Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

Iparművészeti mozgalmak

A VÉDEGYLET

-Perczel Mór szervezte meg 1842-ben a hazai műipar fejlődésének előmozdítására-Pesti Divatlap a Védegylet szolgálatában-a szervezet hatására délen és Erdélyben fellendülés látható-sajnos a mozgalom nem hosszú életű csökken a hazai termékek iránti igény-a bécsi udvar is fellép a Védegylet ellen (segítik a külföldről betelepedett gyárosok, kereskedők)

pl. meghamisítják a külföldi termékeket és magyarként adják el a vásárokon-a mozgalom jelentősége 1847-ben már nem számottevő-a reformkor iparművészeti tevékenységének legfőbb területei: textil, kerámia, bútor, üveg, fém(később kiegészül a porcelánnal)

AZ IPAREGYESÜLET

-Kossuth tevékenységével áll összefüggésben-Hetilapot felhasználja-iparosnaptár szerkesztése, folyamatos szervezeti élet biztosítása, rajzoktatás, könyvtár és bemutatók szervezése-alapszabályai közé tartozik a hazai műipar fejlesztése-az egyesületen belül megszüntetik az akkor még törvényekkel biztosított fájl és nemzeti, valamint egyéb társadalmi különbözőségeket-politikamentesség kinyilatkoztatása-egyesület által kezdeményezett kiállítások, gyárlátogatások, egyes ipari remekek bemutatása, jutalmazások mind az iparosodás előmozdítását szolgálják-az egyesület által képviselt haladás szemben áll a céhszervezet, amely a fejlődést ellenzi

pl. az asztalos céhek megakadályozzák a képzett legények mestersorba jutásátcéhek, gyárak segédek

IPARMŰKIÁLLÍTÁSOK EURÓPÁBAN

-első tárlat: 1791, prágai vár-nem csak műipari, hanem mezőgazdasági és ipari termékek is-a későbbiekben már csak műipari termékek kerülnek bemutatásra-a cseh kiállításokat is a helyi iparfejlesztő egyesület hozta létre

„Iparosszellemet Ébresztő Egyesület Csehországban”-első francia tárlat: 1789, Párizs-a napóleonli háborúk miatt csak kevés tárlat van a 19. század eleji Európában-birodalmi kiállítások Bécsben: 1835, 1839, 1845 ezeken már magyar eleinte mezőgazdasági majd műipari termékek is kiállításra kerültek

pl. a harmadik megnyitójára már Széchenyi Istvánt is meghívták, ez nagy dolog!-1845, Drezda ezt a Narancsházban rendezték meg-1846, Párizs kínai Iparműcikk Kiállítás

AZ ELSŐ PESTI IPARMŰKIÁLLÍTÁS

-kilenc asztalos, bár még nem teljes szobabelsőkkel, vagy garnitúrákkal, csupán 1-1 darabbal jelentkezik a polgári otthon berendezésére szolgáltak

pl. varróasztalkák, írószekrények, ülőbútorok-elterjedt volt a divatlapok és bútormintalapok használata a tervezésnél nagy az angol lapok hatása-használati üvegedények kiállítása: Perger, Pichler, Kuhinka-testvérek által

1

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-bronz lámpák, szelencék, gyertyatartók művészi fémtárgyak-ekkoriban a selyemtenyésztés és fonállá sodrás a fő cél, így a kiállítás nem mutatja megfelelően a textilanyagok állapotát-porcelán- és kőedénygyártás: részletes fontos iparág volt, a kapitalizmus már korán megjelenik-DE! a század elején -érthetetlen az ötvösök távolmaradása a kiállításról

A MÁSODIK PESTI IPARMŰKIÁLLÍTÁS (1843)

-a vérosi Redout termeiben került megrendezése-csak részben előrelépés az elsőhöz képest, mivel a tudósítások szerint még nagy a kuszaság, rendezetlenség-ugyanazok a kiállítók, mint az elsőn-közölték a tárgyak árát az értékesítés céljából ez nem jött be, mert többször nem alkalmazták

AZ 1846-OS IPARMŰKIÁLLÍTÁS

-az előkészületekről folyamatosan tájékoztatták a közönséget a Hetilap és a Pesti Divatlap hasábjain-helyszín: Nemzeti Múzeum a nádor engedélyezte-muszáj volt visszavágni az előző évi bécsi iparműkiállításnak-több ezer remek műtárgy hatalmas siker, magas részvételi arány-bútorcsoportok, térelválasztó drapériák kerültek elhelyezésre nagyszabású kialakítás-bútorművesség, textilek, ötvös, kerámia, porcelán, üvegtárgyak beleépítve a belsőbe-Valero szövött textilek külön teremben-telkibányai és herendi porcelán nagy gazdagsággal képviselteti magát + néhány kisebb edénymanufaktúra is (pl. murányi)-az ötvösség szerepelése most sem kiemelkedő-együtt szerepelnek a gyárosok, céhesek, iparművesek-sok díjat osztanak ki-József nádor személyes részvétele + maga Kossuth kalauzolja végig a termeken-bejelentik, hogy az addig háromévente megrendezett kiállítást ezúttal 4 év múlva, 1850-ben rendezik meg a jobb kvalitás érdekében-volt még kiállítás: Győr, Kassa, Eperjes, Kolozsvár, Nagyszeben, Sopron

A KŐEDÉNYMŰVÉSZET

-a földrajzi vizsgálat stiláris összefüggéseket mutat-a kőedény iránti megnövekedett érdeklődést nem tudják a hazai gyárak ellátni, így külföldről betelepedő gyárosok is engedélyt kapnak

pl. Nowotny János-a kőedénygyárak elsősorban a városi polgárság kezdeményezésére jöttek létre

Észak-magyarországi manufaktúrák körmöcbányai bécsi előképek alapján dolgozik

-kék kobalt díszítés, szalag- és szőlőleveles mintával-olcsóságuk miatt a keresletnek is megfeleltek-később módosultak a bécsi formák áttört és fonatos, növényi ornamentikával díszített tányérok-vannak olyanok is, amelyek tájat ábrázolnak-vannak, amelyek az öntöttvas dísztányérokat utánozták

kassai edénygyár-1804-ben jött létre és a munka 1845-ben meg is szűnt itt-az északi határokon túl is keresettek voltak a termékek

2

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-függetlenebb a bécsi előképektől itt inkább a korai klasszicizáló formák mellett egyéni kiképzét hódított teret-a máz alatti kék díszítmény azonban közös, DE! használja a sötétzöldet is-önálló formák: öblösedények (antik váza, levesestál) még rokokó hatású, ovális tál is megtalálható-megmaradt néhány máz felett festett edény is

iglói edénygyár-a kiváltsággal rendelkező gyárak használhattak csak saját címeres jegyet Iglón kétfejű sasos jelvény nem jellemző a magyar manufaktúrák között, hogy használhattak ilyet-bécsi empire előképek-itt is bécsi máz alatti kobaltkék szalagminta-DE! volt még kék, zöld és piros virágminta is, amely minőségi festők fellépéséről és a máz alatti/feletti technikák ismeréséről tanúskodik

„mille fleur”-díszítmény csehországi minta eperjesi manufaktúra

-kevés adat

Közép-magyarországi manufaktúrák szilvási műhely

-a tálak inkább dísztárgyak benyomását keltik, mint használati tárgyakét-a lakkozott vas színét utánzó sötét máz alkalmazása öntöttvas előképek

miskolci gyár-3 egymás utáni manufaktúra létesül a városban-1833: Butykai edénygyár (1844-ig)-bécsi szalagdíszítmények fellelhetőkDE! mellette sajátos, zöld vadszőlőlevelekből összeállított kacsos, indás máz alatti díszítmények

apátfalvai manufaktúra-Hüttner Józsefé porcelánt akart, de csak a kőedényt sikerül-egyszerűbb hengeres formák, kobaltdíszítéssel

pl. kézmosók, tintatartók, kávéskannák-a miskolci gyár megszűnése után az apátfalvai látta el a környéket

Dunántúli manufaktúrák (Balaton-felvidék is) pápai manufaktúra

-a pápai műhely 6 évtizedes működése rányomta a bélyegét a környező gyárak művészetére-jól képzett, hozzáértő munkások-egyszerűbb formaadásúak, máz alatti kék szalagdíszítéssel-hatás: csehországi, ausztriai de ezek a minták sajátos hazai átalakítása alapvetően megváltoztatta az eredeti előképeket-1830 körül: szegmentíves bordázott, kifelé hajló szélű tányérok (virág, táj és portré ábrázolások is felfedezhetők rajta)-vannak csokros díszítésűek, neobarokk és neorokokó formaelemekkel medalionnal osztott felületek kőedényre porcelán díszítmények

kőszegi gyár-két edénygyár is működött a reformkorban

1. Wanke Ferenc-féle2. Weimann Ágoston-féle (övé az első)

-nehéz a két gyár emlékeit megkülönböztetni Bécs közelsége, kék szalagdíszítés-nem alakítanak ki önálló formákat, díszítményeket

tatai manufaktúra-egyszerűbb hengeres és komplexebb áttört, fonatos szélű edények is-később külföldi érdekeltségű kályhagyárrá alakult

3

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

Erdélyi manufaktúrák batizi gyár

-bécsi szalagdísz, máz alatti kék díszítmények-később, a reformok alatt sajátok stílust alakítanak ki (gazdagabb, színes díszítés, porcelános virágcsokor díszítésre hajaz)-román fejedelemségekbe is szállítottak-kályhacsempegyártás fekete, zöld, barna, fehér, kék kályhák

PORCELÁNMŰVÉSZET

A hazai porcelánkísérletek-összefonódik a reformkorral-a bécsi porcelángyártás kielégítette az udvari igényeket, ezért nem volt szükség magyar gyárra-a 19. század elején kettéválik a porcelán művészet, ekkor kezdődik a magyar is:

1. magas művészi igényű, egyedi jelleg2. szerényebb megfogalmazású tömeggyártás

-a miskolci és pápai kőedénymanufaktúra már próbálkozott porcelánkísérletekkel-kísérletezés kezdőpontja: 1835

regéci porcelánmanufaktúra-a Zemplén megyei Rákóczi birtokok kerültek eladományozásra Bretzenheim Károlynak (1808)-előképek alapján dolgozott-a festők és massza előállítók gyors váltakozása eredményezik a minőség hullámzását-fehér masszán való finom, halvány zöld máz használata-bécsi előképek (mive Brentzenheim bécsi dísztárgyakkal díszítette környezetét)-a bécsi orientációt felváltja az angol porcelánok irányába történő formai igazodás (Széchenyi 1833-as angliai útján beszerez minta porcelánokat) ennek hatására gazdagabb formaadású edények készülnek

pl. kínai modorban festett fedeles kanna herendi porcelángyártás

-1839, Fischer Móric alapította-Stingl Vince tevékenysége kimutatható előtte (előtte a tatai kőedénygyárban dolgozott)-a korai esztendőkre a bécsi hatású egyszerű, kobalt díszes szalagfonat jellemző-később (hogy versenyre kelhessen az osztrák és cseh termékekkel is ) kis számú, egyedi, különleges termékek kialakítása lett a feladat (mivel nem volt tőke nagy gyár kialakítására)-fontosak a berlini, bécsi klasszikus előképek + a keleti hatás-a termelés manufakturális keretek között maradt „piéce unique”-jellegű termelés

ÜVEGMŰVÉSZET

-nem maradt meg a manufakturális keretek között, mint a porcelán-a 18. század végén elsősorban fúvással állítják elő, véséssel, köszörüléssel, metszéssel, aranyozással, színes zománccal díszítikDE! ez a reformkorban erősen megváltozik-megjelennek a többrégetű, színes, csiszolt üvegek megnő az igény rájuk gyárak + jelentős mennyiségű üvegedény behozatala főleg Csehországból (különválik az edény készítője és a díszítője)-vándorolnak az egyes mesterek, megszűnnek, felélednek az egyes gyárak, így nehéz azonosítani a műveket

a csehországi üveggyártás hatása-főleg az angollal kellett versenyeznie (mert ők a század elején szénnel fűtöttek, míg a csehek még fával)

4

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-eleinte az egyszerű, fejletlen és gyakran elszíneződött formák jellemzőek + kristálystílus kialakulása-később megjelennek a neobarokk és neorokokó elemek, színezett (rubinvörös, kék, sárga, fekete, opál) anyagok fémokxidokat kevernek az alapanyagba-az egyszerű formájú edényeket gravírozással díszítik-a csiszolt motívumok között találunk már kisebb kompozíciókat, csokrokat, vedutákat, feliratokat, figurákat-főleg a poharak az uralkodók-külön csoportot alkotnak az opál tárgyak talpnál finom gyémántmegmunkálás-megjelenik a fekete és viola színű üveg is-a díszítés fejlődése háttérbe szorította a formaadás változatosságát-a hazai üvegművészek gyakran cseh iskolázottságúak és magukkal hozzák az ottani divatot + követniük kellett az általános ízlést, ami az import miatt szintén a cseh volt-a magyar üvegművészet beleilleszkedik az európai áramlatba, kevesebb helyi sajátossággal

DE! a korszak elején érezhető a klasszicizáló, majd a romantikus, neobarokk és neorokokó hatás hazai vonásokkal

A hazai üveggyárak

-a céhek nem tudták kielégíteni az igényeket-nagy hatású üveggyárosok: Lobmayer, Zahn, Perger

A hazai üveghuták

-ez a kisebb manufaktúra szinonimája, amelyek a nagyobb gyárak mellett működtek-nem volt mindegyik jelentős, összesen 6 vett részt az iparműkiállításokon-az üvegművészet reformkori emlékei közül a legismertebb az az óriási üvegpohár, amelyet a Kuhinka-testvérek katalinvölgyi üveghutájában készítettek nem túl nagy a művészeti értéke-Pichler Antalnak is volt rövid életű üveghutája

A hazai üvegművészet eredményei

-megjelennek a reformkorban az ún üvegművészek, akik egyénileg, az üzemekből megvásárolt feldolgozatlan üvegárut munkálták meg egyénileg-nagyarányú a fejlődés, amelyet az áruk sokfélesége, valamint a kézműipari jelleget felváltó gépi megmunkálás kezdetei is mutatnak-első préselt üvegek megjelenése-a század második felében lesz divatos az a művészet, amely koronával, címerrel, zászlóval díszíti az üvegtárgyat (nemzeti jelleg) nem hosszú életű

BÚTORMŰVÉSZET

A rajzi képzés helyzete

-fontos, egyre növekvő szerep-az Iparegyesület is nagy hangsúlyt fektetett rá, különösen az asztalosiparban-a folyóiratok rendszeresen közölnek bútor rajzokat + önálló kiadványok is-van még empire forma, de sok a neobarokk már-az asztalosok többsége már túlzásokba esik a formánál és szerkezetnél

Céhes termelés és a céhen kívüliek

5

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-asztalos és kárpitos céhek helye fontos befolyásuk mondjuk egyre csökken (társadalmi és politikai szempontból)-a haladó gondolkodás legnagyobb jele, hogy a tárlatokon már nem tettek különbséget céhtag és kontár között

Közlekedési eszközök berendezése

-Vogel Sebestyén üzeme a Nemzeti Kaszinónak, Német Színháznak, Vigadónak készít bútorokat-fontos a gőzhajók és gőzvasutak berendezése az óbudai hajógyárnak feltehetően pesti/budai asztalosmesterek dolgoztak-nem sok hiteles képi ábrázolás került elő-vörösszínű huzat: magasabb rangúakat jelképező anyag + luxusbútorok (sofa, tükör) már a nádor és családja + az udvar tagjai is hajóztak ezért kell a reprezentatív berendezés a hajókra-az első vagonok hasonlók a lovaskocsikhoz bőr- vagy fapad, a rangoknak megfelelően-középfolyosós rendszer

Középületek, szállodák bútorai

-kevés adat maradt fenn-a csárdák voltak a vendéglátásra alkalmas fogadók faragott népi bútor-Coffin Károly Pest egyik ismert kárpitosmestere-bizánci stílus megjelenése az építészetben, majd az iparművészetben, bútoroknál-a nagy paloták bútorata (pl. Sándor palota, Városháza) teljesen megsemmisült-a Vigadó berendezését Pollack Mihály tervezte,és végül Steindl Ferenc kapott rá megbízást ebből is csak tervek maradtak fenn

Bútorkivitel, a Steindl-műhely munkássága

-1838: pest árvíz pusztítása megindul a város szépészeti újjáépítése-Steindl munkássága minőségileg és mennyiségileg is számottevő volt-nagy rajzi tehetséggel rendelkezett, ami nagyon fontos volt ekkoriban DE! biztos, hogy alkalmazott rajzolómestert is, aki elképzeléseit papírra vitte (nem lehetett mindenre ideje egyedül)-nagyszámú legény (40-50) foglalkoztatás sorozatgyártásszerűség-felismerte, hogy a céhes forma helyett át kell alakulni üzemmé a siker és a fejlettség érdekében-klasszikus stílus helyett meghonosítja az új polgári stílus gazdagabb formavilágát-mind a 3 tárlaton részt vesz, egyedüli mesterként

Kárpitosok társulásai

-azok az asztalosok, akik a céhet meg akarták kerülni a szabadabb érvényesülés érdekében, társulásokba tömörültek-a céhen belül sok konfrontáció volt az asztalosok és a kárpitosok között a kárpitozott bútorok okán-szövettel bevont bútorok textilipar fellendülése-a félig kész, kárpitra váró bútorok a kontároktól is beszerezhetők voltak céh megkerülése-Fischer János, Coffin Károly elismert kárpitosmesterek

Új típusok és művészeti eredmények

-vasbútorok, és öntött kályhák megjelenése is jelentős-hazai tárlaton nem szerepeltek ilyesmi, de az 1845-ös bécsin már igen-bölcső, gyermekágy, sofa empire stílusban-a fabútorok kárpitozott résznek megfelelő helyét sűrűszövésű vashálóval helyettesítették (támla, ülőke), amelyeket párnákkal tettek kényelmesebbé-polgári- és munkáslakásokban alapvető elterjedésük a század második felében

6

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

TEXTILMŰVÉSZET, ÖLTÖZKÖDÉS

-a divatigény kielégítéséhez szükség volt importárura is a hazai boltokban cseh, osztrák, francia selymeket és szöveteket árultak 1840 után fellendül a hazai áru is-a viselet megváltozása, a folyóiratokban közölt divatképek mind elősegítik a kor textilgyártásának fellendülését (eleinte osztrák ízlést mutatnak, majd hazai ízléshez formálódnak) külföldi gyárosok is egyre többen telepítik ide üzemeiket hazai művészet európai színvonalon

Öltözködés, kézimunkák

-a nemzeti viselet megteremtéséért vívott harc, amely a védegyleti mozgalmat is hivatva volt segíteni, fontos kérdés volt

-a Pesti Divatlap is fontosnak tartja tolmácsolni ezeket a törekvéseket-a korban a polgári rétegben nem volt elterjedve a magyar népi viselet inkább volt elterjedt a városi, polgári viselet a mezővárosokban, falvakban-a férfi viselet alakulására nagy hatással volt Széchényi finom angol eleganciája a reformkor végére visszaszorul a mente, helyette zakó-pantalló kreáció lesz divatos

-ekkoriban terjed el az otthoni kézimunka, mint művelődési tevékenység-gyöngyből, színes fonalból, egyéb textilekből kialakított képecskék, mint ízlésnevelő foglalatosságok honosodtak meg (minden tisztes lány iskolán kívüli alaptevékenysége)-sokszor a polgári enteriőrökben a képzőművészeti alkotások helyét/szerepét foglalták el-megjelennek a kézimunka mintalapok monogramokról, betűkről, galambpárokról-keresztöltés, selyemszál-a hímzett kendőcskék is ide tartoznak fehér laposhímzéssel szegélyezett, vagy csipke hatású kendők

Gyáripari textilek, a Valero-gyár

-a textilipar függ a legszorosabban össze a mezőgazdasággal (főleg a selyemtermesztéssel) mégis szegény az emlékanyag könnyen elkopik, megsemmisül-legjelentősebbek: a Valero és a Goldberger gyárak-Valero Antal közvetítő volt Kossuth és Széchenyi között ez keveseknek adatott meg-az anyagi nehézségek mellett is Bécsből szerződtet hozzáértő szakembereket, és 80 Jacquard szövőszékkel rendelkezik (=haladás Kossuth szerint)-1840-től fejlődik a gyár, miközben az anyagi problémák addig sem hatottak ki a minőségre-mintás női selyem vállkendő elterjedése-a Valero bútorhuzat kiemelkedik nemes egyszerűségével a gazdagon díszített és aranyozott bútorszövetek közül-a harmadik Iparművészeti kiállításon külön termet kaptak (fátylak, kendők, mellénykelmék, nyakkendők, selymek), falon is lógtak szövetek-selyemszalagok: virágosak, vagy csíkos-kockásak-portrékkal díszített szövött selyemképek (pl. Kossuthéval)-a Valero-gyár követendő példa volt a többi, magas színvonalon dolgozó kisebb műhely számára is

A Goldberger-gyár és a textilnyomás

-Goldberger Sámuel és fiai óbudai textilnyomó gyára-nem maradt fenn kb semmi, se anyag, se dokumentum-a kor kiállításának tárgyjegyzékei szűkszavúan emlékeznek meg róla-a nyomott technikában azonban a magasabb színvonalat ők kellett, hogy képviseljék szemben a Valero-gyárral

Textilműhelyek, szőnyegszövés

7

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-Koch Péter selyemgyáros Bécsben tanulja ki a selyem- és bársonygyártás fortélyait-Esche József is a 40-es években telepedett át Pestre Bécsből-Haas Fülöp bécsi gyáros-a szőnyegkultúráról kevés adat áll a rendelkezésre

Gyapjúszövet és posztókészítés

-a reformkorban még mindig nagy mennyiségű importra szorultunk gyapjúszövetekből-a kockás díszítés számtalan mintázata lelhető fel a férfianyagok között-csík- és sávminta is létezett és gyakori volt-fekete, szürke, barna sok változata tűnik fel

ÖTVÖSSÉG, FÉMMŰVESSÉG

-a színesfémkohászat fejlődése fellendíti az ötvösséget-a fémművesek (bádogos, rézműves) már gépi segítséget is igénybe vesznek a megmunkálásnál, míg az ötvös megmarad a kézi kialakításnál sorozatkészítés lehetőségei a fémművességben-a szakrális és profán tárgyak két területe megmarad

-a katolikus egyház inkább a barokk- és rokokó stílus felújítását szorgalmazta (ellenreformáció felhangját tükrözi még mindig)-a reformátusok inkább az egyszerű, klasszicista stílust igényelték (illik a rendszerükhöz)

-a világi ötvöstárgyak a klasszicizáló és romantikus formát követik-a társadalmi változások új távlatokat és igényeket nyitnak meg a profán tárgyakkal szemben ötvös- és fémtárgyak, fémedények, éttermek, kávéházak, Vigadó edényszükséglete (a szórakozás új formái)-közösségi helyiségek ötvöstárgyakkal való ellátása-ezen kívül: gyertyatartók, szelencék, tintatartók, sétapálcafejek, kardmarkolatok, hüvelyek, díszkupák, emlékserlegek is jellemzőek ekkoriban-nagyobb műhelyek alakulnak ki egy-egy család kezében központosulva

Az aranyművesek

-az Iparegyesület tehetetlen volt a céhes ötvösökkel szemben az ötvösök mellőzték az Iparműkiállításokat is, mutatva ezzel elzárkózásukat (+ nem érezték fennállónak addigi ősi, kiváltságos és megbecsült helyzetüket, mert az Iparegyesület díjazott kiállító segédeket is)-nem örültek, hogy a zsidó és egyéb műiparosok egyenrangúak lettek-az aranyművesség egyre nagyobb szerepet kezd el betölteni ez társadalmi igényekből fakad:

-polgári reprezentációs célok, az emberek maguknál hordták órájukat, szivartárcájukat, pecsétgyűrűjüket

Az egyházi ötvösművészet helyzete

-az átfogóbb korábbi stílusok (barokk, rokokó, empire) mellett ezek részletmegnyilvánulásai is felfedezhetők nagyon változatos-megmaradt alapvetően igényes kézimunka-jellegű művészetnek, mivel még a gépi használat is igényelte a kézi kimunkálást-az egyházi megrendelések nem emelkednek-a bányavárosok ötvössége egyre kevesebb jelentőséggel bír új központok alakulnak ki: Szeged, Győr, Pest

Szentpétery József, Libay Sámuel

-Szentpétery álláspontja: céhek fenntartása, feudalizmus konzerválása

8

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon, 1976

-ezüst- és réz emléklapok, fedőlapok, domborítások készítése-művészetében elsősorban a bécsi klasszicizáló vonal jut érvényre-élete alkonyán a népies formákat kezdi alkalmazni + neobarokk elemeket-a város legelőkelőbb helyén, a Kígyó utcában volt boltja

o Nagy Sándor átkelése a Granicuson domborítás-Libay Sámuel: új utak és lehetőségek keresője

-ezüst filigrán császárportréja nagy port kavar, Henszlmann Imre szót emel megvásárlása ellen-ő is a kor „meg nem értett” ötvösművészei közé tartozik

A fémművesség új irányai

-mechanikai eszközök alkalmazása fontos kisebb-nagyobb sorozatok elkészítése-olyan tárgyak gyártása, amelyek átveszik az ezüst szerepét-művészi öntöttvastárgyak üzemszerű gyártásának kialakulása (harangöntés, ónművesség, vaskovácsművesség háttérbe szorulása)-a sznob polgárság inkább a magasabb színvonalra áhítozott dísztárgyak terén, ezért inkább az edények és a használati tárgyak lesznek jelentősek

pl. világító eszközök, kávéfőző, lámpa, kanna-a vasút kiépítése nyomán a vagonokat lámpákkal kellett fölszerelni + gőzhajókat is-nagyobb nevek: Kortsag József és Morgenthaler-a főnemesi körök azonban még így is az importárura szavaztak-fontos még az ékszerek terjedése, amely már nem csak a polgárság, hanem az alsóbb rétegek igényei között is fellelhető (aranyművesek és ékszerészek számának növekedése)-a bemutatókon szereplő fémmunkák sajnos elkallódtak-a „neó” stílusok megjelenése az ötvösművészetben bizonyíték arra, hogy az ötvösök figyelemmel kísérték az építészettől induló változásokat és kezdeményezéseket

A REFORMKORI IPARMŰVÉSZET HALADÓ JELLEGE

-a polgárság igényeit akarja kielégíteni elsősorban, mind funkció, mind művészeti igény szempontjából-Kossuth vezette iparfejlesztő mozgalom célja a művészien megformált tárgyak gyáripari termelése (nem a „piéce unique”)-sajnos a szabadságharc bukásával megálltak a hazai ipar fejlesztését szolgáló célkitűzések-nem voltak kiállítások sem utána (mert az Kossuth eszméi melletti állásfoglalás lett volna)

9