MONORIERDŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI … · 2018-05-08 · kívül hagyó...
Transcript of MONORIERDŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI … · 2018-05-08 · kívül hagyó...
A.D.U. Építész Iroda Kft
MONORIERDŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA
Tszt leírás és HÉSZ tervezet
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
2018. április
1
TARTALOM
1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
Térségi elhelyezkedés 2
1.1. A területfelhasználás 4
1.2. Tájrendezés és természetvédelem 8
1.3. Környezeti feltételek 9
1.4. Örökségvédelem 11
1.5. Közlekedés 11
1.6. Közművek 12
2. A település területi mérlege 13
3. A területrendezési tervvel való összhang igazolása 15
4. A biológiai aktivitásérték számítás eredménye 43
Jóváhagyandó munkarészek 45
Határozat tervezet 46
Rendelet tervezet – HÉSZ 48
2
1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
Monorierdő település műhold felvételen, 2017.
Térségi elhelyezkedés
Monorierdő település hosszú ideig – már a rendszerváltás kezdetétől küzdött azért, önálló település legyen, mert egyre gyarapodó lakosai és a civil szervezetek úgy érezték, hogy hátrányosabb helyzetben vannak a város központi területén élő lakossággal szemben. Monorierdő csak 2006-ban vált el Monortól, amelynek addig része volt, és mint településrész fejlődött. A település képviselete egyre többször került konfliktusba a fejlesztési szándékokat illetően a város önkormányzatával, ezért népszavazáson az önállóság mellett döntöttek. Monorierdő településhálózati helyzete nem változott az önállóságának kimondásával. Elhelyezkedése a 4. sz. főút mellett – ami leválasztja déli részeit és konfliktusokat is okoz -a belső kapcsolataiban, valamint a 100j. vasútvonal – ami szinte párhuzamosan halad a főúttal, előnyös közlekedési kapcsolatokat biztosít számára. Az épülő M4 autópálya további kedvező változásokat okoz a település életében, tehermentesíti a jelenlegi főútvonalat és jobb és gyorsabb kapcsolatot biztosít az ország főúthálózatával Közvetlen település szomszédok Monor város, Nyáregyháza község, Pilis város és Bénye község. A település fejlődését alapvetően két tényezőnek köszönheti, a nagyon kedvező közlekedési kapcsolatrendszerének, valamint az tény, hogy az ingatlanok mérete és piaci ára is kedvező. Az alapítói szándéktól eltérően ma már nem az üdülés a jellemző, hanem tipikus alvótelepüléssé vált, lakosai ingáznak elsősorban vonattal de jelentős a közúti forgalom is. A település továbbra is a Monori Járáshoz tartozik, mint a város egykori, de önállóvá vált része. Korábbi kapcsolatai tovább élnek elhelyezkedése közlekedési hálózatban elfoglalt helye nem változott.
3
Elsődleges oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltatási igényeinek ellátását továbbra is Monor városa, illetve a Főváros jelenti, de törekszik a saját területén megvalósítani az eddig hiányzó kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket pl. kispiac, faluház.
Monorierdő elhelyezkedése a térségben (PmTrT részlete)
4
1.1. A területfelhasználás
1.1.1. Monorierdő területének területfelhasználási tagozódása
Monorierdő község területe a Településszerkezeti terven feltüntetetteknek megfelelően beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak
[L] Lakóterületek,
Falusias lakóterület – Lf jelű
Kertvárosias lakóterület – Lke jelű
[V] Vegyes területek,
Településközpont vegyes terület – Vt jelű
[Ü] Üdülőterületek,
Hétvégi házas – Üh jelű
[G] Gazdasági területek,
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz jelű
Ipari gazdasági terület – Gip jelű
[K] Különleges terület
Különleges sport – K‐Sp jelű
Különleges rekreációs – K‐Re jelű
Különleges mezőgazdasági üzemi terület – K‐Mü
A beépítésre nem szánt területek az alábbi terület‐felhasználási egységekre tagolódnak
[Kb] Különleges terület
Különleges temető – Kb‐T jelű
Különleges sportterület – Kb‐Sp jelű
Különleges beépítésre nem szánt, egyéb helyi sajátosságot hordozó terület – Kb‐Ehs jelű
[Kö] Közlekedési és közműterületek (Köu)
[Z] Zöldterületek
Közkert – Z jelű
[E] Erdőterületek
Védelmi rendeltetésű erdőterület – Ev jelű
Gazdasági rendeltetésű erdőterület – Eg jelű
5
Közjóléti rendeltetésű erdőterület – Kk jelű
[M] Mezőgazdasági területek
általános mg‐i terület – (Má) jelű
Gyep – (Má‐gy) jelű
Szőlő – (Má‐sző) jelű
természetközeli – (Má‐tk) jelű
kertes mg‐i terület – (Mk)
[V] Vízgazdálkodási területek
Vízgazdálkodási terület – V jelű
A beépítésre szánt területek felhasználása, ill. a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg.
1.1.2. Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
Meglévő lakóterületek
Monorierdő lakóterülete jellemzően kertvárosias jellegű, az egykori üdülőterület egységes rendben kialakított, mintegy 1200 telkéből átminősítéssel jött létre. Kisebb részben spontán jellegű fejlődéssel kialakult része van, és most formálódik a falusias beépítésű része.
Tervezett lakóterület
Falusias lakóterület, ami egykor kertként kialakított területeken fejlődik, de zömében még megtartotta mezőgazdasági területfelhasználását.
Településközpont vegyes területek
A meglévő vegyes területek az egykor szűkösen mért egykori intézményterületek és a jelenleg kialakítandó, a tényleges működéshez, illetve a tervezett működéshez szükséges területekből áll. Nagyobb egységei az iskola, a polgármesteri hivatal egykori és jelenlegi területe.
Nagy szüksége van új az alapfokú ellátást, a szolgáltatást és a kereskedelmet befogadó területekre a település központi részén.
Üdülőterület
Az egykori üdülőterületi felhasználás megszűnt, átalakult lakóterületté, de egyúttal formálódik a kertek egy részén kijelölt új terület, amelynek kialakulása még hosszú ideig fog tartani.
6
Az eredeti a fürdőzéshez, a létező geotermikus energiához kapcsolódó kötödés jelenleg nem működik, jellemzően díszkertek, haszonkertek adják a terület kikapcsolódást, pihenést szolgáló jellegét.
Gazdasági területek
A terület üdülőterületi jellegéből fakadóan hosszú ideig nem volt a településen számottevő gazdasági tevékenység. Az eredeti nagyobb terület zárványként, nehezen megközelíthetően, a 4.sz. főút és vasút közötti területen jött létre.
A település népességének átalakulásával egyidőben jelent meg az igény önálló nagyobb területen kialakítható gazdasági területre. Spontán módon kezdett fejlődni a 4. sz főút melletti terület. Ma már nagyobb gazdasági egységek is keresik a fejlesztés lehetőségét, ezért szükség volt a terület bővítésére.
Különleges terület
Különleges sportterület
A jelenlegi sportpálya a települési terület súlypontjához viszonylagos közelségben, de elzártan helyezkedik el, megközelítése nehéz, nem biztonságos. Jó használata, hasznosítása ezért nehézkes. Az M4 ‐es út átadása, a közúti forgalom csökkenése után, érdemes a fejlesztésével foglalkozni.
Különleges rekreációs terület
A terület kijelölése akkor történt meg, amikor még jellemzőbb volt az üdülőterületi funkció és létezett, működött a településen a termálkút és a strandfürdő. Egyértelműen a jövő fejlesztési potenciálját jelentheti a település számára, fenntartása indokolt.
A Településszerkezeti terv a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt rekreációs területen kívül két új területet sorol ebbe a területfelhasználásba. Az egyik s 4. sz. főút mentén található üzemanyag töltőállomás melletti csárda területe, valamint a 0263/33 hrsz‐ú telek, mely a 4. főút menti gazdasági területbe ékelődve helyezkedik el.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület
Az egykori állami gazdaság központi majorja, a szőlőtermő területek központjában helyezkedik el. Működése, fenntartása szükséges a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához.
1.1.3. Beépítésre nem szánt területek
Erdőterületek
A Településszerkezeti terv a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt erdőterületek tekintetében változást tartalmaz. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésüknek megfelelően kerültek beosztásra, az alábbi területfelhasználási egységekbe:
védelmi erdők (Ev)
7
gazdasági erdők (Eg)
közjóléti erdők (Ek).
védelmi erdők (Ev) Védelmi erdőterületbe jellemzően az erdőterv szerinti elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterületek tartoznak. A védelmi erdőterületeken csak a védelmi célok megvalósulását, bemutatását szolgáló nem épületnek minősülő építmények helyezhetők el. Kilátó és magasles kivételével épületek nem helyezhetők el.
gazdasági erdők (Eg) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek (Eg) besorolásba az erdészeti üzemterv szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorolt területek kerültek.
közjóléti erdők (Ek) A közjóléti rendeltetésű erdőterületek (Ek) besorolásba az erdészeti üzemterv szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorolt területek kerültek. Mezőgazdasági területek
A mezőgazdasági területek esetében jelen terv az alábbi területfelhasználási kategóriákat különbözteti meg:
általános mezőgazdasági terület, o gyep (Má‐gy) o szőlő (Má‐sző) o természetközeli (Má‐tk)
kertes mezőgazdasági területek (Mk)
általános mezőgazdasági területek (Má)
általános mezőgazdasági terület ‐ gyep (Má‐gy) Jelen Településszerkezeti tervben a gyepterületek valós kiterjedésüknek megfelelően kerültek besorolásra, ennek következtében a korábbi tervhez képest kissé módosult a gyepterületek kiterjedése. A 0287/2 hrsz esetében csökkent a gyepterület, a 0181/5 hrsz esetében korábbi erdőterületből került gyepterületbe a terület. A 0231/16; 0231/17 és 0231/19 hrsz‐ok pedig az erdészeti üzemtervnek megfelelően gyepterületből erdőterületbe kerültek átsorolásra.
általános mezőgazdasági terület ‐ szőlő (Má‐sző) Sajátos tájkaraktert képvisel Monorierdőben Száraz‐hegy szőlőterületei. Jelen Településszerkezeti terv nem tartalmaz változást a szőlőterületek tekintetében a korábbi Településszerkezeti tervhez képest. A szőlőterületek egyben a Monori borvidék I‐II. minőségi osztályba tartozó borszőlő termőhelyi területei. E területen a távlati tájhasználati célkitűzés a szőlőtermesztés, a borászat, a borturizmus fejlesztése.
általános mezőgazdasági terület ‐ természetközeli (Má‐tk) Továbbra is természetközeli terület a korábbi Településszerkezeti terv által kijelölt terület (a 0231/28 hrsz egy része). Természetközeli területen nem épület jellegű építmények a természeti értékek megőrzésével, továbbá a vízvédelmi feladatok biztosításával helyezhetők el.
kertes mezőgazdasági területek (Mk)
8
A korábbi Településszerkezeti tervben javasolt kertes mezőgazdasági területek közül a 14140/1‐4; 14130‐14139; 14129/1‐2 hrsz‐ok általános mezőgazdasági terület – szántó területfelhasználásba kerültek átsorolása. A terület jelenleg is szántó művelés alatt áll.
általános mezőgazdasági területek (Má) A Településszerkezeti terv a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt általános mezőgazdasági területek ‐ szántók tekintetében kisebb változásokat tartalmaz. A jelenlegi erdészeti üzemterv korábbi mezőgazdasági területeken is erdőterületeket tartalmaz, mely földrészletek mezőgazdaságiból erdőterületbe kerültek átsorolásra.
Általános mezőgazdasági terület ‐ szántó (Má) területfelhasználásba került besorolásra a település területén fennmaradó összes többi mezőgazdasági terület. E területeken cél a gazdaságos mezőgazdasági termelés feltételeit biztosító infrastruktúra kialakítása, ugyanakkor a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló, a tájhasználati hagyományokat figyelmen kívül hagyó túl sűrű beépítések megakadályozása.
Vízgazdálkodási terület
Vízgazdálkodási területbe tartozik a Monorierdő 24.sz.‐csatorna területe.
Különleges területek
Sajátos területhasználatuk alapján Monorierdő közigazgatási területén a településszerkezeti terv az alábbi területhasználatokat különbözteti meg:
temető Területe a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt területtel megegyezik.
közmű terület Területe a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt területtel megegyezik.
sport terület Területe a korábbi Településszerkezeti tervben javasolt területtel megegyezik. Motorsport számára szolgáló terület
1.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
Védendő tájkarakterek
A településszerkezeti terv kiemelt figyelmet fordít a Monorierdő közigazgatási területén a tájkarakterek megóvására, kiemelten a Száraz‐hegy hagyományos szőlőterületeinek, a szőlőművelés hagyományának és tájképi értékeinek megőrzésére. Monorierdő történelmi szőlőterületei a Monori borvidék részét képezik. A mezőgazdasági területek differenciálása is a hagyományos tájhasználatok megóvását, a művelés fenntartását hivatott szolgálni.
Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek
Nemzetközi természetvédelmi védettség alatt álló területek Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek nem érintik Monorierdő területét.
9
Országos ökológiai hálózat területei Országos ökológiai hálózat területei Pest Megye Területrendezési Terve (PM TrT) Monorierdő közigazgatási területén az alábbi területeket sorolja a nemzeti ökológiai hálózat területei közé:
– ökológiai folyosó1: Monorierdő 24. sz.‐csatorna menti területek. (magterület illetve pufferterület nem érinti a települést) Ökológiai folyosó területén a Településszerkezeti terv új beépítésre szánt területet nem jelölt ki.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Monorierdő közigazgatási területét az Országos Területrendezési Terv által kijelölt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a település északnyugati‐nyugati részén található gyepes területeket érinti.
Egyedi tájértékek A közigazgatási területen található egyedi tájértékeket a TÉKA adatbázisa alapján 1 db egyedi tájérték található a településen, amely egy borospince.
Tájhasználat tervezett rendszere A tájhasználat, külterületi területfelhasználás rendszere a táji‐, természeti értékek megőrzésének figyelembevételével került meghatározásra. Ennek legfontosabb elemei:
mezőgazdasági területek differenciálása,
az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megkülönböztetése,
borvidéki területek kiemelt kezelése.
1.3. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK
A földtani közeg és a termőföld védelme Az OTrT szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozó területen csak térségi területfelhasználási engedély birtokában jelölhető ki beépítésre szánt terület. Monorierdő közigazgatási területének teljes egésze nitrátérzékeny. Nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet –főként állattartást és trágyatárolást— a jogszabályokban és cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásai szerint kell végezni. Az építkezések, tereprendezések során a termőföld, a humusz védelméről a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. A humuszréteg letermelésére, szakszerű deponálására, valamint a feltöltésre használható anyagok minőségére vonatkozó előírásokat országos szintű jogszabályok határozzák meg. A humusz védelme érdekében épületek, létesítmények
1 ökológiai folyosó (OÖH): „…olyan többnyire lineáris kiterjedésű folyamatos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok), amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.” (OTrT 2. § 22. pont)
10
elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A termőföldet a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben javasolt felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. Felszíni és felszín alatti vizek A vonatkozó jogszabályok alapján Monorierdő a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi területen levő település. A közigazgatási területet egésze az OTrT‐ben lehatárolt „az országos vízminőség‐védelmi terület övezetébe” tartozó terület. Országos vízminőség‐védelmi terület övezetébe tartozó területekről a szennyvizek kivezetendő, övezeten kívüli területről az övezet területére szennyvíz nem vezethető. Monorierdő közigazgatási területét a Monor vízbázis hidrogeológiai „B” védőidoma érinti.
A földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyeződés‐érzékenysége, védelmük biztosítása
szükségessé teszi, alapvető környezetvédelmi elvárás, hogy a közigazgatási területen
mindennemű tevékenység csak a talaj‐ és felszín alatti vizek szennyeződését kizáró módon
történhet.
Levegőtisztaságvédelem A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló jogszabály szerint Monorierdő
közigazgatási területe a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónába tartozik.
A környezeti konfliktusok elkerülése érdekében légszennyező pontforrás (létesítmény,
technológia) elhelyezése kizárólag az elérhető legjobb technikát alkalmazásával a térség
ökológiai sérülékenységét figyelembe véve engedélyezhető.
Levegőtisztaságvédelmi szempontú védelmi övezetet igénylő létesítmény oly módon
helyezhető el, hogy a védőterületen belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási,
nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, nagykiterjedésű sportterület.
Zaj‐ és rezgés elleni védelem A települést átszeli a 4‐es sz. főút, valamint a MÁV 100a vasútvonala, amelyek jelentős átmenő forgalmat bonyolítanak le, ugyanakkor zajvédelmi berendezések nem épültek ki velük párhuzamosan. E konfliktushelyzet megoldásra vár. Az M4 autópálya megépítésével közúti közlekedésből zavaró mértékű zajhatás a zajtól
védendő területeket —lakó‐, üdülő‐, rekreációs rendeltetésű területek— nem éri.
Hulladékkezelés A településen a hulladékok begyűjtése, szállítása megoldott.
A működő vállalkozások tevékenysége során keletkező termelési hulladékok elszállításáról és
ártalmatlanításáról a jogszabályok szerint kell gondoskodniuk a termelőknek.
A szennyvízhálózat kiépítettsége a településen teljes, a rákötött lakások aránya csaknem 90%.
Az ivóvízhálózatra bekötött lakások aránya 92%.
11
VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK Táj‐ és természetvédelem Országos Ökológiai Hálózat területei
Ökológiai folyosó területei (Monorierdő 24. sz.‐csatorna menti területek) Tájvédelem
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
1.4. Örökségvédelem
Monorierdőn a nyilvántartások alapjám régészeti lelőhelyek és építészeti értékek, műemlékek nem találhatók.
A településnek, az identitásához tartozóan meg kell találni a helyi értékeket, védendő művi‐ és természeti értékeit.
1.5. Közlekedés
Monorierdőt két fő hálózat elem érinti jelenleg. Közúton a 4. sz. I. rendű főút. mely Budapest – Debrecen – Záhony irányban régiók közötti összeköttetést biztosítja, valamint Budapest egyik agglomerációs megközelítésért is felel. Vasúton a 100a vonalszakasz érinti a települést, mely Budapest és Szolnok közötti fő vasúti vonalszakasz.
Monorierdőn vasúti megállóhely található, mely kapcsolatot teremt a település, a helyközi buszjáratok és a vasút között. a vasúti megállónál jelenleg szintbeni átjárón keresztül lehet átjutni a 46103 j. út irányába, összeköttetést teremtve a település déli, vasúton túli részével.
Jelenleg épül ki a település határában az M4 autópálya M0‐Cegléd közötti szakaszának első, autóúti üteme a KIF/18651/2015‐NFM elrendelő levél szerint. A tervezett úthoz közvetlen kapcsolata a településnek nincs.
A kiépítéssel egy időben valósul meg a településtől nyugatra, Pilis Önkormányzat területén haladó 4606 j. Káva – Dabas összekötő út Pilist elkerülő szakasza, melyre több olyan Önkormányzati út is csatlakozik, ami Monorierdő irányába földúton keresztül megközelítést biztosít. Megfontolandó, hogy az új 4606 j. úthoz épüljön ki a Szabadság utca folytatásaként burkolt út.
Az autópályáról tervezett megközelítés a 3111, 3112, és a 4606 j. utak különszintű csomópontjain keresztül történhet.
A település turista útvonalat nem, túrázásra alkalmas kerékpárútvonalat érint (Monor‐Monorierdő‐Bénye), aminek jelenlegi nyomvonala a Monori út, Bényei út, Harmat utca, Szárazhegyi út.
12
1.6. Közművek
Monorierdő település közművesítése az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül.
A településen megnövekedtek, illetve folyamatosan valósulnak meg a lakóterületi, és a nem zavaró ipari funkciójú, főleg logisztikai jellegű beépítések iránti igények. A Monorierdő beépítés‐fejlesztéseinek növekedését főleg az infrastruktúra jelentős fejlődésével lehet többek között magyarázni.
Ez a kiváló háttér‐infrastruktúra elősegíti Monorierdő gyors fejlődését. A településen ma már valamennyi közmű ‐ a vízellátás, a szenny‐vízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia‐ellátás és a hírközlés hálózata ‐ kiépült.
Monorierdő község szennyvizei vákuumos csatornarendszerrel összegyűjtve, átemelő segítségével nyomóvezetékeken keresztül jut el Monor város csatornahálózatán keresztül a Monori szennyvíztisztító‐telepre.
Monor szennyvíz‐csatornázási rendszere, ‐ mely regionális rendszerűnek tekinthető ‐ fogadja a járás településeinek Csévharaszt, Vasad, Péteri, Gomba, valamint Monorierdő szennyvizeit is.
A településen a csapadék‐vízelvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén, ahol még nem került megvalósításra, meg kell oldani. Az elmúlt időszakban a burkolt utak kialakításával a csapadékvíz‐elvezetés is sokat fejlődött, mivel az utak vízelvezetését árokhálózattal megoldották
A többi közművezeték, a szennyvízcsatornázással együtt általában megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek, de a település intenzív fejlődése ‐ az új gazdasági és ipari beépítéseknél ‐ a közművek további fejlesztésével számolni kell.
Kijelölt lakóterület‐fejlesztés nem történik a településen. A kertvárosi és falusias lakóövezetek be nem épített ingatlanjain lehet új beépítés.
A beépítés‐fejlesztéseket a szerkezeti terv városrendezési munkarésze részletesen ismerteti.
A tervezett új beépítésekhez a meglévő, illetve a tervezett hálózatokat a várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni.
Monorierdő új fejlesztési területein a közművek kiépítését csak egységes rendszerben, elő‐
közművesítéssel javasoljuk megvalósítani.
13
2. A település területi mérlege
Igazgatási terület 1506,11
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Területfelhasználási egység — általános használat szerint
Területfelhasználási egység — sajátos használat szerint
Terület
(ha)
Lakóterület Kertvárosias – Lke 185,74
Falusias – Lf 9,25
Vegyes terület Településközponti – Vt 5,08
Üdülőterület Hétvégiházas – Üh 24,42
Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató — Gksz 44,73
Ipari gazdasági – Gip 2,88
Zöldterület Közkert – Z‐kk 1,96
Beépítésre szánt különleges területek
Rekreációs célú terület – K‐Rek 28,73
Mezőgazdasági üzemi terület – K‐Mü 19,13
Közműterület – K‐Km 3,56
ÖSSZESEN 330,11
14
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:
Területfelhasználási egység — általános használat szerint
Területfelhasználási egység — sajátos használat szerint
Terület
(ha)
Közlekedési és közműterület
Közutak — KÖ‐U 28,00
Kötött pályás közlekedés — KÖ‐K
9,74
Erdő Védelmi — Ev 7,22
Gazdasági — Eg 134,46
Közjóléti — Ek 4,17
Mezőgazdasági általános mezőgazdasági terület ‐ szántó
630,28
általános mezőgazdasági terület ‐ gyep
153,23
általános mezőgazdasági terület ‐ szőlő
164,50
általános mezőgazdasági terület ‐ természetközeli
0,34
kertes mezőgazdasági terület 28,01
Vízgazdálkodási Vízgazdálkodási – V 3,73
Beépítésre nem szánt különleges területek
Sportterület – Kb‐Sp 12,30
Hírközlési terület – Kb‐ehs 0,08
Temető — Kb‐T 4,63
ÖSSZESEN 1176,00
15
3. A területrendezési tervvel való összhang igazolása
MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció A 2013. január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait.
A magyarországi városhálózati struktúra szerint Monorierdő a Budapesti agglomerációhoz tartozik, Budapest vonzáskörzetében, a főváros körüli rekreációs zónában, illetve annak határán fekszik.
Városhálózati struktúra Magyarországon
(Forrás: OFTK)
„Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért
Monorierdő
Monorierdő
16
A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a társég az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási-nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települése többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a „belső gyűrű városai” kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A
17
mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok
A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra.
Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.
A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.”
2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően 2013. november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban - megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.
18
Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: „Gateway” – Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén ne terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségben), illetve a nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es mentén) A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet – irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek – részeként valósul meg. Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyedülálló adottságot jelent a nagy léptékű fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. Ennek megfelelően a térséget nagyfokú bizalom övezi; ugyanakkor a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban.
20
3. Az Országos Településrendezési Terv (OTrT) és Monorierdő település kapcsolata Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a 2008. évi L. törvényt az Országgyűlés 2008. június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. A 2013.-ban módosított Országos Településrendezési Terv Monorierdő községre vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze.
2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve
Az Ország Szerkezeti terve szerint Monorierdő települési térségét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és vegyes területfelhasználási térség veszi körbe.
MONORIERDŐ
21
Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani. (szürke színnel a törvény szövege)
III. Fejezet
AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Térségi területfelhasználási kategóriák
5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek:
22
aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.
A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Monorierdő község területe:
települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, yízgazdálkodási térség
területfelhasználási kategóriákra osztható.
A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok
6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
23
A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
Monorierdő tervezett Településszerkezeti Terv módosításai nem érintenek az erdőtérkép szerint nyilvántartott erdőterületeket.
Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák.
1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez
Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)
1. Gyorsforgalmi utak
24
15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)
4. 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen -
Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
1/4. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez
Országos törzshálózati vasúti pályák
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)
2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák
2.49. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna)
V. Fejezet
TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK
Térségi övezetek
12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.
25
3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti
Országos ökológiai hálózat övezete
13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Monorierdő területén az övezetben Pest Megye Területrendezési Terv Szerkezeti Terve vegyes, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területfelhasználási térséget jelölt. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az övezetben jelenleg sem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Monorierdő településen az országos ökológiai hálózat övezetét Pest Megye Területrendezési Terve ökológiai folyosó övezetbe sorolta. 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
- az övezet a közigazgatási területet nem érinti
MONORIERDŐ
MONORIERDŐ
26
3/3. számú melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti
Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete
13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő Településszerkezeti Tervében az övezet által érintett területek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységhez tartoznak. 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
- az övezet a közigazgatási területet érinti
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő hatályos és tervezett Településszerkezeti Terve alapján a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett.
MONORIERDŐ
MONORIERDŐ
27
3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A PMTrT Térségi Szerkezeti Terve szerint Monorierdő településen az övezet területén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térség került kijelölésre. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Monorierdő Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás-változások nem veszélyeztetik a tájképi értékek fennmaradását. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
MONORIERDŐ
28
3/6. számú melléklet - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete
- az övezet a közigazgatási területet nem érinti
3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete
- az övezet a közigazgatási területet érinti
Országos vízminőség-védelmi terület övezete
15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
MONORIERDŐ
MONORIERDŐ
29
3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete
- a Nagyvízi meder övezete nem érinti a közigazgatási területet - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú
szükségtározók területének övezete nem érinti a közigazgatási területet
3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete
- az övezet nem érinti a közigazgatási területet
MONORIERDŐ
MONORIERDŐ
30
Monorierdő község területének érintettsége
OTrT Országos övezetek
3/1 Országos ökológiai hálózat övezete +
3/2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -
3/3 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete +
3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete +
3/5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete +
3/6 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete
-
3/7 Országos vízminőség-védelmi terület övezete +
3/8 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete
-
3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani.
31
4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata A megyei területrendezési terv célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése oly módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz és a kisebb térségek és települések távlati elképzeléseihez egyaránt. Pest Megye Közgyűlésének a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete és a hozzá tartozó rajzi mellékletek előírásai a Pest megye közigazgatási területéhez tartozó, nem agglomerációs települések településrendezési eszközeinek készítése során kötelezően figyelembe veendők.
1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára.
2. A rendelet területi hatálya 2. § A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza. 1.1. melléklet
Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések
Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok
3. Értelmező rendelkezések 3. § A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.
32
4. § A megye Térségi Szerkezeti tervét M=1:100 000 méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Részlet a PMTrT Térségi Szerkezeti Tervéből 5. § A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználási térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség Monorierdő közigazgatási területe a megyei Térségi Szerkezeti Terv szerint:
erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség vegyes területfelhasználású térség
Az OTrT 6. § szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;
33
b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.
6. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2. – 1.10. mellékletek tartalmazzák. Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. – 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak
M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok – Püspökladány -Nagykereki térsége -(Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
Főutak A főúthálózat elemei 4.sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház
- Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak
Budapest - Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza - Záhony -(Ukrajna) 8. § (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet 1.15. melléklete tartalmazza. 1.15. melléklet Területi mérleg
Település Térségi területfelhasználási kategória hektár % 261. Monorierdő Hagyományosan vidéki települési térség 328,44 21,77 262. Monorierdő Vegyes területfelhasználású térség 474,30 31,44 263. Monorierdő Erdőgazdálkodási térség 499,43 33,11 264. Monorierdő Mezőgazdasági térség 206,27 13,67 265. Monorierdő Számított területe összesen 1508,43 100
(2) Az egyes települések 3.1.-3.15. mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 1.16. melléklete tartalmazza.
34
1.16. melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége
Mag
terü
let ö
veze
te
Öko
lógi
ai fo
lyos
ó öv
ezet
e
Puffe
r ter
ület
öve
zete
Kivá
ló te
rmőh
elyi
adot
tság
ú sz
ántó
terü
let ö
veze
te
Kivá
ló te
rmőh
elyi
ado
ttsá
gú e
rdőt
erül
et ö
veze
te
Erdő
tele
píté
sre
alka
lmas
terü
let ö
veze
te
Térs
égi k
ompl
ex tá
jreha
bilit
áció
t igé
nylő
terü
let
övez
ete
Orsz
ágos
jele
ntős
égű
tájk
épvé
delm
i ter
ület
öve
zete
Térs
égi j
elen
tősé
gű tá
jkép
véde
lmi t
erül
et ö
veze
te
Vilá
görö
kség
és
vilá
görö
kség
-vár
omán
yos
terü
let
övez
ete
Törté
neti
tele
pülé
si te
rüle
t öve
zete
Ki
emel
ten
érzé
keny
felsz
ín a
latti
vízm
inős
ég-v
édel
mi
terü
let ö
veze
te
Fels
zíni
viz
ek v
ízm
inős
ég-v
édel
mi v
ízgy
űjtő
te
rüle
téne
k öv
ezet
e
Ásvá
nyi n
yers
anya
g-ga
zdál
kodá
si te
rüle
t öv
ezet
e
Nagy
vízi m
eder
öve
zete
Rend
szer
esen
bel
vízjá
rta te
rüle
t öve
zete
Föld
tani
ves
zélyf
orrá
s te
rüle
téne
k öv
ezet
e
Víze
rózió
nak
kite
tt te
rüle
t öve
zete
Szél
eróz
ióna
k ki
tett
terü
let ö
veze
te
Kiem
elt f
onto
sság
ú m
eglé
vő h
onvé
delm
i ter
ület
öv
ezet
e
Honv
édel
mi t
erül
et ö
veze
te
település 3.
1. s
z. m
ellé
klet
3.1.
sz.
mel
lékl
et
3.1.
sz.
mel
lékle
t
3.2.
sz.
mel
lékle
t
3.3.
sz.
mel
lékl
et
3.3.
sz.
mel
lékl
et
3.4.
sz.
mel
lékle
t *
3.5.
sz.
mel
lékle
t *
3.5.
sz.
mel
lékle
t *
3.6.
sz.
mel
lékle
t *
3.7.
sz.
mel
lékle
t *
3.8.
sz.
mel
lékle
t *
3.9.
sz.
mel
lékl
et *
3.10
. sz.
mel
lékl
et
3.11
. sz.
mel
lékl
et
3.11
. sz.
mel
lékl
et
3.12
. sz.
mel
lékl
et
3.13
. sz
. mel
lékl
et *
3.14
. sz.
mel
lékl
et
** 3.15
. sz.
mel
lékle
t
3.15
. sz.
mel
lékle
t
52. Monorierdő - x - - x x - - - - - - x x - - - - x - - * Az övezetet az OTrT megszüntette
35
7. § (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1:100.000 méretarányban a rendelet 3.1.- 3.15. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: 3/1. sz. melléklet Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete
- Magterület övezete nem érinti a település közigazgatási területét - Ökológiai folyosó övezete érinti a település közigazgatási területét - Pufferterület övezete nem érinti a települést
Ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:
18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.
Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. Monorierdő településrendezési tervében a természetvédelmi szempontból védett területek lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint megtörtént, feltüntetésre került az ökológiai hálózat, a Natura 2000, a helyi természetvédelme alatt álló területek lehatárolása.
36
3/2. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
- nem érinti a közigazgatási területet
3/3. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete
- Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti a közigazgatási területet - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti a közigazgatási területet
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:
2. § E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység.
37
Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az OTrT módosítás az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete helyett az erdőtelepítésre javasolt terület övezetet alkalmazza. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:
2. § E törvény alkalmazásában: 5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre nem szánt területfelhasználás változás és nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése sem. Mivel az övezetre vonatkozó pontos adatszolgáltatás (FÖMI) nem áll rendelkezésre, ezért a PMTrT övezeti lehatárolása alapján kerülhet sor az övezet pontosítására.
3/5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet
3/10. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
- érinti a közigazgatási területet
38
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
2. § E törvény alkalmazásában: 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete
19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.
3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete
- nem érinti a közigazgatási területet
3/12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete
– nem érinti a közigazgatási területet
39
3/15. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete
– nem érinti a közigazgatási területet
40
Pest Megye Közgyűlésének a Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh. határozata a hozzá tartozó rajzi mellékletekkel javaslatokat, ajánlásokat és információkat tartalmaz a megye összes települése számára. Ezek betartása ugyan nem kötelező, de a településrendezési eszközök készítése, módosítása során a határozat szem előtt tartása javasolt. A Kgyh 1.1. melléklete: Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete
- érinti a közigazgatási területet
A Kgyh 1.2. melléklete: Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás
- nem érinti a közigazgatási területet
A Kgyh 1.3. melléklete: Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete
- érinti a közigazgatási területet
41
Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete
OTrT 27/D. § (1) A megye területrendezési tervében szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete kijelölhető. (2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető.
A Kgyh 1.4. melléklete: Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó – összesítő – övezet
- érinti a közigazgatási területet
43
4. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE A Településszerkezeti Terv felülvizsgálata új beépítésre szánt területek kijelölését is tartalmazza, ezért az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bek. b) pontja értelmében szükségessé válik a módosításokból következő biológiai aktivitásérték változás számítása biztosítandó a település biológiailag aktív felületeinek csökkenésének elkerülését. A tervezett változtatások következtében a biológiai aktivitásérték egyenlege. +2,2
Terület (m
2)
Terület (ha)
Meglévő
területfelhasználás
Értékm
utató
(pont/ha)
BIA érték
Tervezett
területfelhasználás
Értékm
utató
(pont/ha)
BIA érték
BIA érték változás
Érintett területfelhasználási kategóriák
6 543 0,6543 Má‐sz 3,7 2,420825 Gksz 0,4 0,261711 ‐2,15911
8 963 0,8963 Má‐sz 3,7 3,316206 K‐re 6 5,377632 2,061426
12 659 1,2659 Má‐sz 3,7 4,6839 K‐re 6 7,595514 2,911614
121 736 12,1736 Má‐sz 3,7 45,04233 Gksz 0,4 4,869441 ‐40,1729
157 399 15,7399 Má‐sz 3,7 58,23779 E 9 141,6595 83,4217
32 787 3,2787 Má‐k 5 16,3937 Má‐sz 3,7 12,13134 ‐4,26236
129 671 12,9671 Lf 2,4 31,12102 Má‐sz 3,7 47,97824 16,85722
15 922 1,5922 Má‐sz 3,7 5,891221 E 9 14,33 8,438777
16 105 1,6105 E 9 14,49444 Má‐l 3,7 5,958824 ‐8,53561
7 589 0,7589 Má‐sz 3,7 2,807771 E 9 6,829713 4,021942
36 227 3,6227 Lke 2,7 9,781385 Gksz 0,4 1,449094 ‐8,33229
3 528 0,3528 E 9 3,175155 Kö 0,5 0,176398 ‐2,99876
153 264 15,3264 mgi szántó+sző 3,7 56,70759 Kö 0,5 7,663188 ‐49,0444
2,20726
Tekintve, hogy Monorierdő község önálló településrendezési eszközei 2018‐ban készülnek el először, ezért nem nevezhető meg olyan tervi előzmény, amit figyelembe lehet venni a település biológiai aktivitásértékének megállapításához.
Ezért Monorierdő esetében a teljes községre megállapítottuk a biológiai aktivitásértéket az új településszerkezeti terv alapján.
A jövőben készülő településrendezési terveknek ezt az értéket kell figyelembe venniük:
44
Terület (ha)
Területfelhasz
‐nálás
Értékm
utató
(pont/ha)
BIA érték
Beépítésre szánt területek
185,74 Kertvárosias lakó – Lke 2,7 501,498
9,25 Falusias lakó – Lf 2,4 22,2
5,08 Településközponti vegyes – Vt 0,5 2,54
24,42 Hétvégiházas üdülő – Üh 3 73,26
44,73 Kereskedelmi, szolgáltató — Gksz 0,4 17,892
2,88 Ipari gazdasági – Gip 0,4 1,152
1,96 Közkert – Z‐kk 6 11,76
28,73 Kül. rekreációs célú terület – K‐Rek 1,5 43,095
19,13 Kül. Mezőg‐i üzemi terület – K‐Mü 0,3 5,739
3,56 Kül. közműterület – K‐Km 0,6 2,136
Beépítésre nem szánt területek
28,00 KÖ‐U — közutak 0,5 14
9,74 KÖ‐K — kötöttpályás 0,6 5,844
7,22 Védelmi erdő — Ev 9 64,98
134,46 Gazdasági erdő — Eg 9 1210,14
4,17 Közjóléti erdő — Ek 9 37,53
630,28 Ált. mezőg‐i terület ‐ szántó 3,7 2332,036
153,23 Ált. mezőg‐i terület ‐ gyep 3,7 566,951
164,50 Ált. mezőg‐i terület ‐ szőlő 3,7 608,65
0,34 Ált. mezőg‐i terület‐ természetközeli 8 2,72
28,01 Kertes mezőg‐i ‐ Mk 5 140,05
3,73 Vízgazdálkodási – V 6 22,38
12,30 Kül. sportterület – Kb‐Sp 6 73,8
0,08 Kül. hírközlési terület – Kb‐Ehs 3,2 0,256
4,63 Kül. temető — Kb‐T 6 27,78
5788,389
1
Településszerkezeti Terv – határozati javaslat
Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének ..…/2018. (…….) sz. határozata
Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a hatályos OTÉK előírásai alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével az alábbi döntést hozza: A Képviselő-testület 1. jóváhagyja „Monorierdő Településszerkezeti Terv” című 2018 jelű (M=1:10.000
méretarányú), jelen határozat 1. számú mellékletét képező tervet; 2. a Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét, a Településszerkezeti Terv
Leírását a 2. számú melléklet szerint állapítja meg; 3. úgy dönt, hogy a településfejlesztési, településrendezési tevékenységek
előkészítése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Terv (1. számú melléklet) és az elválaszthatatlan részét képező Településszerkezeti Terv Leírásában (2. számú melléklet) foglaltak az elfogadását követő 30. napon lépnek hatályba;
4. e határozat hatályba lépésével egyidejűleg Monorierdő Község Településszerkezeti Tervéről szóló ……/200... (…. …….) sz. Ök. határozat érvényét veszti; 5. a település területi mérlegét a 3. számú melléklet szerint állapítja meg; 6. a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet szerint számított biológiai aktivitásérték meghatározását a 4. számú melléklet szerint tudomásul veszi. Monorierdő, 2018……
……………………………………… …………………………………………… jegyző polgármester 1. sz. melléklet: Monorierdő Településszerkezeti Terve M=1:10 000
2
2. sz. melléklet: A Településszerkezeti Terv leírása 3. sz. melléklet: A település területi mérlege 4. sz melléklet: A település biológiai aktivitásértéke
Monorierdő Község Önkormányzata
…/2018. (…. ….) önkormányzati rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról
Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 37. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi, települési önkormányzatok valamint Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2017. (V. 26.) önkormányzati rendeletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2018. január 1. napján hatályos állapotán alapul.
I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya Monorierdő Község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK és a Kormányrendelet előírásait a
szabályzatban foglalt eltérésekkel, valamint a helyi településképi rendeletben foglalt követelményekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Jelen építési szabályzat mellékletei: a) 1. melléklet: Belterület Szabályozási Terv M=1:4.000 b) 2. melléklet: Külterület Szabályozási Terv M=1:10 000 c) 3. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
(4) Jelen építési szabályzat függelékei: a) 1. függelék: Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása 3. §
(1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat
módosításával történhet: a) a meglévő és tervezett beépítésre szánt területek határa; b) szabályozási vonal; c) övezet, építési övezet jele és határa; d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) igazgatási határ; b) védőtávolságok; c) Országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe; d) OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület; e) Monor vízbázis hidrogeológiai védőterület határa
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek: a) kerékpárút; b) gyalogút; c) javasolt telekhatár; d) javasolt megszüntetés.
II. Fejezet
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. §
(1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.
(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) önálló reklám, hirdető berendezés, b) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény, c) árusító pavilon, nyilvános mosdó d) tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely építménye, e) köztisztasággal kapcsolatos építmények, hulladéktartály tároló, f) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, g) utcabútor, kerti építmény, h) távbeszélő fülke, i) közvilágítási, közlekedésirányítási, közmű és hírközlési műtárgy, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
III. Fejezet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Az épített környezet védelme, értékvédelem
5. §
(1) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. Általános táj- és természetvédelmi előírások
6. §
(1) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.
(2) A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
5. Táj- és természetvédelmi területek
7. § (1) Az országos ökológiai hálózat elemeinek területén az ökológiai kapcsolatok
folytonosságának biztosítása szükséges. (2) Az ökológiai hálózat területe a település közigazgatási területére vonatkozóan öf jelű
Ökológiai folyosó terület a Külterület Szabályozási Terven jelöltek szerint.
6. Vízminőség-védelmi területek
8. §
(1) Monorierdő község közigazgatási területét Monor vízbázis hidrogeológiai "B" védőövezet érinti, a Szabályozási Terven jelöltek szerint.
V. Fejezet KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. Föld- és talajvédelem
9. §
(1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.
(2) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.
(3) Az építési tevékenységekhez kapcsolódó földmunkák során: a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos
szintet a kiporzás ellen védeni kell, c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső
rétegként elteríteni (4) Területek feltöltése csak természetes eredetű szennyeződésmentes anyaggal pl. kőzet,
föld, homok történhet, a vonatkozó jogszabályok szerint. (5) Építési tevékenység a környezetében lévő mezőgazdasági terület rendeltetésszerű
használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
8. Levegőminőség-védelem
10. §
(1) Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől csak legalább 1000 m távolságban folytatható.
9. Vízminőség-védelem
11. §
(1) A területen a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változtatásokat eredményező tevékenység nem engedélyezhető. A kedvezőtlen hatás utólagos megállapítása esetén a tevékenység felfüggeszthető vagy felszámolható.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés az élővizekbe ne jusson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül ne változzon.
10. Zaj- és rezgésvédelem
12. §
(1) A zajtól védendő területekre és az épületek zajtól védendő helységeire vonatkozó terhelési határértékeket a vonatkozó rendelet mellékletei szerint kell megállapítani.
(2) Közlekedési létesítmények létesítésével és működtetésével kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt előírások és határértékek tartandók be.
(3) Úthálózat felújítása során a zaj-és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos
követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Tervezett új közlekedési elemek létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.
(4) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.
(5) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor a tervezés során biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését.
(6) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást csak olyan módon lehet létesíteni, üzemeltetni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(7) A Gip besorolású ipari terület lakó- és intézmény területtel szomszédos határán fokozottan betartandó a vonatkozó határérték, ha szükséges, zajvédelmi fal építésével biztosítandó.
VI. Fejezet
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
11. Védőterületek, védőtávolságok
13. §
(1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények,
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
VII. Fejezet EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
12. Elővásárlási jog
14. §
(1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg jelen szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében külön rendeletben meghatározottak szerint.
(2) A település területén az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terheltek a Belterület Szabályozási Terven elővásárlási joggal terhelt terület határa jellel körülhatárolt, a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok.
13. Tilalmak, korlátozások
15. §
(1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok, b) védelmek és korlátozások
(2) figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, valamint az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
VIII. Fejezet
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
14. Energiaközművek
16. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell
elhelyezni.
(2) A hálózatok létesítésekor a meglévő zöld felület, növények, fák megóvandók.
15. Viziközművek
17. §
(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni.
IX. Fejezet ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
16. Az építés általános feltételei
18.§
(1) Csatornázatlan területen főrendeltetésű épület, csak zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi minősített szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén helyezhető el.
(2) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult, legalább 90 %-ban beépült övezetekben, a telek beépítési módjára az illeszkedési szabályok az irányadók.
(3) Lakóterületen, amennyiben a telek területe nem haladja meg az övezetben meghatározott minimális telekméret másfélszeresét, telkenként csak egy főrendeltetésű építmény helyezhető el.
(4) Egyéb építési övezeti előírás hiányában a telek vagy építési hely utca felöli részére csak főrendeltetésű építmény helyezhető el.
(5) Melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főépület. (6) Az övezetben, építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő
telek is beépíthető, ha az épület építési helyen belül elhelyezhető és az épületek közötti legkisebb távolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.
19. §
(1) 16 m-nél keskenyebb új építési telek nem alakítható ki. (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épület oldalhatáron álló homlokzata, építési
határvonala a telekhatártól min. 1 m-re helyezhető el. A részben már beépített telken ettől eltérően kialakult beépítés folytatható.
(3) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.
(4) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányban, nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.
X. Fejezet
KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI
20. §
A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (III. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi követelményeit a veszély-elhárítási terv határozza meg.
MÁSODIK RÉSZ
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
XI. Fejezet: Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
17. Beépítésre szánt területek tagolódása
20. §
(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Lakóterület aa) Lf jelű Falusias lakóterület övezete ab) Lke jelű Kertvárosias lakóterület övezete
b) Vegyes terület ba) Vt jelű Településközpont vegyes terület övezete
c) Üdülőterület ca) Üh jelű Hétvégi házas üdülőterület övezete
d) Gazdasági terület da) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete db) Gip jelű ipari gazdasági terület övezete
e) Különleges terület ea) K-Rek jelű Különleges rekreációs terület övezete eb) K-Sp jelű Különleges sportterület övezete ec) K-Mü jelű Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete ed) K-Km jelű Különleges közműterület övezete
besorolásúak.
18. Falusias lakóterület
21. §
(1) A falusias lakóterület övezete lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, állattartó épület c) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) kézműipari építmény, f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, g) sportépítmény,
Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el. (3) A falusias lakóterületen nyeles telek nem alakítható ki. (4) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan, vagy szabadonállóan helyezhetők el,
a kialakult beépítésnek megfelelően, illetve a szabályozási terven ábrázoltak szerint. (5) A terület átminősítéséig a gazdálkodáshoz, termeléshez tartozó épületek, építmények
építhetők a területen, max. 10% beépítettséggel.
(6) A Falusias lakóterület övezetére vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb/
legkisebb épületmagassága
2
Övezeti jel A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb
beépítettség %
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Lf-1 O 1 200 30 40 4,5 Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló
19. Kertvárosias lakóterület
22. §
(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű
használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági
építmény. (3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t
önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az építési övezetben új épület csak teljes közművesítéssel rendelkező telken helyezhető
el. (5) A Kertvárosias lakóterület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 2.
táblázat tartalmazza. 2. táblázat
A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb/
legkisebb épületmagassága
2
Övezeti jel A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb
beépítettség %
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Lke-1 O /SZ 500 30 50 5,5 4 Lke-2 O 1000 30 50 5,5 5 Lke-3 O 700 30 50 5,5
Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló SZ = szabadon álló
20. Településközpont vegyes területek
23. §
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek káros hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el: a) lakóépület; b) igazgatási épület; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület; e) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület; f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. A
területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (3) A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;
b) állattartás céljára szolgáló építmény. (5) A Településközpont vegyes terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat
összefoglalóan a 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat A B C D E F
1 Az építési övezet Az építési telek Az épület
megengedett legnagyobb
épület-magassága (m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb
beépítettség %
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Vt-1 SZ 700
50 20 6,0
4 Vt-2 SZ 3000 50 20 12,0 Jelmagyarázat: O = oldalhatáron álló
21. Hétvégi házas üdülőterület
24. §
(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A hétvégi házas üdülőterület övezetére vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan 4.
táblázat tartalmazza.
4. táblázat A B C D E F
1 Az építési övezet Az építési telekAz épület
megengedett legnagyobb
épület-magassága (m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb
beépítettség %
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Üh O 500 20 50 5,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
22. Gazdasági terület
25. §
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál. (2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület b) ipari terület
(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportépítmény.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(6) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (pl. veszélyes, bűzös, zajos)
(7) A gazdasági övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni.
(8) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.
(9) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett, legalább 15 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 80 %-a.
(10) A gazdasági terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat
A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Gksz-1 SZ 1000 40 25 7,50 4 Gksz-2 SZ 5000 40 25 12,00 5 Gksz-3 SZ 5000 40 25 7,50 6 Gip SZ 5000 40 35 10,00
Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
23. Különleges beépítésre szánt területek
26. §
(1) A K-Rek jelű Különleges rekreációs terület építési övezet nagyobb befogadóképességű sport-és szabadidős létesítmények, szálláshely szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak a rekreációs rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.
(4) A különleges rekreációs terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 6. táblázat tartalmazza.
6. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 K-Rek SZ 5000 25 50 7,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
27. §
(1) A K-Sp jelű Különleges sportterület építési övezet nagykiterjedésű, sportolási célú
létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben csak a sport rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények
helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.
(4) A Különleges területek övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 7.
táblázat tartalmazza.
7. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 K-Sp SZ 10000 15 50 7,5* Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
*sportcsarnok, uszoda esetében max. 10,0 m lehet
28. §
(1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet mezőgazdasági állattartó telep, kísérleti telepek, termékfeldolgozó és tároló építmény és turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Mü jelű építési övezetben elhelyezhető: a) állattartó épület-istálló és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmény, b) terménytárolást szolgáló épület: pajta, szín, c) vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület.
(3) Az építési övezetben önálló lakóépület nem építhető. (4) Az övezetben működő létesítmény üzemeltetőjének gondoskodni kell a keletkezett
folyékony és szilárd hulladék telken belüli ártalommentes gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról, esetleg előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról.
(5) A Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 8. táblázat tartalmazza.
8. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 K-Mü SZ 5000 40 50 4,5 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
29. §
(1) A K-Km jelű Különleges közmű terület építési övezet csak a közművek üzemeltetésével kapcsolatos épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Különleges közmű terület építési övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 9. táblázat tartalmazza.
9. táblázat A B C D E F 1 Az építési övezet Az építési telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 K-Km SZ 5000 10 25 6,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
XII. Fejezet: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
24. Beépítésre nem szánt területek tagolódása
30.§
(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos
használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Közlekedési és közműterület: aa) KÖu jelű Közlekedési és közműterület övezete
b) Zöldterület ba) Z-kk jelű Közkert övezete
c) Erdőterület ca) Ev jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezete cb) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdők övezete cc) Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdők övezete
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül, általános mezőgazdasági terület övezetei: da) Má-Sz jelű Nagytáblás szántóföldi növénytermesztés övezete db) Má-Szk jelű Kisparcellás szántóföldi növénytermesztés övezete dc) Má-Gy jelű Gyepgazdálkodás övezete dd) Má-Gyv jelű Védelmi célú gyepgazdálkodás övezete de) Má-Gyü jelű Gyümölcstermesztés övezete
e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Kb-T jelű Különleges temető terület övezete eb) Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezete ec) Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó terület
besorolásúak.
25. Közlekedési és közműterület
31. §
(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
(3) Az elhelyezett funkciókhoz szükséges gépjárműtárolás telken belül biztosítandó. A gépjármű várakozó helyeket az általános érvényű előírások szerint kell kialakítani, kivéve ha az övezeti, építési övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek.
(4) Közlekedési területbe sorolt: · a) M4 gyorsforgalmi út b) sz.(E60) főút (Budapest-Záhony) c) 46103 j. közút d) Monor - Monorierdő ök. út e) a Budapest-Záhony vasúti fővonal
(5) Közutak védőtávolsága: a) M4 gyorsforgalmi út: 100 m b) 4. sz. főút külterületi szakasz: 100 m c) egyéb országos közút külterületi szakasz: 50 m
26. Zöldterület övezetei
32. §
(1) A Z-kk jelű Közkert övezet játék, sport, pihenés céljára szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített zöldterület.
(1) Az övezetben a közkerti funkciót szolgáló, a játék, sport, pihenés céljára szolgáló építmények, sétaút, sétány, pihenőhely, szobor, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, pad, pergola helyezhetők el. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 80%. (3) A közkertnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, kerekesszékkel és
gyermekkocsival is elérhetőnek és használhatónak kell lennie. (4) Az övezetben parkoló nem alakítható ki.
27. Erdőterület övezetei
33. §
(1) Az erdőterületek közé tartoznak a település földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló területek.
(2) Az erdők elsődleges rendeltetés szerinti védelmi, gazdasági, valamint közjóléti funkciójú csoportokba sorolhatóak.
(3) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.
28. §
(1) Az Ev/1 jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezetbe a talaj-, víz-, zaj-,
levegőtisztaság-, és tájvédelmi célú erdőterületek tartoznak. (2) Az övezet védelmi elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. (3) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
29. §
(1) Az Eg/1 jelű övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál. (2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t
meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
30. §
(1) Az Ek/1 jelű övezet közjóléti elsődleges rendeltetésű, a szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai erdők.
(2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
(3) Az övezetben erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények, továbbá az alábbi közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhető el: a) pihenés, szabadidő-eltöltés építményei, (sétaút, tanösvény, pihenőhely, b) testedzés építményei, (játszóhely, sportpályák, erdei tornapálya), c) erdészlak, azok melléképítményei, d) az erdő bemutatását szolgáló építmények (tanösvény), e) terület fenntartásához szükséges építmények.
(4) Az övezetben az új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
28. Mezőgazdasági területek
31. §
(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint annak építményei elhelyezésére szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati, valamint a természeti értékek megőrzését, vízbázisvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
(2) A mezőgazdasági területekhez a következő övezetek tartoznak: a) Má-sz jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezete b) Má-szö jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete c) Má-gy jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezete d) Má-tk jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezet e) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet
32. §
(1) Az Általános mezőgazdasági terület övezetébe jellemzően az árutermelő
mezőgazdasági területek, szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei helyezhetők el.
33. §
(1) Az Má/1 jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezet
kizárólag a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.
(2) Az övezetben tanya, farmgazdaság építése nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel helyezhetők el.
34. §
(1) Az Má-szö/1 jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete
nagytáblás szőlőtermesztés és feldolgozás céljára szolgál. (2) Az övezetben a szőlőtermesztéssel összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára
szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó telekterületen, legfeljebb 3 %-os beépítéssel.
(3) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel.
35. §
(1) Az Má-Gy/1 jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezetbe tartozó
területek gyepgazdálkodási területként hasznosíthatók. (2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára
szolgáló építmények, állattartó létesítmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.
(3) Lakóépület a 6000 m2 feletti területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.
(4) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6 m.
36. § (1) Az Má-tk/1 jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezetbe tartozó
területeken környezetkímélő gazdálkodás folytatható. (2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
37. § (1) Az Mk/1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és
növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben 720-1500 m² közötti telekterületen csak gazdasági épület és terepszint
alatti építmény helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (3) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3% beépítettséggel helyezhető el. (4) Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el,
legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.
29. Vízgazdálkodási terület övezetei
37. § (1) A V/1 jelű vízgazdálkodási övezetben vízkár-elhárítási építmények építhetők. (2) Az övezetben még ideiglenesen sem lehet bárminemű települési vagy veszélyes
hulladékot elhelyezni, vegyszer vagy más környezetszennyező anyagot tárolni, környezetszennyező tevékenységet folytatni.
34. Különleges beépítésre nem szánt területek
38. § (1) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetbe tartozik a település területén található
temető. (2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények,
ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei helyezhetők el. (3) Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el. (4) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetre vonatkozó szabályokat összefoglalóan a 10.
táblázat tartalmazza.
10. táblázat A B C D E F 1 Az övezet A telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Kb-T SZ K 10 60 7,0 Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló K = kialakult * Egyéb épületek és sírépítmények (síremlékek) legfeljebb 4,0 m
39. §
(1) A Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezetbe tartozik a település területén található motorsport terület
(2) A területen csak a motorsporttal kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el. (3) A különleges rekreációs terület övezetre vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan
az 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat
A B C D E F 1 Az övezet A telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Kb-Sp SZ 20 000 5 40 6,0
40. § (5) A Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó területen csak hírközléssel,
internet szolgáltatással, műsorszolgáltatással kapcsolatos építmények helyezhetők el. (6) A Kb-Ehs jelű övezetre vonatkozó szabályokat összefoglalóan a 12. táblázat
tartalmazza.
12. táblázat A B C D E F 1 Az övezet A telek
Az épület megengedett legnagyobb
épület-magassága
(m)
2
Övezeti jel
A beépítés jellemző módja
A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete
(m2)
A megengedett legnagyobb beépítettség
%
A legkisebb kialakítandó
zöldfelület %
3 Kb-Ehs SZ 600 3 70 nem meg-határozott
Jelmagyarázat: SZ = szabadon álló
Záró rendelkezések
35. A rendelet hatálybalépése
41. §
(1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. (3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni. (4) Jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályát veszti a Monorierdő Község
Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2008. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
Monorierdő, 2018. ………… ……………………………………….. ……………………………………………. jegyző polgármester
A rendelet kihirdetve: Monorierdő, 2018. …………………….. ……………………………………………….
jegyző
Mellékletek
1. melléklet a …/2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Belterületi Szabályozási Terv M= 1: 2000
2. melléklet a ../2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Külterületi Szabályozási Terv M= 1: 10000
3. melléklet a ../2018. (…. ….) önkormányzati rendelethez Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
Hrsz: 1315/1, 1315/2 hrsz: 1337, 1338, 1369/1, 1369/2 hrsz: 1361, 1378, 1381, 1391 hrsz: 1470, 1471, 1473, 1474 hrsz: 1501, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508, 1509, 1510 hrsz: 2279, 2280