Miért éri meg rendszeres időközönként megtakarítani?

Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok

Miért éri meg

rendszeres

időközönként

megtakarítani?

2012/2

2

Általános irányelvek a közleményekhezA közlemények mindenkor az alábbiak figyelembe vételével értelmezendők

Figyelmeztetés a jövőre vonatkozó állításokkal kapcsolatban

A sajtószoba közleményeiben szereplő állítások között előfor-dulhatnak jövőre vonatkozó várakozások és egyéb prognózisok, amelyek a vezetőség jelenlegi elképzelésein és feltételezésein alapszanak, valamint tartalmazhatnak ismert és nem ismert kockázatokat és bizonytalan tényezőket, amelyek miatt a tényleges eredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnek az ilyen állításokban kifejezettektől vagy sugalltaktól. A kontextus okán a jövőre vonatkozó állításokon kívül a jövőre vonatkozó állítá-sokat olyan szavak jelölik, mint „esetleg”, „majd… fog”, „kellene”, „elvár”, „tervez”, „szándékozik”, „vár”, „vél”, „becsül”, „előrejelez”, „potenciális”, vagy „folytatódik” és hasonló kifejezések. A tényleges eredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnek az ilyen állításokban szereplőktől a következők miatt, de nem kizárólag: (i) általános gazdasági feltételek, ide értve különösen a gazdasági feltételeket az Allianz Csoport fő üzleti tevékenységé-ben és fő piacain, (ii) a pénzügyi piacok teljesítménye, ide értve a feltörekvő piacokat, és ideértve a piac volatilitását, a likviditást és a hitelezési eseményeket (iii) a biztosított káresemények gyako-riságát és súlyosságát, többek között természeti katasztrófákból eredően, és ide értve a károkkal kapcsolatos kiadások alakulását, (iv) halálozási és megbetegedési szinteket és tendenciákat, (v) a megújítási arányokat, (vi) a hitel-nemteljesítések mértéke, (vii) kamatlábak szintje, (viii) devizaárfolyamok, ide értve az Euro/U.S. dollár árfolyamot, (ix) a verseny változó szintjei, (x) törvények és szabályozások változásai, ide értve a monetáris konvergenciát és az Európai Monetáris Uniót, (xi) a központi bankok és/vagy külföldi kormányok politikáinak változásai, (xii) az akvizíciók hatása, ide értve a kapcsolódó integrációs kérdéseket, (xiii) átszervezési intéz-kedések, és (xiv) általános versenytényezők, minden esetben helyi, regionális, nemzeti és/vagy globális alapon. Az ilyen tényezők közül sok előfordulása valószínűbb vagy határozottabb lehet terroristák tevékenysége és azok következményei eredményeképpen.

Nincs frissítési kötelezettség

Az Allianz nem vállal kötelezettséget az itt közölt információk frissítésére.

TARTALOM

3 Összefoglaló: Megéri a fáradságot a nyugdíjtervezés

4 A nyugdíj-előtakarékosság nagyobb vagyont

eredményez

5 Adatok és leíró eredmények

6 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek megoszlása társadalmi-gazdasági jellemzők szerint

9 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek megoszlása a megtakarításokkal összefüggő jellemzők szerint

12 A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos

elégedettségre ható marginális hatások

15 Összefoglalás

16 Referenciák

17 Legfrissebb publikációk

Kiadó Allianz SEKoeniginstrasse 2880802 Munich, GermanyPhone: +49 89 3800-0Fax: +49 89 3800-3425www.allianz.com

SzerzőDr. Kathrin Nies, EconomistInternational Pensions [email protected]+49 89 12 20 70

SzerkesztetteMarilee Williams

Oldaltervvolk:art51 GmbH, Munich

Kézirat lezárva2012. március 20.

3

Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok 2012/2

Összefoglaló:Megéri a fáradságot a nyugdíjtervezés

Az Egyesült Államokban a demográfiai csúcs szülöttei („baby boomers”) most vonulnak nyugdíjba. Legtöbbjük nem fog tudni csupán társadalombiztosítás-ra támaszkodva boldogulni. Az Egyesült Államokban az átlagjövedelemmel rendelkezők éves összkeresetük körülbelül felét kapják meg állami nyugdíj-ként. Éppen ezért nagymértékben személyes, nyugdíjcélú megtakarításaikra kell támaszkodniuk. A demográfiai változásokból adódóan a jövő generációi még kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak, és fokozottan függenek majd a magánnyugdíjrendszerekből származó bevételeiktől.1 Ennél fogva, a demográfiai csúcs szülötteinek megtakarítási tapasztalataiból tanulhatnak.

Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy azok, akik tesznek lépéseket a nyugdíj-előta-karékosság irányába, nagyobb vagyont halmoznak fel, mint azok, akik nem ter-veznek előre. Azok a tervező típusú emberek, akik fektetnek energiát a jövőbeni szükségleteik, és az ahhoz szükséges megtakarítások mértékének kiszámításába; valamint azok, akik gyakorlatias szabályok szerint takarékoskodnak, statisztikailag körülbelül egyenlő mértékű vagyont halmoznak fel. Egy 50 és 69 év közötti, tehe-tős amerikai nyugdíjasokból álló minta alapján azt vizsgáljuk, hogy a megtakarítók mely típusa, a rendszeres és/vagy rendszertelen megtakarítók elégedettebbek-e nyugdíj-előtakarékosságukkal. A regresszió-analízis azt mutatja, hogy – miközben minden más tényező megegyezik – lényegesen elégedettebbek nyugdíj-előtaka-rékosságukkal azok, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre, mint azok, akik nem takarékoskodnak előre. Megjegyzés: nem vizsgáljuk a 69 év felettieket, akik hosszabb ideje élnek megtakarításaikból, és eltérő nézeteket vallhatnak.

1 Allianz Global Investors, 2011: Demográfiai sorozat 1–3

4

A nyugdíj-előtakarékosság nagyobb vagyont eredményez

Kérdésünkre sok nyugdíjas válaszolta, hogy visszatekintve úgy érzi, hibát követett el nyugdíjtervezésében. Ennek okaként azt említették leggyakrabban, hogy túl későn kezdtek takarékoskodni és befektetéseikben túl magas kockázatokat vállaltak.2 Ter-mészetes hát a kérdés: hogyan kerülhető el mindez? Annamaria Lusardi és Olivia S. Mitchell a nyugdíj-előtakarékoskodás és a teljes nettó vagyon közötti összefüggése-ket elemezték az Egyesült Államokban, és megállapították, hogy azok a háztartások, ahol saját bevallásuk szerint már tettek félre nyugdíjas éveikre, nettó vagyonukat tekintve sokkal kedvezőbb helyzetben vannak azoknál, akik még nem rendelkeznek jelentős megtakarítással. Megállapították továbbá, hogy a politikában és pénzügyek-ben való jártasság növeli a nyugdíjcélú megtakarításra való hajlandóságot. Szintén amerikai mintára alapozva Johannes Binswanger és Katherine G. Carman kiterjesz-tette ezt az elemzést, és a nyugdíjtervezők három típusát különböztették meg:

tényleges tervező: megpróbálja kiszámítani, hogy nyugdíjas korában meny-• nyire lesz szüksége, lehetőleg néhány jövőre vonatkozó forgatókönyv alapján; gyakorlatias szabályokat alkalmazó tervező: rendszeresen, mindig ugyan-• akkora fix összeget vagy bevételének bizonyos százalékát teszi félre; ésegyáltalán nem alkalmaz szabályokat megtakarításaiban.•

Természetesen az első típusba tartozók esetében a tervezés jóval több időt és energiát igényel, mint a második csoportba tartozók számára; a harmadik típusnak kevesebb idejébe és fáradságába kerül. Binswanger és Carman elemzé-sükben nem csupán azt állapították meg, hogy az első két típusba tartozók, vagyis a tényleges és gyakorlatias tervezők, jelentősen több vagyont halmoznak fel a szabályok nélkül megtakarító harmadik csoportnál, de azt is, hogy a tényleges és a gyakorlatias megtakarítók között nincs nagy különbség ezen a téren. Mindez arra enged következtetni, hogy a nyugdíjcélú takarékoskodásnak nem szükségszerű fáradságosnak lennie (úgy, mint a tényleges tervezők estében), éppen ellenkező-leg, a gyakorlatias tervezés statisztikailag hasonló eredményeket hozhat. Nem egyértelmű azonban, hogy „A” személy, aki tegyük fel, megtakarít 100 egysé-get, „jobban” takarékoskodik a 80 egységet felhalmozó „B” személynél. Elképzelhe-tő, hogy „A” személy kevesebbet fektetett gyerekei taníttatásába, ami nem feltétlen kedvező. A nyugdíjcélú vagyon maximalizálása tehát nem vezet minden esetben teljes elégedettséghez. A nyugdíjcélú vagyon elemzését így a nyugdíj-előtakarékos-sággal kapcsolatos elégedettségi felmérés is kiegészíti. Ez megmutatja számunkra, hogy vajon képesek-e az emberek elosztani megtakarításaikat egész életükre és jelenleg elégedettek-e nyugdíjvagyonukkal. Az életciklus-elméletnek megfele-lően és feltételezve, hogy az emberek előretekintő racionális lények, az elemzés azt veszi alapul, hogy az emberek képesek fogyasztásukat és megtakarításukat egész életükre egyenletesen elosztani, és ez elégedetté teszi őket. A gyakorlatban azonban az emberek gyakran nem előretekintőek és nincsenek tisztában azzal, hogy amennyiben „túl” sokáig élnek, felélhetik vagyonukat. Figyelembe véve ezt a tévhitet, viszonylag fiatal nyugdíjasok mintáját használva azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget.

2 Allianz Global Investors, 2011: Putting the Retirement Pieces together: Strategies of the affluent 50+ Generation in the United States, International Pension Papers 01/2011

5


Adatok és leíró eredmények

Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíjasok elégedettebbek nyugdíj-elő-takarékosságukkal, mint a még aktív dolgozók vagy a részmunkaidős nyugdí-jasok; az elégedettségi szint megoszlása köztük 1,59 az 1,93 és 1,87 ponttal szemben. A dolgozók és a részmunkaidős munkát vállaló nyugdíjasok nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettsége közötti különbség statisztikailag nem jelentős. A nyugdíjasok aktív dolgozókkal szemben tapasztalt magasabb fokú elégedettségének két közvetlen oka van, az egyik a bizonytalanság.

Az aktív dolgozók még bizonytalanok abban a tekintetben, hogy megtakarítá-saik az általuk elvárt módon kitartanak-e nyugdíjas éveik teljes idejére. Mivel az emberek jellemzően kockázatkerülőek, bizonytalan körülmények között rosz-szabbnak ítélik helyzetüket, mint bizonyosságban.

A másik okként a saját döntési mechanizmust említhetnénk. Kizárólag a nyug-díjcélú megtakarításaikkal valamelyest elégedett emberek döntenek a nyugdíj-ba vonulás mellett, máskülönben addig folytatják a munkát (és a gyűjtögetést) amíg megtakarításaikat elegendőnek nem találják. Célunk, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, amik növelik a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget, gyakorlati útmutatást nyújtva ezzel a ma még aktív dolgo-zók számára, mit tegyenek most annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikben elégedetten élhessenek. Éppen ezért a vizsgált mintában olyan nyugdíjasokra összpontosítunk, akik vissza tudnak tekinteni megtakarítási szokásaikra és meg tudják ítélni a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintjüket egészen mostanáig.

6

A nyugdíj-előtakarékossággal kapcso-latos elégedettségi szintek megoszlása társadalmi-gazdasági jellemzők szerint

Az 1. táblázat az 580 nyugdíjasból álló részmintát mutatja be képzettségi szintjük és felhalmozott vagyonuk szerinti bontásban. Ez elsőre csupán egy benyomást nyújt azzal kapcsolatban, hogy mely tényezők hatnak pozitívan a nyugdíj-előta-karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Az elégedettséget egy 1-től (nagyon elégedett) 5-ig (nagyon elégedetlen) terjedő skálán mérjük.

Minél képzettebbek az emberek, annál magasabb a humántőke-értékük, mivel nagyobb kihívással járó és felelősségteljesebb munkát tudnak vállalni a munka-erőpiacon. Ennek köszönhetően végül magasabb kereseti lehetőség kínálkozik számukra. Ez sejtetni engedi, hogy mennyit kerestek a pénzkereső fázisukon már túllévő nyugdíjasok, amíg még a munkaerőpiacon voltak. Az életciklus-mo-dell megmondja, hogy a bevételünk arányában mennyit kellene félretennünk. Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezőknek kevesebbet kell megtakarítaniuk, mint a jól keresőknek, hiszen a magas keresettel rendelkezők többet fogyasztanak és nyugdíjas korukban is többet fognak. Különösen igaz ez erre a tehetős nyugdí-jasokból álló csoportra, ahol az alapvető igények kielégítése senki számára nem jelent problémát. Ha tehát a képzettséget a jövedelem proxyjának tekintjük, a

1. számú szövegdoboz: Leírás a mintáról

A minta 1506 ötven év feletti (250.000 dollár feletti befektethető vagyonnal rendelkező) amerikaiból áll. A felmérést az Allianz Global Investors AG és a TNS Infratest végezte 2010-ben. A mintáról a következő társadalmi—gazdasági jellemzők állnak rendelkezésünkre: kor, képzettség, foglakoztatási státusz (aktív, nyugdíjas, részmunkaidős munkát vállaló nyugdíjas) és nettó vagyon.

A kor 1-től (50–54) 4-ig (65–69), kategóriák szerint került meghatározásra. A képzettség tekintetében eredetileg 10 kategóriát különböztettük meg, végül azonban az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (International Standard of Classification for Education - ISCED) szerinti kategóriák alapján rögzítettük az adatokat. A nettó vagyont a háztartások szintjén kértük megadni, ami alapján szintén különböző kategóriák születtek. Az egészségi állapotukról nem rendelkezünk információval. A megkérdezettek megjelölték, hogy rendszeres vagy rendszertelen időközönként, illetve szabályok nélkül takarítanak-e meg; és érzésük szerint követtek-e el hibát nyugdíj-előtakarékosságuk során (igen/nem). Egy inflációval és egy életjáradékkal kapcsolatos tudásalapú kérdésre adott válaszuk alapján ellenőrizhet-tük pénzügyi jártasságukat. Egy egytől-ötig (nagyon elégedett – nagyon elégedetlen) terjedő skálán pedig megadták mennyire elégedettek nyugdíj-előtakarékosságukkal.

7


nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség nem változhatna a képzett-ségi kategóriákon át. Ha azonban úgy tekintünk a képzettségre, amit az valóban takar – jelzi, hogy mennyit tanultunk – a tanultabbaktól okosabb döntések várha-tóak. Hogy a bölcsebb döntések magasabb nyugdíj-előtakarékossági elégedett-séghez vezetnek-e, az már empirikus kérdés. Figyelmen kívül hagyva a „közép-fokú képesítésűek” kategóriájába tartozók alacsony százalékát, a képzettségi szint növekedésével párhuzamosan az elégedettség is emelkedik, bár kizárólag a legmagasabb képzettségű csoport elégedettebb jelentősen a többinél.

Az 1. táblázat azt is mutatja, hogy a mintánk igen tehetős, hiszen a nyugdíjasok csupán 3 százaléka rendelkezik 250.000 dollárnál alacsonyabb nettó vagyonnal.

1. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a képzettség és vagyon függvényében

Elégedettségi szint A minta százaléka

Képzettség

Alapfokú végzettség 1 ,50 >0%

Középfokú végzettség 1 ,72 5%

Szakképesítés 1 ,66 54%

Bachelor / Master 1 ,54 36%

Doktori képesítés 1 ,19 5%

Vagyon

< $ 250 000 2 ,05 3%

[$ 250 000; $ 500 000) 1 ,96 10%

[$ 500 000; $ 750 000) 1 ,79 16%

[$ 750 000; $ 1 000 000) 1 ,49 17%

[$ 1 000 000; $ 1 500 000) 1 ,60 19%

[$ 1 500 000; $ 2 000 000) 1 ,50 13%

[$ 2 000 000; $ 3 000 000) 1 ,29 10%

[$ 3 000 000; $ 4 000 000) 1 ,45 6%

> $ 4 000 000 1 ,44 6%

Forrás: saját kalkuláció

8

Ennél a viszonylag vagyonos csoportnál a magánvagyon nagyon fontos szere-pet kap nyugdíjas korukban, hiszen esetükben az állami nyugdíjak bérpótlási aránya viszonylag alacsony. Az életszínvonaluk fenntartása érdekében az állami ellátás mellett jelentős megtakarításokat kell tenniük. A nyugdíj-előtakarékosság-gal kapcsolatos elégedettség jellemzően a vagyon kategóriákkal együtt növek-szik, a legmagasabb vagyonnal rendelkező csoportokban azonban ez a változás kevésbé nyilvánvaló. Mindez megfelel a várakozásainknak.

Azok, akik tettek már lépéseket a nyugdíj-előtakarékosság terén, hatékonyabban használják fel forrásaikat, nagyobb vagyont halmoznak fel, és ezáltal elégedetteb-bek is ezen a téren. Egy bizonyos vagyonszint felett azonban egy egységnyi plusz jövedelem már nem hoz jelentős változást. Vegyünk egy gyakran munka nélkül maradt embert, akinek alig van némi vagyona – legyen a vagyona 100 egység –, és egy folyamatosan foglalkoztatott személyt, aki 1000 egységnyi vagyonnal bír. Amennyiben a gyakran munka nélkül maradt és a folyamatosan foglalkoztatott személy számára egyaránt 50 extra egységet ajándékoznánk, az előbbit nagyobb örömmel töltené el vagyonának gyarapodása, mint az utóbbit. A mintaválasztá-sunkat tekintve, a minta minden tagja a vagyonosok csoportjába tartozik, így egy esetleges egységnyi vagyongyarapodás viszonylag jelentéktelen hatást kelt.

9


A 2. táblázat azt mutatja, hogy a nyugdíjasokból álló minta 56 százaléka nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával. Nem okoz meglepetést, hogy az elégedetlenek körében többen érzik úgy, hogy hibát követtek el nyugdíjter-vezésükben, mint az elégedett emberek között. Ez a százalékos arány a nagyon elégedettől a nagyon elégedetlenig egyenletesen nő. Ily módon a szubjektív benyomások összhangban vannak.

A felmérés két tudásalapú kérdést is tartalmazott az inflációval és az életjáradékok-kal kapcsolatban. Először azt kérték tőlük, jelöljék be, hogy mennyibe kerül egy 65 éves kortól havi 1000 dollárt fizető élethosszig tartó járadék: 65.000 dollár, 115.000 dollár, 165.000 dollár, 215.000 dollár vagy 265.000 dollár. A „nem tudom” is a bejelölhető válaszok között szerepelt. Az életjáradék kalkulációra használt képlet igen bonyolult, és számos ismeretlen értékű paraméter függvénye.3 Feltételezve, hogy 2,5 százalékos a reálkamatláb, 65 éves korban a várható élettartam pedig 16,8 év 4, az életjáradék díja 164.580 dollár, így a hármas számú válasz a helyes. Ezután, a válaszadókat arra kértük, jelöljék be, hogy 2 százalékos infláció mellett 20 év múlva mennyit érhet 1000 dollár: 1.000 dollár, 980 dollár, 820 dollár, 670 dollár vagy 550 dollár. A „nem tudom” is a bejelölhető válaszok között szerepelt. A helyes válasz 1,000 dollár × (1–0,02)20 = 667,61, vagyis a negyedik opció.

A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek megoszlása a megtakarításokkal összefüggő jellemzők szerint

2. táblázat Elégedett és úgy érzi hibát követett el nyugdíj-előtakarékosság terén

Nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség

Nagyon elégedett 31% 58% 56%

Inkább elégedett 52% 34% 34%

Nem elégedett, nem elégedetlen 65% 11% 5%

Inkább elégedetlen 76% 17% 4%

Nagyon elégedetlen 100% 0% 1%


31 –

1

P = 1000(1 + i/n)nE(y)

i/nAhol i a reálkamatlábat, n az évi befizetések számát (12) és E(y) a járadékfizetések éveinek várható számát jelöli

4 OECD (2011)

10

Az inflációval kapcsolatos kérdés megválaszolása jóval könnyebb, mint az életjáradékkal kapcsolatos kérdésé, hiszen az csupán három adott paraméter függvénye és a számításhoz szükséges képlet viszonylag egyszerű. Vitatható, hogy a megfelelő pénzügyi döntés meghozatalához feltétlenül szükséges-e, hogy pontosan ki tudjuk számítani az életjáradék díját illetve az infláció értékét. A jó pénzügyi döntéshez elegendő lehet, ha tisztában vagyunk az azokat befolyásoló tényezőkkel és azok dinamikájával. Ráadásul, nem valószínű, hogy mindenkinél kéznél van éppen egy kalkulátor.

A 3. táblázat felső részében annak fényében vizsgáltuk a válaszadók nyugdíj-elő-takarékossággal kapcsolatos elégedettségét, hogy válaszaikban mindkét kérdésre, csak az életjáradékkal kapcsolatos kérdésre, csak az inflációval kapcsolatos kérdésre, vagy egyik kérdésre sem tudták a helyes megoldást.

3. táblázat A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség a pénzügyi jártasság és a megtakarítási viselkedés függvényében

Elégedettségi szint Minta százaléka

Helyes válaszok a tudásalapú kérdésekre

Közülük:

„nem tudom”

0 1,56 68%

0 1,53 40%

1 1,59 29%

2 1,57 31%

1 (infláció) 1,71 21%

1 (életjáradék) 1,63 8%

2 1,60 3%

Megtakarítási viselkedés

rendszeres és rendszertelen 1,44 28%

kizárólag rendszeres 1,63 40%

kizárólag rendszertelen 1,74 13%

szabályok nélkül 1,66 19%


11


Érdekes módon, azok, akik egyik kérdésre sem válaszoltak helyesen – ezek a válaszadók 68 százalékát tették ki – érzik magukat a leginkább felkészültnek. Őket két csoportba sorolhatjuk: egy részük beismerte, hogy nem tudja (ez a 68 százalék 40 százaléka), másik részük tévesen úgy gondolta, hogy tudja a helyes választ (ez a 68 százalék 60 százaléka). A két csoport nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségét tekintve azonban nem fedezhető fel statisztikai különbség. A többi csoport esetében a várakozásoknak megfelelően alakult a sorrend: a legelégedetteb-bek azok, akik mindkét kérdésre helyes választ adtak, őket követik az életjáradékkal kapcsolatos kérdést helyesen megválaszolók, majd az inflációval kapcsolatos kérdést helyes megoldói következnek. Az elégedettségi szintek kizárólag az egyetlen helyes válasszal sem rendelkezők és a csupán az inflációval kapcsolatos kérdésre helyesen válaszolók között mutatnak jelentős különbséget (10%-os szignifikancia szinten).

Az eredmény azt sugallja, hogy szerencsésebb, ha valaki a pénzügyi ismeretekre épülő kérdéseket egyáltalán nem, vagy tökéletesen meg tudja válaszolni. A kérdések sajátosságát tekintve azonban nem szabad túlértékelnünk a leíró eredményeket.

A megtakarítók három típusát különböztetjük meg: rendszeres és rendszertelen megtakarítók, valamint azok, akik az előbbiek közül egyikkel sem jellemezhetők. Rendszeres megtakarítást jelent, ha valaki egy bizonyos összeget, vagy bevé-telének bizonyos hányadát rendszeres időközönként félreteszi. A rendszeres és rendszertelen megtakarítások nem zárják ki egymást kölcsönösen. Egy ember egyszerre takaríthat meg rendszeresen és rendszertelenül.

A 3. táblázat alsó fele a megtakarítási viselkedés függvényében összegzi a nyug-díj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettséget. A legtöbb ember kizárólag rendszeres időközönként takarít meg. Őket azok követik, akik rendszeres és rend-szertelen időközönként egyaránt megtakarítanak valamint azok, akik egyáltalán nem alkalmaznak szabályszerűséget megtakarításaikban. A csak rendszertelen időközönként megtakarítók száma a legalacsonyabb. Az elégedettség terén pozitív sorrend alakult ki a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók és a kizárólag rendszertelen, de nem rendszeres megtakarítók között, az előbbiek esetében a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elége-dettség kedvezőbben alakul. Ez a rend megszakad azoknál, akik egyáltalán nem alkalmaznak szabályszerűségeket megtakarításaikban. Csupán a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók nyugdíj-előtakarékossági elé-gedettsége mutat a többi csoporttól statisztikailag jelentősen eltérő képet (1%-os szignifikancia szinten). A szabályszerűség nélküli megtakarítók olyan emberek lehetnek, akiket egyszerűen nem foglalkoznak a témával.5

A következő regresszió-analízis megmutatja számunkra, hogy a különböző kétvál-tozós kapcsolatok miként alakulnak, ha a többi változótól elkülönítve kezeljük őket.

5 Allianz Global Investors, 2011: Putting the Retirement Pieces together: Strategies of the affluent 50+ Generation in the United States.International Pension Papers 01/2011

12

A nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségre ható marginális hatások

Vizsgáljuk a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségre ható, a fentiekben bemutatott tényezők marginális hatását. Ezáltal megérthetjük, hogy milyen jelentőséggel bír e tényezők mindegyike a nyugdíj-előtakarékosság szem-pontjából, amennyiben a többi hatástól elkülönítve kezeljük őket.

A regresszió-analízis részletes leírását a 2. számú szövegdoboz tartalmazza.

Az alábbi, 4. táblázat a regresszió-analízis eredményeit összegzi. Az összes változó együttesen a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettségi szintek közötti eltérések körülbelül 10 százalékára ad magyarázatot és együt-tesen jelentős szerepet játszanak az elégedettségi szint meghatározásában (logaritmikus valószínűségi arány = 125,01). A szociodemográfiai adatok közül a kor, a nem és a családi állapot nem gyakorol jelentős hatást a nyugdíj-előtaka-rékossággal kapcsolatos elégedettségre (nincsenek feltüntetve a táblázatban);

2. számú szövegdoboz: A regressziós modell specifikációja

A nyugdíj-előtakarékossági elégedettséggel kapcsolatban rangsor probit regressziót végeztünk a következő tényezőkön:egy állandó•

kor kategória (1−4) •

egy dummy változó, ami nők esetében 1-gyel egyenlő •

egy dummy változó, ami egy házas ember esetében 1-gyel egyenlő •

képzettséggel kapcsolatos dummy változók ISCED kategóriák szerint 4től 6ig•

a háztartások nettó vagyonának természetes alapú logaritmusa. Természetes alapú logaritmust használtunk annak • érdelében, hogy a vagyonszintek növekedésével párhuzamosan csökkenő hatásra is magyarázatot szolgáltathas-sunk.

egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik nyugdíjtervezésük során nem kértek • tanácsadói segítséget. Ily módon a tanácsokra épülő és a tanácsok nélküli nyugdíjtervezés közötti lehetséges szisztematikus különbség elkülönítve vizsgálható.

egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő azon személyek esetében, akik úgy érzik, hibát követtek el nyugdíjter-• vezésükben

a tudásalapú kérdésekre adott helyes válaszok száma•

a tudásalapú kérdésekre adott „nem tudom” válaszok száma•

egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszeres megtakarítók esetében•

egy dummy változó, ami 1-gyel egyenlő a kizárólag rendszertelen megtakarítók esetében•

4. táblázat A rangsor probit regresszióból származó marginális hatások

Képzettség: Szakképesítés (isced = 4) –0,077 –0,97

Képzettség: Bachelors / Masters (isced = 5) –0,028 –0,33

Képzettség: Doktori (isced = 6) 0,269 2,09

Helyes válaszok száma (tudásalapú kérdések) –0,025 –1,05

„Nem tudom” válaszok (tudásalapú kérdések) 0,005 0,22

rendszeres és rendszertelen megtakarítás 0,159 3,05

kizárólag rendszeres megtakarítás 0,084 1,75

kizárólag rendszertelen megtakarítás –0,033 –0,54

Úgy érzi hibát követett el (szubjektív) –0,284 –9,44

egyéb

N = 580; pseudo R2 = 0,107

Megjegyzés: A táblázat a marginális hatásokat mutatja meg, vagyis azt, hogy egyes tényezők miképp befolyásolják annak valószínűségét, hogy valaki nagyon elégedett legyen nyugdíj-előtakarékkoságával, miközben a többi tényezőt változatlanul hagyják. Tartalmazza továbbá a kapcsolódó t-hányadosokat, ami annak valószínűségét jelöli, hogy az adott marginális hatás nem egyenlő nullával (amennyiben magasabb, mint 2,56, 1%; 1,96, 5%; és 1,64, 10%). Ezt a Delta módszer segítségével számoltuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kontrollcsoport a képzettség esetében az ISCED-rendszer szerint az „alap- és középfokú” képzettség, a megtakarítási típusok tekintetében pedig a „szabályok nélküli” csoport.


13


a doktori képesítéssel rendelkezőknek 27 százalékkal nagyobb az esélyük a refe-rencia csoportot képező középiskolai végzettségűekhez képest arra, hogy végül elégedettek legyenek nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az alacsony t-hányadosok azt jelzik, hogy a tudásalapú kérdésekkel kapcsolatos hatás statisztikailag nem különbözik a nullától. A nyugdíj-előtakarékossági elégedettség terén végzett korábbi felmérések viszont megállapították, hogy a pénzügyi ismeretek jelentős befolyásoló tényezők a vagyon felhalmozás és a megtakarítási viselkedés szem-pontjából. (vö. Annamaria Lusardi and Olivia S. Mitchell).

Ez az ellentmondás arra enged következtetni, hogy az itt feltett tudásalapú kérdé-sek túl specifikusak ahhoz, hogy képet adjanak az egyének pénzügyi érzékének és pénzügyi ismereteinek szintjéről.

14

A várakozásoknak megfelelően a nettó vagyon pozitívan hat a nyugdíj-előta-karékossággal kapcsolatos elégedettségre. Tíz százalékos vagyongyarapodás 0,0009 ponttal (hozzávetőlegesen 0,9 százalékkal) növeli annak esélyét, hogy nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Vegyünk két, csaknem teljesen hasonló jellemzőkkel bíró személyt, akik között csupán annyi a különbség, hogy az egyikük közepes mennyiségű nettó vagyonnal (1.250.000 dollár), míg a másik ennél 125.000 dollárral többel rendelkezik. Ez a különbség pontosan elegendő ahhoz, hogy a vagyonosabb 0,9 százalékkal nagyobb esély-lyel legyen nagyon elégedett nyugdíj-előtakarékosságával, mint a másik. Bár ez a pozitív hatás nem nevezhető kiemelkedőnek, ez a második legjelentősebb hatás a regressziónkban. Így a vagyon pozitív hatása még ebben a viszonylag válogatott mintában is megjelenik.

A regressziós eredményeink azt mutatják, hogy a rendszeres és rendszertelen időközönként megtakarítók 16 százalékkal magasabb valószínűséggel lesz-nek nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakarékosság terén. Azok esetében, akik kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek valószínűsége 8 százalék körül mozog. Azok azonban, akik kizárólag rendszertelen időközönként takarítanak meg, nem elégedettebbek lényegesebben azoknál, akik nem alkalmaznak szabályokat megtakarításaikban. Az utóbbiak teszik ki a referenciacsoportot. Az első leíró eredményekkel ellentétben, a szabályok nélküli csoport elégedetle-nebbnek érzi magát a nyugdíjra való felkészültségben, amennyiben ezt a hatást a többitől elkülönítve kezeljük.

Mivel kizárólag a rendszeres megtakarítást is alkalmazó megtakarító típusok pozitívabbak jelentős mértékben, a rendszeres megtakarítás elengedhetetlen fontosságúnak tűnik annak érdekében, hogy nyugdíj-előtakarékosságunkkal visszatekintve elégedettek lehessünk. Ez nagyobb eredményességhez vezet az elégedettség terén, mint a rendszertelen időközönként történő megtakarítások.

Végül egy statisztikailag jelentős hatást is megállapítottunk azoknál az emberek-nél, akik úgy ítélték meg, hibát követtek el nyugdíjtervezésük során. Azok, akik úgy vélik, hibát követtek el nyugdíj-előtakarékosságukban, 29 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek nagyon elégedettek nyugdíjra való felkészültségükkel. Ez tekinthető az összes változó közül a legjelentősebb marginális hatásnak.

15


Összefoglalás

Az Egyesült Államokban a jelenleg nyugdíj előtt álló demográfiai csúcs szülöttei az egyike az első olyan csoportoknak, akik az állami nyugdíjjövedelmük mellett személyes megtakarításaiktól is függenek. Közülük többen úgy érzik, hogy hibákat követtek el. Mivel a jövő generációinak még inkább személyes megta-karításaikra kell támaszkodniuk, érdemes elemezni, hogy visszatekintve milyen típusú nyugdíjasok a legelégedettebbek nyugdíj-előtakarékosságukkal.

Elemzésünk Lusardi és Mitchell, valamint Binswanger és Carman kutatásain alapszik. Az előbbi szerzők azt mutatták be, hogy a nyugdíj-előtakarékosság je-lentősen növeli a nyugdíjcélú vagyont, míg az utóbbi szerzőpáros azt demonst-rálta, hogy a gyakorlatias szabályokon alapuló, valamint a nagyon megfontolt nyugdíjtervezés (amely jelentősen nagyobb fáradsággal jár) által eredménye-zett nettó vagyon értéke között statisztikailag nem mutatható ki különbség.

Mivel nem minden esetben a nyugdíjcélú vagyon maximalizálása vezet a leg-jobb megoldáshoz, azt vizsgáljuk, hogy visszatekintve mennyire elégedettek a nyugdíjasok nyugdíj-előtakarékosságukkal. Az általunk vizsgált minta viszonylag gazdag és fiatal nyugdíjasokból áll. Ennek ellenére még ebben a csoportban is megállapíthatjuk, hogy a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos elégedettség-re a nettó vagyon és a megtakarítási típus szignifikáns hatást gyakorol. Egy 10 százalékos vagyongyarapodás csaknem 0,9 százalékkal növeli annak esélyét, hogy nagyon elégedettek legyünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal. Jelentős különbségeket vélünk felfedezni a különböző megtakarítási típusok – a kizáró-lag rendszeres, rendszeres és rendszertelen egyaránt, kizárólag rendszertelen időközönként megtakarítók, valamint a megtakarításaikban szabályokat nem alkalmazó típusok– között. Míg a kétváltozós leíró eredmények arra utalnak, hogy a szabályok nélküli megtakarítók a többi típushoz hasonlóan elégedettek, a regresszió-analízis eredményei el tudják különíteni a hatásokat, egyértelműen rámutatva ezzel, hogy a szabályok nélkül megtakarítók kevésbé érzik magukat biztonságban, mint a rendszeres megtakarítók. Itt a leginkább számottevő hatás, hogy a rendszeres és rendszertelen időközönként egyaránt megtakarítók 16 százalékkal magasabb valószínűséggel nagyon elégedettek a nyugdíj-előtakaré-kosság terén, mint azok, akik nem alkalmaznak szabályokat megtakarításaikban. Azok esetében, akik kizárólag rendszeresen takarítanak meg, ennek esélye 8 százalékkal magasabb. Éppen ezért úgy tűnik, megéri rendszeres megtakarításo-kat tennünk annak érdekében, hogy nyugdíjas korunkban elégedettek lehessünk nyugdíj-előtakarékosságunkkal.

16

Referenciák

Allianz Global Investors, 2011: Demographic Turning Point (1). Analysis and Trends

Allianz Global Investors, 2011: Pension Systems in a Demographic Transition (2). Analysis and Trends

Allianz Global Investors, 2011: Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the affluent 50+ Generation in the United States. International Pension Papers 01/2011

Allianz Global Investors, 2011: The Global Pension Atlas 2011, Project M Publication

Allianz Global Investors, 2011: Paradigm Lost. Project M, 7

Binswanger, Johannes and Carman, Katherine G., 2009: How real people make long-term decisions: The case of retirement preparation, Center Discussion Paper No 2009-72

Lusardi, Annamaria and Mitchell, Oliva S., 2007: Baby-boomer retirement security: The roles of planning, financial literacy, and housing wealth. Journal of Monetary Economics, 54

OECD, 2011: Pensions at a Glance 2011: Retirement Income Systems in OECD and G20 Countries

17


Legfrissebb publikációk

International Pension Papers

Wanted: Flexibility in Retirement Entry ............................................................................................................................................... 2012

Design Retirement Attitudes and Financial Strategies of the Affluent 50+Generation in Asia .............................................. 2011

2011 Pension Sustainability Index ........................................................................................................................................................ 2011

Pensions in Turkey – A Race against Informality and Low Retirement Ages ............................................................................... 2011

Fiduciary Management: Meeting Pensions Challenges in Europe – Results of an Expert Survey .......................................... 2011

Putting the Retirement Pieces Together: Strategies of the Affluent 50+ Generation in the United States ........................ 2011

Better Prepared for Retirement – Europe or the United States? ................................................................................................... 2010

The Global Crunch and Its Long-term Impact on US Retirement Investing ................................................................................ 2010

On the Rise Again – Global Retirement Assets in 2020 ................................................................................................................... 2010

Real Retirement Income: The Impact of Inflation ............................................................................................................................. 2010

Doing Good by Investing Well? Pension Funds and Socially Responsible Investment: Results of an Expert Survey .......... 2010

Pension Sustainability Index 2009 ........................................................................................................................................................ 2009

Defining the Direction of Defined Contribution in Europe: Results of an Expert Survey ......................................................... 2009

Retirement at Risk II – Challenges for US Baby Boomers Approaching Retirement .................................................................. 2009

How the Financial Crisis Affects Pension Funds: What Analysts Expect ...................................................................................... 2009

Private Household Financial Assets: The Golden Days of the Past are a Long Way Off ............................................................ 2009

Investment Regulations and Defined Contribution Pensions ........................................................................................................ 2009

Retirement at Risk: The US Pension System in Transition ............................................................................................................... 2009

Funded Pensions in Western Europe 2008 ........................................................................................................................................ 2009

International Pension Issues

Germany – Slight increase in gross financial assets ......................................................................................................................... 2012

UK – on course for an innovative pension system ............................................................................................................................ 2011

Focus: Germany – Financial assets continued to rise in 2010 ........................................................................................................ 2011

Savings in Asia – The macro and the micro ....................................................................................................................................... 2010

Pension Sustainability Index – New Zealand included .................................................................................................................... 2010

Demographics in Focus II – Ageing ...................................................................................................................................................... 2010

Financial Assets of Households in Germany on the Rise Again ..................................................................................................... 2010

Demographics in focus I – Population growth .................................................................................................................................. 2009

Pension Funds and the Financial Crisis ................................................................................................................................................ 2009

Western Europe: Fiscal Pressures – Ageing costs still on the horizon .......................................................................................... 2009

United States – Severe setback in financial and retirement assets ............................................................................................... 2009

Germany – Fall in financial assets of private households ................................................................................................................ 2009

http://publications.allianzam.com

Allianz Nemzetközi Nyugdíjalapok

Miért éri meg

rendszeres

időközönként

megtakarítani?

2012/2

Miért éri meg rendszeres időközönként megtakarítani?

Economy & Finance

Transcript of Miért éri meg rendszeres időközönként megtakarítani?