevonatrendszerek alkalmazásának fő célja
a vasanyagokból készült szerkezeti elemek korrózió elleni
védelme.
Ez a szabvány definiálja a következőkben megadott bevonó
rendszerekhez a jelöléseket, és határozza meg a minimális
korrózióállóságokat az ismertetett vizsgálati eljárásokban,
valamint az ehhez szükséges minimális rétegvastagságokat.
5.4.2 Korrózióállósági irányértékek a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban
Eljárás-csoport Kromátozás- jelölés
A kromát réteg saját színe
ISO 4042 szerinti jelölés
Névleges réteg- vastagság
Fehér rozsda h
Vörös rozsda h
Passziválás színtelen
A átlátszó A1A, A1E, A1J 3 2 12
A2A, A2E, A2J 5 6 24
A3A, A3E, A3J 8 6 48
Passziválás B kék irizáló A1B, A1F, A1K 3 6 12
A2B, A2F, A2K 5 12 36
A3B, A3F, A3K 8 24 72
Kromátozás sárga
C sárga irizáló A1C, A1G, A1L 3 24 24
A2C, A2G, A2L 5 48 72
A3C, A3G, A3L 8 72 120
Kromátozás olívazöld
D olívazöld A1D, A1H, A1M 3 24 24
A2D, A2H, A2M 5 72 96
A3D, A3H, A3M 8 96 144
Kromátozás fekete
BK barnásfeketétől feketéig
A1R, A1S, A1T 3 12 36
A2R, A2S, A2T 5 12 72
A3R, A3S, A3T 8 24 96
8. táblázat
INFÓ
16.45
5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölés
A galvanikus bevonatok cinkből vagy cinkötvözetekből
állnak.
Rövid jel Definíció
Zn Cink-bevonat hozzáadott ötvözőpartnerek nélkül
ZnFe Cinkötvözet-bevonat, 0,3% ... 1,0% tömeg-hányadú vassal
ZnNi Cinkötvözet-bevonat, 12% ... 16% tömeg-hányadú nikkellel
9. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból
5.4.5 PassziválásokPassziválásnak nevezik konverziós rétegeknek alkalmas,
króm(VI)-mentes oldatokkal való kezeléssel történő elő-
állítását, a bevonatok korrózióállóságának javítása céljából.
Beszíneződések lehetségesek.
5.4.6 VédőbevonatokA védőbevonatok növelik a korrózióállóságot és szokás
szerint max. 2 µm rétegvastagságúak. A védőbevonatok
króm(VI)-mentes szerves és/vagy szervetlen kötésekből
állnak.
A hidegtisztítóval eltávolítható termékek, pl. olaj-, zsír-, viasz-
bázisú termékek ezen szabvány keretében nem tekintendők
védőbevonatoknak. A védőbevonatoknak a szerkezeti elem
funkcionális tulajdonságaira gyakorolt befolyását, mint pl.
átmeneti ellenállás, hegeszthetőség, üzemi anyagok el-
viselése, ragasztott kötések, szerkezeti elemtől függően kell
megítélni. A felület funkcionalitásával szemben támasztott
különleges igények esetén a védőbevonat használatában,
valamint a védőbevonó szer fajtájában megállapodásra kell
jutni, mivel a védőbevonatok okozta lehetséges felület-
módosítások tartománya meglehetősen nagy.
A védőbevonatokkal többnyire a passziválás által képződött
interferencia-színek (irizálások) is megszüntethetők.
Rövid jel Leírás
T0 Védőbevonat nélkül
T2 Védőbevonattal
11. táblázat.: Kivonat a DIN 50979 szabványból
Passziválási, ill. eljárási csoport
Rövid név A felület kinézete Megjegyzés
Átlátszó passzivált An Színtelentől színesig irizáló Gyakran „vékony rétegű passziválásnak“ nevezik
Irizálóan passzivált Cn Színesen irizáló Gyakran „vastagrétegű passziválásnak“
Fekete passzivált Fn Fekete
10. táblázat. Kivonat a DIN 50979 szabványból
INFÓ
16.46
Jelölési példák:Cink/nikkel-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen
(Fe), legkisebb 8 µm rétegvastagságon (8) és irizálóan
passziválva (Cn), védőbevonat nélkül (T0)
Fe//ZnNi8//Cn//T0
Cink/vas-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen (Fe),
egy legkisebb 5 µm rétegvastagságon (5) és feketén passzi-
válva (Fn), védőbevonattal (T2) Fe//ZnFe5//Fn//T2
5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása
5.5.1 Cink-lamellás rendszerekA bevonandó alkatrészeket egy centrifuga-kosárba helyez-
ve bemerítik a rétegfelhordási közegbe. Centrifugálással
a rétegfelhordási anyag egy része le lesz választva. Ezáltal
messze menően egyenletes réteg keletkezik. A felhordott
réteg ezután egy tolókemencében 150–300 °C-on beégetésre
kerül (rendszerfüggő). Ahhoz, hogy egyenletes és befedő
réteget kapjunk, az szükséges, hogy a bevonandó alkatrészek
két rétegfelhordási műveletben vegyenek részt. A nagyobb
alkatrészek rétegfelhordása a rétegfelhordási anyag ráfújásával
is elvégezhető.
Ez az eljárás ≤M6 menetes alkatrészekhez és kis belső hajtá-
sú vagy finom kontúrú kötőelemekhez nem alkalmas.
Itt ugyanis nem megfelelő méretű menetekkel és nem hasz-
nálható belső hajtásokkal kell számolni.
A cink-lamellás rendszerek nagy szilárdságú szerkezeti ele-
mek rétegfelhordására alkalmasak. Hidrogén által indukált
5.4.7 Minimális rétegvastagságok és a vizsgálat időtartama
A felületvédő réteg fajtája Kivitel fajtája Eljárásmód Bevonat- korrózió nélkül
Min. vizsg. időtartam órábanAlapanyag-korrózió nélkül (a Zn vagy a Zn-ötvözet réteg-vastagságának függvényében)
5 µm 8 µm 12 µm
galv. cinkbevonat, átlátszóan passzivált Zn//An//T0
dob 8 48 72 96
állvány 16 72 96 120
galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált Zn//Cn//T0
dob 72 144 216 288
állvány 120 192 264 336
galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal Zn//Cn//T2
dob 120 192 264 360
állvány 168 264 360 480
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált ZnFe//Cn//T0
dob 96 168 240 312
állvány 168 240 312 384
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbe-vonattal
ZnFe//Cn//T2dob 144 216 288 384
állvány 216 312 408 528
galv. cink-nikkel ötvözetű bevo-nat, irizálóan passzivált ZnNi//Cn//T0
dob 120 480 720 720
állvány 192 600 720 720
galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal
ZnNi//Cn//T2dob 168 600 720 720
állvány 360 720 720 720
galv. cink-vas ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevo-nattal
ZnFe//Fn//T2dob 120 192 264 360
állvány 168 264 360 480
galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevonattal
ZnNi//Fn//T2dob 168 480 720 720
állvány 240 600 720 720
galv. cink-nikkel ötvözetű bevo-nat, feketén passzivált ZnNi//Fn//T0
dob 48 480 720 720
állvány 72 600 720 720
12. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból
INFÓ
16.47
korrózió a rétegfelhordási folyamatnál, alkalmas tisztítási
eljárás használata esetén, kizárt.
5.5.2 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózió-védelmi rendszerek szabványosítása
Jelölések DIN EN ISO 10683 szerint
• flZn-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság RR
480 óráig pl. Geomet 500A, Geomet 321A, Dacromet 500A,
Dacromet 320A, Delta Tone/Seal
• flZnL-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, beépített kenőeszközzel pl. Geomet 500A,
Dacromet 500A
• flZn-480h-L = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, utólag felszerelt kenőeszközzel pl. Geomet
321A+VL, Dacromet 320A+VL
• flZnnc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, kromát nélkül pl. Geomet 321A, Geomet
500A, Delta Protect, Delta Tone/Seal
• flZnyc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság
RR 480 óráig, kromáttal pl. Dacromet 500A, Dacromet 320A
5.6 Csavarok tűzihorganyzásának szabványo-sítása DIN EN ISO 10684 szerint
5.6.1 Eljárás és alkalmazási területA tűzihorganyzás olyan olvasztásos-merítéses eljárás,
amelynél a kötőelemeket alkalmas előkezelési folyamat
után bemerítik egy fémolvadékba. Utána a felesleges cink
leválasztásra kerül, a korrózió elleni védelemhez szükséges
cink-rétegvastagság beállítása céljából. Ezt követően a kötő-
elemeket általában vízfürdőben hűtik le.
A tűzihorganyzás a 10.9-es szilárdsági osztályig megengedett.
A DIN EN ISO 10684 olyan tudnivalókat közöl az előkezelési
és a horganyzási folyamatokhoz, amelyek minimalizálják a
rideg törések kockázatát. Különösen a 10.9-es szilárdsági osz-
tályú csavaroknál van szükség olyan továbbmenő előírásokra,
amelyek a német Horganyzási Közösségi Választmány bejegy-
zett egyesület (GAV) és a Német Csavarszövetség bejegyzett
egyesület (DSV) egyik műszaki irányelvében került ismerte-
tésre. Az M24 menetméret felett csak a normál hőmérsékletű
horganyzási eljárást kell alkalmazni.
DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti korrózióállóságok a rétegvastagság függvényében
A helyi rétegvastagság minimális értékei (ha a megrendelő előírja)
Vizsgálati időtartam órákban (sópermetködvizsgálat)
Bevonat kromátozással (flZnyc)µm
Bevonat kromátozás nélkül (flZnyc)µm
240 4 6
480 5 8
720 8 10
960 9 12
Amennyiben a megrendelő a felületegységre eső rétegsúlyt g/m² mértékegységben írja elő, akkor az a következőképpen számít-ható át rétegvastagságra:• Bevonat kromátozással: 4,5 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak• Bevonat kromátozás nélkül: 3,8 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak
A megrendelő előírhatja, hogy a bevonatot kromátozással (flZnyc) vagy kromátozás nélkül (flZnnc) kívánja-e; ellenkező esetben az flZn rövid jel érvényes.
13. táblázat: Kivonat a DIN EN ISO 10683 szabványból
INFÓ
16.48
Az olyan belső menetes alkatrészeknél mint az anyák,
a menetvágásra csak a horganyzás után kerül sor.
M12-nél kisebb menetnagyság esetén a párosított menetek
elektromos teherbírása korlátozott lehet, mivel a cink-bevonat
a maga átlagosan legalább 50 µm vastagságával a menetát-
lapolás csökkentéséhez vezet.
5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer
Ahhoz, hogy a csavar és az anya menetpárosításában ele-
gendő helyet biztosítsunk a helyes vastagságú bevonatnak,
két különböző eljárásmód bizonyult megfelelőnek. A menet-
tűrési rendszer nullavonalától kiindulva lesz kialakítva a
bevonat helye vagy a csavarmenetben vagy az anyamenetben.
Ezeket az eljárásmódokat nem szabad keverni. Ezért nagyon
tanácsos tűzihorganyzott, metrikus kötőelemeket garnitúra-
ként beszerezni. Az építésügyben ezt ráadásul szabványok
írják elő.
A 15. táblázatban bemutatott 1. és 2. eljárásmód keverése
vagy a kötés teherbírásának jelentős csökkenéséhez vezet,
vagy szerelési problémákat okoz.
A különleges jelölést a szilárdsági osztály jelölése szerint kell
felvinni. A megrendelési jelölésben a tűzihorganyzás a „tZn“
kiegészítéssel fejezhető ki.
Példa: Hatlapfejű csavar ISO 4014 M12x80 - 8.8U - tZn
5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása5.7.1 RoHS2006. július 1-től az újonnan forgalomba hozott elektro-
és elektronikus készülékeknek nem szabad ólmot, higanyt,
kadmiumot hatértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB),
illetve polibrómozott difenilétert (PBDE) tartalmazniuk.
Kivételek többek között.
• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig
• Ólom ötvözőelemként alumíniumban max.
0,4 súlyszázalékig
• Ólom ötvözőelemként vörösrézötvözetekben
max. 4,0 súlyszázalékig
A fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig (kadmiumnál
0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként megengedett.
Az anya menettűrése A csavar menettűrése a horganyzás előtt
„1“ jelű eljárás 6AZ/6AX 6g/6hKülönleges jelölés „Z“ vagy „X“ nincs„2“ jelű eljárás 6H/6G 6azKülönleges jelölés nincs „U“
14. táblázat: Tűrési rendszerek tűzihorganyzott csavarok és anyák párosítása esetén kell felvinni.
INFÓ
16.49
Érintett termékek:
• Nagy és kis háztartási készülékek
• Információ- és kommunikációtechnikai készülékek
• Szórakoztató elektronikai készülékek
• Világítótestek
• Elektromos és elektronikus készülékek, a helyhez kötött
nagy ipari szerszámok kivételével
• Játékszerek
• Sport- és szabadidős készülékek
• Gyógyászati termékek
• Felügyelő- és ellenőrző műszerek
• Automatikus kiadókészülékek
5.7.2 ELVRégi járművekre vonatkozó irányelv (3,5 t megeng. összsúlyig)2007. július 1-től a járművek részére újonnan forgalomba ho-
zott anyagoknak és szerkezeti elemeknek nem szabad ólmot,
higanyt, kadmiumot és hatértékű krómot tartalmazniuk.
Kivételek többek között
• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig
• Hatértékű króm korrózióvédelmi rétegekben
(2007. július 1-ig)
• Ólom ötvözőelemként vörösréz-ötvözetekben
max. 4,0 súlyszázalékig
Megengedett a fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig
(kadmiumnál 0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként,
amennyiben Ön nem szándékosan fűzi hozzá.
Érintett termékek:
Minden jármű max. 3,5 t megengedett összsúllyal
5.8 Hidrogén miatti rideggé válásHúzó feszültség alatt álló, Rm ≥1000 Mpa húzószilárdságú
vagy ≥320 HV keménységű acél szerkezeti elemek galvanikus
rétegfelhordása esetén fennáll a hidrogén által indukált rideg
törés veszélye.
A szerkezeti elemeknek közvetlenül a rétegfelhordási folya-
mat után elvégzett temperálási kezelése elősegíti a kockázat
minimalizálását. A rideg törés veszélyének teljes megszün-
tetése, a technika mai állása szerint, azonban nem garantál-
ható. Ha csökkenteni kell hidrogén által indukált rideg törés
kockázatát, akkor alternatív rétegfelhordási rendszereket
célszerű előnyben részesíteni.
A biztonság szempontjából fontos szerkezeti elemek részére
olyan korrózió elleni védelmet és rétegfelhordási rendsze-
reket kell választani, amelyek a rétegfelhordáskor az eljárás
jellegéből adódóan kizárják a hidrogén-indukciót, mint pl. a
mechanikus horganyzás, valamint a cink-lamellás rétegfel-
hordások.
A kötőelemek alkalmazója jól ismeri a mindenkori használati
célokat és az abból eredő követelményeket, így a legalkalma-
sabb felületkezelési rendszert kell kiválasztania.
INFÓ
16.50
6. METRIKUS CSAVARKÖTÉSEK MÉRETEZÉSEDUNGENA gépgyártásban használt, különösen nagy szilárdságú
csavarkötések méretezéséhez alapvető tudnivalók találhatók
a 2003. évben kiadott 2230 sz. VDI-irányelvben.
Egy csavarkötés számítása abból az FB hajtóerőből indul ki,
amely kívülről hat a kötésre. Ez a hajtóerő és a szerkezeti ele-
meknek az általa okozott deformálódásai egy tengelyirányú
FA hajtóerővel, egy FQ nyíróerővel, egy Mb hajlító nyomaték-
kal és adott esetben egy MT forgatónyomatékkal hatnak a
csavarkötési helyre.
A szükséges csavarméret számítással történő meghatáro-
zásakor, az előbbiekben ismertetett terhelési viszonyokból
kiindulva, figyelembe kell venni, hogy az ülepedési folyamatok
és a hőmérséklet-változások miatt előfeszítőerő-veszteség
léphet fel.
Továbbá az is figyelembe veendő, hogy a választott szerelési
eljárástól és a súrlódási viszonyoktól függően az FM szerelési
előfeszítő erő többé-kevésbé tág határok között szóródhat.
Az alkalmas csavarméret első kiválasztásához gyakran
elegendő a hozzávetőleges méretezés. Az alkalmazási esettől
függően ilyenkor a VDI 2230 irányelv szerinti kritériumokat
kell ellenőrizni.
6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint)
A fent nevezett ismeretek alapján az első lépésben történik
statikus vagy a dinamikus nyíróerőhöz meg a csavar előzetes
méretezése az alábbi táblázat szerint
1 2 3 4
Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben
Szilárdsági osztály
12.9 10.9 8.8
250
400
630
1.000 M3 M3 M3
1 2 3 4
Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben
Szilárdsági osztály
12.9 10.9 8.8
1.600 M3 M3 M3
2.500 M3 M3 M4
4.000 M4 M4 M5
6.300 M4 M5 M6
10.000 M5 M6 M8
16.000 M6 M8 M10
25.000 M8 M10 M12
40.000 M10 M12 M14
63.000 M12 M14 M16
100.000 M16 M18 M20
160.000 M20 M22 M24
250.000 M24 M27 M30
400.000 M30 M33 M36
630.000 M36 M39
1. táblázat
A Válaszd az 1 oszlopban a csavarkötést támadó terhelés-
hez legközelebb eső nagyobb erőt. Ha kombinált terhelés
(hossz irányú és nyíróerő) esetén FAmax<FQmax/µTmin érvényes,
akkor csak FQmax értéket kell használni.
B A szükséges minimális előfeszítő erő FMmin azáltal adódik, hogy
ettől a számtól a következő lépésekkel továbbmegyünk:
B1 Ha FQmax nyíróerővel kell tervezni: Négy lépés a statikus
vagy a dinamikus nyíróerőhöz
B2 Ha FAmax-szal kell tervezni: Két lépés a dinamikusan és az
excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz
FQ
FQ
INFÓ
16.51
vagy
Egy lépés dinamikusan és centrikusan vagy statikusan és
excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz
vagy
Nincsenek lépések statikusan és centrikusan terhelő tengely-
irányú erőhöz
C Az eltűrhető maximális F előfeszítő erő abból adódik, hogy
ettől az FMmin erőtől továbbmegyünk a következőkkel: Két
lépés csavarnak egyszerű forgó csavarbehajtóval történő
meghúzása, amely utánhúzási nyomatékkal lesz beállítva
vagy
Egy lépés a nyomatékkulccsal vagy precíziós csavarbehajtóval
történő meghúzáshoz, amely a csavar dinamikus nyomaték-
mérése vagy hosszmérése segítségével lesz beállítva
vagy
Nincsenek lépések szögellenőrzéssel történő meghúzáshoz a
túlzottan elasztikus tartományban vagy számítógép-vezérlésű
folyási határ ellenőrzés segítségével történő meghúzáshoz
D A megtalált szám mellett a 2.-4. oszlopban található a
csavar választott szilárdsági osztályához szükséges csavar-
méret mm-ben.
Példa:Egy kötésre dinamikusan és excentrikusan 9.000 N nagyságú
tengelyirányú erő (FA) hat.
A szilárdsági osztály előzőleg már FKL 10.9-cel lett meghatá-
rozva. A szerelés nyomatékkulccsal történik.
A 10.000 N a következő nagyobb erő az 1. oszlopban
az FA erőhöz
B További két lépés excentrikusan és dinamikusan ható
tengelyirányú erő miatt Leolvasás: 25.000 N (=FMmin)
C Egy további lépés ezután a nyomatékkulccsal történő
meghúzási eljárás miatt
Leolvasás: 40.000 N (= FMmax)
D Most leolvasható ehhez az erőhöz a FKL.10.9-hez tartozó
3. oszlopban az M12 csavarméret.
6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása
αA meghúzási tényező (a meghúzási bizonytalanság figyelembevétele)
Minden meghúzási eljárás többé-kevésbé pontos. Ennek okai
az alábbiak:
• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási
tartománya (a súrlódási tényezőket a számításhoz csak
durván lehet megbecsülni),
• különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor (pl. a csavar
gyors vagy lassú meghúzása)
FA
FA
FA
FA
FA
FA
FA
FA
INFÓ
16.52
Irányértékek az αA meghúzási tényezőhöz
αA meghúz. tény. Szórástart. Meghúzási eljárás Beállítási eljárás Megjegyzés
1,05 – 1,2 ±2% – ±10%
Hosszabbodás- vezérelt meghúzás ultrahanggal
Hang-működési idő • Kalibrálási értékek szükségesek• lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés
figyelembe veendő• Kisebb hibák közvetlen mechanikai
hozzákapcsolás, nagyobbak közvetett hozzákapcsolás esetén
1,1 – 1,5 ±5% –±20%
Mechanikus hosszmérés
Beállítás hosszméréssel
• Szükséges a csavar tengelyirányú elaszti-kus hajlékonyságának pontos megállapí-tása. A szórástartomány jelentősen függ a mérési eljárás pontosságától.
• lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés figyelembe veendő
1,2 – 1,4 ±9% –±17%
Folyásihatár- vezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi
A relatív forgató-nyomaték-forgásszög tényezők megadása
Az előfeszítő erő szórását nagy mértékben a folyási határ szórása határozza meg a beépített csavartételben. Csavarokat itt FMmin értékre kell méretezni. A csavaroknak az aA meghúzási tényezővel FMmax-ra történő méretezése ezért ezekhez a meghúzási módszerekhez elmarad.
1,2 – 1,4 ±9% –±17%
Forgásszög-vezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi
Előzetes meghúzási nyomaték és forgás-szög (fokozatok) meghatározása kísérlettel
1,2 – 1,6 ±9% –±23%
Hidraulikus meg-húzás
Beállítás hossz-, illet-ve nyomás-méréssel
• Alacsonyabb értékek hosszú csavarokhoz (lK/d≥5)
• Magasabb értékek rövid csavarokhoz (lK/d ≤2)
1,4 – 1,6 ±17% –±23%
Forgatónyomaték- vezérlésű meghúzás nyomatékkulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgató-nyomaték-mérésű forgó csavarbehaj-tóval
Az előírt meghúzási nyomaték kísérlettel történő meghatá-rozása az eredeti csavarkötési alkat-részen, pl. a csavar hosszmérésével.
Alacsonyabb értékek: sok beállítási, illetve ellenőrzési kísérletre (pl. 20) van szükség. A leadott nyomaték kisebb szórása (pl. ±5%) szükséges.
Kisebb értékek: Kis forgásszögekre,azaz aránylag merev kötésekre Az ellenoldal viszonylag kis keménységére Ellenoldalak, amelyek „berágódásra“ nemhajlamosak, pl. fosz-fátozottak vagy kellő kenés esetén.Magasabb értékek: Nagy forgásszögek-re, azaz viszonylag hajlékony kötésekre, valamint finommenet-re, az ellenoldal nagy keménységére, egyút-tal nyers felülettel.
1,6 – 2,0 (B surlódási-tényező ostály)
±23% –±33%
Forgatónyomaték- vezérlésű meghúzás nyomaték- kulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgató-nyomaték-mérésű forgó csavarbehaj-tóval
Az előírt meghúzási nyomaték megha-tározása a súrlódási tényező becslésével (felületi és kenési viszonyok)
Alacsonyabb értékek: mérő nyomatékkulcs-ra egyenletes meg-húzáskor és precíziós forgó-csavarbehajtó-ra Magasabb értékek: jeladó vagy kihajló nyomatékkulcsra
1,7 – 2,5 (A súrlódási-tényező osztály)
±26% –±43%
2,5 – 4 ±43% –±60%
Meghúzás ütvecsava-rozóval vagy impul-zuscsavarozó-val
A csavarozó beál-lítása utánhúzási nyomatékkal, ami az előírt nyomatékból (becsült súrlódási tényezőhöz) és egy hozzáadott értékből képezhető.
Kisebb értékek:• nagyszámú beállítási kísérlethez
(utánhúzási nyomaték)• a csavarozó karakterisztika
vízszintes ágára• játékmentes impulzusátvitelre
Az αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani,
hogy a fent említett hatások miként ellenőrizhetők.
A meghatározás így a meghúzási és a beállítási eljárás, vala-
mint adott esetben a súrlódási tényező osztályok figyelembe-
vételével történik az alábbi táblázat szerint.
INFÓ
16.53
A csavar- vagy az anya-felfekvés felületi és kenési állapotá-
tól függően különböző „µ“ súrlódási tényezőt kell választa-
ni. Sokféle felületi és kenési állapot esetén gyakran nehéz
meghatározni a helyes súrlódási tényezőt. Ha a súrlódási
tényező nem pontosan ismert, akkor a legkisebb feltétele-
zett súrlódási tényezővel kell számolni ahhoz, hogy a csavar
ne legyen túlterhelve.
Célszerű a B súrlódási tényező-osztályra törekedni, hogy a le-
hető legnagyobb előfeszítő erőt lehessen kifejteni egyidejűleg
kisebb szórástartomány esetén. (A táblázat szobahőmérsék-
letre érvényes)
6.4 FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyo-
matékok az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os
nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262
szerinti metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz;
DIN EN ISO 4014 – 4018 szerinti hatlapfejű csavarok fejmé-
rete, DIN 34800 szerinti félgömbfejű külső hatlapú csavarok,
illetve DIN EN ISO 4762 szerinti hengeres fejű csavarok és
DIN EN 20 273 szerinti „közepes“ furat (VDI 2230 szerint)
6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/felületekhez és kenési állapotokhoz csavarkötések esetén (VDI 2230 szerint)
Súrl. tényező- osztály
µG és µK tartománya Tipikus példák kiválasztása az alábbiakhoz
Anyag/felület Kenőanyagok
A 0,04 – 0,10 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok
szilárd kenőanyagok pl. MoS2, grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók
B 0,08 – 0,16 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok Al- és Mg-ötvözetek
szilárd kenőanyagok pl. MoS2, grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók; zsírok, olajok, kiszállítási állapot
tűzihorganyzott MoS2; grafit; viaszdiszperziók
szerves rétegfelhordás integrált szilárd kenőanyaggal vagy viaszdiszperzióval
ausztenites acél szilárd kenőanyagok, viaszok,
C 0,14 – 0,24 ausztenites acél Viaszdiszperziók, paszták
fémes megmunkált, foszfátozott kiszállítási állapot (kissé beolajozva)
galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok ragasztó-anyag
nincs
D 0,20 – 0,35 ausztenites acél olaj
galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe tűzihor-ganyzott
nincs
E ≥ 0,30 galv. bevonatok pl. Zn/Fe, Zn/Ni ausz-tenites acél Al-, Mg-ötvözetek
nincs
3. táblázat
INFÓ
16.54
Normál métermenetek
Mé-ret
Szil. osz-tály
FM Tab szerelési előfeszítő erő kN-ban μG = esetre
MA meghúzási nyomatékok Nm-ben μK = μG = esetre
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M4 8.810.912.9
4,66,88,0
4,56,77,8
4,46,57,6
4,36,37,4
4,26,17,1
3,95,76,7
3,75,46,3
2,33,33,9
2,63,94,5
3,04,65,1
3,34,85,6
3,65,36,2
4,16,07,0
4,56,67,8
M5 8.810.912.9
7,611,113,0
7,410,812,7
7,210,612,4
7,010,312,0
6,810,011,7
6,49,411,0
6,08,810,3
4,46,57,6
5,27,68,9
5,98,610,0
6,59,511,2
7,110,412,2
8,111,914,0
9,013,215,5
M6 8.810.912.9
10,715,718,4
10,415,317,9
10,214,917,5
9,914,517,0
9,614,116,5
9,013,215,5
8,412,414,5
7,711,313,2
9,013,215,4
10,114,917,4
11,316,519,3
12,318,021,1
14,120,724,2
15,622,926,8
M7 8.810.912.9
15,522,726,6
15,122,526,0
14,821,725,4
14,421,124,7
14,020,524,0
13,119,322,6
12,318,121,2
12,618,521,6
14,821,725,4
16,824,728,9
18,727,532,2
20,530,135,2
23,634,740,6
26,238,545,1
M8 8.810.912.9
19,528,733,6
19,128,032,8
18,627,332,0
18,126,631,1
17,625,830,2
16,524,328,4
15,522,726,6
18,527,231,8
21,631,837,2
24,636,142,2
27,340,146,9
29,843,851,2
34,350,358,9
38,055,865,3
M10 8.810.912.9
31,045,653,3
30,344,552,1
29,643,450,8
28,842,249,4
27,941,048,0
26,338,645,2
24,736,242,4
365362
436373
487183
547993
5987101
68100116
75110129
M12 8.810.912.9
45,266,377,6
44,164,875,9
43,063,274,0
41,961,572,0
40,759,870,0
38,356,365,8
35,952,861,8
6392108
73108126
84123144
93137160
102149175
117172201
130191223
M14 8.810.912.9
62,091,0106,5
60,688,9104,1
59,186,7101,5
57,584,498,8
55,982,196,0
52,677,290,4
49,372,584,8
100146171
117172201
133195229
148218255
162238279
187274321
207304356
M16 8.810.912.9
84,7124,4145,5
82,9121,7142,4
80,9118,8139,0
78,8115,7135,4
76,6112,6131,7
72,2106,1124,1
67,899,6116,6
153224262
180264309
206302354
230338395
252370433
291428501
325477558
M18 8.810.912.9
107152178
104149174
102145170
99141165
96137160
91129151
85121142
220314367
259369432
295421492
329469549
360513601
415592692
462657769
M20 8.810.912.9
136194227
134190223
130186217
127181212
123176206
116166194
109156182
308438513
363517605
415592692
464661773
509725848
588838980
6559331.092
M22 8.810.912.9
170242283
166237277
162231271
158225264
154219257
145207242
137194228
417595696
495704824
567807945
6349041.057
6979931.162
8081.1511.347
9011.2841.502
M24 8.810.912.9
196280327
192274320
188267313
183260305
178253296
168239279
157224262
529754882
6258901.041
7141.0171.190
7981.1361.329
8751.2461.458
1.0111.4401.685
1.1261.6041.877
M27 8.810.912.9
257367429
252359420
246351410
240342400
234333389
220314367
207295345
7721.1001.287
9151.3041.526
1.0501.4961.750
1.1761.6741.959
1.2921.8402.153
1.4982.1342.497
1.6722.3812.787
M30 8.810.912.9
313446522
307437511
300427499
292416487
284405474
268382447
252359420
1.0531.5001.755
1.2461.7752.077
1.4282.0332.380
1.5972.2742.662
1.7542.4982.923
2.9312.8933.386
2.2653.2263.775
M33 8.810.912.9
389554649
381543635
373531621
363517605
354504589
334475556
314447523
1.4152.0152.358
1.6792.3222.799
1.9282.7473.214
2.1613.0783.601
2.3773.3853.961
2.7593.9304.598
3.0814.3885.135
M36 8.810.912.9
458652763
448638747
438623729
427608711
415591692
392558653
368524614
1.8252.6003.042
2.1643.0823.607
2.4823.5354.136
2.7783.9574.631
3.0544.3495.089
3.5415.0435.902
3.9515.6276.585
M39 8.810.912.9
548781914
537765895
525748875
512729853
498710831
470670784
443630738
2.3483.3453.914
2.7913.9754.652
3.2084.5695.346
3.5975.1235.994
3.9585.6376.596
4.5986.5497.664
5.1377.3178.562
5. táblázat
INFÓ
16.55
FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyomatékok
az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ
90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262 szerinti metrikus
finommenetű menetes csapokhoz; DIN EN ISO 4014 – 4018
szerinti hatlapfejű csavarok fejméretei, DIN 34800 szerinti
félgömbfejű külső hatlapú csavarok, illetve DIN EN ISO 4762
szerinti hengeres fejű csavarok és DIN EN 20 273 szerinti
„közepes“ furat (VDI 2230 szerint)
Finommenetek
Mé-ret
Szil. osztály
FM Tab szerelési előfeszítő erő kN-ban μG = esetre
MA meghúzási nyomatékok Nm-ben μK = μG = esetre
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M8x 1
8.810.912.9
21,231,136,4
20,730,435,6
20,229,734,7
19,728,933,9
19,228,132,9
18,126,531,0
17,024,929,1
19,328,433,2
22,833,539,2
26,138,344,9
29,242,850,1
32,047,055,0
37,054,363,6
41,260,570,8
M9x 1
8.810.912.9
27,740,747,7
27,239,946,7
26,539,045,6
25,938,044,4
25,237,043,3
23,734,940,8
22,332,838,4
28,041,148,1
33,248,857,0
38,155,965,4
42,662,673,3
46,968,880,6
54,479,893,4
60,789,1104,3
M10x 1
8.810.912.9
35,251,760,4
34,550,659,2
33,749,557,9
32,948,356,5
32,047,055,0
30,244,451,9
28,441,748,8
395767
466880
537891
6088103
6697113
76112131
85125147
M10x 1,25
8.810.912.9
33,148,656,8
32,447,555,6
31,646,454,3
30,845,252,9
29,944,051,4
28,241,448,5
26,538,945,5
385565
446576
517587
578398
6292107
72106124
80118138
M12x 1,25
8.810.912.9
50,173,686,2
49,172,184,4
48,070,582,5
46,868,780,4
45,666,978,3
43,063,273,9
40,459,469,5
6697114
79116135
90133155
101149174
111164192
129190222
145212249
M12x 1,5
8.810.912.9
47,670,081,9
46,668,580,1
45,566,878,2
44,365,176,2
43,163,374,1
40,659,769,8
38,256,065,6
6495111
76112131
87128150
97143167
107157183
123181212
137202236
M14x 1,5
8.810.912.9
67,899,5116,5
66,497,5114,1
64,895,2111,4
63,292,9108,7
61,590,4105,8
58,185,399,8
45,680,293,9
104153179
124182213
142209244
159234274
175257301
203299349
227333390
M16x 1,5
8.810.912.9
91,4134,2157,1
89,6131,6154,0
87,6128,7150,6
85,5125,5146,9
83,2122,3143,1
78,6155,5135,1
74,0108,7127,2
159233273
189278325
218320374
244359420
269396463
314461539
351515603
M18x 1,5
8.810.912.9
122174204
120171200
117167196
115163191
112159186
105150176
99141166
237337394
283403472
327465544
368523613
406578676
473674789
530755884
M18x 2
8.810.912.9
114163191
112160187
109156182
107152178
104148173
98139163
92131153
229326381
271386452
311443519
348496581
383545638
444632740
495706826
M20x 1,5
8.810.912.9
154219257
151215252
148211246
144206241
141200234
133190222
125179209
327466545
392558653
454646756
511728852
565804941
6609401.100
7411.0551.234
M22x 1,5
8.810.912.9
189269315
186264309
182259303
178253296
173247289
164233273
154220257
440627734
529754882
6138731.022
6929851.153
7651.0901.275
8961.2761.493
1.0061.4331.677
M24x 1,5
8.810.912.9
228325380
224319373
219312366
214305357
209298347
198282330
187266311
570811949
6869771.143
7961.1331.326
8991.2801.498
9951.4171.658
1.1661.6611.943
1.3111.8672.185
M24x 2
8.810.912.9
217310362
213304355
209297348
204290339
198282331
187267312
177251294
557793928
6669491.110
7691.0951.282
8651.2321.442
9551.3601.591
1.1141.5861.856
1.2481.7772.080
M27x 1,5
8.810.912.9
293418489
288410480
282402470
276393460
269383448
255363425
240342401
8221.1711.370
9921.4131.654
1.1531.6431.922
1.3041.8582.174
1.4452.0592.409
1.6972.4172.828
1.9102.7203.183
INFÓ
16.56
6.5 Az alábbiak meghúzási nyomatéka és előfeszítő ereje:
• Biztosítócsavarok anyákkal
• Peremes csavarok anyákkal
Az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ
90%-os kihasználása esetén (gyártóművi adatok szerint)
Mé-ret
Szil. osztály
FM Tab szerelési előfeszítő erő kN-ban μG = esetre
MA meghúzási nyomatékok Nm-ben μK = μG = esetre
0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24
M27x 2
8.810.912.9
281400468
276393460
270384450
264375439
257366428
243346405
229326382
8061.1491.344
9671.3781.612
1.1191.5941.866
1.2621.7972.103
1.3941.9862.324
1.6302.3222.717
1.8292.6053.049
M30x 2
8.810.912.9
353503588
347494578
339483565
331472552
323460539
306436510
288411481
1.1161.5901.861
1.3431.9122.238
1.5562.2162.594
1.7562.5022.927
1.9432.7673.238
2.2763.2413.793
2.5573.6414.261
M33x 2
8.810.912.9
433617722
425606709
416593694
407580678
397565662
376535626
354505591
1.4892.1202.481
1.7942.5552.989
2.0822.9653.470
2.3523.3503.921
2.6053.7104.341
3.0544.3505.090
3.4354.8925.725
M36x 2
8.810.912.9
521742869
512729853
502714836
490698817
478681797
453645755
427609712
1.9432.7673.238
2.3453.3403.908
2.7253.8824.542
3.0824.3905.137
3.4154.8645.692
4.0105.7116.683
4.5136.4287.522
M39x 2
8.810.912.9
6188801.030
6078641.011
595847991
581828969
567808945
537765896
507722845
2.4833.5374.139
3.0024.2765.003
3.4934.9745.821
3.9535.6316.589
4.3836.2437.306
5.1517.3368.585
5.8018.2639.669
6. táblázat
Párosított anyag
FVmax előfeszítő erők (N) MA meghúzási nyomaték (Nm)
M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16 M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16
Orroscsavar-szi-lárds. osztály 100 és anya-szilárds. osztály 10
AcélRm < 800MPa
9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 11 19 42 85 130 230 330
AcélRm = 800– 1.100MPa
9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 10 18 37 80 120 215 310
Szürke öntvény
9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 9 16 35 75 115 200 300
Irányértékek
INFÓ
16.57
6.6 Meghúzási nyomatékok irányértékei auszteni-tes csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint
Az egyes csavarkötési esetekhez szükséges meghúzási
nyomaték a névleges átmérő, a súrlódási tényező és a szilárd-
sági osztály (FK) függvényében irányértékként a következő
táblázatokban található.
Súrlódási tényező µges 0,10
FVmax. előfeszítő erők [KN]] MA meghúzási nyomaték[Nm]
FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80
M3 0,90 1,00 1,20 0,85 1,00 1,30
M4 1,08 2,97 3,96 0,80 1,70 2,30
M5 2,26 4,85 6,47 1,60 3,40 4,60
M6 3,2 6,85 9,13 2,80 5,90 8,00
M8 5,86 12,6 16,7 6,80 14,5 19,3
M10 9,32 20,0 26,6 13,7 30,0 39,4
M12 13,6 29,1 38,8 23,6 50,0 67,0
M14 18,7 40,0 53,3 37,1 79,0 106,0
M16 25,7 55,0 73,3 56,0 121,0 161,0
M18 32,2 69,0 92,0 81,0 174,0 232,0
M20 41,3 88,6 118,1 114,0 224,0 325,0
M22 50,0 107,0 143,0 148,0 318,0 424,0
M24 58,0 142,0 165,0 187,0 400,0 534,0
M27 75,0 275,0
M30 91,0 374,0
M33 114,0 506,0
M36 135,0 651,0
M39 162,0 842,0
Súrlódási tényező µges 0,20
FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték [Nm]
FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK 80
M3 0,60 0,65 0,95 1,00 1,10 1,60
M4 1,12 2,40 3,20 1,30 2,60 3,50
M5 1,83 3,93 5,24 2,40 5,10 6,90
M6 2,59 5,54 7,39 4,10 8,80 11,8
M8 4,75 10,2 13,6 10,1 21,4 28,7
M10 7,58 16,2 21,7 20,3 44,0 58,0
M12 11,1 23,7 31,6 34,8 74,0 100,0
M14 15,2 32,6 43,4 56,0 119,0 159,0
M16 20,9 44,9 59,8 86,0 183,0 245,0
M18 26,2 56,2 74,9 122,0 260,0 346,0
M20 33,8 72,4 96,5 173,0 370,0 494,0
M22 41,0 88,0 118,0 227,0 488,0 650,0
M24 47,0 101,0 135,0 284,0 608,0 810,0
M27 61,0 421,0
M30 75,0 571,0
M33 94,0 779,0
M36 110,0 998,0
M39 133,0 1.300
Súrlódási tényező µges 0,30
FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték [Nm]
FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80
M3 0,40 0,45 0,70 1,25 1,35 1,85
M4 0,90 1,94 2,59 1,50 3,00 4,10
M5 1,49 3,19 4,25 2,80 6,10 8,00
M6 2,09 4,49 5,98 4,80 10,4 13,9
M8 3,85 8,85 11,0 11,9 25,5 33,9
M10 6,14 13,1 17,5 24,0 51,0 69,0
M12 9,00 19,2 25,6 41,0 88,0 117,0
M14 12,3 26,4 35,2 66,0 141,0 188,0
M16 17,0 36,4 48,6 102,0 218,0 291,0
M18 21,1 45,5 60,7 144,0 308,0 411,0
M20 27,4 58,7 78,3 205,0 439,0 586,0
M22 34,0 72,0 96,0 272,0 582,0 776,0
M24 39,0 83,0 110,0 338,0 724,0 966,0
M27 50,0 503,0
M30 61,0 680,0
M33 76,0 929,0
M36 89,0 1.189
M39 108,0 1.553
8. táblázat
INFÓ
16.58
6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyo-matékokat tartalmazó táblázatok kezelésére
Az eljárás a következő:
A) A teljes súrlódási tényező (µössz.) meghatározása:A csavar- vagy anyafelfekvés felületi és kenési állapotától
függően eltérő „µ“ súrlódási tényezőt kell kiválasztani.
A felületek és a kenési állapotok sokfélesége miatt nagyon
nehéz a helyes súrlódási tényezőt meghatározni. Az egysze-
rűség kedvéért azoknál a csavaroknál, amelyek nem kaptak
további utókezelést, a 0,14-es µössz. értékből indulunk ki.
Példa:Kiválasztás az enyhén olajozott, kékre horganyzott felületi
állapotú csavarokhoz és anyákhoz:
µges = 0,14(Figyelem: a csavarméret megválasztásakor mindig a legki-
sebb várható súrlódási értékkel számoljunk, annak érdekében,
hogy a csavart ne terhelhessük túl.)
B) Meghúzási nyomaték: MA max.A maximális meghúzási nyomaték a 0,2%-os nyúlási határ
(Rp0,2), ill. a folyási határ (Rel) 90%-os kihasználása körül van.
Példa:Hatlapfejű csavar, DIN 933, M12 x 50, szilárdsági osztály:
8.8, horganyzott, kék passzíválás: Keresse ki az 5. fejezetben
a 6. táblázatban (szabványmenet µössz. = 0,14) a jobb oldali
legszélső oszlopban az M12-es méretet és válassza ki a
„Meghúzási nyomaték MA [Nm]“ sávban a „Szilárdsági
osztály 8.8“ alatt a kívánt értéket.
MA max = 93 Nm
C) Meghúzási tényező αA (a meghúzási biztonság figyelembevétele)
Többé-kevésbé minden meghúzási eljárás pontos, aminek a
következő okai vannak:
• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási
tartománya
(a súrlódási tényezőket a számításhoz csak durván lehet
megbecsülni)
• különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor
(pl. a csavar gyors vagy lassú meghúzása),
• magának a nyomatékkulcsnak a szórása.
A αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, hogy
a fenti hatások miként ellenőrizhetők.
Példa:Ha a csavart egy kereskedelemben kapható, elektronikus
kijelzővel felszerelt nyomatékkulccsal húzzák meg, akkor a
αA = 1,4–1,6 meghúzási tényezővel kell számolni.
Gewählt wird:
αA = 1, 4 (Lásd a 9.2 „Irányértékek a meghúzási tényező-
höz...“ c. fejezetet.)
D) Előfeszítési erő: FVmin
Példa:Válassza ki az 1.6. fejezetben (szabványmenet: µössz. = 0,14)
a „Méret“ oszlopból az M12-nél az „Előfeszítési erő“ sávban
a „Szilárdsági osztály 8.8“ alatt az értéket.
FVmax = 41,9 KN
Az előfeszítési erő FVmin minimumát úgy kapjuk meg, hogy a
maximum értéket FVmax elosztjuk a meghúzási tényezővel αA.
Előfeszítési erő FVmin = 41,9 KN
1,4
FVmin = 29,92 KN
E) Eredmény-ellenőrzésTegye fel magának a következő kérdéseket!
• Elegendő a maradék szorítóerő?
• Elegendő a minimálisan várható FVmin előfeszítési erő a
gyakorlatban fellépő maximális erőkhöz?
INFÓ
16.59
6.8 Különböző elemek párosítása / kontakt-korrózió
A kontaktkorrózió elkerülésére a következő szabály érvényes:A kötőelemeknek az adott alkalmazási esetben lega lább
ugyanolyan korrózióállósággal kell rendelkezniük, mint az
összekapcsolandó alkatrészeknek.
Ha nem lehet azonos értékű kötőelemeket választani, akkor
azoknak az összekapcsolandó alkatrészekhez képest maga-
sabb értékűnek kell lenniük.
Különböző kötőelem- / szerkezeti elem anyagok párosí-tása korrózió szempontjából
Szerkezeti elemek anyaga / felülete*
Összekötő elemanyaga / felülete N
emes
acél
A2/
A4
Alum
íniu
m
Réz
Sárg
aréz
Acél
, hor
g., f
eket
e pa
sszí
válá
s
Acél
, hor
g., s
árga
pas
szív
álás
Acél
, hor
g., k
ék p
assz
ívál
ás
Acél
, fén
yes
Nemesacél A2/A4 +++ +++ ++ ++ ++ ++ ++ ++
Alumínium ++ +++ ++ ++ + + + +
Réz + + +++ ++ + + + +
Sárgaréz + + ++ +++ + + + +
Acél, horganyzott, fekete passzíválás
– – – – +++ ++ ++ +
Acél, horganyzott., sárga passzíválás
–– –– –– –– + +++ ++ +
Acél, horganyzott., kék passzíválás
–– –– –– –– + + +++ +
Acél, fényes ––– ––– ––– ––– –– –– –– +++
+++ Párosítás nagyon ajánlott ++ Párosítás ajánlott + Párosítás mérsékelten ajánlott– Párosítás kevésbé ajánlott –– Párosítás nem ajánlott ––– Párosítás semmilyen körülmények között nem ajánlott* Ez a feltételezés 1:10 és 1:40 közötti felületi arány mellett érvényes
(a kötőelem és az összekapcsolandó alkatrészek közötti arány).
9. táblázat
Névleges átmérő [mm] 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 8 10 12 13 14 16 18 20
Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,35 0,79 1,41 2,19 3,16 4,53 5,62 7,68 8,77 13 21,3 35 52 57,5 72,3 85,5 111,2 140,3
kétnyírású 0,7 1,58 2,82 4,38 6,32 9,06 11,2 15,4 17,5 26 42,7 70,1 104,1 115,1 144,1 171 222,5 280,6
Tab. 10
6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhezFeszítőszegek (feszítőhüvelyek), nehéz kivitel az ISO 8752 (DIN 1481) szerint
10 mm névleges átmérőtől8 mm névleges átmérőtől
AU ábra AV ábra
Anyag:
420 – 560 HV-re nemesített
rugóacél
INFÓ
16.60
Névleges átmérő [mm] 0,8 1 1,2 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5 6 8 10 12 14 16
Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,21 0,3 0,45 0,73 1,29 1,94 2,76 3,77 4,93 7,64 11,05 19,6 31,12 44,85 61,62 76,02
kétnyírású 0,40 0,6 0,90 1,46 2,58 3,88 5,52 7,54 9,86 15,28 22,1 39,2 62,24 89,7 123,2 152
11. táblázat
Spirális feszítő szegek, normál kivitel az ISO 8750 (DIN 7343) szerint
AW ábra
Anyag:
420 – 520 HV-re nemesített
rugóacél
Névleges átmérő [mm] 1,5 2 2,5 3 4 5 6
Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,91 1,57 2,37 3,43 6,14 9,46 13,5
kétnyírású 1,82 3,14 4,74 6,86 12,2 18,9 27
12. táblázat
Spirális feszítő szegek, nehéz kivitel az ISO 8748 (DIN 7344) szerint
AX ábra
Anyag:
420 – 520 HV-re nemesített
rugóacél
Névleges átmérő [mm] 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 7 8 10 11 12 13 14 16 18 20
Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,75 1,2 1,75 2,3 4 4,4 5,2 9 10,5 12 20 22 24 33 42 49 63 79
kétnyírású 1,5 2,4 3,5 4,6 8 8,8 10,4 18 21 24 40 44 48 66 84 98 126 158
13. táblázat
Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), könnyű kivitel az ISO 13337 (DIN 7346) szerint
10 mm névleges átmérőtől8 mm névleges átmérőtől
AY ábra AZ ábra
Anyag:
420 – 560 HV-re nemesített
rugóacél
INFÓ
16.61
6.10 Tervezési javaslatokBelső csavarbehajtásokA műszaki haladás és a gazdasági megfontolások világszerte
azt eredményezik, hogy az egyenes hornyú csavarokat telje-
sen felváltják a belső kulcsnyílású csavarok.
Belső kulcsnyílás
AS ábra
Jó erőátvitel a többpontos erőhatásnak köszönhetően. A belső
kulcsnyílású csavarok kisebb kulcsnyílással rendelkeznek, mint
a külső hatlapfejű csavarok, azaz gazdaságosabb konstruk-
ciók alakíthatók ki a kisebb méretekkel.
Z kereszthorony (Pozidriv) ISO 4757 szerint
AT ábra
A kereszthoronyban lévő négy „meghúzó fal”, amelyre
a csavar húzó becsavarozásnál felfekszik, függőleges. A töb-
bi fal és borda ferde. Ez az optimálisan gyártott kereszthor-
nyoknál valamennyire javítja a szerelhetőséget. A Pozidriv
csavarhúzó derékszögű szárnyvégekkel rendelkezik.
nyíródó felületek száma 1
F
F
nyíródó felületek száma 2
2F
F F
BA ábra
INFÓ
16.62
H kereszthorony (Phillips) ISO 4757 szerint
AU ábra
Normál kereszthorony, amelynél minden fal és borda ferdén
lejt, miközben a csavarhúzó trapéz alakú szárnyvégekkel
rendelkezik.
6.11 Szerelés
Forgatónyomaték-eljárásA szükséges előfeszítő erőt egy mérhető MV forgatónyomaték
hozza létre. Az alkalmazott meghúzó készülékeknek (pl. nyo-
matékkulcs) 5%-nál kisebb bizonytalansággal kell működniük.
Impulzusnyomaték-eljárásA kötések meghúzása egy 5%-nál kisebb bizonytalansággal
működő impulzus- vagy ütvecsavarozóval történik. A meghúzó
készülékeket ekkor alkalmas módon (pl. utánhúzó módszerrel
vagy hosszmérési módszerrel) lehetőleg az eredeti csavarköté-
sen kell beállítani.
Utánhúzó módszer: A csavarkötést először a csavarozóval kell
meghúzni, majd egy precíziós nyomatékkulccsal kell utána-
húzni/megvizsgálni. Hosszmérési módszer: Meg kell vizsgálni
a csavar szerelés okozta nyúlását (mikrométerrel), melynek
során a csavar nyúlását előzőleg egy csavar-vizsgálópadon
kalibrálni kell.
Forgásszög-eljárásElőfeltétel az összekötendő alkatrészek messzemenően sík
alapja.
Az előzetes meghúzási nyomaték létrehozása az előzőekben
ismertetett két eljárás valamelyikével történik. Az anya
helyzetének jellemző adata egyértelműen és tartósan függ
a csavarszártól és a szerkezeti elemtől, úgyhogy az anyának
az ezután létrehozott továbbforgatási szöge könnyen meg-
állapítható. A szükséges továbbforgatási szöget a minden-
kori eredeti csavarkötéseken elvégzendő eljárásvizsgálattal
kell megállapítani (pl. csavarhosszabbítás segítségével).
W ábra
INFÓ
16.63
7. BIZTOSÍTÓELEMEK
7.1 Általános tudnivalókAz alkalmas biztosítóelem kiválasztásához a csavarkötést
teljes egészében figyelembe kell venni. Különösen a feszí-
tendő anyagok keménységét és lehetőleg a csavarkötésekre
ható dinamikus terheléseket kell figyelembe venni egy
biztosító elem kiválasztásakor.
7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai
7.3 Működési módok7.3.1 Biztosítás kilazulás ellenA csavarkötések kilazulása alkalmas szerkezeti megoldásokkal
megakadályozható. Ez nyúló csavarok vagy hosszú csavarok
használatával éppúgy lehetséges, mint az előfeszítő erőnek
nagyobb szilárdságú csavarokkal történő növelése. Különösen
az utóbbi esetben a felfekvésre ható felületi nyomásra kell
különös figyelmet szentelni. Egy peremes csavar vagy egy
alkalmas kemény alátét aláhengerlése vagy aláhelyezése
csökkenti a felületi nyomást és megakadályozza a kilazulást. Kombicsavar
INFÓ
16.64
Kombicsavar
Záróalátét
7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellenA kicsavarodás elleni biztosítók a legszigorúbb dinamikus
terhelések mellett is hatásosan akadályozzák meg az önműködő
ki csavarodást. Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési
értékekig fenntartható marad az előfeszítő erő a kötésben.
A kicsavarodó kötéseknél a következő biztosítások különböztet-
hetők meg:
• a felfekvő felülethez rögzítés
• beragasztás a menetbe
A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik
a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsavarodási
irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába, vagy pedig
szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek kemény és lágy anya-
gokon egyaránt hatásosan megtartják az előfeszítő erőt.
A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént nem
igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal dolgozni,
vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztóanyagos csavarokat
használni. A mikrotokos előbevonatos csavarokra a DIN 267
szabvány 27. része vonatkozik.
Bordás csavar
Zárófogú csavar
Ékbiztosítású alátét
Mikrotokozás
INFÓ
16.65
Folyékony ragasztóanyagok
7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek
tartoznak, amelyek ugyan először nem akadályozhatják meg
az önműködő kicsavarodást, viszont többé-kevésbé nagy
előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes ki-
csavarodást és ezáltal a kötés szétválását.
Teljesen fém biztosítóanya
Biztosítóanya műanyag gyűrűvel
Menetbetét
7.4 Biztosítóelemek hatásmódjaEgy biztosítóelem hatása egy rázó-próbapadon (Junkerstest)
tesztelhető.
A vizsgálatok révén három kategória adódik.
INFÓ
16.66
7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek A következőkben felsorolt termékek semmilyen biztosító
jellegű hatással nem rendelkeznek, sem a kilazulás, sem pedig
a kicsavarodás vonatkozásában. ≥ 8.8 szilárdsági osztályú
csavarokkal együtt történő használatuk nem ajánlott.
• Rugós gyűrűk DIN 127, DIN 128, DIN 6905, DIN 7980
• Rugós alátétek DIN 137, DIN 6904
• Fogazott alátétek DIN 6797, DIN 6906
• Legyező-alátétek DIN 6798, DIN 6907
• Alátétek külső orral, ill. 2 szárnnyal DIN 432, DIN 463
• Koronás anyák DIN 935, DIN 937 sasszegekkel DIN 94
7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek
tartoznak, amelyek először nem akadályozhatják meg az ön-
működő kicsavarodást, viszont egy meghatározhatatlan nagy
előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes kicsa-
varodást és ezáltal a kötés szétválását. Ehhez a kategóriához
tartoznak például a poliamid gyűrűs betéttel ellátott anyák
(leállító anyák), a teljesen fém biztosítóanyák vagy a DIN 267
szabvány 28. része szerinti szorítórésszel ellátott csavarok.
Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához tartoznak a menet-
barázdált csavarok is.
7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók A kicsavarodás elleni biztosítók dinamikus terhelések mellett
is hatásosan akadályozzák meg az önműködő kicsavarodást.
Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési értékekig fenn-
tartható marad az előfeszítő erő a kötésben. A kicsavarodó
kötéseknél a következő biztosítások különböztethetők meg:
• a felfekvő felülethez rögzítés
• beragasztás a menetbe
A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik
a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsava-
rodási irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába,
vagy pedig szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek
kemény és lágy anyagokon egyaránt hatásosan megtartják
az előfeszítő erőt.
A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént
nem igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal
dolgozni, vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztó-
anyagos csavarokat használni. A mikrotokos előbevonatos
csavarokra a DIN 267 szabvány 27. része vonatkozik.
7.5 Csavarbiztosítási eljárások7.5.1 Kilazulás
Biztosítási Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók
Kilazulás elleni biztosítás
Csavarok/anyák Alátétek
Szilárdsági osztály Keménységi osztály
200 HV 300 HV
Együtt feszítve felületi nyomás csökkentő
Alátét: DIN EN ISO 7089 DIN EN ISO 7090 DIN 7349 DIN EN ISO 7092 DIN EN ISO 7093-1
8.8/8 10.9/10 A2-70/A2-70
IgenNemIgen
IgenIgenNem
Együtt feszítve rugózó
DIN 6796 szerinti feszítőalátét, profi-lozott feszítőalátét kontaktalátét
Illesztési értékek csökkentéséhez max. 20 µm rugóerőt össze kell hangolni az előfeszítő erővel.
INFÓ
16.67
7.5.2 Önműködő kicsavarodás
Biztosítási mód Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók
Kicsavarodás elleni biztosítás
Reteszelt, részben együtt feszített
Bordás csavar, bordás anya Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csavarkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve.Edzett felületeken nem használható.A felfekvési felület keménységének kisebbnek kell lennie, mint a csavar és az anya, illetve az együtt feszített elemek felfekvési felületének.A biztosítóelemek csak akkor hatásosak, ha azok közvetlenül a csavarfej és azanya alatt helyezkednek el. Elektromos
Profilozott feszítőalátétek Éka-látét-pár Záróalátét Profilgyűrű (A2 anyag)
Ragasztó Mikrotokozott ragasztóanyag DIN 267-27-nek megfelelően
Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csa-varkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve, és az edzett felületek nem engedik meg záró kötőelemek használatát.Hőmérsékletfüggő.Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott.Ragasztóanyagok használata esetén a menete-ket nem szabad kenni.
Folyékony ragasztóanyag Az alkalmazásra kerülő ragasztók hőmérsékleti határértékeit feltétlenül figyelembe kell venni. Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott. Ragasztóanyagok használata eseté a menete-ket nem szabad kenni.
Elvesztés elleni biztosítás
Szorító Szorítórésszel ellátott anyák DIN EN ISO 7040,DIN EN ISO 7042,Menetbetétek DIN 8140 Csavarok műanyag bevonattal a menetben DIN 267-28 szerint
Ott használandó, ahol csavarkötéseknél elsődlegesen az a feladat, hogy megőrizzünk egy maradék előfeszítő erőt és hogy a kötés biztosítva legyen szétválás ellen. Műanyag betétes anyáknál és csavaroknál figyelembe kell venni a hőmérsékletfüggőséget. Elektromos alkalmazásoknál nem szabad előfordulnia teljes fém anyák okozta szilánkképződésnek.
INFÓ
16.68
8. ACÉLSZERKEZET
8.1 HV-kötések az acélszerkezethez„HV“ az acélszerkezetben 10.9-es szilárdsági osztályú nagy
szilárdságú csavarokkal létrehozott csavarkötés jelölése „H“
itt a nagy szilárdságú kivitelt jelenti a 10.9-es szilárdsági
osztályú követelményeknek megfelelően, a „V“ pedig „elő-
feszített“, vagyis azt a lehetőséget, hogy a kötés szabványosí-
tott eljárással definiált előfeszítő erőre legyen hozva.
Jóllehet az acélszerkezeti kötések több, mint 90%-ánál
számítási okokból kifolyólag nincs szükség előfeszítésre, mivel
a kötések nem csúszásmentesre vannak méretezve, azonban
többnyire az ilyen esetekben is szokás és ésszerű a kötéseket
előfeszíteni, a rések lezárása, a dinamikus terhelési hányaddal
szembeni ellenállás növelése vagy a teljes építmény deformá-
lódásának korlátozása céljából.
A HV-kötések ezért az acélszerkezetben előforduló, a kö-
vetkezőkben ábrázolt minden szokásos kötés kivitelezésére
korlátlanul alkalmasak.
A nyíró-lyukfal kötések (SL) a kívülről a csavartengelyre me-
rőlegesen támadó erőt közvetlen erőátvitellel viszik át a furat
belső faáról a csavar szárára (1. ábra). A szerkezeti elemek
ilyenkor úgy hatnak a csavarszárra, mint az olló szárai. Ez
a kötési mód lehet előfeszített (SLV) is, vagy pedig kivitelez-
hető illesztőcsavarokkal (SLP) vagy a két mód kombinálható
(SLVP) is. Különösen a csavar hossztengelyében jelentkező di-
namikus terhelések esetén szükség van a kötés előfeszítésére.
1. ábra
Alapvetően más a csúszásmentesen előfeszített kötések (GV)
hatásmechanizmusa, amelyek kivitelezése egyes esetekben,
pl.hídépítés esetén, illesztőszáras csavarokkal (GVP) is tör-
ténik. Az erőátvitel ilyenkor az előfeszített szerkezeti elemek
érintkező felületei közötti súrlódással történik. Ehhez az érint-
kező felületeteket szórással vagy megengedett csúszásmentes
festéssel csúszásmentessé kell tenni. A csavarok meghúzása-
kor a hajtóerők a csavartengelyre merőlegesen adódnak át,
amint az a 2. ábrán jól látható.
2. ábra
Az acélszerkezetben szokásos minden kötésnél természetesen
az csavar hossztengelyében ható hajtóerők is megengedet-
tek és például a DIN 18800-1 szabvány megfelelő számítási
képleteivel elkészíthető egy szilárdsági igazolás is.
A Würth-HV garnitúrák jó és kiváló minőségű korrózióvé-
delemmel rendelkeznek a 60–80 µm cinkréteg-vastagságú
tűzihorganyzásnak köszönhetően. Ezáltal agresszív légköri
viszonyok esetén is hosszú évekig tartó korrózióvédelem
érhető el. (3. ábra)
A csavarozás irányára merőleges
erőhatásFV
Terhelő-erő FQ/2
Terhelő-erő FQ/2
Terhelő-erő FQ/2
Terhelő-erő FQ/2
INFÓ
16.69
3. ábra
A horganyzás a DIN EN ISO 10684 szerint történik, olyan ezen
túlmutató előírások figyelembevételével, amelyek a technika
jelenlegi állása szerint megfelelnek a tűzi horganyzott csava-
rok előállításának. Az anyamenet vágása és az anyák kenése
folyamatfeltételek között a tűzi horganyzás után történik,
a menet illesztő képességének biztosítása, továbbá speciális
kenés segítségével egységes meghúzási viselkedés garantá-
lása céljából. A horganyzás nélküli anyamenetben a szerelés
után a menetes csap cinkbevonata veszi át a korrózióvédel-
met katódos korrózióvédelem révén. Ezen okok miatt csak egy
gyártótól beszerzett komplett garnitúrákat (csavar, anya és
alátétek) szabad használni.
8.2 HV-csavarok, anyák és alátétekAz építési termékekre vonatkozó európai irányelv átülteté-
sének folyamán az acél- és a fémszerkezeteknél használt
kötőelemekhez harmonizált európai szabványokat dolgoztak
ki, amelyek a korábbi német DIN szabványok nagy részét
leváltották. Csak alárendelt termékekre, mint pl. a DIN 6917
és DIN 6918 szerinti HV-ékalátétek maradtak meg a német
szabványok. Ezekre továbbra is érvényes az A jelű építés-
szabályozási jegyzék szerinti megegyezéses igazolási eljárás,
azaz a termékek az ú.n. Ü-jellel ellátva kerülnek piacra. A
szabványok átállításának áttekintését az 1. táblázat tartal-
mazza.
DIN DIN EN
Számítás kialakítás
DIN 18 800-1 DIN EN 1993-1-8DIN EN 1993-1-9
Kivitelezés DIN 18 800-7 DIN EN 1090-2
Termékek DIN 7968, DIN 7969DIN 7990 DIN EN ISO 4014/4017DIN 6914, DIN 6915, DIN 6916DIN 7999
DIN EN 15048-1/-2 +műsz. termékspecif. (DIN EN ISO 4014) DIN EN 14399-1/-2 DIN EN 14399-4DIN EN 14399-6DIN EN 14399-8
1. táblázat: Átállás európai szabványokra
A kötések számításához és kialakításához a jövőben a DIN
EN 1993-1-8 szabvány, a kifáradás-igazoláshoz pedig a DIN
EN 1993-1-9 szabvány érvényes. A kivitelezéshez a DIN EN
1090-2 szabvány érvényes. A nem előfeszített, kis szilárdságú
kötőelemek részére kidolgozták a DIN EN 15048 európai
szabványt, amely a CE jel megszerzésének eljárásmódját és
követelményeit ismerteti. Az ehhez tartozó műszaki leírások
lehetnek például a hatlapfejű csavarokhoz már meglévő
szabványok, pl. a DIN EN ISO 4014.
A nagy szilárdságú kötőelemekhez elkészült a DIN EN 14399
harmonizált szabvány. Ennek 1. és 2. részében szintén csupán
a CE-jel megszerzése követelményeinek és eljárásmódjának
ismertetésére kerül sor. A CE-jellel rendelkező termékekre
Európában nem szabad kereskedelmi korlátozásoknak fenn-
állniuk vagy ilyeneket létrehozni. A Németországban szokásos
HV-csavarok, továbbá a hozzájuk tartozó anyák és alátétek,
valamint HV-illesztőcsavarok ezen szabvány 4., 6. és 8. részé-
ben szintén megtalálhatók. A DIN termékek itt messzemenően
átvételre kerültek, úgyhogy csak kevés változtatás történt,
amelyeket a következőkben külön ismertetünk.
• A HV-anyák az európai szabvány szerint a felvitt korrózió-
védelemtől függetlenül mindig egy speciális kenőanyaggal
vannak kezelve. A DIN 18800-7 szerinti kötések előfeszítése
esetén a forgatónyomaték-eljárás segítségével tehát min-
dig ugyanazok a meghúzási nyomatékok alkalmazhatók,
ami egyszerűsítést jelent a régi helyzethez képest.
• A szabványban található befogási hossz táblázat definiálja
a befogási hosszt, beleértve a felhasznált alátéteket is (2a
és 2b táblázat). Ezenkívül a befogási hossz kiszámításának
nagyipari környezet
nagyvárosi környezet
tengeri környezet
standard szárazföldi környezet
korrózióvédelem időtartama, évek száma
INFÓ
16.70
kritériumai a DIN EN 1993-1-8 szabvány speciális köve-
telményei szerint kis mértékben megváltoztak, úgyhogy
további csekély különbségek adódtak. Mindenesetre, ha
egy DIN 18800 szerinti építményt terveztek, akkor az
ott betervezett DIN szerinti HV-garnitúrák pótolhatók
ugyanilyen névleges hosszúságú DIN EN szerinti elemekkel
anélkül, hogy a csavarkötési helyekhez új hozzárendeléssel
kellene foglalkozni. Ennek oka az a tény, hogy a DIN 18800
nem tartalmazza a DIN EN 1993-1-8 előbb említett speciá-
lis követelményét.
HV- és HVP-csavarok méretei1)
Névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
P1) 1,75 2 2,5 2,5 3 3 3,5 4
c min. 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4
max. 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8
da max. 15,2 19,2 24 26 28 32 35 41
ds nom. 12 16 20 22 24 27 30 36
min. 11,3 15,3 19,16 21,16 23,16 26,16 29,16 35
max. 12,7 16,7 20,84 22,84 24,84 27,84 30 37
dw2) min. 20,1 24,9 29,5 33,3 38,0 42,8 46,6 55,9
e min. 23,91 29,56 35,03 39,55 45,20 50,85 55,37 66,44
k nom. 8 10 13 14 15 17 19 23
min. 7,55 9,25 12,1 13,1 14,1 16,1 17,95 21,95
max. 8,45 10,75 13,9 14,9 15,9 17,9 20,05 24,05
kw min. 5,28 6,47 8,47 9,17 9,87 11,27 12,56 15,36
r min. 1,2 1,2 1,5 1,5 1,5 2 2 2
s max. 22 27 32 36 41 46 50 60
min. 21,16 26,16 31 35 40 45 49 58,8
h nom. 3 4 4 4 4 5 5 6
min. 2,7 3,7 3,7 3,7 3,7 4,4 4,4 5,4
max. 3,3 4,3 4,3 4,3 4,3 5,6 5,6 6,6
m nom. = max.
10 13 16 18 20 22 24 29
min. 9,64 12,3 14,9 16,9 18,7 20,7 22,7 27,7Megjegyzés: Tűzi horganyzott csavarokhoz, alátétekhez és anyákhoz a horganyzás előtti méretek érvényesek1) P = menetemelkedés (normál métermenet)2) d w.max.= stényl.
2. táblázat
INFÓ
16.71
Befogási hosszmin.∑t max.és ∑t HV- és HVP-csavarokhoz1)
l névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
30 11– 16
35 16– 21 12– 17
40 21– 26 17– 22
45 26– 31 22– 27 18– 23
50 31– 36 27– 32 23– 28 22– 27
55 36– 41 32– 37 28– 33 27– 32
60 41– 46 37– 42 33– 38 32– 37 29– 34
65 46– 51 42– 47 38– 43 37– 42 34– 39
70 51– 56 47– 52 43– 48 42– 47 39– 44 36– 41
75 56– 61 52– 57 48– 53 47– 52 44– 49 41– 46 39– 44
80 61– 66 57– 62 53– 58 52– 57 49– 54 46– 51 44– 49
85 66– 71 62– 67 58– 63 57– 62 54– 59 51– 56 49– 54 43– 48
90 71– 76 67– 72 63– 68 62– 67 59– 64 56– 61 54– 59 48– 53
95 76– 81 72– 77 68– 73 67– 72 64– 69 61– 66 59– 64 53– 58
100 81– 86 77– 82 73– 78 72– 77 69– 74 66– 71 64– 69 58– 63
105 86– 91 82– 87 78– 83 77– 82 74– 79 71– 76 69– 74 63– 68
110 91– 96 87– 92 83– 88 82– 87 79– 84 76– 81 74– 79 68– 73
115 96–101 92– 97 88– 93 87– 92 84– 89 81– 86 79– 84 73– 78
120 101–106 97–102 93– 98 92– 97 89– 94 86– 91 84– 89 78– 83
125 106–111 102–107 98–103 97–102 94– 99 91– 96 89– 94 83– 88
130 111–116 107–112 103- 108 102–107 99–104 96–101 94– 99 88– 93
135 116–121 112–117 108–113 107–112 104–109 101–106 99–104 93– 98
140 121–126 117–122 113–118 112–117 109–114 106–111 104–109 98–103
145 126–131 122–127 118–123 117–122 114–119 111–116 109–114 103- 108
150 131–136 127–132 123–128 122–127 119–124 116–121 114–119 108–113
155 136–141 132–137 128–133 127–132 124–129 121–126 119–124 113–118
160 141–146 137–142 133–138 132–137 129–134 126–131 124–129 118–123
165 146–151 142–147 138–143 137–142 134–139 131–136 129–134 123–128
170 151–156 147–152 143–148 142–147 139–144 136–141 134–139 128–133
175 156–161 152–157 148–153 147–152 144–149 141–146 139–144 133–138
180 161–166 157–162 153–158 152–157 149–154 146–151 144–149 138–143
185 158–163 157–162 154–159 151–156 149–154 143–148
190 163–168 162–167 159–164 156–161 154–159 148–153
195 168–173 167–172 164–169 161–166 159–164 153–158
200 173–178 172–177 169–174 166–171 164–169 158–163
210 183–188 182–187 179–184 176–181 174–179 168–173
220 193–198 192–197 189–194 186–191 184–189 178–183
230 203–208 202–207 199–204 196–201 194–199 188–193
240 213–218 212–217 209–214 206–211 204–209 198–203
250 223–228 222–227 219–224 216–221 214–219 208–213
260 233–238 232–237 229–234 226–231 224–229 218–2231) befogási hossz ∑ mindkét alátétet is magában foglalja
2. táblázat
INFÓ
16.72
4. ábra
5. ábra
8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások HV-kö-tésekhez DIN 18800-1 és DIN EN 1993-1-8 szerint
8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések (2008)A Va nyírási igénybevétel méretezési értékeinek a DIN
18800-1:2008-11 szerint nem szabad túllépniük a Va,R,d
határ-nyíróerőket.
Va
Va,R,d
≤ 1 A Va,R,d határ-nyíróerő kiszámítása
Va,R,d = A · T,R,d = A · aa · fu,b,k
Ym
A Asch szárkeresztmetszet, ha a sima szár van a nyírási
hézagban.
ASp feszültségi keresztmetszet, ha a szár menete
aa 0,55 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz,
ha a sima szár van a nyírási hézagban.
0,44 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz,
ha a menetes rész van a nyírási hézagban
fu,b,k a csavaranyag jellemző szakítószilárdsága,
HV-csavaroknál: 1.000 N/mm²
YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz
A DIN 18800-1:2008-11 szerint a VI lyukfal-igénybevéte-
lek méretezési értékeinek nem szabad túllépniük a VI,R,d
határ-lyukfalerőket.
VI
VI,R,d
≤ 1
A VI,R,d határ-lyukfalerő kiszámítása:
VI,R,d = t · dSch ·σI,R,d
= t · dSch · al · fz,k
YM
t a szerkezeti elem vastagsága
dSch a csavar szárátmérője
a1 Tényező a lyukfal-terhelhetőség megállapításához,
a lyukképtől függően
fy,k a szerkezeti elem anyagának jellemző folyási határa
része van a nyírási hézagban.
YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz
Az a1 tényező itt a teljes csavaros csatlakozás geometriájától
függ, különösen a csavaroknak a szerkezeti elem peremei-
től mért és az egymás közötti távolságoktól. A számítások
elvégzéséhez itt többnyire táblázati értékek vagy megfelelő
szoftver állnak rendelkezésre.
A csavarok tisztán húzási terhelés melletti határ-húzóerejének
a kiszámításához a DIN 18800-1 egy esetmegkülönböztetést
közöl. A 10.9-es szilárdsági osztály folyásihatár-viszonyai
alapján HV-csavarokhoz a menetben történő tönkremenetel a
mérvadó. A határ-húzóerő ezért hozzászámítandó:
NR,d = ASp · fu,b,k
1,25 · YM
ASp feszültségi keresztmetszet
fu,b,k 10.9-es szil. oszt.-hoz = 1.000 N/mm²
1,25 = tényező a húzószilárdsággal szembeni fokozott
biztosításhoz
YM = 1,1
Ha egy csavarra egyidejűleg hat húzó és nyíróerő, akkor még
a DIN 18800-1 előírásai szerinti kölcsönhatási igazolást is kell
vezetni.
kwX
k15° – 30°
lslg
Ø d
s
Ø d
l
u
Menet vége DIN 78-K szerintu = nem teljes menet = max. 2P
s
e
sorozat.sz.
csavar:DIN EN 14399-4
csavar: DIN EN 14399-6
X részlet
anya:DIN EN 14399-4
hmbefogási hossz Σt
Ø d
aØ d
wc
r
INFÓ
16.73
Nyíró-/lyukfal- és csúszásmentes kötések
Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1 szab-vánnyal
GdG GdT
A Nyíró-/lyukfal-kötés Nincs szükség előfeszítésre,de a legtöbb esetben előnyös, 4.6 – 10.9-es szilárdsági osztályok
SL ill. SLP SL ill. SLP
B Csúszásmentes kötés (GdG) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. oszt. csavarok, előfeszítve
GV ill. GVP SL ill. SLP
C Csúszásmentes kötés (GdT) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. oszt. csavarok, előfeszítve
GV ill. GVP GV ill. GVP (nettó)
Húzó igénybevételnek kitett kötések
Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1 szabvánnyal
D Nincs előfeszítve Nincs szükség előfeszítésre, 4.6 – 10.9-es szilárdsági
Nincs osztályozva, azonban igazolási krité-rium adott
E Előfeszítve Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil.
3. táblázat
A csúszásmentes kötéseknél (GV és GVP) a használati alkal-
masság határállapotában a Vg igénybevételeknek nem szabad
túllépniük a Vg,R,d határ-csúszóerőket.
Vg
Vg,R,d
≤ 1
A Vg,R,d határ-csúszóerő
Vg,R,d = μ · Fv
(1,15 · YM), ha nem hat külső húzóerő
a HV-csavarra,
Vg,R,d =
μ · Fv · (1 – NFv
)
(1,15 · YM) , wenn eine äußere Zugkraft auf
die HV-Schraube einwirkt.
Itt
µ a súrlódó felületek előkezelés utáni súrlódási tényezője
DIN 18800-7 szerint
Fv a DIN 18800-7 szerinti előfeszítő erő
N a részarányosan a csavarra jutó húzóerő
YM = 1,0
Ezenkívül a GV- és a GVP-kötésekre egy, az SL- és az SLP-kö-
tésekéhez hasonló tartásbiztonsági igazolást kell vezetni.
8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerintAz európai szabvány a csavarkötéseket a 3. táblázat szerint
osztja fel és alapvető megkülönböztetést tesz a külső erő
irányától függően.
A lyukfal igazolása itt a kiindulásnál különbözik a DIN 18 800-
1 szerinti eljárástól, úgyhogy nem lehet átvinni a számítási
eredményeket vagy a táblázati értékeket. Itt új számítást kell
végezni a DIN EN 1993-1-8 adatai szerint. Sok esetben az EN
szabvány szerinti terhelhetőség nagyobb, mint a DIN szerinti.
Az EN szabvány szerinti csavarok nyírására vonatkozó igazo-
lás csak kis mértékben különbözik és az elméleti kiindulástól
kezdve azonosan van felépítve. Ha a szár a nyírási hézagban
található, akkor a terhelhetőségek közel azonosak. A nyírási
hézagban lévő menet esetén egyenlőek.
A csavar hossztengelyébe eső húzó terhelés mellett a
HV-csavaroknál a számítás kiindulása alig különbözik a DIN
szerintitől és az eredmények is közel azonosak. A külső húzó
terhelés nélküli csúszásmentes kötések egyszerű eseténél a DIN
és az EN szerinti kiindulások szintén hasonlóak, mindenesetre
ezen a helyen jelentősebb különbségre kell számítani, ami az
alkalmazandó előfeszítési eljárásra is hatással lesz.
INFÓ
16.74
Méretek FV szabályozott előfeszítő erő [kN] (megfelel Fp,C*= 0,7 · fyb ·AS)
Forgatónyomaték-eljárás
MA alkalmazandó meghúzási nyomaték az Fv szabályozott előfeszítő erő eléréséhez [Nm]
Felületi állapot: tűzi horganyzottés kenta és mint előállított és kenta
1 M12 50 100
2 M16 100 250
3 M20 160 450
4 M22 190 650
5 M24 220 800
6 M27 290 1250
7 M30 350 1650
8 M36 510 2800a Az anyák kiszállítási állapotban a gyártó részéről molibdénszulfiddal vagy azzal egyenértékű kenőanyaggal vannak kezelve. A korábbi szabályozásokkal ellentétben
a meghúzási nyomaték a szállítási állapottól függetlenül mindig azonos.
5. táblázat. Előfeszítés forgatónyomatékkal
A DIN EN 1993-1-8 a csúszásmentes kötésekhez (és csak
ezekhez) nagyobb előfeszítőerő-szintet irányoz elő, mint az a
DIN 18 800-7 szerinti előfeszített HV-kötéseknél szokásos. Az
előfeszítő erő a csavar szakítószilárdságának a 70%-a legyen:
Fp,C = 0,7 fub AS
Ez az előfeszítőerő-szint a súrlódási zavarok miatt a forga-
tónyomaték-eljárással már nem érhető el biztonságosan,
úgyhogy itt olyan alternatív eljárásokat kell alkalmazni,
amelyek csökkentik a súrlódás befolyását.
Mindenesetre minden olyan csavarkötéshez, amelyeket nem
csúszásmentes alkalmazásra számolnak ki, ugyanakkor más
okok miatt elő kell feszíteni őket, mint például a kifáradási
szilárdság növeléséhez, kisebb Fp,C előfeszítőerő-szint* is
megengedett. Ez lehet például a DIN 18800-7 szerinti előfe-
szítőerő-szint.
Fp,C = 0,7 fub AS
Azaz az előfeszítő erő a csavar-folyásihatár 70%-a. Ez
azt jelenti, hogy minden olyan DIN EN 1993-1-8 szerinti
előfeszített csavarkötést is, amelyeket nem csúszásmentesen
kell előfeszíteni, szabad lesz a csavarkötéseknél szokásos
forgatónyomaték-eljárással előfeszíteni. A szerelési értékek
a DIN 18800-7 szabványban megtalálhatók és azokat a 8.4.
fejezet tartalmazza.
8.4 Szerelés8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7 szerintAz előfeszítéshez elsősorban a forgatónyomaték-eljárást kell
alkalmazni. A 4. táblázat szerinti szabályozott előfeszítő erő a
csavar-folyásihatár 70%-ának felel meg és egy MA meghúzási
nyomaték hatására jön létre. Ilyenkor a meghúzási nyomaték
a kötőelemek minden felületi állapotához azonos.
A forgatónyomaték-eljárás segítségével előfeszített csavarkö-
tések rendkívül egyszerű módon egy, a meghúzási nyoma-
tékkal szembeni 10%-kal megnövelt vizsgálati nyomaték
rávitelével ellenőrizhetők.
A nem tervszerűen előfeszített kötésekhez nincs szükség
ellenőrzési intézkedésekre. A tervszerűen előfeszített kötések-
hez nem túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett kötések
esetén az elkészített csatlakozás garnitúráinak legalább
10%-át meg kell vizsgálni, a túlnyomóan nyugvó igénybe-
vételnek kitett kötéseknél pedig az elkészített csatlakozás
garnitúráinak legalább 5%-át (a 20 csavarnál kevesebből álló
INFÓ
16.75
Az előfeszítés ellenőrzése szabályozott előfeszítő erők esetén
Továbbforgatási szög Értékelés Teendő
< 30° Előfeszítés elegendő volt Nincs
30° bis 60° Előfeszítés feltételesen volt elegendő Hagyja a garnitúrát és ugyanabban a csatlakozásban vizsgáljon meg két szomszédos
> 60° Előfeszítés nem volt elegendő Cserélje ki a garnitúrát1 és ugy anabban a csatlakozásban
1 Csak túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett, járulékos húzó igénybevétel nélküli SLV- vagy SLVP-kötések esetén szabad ezeket az ellenőrzött kötőelemeket a szerke-zetben hagyni.
5. táblázat
csatlakozásoknál legalább 2 kötést, ill. 1 kötést). A garnitúrát
a jelölés (az anyának a csavarszárhoz viszonyított helyzete)
szerint arról az oldalról kell ellenőrizni, amely felől meg lett
húzva.
Aszerint, hogy milyen továbbforgatási szögek fordulnak elő,
az 5. táblázat szerint kell eljárni. Amennyiben nincs lehetőség
kétség nélküli vizsgálatra (más eljárások használata), a
kötések legalább 10%-ánál felügyelni kell a munkamódszert.
Ha ennek során a mindenkori eljárásvizsgálatban megha-
tározott előírásoktól való eltérések adódnának, akkor a
helyesbítés után az egész csatlakozás teljes kivitelezését felül
kell vizsgálni.
A szabványban megnevezett további eljárások az impul-
zusnyomaték-eljárás, a forgásszög-eljárás, valamint egy
kombinált eljárás, amely itt csak említésre kerül, mivel csak
ritkán használják. Szükség esetén itt elő kell venni a szab-
ványszöveget.
INFÓ
16.76
Kombinált társaság
Méret M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36
Fp,C előfeszítő erő = 0,7 · fub ·AS [kN] 59 110 172 212 247 321 393 572
MA előzetes meghúzási nyomaték [Nm] 75 190 340 490 600 940 1240 2100
Továbbforgatási szög, illetve továbbforgatási méretbefogási hosszhoz ∑t
Az összekötendő alkatrészek „t“ teljes névleges vastagsága (minden béléslemezt és alátétet is beleértve) d = csavarátmérő
Továbbforgatási szög Továbbforgatási méret
1 t < 2d 60 1/6
2 2d ≤ t ≤ 6d 90 1/4
3 6d ≤ t ≤ 10d 120 1/3Megjegyzés: Ha a csavarfej vagy az anya alatti felület (az esetleg behelyezett ékalátéteket is figyelembe véve) nem merőleges a csavartengelyre, akkor a szükséges tovább-forgatási szöget kísérletekkel kell meghatározni.1) példaszerű gyártóművi ajánlás
6. táblázat. Előfeszítés a kombinált eljárással
8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerintMinden olyan előfeszített kötéshez, amelyeket nem csúszás-
mentesre méreteztek, az előfeszítés a csavar-folyásihatár
70%-a és ezzel a DIN 18800-7 szerinti forgatónyomaték-
eljárás korlátozás nélkül, EN-konform módon alkalmazható.
Azokban az esetekben, amelyekben a kötés csúszásmentesre
lett méretezve, a DIN EN 1993-1-8 szerint az előfeszítést:
Fp,C = 0,7 fub AS
értékűre kell méretezni. Ez más eljárások alkalmazását teszi
szükségessé, ilyenkor praktikusnak látszik a kombinált eljárás.
Ennek során a kötéseket a csavargyártó által ajánlott előzetes
meghúzási nyomatékkal kell meghúzni, vagy pedig az
Mr,1 = 0,13 d Fp,C
képlet szerinti becsléssel is lehet, ha nincs gyártóművi ajánlás.
Utána mindig a szabványban meghatározott továbbforgatási
szögekkel kell meghúzni. A 6. táblázat tartalmazza a DIN
EN 1090-2 szerinti kombinált eljáráshoz előírt meghúzási
paramétereket.
8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák használata esetén
• A HV-csavarokat, anyákat és alátéteket tároláskor védeni
kell korrózió és elszennyeződés ellen.
• A csavarfej forgatásával történő előfeszítéskor alkalmas-
fejoldali kenést kell alkalmazni és eljárásvizsgálatot kell
végezni.
• Ha az előfeszített garnitúra később kiold, akkor azt ki kell
szerelni és újjal kell pótolni.
• A meghúzás után a csavar menetes részének általában egy
teljes csavarmenettel ki kell nyúlnia az anya fölé.
• A befogási hossz kiegyenlítéséhez a garnitúra nem forga-
tott oldalán max. három alátét felhelyezése megengedett,
max. 12 mm összvastagságig.
INFÓ
16.77
9. KÖZVETLEN CSAVAROZÁSOK MŰANYAGOKBA ÉS FÉMEKBE
9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokbaA műanyagok használata az új alkalmazási köszönhetően
egyre növekvő jelentőséggel bír.
Ennek előnyei többek között a súlycsökkentés és a fokozott
kémiai ellenálló képesség területén, valamint a szerkezeti
elemek újrahasznosításánál jelentkeznek.
A műanyagok menetformált fémcsavarokkal történő közvet-
len csavarozása a maga gazdaságos szerelési lehetőségével,
a visszabonthatóságával és az olcsó beszerezhetőségével
előnyöket kínál a más összekötési eljárásokkal szemben.
Speciálisan a műanyagokba történő csavarozáshoz kifej-
lesztett kötőelemek a kisebb csúcsszögükkel és a nagyobb
menet emelkedésükkel nagyobb eljárási biztonságot tesznek
lehetővé más csavartípusokhoz képest.
Ügyfeleinknek a műanyagokban történő megmunkálásra
alkalmas menetformált fémcsavarok raktári választékát
kínáljuk. A több mint 150 féle méret gyártása az autóipari
szabványok szerint történik..
Menetgeometria30° fok
• Sugárirányú feszültségek csökkenése
Vékony falvastagságú szerkezetek költség- és súlymegtaka-
rítást tesznek lehetővé
Nem sérül a csavarkupola
• A menetoldalak közötti nagyobb átfedés és a nagyobb
kitépő erejű anyagok növelik az eljárási biztonságot.
Optimalizált menetemelkedés
• Nagyfokú önzáródás a kötés önműködő oldása csökkenthető
• Anyagkímélő a csavarkötés nagyobb terhelhetősége
Optimalizált magátmérő
• Nincs anyagtorlódás/jobb anyagáramlás
Nincs anyagkárosodás és így növekszik a szerelési bizton-
ság
• Kisebb becsavarási nyomatékok
Biztos csavarozás a becsavarási és a túlcsavarási nyomaték
közötti nagyobb különbségnek köszönhetően
Ezen jellemzők révén biztosított lesz az eljárásbiztos több-
fokozatú csavarozás.
30º
P
INFÓ
16.78
Tubuskialakítás: Építésmód: A tulajdonságok lehetővé teszik a tubus vékony falú és
építésmódját.
Tehermentesítő furat:
A furat felső végén kialakított tehermentesítő furat csökkenti
a feszültség-szuperponálódásokat, megakadályozva ezzel a
tubus felpattanását.
Ezenkívül a csavar megvezetésére is szolgál a szerelési
folyamat során.
A tubusgeometria a különböző anyagokhoz illeszthető.
Anyag Lyuk-Ø mm
Külső-Ø mm
Ajánlott becsavarási mélység mm e
ABS akrilnitril/butadién/sztirol 0,8x d 2x d 2x d
ASA akrilnitril/sztirol/akrilészter 0,78x d 2x d 2x d
PA 4.6 poliamid 0,73x d 1,85x d 1,8x d
PA 4.6-GF30 poliamid 0,78x d 1,85x d 1,8x d
PA 6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PA 6-GF30 poliamid 0,8x d 2x d 1,8x d
PA 6.6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PA 6.6-GF30 poliamid 0,82x d 2x d 1,8x d
PA 30GV poliamid 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PBT polibutilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PBT-GF30 polibutilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PC polikarbonát 0,85x d 2,5x d 2,2x d*
PC-GF30 polikarbonát 0,85x d 2,2x d 2,2x d*
PE (lágy) polietilén 0,7x d 2x d 2x d
PE (kemény) polietilén 0,75x d 1,8x d 1,8x d
PET polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PET-GF30 polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PETP polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d
PETP 30GV polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d
PMMA polimetil-metakrilát 0,85x d 2x d 2x d
POM polioximetilén 0,75x d 1,95x d 2x d
PP polipropilén 0,7x d 2x d 2x d
PP-TV20 polipropilén 0,72x d 2x d 2x d
PPO polifenilénoxid 0,85x d 2,5x d 2,2x d**
PS polisztirol 0,8x d 2x d 2x d
PVC (kemény) polivinilklorid 0,8x d 2x d 2x d
SAN sztirol/akrilnitril 0,77x d 2x d 1,9x d* TnP-teszt** TnBP-teszt feszültség okozta repedésre érzékeny anyagok
külső átmérőd = névleges átmérő
a furat kúpossága 0,5º–1º
te = a csavarozás mélységes = falvastagság
INFÓ
16.79
Szerelési tudnivalók
A becsavarási folyamat vázlatos diagramja
Meghúzási nyomaték:
Egy eljárásbiztos csavarozás előfeltétele a becsavarási és a
túlcsavarási nyomaték közötti nagy különbség.
A szükséges meghúzási nyomaték elméletileg a következő
képlettel hatásozható meg:
MA = ME + 1/3 … 1/2 (MÜ – ME)
A becsavarási és a túlcsavarási nyomatékot kísérleti módon
kell megállapítani.
A műanyagba történő biztos közvetlen csavarozás csak
forgatónyomaték- és forgásszög-vezérelt szerelőkészülékekkel
végezhető el. A becsavarási sebességet 300 ford/perc és
800 ford/perc között kell megválasztani.
Az ennél nagyobb fordulatszámok a hőhatás miatt a műanyag
károsodását, valamint az előfeszítő erő arányosnál nagyobb
mértékű csökkenését okozza.
Mind a tubusos kialakítást, mind pedig a meghúzási nyomaté-
kot a gyakorlatban ellenőrizni kell a szerkezeti elemen.
9.2 Közvetlen csavarozások fémekbeFémekhez alkalmas önmetsző csavarok alatt metrikus menetű
önmetsző csavarok és lemezcsavarok értendők. Ezek a csava-
rok az ellentétes emelkedésű menetüket
9.2.1 Metrikus önmetsző csavarokEzeket a csavarokat átmenő lyukakban és nagyon gyakran
öntött központfuratokban (alumínium vagy cink présöntvény
alkalmazzák.
Itt a DIN 7500 szerinti a legrégebbi és legelterjedtebb kivitel
és ez a szabvány definiálja a meneteket és a műszaki szállítási
feltételeket. De az olyan csavarok is mint a Taptite, Duo-Tapti-
te vagy a Taptite 2000 manapság nagyon keresettek a piacon.
A csavarok a becsavaráskor barázdálva, forgácsmentesen
hagyományos csavar becsavarható.
Általában ezek a csavarok betétedzettek, ami azt jelenti, hogy
a felületük rendkívül kemény, a csavarorsómag pedig lágy, ill.
szívós.
A könnyebbség kedvéért az önmetsző menetfúrásnál a csavar-
keresztmetszetek a teljes hosszon vagy esetleg csak a csavar
végénél speciális alakúra (trilobular = háromkaréjú) vannak
formálva.
A központfuratba történő behelyezéshez a csavarmenet a DIN
7500 szerint max. 4 x P menetemelkedésen túl kúpos.
A lemezcsavarokhoz képest kisebb menetemelkedés és a nagy
menetátfedés bizonyos biztonságot nyújt a csavaroknak az
önműködő kilazulás ellen.
9.2.2 Csavarkötések menetnyomó csavarokhoz a DIN 7500 szerint (Gefu-1 és Gefu-2)
Az ideális furatátmérőt a magfuratokhoz kísérletekkel kell meg-
határozni. A következő két táblázat jó kiindulási pontokat ad.
Meg
húzá
si ny
omat
ék, N
m
Túlcsavarási nyomaték MÜ
A csavarozás mélysége te
Meghúzási nyomaték szükséges mértéke MA
A műanyag menet szakadása
Fej külső átmérőjeSúrlódási nyomaték MReibMenetalakítási nyomaték MForm
Az előfeszítő erő felvitele
Becsavarási nyomaték ME
INFÓ
16.80
Gefu-1: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok hidegen alakítható anyagokhoz a becsavarozási hossz függvényében
Menet d M3 M4 M5 M6
A becsavarási hossz anyag vastagsága
Ajánlott tűrésmező
St Al Cu St Al Cu St Al Cu St Al Cu
1,0 2,7
1,2 2,7
1,5 2,7 3,6 4,5
1,6 2,7 3,6 4,5
1,7 2,7 3,6 4,5
1,8 2,75 2,7 3,6 4,5
2,0 2,75 2,7 2,7 3,6 4,5 5,4
2,2 2,75 3,6 4,5 5,4
2,5 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,4
3,0 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,45
3,2 2,75 3,65 3,6 3,6 4,55 4,5 4,5 5,45
3,5 2,75 3,6 4,55 5,45
4,0 2,75 3,6 4,55 5,5 5,45 5,45
5,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 5,45 5,45
5,5 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5
6,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5
6,3 2,75 4,65 5,5
6,5 2,75 4,65 5,5
7,0 2,75 4,65 5,55 5,5 5,5
7,5 4,65 5,55 5,5 5,5
8 bis ≤ 10 4,65 5,55
>10 bis ≤ 12
>12 bis ≤ 15
Gefu-2: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok nyújtható anyagokhoz
Menet d M5 M6 M8
A becsavarási hossz anyag vastagsága
Ajánlott tűrésmező
St Al Cu St Al Cu St Al Cu
1,0
1,2
1,5 4,5 4,5 4,5
1,6 4,5 4,5 4,5
1,7 4,5 4,5 4,5
1,8 4,5 4,5 4,5
2,0 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4
2,2 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25
2,5 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25
3,0 4,5 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25
3,2 4,55 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25
3,5 4,55 4,55 4,55 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25
INFÓ
16.81
9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal
A DIN 7500 szerinti csavarok becsavarásánál az ellenme-
netet forgácsmentesen, az alapanyag (acél, HB max. 135,
könnyűfémek, színesfémek) képlékeny formázásával nyom-
ják be az anyagba. Az A2 minőségű csavarokat rendszerint
csak könnyűfémekbe lehet becsavarozni.
Szilárdsági tulajdonságok, magfurat-geometria
A csavarhossz kiválasztásánál a nem teherviselő kúpos csa-
varvég hosszát figyelembe kell venni! Keményebb anyagnál a
lyukátmérőt kísérleti úton kell megállapítani.
A = max. 4 PB = lehetséges teherviselő menethosszC = teljes hossz, tűrés: js 16 s = anyagvastagság
AB ábra
Menet d M5 M6 M8
A becsavarási hossz anyag vastagsága
Ajánlott tűrésmező
St Al Cu St Al Cu St Al Cu
4,0 4,55 4,55 4,55 5,5 5,45 5,45 7,3 7,3 7,3
5,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,45 5,45 7,4 7,3 7,3
5,5 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3
6,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3
6,3 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35
6,5 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35
7,0 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4
7,5 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4
8 bis <= 10 4,65 4,65 4,65 5,55 5,55 5,55 7,5 7,4 7,4
>10 bis <=12 7,5 7,5 7,5
>12 bis <=15 7,5 7,5 7,5
Műszaki adatok Névleges menetátmérő
M2 M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8
Menetemelkedés P [mm] 0,4 0,45 0,5 0,6 0,7 0,8 1 1,25
Meghúzási nyomaték max. a törési nyomaték kb. 80%-a
Törési nyomaték min. [Nm] 0,5 1 1,5 2,3 3,4 7,1 12 29
Húzóerő min. [kN] 1,7 2,7 4 5,4 7 11,4 16 29
Anyagvastagság s [mm] Magfurat-átmérő d – H11 acélhoz, HB max. 135; fúrva és sajtolva
2 és kisebb 1,8 2,25 2,7 3,15 3,6 4,5 5,4 7,25
4,0 1,85 2,3 2,75 3,2 3,65 4,5 5,45 7,3
6,0 2,35 2,8 3,25 3,7 4,6 5,5 7,35
8,0 3,3 3,75 4,65 5,55 7,4
10,0 4,7 5,6 7,45
12,0 5,65 7,5
14,0 7,5
16,0 7,55
INFÓ
16.82
Magfuratok présöntvényekhez
Minden ajánlást mindig gyakorlat-közeli szerelési kísérletekkel
kell ellenőrizni.
Általános tudnivaló
t1 [mm]: Felső furattartomány, erősebb kúpossággal az
öntéstechnikailag előnyös lekerekítésekhez, a kúp
megerősítése, csavar-központosítás, az anyag
összenyomódásának megakadályozása és hozzáigazítás a
kedvező költségű, szabványos csavarhosszokhoz.
t2/t3 [mm]: Teherviselő magfurat-tartomány, maximális meg-
húzási szög: 1°
AC ábra
Zsákfurat Átmenô furat
Névleges menetátmérő M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8
dH12 [mm] 2,7 3,2 3,7 4,3 5,3 6,4 8,4
d1 [mm] 2,36 2,86 3,32 3,78 4,77 5,69 7,63
d2 [mm] 2,2 2,67 3,11 3,54 4,5 5,37 7,24
d3 [mm] 2,27 2,76 3,23 3,64 4,6 5,48 7,35
Tűrés d1, d2, d3-ra [mm] +0 +0 +0 +0 +0 +0 +0
–0,06 –0,06 –0,075 –0,075 –0,075 –0,075 –0,09
t1 [mm] változó, minimum 1x menetemelkedés P
t2 [mm] 5,3 6 6,9 7,8 9,2 11 14
Tűrés t2-re [mm] +0,2 +0,2 +0,6 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5
–0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0
t3 [mm] 2,5 3 3,5 4 5 6 8
INFÓ
16.83
9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok 9.3.1 Lemezcsavar-kötésekA következő, csavarkötésekre vonatkozó példák a DIN EN ISO
1478 szerinti menettel ellátott lemezcsavarokra érvényesek.
Ezek közül előnyösen használhatók a csúcsos (keresőcsúcsnak
is nevezett), C formájú lemezcsavarok. Ez különösen érvényes
több lemez összecsavarozásánál, ahol furateltolódással kell
számolni.
Az összecsavarozandó lemezek teljes vastagságának
minimális értéke
Az összecsavarozandó részek lemezvastagságának összesen
nagyobbnak kell lennie, mint a kiválasztott csavar menet-
emelkedése, mivel ellenkező esetben a csavarfej alatti
menetkifutás miatt nem fejthető ki elegendő nagyságú meg-
húzási nyomaték. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a 3–6.
képeknek megfelelő lemezcsavar-kötések alkalmazhatók.
INFÓ
16.84
1. kép: Egyszerű csavarozás (két magfurat)
2. kép: Egyszerű csavarozás átmenő furattal
3. kép: Magfurat feltágítva (vékony lemezek)
4. kép: Magfurat áthúzva (vékony lemezek)
5. kép: Sajtolt furat csavarozás
6. kép: Csavarozás szorító anyával
INFÓ
16.85
Magfurat-átmérő
A következő táblázatban megadott magfurat-átmérők
a következő feltételek mellett érvényesek:
• Egyszerű lemezcsavar-kötés a Z ábrának megfelelően
• Fúrt magfurat
• Lemezcsavar betétben edzett és bevonat nélkül
• Becsavarási nyomaték ≤ 0,5 × minimális törési nyomaték
• Csavarozás csak a sajtolás irányában
• Esetleg 0,1–0,3 mm-rel nagyobb sajtolt furatok kiválasztása
Más csavar- vagy lemezanyagoknál előzetesen saját kísérlete-
ket kell végezni.
Irányértékek magfurat-átmérőkhöz
Magfurat-átmérő db ST 2,2 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
0,8 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7
0,9 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7
1,0 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8
1,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8
1,2 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8
1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,8
1,4 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9
1,5 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9
1,6 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9
1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9
1,8 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9
Magfurat-átmérő db ST 2,9 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,1 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2
1,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3
1,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3
1,4 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4
1,5 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4
1,6 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4
1,7 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,4
1,8 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5
1,9 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 2,5
2,0 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5
2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,5
Magfurat-átmérő db ST 3,5 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,3 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,7 2,8
1,4 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8
1,5 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9
1,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9
1,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9
1,8 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9
1,9 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0
2,0 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0
2,2 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,0
2,5 2,7 2,7 2,9 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1
2,8 2,7 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,1
Magfurat-átmérő db ST 3,9 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,3 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 3,1
1,4 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,1 3,1 3,1
1,5 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2
1,6 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2
1,7 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2 3,3
1,8 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3
1,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3
2,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3
2,2 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4
2,5 3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4
2,8 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4
3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,5
Magfurat-átmérő db ST 4,2 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,4 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,2 3,3 3,4
1,5 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4
1,6 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4
1,7 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4
1,8 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,5
1,9 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,4 3,5
2,0 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,5 3,5 3,5
2,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,5 3,5 3,5 3,6
2,5 3,2 3,2 3,4 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6
2,8 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6
3,0 3,2 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7
3,5 3,3 3,5 3,6 3,6 3,7 3,7 3,7 3,7 3,7
INFÓ
16.86
Magfurat-átmérő db ST 4,8 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9
1,7 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0
1,8 3,6 3,6 3,6 3,6 3,8 3,8 3,9 4,0 4,0
1,9 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0
2,0 3,6 3,6 3,6 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1
2,2 3,6 3,6 3,7 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1
2,5 3,6 3,7 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 4,1 4,2
2,8 3,6 3,8 4,0 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2
3,0 3,7 3,9 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2
3,5 3,8 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2
4,0 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,3 4,3
Magfurat-átmérő db ST 5,5 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,8 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6
1,9 4,2 4,2 4,2 4,2 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7
2,0 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7
2,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,7 4,8
2,5 4,2 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8
2,8 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9
3,0 4,2 4,5 4,6 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9 4,9
3,5 4,4 4,6 4,7 4,8 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9
4,0 4,6 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0
4,5 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0 5,0
Magfurat-átmérő db ST 6,3 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
1,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,3 5,4
1,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4
2,0 4,9 4,9 4,9 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4 5,5
2,2 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,4 5,5 5,5 5,6
2,5 4,9 5,0 5,2 5,4 5,4 5,5 5,6 5,6 5,6
2,8 4,9 5,2 5,3 5,5 5,5 5,6 5,6 5,7 5,7
3,0 4,9 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7
3,5 5,2 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7 5,8
4,0 5,3 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8
4,5 5,5 5,6 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8
5,0 5,5 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8
Magfurat-átmérő db ST 8 menetmérethez
Lemez-vastagság s
Anyagszilárdság RmN/mm2
100 150 200 250 300 350 400 450 500
2,1 6,3 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,7 6,8 6,9
2,2 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,8 6,8 6,9 7,0
2,5 6,3 6,3 6,5 6,7 6,8 6,9 7,0 7,0 7,1
2,8 6,3 6,4 6,7 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2
3,0 6,3 6,5 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2
3,5 6,4 6,8 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3
4,0 6,7 6,9 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3
4,5 6,8 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3 7,4
5,0 7,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4
5,5 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4
6,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4
6,5 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4
INFÓ
16.87
9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz
A lemezcsavarok méreteltérései, mint pl. menetemelkedés és át-
mérő, az ST 1,5 – ST 9,5 menetekhez a 48. táblázatban láthatók.
.
ST menet
(korábban AB forma (korábban B forma csúcsos C forma *) csapos F forma
Csavarvégek
Menetprofil
Élek enyhén lekerekítve
Menetméret ST 1,5 ST 1,9 ST 2,2 ST 2,6 ST 2,9 ST 3,3 ST 3,5P ≈ 0,5 0,6 0,8 0,9 1,1 1,3 1,3d1 max. 1,52 1,90 2,24 2,57 2,90 3,30 3,53
min. 1,38 1,76 2,1 2,43 2,76 3,12 3,35d2 max. 0,91 1,24 1,63 1,90 2,18 2,39 2,64
min. 0,84 1,17 1,52 1,80 2,08 2,29 2,51d3 max. 0,79 1,12 1,47 1,73 2,01 2,21 2,41
min. 0,69 1,02 1,37 1,60 1,88 2,08 2,26c max. 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1y C forma 1,4 1,6 2 2,3 2,6 3 3,2Segédméret1) F forma 1,1 1,2 1,6 1,8 2,1 2,5 2,5Szám2) 0 1 2 3 4 5 6
Lemezcsavarok menetméret-eltérései
Menetméret ST 3,9 ST 4,2 ST 4,8 ST 5,5 ST 6,3 ST 8 ST 9,5P ≈ 1,3 1,4 1,6 1,8 1,8 2,1 2,1d1 max. 3,91 4,22 4,8 5,46 6,25 8 9,65
min. 3,73 4,04 4,62 5,28 6,03 7,78 9,43d2 max. 2,92 3,10 3,58 4,17 4,88 6,20 7,85
min. 2,77 2,95 3,43 3,99 4,70 5,99 7,59d3 max. 2,67 2,84 3,30 3,86 4,55 5,84 7,44
min. 2,51 2,69 3,12 3,68 4,34 5,64 7,24c max. 0,1 0,1 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15y C forma 3,5 3,7 4,3 5 6 6,5 8Segédméret1) F forma 2,7 2,8 3,2 3,6 3,6 4,2 4,2Szám2) 7 8 10 12 14 16 201) A nem teljes menet hossza.2) Csak tájékoztatásként.
Kivonat a DIN EN ISO 1478 szabványból
INFÓ
16.88
10. SZEGECSELÉSTECHNIKA
10.1 Szegecstípusok
10.1.1 Tömör szegecsekEgyre kevésbé használnak tömör szegecseket. Ezeket gyakran a hegesztéssel vagy a ragasztással is helyet-tesítették.
A leggyakoribb fejforma a félgömb alakú fej (DIN 660 (8 mm-ig), DIN 124 (10 mm-től), amelyet alkalmanként még használják az acélszerkezeteknél. Azonban már itt is gyakran helyettesítik a szegecselést HV-elemekkel történő csavarkötésekkel.
Félgömbfej
Süllyesztett fejű szegecseket DIN 661 (8 mm-ig), DIN 302 (10 mm-ig) ott használnak, ahol nem szabad kiállnia a szegecsfejnek. A kötés azonban kevésbé terhelhető.
Süllyesztett fej
Lencsefejű szegecseket (DIN 662) még gyakran használnak lépcsőknél, fellépőknél és folyosóknál, ha a felületnek jól megfoghatónak és balesetveszély nélkül járhatónak kell lennie.
Lencsefej
Lapos süllyesztett fejű szegecseket (DIN 675) a nagy 140°-os süllyesztési szög miatt, nagyon gyakran hasz-nálják puha anyagok, pl. bőr, filc, gumi összekötéséhez (nem szakad ki).
Lapos süllyesztett fejű szegecs
10.1.2 Üreges szegecsekA tömör szegecsekkel ellentétben az üreges szegecsek most is nagyon keresettek. Mindenekelőtt a vakszege-csek iránti kereslet ugrott meg rendkívüli mértékben, mivel aránylag egyszerű azok megmunkálása.
Félgömbfejű vakszegecs
Süllyesztett fejű vakszegecs
A szegecsszegek egyszerű hengeres acélcsapok, ame-lyek homlokfelülete 120°-ra van süllyesztve vagy egy rövid furattal vannak ellátva. A homlokfelületek csak kissé vannak felhajtva, a csapok kiesés elleni biztosítá-sa céljából. Ezért a használata is csak nyíró terhelésre megengedett.
10.1.3 CsőszegecsekA csőszegecsek (DIN 7339 (szalagból), 7340 (csőből) hengeres hüvelyek, amelyeknek az egyik végükön
INFÓ
16.89
lapos peremük van. A másik végüket a megmunkálás-kor egy speciális szerszámmal peremezik. Ezt a fajtájú szegecset többnyire fém alkatrészeknek érzékeny anyagokkal (bőr, karton, műanyagok) való összekö-téséhez használják az elektrotechnika területén és a játékszeriparban. Ezen csőszegecsek további előnye: az üreges részen keresztül kábeleket lehet vezetni.
Egyrészes üreges szegecs
10.1.4 Bővülő szegecsekBővülő szegecsek (kalapácsütés-szegecsek) Ezeknél a szegecseknél nincs szükség különleges szerszámra. Egy kalapáccsal egy rásajtolt hasított szeget vagy egy rovátkolt tágító tüskét kell beütni az üreges testbe. Ezáltal egy, a rezgésekkel szemben jó tulajdonságokkal rendelkező, fix szegecskötés keletkezik.
Bővülő szegecs
10.1.5 Semi-csöves szegecsekEz a szegecsfajta (DIN 6791 und DIN 6792) azáltal tű-nik ki, hogy már csak a szegecsvéget kell megmunkálni. Ugyanúgy használhatók, mint a szegecsszegek.
Félgömbölyű fej Semi-csöves szegecs
10.1.6 Kétrészes üreges szegecsEzt a szegecsfajtát nagyon gyakran használják aláren-delt célokra. A szegecsrész alakja szerint megkülönböz-tethető:
A alak, szegecsrész nyitott
Megmunkálva
B alak, szegecsrész zárt
10.1.7 Vakszegecsek Ez a szegecsfajta igen nagy jelentőségre tett szert, különösen vékony falú lemezek összekötésénél vagy üreges profilú szerkezeteknél. Az a nagy előnye, hogy egy oldalról helyezhető be, tehát vak jellegű a szere-lése. A szegecs a szegecshüvelyből és egy tüskéből áll. Alapvetően kétféle alak különböztethető meg: A zárt vakszegecsek (serleg-vakszegecsek) fröccsenő víz ellen védett kötések előállítására alkalmasak.
Nietteil Kopfteil
Nietteil Kopfteil
szegecsrész fejrész
szegecsrész fejrész
INFÓ
16.90
Vakszegecs, nyitott (standard alak)
Vakszegecs, zárt (serleg-vakszegecs)
10.2 Megmunkálási tudnivalók10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal való
összekötéseA puha- és kemény részeket gyakran a hüvelyfejre helyezett külön alátét segítségével lehet rögzíteni, amelyet a puha anyaghoz kell nyomni. Ennél sokkal jobb módszer, ha nagy lencsefejű szegecset használ-nak, és a hüvelyfej a kemény anyagra támaszkodik.
Ehhez az alkalmazási esethez ajánlottak a lágykörmös vakszegecsek, a recézett szegecsszárú vakszegecsek, az univerzális vakszegecsek (sajtolt fülű szegecsek).
10.2.2 Saroktávolságok kötések eseténA lehető legnagyobb kötési szilárdság eléréséhez a szegecs középtengelye és a munkadarab széle közötti távolság ne legyen kisebb, mint a dupla hüvelyátmérő.
10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők
dk fejátmérőFZ a hüvelyre ható húzóerőFQ a hüvelyre ható nyíróerő
Ütközőlemez-összekötés✘
✔
mind. 2 x dd
rögzítendő elem 2
rögzítendő elem 1
INFÓ
16.91
d1 hüvelyátmérőd3 tüskeátmérődk fejátméről hüvelyhosszId tüskehosszk fejmagasság
10.4 Vakszegecsek megmunkálásaA szegecset a szegecstüskével be kell vezetni a meg-munkálószerszám befogónyílásába, majd a szegecshü-vellyel a furatba. A szerszám működtetésekor a szorító-pofák megfogják és visszahúzzák a tüskét (1. ábra).
1. ábra
A húzó mozgás révén a szegecsfej elkezdi átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése (2. ábra).
2. ábra
Az anyagban lévő furaton belül a hüvely nekipréselődik a lyuk falának, és egyúttal a „vakoldalból“ kialakul a zárófej. A tüske az előre meghatározott előírt szakadási helyen leszakad, miközben a szegecshüvelyben maradó maradék szegecstüskét fixen bezárja a szegecshüvely (2. ábra).
A szegecskötés elkészült és semmilyen utómunkálatot nem igényel (3. ábra).
3. ábra
10.5 Beszegecselhető anyákEzeket az anyákat főleg üreges testeknél használják, mert azok csak egy oldalról helyezhetők el (vaksze-relés). A nagyon univerzális tartomány 0,5–7,5 mm anyagvastagságok közé esik.
Lapos fejű vakszegecsanya
INFÓ
16.92
A beszegecselhető anyák 2-féle rögzítési módot kombi-nálnak: vakszegecs-kötés és kiegészítő csavarkötés.
Süllyesztett fejű vakszegecsanya
Ezáltal mindenekelőtt az a lehetőség áll fenn, hogy csavarkötések viszonylag vékony falú szerkezeti ele-mekbe is beépíthetők.
10.5.1 Beszegecselhető anyák megmunkálásaA beszegecselhető anyák feldolgozása a vakszegecse-kéhez hasonló módon történik.
A vakszegecsanyát rá kell csavarni a megmunkálószer-szám menetes tüskéjére.
Ezután az anyát be kell vezetni az előkészített furatba. A szerszám működtetésekor vissza lesz húzva a mene-tes tüske. A húzó mozgás révén a menetes tüske elkez-di átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése.
10.6 Hibaelhárítás
10.6.1 Túl nagyra választott szorító tartomány:• A tüske nem szakad le az előírt szakadási helyen,
ezért előfordulhat, hogy tüske a megmunkálás után a meghúzott hüvelyből kiáll.
• A kötés semmilyen vagy csak csekély húzó-, illetve nyírószilárdsággal rendelkezik.
10.6.2 A szorító tartomány túl kicsi:• A kötés a húzó- és nyírószilárdsági tartományban
gyenge pontokkal rendelkezik.• A szegecstüske leszakad ugyan az előírt szakadási
helyen, de kiáll a hüvelyből.
10.6.3 Túl nagy a furat:• A szegecset ugyan be lehet vezetni, de nem alakul
ki magas kötési szilárdság, mivel a hüvely anyaga nem elegendő a furat kitöltéséhez.
10.6.4 Túl kicsi a furat:• A szegecshüvelyt nem lehet az anyagba bevezetni,
mivel a szegecshüvely átmérője nagyobb, mint a rendelkezésre álló furat.
További szerelési hibák léphetnek fel a befogónyílás vagy a megmunkálószerszám helytelen kiválasztásá-nál.
10.7 Fogalmak magyarázata
10.7.1 Serleg-vakszegecs:Tömítő vakszegecsnek is nevezik. A vakszegecs-hü-vely serleg alakban kapcsolódik a fejhez és a nyitott vakszegecsekkel ellentétben fröccsenő víz elleni védettséggel rendelkezik.
10.7.2 Szorító tartomány:Az a tartomány, amelyben egy vakszegecs a meg-adott szegecshüvely-hosszal kifogástalanul teljesíti szegecselési feladatát.
A szerkezeti elemek szorító tartománya az összes összekapcsolandó szerkezeti elem összege.
INFÓ
16.93
10.7.3 Többtartományú vakszegecs:Olyan vakszegecs, amely egy szegecsben több szorító tartományt egyesít (max. 20 mm-es szorító tartomány lehetséges).
10.7.4 Szegecshüvely-átmérő:A szegecshüvely külső átmérője. Gyakran szárátmérő-nek is nevezik.
10.7.5 Szegecshüvely-hossz:A lencsefejű vakszegecs-kivitelnél a szegecshü-vely-hosszt a lencsefej kezdetéig kell mérni.
A süllyesztett fejű kivitelnél a szegecshüvely- hossz a teljes hossz, beleértve a süllyesztett fejet és a hüvelyt is.
10.7.6 Zárófej:A vakszegecshüvely azon része, melyet a megmunká-lás után a szegecstüske feje alakít ki.
10.7.7 Gyámfej:A vakszegecs-hüvelyen gyárilag kialakított fej, ami nem megy át alakváltozáson. A szegecsfej félgömb- vagy süllyesztett fejű kivitelben készül.
10.7.8 Előírt szakadási hely:Minden tüskén bemetszések vannak, amelyek mentén a tüske a szegecshüvely maximális alakváltozásakor leszakad.
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek
Jegyzetek