Miskolci Egyetem - TDK3 1. BEVEZETÉS Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi...
Transcript of Miskolci Egyetem - TDK3 1. BEVEZETÉS Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi...
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék
Német-magyar kereskedelmi kapcsolatok
fejlődése és befolyásoló tényezőinek vizsgálata
1991 és 2008 között
Készítette: Rádi Enikő
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MSc. Hallgató
Konzulens: Dr. Varga Beatrix
Tanszékvezető: Dr. Besenyei Lajos
Miskolc
2010.
2
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 3
2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ................................................ 4
2.1. Néhány történeti mérföldkő ......................................................................................... 4
2.2. A rendszerváltás után napjainkig ................................................................................. 5
3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE ........................................ 8
3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása ....................................... 8
3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban ................... 10
3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon ................................ 11
4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR
KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET ....................................................................................... 14
5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS ............................................................ 16
5.1. Korrelációszámítás ..................................................................................................... 16
5.1.1. Lineáris korreláció .............................................................................................. 16
5.2. Regresszióelemzés ..................................................................................................... 18
5.2.1. Magyar export – Magyar import ......................................................................... 19
5.2.2. Magyar export – Euró árfolyam .......................................................................... 20
5.2.3. Magyar export – Fogyasztói árindex .................................................................. 24
6. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 28
7. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 29
8. ÁBRA-JEGYZÉK ............................................................................................................ 30
3
1. BEVEZETÉS
Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi gazdaság és
gazdálkodás mesterképzés hallgatója. A tudományos diákköri munkám témája a német-
magyar kereskedelem fejlődése és annak befolyásoló tényezői. Célom megvizsgálni,
hogyan fejlődött az elmúlt közel 20 évben hazánk kereskedelme Németországgal, illetve
megvizsgálni a kereskedelmet befolyásoló tényezőket, milyen kapcsolat van közöttük.
Kutatásom során számos ezzel foglalkozó témával találkoztam, ahol megvizsgálták
a két állam közti kereskedelem fejlődési tendenciáit, de egyik sem fektetett nagy
hangsúlyt arra, hogy vajon mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják a két ország
közötti kereskedelmet. Én a munkámban erre teszem a hangsúly, megvizsgálom a
statisztika területen jól ismert SPSS (Statistical Package for the Sociel Sciences1)
szoftver segítségével a kereskedelemre ható tényezőket. Ezt korreláció- és
regressziószámítással végzem.
Tehát az első négy fejezetben arról írok, hogyan változott a vizsgált időszakban a
német magyar kereskedelem, áruforgalom és milyen hatással volt erre az Európai
Unióhoz való csatlakozásunk. Az ötödik fejezetben pedig megvizsgálom, mik azok a
tényezők, amelyek befolyásolják hazánk Németország felé irányuló kereskedelmét.
1 Jelentése: statisztikai programcsomag társadalomtudományok részére
4
2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE
2.1. Néhány történeti mérföldkő
Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és
kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult,
és azóta is meghatározó mindkét fél számára.
Történelmileg, gazdaságilag is a magyar–német (magyar–bajor) kapcsolatok
hatást gyakorolva Szent István és Gizella koráig és Henrik német-római császárig
nyúlnak vissza. A kereskedelmet tekintve Nagy Lajos kora óra folyamatosan
dokumentálható, adatokkal igazolható, hogy a magyar kivitel fő irányai Ausztria,
Észak-Olaszország és Bajorország voltak. A magyar aranybányászat Európa összes
aranytermeléséből mintegy nyolcvan százalékkal részesedett, és Magyarország Európa
legnagyobb aranyexportőre volt. Mária Terézia vámrendeletével és merkantilista
politikájával a magyar kivitel nagyobbik részét a Habsburg Birodalom tartományaiba
terelte, de a legnagyobb külföldi partner a birodalom határain túl Bajorország volt. Az
1867-es kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés kihatott a magyarországi
német vállalatalapításokra, és tartós fellendülést hozott a magyar–német
kereskedelemben is. Jelentősebb visszaesés az 1873. évi nagy bécsi tőzsdei és
bankválság nyomán következett be, majd az 1890-es években az elhúzódó agrárválság
nagyban sújtotta a magyar kivitelt. Az 1930-as évekre általában is jellemző, hogy a
magyar kivitel több mint húsz százalékkal meghaladta a behozatalt.
A második világháború után Európa kettészakadása, a vasfüggöny létesítése
gazdaságilag is szétszakította Európát. Közép-Európa s benne Magyarország gazdasági
munkamegosztását a Szovjetunió érdekei határozták meg a KGST keretében, amelynek
országait a Szovjetunió döntően sugaras szerkezetben, bilaterálisan kapcsolta magához.
Magyarországon az összes beruházásokban a tőkés importból származó gépek
aránya a 1960-as években tíz százalék alatti volt, az 1970-es évek nagy részében 10–11
százalékot tett ki, a legnagyobb nyugati gép- és berendezésszállító szerepét azonban
már ekkor folyamatosan az NSZK töltötte be. A magyar gazdaság több alapproblémája
nemcsak fennmaradt, de súlyosbodott is. Nem kellően hangsúlyozott alapvető tény,
hogy Magyarország Nyugatról, az NSZK-ból is, folyamatosan sokkal kevesebb
technikát, technológiát importált, mint nyersanyagot.
5
A magyar–német kapcsolatokban fontos tendenciát jelzett, hogy az 1970-es évek
eleje után a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladta a magyar
külkereskedelem növekedési üteme. Ennél is gyorsabban nőtt a tőkés relációjú
külkereskedelmünk, amelyhez viszonyítva az NSZK-val folytatott magyar
kereskedelem még gyorsabb növekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két
évtizeden át, a rendszerváltásig folyamatos maradt.
Kelet–nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az 1980-
as években a kelet–nyugati kereskedelem 20–25 százalékát bonyolította le, egyre
meredekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése
viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar kereskedelmet, gazdasági helyzetét több
száz évvel ezelőtt is már nagyban befolyásolta a német gazdasági helyzete. Ez a
kapcsolat folyamatosan hullámzott, de a mai napig fontos szerepet játszik hazánk
életében.
2.2. A rendszerváltás után napjainkig
Az Európai Unió országai közül egyaránt Németország a legnagyobb mértékben
érintett a Közép- és Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése,
geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a
politikai tényezők alapján. Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak
kezdődött az európai országok kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és
kelet-európai térség fejlődési útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb
gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált.
A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország
politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi
szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi
gazdaságpolitikában. A népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági
teljesítőképességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet
tartományok belépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és
árualap növekvő részét egy időre külföldről belföldre, az új tartományokba kellett
átirányítani. Mivel az egység megteremtése hatalmas terhekkel járt, s az ország
pénzügyi erejét, finanszírozási képességét nagymértékben lekötötte. Ennek ellenére az
6
EU régi tagországaival folytatott kereskedelemben, az 1990-es évtizedben is jelentős
német többlettel zárult, sőt a német áruexport növekedése 1994-től ismét felgyorsult.
Németországnak e térség államaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági
együttműködési, tőkebefektetési kapcsolatai gyökeresen megváltoztak. A német
gazdasági és valutaunió (1999.) létrejötte alapvetően kihatott Kelet-Közép-Európára.
A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltség-színvonal
különbsége növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a betelepülésre Kelet- Közép
Európába és a bérmunka, valamint a beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Németország
külkereskedelme a visegrádi országokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és
Magyarország) dinamikusan nőtt, már az 1990-es évek első felétől kezdve. Ugyanakkor
mind a négy ország fő exportját a német piacra koncentrálta.
A magyar-német gazdasági kapcsolatokban a rendszerváltás, a piacgazdaságra
való gyors átállás, a külkereskedelem szerkezeti átalakulása, Németországban
újraegyesülése új korszak kezdete volt. Európa legnagyobb gazdasági partnerévé
Németország vált. Az összeomlott hazai nagyvállalati termelés és a szétesett KGST-piac
helyett Magyarország indította el először és a legnagyobb mértékben
külkereskedelmének átrendezését és az európai integráció munkamegosztásába történő
újra bekapcsolódását.
1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008
Német összexport 318 117 383 232 597 440 651 320 731 544 786 266 994 870
Magyarország 3 099 3 593 10 299 11 185 12 816 13 646 17 617
1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró)
1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008
Német összimport 293 215 339 618 538 311 518 532 575 448 628 087 818 621
Magyarország 2 294 3 533 10 633 12 134 13 412 14 209 17 758
2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró)
A táblázatban foglaltak szerint elmondható, hogy Magyarország Németországba
irányuló exportja 1990-ben 2294 millió eurót tett ki. Tíz év alatt a német irányú magyar
export csaknem ötszörösére növekedett és 2000-ben 10,633 millió euró volt. 1990-ben
Magyarország Németországból 3099 millió euró értékben importált, így magyar oldalon
805 millió eurós hiány mutatkozott. Érdekes tény, hogy 2000 és 2008 között
7
időarányosan abszolút értékben a magyar kivitel csaknem ugyanakkora növekményt
mutatott, mint a megelőző évtizedben, a magyar export német viszonylatban több mint
hétmilliárd euróval nőtt, 2008-ra 17,758 millió euróra.
A visegrádi országok közül Magyarország exportbővítése volt a legnagyobb
mértékű, pontosan háromszoros. Az 1990-es évek második felében ezek az országok
nagymértékben növelte Németországból származó importját. A magyar importbővítés
volt a legnagyobb: német vonatkozásban 2,87-szeres.
Az ezredforduló utáni időszakban a visegrádi országok lényegében fenntartották
kereskedelmük dinamikáját Németországgal. Magyarország exportőri részesedése
Németország összimportjában 1990-ben 0,78 százalék, 2000-ben 1,98 százalék, 2008-ban 1,77
százalék volt. A 18 éves időszak egészét tekintve Magyarország a mai napig jelentősen növelte
részarányát egy nagyon igényes piacon.
8
3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE
3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása
A magyar–német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két
évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. A
változások jól tükrözik a magyarországi termelési és exportpotenciál átalakulását és a
fogyasztási szerkezet megváltozását. Az átalakulás fő tényezője azonban a
Magyarországon működő német vállalatok inputja és outputja. Az 1990 és 2008 között
Magyarország termelési szerkezete és exportstruktúrája több mint hetven százalékban
átalakult. A jelenleg termelt és kivitt áruk hét tizede 1990-ben még nem is szerepelt a
magyar palettán. A Magyarországról származó, de alapvetően a külföldi, esetünkben a
német vállalatok által generált fejlődésről van szó.
A Németországgal folytatott kereskedelem szerkezete árufőcsoportok szerint
alapvetően átalakult az 1990–2008-as időszakban. Az áruszerkezet átrendeződése már
az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának
viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon
letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. A Magyarországon
működő német vállalatok jó része Németországból szerezte és szerzi be termelési
inputját tovább feldolgozás, illetve összeszerelés céljából, így az import és az export
ebben a vállalatcsoportban párhuzamosan növekedett, sőt a Magyarországon hozzáadott
érték miatt az export értékének növekedése meghaladta az importét.
A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországba irányuló magyar kivitel
áruszerkezeti változásainak fő tendenciái 1990 után a következők voltak:
1990 1995 2000 2005 2008
Élelmiszer, ital, dohány 19,84 13,86 3,40 2,83 3,1
Nyersanyagok 43,68* 42,79* 12,87 12,46 2,0
Energiahordozók 2,92 1,43 0,72 0,87 2,7
Feldolgozott termékek 21,22*** 27,93*** 23,24 23,92 25,5
Gépek és szállító eszközök 12,34** 13,99** 71,35 71,13 66,7
* nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek
** + egyéb beruházási javak
*** fogyasztási iparcikkek
3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%)
9
1990-ben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital és dohány tették ki
német relációban a magyar kivitel 1/5-ét. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra
csökkent. 1990-ben a német viszonylatú magyar export legnagyobb árufőcsoportját a
nyersanyagok tették ki; 44 százalékos arányban szerepeltek, 2000-re arányuk 1/8-ra
csökkent. A feldolgozott termékek aránya az 1990–2008-as időszakban általában
növekedési tendenciát mutatott (a termékek statisztikai besorolásának változásai miatt
az adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze). Megállapítható, hogy 2008-ban a
feldolgozott termékek tették ki a magyar kivitel több mint 1/4-ét. A legnagyobb
változások egyértelműen a gépek, berendezések, szállítóeszközök árufőcsoportban
következtek be, ezek 1990-ben még szerény; alig több mint 12 százalékos arányban
szerepeltek a Németországba irányuló magyar szállításokban. Az ezredfordulón e
termékcsoport részesedése meghaladta a magyar kivitel hetven százalékát. Arányuk
azóta is magasabb a Németországba irányuló magyar kivitelben, mint az onnan
származó magyar behozatalban, ami rendkívül érdekes jelenség. Ez alapvetően a
magyarországi német vállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott
értékével magyarázható. A Németországba menő magyar kivitel több mint egynegyedét
a gépkocsiipar adja, a legnagyobb exportőr az Audi2.
A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországból származó magyar
import szerkezetének rendszerváltás utáni átalakulása szintén döntő jelentőségű:
1990 1995 2000 2005 2008
Élelmiszer, ital, dohány 1,97 2,67 1,23 3,49 4,1
Nyersanyagok 59,8* 45,94* 0,74 0,79 1,1
Energiahordozók 0,00 0,00 0,27 1,73 2,1
Feldolgozott termékek 11,19*** 25,70*** 36,93 32,82 32,9
Gépek és
szállítóeszközök 26,90** 25,69** 60,81 61,17 59,8
* nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek
** + egyéb beruházási javak
*** fogyasztási iparcikkek
4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%)
A legszembetűnőbb, alapvető tény, hogy a rendszerváltásig, sőt még 1990-ben is
a sokat emlegetett német technika importja helyett a Németországból származó magyar
2 Oline interneten: http://topceg.lap.hu/ Letöltve: 2010. 10.04.
10
behozatalban a nyersanyagok domináltak, behozatalunk hatvan százalékát tették ki.
Több mint két és félszer annyi nyersanyagot importáltunk értékben Németországból,
mint berendezést. A feldolgozott termékek, fogyasztási iparcikkek 1990-ben a
behozatalban 11 százalékkal szerepeltek. A gépek, berendezések, szállítóeszközök
részesedése a magyar importban alig több mint egynegyednyi volt (27 százalék). Az
importszerkezet átalakulása is megkezdődött az 1990-es évek első felében, de az
alapvető változások az exporthoz hasonlóan az importban is az évtized második felében
mentek végbe. 2000-re a fejlődés nyomán alapvetően átrendeződött szerkezet
lényegében kialakult. 2000-ben a gépek, berendezések, szállítóeszközök aránya a
Németországból jövő magyar importban már meghaladta a hatvan százalékot és azóta a
fejlődés alapvető iránya az e termékcsoporton belüli átrendeződés, minőségi fejlődés,
korszerűsödés. A feldolgozott termékek részaránya 2000-ben 37 százalékra emelkedett
és azóta is az egyharmad körüli arányt éri el. A nyersanyagok korábbi domináns aránya
a magyar importban 2000-re 0,7 százalékra csökkent.
Összegezve elmondható, hogy a vizsgált időszakban a magyar-német
kereskedelem áruszerkezete a világgazdasághoz igazodva folyamatosan változott.
3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar
gazdaságban
Németország az 1980-as évek végén vezető szerepre tett szert Magyarország
külkereskedelmében és működő tőke importjában. Hazánk a nyugat- európai
viszonylatú külkereskedelmének az 1990-es években több mint felét, a 2000–2008-as
időszakban csaknem a felét Németországgal bonyolították le.
A német működő tőke-kivitel fontos jellemzője, hogy szoros kapcsolatban van az
áruexport földrajzi és szerkezeti megoszlásával, ami igazolja, hogy a német beruházók
egyik fő szempontja az exportpiacok biztosítása, az értékesítési lehetőségek
kiszélesítése. A piacszerzés és piacbiztosítás fontosságát jelzi, hogy a német működő
tőke-beruházások állományában az 1990-es évek közepétől napjainkig hatvan százalék
fölötti a szolgáltató ágazatok részesedése, másrészt a beruházások növekvő aránya a
kereskedelemben valósult meg, így mindkét terület az export előmozdításának fontos
eszközévé vált. A visegrádi országokba, köztük Magyarországra irányuló működő tőke-
beruházások másik alapvető indítéka a belföldi fajlagos termelési költségek
csökkentése, az olcsóbb input biztosítása, a kedvező előállítási költségszínvonalú,
visegrádi országokból származó beszállítások révén.
11
Magyarországon a Matáv privatizációjában a Deutsche Telekom vett részt, a
Siemens a híradástechnikában jár az élen, az Audi Győrben létesítette egyik
legkorszerűbb motorgyárát, a Hungária Biztosító több mint kétharmadát pedig az
Allianz vásárolta meg.
Az ezredfordulótól 2007-ig az összes magyarországi beruházások körülbelül húsz
százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le, amelyen belül a német
működő tőke aránya kezdetben csaknem harminc százalék, az utóbbi években
egynegyed körüli, alatti volt.
3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon
Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi
közvetlen beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány
volt Magyarországon. 1992–1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a
német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett
külföldi működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból
származott.
A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években
és a 2000–2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss
beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt. 1990 és
1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s
2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra megkétszereződött;
14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió
eurót.
12
1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon
2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint
13
Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon
növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke
százalékos megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a
legnagyobb mértékű (29 %).
Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon,
ezek közül a legnagyobb befektetők a következők: Audi Hungária – autó, motorgyártás,
K+F kapacitás; Daimler – autógyártás; Siemens – hírközlés; E.ON Kraftwerke –
villamos energia-termelés, energetika; RWE – villamosenergia-termelés, energetika;
Bosch – szereléstechnika; LuK – járműalkatrészek.
Az 1990-es években a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások fő
motívumai az alábbiak voltak: 1. az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen
piaci jelenlét révén; 2. „Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci
expanzióhoz; 3. a termelési költségelőny lehetőségeinek kiaknázása; 4. a belföldi
gyártóval történő együttműködésből származó előnyök; 5. adóelőnyök; 6. a konkurens
vállalatok sikereinek követése; és 7. a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása.
E motívumok mellett – kisebb arányban ugyan – egyéb motívumok is szerepeltek a
befektetéseknél: 1. a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése; 2.
infrastrukturális okok; 3. a termékek életciklusának meghosszabbítása; 4. az
importkorlátozások kikerülése és 5. szállításiköltség-szempontok. A felsorolt
motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes hatásaként
ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A kereskedőcégeket
és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő vállalatoknál a
fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez együttesen sajnos
azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő. A német,
illetve a német–magyar vállalatok között részegység-termelő, bérmunkát végző,
összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. A
vállalatoknak a magyar gazdasági környezetre gyakorolt hatása esetenként eltérő.
Összességében általános vonás, hogy a németországi és magyarországi fajlagos
költségszínvonal és benne a bérszínvonal különbségét aknázza ki.
14
4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA
A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET
Az Európai Unióhoz történt csatlakozás sokrétű hatásairól különböző szempontok
szerint gazdag szakirodalmi elemzések állnak rendelkezésre. A magyar–német
gazdasági kapcsolatok szempontjából most arra a fejlődésre koncentrálok, hogy miként
alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-csatlakozás előtt és után.
Magyarország Németországba irányuló exportja 2000 és 2004 között 1,26-
szorosára, 2004 és 2008 között 1,31-szeresére nőtt. Magyarország importja
Németországból ugyanezen időszakokban 1,24, illetve 1,37-szeresére bővült.
Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás
előtt és után (2000-2004 és a 2004-2008-as időszak összehasonlítása)
Export Import
2000-2004 (%) 2004-2008 (%) 2000-2004 (%) 2004-2008 (%)
Magyarország 126 131 124 137
5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az
EU csatlakozás előtt és után
Megjegyzendő, hogy az unióhoz történt társulás hatására, az Európa-
megállapodások végrehajtása nyomán 2001 végére a társult országok és az EU között a
külkereskedelem liberalizálása az ipari termékekre gyakorlatilag teljesen megvalósult,
így már 2002 után nem kellett kereskedelmi korlátozásokkal számolni az ipari termékek
forgalmában. A már 2001 végétől kiteljesedett ipari szabadkereskedelem a fő tényezője
annak, hogy a 2004. évi uniós csatlakozás az újonnan belépett országok számára nem
hozott újabb lényegi áttörést, de fontos impulzust adott a kapcsolatok további
fejlődésének.
Az EU-csatlakozás pozitív hatását német viszonylatban az exportnövelésben
Magyarország aknázta ki. A korábbi időszak jelentős dinamikája tovább nőtt. Az EU-
tagság a Németországból származó import bővülését is tovább dinamizálta.
Magyarország a korábbi időszakhoz képest gyorsabban növelte Németországból
származó behozatalát. Magyarország 2000 és 2004 között 1,24-szeresére, 2004 és 2008
között viszont 1,37-szeresére növelte importját a német relációból.
A fejlődés leginkább döntő tényezői azonban a humán tőke fejlesztése,
minőségének alakítása, kínálati struktúrájának összhangba hozása a kereslet
15
szerkezetével, a munkaerő-potenciál átalakításába és fejlesztésébe történő ésszerű
beruházások, a foglalkoztatás feltételeinek, költségeinek és magasabb hasznának
biztosítása a nagyobb hozzáadott érték révén mind a vállalatok, mind a munkavállalók
számára. Korábban a tőkevonzás általános feltételei álltak előtérben, jelenleg a jövő
megalapozásában a humán erőforrással kapcsolatos komplex stratégia kidolgozása és
sürgős megvalósítása áll. Ezen egyaránt múlik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a
nemzetközi versenypozíciók sürgetően szükséges javítása.
Összefoglalva elmondható, hogy hazánknak az Európai Unióhoz való
csatlakozásának eseménye valóban hatással volt a Németországgal folytatott
kereskedelmének, hiszen bemutattam, hogy mind az export, mind az import oldaláról is
nagyobb mértékű növekedés következett be a csatlakozást követően, mint ahogy a
csatlakozás előtti növekvő tendencia mutatja.
16
5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS
A változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását
korreláció-, míg az összefüggés jellegét regresszió számítással lehet meghatározni.
SPSS3 rendszerrel fogom megvizsgálni, hogy a magyar exportot hogyan
befolyásolja a magyar import német viszonylatban, euró éves árfolyama, reálbérindex
(%), fogyasztói árindex (%), GDP növekedési ráta (%) és a munkanélküliségi ráta (%).
Ebben a fejezetben bemutatom a befolyásoló tényezők közti korrelációszámítást
illetve a regresszióelemzést.
5.1. Korrelációszámítás
A korrelációszámítás a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságának és
irányának leírására szolgál. A bemutatandó korrelációelemzésnél metrikus változókkal
dolgozok. A következő részben a lineáris korrelációt mutatom be, mivel ezt használtam
fel elemzésemhez.
5.1.1. Lineáris korreláció
Ennél a korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk. A
lineáris korrelációs (vagy Pearson féle) együttható jele: r.
Az „r” értéke -1 és +1 között mozoghat. A korrelációs együttható abszolút értéke a
kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb két változó
között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1-
hez. Ha az r=0, a vizsgált két változó kapcsolatát korrelálatlannak (de nem
függetlennek) nevezzük. Csak annyit mondhatunk, hogy a két változó között nincs
lineáris kapcsolat (más típusú kapcsolat ugyanis fennállhat). Az „r” jellemzőbb értékeit
a következő táblázatban foglaltam össze.
r étéke Kapcsolat iránya (előjele) és erőssége
r = 1 Tökéletes pozitív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat)
0,7 ≤ r < 1 Erős pozitív kapcsolat
3 SPSS Statistics a világ vezető asztali adatelemző szoftvercsaládja.
17
0,3 ≤ r < 0,7 Közepes pozitív kapcsolat
0 < r < 0,3 Gyenge pozitív kapcsolat
r = 0 Nincs lineáris kapcsolat
-0,3 < r < 0 Gyenge negatív kapcsolat
-0,7 < r ≤ -0,3 Közepes negatív kapcsolat
-1 < r ≤ -0,7 Erős negatív kapcsolat
r = 1 Tökéletes negatív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat)
6. táblázat: A korrelációs együttható lehetséges értékei
A kapcsolat előjele/iránya nem a függő és független változó irányát jelenti, ugyanis
korrelációelemzés esetén nem határozható meg, hogy melyik a függő és melyik a
független változó, azaz az ok-okozati kapcsolat nem értelmezhető.
A kapcsolat erősségének megállapításához (korrelációméréshez) tovább kell számolni.
Válasszuk az „Analyze/Correlate/Bivariate” menüpontot.
Correlations
Magyar export
német viszonylatban
(milliárd USD)
Magyar import
német viszonylatban
(milliárd USD)
Reálbér
index(%)
GDP
növekedési ráta (%)
Euró éves
árfolyam
Fogyasztói
árindex (%)
Munkanélküli
ségi ráta (%)
Magyar export német
viszonylatban (milliárd
USD)
Pearson
Correlation
1 ,997** ,228 ,203 ,608** -,666** -,434
Sig. (2-tailed) ,000 ,363 ,420 ,007 ,003 ,072
N 18 18 18 18 18 18 18
Magyar import német viszonylatban (milliárd
USD)
Pearson Correlation
,997** 1 ,208 ,167 ,585* -,638** -,413
Sig. (2-tailed) ,000 ,407 ,508 ,011 ,004 ,089
N 18 18 18 18 18 18 18
Reálbér index(%) Pearson
Correlation
,228 ,208 1 ,519* ,617** -,707** -,745**
Sig. (2-tailed) ,363 ,407 ,027 ,006 ,001 ,000
N 18 18 18 18 18 18 18
GDP növekedési ráta (%) Pearson
Correlation
,203 ,167 ,519* 1 ,731** -,715** -,463
Sig. (2-tailed) ,420 ,508 ,027 ,001 ,001 ,053
N 18 18 18 18 18 18 18
Euró éves árfolyam Pearson Correlation
,608** ,585* ,617** ,731** 1 -,870** -,844**
Sig. (2-tailed) ,007 ,011 ,006 ,001 ,000 ,000
N 18 18 18 18 18 18 18
Fogyasztói árindex (%) Pearson
Correlation
-,666** -,638** -,707** -,715** -,870** 1 ,771**
Sig. (2-tailed) ,003 ,004 ,001 ,001 ,000 ,000
N 18 18 18 18 18 18 18
Munkanélküliségi ráta (%)
Pearson Correlation
-,434 -,413 -,745** -,463 -,844** ,771** 1
Sig. (2-tailed) ,072 ,089 ,000 ,053 ,000 ,000
N 18 18 18 18 18 18 18
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
*. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
18
A korrelációs tábláról a következő információkat olvashatjuk le:
N = 18, tehát az összes elemet elemeztem.
A változók önmagával vett korrelációja (átló) a definíciónak megfelelően 1.
A kapcsolati táblázat mindig szimmetrikus, így csak az átló alatti cellákat
értelmezzük.
A magyar export és a magyar import korrelációs együtthatója 0,997. Ez erős
pozitív kapcsolatot jelent. E módszer alapján a többi érték is megfigyelhető.
Fontos megemlíteni, hogy ez az érték negatív a fogyasztói árindex és a
munkanélküliségi ráta esetében, bármelyik kapcsolatukat is nézzük.
A táblázat alatti mondatból kiderül, hogy a korreláció legalább 1 illetve 5 %-os
szignifikanciaszint mellett elfogadható. Ez látható a cellában olvasható
szignifikanciaszintből (Sig.) is, amely a legtöbb esetben 0,05 alatti vagy a
környéki. De vannak kivételek: a magyar export és import nincs szignifikáns
kapcsolatban a reálbér indexel és a GDP növekedési rátával.
A korrelációszámítás során nem teszünk különbséget függő (eredmény) és független
(magyarázó) változó között, a változókat szimmetrikusan kezeljük. Továbbá nem
szabad a két változó közötti korrelációból ok-okozati összefüggésre következtetni.
Természetesen elképzelhető, hogy ok-okozati viszony áll fenn, azonban az is lehetséges,
hogy a két korrelált változó egy harmadik, közös októl függ. Ennek feltárásához nyújt
segítséget a parciális korreláció.
5.2. Regresszióelemzés
A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy
több metrikus független változó közötti összefüggést elemezzük.
A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére,
irányára és tendenciájára keressük a választ.
Ebben a fejezetben elemzem azok tényezők közötti kapcsolatát, ahol szignifikáns
kapcsolatot állapítottam meg a 6.1.1. fejezetben. Ezek a következők: magyar export –
magyar import, magyar export – euró éves árfolyam, magyar export és fogyasztói
árindex.
19
5.2.1. Magyar export – Magyar import
A korrelációszámítás résznél a magyar export és magyar import között erős,
pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,997 a korrelációs együttható értéke). Most egy
független metrikus változó (magyar import) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus
változóra (magyar export). A magyar import függvényében szeretném meghatározni a
magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az
illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával
ellenőrzöm.
ANOVA
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Regression 1847033,423 1 1847033,423 3133,301 ,000
Residual 9431,757 16 589,485
Total 1856465,180 17
The independent variable is Magyar import német viszonylatban (milliárd USD).
Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a
kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a
meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az
import valóban befolyásolja az exportot.
Model Summary and Parameter Estimates
Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)
Equation
Model Summary Parameter Estimates
R Square F df1 df2 Sig. Constant b1
Linear ,995 3133,301 1 16 ,000 -74,963 1,315
20
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges
(Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés tökéletes, a linearitás teljes mértékben
megfigyelhető.
A függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = -74,963 + 1,315 ∙ Ximport
5.2.2. Magyar export – Euró árfolyam
A korrelációszámítás résznél a magyar export és euró árfolyam között
közepesen erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,608 a korrelációs együttható
értéke). Most egy független metrikus változó (euró árfolyam) hatását vizsgálom meg
egy függő metrikus változóra (magyar export). Az euró éves árfolyamának
függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó
között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS
Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm.
21
ANOVA
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Regression 686199,239 1 686199,239 9,382 ,007
Residual 1170265,941 16 73141,621
Total 1856465,180 17
The independent variable is Euró éves árfolyam.
Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a
kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a
meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az euró
éves árfolyama valóban befolyásolja az exportot.
Model Summary and Parameter Estimates
Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)
Equation
Model Summary Parameter Estimates
R Square F df1 df2 Sig. Constant b1
Linear ,370 9,382 1 16 ,007 23,878 3,231
The independent variable is Euró éves árfolyam.
22
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges
(Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés nem tökéletes, láthatjuk, hogy nem lineáris
a kapott függvény, így nem beszélhetünk lineáris függvényről. Erre magyarázatot a
Model Summary and Parameter Estimates című táblázatban találunk, hiszen látható,
hogy a vizsgált változó, az euró árfolyam csak 37%-ban befolyásolja a magyar export
alakulását.
A kapott függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = 23,878+ 3,231 ∙ Xárfolyam
Mivel nagyon alacsony százalékban befolyásolja az euró árfolyam a kereskedelmet,
ezért úgy gondolom szükséges még egy kísérletet tenni, hátha találok újabb
magyarázatot a kapott eredményre. A következőkben megvizsgáltam, hogy a magyar
export és az évek (1991-2008) között milyen kapcsolat van. Ehhez újabb változót, az
éveket töltöttem fel a rendszerbe, hogy összevethessen azokat.
23
Model Summary and Parameter Estimates
Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)
Equation
Model Summary Parameter Estimates
R Square F df1 df2 Sig. Constant b1
Linear ,811 68,540 1 16 ,000 -110744,911 55,736
The independent variable is évek.
Az évek és a magyar export kapcsolatára azért van szükség, hogy láthassuk, az
export sem tökéletesen illeszkedik a lineáris függvényre. Tehát láthatjuk például az
1997 és 2002 körüli időszakban az export alig változott, 2004 környékén megugrott és
egyre nagyobb volumenű lett az export német viszonylatban. Ezt a már említett Európai
Unióhoz való csatlakozással tudnám ismét összefüggésbe hozni.
24
5.2.3. Magyar export – Fogyasztói árindex
A korrelációszámítás résznél a magyar export és fogyasztói árindex között
közepesen erős, negatív irányú kapcsolatot találtunk (-0,666 a korrelációs együttható
értéke). Most a független metrikus változó (fogyasztói árindex) hatását vizsgálom meg
egy függő metrikus változóra (magyar export). A fogyasztói árindex függvényében
szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között
lineárisnak feltételezem, és ezt az illeszkedésvizsgálatot szintén az SPSS
Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm.
ANOVA
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Regression 823316,642 1 823316,642 12,750 ,003
Residual 1033148,538 16 64571,784
Total 1856465,180 17
The independent variable is Fogyasztói árindex (%).
Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a
kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a
meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért a
fogyasztói árindexvalóban befolyásolja az exportot.
Model Summary and Parameter Estimates
Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)
Equation
Model Summary Parameter Estimates
R Square F df1 df2 Sig. Constant b1
Linear ,443 12,750 1 16 ,003 3361,414 -23,359
The independent variable is Fogyasztói árindex (%).
25
A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges
(Observed) értékeit mutatja. Ebben az esetben is látható, hogy a kapott függvény nem
lineáris. Láthatjuk, hogy csak 44,3 %-ban befolyásolja a fogyasztói árindex a magyar
export alakulását, ezért nem lett lineáris a függvény.
A függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = 3361,414-23,359 ∙ Xfogysztói árindex
Ebben az esetben egy újabb vizsgálatot végeztem, megnéztem több függvény is, melyik
az, amelyik a legjobban közelít a kapott értékekhez.
26
Model Summary and Parameter Estimates
Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)
Equation
Model Summary Parameter Estimates
R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 b2 b3
Linear ,443 12,750 1 16 ,003 3361,414 -23,359
Logarithmic ,457 13,473 1 16 ,002 13793,054 -2766,618
Inverse ,470 14,162 1 16 ,002 -2173,731 325413,912
Quadratic ,529 8,436 2 15 ,004 19628,195 -302,861 1,192
Cubic ,529 8,436 2 15 ,004 19628,195 -302,861 1,192 ,000
Power ,567 20,953 1 16 ,000 7,862E10 -3,936
Exponential ,551 19,672 1 16 ,000 28331,734 -,033
The independent variable is Fogyasztói árindex (%).
Láthatjuk a függvénygrafikonokon, hogy egyik függvény sem illeszkedik tökéletesen a
fogyasztói árindex alakulásához. Ezt megfigyelhetjük a táblázatból is, hiszen a
27
mindegyik körülbelül 50-55%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A legjobban
illeszkedő függvény, a Power is csupán 56,7%-os befolyást mutat.
Láthatjuk tehát ebben a fejezetben, hogy szignifikáns kapcsolatot fedezhetünk
fel a magyar export és import német viszonylatban, ha a fogyasztói árindexet és euró
éves árfolyamát megvizsgáljuk. Kiderült, bár szignifikáns kapcsolatokról beszélünk,
mégis az euró árfolyam változás és a fogyasztói árindex alacsony százalékban van
hatással a kereskedelem változására. Fontosnak tartom a többi változó vizsgálatát is,
hiszen kiderült, hogy a reálbér index, ill. a GDP növekedési ráta változása nem
befolyásolja hazánk kereskedelmét Németországgal.
Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatom eredményesnek bizonyult, bár a
megállapításaim nem pontosak, további vizsgálatokra szorul. Ehhez meg kell vizsgálni
Németország oldaláról is a kereskedelmet Magyarországgal, hogy tényleges, adatokat
kaphassunk.
28
6. ÖSSZEFOGLALÁS
A 2010. évi tudományos diákköri munkám a német-magyar kereskedelmi
kapcsolatairól szól, amelyben az 1991-2008-as időt vizsgáltam.
Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és
kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult,
és azóta is meghatározó mindkét fél számára.
A magyar–német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két
évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. Az
áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az
átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult,
amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és
exportjuk is beérett. Az áruszerkezet változását a következő fejezetben vizsgálom.
A magyar–német kereskedelmi kapcsolatok szempontjából fontos megemlíteni,
hogy pozitívan alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-
csatlakozás.
Emellett bemutatom, a 2008–2009-es nemzetközi pénzügyi válság hatásai rendkívül
súlyosan érintették Németországot, amely kihatott az Európa országainak gazdasági
helyzetére, beleértve Magyarország kereskedelmére is.
Utolsó fejezetemben megvizsgáltam, hogy különböző tényezők hogyan
befolyásolták a magyar külkereskedelmet Németországgal a vizsgált időszakban.
Vizsgáltam az EURÓ/ECU árfolyamot, fogyasztói árindexet, reálbér indexet, GDP
növekedési rátáját, illetve a munkanélküliségi rátát. Vizsgálatom során megállapítottam,
hogy szoros korreláció fedezhető fel a magyar export és magyar import között, export
és fogyasztói árindex, illetve az export és az euró árfolyamváltozása között, annak
ellenére, hogy a fogyasztói árindex és az euró árfolyam változása nem nagy arányban
befolyásolja a kereskedelmet.
Összefoglalva el lehet mondani, hogy vizsgálatom nem teljeskörű, hogy pontosabb
eredményeket kapjunk, további vizsgálatokra szorul. Továbbiakban több befolyásoló
tényező megvizsgálását is igényelné a témaköröm, illetve meg kellene vizsgálni
Németország oldaláról is ezeket a tényezőket. Ennek összehasonlítása megadná a
tényleges német-magyar kereskedelmi helyzetét, fejlődését a vizsgált időintervallumon
belül.
29
7. IRODALOMJEGYZÉK
SAJTOS LÁSZLÓ – MITEV ARIEL: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv.
Budapes. Alinea Kiadó 2007.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYSZÖVETSÉGE. BERLIN, NÉMETORSZÁG.
Online interneten:
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu/hu_bilateralis/gazdasagi_kapcs.htm
Letöltve: 2010. 10. 04.
KŐRÖSI ISTVÁN: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve
(1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No.
3., 3-43.
NÉMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA. Online interneten:
http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/statistik/ Letöltve: 2010. 10. 04.
30
8. ÁBRA-JEGYZÉK
1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró)
Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz
éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle
2009. No. 3., 3-43.
2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró)
Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz
éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle
2009. No. 3., 3-43.
3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint
(%)
Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005
és KSH, 2008
4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint
(%)
Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005
és KSH, 2008
5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az
EU csatlakozás előtt és után
Forrás: Statistisches Bundesamt, Genesis-Online Datenbank, Wiesbaden, 2009.
1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon
Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft
2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint
Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft