11

Módszerek és érvelés Módszerek és érvelés a történeti a történeti

pragmatikábanpragmatikában

Nagy KatalinNagy KatalinMTA-DE-PTE-MTA-DE-PTE-SZTESZTE Elméleti Nyelvészeti Elméleti Nyelvészeti

KutatócsoportKutatócsoportSZTE - Hispanisztika TanszékSZTE - Hispanisztika Tanszék

2

ProblémafelvetésProblémafelvetés→→ Hogyan látjuk el az egyes kijelentéseket plauzibilitási Hogyan látjuk el az egyes kijelentéseket plauzibilitási

értékkel?értékkel?

„„egy-egy tudományterületen (...) kialakulhat a források egy-egy tudományterületen (...) kialakulhat a források megbízhatóságának egy olyan rangsora, (...) amely megbízhatóságának egy olyan rangsora, (...) amely standarddá válva döntő mértékben, sőt esetleg standarddá válva döntő mértékben, sőt esetleg automatikusan meghatározza azoknak a automatikusan meghatározza azoknak a kijelentéseknek a plauzibilitását, amelyeket e kijelentéseknek a plauzibilitását, amelyeket e források alapján ítélnek meg” (Kertész-Rákosi, 16)források alapján ítélnek meg” (Kertész-Rákosi, 16)

→ → Gyakran magas plauzibilitási értékkel kerülnek be az Gyakran magas plauzibilitási értékkel kerülnek be az érvelésbe olyan kijelentések, amelyekről már nehéz érvelésbe olyan kijelentések, amelyekről már nehéz megállapítani, hogyan is keletkeztek.megállapítani, hogyan is keletkeztek.

→→ Melyek ezek a tradíciók a történeti nyelvészetben?Melyek ezek a tradíciók a történeti nyelvészetben?

→→ Hogyan építhetünk más szerzők eredményeire?Hogyan építhetünk más szerzők eredményeire?

3

Történeti pragmatikaTörténeti pragmatika► Fitzmaurice – Taavitsainen (2007)Fitzmaurice – Taavitsainen (2007)““we feel able to make claims about earlier generations’ we feel able to make claims about earlier generations’

or communities’ discourse practices because we or communities’ discourse practices because we base those claims upon real language use and the base those claims upon real language use and the quantitative analysis of large databases representing quantitative analysis of large databases representing authentic language use make these claims validauthentic language use make these claims valid.”.”

► Fischer (2004)Fischer (2004)““The historical linguist has only one firm source of The historical linguist has only one firm source of

knowledge and that is the historical documents.”knowledge and that is the historical documents.”

► történeti szövegektörténeti szövegek► kvantitatív elemzéskvantitatív elemzés► korpusznyelvészeti módszerekkorpusznyelvészeti módszerek

→ → gyakorisági statisztikákgyakorisági statisztikák

4

GyakoriságGyakoriságBybee (2005/2003): az angol Bybee (2005/2003): az angol cancan segédige történeti segédige történeti

alakulásaalakulása

Gyakoriság: a. típus ~ Gyakoriság: a. típus ~ →→ a séma általánossága a séma általánossága b. példány ~ b. példány ~ → rögzült helyi séma→ rögzült helyi séma

1. 1. Intellektuális állapot vagy tevékenység igékIntellektuális állapot vagy tevékenység igék: 52 : 52 példány, 18 típuspéldány, 18 típus

► magas példány-gyakoriság: magas példány-gyakoriság: seesee 12, 12, deemdeem 6, 6, understandunderstand 6, 6, espyespy ‘discover’ 5 ‘discover’ 5

► típus-gyakoriság: 18 különböző igetípus-gyakoriság: 18 különböző ige2. 2. Kommunikációs igékKommunikációs igék: 102 példány, 31 típus: 102 példány, 31 típus► magas példány-gyakoriság: magas példány-gyakoriság: telltell 30, 30, saysay 29, 29, devycedevyce

‘describe’ 8‘describe’ 8► típus-gyakoriság: 31 különböző igetípus-gyakoriság: 31 különböző ige3. 3. Képesség igék („tudni, hogyan”)Képesség igék („tudni, hogyan”): 26 példány, 18 típus: 26 példány, 18 típus+ stb.+ stb.

5

AnalógiaAnalógia→ → egyes, a fonetikai szerkezetet érintő nyelvi egyes, a fonetikai szerkezetet érintő nyelvi

változások érzékenyek a fonetikán kívüli változások érzékenyek a fonetikán kívüli tényezőkre istényezőkre is

→ → a morfológiailag, szintaktikailag vagy a morfológiailag, szintaktikailag vagy szemantikailag hasonló formák fonológiai és szemantikailag hasonló formák fonológiai és morfológiai szerkezete is hasonlóvá válikmorfológiai szerkezete is hasonlóvá válik

1. Analógiás teremtés: ‘nem’ no : non1. Analógiás teremtés: ‘nem’ no : non ‘ ‘sem’ ni : X = sem’ ni : X = njn njn

[nin][nin]

2. Alvar – Pottier (1987/1983: 270): a spanyol 2. Alvar – Pottier (1987/1983: 270): a spanyol „HABERE > „HABERE > haberhaber” ige befejezett múltjának ” ige befejezett múltjának alakulásaalakulása

6

etimologikus etimologikus formákformák

analógiás alakokanalógiás alakok egyébegyéb

II (h)ove(h)ove uve, uve, hubehube, ovi, ovi of, offof, offIIII oviste, ovist(i)oviste, ovist(i) ovieste, ovieste, hubistehubisteIIIIII ovoovo hubohubo ubuubuIVIV ovemos, ovimosovemos, ovimos oviemos, oviemos,

hubimoshubimosauimosauimos

VV oviste(i)soviste(i)s oviestes, oviestes, hubisteishubisteis

VIVI hubieronhubieron ovieron, ovioronovieron, ovioronau > o ~ o → uSAPUI > sope → supeHABUI > ove → hubeou > u POTUI > pude → az [u] a befejezett múlt időt jelziPOSUI > puse

7

Egy példa: a katalán befejezett múltEgy példa: a katalán befejezett múlt„„anar + anar + infinitiu”infinitiu”

vaig (vàreig)vaig (vàreig)vas (vares)vas (vares)vava + + főnévi igenévfőnévi igenévvam (vàrem/vem)vam (vàrem/vem)vau (vàreu/veu)vau (vàreu/veu)van (varen)van (varen)

1.1. „„anar ‘menni’ (JELEN) + inf” anar ‘menni’ (JELEN) + inf” 2.2. „„anar ‘menni’ (MÚLT) + inf”anar ‘menni’ (MÚLT) + inf”

→ → melyik középkori perifrázisból vezethető melyik középkori perifrázisból vezethető le a modern katalán befejezett múltja?le a modern katalán befejezett múltja?

8

PéldákPéldák1. encontraren-se ab la host dels sarraÿns e 1. encontraren-se ab la host dels sarraÿns e

anaren feriranaren ferir en éls en éls (Desc II 103) (Desc II 103)‘‘találkoztak a szaracénok seregével és találkoztak a szaracénok seregével és

megtámadtákmegtámadták (=mentek megtámadni)(=mentek megtámadni) őket’őket’

2. E lo senyor rei brocà ab la senyera e 2. E lo senyor rei brocà ab la senyera e va va ferirferir entre els moros entre els moros (Munt I 92) (Munt I 92)

‘‘a király odavágtatott a zászlóval és a király odavágtatott a zászlóval és rátámadt (= megy támadni)rátámadt (= megy támadni) a mórokra’ a mórokra’

9

Colon (1978a, b)Colon (1978a, b)► az írott dokumentumok hiánya miatt a az írott dokumentumok hiánya miatt a

katalán „katalán „anaranar + inf” szerkezet + inf” szerkezet kialakulásának kezdeteit nem tudjuk kialakulásának kezdeteit nem tudjuk tanulmányoznitanulmányozni

► a legkorábbi szövegekben ez a szerkezet a legkorábbi szövegekben ez a szerkezet már múlt idő értékkel bír, azaz már már múlt idő értékkel bír, azaz már grammatikalizálódottgrammatikalizálódott

► a történeti jelen háttérbe szorítja a múlt a történeti jelen háttérbe szorítja a múlt időben álló formákatidőben álló formákat

► a történeti jelen hasonló funkcióval bír: a történeti jelen hasonló funkcióval bír: aktualizál, felkelti a hallgató érdeklődésétaktualizál, felkelti a hallgató érdeklődését

10

Ezzel szembenEzzel szemben→ → a korai szövegekben korlátozott azon a korai szövegekben korlátozott azon

kontextusok száma, amelyekben az „kontextusok száma, amelyekben az „anaranar + inf” megjelenhet + inf” megjelenhet →→ a szerkezet a szerkezet grammatikalizációja nem zajlott le teljesengrammatikalizációja nem zajlott le teljesen

→→ nem találhatóak olyan történeti jelenben nem találhatóak olyan történeti jelenben álló formák, amelyekben az álló formák, amelyekben az anaranar ige ige lexikális ‘menni’ jelentésében állnalexikális ‘menni’ jelentésében állna

→→ múlt idejű segédigével több előfordulás múlt idejű segédigével több előfordulás található, amelyben az található, amelyben az anaranar lexikális lexikális jelentésében álljelentésében áll

11

Detges (2004)Detges (2004)► a jelen idejű segédige két hatást kombinál: a jelen idejű segédige két hatást kombinál:

dinamizmus (‘menni’) + aktualizáldinamizmus (‘menni’) + aktualizál

► a középkori nyugati újlatin nyelvekben a középkori nyugati újlatin nyelvekben gyakori az igeidők rendszertelen gyakori az igeidők rendszertelen váltakozása, különösen a korai szövegekbenváltakozása, különösen a korai szövegekben

► a történeti jelen nem szükséges a hatáshoz, a történeti jelen nem szükséges a hatáshoz, az igeidő opcionálisaz igeidő opcionális

► a jelen idejű az „erősebb” változata jelen idejű az „erősebb” változat

► a jelen idejű verzió mindig is gyakoribb volta jelen idejű verzió mindig is gyakoribb volt

12

Ezzel szembenEzzel szemben→ → a középkori katalán szövegekre nem jellemző a középkori katalán szövegekre nem jellemző

az igeidők rendszertelen váltakozásaaz igeidők rendszertelen váltakozása

→ → aa kontextusok nem tükröznek „gyenge kontextusok nem tükröznek „gyenge változat - erősebb változat” különbségetváltozat - erősebb változat” különbséget

→→ a jelen idejű verzió gyakoriságát Detges nem a jelen idejű verzió gyakoriságát Detges nem támasztja alá statisztikávaltámasztja alá statisztikával

→→ az elemzése kiindulópontját képező állítások az elemzése kiindulópontját képező állítások mögött nem állnak valós történeti adatokmögött nem állnak valós történeti adatok

13

Történeti jelenTörténeti jelen► több, mint egyszerűen jelen idejű alak több, mint egyszerűen jelen idejű alak

múlt referenciájú szövegbenmúlt referenciájú szövegben

► funkciója nyelvenként és koronként más-funkciója nyelvenként és koronként más-más lehetmás lehet

► Fludernik (1992): korai szövegekben Fludernik (1992): korai szövegekben szóbeli mintázathoz kötődikszóbeli mintázathoz kötődik

► diskurzusszervező funkció, a mögöttes diskurzusszervező funkció, a mögöttes narratív szerkezet speciális pontjain jelenik narratív szerkezet speciális pontjain jelenik meg:meg:

1.1. új narratív egység kezdeteúj narratív egység kezdete2.2. egy narratív egység „csúcspontja”egy narratív egység „csúcspontja”

14

Juge (2006)Juge (2006)► a jelentéssel nem foglalkozik, morfológiai a jelentéssel nem foglalkozik, morfológiai

elemzést adelemzést ad

► a legkorábbi előfordulásoknál a segédige a legkorábbi előfordulásoknál a segédige múltban áll (gyakorisági vizsgálatok)múltban áll (gyakorisági vizsgálatok)

► a jelen idejű előfordulások nem mutatják a a jelen idejű előfordulások nem mutatják a történeti jelen jellemzőit (nem talált olyan történeti jelen jellemzőit (nem talált olyan előfordulást, amely nem perifrázisos és múlt előfordulást, amely nem perifrázisos és múlt idő referenciával állt volna)idő referenciával állt volna)

→ → Juge elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy Juge elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy a jelentés megváltozása vonta maga után a a jelentés megváltozása vonta maga után a forma megváltozását is, analógiás útonforma megváltozását is, analógiás úton

15

Juge (2006)Juge (2006)a katalán a katalán

befejezett múlt:befejezett múlt:„„anaranar + inf” + inf”

a modern a modern anaranar

‘menni’ ige ‘menni’ ige paradigmájparadigmáj

aa

a középkori a középkori anaranar ‘menni’ ige ‘menni’ ige

paradigmája jelen paradigmája jelen és múlt időbenés múlt időben

vaig (vàreig)vaig (vàreig)vas (vares)vas (vares)vava vam vam (vàrem/vem)(vàrem/vem)vau (vàreu/veu)vau (vàreu/veu)van (varen)van (varen)

+ főnévi igenév+ főnévi igenév

vaigvaigvasvasvava aneanemmaneaneuuvanvan

vvaigaig ané anévvasas anast anastva anva anààaanamnam anamanamaanatsnats anatsanatsvvanan anarenanaren

16

Juge (2006) - gyakoriságJuge (2006) - gyakoriság preteritpreterit present indicativepresent indicative form #form # form #form #1S1S2S2S3S an3S anàà 41 411P 1P anam anam 209 2093P anaren 713P anaren 71

vag 1vag 1vas 1vas 1va 13va 13(anam)(anam) (209) (209)van 10van 10

209 anam ‘megyünk’ / ‘mentünk’: kétértelmű forma

17

Juge (2006) - analógiaJuge (2006) - analógia► egyéb jelen idejű segédigés perifrázisok, egyéb jelen idejű segédigés perifrázisok,

amelyek nem a jelenre vonatkoznak; a amelyek nem a jelenre vonatkoznak; a perfektív segédige nem jellemzőperfektív segédige nem jellemző

► az „az „anaranar + inf” szerkezet + inf” szerkezet jelen idejű segédigés jelen idejű segédigés perifrázisként való perifrázisként való újraelemzése újraelemzése az az anamanam forma nagy gyakoriságának köszönhető forma nagy gyakoriságának köszönhető (asszociáció a jelen idejű paradigmára)(asszociáció a jelen idejű paradigmára)::„„anamanam ( (1/Tsz, MÚLT) 1/Tsz, MÚLT) + inf” + inf” → „→ „anamanam (1/Tsz, (1/Tsz,

JELEN) + inf” → „JELEN) + inf” → „anaranar (JELEN) + inf” (JELEN) + inf”KuryKuryłłowicz 2. „törvénye”: „az analógiás változás owicz 2. „törvénye”: „az analógiás változás

az ‘alapforma → levezetett forma’ irányt követi, az ‘alapforma → levezetett forma’ irányt követi, ahol az alapforma és a levezetett forma közötti ahol az alapforma és a levezetett forma közötti viszonyt használati körük kiterjedtsége viszonyt használati körük kiterjedtsége határozza meg” (Hock 1991: 214)határozza meg” (Hock 1991: 214)

18

Az elemzések Az elemzések összehasonlításaösszehasonlítása

Colon (1978a, b), Detges (2004)Colon (1978a, b), Detges (2004)

(„(„anaranar (MÚLT) + inf”), „ (MÚLT) + inf”), „anaranar (JELEN) + (JELEN) + infinf” ” → jelentésváltozás→ jelentésváltozás

Juge (2006)Juge (2006)

„„anaranar (MÚLT) + inf (MÚLT) + inf” ” → jelentésváltozás → jelentésváltozás →→ „ „anaranar (JELEN) + inf” (analógia) (JELEN) + inf” (analógia)

19

GyakoriságGyakoriság„„anaranar + +

inf”inf”DesclotDesclot

(1283–88)(1283–88) MuntanerMuntaner(1325(1325 körül körül))

segédige segédige jelenbenjelenben

252525%25%

142142 (+6)(+6)≈ ≈ 67%67% (+3%)(+3%)

segédige segédige múltban múltban

757575%75%

6464 ( (+6)+6)≈ ≈ 30%30% (+3%)(+3%)

Össz.Össz. 100100 212212

• a múlt idejű alakok a korábbiak

• a jelen idejű alakok a grammatikalizáció előrehaladottabb állapotát mutatják

20

PéldákPéldák1. 1. Mas con foren prop d’Agda, noves los Mas con foren prop d’Agda, noves los van venirvan venir

con havia pres, lo dia passat, a aquellscon havia pres, lo dia passat, a aquells (Munt II (Munt II 10) 10)

‘‘Amikor azonban Agda közelébe értek, hírek Amikor azonban Agda közelébe értek, hírek jöttek jöttek (= mennek jönni) (= mennek jönni), hogy egy nappal azelőtt , hogy egy nappal azelőtt elfogták (= előidejűség) őket.’elfogták (= előidejűség) őket.’

2. 2. E a la fin lo senyor rei donà tal de la maça al cap E a la fin lo senyor rei donà tal de la maça al cap del cavall del príncep, que el cavall fo fora de tot del cavall del príncep, que el cavall fo fora de tot son seny e son seny e va caureva caure en terra; en terra; (Munt II 56) (Munt II 56)

‘‘Végül a király a buzogánnyal akkorát ütött a Végül a király a buzogánnyal akkorát ütött a herceg lovának a fejére, hogy a ló teljesen herceg lovának a fejére, hogy a ló teljesen elvesztette az eszméletét és elvesztette az eszméletét és összeesett (= összeesett (= megy a földre esni)megy a földre esni)’’

21

GyakoriságGyakoriságsegédigesegédigemúltbanmúltban

DesclotDesclot MuntanMuntanerer

‘‘mozgás’ mozgás’ valószínűvalószínű

616181.3%81.3%

353554.7%54.7%

‘‘mozgás’ mozgás’ lehetséges, de a lehetséges, de a célzott cselekvés célzott cselekvés fontosabbnak fontosabbnak tűniktűnik

101013.3%13.3%

446.25%6.25%

‘‘mozgás’ mozgás’ valószínűtlenvalószínűtlen

445.3%5.3%

252539.0%39.0%

• változás a konkréttól az absztrakt jelentés felé

22

Univerzális tendenciákUniverzális tendenciákHock (1991: 210): „Hock (1991: 210): „minden más körülmény egyenlősége minden más körülmény egyenlősége

esetén, azt az elemzést kell választanunk, amely esetén, azt az elemzést kell választanunk, amely összhangban áll azzal, amit természetesebbnek ismertünk összhangban áll azzal, amit természetesebbnek ismertünk megmeg.”.”

► a „‘megy’ + főnévi igenév” szerkezetből a világ nyelveiben a „‘megy’ + főnévi igenév” szerkezetből a világ nyelveiben gyakran jövő idő alakul kigyakran jövő idő alakul ki

► nem ismerünk olyan nyelvet, amelyben a „‘megy’ + főnévi nem ismerünk olyan nyelvet, amelyben a „‘megy’ + főnévi igenév” szerkezetből múlt idő alakult volna ki (Heine – igenév” szerkezetből múlt idő alakult volna ki (Heine – Kuteva 2002)Kuteva 2002)

1. A katalán múlt idő a „‘megy’ + főnévi igenév” 1. A katalán múlt idő a „‘megy’ + főnévi igenév” szerkezetből alakult ki.szerkezetből alakult ki.

2. A katalán múlt idő nem a „‘megy’ + főnévi 2. A katalán múlt idő nem a „‘megy’ + főnévi igenév” szerkezetből alakult ki.igenév” szerkezetből alakult ki.

→ → aa második kijelentésnek magasabb plauzibilitási második kijelentésnek magasabb plauzibilitási értéket fogunk tulajdonítaniértéket fogunk tulajdonítani

23

ÖsszefoglalásÖsszefoglalásA történeti nyelvészetben egy hipotézist elfogadhatóbbnak, A történeti nyelvészetben egy hipotézist elfogadhatóbbnak,

plauzibilisebbnek ítélhetünk meg, haplauzibilisebbnek ítélhetünk meg, ha► kidolgozásakor a nyelvész a történeti kidolgozásakor a nyelvész a történeti

nyelvészetben tradicionálisan elfogadott nyelvészetben tradicionálisan elfogadott adatforrásokat használta (pl. történeti korpusz)adatforrásokat használta (pl. történeti korpusz)

► kidolgozásakor a nyelvész a történeti kidolgozásakor a nyelvész a történeti nyelvészetben tradicionálisan elfogadott érvelést nyelvészetben tradicionálisan elfogadott érvelést és vizsgálati módszereket alkalmazott (pl. és vizsgálati módszereket alkalmazott (pl. analógiás érvelés, gyakoriságra való hivatkozás)analógiás érvelés, gyakoriságra való hivatkozás)

► nem mond ellent más nyelvi szintek nem mond ellent más nyelvi szintek elemzéseinek, azaz összhangban van a elemzéseinek, azaz összhangban van a morfológiai, szintaktikai, stb. leírásokkalmorfológiai, szintaktikai, stb. leírásokkal

► nem mond ellent a korábbi kutatások során nem mond ellent a korábbi kutatások során feltárt és megbízható esettanulmányokban feltárt és megbízható esettanulmányokban többszörösen alátámasztott univerzális többszörösen alátámasztott univerzális nyelvtörténeti tendenciáknaknyelvtörténeti tendenciáknak

24

Fitzmaurice – Taavitsainen (2007: Fitzmaurice – Taavitsainen (2007: 18, 27)18, 27)

„„Kétségtelen, hogy a korpuszalapú módszerek Kétségtelen, hogy a korpuszalapú módszerek akadályt jelenthetnek az olyan pragmatikai akadályt jelenthetnek az olyan pragmatikai jelenségek tanulmányozásakor, mint a jelenségek tanulmányozásakor, mint a társalgási implikatúrák, amelyek sem társalgási implikatúrák, amelyek sem automatikusan, sem konvencionálisan nem automatikusan, sem konvencionálisan nem kötődnek lexikális, grammatikai kötődnek lexikális, grammatikai kifejezésekhez.”kifejezésekhez.”

„„hogyan tudjuk alkalmazni a formára koncentráló hogyan tudjuk alkalmazni a formára koncentráló korpusznyelvészeti módszert a történeti korpusznyelvészeti módszert a történeti pragmatikában, amely viszont a funkcióra pragmatikában, amely viszont a funkcióra koncentrál, és hogyan lehet, ill. hogyan tudjuk koncentrál, és hogyan lehet, ill. hogyan tudjuk figyelembe venni a kontextus számos formáját”figyelembe venni a kontextus számos formáját”

25

KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖMAA

FIGYELMET!FIGYELMET!

26

IrodalomIrodalomBybee, Joan 2005/2003: Mechanisms of change in grammaticalization. The role of frequency. Bybee, Joan 2005/2003: Mechanisms of change in grammaticalization. The role of frequency.

In: Brian D. Joseph and Richard D. Janda (eds.): In: Brian D. Joseph and Richard D. Janda (eds.): The handbook of historical linguisticsThe handbook of historical linguistics. . Oxford: Blackwell. 602Oxford: Blackwell. 602––623.623.

Colon, Germà 1978aColon, Germà 1978a:: El perfet perifràstic c El perfet perifràstic caatalà “va + infinitiu”. In: Germàtalà “va + infinitiu”. In: Germà Colon (ed.).Colon (ed.). La La llengua catalana en els seus textos.llengua catalana en els seus textos. Vol. II. Vol. II. Barcelona: CurialBarcelona: Curial.. 119–130. 119–130.

Colon, Germà 1978bColon, Germà 1978b:: Sobre el perfet perifràstic ‘vado + infinitiu’, en català, en provençal i en Sobre el perfet perifràstic ‘vado + infinitiu’, en català, en provençal i en francès. In: Germà Colon (ed.). francès. In: Germà Colon (ed.). La llengua catalana en els seus textos. La llengua catalana en els seus textos. Vol. II.Vol. II. Barcelona: Barcelona: Curial, 131–174.Curial, 131–174.

Detges, Ulrich 2004Detges, Ulrich 2004:: How cognitive is grammaticalization? The history of the Catalan How cognitive is grammaticalization? The history of the Catalan perfet perfet perifràsticperifràstic. In: Olga Fischer, Muriel Norde, and Harry Perridon (eds.), . In: Olga Fischer, Muriel Norde, and Harry Perridon (eds.), Up and down the cline Up and down the cline – The nature of grammaticalization. – The nature of grammaticalization. Amsterdam:Amsterdam: BenjaminsBenjamins.. 211–227. 211–227.

Fischer, Olga 2004: What counts as evidence in historical linguistics? Fischer, Olga 2004: What counts as evidence in historical linguistics? Studies in LanguageStudies in Language 28: 28: 33. 710. 710––40.40.

Fitzmaurice, Susan – Taavitsainen, Irma 2007: Historical pragmatics: What it is and how to do Fitzmaurice, Susan – Taavitsainen, Irma 2007: Historical pragmatics: What it is and how to do it. In: Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (eds.): it. In: Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (eds.): Methods in historical pragmaticsMethods in historical pragmatics. . [Topics in English Linguistics 52] Berlin/New York: Mouton de Gruyter. 11–36.[Topics in English Linguistics 52] Berlin/New York: Mouton de Gruyter. 11–36.

Fludernik, Monika 1992: The historical present tense in English literature. An oral pattern and Fludernik, Monika 1992: The historical present tense in English literature. An oral pattern and its literary adaptation. its literary adaptation. Language and Literature. Language and Literature. [Austin, Texas] 17. 77[Austin, Texas] 17. 77––101077..

Heine, BerndHeine, Bernd – – KutevaKuteva,, Tania 2002 Tania 2002:: World lexicon of grammaticalization.World lexicon of grammaticalization. Cambridge: Cambridge: Cambridge University Press.Cambridge University Press.

Jeffers, Robert J. – Lehiste, Ilse 1979: Jeffers, Robert J. – Lehiste, Ilse 1979: Principles and methods for historical linguistics.Principles and methods for historical linguistics. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.

Juge, MJuge, Matthew atthew L. (2006): Morphological factors in the grammaticalization of the Catalan “go” L. (2006): Morphological factors in the grammaticalization of the Catalan “go” past. past. Diachronica Diachronica 2323: : 22.. 313 313––39.39.

Kertész András – Rákosi Csilla 2009: Kertész András – Rákosi Csilla 2009: Adat, evidencia és plauzibilis érvelés a nyelvészetben.Adat, evidencia és plauzibilis érvelés a nyelvészetben. (előkészületben)(előkészületben)

Nagy C. Katalin 2009: A grammatikalizáció kontextusai. Mire jó a középkori epika előadói Nagy C. Katalin 2009: A grammatikalizáció kontextusai. Mire jó a középkori epika előadói stratégiáit tükröző perifrázisok vizsgálata? In: Sinkovics Balázs (szerk.): stratégiáit tükröző perifrázisok vizsgálata? In: Sinkovics Balázs (szerk.): LingDok8. LingDok8. Nyelvész-doktoranduszok dolgozataiNyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola. . Szeged: SZTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola. (megjelenés alatt)(megjelenés alatt)