Mi mennyi, Mi mennyi, pontosabban:pontosabban:Mi micsoda?Mi micsoda?

Mi mennyi, Mi mennyi, pontosabban:pontosabban:Mi micsoda?Mi micsoda?

Fogalmi rendzavarás egészségügyi rendszer és társadalom-biztosítás

ügyben

Dr. Kincses GyulaSzeged 2007.

2/26

Az egészségbiztosítás vitája

• Az egészségbiztosítás átalakítása a magyar társadalom átalakításának alapvető vitája, mert – ez a fenntartható fejlődés feltétele,– valójában a köz– és magán-felelősség

határainak egész társadalomra kiterjedő újrarajzolása a tét.

• Ugyanakkor:– „csapataink harcban állnak”,– Hitvita, azaz az üléspont határozza meg az

álláspontokat, és a vita nem arról szól amiről,– a tények, fogalmak precíz lehatárolása nem

zavarja a vitát.

Fogalmak, elvek, rendszerek

4/26

Az egészségügyi rendszerek alapfelosztása

• Minimum-biztonság + piacjellegű rendszerek (USA modell):

– adóból egy alapbiztonság a szegények és idősek részére (MEDICARE MEDIC-AID),

– biztosítási/szolgáltatási piac, munkahelyi vagy területi önszerveződések mellett (üzleti biztosítások, HMO-k, Managed Care szervezetek, fogyasztási szövetkezetek stb.).

• Kényszer-szolidaritás a lakosság egészének vagy nagy részének:

1. adóból fenntartott egészségügyi rendszerek,2. társadalombiztosítási rendszerek.

5/26

Az adó alapú rendszerek fő csoportjai

• Brit (Beveridge) modell: dekoncentrált állami szervezet (ÁNTSZ + OEP vadházassága).

• Skandináv modell: területi önkormányzatok által fenntartott és működtetett egészségügy (1989 előtt Magyarországon ez volt!).

• „Déli modell”: alapvetően állami rendszer, de egyes ágazatokban „ágazati biztosító” jelleggel külön párhuzamos ellátási rendszerek lehetnek.

6/26

A TB rendszerek fő típusai

• Egy biztosító –több biztosító

• A több-biztosító– választható (versengő),– területi elvű,– területi/ágazati elvű

• Kötelezően egyszintű vagy kötelezően több-szintű

• Az üzleti biztosítókat kizáró vagy beengedő

7/26

A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei

társadalom biztosítás

Kockázati (üzleti) biztosítás

részvétel Adott körben kötelező

fakultatív

kockázat-számolás közösségi egyéni

befizetés jövedelem-arányos

fix, vagy

kockázat-arányos

juttatás szükséglet-arányos*

részben befizetésarányos

nyereség szabályozott felhasználás

kivonható

* a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak

8/26

Magánbiztosító – magánbiztosítás – fogalmi különbségtétel

• Ma már mindenki tudja, hogy nem az a meg-határozó, hogy az egészségügyi szolgáltatást költségvetési szerv vagy magánszolgáltató biztosítja, hanem, hogy azt közszolgáltatásként vagy magánfinanszírozású szolgáltatásként nyújtják.

• Ugyanez a helyzet a biztosításnál is: a meghatározó az, hogy a biztosítás milyen típusú (TB vagy üzleti), nem pedig az, hogy azt nonprofit vagy profitorientált szereplő szervezi.

9/26

A „több-biztosítós” rendszer

• Több-biztosítóAmennyiben a kötelező társadalombiztosítás ellátásait több, önállóan gazdálkodó szervezet szervezi/finanszírozza a jogosultak számára.

• Nem több-biztosító– Egy alap-biztosítás + erős önkéntes kiegészítők.– Ágazatonkénti szeparáció (ápolás, baleset stb.),

ha a gyógyító megelőző ellátások egyintézményes rendszerben maradnak.

• Vitatott: IBR jellegű ellátás-szervezők (önálló biztosítók vagy dekoncentrált management???).

10/26

A szolidaritási elv szükségessége

• A személyes jövedelempozíció és az egészségügyi szükséglet fordított arányban van:– abban életszakaszunkban tudnánk megfizetni az

egészségügyi ellátást, amikor a legkevésbé van rá szükségünk,

– a betegség általában szegénnyé tesz.• A betegség-terhek oly mértékben növekednek, hogy

azt a hagyományos kisközösségek már nem tudják kiegyenlíteni.

• A populációs érdek (egészségi állapot javítása) egybeesik az elit önvédelmének érdekével.

11/26

A szervezett társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei

• Szolidaritási elv (CSAK NHS/TB!!!) lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer – munkáltatók – munkavállalók között,– a szegények – gazdagok között, – egészségesek – betegek között,– aktív korúak – inaktívak között,– férfiak – nők között;– ágazatok között (bankszféra – mezőgazdaság…);– egyes biztosítók között (gazdag és szegény területek,

kockázati portfolió).

• Kockázatporlasztás (bármelyik biztosítás, TB is!)lényege: kockázatmegosztás– horizontális és időbeni (kockázat-közösség):

üzleti biztosítások, részben az egészségpénztárak,– csak időbeni:

egyéni előtakarékosság (Egészségszámla, MSA).

12/26

A nemzeti kockázat-közösség fogalma

Egy olyan szolidaritás elvű kockázat-közösség, amely

• mindenkire kiterjed, azaz teherviselésre képes állampolgár semmilyen okból nem maradhat ki a teherviselésből (nem csak az alkalmazottak),

• a kockázatok kezelése biztosítás-matematikailag a teljes lakosságra kiterjed, azaz– az egyes ellátás-szervező csoportok (biztosítók) nem

a saját bevételükből gazdálkodnak (fejkvóta vagy keresztfinanszírozás),

– egyes kiemelt kockázatok az egész populációt terhelik, nemcsak a szolgáltatás-finanszírozót,

– végső garancia az állam.• A nemzeti kockázat-közösség nemcsak

egyintézményes modellben értelmezhető.

Nemzetközi kitekintésNemzetközi kitekintés

14/26

Közös problémák Európában

• Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. Meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a verseny-képességet a globalizált piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával.

• Kihívások:– demográfiai torzulás,– technológiai robbanás,– politikai stabilitás – a szerzett jogok

garantálhatósága.• Ez mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát

fogja eredményezni.

15/26

Európai tendenciák

• A fenti kérdésre nincs egyetlen „európai” vagy „korszerű” válasz, csak tendenciák vannak:– minden országban erősödik a nemzeti

kockázat-kiegyenlítés,– a makro szintű költség-kontroll minden

országban erősödő szempont, ezért• a szolgáltatások valamilyen korlátozása jellemző

(csomag, co-payment stb.),• az országok zömében (még az állami egészségügyi

rendszerekben is!) erősödnek a versenyelemek (vagy „csak” szolgáltatói verseny, vagy biztosítói is).

16/26

Európa egészségügyirendszerei

17/26

A társadalombiztosítási rendszerek az EU tagállamokban

18/26

Forprofit szereplők a kötelező egészségbiztosításban

19/26

Működési költségek több-biztosítós társadalombiztosításban

Ország 2003 (OECD)

Adminisztratív költségek a biztosítók költségvetésében

%

Eü. adminisztratív költségei összes eü. kiadáson belül %

Ausztria 3%

Belgium 3,7

Csehország 4%

Franciaország 7,7

Hollandia 4,3 (2004)

Luxemburg 10,7 (2004)

Németország 5,66 (üzemi pénztárak 4,6%) 6,0

Szlovákia* 4% tv. szerint

Svájc 6% 4,8

Magyar kieg. biztosítás 10-15%

Magyarország2007

21/26

Alapelvek - tények

• Adaptív szociális biztonság

• A teherbírásnak megfelelő csomag

• Modernizáció, illeszkedés az EU trendekbe

22/26

Melyek a legfőbb, legtöbbet hangoztatott célok?

• Szolidaritás– Fenn kell maradnia a nemzeti kockázatközösségnek.– Senki nem maradhat megfelelő ellátás nélkül.– Nem alakulhatnak ki szegényeket, illetve gazdagokat biztosító

társaságok, az ellátás minden biztosítottnak egyenlően jár.• Biztonság

– Politikától független stabil rendszer,– Fokozatos átmenet, evolutív modell.

• Verseny– Finanszírozói verseny (vitatott).– Minőségi verseny a szolgáltatók között (a szakmai és gazdasági

racionalitás korlátai között).

23/26

Választási lehetőségek

• Erős, egyintézményes alapbiztosítás, verseny a kiegészítő biztosításban– szűkebb kötelező alapbiztosítás, melyet erős, relatíve

független állami szerv biztosít, emellett kiterjedt önkéntes biztosítások.

• Több-biztosítós rendszer területi monopóliumokkal– a kötelező egészségbiztosítást több szervezet nyújtja, de ezek

„ügyfélköre” valamilyen területhez kötődik, a lakosok nem választhatnak biztosítót.

• A beteg választásán alapuló több-biztosítós rendszer– a kötelező társadalombiztosításban egyenlő feltételek és

kötelességek mellett állami és magánbiztosítók versenyeznek, amelyek közül a biztosítottak szabadon választhatnak.

24/26

A több-biztosítós modellek értékelése

• A két modell választása alapvetően értékválasztás kérdése:– az egyik modell az ellátás-szervezésből

fakadó hatékonyság-javulásra épül,– a másik modell a verseny okozta minőség

és hatékonyság-javulásra.• Minden modell kompromisszum, hiszen az

értékek egy része (pl. ár és minőség, vagy verseny és szabályozottság) konkuráló érték.

25/26

Összegzés I.

• A változások elkerülhetetlenek, és a változtatási kényszer nagyobb, mint gondoljuk.

• A modellvitát le kell fejteni a rárakódott politikai szerepektől, és szakmai alapon kell újrakezdeni. De a döntés értelemszerűen csak politikai döntés lehet!

• Általában nem úszható meg a jóléti rendszerek reformja, és ez a szerzett jogok, valamint az erre rájátszó politikai „gesztusok” miatt nem lesz konfliktus-nélküli.

• A jogegyenlőség nem jelent jogérvényesítési egyenlőséget, tehát a „féltett” szerzett jogok a sérülékeny rétegek számára csak a jogtárban léteznek. Ezért a reformnak reális ígéreteket kell tartalmaznia, és nem nem-működő értékeket kell védeni.

26/26

Összegzés II.

• A több-biztosítós rendszer bevezetése után két társaság lesz csalódott:– akik szidták, – akik dicsérték,mert a változások csak lassan mennek végbe.

• Valamennyi felvetett aggályra lehet választ vagy 100%-os garanciát adni, csak ezzel a változás lényegét, értelmét zárjuk ki.

Amelyik gyógyszernek nincs mellék-hatása, annak hatása sincs!

27/26

Köszönöm a figyelmet

www.ESKI.huwww.kincsesgyula.hu