Megismerhetőség, igazság, bizonyosságPlatón, Arisztotelész, Descartes és Kant

filozófiájában

Platón – a kályha

Platón – a vonalhasonlat

látható dolgok,

állandóan változnak

láthatatlan, csak a

szellem számára

hozzáférhető dolgok

közvetlenül észlelhető:

tárgyak, élőlények

közvetetten észlelhető:

tükörkép, árnyék

Az észlelés az észlelőtől, érzékszerveitől

függ, az észlelésre támaszkodva tehát

csak véleményt mondhatunk, ami nem az

igazság, hanem csak egyéni nézet, aminek

kisebb-nagyobb valószínűsége van. Nem bizonyosság tehát, hanem hit.

kvantitatív alakok, számok

kvalitatív alakok, eszmék

A matematikai megismerés

axiómákon alapszik, hipotetikus,

következtető, szemléltető

Belátáson alapuló , elméleti, végső

összefüggéseket megragadó

megismerés.

A v

alós

ág, a

vilá

g eg

észe

, 2x2

rés

z

Arisztotelész• A tapasztalatból alakul ki a

mesterség (az orvos a gyógyszer hatásmechanizmusát is ismeri).

• Az emlékezésből alakul ki a tapasztalat (amikor valaki orvossággal gyógyít, mert emlékszik, hogy a szer hatásos volt, de hatásmechanizmusát nem ismeri).

• Az érzékelésből bizonyos állatoknál kialakult az emlékezés.

• A tudás alapja az állatokra jellemző érzékelés.

Amikor az emberek

megfelelően berendezett

társadalomban éltek, és

sok szabadidővel rendel-

keztek, akkor dolgozták

ki az ismeret legmagasabb

rendű szervezett formáit

a matematikát és a

filozófiát

A racionalizmus és empirizmus közös alapja

• XVII. század – Európa:a természettudományos és földrajzi felfedezések

aláásták a hagyományos kollektív tudás alapjaita mindenség elveszítette határait és középpontjátha a kollektív tudás egy része hamisnak bizonyult, a

maradék igaz mivoltára sincs garancia1. Csak az fogadható el igazságnak amit az individuális elme

megismer

2. A megismeréstől független (nem megismert) tudás filozófiailag nem értékelhető

3. Középpontba kerül a megismerés, a megismerhetőség kérdése

4. A megismerésnek két módozata alakult ki: a racionális és az empirikus megismerés

A racionalizmus a megismerésről

• A racionalista alap: az ismeretek forrása maga az értelem1. A kezdeti érzeteket (amik önmagukban még nem

ismeretek) az elme megítéli; az ismeret az ítélet aktusában van adva

2. Tudásunk valamennyi eleme (ideája) eleve ott vannak az elménkben, a tapasztalat, az érzékelés ezeket csak „felébreszti”.

René Descartes a megismerésről 1.

• Az ideáknak három fajtájuk van:1. idea innata (velünk született ideák) pl. igazság és

gondolkodás ideája – ezek előfeltételei a tapasztalásnak, tehát nem a tapasztalás során ismerjük meg őket

2. percepció (=elmebeli belátás) révén nyert ideák, a megismerés egy lépésben történik, az észlelt dolgok az elmében ideákként reprezentálódnak

3. fikciós idea – amiket percepciós ideákból mi magunk alkotunk (ló + ember = kentaur)

Ha a 2. és 3. között nem tudok éles különbséget tenni, tudásom bizonytalanná válik [buta(?) ember]

René Descartes a megismerésről 2.

• A kettő közötti különbség: a fikciós idea megalkotása az akaratomtól függ, a percepciós idea megalkotása viszont nem függ az akaratomtól.

• Percepciós ideáink valóságosságának garanciái:1. Ha ezeket olyan világosan(!) és elkülönítetten tudom

felfogni mint öntudatom tényét („Gondolkodom, tehát vagyok”)

2. Isten a másik garancia (l. Descartes már tárgyalt istenérvei)

Immanuel Kant (1724-1804)

A tiszta ész kritikája

„Ebben a könyvben főként teljességre törekedtem.; s merem állítani, hogy nem lehet egyetlen metafizikai probléma sem, amely itt ne volna megoldva, vagy amelynek megoldásához legalábbis kulcsot nem adtam.”

Utak Kanthoz

John Locke (1632-1704)1. Nincsenek velünk született ideáink, „semmi sincs az

elmében, csak ami már megvolt az érzékekben”

2. Születéskor az elme üres lap, „tabula rasa”, az érzéki tapasztalás ír rá ezer módon

3. Az érzéki tapasztalásból emlékezet lesz, az emlékezetből eszmék

4. Mivel érzékeinkre csak anyagi dolgok hatnak, az érzékelés pedig a gondolat anyaga, az elme is csak anyag lehet

Utak Kanthoz

George Berkley (1684-1753)1. Minden dolog csak egy csomó percepció (látási,

szaglási, tapintási érzékelés), a tárgyak csupán színek, nagyság, alak, súly, tapintás, stb. érzékelés

2. Ha az érzékeink nem volnának, a „dolgok” ránk nézve egyáltalán nem léteznének

3. A „dolgok” az elménkben vannak, ezeket az elménk állítja össze az érzékelések halmazából

4. A „dolog” nem más mint egy csomó érzékelés vagy emlék, az elme valamilyen állapota

5. Egyetlen dolog tehát amit közvetlenül érzékelünk, az elme

Utak Kanthoz

David Hume (1711-1776)1. Nincs megfigyelhető lélek, az elmét nem percipiáljuk

(érzékeljük), az elme nem szubsztancia, csak percepciók, eszmék, érzékek elvont neve

2. Az ok-okozat viszonyok sem belátható valóságok – csak egymásutániságokat érzékelünk, ok-okozati viszonyra következtetünk, de maga a kapcsolat érzékelhetetlen, csak az elménkben létezik, mi képzeljük oda

3. Csak a matematikai formulák törvényszerűek, de csak azért, mert tautologikusak . A 3x3=9 azért törvényszerű, mert a 3x3 ugyanaz mint a 9, csak más megfogalmazásban (önismétlődés)

Utak Kanthoz

Locke lerombolta az ideákat, felépítette a materializmust Berkley lerombolta a materializmus, és felépítette az

„elmét” Hume lerombolta az elmét és a természettudományokat is „Az eredmény látszólag az volt, hogy Hume éppoly

hatásosan lerombolta az elmét mint Berkley az anyagot. Nem maradt semmi; s a filozófia egyszerre csak a saját maga csinálta romok közt találta magát.”

„No matter, never mind!”

A megismerés Kant szerint

Megismerőképességünk három részből áll:szemlélet, értelem, ész

A megismerés folyamata:1. Érzékszerveinkre hatást gyakorol valami, érzeteink

támadnak; hogy ez valójában mi, nem tudjuk, csak azt, hogy létezik. Ez a magánvaló

2. Az érzeteket a szemlélet formálja meg. Szemléletünk két a priori formája a tér és az idő. A térben és időben meg -formált érzethalmaz a jelenség.

3. A jelenség átkerül az értelem területére, amely kategóriái segítségével tárgyat alkot. Ez az alkotási folyamat a tárgykonstitúció.

A megismerés Kant szerint

Az értelem kategóriái:

1. A mennyiség kategóriái: egység – sokaság – mindenség

2. A minőség kategóriái: valóság – tagadás – korlátozás

3. A viszony kategóriái: szubsztancia és akcidens; ok és okozat; kölcsönhatás

4. A mód kategóriái: lehetőség és lehetetlenség – lét és nemlét – szükségszerűség és véletlen

A megismerés Kant szerintMég egyszer tehát:

A megismerés folyamata:1. Érzékszerveinkre hatást gyakorol valami, érzeteink

támadnak; hogy ez valójában mi, nem tudjuk, csak azt, hogy létezik. Ez a magánvaló

2. Az érzeteket a szemlélet formálja meg. Szemléletünk két a priori formája a tér és az idő. A térben és időben meg -formált érzethalmaz a jelenség.

3. A jelenség átkerül az értelem területére, amely kategóriái segítségével tárgyat alkot. Ez az alkotási folyamat a tárgykonstitúció.

A megismerés Kant szerint

Sohasem lesz, és nem is lehet olyan tapasztalásunk, amelyet ne a tér, idő és ok szavaival fejeznénk ki. Ezek véges kategóriák, amelyeket az elme az érzéki tapasztalásra alkalmaz. Csak azokkal a jelenségekkel szemben megbízhatók, amelyek az ilyen tapasztalás előtt mutatkoznak. Nem alkal- mazhatók a noumenális [gondolkodástól tapasz- talattól független] vagy feltételezett és követ- keztetett világokra. A vallást nem lehet az elméleti ész segítségével bebizonyítani. Ezek csak arra a világra érvényesek amely bevallottan puszta felszín és látszat.