Ms-1621 int-olvasokonyv2 2013 BEADASRA...(Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos) Játszd el,...

Mozaik Kiadó . Szeged, 2013

Földvári Erika

másodikosztályosoknak

TARTÓS TANKÖNYV

Ms-1621_int-olvasokonyv2_2013_BEADASRA.qxd 2013.12.12. 15:46 Page 3

36

Világgá ment a nyárNyugtalanul aludt éjszaka a nagy bükkfa. Nem is aludt jóformán,csak sóhajtozott. Alig várta, hogy megvirradjon, hogy szétnézhessena tájon.

– Bikmakk, bikmakk! – ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva.Maga alá tekintett az öreg erdõ. S hát mit kellett látnia: csupa

frissen hullott bükkmakk az avar! Annak örültek úgy a mókusok.S az öreg erdõ látta, hogy magányos társa, a tölgy is, amott a tisz-

táson, tanácstalanul tekint körül.– Mi történt, szomszéd? – szólt át a bükkerdõ a tölgyfának.– Világgá ment a nyár – felelte a tölgy helyett a mogyoróbokor.– Világgá, világgá ment – sóhajtott most már a tölgy is.S már látták is mindannyian a nyár lába nyomát végig a patak

mentén húzódó hosszúkás réten.Füttyszót is hallottak. S látni vélték, mintha egy úriforma ugrált

volna kikericsrõl kikericsre, de olyan könnyedén, hogy a finom szir-mok meg se rezzentek alatta. Makkot, mogyorót csörgetve táncolta falu felé.

Az õsz volt. Bizonyára a diószüretre sietett.(Kányádi Sándor)


37

A tölgyfa és a mogyoróbokorEgy öreg tölgyfa a mogyoróbokor alá hullatta a makkját. A mogyo-róbokor megkérdezte tõle:

– Talán bizony kevés a hely az ágaid alatt? Hullasd inkább pusz-ta helyre a makkodat! Az én hajtásaimnak is szûk a hely, s magamsem vetem a földre mogyoróim, embereknek adom.

– Én kétszáz esztendeig élek – felelte a tölgyfa –, és a makkom-ból kisarjadó kis tölgy ugyanaddig él majd.

Megharagudott a mogyoróbokor, és így szólt:– Akkor megfojtom a sarjadat, s három napig sem fog élni.A tölgy nem válaszolt, de biztatta a makkból kisarjadó fiát, hogy

nõjön.A makk nedvességhez jutott, kipattant, s finom sarjának horgá-

val megfogódzott a földben, a másik kis sarját pedig felfelé nevelte.A mogyoróbokor fojtogatta a tölgysarjat, s elfogta a napfényt.

De a kis tölgy felfelé nyúlt, és a bokor árnyékában erõsödni kezdett.Eltelt száz esztendõ, a mogyoróbokor kiszáradt már régen, de

a tölgy a makkocskából ég felé nõtt, és kiterítette terebélyes sátrát.

(Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos)

Játszd el, hogyan növekszik a hajtásból a fa!

Ms-1621_int-olvasokonyv2_2013_BEADASRA.qxd 2013.12.11. 16:40 7

54

Simkó Tibor

Károgós (részlet)

SomDereSomDaraSomVesszõ,KikerekiPókokatÉbresztõ?Pitteg a,Pattog aBekerekiBokorágHejehujaSzélnekTél adParolát.

Ág, ág, ki -csi ág, mi - re hasz-nál a vi - lág?

Hogy a to - bozt rin -gas-sam, szél - fú - vás-ban meg -tart-sam.

szómari–cseremisz népdal – Csukás István

A hétvégén a közeli erdõben sétálgattam. Az erdõszélen láttam ga-lagonyát is. Ez a növény 2-3 méter magasra is megnõ. Ágai tüské-sek. A termése szép piros, de vékony húsú és nem ízletes. Az em-berek a gyógyhatása miatt gyûjtik.

Kormos István

Kerek esztendõ (részlet)

Október lilaingesenbukdácsol kinn a földeken,vágyik az õszi kertekig,odáig elsettenkedik.A körmét fújja vacogón,nem töpreng a tavalyi hón,mert már az újat érzi bõre –Köszöntget a gazégetõkre.


55

Az õszi erdõkben és a mezõkön gyakran található gomba. Nagyonsok fajtája van. A nagy õzlábgombák könnyen szétlökik az avart, s fehér-barnás, félig becsukott ernyõre emlékeztetõ fejükkel szintecsalogatják a gombászót. Nehezebb észrevenni a réti csiperkegom-bát, de érdemes keresni, mert nagyon ízletes és tápláló.

A mezei szegfûgomba könnyebben felfedezhetõ. Az igazi gombá-szok persze inkább tinórura vagy vargányára vadásznak.

NAGYON SOK GOMBA MÉRGEZÕ, SÚLYOSAN MEGBETEGED-HETSZ, HA ESZEL BELÕLE!HA GOMBÁT SZEDSZ, FELTÉTLENÜL MUTASD MEG GOMBA-SZAKÉRTÕNEK!

nagy õzlábgomba réti csiperke

ízletes vargánya mezei szegfûgomba


62

Nemes Nagy Ágnes

Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet,gesztenyefa levelét.Mintha megtaláltam volnaegy óriás tenyerét.

Ha az arcom elé tartom,látom, nagyobb, mint az ar-com.Ha a fejem fölé teszem,látom, nagyobb, mint a fejem.

Hogyha esõ cseperegne,nem bánnám, hogy csepereg,az óriás nappal-éjjelóriási tenyerévelbefödné a fejemet.

A szilvalekvár fõzéseAz egyik legérdekesebb õszi munka a lekvárfõzés. A szilvalekvárakkor a legfinomabb, ha rézüstben fõ.

Az érett, megmosott szilvát szûrõbe teszik, amíg a víz lecsepegróla. Ezután beleöntik a katlanon elhelyezett rézüstbe.

Egy kavarófával óvatosan mozgatva forrásig hevítik a gyümölcsöt.Addig fõzik így, amíg el nem válik a mag és a gyümölcshús. Akkorkiszedik, és fakanállal átdörzsölik egy rostán. Fennmarad a mag ésa héj, a gyümölcs savanykás leve egy tálba folyik. Ez az összegyûltlé a cibere. Ezt visszaöntik az üstbe. Folyamatos kavarás mellettsûrû lekvárrá fõzik.

A szilvalekvár akkor van kész, ha nem csöppen le a fakanálról.


63

Hozzávalók:doboztetõ, gyurma,õszi termések, gipsz.

TALÁLÓS KÉRDÉS

Se ablaka, se ajtaja, mégis négy kisasszony lakja.

Készíts dombormûvet az õsz terméseibõl!

Csoóri Sándor

Dióbél bácsi

Ki lakik adióhéjban? –Nem lakhat ott bárki,csak Dióbél bácsi.

Ha rácsapsz a dióhéjra,kinyílik a csontkapuja,és cammogva elõmászikvén Dióbél bácsi –csak a szádattátsd ki!


104

UnatkozásAz az unatkozás, amikor nem tudom, mit kezdjek magammal. Anyá-nak mindig van ötlete, apa is szívesen ad tanácsot, nagyika szinténjavaslatokkal áll elõ, de hát legtöbbször azt mondják: olvass, rajzolj,rakj rendet, fejts rejtvényt, hallgass zenét, tornázz, játssz a tömérdekalig használt játékoddal. De sose találják el, mihez volna kedvem.Persze az is lehet, hogy tudják, csak szándékosan nem azt ajánlják.Pedig nekik is rossz, ha az unatkozás csíp és szúr és sajog és visz-ket, mert olyankor elviselhetetlen vagyok. Úgyhogy az unatkozáskövetkeztében elõbb-utóbb egymás agyára megyünk.

Az unatkozás olyankor hanyatt-homlok menekül, mert nem bírjaa hangos szóváltást.

(N. Tóth Anikó)

Nagy Bandó András

Kevéssel beérem

Csak egy labda vagy bármi más,egy búgócsiga, egy malmozás,csak egy cerka és két radír,s elõttem heverjen pár papír,egy paletta és vagy négy ecset,és színes filcbõl egy készletet,gurítókocka egy edényben,egy bûvös kocka a tenyérben,csak egy puzzle az asztalon,kifestõk, könyvek a polcomon,csak egy hinta vagy sok legó,egy társasjáték és két tesó,csak egy apa, egy fejmosás,meg egy anya és senki más.


105

Ig - nác, mit látsz?

szó

át - ug - rom a nagy - pa - ti - kát, a nagy - a - pád vas - ka - lap - ját.E - get, föl-det, vas-ka - ri - kát, kö - ze - pé - be bö - löm-bi - kát,

��

Játssz jót, játssz jól!

HarangozásA mozdulatutánzó játékhoz a játékosok párokat alkotnak. A pároktagjai egymásnak háttal állnak, és összekulcsolják a karjukat.Felváltva háton emelgetik, lengetik, majd leeresztik egymást. Akitfelemelnek, az jól kinyújtózik. Közben a felelgetõs dalt énekelik:

Mindkét játékos nagyon figyeljen arra, hogy véletlenül se ejtse el a tár-sát!

népdal


128

A természet változásai januárbanA legjobban talán az õzek és a szarvasok szenvednek a hidegben.A fagyos hó felsebzi a lábukat, ennivalót alig-alig találnak a kopártélben. Az erdészek és a vadászok gondoskodnak élelemrõl számuk-ra. Az etetõket réti szénával, lucernával töltik fel.

A madaraknak ahhoz, hogy átvészeljék a telet, nagyon sokat kellmozogniuk és enniük. A táplálékokból nyerik azt a fûtõanyagot,amely fenntartja testük hõmérsékletét. A tollazatuk jól védi õket a hi-deg ellen. Biztosan láttad már, hogyha hideg van, a madarak felbor-zolt tollal üldögélnek az ágakon, drótokon. A felborzolt tollazat közébefurakodó levegõ megtartja testük melegét. Így olyan, mintha szi-getelõ légpaplan borítaná a madarak testét.


129

Népi idõjóslásokBeszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!

Januári sok esõ gyümölcsöt nem érlelõ.Ha vízkeresztkor olvad, akkor korán tavaszodik.Ha januárban elmarad a fagy, lesz majd márciusban és áprilisban.

Pálnak fordulásafél tél elmúlása.Piroska napján a fagynegyven napig el nem hagy.Ha fénylik Vince,megtelik a pince.A ködös januárnedves tavasszal jár.

Kormos István

Kerek esztendõ (részlet)

Az év kisöccse Január –Fázós bokájú cinke száll,s ha hull a hó, sírón csicseg,de sírását ki érti meg?Fagy csöndül, mint a citera,kéne egy bögre jó tea,vagy messze elhajítva kucsmánk,naplángos Afrikában futnánk!


160

vid farsang, de mi azt nem bán - juk,El - mú -lott a rö -

szó

Si - ras - sák a lá - nyok itt-hon ma - ra - dá - suk..,

Kik-nek a nagy mé-reg mi - att rán-cos az or - cá - juk.

ÜNNEPEINK, SZOKÁSAINK FEBRUÁRBAN

Az érkezõ tavasz örömünnepe a farsang. A hivatalos farsang vízke-reszttõl (január 6-ától) hamvazószerdáig (a húsvét elõtti 40. napig)tart. A farsang a nagy evés-ivások, vigasságok ideje. A farsangotlezáró álarcos látványos felvonulást karneválnak nevezik.

népdal


161

Hozzávalók: léggömb, olló, papírszalagok,ecset, festék, gipszoldat vagy más ragasztó.

Kerék Imre

Farsang

Arcod rejtsed álarc mögé,öltsél cifra maskarát,szökjünk, tombjunk,Itt a farsang,pönögjenek citerák!

Sült malacka vicsorít ránk,fehér gyöngysor a foga,Együnk-igyunk,dombérozzunk,nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjonnyírfakéreg bocskorunk!Három napig tart a vígság,majd a böjtben alhatunk.

Lerántja valakirõl az álarcot. – Leleplez valakit.

Mit jelentenek a tombjunk, pönögjenek, dombérozzunk kifejezések?

Az iskolában jelmezversenyt rendezünk. Az osztálytársaimmal közö-sen találgatjuk, melyik jelmez kit rejt. Én medveálarcot öltök.

Készítsd el te is az álarcot!


178

Kányádi Sándor

Márciusi versike

Tavaszt csörög a szarka,tavaszt.

Zöldülni kezd a barnaharaszt.

Zsendülni kezd a zsengehatár.

Erõre kap a gyöngebogár.

Szelídülnek az ordasszelek.

Barkákat hány a bokrosberek.

Bukfencet vet a játszipatak.

Már csak a hegyen látnihavat.

A nappalok hosszabbodása hatással van a madarak életére is.A napfény a madaraknak is jelzi, hogy hamarosan lesz elég táp-

lálék, nevelhetõek az utódok.Építi már a fészkét a holló, az erdei fülesbagoly és az óriás uhu,

latin nevén Bubo bubo.Nagyon kell vigyáznunk rájuk, mert számuk egyre csökken.

Hangjuk riasztó, kellemetlen, erõs. Ilyenkor, mint minden fészkénülõ, költõ madár, azt kiáltja világgá: „Ez az én területem, innen tá-vozzon mindenki!”


179

A tavasz egyik virágja a kék ibolya. Figyeld meg, milyen ez a virág!

Színes papírból vágj ki szirmokat, leveleket, és ragassz kék ibolyát!

Hozzávalók:színes papír,ceruza, olló,ragasztó.

Mély er - dõn i - bo- lya - vi - rág,

dó

El - rejt jól a bo - ró - ka - ág.

Mi - nek is rejt az az ág, Gye - re, tá - gas a vi - lág,

Mély er - dõn i - bo - lya - vi - rág.

�

�

�

�

Kodály Zoltán – Weöres Sándor


214

A sün és a nyúl versenyt futTörtént egyszer, hogy a nyúl csúfolta a sünt a görbe lába miatt.Megegyeztek, hogy versenyt futnak.

A sün elmesélte a feleségének, hogy miben állapodtak meg a nyúllal. A felesége nagyon megijedt, rákiáltott a sünre:

– Ugyan hogy futnál te versenyt a nyúllal? Rövid a lábad, nemtudsz gyorsan futni.

– Ne aggódj te semmit! – vigasztalta a sündisznó. – Holnap ket-ten megyünk ki a szántóföldre. Te megbújsz a barázda végében. Mia nyúllal a másik végébõl indulunk. Én majd hamarosan visszafor-dulok. Amikor észreveszed, hogy a nyúl közeledik, felugrasz, hogy azthiggye, hogy én már ott vagyok.

Másnap reggel kimentek a földre. A sünasszonyság elhelyezkedetta barázda túlsó végén.

Amikor a nyúl megiramodott, a sün visszafordult a barázda vé-gére. Amikor a sünasszonyság észrevette, hogy a nyúl feléje köze-ledik, felugrott:

– Hopp, már itt vagyok!A nyúl visszafelé megint nekirugaszkodott. Amikor a sün felé

közeledett, akkor az ugrott fel:– Hopp, már itt vagyok!A nyulat addig futtatták, míg teljesen kimerült.Így gyõzte le a sün a nyulat. A nyúl soha többé nem csúfolódott.

(magyar népmese)


215

Bújj, bújj, itt me-gyek, Tü - zes la - pá - tot vi -szek.

mi

E - gyet szó - lok, Ket - tõt szó - lok,

Har-ma - dik - ra rá - ta - lá - lok.

Játssz jót, játssz jól!

BújócskaA mondókás bújócskát legalább négyen, de akár tízen is játszhatják.A gyerekek kiszámolják, ki lesz a hunyó. A hunyó egy falhoz vagy fá-hoz fordul, s várja, míg a többiek elbújnak. Ha valamelyik játékosazt kiáltja: „Lehet!” – a hunyó a játékosok keresésére indul. Kere-sés közben énekli:

Akit elsõnek megtalál, az lesz a hunyó.

népdal


250

A természet változásai júniusbanA június a nyár elsõ hónapja. A nappalok hosszúak, késõn sötétedik.Sokáig lehet játszani, hiszen még este 8-9 órakor is világos van.

Nyáron magas a hõmérséklet, sokszor van kánikula. Idõnkénthirtelen zivatar támad, de ez gyorsan véget ér. Az esõ után gyakranlehet szivárványt látni.

A nyár teli van gyümölccsel. Legelõször a cseresznye érik, majda szamóca, a ribizli és a málna. Június a piros gyümölcsök hónapja.


251

Népi idõjóslásokBeszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!

Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek.Amilyen a júniusi hõmérséklet és csapadék, olyan lesz a decemberi.

Júniusi északi szélGazdag aratásról beszél.Amilyen lesz Medárd napjaHarminc napig úgy folytatja.Jó az esõ János napigDe aztán már árt mindenik.Ha Barabás napján esikA hordó jó borral telik.Ha Jánoskor hull a zápor,Sárban járunk aratáskor.Ha Jánost esõben látod,Diónak ne készíts zsákot.E nap után ha szól a kakukk,Úgy drágaságot várhatunk.

Radnóti Miklós

Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,az ég derüs, nincs homlokán redõ,utak mentén virágzik mind az akác,a csermelynek arany taréja nõs a fényes levegõbe villogójeleket ír egy lustán hõsködõgyémántos testü nagy szitakötõ.


262

Öregapó madarai (részlet)

A REJTÕZÉS NAGYMESTERE

Nagyon szép július volt akkor, tündöklõ és királyi, a Nap minthaegyszerre akarta volna ránk zúdítani öt nyár melegét. Alkonyatkoris jó langyos volt a levegõ. [...] Jó darabig nem láttunk semmit,aztán hirtelen egy árny száguldott végig a bokrok alján. De valahogyfurcsán, nagyon kecsesen, mintha a lába sem érné a földet. [...] Ez volt a lappantyú. [...]

Hívják bagolyfecskének meg kecskefejõnek is. [...] Mert nagyobbugyan, de hasonlít a fecskére, [...] éppen úgy surrangat a föld felett,ahogy a fecskék is szoktak. Kecskefejõnek meg azért hívják, mertesténként szeret a nyáj körül röpködni, s a pásztorok azt hitték,hogy kiszopja az állatokból a tejet.

– És ez igaz? – kérdezte Jozsó.– Dehogy igaz! Azért gondolták, mert kicsi csõre van és igen nagy

szájnyílása, de rovarokon, bogarakon kívül egyebet nem eszik. Azértis röpköd a nyáj körül, mert a bogarak is oda gyûlnek.

– S nappal? Nappal hol tanyázik?– Fészket nem épít – mondta Öregapó –, az erdõben a földre

rakja a tojásait. De igen nehéz észrevenni, mert éppen olyan színevan, mint az avarnak. Egyébként meg a faágakon szokott aludni, deravaszul ám! Mert a legtöbb madár keresztben ül az ágon. A lap-pantyú nem. Hosszában lapul az ágra. Lehet, hogy ti is láttatokmár egyet, csak azt hittétek róla, hogy a faág göcsörtje.

(Lázár Ervin)


263

Si - ess, li - bám, be - gyet rak - ni,Ha - za- me - gyünk tü - zet rak - ni.

mi

Es - té - re, va - cso - rá - ra má - kos csí - kot fõz - ni.

]

népdal

A ludak a búzábanNyolc lúd aratás után összebeszélt, hogy kimennek búzakalásztszedni a tarlóra, s egy közös kamrába elteszik, hogy egész télen átlegyen mit egyenek. Útközben váltig mondogatták egymásnak:

– Nyolcan gyûjtsünk egy zsákkal! Nyolcan gyûjtsünk egy zsákkal!De mikor odaértek, mindenki elkezdett gyûjtögetni a maga be-

gyébe, mialatt egyre hajtják libahangon:– Ki-ki magának! Ki-ki magának!

(Arany János gyûjtése)

TALÁLÓS KÉRDÉS

Hová mész, te húsz lúd?Nem vagyunk mi húsz lúd,ha mégannyian megfélannyian lennénk,akkor volnánk húsz lúdHányan voltak hát?


TartalomBevezetés .................................................................................... 5Napló egy hétrõl ..................................................................... 6Elsõ horgászélményem ....................................................... 10Nyelvtörõ mondóka ............................................................... 10Játssz jót, játssz jól! – Gyertek haza, ludaim! ......... 11Nyári rajz (Nemes Nagy Ágnes) ............................................. 12A hazug bojtár ......................................................................... 14A rác, a róka meg a szarka (Benedek Elek) ................ 15Kukutyinból jöttem (Jékely Zoltán) ................................... 16Úszóöv (Fehér Klára) ................................................................. 17Újra az iskolában ................................................................... 18Iskolába hívogató (Darázs Endre) ...................................... 18Miért kell iskolába járnom? (Hartmut von Hentig) ...... 19Köszöntõ (Kálnay Adél) ............................................................ 19Füllentõs (Fehér Klára) ............................................................ 20Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva) ............................. 21Az olvasókönyv (Móra Ferenc) ............................................. 22Az ékezet tréfája (László Gyula) ......................................... 24A kis bicebóca (Móra Ferenc nyomán) ............................... 26A kis bicebóca ebédje (Móra Ferenc nyomán) ............... 27Mindannyian mások vagyunk (Bródy János) .............. 28Mi a lényeg? (Darvasi László) ............................................... 29

A természet változásai szeptemberben ................... 30Népi idõjóslások ..................................................................... 31Szeptember (Varró Dániel) .................................................... 31Lessük meg az õszt! (Tarbay Ede nyomán) ................... 32Itt van az õsz, itt van újra... (Petõfi Sándor) ............. 33A tücsök meg a légy lakodalma ................................... 34Világgá ment a nyár (Kányádi Sándor) ........................... 36A tölgyfa és a mogyoróbokor (Lev Tolsztoj) ............... 37Az ökörnyál (Turcsányi Ervin) ................................................ 38Az alma meg a kerti manó .............................................. 40Az éneklõ alma (Gárdonyi Géza) ......................................... 42Mesemorzsa (Kányádi Sándor) ............................................. 43A mezei egér (Benedek Elek) ................................................ 44Játssz jót, játssz jól! – Mókusok, ki a házból! ......... 45


A természet változásai októberben ............................ 46Népi idõjóslások ..................................................................... 47Aranylevél (Visky András) ....................................................... 47Október (Radnóti Miklós) ......................................................... 47Õszi levelek (László Gyula) .................................................... 48Öregapó madarai (Lázár Ervin) ........................................... 49A cinege cipõje (Móra Ferenc) ............................................. 50Isten veled, gólyamadár! (Gárdonyi Géza) .................... 52A fiatal daru (Fáy András) ..................................................... 53Károgós (Simkó Tibor) .............................................................. 54Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 54A gombakirály .......................................................................... 56A szõlõszüret (Ágh István nyomán) ..................................... 58A róka és a szõlõ (La Fontaine) ......................................... 59A mazsola ................................................................................... 60Szüret után (Csanádi Imre) ................................................... 60A szelídgesztenye ................................................................... 61Készíts gesztenypürét! ....................................................... 61Gesztenyefalevél (Nemes Nagy Ágnes) ............................. 62A szilvalekvár fõzése ........................................................... 62Dióbél bácsi (Csoóri Sándor) ................................................. 63Galagonya (Weöres Sándor) ................................................... 64A galagonya (Megay László) .................................................. 64Könnyû számítás (Gárdonyi Géza) ..................................... 65A nagyapó ujja (Gárdonyi Géza) .......................................... 65A makk-vitéz (Móra Ferenc) .................................................. 66Anyám tyúkja (Petõfi Sándor) .............................................. 68Ünnepeink, szokásaink októberben ............................ 69Nagyapó (Móra Ferenc) ............................................................ 69A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza) .............................. 70Nemzeti ünnepünk ................................................................ 71Szózat (Vörösmarty Mihály) ..................................................... 71Csapatkapitány-választás (Döbrentei Kornél nyomán) .. 72A mi autóbuszunk (Zágoni Olga) ....................................... 73Közlekedj biztonságosan! ................................................. 74A mozgójárda (Gianni Rodari) .............................................. 76Játssz jót, játssz jól! – Szõlõcsõsz .............................. 77

A természet változásai novemberben ....................... 78Népi idõjóslások ..................................................................... 79November (Csokonai Vitéz Mihály) ....................................... 79


Etessétek a madarakat! (Herman Ottó) ........................ 80A kékcinke (Herman Ottó nyomán) ...................................... 81Velünk élõ állatok .................................................................. 82A kutyám (Bálint Ágnes) ......................................................... 82A Mitvisz meg a fiai (Móra Ferenc) ................................. 84A kutya és az árnyéka (Lev Tolsztoj) .............................. 86Mióta haragszik a kutya a nyúlra? ............................. 86Kutya-macska barátság ..................................................... 87Micó (Gárdonyi Géza) ................................................................. 88Egerek (Lev Tolsztoj) ................................................................. 89A naplopó medve ................................................................... 90Téli álom (Kormos István) ....................................................... 91Medve-nóta (Bródy János) ..................................................... 91A gyáva barát (Ezopusz) ........................................................ 92Tapsifül (Börcsök Mária) .......................................................... 92A róka (Lev Tolsztoj) .................................................................. 93Ünnepeink szokásaink novemberben ......................... 94Lefekvés elõtt (Eleanor Farjeon) .......................................... 94Altató (József Attila) .................................................................. 95A disznóölés (Kósa–Szemerkényi nyomán) ......................... 96A csizmadia disznója ........................................................... 97A kis gömböc ............................................................................ 98Csoszogi, az öreg suszter (József Attila) ....................... 100Mit tehetnék? (Bródy János) ................................................ 102Hallgatni arany (Szõke József) ............................................ 103Unatkozás (N. Tóth Anikó) ..................................................... 104Kevéssel beérem (Nagy Bandó András) ............................ 104Játssz jót, játssz jól! – Harangozás ........................... 105

A természet változásai decemberben ....................... 106Népi idõjóslások ..................................................................... 107Esik a hó (Szabó Lõrinc) ......................................................... 108Kíváncsi hópelyhek (Móra Ferenc) .................................... 109Ez a tél (Kányádi Sándor) ........................................................ 110Doromboló (Csanádi Imre) ..................................................... 111Rókáné meg a vadgalamb (Benedek Elek) .................. 112A téli esték (Petõfi Sándor) ................................................... 113Hétszáz zöld csalogány (Simai Mihály) .......................... 114A tulipán (Gárdonyi Géza) ....................................................... 115Ünnepeink, szokásaink decemberben ....................... 116Télapó éneke (Szepesi Attila) ............................................... 117


Téli fák (Kányádi Sándor) ........................................................ 118December, december (Fésûs Éva) .................................... 120Farkas üvölt (Csanádi Imre) .................................................. 120Karácsonyfák útja (Móra Ferenc) ...................................... 121Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ........................ 122Hogyan tanultam meg olvasni? (Móra Ferenc) .......... 124Egyezség (N. Tóth Anikó) ......................................................... 126Én meg nem én (Fecske Csaba) .......................................... 126Játssz jót, játssz jól! – Szembekötõs ........................ 127

A természet változásai januárban .............................. 128Népi idõjóslások ..................................................................... 129Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 129A kérkedõ nyúl ........................................................................ 130A bárány meg a juh beszéde ......................................... 131Ki az erõsebb? ......................................................................... 132Ünnepeink, szokásaink januárban .............................. 134Újévi köszöntõ (Fecske Csaba) ............................................ 134Emlékszel, fiam? (Tarbay Ede nyomán) ............................ 135Az évszakok dala (Kiss Benedek) ....................................... 136A tizenkét hónap .................................................................... 137Az okos királyfi (Szulhan Szaba Orbeliani) ....................... 139A hónapok (Sipos Júlia) .......................................................... 140Üzenet (Birtalan Ferenc) .......................................................... 141Himnusz (Kölcsey Ferenc) ....................................................... 142A Magyar Kultúra Napja ................................................... 143A farkas, a medve és a huszár ..................................... 143Az okos lány .............................................................................. 144A három selyp leány ............................................................ 145Ravasz alku (Kolozsvári Grandpierre Emil nyomán) ........... 146Tilinkó és a bíró (Kolozsvári Grandpierre Emil) ............... 147Tréfás mese (Benedek Elek) .................................................. 149A középsõ pénz (Gárdonyi Géza) ........................................ 150A furulyavevés ......................................................................... 150A kiskutya neve ...................................................................... 152Játssz jót, játssz jól! – Szoborjáték ........................... 153

A természet változásai februárban ............................ 154Népi idõjóslások ..................................................................... 155Február (Radnóti Miklós) ......................................................... 155Csikorgó, a fagykirály (Kányádi Sándor) ......................... 156


A hóember (Sebõk Zsigmond) ............................................... 158Gyertyaszentelõkor (Jókai Mór) ......................................... 159Ünnepeink, szokásaink februárban ............................ 160Farsang (Kerék Imre) ................................................................ 161A mi farsangunk ..................................................................... 162Az egyszeri-kétszeri fánk (Jankovich Ferenc) ............... 163A kakaska meg a babszem .............................................. 164A gyõztes kakas (Lev Tolsztoj) ............................................ 166Táplálkozz helyesen! ............................................................ 167Jó étvágyat! (Csukás István) ................................................. 168Nyami (N. Tóth Anikó) .............................................................. 170Játssz jót, játssz jól! – Csepü, lapu ........................... 171

A természet változásai márciusban ........................... 172Népi idõjóslások ..................................................................... 173Március (Gárdonyi Géza) .......................................................... 174Szól a tavasz (Kecskés Béla) ................................................ 174A róka és a gólya ................................................................... 175Gólyák (Gárdonyi Géza) ............................................................ 176Márciusi versike (Kányádi Sándor) ..................................... 178A madárfészek (Mikszáth Kálmán) ..................................... 180A vadgalamb és a szarka (Arany László) ...................... 182A három kismalac és a farkas ....................................... 183Mindenféle házakról (Móra Ferenc) ................................. 186Házak, lakások ......................................................................... 187A veréb (Gárdonyi Géza nyomán) ........................................... 188Tavaszi dúdoló (Simai Mihály) ............................................. 188A szomjas holló (Szõke József) ........................................... 189Meddig ér a rigófütty? (Kányádi Sándor) ....................... 190A fekete rigó (Herman Ottó nyomán) ................................. 192Költögetõ (Kányádi Sándor) .................................................... 192Ünnepeink, szokásaink márciusban ........................... 193Petõfi Sándor naplójából (Petõfi Sándor) ..................... 194Nemzeti dal (Petõfi Sándor) .................................................. 194Huszárgyerek, huszárgyerek ........................................... 196Négy nap dörgött az ágyu (Petõfi Sándor) .................. 198Játssz jót, játssz jól! – Tûz, víz ..................................... 199

A természet változásai áprilisban ............................... 200Népi idõjóslások ..................................................................... 201Madarak iskolája (Móra Ferenc) ......................................... 202


A molnárfecske (Herman Ottó nyomán) ............................ 203A sánta tyúk (Gárdonyi Géza) ............................................... 204A Szél és a Nap ...................................................................... 205A testünk .................................................................................... 206Buborék (Fehér Klára) .............................................................. 207Tükörkép-vers (Simai Mihály) .............................................. 207A bal kéz (Móra Ferenc) .......................................................... 208Ünnepeink, szokásaink áprilisban ............................... 209A költészet napja ................................................................... 210Kép a tükörben (József Attila) ............................................ 210Töredék (József Attila) .............................................................. 211Kedves Jocó! (József Attila) .................................................. 211Húsvét (Kósa–Szemerkényi nyomán) ..................................... 212Locsolóversek ........................................................................... 213A sün és a nyúl versenyt fut .......................................... 214Játssz jót, játssz jól! – Bújócska .................................. 215

A természet változásai májusban ............................... 216Népi idõjóslások ..................................................................... 217Májusi idõjóslat ....................................................................... 218Zümmög a cserebogár (Krecsmáry László) .................... 218A cserebogár és a méhek (Fáy András) ........................ 219Tavaszi kirándulás (Bálint Ágnes) ..................................... 219Az új családtag (Jókai Mór) ................................................. 220Májusi fülemüle (Herman Ottó) .......................................... 220Fagyosszentekre ..................................................................... 222A madártejfû (Gárdonyi Géza) .............................................. 223A virágok panasza (Móra Ferenc) ...................................... 224Néma tulipán (Kányádi Sándor) .......................................... 226Bodzavendéglõ (Schmidt Egon) ........................................... 228Vár és forrás (Benedek Elek nyomán) ................................ 228Bölcs Palkó (Móra Ferenc) ..................................................... 230Megjárta Jancsi (Gárdonyi Géza) ........................................ 232Ünnepeink, szokásaink májusban ............................... 233Az én anyukám (Nagy Bandó András) ............................... 234A gyermek dala (Pinczési Judit) .......................................... 235Buba éneke (Weöres Sándor) ................................................ 236Mi mondtuk anyuról (Macskássy–Fekete) ....................... 237Nagyik (N. Tóth Anikó) ............................................................. 238Hívd a nagymamát (Bródy János) .................................... 238Ünnep van, ünnep van... (Kányádi Sándor) ................. 239


Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Telefon: (62) 470-101 • E-mail: [email protected]: www.mozaik.info.hu • Felelôs kiadó: Török ZoltánMûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Dürer Nyomda Kft.-ben • Felelôs vezetô: Kovács JánosTerjedelem: 26,6 (A/5) ív • 2013. decemberTömeg: 650 g • Raktári szám: MS-1621U

Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ....................... 240Peti naplójából – Játékaim (Csorba Piroska) .............. 241Lenka (Szegedi Katalin) ............................................................. 242Hogyan játsszunk? (Csukás István) ................................... 244Bojti (Berg Judit) ......................................................................... 246Firtos Lova (Benedek Elek nyomán) .................................... 248Játssz jót, játssz jól! – Méhecskék ............................. 249

A természet változásai júniusban ............................... 250Népi idõjóslások ..................................................................... 251Június (Radnóti Miklós) ............................................................ 251Arany Lacinak (Petõfi Sándor) ............................................. 252A lusta fiú meg a cinege ................................................... 254A disznók és a ludak beszéde ....................................... 255A világ vándora (Móra Ferenc) ............................................ 257A virággá változott királylányok ................................... 258A kecskebékák királya (Benedek Elek) ........................... 259Varangyos (Bálint Ágnes) ........................................................ 260Békák (Nagy Bandó András) .................................................... 261Öregapó madarai (Lázár Ervin) .......................................... 262A ludak a búzában ................................................................ 263A gereblye (Gárdonyi Géza) .................................................... 264A tanult fiú (Lev Tolsztoj) ...................................................... 264Minden változik, ami eleven (Tarbay Ede nyomán) ..... 265Ünnepeink, szokásaink júniusban ............................... 266Csendíts rá (Mándy Stefánia) ................................................ 266Boszorkabál ............................................................................... 267Võlegény a dobozban (Bálint Ágnes) ............................... 268Játssz jót, játssz jól! – Hidasmester ......................... 270A találós kérdések megfejtései ..................................... 272


Ms-1621 int-olvasokonyv2 2013 BEADASRA...(Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos) Játszd el,...

Documents

Transcript of Ms-1621 int-olvasokonyv2 2013 BEADASRA...(Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos) Játszd el,...