AP–092001

Ének-zeneÉnek-zene

Németh Endréné Békefi ZsuzsannaNémeth Endréné Békefi Zsuzsanna

a középiskolák számáraa középiskolák számára

I. kötetI. kötet

Ének

-zen

e a

közé

pisk

olák

szá

már

a I.

köte

t

Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kro-nológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korsza-kokat. Az átdolgozott I. kötet a magyar népzenét is-mertet! fejezettel kezd!dik, gazdag anyagot kínálva a pedagógusnak a válogatásra a régi stílusú népdaloktól a siratókon keresztül a legszebb népballadákig. Ezután áttekinti az ókor, a középkor és a reneszánsz zenéjét, külön ! gyelmet szentelve a magyarországi re-neszánsz két jeles képvisel"jének: Tinódi Sebestyénnek és Bakfark Bálintnak.A barokk zenével foglalkozó fejezet valamennyi jelen-t!s barokk zeneszerz! rövid életrajzát ismerteti. A kor-szak kiemelked" francia, olasz, német mesterei közül G. F. Händel és J. S. Bach több m#vét is elemzi, összefog-lalva a barokk legjelent"sebb hangszeres m#fajait. A fe-jezetet a magyar barokk bemutatása, valamint a kuruc kor zenéje zárja.Az utolsó fejezet a klasszika, amely három kivételes tehet-ség# zeneszerz": Haydn, Mozart és Beethoven alkotásait vonultatja fel, és méltatja a korszak magyar zenéjét is.Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segít" „Még több a...” cím# ” projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerz" életéhez vagy a korszak m#vel"déstörténe-téhez kapcsolódnak.

KOMPETENCIAALAPÚ

!"#$%##&'()*+,)'-.-/0+.11222&!"#$%##&'()*+,)'-.-/0+.11222& &&343&#222&&5##5#62!7&&343&#222&&5##5#62!7

A barokk zene58

Barokk zeneszerzôk

„…a barokk voltaképpen nem is egyéb, mint a zene viharos betódulása az életminden területére. Az izgalom, a színesség, a felfokozott életigény és mozgás-vágy, a szertelen gesztus, a végtelen megújuló szédülete, a folytonos tántorgásörvények és hegycsúcsok, éjféli víziók és harsonás diadalmenetek között, az egészélet átváltozása ragyogó színjátékká…” (Szabolcsi Bence: A zene története)

A zenei barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. A 17–18. századbanpárhuzamosan jöttek létre és fejlôdtek az énekes és hangszeres mûfajok.

A reneszánsz és a barokk zenei korszak átmeneti éveibenélt és alkotott Claudio Monteverdi (klaudió; 1567–1643),a barokk opera megteremtôje. Magyarországon is járt a man-tuai herceggel. AAzz elsô opera megjelenésétôl számítjuka zenei barokk kor kezdetét (1600).

A passió mûfaj elsô nagy mestere Heinrich Schütz (sücc;1585–1672), a barokk zene itáliai forradalmának fô közvetí-tôje német földön. Megvalósította a firenzei Camerata(kámerátá) központi gondolatát: a zene alapvetô célja a szö-veg szuggesztív kifejezése.

A firenzei születésû, de gyermekkorától haláláig Franciaországban élô Jean-Baptiste Lully (zsanbátiszt lülli; 1632–1687) XIV. Lajos uralkodása alatt akirályi udvarban szolgált. Hegedült, tagja volt a tánckarnak, Molière (molier)társszerzôje volt több balettkomédiában és zenés tragédiában. 1662-ben a fran-cia udvar vezetô muzsikusa lett. Erôszakos módszereivel meghatározó szerepettöltött be a párizsi zenei életben. Vezénylés közben, az akkori szokásnak meg-felelôen, hosszú bottal ütötte a padlót. Halálát az okozta, hogy egy ütés a lábát ér-

te, és a seb vérmérgezést idézett elô. Éppen aTe Deumot vezényelte, melyet a király szeren-csés felgyógyulására írt.

Arcangelo Corelli (árkándzseló korelli;1653–1713) kiváló hegedûjátékos, koncertmes-ter és zeneszerzô. Minden mûfajban remekmû-veket alkotott, de concertói és concerto grossóinélkül nehéz elképzelni e mûfajok fejlôdését.

A barokk kor egyik legsokoldalúbb angol ze-neszerzôje Henry Purcell (pörszl; 1659–1695)mind énekes, mind hangszeres alkotásaival. Azangol barokk opera megteremtôje. Legfôbbmûve a Dido és Aeneas (dídó és éneász) címûoperája.

Alessandro Scarlatti (álesszándró szkárlát-ti; 1660–1725) a velencei opera hagyományai-ra támaszkodott. A 18. században a kiemelke-dô nápolyi operaiskola megalapítója volt.

C. Monteverdi

Mária-oltár (Eger, 1742–1744) (A passaui Boldogasszony-kegykép

másolata)

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:34 Page 58

A barokk zene 59

François Couperin (franszoá kupren; 1668–1733) Corellit követve sok trió-szonátát írt. Franciaországban 240 csembalódarabja jelent meg, melyek a ba-rokk zeneirodalom remekei. Ma is nagy népszerûségnek örvendenek a hang-versenypódiumokon. Mûvészete hatással volt J. S. Bach mûveire.

Életének nagy részét szülôvárosában, Velencében töltöt-te Antonio Vivaldi (1675–1741), a Corelli utáni nemzedékvezetô hegedûvirtuóza, a szólóversenymû kiváló kompo-nistája. A hegedûn kívül mindenfajta szólóhangszerre éshangszercsoportra, valamint vonószenekarra írt mûveket.Hosszú idôn át a velencei leánynevelô intézetben mûkö-dött hegedûtanárként, karmesterként és zeneszerzôként.J. S. Bach fiatal korában nagy figyelemmel tanulmányoztaaz olasz concertóirodalmat, abból is leginkább Vivaldi mû-veit. Közülük többet átdolgozott billentyûs hangszerekre.

Jean-Philippe Rameau (zsan-filip ramó; 1683–1764) a ze-netörténet egyik legkülönösebb zenészpályáját futotta be. Ötvenéves koráig or-gonistaként és zeneszerzéstanárként mûködött, csembalódarabokat komponált,és megírta korszakalkotó összhangzattankönyvét. 1733-ban kezdett operát írni.A 18. század legizgalmasabb tehetségei között tartjuk ôt számon.

Johann Sebastian Bach, a zenetörténet kimagasló egyéni-sége 1685-ben született a németországi Eisenachban. Koránárvaságra jutott, így bátyjától, Johann Christian Bachtóltanult zenét. Tizenöt éves korában Lüneburgban kóruséne-kes, három évvel késôbb Weimarban zenekari hegedûs,majd Arnstadtban templomi orgonista lett. 1707-ben nôülvette unokahúgát, Maria Barbara Bachot, és Mühlhausenbeköltözött. A következô évben már ismét Weimarban mûkö-dött, ezúttal kilenc évig maradt ott, majd Köthenben lettudvari muzsikus. Felesége 1720-ban meghalt, egy év múl-va másodszor is megnôsült: Anna Magdalena Wilckent

vette el. 1723-tól élete végéig a lipcsei Tamás-templom karnagya és az isko-la tanára volt. 1740 táján szembetegség támadta meg. 1750-ben – sikertelenoperáció után – teljesen megvakult, és még ugyanabban az évben agyszélhû-dés következtében meghalt. Húsz gyermeke közül csupán kilenc élte túl azapját. Közülük négy híres zenész, zeneszerzô lett. Az utókorra hatalmas élet-mûvet hagyott: János- és Máté-passió, h-moll mise, 3 oratórium, Magnificat,több mint 200 egyházi kantáta, 23 világi kantáta, 250 négyszólamú korálfeldol-gozás, 6 zenekari (Brandenburgi) concerto, közel 20 versenymû, kamarazene, or-gona- és csembalómûvek (köztük a Das wohltemperierte Klavier és A fúga mû-vészete meghatározatlan létszámú együttesre) fûzôdnek a nevéhez.

A „Bach” szó jelentése: ’patak’. Beethoven azt mondta róla: „Nem pataknak,tengernek kellene hívni!” Neve (B-A-C-H) több zeneszerzôt arra inspirált, hogyzenemûve témájául válassza e négy hangot.

A. Vivaldi

J. S. Bach

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:34 Page 59

A barokk zene76

Händel idejében gyakran sétahajóztak a Temzén a feldíszített bárkákon, kivi-lágított, zenés hajókon. 1715. augusztus 22-én I. György király hajóján sajátzenekara játszott. Egy másik hajóról áthallatszó zene azonban I. Györgyötmeghatotta. Mikor a király megtudta, hogy a zenekart Händel vezeti, jó hangu-latban lévén, a korábban kegyvesztett zeneszerzônek megbocsátott. Händel ké-sôbb (1740-ben) Vízizene címmel tette közzé azt a huszonöt rövidebb mûvet,melyet az évek során a sétahajózási alkalmakra írt.

F-dúr szvit (Vízizene)*

A Temze a Fehér Toronnyal

G. F. Händel Largo-allegro

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:34 Page 76

A barokk zene 77

1 ejts: er

1

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:34 Page 77

A klasszikus kor122

Még több a klasszikus korrólHa elolvastátok a történeteket, alkossatok csoportokat! Kutassatok az inter-neten vagy a könyvtárban, és válaszoljatok a kérdésekre!

Haydn korában egyre többen jártak hangversenyekre. Sokan csak azért mentek el, hogy megmu-tassák az új ruhájukat. Mivel a zene nem túlzottan érdekelte ôket, el-elszunnyadtak. Haydn állí-tólag azért írta híres Dobütés szimfóniáját, hogy ôket felébressze. A 2. tétel (Andante) nagyonhalkan (pp) kezdôdik, majd hirtelen egy hangos (ff) dobütés hallatszik.Monika és Hans-Günter Hermann Zenetörténet gyerekeknek címû könyve alapján. (Rózsavölgyiés Társa, Bp., 2007)

I. csoportMilyen öltözékben jártak a hölgyek Haydn korában? Milyen fehérnemût, cipôt,kalapot viseltek? Milyen textilekbôl varrták a ruháikat? Tervezzetek divatos ko-rabeli nôi ruhákat!

Haydnnak nem volt gondja a parókával, mert egy borbélymester volt az apósa. A felesége azon-ban sok bosszúságot okozott a zeneszerzônek. Gyakran férje kéziratain próbálta ki a hajsütôvasat, vagy csíkokra tépte ôket, s arra csavarta fel a haját.Gál György Sándor A zene története címû könyve alapján. (Dante Könyvkiadó, Bp., 1937)

II. csoportHogy alakult ki a paróka? Kik hordták elôször? Melyik korban volt a legdiva-tosabb? Hogy néztek ki a legkülönlegesebb férfi- és nôi parókák?

Mozart 7 éves korában megcsókolta Bécsben Mária Teréziát. A kisfiú Párizsban MadamePompadourhoz közeledett hasonló szándékkal. Az asszony azonban eltolta magától a gyereket, afrizuráját és a sminkjét féltette. Mozart sértôdötten így szólt:– Kicsoda maga, hogy nem akar megcsókolni? Engem még a császárnô is megcsókolt! Így aztánMozart továbbra is császárnôpárti maradt.A Zenélô óra: Történetek zenérôl és zeneszerzôkrôl címû könyv alapján. (Összegyûjtötte és el-mond ja: Fodor Gyula, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadása, Bp., é. n.)

III. csoportHogy teltek a gyermek Mozart napjai? Hány éves korában írta elsô mûvét?Miért volt híres Madame Pompadour? Hogy sminkelték magukat a korabelihölgyek? Milyen flastromokat használtak?

IV. csoportKi találta föl a kalapácszongorát? Miért volt rá szükség? Mely hangszercso-portba tartozik a baryton? Ki írta a legtöbb mûvet erre a hangszerre? Hall-hatta-e Haydn Mozart Varázsfuvoláját? Miért rendhagyó Beethoven IX. szim-fóniája?

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:35 Page 122

128

Elôszó ..........................................................3Néked zeng ez a dal (Vecchi) ......................4Himnusz (Erkel) ..........................................6

A magyar népzene ..........................................7Népdalaink keletkezése ..................................7A magyar népdalok ........................................9

Megrakják a tüzet* ....................................10Megkötöm lovamat* ..................................10Annyi bánat a szívemen* ..........................11Röpülj, páva, röpülj* ..................................11Elindultam szép hazámbul* ......................12Béreslegény* ..............................................12Hej, rozmaring, rozmaring* ......................13Árva madár ................................................12Beteg asszony* ..........................................14Duna-parton van egy malom* ....................14Szivárvány havasán* ..................................15Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet* ......16Körösfôi kertek alatt* ................................16Sirató ..........................................................17Katona vagyok én* ....................................18Aj, sirass, édesanyám ................................19

A népballada ................................................19Kômûves Kelemen ....................................21Gyere velem, Molnár Anna ......................22Kádár Kata ................................................23Görög Ilona ................................................24

A zene története ............................................25Mi a zene? ....................................................25A primitív zene ............................................25

Az ókor zenéje ..............................................27Óda (Pindarosz) ........................................28

A középkor zenéje ........................................29Gregorián himnusz ....................................29Alleluja ......................................................30Ut queant laxis ..........................................31Nyári ének (d’Arras) ..................................32Jube Domine – Organum (részlet) ............33Trubadúrének ..............................................33

A magyar mûzene a 15. századig ................34Ómagyar Mária-siralom ............................35

Összefoglaló táblázat ....................................37Még több a középkorról................................38

A reneszánsz zene ..........................................39A reneszánsz legjelentôsebb zeneszerzôi ......40Reneszánsz mûfajok ....................................41

L’homme armé ..........................................42Et incarnatus est (de la Rue) ....................42Ave vera virginitas (des Prés) ....................43Jesu, rex admirabilis (Palestrina) ..............45Táncdal (Gervaise) ....................................46Zsoldos szerenád (Lassus) ........................47

A reneszánsz Magyarországon ....................48Sok királról, császárról (Tinódi) ................50Bocsásd meg, Úristen ................................52Reménységem nincs már nékem (Regnart) ....................................................52

Összefoglalás ..............................................54Még több a reneszánszról ............................55

A barokk zene ..............................................56Szól a puska (Caldara) ..............................57

Halleluja (Hayes) ......................................57Barokk zeneszerzôk ....................................58Barokk zenei mûfajok ..................................60

Echo (Visszhang) kórus (Purcell) ..............62Csordul a könnyem (Händel) ....................63Messiás (Händel) ......................................64Máté-passió (Bach) ....................................65Ragyogva tûz a napsugár (Bach) ..............67

A barokk hangszeres zene ............................68A tavasz (La primavera) (Vivaldi) ..............69A tél (L’inverno) (Vivaldi) ..........................70II. (F-dúr) Brandenburgi verseny (Bach) ......71Aratók (Couperin) ......................................72h-moll szvit (Bach) ....................................74F-dúr szvit (Vízizene) (Händel) ................76c-moll prelúdium és fúga (Bach) ..............79

Magyar mûzene a barokk korban ................80Veni Creator Spiritus (Esterházy) ..............80Áll elôttem egy virágszál ..........................83Apor Lázár tánca ........................................84Magyar tánc ................................................84

A kuruc kor zenéje ......................................86Arany ideim folyása* ................................86Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi!* ........87

Összefoglalás ................................................88Még több a barokkról....................................89

A klasszikus kor ............................................90A klasszikus stílus ........................................91A klasszikus zene stílusjegyei ......................91A klasszikus zene formái ............................92A szonátaforma ............................................93

Egykedvûség (Haydn) ................................94A bécsi klasszikus zeneszerzôk ..................96

Éliás (Mozart) ............................................97Gyermekjáték (Mozart) ..............................97Requiem – Lacrymosa (Mozart) ................99Urians Reise um die Welt (Beethoven) ........100

Hangszeres mûfajok ..................................102A-dúr zongoraszonáta No. 9. (Mozart) ........103C-dúr vonósnégyes (Haydn) ....................104D-dúr hegedûverseny (Beethoven) ..........105V. (c-moll) „Sors” szimfónia (Beethoven) ......107Örömóda (Beethoven) ..............................108

Klasszikus énekes mûfajok ........................109Évszakok (Haydn) ....................................110Hogyha tán, gróf uram (Mozart) ..............112Most pedig vége a szép idôknek (Mozart) ....112Cherubino belépôje (Mozart) ..................113Cherubino ariettája (Mozart) ....................113

A 18. század magyar zenéje ......................114Nem nyughatom, csak bujdosom ............115Ej, haj, gyöngyvirág ................................115Nem leszek én már szerelmes ..................116Pataki diákdal (Farkas) ............................116

A verbunkos kialakulása ............................117V. Magyar tánc (Brahms) ........................120

Összefoglalás ..............................................121Még több a klasszikus korról......................122Az eddig tanult zeneelméleti

ismeretek rendszerezése ..........................123Zenei kisszótár ............................................126Forrásjegyzék ..............................................127

Tartalom

AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:35 Page 128

AP–092001

Ének-zeneÉnek-zene

Németh Endréné Békefi ZsuzsannaNémeth Endréné Békefi Zsuzsanna

a középiskolák számáraa középiskolák számára

I. kötetI. kötet

Ének

-zen

e a

közé

pisk

olák

szá

már

a I.

köte

t

Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kro-nológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korsza-kokat. Az átdolgozott I. kötet a magyar népzenét is-mertet! fejezettel kezd!dik, gazdag anyagot kínálva a pedagógusnak a válogatásra a régi stílusú népdaloktól a siratókon keresztül a legszebb népballadákig. Ezután áttekinti az ókor, a középkor és a reneszánsz zenéjét, külön ! gyelmet szentelve a magyarországi re-neszánsz két jeles képvisel"jének: Tinódi Sebestyénnek és Bakfark Bálintnak.A barokk zenével foglalkozó fejezet valamennyi jelen-t!s barokk zeneszerz! rövid életrajzát ismerteti. A kor-szak kiemelked" francia, olasz, német mesterei közül G. F. Händel és J. S. Bach több m#vét is elemzi, összefog-lalva a barokk legjelent"sebb hangszeres m#fajait. A fe-jezetet a magyar barokk bemutatása, valamint a kuruc kor zenéje zárja.Az utolsó fejezet a klasszika, amely három kivételes tehet-ség# zeneszerz": Haydn, Mozart és Beethoven alkotásait vonultatja fel, és méltatja a korszak magyar zenéjét is.Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segít" „Még több a...” cím# ” projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerz" életéhez vagy a korszak m#vel"déstörténe-téhez kapcsolódnak.

KOMPETENCIAALAPÚ

!"#$%##&'()*+,)'-.-/0+.11222&!"#$%##&'()*+,)'-.-/0+.11222& &&343&#222&&5##5#62!7&&343&#222&&5##5#62!7