Mennyit érnek valójában a kozmetikumaink?

"2000 őszén két német intézet is vizsgálta az úgynevezett ránctalanító krémeket. A frankfurti ÖKO-Test

húszféle neves gyár krémeit vizsgálta meg, ezek közül egy sem ért el látható hatást a bőrön. Nem is

csoda, hiszen a ráncok általában 300 mikrométer mélyek, a krémezés simító hatása pedig mindössze 10

mikrométer (a milliméter századrésze). A vizsgálat ellenben számos káros anyagot talált a

készítményekben. A berlini Stiftung Warentest cég sem tudta megerősíteni a vizsgált krémek tényleges

ránctalanító hatását. Mindössze két (olcsó) krémnek volt valamennyi mérhető simító hatása a bőr külső

rétegén. A vízfelvételt (a felhám megduzzadását) viszont mindegyik krémnek sikerült elérnie, tehát

egyféle átmeneti (pár órás) hidratálás vitathatatlan." Mi igaz a reklámokból?

Ki ne olvasott, hallott volna már sima, bársonyos bőrt ígérő, ráncokat eltüntető és egyéb csodákat hirdető

reklámszövegeket? Az összes reklám közül talán a kozmetikai reklám a legmegtévesztőbb: ki tudja miből

áll és hat-e egyáltalán a drágán kínált, gyönyörű tégelybe csomagolt, agyonillatosított fehér keverékek

tömege? A krémnél csak egy a biztos: a gyártó nyereségre törekszik. A krém hatása nehezen

ellenőrizhető - a fogyasztók, de a fogyasztóvédelmi intézetek sem képesek erre.

A bőrgyógyászok jó része sem vélekedik túl kedvezően a tömeggyártású kozmetikumokról, ezt néhány

bíráló idézet is alátámasztja: "Kozmetikumok? Olyan készítmények, amelyek sok fantáziát, kevés hatást

és ehhez képest nagy kockázatot jelentenek." "Szerencsére az emberi bőr és haj sokkal ellenállóbb, mint

amilyennek tűnik, különben nem bírnák ki azokat az elképesztő tortúrákat, amiknek néhány preparátum

által ki vannak téve." A német reklámtörvény szerint például a gyártónak csupán azt szabad állítani, hogy

terméke használata után a bőr fiatalabbnak tűnik, és nem azt, hogy valójában fiatalabb lesz."

A kozmetikai ipar - mára már - a termék árának körülbelül 40-60%-át költi reklámra. "Ezt

természetesen a fogyasztók fizetik meg, ugyanis ennyivel drágább lesz a termék. A gyártók nem

átallanak óriási hírveréssel ismételten újabb és újabb termékeket piacra dobni. Ám az új név és

csomagolás mögött gyakran csupán a régi termék rejtőzik, kissé megváltoztatott illattal és színnel. A

reklám mindenható: nagyotmondással, téves szépségeszmények hirdetésével majdnem minden termék

eladható. A reklámszakemberek pontos pszichológiai ismeretek alapján építik föl stratégiájukat, a

célcsoport álmainak megfelelően. Többet ígérnek, mint terméket: kizárólagosságot, különlegességet,

magabiztosságot, trendiséget, sportosságot, egészséget, fiatalságot, hagyományt, egyedül álló

technológiát - valójában ezeket adják el, mert ezekért a fogyasztó minden pénzt megad. Ideális alak,

makulátlan arc, mesebeli szépség jelenik meg a reklámképeken, amelyek kisebbségi érzést keltenek

bennünk, és mindent megtennénk, hogy olyanok legyünk, mint a reklámalakok.

Öntudatos ember nem ül föl a reklámnak. Ne hallgassunk rá, csak azt vásároljuk, amire igazán

szükségünk van. Tájékozódjunk: valójában milyenek, mire is jók a termékek, és gondosan mérlegeljük,

megérik-e az árukat?"

Milyen anyagok hatásaival élnek vissza a reklámokban?

Se szeri, se száma azoknak a hatóanyagoknak, amelyekre hivatkozva hihetetlen hatásokat ígérnek a

gyártók, ám a reklámokban nagyon kevés az igazság. Tudják ezt a nők is, mégis hagyják magukat

becsapni. Így például gyakran előfordul, hogy a gyártók egy-egy növényi kivonat vagy olaj hozzáadására

hivatkozva ígérik a kívánt hatást. Ha azonban egy pillantást vetünk az összetétel-listára, azt látjuk, hogy

a reklámozott anyag egészen hátul áll a sorban, tehát nagyon kis mennyiségben keverik a krémbe, éppen

csak annyit, hogy ráírhassák a dobozra a vásárlóvonzó kalendula, avokádó, aloé stb. hatóanyagot. Ezek

az anyagok egyébként bőségesen adagolva hatnának is. Ha hajsamponról van szó, a kiemelt

hatóanyagnak ráadásul még ideje sincs hatni, hiszen rögtön kimosódik az öblítővízzel.

Ha egy növényi olajat mégis megfelelő mennyiségben találunk meg egy termékben, viszont a termék

olcsó, az is gyanús lehet. Miután bebizonyosodott, hogy a kőolaj származékok milyen károsak, néhány

gyártóról kiderült, hogy reklámjaikban növényi olaj alapanyagot hirdetve, felvásárolták a környező

gyorséttermek sütőolaj hulladékát, majd durva vegyszeres eljárással "kiszőkítették" azt, és ezt az agyon

égetett és agyon kemizált olajat használták krémalapanyagként. Reklámjaik pedig a magas E vitamin

tartalmú gabona olajról harsogtak ...

Nézzünk pár hazugságot és tévhitet, ami a készítmények drágítására és visszaélésre ad

lehetőséget:

• Q 10. A ubichinon enzimkomplexushoz tartozó vegyület. A bőrön át nem szívódik fel, egyébként is az

emberi szervezet elegendő mennyiségben állítja elő, ezért a kozmetikumokban való alkalmazása vitatott.

Ha mégis hiány lépne fel belőle, csak belsőleg lehet pótolni.

• Kollagén (Collagen). Nagyrészt vágóhídi hulladékból származó hatóanyag. Nedvesség megkötő

képessége közepes, de nem tartós. Egyes gyártók állításával ellentétben nem tud behatolni a bőrbe, és

nincs ránctalanító hatása! Viszont alkalmazásakor fennáll a BSE (kergemarha kór)- veszély. 2005-ben

találtak a kereskedelemben olyan (népszerű) ránctalanító krémet, amelyből kimutatható volt a

kergemarha-kór vírusa! Ugyanis a BSE-vészben elhullott állatok tetemét felvásárolta a kozmetika ipar,

mivel az élelmiszer iparnak tilos volt azt hasznosítania (a kollagént ugyanis a marhák bőréből vonják ki).

Egyedül hidrolizátum formában képes javítani a bőr struktúráján, de véglegesen beépülni ebben a

formában sem tud. A kollagénrostjaink állapotát leginkább vízivással őrizhetjük meg.

• Triclosan. Kémiai tartósítószer és stabilizáló. A fogkrémekben jó lepedék eltávolító és fogfehérítő hatású,

viszont allergiát, fényérzékenységet okoz, máj- és vesetoxikus, radikális rákkeltő anyag.

• Növényi olajok (Vegetable Oil). Hatóanyag deklarációnak túl pontatlan, mivel az egyes olajokat

pontosan kell megnevezni. Ennél a megnevezésnél merül fel az előbb említett "olajszőkítés" gyanúja.

• pH 5.5. Már az előző leckében is említettem, hogy ez az "áltény" a néphülyítés csúcsa. A bőrnek nem

a pH 5.5-ös savas közegre van szüksége, mert attól csak tönkre megy, hanem a pH 6 és pH 7

közöttiekre, ugyanis ez a "bőrsemleges" pH tartomány. Ezt a hamis adatot azért tálalják tényként a

gyártók, hogy apránként elsavasítsák a bőrünket (is), ugyanis a savas közeg a legtöbb bőr- és

egészségügyi probléma táptalaja.

• "a bőr mélyebb rétegeibe is bejuttatja a vizet". A bőrbe felesleges bármiféle nedvességet is kívülről

betuszkolni! Ugyanis a bőr hidratáltsága nem azon múlik, hogy mennyi vizet viszünk be, hanem azon,

hogy mennyire aktív az NMF (nedvességmegkötő faktorok) működése. Az NMF működését pedig

megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitelével (ebben segíthet pl. a C Food Complex,

a korálkálcium vagy afermentált folyékony vitaminkomplexek) lehet serkenteni, hogy aztán a

megivott vizet a bőr meg tudja kötni. A jó hidratáló krémek nem vizet tartalmaznak, hanem olyan

összetevőket, amelyek támogatják az NMF működését. (pl. Kaciczky hidratáló krém, Farfalla hidratáló

krém,ajurvédikus hidratáló krém Organiqe by Himalaya, Biola bíborka krém).,

• Mineral Oil (Ásványi olaj). Sokan az "ásványi" szó hallatán a jótékony ásványi anyagokra asszociálnak,

pedig ez nem más, mint a kőolaj.

Huszonöt évet dolgoztam a reklámiparban. Eleinte, mint modell, később, mint sminkes-stylist. HIGGY

NEKEM: MINDEN REKLÁM HAZUDIK!!!

Mit fizettetnek meg velünk a gyártók?

Végül álljon itt egy Magyarországon is kapható, agyonreklámozott, csodahatásúként hirdetett népszerű

szemránckrém ára lebontva:

• hatóanyag: 0,5 EUR

• tégely: 1,5 EUR

• csomagolás: 2 EUR (celofán, karton doboz, útmutató, prospektus, matrica, rezsióradíj)

• reklám: 16 EUR

• a termék bolti ára: 60 EUR

Gondolj bele: többe kerül a tégely, mint a benne lévő krém!

Felhasznált források:

• Dr. Rózsa Sándor: Testápoló Kislexikon c. könyvéből - Ökotárs Fogyasztóvédelmi Füzetek 2001

• Dr. med. Ernst W. Henrich és Dr. rer. nat. Thomas Baumann: Kozmetikai hatóanyagok kiértékelése

az INCI megnevezésük alapján