MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT CSENGÕSZÓCSENGÕSZÓ XX. ÉVFOLYAM 2012 2 MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT...

CSEN

GÕ

SZÓ

XX. ÉVFOLYAM 20122

MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT

TANÍTÓKNAK

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

Dramatikus játékok azáltalános iskola alsó

tagozatában(Imre Rubenné dr.)

„Ha a napnak lába volna...”Kooperatív csoportmunka

nyelvtanórán(H. Molnár Emese)

NyolcSZOROZZUNK!(Szabó Ágnes)

Római számok az iskolában és a mindennapi életben

(Takács Gábor)

MOZAIK KIADÓ2

CSENGÕSZÓ 2012. május

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

CSENGÕSZÓmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:

Fõszerkesztõ:

Dr. Galgóczi Lászlóné

Szerkesztõség címe:

6723 Szeged, Debreceni u. 3/B

Tel.: (62) 470-101

FAX: (62) 554-666

Kiadó:

MOZAIK KIADÓ

Felelõs kiadó: Török Zoltán

Tördelõszerkesztõ: Forró Lajos

Borítóterv: Deák Ferenc

Megrendelhetõ:

MOZAIK Kiadó

6701 Szeged, Pf. 301

Éves elõfizetési díj: 1680 Ft

A lap megvásárolható a

MOZAIK Könyvesboltban:

Budapest VIII., Üllõi út 70.

A Csengõszóban megjelenõ

valamennyi cikket szerzõi jog

védi. Másolásuk bármilyen

formában kizárólag a kiadó

elõzetes írásbeli engedélyével

történhet.

ISSN 1217-5889

Készült

az Innovariant Kft.-ben, Szegeden

Felelõs vezetõ: Drágán György

TARTALOMIRODALMI NEVELÉS –

ANYANYELVI NEVELÉS – KULTÚRANépi kultúránk és az irodalom szerepe

a nyár évszak tanítása kapcsánDr. H. Tóth István

TARSOLYUNKBÓLDramatikus játékok az általános

iskola alsó tagozatábanImre Rubenné dr.

„Ha a napnak lába volna...”Kooperatív csoportmunka nyelvtanórán

H. Molnár Emese

A nyelv- és beszédfejlesztés kisiskolás korbanSzili Henrietta

NyolcSZOROZZUNK!Szabó Ágnes

A kötelezõ is lehet érdekesHudák Zsoltné

Római számok az iskolában és a mindennapi életbenTakács Gábor

KUTATÁSOK TÜKRÉBENNeveléspszichológiai pillanatkép az iskoláról

Plesz Barbara

Kezdeti lépésekA verstanítás rejtelmeibõl – I. rész

Dr. H. Tóth István

FIGYELMÜKBE AJÁNLOM!Szabó Bogár Erzsébet: Bölcs Királyfi mesés házassága

Dr. Galgóczi Lászlóné

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 14:28 Page 2

Elöljáróban

Kezünkbe vesszük-e Margalits Ede és O. Nagy Gábor híres gyûjteményeit, a szólásokkal, szóláshasonlatokkal, köz-

mondásokkal foglalkozókat, hogy az akár ott-hon hallott példákat is, ugyanígy a tanulmánya-ink idején gyûjtötteket is újabb darabokkalgazdagítsuk? Mert bizony bõ vizû források ezeka kötetek ez idõ tájt is. A nyár évszakunkkalkapcsolatosan ugyancsak bátran felüthetjükezeket a köteteket, ráadásul nem is egy helyen.1

Rendszeresen alkalmazhatjuk a találós kérdé-seket, a közmondásokat, a szólásokat és a szólás-szerû hasonlatokat egy-egy mese, monda, nép-dal elemzésénél, a tanulságok összegezésekor,megfogalmazásakor, amikor a nyár lesz a témájaa történetnek, a lírai helyzetnek, mert e prover-biumok szókincsbõvítõek és erkölcsi szempont-ból is tanítanak a „furfangok” megértésére.

Ha a nyár és a többi évszakunkhoz kötõdõrigmusokkal kerülünk közelebbi kapcsolatba,akkor az énektanítással összefüggésben szerzetténekpedagógiai ismereteinket máris könnyedénkamatoztathatjuk. A tapasztalatunk is megerõ-síthet bennünket, hogy a szimmetrikus ritmusú

(2/4-es, 4/4-es) mondókák, rigmusok pillanatokalatt bevésõdnek a kisgyermekek tartós memó-riájába, s ezek nemcsak az ének, valamint a ma-gyar nyelv és irodalom tantárgycsoport feladat-típusaiban használhatóak. Vegyük példának a „Hüvelykujjam almafa...” címû ujjmondókát,amely a beszédgyakorlatok, a szókincsfejlesztés,a vizuális nevelés s az ének-zenei nevelés köré-ben egyaránt tanítható, alkalmazható, s a harma-dik évfolyamig az írástechnika és a kreatív írás, to-vábbá a nyelvtani tudást megerõsítõ írásgyakorlatkeretében is hasznosítható. A „Gyerekek szeretik a perecet…” mondókát általában magukkal hoz-zák a kicsinyek, majd az olvasásóráinkon továbbmondogatjuk, s a negyedik évfolyamig egyéniéneklés, vagy együtt dalolás alkalmával osztinátó-nak, illetõleg hangsúlykeresõnek is használhatjuk a 2/4-es és a 4/4-es ütem összehasonlításánál.

Azt hamar megtapasztaljuk a tanítási gya-korlatunkban, hogy a kisiskolások életében csakaz a vers, az a mondóka, az az ének lesz mara-dandó, amelyik mozgásos kíséretet is kap. Arrólvan szó, hogy a tevékenykedtetõ feladatok vé-sõdnek be eredményesebben, ezért a legcseké-lyebb terjedelmû dallamot vagy ritmizált szövegetis kézmozgással, jelekkel és/vagy testbeszéddel

MOZAIK KIADÓ 3

2012. május CSENGÕSZÓ

1 Itt következõ gondolatmenetem ihletõje, formálója és egyúttal szakmai lektora a kiváló közösségszervezõ,példás pedagógiai eredményeket elért Zámbóné Kis-Illés Magdolna kiskunhalasi tanító-énektanár. Ezúttal isköszönöm észrevételeit, tanácsait, az ehhez a sorozatomhoz is nyújtotta szakmai segítségét.

IRODALMI NEVELÉS–ANYANYELVI NEVELÉS–KULTÚRADr. H. Tóth István

Népi kultúránk és az irodalom szerepe a nyár évszak tanítása kapcsán

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 3

érdemes követnünk, s a nyár témavilágának fel-dolgozásakor bõségesen adódik alkalmunk a mozgásos tevékenykedtetésre.

Ne csak az elsõ évfolyamon, hanem késõbbialkalmakkor is rajzoltassunk le egy-egy megta-nult éneket, verset, mondókát, hogy emlékezte-tõ legyen a gyerekeknek a maguk által készítettillusztráció. Két egyforma rajz sosem születik. Ér-demes kipróbálnunk az osztályunkban, hogyegy-egy mondókát, egy-egy rigmust vagy kikiál-tót, egy-egy közmondást, egy-egy dalt rajzolja-nak le a gyerekek, amikor frissiben tanulják. Mi-lyen rajzok születnek? Tanuljunk mindannyianezekbõl a helyzet- és ujjgyakorlatokból!

A ringatók és az altatók kifejezetten nyelvi,nyelvtani, szókincsfejlesztõ kincsesbányák,ugyanakkor kedélynevelõk is. És bizony-bizonya felszólító mód helyes alkalmazására szinténtanítani képesek még a magyar anyanyelvûe-ket is – ha odafigyelünk ezekre a nyelvi lelemé-nyekre.

A nyelvtörõket az artikulációs gyakorlatokkeretében morzsolgathatjuk. Egyébként remekhangulatfokozók is egyben, sõt motiváló hatá-súak a tanulásszervezés terén is.

Célkitûzésül

Jelen dolgozatomban a nyárról szólok,mert ez az évszak is jelentõsen segíti anya-nyelv-pedagógiai és egyáltalán: a sokoldalú ta-nítói munkánkat, csak fel kell fedeznünk a nyárévszak kínálta alkalmak, lehetõségek pedagógi-ai vonatkozásait.

Nem egyszer tapasztaltam: gyakorló peda-gógus koromban, azután szaktanácsadóként,majd óvó- és tanítóképzõ fõiskolai docensként,külföldi egyetemek vendégtanáraként is, hogyaz óvópedagógusok és a tanítók ritkán élnekennek az évszaknak, a nyárnak a nevelési-okta-tási, az emberminõséget, a lélekgazdagságot fej-lesztõ-erõsítõ hatásaival, a természet és a mûvé-szetek, valamint a nyelv kínálta lehetõségekneka pedagógiai alapállású kiaknázásával. Leg-többször az hangzott el – védekezésül, hogy a nyár a családé, a nyárról nincs idõ beszélget-ni, a nyár vagy messze van még, vagy már el-múlt, mit is kezdjünk vele. És így tovább…

A nyár a nevelési-oktatási intézményekben– legalábbis a közhiedelem szerint! – afféle„uborkaszezon”, hisz a hosszúnak mondott va-káció miatt sokkal kevesebb idõ jut az ezen év-szakkal való bajmolódásra. Az iskolában szintealig említõdik a nyár évszak, mert az év végi fel-mérések idõszaka, az összefoglaló-rendszerezõórák sokadalma teljesen lefedi a júniusnak ezt,az iskolában töltött két nyári hetét.

Szeptemberben, amikor újra látjuk a lebar-nult, kipihent nebulóinkat, akkor meg ott vanelõttünk az ezer színben pompázó õsz. Semmi-ért el nem cserélnénk azt a látványsokaságot.

Csupán a mûvészetek köréhez kapcsolódórajz-, ének-zene- és technikaórák emlékeznekmeg egy-egy munkadarab, néhány könnyeddallam erejéig a színforgatagos nyárról. Mi, gyar-ló pedagógusok gyakran esünk ebbe a csapdá-ba. Szívesen kapcsolódunk a látható-hallható,azonnal tapasztaló õszi, téli, tavaszi élmények-hez, mint a közelmúltban, azaz a nyárban meg-élt / megtapasztalt, talán nehezebben ellenõriz-hetõ valóságtartalmú, saját életdarabkákhoz.Persze a nyár ettõl ezerszer többet tár elénk!

Ugye, mennyit ér ez a szépséges és alkotás-ra-pihenésre egyaránt kínálkozó évszak?

A háttértudás erõsítéséül

Ha fellapozzuk „A magyar nyelv történeti-eti-mológiai szótára” második (H-Ó) kötetét,akkor választ kapunk arra a kérdésre, hogy a nyár szavunkat a köznyelvi tudásunk szerintlehet-e azonos alakú szónak tekintenünk, vagysem. Az általános felfogás szerint ugyanis ez a szavunk fafajtát és évszakot egyaránt jelölhet.Mi azonban ne elégedjünk meg ennyivel, szem-lélõdjünk a magyar nyelv történetében!

A nyár szó elsõ (1.) jelentését vizsgálva azuráli korig mehetünk vissza. Ebben az esetben a nyár szavunk õsi örökség az uráli korból, ami-kor is a különbözõ nyelvekben (finnben, észt-ben, komiban, udmurtban stb.): mocsár, nyir-kos, nedves (fa, gabona), nedvesség, posvány,nedves völgy, patak, vízfolyás, kis, gyér vizû pa-tak, vízlevezetõ árok, rezgõ nyárfa, tundra s ha-sonló jelentésben volt értelmezhetõ. Tulajdon-képpen olyan növénynek a megjelölésére

MOZAIK KIADÓ4


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 4

szolgál ez a szó, amely víznek, mocsárnak, ned-ves talajnak a nedvességét kedveli, vagyis: a nyár nedves, homokos talajt kedvelõ, igényte-len fák nemzetsége, faja, egyede. Lehet: nyárfa,nyárberek, nyárbokor, nyárerdõ, nyárlevél ösz-szetételekben álló ez a szavunk. Sokakat ihletettalkotásra ez a fa, a nyárfa, így Kosztolányi De-zsõt is. „– Mily szép nevem van. Hallod? Nyár-fa, nyárfa. Karcsún, fehéren állok a határba.Úgy reszketek és sírok, mint egy árva. S mindenszéllel zenélek, mint a hárfa.”

A szimbolista ábrázolás által a megéreztetés-sel teszi jelképes értelmûvé a mûvet az alkotó.Így lesz a szimbólum a költõi nyelv legnagyobbhatású stíluseszközévé. Általa tárul fel a befoga-dó, itt az olvasó elõtt a valóság, a lelkiállapot,egy hangulat, egy érzés.

Érkezzünk meg most a nyár szó második (2.)jelentéséhez!

A nyelvtörténeti szakirodalom egyetért ab-ban, hogy a nyár szavunk vitatott eredetû. Egy-részt azonos lehet az eredetileg mocsár, nedvességjelentésben álló nyár fõnevünkkel. Ha elfogadjukezt a föltevést, akkor az a szó lett a nyár évszak je-lölõjévé, amely korábban a fagyos föld fölengedé-sével, a hó eltûnésével láthatóvá vált mocsarasföldfelszínre vonatkozott. Ismét hangsúlyoznomkell, hogy az úgynevezett uráli nyelvet beszélõkegykori világából tudósító szavak jelentésrétegeitszemléljük, vagyis legyen ott a tudatunkban az,hogy földrajzilag és az éghajlat adottságai szem-pontjából vizsgálva nem mindegy, hol is éltekezek a népek, népcsoportok. Ebbõl a megközelí-tésbõl lehetséges évszaknak és a rá jellemzõ jelen-ségnek, történésnek: évszakváltásnak a közös,egymással összefüggõ elnevezése is. Legközeleb-bi nyelvrokonaink egyike a hanti, ahol a nyár szójelentése a hóval be nem fedett hely. Ugyanez a szó a finnben hóolvadás télen értelemben áll, il-letõleg vetés, vetésidõ jelentésû. Van olyan fölte-vés is, hogy lehet a nyár szó megfelelõje a kikelet.Ezt a magyarázatot azért vitathatjuk, mert a rokonnyelvekben a nyár szó eddig feltárt jelentésrétegeinem használatosak évszakváltás vagy idõjárás-változás megjelölésére.

Tovább kell lépnünk a nyár szavunk erede-tének a tanulmányozásában! Így juthatunk el

egy feltételezett õstörök, a *ñar, vagyis a tavasz,nyár jelentésben álló szóhoz, amely átvételnekszámít, igazolják ezt türk, csuvas és egyéb töröknyelvek. A mongol nyelvészeti adatok alapjánkikövetkeztethetõ, vagyis feltételesen egyezte-tett, jelen témánkhoz kapcsolódó szavaknak új-szülött, friss jelentésük van. Nem kell sokat töp-rengenünk arra nézvést, hogyan került a magyar nyelvbe ez a szó, hiszen a magyarságaz uráli átjárók tájain kialakult õshazájában tö-rök nyelvû népekkel is kapcsolatba került.

Mivel korabeli írásos emlékeink nincsenek,vagyis a nyelvtörténet hipotetikus adatait szá-lazzuk, idõrõl idõre figyelembe véve újabbszempontokat, így például – jelen esetben – a földrajzi és éghajlati valóságot, megállapíthat-juk, hogy a nyár évszakjelölõ szavunknak min-denképpen kapcsolata van a nedves, homokostalajt kedvelõ, igénytelen fák nemzetségével, fa-jával, egyedével, vagyis a nyárfával.

A nyár évszakunk a legmelegebb évszak,amikor a növények kifejlõdnek, termést érlel-nek. Magyarországon, illetõleg a Kárpát-me-dencében a júniust, a júliust és az augusztust te-kintjük a nyár hónapjainak.

Erre az évszakra a meleg, gyakran a forróidõ, idõjárás a jellemzõ. Izzó, rekkenõ, száraz,tikkasztó tud lenni a nyár a magyar nyelv kife-jezéseivel. Gyakran emlegették jeles költõink a nyarat az érzéseik, a vágyaik, a helyzetük, a lel-kiállapotuk megfeleltetésére. Csokonai Vitéz Mihály így: „Drága kincsem, galambocskám,Csikóbõrös kulacsocskám! (…) Mikor hidegszelek vagynak, Elveszed mérgét a fagynak; Ésmikor a hév nyár lankaszt, Nékem te megfrissí-ted azt.” Ady Endre szenvedélyes vallomásbanörökítette meg: „(…) Álljon elõmbe izzó, forrónyárban: Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”

Átvitt jelentésben, allegorikus értelemben azifjúkor és az öregkor között található emberiéletszakasz is nyár, amelyben a testi erõk és a szellemi képességek a legnagyobbak, a legtel-jesebbek, a legenergikusabbak. Petõfi Sándorerrõl így vallott: „Itt benn vagyok a férfikor nya-rában, az ifjuságnak eltünt tavasza.” József Atti-la két versváltozatában is írt a nyárról, az egyik-ben ekképpen: „Ily gyorsan betelik nyaram.

MOZAIK KIADÓ 5


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 5

Ördögszekéren hord a szél.” Juhász Gyula fe-ledhetetlen líraisággal megírt költeményébenilyen módon örökítette meg a nyárral kapcsola-tos élményét: „Milyen volt szõkesége, nem tu-dom már, De azt tudom, hogy szõkék a mezõk,Ha dús kalásszal jõ a sárguló nyár, S e szõke-ségben újra érzem õt.” A versben beszélõ itt, emûvében elsõsorban az ismétléssel az érzelmi-hangulati hatást állítja elõtérbe.

Gyakorta találkozunk a nyár szavunkkal úgy,hogy számnévvel együtt alkotott szerkezetbenfordul elõ; ilyenkor idõt, leginkább életkort fejezki. A legismertebb: Már sok nyarat megért – azazsok évet élt, feltehetõleg erõben, egészségben.Kölcsey Ferencnél ezt olvashatjuk: „Jól mondáka régiek: elválasztja hét tél, hét nyár.” Vörösmar-ty Mihály is versbe emelte ezt a szavunkat: „Tízentúl hat nyár feselõ éltedben alig múlt.”

Proverbiumaink körében is rendszeresenmegjelenik a nyár, természetesen allegorikus,vagy éppen tanító jelleggel: Aki nyárban / nyá-ron nem gyûjt, télen keveset fût. Egyértelmû,hogy ez a képes, tehát átvitt (absztrakt) jelenté-sû beszéd a takarékoskodás fontosságára, szük-ségességére int, tehát amikor a körülményeinkengedik, gyûjtögessünk, tegyünk félre, mert azélethelyzetünk változtával szükséget szenvedhe-tünk, és bizony szenvedünk is.

Kedves, hangulatos összetételekben talál-kozhatunk a nyár szavunkkal, ugyanis vannyárkezdet, nyárfordulat, és mennyi hangulatõrzõdik a nyárest szavunkban!

Röviden hónapról hónapra

Szent Iván havának is nevezzük a nyárelõt,vagyis a júniust, amelynek csillagképe a rák: (VI. 22–VII. 22.). Ezt a hónapot nap-isten havának is nevezik.

Péter-Pálra búza érik,Eljutottunk újkenyérig.

Tisztán tartsd a fákat! Vigyázz a gyümölcsre,Hogy a javát hernyó, madár el ne költse!

Július a nyár, a katolikus egyház hagyomá-nyai szerint Szent Jakab hava, csillagjegyét te-

kintve az oroszlán: (VII. 23–VIII. 23.). Ezt a hó-napot áldás havának is nevezik.

Szépen úszik a vadkácsa a vízben.Szépen legel a gulya a réten.Szépen szól a csengõ a nyakában.Tiéd leszek én, babám, nemsokára.

(Egyik közismert, szívesen énekelt népda-lunk a bõséges kínálatból)

Nyárutónak mondjuk augusztust, vagyKisasszony havát. A csillagképek közül a szûz:

(VIII. 24–IX. 23.). Ezt a hónapot kenyér ha-vának is nevezik, s egyébként a csillaghullás hó-napjaként is számon tartják.

Tûzlobbantó augusztus,körtét édesítõ,pókfonalat gombolyító,csillagokkal fénylõ,mézillatú szõlõhegyreseregélyt zúdító.

(Szepesi Attila: Augusztus)

A nyárhoz kapcsolódó rigmusok körébõl

Jól figyeld meg László napját, / Jó elõre meg-jósolja az idõjárást. * Gólyamadár, mikor lesznyár? Mikor apád gatyába' jár! * A nyár ráklá-bon érkezik, nyúllábon szalad el. * Nyári esõ ha-mar jõ, hamar megy. * Ha július nem fõz, szep-tember nem eszik. * Júliusba' arass, majd úgylesz kenyered, / A dologtól tehát ne kíméld te-nyered. * Ha Mária-Magdolna elpityeredik, bõ-ven terem a vetemény, de rosszul terem majd a dió s a mogyoró. * Lõrinc napja, ha szép, soka gyümölcs és ép. * Amint Szent Bertalan magátmutogatja, az õszi idõ is mind aszerint tartja.

Az évszak néhány jellegzetes névcsúfolója

Dini, Dani, Dániel, magad azért ne bízd el! *Emese, mikor lesz a mese? * Gyere, Illés, a térdemre, lovagoljunk Debrecenbe! * Endre,tojik a tyúk rendre. * Klári, kalári, gyere velünkkapálni! * Ilona, mért vagy olyan goromba? *Krisztina, karmoljon meg a cica!

MOZAIK KIADÓ6


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 6

A nyári ünnepkör legjelesebb napjai

Júniusnak a legszebb hagyománya a SzentIván napjához kötõdõ, varázslatos hangulatútûzugrás. Június 24-én este vagy éjszaka tüzetgyújtottak a fiatalok a szabadban, például a fa-lu határában vagy éppen a fõtéren. Ebbõl az al-kalomból sokat énekeltek, mulatoztak, táncol-tak. Így töltötték el, legtöbben ébren, azesztendõ legrövidebb éjszakáját. Ekkor sokfélevarázslatos dolog eshetett meg. Miközben éne-keltek a legények és a leányok, az ének alatt a tüzet egyenként, gyakran párosan is átugrál-ták. A sikeres ugrás szerencsét, bõ gyermekál-dást, tartós egészséget hoz – gondolták.

Virágos Szent János, éjszakád világos.Míg elõtted leszek, tiszteletet teszek.Csak addig világos, légy aztán homályos.

A Julius Caesar nevét õrzõ hónap a gabonabeérésének ideje, a bõség hónapja. Tekintettelarra, hogy elsõsorban dologidõ van ekkortájt,szinte alig akad jelesebb népünnep. Inkább a templombúcsúk ideje van. Ekkor iparkodikösszeseregleni a rokonság egy kis pihenésre, ta-lálkozásra.

A katolikus egyház e hónap elején emléke-zik meg a Bibliának arról az eseményérõl, ami-kor Szûz Mária meglátogatta Szent Erzsébetet,Keresztelõ Szent János édesanyját (lelõhelye a Szentírásban: Lk 1,39–56). A magyar népha-gyomány Sarlós Boldogasszony napjának ne-vezi ezt az ünnepet, így említvén, hogy az ara-tás idején esedékes Boldogasszony-ünneprõlvan szó. Az Ipolyság vidékén negyven naposesõjóslóként is emlegették ezt a napot.

Szûz Mária mennybevételének megünnep-lése augusztus 15-én történik, ez a katolikusegyház legrégibb Mária-ünnepe. Magyar elne-vezésére az egyik becses nyelvemlékünkbõl,az 1446. évi Müncheni kódexbõl idézhetünk:„Marianac fel menbe vetele”. A néphit „bol-dogasszony”-a azonosult Szûz Máriával ke-resztény hatásra, s innen eredeztethetõ

a Nagyboldogasszony elnevezés. A Nagybol-dogasszony kifejezés jelentése: nagyon bol-dog asszony. Nagyon boldog, tudniillik fia, Jé-zus Krisztus mellett van a mennyei örökhazában. Szûz Mária mennybevételét már az5. században ünnepelték Jeruzsálemben,Nyugat-Európában a 8. századtól vált általá-nosan ünnepeltté. Füveket is szokás szentel-tetni e napon, ugyanis bajelhárító hatást tulaj-donítanak ezeknek az esztendõ egyéb idején.

Kitekintésül

Változatos szemelvényanyagot gyûjtöttem azalábbiakban a nyár témagazdagságának a vázolására. A nyári természet felidézése, be-mutatása, elképzeltetése egyaránt lehetséges azitt következõ prózai és verses formájú, többfélemûfajból való szövegekkel.

A reggeli napot bemutató rövid olvasmánykiválóan alkalmas arra, hogy felidézhesse vala-mennyi növendékünk a maga legkedvesebbnyári reggelét. Emellett az olvasástechnika fej-lesztésére is lehetõséget ad, mert rövidebb-hosszabb mondatok, hangsúlyszakaszok váltjákegymást, mindeközben igen változatos a szöveginterpunkcióállománya is, módunk nyílik a ket-tõspontnak a felolvasással, szünettartással törté-nõ érzékeltetésére. Érdemes a szöveget zárókettõs felkiáltás hangulatáról is beszéltetnünk a tanulókat.

A reggeli nap

Nyáron egyre hosszabbak a nappalok, mert a nap minden reggel hamarabb kel fel: mivel márreggel hétkor világítani kezd, elõször csak egy tá-voli fény csillan fel a látóhatáron, de oly gyen-gén, hogy azt hihetnénk, még tart az éjszaka.

Aztán azonban alig észrevehetõen a napegyre világosabbá és utána pedig fényessé vá-lik. A tetõkön felébrednek a galambok, és a ma-guk módján üdvözlik az új napot: békésen és fá-radhatatlanul turbékolnak. Folyton csak eztismétlik:

– Éljen a nap! Éljen a nyár! (Anne-MarieDalmais-Annie Bonhomme: 366 és négy törté-net a természetrõl)

MOZAIK KIADÓ 7


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 7

Olyan ez a Weöres Sándor-vers, mint egytündérmese. A líraisága, az érzékenysége, a fi-nomsága magával ragadó.

Weöres Sándor: Csibe

Nádi csibe fészken hál.Kel a szellõ, suttog már:„Szállj te, szállj – velem égre szállj,Arany-ág a holdban vár!”

Nádi csibe fészken hál.Kel a hajnal, ébred már:„Várj te, várj – pihe még a szárny,A göröngyre hullnod kár!”

Hányféleképpen mondhatjuk, sóhajthatjukezt lelkesítõ, ugyanakkor óvó, vigyázó élmény-világú költeményt? Dramatizálhatjuk, kórusbanmondhatjuk, hangerõt válthatunk, tempót gyor-síthatunk, lassíthatunk – vagyis számtalan hang-színezetben szólaltathatjuk meg ezt a napfényesverset. Napsárga ez a vers, akár a puha pihéscsibe.

Úgy vélem, Weöres Sándor „Csibé”-jének a ritmikája mindenképpen megragadja, vagy fi-nomabban szólva: elvarázsolja az olvasót, a hallgatót: a réshangok (f, sz, s, j, h) és a folyé-kony hangok közül az oldalsó résítésû l gyakorielõfordulással különös hanghatást biztosítanak.És ott van a „Várj, te várj – pihe még a szárny,(…)” sor, amelyben nemcsak nyújtott és éles rit-mus keveredik (ezek a pontozott ritmusok csa-ládjába tartozó ritmusképletek, amelyek a ma-gyar verbunk ritmusának az alappillérei),hanem dinamikája is van: a pihe szóra csöppnyifortissimóval.

Tanító jellegû állatmeséink körébõl ismerõslehet Fáy András alábbi mûve, amelyik nem-csak a mindennapi szorgoskodásra int, buzdít,nevel, hanem a természet szépségére, hasznos-ságára is irányítja a figyelmünket. Vessünk egypillantást ennek a fabulának a harmadik mon-dategészére! Mennyi kedvesség, mennyi érdek-lõdés sugárzik belõle – szinte látni lehet a barnabundás elcsodálkozását a parányi döngicsélõkszorgoskodása láttán.

Biztassuk növendékeinket arra, hogy készít-senek illusztrációt ehhez a tanító jellegû állatme-

séhez. Esetleg képregény stílusában is elkészít-tethetjük ezt a történetet.

Fáy András: A méhek és a medve

Egy görbe fa odvában méhek laktak. A medve nem tudott hozzájuk férni. Kíváncsiannézte alulról, hogy milyen szorgalmasan dol-goznak.

– Együgyûek! – így szólt az irigység belõle. –Hogy nem unjátok oly apró cseppekben gyûjtö-getni azt a kis mézeteket? Nekem ugyan nemvolna türelmem hozzá!

– Míg éhen nyalogatja kegyelmed télen a talpát – mondták a méhek –, addig mi gondnélkül élünk a nyári keresetünkbõl. Aki nemdolgozik, ne is egyék!

Az itt következõ versnek már a címe is zenél,hallgassuk csak! Rab Zsuzsa gondos mûfordítá-sában olvashatjuk, a „Meskeország” címû kötet-ben bukkantam rá. A Roll Mariann rajzaival dí-szített könyvet 1977-ben a Móra FerencKönyvkiadó jelentette meg Budapesten. Érde-mes a többit is fellapoznunk, szemezgetnünk a gazdag költészeti kínálatból.

Elsõként a költemény zeneisége tárul felelõttünk. Kamatoztassuk a versbõl hallhatókat,és illesszük az itt felzengõ hangok mellé a nyáritermészet erdei, mezei hangélményeit. Figyel-tessük meg a mondatfajták zeneiségét is! Mutas-sunk rá a játékos szóalkotási leleményekre, s halehetséges, mert vannak vállalkozó kedvû tanít-ványaink, akkor közös munkálkodással szer-kesszenek hasonló tréfás ikerszókat. A gyûjtésrekedvet érzõk Weöres Sándor, Csanádi Imre,Kányádi Sándor verseibõl – kiapadhatatlan for-rásokból – kedvükre válogathatnak érdekesebb-nél érdekesebb ikerszókat.

Ellen Niit: Harangvirág

Harangvirág,virágharang,cseng-leng: giling-galang!Bánatában,örömében– giling-galang! –felcsendül

MOZAIK KIADÓ8


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 8

az esti réten,messze száll a hangja.Mit mond a harangja?Hogy a rét, az erdõ, a szélminden zenél,suttog, beszél.Cseng-zeng: giling-galang!Harangvirág,virágharang,zeng-bonga vidám harang:giling-galang!

(Fordította: Rab Zsuzsa)

Radnóti Miklós „Naptár” címû ciklusa min-den idõben és minden korban elvarázsolja a hallgatót és az olvasót is. Fel szoktuk ütni ezt a kötetet? Teremtünk versvarázs pillanatokat azitt következõk és a többi „Naptár”-beli alkotásízlelgetésével, rá-rácsodálkozásra késztetõ felol-vasással, felolvastatással? Ha csak ez a háromRadnóti-vers szólna a nyárról, már ezeknek kö-szönhetõen is nyárban létezõnek, a nyári világ-ban otthonosan mozgónak mondhatnánk ma-gunkat, mert annyira képszerûek, annyiravalóságosak és látomásosak egyszerre.

Feltûnõek a színek árnyalatai. Pompázatosmindhárom vers szó- és kifejezésbõsége. Éppenezért kézenfekvõ, hogy játszhassanak a tanulóke versszöveg képi világával rajzban, élmény el-beszélésében. Érdemes bátorítanunk a gyereke-ket, hogy a Radnóti-versek hallatán az elsõ,bennük megjelenõ színt, alakot, formát, tájat,világot fessék, illetõleg rajzolják le.

A versritmus kopogással, tapssal, dobban-tással történõ követése erõsíti a gyerekekben eköltemények zenei világának a megérzését,gondolatgazdagságuknak a megértését. Szinteversengve rajzolhatnak, festhetnek, színezhet-nek diákjaink, mert ezek a Radnóti-versekszámtalan élmény vizuális megalkotására kínál-nak lehetõséget, csak gyõzzük értékelni az elké-szült munkákat.

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,az ég derüs, nincs homlokán redõ,

utak mentén virágzik mind az ákác,a csermelynek arany taréja nõs a fényes levegõbe villogójeleket ír egy lustán hõsködõgyémántos testû nagy szitakötõ.

Radnóti Miklós: Július

Düh csikarja fenn a felhõt,fintorog.Nedves hajjal futkároznakmeztélábas záporok.Elfáradnak, földbe búnak,este lett.Tisztalelkü hõség ül afényesarcu fák felett.

Radnóti Miklós: Augusztus

A harsány napsütésbenoly csapzott már a rétés sárgáll már a lomb közta szép aranyranét.Mókus sivít már és a büszkevadgesztenyén is szúr a tüske.

Természetesen rövidebb-hosszabb nyári tör-ténetek elbeszélésére is motivációs bázisul vehet-jük Radnóti mûveit, hiszen ezeknek a költemé-nyeknek egy-egy sora, ríme, szinte érzékelhetõnyelvi képei események felidézésére, újraéléséreinvitálják a gyerekeket. Éljünk e nyárversek va-lamennyi pedagógiai alkalmazhatóságával!

Befejezésül

Mennyire hasznosítható a nyár fogalomköretanítói, tanári munkánkban? Lényegében úgy s annyiképpen, ahogyan

mi magunk tervezzük, szervezzük a teendõinketa tanulóinkkal együtt. Az biztos, hogy a nyár té-mavilágába tartozó szemelvények feldolgozása,gondolatköreik kibontása minden befektetéstmegérdemel, hiszen a gyerekek szívesen és lel-kesen szeretnek a nyári élményeikkel foglalkozni– ha idõt és teret kapnak erre tõlünk, a tanulás-szervezõ pedagógustól. Ezt, vagyis a tanulásszer-vezést és tanulásirányítást tehetjük árnyaltabbáa gondosan megválasztott olvasmányokkal,

MOZAIK KIADÓ 9


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 9

mondókákkal, fejtörõkkel, illetõleg nyári népha-gyományõrzõ cselekvések felidézésével.

Vagyunk, szép számmal, akik nyárra való ol-vasnivalóval látjuk el diákjainkat. Szokás olvas-mánylistát adni a vakációra. Nem ritka, amikorarról hallani, hogy nyári eseménynaplót vezet-nek a gyerekek. Ez is jó megoldás, hiszen írás-gyakorlat, rendszeretet, jegyzetelés egyaránt ottrejlik ebben a tevékenységben sok más lehetõ-ség mellett. Csak arra is legyen gondunk, oko-san komponált szempontsort adjunk, s arra is fi-gyeljünk, hogy meg is hallgassuk ezeket a nyáribeszámolókat, amikor ismét együtt leszünk az újtanév kezdetén…

* * * * *Most, amikor ez a négy részbõl álló soroza-

tom zárul, elköszönésül elsõsorban a személyesérzéseimet, élményeimet tárom fel.

Minden pedagógusnak megvannak a sajátélményei (a kedvesek és a kudarcosak is) egy-egy évszakunk nyelvi, irodalmi, zenei, képzõ-mûvészeti, környezetismereti s egyéb aspektusúfeldolgozásával összefüggésben.

Nekem eddig három jelentõs élmény ada-tott az évszakok tanításához fûzõdõen. Az elsõtképesítés nélküli nevelõként Kunfehértón éltemát: szüntelen ötlettárul nyíltak meg elõttem, s ta-lán ezért nem fáradtam el és nem riadtam visz-sza a tanítói léttõl. A második élményemet a Lo-monoszov Egyetemen általam tanított oroszajkú hallgatóimnak köszönhettem s köszönöm,mivel különös hangulatú orosz nyelvû prover-biumokat hasonlítgathattunk össze a vonatkozótémájú magyar nyelvûekkel, igen sok nyelvi-iro-dalmi és néprajzi élménnyel fûszerezve. A leg-frissebb élményeimet Budapesten és Kecskemé-ten, elsõsorban az õsszel kapcsolatban, õszinapokon az unokáinkkal tett sétáink, termés-gyûjtögetéseink s a közben tõlük: Marcustól,Andristól és Gergõtõl felhangzó õszi mondókák,versek, dalocskák adják.

Szeretettel kívánom minden tanítónak, ta-nárnak, hogy az évszakok témavilágának élve-zetes, sokoldalú feldolgozása csak és csakis mi-nõségi élményeket, intellektuális szakmaisikereket nyújtson – egy életre szólóan.

Irodalom[1]Andrásfalvy Bertalan (1982): Néprajzi alapis-

meretek. Múzsák Közmûvelõdési Kiadó, Budapest

[2]Benkõ Loránd (fõszerk.) (1970): A magyarnyelv történeti-etimológiai szótára. Másodikkötet. H–Ó, Akadémiai Kiadó, Budapest

[3]Dömötör Tekla (1986): Régi és mai népszo-kások. Tankönyvkiadó, Budapest

[4]H. Tóth István (szerk.) (1992): Tiszta forrás-ból (Szemelvények, tanulmányok a néprajzkörébõl). Tanítóképzõ Fõiskola, Kecskemét

[5]H. Tóth István (1994): Ötlettár (a hagyo-mányõrzésre nevelõ pedagógusoknak). Ori-gó Stúdió, Kecskemét

[6]H. Tóth István (1995): Néphagyománnyal a személyiség gazdagításáért. Csengõszó,Szeged

[7]H. Tóth István (1998): Barangolás a gyer-mekjátékok világában. Módszertani Közlemé-nyek, Szeged

[8]H. Tóth István (1999): Húsvéti népszokásokhagyományoztatása. Csengõszó, Szeged

[9]H. Tóth István (2005): Válogatás a magyarnéphagyomány világából (Tanulmánygyûjte-mény orosz ajkú egyetemistáknak). OOO„TTS” Moszkva

[10]H. Tóth István – Radek Patloka (2009): Ket-tõs tükrök. A stilisztikáról magyarul – a ma-gyarról stílusosan. Egyetemi tankönyv. Kár-oly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prága

[11]Margalits Ede (1896): Magyar közmondásokés közmondásszerû szólások. Budapest

[12]O. Nagy Gábor (1957): Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. GondolatKiadó, Budapest

[13]O. Nagy Gábor (1976): Magyar szólások ésközmondások. Gondolat Kiadó, Budapest

[14]Penavin Olga (1988): Népi kalendárium. Fórum Könyvkiadó, Újvidék

[15]Sebõkné Erdõs Andrea (1992): Játsszunkszépen fûvel, fával! Tanítóképzõ Fõiskola,Kecskemét

[16]Sinai Miklós Utcai Óvoda Nevelõtestülete(1992): Napról napra a mi kalendáriumunk.Pedellus Bt., Debrecen

MOZAIK KIADÓ10


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 10

1. A drámapedagógia fogalma és jellemzõi

Adrámapedagógia kifejezés Angliábólszármazik, és az 1970-es évektõl terjedt ela hazai szakirodalomban. Már Angliában istöbb kifejezést használtak a szó megnevezésére:kezdetben az expression creative, késõbb a drama in education, illetve a theatre in educa-tion kifejezések terjedtek el. Ez lehet az oka,hogy a hazai szakirodalomban is különbözõ szi-nonimákkal találkozhatunk: kreatív dráma, drá-majáték, dramatizáló játék, dramatikus játék,dramatikus alkotójáték, kreatív játékok, alkotódramaturgia. Debreczeni Tibor véleménye sze-rint mindegyik elnevezésnek van valóságalapja.A kifejezések nagy részében szerepel a játék szó,ugyanis a tevékenység a játékra épül. Helyén-való a dráma is, amely a görög „drán” = csele-kedni szóból származik, s benne a cselekvésrehelyezõdik a hangsúly. A kreatív, alkotó szavakarra utalnak, hogy valami újat hoznak létre a résztvevõk, ezáltal fejlõdnek a kreatív képessé-geik. A dramatizáló, dramatikus jelzõk a mód-szer meghatározó jellegét hangsúlyozzák, mivela módszer épít a konfliktusokat feloldó szerepjá-tékra, a párbeszédes formában történõ elõadás-ra (vö. Debreczeni 1992: 3).

A témával foglalkozó szakemberek a dráma-pedagógiát a személyiségfejlesztés módszerénektekintik (Marunák 1991, Debreczeni 1992,Pinczésné 1993). Gabnai Katalin a Pedagógiailexikon internetes változatában így értelmezi

a fogalmat: „Mûvészetpedagógiai irányzat,amely a dráma és a színház eszközeit sajátosmódon használja a nevelésben” (http: //human.kando.hu/pedlex/).

A drámapedagógia interdiszciplináris jelle-gére mutat rá Pinczésné Palásthy Ildikó is, aki a drámapedagógia gyökereiként a színmûvé-szetet, a pedagógiát és a pszichológiát je-löli meg. A színházi dráma és a drámajáték kö-zös vonásai az illúzió, a konfliktus, a feszültség,az értelmi, fizikai, érzelmi odaadást igénylõ átlé-nyegülés, a kiélés lehetõsége, a feszültség terhé-tõl való megszabadulás. Alapvetõ eltérés a ket-tõ között: a színházi dráma kötött szövegû, a drámajáték lényegesen spontánabb. A drá-majáték kötöttségektõl mentes: nincs színpad,nincs nézõtér, a produkció létrehozása nem lé-nyegi elem. Középpontban a viselkedés hátteré-ben álló motívumok, érzelmek megmutatásá-nak, feltárásának a folyamata kerül. A szituációmegteremtése eszköz a játszó személyiségénekmegismeréséhez, formálásához.

A drámapedagógiának a reformpedagógiaiirányzatokkal való kapcsolata abban nyilvánulmeg, hogy mindegyik reformpedagógiai kon-cepcióban szemléletalakító elemként jelen volt a dráma révén történõ személyiségformálás igé-nye és gyakorlata. A drámapedagógia azonbanegyik reformpedagógiai irányzathoz sem köthe-tõ, így klasszikus értelemben véve nem tekint-hetõ reformpedagógiának.

A pszichológia területérõl a fejlõdéslélektanjátékkal kapcsolatos tanításai (szimbolikus, fan-

MOZAIK KIADÓ 11


TARSOLYUNKBÓLImre Rubenné dr.

Dramatikus játékok az általános iskolaalsó tagozatában

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 14:29 Page 11

tázia-, utánzó-, szerepjátékok) hozhatók össze-függésbe a drámapedagógiával, hiszen a drá-majáték is lényegét tekintve játék, amelyben a gyerek gyakorolja, tökéletesíti különbözõ ké-pességeit. A dramatikus játékok alapja a gyer-meklélektan. A gyermek szerepjátszó képességeegészen kicsi korban kezdõdik. A gyermek kö-rülbelül másfél éves koráig funkciós (explorációs)játékokat játszik, melyeknek lényege a tevékeny-ségek ismétléses begyakorlása. Ezt követik a fik-ciós, más néven szimbolikus játékok, amelyek-ben a mintha-élmény dominál és sok bennük azutánzás. Az utánzó játékokban eleinte a cselek-vés a fontos, például a fõzés, az etetés, késõbb a szerep lesz a domináns: papa-mama, orvos-be-teg stb. A szerep játszásakor a gyerek nemcsak a cselekvéseket utánozza, hanem a beszédet is.Az iskolába kerülés elõtt a gyerek a játékkal ösztö-nösen a felnõtt életre készül, s az iskolában a já-tékszükséglet kielégítését szolgáló dramatikus játé-kokkal a felkészülést tudatosan befolyásolhatjuk(vö. Pinczésné 2003: 5–25).

A drámapedagógia fõbb sajátosságai a kö-vetkezõk:– Az improvizációra épülõ játék képezi az alapját.– Csoporttevékenységre épül, azaz mindig cso-

portban zajlik. A csoporton belül fontos kialakí-tani a baráti légkört, mert csak ez teszi lehetõ-vé, hogy a résztvevõk õszintén és elmélyültenimprovizáljanak.

– A résztvevõk a cselekvés (dráma) folyamatá-ban felfedezik a körülöttük lévõ tárgyi világot(érzékelés), saját belsõ világukat (énkép-kiala-kítás), a körülöttük lévõ szociális világot, ab-ban elhelyezik magukat, kapcsolatot (kommu-nikációt) létesítenek vele.

– A módszer fejleszti a résztvevõk kreatív gon-dolkodását.

A drámapedagógia eszköze a drámajáték,amelyet Gabnai Katalin így határoz meg: „Drá-majátéknak nevezünk minden olyan játékosemberi megnyilvánulást, melyben a dramatikusfolyamat jellegzetes elemei lelhetõk fel”(Gabnai 1987/2001: 9). A szerzõ szerint a dra-

matikus folyamat kifejezési formája: a megjele-nítés, az utánzás. Az utánzás mozgósítja a gyer-mek fantáziáját. Az utánzás legtermészetesebbeszköze a mim. Arisztotelész már az ókorban fel-ismerte ennek a jelentõségét: „A mûvészet a mi-mézis ösztönébõl ered, s célja az utánzott dol-gok megismerésének öröme” (Esztétikai Abc1977: 196). Az õ felfogása szerint minden mû-vészetnek az ember belsõ jellemvonásait kellmimetikusan megjelenítenie, s így kell elvezet-nie a befogadót a katarzishoz.

A dramatikus folyamat megjelenési módja:a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társaskölcsönhatás, az interakció. A résztvevõk a cse-lekvésben aktívan vesznek részt, s nem valósá-gos (elképzelt) körülmények során valóságos ér-zelmeket élnek át. A dramatikus folyamateszköze: az emberi és zenei hang, az adottnyelv, a test, a tér és az idõ, tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés (vö. Gabnai1987/2001: 9).

A drámajáték elnevezés gyûjtõfogalom: egy-aránt jelent különbözõ készségeket fejlesztõgyakorlatokat és szerepvállalást igénylõ társasrögtönzéseket.

A dramatikus játékoknak a következõ cso-portjai különíthetõk el:1. Kapcsolatteremtõ játékok2. Lazító gyakorlatok3. Érzékszerveket fejlesztõ gyakorlatok4. Mozgáskoncentráló gyakorlatok5. Nonverbális kommunikációs gyakorlatok6. Mímes-improvizatív helyzetgyakorlatok7. Mímes-szöveges improvizatív gyakorlatok

A továbbiakban a fenti csoportosítás alap-ján a teljesség igénye nélkül ismertetem azokata gyakorlatokat, amelyeket bátran alkalmazha-tunk az alsó tagozatos tanulók oktatásában.

2. A dramatikus játékok csoportjai

2.1. A kapcsolatteremtõ játékok

Debreczeni Tibor ezeknek a gyakorlatoknakkét típusát különíti el.

MOZAIK KIADÓ12


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 12

2.1.1. Ismerkedõ játékok

Ezeknek a játékoknak az elsõdleges célja,hogy a tanulók minél több információt tudjanakmeg egymásról. Tanulják meg egymás kereszt-nevét, családnevét, lakcímét stb.

• Zsipp-zsupp játék:A gyerekek körben ülnek, s mindenki meg-

kérdezi két szomszédja keresztnevét. Amikor a játékvezetõ a kör közepérõl rámutat valakire,s azt mondja, hogy zsipp, akkor annak azonnalmeg kell mondania a jobb oldali szomszédja ne-vét. Ha azt mondja, hogy zsupp, akkor a bal ol-dali szomszéd nevét kell mondania. Ha a játék-vezetõ a zsipp-zsupp szót mondja, akkormindenki helyet cserél valakivel, és folytatódika játék elölrõl. Aki eltéveszti, vagy nem tudja a nevet, maga áll a körbe játékvezetõnek. A já-tékot addig célszerû játszani, amíg a csoporttagjai név szerint megismerik egymást. A késõb-biek során úgy nehezíthetjük a játékot, hogymár a vezetéknevet is tudniuk kell.

• Név-kör: A gyerekek körben állnak, a játékvezetõ lab-

dát dob, s a gyerekek különbözõ szabályok sze-rint mondják a neveket.

Pl.: Aki kapja a labdát, az a saját nevétmondja. Annak a nevét mondja, akitõl kapta a labdát. Annak a játékosnak a nevét mondja,akinek dobni fogja a labdát.

Ezt a játékot célszerû csak a keresztnévveljátszani.

2.1.2. Csoportalakító játékok

Az órákon a gyerekek sokszor tevékenyked-nek csoportokban. A csoportalakítás történhettermészetes és mesterséges módon.

2.1.2.1. Természetes csoportalakító játékok

Ezeknek a játékoknak a segítségével a gye-rekek rokonszenv vagy más érzelmi tényezõalapján választanak társakat maguknak.

• A gyerekek zenét hallgatnak, s közben úgymozognak a zenére, hogy bejárják az egész te-

ret. A zene leállításakor mindenki szoborrá me-revedik. A játékvezetõ ezután a következõ inst-rukciókat adhatja: „Úgy menj, hogy ujjaiddalérintsd meg a melletted haladókat!”

„Válassz ki valakit, a kisujjatok kapcsolódjékegymásba, menjetek együtt!”

• Családalakítás:A közösség létszámától függõen a játékveze-

tõ kijelöl 3–5 családfõt, akik, miközben halk ze-ne szól, elindulnak a teremben, s a zenére tán-coló gyerekek közül kiválasztják a párjukat. A már egymásra talált résztvevõk kézen fogvamennek tovább, s kiválasztják a család többitagjait. A játék addig folytatódik, míg mindenkinem tartozik valamelyik családhoz.

• Párválasztás szemkereséssel:A gyerekek körben a földön ülnek, csak

a szemek keresik egymást beszédhang nélkül.Akik szemmel egymásra lelnek, azok egymásmögé ülnek. A játék addig zajlik, míg mindenkimeg nem találja a maga párját.

2.1.2.2. Mesterséges csoportalakító játékok

Ezeknél a játékoknál a gyerekek külsõ játék-elemek segítségével, véletlenszerûen teremte-nek párokat vagy kis csoportokat.

• A gyerekek képeslapok közül választanak.Akik azonos képeket húznak ki, azonos cso-portba kerülnek.

• A játékvezetõ különbözõ képeket darabokravág fel, a gyerekek kiválasztanak egy-egy kép-részletet, majd megkeresik azokat a gyereke-ket, akiknél ugyanannak a képnek egyéb rész-letei találhatók, s közben összeillesztik a képegyes darabjait.

• A gyerekek egyik fele egy-egy személyes tárgyathelyez el a teremben. A másik fele a tárgyak kö-zül kiválaszt magának egyet, így a tárgy tulajdo-nosa lesz a párja (vö. Debreczeni 1981: 13–15).

2.2. A lazító gyakorlatok

Sokszor elõfordul, hogy a tanulók fáradtan,különbözõ élményektõl zaklatottan vagy letör-

MOZAIK KIADÓ 13


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 13

ten érkeznek a tanórára. Ahhoz, hogy megfele-lõen tudjanak koncentrálni a tananyagra, szük-ség van a testi és lelki lazításra. Debreczeni Tibor a lazító gyakorlatoknak két csoportját kü-löníti el.

2.2.1.A pihentetõ-élénkítõ gyakorlatok

Ezek a gyakorlatok a teljes kikapcsolódástszolgálják.

• A gyerekek behunyt szemmel pihentetõ,nyugtató zenét hallgatnak, és közben valamikellemes dologra gondolnak.

• A tanulók behunyt szemmel hallgatják a me-sét vagy történetet, s közben elképzelik a tör-ténéseket.

• A zene ritmusára szabad, improvizációs moz-gásokat végeznek a tanulók.

• A zene ritmusához alkalmazkodva egy-egy ál-lat (majom, ló) mozgását utánozzák a tanulók.

• Dinamikusan változó dobütésekre vagy zon-gora improvizációra csapatosan vagy kis cso-portokban állatok (oroszlán, medve, majom)vonulását imitálják az állatkertben (vö.Debreczeni, 1981: 17).

2.2.2.Az azonosulásra épülõ lazító gyakorlatok

Ezek a gyakorlatok belsõ azonosulásra épül-nek. A pedagógus kitalál egy reális vagy fantasz-tikus helyzetet, érzékletesen elmeséli a gyerekek-nek, akik azonosulnak a történet tárgyaival,alakjaival. A tanulók miközben lélekben átvál-toznak, testileg ellazulnak.

A pedagógus mesét mond, s a tanulók a tör-ténet szerinti figurává vagy tárggyá válnak.

• Most madarak vagyunk, sirályok, repülünk a zenére. Szárnyalva hasítjuk a levegõt, meré-szek a szárnycsapásaink. Most fáradtak va-gyunk, lomhább a repülésünk. A távolbanmeglátunk egy gyönyörû hajót, gyorsabbanszállunk és leereszkedünk. Kinyújtjuk a tagja-inkat, kilazítjuk a szárnyainkat, nagyokat lé-legzünk.

• Gumibabák vagyunk. Egy rossz manó a du-gót nagyon lassan kihúzza a tömlõbõl. A gye-rekek egyre kisebbek, töpörödöttebbek, végülelterülnek a földön. A manó ekkor egyenkéntfelfújja a babákat, s olyanok lesznek, mint a játék kezdetén.

• Léggömbök vagyunk. Felfújatlanul fekszünk a földön. Én vagyok a varázsló, aki egyszerretudja felfújni a léggömböket (a gyerekek egyrenagyobbakká válnak). Kötünk egy csomót, smost már végképp léggömbök vagyunk. Utá-nozzuk a léggömb mozgását a zene ütemére!De jaj, beleakadtatok egy ágba, s a léggömbkipukkan. A gyerekek fokozatosan visszakerül-nek abba a pozícióba, amelyikbõl indultak.

• Azt játsszuk, hogy tömött zsák búza vagyunk.Fekszünk a földön, jön egy kisegér, megrágjaa zsákot. Kifolyik a búza.

• Hóemberek vagyunk. Süt a nap, a hóemberkarcsúsodik, jön az éjszaka, a hóember úgy ma-rad karcsún. Majd újra meleg jön, s a hóembertovább töpörödik. Ismét hideg van, már törpehóemberünk van. A végén víztócsa marad.

• Magvak vagyunk. Kibújunk a földbõl, lassannövekedünk, egyre magasabbak leszünk, ha-talmas fává növünk. Szél kerekedik, egyreerõsebben mozgatja a fa ágait. Végül elül a szél, s a fa élvezi a csendet (uo. 18–20).

• Álljatok fel és ágaskodjatok olyan magasra,amilyenre csak tudtok! Képzeljétek el, hogy a kamra legfelsõ polcáról akartok levenni egybefõttesüveget! Most lepottyant! Hirtelen en-gedjétek el magatokat! Vigyázzatok, ne üljetekle a földre!

• Álljatok fel és nyújtsátok ki oldalra a karotok!A könyökhajlások fölfelé, a tenyereitek lefeléforduljanak! Húzzátok jól meg: mintha egymadárijesztõ állna itt. Most engedjétek el elõ-ször az ujjaitokat, utána a csuklótokat, a kö-nyökötöket, a vállatokat! Figyeljétek meg, mi-lyen megkönnyebbülés!

• Járjatok körbe, képzeljétek, hogy egy nagysúly húzza a kezeteket! A súly átvándorol, át-csúszik a könyökötökbe. Járjatok tovább, most

MOZAIK KIADÓ14


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 14

már a súly a nyakatokat húzza. Elnehezedik a fejetek. Most a lábatok nehéz: nagyon nehe-zen emelitek. A súly elszáll – nagyon megköny-nyebbül a testrész. Karotok, lábatok szinte ma-gától emelkedik (vö. Gabnai, 2001: 78–79).

2.3. Az érzékszerveket fejlesztõ gyakorlatok

Az érzékszervek fejlesztésével kapcsolatosgyakorlatok arra ösztönzik a tanulókat, hogy pon-tosan figyeljék meg önmagukat, környezetüket ésa környezetükben élõ embereket. Ezek a gyakor-latok egyben koncentrációs gyakorlatok is.

2.3.1. A látás fejlesztése

• Színek keresése

A tanulók a megfigyelést önmagukon kezdik.– Figyeld meg, hány szín van a tenyereden! – Milyen színû a szemed, a hajad? – Figyeld meg a ruházatod színeit!

Utána ugyanezeket megfigyelik a társukon,majd a teremben keresnek meghatározott színeket.

A következõ lépésben csukott szemmel kép-zelnek el különbözõ színeket.– Hány árnyalat van egy rózsa, egy tulipán szirmán?– Hány színfolt van otthon a könyvespolcodon?– Milyen színû a tavasz, a nyár, az õsz, a tél?

• A formák meghatározása

A megfigyelés itt is önmagukon kezdõdik vona-lak keresésével.– Figyeld meg, hány vonal van a tenyereden!– Figyeld meg, hány vonal van a kézfejeden!

Utána ugyanezeket megfigyelik a társukon,majd megszámolják, hogy a teremben hányegyenes vonalat, hány kört, hány háromszöget,hány négyzetet látnak (Mezei, 1979:84).

• A színek szubjektív értékelése

– Készítse el mindenki a színskáláját, s próbáljamegmagyarázni, miért éppen ezt a sorrendetállította fel, miért szereti inkább ezt a színt, s miért kevésbé a másikat!

– Alkossunk szokatlan szóösszetételeket! Pl.: fe-kete fény, sötét boldogság, tarka szomorú-ság... Mit jelenthetnek?

– Soroljuk fel az évszakok színeit!– Soroljuk fel a napszakok színeit!– Magyarázzuk meg, miért mondjuk azt: „sárga

irigység”, „zöld a méregtõl”, „lila lett a fejem”,„elsötétedett az arca”! Mondjatok ti is hason-lókat! (vö. Gabnai, 2001:23).

– Mit jelentenek a következõ mondatok?

Rózsaszínben látja a világot.Rózsaszín szemüvegen át néz vagy lát valamit. Zöldeket beszél.Olyan fehér az arca, mint a fal. Fehérre mos valakit. Fehéren-feketén. Vörös, mint a pulyka. Vörös, mint a fõtt rák. Sárga, mint a viasz.

– Gyûjtsetek színeket tartalmazó hasonló szólá-sokat és szóláshasonlatokat! Magyarázzátokmeg a jelentésüket!

• SzemmértékversenyA megfigyelés pontosságát fejleszti.– Próbáljunk megítélni egy-egy elõre kijelölt tá-

volságot!– Szabad kézzel rajzoljunk egy 3 cm sugarú kört

vagy 10 cm hosszú vonalat!– Vetítsünk egy képsort a tanulóknak, s utána

kérjük meg õket, hogy idézzék fel sorrendben!– Az egyik tanuló elhagyja a termet, kint meg-

változtatja a ruházatának egy részét, s mikorbejön, a többiek megállapítják a változást.

– Egy tanuló megfigyel egy tárgyat, s azt a lehe-tõ legpontosabban leírja, a másik tanuló a le-írás alapján lerajzolja.

– Tegyünk ki tárgyakat az asztalra, nézzük megalaposan! Takarjuk le valamivel, azután a ta-nulók írják le a tárgyakat a lehetõ legrészlete-sebben! (Mezei, 1979:84).

• Filmkamerázás

A szemünket „filmkameraként” használjuk.– Mit látnánk a környezetünkbõl, ha felülrõl

fényképeznénk? Mit, ha alulról?

MOZAIK KIADÓ 15


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 15

– Hogyan látná a környezetünket egy zsiráf, egysas vagy egy béka? (uo. 85).

• A látvány által kiváltott reakció megje-lenítése mímes helyzetben

– Figyeljük meg, milyen pillantást vet valaki azégre, ha szép az idõ, és milyet, ha felhõk bo-rítják az égboltot?

– Hogyan néz egy cipõt az eladó, és hogyan a vevõ?

– Hogyan nézünk egy futballmérkõzést, egy ké-zilabda-mérkõzést, egy vízilabda-mérkõzést?

– Próbáljuk utánozni, hogyan néz a tükörbe egykisbaba, egy kisgyermek, egy kamasz, egy fel-nõtt és egy idõs ember!

– Nézzünk körül képzeletben egy hegycsúcson,egy tengerfenéken, egy majomketrecben! (uo.)

• Látványtörténetek

– Három kislány összehajol, majd szertefut. Mitörténhetett?

– Három kört követ két egyenes meg egy tégla-lap. Mi ez?

– Négy fiú rohan egy vonalban, majd az egyikhátrafordul, és ellenkezõ irányba szalad, a többiek megállnak, s utánanéznek. Mi tör-ténhetett? (uo.)

• Vizuális játékok

Az alábbi gyakorlatok Várnagy Ildikótól szár-maznak.– Virágkötészet, ikebana: A virágok elrende-

zésének mûvészete. Költsenek a tanulók „ver-set” virágokkal! A törékeny, vékony szirmú,világoskék vagy sötétkék virágok mindig vala-mi tisztaságot, gyöngédséget sugallnak. A hú-sosabb, piros virágok a napfénynek válaszol-nak, azt csalogatják. A fekete virágok márnem természetes úton jönnek létre, ezért hatermészeti virágok közé tesszük, feszültségetadnak a virágképnek. A rózsaszínek nagyonvidámak, a bordók, lilák bánatosabbak. A zöld különbözõ árnyalatait tehetjük a mû-vünkhöz. Az ágak barnáit se feledjük! A „vi-rágverseket” nagy puha agyaggombócba rög-zíthetjük.

– Textilszobrok régi ruhákból: Hozzanak a gyerekek otthonról kinõtt kesztyût, sapkát,pulóvert, nadrágot, harisnyanadrágot, zoknit!Ezeket a ruhadarabokat úgy kell összeállítani,hogy teljes figurákká váljanak. Minden egyesruhadarabot jól meg kell tömni vattával vagyszivacstörmelékkel. A nyílásokat szépen var-rogassák el a tanulók! Ezután próbálják megösszeépíteni úgy, hogy megálljon, mint figura!

– Bekeretezõs játék: A gyerekek egy rosszfénykép-, szemüveg- vagy ablakkeretet rögzít-senek egy nagyobb fadarabhoz! Menjenekmesszebb a kerettõl, és nézzék meg, mi (mi-lyen élõkép) van a keretben! Egyik szemüketbecsukva is megnézhetik, mit látnak. Ezutánkeménypapírból képernyõformát készíthet-nek. A keretet mozgatva, egy helyben állva fi-gyeljék meg, milyen képeket tudnak kiemelnia valóságból! (vö. Gabnai, 2001: 26–27).

2.3.2. A hallás fejlesztése

A hallás finomítására szolgáló gyakorlatoklegnagyobb része csukott szemmel történik.

• „Mit hallasz?”

– A tanulók csendben ülnek a teremben, ésmegfigyelik a külvilág hangjait. Mi hallatszik bea terembe a folyosóról, az udvarról, az utcáról?

– A hangot a pedagógus idézi elõ, a tanulók be-hunyt szemmel figyelnek. Pl. az ablaküvegmegkarcolása, papír összegyûrése, aprópénzcsörgetése, táska cipzárjának kihúzása, vil-lanykapcsoló felkapcsolása stb.

– Képzeld el: otthon vagy, reggel van, fekszel azágyban! Milyen hangokat hallasz?

– Képzeld el: otthon vagy, este van, lefekvéshezkészülõdsz! Milyen hangokat hallasz?

• „Hangot gyártunk”

Ezekben a feladatokban már nem felismerni,hanem reprodukálni kell a hangokat.– Milyen hangok fejezhetnék ki, hogy egy szo-

bában vagyunk, vagy egy osztályban, vagy azutcán, vagy az uszodában?

MOZAIK KIADÓ16


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 16

– Utánozzuk hangadással, zörgéssel, kopogás-sal, minden lehetséges eszközzel a kigondolthangokat!

– Készítsünk „hangszereket”! Vizespoharak, kö-vek, vasrudacskák, cserépdarabok, mindenfelhasználható, ami hangot tud adni.

• Hangtörténetek

– Lassú, de erõs koppanások, amelyeket sietõs,gyors kopogtatás vált fel, majd egy erõs, ke-mény záró hanggal megszûnik minden. Mitörtént?

– Fél tenyérrel leütött tompa, egyenletes han-gok, amelyeket dörömbölés, majd vidám ti-ti-tá, ti- ti-tá kopogások váltanak fel. Mi az?

• Hanggyûjtemény összeállítása

Ezekkel a hangfelismerést gyakoroltathatjuk.– Az otthon hangjainak megszólaltatása: ajtó-

csengõ, telefoncsengõ, edények koccanása,porszívó, mikrohullámú sütõ, mosógép, mo-sogatógép.

– Az utca hangjainak megszólaltatása: autó,motor, teherautó, autóbusz, mentõautó, tûzol-tó stb.

– Az állatok hangjainak megszólaltatása.– A madarak hangjainak megszólaltatása.– A hangszerek hangjainak megszólaltatása.– Mi a hangforrás? Szél, patak, vihar, esõ stb.?

Kerékpárcsengõ, tûz pattogása, fûrészelés, favá-gás, gyalulás stb.? (vö. Gabnai, 2001: 30–32).

2.3.3. Az ízlelés fejlesztése

– A tanulóknak csukott szemmel kell felismerni-ük különbözõ gyümölcsök vagy üdítõk ízét.

– Figyeljük meg, hol érezzük a szánkban a sós,az édes, a csípõs és a keserû ízeket!

– Idézzük fel kedvenc ételünket, bontsuk fel a legjellemzõbb ízeire!

– Képzeljük el, milyen a „savanyú ábrázat”! Mu-tassuk meg!

– Milyen az, akinek „csípõs a természete”?– Milyen a „keserû vigyorgás”? (uo. 32–33).– Mit jelentenek a következõ szólások, szólásha-

sonlatok?

Be van sózva.Nehéz, mint a só.Aki a keserût nem kóstolta, nem tudja, mi az édes.Sós, mint a hering.Édes, mint a tej.

– Gyûjtsetek ízeket tartalmazó hasonló szóláso-kat és szóláshasonlatokat! Magyarázzátokmeg a jelentésüket!

2.3.4. A szaglás fejlesztése

– A tanulóknak szaglás alapján, csukott szem-mel kell felismerniük különbözõ fûszereket(bors, kömény, majoránna, szegfûszeg, fahéj),vagy illatos gyümölcsöket (narancs, kivi, ba-nán, eper), virágokat (rózsa, jácint, szegfû),samponokat stb.

– Próbáljunk meg felidézni különbözõ illatokat!Milyen illata van a friss újságnak, a frissen sültpéksüteménynek stb.?

– Milyen illatokat éreztek a fodrászüzletben, a gyógyszertárban, a pékmûhelyben, az autó-szerelõ mûhelyben?

– Milyen emlékek kapcsolódnak az orvosság-szaghoz, a citrom illatához, a fenyõillathoz, a levágott fû illatához, a füsthöz, a gázolaj sza-gához?

– Mi ez? Különbözõ szagokat árasztó anyagmin-tát mutatunk a gyerekeknek. Az gyõz, aki a legtöbbet felismeri (fogkrém, citrom, kölni,cipõkrém, ecet stb.) (uo. 33).

2.3.5. A tapintás fejlesztése

– A tanulóknak szövetzacskóba behelyezett tár-gyakat kell vakon felismerniük, megnevezniük,majd kivenniük és ellenõrizniük, hogy az-e.

– Bekötött szemmel néhány azonos alakú, dekülönbözõ nagyságú tárgyat szét kell választa-niuk és nagyságuk szerint sorba kell rakniuk(vö. Debreczeni, 1981:33).

– A tanulók kiválasztanak egy játékvezetõt, akielõtt egy halom tárgy van. A játékosok körbenállnak, kezüket hátul összekulcsolják. Ezután a játékvezetõ mindenkinek a markába csúsz-

MOZAIK KIADÓ 17


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 17

tat egy tárgyat, s a játékosoknak fel kell ismer-niük tapintás alapján.

– A csoport körben ül, a tagok behunyják a sze-müket. Egy tárgyat körbeadnak, mindenkimegtapogatja, utána nyitott szemmel minden-ki elmondja a benyomásait, érzéseit, s azt is,hogy milyen emlékeket hívott elõ a tárgy.

– A tanulók csukott szemmel gyurmáznak, majdmegnézik, mi lett belõle.

– A tanulók idézzék fel magukban azokat a ta-pintásélményeket, melyek a kréta, a forró sültkrumpli, a jégcsap, egy poros tárgy érintése-kor éreztek! (vö. Gabnai, 2001:34).

2.4. A mozgáskoncentráló gyakorlatok

A mozgásérzékelésnek nincs külön érzék-szerve, ezt az egész szervezet végzi a maga tel-jességében, de különösen sokat mozognak a végtagok. Ezekben a gyakorlatokban a bele-élésnek különösen fontos szerepe van. A tanítóutasítására a tanulóknak különbözõ mozdulato-kat kell végrehajtaniuk úgy, hogy közben megfi-gyelik, mit éreznek, melyik izmuk mit csinál.

2.4.1. Ujjgyakorlatok

– Számoljunk egyenként behajlított és kiegye-nesített ujjakkal!

– Zárjuk össze az ujjainkat, és formáljunk a ke-zünkbõl bimbót és lassan nyíló virágot!

– Hajlítgassuk egymásra az ujjainkat, fonjunkkalácsot egyik kezünkbõl!

– Utánozzuk a ruhafacsarást, a dugóhúzást, a csapforgatást!

– Csipegessünk apró, képzeletbeli papírdarabokat!

2.4.2. Kargyakorlatok

– Játsszunk képzeletbeli kötélhúzást!– Dobjunk különbözõ, elképzelt súlyú tárgyakat

közelre és távolra!– Emeljünk különbözõ súlyokat hasig, vállig, fej

fölé!– Próbáljunk vállunkkal eltolni egy nehéz szek-

rényt!

– Játsszunk egy képzeletbeli labdával (kézilab-da, futball-labda, medicinlabda, pingponglab-da)! A labda súlyát változtathatjuk.

2.4.3. Lábgyakorlatok

– Tornáztassuk a lábujjainkat!– Járjunk befelé és kifelé fordított lábfejjel, be-

hajlított térddel, ágaskodva!– Lépkedjünk nagyon nagyokat, majd aprókat!– Utánozzuk különbözõ állatok (medve, macs-

ka, nyúl) mozgását! (Mezei, 1979:86–89).

A fentiekben tárgyalt játékok végeztetésévela tanulók egyre jobban megismerik önmagukat,a körülöttük lévõ tárgyi világot és a környeze-tükben élõ embereket, miközben szárnyal a fan-táziájuk, fejlõdik a kreatív gondolkodásuk. A mozgással járó tevékenységek levezetik a pszichikai feszültséget és a fáradtságot.

(Folytatás következik)

Irodalom[1]Csibra István-Szerdahelyi István (Fõszerk.)

(1997): Esztétikai ABC. Kossuth Kiadó, Budapest

[2]Debreczeni Tibor (1981): Szín-kör-játék. Kre-atív játékok. Népmûvelési Propaganda Iroda,Budapest

[3] Debreczeni Tibor (1992): A drámapedagógiahazánkban. Drámapedagógiai Magazin 1: 3–4.

[4]Elõd Nóra (Szerk.) (2003): Add tovább –Drámajáték-gyûjtemény. Candy Kiadó,Veszprém

[5]Gabnai Katalin (1987/2001): Drámajátékok.Helikon Kiadó, Budapest

[6]Kaposi László (Szerk.) (1984): Játékkönyv.Kerekasztal Színházi Nevelési Központ – Mar-czibányi Téri Mûvelõdési Központ, Budapest

[7]Kaposi László (Szerk.) (1997): A dráma taní-tása, segédlet a 3–4. évfolyamon tanítók szá-mára. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ,Gödöllõ.

[8]Kaposi László (Szerk.) (1999a): A dráma ta-nítása, segédlet az 1–2. évfolyamon tanítók

MOZAIK KIADÓ18


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 18

számára. Kerekasztal Színházi Nevelési Köz-pont, Gödöllõ

[9]Kaposi László (Szerk.) (1999b): Drámafoglal-kozások gyerekeknek, fiataloknak. MagyarDrámapedagógiai Társaság, Budapest

[10]Kaposi László (Szerk.) (2001): Drámajátékóvodásoknak. Magyar DrámapedagógiaiTársaság, Budapest

[11]Marunák Ferenc (1991): Mi is az a drámape-dagógia? Drámapedagógiai Magazin, 1:40–5; 2: 12–14.

[12]Mezei Éva (1979): Játsszunk színházat! MóraKiadó, Budapest

[13]Mezei Éva-Mezei Katalin (1981): Játékok al-sósoknak. In: Szín-kör-játék. NépmûvelésiPropaganda Iroda, Budapest, 83–99.

[14]Pinczésné Palásthy Ildikó (1994): Dráma-játéktár kisiskolásoknak. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola, Debrecen

[15]Pinczésné Palásthy Ildikó (2003): Dráma Pedagógia Pszichológia. Pedellus Tankönyv-kiadó, Debrecen

[16]Szûcsné Pintér Rozália (2003): Dráma – játék– tanulás, Alkalmazott drámajátékok 1–10.osztály. Candy Kiadó, Veszprém

[17]Tolnai Mária (1994): Dráma és nevelés. Korona Kiadó, Budapest

MOZAIK KIADÓ 19


H. Molnár Emese

„Ha a napnak lába volna…”Kooperatív csoportmunka nyelvtanórán

Az anyanyelvi kompetenciák birtoklásá-nak egyik feltétele, hogy nyelvtani isme-retekkel is rendelkezzenek tanulóink.

A nyelvtani anyag kiválasztását azonban a gya-korlat, az anyanyelvi tapasztalatszerzés oldalá-ról kell megközelíteni, illetve a helyesírás-tanításés a beszédfejlesztés szempontjainak kell meg-határozni. Kívánatos olyan korszerû módszerta-ni elvek betartása, mint a tanulói aktivitás elve.A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre,felfedeztetjük velük a dolgokat. (AdamiknéJászó Anna, 2001) Ez teljes mértékben relevánsa cselekvéses tanulással, a kooperatív módsze-rek alkalmazásával.

A legtöbb iskolában ez a nyelvtanórák kere-tében, de a kompetenciaalapú oktatásnak meg-felelõen egyre inkább a nyelvi tevékenységekkomplex fejlesztésébe integrálva történik.

A következõkben példát mutatunk be a ko-operatív tanulásszervezést alkalmazó, új ismere-tet feldolgozó nyelvtanórára.

Óravázlat 4. osztály

Tananyag: Az ige feltételes módja (Dr. GalgócziLászlóné: Magyar nyelv kisiskolásoknak 4. osz-tály, Mozaik Kiadó, Szeged 2008)

Ráhangolás

1. Hangsúlygyakorlat (Közvetett ismerkedésaz indukciós szöveggel):

a) Olvassátok elõször magatokban KányádiSándor: Hogyha lovam volna címû versét!

Kivetítõn: Hogyha lovam volna,zabbal abrakolnám,kocsiba, szekérbesoha be nem fognám. Zabla helyett elégvolna egy kötõfék,nyerget se tennék rá,sarkantyút se kötnék.Szõrén ülném én meg,s tudom, egy jó szóra

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 19

még a tengeren isegybõl átugorna.

(Kányádi Sándor: Hogyha lovam volna)

b) Olvassuk el hangosan együtt!

c) Ki vállalná, hogy egyedül is felolvassa?

d) Még egy szép versünk van a költõtõl, a címe:Ha a napnak. Olvassátok el elõször ezt is maga-tokban!

Kivetítõn:Ha a napnak lába volna, bizonyára gyalogolna. Ha pedig keze is lenne, akkor õ is cipekedne,s leülne, ha elfáradna, ide mellénk, a kis padra.Kérges kezét térdre ejtvén, merengne a holdas estén.Úgy várná be, szépen ülve,hogy õt a föld megkerülje.

(Kányádi Sándor: Ha a napnak)

2. Némajáték és szoborjáték: Álljanak fel a csoportok! Most én olvasok! Mutassák be a csoporttagok némajátékkal a hallott verssoro-kat! Tégy úgy, mintha te lennél a nap! Varázs-pálcával érintésre válj szoborrá! A második vers8. soráig két sort olvasok minden csoportnak.Ha már mindenki szobor, leülnek.

3. Elõismeretek mozgósítása:a) Mit csináltatok, mielõtt szoborrá változtatta-lak benneteket?

1. csoport: gyalogoltunk2. csoport: cipekedtünk3. csoport: leültünk4. csoport: térdünkre ejtettük a kezünket,

merengtünk.

b) Milyen szófajúak ezek a szavak? – Igék.c) Diákkvartettel idézzük fel a legfontosabb in-formációinkat az igérõl! – számozás 1–4-ig cso-porton belül.

Kérdések:1. Mit fejez ki az ige?

2. Mit mutatnak meg az igei személyragok?3. Mi a jelen idõ jele?4. Mi a múlt idõ jele?5. Milyen szerkezettel fejezhetjük ki a jövõ idõt?6. Mit fejez ki az ige kijelentõ módja?7. Mi a kijelentõ mód jele?8. Milyen igeidõkben állhatnak a kijelentõ mó-

dú igék?

Értékelés: ☺ a jó választ adó csoportoknak.

4. Célkitûzés:

Ma újabb információkkal gazdagodunk: megis-merkedünk a feltételes módú igékkel, választkeresünk arra, miért így nevezzük õket, van-ealaki jelölõjük (röviden jelük), és ha igen, akkormi az.

Jelöljük röviden a táblán szókártyákkal a problémát, melyre megoldást keresünk! – fü-zetbe is írjuk.

Szókártyák a táblán:

Feltételes módú igékMiért?Jele?

Jelentésteremtés

1. „Színes” szakértõi mozaik alkalmazása azúj ismeretek feldolgozására

a) Alakítása: Színükkel lefelé fordított papírko-rongokat készítettem ki az asztalra. Mindenkihúzzon egyet! Nézzétek meg, milyen színt húzta-tok! A csoportasztalokra odakészítettem a színeslapokat. Foglaljatok helyet a könyvetekkel és a ceruzátokkal együtt annál az asztalnál, ame-lyiknek a színét kihúztátok!b) Elhelyezkedés a szakértõi csoportokba.c) Feladat ismertetése: Minden asztalra odaké-szítettem minden csoporttagnak egy-egy fel-adatlapot. Mielõtt megnéznétek, olvassátok elismét a verseket! A tankönyv 56. oldalán talál-játok meg õket. Utána oldjátok meg közösen a feladatokat! Vigyázzatok! Nem elég a feladatotmegoldani, meg kell arról is gyõzõdnötök, hogymindenki tovább tudja majd adni, amit tanult!

MOZAIK KIADÓ20


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 20

d) Feladatok megoldása és tanulás.

Csoportfeladatok:

Pirosak: a) Olvasd el a tankönyv 56. oldalán a Mit fejez-nek ki… kezdetû részt! Válaszolj: Mit fejeznek kia versek igéi? Húzd alá a könyvben a választ!Az olvasottak alapján egészítsd ki a mondatot!

A versek igéi …………….. , …………………fejeznek ki.

b) Melyik állítást tartod igaznak a felsorolt igék-re? Húzd alá!

1. A feltételes módú igéknél a cselekvés, törté-nés, létezés végbemenetele bizonytalan.2. A feltételes módú igéknél a cselekvés, törté-nés, létezés biztosan végbemegy.

Tankönyv 56. oldal:

Mit fejeznek ki a versek? Figyeld meg azigéket!

Vágyat, kívánságot fejez ki az igealak: volna,abrakolnám, be nem fognám, tennék rá, köt-

nék, ülném, átugorna, gyalogolna, lenne, cipe-kedne, leülne, elfáradna, merengne, várná be.

Zöldek:a) Olvasd el a tankönyv 56. oldalán a Mikorteljesülhetnek… kezdetû részt! Mitõl függ a gye-rekek vágyainak teljesülése? Húzd alá a választ!Az olvasottak alapján egészítsd ki a mondatot!

A cselekvés, történés, létezés megvalósulása va-lamilyen ………………………….. függ.

b) Töltsd ki a táblázatot a versek alapján! Példaaz 1. sorban!


Mikor teljesülhetnek a vágyak, kívánsá-gok? Mondd el a versek alapján!

MOZAIK KIADÓ 21


Vágy, kívánság A teljesülés feltétele

gyalogolna Ha lába volna

Ha keze is lenne

abrakolnám

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 14:29 Page 21

Az óhaj, a kívánság, a vágy megvalósulása va-lamilyen feltételtõl függ. Az igék feltételesmódúak.

Kékek:

a) Tanulmányozd a tankönyv 57. oldalán fent a Mi a feltételes mód… kezdetû részt! Mi a fel-tételes mód jele? Írd ide!

........................................................................

b) Írj ide a versekbõl még egy feltételes módúigét! Karikázd be pirossal a feltételes mód jelét!

........................................................................


Mi a feltételes mód alaki jelölõje? Vizs-gáljuk meg a versek néhány igéjét!

abrakol + ná + m: → abrakol (igetõ) + ná (afeltételes mód jele) + m(E/1. igei személyrag

köt + né + k: → köt (igetõ) + né (a fel-tételes mód jele) + k(E/1. igei személyrag

gyalogol + na: → gyalogol (igetõ) + na(a feltételes mód jele)

leül + ne: → leül (igetõ) + ne (a fel-tételes mód jele)

Sárgák:

a) Tanulmányozd a tankönyv 57. oldalán fenta Mi a feltételes mód… kezdetû részt! Karikázdbe az olvasottak alapján az igaz állításokat!1. A feltételes mód jele az igetõhöz (szótõhöz)kapcsolódik.2. Az igei személyrag a feltételes mód jele utánáll; lezáró szerepe van.3. Az igei személyrag a feltételes mód jele elõtt áll.

b) Írj ide a versbõl még egy olyan feltételes mó-dú igét, melynél a feltételes mód jele után igeiszemélyrag is áll! Karikázd be pirossal a feltéte-les mód jelét!

........................................................................


Mi a feltételes mód alaki jelölõje? Vizs-gáljuk meg a versek néhány igéjét!

abrakol + ná + m: → abrakol (igetõ) + ná (afeltételes mód jele) +m (E/1. igei személyrag

köt + né + k: → köt (igetõ) + né (a fel-tételes mód jele) + k(E/1. igei személyrag

gyalogol + na: → gyalogol (igetõ) + na(a feltételes mód jele)

leül + ne: → leül (igetõ) + ne (a fel-tételes mód jele)

e) Visszatérés az eredeti csoportba. Saját csoportmegtanítása a szakértõi csoportban tanultakra.

f) Tanultak ellenõrzése: Minden „színnel” kap-csolatban egy-egy kérdés, de bárkit szólítunk,tudnia kell a választ.

Értékelés: ☺

Reflektálás

1. Ellenõrzés párban: Felismerési gyakorlat A tankönyv 57. oldalán a 3/a feladatot oldjátokmeg „ellenõrzés párban” módszerével! Elõ-ször a pár egyik tagja dolgozik, a másik figyel,segít, utána szerepet cserélnek. Versszakonként(2 soronként) váltsatok! Az elsõ oszlop az 1–3.csoporté, a második oszlop a 2–4. csoporté. Hakészen vagytok, a csoport ellenõrizzen elõször!

Értékelés: ☺

2. Kerekasztal módszerrel alakítsátok át a tankönyv 57. oldalán a 2. feladat kijelentõmódú igéit feltételes módúvá! – Átalakítás

kérek – kérnék, kérném; írsz – írnál, írnád; ül– ülne, ülné; olvasnak – olvasnának, olvasnák;fúj – fújna, fújná; számolsz – számolnál, számol-nád; ad – adna, adná; megy – menne

Értékelés: ☺

3. Szóforgó: Önálló létrehozásKépzeld azt, hogy tengerparton (1. és 3. cso-port), ill. havas hegyoldalon (2. és 4. csoport)lennél!Mit csinálnál ott? Fejezd ki csak feltételes módúigékkel! Kétszer menjen körbe a forgó!

Értékelés: ☺

MOZAIK KIADÓ22


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 22

4. Válasz az óra elején felvetett problémákra:kupaktanács módszerével. Mi lenne az azegyetlen szó, amivel röviden válaszolhatunk a feltett kérdésre? Mi a feltételes mód jele?

Ellenõrzés: szókártyák táblára rakása.

Szókártyák a táblán:

Feltételes módú igékMiért? FeltételJele? -na, -ne, -ná, -né

5. Házi feladat: tankönyv 57. oldal 4. feladat

6. Óra végi értékelés:

– tanítói: dicséret, csoportonként a mosolygófejecskék összeszámolása.– tanulói: értékelõ saláta segítségével mondja-tok véleményt a mai óráról!

A saláta egyenként lefejtett „levelein” a kö-vetkezõ mondatok várnak befejezésre:

1. A mai órán megtanultam, hogy …2. A mai óra …3. A mai órán a csoport tagjai…4. A mai órán a tanító néni/bácsi…5. A mai órán én…6. Jó volt párban dolgozni, mert…

(„Értékelõ saláta”: zöld papírlapokra ráírjuk a be-fejezendõ mondatokat, majd a lapokat egymásragyûrjük olyan módon, hogy azok egyenként leve-hetõk és együttesen saláta formájúak legyenek.)

Irodalom[1]Adamikné Jászó Anna (2008): Anyanyelvi

nevelés az ábácétõl az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest.

[2]Adamikné Jászó Anna – Kálmánné Bors Irén– Kernya Róza – H. Tóth István (2001): Az anyanyelvi nevelés módszerei. KaposváriEgyetem CSVM Pedagógiai Fõiskolai kará-nak Kiadója, Kaposvár.

[3]Dr. Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanu-lás. Ökonet Kft., Budapest.

[4]Dr. Galgóczi Lászlóné (2008): Magyar nyelvkisiskolásoknak 4. osztály. Mozaik Kiadó,Szeged.

[5]Dr. Galgóczi Lászlóné (2008): Magyar nyelvigyakorló kisiskolásoknak 4. osztály. MozaikKiadó, Szeged.

[6]Tóth Beatrix (2009): Szövegértést fejlesztõgyakorlatok alsó tagozatosok számára.www.anyanyelv-pedagógia.hu/cikkek, Archí-vum: 2009/4.

MOZAIK KIADÓ 23


Szili Henrietta

A nyelv- és beszédfejlesztés lehetõségeikisiskoláskorban

Konkrét gyakorlatok ismertetésével szeret-ném bemutatni, hogy a hagyományostanórai keretek mellett – akár a napközis

foglalkozás keretében – milyen eszközei vannaka nyelv- és beszédfejlesztésnek napjainkban.

Sajnálatos tény, hogy a hazai tapasztalatok,adatok alapján arra kell következtetnünk, hogyMagyarországon egyre több kisiskolás gyermekküszködik tanulási zavarokkal. Ennek a jelen-ségkörnek az okai nagyon szerteágazóak.

Az iskola és a pedagógus elsõdleges feladata azalapvetõ készségek és képességek, tanuláshoz szük-séges kulcskompetenciák fejlesztése, illetve ezekmegfelelõ mélységben való közvetítése a tanulókszámára, egybefonódva más területekkel, így növel-ve az iskolai alapozó funkciók hatékonyságát.

Ahhoz, hogy élményszerû, hatékony tudás-ra tegyenek szert a gyermekek, a pedagógusnaka tanulási technikákat gondosan kell megválasz-tania, melyek a következõk lehetnek:

Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 14:30 Page 23

– tudatos és rutinszerû tanulási gyakorlat,– a helyzetekhez alkalmazkodó tanulási stratégia,– a belsõ összefüggések felismerése, megértése,– a tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése,– problémamegoldó képesség fejlesztése,– a tudás hozzákapcsolása tapasztalatokhoz és

valós élethelyzetekhez,– a tudáselemek összekapcsolásának alkalmazása,– a gyermeki érdeklõdés folyamatos fenntartása,– a tantárgyi tartalmak összehangolása,– az ismeretek több szempontú megközelítése,– az összefüggések felismerése,– a rendszerszerû gondolkodás megalapozása,– önbizalom fejlesztése,– alkotókedv felélesztése,– kreativitásuk szabadjára engedése.

A gyermek fõ tevékenysége a játék. Így a gyakorlatoknál és a tanulási technikák alkal-mazásánál kulcsfontosságú szerepkör jut a já-téknak. Munkámban ezeket a gyakorlatokat-já-tékokat ismertetem, melyek a következõalapkészségek fejlesztésére szolgálnak:

– hallás,– figyelem,– emlékezet,– gondolkodás,– képzelet,– beszéd,– ritmus,– mozgás,– kommunikáció.

1. Hallás

Ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon helye-sen írni, olvasni, nélkülözhetetlen, hogy tisz-tán tudjon beszélni. A megfelelõ artikulációt vi-szont csak akkor tudja elsajátítani, ha képesdifferenciálni és sorba rendezni a hangokat. Az artikulációs nehézséggel logopédushoz kerülõgyermekek közül soknak az iskolai teljesítménybenis nehézségei vannak. Az auditív észlelést fejlesztõgyakorlatok elsõsorban tehát a hang-differenciá-ciót – irányhallást, hangerõsséget, hangminõségészlelését, ritmusérzéket – fejlesztik.

Bögrezene:Poharakba vagy bögrékbe különbözõ meny-

nyiségû vizet öntünk. A gyerekek a bögre meg-ütésekor hallott hangok alapján megállapítják,hogy melyik mennyiséghez tartozik magasabb,illetve mélyebb hang, majd hallás után sorbarendezik a poharakat. Változat: színes poharak-kal lehet kitalálósat is játszani, melyiket ütöttemeg a csoportvezetõ.

Esõs idõ:Halkan és lassan elkezdünk tapsolni, ekkor

még csak csepereg az esõ, majd egyre inkábbesik: gyorsul a taps. Már zuhog: a lábakkal isdobognak a gyerekek, zivatar, jégesõ: nagy ütésaz asztalra, mennydörgés. Majd lassan csende-sedünk, eláll az esõ.

2. Figyelem

Avizuális gondolkodás a részletek megfigye-lésétõl függ. A következõ gyakorlatok azaprólékos megfigyelésre ösztönöznek.

Nézz az órára, és mérd, mennyi idõt fordí-tasz ennek a gyakorlatnak az elvégzésére! Nemkell sietned, ráérsz nyugodtan gondolkodni, an-nál fontosabb viszont, hogy különös gonddal ésfigyelemmel dolgozz, pontosan kövesd az aláb-bi, pontokba szedett utasításokat!

1. Mielõtt bármibe belefognál, fusd át az egészgyakorlatot!

2. Fordítsd meg ezt a lapot!

3. Írd fel a következõ mondatot: Az utasításokatmindig pontosan végig kell olvasni, a részfel-adatok teljesítése elõtt átfogó képet kell kapni azegészrõl!

4. Próbáld megfogalmazni a magatartás szó je-lentését!

5. Keress minél több, a magatartás kifejezéshezillõ jelzõt!

6. Alkoss egy mondatot, melyben a helyes éshelytelen magatartás szerepel, de a magatartásszó helyett használd annak szinonimáit!

7. Egy kis számolás következik. Írd fel az alábbiszámsorok logikus folytatását:

MOZAIK KIADÓ24


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 24

2 4 8 16 32 64 …1 6 4 09 07 13 …3 6 5 10 09 18 . . !

8. Nézzünk meg néhány szóalkotást: mindenpár közé olyan szót kell találnod, mely az elsõszótag utótagjaként, a másodiknak pedig az elõ-tagjaként egy-egy – egymással semmiféle össze-függésben nem lévõ – összetett szót hoz létre(ügy-fél-bolond).

káposzta ……………….. mosás

pálya …………………… hölgy

bika …………………….. vér

9. Magyarázd meg néhány szóval, miért kell azírott utasításokat különös figyelemmel elolvasni,illetve azokat pontosan követni!

10. Most anélkül, hogy visszapillantanál a fel-adat elejére, hunyd le a szemed, és úgy próbáldfelidézni, mi is volt az elsõ pont utasítása!

11. Ha az 1. pont utasításait pontosan követ-ted, azaz mielõtt a megoldásba belefogtál volna,elõbb gyorsan – de azért figyelmesen – végigol-vastad a gyakorlatot és így jutottál el idáig, ju-talmul már nem is kell az egyes feladatokkal ve-szõdnöd, tedd meg csupán azt – emlékeztetõül–, ami a 2. és a 3. pontban áll! Ezután írd fel aztis, mennyi idõt töltöttél ezzel a feladattal!

Körben állunk, a megbeszélt irányban a körkülönbözõ pontjairól indítva adogatunk 4–5babzsákot. Ne érjék utol egymást a zsákok! Köz-ben Weöres Sándor: Kínai templom címû versétmondjuk:

Szent fönt négy majdkert lenn fém mélybõ tág cseng csöndlomb éj szép lengtárt jõ jó mintzöld kék hír hûltszárny árny rang hang.

3. Emlékezet

Az emlékezet az információ feldolgozására,tárolására és visszakeresésére való képes-ség. Az életben elérhetõ sikerek részben azon

múlnak, hogy tudjuk-e rögzíteni tapasztalatain-kat az emlékezetünkben, részben pedig azon,hogy ezen tapasztalatokat elõ tudjuk-e hívni azemlékezetünkbõl. Ha módot adunk a gyermek-nek a memória „tornáztatására”, s meg is be-széljük a gyerekkel, hogyan jegyezhetnek megdolgokat, akkor a gyerekek tudatosan használ-hatják az emlékezõképességüket.

Bõrönd Ödön, avagy a csomagolós:A játékosok hosszú útra indulnak, és be kell

csomagolniuk. Minden játékos valamit „tesz” a bõröndbe, de emlékeznie kell arra is, amitmár a többiek beleraktak. Az elsõ játékosmondja, mit tesz a bõröndbe. Pl.: Beteszem a macimat a bõröndömbe. 2. játékos: Beteszema macimat és egy zacskó ropit! Sorban minden-ki beteszi a maga holmiját, felsorolva mindazt,amit már a többiek becsomagoltak.

Változata az ábécé-s bõrönd, ahol minden já-tékosnak az ábécében éppen soron következõbetûvel kezdõdõ csomagolnivalót kell javasolnia.

Hogyan lehet vegyíteni egy memóriajátékotszövegértéssel?

A következõ mondókát elolvassuk néhány-szor különbözõ módon elõadva. Pl. halkankezdjük, majd fokozatosan hangosodunk a versolvasásakor (hangerõgyakorlat); szomorúankezdjük olvasni, majd vidámabbak leszünk(dramatizálás).

Ténagy Sándor: Bolondos mondóka

Hétfõn egy szem makkot leltem,Kedden délben földbe tettem,szerdán este vödröt vettem,csütörtökön megöntöztempénteken csak nézegettem,szombaton már büszkélkedtem,s akár hiszed,akár nem:vasárnap az én tölgyfámról,annak mind a tíz ágárólszáz makkot leszedtem.

A vers hátoldalán a következõ feladatsor ta-lálható, amelyet úgy kell kitölteni, hogy nemszabad megfordítani a lapot:

MOZAIK KIADÓ 25


Cseng12_02.qxd 2012.05.30. 8:43 Page 25

Hány szem makkot leltem?Válasz:..............................................................

Melyik napon és napszakban tettem a földbe a makkot?Válasz:..............................................................

Mit vettem szerdán?Válasz:..............................................................

Mikor öntöztem meg?Válasz:..............................................................

Mit csináltam pénteken?Válasz:..............................................................

Mikor büszkélkedtem?Válasz:..............................................................

A tölgyfának hány ágáról, hány szem makkotszedtem?Válasz:..............................................................

Helyes válaszok száma:7: kiváló memóriád5–6: legközelebb kicsit jobban figyelj3–4: hosszú volt ez a nap

4. Gondolkodás-képzelet

Ekettõ fogalmat nem választottam szét, hiszigazán nem tudjuk elkülöníteni egymástól. Az ismertetett gyakorlatokban egyaránt szerepetkap a gondolkodás és a képzelet fejlesztése. A problémamegoldó képesség és a rugalmas, jógondolkozás erõsítésének egyik módja az, haolyan játékokba merülünk, amelyek a megoldan-dó helyzetekkel, problémákkal szembesítenek, s ekihívások révén edzik és szélesítik a gondolkozást.

A világ megértéséhez fogalmi hidakon vezetát az út, s minden kreatív gondolkodás alapja azúj fogalmi kapcsolódások létesítése.

Szókötõ:Ezt a játékot játszhatjuk egyénenként, pár-

ban vagy csapatban. Kérjük meg a gyerekeket,hogy soroljanak jelentéssel bíró, érdekes szava-kat, ahogy eszükbe jut. Magyarázzuk el, haszükséges, hogy élõlényeket, tárgyakat vagy fo-galmat jelölõ szavakat gyûjtünk, amelyek vala-milyen kapcsolatba rendez

MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT CSENGÕSZÓCSENGÕSZÓ XX. ÉVFOLYAM 2012 2 MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT...

Documents

Transcript of MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT CSENGÕSZÓCSENGÕSZÓ XX. ÉVFOLYAM 2012 2 MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT...