AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

DE HOGYAN?

GYAKORLATI TANÁCSOK, PÉLDÁK AZ

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNEK

2004

Szerkesztette:,,,Baranyai Anita

Baranyai Zoltánné

Lektorálta:Dr. Szűcsné Hobaj Tünde

Lőrincz Győző

Nyelvi lektor:Konczosné Szombathelyi Márta

KÉSZÜLT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL

BEVEZETŐ

Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el az 1993. évi LXXIX. törvény módosítását.A hatályos közoktatási törvény alapján minden közoktatási intézménynek felül kell vizsgálnia és az új jogszabályoknak megfelelően módosítania kell pedagógiai programját.

A pedagógiai program az iskola alaptevékenységét meghatározó dokumentum.A kiadvány abban kíván segítséget nyújtani az alapfokú intézmények számára, hogy az iskolák pedagógiai programjukat a törvényi előírásoknak megfelelően úgy tudják megfogalmazni, hogy az egyben a szűkebb környezet által támasztott igény, értékrend megvalósulását segítse, hogy a nevelőközösség szakmai önállóságát és felelősségét garantálja, az intézményértékelés alapja legyen. Célunk volt továbbá az is, hogy olyan helyi tanterveket fogalmazzunk meg, amely a központi programban megjelenő egyetlen példa mellett a kötelező elemek figyelembevételével egy újabb példával a választás lehetőségét kínálja.

A kiadvány:- a közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény- a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet- az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet alapján készült.

3

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MUNKAFÁZISAI

Igazgató, vezetők, tantestület elméleti felkészülése a feladatra

- A hatályos közoktatási törvény áttanulmányozása- A pedagógiai programra vonatkozó módosítások értelmezése- A tartalmi szabályozásokban beálló változások megismerése,

feldolgozása, (különös tekintettel az alapító okiratra, PP-ra, SZMSZ-re, MIP-re, Házirendre vonatkozóan)

- A nevelőtestület tájékoztatása- Motiválás- Felelősségi körök, feladatok meghatározása

Helyzetelemzés

- Az iskolahasználók igényeinek, elvárásainak, javaslatainak feltárása

- A jelenleg hatályos nevelési program érvényben maradó tartalmainak felülvizsgálata

- Erőforrásleltár- Az intézményi dokumentumok összhangjának vizsgálata

Döntéshozatal

- Annak eldöntése, hogy az intézmény a központi programot átveszi, módosítja, vagy a követelményekhez igazodva egyéni helyi tantervet készít

- Annak eldöntése, hogy a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény megváltoztatja-e értékelési rendszerét (szöveges értékelés)

- Szervez-e az iskola valamely téma feldolgozására projektoktatást- A tanulók számára milyen kötelező iskolán kívüli foglalkozásokat

szervez, és ehhez hogyan teremti meg az ingyenességet- Kiket kér fel a pedagógiai program kidolgozására (felelős, nevek,

határidő)- Igénybe kíván-e venni külső szakértői segítséget

4

A nevelőtestület feladatainak megtervezése

- A felkért kollégák felkészítése

Elkészítés

- A nevelési program új fejezeteinek kidolgozása- A módosított nevelési program és a helyi tanterv összeállítása

Véleményeztetés, érvényesítés

- A módosított pedagógiai program véleményeztetése- A módosított pedagógiai program nevelőtestületi elfogadása- A módosított pedagógiai program eljuttatása a fenntartóhoz- A fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program nyilvánosságra

hozatala

1. AZ ELŐKÉSZÍTÉS SZAKMAI FELADATAI

1.1. Kiindulási pontként értelmezni kell a pedagógiai program felülvizsgálatát előíró jogszabályt.

A hatályos közoktatási törvény 129. § (6) pontja szerint az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. június 30-ig felülvizsgálják nevelési, pedagógiai programjukat, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítik az intézményi minőségirányítási programot, melyet a nevelési-oktatási intézmények a pedagógiai programmal együtt megküldenek a fenntartónak. Ha a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározza, hogy melyik intézménynek mikorra kell benyújtania a nevelési, pedagógiai programját és az intézményi minőségirányítási programját. Az ütemtervben a legkorábbi időpont 2004. április 15. lehet

1.2. Tisztázni, pontosítani kell az iskola alapdokumentumainak – az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a pedagógiai program és az intézményi minőségirányítási program – funkcióját, tartalmát, egymáshoz való viszonyát.

A közoktatási törvény a közoktatási feladatok ellátására szolgáló intézményeket jogi személyeknek nyilvánítja. A jogi személyiséggel az intézmény megszerzi a szakmai önállóságot. Az intézmények így

5

megkapják az autonómiájuk alapjait, vagyis az iskola törvényben biztosított létezési módját, mely önrendelkezésen és önmeghatározáson alapszik. Az iskola akkor autonóm, ha a törvény által biztosított keretek között maga határozhatja meg működésének paramétereit: a nevelési célokat, a nevelési-oktatási tartalmakat, a módszereket, a szervezeti felépítés és a működés rendjét.

Az intézményi önállóság területei közt a szakmai autonómia biztosítja a színvonalas munkavégzést, melynek alapja a pedagógiai program.

Az intézményi alapító okirat tartalmával kapcsolatban a hatályos közoktatási törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

37. § (4) A közoktatási intézmény az alapító okirat aláírásának napjára visszamenő hatállyal – nyilvántartásba vétellel jön létre.37. § (5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza:a) az intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét, címét,b) az intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.Kt. 128. § (16) 2004. március 31-ig a közoktatási intézmény fenntartójának az e törvény 37. §-ának (5) bekezdése alapján át kell tekintenie az általa fenntartott közoktatási intézmény alapító okiratát, s szükség esetén el kell végeznie annak módosítását. A nem önkormányzati intézményfenntartónak – ha módosította – 2004. április 15-ig meg kell küldenie az alapító okiratot az illetékes főjegyzőnek, majd a jóváhagyást követően harminc napon belül a közoktatás információs rendszerének.

Az intézményi szervezeti és működési szabályzat tartalmával kapcsolatban a közoktatási törvény az alábbiakban rendelkezik:

Kt.. 40 § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A Kt. 40. § (2) és (3) pontja az SZMSZ készítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról rendel-kezik. A intézményi minőségirányítási program rendeltetéséről a módosított közoktatási törvény az alábbiak szerint szabályoz.

6

Kt. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni.Kt. 40. § (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elképzeléseit. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

A nevelési és pedagógiai programról a hatályos közoktatási törvény a következők szerint rendelkezik:

Kt. 44. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik.

Az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának tartalmi elemeit a 48. § (8) pontja tartalmazza.

Összefoglalva:

Az alapító okirat hitelesíti az intézmény létezését, tartalmazza az intézmény leglényegesebb adatait. A pedagógia program az iskola legfontosabb nevelési-oktatási, tevékenységi dokumentuma. A minőségirányítási program a pedagógiai program megvalósulását, végrehajtását segíti. A minőségirányítás az intézmény, az iskola irányításának eszköze és arra való, hogy működése optimális legyen minden érintett – szülő, tanuló, pedagógus és iskolai dolgozó, sőt a fenntartó – számára (Horváth Attila meghatározása). A minőségirányítás lényege a tervezés, a tervezés ellenőrzése, végrehajtása, ellenőrzése; mérésekre, értékelésekre alapuló folyamatos fejlesztés, javítás.Az SZMSZ kódexszerűen foglalja össze az iskola szervezetére, működésére, a pedagógusok és diákok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, az iskola szervezeti rendjét.Az SZMSZ és a minőségirányítási program érinthet azonos szabályozási területeket, ezért is fontos, hogy ügyeljünk a dokumentumok közötti összhangra.

7

A házirend határozza meg a közösség tagjainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatait, viselkedési normáit.

Az intézmény pedagógiai programja a tartalmi követelményeket, az intézményi minőségirányítási programja a stratégiai célokat tartalmazza, a szervezeti és működési szabályzat a működés szabályozottságát biztosítja.

A dokumentumok összhangjának megteremtése háromszintű tervezést kíván:- stratégiai tervezést,- operatív tervezést és a - napi működés tervezését.

A pedagógiai program és a minőségirányítási program készítése stratégiai tervezés.A pedagógiai programban stratégiai elem a pedagógiai alapelvek, a célok rendszere, a minőségirányítási programban stratégiai elem a minőségpolitikai nyilatkozat és a minőségcél.Az operatív tervezés szintjén a pedagógia program a célok eléréséhez szükséges feladatokat és eszközrendszert tartalmazza, a minőségirányítási program pedig a minőségfejlesztési rendszert. A fentiek kölcsönösen hatnak egymásra.Az operatív tervezés szintjén jelenik meg a szervezeti és működési szabályzat. A napi működést az éves munkatervek (igazgatói, tanszaki) és a minőségirányítási programban levő intézkedési terv jeleníti meg.

8

A dokumentumok közötti összefüggéseket, átfedéseket, kapcsolatokat szemlélteti a bemutatott ábra

TER

VEZ

ÉS

STRATÉGIAITERVEZÉS

PP MIP

OPERATÍV TERVEZÉS

MEGVALÓSÍTÁS/MŰKÖDÉS

TERVEZÉSE

(Cseh Györgyi, Qualitas Kft.)

Küldetés, jövőkép

Intézményi célok és pedagógiai alapelvek

Minőségpolitika

Minőségcélok

Feladat- és eszközrendszer

Minőségfejlesztési rendszer

(folyamatok, eljárások, eszközök)

Szervezeti és Működési Szabályzat

INTÉZKEDÉSI TERVEK

ÉVES MUNKATERV

NAPI MŰKÖDÉS

MÉRÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK

1.3. Pontosítani kell az iskolatípus jellemzőit. Az alapdokumentumok viszonyának tisztázása után érdemes ismételten átolvasni azt a jogszabályt, amely meghatározza annak az iskolatípusnak (jelen esetben az alapfokú művészetoktatási intéz-ménynek) a jellemzőit, melyre a pedagógiai program készül.

Kt. 31. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészet kifejező készséget, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére.(2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melyeknek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

Az alapító okirat rögzíti azt, hogy egy intézmény minimum hat vagy ennél magasabb évfolyamszámmal, illetve, hogy hány művészeti ágon és milyen tanszakokon, maximum hány fős tanulólétszámmal tervezi a képzést.

A pedagógiai programnak az alapító okirattal összhangban kell megfogalmaznia a tartalmakat, tehát:- az évfolyam számát,- a művészeti ágat, tanszakot,- a tanulólétszámhoz elégséges pedagógus létszámot,- a tárgyi feltételeket, az intézmény költségvetési tervét, amely szerint

felmenő rendszerben – megfelelően működni tud.

10

1.4. Tanulmányozni kell az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat.

A hatályos 1993. évi LXXIX. törvényt,a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet,az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1988 (VI.10) rendeletet.

Célszerű kigyűjteni a pedagógiai program készítése szempontjából legmeghatározóbb rendelkezéseket.

Kt. 45. § (3) Az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ilyen módon elkészített tantervek közül választ, és építi be helyi tantervként pedagógiai programjába.

Kt. 48. § (8) A művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának meghatározza:a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait,

feladatait, eszközeit, eljárásait,- az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét,- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket,- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékét,- a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének

lehetőségeit.b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül- az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményét,- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható

tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot

- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és

formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját.

11

1.5. Helyzetelemzést kell végezni. Helyzetelemzést kell végezni, felül kell vizsgálni, össze kell vetni a még érvényes pedagógiai programot és a tényleges intézményi működést.

A megvalósulás szempontjából meg kell vizsgálni:- a pedagógiai program küldetésnyilatkozatát, - a pedagógiai célokat és feladatokat,- a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,- a pedagógiai eszközöket és eljárásokat,- a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos helyzetet,- a tehetség- és képességkibontást segítő tevékenységek rendszerét,

hatásfokát, - a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formáit,- az alapfokú művészetoktatás szereplőinek elégedettségét (szülői,

tanulói, pedagógus igények) - a meglevő helyi tanterv igénynek való megfelelőségét,- a számonkérés, minősítés formáinak korszerűségét, - az oktatás-nevelés eredményességét,- a helyi hagyományokat, az innovációs törekvéseket,- az iskola elismertségét.

A megfeleltetési viszonyítást célszerű mérések, értékelések eredményeivel is alátámasztani.

Számba kell venni a hiányokat, az eltéréseket, az előző vagy korábbi években felmerült igényeket, a fejlesztéshez szükséges humán kapacitást és a tárgyi, pénzügyi feltételeket.

Meg kell vizsgálni az alapdokumentumok összhangját.

Vizsgálni kell pl.: hogy- az alapító okiratban szerepel-e minden olyan művészeti ág, illetve

tanszak, melyet az iskola működtet, illetve a pedagógiai programban kifejt; hogy a cél- és feladatrendszer, követelmények, óraszámok tekintetében a pedagógiai program összhangban van-e a központi tantervvel.

12

Meg kell vizsgálni, hogy a pedagógiai program tükrözi-e azt az igényt, amit az iskolahasználók elvárnak, hogy:- a program összhangban van-e a központi előírásokkal (cél, feladat,

követelmény),- alkalmas-e a tanulók érdeklődésének, igényének kielégítésére,

szolgálja-e a sokoldalú személyiség fejlesztését,- lehetőséget terem-e az esélyegyenlőségre,- folyamatos-e a tanulói teljesítmények szülőkhöz irányuló

visszajelzése,- a pedagógusok képesítése megfelel-e az iskola művészetoktatási

programjából fakadó elvárásoknak, szándékoknak. Tisztázni kell a PP, az SZMSZ és az IMIP elemeit.

Egymásra építve kell meghatározni a jövőképet, küldetést, pedagógiai alapelveket és célokat.

1.6. Döntéseket kell hozni, meg kell tervezni az átdolgozás feladatait. A helyzetelemzés alapján meg kell tervezni a korrekciókat, a kiegészítéseket, a pontosításokat, az átcsoportosításokat (meg kell határozni, mi tartozik a pedagógiai programba, mi a minőségirányítási programba, az SZMSZ-be vagy az éves munkatervbe).

El kell dönteni, hogy mi álljon az intézményi működés előterében.Pl.: - minőségközpontúság,- partnerközpontú működés,- szolgáltatás,- folyamatos fejlesztés,- hatékonyság, kívánatos eredmény, - hatékony időkihasználással dinamikus készség- és

képességfejlesztés,- személyiségközpontúság,- közösségközpontúság,- tehetséggondozás,- kreativitásfejlesztés.

13

Meg kell tervezni a nevelőtestületi bevonás mértékét, a segítségnyújtás igényét.

A pedagógiai programot az intézményvezető készíti el (de ez nem jelenti azt, hogy a munkát egyedül végzi).A feladatokat a nevelőtestület bevonásával célszerű elvégezni.

Ki kell választani a PP, SZMSZ, IMIP kidolgozásában részt vevő kollégákat.

Meg kell határozni a résztvevők feladatait.

Ki mit csinál, ki foglalkozik pl.:- a pedagógiai alapelvek áttekintésével,- a pedagógiai célok megfogalmazásával,- az eszközrendszer áttekintésével,- a helyi tantervek kidolgozásával…

Meg kell határozni, hogy ezekre a feladatokra mennyi idő áll rendelkezésre.

A feladatvégzés egészére (pl.: PP, SZMSZ, IMIP egységes szerkezete, az intézményi PP struktúrája, tartalma) és az egyes részfeladatok elkészítéséhez (pl.: közösségfejlesztéssel, tehetséggondozással kapcsolatos feladatok) érdemes feladattervet készíteni, melynek elemei a következők: Cél, feladat, felelős, résztvevők, határidő, adottságok-források, munkaidő ráfordítás, teljesülés kritériumai, elvárható eredmények.

Ütemtervet kell készíteni arra, hogy ki mikor ismerteti a kijelölt feladatvégzés vázlatos eredményeit, milyen körrel, mikor lesz az általa elkészített anyag belső vitája, kivel, kikkel egyeztet, és mikor ismerteti az átdolgozott anyagot... (Gant diagramm)

14

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK

TARTALMI ELEMEI ÉS FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMZÉSE

Kt. 45. § (2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként…helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.(5) A pedagógiai program a tananyagot vagy annak részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelynek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladatból áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől – az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával el lehet térni. Az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának tartalmi elemeit és felépítését a Kt. 48. § (8) pontja határozza meg.

Nézzük részletesebben az egyes tartalmi elemeket!

1. A NEVELÉSI PROGRAM ÉRTELMEZÉSE

Mit is jelent az, hogy meghatározza az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait?

Ennek megválaszolásához először tisztáznunk kell az alapfogalmakat!

1.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei az adott intézmény oktató-nevelő munkájának tartósan meghatározható, leglényegesebb filozófiai elveit, értékeit, elvárásait összegzik.Az alapelvek olyan hosszabb távra szóló, általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek iránymutatóul szolgálnak, melyek az iskola egész oktatási-nevelési tevékenységére hatnak.

Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei a legáltalánosabb didaktikai, nevelési, metodikai alapelvek. Ilyen alapelvek pl.: életkori

15

és egyéni sajátosságok, képességek figyelembe vétele; pozitív környezeti hatás biztosítása; érdeklődésre épülő tapasztalatszerzés, motiválás, aktivizálás, szemléletesség, komplexitásra törekvés; harmonikus személyiségfejlesztés, következetesség, nyitottság, bizalom; önművelés, önmegvalósítás, alkotó légkör, alkotó magatartás, környezethez, kultúrához való kötődés, a múlt értékeinek megszerettetése, tovább éltetése, korszerű vizuális műveltség kialakítása, stb.

1.2. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai (a törvényi és tantervi szabályozás keretén belül) az adott intézmény legmarkánsabb, ugyanakkor teljesíthető és mérhető céljai.A mérés, minőségbiztosítás rendszerét az intézmény minőségirányítási programja határozza meg.

A célok meghatározásakor az alapelvekből kell kiindulni, abból, hogy hosszú távon és tartósan, milyen lényeges dolgokat, helyzetet, tulajdonságokat, eszmeiséget akarunk elérni, megvalósítani. Ezek alkotják a távlati stratégiai célokat. A stratégiai célok a legmarkánsabb kimeneteli célok. Ezek lebontásából eredeztethetők az operatív célok.Kimeneteli stratégiai célokat fogalmaz meg „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (Képző- és iparművészet 7. oldal).A oktatás-nevelés célok által motivált tevékenység.A célmeghatározás hívószava: Az a célunk, hogy ...ilyen és ilyen (konkrét, mérhető) eredményt érjünk el.

A célok tartalma a nevelési-oktatási intézményben folyó oktatás-nevelés tartalmára, folyamatára, a nevelési-oktatási folyamatban részt vevő személyre vonatkoznak. Pl.: Az ismeretek, képességek és személyiségvonások …ilyen és ... ilyen tartalmú fejlesztése. A képző- és iparművészeti ágon belül a fejlesztés egyrészt a személyiségjegyekre – pl.: önmaguk megismerése, akarat, együttműködési készség, tolerancia, szolidaritás, nyitottság, igényesség, szeretet… – másrészt a művészeti kompetenciák (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai, kommunikációs, alkotó…) kialakítására, illetve különböző szakmai célok elérésére vonatkozhat. Pl.: a vizuális kommunikációs képességek: a vizuális megismerő képességek, a

16

vizuális észlelés (térlátás, térérzék, mozgásváltozás, tér-idő észlelés, formalátás, színlátás, színtudatosság);- a képi gondolkodás, a vizuális ítéletalkotás, az absztrakciós képesség

(képi emlékezés, asszociációs képesség, képzelet); - a tanulási képességek (tapasztalás, megfigyelés, értelmezés,

analízis);- a vizuális alkotóképességek: az észlelési érzékenység, a kreatív

művészi képesség (problémamegoldó, kombinatív képesség, eredetiség), a láttatás képessége, a produktivitás (tervezés, kivitelezés);

- a vizuális kifejező- és közlő képességek: a képi-, plasztikai kifejezőkészség, a megjelenítő, kifejező képesség és a konstruáló képesség fejlesztése.

Az a tapasztalat, hogy az intézmények a nevelési programjukba csak a központilag meghatározott kimeneteli célokat emelik be. A fentiek figyelembevételével szükséges annak megállapítása is, hogy az adott intézmény az adott környezet igényeit figyelembe véve mit tart az intézmény legfontosabb céljának. Ugyanis ezek a kiemelt célok jelzik az intézmény arculatát. Mivel az alapfokú művészetoktatás akár 12 évfolyamra is kiterjedhet, célszerű a különböző szakaszok (előkészítő, alapfok, továbbképző) céljait külön is meghatározni.

1.3. A feladatok, a célok megvalósulását lehetővé tevő, számon kérhető tevékenységek.

A feladatoknak az egyéni képességek kibontakoztatását, a személyiségfejlődést kell szolgálniuk.Arra kell gondolni, hogy az általunk meghatározott minőségcélok eléréséhez milyen konkrét feladatokat, tevékenységeket, illetve tevékenységrendszert kell mellérendelni, hogy a személyre szóló és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos célokat milyen feladatokkal lehet megoldani.Nézzünk egy példát! Ha az a célunk, hogy fejlesszük a tanuló aktivitását, akkor, a motivációját figyelembe véve olyan feladatokat kell számára meghatározni, amely érdekli, és ami a cél elérését lehetővé teszi.

17

Akárcsak a célokat, a feladatokat is célszerű az egymásra épülő iskolaszakaszokra (életszakaszokra) külön-külön is meghatározni. 1.4. Az eszközök a feladatok megvalósítását segítő (tárgyi) erőforrások.

A nevelő-oktató munka tárgyi feltételeit (épület és helyiség igény, azok berendezési tárgyait, bútorzat és szemléltetőeszköz igényét, munkaeszközeit) a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet melléklete rögzíti.

Nem szabad megfeledkezni az iskolai könyvtárra vonatkozó rendeletről sem (11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (4)).

Érdemes szemléletes táblázat segítségével bemutatni a tanulólétszámra meghatározott kötelező eszközlistát a tényleges eszköztárral.Bemutatni az iskolai objektumokat, a speciális termeket, a szaktantermi felszereléseket a művészeti ágra, tanszakra lebontott technikai eszköztárt.

A hiányzó eszközök beszerzését felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén eszközfejlesztési tervben kell rögzíteni.

Működési feltételek

A pedagógiai program megvalósításához nélkülözhetetlen feltétel az intézmény működését biztosító források, költségek meghatározása.A költségvetést szintén célszerű táblázatban (személyi és dologi bontásban) elkészíteni. Szükséges annak részletes kidolgozása, hogy a nevelési-oktatási intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét. Ezt az intézmény költségvetése határozza meg, amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit. A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes

18

közreműködést, ha a nevelési-oktatási intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatásról szóló törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja.

1.5. Az eljárások a megvalósulást szolgáló módszerek, szervezési eljárások.

A célok megvalósulására feladatokat tervezünk. A feladatokat a személyi (pedagógus, tanuló), a működési, tárgyi feltételek függvényében pedagógiai folyamatok – meghatározott tevékenységek – nevelési eszközök, azaz a fentiekhez rendelt módszerek, szervezési eljárások segítségével valósítjuk meg. Pl.: -életkori jellemzőket, személyiségjegyeket figyelembe vevő fejlesztő programok, - önművelődést elősegítő módszerek, - kreativitásfejlesztő eljárások, - az életszerű helyzetekre való felkészülés érdekében projekt módszer alkalmazása,- kiscsoportos műhelyszerű oktatás megszervezése,- az általános és középiskolai órarend figyelembevétele az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók órarendjének kialakításakor.

1.6. Az egyes művészeti ág, tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét az oktatási miniszter által kiadott követelmények és tantervi dokumentumok határozzák meg.A központi tanterv átvétele esetén is célszerű hangsúlyokat megjelölni, illetve megjeleníteni a helyi igényekre épülő követelményeket, célokat, azok megvalósulását segítő feladatokat.

1.7. Az oktató-nevelő tevékenység egyik pedagógiai alapfeladata a személyiségfejlődés segítése.

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel

19

szolgáljuk e fejlesztő munkát leginkább, amelyben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” (Bagdy Emőke)

Minden ember tehát egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát.

A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének (hiteles példa, modell), a tananyagtartalomnak, a módszernek, a gyakorlatnak, a cselekvésre serkentő motivációknak, a tanár-diák együttműködési készségnek. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi kompetencia, a szakmai kompetencia fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend kialakítása.A személyiségfejlesztésre serkentően hat a személyes motiváció (pl.: szuverenitás, önbecsülés, önbizalom…)

A személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat az általunk meghatározott pedagógiai alapelvekből és célokból bontjuk le.

A művészeti nevelés a leghatékonyabb személyiségformáló eszköz, ugyanis érzelmeken keresztül hat az értelemre, az ismeretek, a készségek, a képességek, a jártasságok, az attitűdök megszerzését, rögzítését az alkotó munka folyamata által biztosítja.

1.8. A másik pedagógiai alapfeladat a közösség fejlődésének segítése.A közösségfejlesztés szintén igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a vezetési, versengési képességeket is.

A személyiségfejlesztés iskolai közösségben történik. Az iskolai oktató-nevelő munka tehát nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok

20

közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is.

Az alapfokú művészetoktatás két ága (táncművészet, szín- és bábművészet) eleve közösségi tevékenység, de a másik két ág (képző- és iparművészet, zeneművészet) is épít a közös alkotó munkára.

A tanulók a képzés során elsajátítják a közösségi élethez szükséges együttműködési (egymásrautaltság, mások elfogadása, kapcsolatteremtési képesség, szereptől függő alá-fölé rendelési viszony, egy mindenkiért, mindenki egyért…) kompetenciákat.

1.9. A pedagógiai programban meg kell jelentetni a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket.

„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997)

Az alapfokú művészetoktatás egyik alapfeladata maga a tehetséggondozás. Ezért az alapfokú művészetoktatás minden tevékenysége a fenti célok megvalósulását kell, hogy segítse.

A tehetséggondozásnak többféle módja létezik:- az elkülönítés (kiemelkedően tehetséges tanulók külön csoportba helyezése),- a gyorsítás (tanulási szakaszok lerövidítése),- dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása).

A kreativitás „alkotásra való képesség: az ember teremtő, újat létrehozó, a meglevőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységekben, annak produktumaiban, valamint a magatartásban és életvitelben egyaránt.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997)

A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenységek. pl.: pályázatok, versenyek, bemutatók, kiállítások, rendezvények szervezése; versenyeztetés; alkotótáborok működtetése.

21

A pedagógiai programban be kell mutatni a tehetséggondozás működő hagyományos formáit, a tervezett újabb formákat és módszereket is.

1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-ok-tató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatellátásához legalapvetőbben szükséges – épület, helyiség berendezés, tárgyi, technikai – eszközkészletet.

1.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Meg kell nevezni az együttműködésben részt vevő szervezeteket, képviseleteket (pl.: iskolaszék, szülői szervezet, diákképviselet), az együttműködés formáit, eljárásait.

Meg kell határozni pl.: a tanulók és pedagógusok együttműködésének, a tanulók véleménynyilvánításának formáit (szóbeli, írásos, képviselők általi…), az igazgató, a nevelőtestület, a pedagógus véleménynyilvánításának formáit (tanszaki megbeszélés, szóbeli vagy írásbeli válasz…).

Meg kell határozni a pedagógus és a szülők együttműködési formáit.Pl.: írásbeli, szóbeli tájékoztató, kérdőív, interjú, nyílt nap, bemutatók, kiállítások, szülői értekezlet, fogadónap.

A rendszeres kapcsolattartás, a minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerben ciklikusan visszatérő kérdőíves, illetve interjú általi véleménygyűjtés az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit szélesítheti.

22

2. A HELYI TANTERV ÉRTELMEZÉSE

2.1. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei

Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit a 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott dokumentum határozza meg.A helyi tantervben csak azoknak a tanszakoknak a követelményeit kell feltüntetni, melyeket az adott iskola működtet.A képző- és iparművészeti ágnál a rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy, ezért annak általános fejlesztési követelményeit a helyi tantervnek tartalmaznia kell.

2.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai

Ennek meghatározásánál a művészeti ág speciális szabályait kell figyelembe venni. Pl.: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja – Képző- és iparművészet című kiadvány 10. oldala.

Figyelembe kell venni az egyes művészeti ágak eltérő megnevezéseit, pl.: zeneművészet – főtárgy, képző- és iparművészet – kötelező tárgy.A képző- és iparművészeti ágon a választott műhelygyakorlat nevét is fel kell tüntetni (pl.: fatárgykészítő műhely, textilműves műhely).

A helyi tanterv ezen tartalmát célszerű táblázat formájában bemutatni (óraterv).

A választott művészeti ág tantárgyai és óraszámainak figyelembe vétele mellett, amennyiben az intézmény lehetőségei megengedik, a tanuló más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat.

2.3. A tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag

A tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei központilag meghatározottak. A követelményre épülő helyi tanterv, tananyagtartalmát az iskolák állíthatják össze, illetve átvehetik a központi programban megjelentetett tantervi programot.

23

2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A Kt. 19. § (1. b-c) A pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.Kt. 19. § (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, melynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – minőség, típus, és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelését kérheti a tanulótól, mely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozásokon való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell… Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.19. § (3) Tanítási év közben a meglevő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.19. § (4) Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.

44. § (2). A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulási segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Pl.: Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti tanszakai számára tankönyv nem készült. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, tankönyvvé nem nyilvánított szakkönyvek kiválasztásának elvei csak általánosságban határozhatók meg.

2.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A meghatározásnál a hatályos közoktatási törvényből kell kiindulni,

Kt. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába…akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

24

Kt. 71. § (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.Kt. 71. § (8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.

illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

17. §. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.19. §. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja.20. §. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett… az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 50. § (3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. § (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.

25

2.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalma és teljesítménye érté-kelésének, minősítésének formája

A meghatározásnál a Kt. 70. § kitételei a meghatározók.

Kt. 70. § (1) A pedagógus a (3) bekezdés kivételével a tanuló előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti.

Tekintettel a 117. § (2) bekezdés rendelkezésére az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulmányi eredményt a térítési díj mértékénél figyelembe kell venni.

Az ismeretek számonkérésének követelményeit az adott évfolyamra az általános fejlesztési követelmények elvárásai határozzák meg.Az iskolai beszámoltatás formája lehet pl.: szóbeli, írásbeli, tárgyi produktumban megnyilvánuló…A tanulók értékelésének formája lehet szóbeli, írásbeli és egyéb. Meg kell határozni ezek fajtáit, illetve gyakoriságukat.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3.1. Elfogadás, jóváhagyás, nyilvánosságra hozás

A pedagógiai program elfogadásával, jóváhagyásával kapcsolatban a hatályos közoktatási törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

Kt. 44. § (1) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési programot jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett – szakértő véleményét beszerezni.

Tehát az alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói csak művészetoktatási szakértővel értékeltethetik pedagógiai programjukat.A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban is a hatályos jogszabály az irányadó.

Kt. 44 § (2) A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

26

A nyilvánosságra hozatal mikéntjét a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a következőképen határozza meg:

8. § Az iskola a pedagógiai programját olyan módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és tanulók szabadon megtekinthessék.Az iskola köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

Ez a dokumentum elérhetőségét jelenti. Ez különösen fontos azokban az intézményekben, ahol több épületben és több telephellyel folyik a képzés.A nyilvánosság kritériumait teljesíti az, ha a dokumentum az intézmény nyitva tartási időszakában korlátozás és bejelentés nélkül hozzáférhető.Célszerű a pedagógiai program lényegét az érintettek (tanulók, szülők, alkalmazottak) részére kivonatosan is kommunikálni (kiadvány, előadás).

3.2. Érvényesség

A pedagógiai program a hosszabb távú tervezést segítő stratégia. A pedagógiai programok megvalósulását ellenőrizni szükséges.

Ezért célszerű meghatározni az érvényesség „-tól, -ig” dátumát, a felülvizsgálatra, korrekcióra vonatkozó szabályokat.

27

28

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézménypedagógiai programjára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Pedagógiai Programja

200.....év ………………… hó …. napján

Jóváhagyta: ……………………………………..

P. H. ………………………………………. fenntartó

29

30

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A pedagógiai program fedőlapjának adatai: - az intézmény hivatalos neve:- az intézmény székhelye:- az intézmény OM azonosítója:- az intézmény típusa:- az intézmény alaptevékenysége:- az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai:- a képző- és iparművészeti ág tanszakai: - az intézmény működő évfolyamainak száma:- az intézménybe felvehető tanulószám: - alapfokú művészetoktatásban részesülők száma: - telephelyek száma:- az intézmény fenntartója:- az intézmény alapítója:- az alapítás éve:- a pedagógiai programot véleményező szakértő neve:- az intézmény igazgatójának neve:- nevelőtestületi elfogadás dátuma:- fenntartói jóváhagyás dátuma:- nyilvánosságra hozatal módja:- tervezett felülvizsgálat időpontja:

Tartalomjegyzék:

- Nevelési program- Helyi tanterv Mellékletek:

- Szakértői javaslat, vélemény- Véleményezések, javaslatok- Egyeztetési jegyzőkönyvek- Nevelőtestületi jóváhagyásról szóló jegyzőkönyv- Fenntartói jóváhagyás határozata

31

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

A program keretében folyó vizuális nevelésalkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlatát. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket.

A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaji sajátosságokat, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ága felkészíti a tanulókat: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások

ismeretére

32

a kifejezési eljárások használatára élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a baleset- és munkavédelmi előírások betartására a kézműves tevékenységek gyakorlatára a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek

felfedezésére a mindennapok, a természet, a társadalom szépségének, a

művészetek, a műalkotások befogadására a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére a műelemzési eljárások alkalmazásáraLehetővé teszi a néphagyomány, a környezet- és tárgykultúra megismerését. Kialakítja az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotói magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejleszti a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

Gyermekközpontúsága miatt a szülők és a tanulók szívesen választják az alapfokú művészetoktatás által kínált képzési formát.

Intézményünkben 230 tanuló részvételével folyik az alapfokú művészetoktatás, mely megalapozza a művészi kifejező készséget, a tehetséges, képzőművészeti pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú továbbtanulásra.

Iskolánk délutáni tanrend szerint működik, amely keretén belül a két kötelező tantárgy tanítása heti kétszer 90 perces képzési idővel valósul meg. A két kötelező tantárgy: a rajz-festés-mintázás valamint a műhelygyakorlat. Rajz-festés-mintázáson a diákok az alapvető grafikai, festészeti és plasztikai műveleteket sajátíthatják el; a műhelygyakorlatok során pedig a rendelkezésükre álló választék (grafika, kézműves, makett- és papírtárgykészítő, bábkészítő,

33

bőrműves, textilműves) alapján dönthetik el, hogy melyik kifejezési formában szeretnének leginkább elmélyülni.

Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel, főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek és változatos, izgalmas, érdekes, kreatív foglalkozásokat tartanak.

Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő-fejlesztő-ötletgaz-dag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben bonthassák ki tehetségüket.

Kiemelt feladatunk az országos versenyeken való színvonalas szereplések folytatása.Rendszeresen szervezünk nyílt napokat, hogy tevékenységünk két alappillére – a gyermekközpontúság és az igényes, minőségi munka – szilárd talajon álljon.A célok elérését meglátásunk szerint jól szolgálják a féléves rend-szerességű, szemet-lelket gyönyörködtető vizsgamunka kiállítások, valamint a vidám, kellemes hangulatú őszi-tavaszi kirándulások, alkotónapok.

Az intézményünk az elmúlt 6 év alatt egyéni arculatot alakított ki. Nagysikerű képzőművészeti kiállításaink, nemzetközi és országos képző- és iparművészeti eredményeink, közszerepléseink a városban rangot adtak számunkra.

Az iskolai pedagógiai programnak két nagy egysége:- a nevelési program és- a helyi tanterv.

34

NEVELÉSI PROGRAM

AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.

AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI

Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak.

Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak:- a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet

elérése,- egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának

megőrzése,- az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően

az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése,- nagyobb esélyegyenlőség biztosítása.

Operatív céljainkAz intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében:

35

- az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,- tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és

pedagógusban egyaránt.

A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében:- a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenn-

tartása,- a tanulás és munkafegyelem megőrzése,- a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása,- komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.

Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében:- a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a

szép és a kulturált környezet iránti igény…) figyelembe vétele.A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében:- a szociális hátrányok kompenzálása,- kreativitásfejlesztés,- továbbtanulási esélyek növelése.

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és iparművészet) egy szakaszban (a középső szakaszban – az alapfokon) folyik művészetoktatás, ezért a feladatokat nem tagoljuk.

Feladataink:- rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél

meghatározott),- rendszeres igényfelmérés (évente),- feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása,- érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása,- személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás,- többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.

A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök:

36

- kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer,

- egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása,- tehetséggondozó eljárások,- kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer,- egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer,- közösségfejlesztő módszer,- játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka,- kiscsoportos oktatás.

Nevelési eszközök:- minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele

Ösztönző eszközök:- megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás

A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására.

Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony

37

tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb.Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell.

Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.

A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának!

38

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen.A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik.A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre.

39

A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő.Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé.

Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse.A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek.A rajzi, festészeti, mintázási, konstruálási, tárgyalkotási folyamatokat – a tervezéseket, gyakorlatokat – az alkotó munkát segítő képző- és iparművészeti, népművészeti, filmművészeti és környezetesztétikai elméletekkel alapozzuk meg.A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás széles körét technikáját ismerheti meg a tanuló.Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kap az évente megrendezésre kerülő néprajzi napok, kézműves bemutatók, a rendszeres városi kiállítások, a megyei bemutatók, a külföldi tanulmányutak, az évközi alkotó napok, a nyári alkotó táborok és a sajátos jutalmazási-elismerési rendszer.Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. A rajz-festés-mintázáson, a kötelező és választott műhelytevékenységeken kívül az intézményben működő művelődési központ tág teret biztosít a tehetséggondozás formáinak.

Intézményünk 20000 kötetes könyvtára, gazdag videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja.

40

Az általunk működtetett „Zöld Kamera Mozi”-ban olyan művészfilmeket vetítünk, melyek hatékonyan formálják, alakítják a tanulók képi gondolkodását, kifejezőkészségét.

Iskolánk aulája színházteremként is funkcionál.A társművészetek értését, alkalmazását rendszeres bábszínházi előadásokkal, hangversenyekkel, a legkülönbözőbb műfajú színjátszó csoportok előadásaival, tánc- és divatbemutatókkal, artista és bűvész produkciókkal tesszük lehetővé.

41

Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok (kis-könyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró), sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball, karate), tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola) munkájába.A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI

A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.

42

HELYI TANTERV

AZ ISKOLA ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI

TANTÁRGY ÉS ÓRATERV

A képzés ideje: 6 évÉvfolyamok száma: 6, évfolyamonként 2 csoporttal

ÉVFOLYAMOKTantárgy Alapfok

1. 2. 3. 4. 5. 6.Rajz-festés-mintázás 2 2 2 2 2 2Műhelyelőkészítő 2 2 - - - -Műhelygyakorlat - - 2 2 2 2Szabadon választott tantárgy (művészettörténet)

2 2 2 2

Összesen: 4 4 4-6 4-6 4-6 4-6

Az alapfokon a két kötelező tantárgy a rajz-festés-mintázás, valamint a műhelygyakorlat határozza meg az alaptevékenységet.

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján intézményünk sajátosságainknak megfelelő, egyedi tantervi programot alakított ki. A rajz-festés-mintázás helyi tanterv témaköre egy-egy téma komplex vizuális feldolgozását teszi lehetővé.

A rajz-festés-mintázás tantárgy témakörei1. évfolyam: A mesék világa2. évfolyam: Az élővilág3. évfolyam: Az élettelen világ4. évfolyam: Az emberi környezet5. évfolyam: Az épített környezet6. évfolyam: A lakóhely, az iskola

43

Mivel intézményünk egyben középfokú kézműves szakképző intézmény is, az alapfokú művészetoktatásban támaszkodunk a szakképzésben meglévő személyi és tárgyi feltételekre. A kézműves műhelygyakorlat tananyagtartalmának kialakításakor messzemenően figyelembe vettük az alapfokú művészetoktatás kézműves műhelytevékenységének követelményeit. A dokumentumban megfogalmazottakat kiegészítve hoztunk létre egy olyan tevékenységrendszert, mely iskolánkban megvalósítható, mely lehetővé teszi, hogy a képzésben részt vevő tanuló a kézművesség, a népművészet és iparművészet minden területét megismerhesse.

Kétféle műhelyelőkészítőt működtetünk.Az egyik a rajz-festés-mintázás tananyagtartalmat továbbbővítve a grafika, illetve makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlatot készíti elő, illetve a képalkotó tevékenységet fejleszti.A másik műhelyelőkészítőben az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos kézműves tevékenységek során a kézművesség alapanyagaival ismerkednek meg a növendékek, azokkal az anyagokkal, amelyre a későbbi bábkészítő, kerámia, textilműves, bőrműves, illetve kézműves műhelymunka felépíthető.

A kézműves műhelygyakorlat egy-egy évfolyamának tananyagtartal-mát a központi tantervi program műhelyprogramjaiból, az életkori sajátosságok figyelembe vételével építettük fel.A kézműves műhelygyakorlaton a hagyományos népi kultúra kézműves tárgyalkotó tevékenysége kerül feldolgozásra.

A kézműves tanszak tananyaga1. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Természetes anyagok2. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Bábkészítés3. évfolyam: Textil4. évfolyam: Bőr5. évfolyam: Kerámia6. évfolyam: Papír

Tanszakaink: grafika, kézműves, textilműves, bőrműves, bábkészítő, kerámia, makett- és papírtárgykészítő tanszak.

44

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Mivel az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágára még nem készültek tankönyvek, a kiválasztás elve csak általános lehet.

- Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének- Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak- Segítse a tanulást, motiváljon - Szerkezete legyen világos, egyszerű- Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen- Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre- Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra- Legyen több évig használható - Az ára legyen kedvező.

Az a célunk, hogy az egyénileg kifejlesztett programjainkat saját fejlesztésű tankönyvekkel, segédletekkel segítsük.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMON-KÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, ÉS A TANULÓ TELJESÍT-MÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük.Az ismeretek számonkérésének tartalmát az általunk kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg.Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik.A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye, valamint a második félévi teljesítmény alapján

45

történik az év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállítás által kerülnek bemutatásra.A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük.

A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé.Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését.A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük.Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást.

A számonkérés formái:A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok).

Az értékelés általunk meghatározott kritériumai:A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie.

Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.

Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége:- Minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell adni a tanulónak.- Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők szüleit tájékoztatjuk.- Az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem.- Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány.Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrző könyvön keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítvány könyvön keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

46

A TANULÓ SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

A szorgalom értékelésének követelményei:

A szorgalom példás, ha a tanuló:- felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi,- óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,- a feladatok végzésében önálló, rendszeres,- tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú,- szorgalmával példát mutat, serkent.

Jó a tanuló szorgalma, ha:- tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos,- óra alatt spontán aktivitással vesz részt,- a tananyag iránt érdeklődik csupán,- a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.

Változó a tanuló szorgalma, ha:- óra alatt hullámzó aktivitást mutat,- tanórákra való felkészülése rendszertelen,- feladatait érdektelenül végzi,- érdeklődése nem aktív,- önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha:- a szorgalom teljes hiánya jellemzi,- feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,- az órai munkában passzív,- a tanultakat nem akarja alkalmazni.

A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell.

47

A szorgalom értékelésének formái:Szóbeli és írásbeli dicséretek.A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉ-TELEI

A szülő a tanköteles kortól kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába.Az igazgató által megbízott felvételi bizottság javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az iskola igazgatója dönt, melyet írásban közöl.Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát.

A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat.Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK:

Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2004. szeptember 1. - 2010. június 30.A pedagógiai program felülvizsgálatára – amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik – három évente kerül sor.A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények (sze-mélyi, tárgyi feltételek) megváltozása lehet.A pedagógiai program módosításának szükségességéről nevelőtestület határoz. A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá.

48

A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottaknak kötelező.

49

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY HELYI TANTERVE

50

A PROGRAM CÉLJA

Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:

az elemzés,az elvont gondolkodás,a képi gondolkodás,a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése,

jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia)

megismerése, alkalmazása, a vizuális kifejező képesség fejlesztése, a személyiségfejlődés segítése.

KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOK VÉGÉN

A tanuló az alapfok végén ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

A tanuló az alapfok végén legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, síkban és térben alkotásokat létrehozni, a népművészetből ismereteket meríteni.

51

1. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Ahhoz, hogy a tanuló a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit.Tervezetünk az ismeret-, készség- és képességfejlesztést a tanuló érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja.Az első évfolyamban a világról való ismeretek bővítése a tanulók számára kedves lények, a mesék és játékok, az épített környezet megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő.A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják.Virág- és terménybábokat készíthetnek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készíthetnek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzíthetik.Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik.Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak.Közös munkával nagyméretű faliképeket alkothatnak.Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék- és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják.Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és hajtogatás technikáit.

KÖVETELMÉNY

A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni: az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, a vizuális művészet jellemző sajátságairól, a köznapi és a művészi szépről, a gyermekek lelkivilágához közel álló alkotásokról.Legyenek nyitottak a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére.Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni.Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat.Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat.

52

A TANANYAG TÉMAKÖRE: A MESÉK VILÁGA

Növényekről szóló mesék illusztrálása

Mesekönyvek nézegetése. Mesehallgatás A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzeléseAz események sorrendjének szóbeli megfogalmazásaA mese képi megjelenítéseA választott meserészlet eljátszásaA játék élményének vizuális megjelenítése

Madarakról szóló mesék illusztrálása

Művészi illusztrációk nézegetéseIllusztrációkészítési technikák megismeréseMadarakról szóló mesék, versek, énekek meghallgatása A gyermekeknek tetsző irodalmi alkotásokhoz illusztráció tervezése A képi megjelenítés választható feladatai: - Illusztráció készítése grafikai és festészeti eszközökkel- Színespapír-kollázzsal dekoratív illusztráció összeállítása- Színek összefuttatásával, fröcsköléssel, szivaccsal érdekes felületű képek alkotása- Tuskimosással (a fehér temperával megfestett kép fekete tussal történő lefedése, majd „kimosása” által) fekete-fehér folthatású illusztrációk készítése

A négylábú mesefigurák megjelenítése

Négylábúakról szóló mesék, versek meghallgatása (Pl.: nyuszi, róka, oroszlán…. )Képek, videofilmek megtekintése az állatok mozgásáról Állatokkal kapcsolatos élmények felelevenítéseA négylábú testfelépítésének, arányainak, színének vizsgálata képek alapján (esetleg a természetben is)Négylábú mesefigurákról szóló történetek vizuális megjelenítéseA képi megjelenítés választható feladatai:- Pl.: Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása- Pl.: Arany János: Rege a csodaszarvasról című művének illusztrálása grafikai meg-oldással

Mesebeli lények tervezése

Művészi állatábrázolások nézegetése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasásaMeselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével. A füzetecskéből nyert ötletek alapján térben mozgó mesebeli lény rajzolása, festése a környezet jelzésévelSzubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával

53

Állatfigurás játék készítése

Állatfigurás játékok megfigyelése otthonról hozott tárgyak segítségévelJátékkészítésre alkalmas tárgyak, anyagok gyűjtéseTalált és gyűjtött tárgyak, anyagok (érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző) minőségének, alakításának élményszerű megtapasztalása A tárgyakból, anyagokból játékok tervezéseA fő- és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztásaA különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztéseAz elkészült játék bemutatása A játékkal jelenetek, szituációk eljátszásaA játék élményének képi kifejezése

Meselénypark kialakítása

Az előző órákon készített állatfigurák, meselények számára állatkert, játékpark kialakítása csoportmunkávalA feladat lépései:- Állatkerti élmények felelevenítése- Az állatok életfeltételeinek megismerése fotók, videofilmek segítségével- A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése- Különböző anyagokból emelkedő, mélyülő terepek kialakítása- A terepasztalon kialakított térbe fák, növények telepítése, patakok, tavak kialakítása, építmények emelése. A dobozházakon nyílások bejáratok képzése. Utak, kerítések konstruálása.- A játékfigurák környezetbe helyezése. A játékfigura „életterének” megrajzolása, megfestése

Tündérek… megjelenítése

Tündérekről, királylányokról szóló mesék, versek felidézése. Egyéni döntés alapján a főszereplő kiválasztásaA főszereplő formájának, mozdulatának, ruhájának, környezetének elképzeltetéseA vizuális megjelenítés választható feladatai:- A mese vagy vers főszereplőjének és környezetének megrajzolása tussal vagy diópáccal a gyűjtött élmények alapján- A választott irodalmi mű egy részletének megfestése temperával – színfolttal kiemelve a kompozíció egy részletét

A meseszereplők síkbábjainak elkészítése

A gyermekeknek tetsző meserészletek és a kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavételeA mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztásaEgy-egy mesefigura síkbábjának elkészítése

54

Az elkészült bábok jelenetbe helyezése. A bábok életre keltése mozgatással. A bábokkal a mese jeleneteinek bemutatása.A kiválasztott meserészlet illusztrálása (vegyes technikával: zsírkréta-vízfesték, tus-vízfesték, filctoll-vízfesték, tempera-kréta)A kiemelés, figyelemfelkeltés módjának feltérképezése (szín, méret, elhelyezés, díszített felület). A megfelelő eszközök, anyagok, technikák megválasztásaA különböző ábrázolási módok megnevezése (vonalas ábrázolás, foltszerű ábrázolás, kevert, színes)

Meséhez díszlet készítése

Meseköltés, improvizáció az elkészült bábokkalA kitalált történethez paraván, díszletek, háttérelemek készítéseA díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének figyelembevétele.A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjátszás élményének megfestéseA bemutatott festmények és versrészletek összevetése az egyéni meseköltéssel és képalkotással

Mesevár alkotása

Várformák, várbelsők megfigyeléseA mesehősökhöz illő építmény kiválasztása. A kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkávalA várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele„Várépítő”, „díszletező csoport kialakításaVár építése dobozokból és hullámpapírbólA dobozokon nyílások (ablakok, ajtók) kialakítása kivágássalA kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapukbaAz építményhez, szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestéseA színek megválasztásával hangulatok, érzelmek (jó, gonosz) érzékeltetéseVárzászló, címer, pajzs tervezése Szituációs játék a vár körül

MinimumkövetelményA tanuló alkalmazza a vizuális nyelv jelrendszerét. Használja az önkifejezés, a képi, plasztikai megjelenítés különböző technikáit, lehetőségeit. A formákról, színről, térről szerzett tapasztalatait tudja egyénileg megfogalmazni.

55

2. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Az általunk készített tantervi program az alapfok második évfolyamában a természet és a tanuló kapcsolatát helyezi a vizuális megismerés, vizsgálódás középpontjába.A második évfolyamos tananyag elsajátításának célja az élő természetről való ismeretek gazdagítása. A tanulók megfigyelhetik a természet körforgását.Először a növényvilág vizuális feldolgozásával foglalkoznak. Felfedezhetik az apró kis gyomnövények szépségét, bogyós ágakkal nyomatokat készíthetnek, kéregdarabokból változatos felületeket képezhetnek. A virágok emberi tulajdonságokkal való felruházásával virágországot alkothatnak. A növényvilág vizuális feldolgozása után a vizsgálódás iránya az állatvilág felé terelődik. A madarak testének tömegét a tömbszerű mintázás, a testet borító tollazat színességét, rajzolatát a grafika és festészet eszközeivel adhatják vissza, fejezhetik ki. A népművészetben megjelenő madárformák tanulmányozásával sokféle átírási módot ismerhetnek meg. Saját mesemadaruk elkészítéséhez az alkotási szándék függvényében a kifejezési eszközök és technikák – tuskimosás, viaszkaparás, monotípia, papírmetszet, papírdúc, forma kitakarás, különböző vegyes technikák – teljes tárházát felsorakoztathatják. A megismert, tanulmányozott formák segítségével meséket illusztrálhatnak, diafilmeket, bábokat készíthetnek.A négylábú állatok megismerését plasztikai, grafikai megjelenítés segíti.Az egyénileg megmintázott kis szobrokkal téri jeleneteket modellezhetnek, szobor-csoportokat alkothatnak. A tanulmányozott állatok síkra redukált formáival jeleket képezhetnek, információkat közölhetnek.Az ember vizuális megismerésére, megjelenítésére programunk sokféle megoldást kínál.

KÖVETELMÉNY

Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő természet formáiról, tér-idő viszonyairól.Szerezzenek ismereteket: a formák tulajdonságairól, mozgásáról; az élő természet fény-, szín-, tér- és

időviszonyairól, a térben való tájékozódásról és a téralakításáról, a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, a színek, formák átírásáról, a műalkotásokból felénk sugárzó érzelmi hatásokról, az élő természethez fűződő hagyományokról.Készítsenek a természet ünnepeihez köthető tárgyakat.Törekedjenek tapasztalataik, a természet gazdag formakincsének élményszerű ábrázolására. Tegyék árnyaltabbá önkifejező képességeiket. Bővítsék kompozíciós ismereteiket. Ismerjenek meg újabb technikákat, fejlesszék anyag- és eszközhasználati jártasságukat.

56

A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉLŐ VILÁG

Növények rajza, festése

Ismerkedés a környezet, az évszak növényeivelA növények megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapításaA grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása Festésre alkalmas virág kiválasztása. A virág színeinek megnevezése, a színárnyalatok kikeverése. A virág és hátterének megfestéseA látvány dekoratív átírása

Növényi nyomatokkal gipszdombormű készítése

A plasztikáról szerzett ismeretek felelevenítése képzőművészeti alkotások, gyermekmunkák segítségével A domborműkészítés lehetőségeinek megismertetése. A gipsznyomat, a negatívból pozitívba való öntés technológiájának bemutatásaAz előzetesen gyűjtött növényi részekkel gipszdombormű készítéseTermészeti formák agyagba nyomkodása, negatív formák létrehozása rendezgetés, komponálás alapján. A formák kiemelése az agyagbólAz elkészült munkák értékelése

Alkotások növényi részek felhasználásával

Növényi részekből készült tárgyak, alkotások bemutatásaA gyűjtött növényi részek formáinak, felületének, színének, rugalmasságának vizsgálatával felhasználhatóságuk kitalálása A tárgyalkotás választható feladatai:- Virágokról, fákról szóló vers, mese felolvasása után növényi részekből illusztráció készítése. Kompozíció kialakítása az irodalmi mű vagy az egyéni élmény alapján. A ragasztás technikájának megbeszélése. A felragasztott növényi részek kiegészítése vonallal, pontszerű elemekkel, színnel. - A préselt növényi részek, kéregdarabok, termések rendezgetésével dekoratív felületalakítási kísérletek készítése- Gyűjtött növényi elemekből virágszőnyeg szövése. Keménypapír kereten felvetett spárga láncfonalak közé növényi vetülékek (virágok) beszövése- A sodrás, a fonás alapelemeinek elsajátításával virágkoszorú készítése

A virágok megszemélyesítése

Viaszkarc alkotások bemutatásával a viaszkarc-készítés lehetőségeinek megismertetése. Viaszkarchoz szükséges lap készítése sűrű, többszínű zsírkrétával való alapozással, az alap temperával való lefedésével. A száradási idő alatt beszélgetés az eddigi növénymegfigyelésekről, a mesebeli növényekről, a virágokkal kifejezhető jelentéstartalomról. Részletek felolvasása növényről szóló versekből, mesékből; zenehallgatás

57

A növényeket ábrázoló képzőművészeti alkotások szépségének felfedezéseEgy gyermek virágjelmezbe öltöztetése a képzelőerő fokozása érdekébenA gondolatban megszemélyesített növény megrajzolása karcolással a megszáradt, lealapozott felületre. A vizuális jelek arányos, tudatos használata. A kompozíció helyes kialakítása. A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymásmellé helyezésével. „Virágország” kialakításaA legkülönösebb virág gazdájának Virágkirállyá, Virágkirálynővé választása

Növénymotívumok a népművészetben

Motivációként növényekről, virágokról szóló népköltészeti alkotások felidézéseAz előzetesen gyűjtött népművészeti tárgyak és róluk készült képek alapján a növénymotívumok alkalmazásának és formai sajátosságainak megfigyelése: a stilizált és naturális ábrázolás, a motívumok felépítése, elrendezése, az egyes virágfajtákkal kifejezhető jelentéstartalom felfedeztetéseA kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtéseA megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A motívumgyűjtés után választható tevékenységek:- Sorritmusok vagy terülő ritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával- Szubjektív érzelmek kifejezése a megismert növénymotívumok továbbalakításával

Lepkék, halak vizuális megjelenítése

Az állatvilág változatos formáinak megismerése a gyűjtött tapasztalatok, videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségévelEgyszerű sík- vagy plasztikus formára redukálható állatalakok tanulmányozása, vizuális megjelenítéseVálasztható tevékenységek:- A lepkék testfelépítésének, szimmetriarendszerének, a lepkeszárny színének, rajzolatának megfigyelésével dekoratív feladatok alkotása- A halak alakjának, színének, mintázatának tanulmányozásával az áramvonalas test jellemzőjének megfigyelése; az azonosságok és különbségek felismertetése. Változatos formájú halak megjelenítése papírnyomattal - Egy óriás akvárium élővilágának megfestése csoportmunkával. Az óriás háttér elé egyénileg megfestett és kivágott halacskák elhelyezése

A madarak plasztikai megjelenítése

A madarak változatos formáiról szerzett ismeretek bővítése videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségévelA megismert sajátosságok összegzése plasztikai megjelenítés általA mintázási lehetőségek megismerése: egy tömbből formálás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés. A mintázás műveleti sorrendjének megismeréseA körplasztika és a dombormű közötti azonosságok és különbözőségek Az agyag és a plasztilin eltérő tulajdonságainak összevetéseA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Relief készítése egy elképzelt madárról

58

- Egy madár körplasztikában történő megmintázása. Tömbből való formázással a test fő tömegének kialakításaAz elkészült munkák alapján a dombormű és körplasztika jellemzőinek összegzése

Állatfigurákkal diafilm készítése

A diafilm jellemzőinek megbeszélése Diafilmkészítésre alkalmas mese (pl. A kóró és a kismadár c. történet) meghallgatásaA mese szereplőinek jellemzéseMadárfotók, egyéni élmények, kitömött modellek alapján a madár felépítésének, arányainak, tollazatának vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazásaAz egymást követő eseményeknek megfelelően a mese tagolásaAz egyes részekhez vázlatok készítéseAz időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben A formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal, vonallal, folttal Az elkészült képek felragasztása a fotókarton „filmszalagra”Az összeállított képsor (diafilm) „levetítése” alatt a történet felolvasása

A repülés megjelenítése

A madár jellemző mozgásának, a madár repülésének a vizsgálata személyes megfigyelések, videofilmek, fázisfotók alapján A levegővel teli könnyű csontok megfigyelése madárcsontvázonA repülőgépek, sárkányrepülők és a madár alakja, testfelépítése közötti azonosságok felismertetéseA vizuális megjelenítés választható technikái:- A madár testrészeit jelképező sablonok kivágásával, azok téri helyzetének megváltoztatásával a repülés fázisainak több képben való megjelenítéseA szerzett tapasztalatok alapján madár formájú közlekedési eszközök (repülőgépek, sárkányrepülők) tervezése- Papírhajtogatással repülő szerkezetek készítése. Röptetés.

Állatfigurák a térben

Képek, képzőművészeti alkotások, videofilm segítségével élmények felelevenítése az állatok mindennapjairól. Az állatok formájának, tömegviszonyainak összehasonlítása a művészi feldolgozásokkalA plasztikai megjelenítés választható tevékenységei:- Kerekszobor készítése cirkuszi állatról. Az állatmutatványok felidézése. A kerekszobor készítési sorrendjének megismerése- Csoportmunkával egy cirkuszi produkció figuráinak megalkotása (az elefántok vagy lovak sétája a porondon; fókák, medvék labdázása), a figurák szoborcsoporttá rendezése- Közös munkával „Noé bárkájának” benépesítése. A bárka agyagból való kialakítása közös munkával. A bárkán utazó állatok egyéni megmintázásaA plasztikáról tanultak összegzése

59

Állatábrázolás a népművészetben

Népművészeti tárgyakon, róluk készült fotókon, fénymásolatokon az állatmotívumok megfigyeléseA motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának vizsgálata. A hozzájuk kötődő jelentéstartalom felfedeztetéseTárgyak, képek, fénymásolatok alapján motívumok gyűjtéseA gyűjtött motívumok felhasználása, alkalmazása, továbbépítése

Állatfejes farsangi maszk készítése

Beszélgetés a farsangi néphagyományokról Farsangi énekek, mondókák felelevenítése, képek, videofilmek megtekintése A természet, az évszakok változásának és a farsangi szokások összefüggésének felismertetése. Mesék, versek meghallgatása az állatok farsangjáról Álarcok, maszkok megfigyelése, lényeges tulajdonságaik kiemeléseAz egyszerűsítés, dekorativitás felfedeztetéseAz állatokkal kifejezett tulajdonságok, a maszkokról leolvasható gesztusok értelmezése. Az „állatportrék” jellemző formájának megfigyelése, képi ábrázolásaA papírmasé álarc készítés műveleti sorrendjének megismeréseAz elkészült állatálarcokkal maskarázás

Emberalak nézetei, mozdulatok

Az emberről szerzett ismeretek gyarapítása vizuális megfigyelés, leképzés általAz alakábrázolás fejlesztése mozdulattanulmányok, krokik segítségévelVárakozó, álló mozdulat megrajzolása szemből. Ülő alak megrajzolása oldalnézetből. Ülő és álló alak rajza oldal- és hátulnézetből. Vázolás, lavírozás diófapáccal, nádtollal. A munkák értékelése az arányok, irányok, gesztusok, nézetek helyes ábrázolása szempontjából

Öltöztetőbaba tervezése

Az elölnézeti képek segítségével öltöztethető baba tervezéseBeszélgetés korunk divatjáról, a történeti és népi viseletekről régi fotók, képzőművészeti alkotások segítségévelAz ismeretek alapján ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése. A tervek kivitelezése különféle technikákkal:- A fehér papírból kivágott ruha ritmikus mintázása burgonyanyomattal - Papírzsebkendő vízfestékkel való batikolásával színes nyári ruha készítéseAz elkészült munkákból közös divatlap összeállítása

Szoborcsoport készítése

Különböző korok szobrászati alkotásainak bemutatása, családi fotók nézegetéseKét ember kapcsolatának, mozdulatának elképzelése, eljátszása, a mintázandó téma (szülők-nagyszülők, apa-gyermek, anya-gyermek, testvérek) kiválasztása

60

A két ember tömegének kialakítása, mozdulatok, részletek kidolgozása (sodrás, gömbölyítés, lapítás, kihúzás, nyújtás, simítás, nyomhagyás)Érzelmek kifejezése mozdulattal, arckifejezésselAz alkotások értékelése

Emberi mozgások megjelenítése papírdúccal

Metszetek, nyomatok, fekete-fehér színre komponált képzőművészeti alkotások nézegetése. Beszélgetés a képek foltszerűségéről Néhány jól kifejezhető mozdulat megfigyelése. Lépcsőn menő, kerítésen átmászó, kézen álló mozdulatok vázolása. Az elkészült vázlatok segítségével papírdúcok, papírnyomatok készítéseA gyermekmunkák és a művészeti alkotások kompozíciójának, mozgásábrázolásainak összevetése

Portrék megjelenítése

A portré fogalmának tisztázásaTükörből a saját arc részeinek, arányainak megfigyelése. A fej megrajzolásaAz arcot kiemelő színes háttérelem kiválasztásával, színkeverési gyakorlatokkal tükörre portré festése A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésébenElőzetes gyűjtőmunkával szerzett anyagok (pl.: falapok, parafadugók, rafia, háncs, csuhé, facsipesz) segítségével meseszereplők (Mirigy boszorka, Háncs tündér) domborműszerű kialakítása Mesebeli portrék mintázása papírmaséból. Játék a mesebeli lények portréivalA gyermeki fantázia és a művészi alkotások összevetése. A szerzett tapasztalatok verbális megfogalmazása

Múzeumlátogatás – kiállításrendezés

Múzeumlátogatás:Az élő természetről tanultak áttekintését, összefoglalását követően látogatás egy közeli természetvédelmi múzeumbaAz előzetesen megbeszélt szempontok és a szubjektív élmények alapján a látottak verbális megfogalmazásaA látottak, a tapasztalatok alapján az év végi kiállítás megrendezéseA második évfolyam záró kiállításáról készült fotók elemzése

MinimumkövetelményA tanuló legyen képes a szerzett vizuális tapasztalatokat verbálisan is megfogalmazniJuttassa kifejezésre a színek érzelem- és élménykifejező hatását.Legyen képes személyes élményeit képben, plasztikában kifejezni.Legyen jártas a rajz, festő és mintázóeszközök használatában.

61

3. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Az általunk készített tantervi program az alapfok harmadik évfolyamában az élettelen természet és az ember kapcsolatát helyezi a vizsgálódás középpontjába.A harmadik évfolyamos tananyag elsajátíttatásának célja az élettelen természetről való ismeretek gazdagítása.Bevezető feladatként a világegyetemről való ismeretbővítést tűzzük célul.A tanulók először a csillagok és bolygók keletkezésével, a keletkezéshez kapcsolódó eredetmondákkal ismerkedhetnek meg, majd a Tejútrendszer, a Nap és a Hold kerül a vizsgálódás középpontjába. Játékosan feldolgozhatják az égitestek mozgását, megismerhetik környezetre, emberre gyakorolt hatásukat. A Föld keletkezéséhez, formájához kapcsolódó néhány elképzelés bemutatása alapján érzékelhetik az emberi elme, a tudomány fokozatos ismeretbővülését.A fentiek után térünk rá a közvetlen élettér, a földfelszín, a szervetlen világ anyagainak vizsgálatára. Foglalkozunk a földfelszínt alakító erőkkel – a szél, a víz, a jég, a vulkán építő és romboló munkájával. A tanulmányok sorából nem marad ki a tűz, a fény és az árnyék vizsgálata sem.A tanulók játékosan megjeleníthetik a különböző eredetmondákat, a föld-, szél-, víz- és tűzisteneket, -démonokat, szellemeket és boszorkányokat. Rajzos magyarázatokat készíthetnek az őselemekkel kapcsolatos kifejezésekről. Alkotásaikban továbbépíthetik a hagyományozódott jeleket és motívumokat. Játékos modelleket, tereket építhetnek. Foglalkozhatnak a tüzet idéző meleg és a vizet idéző hideg színekkel, a kontrasztok és a dekoratív átírások szerepével. Faktúrákat képezhetnek, agyag és homoképítményeket emelhetnek, játékos papírplasztikákat, kavics- és papírmasé szobrokat, árnybábokat, napórát, szélkereket készíthetnek.Múzeumot látogathatnak, alkotásaikból kiállítást rendezhetnek.

KÖVETELMÉNY

Legyen sokoldalú tapasztalatuk a térről és az azt alakító formák térviszonyairól.Szerezzenek ismereteket: az élettelen természet jelenségeiről, gazdag formakincséről, a formák

tulajdonságairól, színvilágáról, a természetben lezajló változásokról, az anyagok alakíthatóságáról, az élettelen természet műalkotásokban való megjelenéséről.Legyenek ismereteik az élettelen természet ember életére kifejtett hatásairól.Kapjanak képet az élettelen természethez kapcsolódó hagyományokról.Használják fel az élettelen természet anyagait a tárgyalkotásban.Hozzanak létre téri konstrukciókat, képi, plasztikai alkotásokat, formaátírásokat.Érzékeltessenek fényhatásokat, színérzeteket, színhangulatokat, színellentéteket.Gyakorolják a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.

62

A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET

A csillagok és a bolygók

Az égitestek keletkezéséről szóló történetek bemutatása.A Tejútrendszer magyar eredetmondája – Sánta Kata történeteA csillagok, a kis- és óriásbolygók világa. A csillagokhoz, a hullócsillagokhoz, az üstökösökhöz, a meteorokhoz kapcsolódó sorsmeghatározó hiedelmekA csillagok helye az égbolton – csillagképek. A legérdekesebb csillagmondák bemutatása: A Göncölszekér magyar eredetmondájaCsillagjóslások, csíziók megismeréseA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák megjelenítése szabadon választott eszközzel- A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a Fiastyúk mondájának megrajzolása- A gyermek saját csillagképének megalkotása- Az égitestek egymáshoz való viszonyának eljátszása mozgással

A Nap

A Naprendszer keletkezése. A Nap mint égitest. A Föld útja a Nap körülNapfordulók. Az év, a hónapok, a hetek és a napok származtatása. Naptárak A Nap mint fényforrás, a világosság megtestesítője, a sötétség ellentéte, a rossz szellemek távoltartója, a szerencse csillagaA Nap mint hőforrás, a melegség, a tűz megjelenítője – az éltető erőA természeti népek Napkultusza. A Nap ábrázolása a különböző kultúrákbanNaphívogató mondókák a magyar folklórbanNapsugaras kapuk, oromfalak a népi építészetbenA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése- Napóra készítése a megfigyelések jelzésével- A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése- A népművészetben megjelenő Nap motívumok gyűjtése, továbbépítése a kifejezésben- A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával

A Hold

A Hold mint mellékbolygó. A Hold anyaga, légköre A Hold felszíne, holdhegyek, -tengerek, holdkráterekA Hold keletkezéstörténetei Holdév, holdhónapA Hold alakváltozásai – holdfázisok és a hozzájuk kapcsolódó néphiedelmekA Hold emberi életre gyakorolt hatása. A Hold női jelképként való megjelenéseA Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek – holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd

63

A Holddal kapcsolatos kifejezések fogalmak magyarázata – holdvilágos, holdfényes, holdképűAz ember holdkutató, világűr meghódító törekvéseiA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A hold fázisainak játékos megjelenítése- A Hold emberre gyakorolt hatásának (holdkór) karikatúraszerű ábrázolása- A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek megfestése- A hold jelképének beépítése az ábrázolásba- Az életfán megjelenő égitest ábrázolások megfigyelése és felhasználása a kifejezésekben

A Föld

Föld helye a világegyetemben. A Föld helye a NaprendszerbenA Föld keletkezéstörténetei a különböző kultúrákbanA Föld istenként való tisztelete a természeti népeknél. Földanya kultuszA Földet felépítő anyagok. A szilárd kéreg, melyen élünk. A Föld izzó belső magjaA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A Föld teremtésével kapcsolatos teremtésmítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása- A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi improvizatív jellegű táncok és szertartások eljátszása, illusztrálása- A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása- Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból

A földkérget formáló vulkán

A vulkáni tevékenység felszínformáló hatásaA természeti jelenségekhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék megismeréseA természetfeletti lények, a szellemek és istenek szerepe a természet életében: kígyó-szellemek, földrengésboszorkányok, sértődött istenek, lángdémonokA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése- Gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása- A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak...) való megjelenítése- A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése

A földkérget formáló víz és szél

A víz, a jég és a szél felszínformáló hatásaA természeti erők természetfelettivé alakítása a hiedelmekben. Szél- és vízistenekA természeti jelenségekhez, a vízhez, szélhez fűződő mítoszok, legendák, népmesékVízözönről szóló történetek megjelenése a különböző kultúrákbanA vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása

64

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek

A kőzetek fajtái, tulajdonságai A kőzetek jellegzetes szerkezetének, színének, fényének megfigyelése. A kőzetek felhasználása a mindennapi életben és a művészetbenA drága- és féldrágakövek kultikus szerepeSziklákhoz, kövekhez fűződő hiedelmekA kavics kialakulásának folyamata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása; rajzi, képi megjelenítése- A kavics formaelemzése- A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolatának dekoratív átfogalmazása- Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése -Térrendezés, térlehatárolás kövekkel- Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával- Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel

A kő az építészetben és a szobrászatban

Természet alkotta, szél és víz formálta építmények és szobrok megismeréseA kő szerepének vizsgálata az építészetben és a szobrászatban:- Az ember építő tevékenysége- Az őskor kőkultúrája – jelzőkövek, sírépítmények, kör alakú kultuszhelyek- Az óriások építőtevékenységének tulajdonított küklopsz-falak bemutatása- A későbbi korok védelmi falai, álboltozataiAz ember szoborformáló tevékenységének megismerése:- A Húsvét-szigetek kőóriásai; az inka, a maja és az azték művészet totemoszlopai; az ókori egyiptomi művészetben megjelenő óriás szfinxA kő felületburkoló anyagként és díszítő anyagként való megismerése- A mozaikművészet legszebb példáin a mozaik-felhasználás lehetőségeinek bemutatása A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából- Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés- A kialakított mélyedések gipsszel történő kiöntésével reliefek képzése- Terméskő fal faktúrák megjelenítése rajztollal, gyűrt papírok nyomataival- Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok tervezése, a bizánci mozaikok hatására egységnyi kis négyzetlapokból vagy burgonyából kialakított formákból mozaikhatás keltése- Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes csempedarabkákkal

65

Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben

Az agyag tulajdonságainak, formálhatóságának megfigyeléseAz agyag felhasználásának megfigyelése az ősi és hagyományos építészetben, tárgy-alkotásban és a mai mindennapi környezetbenIsmerkedés az agyag előkészítésének szerepével, az agyag egyszerűbb formázási és mintázási lehetőségeivelA tanulói tevékenység választható feladatai:- Marokedények készítése- Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással- A formába, formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyaggömbök) egymásba építésével- Használati tárgy (persely, gyertyatartó...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával

A homok

A kövek mállásából keletkezett parányi szemcsékből álló laza anyag – a homok – sokrétű megismeréseA szél és a hő szerepe a homoksivatagok, homokképződmények (dűne, bucka) keletkezésébenA víz szerepe a homokzátonyok, homokpartok kialakulásábanA homok mint kötő- és építőanyagA homok tulajdonságaihoz kapcsolódó kifejezések (homokba dugja a fejét, homokra épít, nehéz, mint a homokzsák) magyarázataA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése- A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon- Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása

A csapadék – víz, jég, hó

A víz alakváltozásainak megfigyelése:- Harmatcsepp, köd és zúzmara- Eső, jégeső, havaseső és hó- Jégvirág, jégcsap, jégtábla Az évszak jellegzetes csapadékfajtáinak megfigyeléseA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban- A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése - Az érintetlen havas táj szépségének megfestése- A téli táj kínálta sportolási lehetőségek – szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények – képi megjelenítése

66

Az örvény és a hullám

Videofilmen a szél által felkorbácsolt víz, a hullám és a fodrozódás megfigyeléseAz esőcsepp által keltett körkörös hullámok megfigyelése, vagy azok modellezése vízzel teli edénybe csöpögtetett víz segítségével A hullám és örvény szavak átvitt értelmű jelentéseinek magyarázata (összecsapnak felette a hullámok, a gondolatok kavargása, az érzelmek hullámzása...)A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes temperamunkákkal- Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal

- A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak belerajzolásával- A hullámmal, örvénnyel kapcsolatos fogalmak, gondolatok játékos megfogalmazása, sordíszek képzése hullámvonalakkal

A levegő, a pára és a köd

A levegő mozgása, áramlása. A hő hatása a légmozgások, áramlások kialakulásábanA levegő halmazállapot-változásának, a légnemű anyag cseppfolyóssá válásának feltételeiA légköri páratartalomnak, a csapadékfajtáknak (eső, köd, pára, harmat, zúzmara, hó, jég) megismeréseA levegőből való pára- és gőzképződés, cseppfolyós kicsapódás bemutatása egyszerű eszközökkel (víz forralása, a gőz kicsapódása a fedőn, a pára lecsapódása az üvegen...)A levegőtávlat érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése és megbeszélése képzőművészeti alkotások, fotók, filmek, egyéni tapasztalatok alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással- Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával

A víz körforgása

A víz körforgása – levegő, pára, felhő, csapadék A levegő körforgása. A szél A természeti népek hitében megjelenő szél-isten. A lélek széllel való azonosításaA szél mint bánat és bánatűző jelképA forgószelet jelképező forgórózsa motívumok a különböző népek művészetébenA légköri páratartalom felhővé alakulása. A felhő anyaga, formája, színeA levegő, pára, gőz, köd, szél és felhő átvitt értelmű jelentéseinek megismerése (levegőnek nézi, levegőből él, szegény pára, köd előtte-köd utána, széllel bélelt, felhős...) A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről- A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata- A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi megjelenítése

67

A tűz

A tűz mint őselem. A tűz istenként való tisztelete a természeti népeknél Tűzimádás, tűzáldozatokA különböző kultúrák tűzről szóló mondáinak, legendáinak bemutatásaTűzokádó szörnyek, sárkányok, kígyók a mesék világábanA tűz mint lélekszimbólum A tűz formájának, anyagának, színének vizuális megismerése Fémtálban meggyújtott gyűrt papír vagy gyertyaláng segítségével a láng felépítésének, természetének, színének, formaváltozásainak tanulmányozásaA tűz színeit idéző meleg színek színskálájának összeállításaTűzhöz kapcsolódó kifejezések – tüzesvérű, tűzről pattant ... – magyarázataA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A tűz, forma- és színváltozásainak megfestése- A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal- Tűzokádó szörnyek megjelenítése

A fény és árnyék

A fény és a fényforrás természetének megismeréseA fény-árnyék megfigyelése irányított fénnyel megvilágított tárgyonA fény világosságot, ragyogást, derűt, örömet, dicsőséget, értelmet kifejező jelentéseAz árnyék sötétet, borút, előnytelenséget kifejező jelentéseAz árnykép, árnyjáték kialakulása a különböző kultúrákbanAz árnykép létrehozási lehetőségeinek bemutatásaA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Fény- és színhatások megfestése más-más napszakban- Árnyjátékra alkalmas mozgatható síkbábok készítése, dramatizálás a kész bábokkal- Fázisrajzok készítésével az árnyszínházi jelenetek egy-egy részletének rögzítése - A világosság és sötétség, a tisztaság és gonosz, a jó és rossz ellentétének kifejezése szubjektív átírásokkal

Kiállításrendezés

Kiállítás rendezése tanulói munkákból. Válogatás adott szempontok alapján az éves anyagból (pl.: téma, technika, ötletesség, egyéni megfogalmazás, kompozíció)Az alkotások előkészítése, elhelyezése a térben érdekes alakzatokban elrendezett paravánokon, különböző síkokat létrehozó posztamensekenA múzeum információs rendszerének alkalmazása a tanulók munkáiból készült kiállításon (feliratozás, magyarázószöveg ...). A kiállítás megörökítése fotón, videón

MinimumkövetelményekIsmerje fel az élettelen természet képi, plasztikai megjelenítésre alkalmas formáit.Legyen képes a tér- és formaélmények képi, plasztikai megjelenítésére.Tudjon létrehozni téri konstrukciókat.Alkalmazza a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.

68

4. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Az általunk készített negyedik évfolyamos tantervi program segítségével a tanulók megismerhetik az élő- és az élettelen természet kapcsolatát, az ember létezésének feltételét jelentő környezetet.Az ember természetben elfoglalt helyét képi, plasztikai tanulmányokon keresztül vizsgálhatják, elemezhetik.Megfigyelhetik az évszakok változó forma- és színvilágát.A nyár és ősz vidám színkavalkádját, a tél tisztaságot, visszafogottságot, néha szomorúságot sugalló hangulatát, az ébredő tavasz frissességét sokféle kifejezési technikával adhatják vissza, idézhetik fel.A képzelőerő, az alkotókedv segítségével a táj évszak szerint változó hangulatát színes képek összemontírozásával jelezhetik.Az évszakokhoz kötődő hagyományokat, például a téltemetés eseményét kiszebáb készítésével erősítjük.Megfigyelhetik az érintetlen természetet. Hegyeket, dombokat, völgyeket, síkságokat jeleníthetnek meg, megismerhetik a felszíni vizeket – a patakokat, folyókat, tavakat, tengereket. Óriásképen rögzíthetik a megszerzett ismereteket.Az elsajátítandó ismeretek körét úgy állítottuk össze, hogy a tanuló megérezze a természet és ember harmonikus együttélésének, a természet védelmének fontosságát.

KÖVETELMÉNY

Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő és élettelen természet formáiról.Szerezzenek ismereteket: a formák tulajdonságairól, fény-, szín- és térviszonyairól, a térben való tájékozódásról és a téralakításról, a színek, formák átírásáról, a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, az élő és élettelen természethez fűződő hagyományokról.Legyenek ismereteik: a formák különböző tulajdonságainak, funkcióinak, nézeteinek, színének

vizsgálatáról, a műalkotásokban megjelenő természet alkotta formákról.Alkalmazzák a hagyományos tárgykészítés szempontjait alkotó munkájukban, sajátítsanak el újabb kézműves technikákat.Használják tudatosan a képi kifejezés eszközeit.

69

A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ EMBERI KÖRNYEZET

Virágok, fák rajza

Ismerkedés a környezet, az évszak virágaivalA virágokról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festésselA tapasztalatok dekoratív átírásaBeszélgetés a képző- és iparművészetben, népművészetben megjelenő virágábrázolásokrólA közvetlen környezet fáinak, a fák formagazdagságának, szépségének felfedezéseAz évszakok okozta változások és a különböző fafajták karakterének megfigyelése, felismeréseFát ábrázoló képzőművészeti alkotások elemzéseA fa jelentésének, szerepének megismerése a társművészetekben (életfa, égig érő fa)Tanulmányrajzok készítése fákról A tanulmányozott és megismert forma dekoratív átírása

Vadon élő növények

Séta a mezőn, vízparton vagy erdőbenA táj természetes növényzetének, a vadon élő növényeknek a megismeréseA felszín, a talaj, az éghajlat, a vízháztartás, a természetvédelem szerepének megfigyelése a környezet növényfajtáinak kialakulásábanA természetes növényzet értéke. A természetvédelem fontosságaVédett növényekről katalógus készítése

Vadon élő állatok

A környezet állatvilágának, a vadon élő állatoknak a megismeréseAz erdő, folyó, mező rovarai, rovarevőiA vizek élőlényei a halak és a békákAz erdő, mező rágcsálói és éjszakai vadjaiA földön és fán fészkelő madarakAz énekesmadarakA védett állatokAz erdőgazdaság szerepe a vadon élő állatok gondozásábanA vizuális megjelenítés választható feladatai:- Az apró kis lepkék, tücskök, szöcskék, cincérek tanulmányozásával a rovarvilág szépségének megjelenítése- A tájra jellemző madarak (pl.: fácántyúk és kakas) formájának, színének, tollazatának megfigyelése, a formai különbségek rajzi összehasonlító elemzése- Az állatok rejtőzködés biztosító kültakarójának (pl.: a sikló és béka bőre) megfigyelése, elemzése- Az életmóddal, táplálékszerzéssel összefüggő testfelépítés (pl.: a gázlómadarak hosszú lába, csőre) tanulmányozása- Az erdészek munkájának (pl.: vadetetés) életképszerű bemutatása

70

Őszi táj vizuális megjelenítése

Az őszi séták, a családi kirándulások élményének felelevenítésével, fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal, verssel, énekkel A képzelőerő és az alkotókedv segítségével az őszi táj napszakonként változó hangulatának (reggeli derengés, déli napsütés, esti szürkület) megjelenítéseA kép és plasztikai alkotás választható feladatai:- Színes újságokból kivágott – különböző formájú, színhatású – tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése- Csoportonként más-más napszak megfestésével – a tájelemek, hegyek, dombhátak laza felfestésével, fákkal, bokrokkal, virágokkal való benépesítésével (sűrűbb és lazúrosabb festéssel, színkeverésekkel) – az évszak hangulatának kifejezése

Hegy, völgy, domb, síkság

A közvetlen környezet, a lakóhely felszíni formáiról szerzett ismeretek gazdagításaÉlményszerzés a tanulókkal vízparton, dombos, hegyes-völgyes, fövenyes, köves tájonA felszíni formák (hegy, völgy, domb, síkság) jellemző jegyeinek (hegytető, völgyoldal, dombhajlat ...) megfigyeléseA természeti látványok megfigyelési szempontjainak gyarapítása (pl.: a táj nagyobb tagolódásai, rétegződései, erővonalai, felületi elemei)A látványok verbális megfogalmazására vonatkozó képességek fejlesztéseAz élettelen és élő természet kapcsolatának megfigyeléseA közvetlen környezet felszíni formáinak összehasonlítása más területek felszíni formáival (pl.: síkság és hegyvidék)Egy-egy vidék jellemző jegyeinek megismerése elbeszélések és tájleírások alapjánA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon- A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése. A megismert forma dekoratív átfogalmazása- A tanuló számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése- A táj megjelenítése az évszak és napszak függvényében- Az ember és a természet harmonikus kapcsolatának kifejezése a tanulók számára nem tetsző környezeti elemek átírásával

Az érintetlen táj

Az érintetlen természet változatossága, a látvány sokszínűsége, gazdagsága, különlegessége. A táj szépségeA táj hatása a lelki állapotraA táj története, legendái, jellegzetességeiÚj technika elsajátítása a pontosabb vizuális kifejezés érdekében:- Komponálás nedves ecsettel, tusfuttatás, lavírozás tussal, páccalA képi megjelenítés választható feladatai:- A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése

71

- A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával- Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának, változásának hatására – szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának megörökítése

Nagyméretű falikép az élő természetről

Megfigyelések, tanulmányrajzok segítségével az ember természetes környezetéről szerzett tapasztalatok összegzéseA nagyméretű falikép témájához a tanulmányrajzok összeválogatásaA nagyméretű falikép témájának közös kialakításaAz egyéni munkák ritmikus közös képpé, díszítősorrá, frízzé rakosgatása, komponálásaA közös alkotás felhasználása az iskola, az osztályterem díszítésére

Az ember által alakított táj

Az érintetlen természet, a megműveletlen táj és az emberi beavatkozással kialakított-megművelt táj közötti különbség felfedezéseAz alapvető formák tagoltságának, a részformák kapcsolódásának megfigyeléseA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása- A tájról készült vázlatok dekoratív átírása- Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása- Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása- A reliefek síkredukciójaA víz színét, színváltozását befolyásoló anyagok, fényviszonyok A víz alatti világ gazdag formakincsének bemutatása videofelvételek segítségévelAz akváriumok élettelen anyagainak, vízi növényeinek, élőlényeinek megfigyeléseA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése - Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése

A téli ünnepkör a karácsony

Karácsonyi készülődés: az ünnep felidézése bibliai háttér és személyes élmények alapjánA betlehemi csillag történetének kapcsán beszélgetés a csillagokhoz fűződő hiedelmekről: a csillag és a lélek, az emberi élet kapcsolatairól (új csillag – születés, hullócsillag – halál)A csillagok útmutató szerepének felfedeztetése az éjszakai égboltonA csillag mint a szerelmesek jelképének megfigyelése a népköltészetbenA népszokások épített betlehemeinek elemzéseBetlehem készítése

72

Téltemetés, tavaszköszöntés

Beszélgetés az élő természet körforgásáról – a téli nyugalmi időszak és a tavaszi újjászületés sajátosságairól (sötétség-fény, hideg-meleg, alvó-ébredő, csend-zene ...) A téltemetés tavaszköszöntés szokásának bemutatása videofilm, képek, dalok segítségévelA népszokás kellékeivel kifejezett szimbolikus tartalom értelmezése – a telet, bajt jelképező kisze kivitele a faluból; a tavaszt, egészséget jelképező zöld ág behozatalaVálasztható tevékenységek:- Egy nagy kiszebáb építése, felöltöztetése csoportmunkával- Tanulónként egyéni munkával egy-egy kisebb báb elkészítése faágakból készített vázszerkezet felöltöztetésével

Tavaszi hangulat

Beszélgetés a tavaszról személyes és közös tapasztalatok alapjánA tavaszi hangulat felidézése közös énekkel, versmondással, műalkotások nézegetésévelTavaszi hangulat kifejezése játszó, sportoló emberi figurákkalA témafeldolgozás lépései:- Sétáló, futó, horgászó, játszó mozdulatok beállítása, vázolása zsírkrétával- Az alakok tavaszi környezetbe helyezése- Az emberalakok kiemelése komplementer színhasználattal

Húsvét

Beszélgetés a húsvét vallási hátterérőlIsmerkedés húsvéti népszokásokkalMozgással, gesztusokkal létrehozott élőképpel a húsvéti ajándékozás vagy locsolás élményének felidézése

Kora nyár

Beszélgetés kora nyári élményekrőlA élmények szabad feldolgozása

MinimumkövetelményA tanuló ismerje fel az élő és élettelen természet kölcsönhatását.Téri megfigyeléseit legyen képes képi, plasztikai munkájába beépíteni.Legyen képes a kifejezés lényeges elemeinek kiemelésére.Tudja személyes élményeit rajzban, festményben, plasztikában, térkonstrukciókban megjeleníteni.

73

5. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Az ötödik évfolyamos tantervi program a természet és az ember kölcsönhatásával, az építészet szerepével, anyagaival, az építkezéshez fűződő hagyományokkal, az épületek fajtáival, a középületek funkciójával, a szakrális építmények jellemzőivel, a lakás, az otthon iránti elvárás tényezőivel, a népi építészet hagyományaival foglalkozik. A tanulók megfigyelhetik az épületek formáit, tömegét, tagolását, díszítését; a várfalak, kapuk, kerítések funkcióit; a formán megjelenő díszítmények szerepét.Megismerhetik azokat a legegyszerűbb sík- és térformákat, amelyekből az építmények, tárgyak modellezhetők. Megtanulhatják a testek származtatását és azt, hogy a különböző formák összeépítésével, csonkolásával hogyan lehet új formákat képezni. Elsajátíthatják a magyarázórajz készítésének lehetőségeit, a felépítést, tagolást, szerkezetet értelmező rajzok készítésének lépéseit.Készíthetnek tájba illő maketteket, modellezhetnek parkokat, játszótereket, a fenti terekbe szobrokat, szökőkutakat is tervezhetnek, de létrehozhatnak jövő századi építményeket is.Megismerhetik a különböző történeti korok belső tereit, a parasztház berendezéseit.Tervezhetnek házakat, szobákat, készíthetnek lakásdíszeket, használati és dísztárgyakat.

KÖVETELMÉNY

Gyűjtsenek tapasztalatokat a tér háromirányú kiterjedéséről, beosztásáról, lehatárolásáról, lefedéséről.Legyenek képesek: az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, szerkezetének,

térbeli viszonyainak ábrázolására.Értsék: az épület, építmény funkcióit, esztétikáját, a műalkotás szerepét a tájban és az épített környezetben.Ismerjék a hagyományos népi építészetet, legyenek jártasak megfigyelésében.Tudják az építkezés elemeit, meghatározó tényezőit.Készítsenek maketteket, valamint a berendezéshez kapcsolódó hagyományos tárgyakat.Alkalmazzanak szubjektív kifejezési módokat a térkonstrukciók és a képi megjelenítések során.Tudjanak: megjeleníteni elképzelt és épített környezetet, bizonyos formákat leegyszerűsíteni, átírni, az épített környezetben megjelenő mozgásokat ábrázolni.

74

Legyen igényük az esztétikus, tiszta környezet kialakítására.Tökéletesítsék a már elsajátított kifejezési eljárásokat.

75

A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉPÍTETT VILÁG

Egyszerű építmények alkotása

Beszélgetés az építészet kialakulásáról, az építmények szerepérőlA természeti és az emberi tényezők hatásának megfigyelése az építkezés alakulásábanAz építmények fajtáinak, alaprajzának fejlődéseA kör alaprajzú építmények nyomon követése az őskori és az ókori kultúrákban, a népi és a modern építészetbenVálasztható tevékenységek:- Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése- Sátor készítése a szabadban- Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes anyagokból

A népi építészet jellemzői

Beszélgetés a települések kialakulásáról, a falu és a város elkülönülésérőlA népi építészet anyagainak megismerése, tulajdonságaik összehasonlítása (fa, kő, föld, nád, szalma, ág, vessző, napraforgó- és kukoricaszár)A természeti adottságok tükrében a népi építészet jellemzőinek megismertetése az építkezés anyagai és technikái alapján. Az építkezéshez fűződő szokások, hiedelmek bemutatása (pl.: építőáldozat, zöld ág kitűzése, házszentelés)Választható tevékenységek:- A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése- Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával - Az elkészült épületekkel falukép kialakítása

A ház külső díszei

A homlokzat díszítő és tagoló elemeinek megfigyelése a történeti stílusok építményein és a népi építészetben. Ajtó- és ablaknyílások, szoborfülkék tanulmányozása; lábazatdíszek, oromfalak, stukkódíszítmények, épület-sgrafittók megfigyeléseBeszélgetés a tornác kialakulásának építészeti szükségszerűségérőlAz eresz megnyújtása fa-, illetve kőoszlopokkal, alátámasztása, majd az oszlopok közötti terület bizonyos magasságig való felfalazásának hagyományaKépek segítségével a különböző típusú tornácok összehasonlítása Választható tevékenységek:- A környező házak, épületek homlokzattagolásának rajzi megjelenítése- A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása

A lakóépület belső terei

Különböző korokból származó lakásbelsők bemutatása, elemzéseA hagyományos parasztházban található helyiségek funkciójának megvitatása.

76

A helyiségek bútorainak, eszközeinek bemutatása. A szobában kialakított belső terek (szentsarok, munkatér) és a családtagok szerep és rang szerinti elhelyezkedése közti kapcsolat vázolása. Az egyes bútorokhoz, berendezési tárgyakhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek megismeréseA mai lakás tereinek, funkcióinak vizsgálata fotók, diaképek, tervrajzok alapjánAz alaprajz készítésénél használt jelrendszer megismerése (a fal, ablak, ajtó, lépcső, terasz ábrázolásának módjai)Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezéseA tervezés mozzanatai:- Életmódhoz illő terek kigondolása- Az elképzelt lakás alaprajzának kialakítása. A falak megrajzolása, a nyílások jelölése. A különböző rendeltetésű terek bútorainak elképzelése, a bútorok alaprajzának berajzolásával a célszerűség, praktikum, otthonosság, kényelem szempontjának figyelembevétele- A tervezés során elképzelt lakás rekonstruálása térben, dobozok, kartonok felhasználásával

A színek és formák szerepe a belső térben

A modern és a hagyományos lakberendezés összehasonlítása, a lakáskultúra főbb tényezőinek felelevenítése. A tárgyak rendeltetéséből adódóan a funkció-forma-díszítmény összhangjának hangsúlyozása Az enteriőrt meghatározó tényezők elemzése. A lakástextil szerepeVálasztható feladatok:- Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével más-más enteriőr kialakítása. A makettkészítés lépései: Megfelelő méretű papírdobozok kiválasztása. A papírkartonból készített főfalakon és válaszfalakon az ajtó- és ablaknyílások kivágása. A kartoncsíkokból kialakított válaszfalak rögzítése - Lakástextilek tervezése hajtogatott papírzsebkendők festékkel való batikolásávalA függönyök, szőnyegek, térelválasztók elhelyezése. A színek érzelmi hatásainak tudatos érvényesítése- Edényfogó kesztyű készítése nemezeléssel- Terítő batikolása csomózással- Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból

Várak megjelenítése

Fotók és festmények bemutatása várakról, erődtemplomokrólAz építmény megfigyelése tájban és épített környezetben (pl.: cseszneki, budai vár)Várról szóló mítosz- vagy meserészlet felolvasásaAz elképzelt vár vizuális megjelenítéseA térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás)Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a háttérben hegyek, égbolt). Rajzolás tussal, festés temperávalAz alkotás során szubjektív fantáziaképek, érzelmek, események megjelenítése és szóbeli megfogalmazása

77

Szakrális terek, épületek megjelenítése A templom mint vallási célú épület forma- és funkcióváltozásainak megismeréseTemplomtípusok összehasonlításaVálasztható feladatok:- Templomról makettek készítése. A makettek vetületi rajzának elkészítése- Az elöl- és oldalnézet felhasználásával képeslap tervezése- A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével

Tájba illő település tervezése, makettezése

A táj és az épített környezet különböző viszonyainak bemutatása fotók, videók segítségévelTerepasztalon a természeti és mesterséges formák – hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, vízvezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek – modellezéseA település elhelyezése a természeti környezetbenTérképkészítés

Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal

Különböző parkok, játszóterek bemutatásaA természet és az épített környezet viszonyának elemzéseA parktípusok egymással való összehasonlítása, kialakulásuk eszmei hátterének a megértése. A parkok díszítőelemeinek (szobrok, szökőkutak ...) megfigyeléseA játszótér berendezéseinek elemzése, felsorolása A modellezés választható feladatai:- Egy játszótér makett formában való elkészítése (labirintus, hinta, mászóka ...)- Az előző órai terepasztal-gyakorlat során kialakított környezetbe – műalkotásként funkcionáló – mobilszobor tervezése, kivitelezése, beillesztése- Szerves, organikus szobrok készítése folyami kavicsokból, uszadékfából- Calder nyomán függesztett formájú mobilszobrok tervezése. A szobrok kiegyensúlyozása és felfüggesztése

Az ember helye az épített környezetben

Az előző órákon kialakított terepasztal benépesítése mozgó emberi alakokat ábrázoló kisplasztikákkalA körplasztikakészítés munkafázisainak megismertetése: - Az emberalak tömbjének hengerré formálása. A végtagok megjelenítése kihúzással. A mozgás ábrázolása a formák izületekben történő behajlításával. Törekvés a statikus szoboralkotásra Feladat: Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása (pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető, jégkrémárus)

78

A sík és a test, a körlap és a gömb megismerése

Az egyszerű geometrikus alakzatokról tanultak felidézése. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak felelevenítéseA körlap formai sajátosságainak, származtatásának megismeréseA körlap távlati elváltozásainak megfigyelése. A szemmagasság szerepe az ellipszis méretváltozásaiban A kör perspektivikus elváltozásainak megjelenítése vonalas rajzzal A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele: - Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával, különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatásaA származást szemléltető modellek ábrázolásaA gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az ön- és vetett árnyék jelölésévelA gömb plasztikusságának megjelenítése többféle grafikai eszközzelA gömb testességének megjelenítése különböző festésmóddalA háromdimenziós forma két dimenzióban való megjelenítésének lehetőségei

Téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása

Az egyszerű geometriai alakzatok – a négyzet, a téglalap, a háromszög – tulajdonságainak felelevenítéseA háromszög, a téglalap, a kúp és a henger legfontosabb jellemzőinek felidézéseA szabályos forgástestek származtatási lehetőségeinek számbavétele:- A henger származásának megismerése téglalapok összehajtása és elforgatása révén- Kúp képzése háromszög szimmetriatengely mentén való körbeforgatásával Választható feladatok:- A kúp és henger származtatásáról folyamatábra készítése- Henger kialakítása téglalap alakú papírcsík két szemközti oldalának összeragasztásával- A síklap térbefordulásának rajzi megjelenítése- A kúp és a henger térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az önárnyék és vetett árnyék jelölésével- A henger, a kúp és a gömb háromképsíkos vetületi rajzának elkészítése szerkesztő eszközök használatával- A henger és kúp plasztikusságának kifejezése egy szín világosabb-sötétebb árnyalataival

Forgástestekkel fantáziaváros tervezése

A forgástestek képzésével, összeépítésével megszerzett ismeretek felhasználásával forgástestekből összeépített hengerlények, fantáziaváros tervezése, készítése csoportmunkában. A feladat sikeres megoldása érdekében fotók bemutatása a XX. sz.-i modern építészetről, a világűrkutató űrbázisokról; science-fiction videofilmrészletek felvillantása, novella részletek bemutatása jövő századi létesítményekről

79

A változatos formavilág megteremtését segítheti a téglalap oldalainak bemetszésével képzett síkformák térbe hajlítása, a szimmetrikus síklapok elforgatásával kialakított tagolt hengerek modellként való felhasználásaVálasztható feladatok:- Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával- Formák térbe helyezésével városrészek kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak elkészítése

Forgástestekkel járművek tervezése

Autókról, űrhajókról gyűjtött fotók, műszaki rajzok elemzéseFantasztikus járműveket bemutató videofilm részletének megtekintéseAz eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése. Vázlatkészítés az eddig megismert formák átírásával, formaredukcióval, hozzáépítéssel, belső részformák, szerkezetek berajzolásávalA tervek modelljeinek elkészítése csonkolt és összeépített műanyag flakonok, alumínium fóliák felhasználásávalA jármű égi vagy földi, esetleg föld alatti vagy vízi környezetének megtervezése, megjelenítése

Kiállításrendezés

Az év során készült rajzok, grafikák, festmények, plasztikák megadott szempontok szerinti válogatása, keretezésre, kiállításra való előkészítése A kiállított anyag térben – a paravánra vagy a falra – való elhelyezésének megtervezése. Az elrendezés kivitelezéseFelirat-, katalógus-, meghívótervek, plakátok tervezése és készítéseAz írás és a kép, a szín és a forma viszonyának átgondolásaA tárlók, a paravánok, az installációk ízléses elhelyezése, egyéni ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásábanA kiállítás megörökítése, fotózása

MinimumkövetelményA tanuló legyen képes az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, arányainak, szerkezetének vizuális megfigyelésére.Tudja a formák testességét tónussal, fény-árnyék hatásokkal kifejezni.Legyen képes forma- és színredukálásra.Legyen tisztában a képi tér (előtér, középtér, háttér) fogalmával.

80

6. ÉVFOLYAM

TANANYAG

Az általunk készített tanítási program a hatodik évfolyamban elsősorban az ember és az őt körülvevő természet, a közvetlen környezet, a lakóhely vizuális megismerését helyezi a vizsgálódás középpontjába.A tanulók a vizuális eszközökkel figyelik meg, dolgozzák fel a szülőföld tájait, éghajlatát és állatvilágát. Feltárják a lakóhely történetét, hagyományait. Foglalkoznak a természetvédelem és műemlékvédelem fontosságával. Elemzik a település szerkezetét, a földrajzi, gazdasági körülmények által meghatározott közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, turizmus jelentőségét.Segítünk megértetni az emberi közösségek, a család szerepét, a közösségi és családi ünnepek jelentőségét, az egészséges életmód, a szolgáltatások, a kultúra és a tanulás fontosságát.A tanulók rajzos feldolgozásokkal mutathatják be a környék növény- és állatvilágát, a kézművesség, az építészet és az öltözködés hagyományait. Elemezhetik a környék formáit, tárgyait, magyarázó rajzokkal, folyamatábrákkal szemléltethetik a környezet változásait. Tájékoztató táblákat, információs jeleket, útvonalrajzokat, térképeket, plakátokat készíthetnek. Kertet, parkot, épületeket, bútorokat, berendezéseket, tárgyakat, öltözeteket, jelmezeket tervezhetnek. Tájképeket, csendéleteket, életképeket festhetnek. Illusztrálhatnak; karikatúrákat rajzolhatnak; képsorokat, könyvborítókat tervezhetnek; diákújságot szerkeszthetnek.

KÖVETELMÉNY

Legyenek képesek: összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben, önálló piktogramok, emblémák, információs táblák megalkotására, alaprajzot, útvonalrajzot, metszetrajzot olvasni, készíteni.Jelenítsék meg a teret és térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek megfelelően.Alkossanak szubjektív módon képeket mindennapi életükkel kapcsolatos eseményekről, illusztráljanak zenei, irodalmi műveket.Hozzanak létre csendéleteket és formaátírásokat lakóhelyünk használati tárgyairól.Ismerjék az életkép műfaját és egy-egy kiemelkedő alkotást a családábrázolás témaköréből. Ismerjék meg a hagyományos népi életmódot.Tanulmányozzák saját környezetük életmódját, hagyományait.Ismerjék az öltözködés-, a magatartás-, a beszéd-, a testkultúra összetevőit.

81

A TANANYAG TÉMAKÖRE: A LAKÓHELY

A település története

A lakóhely és a szülőföldÉrzelmi motívumként híres emberek szülőföldjükről tett vallomásának bemutatásaA lakóhely természeti környezetéhez (folyóhoz, barlanghoz, érdekes alakú sziklához, öreg fához...) fűződő történetek, hiedelmek megismerése Történelmi események emlékeinek felidézése A lakóhely természethez fűződő hiedelmeinek, népszokásainak bemutatása (pl.: időjóslások, jeles napi szokások)A megismert történetek képi, plasztikai illusztrálása a témához illő technika megválasztásával

A régészeti kutatás

A régészet – az emberiség történeti múltját a fennmaradt tárgyi emlékek alapján kutató tudomány – bemutatásaFontossága az írás nélküli történelmi korok feltárásában, szerepe az írással bíró történeti korokban A jelenkor régészeti kutatásai. A régészet és társtudományok kapcsolataA modern technika (légi fényképezés, a talaj vegyelemzése...) szerepe a feltáró munkában

A település hajdani életmódja

Beszélgetés a hagyományos népi életmódról:A régi gazdálkodási formák vizsgálata, az állattartás, földművelés, kézművesség jellemzőinek megismeréseA természeti környezet hatásának vizsgálata a lakóhely életmódjának alakulásábanA gazdasági évhez, munkaalkalmakhoz fűződő hagyományok bemutatásaA képi megjelenítés témája:- Gazdasági udvar megfestése, megrajzolása (épületek, eszközök, állatok, emberek...)

A lakóhely hagyománytárgyai

A régi világ eszközei, szerszámaiTárgyakhoz kapcsolódó szokások bemutatása (pl.: jegyajándékok, vásárfiák...)Választható feladatok:- Régi tárgy (pl.: köpülő) elemzése- Ismerkedés a közvetlen környezet, a saját tájegység népművészetével:- Önálló gyűjtőmunka végzése múzeumi anyag vagy a tanulók környezetének emlékei alapján

82

A település földrajzi adottságai

A lakóhely térképének elemzéseA település típusának, szerkezetének, úthálózatának megfigyeléseVálasztható feladatok:- A környezet természeti tájaihoz, történelmi nevezetességeihez útvonalrajz készítése- A lakóhely természetföldrajzi, településtörténeti, településnéprajzi sajátosságainak információs táblán, térképen való megjelenítése- A település szerkezetének modellezése terepasztalon- Idegenforgalomhoz kapcsolódó természetvédelmi, műemlékvédelmi jelek készítése- A lakóhely műemlékeinek rajzi feltérképezése (homlokzatrajzok, alaprajzok, útvonalrajzok készítése) közös munkával- A fejlesztési tervben szereplő, a gyermekek életéhez kapcsolódó létesítmények (játszótér, sportcentrum...) megtervezése közös munkával- A tanulók által használt művelődési intézmények információs jeleinek elkészítése

A lakóhely tájai – tájfestés

Az érintetlen természet megfigyeléseA táj változatos formai képének, a látvány sokszínűségének elemzéseA fény- és légköri viszonyok okozta változások megfigyelése A tájábrázolás lehetőségeinek megismeréseA képkivágás szerepe a kompozíció kialakításában. A színvázlatok fontosságaA barbizoni és nagybányai iskola műveinek segítségével tapasztalatok gyűjtése a szabadban való festés sajátosságairólA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése- Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében- A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel - A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése

A település növényvilága – csendéletfestés

Séta a mezőn, vízparton vagy erdőbenAz erdő, mező gyomnövényeinek és gyógynövényeinek megismerése: A vizek növényei. Az erdő cserjeszintjének, az erdő és vízpart fáinak megfigyeléseTermesztett növényekA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A gyomnövények és termesztett növények szépségének, formagazdagságának felfedezése a növény jellemző részeinek (gyökér, szár, levél, virág) megjelenítése által- A növények téri helyzetének ábrázolása - A gyűjtött gyógynövények felhasználásával olyan gyógynövénygyűjtemény készítése, amely a hozzáírt szöveg segítségével bemutatja a növény gyógyító hatását- A cserjék formai jellemzőinek megfigyelésével a különböző cserjefajták felismerését segítő karakterrajzok készítése

83

- Az erdő és vízpart fáinak tanulmányozásával nyert tapasztalatok rögzítése (pl.: a törzs és ágak kapcsolatának bemutatásával)

Az otthon. Külső és belső tér ábrázolása

A lakóház, az otthon. LakáskultúraA település építési hagyományainak, háztípusainak, házberendezési módjainak számbavétele. Történeti stílusok a népi és polgári építészetbenA képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:- A lakóhely hagyományos építészetének feltérképezése, a lakóház funkcionális tagolásának alaprajzok segítségével történő bemutatása, a homlokzatok tagolásának rajzos feldolgozása.- A saját lakás alaprajzának elkészítése- A külső formajegyek meghagyásával tervek készítése egy régi parasztház mai életkörülményekre alkalmassá tételére (pl.: fürdőszoba beépítése)- Közös munkával képes építészeti album készítése a környezetben fellelhető, megőrzésre érdemes házakról

A kert és lakás növényei. Külső és belső tér. Csendélet

A növények szerepe az ember életébenA kerti virágok, díszcserjék, díszfák A balkonok, erkélyek, lakásbelsők növényeiVálasztható feladatok:- Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel- A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés, szerkezet, tagoltság ...) készítése- Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése- A nyílás, hervadás kifejezése

A kedvenc háziállatok

Állatokkal kapcsolatos vidám történetek megrajzolása, megfestéseA kedvenc állat által kifejezett testbeszéd (örül, bánatos, sértődött ...) rögzítése formaredukcióval, papírmetszetekkelA kedvenc háziállat plasztikájának elkészítése a forma kifejezésére leginkább alkalmas anyagokból

Alaktanulmányok készítése

A test arányainak vizsgálata A női és férfi alkat közötti különbség megfigyelése, megállapításaA gyermek és felnőtt testarányok összehasonlításaAz ember vázszerkezetének, csontvázrendszerének tanulmányozásaAz emberi test mozgáslehetőségeinek, az ember téri mozgásainak megfigyeléseEgy- és kétalakos beállításokról képi igényű alkotás készítéseTöbbalakos beállításról szoborkompozíció alkotása

84

Fej- és kéztanulmányok készítése

A portré és az önarckép műfaji sajátosságainak vizsgálata:Történetiségük: a múmiaportréktól a barokk csoportportrékigA fejrajzolás általános szabályainak megismeréseAz arckoponya és az agykoponya nagyságviszonyának vizsgálataAz arc részei. A részek és az egész viszonya, arányaikAz egyénre jellemző arcélszög megfigyelése. Az arcelemek: homlok, orr, száj, szem, fül tanulmányozásaA különböző megvilágítás (szórt és irányított fény) által keltett hangulatok elemzéseA kéz és láb formai jegyeinek, mozgásának vizsgálataA kéz (feszítő, hajlító, közelítő, távolító, forgató) mozgásának megfigyeléseIrányított fénnyel megvilágított fej grafikus ábrázolásaKéz- és lábtanulmányok készítése

Öltözködéskultúra. Divattervezés

Az öltözködéskultúra fogalmaAz öltözet alkotóelemeinek számbavétele (ruházat, hajviselet, fejviselet, lábbelik ...)Képek, régi családi fotók alapján a különböző korok viseleteinek vizsgálataAnyag-, szín- és díszítésbeli különbségek megfigyelése a különböző korstílusokbanA népviselet fogalmának tisztázásaA közösségi értékrend, az írott és íratlan szabályok hatásának felfedezése az öltözködési szokásokbanBeszélgetés a mai öltözködéskultúra jellemzőiről A divat szerepének vizsgálata az öltözködési szokásokbanAz életkor és életmódbeli eltérések megjelenése a ruházkodásbanAz egyéniség megnyilvánulásának lehetőségei az öltözködésen keresztülAz alkalomhoz illő öltözködés szempontjainak megvitatása – a csinos, divatos, elegáns fogalmak közti különbségek tisztázásaMagatartási és illemszabályok megbeszélése a viselethez fűződőenAz öltözködéskultúra, a testkultúra és a higiénes szokások közti összefüggések, elvárások megbeszéléseVálasztható feladatok:- Divatos iskolai öltözet tervezése- Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára- Színes csomagolópapírok felhasználásával folttervek készítése mellényre, táskára- Batikolással pólók készítése- Szövéssel, fonással öltözetkiegészítőket, ékszereket készíthetnek

Pillanatképek az iskola életéből

Az életkép műfajának fogalmi tisztázása műalkotások elemzése, összehasonlítása általElemzési szempontok: A mű rendeltetése (táblakép, illusztráció ...), technikája (olaj-festmény, freskó ...)A képi elemek kigyűjtése: szereplők, helyszín, esemény, gesztusok, arcvonások

85

A mozgás ábrázolásának módjai, a kompozíciós szerkezet és a színhasználat elemzése. A színek szerepe a téma kiemelésébenA karikatúra sajátos humoros, szatirikus ábrázolásmódjának vizsgálata. A műfaj jellemzőinek felsorolásaVálasztható feladatok:- A tanórai élmények, benyomások vizuális rögzítése szabadon választott eszközökkel- Iskolai életkép készítése, az életkép műfaji ismérveinek felhasználásával- A tanulók önmagukról vagy társukról készített karikatúráikból osztálytabló összeállítása

Diákújság készítése

Az előzetesen gyűjtött folyóiratok elemzése:A folyóiratok csoportosítása hírújságok, szórakoztató, ismeretterjesztő, művészeti... folyóiratok kategóriájábaAz újságtípusok jellemzőinek megismerése: kihez szól; milyen a szöveg és a kép aránya; hány rovatra tagolódik; milyen a papír minősége és a lap terjedelme ...Beszélgetés arról, hogy ki melyik újságot olvassa szívesen és miért, mi teszi vonzóvá az olvasó számára a lapot. Az ismérvek kigyűjtéseKiosztott portrék alapján, a képen szereplő személyekhez illő sajtótermékek kiválasztásaVálasztható feladatok:- A hozott újságok és nagy méretű kartonok felhasználásával újságpavilon felállítása- Egy tagolatlan szöveg tördelése és egy fotó beillesztése a szövegkörnyezetbe- Egy saját lap megszerkesztése a rovatok kialakításával, az oldalszám meghatározásával, a címlap megtervezésével- Osztályújság szerkesztése csoportmunkával:- Az arculat megtervezése, a rovatfelelősök megválasztása; a tördelés megbeszélése...- Egy osztályélmény képregényszerű bemutatása, az aranymondások karikírozott megjelenítése.

A reklám

A reklám hatásmechanizmusáról tanultak felidézése és azok új szempontokkal történő kiegészítésePlakátok, televíziós reklámok megtekintése és a bennük rejlő szándék felismerése:Ismétlésekkel a termék, a cég logójának bevésése a vásárló tudatábaAz áru megjelenési formája, a csomagolás módja, színe. A termék neve, ára, helye a polcon.A szín, a ritmikus ismétlődés, a képzettársítás jelentősége a reklámszövegekbenAz alkotás választható feladatai:- Egy szabadon választott termék „piacra dobása”. A cég emblémájának, a termék nevének, formájának, csomagolásmódjának megtervezése- Egy reklámfilm forgatókönyvének elkészítése

86

Kiállítási meghívó és plakát készítése

A tömegkommunikáció különböző formáinak (meghívók, plakátok, katalógusok ...) tanulmányozásaA tartalom és forma egységének vizsgálataÉv végi rajzkiállításra plakát, meghívó tervezéseA meghívó szövegének meghatározása. A meghívó, plakát képéhez, szövegéhez illő betűtípus választása vagy tervezéseMúzeumlátogatás és az év során készült tanulói munkák válogatása után kiállítás rendezése.A fejlődéskronológia kifejezése a vizuális produktumok csoportosításávalAz installációk ízléses elhelyezése, egyéni és újszerű ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában. A kiállítás fotózása

A tanultak összegzése kiállítás segítségével

A tanév során készült alkotások tematikus rendbe szedéseA település történelmi múltjának, hagyományainak bemutatása a tanulók e témához kapcsolódó grafikái, kisplasztikái, téri konstrukciói, hagyománytárgyai alapjánA település földrajzi helyzetének szemléltetése a gyerekek által készített útvonalrajzok, térképek, településszerkezeti modellek, makettek, tájképek, tanulmányrajzok, folyamatábrák rendszere általA lakóhely közösségeinek, a közösségi tevékenységek színtereinek, a család életterének, életének bemutatása csendéletek, kisplasztikák életképek segítségével Az építészeti, közlekedési, öltözködési változások nyomonkövetése a tanulók által készített tablók, albumok segítségévelA lakóhely szolgáltatásainak (egészségügy, hírközlés...), kulturális tevékenységének, az iskola életének számbavétele a tanulók által készített pillanatképek, programfüzetek, plakátok, diákújságok, helytörténeti és iskola-történeti dokumentumok feldolgozásávalA kialakított tematikus rendszer téri elhelyezése

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a fő-, mellék-, telt-, tört és lokálszíneket.A tanuló legyen képes természeti és mesterséges formák elemzésére, azok képi, plasztikai megjelenítésére.Legyen képes a testesség, kiterjedés képi megfogalmazására.Vegye észre a színreflexeket.Legyen képes vizuális közlések olvasására.

A tananyagtartalom bővebb kifejtését a Vizuális Pedagógiai Műhely tematikus tanmenete tartalmazza (Szerzők: Ámon Andrásné, Baranyai Zoltánné, Horváth Andrea, Kissné Kostelec Éva, Szabó Attila).

87

A rajz-festés mintázás tantárgy tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék és

a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségekrajzterem a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

4

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeitanulói asztalok, székek a tanulók létszámának

figyelembevételéveltermenként 20

nevelői asztal, szék tantermenként 1 termenként 1tárolószekrény tantermenként 1 termenként 1tábla tantermenként 1 termenként 1magnetofon vagy CD-lejátszó

tantermenként 1 termenként 1

video (lejátszó, felvevő)televízió, videokamera

iskolánként 1 termenként 1

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1 termenként 1

írásvetítő iskolánként 2 termenként 1sötétítő függöny ablakonként, az ablakok

lefedésére alkalmas méretbentermenként szükség

szerintruhatároló (fogas) a tanulók létszámának

figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető

termenként szükség szerint

szeméttároló helyiségenként 1 termenként 1

88

MŰHELYPROGRAM

A műhelyprogram célja: Az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártaságokat, képességeket és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra.A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség.

A műhelyprogram feladata: Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, hogy ismertesse meg a tanulót: a választott műhelytevékenység - anyagaival, eszközeivel, a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal, a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével, a díszítés eszközeivel, lehetőségeivel.Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére.

A műhelymunka módszere: A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását.

89

90

A GRAFIKA MŰHELYGYAKORLAT

HELYI TANTERVE

Készítette: Lázárné Verebes Ilona, 2004

91

A GRAFIKAI MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA

A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek a megismertetése.

A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát, ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható

grafika, reklámgrafika…), tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai

technikákat, ismerje a szaknyelvet, legyen tájékozott a grafika művészettörténetében, tevékenységében váljon önállóvá, legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép), felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább

folytathassa.

A GRAFIKAI MŰHELYGYAKORLAT FELADATA

A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg: a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok

működésével, kezelésével, a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével, a segédanyagok tulajdonságaival, használatával, a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel, a szakma rövid történetével, a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható művészeti

elemekkel (pont, vonal…), a képépítés törvényszerűségeivel, a színelmélet alapjaival.

A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban: fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert, alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség, alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje: a képépítés alapvető szabályait, a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,

92

az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeit,

a grafika történeti és technikai lehetőségeit, a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat.

Legyen képes: az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására, vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra dolgozásra, az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási

eljárások – sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására, esztétikus képi megjelenítésre.

TANANYAG

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ1-2. ÉVFOLYAM

A műhelyelőkészítő során a tanuló megismerkedhet a legfontosabb grafikai jelekkel, a grafika kifejező eszközeivel. Megtapasztalhatja a színek tulajdonságait, ezek hatásmechanizmusát, a színelmélet alapjait. Tanulmányozhatja a nyomhagyás különböző módjait, eszközeit. Elsajátíthatja a képépítés alapjait, kísérletezhet a különféle komponálási módokkal. Betekintést nyerhet az egyedi és a sokszorosított grafika eljárásainak módszereibe, ráérezhet a különbözőségek jelentőségére. A gyermek lelkivilághoz közel álló alkotások létrehozásával önálló, kreatív alkotómódszere, kézügyessége, gyakorlati, technikai érzékenysége fejlődhet.

Egyedi grafikai eljárások

A grafikai jelek megismeréseA kifejezőeszközök létrehozása különböző anyagokkal, technikávalA jelhagyás módjai – ceruzával, ecsettel, tollal, pálcával, ujjal, lemezzel, fésűvelA pont, a vonal, a folt szerepeA színek hatása az emberre. Kísérletezés a különböző minőségű és tulajdonságú festékekkelTöbb szín egymás mellett: harmóniák – diszharmóniákMonotípia egy szín, ill. több szín felhasználásávalA pozitív és a negatív nyomat – az egyszínű és többszínű változatokFoltnyomat – fantáziajáték. Különböző sűrűségű festékek viselkedésének megfigyelése. A festék és a papírfajta használata közötti összefüggések – a kép összhatásaA nyomatok kiegészítése képpé többféle vonalminőséget létrehozó eszközzelFotók, képek, műalkotások elemeinek újrarendezése, új összefüggések keresése – az alkotóelemek szubjektív módon való összeillesztése

93

A nyomhagyás tanulmányozása

Különböző textúrájú anyagok nyomtatása, „átsatírozása” – zsákvászon, erős szálú textilek, dörzspapír Kisebb méretű tárgyak felületnyomata – pénzdarabok, gombok, levél, madártoll, fakéreg, növényi részek, kövek, ásványok …Nyomatok felhasználásával kollázs létrehozása. Rendezgetés, kompozíciós gyakorlatok Pecsét készítése természetes anyagokból, a pecsét rányomtatása kedvenc használati tárgyakraRitmusok képzése: ösztönösség – automatizmus – szerkesztettség – a komponálás alapjai

Egyszerű sokszorosítási eljárás

Papírmetszés technikája – a pozitív és negatív formaA papírdúc felhasználásának módjai a sokszorosítási eljárások alkalmazásakor (fénymásolás, festékfröcskölés, hengerlés ...)A vágott és a tépett papír nyomhagyásának összevetése, képalakítás – képépítés játékosan. Az alkotás és a játék összekapcsolása

A tangram

A játék szerepe, jelentősége és kortörténeti áttekintéseKörnyezetünk alakíthatóságának, ezen belül a szabad fantázia szárnyalásának lehetőségeiSablon alapján tangram készítésA megfelelő papír kiválasztása. Az anyag és funkció kapcsolata, esztétikai hatásukA színek hatása egyéniségünkre és környezetünkre egyarántKülönböző alakzatok kirakása, az igényesség szerepeA tervezés lépései, a vázlat és a kompozíció fontossága

Egyszerű papírsablonok készítése átfújáshoz

A technika ismertetése, bemutatásaA tervezés lépéseiSablonok készítése és kipróbálása különböző anyagokon és felületi minőségekenNyomatok készítéseEgyéni munkák és nagy közös kompozíció készítéseAz osztályterem díszítése

Kiállítás rendezése a munkákból

Vendégek (szülők) meghívása, saját készítésű meghívókártyák készítéseA kiállításra készült plakát elkészítéseJátékos feladatok az érintett témák kapcsánEgy közös bábjáték eljátszása a vendégek számára

94

MinimumkövetelményA tanuló ismerje fel a legfontosabb grafikai jeleket, ezeket tudja alkalmazni ezeket gyakorlati munkája során. Ismerje a színek alapvető tulajdonságait. Legyen képes a kép felületén a formák rendezésére.

MŰHELYGYAKORLAT3. ÉVFOLYAM

A tanév folyamán a tanuló megismerkedhet az érintetlen természet formavilágával, ezek esztétikumával. Megtanulhatja, hogyan kell ezeket elemezni, egyszerűsíteni, tömöríteni, stilizálni, átírni. A rajzi kifejezőeszközök közül megismerkedhet a vonal tulajdonságaival, karakterével, gondolat és érzelemközvetítő szerepével. A sokféle eszköz alkalmazása és a különböző anyagok minőségének megismerése közben megtapasztalhatja a puha, lágy és a kemény, határozott vonalrendszerek hatását. A kontúrvonalas megoldásoktól eljuthat a részletgazdag, tónusos ábrázolásig. A nyomtatás egyedi módozatait felhasználhatja a képalkotás folyamatában.

Elmélet

A grafika

Mit nevezünk grafikának? – a fogalom megközelítéseA grafika elhelyezése a képzőművészet ágai közöttA grafikai eljárások során alkalmazott anyagok, eszközök, tulajdonságainak, használatának megismeréseA kézi és a gépi sokszorosítás műveleteiA grafikai műhelyben alkalmazott gépek, eszközökA papírok tulajdonságainak megfigyeltetése, a különbözőségek okaiA grafikai technikák műfaji követelményeiA sokszorosított lapok jelentősége, hasznossága, szerepeAz alkalmazott- és a képgrafika közötti különbözőségAz egyedi rajz fogalmaA rajzolás szerepe, az egyedi rajz jelentősége a valóságos világ megismerésében (vázlatok, tanulmányrajzok …)Az egyedi rajz műfajának kritériumai, jellemzőiAz egyedi rajz szerepe a képalakítás, a térplasztikai alkotás, az építészeti formák létrehozásának folyamatábanAz eszközök szerepe témaválasztáskor (ceruza, toll, szén…)A felületnagyság és az eszközválasztás közötti kapcsolatA képzőművészet alapfogalmainak szerepe: pont, vonal, folt, szín, kompozíció, felület, méret, ritmusAz elektronikus úton létrehozott rajz: új eszközök a grafika világábanEgyszerű számítógépes programmal való ismerkedésA technika adta új lehetőségek tanulmányozása

95

A „beszélő” vonal

A vonal, ami jellemzi az embert – a vonal pszichikai kifejezőerejeA nyugodt – zaklatott, a rendezett – kaotikus, a merev – lendületes, a szögletes – kerek, az emelkedő – eső, a személyes – személytelen vonalA különféle stílusban, és különböző vérmérséklettel megalkotott vonalrendszerek összehasonlítása. Dürer, Holbein, Paul Gauguin, Goya, Joan Miró, Pablo Picasso, Marc Chagall műveinek elemzéseAz ember gondolatát, a gondolat mozgását tükröző vonal A vonal, mint figyelemirányítóLétrehozásának módjai: szabadkézi, szerkesztő eszközzel és elektronikus útonKompozíciós elemek megismerése, elrendezésük módjai: szimmetria – aszimmetria, egyensúly, ritmus, egyszerűsítés, redukálás, lényegkiemelés, figyelemvezetés, sűrítés, elhagyás

GyakorlatAz élő természet megfigyelése Tanulmányrajzok, vázlatrajzok készítése a megismert lehetőségek és technikák felhasználásávalAz alkotásokhoz használható eszközök, technikák: különböző- keménységű ceruzák, tollak, ecsetek, kréták, tusok, pácok, festékek

Feladatok

A mozgást, az áramlást kifejező vonal

Lendületes, ritmikus, lüktető felületek képzéseA könnyed, lágy és a határozott, karakteres vonalak alkalmazásaSűrítés – ritkítás, lazítás – tömörítés A lelkiállapot, a gondolat, a mozgás kifejezése cérnagrafika felhasználásávalNyugodt és háborgó felületek képzése. A szél felületalakító munkája: vízen, homokon. Az egymásba fonódó vonalak felület alakító hatása

A vonal egyénisége, egyediségének szerepe

Az élővilág gazdag formakincsének megfigyelése, ábrázolása Az élő természet esztétikumaA természetben lezajló változások megfigyelése, ábrázolásaAz élő természet formáinak, érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása, ábrázolása. A folyamatok jellegzetes fázisainak bemutatása két-három képsorralAz időben egymást követő események ábrázolása –elrendezés, komponálás: a lényeges részek kiemelése formával. Diafilmszerű feldolgozás

A jelek, szimbólumok szerepe

96

Az élő természet ábrázolásának megfigyelése a különböző művészeti korokban, stílusokbanA szubjektív önkifejezés érvényesítése a megjelenítés folyamánJelek, szimbólumok világaAz egyedi jelek: feliratok, reklámhordozók, közlekedésnél használatos jelzések, táblák, térképjelek, pecsétek története, kialakulása és fejlődéseA színek jelentéshordozó szerepeAz alkalmazott grafika, a piktogram, a betű, a monogram – tervezésekA betű kialakulása és fejlődése. A kézzel írott és a nyomtatott betűA betű anatómiája, az olvashatóság. A kézírás esztétikájaSaját monogram tervezése, alkalmazása, felhasználása füzeteken, mappákon, esetleg ruhadarabokonPecsét faragása természetes anyagokból

Természetes formák alkalmazásával történő képalakítás

Motívumgyűjtés A motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának világaTermészeti formák grafikai tanulmányozása, majd átírási lehetőségeivel való játék. Humoros, játékos formák megalkotása. Ezek felhasználása a képépítés folyamatábanA szín és a forma összekapcsolása, elhelyezésének jelentősége a kép érzelemközvetítő szerepébenPozitív – negatív formák, kiemelés – elhagyás, elrendezés – átrendezés

Az egyedi nyomtatás – monotypia

A vonal egyedisége, egyéni vonásai, jellemzői, karaktereNyomhagyás különböző eszközökkel, tárgyakkalFelületképzés – textúrák és faktúrák létrehozásaA szín megjelenése a monotypiákon

Az illusztráció

Egyszínű, ugyanazon szín árnyalatainak monokrom alkalmazásaFoltképzés és a vonalrendszerek összekapcsolásaFormaredukciók, a foltok hatása: nagyság, szín, elhelyezés, elrendezés alapjánFestékszórás, fújás, csurgatás, fröcskölésAz egyéniség érzékelhetősége a képalakítás során

MinimumkövetelményA tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között.Ismerje fel ezeket és tudja alkalmazni a gyakorlati munkája során.Biztonságosan alkalmazza a különböző vonalfajtákat.Tudja kiválasztani a megfelelő eszközt a feladatok megvalósításához.

97

4. ÉVFOLYAM

A tanuló megismerkedhet az élettelen természet formavilágával, az ember által alkotott tárgyak esztétikumával. Bővítheti grafikatörténeti ismereteit. Megtapasztalhatja a vonalak folttá szerveződését, a pozitív-negatív foltok ritmusának alkalmazási lehetőségét. Megismerkedhet a súlyos és tömör foltok mellett a fátyolszerű, finoman áttetsző felületekkel; olyan hatásokkal, amelyek a feszültség és oldódás, harmónia és diszharmónia, keménység és lágyság érzetét keltik. Felfedezheti a folt tulajdonságait, és ezeket felhasználhatja a kompozíciós gyakorlatok során. Megismerkedhet a nyomhagyás lehetőségeivel. Az érdes felületek, tárgyak, textilek nyomataiból frottázst készíthet. Fejlődhet tervező és eszközhasználó képessége. Elmélet

A grafika történetéből

Történeti áttekintés: A természeti népek által alkalmazott nyomhagyás jelentősége – a nyomolvasás tudományaA középkori kódexektől a tipográfia művészetéigA könyvnyomtatás feltalálása és nagy egyéniségeiA vésett minta utáni nyomdabetű előállításaA betűtípusokban rejlő szépségek és lehetőségek

A nyomtatás fogalmának elmélyítése

A természeti erők nyomhagyásai: állat- és növénylenyomatok kövületekbenA természetes nyomatok tanulmányozásaA nyomtatott kép létrehozásának eszközei, esztétikumának kritériumaiA pont, vonal, folt (pozitív-negatív), a ritmus, a képi egyensúly, mint képalkotó elem, és mint formaképző. A foltok hatása a szemlélőre: érzelmi, értelmi hatásokAz egynemű folthatás – stilizálás – redukció kényszerA nyomtatott kép térhatásának lehetőségei és korlátaiAz alkotás technikái:- erőteljes textúrák nyomatainak előállítása,- élő és élettelen anyagok nyomatai,- gyűrt újságpapír nyomatának változatossága,- papírdombormű elkészítése magasnyomással – a teljesen fehér kép szépsége, - a színes foltok esztétikai hatása.

GyakorlatA sokszorosításnál alkalmazott dúc fogalmaLényegretörő foltkarakterek nyírással, tépésselKifejező képalakítás, formaegyszerűsítés, redukció felületi hatásokkalA folt szerepe a vizuális közlések sorozatában

98

Sokszorozással kialakított ritmusok (egy forma több nyomata), ismétlődésekTervező- és eszközhasználó készségek és képességek fejlesztése

Feladatok

Tárgyak nyomai

Nyomhagyás vizes homokban, sárban, hóban

Természetben található elemek nyomainak tanulmányozása:

Fakéreg, növényi részek, ujjlenyomat, lábnyomat, kavics, ág, indák, levelek, madártoll….. Ember által létrehozott tárgyak nyomatainak vizsgálata: cipőtalp, autógumi

Textilnyomatok

Zsákvászon, mikro-, makro kordbársony anyagok textúra nyomatainak képzése, ezek felhasználása a kompozícióhozLátványelemzések fotók alapjánFelületképzés egyszerű használati eszközökkel (pl.: hurkapálca, mesterséges tárgy)Képalakítási gyakorlatok a nyomatok felhasználásával:- szimmetrikus–aszimmetrikus kompozíció,- vízszintes–függőleges–ferde elrendezés,- síkformákban való elrendezés (háromszög, kör…),- képkeret, bordűr, foltstruktúra kialakítása.

Geometrikus képek ritmusrendszere: vékony – vastag, rövid – hosszú, szabályos – szabálytalan.

Természetes anyagokból nyomódúc készítése

Répa, alma, burgonya faragása, magas és mélynyomódúc készítéseKözös nagy kép tervezése egyéni dúcok felhasználásávalSordísz, terülődísz felhasználásával ruhaminták, tapétaminták, csomagolópapír-tervek, törölköződíszek tervezése és kivitelezése

Papírmetszet és variációi

A magasnyomás lényegeNyomódúc kialakítása szabályos és szabálytalan foltok segítségévelDúckészítés nyírással, tépéssel, vegyesenA felület gazdagítása egy – egy lapos tárggyal vagy préselt növényi motívumokkalA monotónia elkerülése, játékos felületek kialakításaA felület izgalmasabbá tétele egy-egy szín rányomásávalKépépítési gyakorlatok a nyomatmaradványokból és a megmaradt kartonok, textilek felhasználásával

99

Papírháló tervezése és sokszorosítása különféle módon: hengergetés, nyomtatás, festékszórás, fröcskölés, fénymásolás stb.

100

Játék a fénymásolóval

Fénymásolt tárgyak, képek darabjainak átszerkesztéseVariációk készítése elmozdítássalA modern technika mint a képalakítás eszköze

Egyedi grafika

Vastag, puha lágy vonalrendszerek, vonalhálók tervezéseTónusgazdag megjelenítés ceruzával, tollal, szénnelA forma karakterének visszaadása kontúrvonallalA forma részletgazdag felületi jellemzőinek visszaadása: textúra – faktúraA szénrajz mint a legérzékletesebb, leglíraibb megjelenítési eszköz

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a monotypia fogalmát.Ismerje a folt tulajdonságait, tudja felhasználni a kompozíciós gyakorlatok során. Tudjon különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között.Tudja biztonságosan alkalmazni a grafikai eszközöket.Ismerje és használja a legfontosabb grafikai szakkifejezéseket.

5. ÉVFOLYAM

A tanév során a tanuló megismerkedhet a magas és a mélynyomás technikai sajátosságával, a dúc fogalmával, a dúckészítés folyamatával. Készíthet papírmetszetet, gyakorolhatja a linómetszés technikáját. Kellő tapasztalatot szerezhet a képi kifejezőeszközök kiválasztásában. Gyakorolhatja a technikákhoz szükséges eszközök használatát, a vésők, a festékező hengerek, a szikék balesetmentes alkalmazását a munkafolyamatok során. Megélheti az alkotás örömét a tervezéstől a kivitelezésig. Elmélyítheti színtani ismereteit, felhasználhatja ezeket a színes nyomatok elkészítése során. Tovább bővítheti grafikatörténeti ismereteit, találkozhat a kisgrafika és a tükörkép fogalmával. Megismerheti a papírfajták felhasználhatóságát.

Elmélet

A grafika története

Történeti áttekintés: A magyar linómetszők és motívumrendszereik

Grafikai eljárások története: magasnyomás – fametszet, linómetszet, mélynyomás fogalma és fajtái,

101

a mélynyomás és az ötvösművesség kapcsolata.Pecsétek és pecsétnyomók elemzése – pecsétgyűrű, királyi adományozólevél, cégbélyegzőkA papír gyártása és fajtai. Összefüggés a papír minősége és felhasználása közöttA csomagolásgrafikaA plakátművészet kezdetétől a mai plakátművészetigA plakátművészet elméleti kérdései és jellegzetességei

Gyakorlat

Technikai ismeretek, a technika sajátosságai

A képi kifejezés eszközeinek elmélyítéseA redukció, a leegyszerűsítés lehetőségeiA formák karaktere és az átírás kapcsolataTömeg – egyensúly, pozitív – negatív formaAz átírás lehetőségei – a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemeléseA jegyek átírása a linómetszés technikájára – pont, vonal, folt, forma, karakterRitmusok, arányrendszerek, felületkitöltésDinamizmus, mozgás, játékosság, egyéni látásmódA tervkészítés fontossága, a tudatosság jelentőségeAnyag és eszközismeret: papírfajták felismerése, különböző nagyságú véső eszközök, festékező hengerek helyes megválasztása, a festék állaga, minősége, oldószerei, tisztítás.A munkafolyamatokban rejlő baleseti lehetőségek megelőzése

Feladatok

Pecsétek, pecsételő hengerek készítése

Pecsét készítése gipszkorongba történő faragássalA tulajdont jelző egyéni jel, jelkép alkotásaA gipszlap öntésének és faragásának technikája; az anyag tulajdonságai(első munkadarabnál használhatunk radírgumit is a technika megismertetésére.)Gipszkarc készítése – karcolás, vésésPecsételő henger kialakítása hengerformára felragasztott motívumok alkalmazásával – papírhenger, fahenger (seprűnyél, sodrófa…)Szabályos és szabálytalan foltok ritmusaA pecsételő henger gyakorlati alkalmazásának módjai: csomagolópapír, tapéta... stb.

Linókészítés: tervkészítéstől a képnyomtatásig

A linómetszet sajátosságai, a műfaj specifikumaiA szükséges eszközökkel való ismerkedés. Az eszközhasználat veszélyei

102

Játékos vonalak vésése az első próbalemezekre. Ritmusok – a vonalak vastagságának jelentősége, irányok – vonalrendszerekÖnálló linólap tervezése, kivitelezéseA komponálás, a képi egyensúly megteremtésének fontosságaA tervek javításának, átmásolásának módjaiVágás, próbanyomat (hengerezési jó tanácsok), nyomtatási módok és trükkök, a dúc fejlesztésének lehetőségeiA linódúc javításának módozatai

A magasnyomás művészete és a színek kapcsolata

A színtani ismeretek felelevenítése: harmóniák, kontrasztok, színek egymásra hatása, színkeverések„Hamis” színes linómetszet készítéseA színek szerepe a sokszorosított grafikábanSzínes nyomatok készítése a nyomódúc feldarabolásávalÚjrarendezés, új kép létrehozása a már ismert formákbólRedukálás, leegyszerűsítés, dekoratív – síkformák a munkafolyamatok soránA valódi színes sokszorosítás alapjaiTöbbdúcos linómetszetek tervezése, kivitelezéseA színek keveredése, új színek létrejötte, átfedésekÖnálló képalkotás. Témaválasztás egyéniség szerint

Ex libris

A magyar kortárs művészek törekvései, eredményeik, jellegzetes megoldásaikA kisgrafika fogalmaA tükörkép fogalma, szerepe a grafikai alkotásokon. (fordított kép, mint a dúcon)A leegyszerűsített formák jelentősége, szükségessége, hasznosságaA betűről tanultak felelevenítése. A betű szerepe a grafikábanA betű anatómiája, mennyisége, arányai

MinimumkövetelményA tanuló a gyakorlatban tudjon – feladatának – megfelelően választani a magasnyomási eljárások között. Ismerje a papírmetszet és a linómetszet műfaji sajátosságait és szabályait. Legyen tisztában a dúc fogalmával. Ismerje és alkalmazza a legegyszerűbb színtani szabályokat.

6. ÉVFOLYAM

A grafikai tanszak utolsó évében a tanuló a 20. század és napjaink grafikai törekvéseivel, az új utak keresésével, a modern kor kihívásaival és ezeknek való megfelelés kísérleteivel ismerkedhet meg. Megtanulhatja a formák, a színek, a képek alkotóelemeinek újrarendezését, a különböző anyagminőségek beépítését a kép felületébe, a kollázs és a frottázs térhódítását a mai kor alkotásai között.

103

Felfedezheti a népművészeti hagyományok újragondolásának szépségét. Megismerkedhet a komputergrafikával, a fénymásoló képalakító lehetőségeivel. Rendszerezheti elméleti, gyakorlati tudását.

Elmélet

A grafika történetéből

A modern művészet és a grafika. A kortárs grafika és a hazai törekvésekIsmerkedés a mai magyar grafika művelőivelTárlatlátogatás, neves művészekkel való találkozásAbsztrakt geometrikus törekvések – formaalakító színes felületek expresszív hatásaA kifejezés és a kor kívánalmai. Tartalmi és formai tisztulás igényeAz új technikák létjogosultsága a klasszikus megoldások mellettAz új technikák lehetőségei és korlátaiAz önkifejezés és az önmegvalósítás sajátos forma- és karaktervilággalKollázsok, dekollázsok, frottázs (Max Ernst )A komputergrafika új utakat, lehetőségeket teremt

GyakorlatAz új anyagfajták gyakorlati megismeréseA számítógépes grafika felhasználásának módjaiAz elmélet során megismert grafikai technikák hasznosítása a gyakorlati tervezések során. Az egymásra kopírozott filmkockák, az áttűnés, a vágás, a montázs és a léptékváltás a modern grafika eszköztárában

Feladatok

Új lehetőségek, új stílusok

Az emberek egyszerű mozgásformáinak megjelenítése, a mozgás mindent átható dinamizmusa. A hétköznapi tárgyak csodálatos felületeinek átlényegítéseKollázs: a fotó, a filmnegatív, a mikroszkopikus metszet beemelése az alkotásokbaA különböző korok technikájának, formavilágának, témájának önkényes összekapcsolása. Áttűnések és fátylak, rongydarabok és gyertyafolt vagy hulladék-grafikai elemek átlényegítése A „groteszk”, a „bizarr” és a „romantikus” megfogalmazása adott felületenA népművészet elemeinek, arányrendszerének, egyszerűségének, tisztaságának, játékos kedvének átemelése a mai mondanivaló feldolgozásáraA „hűvös” ábrák összekapcsolása a színek világávalSzínvariációk felhasználásával a hatás fokozásaA művészettörténet során örök értékűvé vált alkotások új megközelítésben, új környezetben való újraértelmezéseKollázsok készítése különféle textúrájú anyagok nyomataibólÖnálló hangulatú kép tervezése különböző sokszorosítási eljárás alkalmazásával

104

MinimumkövetelményA tanuló legyen képes a formák, a színek, a képi elemek újrarendezésére, új gondolatok közvetítésére. Ismerje a kollázs, a frottázs technikáját, alkalmazza tudatosan a színek figyelemfelkeltő és kompozíciós szerepét. Használja a számítógépes grafika alapvető lehetőségeit.

A grafika műhelygyakorlat tanításához előírtkötelező eszköz és felszerelésjegyzék,

és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségekgrafika műhely a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

2 műhely terem

számítógépterem a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeirajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának

figyelembevételével 1 helytermenként 10

tárgyasztal (állítható) műhelyenként 2 2dobogó, paraván műtermenként 1 1mobil lámpa (reflektor) műtermenként 2 műhelyenként 2vízcsap (falikút) műhelyenként 1 műhelyenként 1mappatartó szekrény tanszakonként 1 tanszakonként 1tároló állvány műhelyenként 1 műhelyenként 1sokszorosító grafikai prés iskolánként 1 2zárható vegyszertároló tanszakonként 1 tanszakonként 1kéziszerszámok (grafikai eszközök)

tanulónként 1 tanulónként 1

szeméttároló műtermenként 1 műhelyenként 1

105

106

A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT

HELYI TANTERVE

Készítette: Csöregi Artúr, 2004

107

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA

A makett és papírtárgy műhelymunka tanításának célja: az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése, a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének

kialakítása, a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.

A műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel járuljon hozzá a kreativitás

kialakításához, olyan alapozó és speciális ismeretek nyújtása, amelyek elsajátítása és

begyakorlása révén a tanuló képes lesz a papírból önálló tervező és kivitelező munka révén művészi tartalmú alkotásokat létrehozni,

az anyag széleskörű ismerete folytán könnyítse meg a tanuló munkáját a különböző művészeti területeken.

A papírtárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan ismertesse meg a tanulót: a papír kultúrtörténeti jelentőségével, a papírművészet műfajaival, a papírkészítés folyamatával, a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel, a gazdaságos és sokrétű felhasználás módozataival, az alkotó folyamat fázisaival, a munkafogásokkal, az eszközök balesetmentes használatával, a tárolás és konzerválás módjaival.

Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban: azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni és

alkotó munkát végezni, az igényt az általa készített tervek, leírások, alkotások pontos, esztétikus

kivitelezésére, bemutatására, a véleménynyilvánítás, ítéletalkotás igényét és képességét, a rendszeres, céltudatos gondolkodást, készséget a gazdaságos megoldások

keresésére.

KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOK VÉGÉN

Az alapfok végén a tanuló ismerje: a papír történetét, gyártási folyamatát, eszközeit, a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos

méreteit (A sorozat), a papírmegmunkálás eszközeit, a munkafolyamatok sorrendiségének jelentőségét,

108

a gyakorlatban elsajátított technika hibalehetőségeit, törekedjen ezek elkerülésére és tudja a jelenségek magyarázatait,

néhány tárgy elemzésén keresztül a forma és funkció jelentőségét, a forma és díszítmény szerepét, törekedjen ezek egységének a megteremtésére, a betűírás történetét, a betűtípusokat, néhány papírjáték készítését, használatát, az origami történetét, a papírhajtogatás szimbólumait, alapfogásait, a sárkánykészítés történetét, az aerodinamika alaptörvényeit, a papírnak más anyagokkal történő társítási lehetőségeit, a makett és modell közötti különbséget.

Az alapfok végén a tanuló legyen képes: a tanult elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni, az eszközök rendeltetésszerű használatára, gyakorlati tapasztalatai birtokában egyszerűbb tárgyakból variáció sorozatot

készíteni, tárgyakat csoportba sorolni, azokat jellemezni megadott szempont szerint, műalkotásokat élményszerűen befogadni, a műhelyrajzokat értelmezni, igényesen megvalósítani, az elkészült munkát elemezni, megítélni.

TANANYAG

MŰHELYGYAKORLAT3. ÉVFOLYAM

CÉLOK

a vizuális kifejezőeszközök fejlesztése, anyaghasználat, anyagtársítás eszközeinek bővítése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, a képi

gondolkodás, az elvont gondolkodás, a képzettársítás, a szintetizálás, a tanuló legyen képes a látvány és a képi megjelenítések elemző értelmezésére,

annak sokrétű feldolgozására.

ElméletA papír

Az íráshordozók: kő, agyag, papirusz, pergamen, viasztábla, fakéreg, pálmalevél, selyem, papírA papírgyártás: története, alapanyagai, segédanyagai, folyamata

109

A papír tulajdonságai: négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irányA papír csoportosítása: négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolásA papír szabványos méretei (A sorozat)A struktúra, mint az anyag szerkezeteA textúra, mint a struktúra felületeA faktúra, mint a külső behatásra változó felület

A festékek

A korszerű festékek fajtái, tulajdonságuk, felhasználási területeikFestékkészítés természetes anyagokból (tojás, bodza, diópác, szén, stb.)Színkeverési ismeretek elsajátítása Színkörök festése eltérő összetételű festékek felhasználásával

Az álarc, a maszk és a díszlet

Az álarc, maszk szimbolikus jelentésének kultúrtörténeti áttekintéseAz álarc, maszk funkciói: színházi, rituális, halotti, alkalmiHelyi folklorisztikus sajátosságokA görög színház jellemzői és a görög mondavilágA színházi kellékek (öltözék, díszlet)A forgatókönyv általános jellemzői, lépései

Gyakorlat

Játékos feladatok a papír alapanyagainak, előállítási módjainak, tulajdonságainak megismerésére (pl. házilagos papírkészítés; alakítás – tépés, nyírás, vágás, hajtogatás, rétegképzés).Színpaletta összeállítása változatos festékalapanyagok összegyűjtésével

Feladatok

A papír megismerése

A papír anyagvizsgálata (négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány)Papírfajták összegyűjtése, iratgyűjtő készítése kollázs technikával

Merített papír készítése

Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadarabokbólA merített papír színezése, kombinálása termésekkelTexturális és fakturális hatások érzékeltetése, kompozíciókba formálása érzelmek kifejezésérePlasztikus kép készítése drótvázra dolgozott merített papír segítségével

110

Bábjáték

A bábkészítés fajtái, az árnyjáték, a sík és a tér alakíthatósága, játék a térrelAz érzéki „csalás” lehetőségeiA fény és a színek szerepe

A paraván

Az eltakarás, a tér érzékeltetése, paravánkészítésA paraván és a háttér viszonyának tanulmányozásaA báb megtervezése, papírminta elkészítéseTest készítése geometrikus formákbólAnyagtársítások alkalmazása

Álarc

Álarcok készítése görög monda alapján papírmasébólJellemábrázolás. A monda eljátszásaSzínházi maszk készítése „Az én álarcom” címmel (egyéni anyaghasználat...)

Díszlet

Egy görög mitológia feldolgozása, forgatókönyv készítéseA díszlethez kapcsolódó tervek, vázlatok készítéseA mozgatható paravánelemek összeillesztése, díszletterv és színterv elkészítése után, a háttérelemek látványos és esztétikus kivitelezéseSzerepválasztás után a választott mitológia eljátszása

MinimumkövetelményA tanuló sajátítsa el az elméleti ismereteket. Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető műveleteit. Jártas legyen a díszlettervezés, kivitelezés alapműveleteiben.

4. ÉVFOLYAM

CÉLOK

a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, jártasság a geometria és a térábrázolás alapműveleteiben, sík és térbeli alkotások létrehozása, jelek, jelrendszerek, szimbólumok szerepe, hatásuk, képi konvenciók, a kompozíció mint jelentéshordozó elem, a bábjátékoknál, és

a színjátszásban egyaránt.

111

Elmélet

A papírművészet irányzatai és technikái

A sík és térbeli megjelenítés kifejezőeszközeiA metszetek, rétegképzés, visszafejtés, papírmasé, hálózatok testté formálása, stb.

A báb

Az árnyjáték eredete (Kína, Jáva, Törökország, Magyarország), nemzeti sajátosságaiAz árnyjáték sajátos technikai jegyeiA bábok anyaga, fajtái. A mozgatás, mozgathatóság lehetőségeiFényjáték az elkészült elemekkelA jellemábrázolás folthatássá redukálásaA botbáb, gyűszűbáb, kesztyűbáb, marionettbáb főbb jellemzőiA bábtervezés követelményei, a tervezés lépéseiAz anyag, konstrukció, jelzés, szín, arány szerepe

Testek, testcsoportok

A mértani testek származtatásaA testépítés szabályai: arányrendszer, tervezés, kivitelezésAz elemek hatásának megváltozása, helyzetük és kapcsolatuk variációja

A plakát

Szimbólumok, jelek szerepe, a figyelemfelkeltés eszközeiHenri de Toulouse-Lautrec műveinek elemzése, a plakátkészítés változatos fejlődési útvonalának vizsgálataA sokszorosító grafika előnyei, korszerű lehetőségei

Színház

A díszlettervezés szabályai, lépéseiLátogatás a színház gyártóműhelyébeDíszletek mozgatása, a forgószínpad előnyeiA színházi ruhák, kellékek sajátosságai, funkciói

Gyakorlat

Árnyjáték tervezése, kivitelezése, megelevenítése. A vizuális nyelv, az ábrázolás elemeinek, a kifejezés eszköztárának alkalmazásával testek, testcsoportok, használati tárgyak létrehozása, az alkotó fantázia kibontakoztatása

112

Feladatok

Árnyjáték

A tanulók által kiválasztott magyar monda feldolgozásaA figura, a karakter, a konstrukció, a díszlet, a jelmez, a paraván megtervezéseKivitelezés egyéni és csoportmunka keretébenA monda bemutatása

Testek, testcsoportok

Testhálók, testek készítése. Csonkolt testek testhálóiVetületi rajzok alapján a test előállításaSzabályos sokszögek hajtogatása, a sokszögekből testek építése egymásba csúsztatással, a variációs lehetőségek kihasználásávalSzabadtéri sakkfigurák tervezése: funkció, karakter, öltözéktervSakkfigurák elkészítése drótváz, papír segítségévelAz elemek felületkezelése, színezéseSzállíthatóság biztosítása, csomagolás

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a papír méretének és formájának megváltoztatását hajtogatással. Tudjon testeket, testcsoportokat készíteni. Legyen képes hibás, illetve hibásnak tűnő rajzok elemzésére a térábrázolási konvenciók alapján. Alakuljon ki az alapvető eszközhasználó jártasságok megléte.Ismerje a díszletkészítés alapvető anyagait, formajegyeit.

5. ÉVFOLYAM

CÉLOK

ismerje a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, és a tervezéstől a kész alkotásig tartó kreatív folyamat lépéseit,

ismerje az anatómia alapvető törvényszerűségeit, és azok ábrázolási konvencióit, legyen képes a konkrét és az elvont képi és plasztikai gondolatok

megjelenítésére, megelevenítésére.

Elmélet

A makett, a modell

A makett és a modell közös és eltérő ismérveiSzerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar)

113

A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjábólA formaelemzések módszere a célirányos megfigyelésA megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazása:

pozitív-negatív forma – a karakter,formakövető vonal – a plaszticitás,metszetek – a belső szerkezet,nézeti képek – a tömeg,térréteg – a térmélység,folyamatábra, fázisrajzok – a mozgásváltozás kifejezésében

Mobil

A mobil jelentéseNéhány, a témához kapcsolódó fizikai (statikai, mechanikai) törvény megismeréseAz építészet fejlődésének történeti áttekintéseÉpület és környezet viszonyának vizsgálataA korszerű funkcionális építészet jellemzői, anyaghasználata

A kirakat

A tervezés általános szempontjaiAz anyag, szerkezet, funkció, forma egysége, esztétikai egységA kirakatbabák formai jellemzői, fejlődésük szakaszaiA kirakatrendezés történeti áttekintése, a funkció és látvány változásai

Gyakorlat Tárgy és környezettervezés a makett, modell, mobil sajátosságainak ismeretében, személyes élmények, a fantáziavilág kivetítésévelKirakat elkészítése a meglévő kirakatbabák, egyénileg tervezett öltözékek és díszítőelemek segítségével

Feladatok

Makett

A környezetünkből kiválasztott épületek makettezése Az épületek mértani testekre bontása, majd azok testcsoporttá építése Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjelenítéseHurkapálcákból az épületszerkezet felépítése, az épület főbb karakterjegyeinek megtartásával

Az én otthonom

Önálló tervezés: lakás, környezetA terv makett formájában történő kivitelezése a papír, a papírmasé sokrétű alkalmazásával

114

Az épület és környezet elemeinek felületkezelése (kő, beton, üveg, fa, felületeinek imitálása)Adott testek felszínét betöltő mintaelemek tervezése (raport)Szómák készítése színek használatával és azok megelevenítése (tárgyiasítás)Formaváltoztatás grafikával (formarobbantás)

Modell

Kirakatbáb tervezése: karakterjegyei, funkció, mobilitásA modell elkészítése expandált polisztirol hab és farudak felhasználásávalÖltözékterv, a szabásminta elkészítése (papír, karton, fémhuzal) Ítéletalkotás, a szükséges módosítások végrehajtása

Kirakattervezés

A koncepció megtervezése, a tervezés lépéseinek megbeszélése, látványterv elkészítéseA kirakat helyszínének célszerű kiválasztásaAz információt hordozó felület mobilként való működése a felismerhetőség, olvashatóság és a színek, fények szerepének figyelembevételévelA bábok és környezetük esztétikus látványának kivitelezése, természetes anyagok és paravánok felhasználásával

Kiállítás

Kiállítás tervezése és kivitelezése az éves munkákbólEgyéni meghívó és plakát tervezése az elkészült munkák hangulatához illően

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a makett és a modell közös és eltérő ismérveit, tervezésük és készítésük alapelveit és technikai fogásait, a tervek pontos, esztétikus kivitelezését, a kirakattervezés sajátosságait, tervezési lépéseinek állomásait.

6. ÉVFOLYAM

CÉLOK

Ismerje a médiaművészet régebbi és korszerűbb kifejezőeszközeit, azok jelrendszerének alapjait,

Legyen képes egy kijelölt téma (tanári korrektúra segítségével történő) feldolgozására, a látvány és a képi megjelenítések elemző értelmezésére, és azok sokrétű feldolgozására.

115

Elmélet

A betű

Az írás jelentősége, kialakulásának vizsgálataA fejlődés útja a képírástól a betűigA betűtervezés szempontjai: szerkezet, arány, karakter, olvashatóság, a mondanivaló és a betűtípus harmóniája, a dekorativitás, esztétikai élmény.A nyomtatás kultúrtörténeti jelentőségeTipográfiai szempontok: méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret, „tükör”, képek elhelyezése, kötés... stb.

A reklám

A reklám kialakulása, történeti áttekintése, jellegzetes jegyeinek elemzéseFunkció- és szerepváltozásaiA funkció támasztotta tervezési követelmények, specifikumokA komponálás lehetőségei: alá- és mellérendeléssel, időrenddel, sorrendiséggel, nézőpont szabad megválasztásával, képkivágással, színtranszponálással, hangsúlyozással, a figyelemfelkeltés jellegzetes jegyeivelA forgatókönyv szabályai, a plánok fajtái, vágási technikák, a környezet szerepe A képi megjelenítés eszközrendszere: a kifejezés, gondolatközlés módszere, a látvány, a gondolat lényegének kiemelése, tervezői ötletek, elgondolások, alternatívák megfogalmazása, a képi megjelenítés, értelmezés műveleteinek elvégzése

Gyakorlat

Az alkalmazott grafikai eljárások képi kifejezőeszközeinek felhasználásával a mindennapi életben gyakran előforduló tárgyak készítése. Animáció, reklámfilm készítése egyéni tervek alapján.

Feladat

Játék a betűkkel

Olyan betűsablon, sablonelem készítése, amely egy betűtípuson belül az ABC minél több betűjének előrajzolását teszi lehetővéOlyan betűkompozíciók létrehozása, melyek képi megfogalmazása egy természeti jelenséget, mozdulatsort vagy emberi tulajdonságot dolgoz felVariálhatóság és szélsőséges megoldások keresése, az értelmezhetőség keretein belülBetűk, betűcsoportok, piktogramok, vízjelek tervezése síkban és térbenSíkból kiemelkedő forma – ragasztással, ragasztás nélkülPapírmetszetek rétegfelrakása. VisszafejtésDobozszerű, üreges kiképzésPapírmaséA különböző vízjelek egymásutánja mint képírás

116

Új jelek, szimbólumok tervezése

117

Plakát tervezése

Sík plakát készítése különböző rendezvények, termékek reklámozására (képzőművészeti, zenei, irodalmi, sport, környezetvédelmi, cirkuszi...)Domború plakátok készítése papírmasébólA papír társítása más anyagokkalRétegfelrakással, mobil elemekkel a térbeliség szemléltetéseHirdetőoszlop-tervek, makettek készítése, a környezeti elemek szimbolikus jelzése

A makett műhely reklámfilmje

Egy szabadon választott reklámfilm elemzése, forgatókönyvének vázlatos ismertetése, változtatható elemek feltüntetéseA választott reklámfilm karakterjegyeit figyelembe véve, egy ellentétes hangulatú és karakterű reklámfilm forgatókönyvének elkészítéseTervek, vázlatok, animációk rajzolása, a „Makett műhely reklámfilmjé”-hez, több nézőpontú rajzok, színtervekA fényviszonyok, a környezeti elemek, a színpadi elrendezés terveinek elkészítéseA reklámfilm forgatókönyveA filmforgatás előtt, az akció főpróbája, háttérelemek és fényviszonyok változtatásával variációk kipróbálásaA reklámfilm forgatása tanári segédlettelA film egységessé tétele vágóasztal segítségévelAz egyszerűsítés és bővítés lehetőségeinek kivizsgálása

MinimumkövetelményA tanuló legyen képes a papír előállításával, megmunkálásával kapcsolatos ismeretanyag elsajátítására; a tárgytervezés, tárgyelemzés szempontjainak következetes alkalmazására. Alakuljon ki a papír kínálta formai, technikai, alkalmazási követelményeket figyelembe vevő tárgyalkotó képessége. Legyen képes gyakorlati tapasztalatok birtokában variációs sorozatok előállítására különböző technikákkal. Tudja az eszközöket, segédanyagokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.

118

A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat tanításához előírtkötelező eszköz és felszerelésjegyzék,

és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségekmakett- és papírtárgykészítő műhely

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeimunkaasztal, szék tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának figyelembevételével

10szárító és tároló állvány műhelyenként 1 1vízcsap (falikút) műhelyenként 1 1gumipad műhelyenként 1 1papírvágógép műhelyenként 1 1könyvkötőprés műhelyenként 1 1papírmegmunkáló eszközök (olló, kés, snitzer)

tanulók létszámának figyelembevételével 1

10

grafikai eszközök kettő tanulónként 1 tanulónként 1zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására

műhelyenként 1 1

szeméttároló műhelyenként 1 1

119

A KÉZMŰVES MŰHELYGYAKORLAT

HELYI TANTERVE

Összeállította: Baranyai Zoltánné, 2004

120

A KÉZMŰVES MŰHELYMUNKA CÉLJA

A kézműves műhelymunka tanításának célja: a tanulók számára azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak a biztosítása, melyek lehetővé teszik az önálló alkotómunkát, az önkifejezést. A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos kultúra területének továbbéltetése, átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A kézművesség során a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása. A fentiek segítségével a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése.

A KÉZMŰVES MŰHELYMUNKA FELADATA

a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése,

megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, a kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a

mindennapi életben és a modern viszonyok között, a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának

felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és

tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől

a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves

tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges

eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés, a felnőtté válás

elősegítése, az érzelmek gazdagítása, az esztétikai és etikai fogékonyság, igényesség

alakítása, árnyalttá tétele, ezáltal a személyiség fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK

a tanuló ismerje meg a kézműves tevékenységek minél szélesebb körét; alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés; tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez; rendelkezzen ismeretekkel:

121

a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről,a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól;

legyen jártas:a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,a felhasznált anyagok megfigyelésében,a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés),a gazdaságos munkavégzésben,a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában,a tárgyak elemzésében;

legyen képes:a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására;fedezze fel:a tárgyakban rejlő esztétikumot,a kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

TANANYAGTARTALOM

A műhelyelőkészítő tananyagtartalma a környezet anyagainak, az ember tárgykészítő tevékenységének, a tárgykészítésre alkalmas anyagok tulajdonságainak, formálhatóságának megismerésére irányul.A tanulók növényi részekből (kukorica- és cirokszárból, gyékényből, szalmából, csuhéból) használati-, dísz- és ajándéktárgyakat készítenek.A környezetben található anyagokból játékokat, bábokat konstruálnak.

A műhelygyakorlat során a tanulók az agyag, textil, bőr, papír formálhatóságával ismerkednek meg.Fonnak, szőnek, nemezelnek, az anyagokat szabják, varrják, gyűrik, festik, az agyagot formálják, alakítják. Textil- és bőrkollázsokat, textúrákat képeznek, agyag-, textil- és bőrtárgyakat alkotnak. Darabolással, összeillesztéssel tárgyakat alkotnak. Az elkészült tárgyak felületét a funkció-forma-díszítmény összhangjának érvényesítésével a legkülönbözőbb technikai eljárásokkal díszítik.Kiemelt szerepet kap a hagyományos kézműves technikák megismerése mellett a mai alkalmazás lehetőségének feltárása, megismerése.

122

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ1. ÉVFOLYAM

Az első évfolyamos műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: sajátítson el olyan ismereteket, eszközhasználó képességeket, jártasságokat ame-

lyek lehetővé teszik számára a tárgyalkotást.

Az első évfolyamos műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: keltse fel a tanulók érdeklődését a tárgyi környezet iránt, alakítson ki olyan alapozó ismereteket, készségeket, melyek lehetővé teszik a

fenti célok megvalósulását.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje: a kézművességben használt anyagokat, az anyagok alakíthatóságát, az eszköznélküli anyagalakítás módjait, lehetőségeit, a tárgyalkotó tevékenység műhelytitkait.

A tanuló legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, a legegyszerűbb tárgyformáló eszközök használatára, egyszerű anyagformálásra, anyagalakításra, balesetmentes munkavégzésre.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

A környezet anyagai

ElméletA környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagokGyakorlatTanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtéseJátékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl.: bogáncsbaba)Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben

123

A kézművesség legősibb anyagai

Elmélet:Tárgykészítésre alkalmas növényi részekTárgykészítésre alkalmas állati eredetű anyagokTárgykészítésre alkalmas ásványi anyagokGyakorlat:A különböző növényi részek formálhatóságának megismeréseKukorica- és cirokszár-játékok alkotása. Gyékényfigurák (pl.: lovacskák) készítéseCsuhébaba alkotása. Szalmafigurák, szalmadíszek képzéseA vesszőfonás kipróbálása

Az ember tárgykészítő tevékenysége

ElméletIsmerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, a tárgyalkotás területeivelGyakorlatTárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Tárgyalkotó lehetőségek megismeréseKéreg- vagy tökedénykék készítése

Használati és ajándéktárgyak

ElméletA használati tárgyak funkciója. A dísztárgyak funkciójaAz ajándék szerepe, ajándékozási szokásokGyakorlatA megismert anyagokból hétköznapi tárgyak tervezése és készítéseHasználati tárgyak alkotása a megismert anyagokbólDísztárgyak tervezése a megismert kézműves tevékenységek felhasználásávalÜnnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal, pl.: asztali és fali díszek komponálásaAjándéktárgyak, öltözet-kiegészítők készítése, pl.: magokból, termésekből nyakláncok, karkötők fűzése

A papír

ElméletA papír tulajdonságainak megfigyeléseA papír felhasználási lehetőségei. A papír újrahasznosításaGyakorlatPapírhajtogatások. Papírmasé figurák készítéseMozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is)Sárkánykészítés

124

A gyapjú

ElméletA gyapjú tulajdonságai. A gyapjú alakíthatósága. A gyapjú sodrása, fonásaA nemez tulajdonságaiGyakorlatA nemezelés gyakorlati megismeréseNemezlabda, kisméretű rátétes nemeztakaró készítése Egyszerű sodratok készítése. Egyszerű fonástechnikák elsajátítása

A fonal

ElméletA fonallal való anyagalakítás lehetőségeinek megismeréseA szövés, fonás műveleteiA szövetek felhasználási területeiGyakorlatA körmönfonás technikái. Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonásokSzövés szövőtábla segítségével. Szövés kártyákkal. Szövés kereten

A textil

ElméletA textil fogalma. A textilek alapanyagai. Textilképzés lehetőségei (szövés, kötés, hurkolás…)A textilek tulajdonságai. A textil felhasználhatósága. A textil alakíthatóságaGyakorlatGyűréssel, hajtogatással, ragasztással textilképek alkotásaTextildarabkákból kollázsok létrehozásaKülönböző faktúrájú anyagokból nyomhagyásra alkalmas dúcok készítése Nyomhagyással, fröcsköléssel, ecsettel a textil felületének mintázásaHajtogatással, kötözéssel batikolt textilek alkotásaSzabással, kötözéssel, töméssel rongybaba kialakítása

Az agyag

ElméletAz agyag tulajdonságai. Az agyag felhasználási területeiA fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetésGyakorlatAgyagelőkészítési műveletek. Agyagplasztikák készítéseEdénykészítés formába rakással. Díszítés nyomhagyással

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a kézművesség azon anyagainak legfontosabb tulajdonságait, amivel a műhelyelőkészítő tevékenység során foglalkoztak. Alakuljon ki a tanulóban

125

a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.

2. ÉVFOLYAM

A második évfolyamos műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: képes legyen látványteremtésre, mondanivalója bábokkal való kifejezésére és a

bábok alapmozgásainak elsajátítására.

A második évfolyamos műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: ismerje meg a bábkészítés és bábjátszás történetét, legyen képes megkülönböztetni a bábok alapvető típusait, sajátítsa el a legfontosabb bábtípusok elkészítési módját, ismerje a díszletkészítés sajátosságait, ismerje fel a játéktér lehetőségeit.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje: a bábtörténet legfontosabb vonulatait (képmutogatástól a legbonyolultabb

mechanikákig), a darab mondanivalójának és a kiválasztott bábtípusnak a kapcsolatrendszerét, a felhasználható anyagok tulajdonságait és célszerű felhasználhatóságukat, a bábművészet szintetizáló képességét az irodalom, a képzőművészet, a zene és

a mozgásművészetek között.

A tanuló legyen képes: a képzőművészet lehetőségeit, eszközeit felhasználva bábokat készíteni, tartalmat adni az egyszerű tárgyaknak, eszközöknek.

A tanulóknak alapvetően tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy mozgatható, színpadra állítható bábot kell készíteniük, nem pedig kiállítható képzőművészeti alkotásokat.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

Rögtönzött bábfigurák készítése

ElméletA bábkészítés és bábjáték műfaji sajátosságai – az átváltozás és jelzésekA forma és színredukció szerepe a karakter megfogalmazásábanA rögtönzött bábok jellemzői

126

GyakorlatAnyaggyűjtés (termények, flakonok, papírdobozok, lécek, ágak, fonalak) Egyszerű zászló, vagy síkbáb alkotásaRögtönzött bábok készítése termények felhasználásávalRögtönzött bábok készítése flakonok felhasználásávalKézre, fejre húzható zacskóbábok kialakításaFejre, kézre, lábra, törzsre húzható dobozokból jelmezek készítéseSzínes zoknik, harisnyák kitömésével, elkötésével harisnyafigurák kialakításaKesztyűre ragasztott filcdarabkákkal egyszerű kesztyűsbábok létrehozása

Fakanál vagy botbáb készítése

ElméletA fakanál vagy botbáb jellemzőiA báb karaktere, arányrendszereA játéktér szerepe a bábjátszásbanGyakorlatMeseválasztás. A mesefigura karakterének megrajzolásaA karakternek megfelelő fakanál vagy botbábfigura elképzeléseA báb karakteréhez szükséges fakanál vagy bot kiválasztásaFej karakterének kialakítása applikációvalFej és törzs arányának kialakításaRuházat (húzott szoknya) megvarrása, felerősítése (pl.: ragasztással)Lábak, kezek, testjelzések (farok, taréj) kialakításaA történethez díszlet készítése. A meséhez zeneválasztás (dalok)A bábok megmozgatása paraván nélkül, majd paraván mögöttA mesefigurák karakterének kialakítása hanggal, taglejtésselA paraván mögötti játéktér megismerése, bejátszásaPróbák, majd a mese eljátszása

Síkbáb készítése pálcára vagy lécre szerelve

ElméletA síkbáb fogalma, felépítéseA síkbábok bábtörténeti vonatkozásaiGyakorlatA megjelenítésre szánt figura karakterének megtervezéseA test részekre tagolása, a testrészek kivágásaKartonból kivágott fej, kéz, láb összeépítése a törzzsel (mozgatható módon)A végtagok véletlenszerű mozgatása. A végtagok összerendezett mozgatásaRuházat elkészítése varrással, ragasztássalJáték a kész bábbal

Árnybáb készítése

ElméletBábtörténeti ismeretek – az árnybáb fogalma

127

A vetítés törvényszerűségei. Játék a fénnyel

GyakorlatÁrnyjátékokhoz mese vagy egyéb történet, irodalmi anyag és a hozzá illő dalok, zenék kiválasztása (pl.: a láncmesék, balladák) A bábok megtervezéseA bábok elkészítése (anyaga színes vagy festhető merev műanyag fólia; a figurák ruházata festéssel készül, gazdagabb, igényesebb grafikai eljárással)A bábokhoz díszletek készítéseA mozgatási mechanizmus megismerése, gyakorlásaJáték a vetítőgéppel – élesebb árny előállítása. Próbák. Az árnyjáték bemutatása

Egyszerű gyűszű- és kesztyűbábok készítése

ElméletA gyűszű- és kesztyűbáb tulajdonságainak megismeréseA gyűszű- és kesztyűs báb szerkezetének megbeszélése (fej, kosztüm, jelzések)Az ember- és állatfigurák jellemzői. ArányokGyakorlatGyűszűbáb készítése: Ujjra húzható gyűszűbáb tervezése, szabása, varrása. Az ujjra húzható gyűszűforma bábfigurává alakítása rávarrt, ráapplikált jelzésszerű elemekkel. Játék a gyűszűbábbalKesztyűbáb készítése: Kesztyűbáb tervezése. A tervek alapján a kesztyű kiszabása 3 ujjra és tenyérre (mindkét kézre alkalmazható). A bábfej nyakának elkészítése. Fej kialakítása papírmaséból. A fej jelzéseinek felhelyezése: applikálással, festéssel. A kesztyűn a figura testének, ruházatának jelzése. Az elkészült kesztyűbáb életre keltése hanggal, mozgatással

Wayang bábok tervezése

ElméletA wayang báb eredete, tulajdonságai, felhasználási lehetőségeiA szerkezet, a bábu megfogalmazásaGyakorlatBábtervek készítése wayang bábhoz (hős, misztikus alak, fenséges mozgású király, balladai alak). A fej és a test megmintázása papírmaséból. Ruhatervek készítése. A ruhához szükséges anyagok kiválogatása. A ruha kiszabása, megvarrásaSzerkezet-vázlat készítése. A mozgatás megtervezéseA wayang báb összeszerelése, felöltöztetése. A wayang báb mozgatásának kipróbálása

Marionett báb készítése

ElméletA marionett báb jellemzőinek megismeréseAz emberi test mozgása, arányai. A test „szerkezete”Gyakorlat

128

Az emberi test felépítésének tanulmányozása: arányok, mozgás kifejezéseA mozgáspontok vizsgálata A báb mozgatásához a legszükségesebb ízesülési pontok kijelöléseMozgató kereszt elkészítése. A mozgatandó részek felzsinórozásának megtervezéseEgy választott figura elkészítése marionett technikáraA szükséges mozgásokhoz a megfelelő ízesülési pontok kiválasztásaA plasztika (fej, törzs, végtagok) elkészítése és az ízesülések kialakításaAz ízesülések és a mozgatókereszt felzsinórozásaA báb felöltöztetése; anyagkiválasztás (pl.: a mozgó részekre jó esésű vagy lenge anyag)A kész báb mozgatásának begyakorlása, a mozgás közben tapasztaltak felfedezése, megfigyelése

Díszletkészítés

Elmélet A színpadkép fogalma; síkdíszlet, féldomború díszletekA redukció fontosságaGyakorlatA kiválasztott bábhoz, meséhez teljes színpadkép tervezése, készítéseSíkdíszletek (ház, fa, domb, erdő, virágos rét, híd, patak ...) készítéseTextildíszletek, drapériák, függönyök

MinimumkövetelményTudjon rögtönzött bábot, egyszerű fakanál bábot készíteni és az elkészített bábokat karakteres jelzésekkel ellátni. Ismerje a sík- és árnybáb jelentőségét.Tudjon a mesedarabhoz egyszerű színpadképet komponálni.Tudjon pálcás bábot megfelelő szerkezettel elkészíteni.Tudjon egyszerű gyűszű- vagy kesztyűbábot készíteni.Tudjon egyszerű marionett figurát alkotni.Tudjon bábdíszletet tervezni, létrehozni.

MŰHELYGYAKORLAT 3. ÉVFOLYAM

A MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA, FELADATA

A műhelymunka célja, hogy a tanuló: a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni,

alakítani, tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, tudjon élni az újfajta kifejezésmód lehetőségeivel,

129

legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére.

130

A műhelymunka feladata, hogy a tanuló ismerje meg: a textilt, mint anyagot, a textil felhasználhatóságának sokszínűségét, a textil sajátosságait, a szövési műveleteket (felvetés, leszövés, szövés, stb.).

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje meg: a tanult egyszerűbb textiltechnikákat, az eszközöket, anyagokat, a textil felhasználásának sokszínűségét, a szövés alapjait.

A tanuló legyen képes: tervek készítésére, a tanult technikák alkalmazására, önálló munkák létrehozására, saját képek, szőnyegek elkészítésére, társai és saját munkáinak véleményezésére.

A 3. ÉVFOLYAM TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI TEXTIL SZAKIRÁNYÚAK

Ismerkedés a textillel

ElméletIsmerkedés a textillel mint anyaggal, annak sokszínűségével, felhasználhatóságának fő területeivel, a textilhez kapcsolódó, a textilt alakító eszközökkelAnyagismeret: természetes anyagok – len, kender, pamut, gyapjú, selyem mesterséges anyagok – műszálakŐsi textilmaradványok a művészet története során (pl.: egyiptomi – kopt, és kínai – selyem)GyakorlatFonalvezetés papíron ragasztással, varrássalTextil foltkollázsok készítése, képek létrehozása ragasztással, varrással

Ismerkedés a textil alapanyagaival

ElméletA természetes anyagok felhasználása a termesztéstől, termeléstől a feldolgozásigNövényi és állati eredetű festékek megismertetése

131

GyakorlatFestőnövények gyűjtése (bodza, sáfrány, dió, hagyma, stb.)Gyapjú és pamutfestés növényi és állati eredetű festékekkelKépek készítése természetes és mesterséges anyagok felhasználásávalA megfestett fonallal „írott kép” létrehozása (hímzés, öltés)

Ismerkedés a textilnyomatokkal

ElméletIsmerkedés a népművészetben használt, a textilkészítésben alkalmazott eszközökkel, pl.: nyomódúc, indigó, kékfestőGyakorlatVilágos, egyszínű anyagra nyomat készítése (pl.: tárgylenyomatok, terméslenyomat, pálcikák nyomtatása, tenyérlenyomat)Nyomódúcok készítése. Terítő készítése nyomtatássalGeometrikus formák tervezése, kivitelezése, színpróbák, árnyalatok létrehozása

Faktúra és textúra játékok

ElméletIsmerkedés a textilek szerkezetével: szálszerkezet, anyagtan, anyagismeret (filc, selyem, vászon, gyapjú vizsgálata)Tömör, laza, sűrű, lyukacsos, szőrös, érdes, sima, bársonyos anyagok felületeinek vizsgálataGyakorlatTextilfaktúrák és textúrák alkotásaTextilfrottázsok kialakítása. Textilkollázsok készítése

A batik

ElméletA batik szó jelentése. A jávai batik, a néger batik, az ikat történeteA batiktechnika hazai rokonaiGyakorlatA batiktechnika megismerése, elsajátításaA batikolás eszközeinek megismerése (viasz, csumi, batikpipa, selyem, vászon)Kötözött batik készítése (trikó, ruhaanyagok, dekorációs anyagok)A viaszolás tanulmányozása. Batikolás selyemre, vászonra, viasszalSzínkihagyás, több szín alkalmazásaBatikolással kendő, sál, terítő festéseA színtartósság növelése, mosás, öblítés, viasz és festék bevasalása

Textilfestés

Elmélet

132

Az új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilenGyakorlatTextilfestés ecsettel különböző anyagokra (vászon, selyem)Textilfilc használatával mini textilek készítése

Textilbáb készítése

ElméletBábok a művészetbenKínai bábokSchéner Mihály, Anna Margit bábfiguráiGyakorlatBábfigura tetőtől talpig textilbe öltöztetése A bábfigura berendezett térbe helyezése (pl.: babaház)Az adott tér hangulatához illő textilek tervezése, anyagok kiválasztása

Nemezelés, nemezkészítés

ElméletA gyapjú tulajdonsága, alakíthatóságaNépművészeti motívumkincsek gyűjtéseHonfoglalás kori sátrak, jurták megismeréseA mai nemezművészet bemutatásaGyakorlatA gyapjú festéseEgyszerű kisméretű nemezlabda készítéseHasználati tárgyak tervezése, ezek átírása nemezreKis nemeztárgyak (pl. tarisznya, pénztárca) készítéseNagyméretű nemezplasztikák készítése, összeépítése fémmel, fával, fémszállalKözös alkotás létrehozása az eddig ismert eljárásokkal (nemezelés, kollázs, hímzés, varrás, festés, applikálás, különböző anyagok felhasználása)

Fonás

ElméletA szálasanyagok tulajdonságai. A fonás technikáiGyakorlatEgyszerű fonalsodratok készítése. Többszálas fonalsodratok kialakításaA sodratokkal textilképek alkotásaSodratok, fonások felhasználásával használati tárgyak, öltözetkiegészítők díszítése

Szövés

ElméletA szövés eredete. A szövés történeti áttekintése

133

A szövés technikái. A szövés eszközeiA lánc és vetülék szerepeAz erdélyi festékes szőnyegek fajtái. A festékesek motívumvilágaGyakorlatA különböző felvetési módok kipróbálásaAz alapszövések megismeréseCsíkritmusok tervezéseSzövés szövőtáblával. Szövés keretenA kártyaszövés technikájának megismeréseKártyás szövéshez minták tervezése. A minta leszövéseA szövőállvány vagy szövőszék megismerése a gyakorlatbanAlapszövésekkel. 20x20-as szövésminták készítéseA szélek és a méret tartása

MinimumkövetelményA tanuló tudjon textilnyomatokat, textilkollázsokat, frottázsokat készíteni.Ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási technikákat.Tudja alkalmazni a textilfestés tanult technikáit.A tanuló rendelkezzen alapvető varrási, applikálási ismeretekkel.Tudja a textilbábkészítés alapismereteitA tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait, a nemezkészítés eljárásait.A tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat.A tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket.

4. ÉVFOLYAM

A MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA, FELADATA

A műhelygyakorlat célja: a hagyományos népi kultúra továbbéltetése, átörökítése, valamint a múlt

értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe, a manuális képességek fejlesztése, az értékteremtésre, -megőrzésre nevelés, a

természetes anyag feldolgozásával a természetközeli szemlélet mélyítése, az esztétikai, művészi, konstruktív érzékenység kialakítása,

a természetes bőr hagyományos kézműves megmunkálási módjainak elsajátítása, a bőrműves műhelymunka iránti nyitottság kialakítása.

A műhelymunka feladata: a bőr felhasználásának, bőrtárgyak készítéstörténetének megismertetése, tárgytervezési alapismeretek elsajátítása, a bőrtárgykészítéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalók biztosítása,A műhelyprogram feladata a balesetmentes, munkavédelmi előírásoknak megfelelő jártasság kialakítása az eszközhasználatban. Irányított tárgyelemzéseken és tervezési folyamaton keresztül a tárgy, a környezet és a használó ember összhangjára,

134

harmóniájára való figyelemfelhívás, ezzel az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele.

135

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje: az alkalmazott anyagok tulajdonságait, a kéziszerszámok használatát, a motívum-, mintagyűjtés forrásait, másolási módszereket, a tervezés folyamatát, a tárgykészítés folyamatát, a bőrfestést, pácolást, a domborítást, metszést, a rátétes díszítéseket, a bőrből készített tárgyak körét.

A tanuló legyen jártas: a bőrdíszítési eljárások alkalmazásában, a szerszámok használatában, tervezési folyamatokban gondolatainak, elképzeléseinek tárgyi formában történő megjelenítésében, a tárgyak fajtájának ismeretében a megfelelő alapanyagok kiválasztásában, a méretezésben, a tárgynak és anyagnak megfelelő összeillesztési és díszítési technika

kiválasztásában, a munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartásában.

A 4. ÉVFOLYAM TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI BŐRÖS SZAKIRÁNYUAK

Ismerkedés a bőrrel

ElméletA természetes (állati eredetű) bőr és mesterséges bőr tulajdonságaiA bőr felhasználásának lehetőségeiA bőrtárgykészítéshez szükséges alakítási műveletek megismeréseGyakorlatA különböző bőrök tulajdonságainak (vastagság, puhaság, formálhatóság…) tapasztalati megismeréseA darabolás, vágás technikáinak kipróbálása (ollóval, késsel, snitzerrel vágás) A ragasztás technikáinak gyakorlata (pontszerűen, hólosan, teljes felületen)A szíjhasítás, metszéses díszítés módszerének megismerése (metszőkés használata)A bőrfonás technikáinak elsajátítása (két-, három- és többágú lapos és gömbölyű fonások) A fonáshoz alkalmas bőranyagok tulajdonságainak vizsgálataAz összeerősítő kézi varrás technikáinak megismeréseKülönféle apró tárgyak készítése a tanult technikák alkalmazásával

Rátétes bőrmunkák

ElméletA rátétes bőrmunkák jellemzői. A rátétes díszítmények mintakincse

136

A népművészet motívumrendszerének bemutatása – a motívumok csoportjai: geometrikus és természetes motívumok. Stilizált és naturális magjelenítésekA kompozíció alakításának hagyományai, szabályaiA lyukasztás szerepe a rátétképzésbenA díszítő varrások szerepe a rátétek felerősítésébenGyakorlatMotívum- és mintagyűjtés. A hagyományos tárgyak motívumvilágának elemzéseA kézi varrások és hímző öltések valamint a rátétes díszítmények megfigyeléseA lyukasztás lehetőségei a díszítményképzésbenLyukasztásos rátétdíszek készítéseEgyszerű tokok, erszények készítése rátétes díszítésekkel filcből, vékony irhabőrbőlMotívum- és mintagyűjtés, másolás, szabás ollóval, esetleg késselHímző öltések fonallalA tanult technikák kombinált alkalmazása, az anyaghoz illő díszítési mód megtervezése, kikísérletezése

A bőr domborítása

ElméletA bőrdomborítás különböző módszereinek megismerése szakmatörténeti példák alapjánBőranyagok használati és alakítási tulajdonságai, hő, nedvesség, vegyi anyagok, festékek, pácok hatásáraGyakorlatA bőrdomborítás különböző módszereinek megismeréseDíszítmények tervezése. A domborítandó anyag előkészítése. A bőr áztatása, formálhatóvá tétele. A domborítás kivitelezése. A domborítás rögzítéseKönyvborító tervezése a tanult technikák felhasználásával (domborítás, lyukasztásos- fűzéses összeerősítés…)

A bőr festése

ElméletBőrfestékek – vegyi és természetes alapú festékekNépi természetismeret – természetes alapú festékek (pl.: festőnövények használata)Kiegészítő anyagok (pácok) szerepe, a festés munkafolyamataA bőr batikolásaGyakorlatBőrfestés – lehetőség szerint növényi festékkel is. Színárnyalatok létrehozásaA bőr alapszínének megváltoztatása, mintaképzés festéssel. Fűzőszálak festéseBőrfestéssel, batikolással mappa készítése

Pásztorművészet

ElméletA népi bőrművesség tárgyanyagának, formakincsének, díszítési módjainak megismerése. A pásztorművészet jellemző tárgyai, forma- és motívumkincse

137

A pásztorok bőrkikészítési eljárásaA szíjgyártók munkájaGyakorlatKülönböző díszítési, összeerősítési technikák gyakorlásaA pásztorművészet jellegzetességeinek megjelenítése a tárgyalkotásban, pl.: pásztorkészség. Sallangok, pillangók készítéseNéhány egyszerű szíjgyártó technika megismerése

Bőrműves mesterségek

ElméletSzakmatörténet (bőrmunkák az ókorban, középkorban, újkorban) Kézművesség és tömegtermelés. Háziipar, kézműves mesterség jellemzői. Céhek, céhszervezetek létrejötte, szerepük. A bőrműves mesterségek szakosodása, bőrkikészítő és bőrfeldolgozó mesterségek – tímár, varga, csizmadia...A szűcsmesterség. A szűcsök díszítő technikái és motívumkincse, színvilágaViselettörténeti anyaggyűjtés, különös tekintettel az öltözet-kiegészítőkreIsmerkedés a népviselettel. A női és férfi viselet elemei, öltözet-kiegészítőkA jelentéstartalom kifejeződése a viseleten keresztülGyakorlatSzabás félholdkéssel, varrás varrópadon árral, két tűvelLábbeli-viseletek történetének tanulmányozása. Gyűjtés, dokumentálás. Bocskor, vagy saru készítése hagyományos minta alapján, saját méretreA kesztyűviselet történetének tanulmányozásaSaját részre kesztyű készítése irhából Anyaggyűjtés, dokumentálás. Erszény, tarsoly készítése a tanulmányok alapjánVarrás, fűzés varrópadon árral, két tűvel. Csont és fa záró elemek, díszek készítéseA szűcsmesterség megismerése Rátétes és hímzett díszítésmód alkalmazása kisebb tárgyakonNépi ihletésű öltözet-kiegészítők készítése, pl.: szironydíszű öv, ékszerek

Bőr a kortárs művészetben, a mai divatban

ElméletMás kultúrák (pl.: törzsi kultúrák) bőrmunkáinak tanulmányozása. Irányított gyűjtőmunkák végzéseA hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a múlt értékeinek jelentősége a modern világban. Bőr a mai divatban. Bőr a kortárs művészetbenGyakorlatMás kultúrák bőrmunkáinak felelevenítése a tárgyalkotásban (pl.: színvilág-, technika-, motívumátvétellel)A modern környezetbe illeszkedő tárgyak létrehozása (pl.: lakáskultúrába, viseletbe)A megszokottól eltérő felhasználási módok kitalálása, kipróbálása

MinimumkövetelményA tanuló legyen képes ollóval, késsel szabni, tűző- és hímző öltéssel varrni.

138

Ismerje a hagyományos motívumrendszer alapvető jellemzőit, a kompozícióépítés fontosabb elveit. A tanuló ismerje a bőrdomborítás különböző módjait, a bőrfestés lehetőségeit, a festékek csoportjait, a festés munkafolyamatának alapjait.Legyen képes varrópadon szíjakkal összefűzni alkatrészeket.Ismerje a népi bőrművességen belül a pásztorművészet és a szíjgyártás formakincsét, díszítményeit.

5. ÉVFOLYAM

A MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA, FELADATA

A műhelymunka célja, hogy: fejlessze a tanuló képességeit, ízlését, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában igényes

tárgyakat tud létrehozni.

A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével,

megnyilvánulási formáival, a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, kerámiatárgyak készítésének folyamatával, a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje: a kerámiakészítés alapjait a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés

technológiáját, a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes: a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangjának megteremtésére, önálló tervezésre, terveinek látványszerű és formaértelmező rajzokban való igényes megjelenítésére, megszerzett ismereteinek a tárgykészítés folyamatába beépítésére, a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a terv megvalósítására, a cél és az eredmény összevetésére, a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

139

AZ 5. ÉVFOLYAM TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI KERÁMIA SZAKIRÁNYUAK

Ismerkedés az agyaggal

ElméletAz anyag tulajdonságai. Az agyag jellegéből következő alakítási lehetőségekA földfestékekkel való díszítés technikáiA kerámiaművesség néhány jelentős alkotásának bemutatásaGyakorlatAz agyag alakíthatóságának, formálhatóságának megtapasztalásaFelületalakítási gyakorlatokNyomhagyásos gyakorlatok síkfelületenSíkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás) Síkfelület kialakítása színes masszák segítségévelAdott felület szabad, illetve kötött rendszerű plasztikus tagolása

Reliefkészítés

ElméletA relief formajegyei. A lapos és mélyreliefA pozitív és negatív szerepeGyakorlatSíklap formálása, szabályos és szabad ritmizálássalLapos plasztikájú falicsempék, járólapok tervezéseMagas plasztikájú egyedi megjelenésű dombormű tervezése és készítése szabadon választható funkcióraApró természeti formákról gipsznegatív öntéseEllentétpár öntése gipszbőlMonogrampecsét faragásaGipszbe való karcolás, felületképzés

Körplasztika készítés

ElméletA körplasztika meghatározóiA tömbszerű mintázás jelentőségeGyakorlatApró agyagplasztikák – ember és állatfigurák – készítése, földfestékkel való díszítéseKisméretű karakteres állatfigurák, gyermekjátékok pl.: cserépsíp készítése

Edénykészítés

ElméletEdényképzési technikák megismeréseA mázazás megismerése

140

GyakorlatEdénykészítés szétnyomkodássalKülönféle formára és formába való döngöléssel készített tárgyak előállításaMarokedény készítése, díszítése nyomhagyássalFormára vagy formába rakott intarziaedényKézikorongon történő edényfelrakásSíklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásávalKülönböző rendeltetésű és formájú, egymással harmonizáló szögletes edényegyüttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásávalMázazási, kemencerakási gyakorlatokAz égetés figyelemmel kísérése

Szabad és kötött formálás összekapcsolása

ElméletA téma megjelenési formái a kerámiatörténetbenGyakorlatTervezés és anyaggyűjtés látványszerű rajz segítségévelFigurális agyagplasztika kézikorongon felrakott edény részeként alkalmazva

Forma és díszítmény együttese

ElméletA forma és díszítmény összhangjaGyakorlatForma és motívumgyűjtés az adott témábanEgyéni megoldási variációk tervezéseÖblös edény engóbos tagolása geometrikus vagy antropomorf jelleggelMázazás, kemencerakásAzonos formavilágú, harmonikus tárgyegyüttes tervezése, elkészítése kézműves eszközökkelAz elképzelt darabok látványszerű megjelenítése rajzban

MinimumkövetelményA tanuló legyen birtokában az alapvető technológiai ismereteknek. Legyen képes a megismert technikákat úgy alkalmazni, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre.Legyen képes felrakással egyszerű edényeket készíteni.A tanuló tudjon egyszerű lapos és mélyreliefeket készíteni.Ismerje a gipszöntés technikáját. Tudja alkalmazni a pozitív és negatív formaképzést. Legyen képes körplasztikák készítésére.Ismerje az engóbbal, írókázással való díszítést.Munkáiban törekedjen a forma és funkció összhangjára.

141

6. ÉVFOLYAM

A MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA, FELADATA

A műhelymunka célja: az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése, a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének

kialakítása, a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.

A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: a papír kultúrtörténeti jelentőségével, a papírművészet műfajaival, a papírkészítés folyamatával, a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel, a munkafogásokkal, az eszközök balesetmentes használatával.

Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban: azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni és

alkotó munkát végezni.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje: a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, a papírmegmunkálás eszközeit, a tervezés ergonómiai szempontjait, a papírnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait, a makett és a modell közötti különbséget, a könyvkötés alapfogásait, eszközeit, a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat.

A tanuló legyen képes: a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek alkotó módon való alkalmazására, a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok

értelmezésére, igényes elkészítésére, bemutatására, a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések

rendeltetésszerű használatára, a papírfajtáknak, a megmunkálás módjainak a feladat, az igények szerint

legmegfelelőbb kiválasztására és alkalmazására, az elkészült munka elemzésére, megítélésére.

142

A 6. ÉVFOLYAM TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI PAPÍR SZAKIRÁNYÚAK

A papír megismeréseElméletA papírgyártás: története, alapanyagai, segédanyagai, folyamataA papír tulajdonságai: négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irányA papír csoportosítása: négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolás A papír újrahasznosításaGyakorlatA papír alapanyagainak, előállítási módjainak, tulajdonságainak megismerésével játékos feladatok megoldása (házilagos papírkészítés; alakítás – tépés, nyírás, vágás, hajtogatás, rétegképzés)A papír anyagvizsgálata (négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány)Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadarabokbólA merített papír színezése, kombinálása termésekkelTexturális és fakturális hatások érzékeltetéseÁlarcok készítése görög monda alapján papírmaséból. A maszkokkal jellemábrázolás

Papírmetszet és papírdúc készítése

ElméletA sík és térbeli megjelenítés kifejezőeszközeiMetszetek. Rétegképzés, visszafejtésGyakorlatPapírmetszetek készítés technikájaPapírmetszéssel árnyjátékok tervezése, kivitelezése Egyszerű díszítő elemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká rendezésével, természetes formák redukálásával papírmetszetek tervezése, készítéseA papírmetszetek felhasználása a szitanyomásbanPapírnyomó eljárások megismeréseA papírdúckészítés lehetőségei. A pozitív és negatív formák jelentőségeMeghívók, oklevelek tervezése az adott technikákkal

Csomagolás, könyvkötés

Elmélet:A csomagolás szerepe: az áru védelme, tárolhatósága, szállíthatóságaA csomagolás mint információhordozó, mint esztétikai élményA csomagolásművészet Csomagolásfajták: zacskó- és tasakfélék (sima, redős, redős-talpas), zsákok, dobozok (kartondoboz, hullámdoboz)Könyvkötés. Történeti áttekintés: példák megismerése a különböző művészeti korokból. A könyv részei A könyvkötéshez használatos anyagok, eszközök, szerszámokGyakorlat

143

Laprögzítő eljárások kipróbálása, az előnyök és a hátrányok megtapasztalása Kedvelt folyóiratok fűzése, borítása: A folyóiratok előkészítése a kötéshez. Előzék és fűzés. Könyvtest készítése. A tábla és gerinclemez kiszabása. A könyvtest behelyezése a táblábaMűvészkönyv készítése. Egyediségre törekvés – a bizarrság kizárása nélkülAz érzelmeknek, gondolati tartalmaknak megfelelő anyagok, méretek megválasztásaAz eddig tanult technikák, eljárások kreatív alkalmazása

Papírmakett, mobil, modell készítése

ElméletA makett, a modell és a mobil közös és eltérő ismérveiSzerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar)A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjábólA formaelemzések módszere a célirányos megfigyelésA megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazásaGyakorlat A makett, modell, mobil sajátosságainak ismeretében tárgy és környezettervezés, személyes élmények, a fantáziavilág kivetítésévelMeglévő épületek makettezése különböző módszerekkel. Mértani testekre bontás, majd testcsoporttá építés egyetlen összetett testként szemlélve. Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjelenítéseRepülőmodell készítése kész tervrajz alapjánEgy szabadon választott szerkezet modellezése

A papírművészet megjelenése, megismerése

ElméletA különböző korok papírművészetének áttekintéseKorunk kiváló hazai és külföldi alkotóinak, műveinek megismeréseA művek elemzése érzelmi, esztétikai, technikai szempontbólDekollázs technikák: égetés, elmosás, kaparás, tépés, préselés, szúrásGyakorlatAz elméletben megismert technikák alkalmazása faktúrák, reliefek, szobrok alkotásában. Faktúrák, reliefek létrehozása kollázs és dekollázs technikávalHangulatok, érzelmek kifejezése faktúrákkalTörténet elmesélése figurális domborművön. Domborművek létrehozása dekoratív céllal

MinimumkövetelményA tanuló sajátítsa el a legalapvetőbb elméleti ismereteket. Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető műveleteit.A tanuló tudjon papírmetszeteket, papírdúcokat készíteni.Legyen képes egyszerű makettek, modellek létrehozására.

144

A kézműves műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék,

és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségekkézműves műhely a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

3

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeimunkaasztal, szék tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának figyelembe vételével, műhelyenként 10

szárító és tároló állvány műhelyenként 1 műhelyenként 1vízcsap (falikút) műhelyenként 1 műhelyenként 1agyagos láda iskolánként 1 1rezsó műhelyenként 1 műhelyenként 1mintázókorong, asztalikorong

kettő tanulónként 1 műhelyenként 5műhelyenként 10

varrógép műhelyenként 1 műhelyenként 1vasaló, vasalódeszka műhelyenként 1 műhelyenként 1szövőállvány tanulók létszámának

figyelembevételével 1

műhelyenként 10szövőkeret műhelyenként 10

festékező eszközök tanulók létszámának figyelembevételével 1

műhelyenként 10

kézműves kéziszerszámok tanulók létszámának figyelembevételével 1

műhelyenként 10

zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására

műhelyenként 1 műhelyenként 1

szeméttároló műhelyenként 1 műhelyenként 1

145

A BÁBKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT

HELYI TANTERVE

Készítette: Gyarmathi Zsuzsa, 2004

146

A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A bábkészítő műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: váljon képessé a művészetekről tanult ismereteinek felhasználására, legyen képes látványteremtésre, mondanivalója bábokkal való kifejezésére és a

bábok alapmozgásainak elsajátítására, ismerje meg az ősi formavilágot és legyen képes azt újjávarázsolva megfelelő

jelrendszer kialakítására, használatára.

A bábkészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: ismerje meg a bábkészítés és bábjátszás történetét, legyen képes megkülönböztetni a bábok alapvető típusait, sajátítsa el a legfontosabb bábtípusok elkészítési módját, értelmezze a bábok karakterét, speciális ruházatát, plasztikáját, tanulja meg a bábmozgatást, bábjátszást, anyagismereti tudásával tárja fel az alkalmazható anyagokat, ismerje meg a szerszámok, gépek biztonságos használatát.

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló az alapfok végén ismerje: a bábtörténet legfontosabb vonulatait (a képmutogatástól a legfontosabb

mechanikákig) a darab mondanivalójának és a kiválasztott bábtípusnak a kapcsolatrendszerét, a felhasználható anyagok tulajdonságait és célszerű felhasználhatóságukat, a bábművészet szintetizáló képességét az irodalom, a képzőművészet, a zene és

a mozgásművészetek között

Legyen képes: a képzőművészet lehetőségeit, eszközeit felhasználva olyan tárgyakat, figurákat

készíteni, amelyek színpadon a „színész” feladatait látják el, tartalmat adni az egyszerű tárgyaknak, eszközöknek, a célnak megfelelően az egyszerű és az összetettebb képzőművészeti

megoldásokat megtalálni, megbízható szerkezeteket konstruálni, amelyek stabillá és biztonságossá,

ugyanakkor megfelelően mozgathatóvá teszik a figurákat, játszani a műfaj adta átváltozási lehetőségekkel, különböző módszerekkel plasztikussá tenni a kiszemelt tárgyat, vagy kialakítani

a báb plasztikáját, kosztümöt készíteni a plasztikára és azt megfelelő módon felerősíteni,

elősegítve az átváltozásokat és a játék könnyedségét.A tanulóknak alapvetően tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy mozgatható, színpadra állítható bábot kell készíteniük, nem pedig kiállítható képzőművészeti alkotást.

147

A PROGRAM CÉLJA

A bábkészítő műhelymunka célja, hogy a bábszínház – művészeti ág – műfaján keresztül a tanuló megismerje s alkalmazni tudja a társművészeteket, kifejezésmódját összetetten fejlessze.

A bábkészítő műhelymunka képzésének felépítése:Elméleti, valamint gyakorlati képzés

Elmélet bábtörténet (a bábmozgatás kialakulásától napjainkig) bábmozgatás (az animáció megismertetése, színpadi mozgás kialakítása) bábtechnika (a képzésben és a professzionális bábjátszásban alkalmazott

technikák megismerése) színháztörténet (alapvető színháztechnikai fogalmak megismerése) anyagismeret (báb, kosztüm és díszlet készítéséhez használt anyagok

megismerése) műhelymunka (bábelőadás készítéséhez használt eszközök megismerése) társművészet (grafika, festészet, kézművesség, tánc, pantomim, zene

bábszínházi vonatkozású megismerése) dramaturgia (mit, miért és hogyan – összefüggések a bábszínházban, színházi

szövegkönyv készítésének megismerése) esztétika (darabválasztás, bábtechnika választása, kísérő eszközök kiválasztása)Gyakorlat bábkészítés (ujjbábok, fakanál bábok, kesztyűbábok, marionettek, wayangok,

bunrakuk, valamint árnybábok készítése) díszletkészítés (sík, félplasztikus, jelzés értékű) kellékkészítés (valódi, illetve készített) zene (gamelán zenekar) bábmozgatás (színpadi mozgás, helyzetgyakorlatok)

TANANYAGTARTALOM

MŰHELYGYAKORLAT3. ÉVFOLYAM

Az első évfolyamon a gyermek megismeri a bábmozgatás kialakulását, történetét, valamint mindennapi szerepét a mai világban. Egyszerű, saját kezével készített eszközökkel, bábokkal animációs, azaz tárgymozgató készsége fejlődik. A bábjátszáshoz szorosan kapcsolódó társművészeteket megismeri s használja. A rendezvények látogatásával a professzionális társművészet adta élményből szellemileg és gyakorlatilag is építkezhet. Egy mese elemzésével megismerheti a színpadi mű dramaturgiai felépítését, a „mit, miért és hogyan”-ok összefüggését.

148

Egyszerű bábokat készíthetnek, melyekkel rövid elkészítési idő után már bábozhatnak, valamint egyszerű díszleteket is készíthetnek hozzá, mely lehet akár egy temperával festett háttér. Élő zenével kísérhetik előadásukat, ahol az ütős hangszerek szólalnak meg. Rögtönzött előadásukban az elkészített bábokkal, kellékekkel, díszletekkel, zenével történő játék az improvizációs készségüket fejleszti.

Elmélet Bábtörténet

A bábmozgatás története a kezdetektől, napjainkigszerepe a mindennapi életünkbenvásári-, utcai-, templomi bábjátékok ismertetése

Színházlátogatás, bábfilm vetítése, kiállítás-látogatásnagyszínházi és bábszínházi előadások megtekintése, elemzésebábfilmek megtekintése, elemzésekézműves vagy társművészeti kiállítások megtekintése, alkalmazási lehetőségeinek elemzése

Bábtechnika az emberi kéz, mint báb kifejezésrendszerének megismerésesegédeszközök használata, pl. ping-pong labda, textília

Dramaturgia meseelemzésimprovizáció megismertetése, lényege

Gyakorlat Bábkészítés

síkbábok készítése papírból, textíliábólfakanál bábok készítéseujjbábok készítése papírból, textíliából, ping-pong labdábólkitömött bábok készítése (zokni, harisnya, stb.)

Díszlet és kellék elkészítése(nem mozgó díszletek, hátterek készítése vászonra, papírra, festéssel vízfestékkel, temperával, vagy zsírkrétával

Zeneszerzés ütőshangszerekkel (pl. xilofon, metallofon, triangulum, dobok, csörgők stb.) vagy más a tanulók által könnyen, eredményesen kezelhető hangszerekkel

Előadás az elkészített eszközökkel a tanulók rögtönzött előadása, nem megírt szövegre, szabadon

MinimumkövetelményA tanuló bármilyen kézbe vett hétköznapi anyagból, tárgyból tudjon bábot készíteni.A megszemélyesített tárgyakkal, az általa készített bábokkal improvizálni.

149

4. ÉVFOLYAM

Ebben az évfolyamban a tanulók folytatják az egyszerű bábok készítését, s csiszolgatják annak használatához szükséges technikai tudásukat. Megismerkednek a tárgyanimációval, melyben hétköznapi használati tárgyakat emberi vagy bármilyen élőlényi tulajdonsággal felruházva történeteket mutatnak be. A zenében már nem csak saját maguk által alkotott műveket használnak, hanem klasszikus szimfonikus költeményeket is alkalmaznak.Ebben az évfolyamban a tanulók megismerhetik az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb bábtechnikát: a kesztyűsbábot, s ezzel a hozzá kapcsolódó speciális mozgásfolyamatot. Szerkesztett vagy saját zenével is kísérhetik a kiválasztott történet előadását. Alkalmazhatják a társművészetek kifejezéseszközeit.

Elmélet Bábtörténet

speciális bábtechnikák ismertetésetradicionális bábtechnikák ismertetése

Bábtechnikatárgyanimáció, hétköznapi tárgyak mint bábok alkalmazása

Dramaturgiameseelemzéstárgyak megszemélyesítése

Gyakorlat Bábkészítés

mindennapi használati tárgyak bábként való használata, mozgatása Díszlet és kellék elkészítése

faágak, kérgek s más növények begyűjtése, alakítás Előadás

tárgyanimáció, hétköznapi tárgyakkal, zenével

Elmélet Bábtörténet

állatmesék, klasszikus kesztyűsbáb előadások megismerése, pl. Vitéz László, Paprika Jancsi, Kasperl és Hurvinyek, Punch és Judi stb.

Bábtechnikakesztyűsbáb szerkezetének megismertetésekesztyűsbáb anatómiájának megismerésekesztyűsbáb mozgatásának megismerése

Bábmozgatásszínpadi mozgás megismerése

Dramaturgiatörténet kiválasztásaszövegkönyv elkészítésebábszínpadra alkalmazásaszövegkönyv írásaaz előadásmód jelentőségének megismerése

Zene kiválasztása

150

gamelán zenekarvagy szerkesztett népzene)

Gyakorlat Bábkészítés

kesztyűsbábok elkészítése, jobb- és balkezes bábok Díszlet és kellék elkészítése

háttérbábbal megfogható, kezelhető kellék

Próba a szövegkönyv, illetve az oktató utasításait követve a bemutatandó darab színpadra állítása

MinimumkövetelményA tanuló bármilyen kézbe vett hétköznapi tárggyal történetet tudjon előadni.A hangszereket hangulathoz vagy karakterhez tudja fűzni.A kéz és a kesztyűsbáb kifejezőképességének ismerete. Más művészetek alkalmazása a bábszínházi előadásokban.

5. ÉVFOLYAM

Ezen az évfolyamon a tanulók egy ősi bábjátékkal ismerkednek meg. Megtanulják a fényjátékot, a fény útjába helyezett tárgy árnyékának képi megvalósításával. A fény és árnyék szerepét más művészetekben is felhasználhatják. Ebben az évben a wayang technikát ismerhetik meg a tanulók. Kézügyességük nagyban fejlődhet a báb kézmozgató pálcái mozgatásának elsajátításával.

Elmélet Bábtörténet

árnyjáték technikáinak ismertetéseegyszerű bábokáttört mintás, színes bábokmegvilágítás (felülről, hátulról)

Bábtechnikaárnybáb szerkezetemozgatási technikákjáték a fénnyel, nagyítás, kicsinyítés, áttűnés stb.

Dramaturgiatörténet kiválasztásabábszínpadra alkalmazása)

Zene kiválasztásagamelán zenekar

151

Gyakorlat Bábkészítés

árnybábok elkészítése Árnyparaván elkészítése

keretépítésvászon kiképzése (rögzítés, feszítés)

Próbaa kiválasztott előadás színpadra állítása

Elmélet Bábtörténet

wayang bábok ismertetése Bábtechnika

wayang báb szerkezetének és mozgatásának megismertetése Dramaturgia

történet kiválasztásabábszínpadra alkalmazása

Zene kiválasztása

Gyakorlat Bábkészítés

wayang bábok elkészítésemozgatási technikák gyakorlása

Díszlet és kellék elkészítéseparavánsíkban, állványon rögzített sík vagy félplasztikus díszletplasztikus vagy festett sík háttérbáb vagy bábos által mozgatható kellék

Zeneszerkesztett zene

Próbaa kiválasztott előadás színpadra állítása

Előadás

MinimumkövetelményA tanuló ismerje az árnyjáték történetét, technikáit. Ismerje a nem színpadi árnyjátékot, pl. otthoni kézzel formált figurák játékát.A tanuló ismerje a wayang bábtechnikát, mozgatása kifejező és valós legyen.

152

6. ÉVFOLYAM

A marionettjáték különleges technikája miatt nagyfokú kézügyességet igényel. A helyesen megválasztott technika viszont mindenki számára sikerélményt szerezhet a bábmozgatás világában.

Elmélet Bábtörténet

marionett bábok ismertetése Bábtechnika

marionett bábok szerkezetének ismertetésenégyzsinóros egyszerű báboktöbb zsinóros speciális mozgású bábokbábtest felépítésemozgató, tartó zsinórok fontosságamozgatástechnika

Dramaturgiatörténet kiválasztása a marionett bábelőadáshozszövegkönyv elkészítéseok, okozati összefüggések elemzése

Zene kiválasztásaszerkesztett zeneélő zene

Gyakorlat Bábkészítés

marionett bábok készítésekisebb, könnyű tárgyak mozgatása zsinórralegyszerű bábok, négy zsinóros mozgatássalbábtest elkészítése, öltöztetése bábok zsinórozása

Díszlet és kellék elkészítéseföldre helyezhető álló sík vagy félplasztikus díszleteka báb vagy a mozgató által kezelt zsinórozott eszközök

Próba az előadás próbája a szövegkönyv és az oktató utasításai szerint, közös munkával a tanulók alkotási kedvének figyelembevételével

MinimumkövetelményA tanuló ismerje a marionett bábok felépítését, mozgatását. Közvetett eszközökkel (nem csak zsinór), mozgás segítségével, történetet tudjon előadni.

153

A bábkészítő műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék,

és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségekbábkészítő műhely a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeimunkaasztal, szék tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának figyelembe vételével

10szárító és tároló állvány műhelyenként 1 1vízcsap (falikút) műhelyenként 1 1szabóasztal műhelyenként 1 1agyagos láda iskolánként 1 1díszlet- és bábtartó állvány műhelyenként 1 1rezsó műhelyenként 1 1mintázóállvány négy tanulónként 1 5varrógép műhelyenként 1 1vasaló, vasalódeszka műhelyenként 1 1mintázó- és faragóeszközök tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának figyelembe vételével

10zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására

műhelyenként 1 1

szeméttároló műhelyenként 1 1

154

155

A TEXTILMŰVES MŰHELYGYAKORLAT

HELYI TANTERVEKészítette: Tanai Péterné, 2004

156

A PROGRAM CÉLJA

A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanulók alkotásaik elkészítése folyamán megismerjék környezetünk természetes és mesterséges anyagait, azokat a tanult műfaji lehetőségekkel, technikákkal, módszerekkel esztétikusan tudják felhasználni, megjeleníteni, társítani. Cél az alkotás örömének felkeltése, fokozása, beépítése a tanulók mindennapjaiba.

A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanuló: a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének, életkorának megfelelően

tudja használni, alkalmazni, tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz, szín, formaismeret,

kompozíciós készség) és a terv esztétikus kivitelezésére, legyen képes textiles feladatok elkészítésére, esztétikus megjelenítésére.

A textilműves műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval: a textilt mint anyagot, a textil felhasználhatóságának sokszínűségét, a textil sajátosságait, jellemzőit, a természetes és mesterséges szálasanyagokat, a szövés különböző fázisait (felvetés, leszövés és szövés, stb.), a textilnyomás főbb technikáit (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés,

hengernyomás), a kézi szövés hagyományos technikáit és a gobelinszövést, a gépi és a kézi varrás és -hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit, a rátétkészítést, a textilplasztikát, a természetes és mesterséges textilfestékeket és vegyszereket, a textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modern – hazai és külföldi –

textilművészeti törekvésekig

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló az alapfok végén ismerje meg: a tanult egyszerűbb textiltechnikákat, az eszközöket, anyagokat, a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában, a textil felhasználásának sokszínűségét, a szövés alapjait.A tanuló legyen képes: a tanult technikák alkalmazására, a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési

feladatok megoldására, esztétikai minőségek felismerésére, saját képek, szőnyegek, tárgyak elkészítésére.

157

MŰHELYGYAKORLAT3. ÉVFOLYAM

Ebben az évfolyamban a tanulók megismerhetik az egyik legősibb és egyben leggyakrabban használt állati eredetű természetes nyersanyagot, a gyapjút. Megtapasztalhatják az anyag sajátos tulajdonságait, alakíthatóságát. A nemezelés során a gyapjú felhasználásának hagyományos és új technikáival ismerkedhet meg. Lehetősége nyílik a tradicionális módszereket és az új textilművészeti törekvéseket ötvözni. Múzeumok és katalógusok anyagának tanulmányozása során ismereteit gyarapíthatja, azokból építkezve önálló alkotásokat hozhat létre.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

ElméletA környezet anyagainak megfigyelése — a természetes és a mesterséges anyagok sokszínűsége, felhasználhatóságaGyakorlatKülönféle (természetes és mesterséges) anyagok megfigyelése, rendszerezése Játékeszközök és figurák (pl.: rongybaba)Különböző eredetű, és minőségű anyagok felhasználása a játéktevékenységbenFeladatA környezetünkben előforduló, különböző minőségű (természetes és mesterséges) anyagok gyűjtése, válogatásaJátékos figura, növény, állat megjelenítése az eltérő minőségű anyagok applikálásávalKözös alkotás létrehozása a játéktevékenység folyamán (pl.: babaház kialakítása)

Ismerkedés a textillel

ElméletIsmerkedés a textillel mint anyaggal, annak sokszínűségével, felhasználhatóságának megjelenési formáivalA textil fogalmaA textil mai újraértelmezési lehetőségei GyakorlatTextil foltkollázs készítése (pl.: A3 – A4-es méretű) Varrott, ragasztott textilképek alakításaTöbbdimenziós textilkép készítése (pl.: 20 x 20 cm-es alapterületű)FeladatHarmóniára és diszharmóniára épülő felületjátékÍvek, hullámok, dinamika megjelenítése síkbanSíkból kiemelkedő, gyűrt – vagy egymásra ragasztott – felületű textildomborítások

158

Ismerkedés a textil alapanyagaival

ElméletA különböző minőségű természetes és mesterséges szálas anyagok megismeréseA gyapjú – eredete, tulajdonságai, alakíthatóságaA gyapjú sodrása, fonása. A gyapjú festéseNövényi és állati eredetű festőanyagokGyakorlatKézi fonás különböző módszerekkel (pl.: orsó)Festőnövények megismerése (bodza, sáfrány, dió, hagyma, cékla)A gyapjúfestésKépek készítése természetes és mesterséges anyagok felhasználásávalA megfestett fonallal „írott kép” létrehozása (hímzés, öltés) FeladatApró dísztárgyak készítése (pl.: karkötő)A festőnövények válogatása színhatásuk alapjánÖnálló képalakítás színes fonalakból (pl.: a megfestett, megsodort fonatok felhasználása A4-A5-ös méretű képalakításhoz)Síkbeli textilkép (pl.: spirálok, csigavonalak, ívek, vonalak képépítő funkcióval)A fonal térbeli lehetőségei (pl.: összegabalyodó fonaljátékok megjelenítése a térben)

A faktúra és a textúra játéka

ElméletIsmerkedés a textilek szálszerkezetével, felületével (posztó, selyem, vászon, bársony vizsgálata) Tömör, laza, sűrű, lyukacsos, szőrös, érdes, sima anyagok felületének vizsgálataIsmerkedés a textilbiennálék anyagával (pl.: tértextilekkel, minitextilekkel)GyakorlatA textilt jellemző szálszerkezet (pl.: a lánc- és vetülékfonal viszonyainak megjelenítése papírból, drótból, más anyagokból)A megismert anyagok lenyomatai. Textilfrottázsok, textilkollázsok készítése FeladatÖnálló sík és térbeli kompozíciók létrehozásaMinitextil létrehozása textillenyomatokból (pl.: 10x10cm)Textilapplikáció eltérő felületű és vastagságú textildarabok alkalmazásávalIsmerkedés a textilbiennálék anyagával (pl.: tértextilekkel, minitextilekkel)

Nemezelés, nemezkészítés

ElméletA gyapjú tulajdonsága, alakíthatósága. A nemez tulajdonságaA nemez felhasználásának történetisége a magyar és más népek kultúrájábanNemezelés a mai iparművészetbenGyakorlatA nemezelés gyakorlati megismeréseA festett és a festetlen kártolt gyapjú alkalmazása

159

Használati tárgyak készítése hagyományos motívumokkal (pl.: tarsoly, süveg, sál, hajpánt készítése az ornamentika elemeivel)Használati tárgyak tervezése egyedi motívumokkal (pl.: apró gömbökből és gömbszeletekből nyaklánc, karkötő, ékszer kialakítása) Egyszerű kisméretű nemezlabda készítéseNagyméretű nemezplasztikák készítése (pl.: kedvelt meseszereplő, játékos állat- emberfigura, „beszélő” antropomorf tárgyak megformálása)Közös alkotás létrehozása az eddig megismert eljárásokkal (nemezelés, kollázs, festés, applikálás)FeladatGömbölyítéssel apró játékgömbök kialakítása (pl.: füzérszerű, ill. tetszőleges összekapcsolásukkal térbeli, lebegő kompozíciók kialakítása)Egyszerű kisméretű nemezlabda készítése (pl.: egyszínű, színes, csörgő labda készítése különböző méretekben)Kisméretű rátétes nemeztakaró készítése (pl.: A4-es méretű falikép applikációja)Figurák, állatok plasztikus kialakításaNagyméretű, plasztikus felületű tértextil kialakítása anyagtársításokkal

Fonás – fonatok

ElméletA szálas anyagok tulajdonságaiA fonás technikái. A fonallal való anyagalakítás lehetőségeinek megismeréseA zsinórozás, vitézkötés (paszomány) motívumvilágaGyakorlatEgyszerű fonalsodratok készítése (pl.: hajdíszek, karkötők készítése)Többszálas fonalsodratok kialakítása Lapos és gömbölyű fonások (pl.: pántok, szalagok kialakítása)A körmönfonás technikájaTextilképek készítése fonalsodratokkal – a gyapjútűzés (pl.: 30 x 30 cm-es) Ritmusjáték a fonalsodratokkal Közös nagyméretű alkotás elkészítése (pl.: egyedi díszítésű, nemezelt alapú)FeladatApró tárgyak készítése fonalsodratok felhasználásávalTextilkép komponálása konkrét ábrázolással, a gyapjútűzés technikájávalÍvek, hajlítások, hullámok, vonalak sűrítése, hangsúlyozása, mozgalmasság, dinamizmus kifejezése fonalsodratokkalHasználati tárgyak, öltözet-kiegészítők díszítése sodratok, fonások felhasználásávalMonumentális textilkompozíció hangsúlyozó fonalsodratokkal, letűzésekkel, anyagtársításokkal

Minimumkövetelmény:Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott technikákat, szerezzen jártasságot az anyagok alakításában, formálásában. Bátran használja saját fantáziáját az alkotás során.

160

A tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait, a nemezelés és fonás technikáit. Ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult nemezelési eljárásokat, életkorának megfelelő kompozíciós variációkat.

4. ÉVFOLYAM

Ezen az évfolyamon a tanulók betekintést nyernek, megismerkedhetnek a szövés történetével, a kézi szövés különböző technikáival, legfontosabb eszközeivel. Lehetőségük nyílik a múzeumi textilgyűjtemények anyagait megismerni. Az így nyert tudás és információk birtokában önálló alkotásokat készíthetnek.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

A szövés alapismeretei, technikái

ElméletA szövés eredete, történetiségeA szövés technikáiA szövést segítő eszközök megismerése. A szövőszék működéseA lánc és vetülék szerepeA gyapjú és vászonszőttesek motívumvilágaA festékesekBetekintés a múzeumi textilgyűjtemények anyagábaGyakorlatSzövés szövőtáblával, kártyával (öv, ill. szalag szövése)Szövés kereten A szövőállvány vagy szövőszék megismerése a gyakorlatbanFelvetés fekvő és álló szövőszékenCsíkritmusok tervezése (pl.: lakberendezési textilek megtervezése)Alapvető szőnyegszövési technikák (sima szövés, torontál, svéd, szedettes, fogasos)Alapszövések készítése (20 x 20 cm-es minták)Csíkritmus kialakítása (pl.: egy lakástextil elkészítése)Egyéb egyszerűbb minták elkészítéseA szélek és a méret tartása a gyakorlatbanFeladatPántok, szalagok, öv készítése szádfánEgyszerű fedeles tarisznya elkészítéseA felvetés elkészítése (álló vagy fekvő szövőszéken)Takarók, párnák, függönyök, szőnyegek, térelválasztó textilek tervezéseMintakendő megszövése a tanult technikákkalSaját tervezésű textília megszövése

MinimumkövetelményA tanuló tudja a felvetés menetét

161

A tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat

162

5. ÉVFOLYAM

Ebben az évfolyamban a tanulók bővíthetik a szövésről eddig megszerzett ismereteiket. A megismert műtárgyak motívumkincse alapján ismereteket szerezhetnek a régmúlt és a modern idők alkotásainak sokszínűségeiről. Az évfolyam során megismert technikák lehetőséget teremtenek arra, hogy textilalkotói elképzeléseiket megvalósíthassák.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

Hurkolás – csomózás

ElméletA csomózás technikáinak ismertetéseKeleti csomózott szőnyegek fajtáiA keleti szőnyegek motívumkincse, színvilágaAz Iparművészeti Múzeum és a Kelet-ázsiai Múzeum textilgyűjteményeinek megtekintése GyakorlatA csomózás technikájának megismerése Ismerkedés a műtárgyakkalA csomózás egyik technikájának alkalmazásaFeladat10 x 10 cm-es mintadarab elkészítése Tervezési feladat múzeumi gyűjtés alapjánA terv kivitelezése

Gobelinszövés

ElméletA gobelinszövés története az ókortól napjainkigA gobelinszövés jellemzői, technikáiA kortárs gobelinművészet sajátosságai, lehetőségeiIsmerkedés a kárpitművészet alkotásainak forma és színvilágávalIsmerkedés a Szombathelyi Textilbiennálék és Textiltriennálé anyagával Textilplasztikák a 20. századi képző és iparművészetbenEgy-két alkotó textilplasztikáinak tanulmányozásaGyakorlatA gobelinszövés alaptechnikáinak elsajátításaÖnálló gobelinterv készítése A gyapjú festéseEgyéni minitextil létrehozása (pl.: 10 x 10 cm-es kompozíció)Az eddig tanult anyagok, technikák felhasználásával textilplasztika tervezéseFeladat

163

A gobelinszövés történetének megismerése20 x 20 cm-es mintadarab készítése formaalakítással, színátmenetek, színárnyalatok kialakításávalFalitextil, összetartozó sorozatok, lírai, ill. dekoratív darabok megtervezése A megtervezett színekhez szükséges gyapjú megfestéseA tervezett textil megvalósítása (pl.: önálló képalkotás megvalósítása)Kisméretű textilplasztika kivitelezése

MinimumkövetelményA tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket.Ismerje és alkalmazza a gobelinszövés és csomózás technikáit.

6. ÉVFOLYAM

Ezen az évfolyamon a tanulók megismerkedhetnek a nyomtatott textil létrehozásának eljárásaival. A hagyományos technikák mellett bepillantást nyerhetnek a kortárs művészetben alkalmazott megoldásokba. Az elvégzett feladatsorok lehetőséget teremtenek a tanulóknak arra, hogy a megszerzett technikai, tervezési ismeretek birtokában saját, önálló alkotást hozzanak létre.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

Ismerkedés a textilnyomatokkal

ElméletIsmerkedés a népi textilkészítésben alkalmazott eszközökkel (pl.: nyomódúc)Betekintés a helyi, regionális, országos néprajzi gyűjtemények anyagába Ismerkedés a textilnyomatok mai ipari és egyedi művészi lehetőségeivelGyakorlatNyomat készítése világos egyszínű anyagra Nyomódúcok készítése krumpliból, radírgumiból, parafadugóból Használati tárgyak, öltözetkiegészítők készítése nyomtatott technikával FeladatTárgylenyomatok, terméslenyomatok készítéseSordísz, terülődísz és más rendezési elvek megvalósítása, kb. 10 x 10 cm-es feladatsorok kialakításábanKendő, sál, terítő készítése nyomtatott technikával

A batik I.

Elmélet

164

A batik szó jelentéseA jávai batik, a néger batik, az ikat története

165

GyakorlatA batiktechnika megismeréseA batikolás eszközeinek megismerése, alkalmazása (viasz, csumi, batikpipa, spárga, selyem, vászon)Kötözött batik készítése (pl.: ruhaanyagok, dekorációs anyagok)FeladatA batiktechnika elsajátításaRuházati alapanyag elkészítése kötözött batikolássalLakástextíliák (kisebb-nagyobb) megtervezése és elkészítése batikolással

A batik II.

ElméletA batik hazai rokonságaTojásírás viasszal, viaszolás textilreA viaszolás tanulmányozásaBetekintés a batikolás új lehetőségeibeGyakorlatBatikolás selyemre, vászonra viasszalSzínkihagyás, több szín alkalmazásaA színtartósság növelése (mosás, öblítés, viasz és festék bevasalása)FeladatKendő, sál, terítő festése batikolással Különböző méretű és alapanyagú öltözeti kiegészítők elkészítéseEgymással harmonizáló lakástextil-kollekció tervezése és elkészítése batikolással

Textilfestés

ElméletAz új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilenIsmerkedés az Iparművészeti Múzeum anyagával , a modern lehetőségekkelGyakorlatTextilfestés ecsettel vászonra, selyemreMinitextilek készítése textilfilc alkalmazásávalDekorációs textíliák tervezése, készítéseFeladatKépalakítás szabadon választott méretben felhasználva a pont, vonal, folt, szín kombinációs lehetőségeitMinitextilek készítése textilfilc alkalmazásávalTértagoló textilek, leplek, dekorációs függönyök tervezése, kivitelezéseSzimbolikus funkciójú textilek, zászlók, lobogók festése

MinimumkövetelményA tanuló ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási technikákat. Tudja alkalmazni a textilfestés tanult technikáit. Rendelkezzen az életkorának megfelelő színtani ismeretekkel.

166

A textilműves műhelygyakorlat tanításához előírtkötelező eszköz és felszerelésjegyzék,

és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségektextiles műhely a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeimunkaasztal, szék tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának

függvényében 10szárító és tároló állvány műhelyenként 1 1vízcsap (falikút) műhelyenként 1 1szabóasztal műhelyenként 1 1vasaló, vasalóállvány műhelyenként 1 1varrógép műhelyenként 2 1szövőszék műhelyenként 1 4szövőállvány tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának

függvényében 10szövőkeret a csoport létszámának

függvényében 10madzagszövő tábla tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának

függvényében 10rezsó műhelyenként 1 1festékező kád műhelyenként 1 4festékező edények műhelyenként 6 10festékező eszközök tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának

függvényében 10grafikai festékező asztal műhelyenként 1 2kéziszerszámok tanulók létszámának

figyelembevételével 1a csoport létszámának

függvényében 10zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására

műhelyenként 1 1

szeméttároló műhelyenként 1 1

167

SZABADON VÁLASZHATÓ TANTÁRGY

MŰVÉSZETTÖRTÉNET,MŰVÉSZETTÖRTÉNETRE

ÉPÜLŐ GYAKORLATHELYI TANTERVE

Készítette: Szabó Attila

168

A PROGRAM CÉLJA

Célunk, hogy a tanulók a művészettörténet elsajátításával együtt a gyakorlatban is kipróbálhassák egy-egy korszak stílusát, kifejezési eszközeit, hogy mélyebb legyen az adott korról való ismeretük, hogy jártassak legyenek a különböző képi plasztikai megoldásokban. Kiemelt célunk annak elérése, hogy számukra életszerű legyen a 20. század, illetve napjaink művészete, hogy ebből építkezve ki tudják alakítani saját formanyelvüket.

Megismerhetik az őskor, ókor művészetét, foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a plein air, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus, a nagybányai festészet, a nabis, a szimbolizmus, a historizmus és akadémizmus, az eklektika és a szecesszió, valamint a 20. század irányzataival, napjaink művészetével, a természeti népek, illetve a nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetekkel.Bemutatjuk számukra Rembrandt van Rijn, Munkácsy Mihály, Van Gogh és Csont-váry Kosztka Tivadar életét és munkásságát Épületeket, épülettípusokat modelleznek, rekonstruálnak. Domborműveket, körplasztikákat készítenek. Kultikus tárgyakat, totemoszlopokat alkotnak.

A TANANYAG TÉMAKÖREI

Az ősművészet

Kultikus tárgyak készítése

- Az ősművészet megismerése:Az emberré válás feltételezett folyamata. Az ősművészet kutatásának eszközei, módszereiAz ősi ember élettere, feltételezett természetszemlélete és hitvilágaAz ősember életmódja, tárgyi emlékei, barlangművészete, idoljaiA későbbi időszak élelemtermelő módja, nagycsaládi közössége, halottkultusza, megalit kultúrája, használati eszközei

- Választható feladatok:Kultikus tárgyak (amulett, ékszer, idol) készítése

A Kárpát-medence őstörténete

Kultikus tárgyak készítése

- A Kárpát-medence őstörténetének megismerése:

169

A kor hiedelemvilágának tükröződése a művészetben. A termékenységkultusz jelentősége. Házi istenek, idolok, ember- és állat alakú edények. Az edények karcolt, festett, rátétes díszítése. A szövés technikája. A házak formájaA Körös-kultúra falvai, istennői. Az Alföld vonaldíszes kerámiái. Rézművesek a Dunántúlon

- Választható feladatok:Ember- vagy állat alakú arcos edények készítése hurkás agyagfelrakássalTestfestésre, edénydíszítésre alkalmas pecsételők készítéseÁllatfejes oromdíszek, fémdiadémek alkotásaFelmenő falú tűzhelyes ház makettezése. Kocsi alakú edény modellezése

Mezopotámia művészeteMűelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás

- Mezopotámia művészetének megismerése:Földrajzi adottságai (öntözéses gazdálkodás), népei, természetszemlélete, hitvilágaAz egyes népek kultúrája:A sumér írás és templomépítés. Az asszírok városépítészete. Babilon birodalmi létesítményei (városfal, városkapu, palota, szent út, zikkurat)A perzsák új szerkezeti megoldásai és díszítési módjai (persepolisi palotaegyüttes)A szasszanidák fém- és textilművészete

- Választható feladatok:A mezopotámiai szárnyasállatok mintájára állatfigurás kisplasztikák készítése A sumér, asszír, babiloni szobrok stílusjegyeinek összegzése kisplasztikákonPecsételőhengerek faragása síkra redukált stilizált formákkalZikkurat és városkapu modellezése kis agyagtéglácskából

Az ókori Egyiptom építészete, szobrászataÉpületek, szobrok modellezése

- Egyiptom építészetének, szobrászatának megismerése:Egyiptom társadalma, világképe, hitvilága, korszakai, konvencióiA predinasztikus kor emlékeiAz óbirodalom halottkultusza, nekropoliszai Sírépítmények (masztaba, piramis, terasztemplom, halotti templom)A szobrászat stílusjegyeiA középbirodalom változó temetkezési szokása (sziklasírok)Az újbirodalom monumentális templomépítészete, templomtípusai. A templomok tengelyes felépítése (pülon, perisztil udvar, hüposztil csarnok, szentély)Az amarna kor művészeteA Ptolemaiosz-kor idegen elemei

- Választható feladatok:Épületek modellezése. Kockaszobor mintázása

Az ókori Egyiptom iparművészete, festészeteA sík és tér ábrázolási lehetőségei

170

- A sírkamrák emlékeinek megismerése. Tutanhamon sírjának iparművészeti tárgyai (múmiakoporsó, bútorok, ékszerek, kultikus tárgyak)A sírkamrák falfestményei. A síkdombormű és a falfestmény rokon vonásaiA festészet ábrázolási konvenciói

- Válaszható feladatok:Az egyiptomi térábrázoláshoz kapcsolva a téri formák síkba terítése háromképsí-kos vetületi ábrázolással. A síkba terített formák térbe helyezése egyméretű (izo-metrikus) axonometrikus ábrázolássalAz egyiptomi szalagszerű ábrázolások mintájára a mindennapi élet eseményeinek folyamatábrával való megjelenítéseAz egyiptomi síkdomborművek példájára formaredukcióval, a kontúrok kivésésével piktogram alkotása, az elkészült dúc sokszorosítóeszközként való felhasználásaFoglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével.

Indián művészetMűelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás

- Az indián művészet korszakai, jellemzőiA vadászó és halászó törzsek a Mexikó-völgybenA természeti népek testfestése, geometrikus díszítésű szőtt, fonott és faragott tárgyaiA kukoricavölgy agyagfiguráiOlmék hieroglifák, naptárak, bazaltfejek, lépcsős piramisok, istenek, obszidián ékszerek, tollas fejdíszek. Maja templompiramisok. Teotihuacani falfestmények. Tolték mitikus alakok. Azték naptárkövek. Inka erődítmények és aranytárgyak

- Választható feladatok:Indián állatjegyekkel naptár készítéseAzték állatfigurák (madáristenek, tollas kígyók), olmék fejek, maszkok hatására totemoszlop faragása

Az ókori Kréta–Mükéné művészeteMűemlékek rekonstrukciója

- Az Égei-világ tanulmányozása a prehellén időben: Kréta–Mükéné, Tirünsz kultúrájaA földrajzi fekvés meghatározó szerepe (kereskedelem, összekötő kapocs)Bikakultusz és földanyatiszteletA minoszi építkezés Knósszoszban (új szerkezeti megoldások, díszítő eljárások)A mükénéi és tirünszi palotacivilizáció. Krétai női szobrocskák, zsírkőplasztikákA freskók stilizált állat- és növényábrázolása, kultikus és harci jelenetei A tojáshéj vékonyságú edények díszítményeiMükénéi maszkok, diadémok, glüptikák, fegyverek

- Választható feladatok:A krétai labirintus hatására egy képzelt labirintus felülnézeti képének megrajzolásaA felülnézeti kép alapján a térforma modellezése síklapok hajtogatásával

171

A kész modell rekonstrukciós rajzának elkészítése izometrikus ábrázolással

172

Az ókori görög építészetArányrendszer

- Az ókori görög építészet tanulmányozása, megismerése:Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudomány, filozófia„Mindennek mértéke az ember” – gondolat kihatása az építészeti tér megoldásairaAz épített tér és a természet viszonyaA városállamok szerepeÉpületanyagok, épületszerkezetekSzakrális terek, épülettípusok (színházak, templomok, stadion, hippodrom)A görög templom részei (alépítmény, oszlopsor, párkány, timpanon)Az épületek szobrászati díszítéseAz Akropolisz legfontosabb építményeiVárosépítészet, középületek (tanácsházak, piactér), infrastruktúraLakóépületek, bérházak, paloták

- Képi megjelenítés:Rajzi elemző eszközökkel egy választott görög templom arányrendszerének tanulmányozása (hosszúság-szélesség-magasság, oszlopok száma a homlokzati és a hosszanti oldalakon, az oszlopok aránya ...)

Az ókori görög szobrászat, festészet

Mozgásábrázolás

- Görög szobrászat és vázafestészet stílusjegyeinek, korszakainak megismerése:Az archaikus kor szobrászatának és vázafestészetének mértanias zártsága, statikussága, szimmetriára, stilizálásra való törekvéseA klasszikus kor szobrászatának és vázafestészetének arányrendszere, harmóniára, idealizálásra való törekvéseA hellenisztikus kor szobrászatának és festészetének eleganciája, finom tagolásaA líraiság és a drámaiság megjelenése a plasztikában

- Választható feladatok:Mozgást ábrázoló görög szobrok hatására egy mozdulatsor mozgásfázisainak megmintázása több lépésbenGörög vázafestmények vagy krétai falfestmények hatására sporteseményt (távolugrást, birkózást, kocsihajtást) bemutató folyamatábra készítése a vázafestészetben megismert sziluettszerű alakokkal és ábrázolásmóddal (visszakaparás vagy részlet berajzolása)

Az ókori Róma művészeteEgyszerű testek látszati rajza

- Az ókori Róma művészetének megismerése:Görög és etruszk hatás. Az etruszkok hitvilága, halottkultusza. Új építészeti szerkezeteik, realisztikus szobrászatuk, fejlett rajztechnikájukA római történelem korszakai, a latin gondolkodásmódA birodalom építészettel szembeni elvárásai (városépítészet, infrastruktúra, közintézmények, szórakoztató létesítmények, szakrális terek)

173

A rómaiak téralakításaAz őskultusz hatása a történelmi dombormű- és portrészobrászatraA pannoniai provincia művészeteA katonai táborok, polgárvárosok emlékei

- A római építészet modellezése: testek téregyüttessé alakítása egy főtengely menténA kialakított épülettömbről látszati rajzok készítése

- A beállított testcsoport különböző irányú megvilágításával a fényirány és a tónusfokozat, a fény iránya és az árnyékvetés közötti összefüggés megismerése

- A forma testességének kifejezése tónusozással- Ugyanazon forma más-más színhatással való megjelenítésével a látvány kifejezési

célnak megfelelő dekoratív átírása

Ókeresztény művészetSzimbólumok alkalmazása

- Az ókeresztény művészet megismerése:Az új eszmevilág, a kereszténység megjelenése a római császárság idejénA Biblia felépítése – az Ószövetség és az Újszövetség alaptanításaiA katakombák felépítése: fülkék (loculi), kamrák (cubiculum)Új épülettípusok: bazilikák, emléktemplomok, temetőkápolnák, keresztelőkápolnák (baptisterium) megjelenése. A bazilika részei A mozaikdíszítés gazdagságaA bálványimádási tilalom és a szobrászat viszonya. A képviták és kihatásaikA dombormű jelentősége a szarkofágokonAz ókeresztény festészet három korszakának jellemzői: katakombafestészet, miniatúrafestészet, mozaik- és ikonfestészet

- A megismert szimbólumokkal kultúrtörténeti kiadványborítók tervezése

Bizánc művészeteMozaikkészítés

- Bizánc művészetének megismerése:Bizánc fénykora. Justinianus császár uralmaA képrombolók és a képtisztelők között folyó vallási–politikai viták és háborúskodásokA makedón dinasztia alatti virágzás. A bizánci állam megszűnése 1453-banAz építészet templom- és kolostorépítő feladatai. Építőanyagok. Alaprajzi típusokA térlefedő szerkezetek: donga- és keresztboltozatok, cikkelyes és csegelyes kupolaA kilencosztású tér, a tambúrA középkori orosz templomok jellemzőiA díszítőszobrászat emlékei, a kőkoporsókMozaik-, ikon- és miniatúrafestészetA fejlett iparművészet ágai: a rekeszzománc, az elefántcsont faragás és a textilművesség A bizánci művészet hatása

- A kor mozaikművészetének hatására színes papírlapocskák felragasztásával vagy festékezésre–nyomhagyásra alkalmas dúcokkal mozaiktervek készítése

174

A tervek alapján apró kavicsokból, üveg- és kődarabkákból cementbe ágyazott mozaikok készítése

A népvándorlás korának művészeteMotívumviláguk alkalmazása

- A népvándorlás kori művészet megismerése:A szkíták eredete, totemhite. A szkíták feltűnése EurópábanA művészetükre jellemző dinamikus, mozgalmas, dekoratív jelleg; az állatalakokra összpontosuló ornamentika. A fémművesség és a csontfaragás emlékeiA kelták megjelenése. A kelta művészet spagetti és borsóvirág motívumaiA kelták fejlett fémművessége, bronzedény kultúrájaAz állatfejes karpereceiken megfigyelhető vonalas szabadstílus. A kelta zománcművészetA germán törzsek fémművességének jelentőségeA hunok eredete. A hun bronz áldozati üstök díszítő motívumaiAz avarok díszítőművészetének jellemzőiAz avar művészetre jellemző szalagfonatos motívumok

- A kelta spagetti motívumokkal vagy avar szalagfonatos díszítményekkel domborított karkötő tervezése, illetve szkíta és kelta állatmotívumokkal dísztárgyak, díszlemezkék tervezése

A honfoglaló magyarok művészeteMotívumviláguk alkalmazása

- A honfoglalás kori magyar művészet megismerése:A magyarok eredete. A csodaszarvas legendaA szkítákkal rokon szarmaták hatásaA hitvilág és művészet szoros kapcsolata. A honfoglalás előtti táltoshitAz életfa ábrázolás kapcsolata a sámánizmussalA szarvas, a turul (az Árpád-nemzetség totemállata), az éltető nap, a lómotívum eredete és szerepe a díszítőművészetbenA Levédiában, Etelközben kialakuló ötvös-művészet. Az ötvösségre ható bizánci, kazári, normand, késő szasszanída-irán és szagd hatás. Az új hazában kialakuló egyedi stílusA zsákmányolt nemesfémek beolvasztásaAz ősi hitvilág elképzelései alapján való díszítés. A tarsolylemezek és csontfaragások palmettái. A kereszténység felvételével az ősi gyökerek, az ősi művészet elvesztése, a pogány ékítmények eltűnése

- A süvegcsúcsok tanulmányozásával kúpra építhető palmettarendszer kialakításaA tarsolylemezek palmettás díszítményeivel bőrrátétes, bőrdomborítású táskák tervezéseAz áttört hajfonatdíszek modellezése papírkivágással; övek tervezése veretekkel

175

A román kori építészetMakettek készítése

- A román művészet történelmi hátterének megismerése:A kor művészetének előzményeiA középkori építészet legfőbb alkotásai (székesegyházak, kolostortemplomok, kolostorok, keresztelőkápolnák, várak, őr- és tűztornyok)Az ókeresztény és román templom alaprajzának összehasonlításaA templom részeinek megnevezése (előcsarnok, főhajó, mellékhajók, kereszthajó, négyezet, kórus, szentély). A román keresztboltozat megfigyelése, részeinek megismerése (hevederív, boltív, oszlop vagy pillér, boltsüveg). A templom külső megjelenésének vizsgálata. A bélletes kapu szerepének értelmezése

- A keresztboltozat szerkezetének modellezése nagy méretben drót vagy papírcsíkok összeépítésévelEgyszerű mértani testekből (kocka, hasáb, négyzetesgúla, félhenger) templom építése közös munkával

A román kori építészet hazai emlékeiAlaprajzok, metszetek, vetületek

- A magyar romanika építményeinek megismerése:A történelmi háttér felidézése: Államalapítás. A kereszténység felvétele. A feudális rend megszilárdítása. A feudális rend és az egyház kapcsolataA szerzetesi építészet jelentőségeA legjelentősebb magyarországi román stílusú templomok (jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői) és várak megismerése

- Az alaprajz tájékoztató szerepe- A hossz- és keresztmetszetek fontossága a belső forma feltárásában- A vetületi ábrázolás szerepének vizsgálata

A felül-, elöl- és oldalnézet térbeli összefüggéseinek megfigyeléseA mérethű ábrázolás gyakorlati haszna

- Válaszható feladatok:- Egy templom alaprajzának megrajzolása

Az előző órán készült templommakettek vetületi rajzának megszerkesztéseA tanulmányok során megismert valamely építmény szerkezeti felépítésének magyarázata hossz- és keresztmetszetek segítségével

- A román építészetről tanultak összegzése játékos feladatokkal:Néhány percig bemutatott épülethomlokzat részletgazdag rajzának elkészítéseAz összetartozó alaprajzok és keresztmetszeti ábrázolások párosítása. Fotórészletek alapján a jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői templomok felismerése. Játékos idegenvezetéssel a fenti templomok jellemző vonásainak megismertetése, felelevenítése

- A szerkesztő perspektíváról tanultak felelevenítése (nézőpont, horizontvonal, iránypontok, szerkesztővonalak, segédegyenesek...). Fotón, képrészleten a horizontvonal megjelölése és az iránypontok megkereséseA vetület alapján az építmény rekonstruálása szerkesztő perspektívával

176

A román kori lakótoronyról tanultak ismeretében egy elképzelt torony megjelenítése vetületi ábrázolással és kétiránypontos szerkesztő perspektívávalA megtervezett torony térbeli makettjének megalkotása önálló munkával kemény kartonból vagy agyagból

Román kori szobrászat, festészet, iparművészetA koronázási jelvények modellezése

- A román kori szobrászat jellemzőinek megismerése:A szobrok mint az épület tartozékai. Megjelenési helyük a kapubélletek oszlopai között, a kapunyílások feletti ívmezőkben, az oszlopfőkön, a szószékeken, a szentélykorlátokon, a szoborfülkékbenA stilizálás és a szimbolikus jelentéstartalom fontossága

- A román kori falfestészet és az építészet szoros kapcsolataAz egyház tanító szándékának megnyilvánulása az alkotások témaválasztásábanA táblaképek, kódex-illusztrációk, miniatúrák síkszerű dekoratív jellege

- A kor iparművészetének megismeréseAz ötvösmunkával készült templomi felszerelések építészeti elemekből vett alapformáiRekeszzománc királyi koronák, fém szentélyrácsok, víztartó edényekKoronázási palástok, egyházi textíliák

- A magyar koronázási jelvények megismeréseBeszélgetés a szent korona történetéről, a koronázási szertartásról, Gizella királynő koronázási palástjáról

- A magyar koronázási jelvények (korona, palást, kard, jogar, országalma) elkészítése

Gótikus építészet és üvegfestészetRózsaablak, ólomüvegablak tervezése

- A gótikus művészet megismerése:A XII. sz. folyamán bekövetkező gazdasági, társadalmi változások szerepe az új stílus kialakulásában. A lovagi kultúra meghatározói. A gótika általános jellemzői, elterjedéseA gótikus építészet fő vonásai. A vázszerkezet, a támpillérek és támívek rendszerének kialakulása. A függőleges tagolásra, a csúcsíves lezáródásra való törekvés. Csúcsíves keresztboltozatok, csillag-, háló-, legyező- és tölcsérboltozatok kialakításaAz egyház igényét kielégítő katedrálisok, csarnok- és teremtemplomok jellemzőiA világi épületigényeket kielégítő várak, védművek, kereskedőházak, városházak és céhházak vonásai. A gótikus építmények épületplasztikájaAz ikerablakok és rózsaablakok mérműves rendszere. Az üvegfestészet jellemzői

- Rozetták tervezése a rózsaablakok mérműveinek, a halhólyagmotívumok rendszerének ismeretébenGótikus ólomüvegablakok tervezése

177

Gótikus szobrászat és festészet

- A gótikus szobrászat megismerése:A szobrászat feladata. A szobrászati díszítések megjelenési helyei (oszlopfőkön, mérműveken, fiatornyokon, vimpergákon, kapubélleteken, vízköpőkön). Körplasztikák az épülethomlokzatok fülkéiben, az oltárokonA gótikus emberábrázolás jellemzőinek megfigyelése összehasonlító elemzés segítségével (elemzési szempontok: pl. testtartás, testarányok, mozgás, arckifejezés, érzelem)A táblaképek fajtái (kegyképek, hordozható oltárok, szárnyasoltárok ...)Giotto di Bondone (festő és építész) munkájának megismerése. Képein a térábrázolás, a harmadik dimenzió megjelenése

A gótika iparművészeteIniciálék, miniatúrák

- A gótika iparművészetének megismerése:A kor iparművészetének ágai, jellemzői, legfontosabb alkotásaiA bútorművességben megjelenő faragott, vasalt ládák, templomi stallumokA fémművesség kovácsoltvas csillárai, az aranyművesség templomi kegytárgyai, az ötvösség által alkalmazott sodronyzománc díszítésű kelyhek, ereklyetartókA textilművészetet képviselő falikárpitok

- A könyvművészet jellemzőiA miniatúrák rendeltetése (elbeszélő, díszítő jellege). A kódexfejezetek elején álló iniciálé sajátosságai. A liturgikus és hóráskönyvek jellemzőiA kódexillusztrációk szín- (citromsárga, tengerzöld, téglapiros, fekete) és motívumvilága (növények, állatok, elbeszélő jelenetek)

- Iniciáléval vagy miniatúrával díszített könyvborítók, képeslapok készítéseA betű díszítése történhet egymásba fonódó ornamentikával vagy elbeszélő jelenetekkel

Reneszánsz művészetReneszánsz perspektíva

- A reneszánsz művészet megismerése:Az új stílust meghatározó humanizmus és reformációA reneszánsz építészet feladatai, stílusjegyeiA világi építészetben megjelenő paloták, villák, kastélyok és polgári bérházak jellemzőiA templomok alaprajza, térhatása, homlokzatdíszeA festészet szépségre, összhangra való törekvéseA távlati ábrázolás lehetőségeinek kutatásaAz olasz, a német és a németalföldi festészet közötti különbség bemutatásaA szobrászatban előtérbe kerülő aktábrázolás jellemzői

- A reneszánsz vonalperspektíváról szerzett ismeretek alkalmazása a mértani testekről modell után készülő tanulmányok készítése soránSzín- és levegőtávlat érzékeltetése a természet után készülő tájábrázolásokban

178

A reneszánsz szerkesztőperspektíva alkalmazása a külső és belső terek megjelenítésében

Leonardo da Vinci munkásságaTanulmányok készítése

- Leonardo munkásságának megismerése:A feltaláló Leonardo széles látókörének megismertetése színpadi díszleteinek, hadászati eszközeinek, vársáncainak, gát- és csatornarendszereinek, városrendezési terveinek bemutatásával. A művészetére jellemző lázas természetkutatás szemléltetése növényekről, vízről, villámokról készített rajzaival. Anatómiai kutatásainak (az embrió méhben elfoglalt helye, a szem felépítése, a koponya szerkezete...) bemutatásaSzobrászati tevékenysége, lovasszobraiA festészetét meghatározó emberszemlélet

- A képi megjelenítés választható feladatai:Leonardo kéztanulmányainak példájára kézmozdulatok rajzolásaMagyarázórajzainak hatására formaelemzések készítése

Michelangelo munkássága és a manierizmusMozdulattanulmányok

- Michelangelo az építész, szobrász, festő, költő művészetének bemutatása:A szelíd fájdalmat tükröző Pieta, a merengő hangulatot árasztó bruggei Madonna, a fiatalos elszántságot kifejező Dávid, a haragot megtestesítő Mózes, az idő múlásán érzett fájdalmat kifejező Éjszaka bemutatásával szobrászi nagyságának érzékeltetéseA Sixtusi-kápolna freskóin tükröződő monumentális látásmód, megdöbbentő kifejezőerő bemutatásával festészetének értékeléseA Szent Péter bazilika és erőd tervezési munkáival építészi munkájának megismertetéseMichelangelo hatása a későbbi korszakokra

- A XVI. sz.-i válság által kiváltott manierizmus jellemzői. A korai manierizmus megjelenése az érett reneszánsz mesterek műveibenA szubjektivitás, érzékiség, irrealitás, szimbolizmus és formalizmus eluralkodása a követők művészetében

- Michelangelo viasz- és agyagmodelljeinek példájára mozdulattanulmányok készítése

A barokk építészetKertek tervezése

- A barokk művészet általános jegyeinek megismerése: A barokk szó jelentéseA barokk művészet szerepe a hanyatló rend és a reformációval harcoló egyház törekvéseinek támogatásábanA barokk művészet eszközei (rábeszélés, meggyőzés)Az udvari barokk és az egyházi barokk művészetet jellemzői

179

- Az építészet fő feladata, általános jellemzői:Új épülettípusok megjelenéseAlaprajz, tömeghatás, homlokzati díszek, térlefedés, alá- és mellérendelt tömegekA barokk palota felépítése, jellegzetes tereiA barokk kastélyok prototípusa a Napkirály versailles-i palotájaAz itáliai, a német, az osztrák, az orosz és a magyar barokk építészet jelentősebb alkotói

- A rokokó és a copf stílus jellemzői- A barokk kertépítés mintájára kerttervek készítése

Barokk szobrászat és festészetCsendéletek, tájképek festése

- A barokk szobrászat formanyelvének megismerése:Meglepetést keltő fény–árnyék hatások, szenvedélyes mozgalmasság, többféle szín- és anyaghasználat, festői hatáskeltésGiovanni Lorenzo Bernini élete és munkásságaA magyar barokk szobrászat főbb emlékei

- A barokk festészet jellemzői:Az illuzionisztikus térábrázolás. Allegorikus–szimbolikus témákÚj műfajok megjelenése (csoportos portré, ravatalkép, életkép, önálló tájkép, csendélet)Michelangelo da Caravaggio, Jean-Baptista Chardin, Jusepe de Ribera, Giovanni Battista Tiepolo, Frans Hals, Jan Vermeer van Delft, Pieter Pauwel Rubens, Franz Anton Maul-bertsch alkotásainak megismeréseA magyarországi barokk festészet legjelentősebb alkotói és műveik

- Csendéletek, tájképek festése fény–árnyék hatás érvényesítésével

Rembrandt élete és munkásságaGrafikai tanulmányok készítése

- Rembrandt Harmensz van Rijn életének áttekintése, főbb műveinek megismerése:A holland festő és rézkarcművész festészetének és grafikai munkásságának jellemzőiA korai alkotói szakasz arcképei és akttanulmányai. A képek szerkezeti koncepciójaA hagyományos bibliai témák egyéni hangvétele (monumentális hatású kompozícióin az alakok súlyossága, erőteljes fény–árnyék kontrasztja)Az emberi jellem mélylélektani kifejezése A kései festmények színpompája Rembrandt utánozhatatlan rézkarcstílusa

- A sokszorosító grafika műfajainak (a mélynyomás és magasnyomás) kifejezési és technikai lehetőségeinek szemléltetése alkotások segítségével

- A rézkarctechnika megismeréseA vonalak és foltok szerepe a képépítésben

A klasszicizmus művészete

- A klasszicizmus művészetének megismerése:

180

Az antik példaképek követése. A francia forradalom, a napóleoni háborúk és a nemzetállami törekvések hatása a művészetre. A XVIII. század természettudomá-

nyos kutatásai, technikai felfedezései. A felvilágosodás filozófiája- Az építészet jellemzői:

Az építészet fő feladatai a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése. Az egyházi építészet háttérbe szorulása. A homlokzatképzés elemei Soufflot, Chalgrin, Jacques-Ange Gabriel, Rossi, Schinkel, Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József, William Tierney Clark és Adam Clark alkotásai

- A szobrászat jellemzői:Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékekDísztelenségre, egyszerűségre való törekvés. Canova, Thorwaldsen, Houdon, Falconet és Ferenczy István művei

- A festészet jellemzői:Jacques-Louis David, Ingres, Prud'hon, Barabás Miklós és id. Markó Károly művei

Romantika építészete

- A romantika művészetének megismerése:A reformok és a forradalmak hatása. Önálló nemzetállamok születése, ipari forradalom, városiasodás. A liberalizmus eszméje. A polgárság életfilozófiája (a világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a középkori misztikus gondolatvilág felé fordulás; az érzelmek, képzelet, álom előtérbe kerülése; elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe; menekülés az egzotikumba). A nemzeti öntudat fontossága. A művészettörténeti kutatások megindulása

- Az építészet jellemzői:Román, gót, bizánci és mór stíluselemek keveredése az építészetben Új épülettípusok (pályaudvarok, áruházak, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok, szerelőcsarnokok) megjelenése. Műromok építése. Az angolpark divatjaVasszerkezetek, üvegcsarnokok John Nash, Joseph Paxton, Henri Labrouste, Riedel, Ybl Miklós, Feszl Frigyes művészete

- Válaszható feladatok:Kedvelt stíluselemek felhasználásával meghatározott funkcióra alkalmas épület vagy angolkert tervezése

A romantika szobrászata és festészeteMűelemzéshez kapcsolódó tárgyalkotás

- A romantika szobrászatának és festészetének megismerése: Szabadságért, nemzeti ügyért harcoló szimbolikus alakok megjelenése. A történelmi téma, az életkép előtérbe kerülése. Drámai szituációk, egzotikum, reprezentációs igényFrançois Rude, Bartholdi, Izsó Miklós, Stróbl Alajos szobrai

181

Théodore Géricault, Eugene Delacroix, Hubert Robert, William Turner, John Constable, Francisco Goya, Caspar David Friedrich, Kisfaludy Károly, Borsos József, Madarász Viktor, Székely Bertalan, id. Markó Károly és Zichy Mihály festményei

- Választható feladatok:Izsó Miklós: Táncoló parasztok című sorozatának tapasztalatait felhasználva mozgó emberi alakokról krokik, kisplasztikák készítéseMarkó Károly romantikus tájképeinek hatására a környező táj átfogalmazásaA magyar történelmi festészetet bemutató ismeretterjesztő kiadvány szerkesztése csoportmunkában (az alkotók és alkotásaik rendszerbe szervezése, az ismertető szöveg összeállítása, a kiadvány borítójának megtervezése)Növényi elemekkel, virágszirmokkal romantikus hangulatú merített papír készítése

A realizmus művészeteMunkácsy Mihály munkássága

Az alföldi festészet

- A realizmus művészetének megismerése:A realizmus történelmi és eszmei háttere. A tőkés burzsoázia és az ipari munkásság kialakulása. A kapitalizmus világrendszerré válása, túltermelési válságok, harc a piacért

- A barbizoni iskola jellemzői:A természet tanulmányozásaHonoré Daumier, Gustave Courbet, Jean-François Millet, Camille Corot valóságlátása

- A peredvizsnyik-mozgalom festészetének jellemzői:A saját történelmi kor és társadalmi problémák iránti fogékonyságKramszkoj, Venecianov, Fedotov, Perov, Repin, Siskin művei

- Munkácsy Mihály festészetének jelentősége:A magyarországi és párizsi témák különbözőségeA magyar kortársakra gyakorolt hatása (Paál László, Mészöly Géza)

- Az alföldi festészet és a szolnoki művésztelep jelentőségeBihari Sándor, Hegedűs László, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Aba No-vák Vilmos, Vaszary János művei

- Összehasonlító elemzés írása a barbizoni iskola és a szolnoki művésztelep jellemzőiről

A plein air, az impresszionista és a nagybányai festészet megismeréseTájfestés a szabadban

- A plein air festészet jellemzői:A tájképfestészet teljes jogú műfajjá emeléseA vidéki táj szépségének felfedezése. A látvány rögzítése a szabadbanJohn Constable, William Turner, Camille Corot művei

- Az impresszionista művészet jellemzői:Fogékonyság a fény, a levegő, a valőr, a reflexek optikai problémái iránt

182

Kiegészítő színek használata. A palettán való színkeverés helyett optikai színkeverés. Vibráló tónusok, oldott, laza ecsetvonások, szubjektív látásmódEdouard Manet, Claude Monet, Auguste Renoir, Camille Pisarro, Edgar Degas műveiAz impresszionista szobrászat jellemzői: bravúros fény–árnyék hatások, festői felületkezelés. Auguste Rodin alkotásai

- A nagybányai művészek munkásságaJelentőségük a magyar képzőművészet fejlődésében. Koszta József, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Thorma János festményei

- A tanult színismeretek alkalmazása a szabadban való tájképfestésben

Neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmusSzíntanulmányok készítése

- A neoimpresszionizmus jellemzői:A pointillizmus jelentéseAz impresszionista felfedezések tudományos alapra helyezéseAz optikai törvények, a látás pszichológiájának tudatos kutatásaGeorges Seurat, Paul Signac, Henri Edmond Cross legkiemelkedőbb pointillista alkotásai

- A posztimpresszionizmus jellemzőinek megismerése:Elszakadás az önmagáért való természetábrázolástólA műalkotás törvényeinek kereséséreA kompozíció tartalmi–formai egyensúlyának szerepePaul Cézanne, Paul Gauguin, Vincent Van Gogh, Henri de Toulouse-Lautrec festményei

- A színtani ismeretek rendszerezése:A színgömb, színkör, szinoníd. Összeadó és kivonó színkeverés. Színharmóniák képzéseSzíntanulmányok készítéseSzínhármasokra és színnégyesekre épülő színharmóniák kialakításaEgy realista tájkép átfogalmazása pointillista vagy posztimpresszionista stílusban

Van Gogh munkásságaÉrzelmek, hangulatok megjelenítése

- Van Gogh életének és művészetének megismerése:A korai időszak képeinek komor realizmusa (a barna tónusok szerepe a mondanivaló, az emberi szenvedés kifejezésében pl.: Gazt égető paraszt)Az impresszionisták és pointillisták hatása (pl.: A Blute-Fin-malom a Montmarte-on)Gauguinhez fűződő barátság fontossága művészetébenAz arles-i képek napsütötte színei (pl.: Tájkép aratáskor, Szalmakazlak)A lelkiállapot, a betegség kivetülése a témaválasztásra, ecsetkezelésre (pl.: Börtönudvar)Az expresszív kifejezőerő kialakulása

183

A művész legjelentősebb alkotásainak elemzése Van Gogh hatása a követők művészetére

- A képi kifejezés lehetőségeinek (pont, vonal, szín, fény–árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés, kompozíció, egyensúly, feszültség...) számbavétele

- Élmények megjelenítése az élmény hatását kifejező eszközökkelÉrzelmek, érzések, hangulatok kifejezése szabadon választott technikávalGondolatsorok, álmok megjelenítése képsorozattal

A csendélet

- A csendélet műfajáról tanultak rendszerezéseChardin, Monet, Van Gogh és Cezanne csendéleteinek összehasonlításaElemzési szempontok: a képi elemek, a csendélet tárgyai, a színhatás, a valőrök és a festői kifejezésmód összevetéseAz impresszionista és posztimpresszionista csendéletek stílusjegyeinek összegzése

- A színekről tanultak rendszerezéseA színek érzelmi, hangulati és hőhatása. A színek csoportosítása színezet, telítettség és világosság szerint. Színharmóniák, színkontrasztok. Lokálszínek, valőrök, színreflexek

- Csendélet beállítások készítéseKülönböző hangulatok, lelkiállapotok kifejezése tárgycsoportosításokkal, a környezeti elemek, az alap és háttér, a megvilágítás változtatásával

- Virágcsokrok csendéletszerű beállításának festői megjelenítése impresszionista vagy pointillista kifejezésmóddal. Különböző tárgyak csendéletszerű beállításának festői megjelenítése posztimpresszionista stílusban

A NABIS-csoport tevékenységeA szimbolista festők munkássága

Dekorativitás, szimbolizmus

- A nabis-csoport tevékenységének megismerése:A nabis szó jelentése. A kezdeti idealisztikus filozófia. Derűs színkompozíciók, interieurök. A plakát és az alkalmazott grafika előtérbe kerüléseDekoratív, szimbolikus elemekkel telített festészet és iparművészetPierre Bonnard, Edouard Vuillard, Csók István, Rippl-Rónai József festészete

- A szimbolista festők megismerése:A szimbolizmus szó jelentése. A szimbolizmus eszmevilágaSzakítás a naturalizmussal. A valóság megvetése. Eszmékhez és álomba menekülésA szimbolista festmény jellemzői (jelképes, szubjektív, érzéki és dekoratív egyszerre)Vonzódás az idealista, a misztikus, a fantasztikus és az irreális témák irántPaul Gauguin, Gustave Moreau, Odilon Redon, Auguste Rodin, Pierre Puvis de Chavannes, Edvard Munch, Ferdinand Hodler, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulá-csy Lajos művei

- Dekoratív szimbolista plakát tervezése

184

Csontváry Kosztka Tivadar munkásságaÖsszehasonlító elemzés

- Csontváry Kosztka Tivadar életének és munkásságának megismerése:Csontváry sajátos filozófiája. A lét, a természet titkainak keresése Festészeti tanulmányok Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, a német és francia akadémiákon. Önképzés a természet tanulmányozása révénA korai képeket jellemző természetleíró festészetA cédrusos képeken megjelenő titkos szimbólumvilágA látvány átértelmezése a naív–expresszív–realista korszakban: A műveit jellemző harmónia és tragikus vergődés. A realista meglátások, a dekoratív színtobzódás és a nagyvonalú formaalkotás egységeA festő által teremtett természet, az új, öntörvényű mikrokozmosz megjelenése Csontváry újrafelfedezése és hatása

- Összehasonlító elemzés:A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című alkotások összehasonlító elemzése Az összehasonlító elemzések tapasztalatait felhasználva önmagukat vagy társukat jelképező fák alkotása. Belső tulajdonságokat kifejező önarckép készítése

A historizmus, akadémizmus és eklektikaDíszletek tervezése

- A historizmus és akadémizmus művészetének megismerése:A historizmus által felújított történelmi stílusok. A neobarokk formák megjelenése a festészetben és a szobrászatban (különösen az emlékműszobrászatban)A historizmus szoros kapcsolata az akadémizmussalKarl von Piloty hatásaBenczúr Gyula kivételes tehetsége, festői nagysága

- Az eklektika művészetének megismerése: A stílus jellemzője (szabad válogatás a különböző korok formakészletéből)A XIX. század második felétől kialakuló új építészeti igényekAz acél alkalmazási lehetőségei. Az öntött- és hengerelt vas felhasználásaGustav Eiffel vasszerkezetű építményeiF. Dutert és H.-L. Contamin, Paul Abadie, a Ring épületeiA magyar építészek (Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos) legjelentősebb alkotásai

- A megismert ábrázolási rendszerek segítségével díszletek, épületelemek tervezése

A szecesszió művészeteA műelemzésekhez kapcsolódó tárgytervezés

- A szecesszió művészetének megismerése: Szembefordulás a historizálás minden válfajával, az embernyomorító modern gyáriparralKülönleges, szimbolikus, bizarr témák, stilizált növényi motívumok megjelenéseÖsszművészeti törekvés

185

A funkcionális alakítás, a korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma és a plasztikusság előtérbe kerülése a szecesszió építészetében. Antoni Gaudi, Joseph-Maria Olbrich, Lechner Ödön, Kós Károly épületeiA szecesszió festészetét jellemző díszítő jellegű stilizálás, dekorativitás, allegorizálás Paul Gauguin, Gustav Klimt, Vaszary János, René Lalique alkotásaiA szecesszió iparművészete

- A Gödöllői Művésztelep – a szecesszió magyar központjaA magyar ősi motívumkincs meghatározó szerepe a gödöllői művészek formanyelvében. Képviselői: Körösfői-Kriesch Aladár, Róth Miksa, Zsolnay Vilmos

- A Kecskeméti Művésztelep létrejötte Iványi Grünwald Béla vezetésével- Róth Miksa alkotásainak hatására szecessziós üvegablakok tervezése

A nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetek

- Beszélgetés világszemléletről, hitről, vallásról:A lélekhit, a test és a lélek kettősségének, a lélek halál utáni továbbélésének hiedelmeA vallás mint eszmei rendszer, az egyház mint intézményi rendszer. Az egyház és a világi hatalom összekapcsolódása. A vallás meghatározó szerepe a kultúrábanA nagy világvallások alapjainak megismerése: a judizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus, kínai universismus tételei, története. Azonosságok és különbségekA vallásokhoz kapcsolódó művészetek (építészet, festészet, szobrászat, zene ..)A világszemlélet sokrétűségének elfogadása, az empátia kialakítása a beszélgeté-sek során

- Önálló gyűjtőmunka választott vallás tárgyi világához fűződően (forma-, szín- és motívumelemzések)

A természeti népek kultúrájaA törzsi kultúra tárgyai

- Beszélgetés a történelem, fejlődés, civilizáció, modernizmus fogalmáról- Természeti népek, törzsi kultúrák vizsgálata:

Fennmaradásuk körülményei, lehetőségei. Szerepük az ősi életmód megismerésébenTársadalmuk, gazdasági, technológiai jellemzőikTermészetszemléletük, hitviláguk, mágikus tevékenységeik. A zene és a tánc szerepe. Tárgyi kultúrájuk, önellátó kézműves tevékenységük, díszítőművészetükAzonosságok felfedezése földrésztől függetlenülA modern világ (pozitív és negatív) hatása életükreEgy választott terület sokrétű elemzése (pl.: ázsiai nomád népek, indián kultúra)

- Más kultúrák hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás (pl.: indián gyöngyhímzések, afrikai maszkok, mexikói szőttesek). Forma-, szín- és motívumelemzések

186

A XX. század első felének jellemzői

- A XX. század első felének általános jellemzői:Hatalmi terjeszkedések a század első felében. Az első és második világháború hatásaA fasizmus ideológiája. A kommunizmus történelemformáló tevékenységeA gazdasági válságok, világválságok. A tudomány és a technika hatásaA neopozitivizmus és egzisztencializmus filozófiájaA primitív kultúrák felé forduló érdeklődésAz ember megváltozott világszemléletéhez, érzelemvilágához illő, azt tükröző új művészeti kifejezési formák keresése. Műfaji újításokAz avantgard különböző irányzataiA befelé és kifelé fordulás megnyilvánulása a különböző művészeti irányzatokban

- Elemzések, tanulmányok készítése a XX. század első felének művészetéről – a történelmi, az ideológiai-eszmei háttér és az azt kifejező művészeti irányzatok összefüggéseiről

A XX. század építészeteOrganikus építészeti formák tervezése

- A XX. sz. építészetének megismerése:A kor építészetének jellemzője: a rendeltetés elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő ún. funkcionális alakítás

- A gyárosokat, építészeket, iparművészeket egyesítő Deutscher Werkbund célja: a korszerű technika lehetőségeit egyesítő, jó minőségű, művészi szinten alakított, sorozatban termelt használati tárgyak előállítása

- A XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelyének a Bauhausnak megismerése:Walter Gropius szemlélete (az emberi környezetet céltudatosan és egységben alakító művészek, kézműves mesterek kinevelése). A Bauhaus tanárainak (Breuer Marcel, Kállai Ernő, Kandinszkij, Klee, Moholy-Nagy László, Johannes Itten) jelentősége

- A Mondrian alapította de stijl célkitűzése- A belső törvényszerűségek által meghatározott organikus építészet megismerése:

Wright, Sullivan, Aalto, Makovecz Imre és Csete György munkássága- Tájhoz kapcsolódó organikus építészeti formák, vagy az ősi formavilág

felhasználásával épület homlokzatok, makettek tervezése

A fauvizmus és expresszionizmus művészete - A fauvizmus megismerése:

A harsogó, vad színellentétek, színkontrasztok használatának indokai. A festmény megfosztása a harmadik dimenziótól. Matisse, Derain, Dufy művei

- Az expresszionizmus megismerése:A mozgalom társadalmi okai. A freudizmus és az egzisztencializmus hatása. A látásmód egyéni, szubjektív jellege, a színek drámai kezelése és a formák

187

eltorzítása. A személyes, belső érzelmek, a szociális mondanivaló szenvedélyes kifejezése. Az egzaltált alkotói indulat, magány, szorongás, kilátástalanság, iszonyat, halál, háborús előérzet megjelenítése. A vonal, a szándékos formatorzítás, a valóság egyes elemeinek eltúlzása, a színek fokozása, harsogóbbá tétele vagy éppen eltompítása. Az expresszionizmus különböző csoportjainak (Die Brücke, Der Sturm, Der Blaue, Reiter, Neue Sachlichkeit) megismeréseMunch, Kirchner, Nolde, Marc, Kandinszkij, Schiele, Grosz, Kokoschka műveiA magyar expresszionista művészek megismerése. Derkovits Gyula művészete

188

A kubizmus és a Nyolcak művészeteA kubizmus képépítésének modellezése

- A kubizmus megismerése: A kubizmus gyökerei: a néger szobrászat, a primitív művészet formavilága, a fauvizmus és Cézanne hatásaApollinaire nézete (az igazságot a dolgokban csak a belső szerkezet megragadásával, a geometrikus absztrahálással lehet elérni)A látvány tárgyainak mértani formákká, geometrikus testekké való felbontásaA rend és állandóság igénye. A változó, a véletlenszerű, az esetleges kikerülése, a klasszikus perspektíva mellőzése, a színek leegyszerűsítéseA kubizmus korszakainak (plasztikus, analitikus, szintetikus kubizmus) értelmezéseA kubizmus utódirányzatainak (orfizmus, purizmus, vorticizmus, Section d’or) elemzésePicasso, Gris, Braque, Derain, Leger, Delaunay, Metzinger, Archipenko művei

- A Nyolcak monumentális művészeti törekvései. Kernstok Károly, Czóbel Béla, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Márffy Ödön, Vedres Márk, Fémes-Beck Vilmos művészete

- Csendéletből kiindulva a plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus komponálási módjainak, kifejezési eszköztárának modellezése

A futurizmus és a dadaizmus művészeteA mozgás, a dinamika megjelenítése

- A futurizmus megismerése: Jellemzői: a múlt tagadása, a militarizmus, a háború, a modern nagyváros, a technika, a sebesség és a dinamizmus dicsőítéseA múlthoz kötődő könyvtárak, múzeumok és képtárak lerombolásának követeléseA művész legfontosabb feladata: a kinetikus (mozgási) energia, a dinamika és lendület, a gép és az új technikai vívmányok kifejezéseBalla, Boccioni, Carra, Russolo, Severini, Duchamp művészete

- A dadaizmus nézeteinek megismerése:Minden örök elv, szabályos rend, logikus értelem tagadásaA múlt elvetése, bizalmatlanság a jövővel kapcsolatban A jelenben való gátlástalan cselekvés létjogosultságának hirdetéseÚj műfajai: ready made, collage, frottázs, fotómontázs, merzkép, objet trouvéDuchamp, Hausmann, Picabia, Ernst, Arp, Schwitters művei

- A vizuális megjelenítés választható feladatai:Fotómontázs készítése szabad asszociáció alapjánDúcképzésre alkalmas anyagokkal a dinamikus mozgás kifejezése a mozgásfázisok egyidejű megjelenítésévelA dada új műfajainak alkalmazásával dadaista alkotások készítése

189

A szürrealizmus művészeteElvont gondolatok kifejezése

- A szürrealizmus megismerése:A szürrealizmus meghatározása (André Breton kiáltványa szerint a szürrealizmus olyan „pszichikai automatizmus”, amelynek segítségével az ember a gondolkodás tényleges működését fejezheti ki). Visszahúzódás a logikai összefüggések rendszeréből a fantázia, az irrealitás, a tudattalan világába. A valóság új dimenzióinak (az álom, az őrület, a hallucinációk, a delírium, a csodálatosság és a szabad képzettársítás) előtérbe kerüléseA törzsi népek gyermekrajzszerűen egyszerű művészetének hatására létrejövő neo-primitivizmus jellemzői. Rousseau, Chirico, Dali, Ernst, Chagall, Miro, Arp, Tan-guy, Klee, Magritte, Picabia, Vajda Lajos, Bálint Endre műveiA szürrealizmus új technikáinak (kollázs, dekollázs, kalligráfia, tasizmus...) megismerése

- A képi megjelenítés választható feladatai:Apollinaire verseihez illusztráció készítése kollázs technikávalA zenei részletek hangulatának, a zene által keltett érzéseknek, képeknek szürrealisztikus megjelenítése

A két világháború közötti magyar művészet

- A Szentendrei Iskola megismerése:A szentendrei művésztelep megalakulása és működése. Boromisza Tibor, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla jelentőségeA szentendrei atmoszféra meghatározó szerepe az iskola létrejöttébenA neoklasszicista irányzat képviselőiA konstruktív (az expresszionizmust, a plein airt, valamint a kubista festészetet magába foglaló) irányzat képviselői: Barcsay Jenő, Paizs Gobel Jenő, Deli Antal, Kántor Andor, Jeges Ernő, Heintz Henrik és Herman Lipót

- Az Európai Iskola megismerése: A fauvizmust, kubizmust, expresszionizmust, absztrakciót és szürrealizmust képviselő festők összefogása. Célja egyetemes érvényességű, európai rangú magyar művészet teremtése. Gegesi Kis Pál, Kállai Ernő, Mezei Árpád, Pán Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Barta Lajos, Beöthy István, Bokros B. Dezső, Borsos Miklós, Hajdú István, Jakovits József, Vilt Tibor, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Kállai Ernő művei

- A két világháború közötti magyar képzőművészet időszakának megismerése:- A baloldali polgári szemléletű K Ú T tevékenysége. A Nyolcak örökségének

folytatásaKernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Egry József, Berény Róbert, Rippl-Rónay József, Vaszary János, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Szőnyi István művei

- A Római Magyar Akadémia által kialakított monumentalista és újklasszicista követelmények megjelenése a Római Iskola művészetében. A később neobarokk és népi törekvések. Patkó Károly, Medveczky Jenő, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál művészete

190

- Líraiság és intimitás a Gresham elveibenMűvészetük jellemzői: a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenítése, az örök értékek felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége. Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egry József, Ferenczy Béni, Berény Róbert, Borsos Miklós alkotásai

- A szocialista eszmék, a hétköznapok gondjainak, drámáinak bemutatása a szocialista törekvésekben. Derkovits Gyula, Bokros Birman Dezső, Mészáros László, Ferenczy Noémi, Goldman György, Dési Huber István

Az absztrakt művészet jellemzőiAbsztrahálási folyamat

- Az absztrakt művészet megismerése:Elvonatkoztatás a tárgyszerű valóságtólA tér, a forma, a szín, a vonal és a felület megjelenése a maga tisztaságában

- A geometrikus absztrakció irányzatainak megismerése:A szerkezetet teremtő sugarak rendje a radiantizmus festőinél Az üresség, a semmi megjelenítése Malevics és a szuprematizmus képviselőinélA szerkezet fontossága a konstruktivisták (Tatlin, Rodcsenko, Gabo, El Liszickij, Kassák, Moholy-Nagy) alkotásaibanMondrian neoplaszticista törekvéseiA magyar aktivisták (Kassák Lajos, Uitz Béla, Berény Róbert, Bíró Mihály, Dénes Valéria, Kmetty János, Perlott-Csaba Vilmos, Bortnyik Sándor) munkássága

- Egy szimbolikus jelentésre alkalmas forma absztrahálási folyamata

A lírai absztrakció irányzataiA lírai absztrakció technikái

- A lírai absztrakt művészet (az absztrakt expresszionizmus) megismerése: A szigorú, hűvös, geometrikus absztrakcióval ellentétben törekvés az egyéni hangvételre, az organikus (szerves, életszerű) alakításra, az alaktalan (amorf) képződmények vagy a természeti törvényeket absztraháló geometrikus, lírai kompozíciók létrehozásáraÚj kifejezési formák és technikák kereséseA csurgatásos festés (drip painting) és az automatikus („önműködő”) írás alkalmazásaA szín elsődlegességének szerepe az orfizmusbanA szubjektum szerepének megnyilvánulása a gesztusfestészetben (Pollock, Tobey) és a kalligrafikus iskola (Schulze, Mathieu, Hartung, Korniss Dezső, Csáji Attila) tevékenységében. A belső víziók szerepe a francia informel art brut irányzatában (Jean Dubuffet)

- A vizuális megjelenítés választható feladatai:Irodalmi és zenei alkotások hangulatának érzékeltetése csurgatásos festéssel vagy automatikus írássalGesztusfestészettel a pillanatnyi érzelmi állapot megjelenítése

191

A neoavantgárd jellemzőiForma nélküli kompozíciók alkotása

- A neoavantgard legáltalánosabb jegyeinek megismerése:A II. világháború következményei. Új politikai és gazdasági erőviszonyok. Hidegháború. Ökológiai, energia- és nyersanyagválság. Demográfiai robbanás, élelmiszerhiány. Elgépiesedés, munkanélküliség. Kábítószer-fogyasztás, bűnözés, erőszak. A család válságaA tömeghírközlés révén a tömegek manipulálása. A reklámpropaganda hatása az életformára.A marxizmus, a strukturalizmus, az egzisztencializmus és a szcientista elméletek hatásaLázadások, tiltakozások az értékek elvesztése ellenVonzódás a köznapi, a közönséges, a sokkoló művészet iránt

- Az absztrakt expresszionista festészet az informel jellemzői:A forma tagadása, a faktúra fontossága A gesztusfestészettel és kalligráfiával rokon tasizmus kialakulása A magyar tasiszta irányzatok megjelenése Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István, Hortobágyi Endre, Keserű Ilona festészetébenA COBRA-csoport kifejezésformája

- A vizuális megjelenítés választható feladatai:Az automatikus képírás tudatos továbbfejlesztésével alkotások létrehozásaFaktúrák kialakítása csurgatással

A tudományos technicista irányzatok - A tudományos technicista művészeti irányzatok megismerése:

Előzmények: Gabo, Moholy-Nagy László, Rodcsenko és Calder művei A látásérzékelésre ható op art megismeréseA mozgás és fényjelenségek szerepe a Vizuális Művészeti Kutatócsoport (GRAV) tagjainak: Vasarely, Morellet, Soto, Agam műveibenA programozott vezérlésű mozgó–hangzó–fénylő szobrok megjelenése a kinetikus művészetben. Calder, Bury, Rickey, Tinguely, Takis, Schöffer, Mack, Soto, Ha-raszty István, Dargay Lajos, Balogh László, Csáji Attila műveibenA szerkezet, a felépítés fontossága a strukturalizmus képviselőinek művészetébenA variációk szerepe a komputergrafikában és a szisztematikus művészetbenA minimálisra, az ürességre, az idea elsődleges kifejezésére való törekvés megjelenése a minimal art képviselőinélAz amerikai minimalista festészeti irányzatok (hard edge, shaped canvas, colour-field, monokróm) megismerése

- A tisztán fogalmi szintre törekvő konceptuális művészet megismerése:A köztes műfajok: a mixed media és a multimedia előtérbe kerüléseJoseph Kosuth, On Kawara művei

- Az elemző, értelmező szemlélet előtérbe kerülése az analitikus festészetbenAlbert Zsuzsa, Gáyor Tibor, Maurer Dóra, Mengyán András, Halász Károly munkássága

192

- A természeti környezetet, a tájat megváltoztató land art művészet képviselőinek (Smithson, Oppenheim, Christo, Kismányoki Károly, Ficzek Ferenc, Halász Károly, Pinczehelyi Sándor és Szíjártó Kálmán) alkotásaiA föld, mint anyag szerepe az earth art-banA mulandó anyagok (élő organizmusok, növények vagy állatok) szerepe az arte povera által kifejezett elmúlás, átalakulás, változás megjelenítésébenA hazai művészetben Erdélyi Miklós, Szentjóby Tamás és az INDIGO-csoport tevékenysége tartozik e jelenségkörhöz.

- A környezet megváltoztatására irányuló project art tevékenysége- A tanulói tevékenység választható feladatai:

Op art művek, mobilok, komputergrafikák, formázott vásznak, éles körvonalú szerkezetek, monokróm festmények létrehozásaKörnyezetünk megváltoztatására, a táj átalakítására tervek készítéseFöldből és múlandó anyagokból az idő változását érzékeltető alkotások létrehozása

A pop art művészetKollázsok, egyéni mitológiák létrehozása

- A pop art és a pop arttal rokon jelenségek megismerése:Célkitűzése: a hétköznapok jelképeinek bevonása a műalkotásba. A művészet és az élet, a művész és a nem művész közötti különbség felszámolására, a hagyományos esztétikai felfogás lerombolásaRobert Rauschenberg, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Jasper Johns, David Hockney, Mimmo Rotella művei

- Az összerakott kép, a kollázs elv, a háromdimenziós elemek megjelenése combine paintingben

- A talált tárgy szerepe az assemblage irányzatban. Konkoly Gyula, Paizs László, Szentjóby Tamás alkotásai

- Az egyéni mitológiákhoz, mágikus–allegorikus tárgyértelmezéshez kapcsolódó enviroment bemutatása

- Az új realizmus és a hiperrealizmus bemutatása. Csernus Tibor, Lakner László, Gyémánt László, Méhes Lóránt, Koncz András, Fehér László művei

- A tanulói tevékenység feladata:A műelemzésekhez kapcsolódva újságfotókkal, tárgyakkal, tárgytöredékekkel plasz-tikus képek kialakítása

Az akcióművészet irányzatai

- Az akcióművészet megismerése: A műfaj az allegorikus cselekvéstől, az emberi, társadalmi, szociológiai kapcsolatok vizsgálatán át, a politikai és ideológiai előadásokig, demonstrációkig tág teret biztosít az alkotó és a befogadó közötti szakadék áthidalására, befolyásolásáraSchwarzkogler, Nitsch, Szentjóby Tamás, Hajas Tibor, Erdélyi Miklós, Halász Péter, Szirtes János, Böröcz András, Révész László, El Kazovszkij műveiImprovizált történések, előre nem látott és tervezett cselekvések a happening művészetben

193

A művész személyének, az alkotó testének műalkotássá válása a body artbanA mű születési folyamatának dokumentálása a process artbanA performance-ben megjelenő összművészeti törekvésAz alkotó és a befogadó közötti különbség felszámolása, a művészet életformáló hatásának hangsúlyozása a fluxusbanA politikai elkötelezettség igényének megjelenése a polikunstbanA pecsétművészet, a mail art megismerése

- A különböző művészeti ágak hatáselemeinek egyesítésével performance tervezése. A performance videóval, fotóval való rögzítése

A posztmodern művészetMediális törekvések

- A posztmodern művészet megismerése:A vietnami háború kudarca, olajválságok, terrorizmus, nemzetközi neokonzervatizmus, erősödő korrupció. A közösségi mozgalmak „kihűlése”A világ egyszerre lenyűgöző és riasztó. A köznapi valóság és a művészet, a magas és népszerű kultúra, az eredeti és műtermék összemosódásaA posztmodern művészet jellemzői: a stíluspluralizmus, a nihilizmus, a konvencióellenesség, az irónia, a monumentalitás, a kétértelműség, a magas- és közrendű művészet eklektikus összeolvadásaA posztmodern művészet a műalkotást történeti, kultúrtörténeti motívumokkal, idézetekkel, utalásokkal telíti. Az idézett stílusokat kétkedéssel, csalódott, kiábrándult felhanggal használja

- A mass media (tömegtájékoztatási eszközök) jelentőségének megismerése:Korunk új művészeti formáinak – a televízió, rádió, film és a sajtófotó – elemzéseA legújabb médiális törekvések (médiális fotó, kísérleti film, számítógépes lézersugaras képalkotás és a térhatású holográfia) megismerése- Az egyedi műalkotás hitelességének hangsúlyozása, a személyes élmény és a szubjektív létállapot középpontba helyezése a transzavantgárd művészetbenA magyar transzavantgárd művészek: Fehér László, Soós Tamás, Mulasics László, Bukta Imre, Várnagy Ildikó, El Kazovszkij műveiA szorongás, az agresszivitás, rock-kultúra, a szélsőségesen szubjektív világfelfogás megnyilvánulása az „indulatos festészet” – a heftige melerei-benAz erőszak, a dráma, a pesszimizmus, a nagyvárosi legendavilág megjelenése az „új vadak” – a neue wilde – festészetébenA kiábrándultság, a dekadencia, a nagyvárosi látványvilág és a dekoratív festőiség párosítása a „tapéta-festészet” a pattern paintingbenA nagyvárosi folklór, a képi humor megjelenése a házfalak, kerítések, metrók graffitiinA művész egyéni élményanyagának mitológiaként való megjelenése az új szimbolizmus művészetébenA művészi személyiség középpontba állítása jelek, dokumentumok, azaz nyomok rögzítésével a spurensicherung irányzatban

- A magyar posztmodern törekvések megismerése, elemzése- A tanulói tevékenység feladatai:

194

A tömegtájékoztatási eszközök mondanivalójának, hatáselemeinek, közízlést befolyásoló szerepének vizsgálata. A műelemzéshez kapcsolódva graffiti készítése.

195

A szabadon választható tantárgy, a művészettörténet tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék,és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke

kötelező meglévőeszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés

Helyiségektanterem a tanszakok és a tanulók

létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközeitanulói asztalok, székek a tanulók létszámának

figyelembevételével20

nevelői asztal, szék tantermenként 1 1tárolószekrény tantermenként 1 1tábla tantermenként 1 1magnetofon vagy CD-lejátszó

tantermenként 1 1

video (lejátszó, felvevő)televízió, videokamera

iskolánként 1 1

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1 1

írásvetítő iskolánként 2 1sötétítő függöny ablakonként, az ablakok

lefedésére alkalmas méretben1

ruhatároló (fogas) a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető

20

szeméttároló helyiségenként 1 1

196

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető................................................................................................3

A pedagógiai program felülvizsgálatának munkafázisai.......................4A pedagógiai program tartalmi elemei, felépítése..............................15- A nevelési program értelmezése.......................................................15- A helyi tanterv értelmezése...............................................................23

Példa alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiaiprogramjára.........................................................................................29 - Nevelési program...........................................................................34 - Helyi tanterv...................................................................................41Kötelező tantárgyak helyi tanterve:- Rajz-festés-mintázás helyi tanterv....................................................47Műhelyprogram...................................................................................85Tanszaki helyi tantervek:- Grafika műhely – helyi tanterv.........................................................87- Makett- és papírtárgykészítő – helyi tanterv...................................101- Kézműves műhelygyakorlat – helyi tanterv...................................113- Bábkészítő műhelygyakorlat – helyi tanterv...................................137- Textilműves műhelygyakorlat – helyi tanterv................................147Szabadon választott tantárgy- Művészettörténet, művészettörténetre épülő gyakorlatok..............157

Tartalomjegyzék................................................................................183

197

Számítógépes tipográfia:Baranyai Attila

Kiadó:Vizuális Pedagógiai Műhely

9082 Nyúl, Fekete István út 27.Tel.: 96/364 271

Nyomda:PALATIA Nyomda és Kiadó Kft.

9026. Győr, Viza u. 4. Tel.: 96/332-642

ISBN 963 216 381 8

© Vizuális Pedagógiai Műhely9082. Nyúl, Fekete István út 27.