Mindenki Által Közismert Az Elektromos Áram Fényhatása
1
Mindenki által közismert az elektromos áram fényhatása. Kössünk zsebtelep két kivezetésére zseblámpaizzót! Az izzó hosszú időn keresztül lényegében azonos fényerővel világít. A Van de Graaff generátort elhagyó szikra is arra enged következtetni, hogy az elektromos áramot fényjelenségek kísérhetik. Mindennapos tapasztalat, hogy az elektromos áramnak hőhatása is van. Igen látványos kísérlet a követk ező. Kapcsoljunk egyenfeszültséget burkolat nélküli, grafit ceruzabél két végére! A feszültséget növelve a ceruzabél először felmelegszik, majd felizzik, aztán elvékonyodik, végül elszakad. Mindenki tapasztalta már azt is, hogy az izzólámpa búrája az égő hálózatba történő bekapcsolása után igen gyorsan felmelegszik. Mindkét kísérlet az elektromos áram hőhatásának bizonyítéka. Az elektromos áram hőhatását röviden úgy indokolhatjuk meg, hogy fémes vezetés esetén az elektronok "ütköznek" a rácsionokkal, és energiájuk egy részét átadják ezeknek az ionoknak. Ez az energiaátadás a fémes vezetőt felmelegíti. Az elektromos áram mágneses hatását a következő kísérlettel igazolhatjuk. Ismert tény, hogy ha egy irányt űt vastárgyaktól távol helyezünk el, akkor az a Föld mágneses terének hatására jó közelítéssel észak-dél irányba áll be. Helyezzünk el ezek után egy vezetőt az iránytű fölé szintén észak-dél irányban! Ha a vezetőben áramot indítunk el, az iránytű kilendül, jelezve, hogy az elektromos áram hatással van rá. Az elektromos áram kémiai hatásával számos területen találkozhatunk. Kapcsoljunk egyenfeszültséget vízbontó készülékre! Rövid idő elteltével a készülék mindkét szárában gázfejlődés figyelhető meg. Elektromos áram hatására kémiai átalakulások mentek végbe, a víz (megfelelő katalizátor segítségével) elemeire bomlott. Mártsunk szén elektródákat rézszulfát oldatba és kapcsoljunk rájuk egyenfeszültséget. A negatív elektródán vörös színű anyag, a fémes réz kiválását figyelhetjük meg. Az elektromos áram kémiai változásokat is képes okozni. Az ember már kisgyermekként megtanulja, hogy nem szabad a konnektorba nyúlni, mert az elektromos áramnak az élő szervezeteket károsító, biológiai hatása is lehet. Elektromos áram hatására az izmok összerándulnak, és a megfogott vezetéket az ember nem tudja elengedni. Az emberi testen áthaladó elektromos áram égési sérüléseket, légzési zavart, időnként halált is okozhat. A biológiai hatást az emberi testen áthaladó áramerősség nagysága határozza meg. Ezért az elektromos árammal mindig nagyon óvatosan kísérletezzünk! Az áramütések súlyossága függ az emberi test állapotától, amelyben a bőr felületének van a legnagyobb szerepe. Az ember teste kb. ezerszer jobban vezeti az áramot akkor, ha a bőrünk nedves, azzal szemben, mintha száraz volna. Az sem mindegy, hogy milyen úton halad az áram a testünkben. Ha például az ujjhegyünktől a könyökünkig folyik az áram, akkor az lehet fájdalmas és kellemetlen, azonban, ha ugyanez az áram az egyik kezünktől a másikig a mellkasunkon keresztül folyik, akkor az végzetes is lehet. Az elektromos áram három különböző módon okozhat sérülést az emberi testben: (1) A hőhatása miatt égési sérüléseket okozhat. (2) Megzavarhatja a szív és az idegrendszer normális működését. (3) Szabályozhatatlan izomrángásokat okozhat. (Ha ez a szívizmokban következik be, akkor halálos is lehet.) Meglepő, hogy néha a nagyobb áramütést könnyebb túlélni, mint a kisebbet. Ugyanis a nagyobb áramütés azonnal leállíthatja a szívet, amit viszonylag könnyebb újraindítani. Ha azonban szabályozhatatlan szívritmuszavar (fibrilláció) lép fel, akkor sokkal nehezebb a működést helyreállítani. Ilyenkor a mentők defibrillátort használnak, amivel a betegnek erős áramütést adnak, ezzel leállítják a szívét, majd megkezdik az újraélesztést.
-
Upload
ioana-farcau -
Category
Documents
-
view
12 -
download
3
Transcript of Mindenki Által Közismert Az Elektromos Áram Fényhatása
Mindenki ltal kzismert az elektromos ram fnyhatsa
Mindenki ltal kzismert az elektromos ram fnyhatsa. Kssnk zsebtelep kt kivezetsre zseblmpaizzt! Az izz hossz idn keresztl lnyegben azonos fnyervel vilgt. A Van de Graaff genertort elhagy szikra is arra enged kvetkeztetni, hogy az elektromos ramot fnyjelensgek ksrhetik.
Mindennapos tapasztalat, hogy az elektromos ramnak hhatsa is van. Igen ltvnyos ksrlet a kvetk ez. Kapcsoljunk egyenfeszltsget burkolat nlkli, grafit ceruzabl kt vgre! A feszltsget nvelve a ceruzabl elszr felmelegszik, majd felizzik, aztn elvkonyodik, vgl elszakad. Mindenki tapasztalta mr azt is, hogy az izzlmpa brja az g hlzatba trtn bekapcsolsa utn igen gyorsan felmelegszik. Mindkt ksrlet az elektromos ram hhatsnak bizonytka. Az elektromos ram hhatst rviden gy indokolhatjuk meg, hogy fmes vezets esetn az elektronok "tkznek" a rcsionokkal, s energijuk egy rszt tadjk ezeknek az ionoknak. Ez az energiatads a fmes vezett felmelegti.
Az elektromos ram mgneses hatst a kvetkez ksrlettel igazolhatjuk. Ismert tny, hogy ha egy irnyt t vastrgyaktl tvol helyeznk el, akkor az a Fld mgneses ternek hatsra j kzeltssel szak-dl irnyba ll be. Helyezznk el ezek utn egy vezett az irnyt fl szintn szak-dl irnyban! Ha a vezetben ramot indtunk el, az irnyt kilendl, jelezve, hogy az elektromos ram hatssal van r.
Az elektromos ram kmiai hatsval szmos terleten tallkozhatunk. Kapcsoljunk egyenfeszltsget vzbont kszlkre! Rvid id elteltvel a kszlk mindkt szrban gzfejlds figyelhet meg. Elektromos ram hatsra kmiai talakulsok mentek vgbe, a vz (megfelel kataliztor segtsgvel) elemeire bomlott.
Mrtsunk szn elektrdkat rzszulft oldatba s kapcsoljunk rjuk egyenfeszltsget. A negatv elektrdn vrs szn anyag, a fmes rz kivlst figyelhetjk meg. Az elektromos ram kmiai vltozsokat is kpes okozni.
Az ember mr kisgyermekknt megtanulja, hogy nem szabad a konnektorba nylni, mert az elektromos ramnak az l szervezeteket krost, biolgiai hatsa is lehet. Elektromos ram hatsra az izmok sszerndulnak, s a megfogott vezetket az ember nem tudja elengedni. Az emberi testen thalad elektromos ram gsi srlseket, lgzsi zavart, idnknt hallt is okozhat. A biolgiai hatst az emberi testen thalad ramerssg nagysga hatrozza meg. Ezrt az elektromos rammal mindig nagyon vatosan ksrletezznk!
Az ramtsek slyossga fgg az emberi test llapottl, amelyben a br felletnek van a legnagyobb szerepe. Az ember teste kb. ezerszer jobban vezeti az ramot akkor, ha a brnk nedves, azzal szemben, mintha szraz volna. Az sem mindegy, hogy milyen ton halad az ram a testnkben. Ha pldul az ujjhegynktl a knyknkig folyik az ram, akkor az lehet fjdalmas s kellemetlen, azonban, ha ugyanez az ram az egyik keznktl a msikig a mellkasunkon keresztl folyik, akkor az vgzetes is lehet.
Az elektromos ram hrom klnbz mdon okozhat srlst az emberi testben:
(1) A hhatsa miatt gsi srlseket okozhat.
(2) Megzavarhatja a szv s az idegrendszer normlis mkdst.
(3) Szablyozhatatlan izomrngsokat okozhat. (Ha ez a szvizmokban kvetkezik be, akkor hallos is lehet.)
Meglep, hogy nha a nagyobb ramtst knnyebb tllni, mint a kisebbet. Ugyanis a nagyobb ramts azonnal lellthatja a szvet, amit viszonylag knnyebb jraindtani. Ha azonban szablyozhatatlan szvritmuszavar (fibrillci) lp fel, akkor sokkal nehezebb a mkdst helyrelltani. Ilyenkor a mentk defibrilltort hasznlnak, amivel a betegnek ers ramtst adnak, ezzel lelltjk a szvt, majd megkezdik az jralesztst.
