16/A  Témakör:  Az új gazdasági és társadalmi világrend

Téma: Az információs társadalom jellemző jegyei, a mutatók magyarországi

érvényesülésMilyen új kommunikációs és médiatechnológia terjedt el az elmúlt évtizedekben? Mit jelent az információs társadalom?Hogyan hat az információss technológoa fejlődése a gazdaságra és a foglalkozásszerkezetre?Hogyan hatnak a tömegkommunikációs eszközök, a média a társadalomra?Milyen szerepe van az internethasználat általánossá válásának?

Az új globális információs világ megértéséhez három folyamatot és azok egymáshoz való viszonyát kell átlátni: az információs technológia forradalmát, a kapitalizmus megújulását és az új társadalmi-kulturális mozgalmak megjelenését (Castellsi)

Az információs technológia fejlődése

Az információs és kommunikációs eszközök forradalma: - telefon, Bell 1876- rádió, Marconi 1898- tranzisztor, 1947 Bardeen, Brattain és Shockley -  integrált államkör, 1957 Kilby és Noyce-  mikroprocesszor, 1971 Hoff -  Microsoft megalapítása, 1976-  Pc (személyi számítógépek), 1981- World Wide Web (világháló) , 1993

Az információs társadalom születése

• 1970-es évek: információs forradalom születése. Olajválság erős hatás a racionalizációra

• Ezzel új gazdaság jelent meg a világban. Ez a gazdaság egyrészről információs, másrészről globális, harmadrészt pedig egyszerre információs és globális

• -         információs, mert a szereplői versenyképessége, így profitabilitása nagyban függ attól, hogy mennyire képesek a tudásalapú gazdaságban hatékonyan információt és tudást létrehozni, kezelni és alkalmazni

• -         globális, mert a középpontjában álló termelési és fogyasztási tevékenységek, akárcsak a legfontosabb összetevők – úgy mint tőke, munka, tiszta nyersanyagok, irányítás, információ, technológia, piac – globális szinten szerveződnek

• -         egyszerre információs és globális, mert a termelés és a fogyasztás, illetve az annak hátterében álló verseny egy globális információs hálózatban folyik, aminek létrejöttét az információs technológiai forradalom tette lehetővé

4

Foglalkozásszerkezet és gazdaság

Agrártársadalom Ipari társadalom Urbanizáció agrárnépesség Iparban dolgozók Szolgáltatói (Posztindusztriális társadalom) Szolgáltató szektor foglalkoztatottjai

Az információs kapitalizmus

• A kapitalista (termelési mód nem változik), de a szervezeti változásokkal párhuzamosan megváltozik a munka világa is: megjelenik az információs munka, a szolgáltatói szektor lett a legerősebb, míg polarizálódik a társadalom (teteje és alja megerősödik) és a munka individualizálódik

• Az új termékekkel új piacok meghódítása felértékelte a kereskedelem szerepét

• Összetett globális függőségi és munkamegosztási rendszer alakult ki. A globális térben új kihívások érték a korábban vezető szerepet betöltő gazdaságokat (Észak-Amerika, Nyugat-Európa), elsősorban az újonnan fejlődő Ázsiai államok felől

Az információs kor kultúrája, intézményei és

szervezetei• Az 1990-es évektől nyilvánvalóvá vált, hogy a

társadalomba beágyazott gazdaság globalizációjával társadalmi, politikai változásokra is szükség van, mégpedig azért, mert a globalizáció hatása alól nem lehet kivonni egyetlen országot, régiót vagy közösséget sem

• A tudásalapú termelés általánossá válása globális szinten kulturális, társadalmi és intézményi változásokat igényel, ami tanulva a korábbi technológiai forradalmak történetéből, időbe telik – olyan kulturális késésről (cultural lag) lehet beszélni, ami a társadalmi értékek és normarendszerek működésének hatékonyságát nagyban rontja

Válaszok a társadalmat ért kihívásokra

• a reaktív mozgalmak elutasítják a globalizációt és az új technológiák használatát és egy soha nem létezett ideális aranykor értékei alapján próbálják meg újraépíteni zárt világukat, vallási és tradicionális értékek mentén (pl. vallási fundamentalisták).

• A proaktív mozgalmak ezzel szemben bár kritizálják az információs fejlődést és a globalizációt, a hatékony fellépés érdekében ügyesen használják az új technológiai eszközöket

A három modell

• Finn-modell: nyitott, jóléti információs társadalom, növekvő versenyképesség és sajátos finn identitás

• Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs társadalom, üzleti-alapú

• Szingapúri-modell: autoriter, államilag vezérelt információs társadalom

9

KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ: Aligha van szembeötlőbb, elterjedtebb és áthatóbb kifejezése a globalizációnak, mint a nemzetközileg terített árumárkák megsokszorozódása, a populáris kultúra ikonjainak és termékeinek globális megszaporodása és az események szimultán közvetítése a szatellit adókon keresztül, milliónyi ember számára azonos időben, minden kontinensen. A globalizáció legközkeletűbb szimbólumai a Coca-Cola, Madonna és a CNN hírei"A kulturális globalizáció fő ágensei ma a kulturális termelés és elosztás átfogó rendszerét kialakító nagy transznacionális médiatársaságok, amelyek globális kulturális piacot alakítanak ki. Bayer József [Magyar Tudomány, 2002./6.]

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI

Pozitív hatások- Tudományos,technikai vívmányok,kultúra exportja- Szabályozás ésellenőrzésrendszerénekfejlődése- Az egész emberiségrekiterjedő szolidaritásiformák kialakulása

Negatív hatások- Elmélyíti azegyenlőtlenségeket- Helyi (gazdasági,politikai, háborús)válságokvilágméretűvéválhatnak- Felszínre hozza acivilizációskonfliktusokat- Általánossá teszi aterrorizmus veszélyét

Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van. Új, globális kultúra követeinek tartják magukat, egy olyan világ hírnökeinek, amelyben közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ehhez a legjobb eszköznek a nemzeti szintű kulturális rendszerek deregulációját, a határok lebontását tartják, hogy a globális médiacégek világméretű terjeszkedésének semmi ne állja útját. A média új rendjének szerintük globális rendnek kell lennie. A nemzeti határok a múlthoz tartoznak; a nemzetközi média új realitásait a piaci esélyek kihasználása és nem a nemzeti identitás alakítja ki. E törekvés fő ideológiája a nyitott világ, amelyben az eszmék és tapasztalatok valódi versenye folyhat, és ahol nem bürokratikus kormányok diktálják a médiapolitikát, hanem a fogyasztók ízlése és kívánságai, amelyekhez a médiacégek csak alkalmazkodnak. Ezt a valódi "demokratikus forradalmat" az új technológiák segítik elő.

A globális média kritikus elemzői korántsem fogadják el a globális médiacégek pozitív önképét. Felpanaszolják a transznacionális médiaóriások agresszív nyomulását, amelynek révén az új média-világrend pusztán néhány korporáció uralmát erősíti a kulturális termelésben és elosztásban. Azt állítják, ez nem szélesíti, inkább szűkíti a kulturális kínálatot. A szórakoztatóipar és az információs üzletág a telekommunikációs iparral összekapcsolódva, a maga hatalmas koncentrációjával elsorvasztja a helyi média fejlődési lehetőségeit. A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kultúrában, mind a politikai információk terén. Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönséget nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.

Globalizáció…

http://www.jakeandmaggie.com/blog/content/mcdonalds.jpg

http://www.international.ucla.edu/cms/images/mcdonalds.jpg

http://academic.missouriwestern.edu/ascher/russia/miss-mcdonalds.jpg

2009.01.08. - TÁRKITEKINTŐNagyvárosi tévéellenesség nyugatonA francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.

Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az Unióban alig akad televízió nélküli háztartás, figyelemre méltó különbségek érzékelhetők a városiasodottság tekintetében. Néhány tagországban kiugróan magas arányban találhatók TV nélkül élő háztartások a nagyvárosokban: például a francia nagyvárosi háztartások 20%-ában, a finneknél 15%-ában, míg a németeknél 12%-ában nincsen "beszélő doboz". Ezt a magas arányt mindhárom országban feltehetően az önálló életvitelt folytató fiatalok tudatos tévéellenessége eredményezi.

http://www.tarki.hu/hu/news/2009/kitekint/2

feladat

Honnan szerezzük az információinkat?

A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006)

Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, “történelem végéről” beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás  pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben).

Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturálisértelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége.

Samuel P. Huntington (1927-2008):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása 1996-

MegállapításaiA hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják.Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják.A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek.AlaptéziseiA civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak.Globális civilizáció nem fog kialakulni.A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást”.A mai világ sokoldalú és sokpólusú.Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik.Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki.A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal.El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik.

„Soha ne higgyünk a politikusoknak, vallási vezetőknek vagy vezető üzletembereknek, amikor azt ígérik, hogy megreformálják a nemzeti értékeket. Ezeket adott tényként kell kezelnünk, ugyanúgy, mint egy adott ország földrajzi helyzetét vagy időjárását.” Ezzel a Hofstede-intelemmel kezdődik a TÁRKI nemrég megjelent, a gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételeit vizsgáló, egyébként vezető üzletemberek támogatásával létrejött kutatási programjának zárójelentése.

A média és a társadalom viszonya a tömegsajtó és a filmhíradó térhódítása óta foglalkoztatja a kutatókat. A kutatások a médiahatások modelljének a médiainger és a közönségválasz egyirányú kapcsolatára egyszerűsített hatásmodelljétől eljutottak a befogadásvizsgálatokig, amelyek a média és a közönség bonyolult kölcsönhatását igyekeznek feltérképezni. A kutatások – némileg leegyszerűsítve – két „iskolába” sorolhatók: a média nagy és közvetlen hatását tételező direkthatás-modellek és a média csekély és áttételes hatását tételező korlátozotthatás-modellek iskolájába. E két iskolát nevezik hatásparadigmának és használatparadigmának (vö. Dessewffy & Gayer, 1999), illetve a hatás (influence) és a kölcsönhatás (interaction) iskolájának is (vö. Croteau & Hoynes, 2000). Míg az előbbi iskolába tartozó elméletek a közönséget passzív és az üzeneteket kritikátlanul befogadó homogén masszaként képzelték el, az utóbbiba tartozók a közönségnek az üzenetek dekódolásában játszott aktív és kritikus szerepét, a közönség heterogenitását, az egyes egyének eltérő értelmezési stratégiáit hangsúlyozzák. Míg az előbbi iskola hívei szívesebben beszélnek a befogadók passzív hozzáállását és kiszolgáltatottságát sugalló „médiafogyasztásról”, az utóbbi hívei inkább a közönség autonómiáját és tudatos választását hangsúlyozó „médiahasználat” kifejezést használják (vö. Angelusz & Tardos, 1998).…A fent leírt kutatásokat összegezve a dolgozat kezdetén megfogalmazott kérdésre válaszolva azt mondhatjuk, hogy a médiának az emberek gondolkodására és viselkedésére gyakorolt hatásának mértéke és iránya megjósolhatatlan – ám az biztos, hogy ez a hatás nem nagy, nem közvetlen és nem egyirányú.Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? – részlet

Manipulál-e a média?

Direkthatás-elméletek Korlátozotthatás-elméletek

lövedékelmélet (Lasswell, 1927) kétlépcsős hatásmodell (Lazarsfeld et al., 1944)

kultivációs elmélet (Gerbner, 1969) szelektívészlelés-elmélet (Klapper, 1960)

hallgatásispirál-elmélet (Noëlle-Neumann, 1974)

napirendelmélet (McCombs és Shaw, 1972)

framingelmélet (Herman és Chomsky, 1988)

használat és kielégülés-modell (Blumler és Katz, 1974)

  kódolás-dekódolás-modell (Hall, 1980)

  performatívhatás-modell (Dayan és Katz, 1992)

A legfontosabb médiahatás- és befogadáselméletek:

A kibeszélő show-k kvantitatív jellemzői

forrás: http://adattar.ortt.hu/files/kibeszeloshow201002.pdf (http://adattar.ortt.hu)

Milyen szerepe lehet a hálózatoknak a világ globalizálódásában?

A globális világ periférikus helyzetű országai• a GNP/fő általában 800 USD alatt,• a világgazdasághoz történő integráció foka még igen alacsony, de esetenként magas fokú is lehet,• az információs társadalom fejlettségi foka még igen kezdetleges,• a népesség szociális helyzete kritikus.

A globális világ periférikus-félperiférikus helyzetű országai• a GNP/fő általában 800–3000 USD között,• a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette,• az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll,• a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő szintet.

A globális világ félperiférikus helyzetű országai• a GNP/fő általában 3000–8000 USD között,• magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek,• az információs társadalom kialakulása már megkezdődött,• a népesség szociális helyzete megfelelő.

A világ országainak centrum-periféria megoszlása – I.

In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél)

A globális világ félperiférikus-centrum helyzetű országai• a GNP/fő általában 8000–20000 USD között,• magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek,• az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól,• a népesség szociális helyzete igen kedvezõ.

A globális világ centrum helyzetű országai• a GNP/fő általában 20 000 USD felett,• magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek,• az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú,• a népesség szociális helyzete igen kedvezõ.

A világ országainak centrum-periféria megoszlása – II.

In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél)