Vladimir Jurowski és A Felvilágosodás Korának Zenekara

2015. január 16.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Regisztráljon ingyenes hűségprogramunkba, válassza ki az Önhöz illő müpa+ kártyát, és élvezze a kedvezményeket!

MÉ

G

TÖ

BB

M

ÜP

A!

upa_

huse

gkar

tya20

14_8

5x54

_06_

ny.in

dd 3

5/6/14

4:31

PM

MÉG

TÖB

B M

ÜPA!A!

upa_

huse

gkar

tya20

14_8

5x54

_06_

ny.in

dd 5

5/6/14

4:31

PM

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

Mupa_husegkartya2014_85x54_06_5old-ny.pdf 1 2014.11.05. 11:01

MÉ

G

TÖ

BB

M

ÜP

A!

upa_

huse

gkar

tya20

14_8

5x54

_06_

ny.in

dd 1

5/6/14

4:31

PM

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

Mupa_husegkartya2014_85x54_06_1old-ny.pdf 1 2014.11.05. 11:03

mupa.hu/mupaplusz

Még több Müpa!Élmény! Minden tekintetben.

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

3

2015. január 16.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vladimir Jurowski és A Felvilágosodás Korának ZenekaraKözreműködik: Szergej Leiferkusz – bariton

Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen (eredeti változat)

Muszorgszkij: Borisz Godunov Koronázási jelenet Borisz monológja (II. felvonás) Borisz halála

Csajkovszkij: I. (g-moll) szimfónia („Téli álmodozás”), op. 13 I. Allegro tranquillo II. Adagio cantabile, ma non tanto III. Allegro scherzando giocoso IV. Andante lugubre – Allegro moderato – Allegro maestoso

A Borisz Godunov részleteiben a harangozás, valamint a kórus éneke felvételről hangzik el a szentpétervári Mihajlovszkij Színház Zenekara és Kórusa előadásában, Vlamidir Jurowski vezényletével.

4

Vladim

ir Ju

ro

wski és a

FelVilágo

sodá

s kor

án

ak Zen

ekar

a

Vladimir JurowskiFotó © Roman Goncharov

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

5

Images of Russia, azaz Képek Oroszországból – Londonban ezzel a címmel hir-dette meg A Felvilágosodás Korának Zenekara azt a programot, amely ma este a Művészetek Palotájában hallható. Muszorgszkij és Csajkovszkij művei talán meglepően hathatnak az 1986-ban alapított londoni historikus együttes műso-rán, ám a zenekar rendszeresen átlépi a nevében jelzett korszak határát: ezúttal éppenséggel az 1860-as és 1870-es évek fordulójáig merészkedve. A művekhez való közelítésük és interpretációjuk jellege azonban e kirándulások során is historikus marad, ahogyan erről két éve, az együttes legutóbbi budapesti fellé-pésének apropóján Stephen Carpenter, a zenekar igazgatója is beszélt, Fazekas Gergely kérdésére felelve.– Amikor kilépnek a 18. század végi repertoárból, a zenészek más hangszereket használnak?– Igen, és ez alapvető az együttes filozófiáját illetően. Mindig korabeli hangszere-ken játszanak a muzsikusaink, de mindig olyanokon, amelyek az adott korszakban és repertoárban voltak használatosak. Nagyon kíváncsiak voltak a zenészek pél-dául arra, hogy Debussy vagy Ravel milyen hangszerekre írta a darabjait. A fuvolá-soknak és az oboásoknak rengeteg hangszerük van: német, francia, olasz, barokk, klasszikus, kora romantikus, késő 19. századi és így tovább.”A Felvilágosodás Korának Zenekara akkor, 2013 januárjában Sir Simon Rattle ve-zényletével adott koncertet a Művészetek Palotájában. A zenekari demokráciát kezdetektől a legkomolyabban érvényesítő, önkormányzó együttesnek nincs sem fő-zeneigazgatója, sem vezető karmestere, ehelyett időről időre néhány kiválasztott művésszel (Principal Artist) lép munkakapcsolatra. Jelenleg Sir Simon Rattle mellett Sir Mark Elder, Fischer Iván és a ma esti hangverseny dirigense, Vladimir Jurowski tartozik a karmesterek e megtisztelő és rangos körébe (va-lamint a zenekar tiszteletbeli karmestere, Sir Roger Norrington). Az együttes szerteágazó és roppant innovatív működésében mindnyájuknak fontos szerep jut, így közreműködésüket azok az új típusú kezdeményezések, sorozatok és koncertformák sem nélkülözhetik, amelyekről a zenekar igazgatója két eszten-deje így beszélt:

„Különös paradoxon a zenekarral kapcsolatban, hogy miközben többnyire két-három- száz éves zenéket játszunk, 21. századi eszközöket használunk e zenék tálalásában, a közönséggel való kapcsolattartásban, s azt hiszem (remélem), hogy úttörők vagyunk e téren a historikus együttesek körében.”

6

Vladim

ir Ju

ro

wski és a

FelVilágo

sodá

s kor

án

ak Zen

ekar

a

„Aktívan jelen vagyunk a közösségi oldalakon – a Facebookon, a Twitteren –, és különféle eszközökkel próbáljuk becsalogatni koncertjeinkre az ifjabb gene-rációt. Még 2006-ban indítottuk útjára The Night Shift (Éjszakai műszak) című sorozatunkat a tizennyolc és harmincöt év közötti korosztályt megcélozva, s évente három-négyet rendezünk az ilyen estekből Londonban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hagyományos közönségünknek tartunk egy rendes koncertet, mondjuk a Queen Elizabeth Hallban héttől kilencig. Megvárjuk, hogy a hangver-seny közönsége hazamenjen, közben átrendezzük a termet, beállítjuk a fénye-ket, és este tíztől újra előadjuk a műsort más közegben, lazább keretek között. Ilyenkor nemcsak a darabok hangzanak el, hanem valaki beszélget is a muzsiku-sokkal, a karmesterrel, kommentárt fűz a művekhez.”

„A vezénylés zen-mestere”, írta a londoni The Times az 1972-ben született Vladimir Jurowskiról, aki az utóbbi két évtized egyik leglátványosabb karmesteri pályafutá-sát tudhatja a magáénak, s aki, ha tehetné, mégis inkább láthatatlan karmesterré válna. Az önmagát egyszerű közvetítőnek, a zenei interpretáció bábájának tekintő Jurowski többgenerációs zenészfamília tagja: nagyapja filmzeneszerző, édesapja karmester, öccse, Dmitri ugyancsak egyre sikeresebb fiatal dirigens, húguk, Maria pedig zongoraművész.A Moszkvában, majd Drezdában képzett karmester számára az 1995-ös év hozta meg az elismerést, méghozzá egy orosz mű révén: Rimszkij-Korszakov Májusi éj

A Felvilágosodás Korának Zenekara

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

7

című operáját vezényelte a Wexfordi Fesztiválon. A következő évben már operát vett fel az egyik legnevesebb lemezkiadónál, és egy Nabucco-produkcióval de-bütált a Covent Gardenben. Jurowski azóta vezényelt a New York-i Metropolitan-ben, rendszeres vendégkarmestere a Philadelphia Zenekarnak, működésének súlypontja azonban mindmáig Nagy-Britanniában van. Így 2001-től 2013-ig ő volt a Glyndebourne-i Fesztivál zeneigazgatója, s miután éveken át tevékenyke-dett a Londoni Filharmonikus Zenekar első vendégkarmestereként, 2007 óta a Thomas Beecham és Malcolm Sargent által alapított zenekar vezető karmestere. Már csak a glyndebourne-i produkciók révén is régóta munkakapcsolatban áll A Felvilágosodás Korának Zenekarával, hiszen az együttes állandó közreműkö-dője a világraszóló Kelet-sussexi Fesztiválnak.A karmester, aki egyik interjújában a Mumin-könyvek Vándorát nevezte meg kedvenc fikciós hősének, a már idézett beszélgetésben így válaszolt arra a kérdésre, hogy mit élvez leginkább A Felvilágosodás Korának Zenekarával való közös munkában:

„Az elkötelezettséget és az érdeklődést, amelyet a muzsikusok az előadott zene iránt tanúsítanak. Hogy akármit is játszanak – az FONTOS számukra.”

Az orosz programot Mogyeszt Muszorgszkij (1839–1881) Éj a kopár hegyen című műve indítja, méghozzá az eredeti, ám mindmáig igen ritkán felhangzó formájában előadva. Ahogyan több más Muszorgszkij-alkotásnak, ennek a műnek is változatokban, átdolgozásokban gazdag a története, miután az 1867-es zenekari darab befejezett, letisztázott partitúrája elsüllyedt a fiókban. Ez az eredeti változat ugyanis nem nyerte el Muszorgszkij zenei felettes énje, Milij Balakirev tetszését. Az ekkor éppen állástalan fiatal zeneszerző önérzetesen fogadta mestere kedvezőtlen ítéletét: „Én ezt a darabot jelentékenynek tartot-tam, tartom és fogom tartani, olyan mű-nek, amelyben először álltam elő önállóan

Mogyeszt Muszorgszkij

8

Vladim

ir Ju

ro

wski és a

FelVilágo

sodá

s kor

án

ak Zen

ekar

a

nagyobb formátumú darabbal a sok apróság után. […] Akár beleegyezik abba, hogy boszorkáimat előadják, akár nem, azaz meghallom-e a darabot vagy sem, én nem változtatok semmit a darab felépítésén és kidolgozásán.”

Az eredeti változat mégis előadatlan maradt, zenei anyagát Muszorgszkij később két operában is felhasználta (a Mlada című, többekkel együtt jegyzett operabalett- ben, illetve A szorocsinci vásárban), ám a koncerttermekben ma leginkább Nyikolaj Rimszkij-Korszakov hangszerelése-átdolgozása hangzik fel, amely Muszorgszkij halála után öt esztendővel készült. Az eredeti zenekari darabról, amelynek első hanglemezfelvételét épp egy brit együttes (a Londoni Szimfonikus Zenekar) ké-szítette el a múlt század hetvenes éveiben, Muszorgszkij így írt egy barátjának még a komponálás esztendejében: „A Boszorkák – ez a darabom köznapi elne- vezése, hogy úgy mondjam, beceneve, valójában »Szentivánéj a kopár hegyen« – mint látja, megkeresztelt darabocska. Ha emlékezetem nem csal, a boszorkák ezen a hegyen gyülekeztek, pletykálkodtak, fondorkodtak, és várták a legnagyob-bat – a Sátánt. Megérkezésekor ők, tudniillik a boszorkák, kört alakítottak a trón körül, amelyen ott trónolt hatalmas kecskebak képében a Legnagyobb, s dicsőítő énekeket énekeltek neki. Amikor a Sátán a boszorkák dicsőítésétől kellőképpen felgerjedt, parancsával megnyitotta a boszorkányszombatot, miközben kiválasz-totta a neki tetsző boszorkákat, hogy kedvét lelje bennük. Így is csináltam meg.

Goya: Boszorkányszombat (részlet)

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

9

A címlapon feltüntettem a tartalmat: 1. A boszorkányok gyülekezése, tereferéik, plety- káik, 2. A Sátán érkezése, 3. A Sátán pogány dicsőítése és 4. Boszorkányszombat.”

„Vas Leiferkusz”, művésztársai és rajongói így emlegetik a hatvan-nyolc esztendősen is kirobbanóan energikus orosz baritont, Szergej Leiferkuszt. 1972-ben debütált – akkor éppen Leningrádnak hívott – szülővárosában, s 1977-ben csatla-kozott az akkor éppen Kirov nevét viselő Mariinszkij Színház operatársu-latához, ahová azóta is diadalmasan visszajár. A színészi játékban is erős Leiferkusz agresszív Scarpia, démoni Jágó (e szerepében Myung-Whun Chung Otello-lemeze és egy Solti György által vezényelt, emlékezetes londoni előadás felvétele is megörökítette), s természe-tesen az orosz operák területén is számos nagy szerep (Anyegin, Igor herceg, Mazeppa stb.) autentikus megformálója odahaza és világszerte egyaránt.

Leiferkusz Claudio Abbado ezredvégi Borisz Godunov-produkciójában a jezsuita Rangoni szerepét alakította lidérces megjelenítő erővel, ám a mostani hangver-senyen a címszereplő kitüntetett pillanatait idézi majd elénk. Az énekes, aki úgy tartja, hogy hazájának zenéje hozzásegítheti a világot az orosz kultúra és törté-nelem mélyebb megértéséhez, ezúttal azt a szólamot énekli, amely valósággal az orosz történelem, irodalom és zene – egyáltalán, az orosz sors sűrűsödési pontjá-nak vélhető.

Szergej Leiferkusz

10

„Mire jó a folyamatos harangzúgás felvonulás nélkül? […] Megismétlem, ez a jelenet nem

eléggé zenei, de színpadon, díszletekkel és szereplőkkel mély hatást válthat ki, bár a hang-

versenyen rám nem tett kielégítő benyomást.” 1872-ben így írt Cezar Kjui, az Ötök zeneszerzői

csoportjának másik tagja Muszorgszkij operájának Koronázási jelenetéről, amely ekkor hangverseny-

szerű előadásban került bemutatásra. A ma esti hangverseny közönsége nem csupán megcáfoltnak

érezheti ezt az ítéletet, de eme „baráti” kritika ol- vastán akár azt is megsejtheti, hogy ennek az ope-

rának sem volt könnyű útja a közönséghez. Mert bár 1874-ben, azaz még Muszorgszkij életében bemutatta

a szentpétervári Mariinszkij Színház, ám az már a má-sodik változata volt az 1868 óta készülő Borisz Godunov-

nak, amelyet azután 1896-ban Rimszkij-Korszakov, a múlt század negyvenes éveiben pedig Dmitrij Sosztakovics is

újrahangszerelt.„Enyém a cárok trónja, hatalmam tündököl” – kezdődik

Nádasdy Kálmán klasszikus magyarításában Borisz második felvonásbeli monológja, amelyben a bűntudattól gyötört uralkodó már személyiségének és hatalmának széthullását vizionálja. Az ott megsej-tett végzet beteljesedéséről az opera ma este harmadikként megszólaló nagyjelenete, Borisz halála tudósít, az operatörténet egyik legmegindí-tóbb búcsúmonológjával – ezúttal bariton hangon.

Borisz Godunov

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

11

„Ez egy színtisztán orosz szim-fónia. Minden egyes ütemén érződik, hogy csakis orosz írhat-ta. A zeneszerző orosz tartalom-mal töltötte meg a tőlünk távol, idegen földön kifejlődött formát.” Így írt 1883-ban a Rosszijszkaja Gazeta kritikusa Pjotr Csajkovszkij (1840–1893) I. szimfóniájáról, amely a „Téli álmodozás” melléknevet viseli. Ez volt az időközben átdolgo-zott szimfónia második, moszkvai megszólaltatása, tizenöt esztendővel az 1868-as szentpétervári ősbemutató után.

Az álmatlanság és elviselhetetlen fejfájások közepette megszületett szimfó-nia, amelynek kompozícióján a kortársak és egyes kutatók szerint is érződik a Mendelssohn- és a Schumann-hatás, dallamvilágát tekintve valóban félreismer-hetetlenül orosz alkotás: a negyedik tételben például egy tavaszköszöntő orosz dalt dolgozott fel Csajkovszkij.

A vigasztalanság és a ködök földjét megidéző, s a hallgatót téli utazásra hívó szimfónia méltán kap helyet a Csajkovszkij-felvételeivel jelentős szakmai és közönségsikert arató Vladimir Jurowski, illetve az orosz képek bemutatására vállalkozó londoni együttes, A Felvilágosodás Korának Zenekara programján.

Írta: László Ferenc

Pjotr Csajkovszkij

12

Vladim

ir Ju

ro

wski és a

FelVilágo

sodá

s kor

án

ak Zen

ekar

a

HEGEDŰMargaret FaultlessDavid RabinovichMiranda FulleyloveDeclan DalyAndrew RobertsJane GordonIona DaviesSimon KodurandClaire SansomMary HofmanJulia KuhnAnna CurzonColin ScobieNancy ElanRoy MowattClaire Holden Stephen RouseDebbie DiamondJayne SpencerJacek KurzydloSilvia SchweinbergerCatherine FordGeorge CliffordFlora Curzon

BRÁCSAMax MandelNicholas Logie Martin KellyAnnette IsserlisKate HellerMarina AschersonThomas KirbyLouisa Tatlow

CSELLÓLuise BuchbergerCatherine RimerAndrew SkidmoreHelen VerneyRichard TunnicliffeEric de WitPenny Driver

BŐGŐChi-chi Nwanoku MBECecelia Bruggemeyer Christine SticherJohn Henry BakerMatthew GibsonCarina Cosgrave

FUVOLALisa Beznosiuk Katy BircherNeil McLaren + piccolo

OBOADaniel Bates Michael O’Donnell

KLARINÉTAntony PayKatherine Spencer

FAGOTTJane Gower Philip Turbett

KÜRTRoger MontgomeryMartin Lawrence Gavin EdwardsDavid BentleyNicholas Benz

TROMBITAPaul SharpSimon Munday

KORNETTDavid BlackadderPhillip Bainbridge

HARSONASusan AddisonDavid WhitsonStephen Saunders

TUBALee Tsarmaklis

TIMPANIScott Bywater

ÜTŐHANGSZEREKMatthew DickinsonRichard HorneGlyn MatthewsNigel Bates

A Felvilágosodás Korának Zenekara

Vla

dim

ir Ju

ro

wsk

i és

a F

elVi

lágo

sodá

s ko

rá

na

k Ze

nek

ar

a

13

14

Vladim

ir Ju

ro

wski és a

FelVilágo

sodá

s kor

án

ak Zen

ekar

a

Vladimir JurowskiPhoto © Sheila Rock

15

VlA

dIM

IR Ju

RO

wSK

I AN

d TH

e O

RcH

eSTR

A O

F TH

e A

Ge O

F eN

lIGH

TeN

MeN

T

SummaryImages of Russia is a programme of music presented in London by the Orchestra of the Age of Enlightenment and to be heard this evening at the Palace of Arts. Although it might appear surprising to find Mussorgsky and Tchaikovsky on the programme of this orchestra founded in 1986 as a period ensemble, the OAE is known for regularly stepping beyond the boundaries of the period set by its name. Opting for a democratic structure from the outset, the ensemble has no permanent music director, instead working with chosen conductors (Principal Artists) on an ad hoc basis. This prestigious circle currently includes Sir Simon Rattle, Sir Mark Elder, Iván Fischer and today’s conductor Vladimir Jurowski. Jurowski, from a musical family stretching back generations, first made his name when he conducted a performance of Rimsky-Korsakov’s opera May Night at the Wexford Festival in 1995. Since then, he has conducted at the Metropolitan Opera in New York and is a regular guest of the Philadelphia Orchestra, although he continues to work predominantly in the United Kingdom. From 2001 to 2013, he was music director of the Glyndebourne Festival Opera, and has been the principal conductor of the London Philharmonic Orchestra since 2007. He has also enjoyed a long working relationship with the Orchestra of the Age of Enlightenment through productions at Glyndebourne, where the ensemble is a permanent collaborator. Beginning with Modest Mussorgsky’s orchestral piece Night on Bald Mountain in its original 1867 form, the concert continues with three excerpts from the same composer’s opera Boris Godunov, featuring the still explosive energy of world-renowned 68-year-old Russian baritone Sergei Leiferkus as the titular tsar. The concert closes with Pyotr Tchaikovsky’s Symphony No. 1, premièred in 1868 under the subtitle “Winter Daydreams”. Contemporaries and certain scholars regarded the work as unmistakeably Russian, despite the influences of Mendelssohn and Schumann in its melodies: the fourth movement, for example, includes Tchaikovsky’s reworking of a Russian folk song welcoming the onset of spring.

Philippe HerrewegheFotó © Michiel Hendryckx

Baráth Emőke

RÉGIZENE FESZTIVÁLJ. S. Bach–Mendelssohn:Máté-passió

Vezényel: Vashegyi György2015. január 22.

RÉGIZENE FESZTIVÁLJ. S. Bach: h-moll mise

Vezényel: Philippe Herreweghe2015. január 21.

RÉGIZENE FESZTIVÁLConcerto Armonico

J. S. Bach és C. Ph. E. Bach művei2015. január 23.

Spányi MiklósFotó © Magdy Mikaelberg

előzetes,AJÁNlÓ

RÉGIZENE FESZTIVÁLJ. S. Bach: h-moll mise

Vezényel: Philippe Herreweghe2015. január 21.

Tompos Kátya

Christina LandshamerFotó © Marco Borggreve

RÉGIZENE FESZTIVÁLMendelssohn: Paulus

Vezényel: Philippe Herreweghe2015. január 25.

Orgonapárbaj – új generációRonny Krippner (GB) és Dirk Elsemann (D)Műsorvezető: Tompos Kátya és Fassang lászló 2015. január 27.

Fischer IvánFotó © Marco Borggreve

Stravinsky-maratonA Budapesti Fesztiválzenekarés a Művészetek Palotájaközös produkciójaMűvészeti vezető: Fischer Iván 2015. február 7.

TÖBB IDŐEGYMÁSRAwww.shopline.hu

137x80_5mm_MUPA_SHOPLINE.indd 1 2014.11.06. 11:06

A hír mindenkié – adja tovább!

137x80_5_mupa_musor_hu_ok.indd 1 2014.03.25. 10:33

Magyarország InfoRádiójának  reggeli hírmusora

> www.okosradio.hu MOBILON IS TEGYE KI A FÔKÉPERNYÔRE!

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója!

Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből

napigazdasággggggggggggggggg

Kiadta a Művészetek PalotájaNonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterTervezés: Hammer Advertising Kft.A Művészetek Palotája fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A címlapon: Vladimir JurowskiCímlapfotó: Sheila Rock

ISO: 9001:2000

A MüPA TÁMOGATóJA AZ EMBERI ERőFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK: